1/3

Készítette: László Mónika

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra

kankalin

„ Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. „ Linne

Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003- ban foglalkoztunk a Keszthelyi-hegység fokozottan védett, kárpáti endemikus, jégkori maradvány növényével, a magyar cifra kankalinnal.

Az ıszi és téli hónapokban szakirodalmaztunk. Munkám végén közlöm az összegyőjtött irodalom bibliográfiája.

Tavasszal és nyáron különbözı vizsgálatokat végeztünk a növény termıhelyén. Növényünk elıfordulási helye a Keszthelyi-hegységben, Gyenesdiástól légvonalban 3

km-re ÉK-re, a Pajta-völgy É-i kitettségő oldalában, 250 m tengerszint feletti magasságban található.

A termıhely zárt dolomit sziklagyep társulása alulról elegyes karszterdıvel, felülrıl telepített fenyvessel érintkezik. Jégkori maradványnövényünk hazánkban a Keszthelyi-hegységen kívül a Vértesben és a Bakonyban maradt fenn néhány kis populációban.

A Pajta-völgyben morfológiai, morfometriai, populációbiológiai, társulástani és természetességi állapot vizsgálatokat végeztünk, továbbá meghatároztuk a veszélyeztetı tényezıket és a természetvédelmi tennivalókat is. Morfometriai vizsgálataink:

A cifrakankalin rizómája hengeres, 3-4 cm hosszú, 7-10 mm vastag világosbarna színő csúcsrügye föld feletti hajtásban, virágzatban végzıdik.

A lomlevél a rövid szártagú földfeletti hajtáson tırózsát alkot. A levéllemezek kissé húsosak, felszínük sima felülető, apró mirigyszırökkel rendelkeznek.

A levél morfológiai adatai a 2003. március 20-án elvégzett mérésekbıl származnak A leghosszabb levél hossza 19 és 33 mm között változott, a leggyakoribb 25mm volt. A leghosszabb levél maximális szélessége 12-tıl 27 mm-ig alakult. Két kiugró érték: a

16 és a 22 mm. A levélrózsa leveleinek a száma 4 és 11 darab között változott. A hatleveles

levélrózsából volt a legtöbb, az eloszlása a Gauss-görbéhez közelítı. A levéllemez csúcsa a vizsgált levelek közül 9-nél volt lekerekített, 6-nál volt csúcsos.

A morfometriai méréseket 2003. április 19-én végeztük. Megnéztük az elhalt bırszöveti sejtek miatt finoman lisztes tıkocsány hosszát, amely 10,8 cm és 25,3 cm között változott.

A tıkocsány végén lévı álernyıvirágzatot 4-14 illatos virág képezi. Vannak adataim a leghosszabb virágkocsány hosszának megoszlásáról. 6 és 24 mm

között változott, a leggyakoribb érték 15 mm volt. A pártát alkotó sziromlevél pártacsıvé forrt össze. A párta torkában az elhalt

bırszöveti sejtekbıl fehér színő győrő alakult ki. A virágok szerkezete heterostyl. A rövid bibeszálú mikrostyl virágban a párta csöve

hosszú, a porzók a párta torkában találhatók, a hosszú bibeszálú makrostyl virágban rövidebb

2/3

a pártacsı, a porzók a bibe alatt jelennek meg. A Pajta-völgyi populációban kb. fele-fele arányban voltak mikrostyl és makrostyl virágok.

A cifra kankalin termése toktermés. A toktermés száma 2 és 15 darab között változott. A termıhelyen 2003. április 8-án 250 tılevélrózsát számoltunk össze, és 25

tılevélrózsának volt elszáradt termése A természetességi állapot vizsgálatok Vizsgálatunk során a következı módszereket alkalmaztuk:

1. Növényhatározást végeztünk a dolomit sziklagyep társulásban. Elkészítettük a fajlistát.

2. Meghatároztuk a dolomit sziklagyep társulásunk 2003. évi természetességi állapotát. A módszer leírását a Simon-Seregélyes Növényismeret címő segédkönyv tartalmazza. A természetességi állapot rögzítésére a Simon-féle természetvédelmi értékkategóriákat használtuk fel. Az egyes fajok értékkategóriáinak megállapítását Simon Tibor Magyarországi edényes flóra határozójának adatbázisa alapján végeztük. Majd elkészítettük az oszlopdiagramot.

3. Összehasonlítottuk az 1949. és a 2003. év természetességi állapotát, így vizsgáltuk az idıbeli változást. A szakirodalomban megtaláltuk Zólyomi Bálint 1949. június 30-án a Pajta-völgy cifra kankalinos dolomit sziklagyepében készült felvételezését, a fajok mellé felírtuk a természetvédelmi értékkategóriákat. Ez alapján elkészítettük az 1949. év természetességi állapotát szemléltetı oszlopdiagramot, melyet összevetettünk a 2003. év oszlopdiagramjával. Vizsgálati eredményeink értékelése: A 2003. évi állapot szerint a társulásban egy unikális (U) faj van, a magyar cifra kankalin. A védett fajok (V) száma három a Lumnitzer szegfő, a kövér daravirág és a kékes borkóró. Viszonylag alacsony a domináns fajok (E) aránya. Legnagyobb a természetes kísérı fajok (K) százaléka a társulásban. Az eddig felsorolt kategóriák voltak a természetes állapot jelzıi. A zavarást, bolygatást jelzı kategóriákat vizsgálva a természetes zavarástőrı fajok (TZ) közül kettı él a Pajta –völgyi társulásban, a közönséges méreggyilok és a közönséges boróka. Egy gyomnövénye is van a társulásnak a farkas kutyatej. Összegezve 90% feletti a természetes állapotra utaló fajok aránya, így a vizsgálat idején a társulás természetközeli állapotban volt. A következı ábra az 1949. évi és a 2003.évi természetességi állapotokat szemlélteti, így azok összehasonlíthatók. Az eltelt több, mint 50 év alatt továbbra is egy unikális faj van. A védett fajok száma 5-rıl 3-ra csökkent %-os arányuk is csökkent. A társulásban domináns- és a természetes kísérı fajok száma és aránya is kismértékben nıtt. A természetes zavarástőrı fajok száma és aránya nagyjából változatlan, de 50 év elteltével megjelent egy gyomnövény is a társulásban. Összességében a Pajta- völgy magyar cifra kankalinos dolomit sziklagyepének természetességi állapota az elmúlt 50 év alatt kismértékben csökkent.

3/3

A magyar cifra kankalint veszélyeztetı tényezık:

1. A termıhely közeli feketefenyves-telepítés 2. Turistavonal közelsége 3. Potenciálisan célzott és illegális győjtés

Természetvédelmi tennivalók: 1. Fekete fenyı eltávolítása az élıhelyrıl. Az elmúlt években a Balaton-felvidéki NP Igazgatósága fa- és bokorgyérítést végzett.

2. Turistaútvonal áthelyezése. Célszerőbb lenne a turistaútvonalat a cifra kankalinos elıfordulási helytıl távolabb kijelölni. Bízom a Balaton-felvidéki NP Igazgatóság megfelelı természetvédelmi kezelésében, és így remélem, tartósan fennmarad a Pajta-völgyben az unikális növénytani értékünk, a magyar cifra kankalin.

Irodalom ANDRÁSSY P. /2000/:A cifra kankalin Élet és Tud. LV. évf. 9. szám CSAPODY I. /1982/: Védett növényeink Gondolalat, Budapest. FEKETE G. és mts. /1961/: Adatok és észrevételek a Bakony-hegység flórájához és növény-Földrajzához. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, Tomus 53. Pars Botanica. FEKETE G. /1964/: A Bakony növénytakarója. A Bakony természettud. kut. eredm. I. Veszprém. PRISZTER SZ. /1985/: A magyar flóra és vegetáció rendszertani- növényföldrajzi kézikönyve VII. Akadémiai Kiadó, Budapest. RAPAICS R. /1932/: A magyarság virágai Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest. SZABÓ I. /1970/: Természetvédelmi területté alakul. A Keszthelyi- hegység érdekes növényei Búvár, 34 .évf. 11. sz. SZABÓ I. /1985/: Keszthelyi tájvédelmi körzet I-II. Tájak, korok, múzeumok könyvtára, Bp. SZABÓ I. /1987/: A Keszthelyi-hegység növényvilágának kutatása A Bakonyi Természettud. Múzeum. Közl. 6. Veszprém. ZÓLYOMI B./1942/: A közép-dunai flóraválasztó és a dolomitjelenség Botanikai. Közlemények. 39. sz. ZÓLYOMI B./1966/: A pannóniai flóratartomány és a környezı területek sziklagyepeinek új feloszlása Botanikai. Közlemények. 53.sz. Dr. Seregélyes Tibor-Dr. Simon Tibor (1998): NİVÉNYISMERET. AHAZAI NÖVÉNYVILÁG KISHATÁROZÓJA. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, B UDAPEST.

4/3

A magyar cifra kankalin

5/3

A magyar cifra kankalin hazai elıfordulása

A magyar cifra kankalin levélrózsája

6/3

7/3

8/3

A magyar cifra kankalin virágzata

9/3

Heterodistyl virágszerkezet

A cifra kankalin toktermése

10/3

11/3

Fajlista Felvétel helye: Keszthelyi-hegység, Pajta-völgy Dátum: 2003. június 26. Társulás: Zárt dolomit sziklagyep Készítette: A zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium biológia szakkör (5fı) Fajnév Simon- féle TVE kategória 1. magyar rozsnok (Bromus pannonicus) E 2. deres csenkesz (Festuca pallens) E 3. magyar cifra kankalin (Primula auricula subsp. hungarica) U 4. Lumnitzer szegfő (Dianthus plumarius subsp. Lumn.) V 5. kövér daravirág (Draba lasiocarpa) V 6. kékes borkóró (Thalictrum minus subsp pseudomin.) V 7. kövi fodorka (Asplenium ruta-muriaria) K 8. aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) K 9. korai kakukkfő ( Thymus praecox) K 10. hegyi hagyma (Allium montanum) K 11. sarlós buvákfő (Bupleurum falcatum) K 12. közönséges méreggyilok (Cynanchum vincetoxicum) TZ 13. selymes rekettye ( Genista pilosa) K 14. borzas perenizs (Inula hirta) K 15. keserő pacsirtafő (Polygala amara) K 16. homoki pimpió (Potentilla arenaria) K 17. sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys) K 18. hegyi gamandor (Teucrium montanum) K 19. molyhos napvirág (Helianthemum numularium) K 20. ágas homokliliom (Anthericum ramosum) K 21. ebfojtó galaj (Asperula cynanchica) K 22. macskafarkú veronika (Veronica spicata) K 23. béka len (Linum catharticum) K 24. erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides) K 25. citrom kocsord (Peucedanum oreoselinum) K 26. fénytelen galaj (Galium schultesii) K 27. orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum) K 28. kereklevelő harangvirág (Campanula rotundifolia) K 29. farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias) GY 30. lisztes kerkenye (Sorbus aria) K 31. nagylevelő hárs (Tilia platyplyllos) K 32. sóskaborbolya (Berberis vulgaris) K 33. húsos som (Cornus mas) K 34. nagylevelő madárbirs (Cotoneaster tomentosa) E 35. cserszömörce (Cotinus coggygrea) E 36. virágos kıris (Fraxinus ornus) E 37. molyhos tölgy (Quercus pubescens) E 38. közönséges boróka (Juniperus communis) TZ

12/3

0,00

10,00

20,00

30,00

40,00

50,00

60,00

70,00

%

U V E K TZ Gy

Pajta völgy

A Pajta-völgyi zárt dolomit sziklagyep társulás természetességi állapota, 2003 nyarán

0,0020,0040,0060,0080,00

%

U V E K TZ

Pajta völgy

A Pajta-völgyi zárt dolomit sziklagyep társulás természetességi állapota, 1949

0,00

20,00

40,00

60,00

80,00

%

U V E K TZ Gy

Pajta völgy

A Pajta-völgyi zárt dolomitgyep társulás természetességi állapotának

idıbeli alakulása

1949

2003