A Krimi Kansag

31
A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008) 1) A KRÍMI KÁNSÁG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ KUTATÓMŰHELYEK. TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ. A KRÍMI KÁNSÁG ELBESZÉLŐ OKLEVELES FORRÁSAI. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ A NOMÁD TÁRSADALMAKRÓL – A Krími Kánság a hozzánk legközelebb eső, legtávolabb fennálló nomád társadalom, egyben a legjobban kutatható is. 1442-1783 között állt fenn. Párhuzamok a magyar őstörténettel Aktív részvétel az oszmán hadjáratokban Dzsingisz Kán (1206-1227) Mongolok Titkos Története (Ligeti Lajos, Kara György) 1254k. keletkezett Dzsodcsi Orda Az Irtistől nyugatra, ameddig a tatár lovak patája elér Batu Csagatáj – Transzoxánia (Oxus folyó, Szír darja) Ödögej – Kelet-Mongólia Toluj – Orhon folyó völgye Dzsocsi meghalt, így Ödödej lett a nagykán Dzsingisz után 1236 – Nagy Nyugati Hadjárat (Batu/Sayin kán) Volgai Bolgárok Kijev Először csak meghódították és kivonultak, majd újra 1240 – Lengyelország hadjáratot kellett indítani a hatalom megszilárdítása 1241 – Magyarország érdekében. Kánválasztó gyűlés/Kuriltáy (kb. 40 nap vita) Dzsocsi Csagatáj Ödögej Toluy A szárnyak -ra osztás nomád sajátosság Orda Batu Güyük Möngke Kubilaj (1) (2.) (3.) A harmadik után mindig visszaáll a szeniorátus Szent hely: Karakorum 1270-ig egységes a Mongol Birodalom, addig van közös kuriltay Urál – Yajik (Széles, kiterjedt) Volga – Idil Kán – Nagykán Együtt uralkodás (Vásáry István – Az arany horda) Plano Carpini – 1245 körül indult IV. Ince pápa levelét vitte Wilhelm Rubruck – Az '50-es években érkezett Möngkéhez a francia királytól Nesztoriánus kereszténység A muszlimok hátába... Györffy György – A Napkelet felfedezése

Transcript of A Krimi Kansag

Page 1: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

1) A KRÍMI KÁNSÁG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ KUTATÓMŰHELYEK. TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ. A KRÍMI KÁNSÁG ELBESZÉLŐ OKLEVELES FORRÁSAI. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ A NOMÁD TÁRSADALMAKRÓL

– A Krími Kánság a hozzánk legközelebb eső, legtávolabb fennálló nomád társadalom, egyben a legjobban kutatható is.

– 1442-1783 között állt fenn.– Párhuzamok a magyar őstörténettel– Aktív részvétel az oszmán hadjáratokban

Dzsingisz Kán (1206-1227)– Mongolok Titkos Története (Ligeti Lajos, Kara György) 1254k. keletkezett

Dzsodcsi Orda Az Irtistől nyugatra, ameddig a tatár lovak patája elérBatu

Csagatáj – Transzoxánia (Oxus folyó, Szír darja)Ödögej – Kelet-Mongólia Toluj – Orhon folyó völgye

Dzsocsi meghalt, így Ödödej lett a nagykán Dzsingisz után

– 1236 – Nagy Nyugati Hadjárat (Batu/Sayin kán)– Volgai Bolgárok– Kijev Először csak meghódították és kivonultak, majd újra – 1240 – Lengyelország hadjáratot kellett indítani a hatalom megszilárdítása– 1241 – Magyarország érdekében.

Kánválasztó gyűlés/Kuriltáy(kb. 40 nap vita)

Dzsocsi Csagatáj Ödögej Toluy A szárnyak-ra osztásnomádsajátosság

Orda Batu Güyük Möngke Kubilaj (1) (2.) (3.)

– A harmadik után mindig visszaáll a szeniorátus– Szent hely: Karakorum– 1270-ig egységes a Mongol Birodalom, addig van közös kuriltay

Urál – Yajik (Széles, kiterjedt)Volga – IdilKán – Nagykán

Együtt uralkodás (Vásáry István – Az arany horda)– Plano Carpini – 1245 körül indult IV. Ince pápa levelét vitte– Wilhelm Rubruck – Az '50-es években érkezett Möngkéhez a francia királytól

– Nesztoriánus kereszténység– A muszlimok hátába...

Györffy György – A Napkelet felfedezése

Page 2: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

2) AZ ARANY HORDA. EGYÜTTURALKODÁS – FELBOMLÁS. A KRÍMI KÁNSÁG SZÜLETÉSE. A GIRAY DINASZTIA

Dzsocsi ulusz

Kök orda Ak orda Ha valamit kiadtak, akkor az orda nevét mindig a maguk neve Batu Orda felé írták.

Itt már kicsit megbomlott az együtt uralkodás

-Az Arany Horda elnevezés legkorábban a 16. században fordul elő egy oroszforrásban.-A perzsa és a török forrásokban fordítva van a két elnevezés a tájolás miatt

Orosz forrásokba: Orda / Arany HordaTörök forrásokban: Kök / Ak ordaPerzsa forrásokban: Orda ulusza / Batu ulusza

Orda: sátor, uralkodói sátor, uralkodói szállás

– 1223-1502– A kalka-menti csata (orosz-kipcsak szövetség)

– A legerősebb birodalom Kelet-Európában– Központja Szaray/ Új Szaray is volt.

– 1380-as évek // Toktamis nagykán Timur Lenk– A Kaukázus előterének hovatartozása volt a kérdés– Hadi események:

– Timur 2x megtámadja– Guzdi háború (várospusztítás): Krím ill. a Volga mentén– Az olasz gyarmatvárosok megerősödése (Kaffa // Azov)

A Lengyel-Litván Állam– Perszonálunió– Inkább a litvánok tartják a kapcsolatot a

tátárokkal– Tatár segédcsapatok– Tatár betelepülés– Állandóan beleszólnak a szteppe életébe,

mert az oroszok ellenségei voltak– Toktamis mindig a litvánokhoz menekült

Az Orosz Fejedelemségek– Adót fizetnek a tatároknak– 1236-os Nagy Nyugati Hadjárat– Mongol vazallusok a kulikovói csatáig

(1380)– Darugák = adószedók– Egy idő után kiemelkedett a Moszkvai

Fejedelemség– Pénzeszsák, ő szedte az adót a többi

fejedelemségtől – 1380 Kulikovó Majmay (beglerbég volt,

nem dzsigiszida)– 1480-ban megtagadják az adófizetést– 1521-től 1700-ig újra szedik

– Toktamis (1380-1406) egyszerre halt meg Timurral (1370-1405), Bajazid 1403-ban halt meg.– Az Arany Horda ezt követően nem éledt fel többet– Hol éledt fel újra a remény (három kánság):

– Kazány (1437)– Asztahány (15. század vége)– Krím (1442) – Hatalmas kereskedelmi központ

Page 3: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

3) A KÁNI HATALMOM ÁTÖRÖKÍTÉSÉNEK KÉRDÉSE HACI GIRÁY HALÁLÁT KÖVETŐ TRÓNHARCOKBAN, AZ ÖRÖKÖSÖDÉS SZABÁLYZÁSA. KÍSÉRLET AZ ARANY HORDA ÖRÖKSÉGÉNEK MEGSZERZÉSÉRE.

1242-1359 – Batu-dinasztia1359-1380 – Bábkánok az Arany Hordában, a tényleges hatalmat egy Majmay nevű beglerbég birtokolta.1380-1406 – Toktamis

Celal Eddin Kadir Berdi(szépség-kiválóság) (Isten-adta)

Két uralkodóttettek el láb alól.Az Orda-ág

Urusz Edige megszűnik.

-A fiúkat különválasztották és elvitték, hogy a nemzetségek ne haljanak ki (Csang-Kaj-Sek is vitt Tajvanra minden nemzettségből)-Az Ulug orda még egy ideig fennmaradt-A lényeg a pénzt hozó városok megszerzése-Hogy létre jöhessen egy új kánság ki kellett iktatni a Nagy Hordát-Egyes hercegek a steppéről gyakran menekülnek a litvánokhoz-Tajtemit Toktamis megbízásából irányítja a Krímet. 1395-től pénzt veret saját nevére.-Bjas Eddin (egyik fia a litvánoknál)

-Az ő fia Haci Giray A legenda szerint, amikor született,(állítólag Trokij városában született) akkor tért vissza apja a Hadzs-ról.-Ő az első Krími kán Gyenge legenda, de örökölni nem lehet-Vereséget szenved a Nagy Hordától, ezért visszatér Litvániába A muszlim dinasztiák nem használnak-1442-ben már Haci Giray uralkodott családneveket.-Uralma alatt lévő területek (minimális): Tatárul: kerey/keriey//keray-27 000 m2 Azonban a városokból lett Szamosközy Istvántól tudjuk, amit mijövedelem, így katonák is. használunk az 16. századi oszmán.-1783 – Az orosz annekció

Kerey – Németh Gyula a mongol kereit törzsnévből akarta levezetniTöbbes számú alak

A törökök ugyanúgy használják a nemzetségneveket mint mi, tehátKerey Haci-nak kellene lennie. Továbbá az aranyági leszármazott nem lehetne nemzetségi leszármazott.

Љтоним – totemnévként magyarázta Turul Mongolul nagyot és erőset jelent.Nálunk: Héja

Holló

Nem használják azt, hogy kánunk azt Helyette: iyemizparancsolta, sem a vezetéknevét taksirmiz – gazdánk A kerey lehet ilyen

Page 4: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

efendimiz – görög eredetű, gazda, úrMengli Giray – ő hozzá tapadt a többi fiúhoz nemMindegyik családtag a szultáni címet viselte

Oszmán Krími tatárSzultán Kán Kán Szultán – még a nők is viselték

SirinBarunArgin Eredetileg Toktamis négy nemzetsége Kicsak Tas Temür (Dzsocsi 13. fiának a leszármazottja) utódaihoz pártoltak, ez egy

szilárd birodalom alapja.

– Legyőzték a Nagy Hordát– A Volga-vidékét nem volt erejük meghódítani– 1453 – Bizánc bevétele, hamarosan már saját beltengert akarnak– 1454 – Kaffa megtámadása /Hunyadi élelmet juttatott Kaffába/ -- Mert az oszmánok

nem tűrhették, hogy a genovai hajók csak úgy átjárhassanak a Boszporuszon

A Krími hatalmi harc a szeniorátus miatt robban kiNur Devlet – Oroszországba menekül – ő lesz az elsőuralkodó a … -- Majd Megnli Giráy a második honalapítóA többiek Mongupba és Kaffába menekülnek. Ekkor a sirinek vezetője ír egy levelet az oszmán szultánnak.

1475 – Kaffa elfoglalásaEminek bég (a krími arisztokrácia feje), az ő kérésére küldte II. Mehmed a csapatokat. Mengli Girayt Isztambulba viszik, 1478-ig él ott.

-Szövetségkötés-Vazalusi viszony

Ebben az időszakban a kánság és az oszmán birodalomrá volt szorulva egymásra (a Nagy Horda miatt). Azoszmánok a Fekete-tengerből akartak beltengert csinálni A teljes genovai városrendszert átvették, így a pénz rájukszállt. Az oszmánok törekedtek a Moldva felé.

Moszkvával viszont szövetségre léptek a Nagy Horda ellen a tatárokIII. Iván moszkvai nagyfejedelem és Mengli Giray 1502-ben hatalmas győzelmet arat a Nagy Horda felett.

„Gyakorlatilag a Krími tatárok járultak hozzá Oroszország születéséhez”

Page 5: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

4) A 16. SZÁZAD, A KÁNSÁG FÉNYKORA (MEHMED, SAHIB, DEVLET ÉS GÁZY GIRÁY URALKODÁSA; A TATÁR TÁRSADALOM ÉS HADSEREG)

1502 után megváltozott a viszony, mindketten igényt tartottak az Arany Horda örökségére, a Volga-vidékre.

Először az Arany Hordának adóztak, utána a Nagy Hordának, majd Mengli Girayfiától, I. Mehmed Giráytól (1512-től) a Krími Tatároknak.

1519-ben kihalt a kazányi Ulug Muhammed által alapított dinasztia. Mehed Giráy megpróbálta megszerezni Kazányt (egy testvérét ülteti a trónra). Sahib Giray 1521 rokoni kapcsolatok – Kazány elfoglalása.

-Az igazi bevételek Asztrahányból folytak be (oroszbarát volt a kán)-1523 – asztrahányi hadjárat (nagy hadjárat). A kán után a legnagyobb tisztségviselő a kalga (általában a kán öccse) is elment.

-Megtörték az oroszbarát kánt és a népét A nogájokat hajtották a Krímbe, másig nogája Krímbe vitték /népet hódoltattak/ csapat (kipcsakok) megtámadják őket.

Mehmed Giráy is meghal, öccsével együtt. /de az Arany Horda örökségét megszerezte/

-Az oszmánokkal rokoni kapcsolatokat építenek ki (Isztambuli házasságok)-Nagy szerep I. Szelim (a „kegyetlen”) trónraültetésében-Nagy Szulejmán először kaffai szb. volt-A nogayok, mint politikai név 1480-tól ismert, etnikai nevük a mangit, olyan mint nekünk a magyar.

Hierarchia-kán (uralkodó)-bég (fejedelem) Edige bég volt, a káni címet nem veheti fel.-mirza (nemes) „Edige olyan hatalmas, mint egyszer Mamay”

Edige királycsináló volt, mert a kánokat ő nevezte ki ésa beglerbégi tisztséget is betöltötte.

1523 – Mehmed Giráy – Asztrahány – Nogayok a Krímbe Sahib Giráy (Mehmed testvére) – Kazány elfogadja – 3 évig volt kán (1524-ig) utána Haddes – A lemondás elegáns formája – állítólag nem bírta a kazányi hideget – utána újra krími herceg (Safa Giráy) lesz a kán.

Sahib Giráy-1532-ig Isztambul (1524-32)-Részt vesz Szulejmán hadjárataiban-Kőszeg ostrománál is ott volt-Érdemeiért 1532-ben krími kánná nevezi ki

A KRÍMI KÁNSÁG IGAZGATÁSA

Sáhib Giráy (Asztahányi kán is volt) visszatér

Page 6: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

-1524 – Kazány-1532 – Köszeg ostroma-Ezt követően Szulejmán kinevezi Krími Kánná Az első alkalom amikor a továbbá jelentős katonai támogatást ad neki krími nemzetségfők /tűzfegyveres testőrség 1500 fő/ nem választottak csak-Megpróbálta a kánságot oszmán mintára átalakítani megerősítettek.társadalmi ellenkezés robban ki (1551)-A nemesség átpártolt testvéréhez, Devlet Giráyhoz-Amikor Sáhibot megölték a lánya leírta a történetet -Megpróbálta letelepíteni a

nogayokat. Összetörte és elégette a kocsijaikat (kibitka)-Ez alapján adják meg a társaság létszámát.

-Tehát a nemzetségfők egységesen átálltakKettős uralmi rendszer jön létre

Keleti NyugatiEz az előkelőbb csoport A birodalom hadvezéreEz adja a kánt Nem léphetett trónra

Ugyanez volt a Krímben az 1430-as évekbenA Volga mentén 3-as, a Krímben 4-es beosztás

A Hármas rendszer a földrajzi körülmények 4 égtáj, 4 sarok a nemezenmiatt alakult ki. Sirin MaghatározóHárom vezető irányította a különböző Barin szerep, együtthordákat. Argin uralkodnak a Mindhárom tisztségnév személynéből alakult Kicsak kánnalki A Krímben a Kán és 4 karacsiNogay (név//cím//népnév) 1584-ig a Krími Kánt mindig

ez a négy nemzetségfő választotta.

Kuriltáj összehívása-A „sziklák aljára” /mészkőfali rész/ kayalar ati – be voltak vésve a nemzetségek tamgái (jogosultak voltak részt venni a kuriltájon)-A '20-as években még látszottak-A sirineknek volt joga összehívni a kuriltájt-Seniorátus elv – a kán fia csak nagyon ritkán örökölte a trónt-A kalga az egykori ulubeg szerepet vette át // ő viselte a hadvezéri szerepet-Itt visszajött, hogy csak Dzsingiszida lehet kán

Page 7: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

A 15. századtól 1584-ig egy nomád birodalom volt Kettőd beosztás:

Bal Jobb A négy nemzetségnekKÁN KALGA előbb meg kellett egyeznie

(lehetőség a kánná választáshoz) a kán személyébenkalgay – maradni szóból szárm. -megválasztani

-A porával megerősítettni(1475 óta)

1584-ben új tisztség: Nureddin A Krím és ErdélyA betelepülő nogayok részére hozták létre az azonos státuszúúj címet /a könnyebb igazgatás miatt/ volt, de Erdély-Egyik régi vezetőjük nevét használták fel fizetett adót-Először a kán fia töltötte be, később a testvérek is (4-en kánok is lettek)-Feladata a betelepült nagy haderő irányítása

Bas – fő karaci (a kánválasztó kuriltáj összehívása)

A kazányi, az Sirin Ez a négy nemzetség képviselte az or-asztrahányi és a Barin szágot. A tokatemürida (dzsocsida

tokatemüri kánokat Argin herceg) dinasztia ősi nemzetségének ais támogatják Kipcsak tagjai voltak

Voltak ősi és szerzett nemzetségek, minden dinasztiának voltak ősi nemzetségeire, akikre számíthattak, őkválasztották a kánt.

A Haderő-25-30 000 Fő-Nem százezrek, mert nem volt kivitelezhető-Otthon is kellett valaki-De, toborozhattak a steppéről-”A tatároknál gyakorlatilag mindig mindenkinek hadkészültségben kellett lennie”-Zsold nem volt, csak rabszedés-Oszmán szolgálatban csak a vezetői réteg kapott zsoldot-Zsoldosok pl. kozákok (1657-ben Rákóczi ellen 20 000 kozák)

Az Arany Horda uralkodóinak a trónját egy Kozma nevű orosz mesterember készítette-Művészi sátrak voltak még a hadseregben is-Muhinál a mongolok elvitték IV. Béla sátrát

Meddig törvényes az uralkodó?-Ha kap szultáni megerősítést-Amíg a 4 karacsi támogatja, különben a kán leváltható és meg is ölhető(pl. Sahib Giráy 1551-ben kocsitöretés)

1552 – Kazány

Page 8: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

Innentől a teljes vízi út orosz kézen volt a Volgán. Politikai 1556 – Asztahány jelentősége, hogy aki a Volga mentét birtokolta, az volt a steppe

ura. Jogot formálhattak a teljes steppére1585 – Szibéria orosz kézen Néhány évtized és kint vannak a Csendes-óceánnál. A nomád

birodalmak helyére egy hatalmas ortodox állam kerülÚt a Kaszpi tengerig

IV. Iván feleségül vette a Bizánci császár egyik rokonátIII. Róma elméletMehmed Giráy (1514-1523)

-Moszkva ellenes politika-Keleti hódítás – az Arany Horda visszaállítása

-1519 – a Kazányi kánok nemzetsége kihal (Ulug Muhamed) – versengés a trónért-1521 – Sahib Giráy ül Kazány trónjára

-Támadások Asztrahány ellen (oroszbarát kán) – elfoglalják – nogaj lázadás (ellenségei a krímieknek) – a két kánt megölik (Mehmed és Bahadir kalgát)-Lányait a szultánokhoz adja feleségül-I. Szelimet támogatja testvéreivel szemben-Kaukázus előtere – a Kubán folyóig tart a fennhatósága-cserkeszeket rabszolgának adja

Sahib Giráy-A Kazányi Kánság első kánja (elhagyja Kazányt – orosz támogatott kerül a trónra – az oroszok 1552-ben elfoglalják Kazányt)-16. sz. Az Arany Horda örökségét megszerzi-Lemond a trónról és Isztambulban marad Szulejmánnál

-1532 vele megy Magyarországra (Köszegi ostrom)-1532 a szultán kinevezi Krími Kánná (idegen választás, de a nemzetségek elfogadják)-Katonai támogatást (tűzfegyveres testőrség 1500 fő)-A betelepített nogájokat megpróbálja letelepíteni, ellenállnak, ezért radikális eszközökhöz nyúl: kocsiösszetörés – kibita – kétkerekű kocsi, a kész házat rárakták és nemezzel fedték-1538-as moldvai hadjárat-Földosztás tulajdonjoggal (mülknáhme) ez nincs az Oszmán Birodalomban

mülknáhme – birtoklevél – egy része fennmaradt-Oszmán mintára akarta átszervezni a kánságot, a káni hatalom erősítése érdekében

-Ellenállás a nemesség átpártol öccséhez Devlethez, Száhibot megölik-Lánya írta meg történetét Tarih-i Sahib Giráy (még nem feldolgozott)

-Kazányi évek-Vissza a Krímbe-I. Lengyel hadjárat-4-5. cserkeszek elleni hadjárata (1561 Hodzsa krónikája írja le)-Rabszolgaszerzés

-Oszmán flotta kiépítése (olasz, spanyol tengeri háború)-Rabszolgaszerzés – óriási bevétel (cserkeszek, szlávok kb. 6000 ember)

Közigazgatás-A 13. században a nomád birodalmakat kettős uralmi rendszer jellemzi: Keleti szárny (előkelőbb) ill. Nyugati szárny (nem lehet klán). Nagykán székhelye Karakorum. Ez korábban is megvolt-A 15.században még nem végleges a kánság-hierarchikus társadalomszervezet, genealogikus törzsi – törzsek feletti kapcsolatok

Page 9: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

-10-es katonai rendszer (tümen)-postaszolgálat-földművelőkkel sajátos viszony – adóztatás-a földművelő társadalom eléri az államiságot – a korábbi fejlődési fokozatok elhalnak-a nomád vezetőnek bírnia kell a felső vezetés támogatását

1) Tipikus nomád birodalom: Távol élnek egymástól a földművelők és a nomádok – hadjáratokat vezetnek és kizsákmányolják őket – kikényszerítik az ajándékot2) Adóztató nomád birodalom: Közelség, közvetlen függés, bürokrácia (korai állam), az adók újraelosztása (Mongol Birodalom, Arany Horda)3) Hódító nomád birodalom: Rátelepednek a földművelőkre, szoros gazdasági együttműködés, nomádok beolvadása

A Krími Kánság fokozatai:1) 13. század első fele: tipikus nomád állam2) 14. század: adóztató3) 15-16. század: európaizálódik, félig asszimilálódik

-oklevelek (jogbiztosítás)-1584 után hármas katonai rendszer (előtte csak kalga + kán): kán + kalga + nureddin

-kalga: szárnyparancsnok (balszárny)-nureddin: szárnyparancsnok (jobszárny) nur – fény; al-din – vallás, hit-A káni család tagjai töltik be a tisztségeket (előrelépés lehetősége)

-Kánválasztás:-1584-ig a 4 nemzetségfő választott kánt (Kayalar ati – a Sziklák aljában)-A kuriltájt a Sirin bég hívta össze-Négy karacsi bej (nemzetségfők)-akik nem tartoznak az Aranyághoz (quaracu)-alattvaló köznép-A 4 krími nemzetségfő a hatalom részese (Sirin, Barin, Argin, Kipcsak)-A krími kánok nem rendelkeztek teljhatalommal-káni díván (tanácskozó testület)

-pecsételés, békeszerződés (nemzetségfők + kán)-saját nemzetségi testület (hierarchikus)-saját zászló alatt vonulnak hadba (zenekar)-leváltani nem lehet őket-A 18. századig meghatározó szerep

Kayalar ati – a sziklák alja-Mészkősziklába vésve a tangák (tulajdonjegyzékek), csak az vehetett részt rajta, aki szerepelt a tulajdonjegyzéken (pl. a baskíroknál tölgyfaoszlopokba vannak vésve)

Artur Koestler: A 13. törzs – 12 zsidó törzs izraelben + a 13. a kazárok (itt zsidó a vezetőréteg)12. század – az iszlám felvétele14. század – a vezetőréteg muzulmán

Bizonyíték: sedzsere – genealógia16. századig török nevek, ezt követően muszlim nevekIfjú Törökök: A köztársaság létrehozása

-Elmenekülnek Oroszországba, vezetőjük Artur Koestler

Page 10: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

Tarkovszkij Rubljov: A leghíresebb munkája a Szentháromság

Page 11: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

6) A TÖRÖK-TATÁR VISZONY VÁLTOZÁSAI A 17. SZÁZADBAN. LÁZADÁSOK A PORTA ELLEN. A KOZÁK, NOGAJ ÉS KALMÜK KÉRDÉS. SELIM GIRÁY SZEREPE ÉS BÉCS MÁSODIK OSTROMA

A nogáj kérdés1867 – A nogájokat Dobrudzsában telepítik le, előtte nomadizáltak

-Milyen falvakat kaptak, vezetőik, létszámuk – nincs feldolgozva ill. kiadva-Kikerülnek a Krími kánok fennhatósága alólA 17. században változás az oszmán politikában

-1606 Bécsi (lezárta a Bocskai vezette felkelést) ill. Zsitvatoroki béke (lezárja a 15 éves háborút)1672 – Dél-Lengyelország – Podoliát elfoglalják az oszmánok, egy oszmán vilájetet hoznak létre1533-tól „örök béke” a szultán és a lengyelek között

-tőlük is elszakítottak területet, így már nem lehetnek többé semlegesek1683 – Bécs ostroma – segítség az európaiaknak – Jan Sobiesky – A magyarországi hadszíntéren is harcolt. 1711 – Prut melletti csata – Az oszmánok először és utoljára nogáj (tatár) segítséggel

Nem vették észre, hogy az egész országot megszerezhették volna (Nyugat-európai haditechnika alkalmazása)Cserébe a nogájok kaptak Moldva rovására (iki saatlik arazi) kb 1500 km2 („egy tojás

megsütésének az ideje”)hosszúságban 30 órányi (egy hosszú völgy)később +-5, majd 8-10 órányira szélesítették1775 – Vilájetté alakították: Hotarul (határ). Moldvával együtt igazgattákTörökök: A mai napig vannak itt nogájokKonstanta-ban van a vallási és közigazgatási központkb. 30 000 fő maradt-nagy kivándorlások-1770-80-as években a krím ellen az oroszok szövetségesei lesznek

A Kozák kérdés-A 17. században csúcsosodik ki:

1) A Balti-tengeri hegemónia2) Kelet-Európai hegemónia

1) Balti-tengeri hegemónia-Svédország ekkor a legerősebb-Dánia//Oroszország//Lengyelország//Habsburgok – mindenki területeket akar-1630 – Oroszok Kelet-Lengyelország ellen-Svédország -szövetségest keres- Észak-Lengyel területek ellen -1792 – Lengyelország első felosztása (összesen háromszor osztják fe)-Erdély: II. Rákóczi György és a svéd király egyezkedik a Dél-Lengyelországi területeken, ehhez, mivel Erdély a törökök vazallusa engedély kell, amit viszont nem kapott meg, így indítanak hadjáratot.-1657 – A porta a tatárokat küldi ellenük (Lengyel-Krími Tatár szövetség)-Rendszeres tatár követség megy a lengyelekhez-1656 – tatár követség – óriási ajándék + szerződés-1660 – Háború vége-Az egész Erdélyi csapat tatár fogságba esik (erről szó van a Századokban ill. az Aetasban)

-13 000 erdélyi-6000 moldvai, havasalföldi

Page 12: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

-4-500 kozák zsoldosok került tatár fogságba óriási zsákmány-Svédország ill. Dánia uralja a Balti-tengert

2) Kelet-Európai hegemónia-Fekete-tenger – Lengyelország – Oroszország között (senkiföldje) – ide menekülnek az orosz, lengyel parasztok a Dnyeper zuhogási környékéhez nopóz – kisebb szintkülönbség – zaporozsje szics – zuhogó mögött – szabad élet, független – kozákok (katonai rend, nincs család meg semmi)

Kozák: A kozákok Oroszországban és Ukrajnában élő népcsoport. A kozák férfiak eredetileg szabadon katonáskodó irreguláris haderőt képező egyének voltak kb. a 14. század utolsó harmadától kezdve. Többségük elűzött, kivert, szökött paraszt, jobbágy, pásztor vagy katona volt, de voltak közöttük kereskedők és egyéb foglalkozású emberek, valamint rablók is. Nemzetiségük szerint oroszok, ruténok vagy más keleti szlávok voltak.

Három nagy kozák csoport alakult ki:• zaporizzsjai kozákok • doni kozákok • jaiki kozákok

Maga a kozák szó török vagy orosz eredetű (kazak), mely szabad katonai közösség jelentéssel bír. A kozákok jelentős mértékben keveredtek a szomszédságukban élő, török eredetű tatárokkal.A kozákok sokáig szabadon, feudális kötöttségek nélkül

éltek. Méltányos zsold fejében szolgálták az oroszokat, a litvánokat és lengyeleket a háborúkban, sőt számos nagy parasztfelkelés (mint ukrajnaiak) elfojtásában is segédkeztek. Később már más országoknak is szolgáltak, igaz csak kisebb csapatokban (pl. Moldvában).Az őket környező népekkel sokáig állandó harcban álltak. A legveszélyesebb ellenfeleik a tatárok voltak. A kozákok harcoltak a törökök, az oroszok, a lengyelek, a svédek, a németek ellen, később pedig az Orosz Birodalom más nagy háborúiban (pl. napóleoni háborúk, krími háború).A 18. századra már minden kozák orosz fennhatóság alá került. Eleinte számos kiváltságot nyertek a cártól, de aztán a főnemesség és az uralkodó durván elnyomta őket. Bár az orosz regularizálás ellen többször föllázadtak, végül a cári hatalom leghűségesebb katonái lettek.A szovjet kommunista rendszer alatt továbbra is voltak a Vörös Hadseregnek kozák egységei. Az orosz polgárháború (1917-22) alatt sokan harcoltak a kommunisták ellen is. A sztálinizmus évei alatt elnyomás alatt álltak. Mára már a legtöbb kozák közösségben újjáélesztették a régi hagyományokat, és a kozák kultúra újra feléledőben van.

-Lassota Habsburg követ az ő naplója megmaradt, kozákokat felfogadni, azért, hogy megakadályozzák a tatárokat Magyarország felé jönni. -Kozák török szó. 45 török nép van, a kozák olyan ember aki kilépett a társadalomból

Kozákok: katonai segédnép, mindenki használja őket-Folyamatos összetűzések a lengyelekkel-1654 – Bogdan Hmelnyickij – 1. kozák állam Ukrajna Oroszországhoz csatlakozott – 300. évforduló Hruscsov a Krím-félszigetet Ukrajnának adományozta. Egyetlen kikötője Oroszországnak, Szevasztopol súlyos adót fizet

-A kozákok függetlenedni akartak külpolitikailag – fellázadtak, ezért 20 000 kozák Rákóczival Lengyelország ellen indulAz oszmánokhoz közeledtek, fennhatóságukat kértékA kozákság két részre szakadt (jobb, bal):

1) Jobb part: Ukrán-Oszmán fennhatóság alá2) Bal part: Orosz fennhatóság aláFontos szerepe van Petro Dorosenko-nak:

Petro Dorosenko: Harcolt a Hmelnickij-felkelésnek is nevezett kozák-lengyel háborúban a lengyelek ellen. Ugyan később a lengyel király oldalára állt, de 1667 után átpártolt a krími kánhoz és a török

szultánhoz. Egész Ukrajnát az Oszmán Birodalom uralma alá akarta vetni, egyfajta vazallus államként, mint a román fejedelemségek. Ezért segítséget kért a tatároktól. 1671-ben Bracławnál Sobieski János legyőzte, de a következő

Page 13: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

évben a török szultán megüzente a háborút, amelynek célja a lengyelek és az oroszok kiűzése Ukrajnából. Dorosenko kibontotta az újabb felkelés zászlaját, s a krími tatárok 60 ezer fős hordával vonultak a segítségére, míg a kozákok másik része végig kitartott a lengyelek mellett.

1672 nyarán a török szultán vezette fősereg a havasalföldi és a moldvai hadakkal ostrom alá vette a török-lengyel határon álló Kamienecet. Az ostromhoz rövidesen csatlakozott a kán és Dorosenko vezette kozák-tatár sereg is. Néhány héten belül az erősséget bevették, s Délkelet-Ukrajnát és Podóliát a törökök teljesen birodalmukhoz csatolták, addig a maradék ún. Balparti-Ukrajna Dorosenko vezetésével török függésbe került állam lett. Csakhogy Sobieski Chocimnál fényes győzelmet

aratott a törökökön, s az elfoglalt területek nagy részét is visszavette, köszönhető mindez annak is, hogy a kozákságból megint többen visszaálltak. A lengyelek elleni harcoknak ugyan 1676-ban vége lett, ám a háború

folytatódott, ezúttal az oroszok ellen. A török birodalom új nagyravágyó vezíre Kara Musztafa nem tett le Ukrajna meghódításáról, főleg, hogy Dorosenko továbbra is kitartott a szultán mellett és Jobbparti ukránföldet is felajánlotta neki. 1676-ban Dorosenko még megmaradt 12 ezer fős kozák had élén felkelést robbantott ki Czehrynben, de a cári sereggel szemben megadásra kényszerült. Közben Ibrahim pasa vezérletével egy nagy török sereg a krími kánság felől megpróbálta elfoglalni Czehrynt de az ukrán hadak az oroszok segítségével megállították az inváziót. A törökök nemsokkal később felújították támadásukat, s most Kara Musztafa állt a hadak élére, csatlakoztak hozzá a tatárok, de mindhiába: gyakorlatilag az összes kozák átállt az orosz cár oldalára és 1681-ben a nagyvezír Ukrajna meghódítására vonatkozó minden tervét feladta.

Dorosenko III. Fjodor orosz cár mellett kötelezte el magát. Ennek köszönhetően rövidesen megszilárdult az oroszok uralma Ukrajna felett, s a lengyelek is fellélegezhettek a nyugati országrészben. Dorosenko részt a néhány évvel később kitört orosz-oszmán háborúban a tatárok és a törökök ellen indított ún. krími hadjárat-ban.

1678 – lezárul a kozák kérdés1648-78 – Keleti 30 éves háborúban a Krími tatárok mellett is harcoltak1685-ig orosz adó a Krímbe hívták a kozák testvéreket1618-48 – 30 éves háború – nemzetállamok

Vesztfáliai béke1672 – Dél-LengyelországAz oszmánok hadjárataiban helyi vezetők, Budai pasák Boszniából1672 Lengyelország – 22 000 arany adó az oszmánoknak, de nem fizettek. A krími kán sérelmezte, mert ezek az ő adófizetői. Az oszmánok elengedtékA kozákok állandó fenyegetést jelentenek a Boszporusz bejáratáig is eljutottak. A Fekete-tenger nyugati partjára rablóhadjáratokat vezettek. Az oroszok előretolt katonái voltak.A Donnál is kozákok

A Kalmük-kérdés-Egyetlen európai mongol nép-Volga torkolata – Eliszta-Utoljára érnek a Volgához-1618-ban jönnek Kho-Urlot vezetésével Ázsiából-4 fő törzs: Azsungár, Torgut, Derket, Khoat – ezek költöznek át 1636-ban-12 évig vándoroltak-nem muszlimok, hanem mongol nyelvet beszélő buddhisták-a török népeket meghódoltatják-a 17. század közepén orosz szolgálatban álltak-Ayuka felajánlotta szolgálatait az oszmánoknak-1661-ben elismerik az orosz fennhatóságot, szövetkeznek a tatárok ellen-A doni kozákok harcolnak ellenük-A 18. század elején az oszmán szultán felé nyitnak-1703 – III. Ahmed kerül a trónra, Ayuka tajsi fejedelem gratuláló levelet küld a szultánnak-Ebben az időben teljes kalmük-oszmán levelezés-Az oszmánok fizetnek többet, ezért melléjük állnak-1705-1711 – Felkelés a Volga vidéken az oroszok ellen „baskír-felkelés”, ezt Kücsün kán leszármazottai (dzsingiszidák) vezetik

Page 14: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

-Murádot kivégzik Moszkvában – óriási felháborodás a steppén Dzsingiszidát, csak dzsingiszida ölhet. Amikor az oroszok a kalmükökkel akarják leveretni a felkelést azok megtagadják

1724 – Ayuka meghal – szétesik a törzsszövetségA kozákok támadásainak nem tudnak ellenállni1771-ben a kínai császár hívására visszavándorolnak a régi lakhelyeikre (élelemmel várják őket)-Puskin írt verset a kalmükök visszatéréséről (csak kis részük tért vissza)-1959-es népszámlálás: 100 000 kalmük

Szelim Giráy szerepe Bécs második ostromakor-1683-1699 – Krími tatárok az oszmánok magyarországi hadjárataiban-1683 – Bécs 2. ostroma tatárokkal – Itt elárulják az oszmánokat

Egyesült az európai sereg valamint a lengyelek – Át kell kelniük a Dunán – Ennek megakadályozására Kara Musztafa a tatárokat küldi. A keresztények Tuln-nál akarnak átkelni. A tatárok ágyút meg janicsárokat kért a Kara Musztafától, de nem kapott semmit, így íjjal és nyíllal kellett volna a tűzfegyverekkel rendelkező keresztények ellen vonulnia, amit nem tett meg.

-A lengyelek ekkor már ismerték a tatár harcmodort – könnyűlovassággal lehetett ellenük harcolni.-Nyolc súlyos vereség a század végéig, pedig a korszak legjobb uralkodója, Szelim Giráy mindvégig ott volt. A vereségeket az oszmánok rájuk fogták, de nem tudták őket nélkülözni

Page 15: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

8) A KÁNSÁG NÉPEI (TATÁROK, NOGÁJOK, JÁSZOK, CSERKESZEK, ÖRMÉNYEK, ZSIDÓK, GÖRÖGÖK, GÓTOK, OROSZOK, OLASZOK, RABOK LESZÁRMAZOTTAI) YALI AGASI ÉS A NOGÁJOK LETELEPÍTÉSE

Gótok: A gótok (latinul gotones) neve legelőször Tacitusnál (Germánia, 44.) fordul elő. Germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt. Ez adja jelentőségüket. Eredetileg Germania észak-keleti részében királyok alatt éltek, ahova egy régi monda szerint Skandia szigetéről vándoroltak (a mai Skandinávia). A Kárpát-medence népvándorláskori történetében is szerepet játszottak. Két nagy törzsi csoportjuk volt: az egyik a vizigótok (az ógermán wise, azaz „nyugati” szóból) és az osztrogótok (az ógermán ostro, „keleti” szóból). Valószínűleg a markomann háború idején (2. század) jutottak el a Fekete-tenger partjaira, ahol a géták és szkíták laktak, és a szomszéd germán és szarmata eredetű népeket erőszakkal egyesítették. Lassankint annyira kiterjesztették uralmukat, hogy a 4. században a Gót Birodalom a Tiszától a Donig, a Pontusztól a Balti-tengerig terjedt. A Balti-tenger partvidékének lakói adót fizettek a gótoknak. Pusztító hadjárataik, melyeket a rómaiak ellen viseltek, a 3. századtól a 4. századig tartottak.A gótok két részre oszlottak: nyugati gótokra (thervingek vagy vizigótok), akik az Alsó-Duna és a Kárpátok közt Erdély, Moldva (a mai Románia) erdős, füves terein laktak és keleti gótokra (greuthungok vagy osztrogótok) a Dél-Oroszországi síkokon. A két nép között a Dnyeper (Borysthenes) volt a határ. Különféle törzsekre oszlott mind a két águk. A nyugati gót törzsek felett a Balth („bátor”), a keletiek felett az Amal v. Amelung („szeplőtlen”, „tiszta”) törzsből származó királyi dinasztia uralkodott.Philippus Arabs császár idejében, 248-ban vagy 249-ben támadtak először a Római Birodalomra a taifálok, asdingok, kárpok és peucinok közül toborzott szövetséges hadaikkal. A monda a segédcsapatokat nem számítva 300 000 főre becsüli hadseregüket. Elárasztották Moesiát és Marcianopolis városa csak nagy összegű hadisarc kifizetésével menekülhetett meg a pusztulástól. Az ellenük siető császár megnyerte a Daciától északra lakó, ugyancsak germán gepidákat szövetségeséül és ezek segítségével visszaszorította a gótokat. A harcias nép azonban 250-251-ben két római sereget semmisített meg, és maga Decius császár is elesett Moesiában.A Krím-félsziget elfoglalásával hadihajók birtokába jutottak, és a tengeren Krétát, Ciprust is végigfosztogatták. Végül 320 000 ember Thesszalonikénél szállt partra, de II. Claudius (Claudius Gothicus) császár Naissusnál legyőzte őket (269). Miután Aurelianus császár 270-ben a Duna bal partját átengedte nekik, 2000 harcost küldtek évenként Róma segítségére,és ezután békés kapcsolat alakult ki Róma és a gótok között.

Alánok: Az alánok feltehetően a szarmata törzsszövetség tagjai voltak. Ammianus Marcellinus római történetíró a masszagéták utódainak nevezi őket.Első önálló államuk valószínűleg Közép-Ázsiában alakult ki. A 3. századból származó kínai források szerint Kang-kü, azaz a mai Kirgizisztán területén, a Szir-Darja középső folyásától északra található Csu folyó mentén volt az alan-liao nép királysága. Országukat a 350-ben bekövetkezett hun támadás söpörte el, ami elől egy részük a Volgán túlra, a Kaukázus északi részéhez vándorolt. Az alán kultúra ezután a Fekete-tenger északi részére és a Kaukázus központi előterére, a mai Észak-Oszétia (Északoszét-Alán Köztársaság) területére terjedt ki. Egy részük azonban az újabb hun támadások miatt innen is tovább vándorolt nyugat felé. A Kaukázus vidékén élő alánok a 7–10. század között a Kazár Birodalom kötelékébe tartoztak, de úgy hogy megőrizték belső önállóságukat. Országukat Alániának hívták. Ismerték a kereszténységet, mivel a történelmi források szerint bizánci térítő papok már a 6–7. században eljutottak Alániába. A magyarok valószínűleg akkor érkeztek Levédiába, az alánok szomszédságába, amikor azok a kazárok és bolgárok fennhatósága alá tartoztak. (A szoros kapcsolatra utal a Hunor és Magor monda elbeszélése Dula alán király leányainak

Page 16: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

elrablásáról, akikben a monda alapján a magyar uralkodók ősanyjait is tisztelhetjük.) Miután a 9. században a Kazár Birodalom meggyengült, az alánok visszanyerték politikai önállóságukat és a 10–11. században erős alán királyság alakult ki. A 10. századtól keresztény templomok jelentek meg, majd önálló alán érsekség is létrejött. Dr. Bendefy kutatási alapján az 1396-ban Kummagyariat is szétdúló Timur Lenk-féle támadás után a tömegével hegyekbe húzódó magyarság idővel beolvadt az alánságba, kabardiaba.

Örmények: Az örmények kaukázusi és kelet-anatóliai eredetű népcsoport. Legnagyobb számban Örményországban élnek, de az évszázados szétszórodás miatt a világ több országában nagy számú örmény diaszpóra él. Az egyik legrégebben megtelepedett kaukázusi népcsoport, a Kaukázusban és Kelet-Anatóliában több mint 3500 éve élnek. Az első örmény állam – Armenia – megalapítása az i. e. 6. század elején történt. Armenia területe fénykorában kiterjedt Észak-Kaukázusra, a mai Törökország keleti és központi területeire, a mai Libanon területére és a mai Irán északnyugati területeire. A római hódítás elkerülte Armeniát, a római uralom alá csak viszonylag rövid időre, (i. sz.) 114-118 között került. 301-ben a világ első államaként Armenia megtette a kerszténységet államvallásnak. Az örmény egyház is hozzájárult ahhoz, hogy az örménységet és az örmény államot szorosabban összetartsa.

Görögök: déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

Cserkeszek: A cserkeszek ősei feltehetően az i. e. 6. században kerültek a Kaukázus északi előterébe, és már az ókorban élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak a Mediterráneum népeivel, valamint híresek voltak lovaikról és lovaglási tudományukról. Görög szerzetesek a 6. században hozták el a kereszténységet a harcias cserkeszek közé, akik ezt követően élénk kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki egyfelől a Bizánci Birodalommal, másfelől a Kijevi Russzal. A mongolok 1240-es évekbeli betörését követően a cserkeszek egy csoportja nyugatabbra húzódott, ők lettek az adigék ősei. A 13. század végén a cserkeszek grúz fennhatóság alá kerültek, majd a 15–17. század folyamán az Oszmán Birodalomnak behódolt helyi hercegek irányították a cserkesz közösség életét. A 16. századtól egyre nagyobb lett a török befolyás, s a 17. századra a cserkeszek felvették az iszlám vallást.E századokban állandósultak a fegyveres konfliktusok e tájon: hol a krími tatárokkal, a karacsájokkal, a kumükökkel vagy a nogajokkal háborúztak, hol pedig az egymással rivalizáló nagyhatalmak, az Oszmán Birodalom és Oroszország ütközőzónájában találták magukat. A cserkeszek – eltérően más kaukázusi népektől – nem nehezen járható, védelmet nyújtó hegyláncok között éltek, ezért kénytelenek voltak szövetségest keresni. Az 1550-es években sikeresen folyamodtak védelemért az orosz cárnál, aki a szövetséget behódolásként értelmezte, és nagyszámú orosz földművest telepíttetett a jól termő cserkesz vidékre. Végül, 1790-ben az oroszok Cserkeszföldön megsemmisítő vereséget mértek Batal pasa seregére,

Page 17: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

és 1804-ben ugyanazon a helyen megalapították Batalpasinszkaja városát (ma Cserkesszk). Az új városba telepített orosz helyőrség volt a biztosíték arra, hogy elejét vegyék a cserkeszek minden esetleges lázadásának. Ennek következményeként egyfelől nagyobb tömegek költöztek délkeletre, a Terek partján évszázadok óta élő kisebb cserkesz közösség mellé (ők lettek a kabardok), végül 1864-ben mintegy 400 ezer cserkesz hagyta el hazáját és telepedett le Törökországban, Szíriában, Jordániában, Libanonban és Palesztinában (döntő többségük mára asszimilálódott). Az elvándoroltak helyére oroszok, ukránok és örmények költöztek, s a 20. század elejére a cserkeszek száma alig érte el a 20 ezret.1920-ban, a szovjethatalom beköszöntével Cserkeszföld a rövid életű Szovjet Autonóm Hegyi Köztársaság része lett, majd a sztálini adminisztráció gondoskodott róla, hogy a cserkeszek közigazgatásilag is elkülönüljenek a többi cserkesz néptől. 1922 januárjában megalakult a Cserkesz Autonóm Terület, amely később egyesült a Karacsáj Autonóm Területtel. A kommunizmus meggyengülésével, majd összeomlásával a cserkeszek, az adigék és a kabardok egy független, közös állam kikiáltására törekedtek.

Page 18: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

9) A KÁNSÁG KÜLPOLITIKIÁJA, KÖVETJÁRÁSOK, OKLEVELEK, DIPLOMÁCIAI SAJÁTOSSÁGOK

„Nincs dicsőségesebb jele a szuverenitásnak, mint a

jog arra, hogy követeket küldjünk és követeket

fogadjunk” – írta Abraham de Wicquefort, a kor

legismertebb diplomáciai kézikönyvének szerzője

1682-ben.1 Az 1440-es évek elején az Arany Horda

utódállamaként szuverenitást szerző Krími Kánság

három évszázadon keresztül folytatta a követküldés

gyakorlatát, noha 1475-ben előbb névleges, majd a

17. század második felétől tényleges függésbe került

az Oszmán Birodalomtól. A krími tatár diplomácia a

15-17. században számos európai udvarral és ázsiai

hatalommal tartott fenn érintkezést. Oroszország,

Lengyelország, az ukrajnai kozákság, Svédország,

Dánia, Brandenburg, a Német-Római Birodalom,

Erdély, Grúzia, Perzsia voltak a tatár követjárások

levéltári forrásokkal dokumentálható főbb

állomásai.2 A tatár diplomácia hagyományos

működési területe a szuverenitás kivívása után a

kelet-európai térség volt. A 15. század első felében a

kánság önállósulásában jelentős szerepet játszó litván

nagyfejedelmi udvarral, majd a Lengyel Királysággal

tartottak fenn rendszeres diplomáciai kapcsolatot. A

század második felében pedig III. Iván moszkvai

nagyfejedelemmel léptek szövetségre a közös

ellenség, az Arany Horda hegemón szerepét felújítani

kívánó Nagy Horda ellen.3 A 15. század végétől a

Lengyelországhoz és Oroszországhoz fűződő korábbi

jószomszédi-szövetségesi kapcsolatok gyökeres

változáson mentek keresztül.

A krími kánok kelet-európai szomszédaikkal szemben

a felemelkedő Oszmán Birodalomra támaszkodtak.

1484-ben a kiújuló lengyel-török háborúban Moldván

át a Fekete-tenger felé terjeszkedni kívánó lengyel-

litván állammal szemben a szultánt támogatták. A

Moszkvai Nagyfejedelemséggel szövetségben 1502-

ben véglegesen megtörték a Nagy Horda hatalmát, de

a sztyeppei aranyhordai örökség, a kazányi és

asztrahányi kánság feletti befolyás kérdése

évszázados orosz-krími tatár ellentét alapját vetette

meg. Ennek fényében a 16. századi krími tatár

követjárások feladatát a kelet-európai térségben a

következőkben összegezhetjük:

1. elismertetni a krími kánt az Arany Horda

örökösének;

2. tárgyalni a kánnak fizetendő adó összegéről

és összetételéről;

3. meghatározni a tatár rabságba esett foglyok

kiváltásának feltételeit;

4. megállapodni a tatárok által adandó katonai

segédcsapatok nagyságáról.4

A krími tatár diplomácia sikerét mutatja, hogy

Kazány és Asztrahány orosz kézre kerülése után a

hódítás és a cári cím használatának elismerése

fejében jelentősen megemelték az orosz adót.5 A

térség másik meghatározó hatalma, Lengyelország

igyekezett mind az Oszmán Birodalommal, mind

pedig a kánsággal szemben jóindulatú semlegességet

tanúsítani, s rendszeres adófizetéssel vásárolta meg a

békét.6 Az oroszokkal és a lengyelekkel való

szembenállás késztette arra a tatár diplomáciát, hogy

1592-től rendszeres diplomáciai kapcsolatokat

építsen ki a regionális hatalommá fejlődő

Svédországgal.7

A krími tatár–Habsburg diplomáciai kapcsolatok

történeti háttere A diplomáciai érintkezés első

szakasza 1597-1606

A krími tatár diplomácia nyitása Közép- és Nyugat-

Európa felé egészen más indítékokból táplálkozott,

Page 19: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

mint a kelet-európai aktivitás. Amíg az orosz,

lengyel, svéd kapcsolatokban a Krími Kánság és az

Oszmán Birodalom közös érdekei domináltak, addig

a Giray-dinasztia és a Habsburg-ház között majd egy

évszázadon keresztül ápolt diplomáciai érintkezésnek

voltak burkolt oszmánellenes vonásai is. Kétségtelen,

hogy Bécsből nézve a tatárok mindvégig ellenségnek

számítottak, hiszen 1521 óta a török hadsereg

segédcsapataiként folyamatosan részt vettek a

Magyarország meghódításáért vívott harcokban. A

tizenöt éves háború eseményeinek hatására azonban

az évtizedeken át tartó katonai szembenállást

szívélyes diplomáciai érintkezés, esetenként

szövetség váltotta fel. A 16. század végén az Oszmán

Birodalom előbb a perzsa, majd a magyarországi

hadszíntéren elhúzódó háborúkba keveredett. A hadi

helyzet kedvezőtlen alakulása miatt a harcokban

résztvevő tatár segédcsapatokat a nyári-őszi

hadműveleti idő letelte után sem engedték haza,

hanem az ellenség földjén teleltették azért, hogy a

török főerő tavaszi felvonulásáig a meghódított

területeket általuk biztosítsák. Ha a tatár sereg a kán

vezetésével vonult a távol eső perzsa vagy

magyarországi hadszíntérre, a Krím védtelenül állt a

nogáj és kozák betörésekkel szemben. Ekkor vált

gyakorlattá, hogy a krími kánok igyekeztek a hatalmi

hierarchiában második helyet betöltő kalgára bízni a

török hadjáratok támogatására küldendő

segédcsapatok vezetését. A kalgával azonban csak

kisebb és alacsonyabb harci értékű segítség érkezett,

hiszen a tűzfegyverrel bánni tudó alakulatok a kán

mellett maradtak. Válaszként a Porta a krími

hadipotenciál maximális igénybevételét csak úgy látta

biztosítottnak, ha megszünteti a krími tatár

nemzetségek szabad kánválasztó jogát, s ezentúl a

megerősítést csak a szultáni akaratnak elkötelezett

kán kaphatja meg. Első alkalommal a mezőkeresztesi

csatatéren, közvetlenül a háromnapos ütközet után

hozott a szultán döntést arról, hogy a hadjáratról távol

maradó II. Gázi Girájt leváltja, és helyére a csatában

magát kitüntető fivérét, Feth Giráj kalgát teszi meg

kánnak. A Krímen fellángoló ellenállás miatt azonban

hamarosan kénytelen volt Gázi Girájt tisztségébe

visszahelyezni. A dinasztikus érdek, trónjának

védelme, valamint a háború mielőbbi befejezésének

vágya Gázi Girájt arra sarkallta, hogy ne csak a

Portán lévő híveit mozgósítsa, hanem „az ellenségem

ellensége – a barátom” elv alapján a másik táborban

is szerezzen támogatókat. 1597 végén követet küldött

a Habsburgok vezette törökellenes szövetséghez

tartozó Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemhez. A

Krímbe küldött erdélyi követtel, Bernárdffyval

folytatott tárgyalásokon a kán kölcsönös támogatást

ajánlott a Porta túlkapásaival szemben, s késznek

mutatkozott békét közvetíteni a szultán és a császár

között. A Bernárdffyval visszatérő tatár követség

Erdélyben gyökeresen megváltozott helyzetet talált.

Báthory Zsigmond lemondott, és országát feleségére,

Mária Krisztiernára, a császár unokahúgára, valamint

a melléje rendelt császári biztosokra bízva, elhagyta

az országot. A császári biztosok a lehetőséget

felismerve a törökellenes szövetséghez tartozó

Mihály havasalföldi vajda közvetítésével

tárgyalásokba kezdtek a tatárokkal, amelyek

folyamán rábírták a kánt, hogy a következő hadjárat

alkalmával késedelemmel csatlakozzék a török

sereghez, s az elmaradó zsákmány fejében pedig

pénzt ajánlottak fel neki.8 A császári udvar és a kán

közvetlen kapcsolatfelvételére 1599-ben került sor. A

hadakozásban kimerült Porta a seregével

Magyarországon telelő Gázi Girájt ruházta fel

teljhatalommal a császárral folyó béketárgyalások

vezetésére.9 A kán így közvetlenül, s ráadásul

a Porta megbízásából léphetett érintkezésbe a császári

Page 20: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

tárgyaló biztosokkal, s küldhette követeit Bécsbe,

illetve Prágába. A gyakori kölcsönös követjárások

jóllehet nem vezettek békéhez, nem lebecsülendő

eredményt hoztak a Krím számára: kialakultak és

megszilárdultak a tatárok és a császári udvar közötti

diplomáciai érintkezés szabályai. A diplomáciai

kapcsolatoknak ez az első szakasza a zsitvatoroki

békével zárult. Mindkét fél számára kölcsönös

előnyöket hozott, s a diplomáciai érintkezés

mindvégig kétirányú volt.

A diplomáciai érintkezések második szakasza

1633-1662

A 17. század első felében a Krímen folyó

belviszályok miatt hosszú időn keresztül nem küldtek

tatár követet a császárvárosba. Először 1633-ban,

amikor Dzsánibek Girájnak harmadszorra sikerült

trónját megerősíteni, indult újra küldöttség Bécsbe.

Ezt követően rendszeressé vált a tatár követségek

jelenléte a császári udvarban. A diplomáciai

kapcsolatok újrafelvétele az oszmán politika

irányváltozásával állt összefüggésben, amelynek

középpontjában a 17. század 20-as éveitől kezdve

egyre inkább a Lengyelországhoz és a kozákokhoz

fűződő viszony állt. A Habsburg-uralkodók és a tatár

kánok számára a kapcsolattartás az ebben a térségben

zajló események figyelemmel kísérése miatt vált

fontossá.

A Bécs és Bahcsiszeráj közötti diplomáciai

kapcsolatok különösen a 17. század közepén, IV.

Mehmed Giráj kán uralkodása idején váltak

intezívvé. A követjárások megélénkülése szoros

összefüggésben állt az északi háborúval, amelyben

Lengyelországot a svéd-erdélyi szövetséggel

szemben a tatárok és a császár kölcsönösen

támogatta.10 A császári udvart aggasztotta, hogy a

lengyel korona Báthory István után újra erdélyi

fejedelem fejére kerülhet, ezért Bécsben arra

törekedtek, hogy a kánt az ott tartózkodó tatár követ

útján értékes ajándékokkal Erdély ellen hangolják.11

A császári csapatokat ugyanis a svéd hadsereg egy

esetleges sziléziai támadása miatt keleten nem

lehetett bevetni, így a Lengyelországba bevonuló

erdélyi hadsereg semlegesítése a krími tatár kánra

hárult.

IV. Mehmed Giráj nemcsak a lengyel és a császári

diplomácia ösztönzésére, valamint

a Porta felszólítására, hanem sokkal inkább hatalmi

érdekei érvényesítése végett fordult szembe az

erdélyi fejedelemmel. A krími kánok a 17. század

első felében a Porta gyengeségét kihasználva

kísérletet tettek arra, hogy kiterjesszék befolyásukat

Erdélyre, s a két román vajdaságra. Ennek jegyében

rendes évi adóvá akarták változtatni azokat az

összegeket, amelyeket korábban alkalmanként az

erdélyi fejedelmeknek nyújtott katonai segítség vagy

portai közbenjárás fejében kaptak. II. Rákóczi

György ezeket a próbálkozásokat következetesen

visszautasította. Sőt azáltal is útjában állt a kán

ambícióinak, hogy érdekszférájába vonta a két román

vajdaságot, amelyeket a tatároknak katonai

fenyegetéssel sikerült gyakran adófizetésre

kényszeríteni.12 Röviden így összegezhetők azok az

előzmények, amelyek miatt 1657 nyarán IV. Mehmed

Giráj egész seregét mozgósította a lengyelországi

erdélyi hadsereg megsemmisítésére.

A krími tatár-Habsburg diplomáciai kapcsolatok

1660-as évek elejével záródó második szakaszát a

kelet-európai hatalmi viszonyok befolyásolásában

való közös érdekeltségük jellemezte. A korábbi

időszaktól eltérően azonban 1633-tól kezdve ez a

diplomáciai érintkezés egyirányú volt. Bárhogy is

szorgalmazták válaszkövetség küldését a Bécsben

megjelenő tatár követek, az Udvari Haditanács, mivel

Page 21: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

a krími kánt nem tartotta egyenrangú, szuverén

uralkodónak, elzárkózott a kérés teljesítése elől.

A diplomáciai érintkezések harmadik szakasza

1666-1683

Az 1663-64-es török hadjárat miatt, amelyhez a

tatárok is csatlakoztak, négy évig szünetelt a

diplomáciai kapcsolat Bécs és Bahcsiszeráj között.

Az 1666-tól számított és Bécs második ostromáig

tartó harmadik szakaszban viszont minden eddiginél

sűrűbb követjárás figyelhető meg. Szinte minden

évben megfordult egy tatár követség a császári

udvarban, néha kettő is. A kiterjedt diplomáciai

aktivitás mögött azonban kevéssé ismerhető fel

valamiféle közös politikai szándék. A

Hofkammerarchiv anyagából előkerült iratok és úti

levelek (Paßbrief) azt mutatják, hogy a követjárások

igazi célja a kereskedelem volt. Mivel a követség

mindennemű vám és illeték nélkül vihette ki az

országból az árukat, a követek éltek is ezzel a

lehetőséggel. A kivitt áruféleségeket és azok

mennyiségét engedélyeztetni kellett. A gondosan

megőrzött jegyzékek alapján megállapítható, hogy

legnagyobb mennyiségben köznapi szükségletet

kielégítő finomacélárukat vásároltak, főleg kést, ollót,

tűt, gyűszűt, melyeket hordókban szállítottak. Ritkán

találni kaszák kivitelére adott engedélyt is. Az ilyen

igényt többnyire azzal utasították vissza, hogy a

kaszákból könnyen lehet fegyvert kovácsolni. Külön

uralkodói kegynek számított, ha a követ egy pár

pisztolyt vásárolhatott. Az áruk másik csoportját a

luxuscikkek képezték, finom holland szövetek,

velencei tükrök, arany fonalak, sújtások és

paszományok.13 Az Udvari Haditanács és az Udvari

Kamara, amelyre a tatár követségek tartása hárult,

korlátozni akarta a csak kereskedelmi tevékenységet

folytató követségek gyakoriságát. Elsősorban

protokolláris eszközökkel kívánták elérni, hogy a

látogatások csökkenjenek.

Ezt a szándékot mutatja a kánhoz küldött levelek

intitulációjának megváltoztatása. 1669-től a

válaszlevelekben a kánt már nem Serenissimo

Vostranak, hanem csak Serenissimo Tuának titulálták,

s az amico honorato helyett az amico dilecto

megszólítást használták.14 A kán protokolláris

lefokozása azonban nem érte el célját, mert Bécs

1683-as ostromáig mit sem változott a tatár

követségek gyakorisága. Az azt követő felszabadító

háborúk után azonban nincs dokumentálható nyoma a

diplomáciai érintkezésnek.

A követjárásokkal kapcsolatos diplomáciai

forrásanyag

A Habsburgok és a krími kánok közti levelezésre a

neves osztrák oszmanista, Joseph von Hammer hívta

fel a figyelmet még a múlt században. Az Oszmán

Birodalom története című munkájában többször is

utalt a bécsi udvari levéltárban őrzött krími tatár

oklevelekre. Akkoriban ezeket az iratokat – Hammer

szerint – a Staatskanzleiregistratur 46-os

fasciculusában őrizték.15 Az idők folyamán ezt a

levéltári egységet többfelé osztották: a török nyelvű

okiratok a Türkische Urkunden sorozatba, a magyar

ügyekkel kapcsolatos iratok a Hungaricába, a lengyel

vonatkozású dokumentumok a Polonica nevű fondba

kerültek. Így ma már csak több, terjedelmes levéltári

egység átvizsgálásával lehet a bahcsiszeráji és a bécsi

udvar között fennállt diplomáciai kapcsolatokat

rekonstruálni. 1598 és 1682 között 32 tatár követség

járt Bécsben, illetve a császár tartózkodási helyét

követve Prágában vagy a nyári rezidencián,

Laxenburgban. Tekintettel arra, hogy minden

követség legalább 6-7 személytől, leggyakrabban a

kántól, a kalgától, a nureddintől, a kán anyjától, első

Page 22: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

feleségétől és a kán agájától hozott levelet a

császárnak, illetve a császárnénak, azt várnánk, hogy

nagyszámú tatár nyelvű irat maradt fenn. Ehhez

képest eddig mintegy két tucatnak került elő az

eredetije. Megvan viszont többségüknek a latin vagy

olasz nyelvű fordítása, amelyre szemmel láthatólag

jobban vigyáztak, mint az eredetiekre, hiszen azokat

nem értették. A fordításokat és a rájuk adott latin

nyelvű válaszokat – esetleg egyéb, szintén a

követségre vonatkozó iratokkal együtt – külön

egységként kezelték, és 1633-tól kezdve Tatarische

Legation néven folyamatosan sorszámozták is. A tatár

diplomáciai iratok az ún. muhabbet-nâme „barátság-

levél” típusba tartoznak, melyek a két fél közti

barátságot hivatottak kifejezni, s egyben a követek

megbízóleveléül is szolgáltak. A kán üzenetét a követ

az Udvari Haditanácsban folytatott tárgyalásokon

többnyire szóban adta át, és így kapott rá választ is. A

császári udvartól származó válaszlevelekben szintén a

barátság fenntartásáról szóló ígéreteket találunk. A

követjárások valódi politikai hátteréről az Udvari

Haditanácsban és a császári audienciák után készült

feljegyzések,

a követséggel kapcsolatos beszámolók és a követség

elhelyezéséről és tartásáról fennmaradt gazdasági

elszámolások árulkodnak.

A krími tatár kancellária

A krími tatár kancellária a 16. század közepéig

megőrizte az Arany Horda oklevélszerkesztési

gyakorlatát és tatár irodalmi nyelvét. A diplomáciai

levelezésben a század végére két stílusirány alakult

ki. Orosz- és Lengyelországgal szemben megtartotta

a korábbi gyakorlatot, míg Svédországgal, Közép- és

Nyugat-Európa országaival – figyelembe véve az

itteni tolmácsok nyelvtudását – oszmán-törökül

levelezett. Az iratok kiállításában is jelentős

különbség figyelhető meg. Az orosz cárokhoz küldött

tatár iratokon pasztellszínű virágmintás díszítést

alkalmaztak, mely egyáltalán nem hasonlít az oszmán

iratok arab befolyást mutató, túlfűtött

ornamentikájára. A Nyugatra küldött diplomáciai

iratok nélkülöznek mindenfajta díszítést, eltekintve

attól a szokástól, hogy a kész levelet aranyporzóval

szórták be. Egy-két iraton a kán intitulációját

tartalmazó sorokra körülbelül 5 mm-es átmérőjű

arany pöttyöket is raktak díszítésül.

Az iratok kiállításáért és tartalmáért felelős személy

kilétét forrásaink nem fedik fel. Matuz feltételezte,

hogy a külügyek vezetése is a 16. század végétől

ismert új tisztség, a kán agájának vagy főagának

nevezett személy hatáskörébe került. Ezt látszik

alátámasztani az, hogy a 17. század második felétől a

tatár követségek által hozott iratok között gyakran

található levél a kán agájától is. A 16. század

közepéig az iratokat kiállító íródeákok, akiket az

orosz forrásokban bahšïnak vagy arab szóval

hâfiznak neveztek, nemcsak a kancellárián működtek,

hanem ők vezették

a követségeket is.17 A császári udvarral való

érintkezésben a 16. század végén keresztény

(ortodoxokat és katolikusokat egyaránt) közvetítőket

használtak, a moldvai vajda és az erdélyi fejedelem

embereit. A következő század első felében többnyire

olyan tatár diplomatákat küldtek Bécsbe, akik már

korábban megfordultak az erdélyi fejedelmi

udvarban.18 A 17. század közepére alakult ki a

nyugati országokkal diplomáciai kapcsolat tartására

alkalmas követek viszonylag szűk köre. Valószínűleg

gazdasági megfontolásból egy-egy követ diplomáciai

küldetése több országra is szólt. Általában

Svédország és Dánia, esetleg Brandenburg tartozott

egy diplomáciai útvonal keretébe, melynek

végállomása vagy kiindulópontja Bécs volt. A

Page 23: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

követek mind világiak voltak, s ha nevük mellett a

beg vagy a mirza cím szerepelt, akkor a tatár

nemzetségi arisztokrácia, ha az aða cím állt, akkor a

káni udvar tisztségviselői közül kerültek ki.

A tatár követségek útvonala

A tatár követek három úton keresztül juthattak el a

császárvárosba. A 16-17. század fordulóján Erdély és

Kassa érintésével a Felvidéken át vezető utat

használták. A 17. század közepén Moldván,

Lengyelországon és Morvaországon keresztül

közelítették meg a fővárost. A dunai hajóutat csak

akkor választották, ha a Krímből Konstantinápoly és

Buda érintésével tartottak északnak. Bécsbe a

követek nemcsak a Krímből érkezhettek, hanem

diplomáciai körutat téve Svédországból is Dánián

keresztül. A dokumentumok keltezése és a követ

érkezése között eltelt idő, mind a vízi út, mind a

szárazföldi út esetében közel azonos, 4-5 hónap. A

követséget járványok, de akár politikai okok miatt is

feltartóztathatták. Érkezéséről külön levélben

értesítették az adott terület uralkodóját, aki melléjük

kíséretet adva az illető ország határáig gondoskodott

a tatárok ellátásáról.19 Ha a követség

Lengyelországon keresztül érkezett, a lengyel

megbízott a diplomáciai küldetés teljes idejére

szintén Bécsben maradt, s vissza is kalauzolta a

tatárokat. A feladattal többnyire tatár nemzetiségű

lengyel alattvalókat bíztak meg, olyan művelt

embereket, akik nemcsak beszélni tudtak a követtel,

de ismerték és használták az arab írást is.20

A követségek elszállásolása és ellátása

A tatár követeket az Udvari Haditanács egyik ellátási

biztosa rendszerint Schwechatnál fogadta, de néha

elmentek eléjük egészen a magyar határig,

Királyhidáig (Bruck), s innen kísérték őket a

szállásukra. A követséget a kor szokásának

megfelelően a városfalakon kívüli vendégfogadókban

helyezték el azért, hogy ne tudják kifürkészni a város

védelmi rendszerét. Forrásaink két fogadót említenek:

az Arany Strucc fogadót21 a hajóhíd (a mai

Schwedenbrücke) mellett és a városhoz közelebb eső

Fehér Bárány fogadót,22 a ma már a belvárosban

lévő Hohe Brücke mellett. A követségek nem voltak

népesek, számuk 7-23 fő között ingadozott, lovaik

száma 14-30 között volt. Ennek ellenére a tatár

követek tartása jelentős anyagi kiadásokkal járt.

Egész „lakosztályt” béreltek a számukra. Mehmed

Mirza 17 fős követségének például 1669-ben három

szoba, három kamra, konyha, előszoba és őrszoba állt

a rendelkezésére. A követek biztonsága ürügyén,

valójában azonban szemmel tartásukra 16 muskétást

tartottak, számukra szintén őrszobát béreltek. A

szállásért az Udvari Kamara napi hat forintot fizetett,

ehhez járult még a tűzifa és az őrszobában egész éjjel

égő gyertyák költsége. A tatárok Bécsben

meghatározott napidíjat kaptak. A főkövet napi 6

aranyforintot, a tolmács ennek felét, a többiek

egységesen másfél aranyat. Ebből a pénzből kellett

fedezniük a teljes ellátásukat és állataik takarmányát

is.23 A tatár követségek bécsi tartózkodása általában

egy-két hétig tartott, és csak ritkán haladta meg az

egy hónapot. Mehmed Mirza már említett követsége

26 napot töltött a császárvárosban, tartásuk 1658

aranyforintba került.

A vendéglátóknak nemcsak a követek ellátására volt

gondjuk, hanem szórakoztatásukkal is törődtek. A

Haditanács elnöke, Gonzaga herceg például kétszer is

elvitette az 1667-ben Bécsben tartózkodó tatár

követet, Ahmed Agát a Jezsuita Kollégium színházi

előadásaira.24

A diplomáciai protokoll

Page 24: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

A költségek kímélése végett az udvarnál arra

törekedtek, hogy a tatár követek mielőbb audienciára

járulhassanak a császárhoz. A protokoll szerint

fedetlen fővel jelentek meg a császár előtt, háromszor

mélyen meghajoltak, majd török szokás szerint

megcsókolták a kabátja szegélyét (Mantel geküßt),

átadták a kán leveleit, majd ismét háromszor

meghajolva visszatértek a helyükre, és a tolmács

segítségével rövid beszélgetést folytattak a

császárral.25 Ezalatt a követség lovászmestere

bekötötte a császári istállóba a kán ajándékát, egy

felszerszámozott nemes vérű lovat, s átvette az állat

gondozásáért járó szokásos jutalmát, a 36

aranyforintnyi zablapénzt (Zaumgeld).26 1657-ben

különös óhajjal állt elő a tatár követ: szeretett volna

audienciát kapni a császárnénál is. A császári

udvarban, ahol az uralkodócsalád nőtagjai a Krímmel

ellentétben nem tarthattak fenn diplomáciai

kapcsolatot külföldi uralkodókkal, értetlenül álltak a

kérés előtt, de nem zárkóztak el azonnal előle.

Utasították a Hadikancelláriát, nézzenek utána az

iratok között, volt-e már erre korábban precedens, s

csak az innen kapott negatív válasz után tagadták

meg a követ kérését.27

Az érdemi tárgyalások a követséggel az Udvari

Haditanácsnál folytak. Ezalatt az udvari tolmács a

tatár leveleket lefordította, s a kancellárián

elkészültek a rájuk adott válaszok is.

A császári leveleknek csak a fogalmazványait

ismerjük, ezek latin nyelven készültek. Nagy

a valószínűsége azonban annak, hogy a 17. század

második felében már az udvari tolmács által oszmán-

törökre fordítva küldték be a Krímbe.28 Erre utal az a

feljegyzés, mely a Hofkammerarchivtól a tatár

válaszlevelek számára arany porzót, arany

tintafestéket, az irat védelmét szolgáló díszes borító

készítésére pedig tafotát, selymet, zsinórt és

aranygombocskákat kért vásároltatni.29 Az iratoknak

ezüst vagy arany szállal átszőtt brokátselyembe való

csomagolása a török és a tatár kancellária

reprezentációjának elengedhetetlen kelléke volt,

melyhez a császári udvar is alkalmazkodni

kényszerült. A válaszleveleket a búcsúaudiencián

vehették kézhez, a Krímbe küldött ajándékokkal

együtt. A 17. század közepéig a császár ajándékai

között még találni szép mívű órákat, de a század

második felére eltűnnek a listákról azok, s helyüket

finom holland szövetek, aranyozott ezüstkupák

veszik át.30 Az ajándékok értéke a 17. század

közepéig nem érte el a 2000 aranyat, utána viszont

valamivel fölötte volt. Az ajándékok átvétele után, de

különösen akkor, ha az áruk kiviteléhez megvolt az

Udvari Kamara engedélye is, a követség útra készen

állt. A visszaút költségeire a követek 300 aranyat

kaptak, amelyről török nyelvű nyugtát adtak.31 Ha

szárazföldön utaztak, a tatár követeket Győrig kellett

kísérni, ha vízi úton, Komáromnál adták át őket a

budai pasa megbízottainak. Mindent összevetve egy-

egy tatár követség 2000-5000 arany kiadást jelentett a

bécsi udvarnak.32 Bár a Habsburg-diplomácia nem

tartotta egyenrangú partnernek a korlátozott

szuverenitással rendelkező krími kánt, s ezért a

kezdeti időszakot kivéve válaszkövetségeket sem

küldött, a tetemes kiadások ellenére mégis ápolta a

diplomáciai kapcsolatokat. A krími kánok viszont a

kezdeti anyagi támogatás megszűnésével sem

mondtak le azokról az előnyökről, amelyhez a

császárvárossal való állandó kapcsolattartás révén

jutottak, hisz ezáltal kerültek be az európai

diplomácia véráramába. Noha még csak a kutatás

kezdetén tartunk, nyilvánvaló az a hasonlóság és

időbeli egybeesés, amely a Krími Kánságnak mint a

Porta vazallusának és a szintén oszmán függőségben

lévő Erdélyi Fejedelemségnek a 17. századi európai

Page 25: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

diplomáciában betöltött megnövekedett szerepét és

mozgásterének bővülését jellemzi. Mindez

kétségtelen jele az Oszmán Birodalom

meggyengülésének, de a teljes értékű diplomáciai

elismerés hiánya egyben mutatja a vazallus államok

lehetőségeinek határait is.

Page 26: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

10) AZ OROSZ EXPANZIÓ, A KÜCSÜK KAJNARDZSAI BÉKE, A NOGAJOK, ÉS SAHIN GIRÁY SZEREPE A KÁNSÁG

ANNEKTÁLÁSÁBAN (1783)

-A háború lezárása súlyos1700: lengyel-oszmán-tatár békeKonstantinápolyi béke – Oroszország és Lengyelország nem fizet adót a Krími kánnak1696-ban Oroszországhoz kerül Azov vára, ennek nagy gazdasági és politikai jelentősége voltEzután nem lehetett rabokat szedniAzov – A Don folyó torkolata, kijárat a Fekete-tengerre. Az Azovi-tenger a 18. században többször is gazdát cserél1736-tól folyamatosan orosz kézben vanLegnagyobb probléma az Oszmán Birodalom1711 – A Don mellett I. Péter seregét az oszmánok legyőzik, de nem voltak tudatában a

győzelem fontosságának, ezt követően már soha többet nem győznek-Az oroszok elhatározzák, hogy megszerzik a Krímet-1730-tól folyamatosan támadásokat indítanak-1736 – Kaukázusi oszmán hadjárat (a krími kán is ott van)

Münnich herceg (orosz) lerohanja a Krímet, felégetik Bahcsiszerájt, a káni palotát (ugyanazok az olasz mesterek építették, mint a Kremlt, csak a kőfaragott ajtók maradtak meg) a teljes levéltár, könyvtár leég

-1740-től kijevi tárgyalások, orosz konzulátus, kereskedelmi egyezményII. Katalin – nyugati ígéret – a nogájokat leválasztja róluk1770 – örök barátsági szerződés – megakadályozta az oszmán felvonulási terület tisztaságát –

csak tengeren kelhetnek át (időjárás függő)1768-74 – Orosz-török háború Kücsük-kajnardzsi béke: az 1768–1774 közti orosz–török háborút lezáró békekötés, amit 1774. július 21-én Kücsük-Kajnardzsiban (ma Kajnardzsa [Кайнарджа], Bulgária) kötött a két fél.A béke értelmében az Oszmán Birodalom kénytelen volt elismerni az addig fennhatósága alatt tartott Krími Tatár Kánság függetlenségét, valamint Oroszország védnökségét Moldova és Havasalföld felett. Az oroszok kijáratot kaptak a Fekete-tengerre, hozzájuk került a Kercs-félsziget, valamint a Dnyeper és Déli-Bug folyók közti terület.A béke továbbá lehetővé tette Törökország keresztény alattvalóinak, hogy orosz zászló alatt hajózzanak – ezt a görögök ki is használták nagy kereskedelmi flotta létesítésére. Félreértésekre adott okot az ortodox keresztények kérdése, mivel Oroszország úgy értelmezte, hogy joga van e felekezet védelmére az Oszmán Birodalmon belül is.

Sahin Giráy-Rumériában született-Thesszalonikében tanult-Európai nyelveken is beszélt (olasz, francia)-1874-ben kánná választják-Európai reformokat próbál bevezetni (európai öltözködés, hintón járt)– ellenkezéssel járt-A 4 karakumi bej előjogait meg akarta szüntetniTervei:

-Közigazgatási, iskola reform -Ne csak muszlim oktatás legyen (ellenszegül a papságnak)-Szentpétervári tárgyalások (összeboronálták Katalinnal)-Állandó katonaságot akart

Orosz tisztekkel akarta volna kiképeztetni őketEzekre azonban nem volt pénz, mert a kereskedelmi jövedelme 1777-től visszaszállt oszmán kézbe. Túl gyorsan akart sok változtatást

Page 27: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

-1778-83 között felkelt ellene Selim Giráy (nem az aki Magyarországon volt) – Az oszmánok elfogják, azonban francia nyomásra a porta kénytelen elismerni-Kereskedelmi lehetőség (levantei) – magyar konzul volt a Krímen, mivel tudtunk törökül, ezért a franciák diplomácia szolgálatokra használták: Tóth András fiam Tóth Ferenc = Baronde Tott – 1768-tól volt krími konzul1781 – orosz beavatkozás1783 április 8. - Katalin annektálta a Krímet – a muszlimoknak el kellene hagyniuk a területet – jelentős kivándorlások Besszaráliába és Törökországba-Sáhib Giráyt egy ideig Péterváron tartották, majd elengedték, a Kaukázus előterében telepedett le, soha többé nem lett kán.

Page 28: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

10) A KRÍMI TATÁROK NEMZETI ÉBREDÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN, ISMAIL GASPIRALI, TERCÜMAN

Guberniumként (kormányzóság) illeszkedett az Orosz Birodalomba – Таврическая ґубермия néven-A krími nemességet beemelik az orosz nemességbe (az oklevelek fennmaradtak)

Megtarthatták birtokaikat, vegyes birtoklás (tatár-orosz)-Szokásaik tiszteletben tartása (jelképek stb)-Szabad parasztság -Vallási vezetők együttműködnek az oroszokkal – vakufok (egyházi alapítványok)

ezeket is meghagyták a papok kezén.-Adómentesség a papságnak-Orosz hadsereg – sorozás-1837-től parasztok is lehettek katonák (karrier lehetőség)-A muszlim vallás szerint el kell hagyni a területet ha az hitetlenek kezébe kerül, ezért elvándorlás indul, amely főleg az értelmiséget érinti (kb. 0,5 millió kivándorló)-Új városok:

Szevasztopol Hallatlanul gyors fejlődésOdessza (testvéregyetemünk)

Belső konfliktusok:-orosz iskolák: európai kultúra, tudomány-vallási iskolák-Új tatár értelmiség kialakulása, európai tudományosság – tatár identitás

-Iskolák: Szimferopol, Gözleve, Szevasztopol, Odessza – német telepesek, svájciak, bolgárok, szerbek – nyugati kultúra

-1854-56 – Krími háború – újabb jelentős réteg hagyja el a Krímet (kb. 80 000 fő)-1860-tól nem kaphatnak útlevelet a tatárok-Új orosz iskolázottságú értelmiség

-Iszmail Gaszprinszki (tatár neve: Gaszpirali)-Krím, Szentpétervár, Párizs, Isztambulban tanult-1875-től Bahcsiszerájban van – Ifjútörök mozgalom-1881 – kétnyelvű újság (orosz, tatár) – Terdzsümán (fordító)

Népszerű újság – tartalmas, megreformálta az abc-t és a nyelvetOszmán-török jövevényszavakat kiveszi a nyelvből

-19. század vége – az iszlám reformja-Egység a nyelvben, a gondolkodásban, a munkában-A papság vezetői orosz szolgálatba állnak-Az alsópapság oroszellenes – a korábbi iskolarendszert fenntartják

Page 29: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

11) A Krími Tatárok deportálása (1944. május 18) harcuk a rehabilitációért, hazatelepítésük

-A 20. század tragikuma-Oroszországi Muszlimok Kongresszusa (Szentpétervár)

-Kulturális autonómia-Föderális átszervezést akartak (nem csak maguknak)

-1919. június 1 – Krími Szovjet Szocialista Köztársaság-1930-as évek vége tisztogatás-1941 november 30 – Német megszállás (eleinte felszabadítás)

Törökország belépését akarták elérni – támogatták a németeket-Grigorij Vulickij NKVD-s tiszt – részt vett a deportációban, az '50-es években Németországba menekül, az ő emlékiratai, + a Sztálinnak küldött táviratok megmaradtak,Krími tatárok visszaemlékezései (Emel) – A háború után újraindul – minden számban visszaemlékezésCéljaik:

-Németek: Krími tatárok = Untermensch Ők is ki akarták telepíteni őket és németeket akartak a helyükre, ezt az igényüket azzal támasztották alá, hogy a gótok (germán nép) lakott itt.Közvetlen német igény volt a városoknak új nevet adni:

-Szevasztopol – Theoderikhaffen-Szimferopol – Gotenberg

Védeni lehet:-Ukrán mezők

Nincs megművelve, pedig nagyon jó földöntéstalaj, + a nomád állatok trágyázták

-OlajmezőkOrosz támadás + fegyveres ellenállás

-Szovjet partizáncsapatok, vezetőjük: Mokrousov (korábban az orosz és spanyol polgárháborúban is szerepelt). Nem engedett tatárokat a csapati közéMokrousovot a Szovjet kormány elmozdította a helyéről, és engedélyezték a krími tatároknak a harcot. Orosz és német oldalon is harcoltak (saját élmény/benyomás alapján mentek egyik ill. másik oldalra).-A németek 50-100 rubelt ígértek egy partizánért, 10 000 rubelt Mokrouso fejéért, de a tatárok nem segítettek

1942 – Sztálingrád után változás a német viszonyban-Meg akarták engedni a tatároknak a mufti választást – de nincs értelmiség-1937-es sztálini tisztogatás – a tisztikar lefejezése, tapasztalatlan tábornokok-Szamojlovics:

-Nyelvvel, kultúrával foglalkozó tudós-Dédapja kozák hegyman volt-Sztálin kivégeztette-Az értelmiség egy része német oldalra állt

-Nincs értelmiség – Dobrudzsából hozattakÖzenbash – egy ideig működik, de a németek kudarca miatt Dubrudzsába megy. Krími tatár rádióadást is engedélyeztek + színházat, újságokat (propagandacél)

-1944 április – Perekop (Krím bejárata) szovjet bevonulás, németek viszavonulnak. Többen önként vagy erőszakkal mentek a németekkel segédmunkásként, ez a másikoldalon is működött csak ott kényszermunka révén-Az oroszok megtorlást rendeznek (felakasztások) – 2 hét terrort engedélyezett az

Page 30: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

NKVDDeportálás

-1944 május 11-én írja alá Sztálin a parancsot-1944 május 14 – kitelepítésük a Krímről a Közép-Ázsiai steppre (iparostási program)-Váratlanul történt, főleg nők, gyerekek, öregek. 12:00-04:00 között, 10-15 perc a készülődésre, csak párkát és kanalat vihettek. Válogatták őket, vegyesházasságok az orosz fél itt maradhatott, de nekik menniük kellett-Marhavagonokban szállították őket – 18-25 nap Üzbegisztán felé – A deportáltak 40-50%-a az út alatt meghalt-Május 20­án Berija már jelenti is neki a művelet végrehajtását: 180 ezer ember kitelepítése megtörtént­a németekkel való  kollaborálás ürügyén deportálnak még 12 422 bolgárt,  15 040 görögöt, 9621 örményt, 119 németet, 3652 idegen állampolgárt és 

ismeretlen számú cigányt­1944. július 4­én Berija azt jelenti Sztálinnak, hogy a Krímből 225 009 főt  telepítettek ki-A háborús veszteségek és a kitelepítés együttes hatására 1944 őszén a lakosság már csak 370 ezer főt tett ki. Ennek következménye lett a terület 

adminisztratív „lefokozása”: a Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 1945. június 30­ától egy egyszerű oblaszty (’terület, megye’) lett az Oroszországi Föderáción belül.

-A száműzöttek jogfosztottsága Sztálin halála után csak lassan enyhült, először 1954-ben egyes korcsoportokat (16 éven aluli tanulóifjúság, nyugdíjas korú felnőttek) és szovjet szempontból érdemdús embereket (párttagok, háborús veteránok, kitüntetések birtokosai és családtagjaik stb.) mentesítettek a lakhely-változtatási tilalom alól, de 1955. január 1-jén még így is mindig 118 351 krími tatár volt kényszerlakhelyen.-1956-ban a 20. pártkongresszus után felemás módon szüntették meg száműzetésüket: visszakaphatták szabad mozgásukat, de nem kapták vissza elkobzott javaikat, sőt csak akkor kaptak személyi igazolványt, ha aláírtak egy nyilatkozatot arról, hogy nem is tartanak igényt a deportálás során elvett tulajdonukra. Nem szüntették meg velük szemben a hazaárulás vádját sem-Még a többi száműzött néphez képest is hátrányosan kezelték a krími tatárokat a rehabilitáció során. 1956 novemberében ugyanis helyreállították a kalmükök, karacsajok, balkárok, a csecsenek és az ingusok autonóm területeit, de a krími tatároktól ezt megtagadták arra hivatkozva, hogy az egykori Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság nemcsak a tatárok autonómiája volt, hanem sok más népé közösen.-Mindezek a diszkriminatív intézkedések kiváltották a krími tatárok nemzeti politikai mozgalmait, amelyeknek fő célja a szülőföldre való visszaköltözés lehetőségének kiharcolása volt. Ezek először petíciós mozgalmak voltak, amelyeknek fő központjai a krími tatárok legnagyobb tömegeinek kényszerlakhelye, Üzbegisztán volt. E mozgalom csúcspontja a Szovjetunió Kommunista Pártja 23. kongresszusára benyújtott 120 ezer aláírással ellátott petíció volt, amelyben a visszaköltözés engedélyezése mellett politikai és nemzeti egyenjogúságuk visszaállítását is kérték. Erre csak 1967-ben került sor, amikor a hazaárulás vádját hivatalosan is visszavonták, elvben a többi szovjet polgárral egyenlő jogokat kaptak, bár a Krímbe költözésüket adminisztratív eszközökkel továbbra is akadályozták. Az 1970-es és 1980-as

Page 31: A Krimi Kansag

A Krími Kánság Története Készítette: Kovács Tamás (2008)

években nagyban segítette a krími tatár mozgalmat az, hogy a nemzetközi emberjogi szervezetek is felfigyeltek rá és napirendjükre vették. A Szovjetunió szétesése után a nemzeti mozgalom jelentős lendületet kapott, 1991 júniusában Szimferopolban megtartották a krími tatár kurultajt (nemzeti kongresszust), amely megválasztotta képviseleti szervüket, a Medzsliszt. A tatárok nemzeti államiság iránti igénye természetesen összeütközésbe került a félsziget megváltozott nemzetiségi összetételű többségével. A tatárok nem ismerték el az Ukrajnán belüli Krími Autonóm Köztársaságot mondván, hogy az csak közigazgatási egység és nem a tatár államiság kerete.