A kommunikációs technológiák történetéhez
Transcript of A kommunikációs technológiák történetéhez
A KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK TÖRTÉNETÉHEZOng, Innis, Donald
Harold Innis és a Torontói Iskola
Innis szerint az emberi társadalom szerveződésében bekövetkező átalakulások, változások fő kiváltója a technika, ezen belül is a kommunikációs technológia területén bekövetkező innováció. Kommunikációs elfogultságok címen 1951-ben megjelent művében a következő fontosabb médiakorszakokat különböztette meg:
A szóbeliség kora Az agyag, az íróvessző és az ékírás kora A papirusz, az ecset és a képírás kora A nádtoll és az ábécé kora A toll és a papír kora
A kézműves módszerekre épülő nyomtatott sajtó kora
A géppel gyártott papír és a sajtó hatalmi célokra való felhasználásának kora
A celluloid elterjedése és a mozi kora A rádió diffúziójának korszaka
Ong hármas felosztása
1982-ben megjelent Walter Ong Írásbeliség és szóbeliség című műve.
A mű az ún. Torontói Iskola kommunikációelméleti eredményeit összegzi és építi tovább.
Ong: Szóbeliség és írásbeliség
Ong három korszakot különít el: 1. az elsődleges szóbeliség (primary orality) 2. az írásbeliség (literacy)3. a másodlagos szóbeliség (secondary orality)
korszakát
Az elsődleges szóbeliség
Az írásbeliség által nem érintett kultúrát és gondolkodást Ong elsődlegesen szóbelinek nevezi.
Az írásbeliség
Az írásbeliségen azokat az évezredeket (hangsúlyosabban a könyvnyomtatás megjelenésétől a 20. század derekáig tartó évszázadokat) érti Ong, amikor az írásbeliség a „minőségi” kommunikáció szinte kizárólagos technológiája volt.
A másodlagos szóbeliség
Ong a másodlagos szóbeliségen a hangrögzítés és -átvitel lehetővé válása révén újra szerephez jutó szóbeliséget érti.
Azonban hozzá kell tennünk, hogy Ong szerint a könyvnyomtatás kultúráját nem felváltja, hanem kiegészíti, teljesebbé teszi a másodlagos szóbeliség kultúrája.
Így ír erről Ong: „Az új szóbeliség feltűnő hasonlóságokat mutat a régivel: részvételi misztikájában, a közösségi érzés fokozásában, a jelen pillanatra történő összpontosításában, még az állandó fordulatok használatában is [...] de lényegét tekintve ez akartabb és tudatosabb szóbeliség, mely állandó jelleggel az írás és nyomtatás használatára alapozódik.”
Merlin Donald három evolúciós fázisa
Az első evolúciós átmenetet, az emberszabású majmok epizodikus gondolkodásától a ho m o e re c tus összefüggőbb gondolkodásáig, „az emberi reprezentáció legalapvetőbb szintjének, az események mímelésére vagy újra-megjelenítésére való képességnek kialakulása”, egyfajta mimetikus kultúra jellemzi.
Epizodikus kultúra
Elme Külvilág
Eseményészlelés, helyzetelemzés- és felidézés, korlátozott reprezentáció.
Kontextuális, szituációs, az idegrendszer saját világába zárt tudás.
Antropogenezis
A tanulás egyéni útjareprezentációk, modellek
dinamikus
prediktív
szimulatív
Külvilág
A személy B személy
A saját testtel való reprezentáció referenciális, vizuális, motoros
Közös tudás, megosztott tapasztalatok
Szemiotikus készség !
Szociális szemantikaSzociális szemantika
Természetes pedagógia
A mimetikus kultúra
A belső reprezentációkban tárolt információk válnak a legfontosabb kognitív erőforrássá és a további változások legfontosabb forrásává
A második átmenet, a homo erectustól a homo sapiensig, lezárta a modern ember biológiai evolúcióját. Ezen átmenet kulcsmozzanata az emberi beszédképesség megjelenése volt.
A harmadik evolúciós átmenet „közelmúltbeli és nagyrészt nem biológiai, de tisztán kognitív szempontból mégis az evolúció új szakaszához vezetett, melyet a kognitív architektúra fő tényezőiként a vizuális szimbolika és a külső memória kialakulása jellemzett”, tudniillik a rajzolt-festett képek, a képírás és végül a betűírás megjelenése.
Epizodikus
MimetikusHomo erectus
Főemlősök
Korai emberfélék
A mitikus kultúra
MitikusHomo sapiens szimbolikus invenció
dialógusok más elmékkel
intencionalitás elmeteória
mentális autonómiamotoros reprezentációszociális szemantika pedagógia
Epizodikus
MimetikusHomo erectus
Főemlősök
intencionalitás elmeteória
mentális autonómiaszociális szemantika
pedagógia
Korai emberfélék
A kulturális evolúció szakaszai
MitikusHomo sapiens
Teoretikus
Merlin Donald 1991
kulturális átadás
6 millió év
2 millió év
100 ezer év
2 ezer év
szimbolikus invenciódialógusok más elmékkel
külső memória eszközök
GutenbergHálózati
hálózati tudásreprezentáció500 év
50 év
Információs forradalmak
Antropogenezis
Felhasznált irodalom
Benczik Vilmos: Korszakok a kommunikációs technológiák történetében. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kmkt/Benczik_book/1_2.htm
Czeizer Zoltán: http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/archiv/czeizer.htm
Forgó Sándor: Médiumismeret I., In: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_26_mediumismeret_i_scorm_04/32_a_kommunikcis_technolgik_trtnetnek_korszakolsrl.html
http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/informaciotortenelem/29_12/1233_az_informcitrtnelmi_gondolkods_kezdetei_a_toronti_iskola.html http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/informaciotortenelem/29_04/432_harold_innis.html http://wap.phil-inst.hu/nyiri/donald/firstquotes.htm
Nyíry Kristóf: A multimedialitás ismeretfilozófiája http://www.fil.hu/uniworld/kkk/mm/mm.htm
Nyíry Kristóf: ADALÉKOK A SZÓBELISÉG-ÍRÁSBELISÉG PARADIGMA TÖRTÉNETÉHEZ http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/filtort/ktar/szny/nyiri_bev.htm
Nyíry Kristóf: Hagyomány és képi gondolkodás, 2002. február http://mek.oszk.hu/09900/09953/09953.htm
Nyíry Kristóf: Hagyomány és társadalmi kommunikáció, http://www.phil-inst.hu/uniworld/Kurzusok/oktatas/page_1/HTML/Nyiri.htm
Nyíry Kristóf: Hajnal István időszerűsége, Világosság, 1992. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/hajn_id.htm
Svennik Hoyer: A média a harmadik évezred küszöbén, In: Médiakutató 2001 tél http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/02_media_a_harmadik_evezred_kuszoben/#02
Walter J. Ong: Szóbeliség és írásbeliség, Gondolat Kiadó, 2010. , 136. o.
Készítette: Török Éva Magyartanár–Mozgóképkultúra- és
médiaismeret-tanár MA I. évfolyam