A komikum A komikum nagymestere:nagymestere:

MolierMolieree

A komikum

„ Nincs komikum a sajátosan EMBERIN kívül. Egy táj lehet szép, elragadó, felséges, csúf vagy jelentéktelen, nevetséges sohasem lehet.”

(Bergson)

A komikum„ A nevetéssel általában együttjár az

ÉRZÉKETLENSÉG. Úgy látszik, a komikum csak akkor kelthet rezgéseket a lélekben, ha abban nyugodt, kiegyensúlyozott felületre hull.Természetes légköre a KÖZÖNY. Nincs nagyobb ellensége a nevetésnek, mint egy erős érzelem.

((Bergson)

Min nevetünk tehát?

… ami emberi,… ami eltér a hétköznapitól, a megszokottól,

… ami torz,… ami modoros.

A komikumA görög „kómosz” szóból származik..

Jelentése: Na?

Nevettető, mulattató, vidám hatáselem.

Lényege: az értékhiány eltitkolása.

Fajtái: 1. jellemkomikum2. helyzetkomikum3. nyelvi komikum

mulatság, ünnep, lakoma

Jellemkomikum

Helyzetkomikum

- Petikém, azt hiszem, megtaláltam a mongol futóegeredet!...

Helyzetkomikum

Nyelvi komikum1. „Hogyha neved kezdő hangját levegőbe

lehellik:Az lesz csak Pálom végre valódi neved.”

2. „Gépmesék””

3. „ KÖVET: Férfi ő a talpán, kisasszonyom!BEATRICE: Ha csak a talpán férfi, akkor kisasszonyokkal nem sokra megy.”

4. KATALIN: Honnan ragadt rád ez a szép beszéd?

PETRUCHIO:Anyanyelvem. Eszem paraszti ész.KATALIN: Szegény anyád, hogy íly paraszt fia!”

Nyelvi komikum

- Zongorán játszik: Grigor Vasziljevics!

IRÓNIA Látszólagos jóhiszeműség a beszédben. Helyeseljük valakinek a nézetét,

álláspontját, holott nem értünk vele egyet.

A hibát pozitív dolognak állítja be.

Pl. „Eljárta eszével Nagy-Cigányországot:Hogy s mikép vesz ő majd új veres nadrágot,Amely senkinek még soha testén nem volt –Ánglia-posztóján bársonybul lesz a folt.”

GÚNYA hiba túlzó megjelenítése jellemzi,

ami már bántó.A gúny árt, a gúny „öl”, mert

nevetségessé tesz.A gúnynak fullánkja van - gyakran

egyetlen szúrással „teríti le” áldozatát.

Kicsinyes hibák leleplezője.

Pl. „Dundi asszonyság is, Diridingó társa,Mint egyBradamante, népet öl rakásra;Legény ő talpán! ember ő a gáton!Sebes vágtatással lotyog a lóháton”

SZATÍRA vagy MARÓ GÚNY

A hibát erőteljesen mélyíti, bántó hibafeltárás.

Az arányok megváltoztatása jellemzi (kicsinyítés, nagyítás, túlzás).

Pl. Nem ér rá elvinni, ha leoldni ráér,Mert amint görnyedez a szép tarisznyáért,

Combja közé akad hátul Dundi kardja,

S oly likat hasít, hogy a tarkója tartja.

SZARKAZMUSDurva, sértő hibafeltárás.Bántó, szókimondó, „vitriolos” humor. Esetenként obszcén is lehet.

Pl. „Tótágast áll fején; ég felé lába,Megakadt valahogy a nyeregkápába:Lelke pedig, amint mennybe iparkodott,Feljebb-feljebb mászva, kiment ahol tudott.”

Moliere humora

Jean-Baptiste Poquelin (1622-1673)

- „a király rendes kárpitosa”

- College de Clermont - Voltaire

1640, Scaramouche

A Béjart családA Béjart család

Madeleine BÉJART

Armande BÉJART

Kortársak

Nicolas BOILEAU

Jean de LA FONTAINE

XIV. Lajos

XIV. Lajos és Moliere

Moliere és a Napkirály

Moliere színháza:a Comédie Francaise

Commedia dell’arte

Típusok I.

Típusok II.

Típusok III.

Típusok IV.

VeleVelencence

PANTALONE

DOKTOR

KOLOMBINA

PULCINELLA

BRIGHELLA

IL CAPITANO

HARLEKIN

Moliere úr művei

Kényeskedők

Scapin furfangjai

Dandin György

A fösvény

Tartuffe

TARTUFFE

Vége