A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA TERVEZETT … - Develop EU... · 2014. 1. 7. ·...

Európai Kis- és Középvállalkozók Proaktív Vállalkozás-Menedzsment Hálózata smepro.eu

Copyright © SME 2 Konzorcium 1/32

LEONARDO DA VINCI – INNOVÁCIÓ TRANSZFER

EURÓPAI DIMENZIÓ A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK

SZÁMÁRA TERVEZETT KÉPZÉSEKBEN

Európai Oktatási Eszközök

szakképzési és felnőttképzési programok fejlesztéséhez

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.



Dokumentum adatok

Szerző: Ken Currie (CAPDM), Pierfranco Ravotto, Darragh Coakley, Zsolt Tóth, Maria Hartyanyi

Verzió: Draft 1.6

Téma: Európai szintű szabványosítás

WP: WPX7

Dátum: 2013. 08. 30

Dokumentum típus:

Termék

File: R13_wp7_eu_dimension_HU_f.docx

Lektor: Gerhát Szilvia

Termékazonosító: R13

Célcsoport: Felnőttképzésben, szakképzésben oktató tanárok, képző intézmények



Tartalomjegyzék

1 Európai Képesítési Keretrendszer – EQF .......................................................... 4 1.1 Európai Képesítési Keretrendszer - EKKR (The European Qualifications Framework – EQF) .......... 4 1.2 Nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) ....................................................................................... 5 1.3 Lehetőségek az SME2 esetében ............................................................................................................ 8

1.3.1 Felsőfokú Nemzeti Képesítések - Higher National awards ........................................................... 9 1.3.2 Továbbképzésről Szóló Bizonyítványok - Professional Development Awards - PDAs ................ 9 1.3.3 SQA előírások (SQA- Scottish Qualifications Authority - a skót képesítésekért felelős szervezet, angol rövidítése: SQA) ............................................................................................................................... 9 1.3.4 SCQF - EQF megfeleltetés ........................................................................................................... 11

1.4 Európai e-Kompetencia Keretrendszer - The European e-Competence Framework (e-CF) .............. 11 1.4.1 Példák az e-CF kompetenciákra az SME2 esetében .................................................................... 13

2 Az Európai Kreditátviteli Rendszer - The European Credit Transfer System (ECTS) 15

2.1.1 ECVET ......................................................................................................................................... 15 2.1.2 ECTS ............................................................................................................................................ 16

3 Európai Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer - European Credit system for Vocational Education & Training (ECVET) ........................................................... 19

3.1 Bevezetés ............................................................................................................................................. 19 3.2 Az ECVET technikai komponensei .................................................................................................... 21

3.2.1 Tanulási eredmények (learning outcomes) .................................................................................. 21 3.2.2 A tanulási egység és a képesítés ................................................................................................... 21 3.2.3 ECVET pontok ............................................................................................................................. 22 3.2.4 Mi a kredit? .................................................................................................................................. 22 3.2.5 Kreditgyűjtés ................................................................................................................................ 22 3.2.6 Egyetértési megállapodás - MoU (Memorandum of Understanding)? ........................................ 22 3.2.7 Tanulmányi megállapodás ............................................................................................................ 23

3.3 Példák az ECVET alkalmazására ........................................................................................................ 23

4 EQAVET .................................................................................................... 24 4.1 Bevezetés ............................................................................................................................................. 24 4.2 Az EQAVET hálózat ........................................................................................................................... 27 4.3 The Bruge-i Közlemény ...................................................................................................................... 27 4.4 EQAVET indikátorok ......................................................................................................................... 28

Konklúziók .................................................................................................... 30

5 Irodalomjegyzék ........................................................................................ 32



1 Európai Képesítési Keretrendszer – EQF Az Európai Unió átfogó oktatáspolitikájának kiemelt kezdeményezései az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditátviteli Rendszer (ECVET) és az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) – az oktatás és képzés újragondolására késztetnek.

1.1 Európai Képesítési Keretrendszer - EKKR (The European Qualifications Framework – EQF)

Az Európai Bizottság 2008-ban elfogadta az Európai Képesítési Keretrendszert (European Qualifications Framework – EQF, EC, 2008), és ezzel egyidejűleg kezdeményezte a gyakorlati bevezetést. Az EU arra ösztönzi tagországait, hogy nemzeti képesítési rendszereiket illesszék az EQF-hez, a nemzeti képesítéseik szintjét feleltessék meg valamely a keretrendszerben meghatározott szintnek. A tervek szerint 2012-re az Unióban kiadott minden képesítés egyértelmű hivatkozást tartalmaz arra nézve, az EQF melyik szintjének felel meg.

Az EQF lényege az a nyolc referencia szint, amely leírja, hogy a tanulási folyamat eredményeként mit kell a tanulónak tudnia, értenie, illetve mire kell képesnek lennie ahhoz, hogy az adott képesítést megszerezze. A nemzeti képesítések szintjét meg kell feleltetni az 1-től (alapszint) 8-ig (haladó szint) terjedő EQF szint valamelyikének, annak érdekében, hogy a képesítést más EU országban is elismerjék.

Az európai képesítési keretrendszer az oktatási folyamat eredménye alapján rendszerezi a képesítéseket, szemben a hagyományos megközelítéssel, ahol a képesítés bemeneti adatai (mennyi ideig, milyen típusú intézményben folyat az oktatás) játszották a főszerepet. Nem azt nézi, hogy ki hol végzett, hanem a megszerzett tudást és az ismeretek felhasználási lehetőségeit veszi számba. Közös európai vonatkoztatási pontokat határoz meg, és ezekhez képest sorolja majd be az egyes országokban megszerezhető képesítéseket. Az EQF a képesítések teljes spektrumát felöleli, legyen szó felsőoktatás, szakképzés, felnőttoktatás vagy általános oktatás keretében megszerzett képesítésről.

“Az EKKR olyan közös európai referencia-keretrendszer (EQF – European Qualification Framework), fordítási eszközként működik, amely kölcsönösen könnyebben olvashatóvá és érthetővé teszi a tagállamokban megszerezhető képesítéseket. Két fő célja: a polgárok országok közötti mobilitásának segítése, valamint az egész életen át tartó tanulásuk megkönnyítése.”(Európai Bizottság)

Az EKKR megkönnyíti a magánszemélyek, a munkaadók, az oktatási, illetve képzési szolgáltatók számára, hogy a különböző országokban, illetve oktatási és képzési rendszerekben szerezhető konkrét képesítések össze tudják hasonlítani.

Az Európai Bizottság az EKKR bevezetését 2008-ban kezdeményezte, napjainkban pedig már minden tagállammal szembeni elvárásként fogalmazódik meg a saját, az EKKR-hez illeszkedő nemzeti képesítési rendszer (NKKR) alkalmazása, és az, hogy az egyes képesítésekről kibocsátott bizonyítványok utalást tartalmazzanak az EKKR megfelelő szintjére.



1.2 Nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) Az Európai Bizottság ajánlása a nem formális és az informális tanulás érvényesítéséről megállapítja

”A nem formális és informális tanulás útján szerzett tanulási eredmények, nevezetesen a tudás, készségek és kompetenciák érvényesítése fontos szerepet játszhat a foglalkoztathatóság és a mobilitás javításában, továbbá növelheti az egész életen át tartó tanulás iránti motivációt, különösen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű vagy alacsony képesítésű személyek esetében.”2012. december)1

A tanulmány alapfogalma a "tanulási eredmény" (learning outcome), melynek kifejezésére a Tudás, Készségek és Kompetenciák szolgál az összes keretrendszerben.

Ebben a fejezetben bemutatjuk a Skóciai Kredit- és Képesítési Keretrendszert (Scottish Credit and Qualifications Framework - SCQF), amely jó példa arra, hogyan valósult meg egy nemzeti kredit- és képesítési rendszer, jelen esetben a képesítések minden szintjén Skóciában.

Az SCQF nemzeti keretrendszer fejlesztése már az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) megjelenése előtt megkezdődött, és mint ilyen, nagyban különbözik a többi keretrendszertől. A többi keretrendszerhez hasonlóan az SCQF is számos szintet határoz meg a ’Belépési - Access’ szinttől egészen a doktori (PhD) fokozatig. A keretrendszer számos képesítést tartalmaz:

• Skót Képesítési Bizonyítvány (Scottish Qualifications Certificate);

• Felsőfokú Nemzeti Bizonyítvány – a skót felsőoktatás 1. szintje (Higher National Certificate – HNC) és Felsőfokú Nemzeti Oklevél- a skót felsőoktatás 2. szintje (Higher National Diploma - HND);

• Skót Szakképesítések (Scottish Vocational Qualification (SVQ) – a skót szakképesítések egyenértékűek az Egyesült Királyság Nemzeti Szakképesítésével (National Vocational Qualification -NVQ);

• Minden felsőfokú végzettség

A keretrendszer működtetése és kezelése az alábbi partnerek közreműködésével történik:

• Skót Képesítésekért Felelős Hatóság (Scottish Qualifications Authority - SQA – az egyetlen hatóság Skóciában, az Egyesült Királyság hatóságai közül;

• Skót Felsőoktatási Intézmények Szervezete;

• Minőségbiztosítási Ügynökség, Skócia;

1 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2012:398:0001:0005:HU:PDF



• skót egyetemek

• Skót Kormány

Skócia, bár az Egyesült Királyság része, decentralizált kormánnyal rendelkezik, amely az oktatásért is felelős. Ez a magyarázata annak, hogy a skót oktatási rendszer miért különbözik az Egyesült Királyság más rendszereitől. Anglia, Wales és Észak-Írország hasonló, de külön-külön kidolgozott nemzeti képesítési keretrendszerrel rendelkezik.

A SCQF integrálható más brit és európai keretrendszerekhez, például az Európai Képesítési Keretrendszerhez (EKKR) és az Európai Kreditátviteli Rendszerhez is (ECTS). Napjainkban már érvényben van az uniós irányelv, hogy minden új nemzeti képesítés leképezhető szintekkel rendelkezzen az EKKR-hez.

SCQF szint

Az SQA által elismert képesítések Felsőfokú képesítések szakképzési képesítések

12 Doktorátus

11 Integrált Mester Diploma/Mester diploma (MSc), Posztgraduális diploma, Posztgraduális Bizonyítvány

SVQ5

10 Kitüntetéses Diploma Graduális Diploma/Bizonyítvány

9 Professional Development Award

BSc/ Általános Diploma, Graduális Diploma/Bizonyítvány

SVQ4

8 Felsőfokú Nemzeti Oklevél

Felsőfokú Diploma

7 2. Felsőfokú szint

Felsőfokú Nemzeti Bizonyítvány

Felsőfokú Bizonyítvány

SVQ3

6 1. Felsőfokú szint

5 1. Középfokú szint Credit Standard Grade

SVQ2



SCQF szint

Az SQA által elismert képesítések Felsőfokú képesítések szakképzési képesítések

4 1. Középfokú szint General Standard Grade

Nemzeti bizonyítvány

National Progression Award

SVQ1

3 3. Belépési szint Foundation Standard Grade

2 2. Belépési szint

1 1. Belépési szint

1.1 Ábra: SQCF rendszer

A fenti táblázatban számunkra megtévesztő lehet a „felsőfokú diploma” elnevezés. Ez középszintű szakképzési programoknál magasabb szintű, kétfokozatú szakképzés. Ennek megfeleltethető lenne a mi rendszerünkben a felsőoktatási szakképzés, de nálunk az utóbbit csak felsőoktatási intézmények végezhetik, és csak egy szinten.

A skót keretrendszer 12 szintet különböztet meg (lásd 1.1 ábra). Minden szinten meghatározzák az egyes szintekre jellemző általános tanulási eredményeket az alábbi öt, átfogó címszó alatt:

• tudás és megértés;

• gyakorlat (alkalmazott tudás és megértés);

• általános kognitív készségek;

• kommunikáció, informatikai (IT) és számolási készségek;

• autonómia, megbízhatóság és másokkal való közös munka.

Ezek a meglehetősen általános leírások lehetővé teszik:

• a diákok tanulási eredményeinek széleskörű összehasonlítását,

• a tanulók és a munkaadók számára a különböző képesítések összehasonlítását.

A kreditpontok a tanulási eredmények számszerűsítését szolgálják, a kalkuláció alapja az az időtartam, amely alatt várhatóan egy átlagos tanuló egy meghatározott szinten eléri a tanulási eredményeket.

• Hasonlóan a más kreditrendszerekben bevett gyakorlathoz, egy kredit pont megegyezik 10 óra tanulási idővel;

• A tanulási idő átfogja a tanuló összes, a tanulási eredmény érdekében végzett tevékenységét, beleértve az értékelést is.

Egy példát láthatunk a megfeleltetésre a skóciai keretrendszer esetében: amint azt láttuk, az SCQF 12 szintet különböztet meg, míg az EKKR 8 referencia szinten értékeli meg a tanulási eredményeket. A leképezés az 1.2 ábrán látható. Az SCQF-hez



hasonlóan, az EKKR is átfogja az oktatás minden szintjét, az általános iskolai oktatástól a szakmai és szakképzési és tudományos szintekig.

SCQF, QCF és EKKR megfeleltetés

Skóciai Kredit és Képesítési Keretrendszer (SCQF)

Képesítési Keretrendszer (QCF)

Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)

12 8 8

11 7 7

10/9 6 6

8/7 5/4 5

6 3 4

5 2 3

4 1 2

3 E3 1

2 E2

1 E1

1.2 ábra: SCQF – EQF leképezés

1.3 Lehetőségek az SME2 esetében

A kis- és középvállalkozók számára kidolgozott, alábbi négy kurzus példáján keresztül nézzük meg, hogy hogyan képzelhető el az EKKR megfelelő szintjeihez való illesztés.

A skóciai rendszerben a kurzusok a felsőfokú képzés 1. szintjére (amelynek kimenete a Felsőfokú Nemzeti Bizonyítvány - Higher National Certificate - HNC) vagy a felsőfokú képzés 2. szintjére (amelynek kimenete a Felsőfokú Nemzeti Oklevél (Higher National Diploma - HND). Ezek a képesítések az SCQF 7 (vagy 8), szintnek felelnek meg, melyek az EQF 5. szintjéhez illeszkednek.

Az alábbi táblázatban a felsőfokú nemzeti képesítéseken belül a kidolgozott kurzusok közül három esetében megoldható a közvetlen leképezés, illetve a negyedik kurzus lehetséges megfeleltetése szerepel.

SME2 Kurzus SQA tanegység

Tanegység neve Program Törzsanyag/

választható

Projekt Menedzsment

F1NH 34 Projekt Menedzsment: Bevezetés

HND Business Választható



Információ Menedzsment

DV85 34 Információ Menedzsment

HN Management & Leadership

Választható

HR Menedzsment

H1KP 34 HR Menedzsment: Bevezetés

HND Business Választható

On-line Marketing

FK93 34 Digitális Marketing Kommunikáció

HND Marketing Törzsanyag

On-line Marketing

(lehetséges alternatíva)

FK92 35 Marketing Kommunkikáció: Digitális media használata

HND Marketing Törzsanyag

2. ábra: KKV-ék számára kidolgozott kurzusok és a lehetséges SQA HN egységek

1.3.1 Felsőfokú Nemzeti Képesítések - Higher National awards

Skóciában a Felsőfokú Nemzeti Bizonyítványok/Oklevelek (Higher National Certificates/Diplomas-HNC/Ds) megszerzésére irányuló képzéseket a főiskolák, néhány egyetem illetve más képzési központok indítanak, ügyelve arra, hogy megfeleljenek a munkaadók igényeinek mind helyi, mind nemzeti szinten. Az összes HNC/D kurzus megfelel a HN tanegység krediteknek az SCQF 7/8 szintjén – ami az EKKR 5. szintjével egyezik meg.

Egy kredit nagyjából 40 óra órarend szerinti tanulásnak felel meg.

• HNC képzések 12 kredit értékűek és általában 1 éves képzéseket jelentenek

• HND képzések 30 kredit értékűek és általában 2 év alatt végezhetőek el

A képzési témák széles választékban állnak rendelkezése, de tartalmazzák az Üzleti, Menedzsment és Vezetési ismeretek, valamint a Marketing témakörét is.

1.3.2 Továbbképzésről Szóló Bizonyítványok - Professional Development Awards - PDAs

A „PDA”- Professional Development Awards (PDAs) képesítést olyan, egy adott szakterületen dolgozó munkavállalók szerezhetik meg, akik meglévő készségeiket egy bizonyos szempontból fejleszteni szeretnék, új készségeket megszerzésére törekednek vagy szakirányt szeretnének váltani.

“PDA” képesítések az SQCF keretrendszerben, a képzési szintek széles választékában, a 6-12 szintek között helyezhetőek el, bár a legtöbb közülük a HNC/Ds szintekkel azonos (az EKKR 5. szintjének megfelelő). PDA tanegységek általában a HNC/D programok között is megtalálhatóak.

PDA képesítések minimális kreditértéke 16 SCQF kredit pont – két tanegység – melyet összhangba kell hozni a Országos Szakmai Követelményjegyzékkel (National Occupational Standards), vagy más szakmai szervezetek előírásaival.

1.3.3 SQA előírások (SQA- Scottish Qualifications Authority - a skót képesítésekért felelős szervezet, angol rövidítése: SQA)



A Scottish Qualifications Authority (a skót képesítésekért felelős szervezet, angol rövidítése: SQA) a törvény által felhatalmazott intézmény Skóciában, mely az iskolák, egyetemek, tréning központok és munkahelyek által kínált képesítéseket adományozza és akkreditálja. Az SQA az SCQF legtöbb szintjén kínál képesítést, köztük a következőket: országos tanegységekről és kurzusokról szóló bizonyítványok, 1-7. szintű “Group Award” képesítések, 7. és 8. szintű „HNC” és „HND” képesítések, és „SVQ” képesítések 4 –11. szinten.

SQA képesítések leírásai (Arrangement Documents) és a tanegység-leírások (Unit Specifications) hivatalos dokumentumok és nyilvánosan elérhetőek – lásd az 1. táblázat linkjei.

Minden egyes HNC/HND képesítés rendelkezik egy képesítési/képzési leírással (Arrangement Document), amely minden háttér információt tartalmaz a ‘Group Award’ bármely felülvizsgálatával kapcsolatban. A leírás az alábbi információkat tartalmazza:

• a képzés céljai;

• útmutató a képzés elvégzéséhez (a képzéshez való hozzáféréshez);

• a Group Award felépítés részletei;

• útmutató a képzési anyagok elérhetőségéről.

A kurzus minden tanegysége szerepel a képesítési leírásban (Arrangement Document), attól függetlenül, hogy az törzsanyag, vagy választható tanegység. A tanegység-leírások (Unit Specification) az alábbiakat tartalmazzák:

• Célok;

• Kredit pontok és szintek;

• Alapvető készségek;

• Elérhetőség, hozzáférés;

• Tanulmányi eredmények értékelése;

• Tényleges tanulmányi eredmények.

Az SQA számos Képesítési Leírása (Arrangement Documents) és Tanegység Leírása (Unit Specifications) elérhető az 1. táblázat linkjein keresztül.

AZ SME2 projektre vonatkozó ajánlás – amint a projekt Minőségirányítási Kézikönyvében is szerepel – javaslatot tesz arra, hogy a projekt részét képező 4 kurzus kidolgozása az SQA tanegység leírások iránymutatása alapján történjen, melynek eredményeképpen létrejön egy, az SQA minőségi előírásainak megfelelő online kurzus. Ezek a tanegység leírások, az EKKR igényeivel teljes összhangban a tanulási eredményekre fókuszálnak.

Az alábbi linken online megtekinthető egy teljesen kidolgozott SQA HND tanegység:

http://show.opuslearn.net/

Felhasználónév: opusdemo2

Jelszó (kis- és nagybetű érzékeny) P@55word

SME2 kurzusnak követnie kell ezt a szabványt és felépítést.



1.3.4 SCQF - EQF megfeleltetés Minden olyan kurzus, amely megfelel az SCQF kritériumainak, ebben az esetben a 7/8 szinten, automatikusan megfeleltethető az EKKR 5 szintjének. Az SQA képesítéseken belül, minden tanegység illeszkedik egy program keretrendszerhez, leíráshoz (an Arrangement) úgy, mint HND Üzlet, HND Menedzsment & Vezetés, stb. A projekt keretén belüli feladatok:

• A kurzusok kidolgozásának befejezése az SQA tanegység leírásoknak megfelelően

• Opus Learning kurzus elkészítése (lásd a fenti link) az SCQF 7. szintjének megfelelően.

A fentiek teljesülésekor a képzési anyagok felhasználhatók lesznek az SQA tanegységek támogatásához, tartalmazva azok online elérhetőségét a fent említett Opus Learning felületen (amely az SQA Jóváhagyott Központja), és a projekt brit partnerének - CAPDM kereskedelmi ága, a különböző HND végzettségek online támogatására.

Az SQA javaslatokat fog tenni a program más képzésekbe való beillesztésre is pl. Professional Development Awards (PDAs). A brit partner, CAPDM, már elkészített egy SQA tervezetet, melyben javaslatot tesz a PDA képesítésre az SME projekt esetében, és tartalmazza a négy SQA HN tanegységet, lásd 1. táblázat. PDA-k speciális képesítések, míg az SME kurzusok, olyan alap képzések, melyekre minden KKV-nak szüksége van és biztosítani kell a vállalkozások számára az elérhetőségüket.

SME2 kurzus tanegységeit a fenti indokok miatt javasolt ingyenesen elérhetővé tenni, nyílt kurzusok által (MOOCs - ingyenes online szabadegyetem) az Opus Learning rendszeren keresztül, kiegészítve azzal, hogy egy SQA akkreditált változat is elérhető azok számára, akik hivatalos végzettséget is szeretnének kapni róla. A fentiek összhangban vannak az EU irányelvekkel is, melyek célkitűzései között szerepel a vállalkozóvá válás, az innováció és a nagy-növekedési potenciál támogatása különösen a KKV-k esetében. Az oktatás kulcs fontosságú a vállalkozói hozzáállás és magatartás támogatásához.

A KKV-k és vállalkozók képzésének támogatása már jelenleg is széles körben jelen van az Unió programjaiban, a tagállamokban, napjainkban a képzési programok széles kínálata elérhető. Az olyan programok és kurzusok, amelyek illeszkednek a Nemzeti Keretrendszerekhez, biztosítanak egy hivatalos keretet és támogatják a képzések elismerését. Az előrelépést egy olyan, hivatalos akkreditáció jelentheti, amely illeszthető az Európai Képesítési Keretrendszerhez, lehetővé téve az oktatás átláthatóságát és a polgárok mobilitását.

1.4 Európai e-Kompetencia Keretrendszer - The European e-Competence Framework (e-CF)

Az Európai e-Kompetencia Keretrendszer egy informatikai keretrendszer, amely az informatikai szakemberek besorolására szolgál a különböző szektorokban/iparágakban. Az e-CF egy referencia keretrendszer, amely 36, széles körben elismert infokommunikációs kompetenciát határoz meg. - lásd 1.3 ábra.

A keretrendszer harmadik dimenziója - az e-Kompetencia Jártassági Szint (e-Competence Proficiency Level) – amelynek létezik EKKR-megfeleltetése is: az 5 e-CF szint leképezhető az EKKR 3-8 szintjeire.



Visszafelé haladva, az SME2 projekt során kidolgozott kurzusok elsőként az SCQF – EKKR leképezés alapján az EKKR 5. szintjének, továbbá az EKKR – e-CF megfeleltetés szerint, az e-CF 2. szintjének felelnek meg.

A két rendszerben alkalmazott fogalmak:

EKKR e-CF

Tudás - knowledge (K):

az információk tanulással történő feldolgozásának eredménye. A tudás egy munkaterülethez vagy tanulmányi területhez kapcsolódó tények, elvek, elméletek és gyakorlatok összessége. Az Európai Képesítési Keretrendszer a tudást elméleti és/vagy tárgyi (faktuális) szempontból írja le;

Tudás: egy bizonyos ismerethalmaz (elemei lehetnek például programozási nyelvek, tervező eszközök) ;

Készség - skill (S):

a tudás alkalmazásának és a know-how használatának a képessége feladatok elvégzése és problémamegoldás céljából. Az Európai Képesítési Keretrendszer a készségeket kognitív (logikai, intuitív és kreatív gondolkodás használata) és gyakorlati (kézügyesség és módszerek, anyagok, eszközök és műszerek használata) szempontból írja le;

Készség: menedzsment és technikai feladatok ellátására szolgáló képesség. A menedzsment és technikai készségek a kompetencia komponensei;

Attitűd: kognitív kapacitás, kapacitás az összefüggések felismerésére”. (például analízis/szintézis, rugalmasság, pragmatizmus). Ha a készségek és a tudás az összetevők, akkor az attitűd a “ragasztó”, amely összetartja őket;

Kompetenciák competences (C):

(felelősség és autonómia) a tudás, készségek és személyes, szociális és/vagy módszertani képességek használatának bizonyított képessége munkahelyi vagy tanulási helyzetekben a szakmai és személyes fejlődés érdekében.

Kompetencia:

a tudás alkalmazásának bizonyított képessége, készségek és attitűdök a megfigyelhető eredmények eléréséhez.

A két rendszer fogalmait összehasonlítva úgy tűnik, hogy az EKKR „kompetencia” fogalma megfeleltethető az e-CF „attitűd” fogalmának. A felelősség és az autonómia ugyanakkor nem kifejezetten hangsúlyos az e-CF keretrendszerben, részben azért, mert nem egyszerű egy szervezetben értelmezni, amikor az egyes személyek kompetenciáira alkalmazzuk.



1.4.1 Példák az e-CF kompetenciákra az SME2 esetében Az e-CF öt e-kompetencia területet jelöl meg,

A. Tervezés, stratégia - PLAN

B. Rendszerépítés, rendszerfejlesztés kompetenciái - BUILD

C. Rendszer-üzemeltetés kompetenciái - RUN

D. Szakterületi munkavégzés támogatása IKT megoldásokkal - ENABLE

E. Az információkezelés szervezeti szintű menedzselése, gazdálkodás - MANAGE

melyek nagyon általános szemszögből tekintve lefedik az IKT üzleti fő- és alárendelt folyamatait.

Nézzünk egy példát: hogyan illeszthető a rendszerhez a projekt menedzsment kurzus, a kurzus elvégzése milyen e-kompetenciák fejlesztését eredményezi?

A. Tervezés - PLAN

A4. Termék vagy projekt tervezés A jelenlegi állapot és az elérendő célok elemzése és meghatározása. A költséghatékonyság, kockázati tényezők, lehetőségek, erősségek, gyengeségek felmérése kritikus szemlélettel. Tervek készítése; időtervek, mérföldkövek meghatározása; Változó igények kezelése. Szállítási mennyiség meghatározása, a további dokumentációs követelmények biztosítása. A termék helyes kezelésének megadása.

• e2 szint: szisztematikusan dokumentálja a termék vagy projekt szabványait és egyszerű elemeit.

o Példák a tudásra Tudja/ tájékozott/ ismeri:

§ K1 a projekt irányításához szükséges hatékony keretrendszereket

§ K2 a tipikus kulcsfontosságú teljesítménymutatókat

§ K3 alapvető döntéshozatali módszerek

o Példák a készségekre Képes:

§ S1 azonosítani a termék vagy projekt összes potenciális célcsoportját

§ S2 meghatározni a kommunikációs tervet; beazonosítani a kulcsfontosságú felhasználókat és elkészíteni az ehhez kapcsolódó dokumentumokat

§ S3 elkészíteni a projekt tervet és a minőségirányítási tervet, beleértve a projekt mérföldköveit is

§ S4 biztosítani és kezelni a megfelelő információkat a döntéshozók számára



§ S5 kezelni a változásokra történő igényeket

E. Menedzsment

E2. Projekt és portfolió menedzsment Tervek készítése a programváltozásokhoz. Tervek és iránymutatások az egyszerű vagy az IKT projektek portfolió menedzsmentjéhez, biztosítva a koordinációt és a projektek összehangolását. Projektek irányítása, a beazonosított üzleti igényeknek megfelelő belső vagy külső folyamatok kifejlesztésével vagy új folyamatok alkalmazásával. Tevékenységek, felelősségek, kritikus mérföldkövek, a szükséges készségek, alkalmazási felületek és a költségvetés meghatározása. Készenléti tervek kifejlesztése, melyek a potenciális végrehajtás kérdéseit célozzák. A projekt időben, a költségvetésnek és a követelményeknek megfelelő véghezvitele. A projekt dokumentumainak elkészítése és fenntartása a projekt előrehaladás monitoringát támogatva.

• e2 szint: megérti és alkalmazza a projekt menedzsment elveit, alkalmazza az egyszerű projektek irányításához szükséges módszereket, eszközöket és folyamatokat.

o Példák a tudásra Tudja/ tájékozott/ ismeri:

§ K1 a projektek módszertanát, beleértve azokat a megközelítéseket melyek meghatározzák a cselekvési terv elkészítéséhez szükséges projektlépéseket és eszközöket.

§ K2 a projekten belül alkalmazott technológiákat

§ K3 a vállalat üzleti stratégiáját és üzleti folyamatait

§ K4 a pénzügyi tervek és a költségvetés kidolgozását és betartását

o Példák készségekre Képes:

§ S1 azonosítani a projekt kockázatait és meghatározni a kockázat csökkentésére irányuló cselekvési tervet

§ S2 elkészíteni egy projekttervet és azt lebontani egyes projektfeladatokra

§ S3 beszámolni a projekt előrehaladásáról az érintett partnereknek, olyan témákban, mint a kiadások csökkentése, ütemezési eredmények, minőségellenőrzés, kockázatok elkerülése, változások a projektjellemzőkben

§ S4 képes megfelelően szétosztani a feladatokat és a csoporttagok feladatvállalásait

§ S5 kezelni a szerződésben szereplő külső erőforrásokat a projektcélok elérésének érdekében



§ S6 optimalizálni a projekt portfolió határidőit, elérni a célokat, az érdekelt felek prioritásainak konszenzusával

Amennyiben az SME2 illeszkedik egy nemzeti keretrendszerhez és az e-CF valamely kompetencia szintjéhez, akkor illeszteni kell:

• a HN dokumentumokban leírt tanegységek tanulási eredményeihez

• az e-CF 2. szintjének megfelelő - tudás és készségek – elemeihez.

Ez a kettős megfeleltetés a projekt célja. Amennyiben ez sikerül, növekedni fog az SME2 kurzusok elismerése és az ezzel járó akkreditáció is.

2 Az Európai Kreditátviteli Rendszer - The European Credit Transfer System (ECTS)

2.1.1 ECVET Az Európai Bizottság Oktatási Tanácsa a koppenhágai nyilatkozatban (EC, 2002) felhívta a figyelmet a szakképzési rendszerek közötti átjárhatóság fontosságára, és az aláíró tagállamok megkezdték az együttműködést a közös stratégia, az innovatív politika és közös akcióprogramok kidolgozását annak érdekében, hogy a szakképzést minél szélesebb rétegek számára vonzóvá tegyék.

A cél olyan akciók és eszközök fejlesztése volt, amelyek révén a tanulás nem korlátozódik a formális oktatásra, és a nem formális keretek között, az élet különböző időszakában megszerzett tudás is elismerést nyerhet. A EU tagállamok oktatási miniszterei kétévente találkoznak, hogy megvitassák a fejlesztések aktuális kérdéseit. 2009-ben az Európa Tanács és Parlament elindította az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditátviteli Rendszer (European Credit System for Vocational Education and Training – ECVET) projektet. A projekt célja az Európa országaiban megszerzett tanulási eredmények átvitelének, összegyűjtésének és elismerésének a megkönnyítése, a kölcsönös bizalom megalapozása, a mobilitás, az egész életen át tartó tanulás folyamán a nem-formális és informális tanulási keretek között megszerzett tudás, készség és kompetencia elismerésének az elősegítése a tanegységekhez rendelt kreditpontok beszámítása által.

A fejlesztés még nem ért véget, 2012-re kell kidolgozni azt a technikai keretet, amely a képesítéseket az értékelést, tanulási eredmények átvitelének, összegyűjtésének és elismerésének folyamatait a tanulási egységek kimenetéhez igazodva határozza meg. A tanulási eredmények minden egységéhez általánosan elfogadott megállapodások szerint meghatározott számú ECVET kredit fog tartozni, így jelenleg például 60 ECVET kredit felel meg a szakképzésben eltöltött egyéves tanulmányi időszaknak. Rugalmas rendszerről van szó, amelyben a tanulási eredmények értékelése lehetővé teszi a kreditek különböző képesítési rendszerekben való megfeleltetését. Függetlenül attól, hogy hol (melyik országban), mikor, formális vagy informális oktatásban szerezte meg valaki a tudást, a képesítést egységes értékelési szempontok alapján kapja meg.



Végül a kredit orientált megközelítésnek összhangban kell lennie az Európai Kreditátviteli Rendszerrel (European Credit Transfer and Accumulation System - ECTS)2. Az Európai Bizottság irányításával folyamatban van az ECVET kézikönyv kidolgozása és az ECVET hálózat kialakítása. A fejlesztéseket az EU által számos, a szakképzéshez kapcsolódó Leonardo da Vinci projekt támogatásával segíti.

2.1.2 ECTS Az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) a bolognai folyamat (EME, 1999) szerves része. A bolognai folyamat alapgondolata az, hogy az európai oktatási térségben biztosítani kell a munkaerőpiacra felkészítő felsőoktatási rendszerek közelítését, kompatibilitását, és egymással való összehasonlíthatóságát. A célok elérése érdekében az európai oktatási miniszterek 1999. júniusában aláírták a Bolognai Nyilatkozatot, amely a felsőoktatási rendszerek nagyobb mértékű összehasonlíthatóságára és harmonizálására konkrét célokat fogalmazott meg. A nyilatkozat célul tűzte ki, hogy 2010-re egy egységes európai felsőoktatási térséget hoznak létre.

Az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) megkönnyíti a hallgatói mobilitást azáltal, hogy a gyakorlatban lehetőséget teremt egy intézményben elvégzett tanulmányok másik intézmény általi elfogadására, és ezáltal a tanulmányok folytatására. Az Európai Unió az Európai Kreditátviteli Rendszer keretében ösztönzi és támogatja azt, hogy a tagállamok felsőoktatási intézményei kétoldalú megállapodásokat kössenek egymással, segítve a mobilitást a képzési programok, a képzettségek jobb összehasonlítása révén. Az EKKR rendszerben a képzéseket a tanulási eredményekhez kell igazítani, megahtározva, hogy a hallgatónak milyen ismeretekkel kell rendelkeznie, milyen feladatok elvégzésére kell képesnek lennie tanulmányai befejezésekor, és átlagosan mennyi időre van szüksége az eredmények eléréséhez (DGEC, 2004). Jóllehet az EKR célja az, hogy a tanulási eredmények elismerését biztosítsa függetlenül attól, hogy a hallgató melyik országban, milyen oktatási rendszerben, állami vagy magán egyetemen tanult, az előzetes tudás beszámításáról való döntés továbbra is a befogadó felsőoktatási intézmény hatáskörébe tartozik.

Miért van szükség kredit átviteli rendszerekre?

Az eLearning szabványok számos előnyös szolgáltatást kínálnak, mint például az:

• interoperabilitás – együttműködési képesség

• intézmények közötti összehasonlíthatóság

• munkaerő mobilitás

• EU Mobilitás

• Minőségbiztosítás

A felsőoktatási rendszer számos lehetőséget kínál az intézmények közötti együttműködésre - különösen a képzési programok tekintetében – függetlenül az intézménynek földrajzi elhelyezkedésétől. Mivel a hallgatók a kreditek összegyűjtése révén szerzik meg a képesítést – gazdasági és technikai megközelítésre egyaránt 2 Példaként említjük a Be-TWIN – Testing a joint ECVET-ECTS Implementation, LLP-LdV-2008-3995/001-001 (az ECVET-ECTS együttes vizsgálata) című Leonardo projektet, amely 2009. márciusában kezdődött és 2012. februárjában zárul. (http://betwin.stratford.ac.uk )..



szükség van: ha két országban azonos a pénznem (valuta), akkor könnyebb a a tárgyak csereértéket meghatározni, mint amikor különböző valuták szolgálnak a számítás alapjául.

Ez fogalmazódik meg a Bolognai Nyilatkozatban, melynek célja az európai felsőoktatás ésszerű harmonizációja. A Bolognai Egyezményt aláíró országok (1999-ben 29 és később újabb 16) önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikáikat összehangolják. A bolognai folyamat eredményeként a felsőoktatási képzési rendszerek áttekinthetőbbek és összehasonlíthatóak lesznek, elősegítve a hallgatók, oktatók és kutatók mobilitását, a képzések egységesen magas színvonalát, utat nyitva a felsőoktatásban az európai dimenzió térnyerésének.

A Nemzetközi Bologna Csoport tagjai: az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az UNESCO-CEPES (European Centre for Higher Education/Centre Européen pour l'Enseignement Supérieur)3, a felsőoktatási intézmények, a hallgatók, oktatók, a munkaadók és a minőségbiztosítási ügynökségek stb. A Bolognai Nyilatkozat tartalmazta:

• az oktatás különböző szintjeinek közös indikátorait (a Bachelor-Master-PhD képzés meghatározását);

• olyan alapfogalmak meghatározását, mint a készség, tudás, kompetencia stb.;

• az együttműködés kereteit.

A nyilatkozat kibocsátása után létrejöttek a nemzeti bolognai bizottságok azzal a céllal, hogy biztosítsák az illeszkedést a közös rendszerhez, segítsék a diplomát kibocsátó intézményeket a bolognai folyamat értelmezésében.

Írországban képesítés szintjét a nemzeti szinten elfogadott „tudás, készségek és kompetenciák” szabványok határozzák meg. A szabványok írják le mindazt, amit a hallgatóknak tudniuk, érteniük és amire képesnek kell lenniük ahhoz, hogy a kimeneti követelményeket teljesíteni tudják.

A bizonyítványt, a tanulmányok elismerését, a végzettséget igazoló dokumentumot egy országos testület bocsátja ki. Írországban számos olyan nemzeti testület és egyéb szakmai szervezet/brit szervezet létezik, amely jogosult az ír Nemzeti Képesítési Keretrendszerben szereplő képesítési bizonyítvány kiadására. Ezek a szervezetek rendelkeznek a saját bizonyítvány kiadására feljogosító hatósági engedéllyel feltéve, hogy a képesítés megfelel az nemzeti rendszerrel. Az ír keretrendszer, képesítési szintek és a képesítéseket kibocsátó intézmények az NFQ4 weboldalán:

http://www.nfq.ie/nfq/en/about_NFQ/framework_levels_award_types.html

Az alábbi testületek saját bizonyítványt bocsáthatnak ki az NQF rendszerben:

• FETAC (Further Education and Training Awards Council)

• HETAC (The Higher Education and Training Awards Council)

• A HETAC és FETAC képesítések a Quality and Qualifications Ireland (QQI) állítja ki

3 A UNESCO Európai Felsőoktatási Központja 4 National Framework of Qualifications



• A szakképzés szintjén a FÁS nyújt szakmai képzéseket, melyet manapság felvált a ‘Solas’ (szintén a QAA alatt)

A kreditgyűjtő rendszerek az EKKR-rel kompatibilis, tanulási kimenetene (eredményeken) alapuló rendszerek. A krediteket a teljes képesítéshez, képzési programhoz vagy a képzés egyes részeihez rendelik hozzá. Ha a tanulók (teljes vagy részidős hallgatók) krediteket összegyűjtik, az adott intézmény döntése alapján kaphatják meg a megfelelő képesítést.

Az Európai Kreditátviteli Rendszerben a kreditek számításának alapja az a időtartam, amit a hallgatóknak tanulási tevékenységgel (például előadások, szemináriumok látogatásával) kell tölteni ahhoz, hogy teljesítsék a követelményeket: mit kell tudniuk, érteniük, és milyen faladatok megoldására kell képesnek lenniük a képzési pogram befejezésekor. A tanulási eredmények összhangban vannak a nemzeti és az európai keretrendszerekben meghatározott szint leírásokkal. Az az egyes tanulási komponensekhez rendelt kreditek értékének alapja a ráfordított tanulás/munka. A tanulási eredmények lehetnek:

• küszöb értékek (minimális követelményi szint a teljesítéshez)

• referencia pontok (a sikeres hallgatóktól elvárt teljesítményszint)

A kredit a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaidővel arányos relatív mérőszám; nemzetközi konvenciónak megfelelően 1 kredithez 30 munkaórát rendelnek. A kreditek odaítélésének feltétele a kimeneti követelmények teljesítése, amely világos és egyértelmű az értékelési rendszeren alapul. Ez azt jelenti, hogy egy teljes tanévet lefedő tanulásért általában 60 kredit jár (átlagosan 1500-1800 tanóra/év, azaz 25-30 óra feleltethető meg 1 kreditnek. Tovább bontva:

• 30 ECTS kredit => félév

• 20 ECTS kredit => trimester

Az önálló, formálisan strukturált oktatási komponensek: kurzus tanegységek, modulok, szemináriumok, vagy szakmai gyakorlatok. Minden komponenshez tanulási eredmény, megfelelő értékelési követelmény, meghatározott tanulási idő/munkaráfordítás és meghatározott számú kreditpont tartozik. A kreditallokációs rendszer része a képzési programnak, amely a Nemzeti Képesítési Keretrendszeren alapul, szint és képesítés leírásokat tartalmaz, melyek kidolgozása általában a felsőoktatási intézmények és akadémiák munkatársainak (néhány esetben más, külső szervezetek) feladata.

A becsült munkaráfordítás/tanulási idő különböző lehet országonként, intézményenként stb. de jellemzően az alábbiak összegét jelenti:

• kontaktórák az oktatási komponenshez (kontaktórák/hét * hetek száma);

• a komponens elvégzéséhez szükséges egyéni vagy csoport munkával töltött idő (pl. előkészítés stb.);

• az értékelésre/ellenőrzésre való felkészüléshez szükséges idő.

Az ECTS kreditek az adott intézmény egy-egy programjának részét képezik. A programok kidolgozása Írországban általában többlépcsős folyamat, amely magában foglalja az adott kar tanulmányi bizottságának jóváhagyását, majd ezt követi a



megvalósíthatósági tanulmány – amely tartalmazza a leendő munkaadók, a hallgatók szempontjait, a képzési költségeket, stb.. A megvalósíthatósági tanulmány a tanszékvezetőkhöz kerül, akik átvizsgálják a program felépítését, modulokat, és a képzés egyéb tartalmi elemeit. A folyamat utolsó lépéseként a programot elfogadja vagy elutasítja az akkreditációs bizottság, amelyben együttműködnek a felsőoktatás és az ipar képviselői. A felsőoktatási intézményekben egy szemeszter általában 30 kreditet ér.

Az SME2 projekt tekintetében megjegyzendő, hogy az ECTS kreditek kidolgozása és a követelmények meghatározása erősen függ attól az országtól, amelyben az akkreditáció történik, illetve a kibocsátó testülettől, és attól az intézménytől, aki az programot akkreditációra benyújtja. Például ECTS kreditek az írországi partner, CIT-en (Cork Institute of Tecnology) keresztüli kialakításához szükség lenne a tanulmányi bizottság jóváhagyására, megvalósíthatósági tanulmányra, majd az akkreditációs bizottság véleményére.

Az is lehetséges, hogy nem egy intézmény adja ki az ECTS kredit pontokat, de a krediteket ebben az esetben egy Kreditátviteli Bizottságnak kell elismernie. Ahhoz, hogy az ECTS krediteket egy intézményben elismerjék, a kreditátviteli bizottság döntése szükséges: az SME2 kurzusokat az átláthatóság követelményeinek megfelelően kell kidolgozni, le kell bontani oktatási komponensekre, tanulási eredményekre, értékelésekre, tanulási időre/munkaráfordításra stb.

3 Európai Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer - European Credit system for Vocational Education & Training (ECVET)

3.1 Bevezetés ECVET a rövidítése az Európai Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer angol megfelelőjének (lásd European Credit System for Vocational Education and Training).

Az ECVET egy új európai eszköz, amely támogatja az

• egész életen át tartó tanulást;

• az európai tanulók mobilitását;

• rugalmas tanulási utak kialakítását, melyek lehetővé teszik az európai képesítések megszerzését.

Az ECVET az eltérő tanulási környezetben megszerzett tanulási eredmények elismerésével támogatja a szakmai képesítés megszerzését és a képesítések átláthatóbbá tételét.

ECVET a fokozatos végrehajtás szakaszában van. A szükséges feltételek az ECVET-VET (szakképzés) képesítések fokozatos alkalmazása 2012-re várható Európa szerte.

Magyarországon mérsékelten kedvező a légkör az ECVET alkalmazására és bevezetésére, és ebben nem áll egyedül: számos EU tagország vonakodik az ECVET elfogadásától és bevezetésétől.



Lásd az alábbi linket az ECVET európai bevezetéséről: http://www.cedefop.europa.eu/EN/Fi.les/6114_en.pdf

A fent említett tények miatt úgy tűnik az ECVET mérsékelten fontos kérdés az SME 2.0 projekt szempontjából is.

Az ECVET céljai és technikai komponensei

Melyek az ECVET

általános céljai?

Hogyan járul hozzá az ECVET a mobilitáshoz és az egész életen át tartó

tanuláshoz?

Az ECVET technikai komponensei

A t

an

ulá

si e

red

mén

yek e

lism

eré

se k

ép

esí

tés

meg

szerz

ése

célj

áb

ól

<-

- A képesítések átláthatósága

«- Képesítés

Tanulási eredmények

egységei (a képesítések tartalma és struktúrája)

Transznacionális mobilitás

mindenkinek f

Kreditpontok (a képesítések mértéke és az

egységek relatív súlya)

Összegyűjtési folyamat


értékelése


érvényesítése

Egész életen át tartó tanulás mindenkinek

<- Tanulási eredmények

elismerése

Egyetértési megállapodás (társulás)

Átviteli folyamat

Tanulmányi megállapodás

Tanulói végbizonyítvány (egyéni eredmény)



3.2 Az ECVET technikai komponensei

3.2.1 Tanulási eredmények (learning outcomes) Tanulási eredmények: a tudás, készségek és kompetencia szempontjából meghatározott megállapítások arra vonatkozóan, hogy a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni. Az ECVET partnerségnek ki kell dolgoznia eszközöket a tanulási eredmények leírására annak érdekében hogy:

• a különböző képesítési rendszerekben szerzett képesítések összehasonlíthatóak legyenek;

• kiemelje a képesítések és a tanulási eredmények közötti hasonlóságokat;

• kiemelje a tanulási eredmények közötti különbségeket.

A tanulási eredmények csoportosításából jönnek létre a tanegységek.

3.2.2 A tanulási egység és a képesítés A tanulási egység a képesítés egyik összetevője, a tudás, készségek és a kompetenciák összefüggő rendszeréből épül fel, értékelhető és érvényesíthető. Kidolgozását a képesítésért felelős illetékes intézmények (pl. minisztériumok, ágazati szervezetek) végzik.

A tanulási egységek leírásának a következőket kell tartalmaznia:

• a tanulási egység általános megnevezése;

• adott esetben azon képesítés (vagy képesítések) általános megnevezése, amelyhez az egység tartozik;

• a képesítés EKKR-szintje szerinti és – adott esetben – a nemzeti képesítési keretrendszer szintje szerinti hivatkozása a képesítéshez rendelt ECVET-kreditpontokkal;

• az egységben foglalt tanulási eredmények;

• a tanulási eredmények értékelési eljárásai és szempontjai;

• az egységhez rendelt ECVET-pontok;

• adott esetben az egység időbeli érvényességét.

Ez a leírás nagyban hasonlít az 1. részben bemutatott SCQF képesítés tanegység leírásaihoz.

A tanulási egységek alkalmazása az ECVET mobilitási partnerségek keretében:

• összehasonlítható egységek azonosítása – azon egységek azonosítása, amelyek a partnerség különféle képesítési rendszereiben léteznek, és amelyek összehasonlíthatóak és átvihetőek „mobilitási” egységek létrehozása – kifejezetten földrajzi mobilitási célokra létrehozott egységek;



• „referenciaegységek” létrehozása – az egységek olyan referenciarendszerének létrehozása, amelyhez a partnerek bizonyos szabályok alapján viszonyítani tudják saját képesítési rendszereik egységeit;

• „közös egységek” létrehozása – olyan egységek létrehozása, amelyeken a partnerségben részt vevő intézmények „osztoznak”, azaz ugyanaz az egység a partnerségben szereplő valamennyi képesítésben megtalálható.

3.2.3 ECVET pontok ECVET pontok számszerűen kifejezik

• a tanulási eredmények általános súlyát a képesítésen belül, illetve

• az egységek képesítéshez mért viszonylagos súlyát.

Az ECVET-pontok képesítéshez való hozzárendelésére vonatkozó megállapodás értelmében a nappali képzésű szakoktatásban és szakképzésben egy év alatt elérendő tanulási eredmény 60 kreditpontot ér.

A képesítéshez rendelt összes ECVET-pontból krediteket rendelnek az egyes egységekhez azok képesítésen belüli viszonylagos súlyának megfelelően. Egy egységnek a képesítéshez mért viszonylagos súlyát az alábbi szempontok vagy azok kombinációja alapján kell meghatározni:

• az egységet felépítő tanulási eredmények relatív fontossága;

• az egységen belüli tanulási eredmények összetettsége, hatóköre és súlya;

• az egységhez szükséges tudás, készségek és kompetencia megszerzéséhez a tanuló által tett erőfeszítés nagysága;

3.2.4 Mi a kredit? A tanulási eredményekért kapott kredit a tanuló értékelt tanulási eredményeire vonatkozik. A kreditek a képesítés megszerzése céljából összegyűjthetők vagy más tanulási programokba, illetve más képesítések teljesítése céljából átvihetők.

3.2.5 Kreditgyűjtés A kreditgyűjtés az a folyamat, amelynek során a tanulási eredmények egymást követő értékelése és érvényesítése révén a tanulók képesítést szerezhetnek.

3.2.6 Egyetértési megállapodás - MoU (Memorandum of Understanding)?

Az egyetértési megállapodást az illetékes intézmények kötik egymással. Ez a megállapodás képezi a kreditátvitel keretét. Az egyetértési megállapodás értelmében az érintett felek:

• elfogadják egymás illetékes intézményként betöltött státusát; • a kreditátvitel szempontjából kielégítőnek fogadják el egymás

minőségbiztosítási, értékelési, érvényesítési és elismerési szempontjait és eljárásait;

• megállapodnak a partnerség működésének feltételeiben; • megállapodnak az érintett képesítéseknek a kreditátvitel célját szolgáló

összehasonlíthatóságában;



• meghatároznak más szereplőket és illetékes intézményeket, amelyeket be lehet vonni az érintett folyamatokba és funkciókba.

3.2.7 Tanulmányi megállapodás A tanulmányi megállapodás olyan egyedi dokumentum, amely meghatározza egy adott mobilitási periódus feltételeit. Egy adott tanulóra nézve határozza meg az elérendő tanulási eredményeket és egységeket, valamint a hozzájuk rendelt ECVET kreditpontokat.

Ki írja alá a tanulmányi megállapodást?

• a küldő intézmény; • a fogadó intézmény (az az intézmény, amely az adott tanulási eredmény

eléréséhez szükséges képzést nyújtja, és értékeli a tanulási eredményeket); • a tanuló.

A tanulmányi megállapodás a következő információkat tartalmazza:

• tanuló megnevezése; • mobilitási periódus időtartama; • a tanuló által elérendő tanulási eredmények és a hozzájuk rendelt ECVET-

pontok.

Ábra 3.2: Az ECVET alkalmazása

3.3 Példák az ECVET alkalmazására A következő szituációkban példákat láthatunk a kreditátvitel hasznosságára

• Felnőttek esetében, akik szeretnék frissíteni meglévő képesítéseiket, vagy további képesítéseket szeretnének megszerezni anélkül, hogy egy teljes idejű képzés követelményeit kellene teljesíteniük, melyre nincs lehetőségük pl. a



munkájuk vagy egyéb elfoglaltságaik miatt. Rugalmas tanulási formára van szükségük, ahol a képesítés megszerzését egységről egységre teljesíthetik, a megszerzett egységeket össze tudják gyűjteni az ECVET rendszerben mindaddig, míg a teljes képzés követelményeit teljesíteni tudják.

• Abban az esetben, ha egy meglévő képesítés mellé újat szeretne valaki megszerezni, és a meglévő képesítés tartalmaz az új képesítéssel azonos tanulási eredményeket. Az ECVET jóvoltából, a korábbi eredmények beszámíthatóak lesznek, így a képzés rövidebb idő alatt elvégezhető lesz.

• Olyan fiatalok esetében, akik abbahagyták tanulmányaikat, de a későbbiekben folytatni kívánják, az ECVET lehetővé teszi, hogy a korábbi tanulási eredményeik beszámításra kerüljenek. Így nem kell a teljes képzést újra elölről kezdeniük.

• Abban az esetben, ha valaki egy olyan szakterületen dolgozik, amihez nincs meg a megfelelő végzettsége, és az előrelépés érdekében szeretné megszerezni a megfelelő végzettséget. Lehetséges, hogy számos tanulási eredménnyel rendelkezik, melyet informális tanulás útján szerzett meg, és szeretné elismertetni azokat, teljesítve ezzel a végzettséghez szükséges bizonyos tanegységeket. A képesítés megszerzéséhez szükséges további tananyagot formális tanulás során elsajátíthatja az ECVET rendszerén keresztül, így teljesítve a képesítéshez szükséges összes követelményt.

4 EQAVET

4.1 Bevezetés

• EQF (Európai Képesítési Keretrendszer), Európai Parlament és Tanács, 2008. január

• ECVET (Európai Szakképzési Kreditátviteli Rendszer), Európai Parlament és Tanács, 2009. június

• EQAVET (Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer) Európai Parlament és Tanács, 2009. április

A kezdeményezések arra szolgálnak, hogy növeljék a szakképzési rendszerek átláthatóságát, konvergenciáját, a kölcsönös bizalmat a tagországok között. Cél az EU-szintű és nemzeti döntések támogatása az Európa Tanács által 2009-ben kiadott „Oktatás és képzés 2020” stratégiában meghatározott célok elérése érdekében

A 2002. novemberi Koppenhágai Nyilatkozatban a Bizottság, a tagállamok szakképzésért felelős minisztériumai, a csatlakozó országok, az EFTA-EEA országok és a szociális partnerek aláírtak egy megállapodást a szakképzésben EU-szintű együttműködésről. A prioritások

• a szakképzés európai dimenziójának kiterjesztése a mobilitás érdekében;

• a szakképzés átláthatóságának javítása (rendszer szintjén és a képesítések szintjén), oktatáspolitikai egyeztetés, információ és tanácsadás (különösen az élethosszig tartó tanulás vonatkozásában);

• kompetenciák elismerése a nem-formális és informális tanulás elismerése



• egységes eszközök a szakképzés minőségben, beleértve a tanárok/trénerek képzési szükségletét

A következő három miniszteri találkozó (Maastricht, 2004, Helsinki 2006, Bordeaux, 2008) megerősítik a koppenhágai prioritásokat, és további speciális célterületeket jelöl ki a 2009-2010-re vonatkozó cselekvési időszakra:

• új eszközök implementálása a szakképzési együttműködések támogatására – kiemelten az EQAVET keretrendszerre;

• a szakképzés minőségének és vonzerejének növelése – minden célcsoport irányában: kiválóság és minőség támogatásával;

• a szakképzés és munka világa közötti kapcsolat erősítése társadalmi partnerek bevonásával, az informális, nem-formális tanulási eredmények elismertetése, a mobilitás növelése;

• együttműködés erősítése minden szinten – az egymástól való tanulás hatékonyságának növelése, a szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés közötti kapcsolat erősítése.

A koppenhágai folyamat minden egyes célkitűzését támogatni hivatott a szakképzés minőségirányítási rendszerének EU hálózata 2005 óta (ENQVET, 2006-2007, a második szakasz: 2008-2009, és az EQAVET 2010-től kezdődően).

Az ENQA-VET hálózat a tapasztalatcsere platformja, célja viták generálása konszenzus kialakítása érdekében konkrét EU szintű javaslatokban. Az ENQA-VET ernyőszervezetként működik a prioritásokhoz illeszkedő tematikus kutatásokban, és a rendszer és a szolgáltatói oldali érdekeltek lehető legszélesebb rétegének szükségleteire, érdekeire reflektál, annak érdekében, hogy a szakképzés minőségfejlesztésében olyan szinergia jöjjön létre, amely nemzeti és európai szinten egyaránt biztosítja a fenntarthatóságot.

Az Európai Parlament és Európa Tanács 2009-ben elfogadta a szakképzés európai minőségbiztosítási keretrendszerének (EQA szakképzés) kidolgozására vonatkozó javaslatot, az előző verzió (CQAF-Common Quality Assurance Framework) eredményeire építve.

EQAVET (European Quality Assurance Reference Framework for Vocational Education): az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alkalmazásával segíti a tagországok szakképzésének minőségbiztosítási és minőségfejlesztési rendszere.

Az EQAVET keretrendszer önkéntesen alkalmazható eszköz, a nemzeti jogalkotással és gyakorlattal szoros implementálható. Felhasználói a minőségirányítási rendszerrel foglalkozó közigazgatási/állami intézmények és a szakképzés kínálati oldalának szereplői. Eszközkészlet, amely az Európai és nemzeti gyakorlatok tapasztalatait összegzi. 2009-es bevezetése óta a Bizottság és a tagállamok egyaránt komoly hangsúlyt helyeznek a fejlesztésére. 2011-re elvárás tagállamokkal szemben, hogy alkalmazzák az EQAVET rendszert a saját rendszerük javítása érdekében, saját jogalkotásuk és gyakorlatuk szerint.

Az ajánlás kiterjed a minőségbiztosításra és a szakképzés “tervezés, implementáció, értékelés és ellenőrzés” ciklusra, amelynek munkafázisait egységes minőségi kritériumok, indikatív jellemzők és indikátorok segítik. Alkalmazható rendszerszinten és szolgáltatói szinten. Nem írja elő konkrét QA alkalmazását, de egységes elveket és minőségi kritériumokat határoz meg, a működő rendszer értékelésére és javítására.



A tagországok nemzeti referencia pontokat hoznak létre és hálózatba szerveződnek. A magyar referenciapont elérhetősége: http://eqavet.nive.hu.

A tagállamoknak 2011. júniusára meg kell határozniuk az egyes szakaszokra vonatkozó, nemzeti szintű indikátorokat.

Trendek az EU tagállamok minőségirányítási rendszereiről: • minden országnak van saját kidolgozott rendszere a tanulási eredmények

értékelésére, validációjára (vizsgáztatási rendszer - szakképzés) és bevezetés alatt álló kísérleti fázisban a nem-formális illetve az informális tanulásban szerzett képességek elismerésére

• az értékelés alapja a tanulási eredmény (learning outcomes), még akkor is, ha nem mindig világos, hogy mit értünk tanulási eredményeken (ismeret, készségek, kompetenciák)

• IVET (iskolarendszerű szakképzés) alrendszerei jól kidolgozottak - az állam szerepe a szakképzés szabályozásában és a finanszírozásban fokozatosan nő – és többnyire szabványokra épülnek. Ebben a vonatkozásban nemzeti képesítési keretrendszerek (itthon: MKKR) szerepe a szakképzésben is meghatározó, és minden ország oktatáspolitikájában célként jelen van a saját (NQF) és európai (EQF) rendszer közötti korreláció erősítése.

• Az érdekeltek (társadalmi partnerek) szerepe fokozatosan nő, és elmozdulás figyelhető meg a konzultációs szerepkörtől a döntési folyamatokba való bekapcsolódás irányába.

• a “gondolkodj globálisan” (azaz nemzeti szinten oktatáspolitikai szabványok, keretrendszerek tervezése) és “cselekedj lokálisan” (a nemzeti szabványokra épülő, de például a helyi igényekhez igazodó, „felhasználó központú” kurrikulum-fejlesztés) elv terjedése trendként megfigyelhető.

• általános, kiemelten fontos elvárás a szakképzési rendszerekkel szemben: a szakképzés legyen rugalmas, egyéni igényekhez igazodó, támogassa a különböző tanulási utakat, kreditrendszert, a moduláris felépítésű képzési programokat.

• gyakorlat-orientált szemlélet, valós munkafeltételek biztosítása a képzésben.

Ajánlások:

• ki kell dolgozni egy európai szinten egységes, egyezményes szakképzési szótárat;

• növelni kell a nemzeti képesítési keretrendszerek és a nemzeti szabványok (képesítések/foglalkozások/képzések) szerepét, kiemelten a felnőttképzés keretében folytatott szakképzés (szakképzés-ben) vonatkozásában;

• szükség van átfogó és egységes, szabványokra épülő akkreditációs rendszerre;

• EU állásfoglalás szükséges a „szakképzésben oktató tanár”, „tréner” (szakoktató) munkaterületeinek meghatározásában és növelni kell a továbbképzés (tanárképzésben és tanár-továbbképzés), mennyiségét és minőségét, különös tekintettel a szakoktatókra, akiknek nincs pedagógiai képesítésük.

2013-ban a Bizottság jelentést nyújt be az EU parlamentnek és Tanácsnak a tagállamok szintjén végzett tesztelés és értékelés eredményeiről, aminek az



eredménye lehet ez eredeti ajánlás megújítása.

4.2 Az EQAVET hálózat Az EQAVET bevezetéséhez szükség van arra, hogy a tagországok aktívan bekapcsolódjanak a hálózati együttműködésbe, amelyben a Bizottság, társadalmi partnerek közösen fejlesztik a szakképzés minőségének nemzeti és regionális szintű javítására irányuló alapelveket, a referencia kritériumait és indikátorait, útmutatóit. A hálózat célja az együttműködés elősegítése. Az EQAVET hálózat céljai:

• jól működő közösség kialakítása; • technikai és tartalmi segítségnyújtás a QA Nemzeti Referenciapontok

megerősítéséhez; • az élethosszig tartó tanulás programjának erősítése a Leonardo projektek

támogatásával; • az akkreditáció kidolgozása más eszközök (EQF éa ECVET) együttes

alkalmazásával; • módszertan fejlesztésének támogatása:

o jó gyakorlatok bemutatásával; o a nemzeti referenciapontok bevonása a tanácsadásba, közérdekű

információk terjesztésébe; o átláthatóság és kölcsönös bizalom a politikák és trendek összehasonlítása

révén.

4.3 The Bruge-i Közlemény A Bruge-i Közlemény a koppenhágai folyamat részeként a 2011-2020 időszakra a kibővített EU együttműködést hirdet meg a szakképzésben. A közleményben stratégiai célként jelöli meg a tagországok számára a szakképzési minőségirányítási rendszer bevezetését, az IVET és CVET területén egyaránt magas szintű és minőségű, releváns oktatás érdekében, közvetve pedig annak érdekében, hogy európai szinten javuljon a képesítések átláthatósága, növekedjen a kölcsönös bizalom, a mobilitásba bekapcsolódott tanulók és munkavállalók, az élethosszig-tartó tanulásban résztvevők aránya.

A szakképzés minőségfejlesztésére a közlemény az alábbi célokat határozza meg:

• 2015 végére a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a saját – EQAVET-tel kompatibilis – a szakképzés szolgáltatóira vonatkozó nemzeti minőségirányítási keretrendszerüket, beleértve a munkahelyi tanulás területét is;

• jó minőségű szakképzés iskolarendszerű (IVET) és karrier-orientált, mindenki számára elérhető felnőttkori szakképzés (CVET) biztosítása;

• kiemelt fókusz a tanulási kimenetre (szakképzés tantervek) a nem-formális és informális tanulási eredmények elismertetésére;

• fókusz a tanárok, trénerek szakképzés szakemberei felkészültségére, adatgyűjtés a nemzeti referencia-pontokon:

o a szakképzés tanulási kimenetek elismerése, validációja és tanúsítvánnyal való igazolása;

o a munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzési programok kidolgozása;



o átlátható, az EQAVET-tel kompatibilis akkreditációs rendszer a felnőttképzők és programok tekintetében;

o tanárok/trénerek egyéb szakképzési szakemberek folyamatos továbbképzése.

• formális és informális tanulás;

4.4 EQAVET indikátorok 1. Minőségbiztosítási rendszerek relevanciája a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók esetében

a) jogszabályban vagy saját kezdeményezésre meghatározott belső minőségbiztosítási rendszert alkalmazó szakoktatási és szakképzési szolgáltatók aránya

b) akkreditált szakoktatási és szakképzési szolgáltatók aránya

2. A tanárok és szakoktatók képzésébe történő befektetés

a) továbbképzésen részt vevő tanárok és szakoktatók aránya

b) befektetett összeg

3. A szakoktatási és szakképzési programokban résztvevők aránya

A szakoktatási és szakképzési programok résztvevőinek száma5 a program típusa és az egyéni kritériumok szerint 6

4. A szakképzési programokat elvégzők aránya

A szakképzési programokat sikeresen elvégző vagy elhagyó személyek száma a program típusa és az egyéni kritériumok szerint.

5. A szakoktatási és szakképzési programok résztvevőinek elhelyezkedési aránya

a) a szakoktatásban vagy szakképzésben részt vett tanulók elhelyezkedése meghatározott időpontban a képzés elvégzése után, a program típusa és az egyéni kritériumok szerint7;

b) a s z a k k é p z é s b e n r é s z t vett t a n u l ó k közül a foglalkoztatottak aránya meghatározott időpontban a képzés elvégzése után, a program típusa és az egyéni kritériumok szerint.

5 A szakmai alapképzés esetében: a tanuló résztvevőnek tekintéséhez hathetes képzési időszak szükséges. Az egész életen át tartó tanulás esetében: a népesség hány százaléka vesz részt formális szakoktatási és szakképzési programokban. 6 A nemre és a korra vonatkozó alapinformációkon túl más társadalmi kritériumok is alkalmazhatók, pl. korai iskolaelhagyók, legmagasabb oktatási eredmények, migránsok, fogyatékkal élők, munkanélküliség hossza stb. 7 A szakmai alapképzés esetében: többek között az iskolaelhagyó tanulók elhelyezkedésére vonatkozó információk



6. A megszerzett képességek hasznosítása a munkahelyen

A) az egyének által – a szakképzés befejezését követően – gyakorolt foglalkozás, a képzés típusa és az egyéni kritériumok szerint

b) az egyének és a munkaadók elégedettségi aránya a megszerzett képességekkel/kompetenciákkal

7. Munkanélküliségi ráta

Egyéni kritériumok szerint8

8. A veszélyeztetett társadalmi csoportok részvételi aránya

a) a szakoktatásban és szakképzésben résztvevő, hátrányos helyzetű csoportba sorolt résztvevők százalékos aránya (egy meghatározott régióban vagy gyűjtőterületen) kor és nem szerint

b) a hátrányos helyzetű csoportok sikerességi aránya kor és nem szerint

9. A munkaerő-piaci szakképzési igények azonosításának mechanizmusai

a) információk a különböző szinteken tapasztalható változó igények meghatározására szolgáló mechanizmusokról

b) bizonyítékok ezek eredményességére.

10. A szakoktatáshoz és szakképzéshez való jobb hozzáférés előmozdítására szolgáló programok

a) a különböző szinteken meglévő programokra vonatkozó információk

b) bizonyítékok a programok eredményességére.

8 Az ILO és az OECD meghatározása: 15–74 év közötti aktív munkakereső, de munkával nem rendelkező egyének, akik készek munkába állni.



Konklúziók

A dokumentumban ismertetett európai oktatáspolitikai eszközök céljai:

• A különböző oktatási rendszerek harmonizációjának biztosítása;

• A nemzeti képesítések átláthatóságának, átvihetőségének és összehasonlíthatóságának javítása a következők által:

o A képesítések egymáshoz való viszonyításának bemutatása;

o A képesítések jobb összehasonlíthatósága és átláthatósága Európában;

o A kölcsönös bizalom elősegítése.

• az egész életen át történő tanulás támogatása, a figyelem felkeltése a különböző tanulási útvonalakról, szélesebb körű tanulási formák elismerése (beleértve a nem formális és az informális tanulást);

• erősíteni a tanulási eredmények használatát a szabványok kialakításában, a tananyagokban és az értékelésekben;

• hozzájárulni a tanulási eredmények leírásának közös megközelítéséhez a különböző alrendszerekben.

Hosszú távon ezek az eszközök állnak a középpontjában annak, hogy biztosítsák az Európa 2020 programban kinyilvánított célokat, vagyis a növekvő mobilitást, (Mozgásban az ifjúság9), az oktatás és a munkaerőpiac közötti szakadék áthidalását, támogatva a versenyképes európai vállalkozásokat és KKV-kat. Fontos kiemelni az EU 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései, különösen az alábbiakat:

• Új munkahelyek, új készségek - ‘New skills for new jobs’;

• Digitális Menetrend - ‘Digital Agenda’;

• Európai Kisvállalkozói Törvény - ‘Small Business Act’.

Fontos megjegyezni, hogy a bármely modell alapján kidolgozott kurzusoknak nehézségekkel kell majd szembenézniük a KKVk-on belül a tekintetben, hogy hogyan tudják segíteni a résztvevőket abban, hogy megszerezzék azt a tudást, azokat a készségeket és ismereteket, melyek ezt követően elismerhetővé válnak a személyes szakmai fejlődésükben és karrierjükben. (1).

A nem formális és az informális tanulás elismerésének módszerei nagyon különbözőek az európai országokban. Az egyetlen közös vonás az országok között, hogy évek óta történnek erre erőfeszítések, de végleges megoldás még nem született. A tanulmányok általában inkább a “legjobb gyakorlatokra és az élenjáró országokra” hivatkoznak, mint a végleges megoldásokra és megvalósításokra.

9 A „Mozgásban az ifjúság” olyan átfogó szakpolitikai kezdeményezések összessége, amelyek témája az európai fiatalok oktatása és foglalkoztatása. A 2010-ben indított kezdeményezés részét képezi az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiának. A „Mozgásban az ifjúság” célja, hogy javuljon a fiatalok oktatása és foglalkoztathatósága, csökkenjen a fiatal munkanélküliek jelenleg magas száma ésnövekedjen a fiatalok foglalkoztatási rátája. Mindez összhangban áll azzal a átfogóbb uniós célkitűzéssel, hogy a munkaképes (20–64 év közötti) lakosság 75%-a álljon munkaviszonyban.



A kutatás alapján, amit a korábbi SMELearning Projekt transzferált módszertanában végeztek és az új SME 2.0 konzorcium is felmért - igazítva a javaslatokat a vonatkozó EK tanulmányokhoz (1) – az alábbi kulcsszavak sorolhatóak fel az SME 2.0 eredményein alapuló kurzusok tervezéséhez:

• Modularitás;

• Tanegységek;

• Kreditek;

• EQF/NQF szintek;

• Tanulási eredmények (Tudás, készségek, kompetenciák);

• Rugalmas tanulási útvonal

Szempontok, az SME 2.0 eredményeinek fenntartása a partner országokban:

- SME 2.0 kurzusokat úgy alakították ki, hogy illeszkedjenek az EKKR megfelelő pontjához, a partnerek összehangolják a tananyagot a saját országukban alkalmazott nemzeti keretrendszereknek megfelelően.

- Az SME2 kurzusait az átláthatóság követelményeinek megfelelően kell kidolgozni, le kell bontani oktatási komponensekre, tanulási eredményekre, értékelésekre és tanulási időre/munkaráfordításra stb. Az is lehetséges, hogy nem egy intézmény adja ki az ECTS kredit pontokat, de a krediteket ebben az esetben egy Kreditátviteli Bizottságnak kell elismernie Nagyon ajánlatos a tananyagot az EU szabványokhoz, például az Európai e-Kompetencia Keretrendszerhez igazítani.

- Az SME 2.0 modulokat a KKVk speciális igényeinek megfelelően kell elérhetővé tenni. Az egyik lehetőség, hogy az üzleti tervben a kurzusok nyílt tanfolyamokként szerepelnek, azaz ingyenesen hozzáférhetőek lesznek. Például a tanfolyamokat Tömeges Nyílt Online Kurzus (MOOCs) formájában lehet kínálni, melyek ingyenesek, de ugyanakkor nem akkreditált képzések. Az olyan szolgáltatók, mint az Opus Learning az Egyesült Királyságban, a kibocsátó testületén keresztül el tudja ismertetni a készségeket és a kompetenciákat, de ebben az esetben a költségek a hallgatókat terhelik. Megjegyzendő, hogy minden ilyen folyamat és az ezekkel járó követelmények nagyban függeni fognak attól, hogy melyik ország nyújtja az akkreditációt a diákok számára.

A jövőben át kell tanulmányozni és mérlegelni kell a jelenlegi ISO szabvány lehetőségeit ISO/ 17024 Személyek tanúsítása program, amely a nem formális és informális tanulás útján szerzett kompetenciák elismerésére irányul. Ez a szabvány elismerést és teret nyer az ipar területén. Részletei az alábbi linken találhatók:

http://www.iso.org/iso/home/news_index/news_archive/news.htm?refid=Ref1625



5 Irodalomjegyzék

1. European guidelines for validating non-formal and informal learning, CEDEFOP, Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2009.

2. Patrick Werquin: Recognition of Non-Formal and Informal Learning: Country Practices, OECD, 2010

3. Directorate-General for Education and Culture (DGEC) (2004) ECTS Users’ Guide: European Credit Transfer and Accumulation and the Diploma Supplement [online], available at http://www.hrk.de/de/download/dateien/ECTSUsersGuide(1).pdf (accessed 2010-11-19).

4. RECOMMENDATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 23 April 2008 on the establishment of the European Qualifications Framework for lifelong learning (Text with EEA relevance) (2008/C 111/01)

5. RECOMMENDATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 18 December 2006 on Key Competences for Lifelong Learning(2006/962/EC), 30.12.2006 EN Official Journal of the European Union L 394/15

6. Hüsing T.:.Korte, W.B (2010): E-skills for the 21st century (Evaluation of the Implementation of the Communication of the European Commission on “e-Skills for the 21st Century”), Empirica

7. Fonstad, N., Lanivyn, B. (2010): European e-Competence Curricula development guidelines, Final Reports, European Commission, European e-Skills Forum

8. ICT Skills DRAFT CWA European ICT Professional Profiles, CEN Workshop CEN, 2012

9. European e-Competence Framework, User Guidelines 2.0

10. Anusca Ferrari: Digital Competence in Practice: An Analysis of Frameworks, European Commission Joint Research Centre Institute for Prospective Technological Studies, 2012. http://ipts.jrc.ec.europa.eu

11. e-Competence Framework into SMEs Draft Final Report

12. COMPETENCE-BASED LEARNING IN EUROPE & THE SLOOP2DESC MODEL" in the Sloop2 final booklet (attached - http://www.scribd.com/doc/72898865/Sloop2desc-Book)

13. E-SKILLS FOR THE 21ST CENTURY:FOSTERING COMPETITIVENESS, GROWTH AND JOBSCOMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES Brussels, 7.9.2007, COM(2007) 496 final

A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA TERVEZETT … - Develop EU... · 2014. 1. 7. ·...

Documents

Transcript of A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA TERVEZETT … - Develop EU... · 2014. 1. 7. ·...