Regionális gazdaságfejlesztési kezdeményezések tapasztalatai a Nyugat-

Dunántúlon

Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Köz- és Vándorgyűlése

Miskolc, 2007. október 25-26

A kérdésfelvetés

– Regionális gazdaságfejlesztési kezdeményezések

– Nyugat-Dunántúl: a kezdeményezések régiója!

– Beszélhetünk-e regionális gazdaságfejlesztésről?

– Milyen a regionális gazdaságfejlesztési politika irányultsága, eszközrendszere és intézményrendszere?

A regionális gazdaságfejlesztés

Végső cél: az életszínvonal és az életminőség növelése,

Eszköze: a hatékonyság, termelékenység javítása

Regionális gazdaságfejlesztés, mint eszköz: – tudatos beavatkozás a gazdaság területi

folyamataiba, a vállalkozások versenyképességének és termelékenységének javítása érdekében

Kínálati orientáció:– külső erőforrások bevonása, termelői és fogyasztói

infrastruktúra fejlesztése, kedvezmények nyújtása

Keresleti orientáció:– megújulás, innováció, hálózatosodás, klaszteresedés,

agglomerációs hatások és szinergiák

Szerkezetváltás a Nyugat-dunántúli régióban

Sikeres gazdasági szerkezetváltás:

☺ kedvező földrajzi elhelyezkedés

☺ jó infrastrukturális háttér

☺ ipari hagyományok, képzett munkaerő

☺ új típusú gazdaságfejlesztési eszközök

☺ vállalkozások növekvő száma

☺ bővülő foglalkoztatás, alacsony munkanélküliség

☺ külföldi működőtőke beruházások

☺ tradicionális iparágak megújulása, új iparágak megjelenése

☺ export orientált gazdaságszerkezet

☺ gyors és dinamikus gazdasági növekedés

Szerkezetváltás a Nyugat-dunántúli régióban

Anomáliák:

☹ részben alacsony hozzáadott értékű tevékenységek

☹ bizonyos területeken működőtőke kivonás

☹ külföldi cégek alacsony szintű beágyazottsága, hiányos regionális együttműködési kapcsolatok

☹ jelentős és bővülő területi különbségek a régióban

☹ kistérségi szinten megjelenő munkanélküliség

☹ innovációs paradoxon: a gazdaság teljesítőképességéhez képest alacsony K+F kapacitások

☹ universitas típusú egyetemi campus hiánya

☹ szétforgácsolt fejlesztési erőforrások, párhuzamos szereplők

☹ gazdasági régió és a tervezési-statisztikai régió eltérése

Fejlesztési irányok, stratégiai dokumentumokRegionális Innovációs Stratégia (RIS):

– 2001, innovációs környezet javítása, tudásbázis fejlesztése és a tudás terjedésének ösztönzése, innovációs infrastruktúra fejlesztése, innováció finanszírozása

Regionális Technológiai Előretekintési Program (TEP): – 2004, iparági fókusz: gépipar (járműipar, elektronika),

turizmus (termál, gyógy, wellness), környezeti iparágak (megújuló energia, faipar), tudásipar (kutatás-fejlesztés, képzés)

Regionális Operatív Program (ROP), gazdaságfejlesztési prioritás:

– 2007-2013, helyi innovatív erőforrásokra és hálózatokra alapuló gazdaság, komplex befektetés ösztönzés, klaszterfejlesztés, turizmus (termál, öko, kulturális)Kínálat orientált politika Kereslet orientált politikaKínálat orientált politika Kereslet orientált politika

Ipari parkoktól az innovációs központokig

Ipari parkok: – 1990-től, Győr, Szombathely, Szentgotthárd… (25 ipari

park)– fejlett infrastruktúra és szolgáltatások– eltérő kihasználtság, új igények felmerülése

Innovációs központok:– 1990-es évek végétől, Győr, Szombathely, Sopron,

Zalaegerszeg– korlátozott erőforrások és funkciók – tényleges innovációs szolgáltatások hiánya

Kínálat orientált politika Kereslet orientált politikaKínálat orientált politika Kereslet orientált politika

Hálózatfejlesztés és klaszterkezdeményezések

Klaszterkezdeményezések: – 2000-től, autóipar, fa és bútoripar, turizmus,

mechatronika, textilipar, logisztika, megújuló energia, helyi termék

– korlátozott erőforrások, inkább hálózati megközelítés

Pannon Gazdasági Kezdeményezés (PGK): – 2001-től, együttműködési hálózat, esernyőszervezet,– klaszterszerveződések katalizátora,

koordináció, együttműködés

Pannon Gazdasági Hálózat (PBN):– 2006-tól, alulról induló hálózati együttműködés– klaszterszervezetek, ipari parkok, projektorientáció

Kínálat orientált politika Kereslet orientált politikaKínálat orientált politika Kereslet orientált politika

Az innováció előtérbe kerülése, tudáscentrumok

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség / Tanács:– 2005-től, konzorciális forma, jövője bizonytalan– decentralizáció megkezdése, Innovációs Alap,

pályázatok– ágazati fókusz: járműipar, fa- és bútoripar,

egészségipar, IKT, környezeti ipar, tudásipar

Kooperációs Kutatóközpontok és Egyetemi Tudásközpontok:

– 2005-től, Győr, Sopron – erdészet-faipar, megújuló energia, környezetvédelem– járműipar, elektronika, logisztika, közlekedés– technológiatranszfer-tudáscentrum a klaszterekhez

szorosan kapcsolódó kompetenciákkal és szereplőkkel

Kínálat orientált politika Kereslet orientált politikaKínálat orientált politika Kereslet orientált politika

Fejlesztési pólus

Autopolis – Győr: – partnerség:

város-kamara-egyetem-klaszter-ipari park-innovációs központ

– új fejlesztési irányok: autóipari innovációs klaszter szolgáltatások

(hálózatépítés, speciális szolgáltatások) egyetemi campus, tudásközpont

(Inno-Share, új tudás tér, ösztöndíj program) tudományos és technológiai központ,

technológia-transzfer (Inno-Raab) mechatronikai kompetencia központ

(Technonet, Tech-Watch, Tech-Adapt, Living-Lab) autóipari szakképzési program (TISZK) autóipari beszállítói park (gyártás és logisztika)

– folyamatos bizonytalanság és bizalmatlanság

Kínálat orientált politika Kereslet orientált politikaKínálat orientált politika Kereslet orientált politika

Regionális fejlesztési prioritások

Nyugat-Dunántúl Regionális Operatív Program: – regionális gazdaságfejlesztés (15,4%) :

regionális klaszterekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése és a vállalkozói tanácsadási tevékenység igénybevételének támogatása

befektetői környezet fejlesztése

– turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása (23,6%) Pannon termál program kiszélesítése Pannon kulturális táj tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek,

turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése

– városfejlesztés (19,0%)– környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra

(20,0%)– helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukt. fejlesztése

(18,3%)

Regionális gazdaságfejlesztés óhajtott célja

Tartós versenyelőnyök létrejöttének és fennmaradásának támogatása, megfelelő üzleti környezet biztosítása:

– közvetlen eszközökkel a régióban domináns iparágak, üzletágak globális versengése érdekében a klaszterek egyedi igényeinek megfelelő speciális fejlesztések (speciális munkaerőpiaci igények, kutatóintézetek, kompetencia központok, fejlesztési szervezetek stb.)

Alacsonyfokú decentralizáció, regionális kompetenciák, intézmények és eszközök hiánya:

nem beszélhetünk tényleges regionális gazdaságfejlesztésről!

Köszönöm a figyelmet!

Dr. Grosz Andrásegyetemi adjunktus

Web: http://www.grinya.hu E-mail: grosza@sze.hu; grosza@rkk.hu

Tel: +36 96 516-578; Fax: +36 96 516-579