A KASSA UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

XI.

BUDAPEST, 2016.

1

TARTALOM

I. Bevezetés 5

1. Az iskola adatai, története 5

1.1 Adatok (a szakmai alapdokumentum alapján) 5

1.2 Az iskola történetének rövid áttekintése 5

2. Helyzetelemzés 6

2.1 Tanulólétszám, társadalmi környezet 6

2.2 Személyi feltételek 7

2.3 Tárgyi feltételek 8

II. Nevelési program 10

1. Pedagógiai céljaink 10

1.1 Általános célok, alapelvek 10

1.2 Konkrét célok és feladatok 11

1.3 Kulcskompetenciák fejlesztése 12

1.4 Kiemelt fejlesztési feladatok 13

1.5 Az osztályfőnök feladatai 13

2. Személyiségfejlesztés 14

A mérés, értékelés szerepe a személyiségfejlesztésben 17

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 18

3.1 Teendőink a mindennapi munkában 18

3.2 Iskolai hagyományaink 19

4. A kiemelt figyelmet érdemlő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenységünk 21

4.1 A BTM-es tanulókkal kapcsolatos feladataink 21

4.2 Az SNI tanulók fejlesztését célzó program 24

2

4.3 A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók felzárkóztatását

segítő tevékenységünk 30

4.4 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 33

4.5 A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladataink 38

4.6 A szociális hátrányok enyhítését és az esélyegyenlőség

megteremtését segítő tevékenységünk 40

5. Kompetenciafejlesztés az 1-8. évfolyamokon 40

5.1 Célok 40

5.2 Feladatok 41

5.3 Kiemelten fontos fejlesztési feladatok 42

5.4 A fejlesztés célterületei 42

5.5 Szervezeti keretek, munkaformák 45

6. A szülők, a tanulók, a pedagógusok és a külső

partnerek együttműködésének formái 46

7. Az iskola egészségnevelési programja 47

7.1 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladataink 47

7.2 Elsősegélynyújtási alapismeretek 50

7.3 A mindennapos testnevelés 50

8. Könyvtárpedagógiai program 52

8.1 A program célja 52

8.2 A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában 52

9. A tanulók fel- és átvétele 58

9.1 Felvétel 58

9.2 Átvétel 58

9.3 A tanulók átvétele emelt szintű osztályainkba 58

9.4 Áthelyezés az iskolán belül 59

10. A tanulmányok alatti vizsgák 59

10.1 Az osztályozó és javítóvizsgák lebonyolításának szabályai 59

10.2 Követelmények; értékelés, minősítés 59

10.3 Nyelvvizsga 60

3

III. Helyi tanterv 61

1. Tantárgyak és óraszámok 61

1.1 A kerettanterv 61

1.2 Óraszámok 61

1.3 Választható tantárgyak, foglalkozások 61

1.4 Emelt szintű angol és német nyelv 62

1.5 Emelt szintű testnevelés 62

1.6 Csoportbontás 62

1.7 Az iskolai sportkör (ISK) foglalkozásai 62

2. Környezeti nevelési program 63

2.1 Valamennyi évfolyamra vonatkozó feladataink 63

2.2 A környezet megismerése és a természetvédelmi nevelés alsó tagozaton 65

3. A nemzeti, etnikai kisebbségek kultúrájának

megismertetése 66

4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 67

5. A beszámoltatás, az ellenőrzés követelményei, formái 68

5.1 Az ellenőrzés általános követelményei 68

5.2 Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje 68

6. A házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai 70

7. A magatartás és a szorgalom értékelésének és minősítésének

követelményei 70

8. A teljesítmény, a magatartás és a szorgalom értékelésének,

minősítésének formái 71

8.1 Az értékelés általános elvei 71

8.2 A teljesítmény értékelése és minősítése 71

8.3 A szöveges értékelés és minősítés 73

8.4 A magatartás értékelése és minősítése 75

8.5 A szorgalom értékelése és minősítése 76

8.6 A magatartás és a szorgalom minősítésének formája 76

4

9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 77

10. A tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 77

11. Gazdasági ismeretek, fogyasztóvédelem 77

11.1 Az oktatás célja 77

11.2 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában 79

11.3 Módszertani elemek 80

12. A közlekedésre nevelés, továbbá a társadalmi bűnmegelőzéssel,

az áldozattá válás elkerülésével és az erőszakmentes konfliktus-

kezelő technikákkal összefüggő ismeretek átadása 81

Záró rendelkezések 82

Mellékletek

1/1-1/4. sz.: Tantárgyak és óraszámok

2. sz.: Legitimációs záradék

3. sz.: Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye

4. sz.: A teljesítmény differenciált értékelése

5. sz.: Egységes minősítés

6. sz.: Szöveges minősítés

7. sz.: Tantárgyi tantervek

5

I . Bevezetés

1 . Az iskola adatai , története

1 .1 Adatok (a szakmai a lapdokumentum alap ján)

Az intézmény neve: Kassa Utcai Általános Iskola. OM azonosító: 035125

KLIK azonosító: 203015

Székhelye: 1185 Budapest, Kassa u. 175-181.

Az alapító neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

A fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32.

A tankerület megnevezése: KLIK Budapesti XVIII. Tankerülete

A tankerület címe: 1181 Budapest, Üllői út 453. I. emelet

Az intézmény típusa: általános iskola

Az intézmény alapfeladatai:

általános iskolai nevelés-oktatás

nappali rendszerű iskolai oktatás,

alsó és felső tagozat,

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása

(beszédfogyatékosok, egyéb pszichés fejlődési zavarral

küzdők, enyhe értelmi fogyatékosok),

egyéb köznevelési foglalkozás

napközi-otthonos ellátás és tanulószoba,

iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel.

1 .2 Az iskola tör ténetének rövid á t tekin tése

Iskolánk megépítése előtt a környék (Szemere- és Ganz-telep) gyermekeit három, családi

házakban működő kisiskola fogadta. (A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint itt

már 1932-ben is adtak ki bizonyítványt.) Az oktatás az új – akkor még földszintes –

épületben 1952 februárjában indult meg. A tanulók létszámának gyors növekedése miatt

az épületet hamarosan két emelettel, a földszintes oldalszárnnyal és egy nagyméretű

tornateremmel bővítették.

A nevelő-oktató munka színvonala, de különösen a testi nevelésben és a diáksportban

elért kimagasló eredményeink elismeréseként 1970-ben – a kerületben elsőként –

testnevelés tagozatos iskolává alakulhattunk. A tagozat évfolyamonként egy osztályban

működik, elsőtől nyolcadikig felmenő rendszerben, szakmailag kiérlelődött program

szerint. Hosszú éveken keresztül a Budapesti Honvéd Sportegyesület bázisiskolája

voltunk, de a ’80-as évek közepén, a kezdődő gazdasági válság hatására a Honvéd

kényszerűségből felszámolta az addig hatékonyan működő kapcsolatot.

A tagozatos képzés beindulásával egyidőben szabadtéri kézilabdapályával is gyarapodott

intézményünk. A pálya fölé 1978-ban sátortető került, így a létesítményt egész évben, az

6

időjárási viszonyoktól függetlenül igénybe vehetik az iskola és a kerület tanulói, valamint

a kerületi egyesületek sportolói.

Bár iskolánk alapvető oktatási céljának a képességfejlesztést, a széles körű, általános

műveltség megalapozását és a továbbtanulásra történő felkészítést tekintjük,

hagyományainknak megfelelően preferáljuk az emelt szintű oktatást is. Egyrészt

megtartottuk a több évtizede magas szinten művelt testnevelési képzést, másrészt új

elemként – a szülői-társadalmi igények hatására – 2000 szeptemberétől meghonosítottuk

az emelt szintű angol- és németnyelv-oktatást az ötödik-nyolcadik évfolyamon.

Iskolánk megalapításának 50. évfordulóját a 2001/02-es tanévben egy több hónapon át

tartó rendezvénysorozattal, emlékkiállítással, látványos ünnepéllyel és az események

zárásaként egy emlékezetes jubileumi táborozással ünnepeltük meg. A 60. évforduló

kapcsán emlékkönyvet jelentettünk meg, melyben – többek között – tanítványaink által,

egykori Kassás diákokkal készített riportok olvashatók. A jubileumi tanévben egész éves

vetélkedősorozatot indítottunk iskolánk történetéről és a hazai természetvédelemről,

továbbá hagyományteremtőnek szánt kezdeményezésként versíró pályázatot hirdettünk

diákjaink számára. A legjobb pályamunka szerzője elnyerte „A Kassa koszorús költője”

kitüntető címet.

2 . Helyzetelemzés

2 .1 Tanulólétszám, társadalmi környezet

600 fő körüli tanulólétszámunkkal egyike vagyunk a kerület legnagyobb oktatási

intézményeinek. Évfolyamonként 3, összesen 24 osztályt, továbbá 15 napközis és 1

tanulószobai csoportot működtetünk. Az átlagos osztálylétszám (25 tanuló/osztály) két

fővel meghaladja a törvényi átlagot. Beiskolázási körzetünk viszonylag kicsi;

hozzávetőlegesen két osztályra elegendő a körzetes gyermekek száma. Az emelt szintű

testnevelési képzés 1970-es beindításakor ugyanis az emelt szintű (akkori nevén

tagozatos) testnevelési osztály – a jogszabályoknak megfelelően – a beiskolázás

tekintetében körzeten kívüliséget kapott. De körzeten kívüli tanulók nagy számban

jelentkeztek és jelentkeznek általános tantervű osztályainkba is. Vonzáskörzetünk

kiterjed Pestszentlőrincen túl Pestszentimrére, Vecsésre, Gyálra és a főváros más

kerületeire. A szabad iskolaválasztás és a nagyobb társadalmi mobilitás eredményeként

különösen a ’90-es évek közepétől növekszik az iskolánkba átvételét kérő tanulók száma.

Bár a gyermeklétszám aggasztó csökkenése elérte kerületünket is, reméljük, hogy az

évfolyamonkénti három osztályt hosszú távon meg tudjuk tartani.

A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba történő „elvándorlás” szerencsére kismértékű.

Évente átlagosan 2-3 tanuló távozik emiatt.

Végzős diákjaink kb. 90%-a érettségit adó iskolákban (fele-fele arányban gimnáziumban

és szakgimnáziumban) tanul tovább, 10%-a pedig szakközépiskolákban. Évről-évre

jelentős a száma azoknak a tanítványainknak, akik szigorú felvételi vizsgákon és

versenyeken megfelelve jutnak be kéttannyelvű középiskolai osztályokba, nívós

gimnáziumokba és szakgimnáziumokba.

7

Tanítványaink szociális háttere a nyolcvanas évek vége óta enyhén romló tendenciát

mutat. A nagy tanulólétszám és a beiskolázási körzet mérete és jellege (kertes-

családiházas környezet) miatt azonban árnyaltabb a kép. Vannak jó, sőt kiemelkedően jó

szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink, létezik egy széles „középréteg”, akik

átlagos vagy valamivel az átlag alatti szociokulturális közegben élnek, a tanulólétszám

kb. 10-15%-át pedig hátrányos helyzetű gyerekek teszik ki. A tantestület egyik fő nevelési

feladata épp e különbségekből adódik. Harmonikus, együttműködő osztályközösségeket

igyekszünk kialakítani, egyforma esélyeket biztosítani a továbbtanulásra, az egyéni

sikerek elérésére, röviden: mérsékelni az indokolatlan és igazságtalan különbségeket a

gyerekek között.

A diákok és a szülők túlnyomó többségében erős az igény a magas szintű képzésre. Ezt

igazolják a szülők hozzánk érkező jelzései, az iskolával és a gyerekekkel szembeni

elvárásai, és ezt tükrözik a nyolcadikosok továbbtanulási arányai is. Ugyanakkor

többségük nem tudná megfizetni a sokoldalú képzéshez elengedhetetlen tanórán és

iskolán kívüli programok egy részét. A tanfolyamokhoz, iskolán kívüli programokhoz

(pl. kirándulás, erdei iskola, tábor) ezért alapítványunk (elsősorban az adakozó szülőknek

köszönhetően) nyújt anyagi segítséget.

Tantestületünk arra törekszik – s a tények alapján nem eredménytelenül -, hogy a

gyerekek továbbtanulási esélyeit, társadalomba való beilleszkedésének lehetőségeit az

eltérő anyagi és szociokulturális helyzet ne befolyásolja hátrányosan.

2 .2 Személyi fe l té te lek

Tantestületünk statisztikai létszáma 50 fő, átlagéletkora 46 év. A pályakezdőtől a

nyugdíjasig minden korosztály képviselteti magát. Ez a korösszetétel kedvező, mert

tanítványaink számára szinte reprezentálja a társadalom korösszetételét, így már itt az

iskolában hozzászoknak a különböző életkorból eredő eltérő nézetekhez, szokásokhoz,

nevelési-oktatási módszerekhez. A Kassában eltöltött átlag szolgálati idő 18 év. A

fluktuáció a ’90-es évek közepétől a kb. 2002-ig tartó időszakban – elsősorban a rendkívül

alacsony bérek miatt – átmenetileg megnövekedett, különösen a fiatalabb, 35 év alatti

korosztályban. A középkorú és az idősebb kollégák legtöbbje azonban már évtizedek óta

(20-40 éve) ebben az iskolában dolgozik. Mérések bizonyítják, hogy a tanulók jó

teljesítményeihez, személyiségük harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlen a pedagógus

több éven át ható, tervszerűen felépített, következetes nevelőmunkája. Az évenkénti,

kétévenkénti tanárváltással e folyamat szükségszerűen megszakad, és így csökken az

iskola hatékonysága. Iskolánknak a stabilitás mindig is erőssége volt, arra kell tehát

törekednünk, hogy a pályán és iskolánkban tartsuk pedagógusainkat. Különösen

vonatkozik ez a fiatalabb korosztályra.

Tanítóink, tanáraink és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő kollégáink

(iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek, rendszergazda) valamennyien rendelkeznek a

munkakörükhöz szükséges képesítésekkel, sőt néhányuknak több diplomája is van.

Tantestületünk nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a pedagógus-továbbképzési

rendszerbe, így a NAT, ill. a kerettanterv támasztotta új követelményeknek és a korszerű

pedagógiai igényeknek (pl. fejlesztőpedagógia, tanulásirányítási módszerek,

drámapedagógia, erkölcstan, néptánc és társastánc oktatása) meg tudunk felelni. A

2001/02-es tanévtől egy részfoglalkozású iskolapszichológus segíti munkánkat. Jelenléte,

8

tevékenysége – még ha csak heti két napra is biztosítja a pedagógiai szakszolgálat –

rengeteg probléma szakszerű kezelését és terheink csökkentését eredményezi.

A tantestület képesítését, felkészültségét tekintve alkalmas a nevelési és oktatási célok

elérésére és pedagógiai programunk végrehajtására.

A pedagógiai munka napi gyakorlatában szerencsésen ötvöződik az idősebb kollégák sok

évtizedes tapasztalata a fiatalok új módszereivel és frissen tanult ismereteivel. Elsősorban

ennek köszönhető, hogy nevelési-oktatási céljaink kiforrottak, értékrendünk stabil, és

nem változtatgatjuk elképzeléseinket a kívülről minket érő zavaró hatások (gyakori

politikai változások, pedagógiai divathullámok, extrém szülői elvárások stb.) ellenére

sem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne alkalmazkodnánk a változásokhoz és az

újabb társadalmi igényekhez, de mindezt átgondoltan, tervezetten és szervezetten hajtjuk

végre. Példa erre az emelt szintű idegen nyelvi képzés, a számítástechnika-oktatás, a

fejlesztőpedagógiai foglalkozások vagy a táncoktatás bevezetése. Hatékonyságunk

növelése érdekében többször kíséreltünk (és kísérlünk) meg a hagyományosnak számító

módszerek és tanításszervezés mellett új utakat is keresni. Videóstúdiónkban

oktatófilmeket készítünk, szerveztünk már nívócsoportos oktatást matematika, magyar

nyelv, irodalom és fizika tantárgyakból, egyik osztályunkban évek óta alkalmazzuk az

intenzív-variációs programot, némelyik alsós osztályunkban alkalmazzuk a „guruló”

rendszerű tanítást, bővítettük szakmai kínálatunkat művészeti és természetvédelmi

neveléssel-oktatással, bevezettük az ún. „múzeumi napok” rendjét, megkezdtük egy

számunkra új, szöveges (szóbeli) értékelés kidolgozását stb.

Munkánk eredményességéről többféleképpen igyekszünk információt szerezni.

Rendszeresen elemezzük és értékeljük az országos mérések eredményeit,

nyolcadikosaink továbbtanulási adatait, lehetőségeinkhez mérten nyomon követjük

középiskolai teljesítményüket, felhasználjuk a szülőktől származó visszajelzéseket,

tanulmányi és sportversenyeken indítjuk tanítványainkat és rendszeresen bekapcsolódunk

különböző szervezésű tantárgyi mérésekbe (pl. FPI, CITO, PIHGY, OH stb.).

Célunk mindezzel a tanulók képességeit jobban fejlesztő, magasabb szintű pedagógiai

munka megvalósítása.

2 .3 Tárgyi fe l té te lek

Az épület – bár néhányszor részlegesen felújították és modernizálták – magán viseli az

elmúlt hat évtized nyomait. Műszaki állapota jónak mondható.

A tantermek száma 27, ebből 18 normál méretű (beleértve a technika, a számítástechnika

és a természettudományi szaktantermeket), 6 kisméretű (18-24 tanuló befogadására

alkalmas) és 3 „fél” terem (14 fő befogadására alkalmas) bontott csoportos és kis létszámú

fejlesztő foglalkozások számára. 2 nagy tornateremmel és 1 tornaszobával rendelkezünk.

Felszereltségük jó, megfelel a követelményeknek.

Az alsós osztályok állandó teremben tanulnak, a felsősök viszont szaktantermi

rendszerben. A szaktantermi oktatás hátránya a tanteremről-tanteremre történő állandó

„vándorlás”, előnye viszont a sokoldalú szemléltetési lehetőség és a szakmai

környezetből áradó motiváló hatás, melyek mind fontos nevelési-oktatási szempontok.

9

Taneszköz-ellátottságunk viszonylag jónak mondható. Rendelkezünk egy korszerű,

internetes számítástechnika szaktanteremmel, melynek gépparkját és speciális bútorzatát

eredetileg saját erőből és pályázatok útján szereztük be, de a legutóbbi modernizálást már

önkormányzati segítséggel hajtottuk végre.

Több mint három évtizede alakítottuk ki zártláncú televízióhálózatunkat és

videóstúdiónkat. A videó használata és az oktatófilmek készítése mindennapos

gyakorlatunkká vált. Bár a szükségszerű modernizálás a szűkös anyagi feltételek miatt

nehézségekbe ütközik, de azért igyekszünk a legfontosabb eszközöket fokozatosan

beszerezni, az elhasználtakat pótolni: videókamera, DVD-lejátszók, nagyképernyős

televíziók, digitális kamera, interaktív tábla stb.

Az új műveltségterületek és tantárgyak (pl. mozgókép és médiaismeret, háztartástan)

eszközeit beszereztük, a további fejlesztést fenntartói támogatással és pályázatok útján

reméljük megvalósítani.

A testneveléshez és a sportoláshoz kiemelkedően jó feltételekkel rendelkezünk

tornatermeink száma és felszereltsége miatt. A fejlesztésben a központi támogatás mellett

szerepet játszanak pályázati pénzek és a kiváló sporteredményekkel elnyert szerény, de

számunkra fontos összegek is.

Hasonlóan jó a helyzetünk a könyvtári ellátottság terén: több mint 14 ezer kötetből és

médiatári anyagból válogathatnak diákjaink és pedagógusaink.

A tárgyi feltételekről és az eszközellátottságról általánosságban elmondható, hogy csak

részben tudnak megfelelni a XXI. századi követelményeknek. Az állandó fejlesztéshez,

de még a szinten tartáshoz is több pénz kellene. Saját forrásaink végesek és

bizonytalanok, és ez vonatkozik a pályázati lehetőségekre is. Minőségi oktatást pedig

nem lehet elvárni szegényes tárgyi feltételek között. (Még akkor sem, ha tudjuk, hogy az

oktatás színvonala elsősorban a jól képzett pedagógusokon és nem az eszközökön múlik.)

10

II. Nevelési program

1 . Pedagógiai cél ja ink

„A nevelés lényege … a helyes

vezetés, mely a gyermek lelkét

játszva vezeti el annak szeretetéhez,

amiben a jövendő embernek

tökéletesnek, az illető foglalkozás

kiváló mesterének kell lenni.”

(Platón)

1 .1 Általános célok , a lapelvek

Nevelő-oktató munkánk legfontosabb célja, hogy tanítványaink személyiségét

harmonikusan fejlesszük, neveljük őket a hagyományos erkölcsi értékek tiszteletben

tartására, arra, hogy életüket ezek szerint éljék, ezek határozzák meg szűkebb és tágabb

környezetükhöz fűződő viszonyukat. Legyenek sokoldalúan képzettek: be tudjanak

fogadni különféle ismereteket, tudják megfelelően értelmezni az őket érő hatásokat és

ezekre észszerű, átgondolt válaszokat adjanak. Cselekedeteikben össze tudják hangolni

egyéni céljaikat a közösség, a társadalom érdekeivel. Döntéseikben a racionalitás mellett

kapjanak szerepet az érzelmi szempontok is.

A kiegyensúlyozott személyiség kialakításában fontos szempont, hogy alkalmazkodjunk

a gyermekek életkori sajátosságaihoz, értelmi és érzelmi fejlettségéhez. A pedagógiai

munkának ezért egyrészt „játékosnak” kell lennie (nem csak az alsóbb évfolyamokon!),

másrészt a követelményeket, elvárásokat úgy kell meghatároznunk, hogy azok a tanulók

számára teljesíthetők legyenek. (Az elvégzett feladat, a munkával elért teljesítmény

nemcsak a képességek fejlesztését segíti, de sikerélményt is nyújt, mely ösztönzőleg hat

az újabb, magasabb szintű feladatok elvégzésére.)

Nevelő-oktató munkánkban törekszünk az alapvető és korszerű ismeretek átadására, a

készségek és jártasságok kialakítására, és általuk oktatásunk fő céljaként a képességek és

kompetenciák fejlesztésére.

A tantestületnek az általános képességek (megfigyelő, emlékező, analizáló, szintetizáló,

gondolkodási stb.) fejlesztése mellett gondot kell fordítania a tevékenység szerinti

speciális képességek (matematikai, nyelvi, manuális, sportbeli stb.) feltárására és

fejlesztésére is. Célunk, hogy tanítványaink meg tudják valósítani önmagukat,

maximálisan ki tudják használni a bennük rejlő lehetőségeket. Természetesen ebben mi

csak a kezdeti segítséget adhatjuk meg nekik, hiszen az általános iskola nyolc éve épp

csak az alapozását jelentheti a személyiség fejlődésének és a képességek

kibontakoztatásának. De meghatározó ez az életszakasz a további fejlődés, a tanulás és a

későbbi munkavállalás szempontjából is. Lényeges alapfeladat ezért a továbbtanulásra

történő felkészítés. Oktatómunkánk eredményessége általában csak évek múltával

mérhető. Először éppen a felvételi sikerességében, majd a középiskolai tanulmányi

eredményekben, az ottani követelményeknek való megfelelésben. A továbbtanulásra

történő felkészítés nekünk nem kizárólag a gyerekek képzését jelenti, hanem a

képességüknek, érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelő pályairányítást is.

11

Fontos alapelvnek tekintjük a szülőkkel és a diákokkal való szoros együttműködést. A

nevelő hatás csak akkor lehet eredményes, ha céljainkat, tevékenységünket el tudjuk

fogadtatni a szülőkkel és tanítványainkkal, és figyelembe vesszük az ő igényeiket,

elvárásaikat. Az iskolát nyitottá tettük: szorgalmazzuk a konstruktív módon működő

kapcsolatrendszer bővülését, tartalmi gazdagodását. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy

a nevelő-oktató munka hosszú távú céljait kell elsősorban szem előtt tartanunk

mindannyiunknak. Előfordulhat ugyanis, hogy a gyerekek és olykor a szülők pillanatnyi

érdekei, napi elvárásai nem illeszthetők be nevelési stratégiánkba. (Pl. idegennyelv-

oktatási igények az alsó három évfolyamon.) Ezen konfliktusok feloldása is csak szoros

együttműködéssel lehetséges.

1 .2 Konkrét célok és fe ladatok

Fenti alapelveink és általánosan megfogalmazott pedagógiai céljaink akkor teljesülnek

maradéktalanul, ha iskolánk végzős tanulója a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

biztos erkölcsi alapokon áll,

nyitott az őt körülvevő világra,

képes őszinte emberi kapcsolatokat létesíteni,

megfelelően tud kommunikálni,

toleráns,

önismerettel és önfegyelemmel rendelkezik,

kreatív, szeret dolgozni, tevékenykedni,

széles körű az érdeklődése,

igényes önmagával és környezetével szemben,

él benne önmaga képzésének, fejlesztésének az igénye.

Ezek teljesüléséhez az iskola pedagógiai tevékenységének a nevelés valamennyi területét

át kell fognia: az értelmi, az erkölcsi, az érzelmi, a közösségi, az esztétikai, a környezeti,

a kommunikációs, a testi-lelki egészségnevelést, a tanulásra történő nevelést és az

előzőekkel összefüggő, de új elemeket is tartalmazó hon- és népismeretre, ill.

kontinensünk és a nagyvilág megismerésére irányuló nevelést.

Nevelési feladatainkat alapvetően három tényező határozza meg:

- a gyerekek társadalmi összetétele, másképpen szociokulturális háttere,

- a szülők elvárásai, az iskolával szemben támasztott igényei és

- a tantestület értékrendje, ill. szakmai elhivatottsága.

Amint a helyzetelemzésben leírtuk, diákságunk szociokulturális hátterét tekintve

heterogén összetételű. Ez differenciált nevelő-oktató munkát kíván meg mind a

személyiségfejlesztés, mind a közösségfejlesztés területén. A differenciálás érvényesül a

tanórai foglalkozásokon, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli programokon is.

A szülők elvárásai az oktatási igények tekintetében egységesnek mondhatók:

mindannyian szeretnék továbbtaníttatni gyermeküket, túlnyomó többségük érettségit adó

iskolákban. Joggal várják el tehát tőlünk, hogy ennek megfelelően készítsük fel

gyermekeiket. Ugyanakkor a neveltségi szint, a személyiségfejlesztés terén nem

fogalmaznak meg ilyen egyértelmű igényeket. A tantestületnek éppen ebben van nagyon

fontos feladata: a társadalmi értékek alapján meghatározni a nevelési célokat, és saját

erkölcsi meggyőződése és szakmai elhivatottsága szerint végezni az erre irányuló

nevelőmunkát, mellyel részben közvetlenül, részben a szülőkkel együttműködve, a

családok segítségével igyekszik hatni a gyermekekre.

12

1.3 Kulcskompetenciák fejlesztése

Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat

a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi

polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern

világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának

befolyásolásához.

A hazai iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése.

Kulcskompetenciák

Szükséges kompetenciák

► A gazdaság világában történő boldoguláshoz, munkához

► Az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez

► A tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanuláshoz

► A személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, önmegvalósításhoz

Anyanyelvi kommunikáció

A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban

és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes

és kreatív nyelvhasználat.

A kompetenciaterület szerkezete

► ismeret: pl. alapszókincs, nyelvtan, a nyelvi funkciók;

► képesség: pl. üzenetek közlése szóban, írásban, ill. azok megértése;

► attitűd: pl. helyes, esztétikus kifejezésmódra törekvés.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető.

Olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése.

Matematikai kompetencia

A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve

ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és

annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek.

Természettudományos kompetencia

Készséget és képességet jelent arra, hogy magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a

természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt kölcsönhatásban

lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, s irányítsuk cselekvéseinket.

► Műszaki kompetencia: magában foglalja az emberi tevékenység okozta

változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés

formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (IST)

magabiztos és kritikus használatát. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul:

információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és

cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

► Ismeret, pl. a főbb számítógépes alkalmazások,

► képesség, pl. az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás,

► attitűd, pl. az interaktív média felelősségteljes használata.

13

A hatékony, önálló tanulás

Az egyén képes kitartóan tanulni, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, motivált a

tanulásra, ismeri a tanulás folyamatát, saját tanulását képes megszervezni (hatékony

gazdálkodás az idővel és az információval), előzetes tanulási és élettapasztalataira építve

tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja.

Szociális és állampolgári kompetencia

► A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és

állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi

beilleszkedés feltételei.

► A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden

olyan formáját, amely révén az egyén hatékony, építő, aktív módon vehet részt

a társadalmi és szakmai életben, a közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

► Személyes, szakmai, üzleti lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése.

► A tudás, a kreativitás, az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás.

► Célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.

► A gazdaság működésének átfogóbb megértése, a pénz világában való

tájékozódás, a gazdasági tevékenységek során szükséges speciális ismeretek.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések

kreatív kifejezését mind a tradicionális művészetek nyelvén, mind a modern művészeti

kifejezőeszközökkel.

1.4 Kiemelt fejlesztési feladatok

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek.

► Énkép, önismeret

► Hon- és népismeret

► Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

► Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

► Gazdasági nevelés

► Környezettudatosságra nevelés

► A tanulás tanítása

► Testi és lelki egészség

► Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Ezek részletezésére a Nevelési programban és a Tantárgyi tantervekben térünk ki.

1.5 Az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnököt az igazgatóság és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslata

alapján az igazgató bízza meg. Megbízatása alsó tagozaton 2, ill. 4, felső tagozaton 4 évre

szól. Ettől azonban rendkívüli esetekben (pl. helyettesítés, csoportszervezési okok) el

lehet térni.

14

Munkáját a jogszabályok (nemzeti köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei), a

pedagógiai program és az SZMSZ alapján végzi.

Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv.

A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a

szakmai feladatai és a hatásköre.

Ismernie kell tanítványai személyiségét, családi körülményeit. Az iskola pedagógiai elvei

szerint neveli osztályának tanulóit – a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve.

Irányítja, segíti az osztályközösség kialakulását.

Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályokban tanító pedagógusok munkáját,

látogatja óráikat.

Észrevételeit és esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli.

Aktív kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, az osztály szülői munkaközösségével, a

tanítványait nevelő- oktató pedagógusokkal (a napközis nevelővel és a tanulószoba

vezetőjével is), a gyermekvédelmi felelőssel, az iskolapszichológussal és szükség szerint

külső szakemberekkel.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

erkölcsi fejlődését.

Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait

pedagógustársai elé terjeszti.

Szülői értekezleteket és évente legalább egy alkalommal osztályfőnöki fogadóórát tart,

szükség esetén családot látogat, az ellenőrzőben rendszeresen tájékoztatja a szülőket a

tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (a törzslap, valamint az

osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással,

gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatos tennivalók stb.)

Rendszeresen (legalább havonta) áttekinti az ellenőrzőket.

Mint osztályfőnök, saját hatáskörében az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt

esetben legfeljebb 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Osztálya számára tanórán kívüli programokat (múzeum- és színházlátogatás, kirándulás

stb.) szervez, és azokon részt vesz.

Részt vesz továbbá az iskola által szervezett egyéb tanórán kívüli programokon is

(sportversenyek, kerületi rendezvények, farsangi bál stb.).

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók

véleményét is figyelembe véve).

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti az iskolai

közösség eredményes működését.

Az igazgató és helyettesei, valamint az iskolavezetőség megbízására beszámol a

megadott témában.

Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját.

2 . Személyiségfej lesztés

Az iskolai nevelés talán legfontosabb feladata a gyermekek személyiségének fejlesztése.

A harmonikus személyiség kialakítása érdekében törekszünk az értelem, az érzelem és a

15

fizikum egyensúlyának megtartására, azaz egyaránt fontosnak tekintjük az intellektuális,

a lelki, az erkölcsi és a testi nevelést.

A fentieket más szemszögből – talán kissé gyakorlatiasabban – megfogalmazva meg

akarjuk tanítani őket

- tanulni (nemcsak az iskolai, hanem a felnőttkorban szükséges bárminemű tanulást is

értve ezen),

- dolgozni, cselekedni (munkára, munkakultúrára nevelés),

- „élni” (felkészíteni őket az életükben felmerülő problémák kezelésére, az élet

útvesztőiben történő eligazodásra) és nem utolsósorban

- együtt létezni másokkal (hogy a közösségekben megtalálják helyüket, szerepüket;

azt, hogy személy szerint mivel erősíthetik azokat).

E fejlesztési folyamatot végigkíséri a pedagógus (és természetesen a szülő, valamint az

osztálytársak) állandó kontrollja, értékelése, mely elengedhetetlen a reális önismeret és a

pozitív énkép kialakításához.

Elítéljük az iskolás korba lépő gyerekek bármiféle „felvételiztetését”, intellektuális

képességeik alapján történő szelektálását. Meggyőződésünk, hogy az általános iskolának

– férőhelyei függvényében – minden olyan gyermeket fogadnia kell, aki megfelelt az

iskolaérettségi vizsgálatokon. (Az emelt szintű testnevelési osztályunkba történő

beiratkozáshoz szükséges játékos alkalmassági sportfoglalkozás kizárólag a

mozgáskészség, a testi adottságok vizsgálatát jelenti, nem tekinthető felvételi vizsgának,

nem az intellektuális képességeket firtatja!)

Az életkori sajátosságokhoz messzemenően alkalmazkodunk a nevelés és az oktatás teljes

nyolc éves folyamatában. Figyelembe vesszük a gyerekek terhelhetőségét: csak annyi és

olyan feladatot adunk nekik, melyet képesek elvégezni. A kudarcélmények ugyanis

gátolják a személyiség fejlődését, a sikerélmények ellenben motiváló hatásúak. Külön

figyelmet fordítunk két kritikus időszakra: az első évfolyamon az óvoda-iskola átmenet

pedagógiai problémájára, az ötödik évfolyamon az alsó-felső tagozat közti átmenetre.

Elsőseink számára úgy könnyítjük meg az iskolába lépés nehéz periódusát, hogy – még

óvodás korukban – nyílt napot szervezünk részükre, kapcsolatot tartunk az

óvodapedagógusokkal. Az osztályokat úgy szervezzük, hogy az óvodástársak lehetőleg

továbbra is együtt maradjanak. Az iskolához szoktatás folyamatában építünk az óvodák

pedagógiai alapozó munkájára, a gyermekek fejlesztését az óvodák nevelési

programjának figyelembe vételével folytatjuk. A második félévben pedig meghívjuk nyílt

napra az elsősök volt óvónőit, így számukra visszajelzést is adunk a gyerekek

fejlődéséről.

Különösen az első két évfolyamon kiemelt pedagógiai folyamat az életkori és az

iskolaérettségi különbségekből adódó differenciált fejlesztés megvalósítása mind a

tanórákon, mind a napközis foglalkozásokon. Az első évfolyamon a tanításszervezés

módosításával is igyekszünk alkalmazkodni a tanulók életkori sajátosságaihoz. Szükség

esetén több szünet közbeiktatásával csökkentjük a tanórák időtartamát, játékos

testmozgást végeztetünk velük, a nehezebb, több figyelmet igénylő tantárgyakat és a

„házi feladatok” megoldását olykor délelőttre tesszük, a technikát, rajzot, ének-zenét

pedig délután oktatjuk stb.

16

Az alsó-felső tagozat közötti átmenet ötödik évfolyamon jelentkező problémáira is

részben preventív megoldást alkalmazunk. A negyedikes tanulók a tanév második felében

már részt vehetnek a felsősök rendezvényein (pl. a kölyökklubokon), több pedagógussal

találkozhatnak a tanórákon (idegennyelv-tanárok, informatika tanárok, részbeni

tantárgycsoportos tanítás miatt több tanító), ötödik évfolyamon pedig az előző évek

pedagógiai gyakorlatával szakítva még több időt fordítunk az alapkészségek

elsajátítására, a gyakorlásra. A negyedikes osztálytanítók figyelemmel kísérik volt

tanítványaik ötödikes munkáját, a leendő ötödikes osztályfőnökök pedig rendszeresen

hospitálnak a negyedik évfolyamon. Tervünk, hogy az alsós tanulók is juthassanak be

egy-egy órára a szaktantermekbe (biológia, földrajz, természettudományi, informatika

stb.). Az ötödikes osztályfőnöknek természetesen kulcsszerepe van az átmeneti időszak

megkönnyítésében. A gyerekek számára ugyanis a szaktantermi rendszer és az ezzel járó

tanteremről-tanteremre történő vándorlás, az új tantárgyak, a sok tanár mind drámai

változást jelentenek az addig megszokott napirendjükhöz képest. Az érzelmi kötődés

gyors kialakulása az osztályfőnök és a gyerekek között ugyanolyan fontossággal bír, mint

az első vagy – kisfelmenő rendszer esetén – a harmadik évfolyamon.

A tanulók túlterhelése nemcsak a hatékony oktatómunkát, hanem a személyiség

fejlődését is gátolja. Ezért – különösen az alsó hat évfolyamon – a tanórákon a lehető

legtöbb időt fordítjuk a gyakorlásra, ismétlésre és a tanultak rögzítésére (készségek,

jártasságok kialakítása, képességfejlesztés). Idegen nyelvet – kötelező jelleggel – csak

negyedikben kezdünk tanítani, így tanítványainknak több ideje és energiája jut a

legfontosabb alapkészségek (olvasási, írási, számolási) elsajátítására.

Amennyiben lehetőségünk lesz rá, néhány tantárgyat (matematika, magyar nyelvtan)

egyes évfolyamokon bontott csoportban (nívócsoportban) oktatunk a pedagógiai

hatékonyság növelése érdekében. A matematikán kívül a többi tantárgyban is fejlesztjük

a problémamegoldó gondolkodást. Nem új felfedezés, hogy a tanulók motiválásának

leghatékonyabb módja a problémafelvetés, melyet a legtöbb tantárgynál lehet alkalmazni.

A válaszkeresés, a megoldási lehetőségek összegyűjtése, a munkáltatás a fejlesztő hatás

mellett a további megismerésre is ösztönözheti a diákokat. Az intellektuális nevelés és a

motiválás másik eszköze a szemléltetés. Szemléltetőeszközöket nemcsak alkalmazunk,

hanem magunk is készítünk, pl. rövid oktatófilmeket, diasorozatokat, tablókat stb., és

felhasználjuk a tanítványaink által készített szemléltetőeszközöket is. A későbbiekben

jobban be szeretnénk vonni őket ebbe a tevékenységbe, mert ötleteikre, kreativitásukra

szükségünk van.

A személyiség fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a követelményeknek való

megfelelni akarás. A fejlesztő hatás akkor a legeredményesebb, ha a tanulót olyan

követelményszint elé állítjuk, amelyet akaraterővel, szorgalommal, tanulással, azaz

befektetett energiával el tud érni. Ezért az egyes tantárgyaknál a különböző évfolyamokon

rugalmasan határozzuk meg a minimális követelmények szintjét, alkalmazkodva a

tanulók képességeihez, terhelhetőségéhez. Ez vonatkozik az emelt szintű oktatásra és a

normál óraszámú tantárgyak többlettartalmaira is.

Korunk súlyos társadalmi gondjainak (erkölcsi értékek hiánya, családi, egészségvédelmi,

környezeti problémák) megelőző kezelése nagyrészt az iskola feladata. Rajtunk,

pedagógusokon múlik elsősorban, hogy ezeket a jövő generációi meg tudják oldani. Az

erkölcsi és érzelmi nevelés a kívánatosnál nagyobb mértékben hárul a tantestületekre. Az

iskola sokat tehet, de a családokat, pontosabban a családi nevelés hiányát nyilvánvalóan

17

nem képes pótolni. Mindemellett arra kell törekednünk, hogy szeretettel közeledjünk

tanítványainkhoz, tárjuk fel értékeiket, sokat dicsérjük őket, de természetesen legyünk

szigorúak is velük, figyelmeztessük őket hibáikra.

A következetes nevelés hatására alakulhat csak ki önismeretük, helyes értékrendszerük,

ez adhat nekik erkölcsi tartást és önfegyelmet, azaz olyan tulajdonságokat, amelyek révén

sikeresek lehetnek az életben, és javára válhatnak a közösségnek. A tanórai és a

különböző tanórán kívüli foglalkozások egyaránt fontos színterei ezen összetett

nevelőhatásoknak. Azért is hasznos a sokféle tanórán és iskolán kívüli program

(színházlátogatás, kirándulás, „múzeumi napok”, erdei iskola, nyári táborozás stb.), mert

segíti a gyerekek ismeretszerzését, eligazodását a világban, és személyiségük más-más

oldalát fejleszti.

Szakköreink, tanfolyamaink – melyek részben a hagyományos tantárgyakhoz kötődnek,

részben függetlenek azoktól –, továbbá sportköreink is elősegítik a sokoldalúan képzett

személyiség kialakulását. Jelentőségük ezen kívül abban áll, hogy tanítványaink

szabadidejük eltöltésére értelmes elfoglaltságot találnak, így az iskola egyben művelődési

központtá is válik számukra, és sok gyereknek újabb lehetőséget teremtenek tehetségük

feltárására, fejlesztésére. Azok a tanulók, akiket a tanórákon, a „hagyományos” iskolai

tevékenységek során esetleg kudarcok érnek, ezeken a foglalkozásokon eredményesek

lehetnek, pl. sport, képzőművészet terén. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek

valamilyen területen sikeresek legyenek, mert ez örömöt okoz nekik, és jó, ha a

sikerélmény az iskolához kapcsolódik, mert ez erősíti kötődésüket az iskolai

közösséghez, és motiválhatja őket más feladatok elvégzésében is.

A test és a lélek harmóniájának megteremtésében – különösen iskolás korban – rendkívüli

szerepe van a testi és egészségnevelésnek. Iskolánk mindig is élen járt ebben: erős a

sportorientációnk, és több mint négy évtizede folytatunk emelt szintű testnevelési

képzést. Ennek megtartását és továbbfejlesztését garantálja saját pedagógiai

meggyőződésünk és tanítványaink, valamint szüleik igényei. Az emelt szintű testnevelés

és a pezsgő sportélet többféle célt szolgál: fejleszti a tanulók személyiségét (akaraterő,

önfegyelem, céltudatosság, sikerorientáltság stb.), egészségesebbé teszi őket, hasznos és

értelmes elfoglaltságot biztosít, szolgálja a közösségi nevelést és a legtehetségesebbek

számára utat nyit a magasabb szintű sportolás felé.

Ahogy a bevezetőben már említettük, iskolánk kiemelkedően jó tárgyi feltételeit

(tornatermek, sporteszközök) is elsősorban a sportban és a testi nevelés területén elért

eredményes munkánk révén teremthettük meg.

A mérés , é r t éke l é s s ze repe a s zemé ly i ség f e j l e s z t é sben

A helyes önértékelés kialakításához, az eredményes pályaválasztáshoz és a tanulók

szocializációjához hozzátartozik a fejlődés szintjeinek a mérése, értékelése. A

továbblépéshez, a fejlesztés irányainak kijelöléséhez meg kell állapítanunk, hogy a tanuló

hol tart. Ez nemcsak nekünk, pedagógusoknak, hanem a diákoknak és szüleiknek is fontos

visszajelzés.

A méréseknél törekedni kell az objektivitásra, az értékelésnél pedig az ösztönzésre és a

differenciálásra. Figyelembe kell venni a tanulók életkorát, egyéni képességeit, a

teljesített feladat nehézségét. Minden esetben lehetőséget kell adni tanítványainknak

hibáik javítására. A mérésnek, értékelésnek rendszeresnek kell lennie, hogy a

18

gyerekekben ezzel is kialakítsuk a folyamatos tanulás igényét és fejlesszük

feladattudatukat.

A mérést, értékelést, minősítést a későbbiekben (a helyi tantervben) részletezzük, de már

itt is megemlítjük a versenyek szerepét. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel

a tanulók számára kihívást jelent; szorongással, feszültséggel járó, de mégis kellemes

kötelezettséget. Sikerük növeli egészséges önbizalmukat, elismertségüket. A

versenyeken jó eredményt elérő diákjaink és a kitűnő tanulók nevét, fényképét ugyanis

kihelyezzük az iskola hirdetőtáblájára és honlapunkra. Ezzel nemcsak őket, hanem a többi

diákot is motiváljuk, hiszen tudjuk, hogy az iskolás gyerekek sok esetben éppen

kortársaiktól kapják a legerősebb nevelő hatásokat.

3 . A közösségfej le sztéssel kapcsolatos fe ladataink

3 .1 Teendőink a mindennapi munkában

A gyermekek szocializációjának alapvető feltétele, hogy be tudjanak illeszkedni az

iskolai közösségekbe, sőt azoknak aktív, cselekvőképes tagjai legyenek. Célunk, hogy

tanítványainkat olyan egyéniségekké formáljuk, akik szociálisan is értékesek:

személyiségük erejével hassanak a közösségre, annak fejlődésére. Az iskolának az

individuális fejlesztésben korlátozottak a lehetőségei, a közösségformálásban azonban

annál jelentősebb hatást tud kifejteni. A kettőt természetesen nem lehet szétválasztani,

hiszen a személyiség fejlesztésében olyan meghatározó elemek, mint pl. a toleranciára,

mások megbecsülésére vagy az értékek tiszteletben tartására nevelés, csakis a társas

viszonyokban nyilvánulnak meg, csak a közösségben nyernek értelmet. A személyiség-

és közösségfejlesztés tehát kölcsönösen ható és egymást feltételező, összetett

nevelőmunka.

A közösségek kiépítése során nagyon fontos feladatunk a konfliktuskezelés helyes

módjainak megtanítása. Ez érvényes mind a pedagógus-diák viszonyban, mind a tanulók

egymás közti kapcsolatában keletkező konfliktushelyzetekre. A megoldás türelmet

igényel, az okok feltárására való törekvést és kompromisszumkészséget. Szükség esetén

a szülőket is bevonjuk munkánkba. Azt kell elérnünk, hogy a problémákat az érintett felek

elsősorban önmaguk próbálják megoldani, és ott, ahol azok keletkeznek. Az

osztályfőnöknek elsőrendű szerepe van az irányításban, és sokat várunk a

diákönkormányzattól is.

A tolerancia és a konfliktuskezelés fontos, de nem elégséges feltétele a

közösségépítésnek. A közös célok kitűzése, az együttműködést igénylő feladatok, a

gyerekek munkáltatása során valósulhat meg a jó szellemű közösség kialakítása. Ezért

szervezünk minden tanévben programokat az osztályoknak (pl. papírgyűjtés, kulturális

vetélkedők, teremdíszítési verseny karácsonykor, Bagolyház-program, tanulmányi

verseny stb.) és ezért preferáljuk a sportot, mely segíti a csapatszellem kialakulását és az

iskolai közösséghez való kötődést.

Az iskolai közösségek hierarchiájában első az osztályközösség. Kialakításuk kezdetén (az

elsősök osztályba sorolásánál) már építünk a meglévő interperszonális kapcsolatokra,

hiszen az egy óvodából érkező gyerekeket lehetőleg azonos osztályba helyezzük. A

19

későbbiekben pedig igyekszünk megőrizni e közösségeket. Az ötödik évfolyamtól

szervezett emelt szintű idegennyelv-oktatásban az a és a b osztályból kiválogatott, emelt

szinten tanuló gyerekek is azért csak a nyelvórákon vannak együtt, hogy a négy év alatt

kialakult osztályközösségeket ne kelljen megbontanunk. Így nehezebb ugyan a szervezés

(pl. órarend készítése), de mindenképpen megéri a többletmunkát, mert a

közösségfejlesztés folyamata nem törik meg.

A gyermekközösségek belső kapcsolatrendszerének alakulását az osztályfőnök kollégái

segítségével kontrollálja, és pedagógiai módszerekkel irányítja (pl. peremhelyzetű

tanulók integrálása, bizonyos tanulók vezető helyzetbe emelése stb.). Elő kell segíteni

ezáltal a közösségen belül a „mi” tudat erősödését, az egymásrautaltság érzését, de

ugyanakkor nyitottá is kell tenni a csoportot. A tanulók fluktuációja miatt évről-évre igen

sok tanuló érkezik iskolánkba. A közösség egyik értékmérője, hogy milyen mértékben

tudja befogadni az új tagokat. Elmondható, hogy iskolánkban elhanyagolhatóan kicsi

azon tanulók száma, akiknek beilleszkedési gondjai vannak, tanulóközösségünk tehát jól

„vizsgázik” e tekintetben.

A más iskolákból átvett tanulók beilleszkedését, tanulmányaik zökkenőmentes folytatását

az alábbi intézkedésekkel segítjük.

Osztályba sorolásuknál figyelembe vesszük, hogy

- részt kívánnak-e venni emelt szintű képzésben (testnevelés, idegen nyelv),

- vannak-e barátaik, ismerőseik valamelyik osztályban,

- mennyi az osztálylétszám,

- milyen a fiú/lány arány,

- milyen volt a tanulmányi előmenetelük,

- milyen idegen nyelvet tanultak,

- van-e valamilyen egészségügyi problémájuk és

- van-e a gyerekeknek vagy szüleiknek speciális kérése.

Szükség esetén segítséget nyújtunk a felzárkózáshoz napközis foglalkozásokkal,

tanulószobával vagy korrepetálással.

Az osztályfőnök, a többi pedagógus és az osztálytársak – természetesen a szülővel

együttműködve – igyekeznek mihamarabb „otthont” teremteni az új diákoknak.

Az osztályközösségeknek azért is kell nyitottaknak lenniük, mert mindannyian egy

nagyobb közösségbe, az iskola rendszerébe tartoznak. A tantestület a

diákönkormányzattal közösen arra törekszik, hogy az iskola tanulói és dolgozói a kisebb

közösségek együttműködésén alapuló, jól szervezett iskolai közösséget alkossanak.

Ennek érdekében az osztályok, illetve a különböző évfolyamokon tanuló gyerekek

együttműködésén, közös munkáján alapuló programokat szervezünk:

- összevont iskolai nyári tábor (valamennyi évfolyam részvételével),

- a diákönkormányzati Kassa nap pl. vetélkedő formájában történő megrendezése,

- iskolai ünnepélyek (pl. március 15.) „szellemi akadályverseny”-szerű

megszervezése,

- egyéb osztályprogramok a tanítási év során.

3 .2 Iskolai hagyományaink

A közösségformálásban az előző fejezetben leírtak mellett rendkívüli jelentősége van a

hagyományápolásnak. Régi hagyományainkat tovább visszük, és emellett újakat

20

teremtünk. A hagyományos állami ünnepek, megemlékezések (március 15., június 4.,

október 6., október 23.) mellett – melyeket iskolai vagy osztálykeretben tartunk meg –

egyéb ünnepélyeket is szervezünk: tanévnyitó (az elsősök köszöntésével), Mikulás

ünnepség, karácsonyi ünnepség (iskolai és osztálykeretben is), farsangi bálok (külön-

külön az alsósoknak és a felsősöknek), anyák napja, gyermeknap, a nyolcadikosok

búcsúztatása (iskolai keretben) és tanévzáró ünnepély. A szülőket természetesen

valamennyi rendezvényünkön szívesen látjuk.

A szülők számára alapítványi bált (ősszel), karácsonyi ünnepséget, a tanév végén pedig

sportbemutatókat, gálaműsort szervezünk.

A diákönkormányzat szervezi továbbá a Kassa nap programját, valamint a felsősök

számára időszakosan rendezett kölyökklubot. A DÖK minden tanévben egész éves

vetélkedősorozatot szervez a felsős osztályoknak (pl. „Aranytoll” és „Ezüsttoll”

tanulmányi verseny a 2007/08-as tanévtől. Egy-egy nemzeti ünnepet nemcsak

hagyományos iskolai ünnepéllyel, hanem témanappal, osztályok közötti vetélkedővel,

tablókészítéssel ünneplünk meg. Amint a témákból is látható, a közösségformáláson túl

a hon- és népismeretre, ill. a hazafias nevelésre is hangsúlyt fektetünk. A papírgyűjtést

osztályok közötti versenyek formájában bonyolítjuk le. A nyertesek jutalmat kapnak, a

befolyó pénzösszeget pedig részben a gyermekprogramokra, részben a nyári táborozások

és az osztálykirándulások finanszírozására fordítjuk. (Ez a közösségfejlesztés mellett a

munkára nevelésben és a környezetvédelmi nevelésben is fontos program!)

Tanítványaink számára szervezünk még további házi tanulmányi és sportversenyeket, és

indítjuk őket kerületi és magasabb szintű versenyeken is. Az eredményesen szereplő

tanulókat és csapatokat a kéthavonta megrendezett iskolagyűléseken dicsérjük meg és

mutatjuk be. Nevüket, fényképüket – a példamutatás szándékával is – kihelyezzük a

hirdetőtáblára és megjelentetjük honlapunkon.

Több évtizedre visszatekintő sporthagyományaink ápolása és továbbfejlesztése a

közösségi nevelés szempontjából is szükséges. A sportkörben kialakuló közösségek

szervesen kapcsolódnak az iskolai közösségek hálózatába. Emellett támogatjuk további

közösségek – diákkörök, művészeti csoportok stb. – szerveződését is.

Nemzetközi iskolakapcsolataink új keletűek, a ’90-es évek végétől kezdtük el kialakítani

őket. Az Európai Unió Socrates oktatási programjának keretében működtünk együtt több

európai iskolával. Az osztályok közös feladatokat oldottak meg (plakátkészítés, levelezés,

képeskönyv írása, környezetvédelmi feladatok stb.) és kicserélték tapasztalataikat. A

közösségformálást és a kapcsolatteremtést tehát már magasabb, európai dimenziókba

helyeztük. Ezáltal tanítványaink nemcsak kontinensünket ismerték meg jobban, hanem

hazánk értékeit is megtanulták tisztelni.

A fenti programokat erdei iskolával (elsősorban, de nem kizárólag alsós osztályok

számára), külföldi táborokkal, utazásokkal és igen sok nyári táborral (országismereti,

helytörténeti, környezetbiológiai, idegen nyelvi, szabadidős, sport stb.) egészítjük ki.

A tanulás, ismeretszerzés mellett a közösségépítést szolgálják további iskolán kívüli

programjaink is: „múzeumi napok” (évente négy, iskolán kívüli – múzeumban,

kiránduláson, könyvtárban stb. eltöltendő – tanítási nap), osztálykirándulások, színház-

és mozilátogatások.

21

Kiválóan teljesítő diákjainkat – a versenyeredményeknél említetteken túl – a tanévzáró

ünnepélyen oklevéllel, értékes könyvekkel jutalmazzuk.

A tanévzáró ünnepélyen szerény ajándékkal ismerjük el az iskolai közösségért legtöbbet

dolgozó szülők munkáját.

Az együvé tartozás érzését erősíti – mind diákjaink, mind dolgozóink számára – az

ünnepélyeken való egységes és kulturált megjelenés. Iskolánk fennállásának 50.

évfordulója alkalmából ezért hagyományaink sorába emeltük a kassás kitűző, továbbá

leányok és nők számára az aranybetűs „Kassa” feliratú sötétkék selyemsál, fiúk és férfiak

számára pedig az ugyanilyen nyakkendő viseletét az iskolai ünnepélyeken. Az

osztályfőnökök gondoskodnak arról, hogy ezeket valamennyi új tanítványunk megkapja.

4. A kiemelt figyelmet érdemlő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenységünk

4 .1 A tanulás i , bei l leszkedés i , magatar tás i nehézségekkel

kapcsolatos fe ladataink

A tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek aránya iskolánk

tanulóifjúságának közel 10%-át teszi ki. Megoszlásuk nem egyenletes. Nagyobb

pedagógiai problémát elsősorban azokban az osztályokban okoznak, ahol többen vannak,

ill. ahol súlyosabb esetek fordulnak elő.

4 .1 .1 A maga tar tá s i zavarok f őbb oka i l ehe tnek: - az öröklött tulajdonságok,

- méhen belüli fejlődési zavar,

- születési sérülés,

- koraszülöttség,

- kis súllyal születés,

- korai gyermekbetegség,

- mozgásdeprimáció,

- rossz szociokulturális háttér,

- családi problémák,

- nevelési hiányosságok,

- környezetszennyezésből fakadó ártalmak.

4 .1 .2 A l ehe t séges köve tke zmények: - negatív önértékelés,

- önbizalomhiány,

- alkalmazkodási készség és kudarctűrés gyengesége,

- akaraterő, kitartás hiánya,

- kritikátlanság, befolyásolhatóság,

- türelmetlenség,

- hangulati labilitás,

- indulatkitörések,

- szorongás, deprimáltság.

Végső eredmény a perifériára kerülés, majd a veszélyeztetettség lehet.

22

4 .1 .3 A tanu lás i nehézségek f őbb tüne t e i , tüne t c sopor t ja i :

A viselkedés, aktivitás területén mutatott zavarok:

– impulzivitás,

– hiperaktivitás.

Az így jellemzett gyermekek nem tudnak nyugodtan ülni, aktivitási szintjüket nem

képesek az iskolai követelményeknek megfelelően szabályozni, állandóan

közbeszólnak az órán, félbeszakítják azt és megzavarják más gyermekek

tevékenységét, nem tudják kivárni, amíg sorra kerülnek, alacsony toleranciával

rendelkeznek.

Figyelemzavarok, melyek lehetnek:

– hullámzó, ingadozó intenzitású figyelem,

– figyelemkoncentrációs problémák (pl. túlzott elterelhetőség),

– szelektálási problémák (azaz nehézség a feladat szempontjából lényeges

ingernek az ingerek sokaságából való kiválasztásában),

– a figyelem megtapadása.

Az érzékelés, észlelés területén mutatott nehézségek; a nagy- és finommozgások

koordinációjának zavarai.

A téri tájékozódás problémái:

testkép, testséma zavarai, iránytévesztés, kialakulatlan lateralizáció.

A nyelvi fejlettség zavarai:

gyenge beszédartikuláció, szótalálási nehézségek, nehézkes beszédszövés, hiányos

vagy szegényes szókincs.

Másodlagos módon kialakuló tünetek:

nagyfokú szorongás, mely leginkább feladathelyzetben jelentkezik; agresszió;

visszahúzódó, gátolt- vagy éppen figyelemfelkeltő viselkedés.

4.1.4 Fejlesztési feladataink

A tantestület számára mindenképpen e problémakör kezelése a legnehezebb pedagógiai

feladat. A normál létszámmal működő osztályokban nehéz, szinte lehetetlen

megvalósítani az olyan mértékű differenciálást, ami a viselkedési zavarok hatékony

kezelését eredményezhetné. Ezek a gyerekek hátráltatják a tanulmányi munkát és

megnehezítik a kiegyensúlyozott osztályközösség kialakulását. Pedagógusainknak és

tanítványainknak toleráns magatartással, rengeteg türelemmel kell segítenie a tanulási és

magatartászavaros gyerekeket. A BTM-es tanulóknak fejlesztőpedagógusok nyújtanak

segítséget egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokon (kognitív fejlesztés,

mozgásterápia), továbbá korrepetálásokat, sportfoglalkozásokat, tanulószobát és

szakköröket szervezünk számukra. Igyekszünk szüleikkel napi, konstruktív kapcsolatba

kerülni, mert e tünetegyüttes kezelésében az ő együttműködésükre is szükség van.

Nagy segítséget kapunk az intézményünkben működő iskolapszichológustól. Munkáját –

rajtunk kívülálló okokból mindössze heti két napon – az osztályfőnökökkel, a

gyermekvédelmi felelőssel és a fejlesztőpedagógusokkal szoros együttműködésben

23

végzi. Jelzéseik alapján, az érintett szülők hozzájárulásával veszi gondozásába a

gyerekeket – természetesen a szakma szabályainak megfelelő szigorú titoktartás mellett.

Szükség esetén a tanórákon, valódi „iskolai szituációban” végzi megfigyeléseit. A

pszichológus javaslatait, szaktanácsait négyszemközti megbeszéléseken vagy tantestületi

értekezleteken ismerteti kollégáinkkal. Munkájára azonban nemcsak az egyes problémás

esetek kezelésénél számítunk, hanem az osztályközösségeket fejlesztő, általános

pedagógiai tevékenységünkben is.

A tárgyi feltételeket (külön helyiség a fejlesztőpedagógusoknak, a pszichológusnak és a

logopédusnak, továbbá az eszközigény nagy része) megteremtettük a szakszerű

terápiához.

4.1.5 A tanulás tanítása

Feladataink:

alapkészségek kialakítása az előzetes tudás és tapasztalat mozgósításával

a hatékony tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása

az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése

a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka

az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása

a gondolkodási kultúra fejlesztése

az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása

a könyvtári és más információforrások használata

az egész életen át tartó tanulás eszközeinek, módszereinek megismerése

informatikai eszközök, segédanyagok használata

az ismeretek felruházása életszerű tartalommal

a gondolkodási képességek mindennapokban történő felhasználása

új helyzetekben is alkalmazható tudás megszerzése

kreatív/ kritikus gondolkodás, tanulói döntéshozatal, konfliktuskezelés

az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése

az életminőség javítása, a teljesebb élet megszervezése

az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő esetleges bevonása

a tanulás színterének kibővítése: iskolán kívüli tanítási napok szervezése

4.1.6 Egységes alapokra épülő differenciálás

A differenciált tanulásszervezés jellemzői

Belső motiváció, önszabályozó mechanizmusok, aktivitás.

Önálló tevékenység, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség.

Az előzetes tudás feltárása, a tanuló személyiségének megismerése. Együttműködő

(kooperatív) tanulási technikák.

Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a tanári segítésben, az

ellenőrzésben, az értékelésben.

A tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák.

24

Sajátos tanulásszervezési megoldások, egyéni képességfejlesztés a hátrányos helyzetű,

ill. sajátos nevelési igényű gyerekek oktatásában.

Az információs és kommunikációs technika, felhasználása.

Adaptivitás, komprehenzivitás.

4.1.7 A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

A nevelő-oktató munka feltételeinek biztosítása

A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása.

Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, bővítése folyamatos, egyénhez

igazodó fejlesztéssel.

A tanulók személyiségének megismerése, ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek

alkalmazása.

Adaptív tanulásszervezési eljárások.

A tanulók tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése.

Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési - értékelési

eljárások.

4.2. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók fejlesztését célzó program

4.2.1 Célok

- Annak kiderítése, miből fakadnak a tanulási nehézségek.

- Kideríteni, milyen mértékben hiányosak a tanulók képességei.

- A fentiek ismeretében a szervezett foglalkozásokkal, tevékenységi formákkal a

felzárkóztatás segítése.

4.2.2 A beszédfogyatékos és enyhe értelmi fogyatékos tanulók foglalkoztatását segítő

program

A beszédfogyatékos tanuló

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési

zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli

akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a

nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok

kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének,

a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros

és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános

beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű

diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe

sorolhatók.

A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen

beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a

kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések

25

(magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási

akadályozottságot is kiválthatnak.

Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a

tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai

oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a

beszédbeli akadályok jellegétől függ.

Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:

- megkésett beszédfejlődés,

- diszfázia,

- diszlália,

- beszédritmus zavara (dadogás, hadarás),

- diszfónia,

- disarthria,

- mutizmus,

- diszlexia,

- diszgráfia,

- súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar vagy ezek halmozott előfordulása.

A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet

érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő

rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába.

A halmozottan beszédfogyatékos tanuló

A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a

megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik

meg a tünetek sokféleségével tarkítva.

Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés-hadarás-dadogás együttese. Az

iskolai szakaszban ennek olvasás-, írászavar-kihatása is megmutatkozik. A tünetek

megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor

pl. a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a

fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője.

4.2.3 A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai

fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai iskolánkban

- A tanulók fejlesztését a pedagógiai szakszolgálat szakembereivel együttműködve

végezzük. A logopédus egyéni foglalkozások keretében látja el fejlesztő feladatát, az

iskola pedagógusai a tanórákon e speciális fejlesztést „megtámogatják”.

- A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek

kielégítésében elsőbbséget biztosítunk az ép beszélő környezetben integráltan történő

oktatásnak.

26

- A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekszünk a pszichológiai és fiziológiai

tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására,

funkcionális összefüggésrendszerére.

- A fejlesztés tudatos és tervszerű.

- A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás,

az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott

szakaszának figyelembevételével történik.

- A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a

kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve

fejlődnek.

- A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos

foglalkozások változatos szervezeti kereteit. Ezért a logopédiai foglalkozásokon a

gyermekek általában 1-3 fős csoportokban vesznek részt.

- A fejlesztéshez igényeljük a szülők támogató együttműködését.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban

alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának

megnövelése - általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával

- indokolt lehet.

A NAT alkalmazása

A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott

fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél

Beszédfogyatékos tanulóink esetében is a NAT alapján készített kerettanterveket

használjuk, figyelembe véve azonban, hogy az egyes műveltségi területekhez rendelt

tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk

időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvényei.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire

vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével

érvényesíthetők.

Pedagógiai célú rehabilitáció

- Logopédiai egyéni és csoportos terápia. 1-8. évfolyamon logopédus végzi.

- Nyelv- és beszédfejlesztés – logopédus irányításával a nyelvtan tanár és a fejlesztő

pedagógus végzi.

27

Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében

Beszédfogyatékos tanulóink részt vesznek a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését

szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái

szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.

a) A beszédészlelés és beszédmegértés zavara

A beszéd-feldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések

azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az

értelmezés kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek,

tanuló biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes

részfolyamatát érinti.

A terápia célja Az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak

megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése,

megszüntetése.

A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: az életkor, a beszédprodukció, a

beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák

jelenléte és mértéke (olvasási, helyesírási nehézségek).

b) Megkésett/akadályozott beszédfejlődés

Az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő

beszédszinttől.

A terápia célja

A nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer,

szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív, differenciált fejlesztése, amely

specifikusan egyéniesített jellegű.

A logopédiai terápia feladata:

- a beszédre irányuló figyelem fejlesztése,

- a mozgások speciális fejlesztése,

- az aktív és a passzív szókincs bővítése,

- a beszédészlelés és -megértés fejlesztése,

- a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése.

c) Dadogás

A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a

beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex

(logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik.

A logopédiai terápia feladata:

- a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása,

- helyes légzéstechnika kialakítása,

- cselekvéshez kötött beszédindítás,

- relaxációs gyakorlatok,

- mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése,

28

- a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása,

- a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés

fejlesztése.

d) Hadarás

A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása,

a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A hadaráshoz

gyakran társul a könnyen elterelhető érdeklődés.

A logopédiai terápia feladata: - a figyelem fejlesztése,

- beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása,

- mozgás- és ritmuskorrekció és –fejlesztés.

e) Orrhangzós beszéd

Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A

szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés,

majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek.

A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi

fejlesztés.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban

rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra

történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű

funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat

kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás

módszerek alkalmazásával.

A NAT alkalmazása

A más fogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési

feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire

vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével

érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai

módszerrel és eszközzel irányított.

A célok elérését biztosító konkrét tevékenységi formák

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció

Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a más fogyatékosság jellegének,

tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást,

annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő

egészségügyi terápiákat foglalja magába.

Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti

vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás.

A gyógypedagógus által irányított pedagógiai rehabilitáció a funkcionális

képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak

elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

29

4.2.4 A célok elérését biztosító konkrét tevékenységi formák

Felzárkóztató foglalkozások szervezése

Az 1-4. évfolyamokon magyar és matematika tárgyakból, tantárgyi, ill.

fejlesztőpedagógiai korrepetálást szervezünk a sajátos nevelési igényű tanulók számára.

Az alsóban megkezdett programot a felsőben is folytatjuk. A felzárkóztatás időkerete

az óratervben meghatározottak szerint történik.

Differenciálás tanítási órán

A gyengébb képességű tanulókkal való egyéni foglalkozás a tanórán. A lemaradók

kevesebb, ill. más feladatokat kapnak.

4.2.5 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az

idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével

és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális

sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.

Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb

fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen

egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket

mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy

következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető

jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb

gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás

fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek

meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és

akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.

A nevelésükhöz szükséges feltételek:

a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai

tanár/terapeuta foglalkoztatása,

b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve

c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások

biztosítása.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai

nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam.

b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam.

30

Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére

helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások,

tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A

képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a

tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló

fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia

a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.

A bevezető szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve

- egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni.

A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű

elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási

folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a

tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell

törekednie.

E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások

következetes kialakítása és megerősítése.

Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és

fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat - szükség esetén

terápiákat -, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést.

Az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége folyamatos gyógypedagógiai

diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal.

Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési

módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló

képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az

önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális

szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a

manipulációs és a képi szint is.

c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam.

d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam.

Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési

módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló

képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az

önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális

szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a

manipulációs és a képi szint is.

4.3 A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók felzárkóztatását segítő

tevékenységünk

Az első lépés e területen is a tanulók szűrése, a problémás esetek számbavétele. Nagy

segítséget jelent, ha az óvodából, a nevelési tanácsadóból vagy a gyógypedagógusoktól

(logopédusoktól) már konkrét tájékoztatást kapunk az iskolába lépő gyerekekről. További

információkat gyűjtünk az elsősök DIFER-szűréséből, melyet a tanév elején végzünk el.

31

Pedagógiai munkánkban kerüljük a gyerekek szegregálását, indokolatlan elkülönítését.

Ennek érdekében az alábbiak szerint folytatjuk beiskolázási gyakorlatunkat, a tanulók

osztályba sorolását és tanítását.

Nem felvételiztetjük a gyerekeket, a jogszabályok szerint mindenkit felveszünk két,

általános tanterv szerint működő osztályunkba, amíg a férőhelyek engedik. (Az

emelt szintű testnevelési osztályba történő felvételkor pusztán a testi adottságokat,

mozgáskészséget vizsgáljuk, ami természetes követelmény egy ilyen speciális

programnál.)

Az ötödik évfolyamtól kezdődő emelt szintű nyelvoktatást is úgy szervezzük, hogy

egyrészt marad egy osztálynyi tanuló, aki továbbra is alapszinten, az általános

tantervi követelmények szerint tanul, másrészt az első évfolyamtól kialakult

osztályokat nem bontjuk meg, nem szervezzük át.

Emelt szintű képzéseinkkel (testnevelés, idegen nyelv) nem szegregációt valósítunk

meg, csupán élünk a differenciált képességfejlesztés módszerével.

Az emelt szintű osztályokból, csoportokból ki is lehet kerülni az alapszintű

képzésbe, ill. onnan bekerülni; képzésünk tehát nyitott, átjárható.

Valamennyi diákunknak biztosítjuk a felzárkóztatás különböző lehetőségeit

(fejlesztőpedagógia, tanulószoba, korrepetálás stb.).

Állandó kapcsolatban vagyunk a társintézményekkel: Pedagógiai Szakszolgálat,

Speciális Oktató-Fejlesztő Intézmény, óvodák stb.

A tanulmányi munkában fellépő zavarokról a pedagógusok tájékoztatják az

osztályfőnököt, az iskolában működő logopédust és a fejlesztőpedagógust.

Ettől függetlenül azonban a fejlesztő pedagógus megvizsgálja az iskolába lépő első

osztályos tanulókat, az előző tanévben már terápiára járó gyermekeket, valamint minden

olyan tanulót az alsós és felsős évfolyamokon, akiknél felmerül a tanulási zavar gyanúja.

Amennyiben szükséges, szakvéleményt kérünk a Pedagógiai Szakszolgálattól, illetve a 3.

sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottságtól.

A tanulási kudarcok kezelését, mérséklését részben a tanórákon, részben speciális,

fejlesztő foglalkozásokon kíséreljük meg.

Segítségnyújtás a tanórákon

A pedagógusok a tanév kezdete előtt, ill. a tanév közben áttanulmányozzák a BTM-es és

SNI tanulókról szóló szakvéleményeket. A fejlesztőpedagógusokkal együttműködve

kidolgozzák a személyre szóló fejlesztési feladatokat, melyek során az alábbi

szempontokat kell érvényesíteniük:

- meghatározni a tőlük is elvárt tantervi minimumot;

- feladataikat minden tanórán ezek alapján kell kijelölni (szükség szerint

kevesebb tanulnivaló, kevesebb írásos feladat);

- táblai vázlat készítése, külön jelölve (egységes színnel vagy formátummal) a

fejlesztős gyerekektől megkövetelt minimumot;

- a vázlatot papíron is átadni nekik;

- ügyelni kell arra, hogy nagyméretű, nyomtatott betűkkel írjunk számukra;

32

- figyelni kell arra, hogy a táblára írt és az elmondott információ szinkronban

legyen egymással;

- számukra (is) könnyebb a tanulás, ha kísérletekkel, kézzel fogható dolgokkal és

minél több érzékszervük igénybevételével tesszük érthetőbbé a tananyagot;

- lehetőség szerint biztosítani kell számukra az írásos felelet helyett a szóbelit;

- legyenek elérhetők a segédeszközök (helyesírási szótárok, értelmező szótár);

- figyelmet kell fordítani a rendszeres szómagyarázatra;

- szókártyákat, munkakártyákat készíteni;

- a hasonló fogalmakat, ismereteket időben távol kell tanítani egymástól;

- gyakrabban kell alkalmazni segítő kérdéseket (pl. „Hol akadtál el?”);

- írásbeli feladatoknál, dolgozatoknál vagy kapjanak kevesebb feladatot, vagy

ugyanannyi feladat esetén több időt társaiknál;

- a feladatlapok utasításainak nyelvezete legyen egyszerű, egy tagmondatos;

- a feladatlapok tagolása legyen szellős, áttekinthető (javasolt a „times new

roman” betűtípus, a legalább másfeles sortávolság és a legalább 12-es betűméret);

- számukra a kettes és a hármas érdemjegy eléréséhez alacsonyabb ponthatárokat

állapítunk meg (lásd III. fejezet 8.2.1 rész).

A fejlesztő foglalkozások sajátosságai

A fejlesztőpedagógiai munka kiscsoportos keretek között zajlik, melyek nem korrepetáló

jellegűek: elsődleges célkitűzése az éretlen vagy gyenge képességterületek fejlesztése, a

hiányzó képességek kialakítása. Az egyes foglalkozások anyaga nem témaspecifikus.

Egyszerre több, a csoportok fejlettségi szintjének megfelelő témával dolgoznak, melyek

a tananyaggal csak ritkán kerülnek egyidejűleg fedésbe.

A fejlesztőpedagógiai foglalkozások nemcsak az egyes részterületek fejlesztését, hanem

a gyermekek teljes személyiségét célozzák meg, annak érdekében, hogy segítsék a pozitív

énkép kialakulását.

Hangsúlyt fektetünk a fejlesztőpedagógus és tanítványai közti érzelmi kapcsolatra, mely

a fejlesztés hatékonysága szempontjából meghatározó.

A gyermekek érzelmi fejlődését a fejlesztőpedagógus nyomon követi, és a hatáskörén

kívül álló problémák megoldásában kérheti az iskolapszichológus segítségét.

A foglalkozások általában a délelőtti órákban, nagyobb részt tanítási időben zajlanak,

melyeknek időbeosztását a fejlesztőpedagógus az osztálytanítókkal konzultálva határozza

meg.

A foglalkozásokat segíti a szűrővizsgálatok után elkészített csoportos fejlesztési terv,

mely adott időszakra vonatkozik.

Ez a dokumentum egyfajta útmutató, segítség a fejlesztőpedagógus számára, amelyet

időszakonként, a csoport és azon belül az egyes gyermekek fejlődésével párhuzamosan

folyamatosan átdolgoz.

A fejlesztő foglalkozásokra utalt gyermekek szüleit írásban tájékoztatjuk a terápia

megkezdéséről.

33

A tanulási nehézségek kezelésében – a fent említett speciális képzés mellett – valamennyi

pedagógusnak feladatává tettük a tanulási technikák megtanítását és a tanulási kedv

felkeltését (a sokoldalú motiválást).

Diszlexiával küzdő tanítványainknak az alábbi segítséget nyújtja tantestületünk – a

fejlesztőpedagógussal történt megbeszélés alapján.

Írásbeli munkáknál több időt biztosítunk számukra, vagy egységnyi idő alatt kevesebb

feladatot kell megoldaniuk.

Az írásbeli ellenőrzést indokolt esetben szóbelivel váltjuk fel, még több segítő kérdés

feltevésével, amelyre nyelvi fejlettségük gyengesége miatt nagy szükségük van.

Súlyos diszgráfiával küszködő tanítványaink, ha megtehetik, használhatnak az otthoni

írásbeli feladatok elkészítéséhez írógépet vagy számítógépet.

Az ellenőrzésnél, feleltetésnél számukra rövidebb, kisebb egységeket tervezünk, nem

egyszerre egy „nagyot”.

Nagyon fontos az áttekinthető feladatadás, a megfelelő tipográfia. Számukra nagyon

nehéz az apró betűk kiolvasása, főképpen, ha sűrűn követik egymást a sorok és ezek a

betűk halványabbak is. Ilyenkor segíthet a fénymásolóval történő nagyítás.

Szövegfeldolgozáshoz segítő kérdéseket adunk szóban és írásban. (Nagy

könnyebbséget jelent számukra, ha az otthoni tanuláshoz is készítünk segítő,

összefoglaló vázlatot – ez a gondoskodó, törődő szülőknek is segítséget jelent…)

Nagyon fontosnak tartjuk a rendszeres szómagyarázatot.

Szorongó gyermekek számára ellenőrzésnél biztosítjuk a kétszemélyes helyzetet, így

biztosan jobban elénk tudják tárni valós tudásukat.

A szerényebb teljesítményeket is dicsérettel honoráljuk, hogy növeljük a gyerekek

önbizalmát. A tanórán kívüli foglalkozásokon (pl. sport) elért jó eredmények motiváló,

személyiségfejlesztő hatását a tanórai munkában is igyekszünk kamatoztatni.

4 .4 A tehetség , képesség k ibontakozta tását segí tő

tevékenységek

4.4.1 Általános teendőink

Tantestületünknek hármas feladata van e tevékenységi körben: felismerni a jó képességű

és a tehetséges tanulókat; foglalkozni velük, továbbfejleszteni képességeiket; és végül

biztosítani számukra a továbbtanulást, a megfelelő pályairányítást.

A felismerést elősegíti, ha tanítványainknak többféle feladatot adunk és sok programot

biztosítunk. A hagyományos tanórai munkában nem minden esetben ismerhetők fel a jó

képességek, még kevésbé a tehetségek. Olykor előfordul, hogy a tehetséges gyermek – a

két agyfélteke erősen eltérő dominanciája miatt – pl. tanulási (írási, olvasási)

nehézségekkel küszködik. Ezért is kell a tanórákat változatossá tenni, a problémákat több

oldalról megközelíteni, és teret engedni a tanulók új, szokatlan megoldásainak. Az

állandó motiválás (leginkább a problémafelvető) szintén elősegítheti a képességek

felismerését. A gyerekek tevékenységét a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozásokon is

vizsgálni kell. A szakkörök, kirándulások, azaz a tanórai munkától eltérő tartalmú,

kötetlenebb programok alkalmasak arra, hogy a diákok tehetsége megmutatkozzék.

34

Az ilyen gyerekekről a pedagógusok folyamatosan tájékoztatják az osztályfőnököket és

a szaktanárokat, akik kidolgozzák a munkaközösségekben a foglalkozási terveket.

A napi pedagógiai gyakorlatban alkalmazható differenciálás nem nyújt elég lehetőséget

az átlagostól lényegesen eltérő tanulókkal való foglalkozásra. A jó képességűeknek

nehezebb feladatokat adunk, többletfeladatokat végeztetünk velük, igényesebb munkát

várunk el tőlük, differenciálunk az értékelésnél és az osztályzásnál, de az intenzív,

fejlesztő hatású pedagógiához ez kevés. Megoldásként alkalmazhatjuk a bontott

csoportos és a nívócsoportos oktatást. Mindkettőnek a képességek szerinti differenciálás

a lényege, mindkettőt kidolgoztuk már. Az előbbinek azonban pénzügyi akadályai vannak

(álláshelyek, óraszámok), az utóbbinak pedig szervezési (igen sok körülményt kell

figyelembe venni a nívócsoportok kialakításakor). Ezek a csoportszervezési variációk

igen jól (mérhetően!) szolgálják a képességfejlesztést és a tehetséggondozást, ugyanakkor

azonban hátrányosan hatnak a közösségfejlesztésre azáltal, hogy vagy a kialakult

osztályközösségeket kell megbontani, vagy úgy válogatni osztályokat, hogy az egyikbe

eleve nem kerülnének kiemelkedő képességű gyerekek.

A képesség kibontakoztatását segítő pedagógiát emelt szintű képzésünkben ötvöztük a

közösségi nevelés igényeivel.

Iskolánkban – bár alapvető oktatási célunknak az általános és széles körű műveltség

megalapozását, a képességek sokoldalú fejlesztését tekintjük – felvállaltuk a sportban

tehetséges, ill. jó képességekkel rendelkező gyerekek emelt szintű képzését, és szülői-

társadalmi igényekre az emelt szintű angol- és németnyelv-oktatást. Ennél több ilyen

feladatra – igény ugyan volna rá – még egy ilyen nagy iskola sem vállalkozhat, mivel

annak hatékonysága már megkérdőjelezhető lenne.

4.4.2 Emelt szintű testnevelés

Emelt szintű testnevelési képzést elsőtől nyolcadik évfolyamig, évfolyamonként egy

osztályban folytatunk. (A testnevelési óraszámokat a Helyi tanterv 1.4 része és a

táblázatok tartalmazzák.) A szülők írásos kérelmével jelentkező gyerekeket az előre

meghirdetett időpontban tartott játékos alkalmassági sportfoglalkozáson válogatjuk ki. (A

jelentkezésnek és a felvételnek nem előfeltétele, hogy a gyermek a beiskolázási körzetben

lakjon.) A kiválasztás szempontja a testi adottság, mozgáskészség szintje. Az iskolába

történő felvételről az alsós igazgatóhelyettesből, a testnevelő tanárokból és az osztály

leendő tanítójából álló bizottság javaslata alapján az igazgató dönt. A döntésről tíz

munkanapon belül írásban értesítjük a szülőket, akiknek ezt követően szintén tíz

munkanap áll rendelkezésükre, hogy írásban megerősítsék felvételi kérelmüket. A szülő

ezzel egyben azt is vállalja, hogy gyermeke az általános iskolai tanulmányai alatt, azaz

nyolc éven keresztül vesz részt a képzésben, továbbá azt, hogy az iskola képviseletében

indul a sportversenyeken, és más sportegyesületben csak akkor sportolhat, ha ezzel

iskolai sporttevékenységét nem akadályozza. Ha a szülő nem kéri a felvételt, gyermeke

helyére a tartaléksorból előre lép a következő gyermek, akinek szüleit a fenti eljárás

szerint értesítjük. A felvételre nem javasolt (elutasított) gyerekek közül a körzetünkben

lakóknak és az egyéb szempontból előnyt élvező gyerekeknek (pl. testvére a Kassa

tanulója) felkínáljuk az általános tantervű osztályokba való felvétel lehetőségét. A

beiratkozás ezt követően a jogszabályok szerint történik.

35

A felsőbb évfolyamokra jelentkező tanulók is a fentiekhez hasonló felvételi eljárással

kerülhetnek be az emelt szintű testnevelési osztályokba, feltéve, ha ezt az osztálylétszám

lehetővé teszi.

Lehetőség van a párhuzamos, általános tantervű osztályokból is átkerülni a testnevelési

osztályba. Erről a testnevelő tanárok javaslata alapján az érintett osztályfőnökök és a

tanuló véleményének kikérésével, továbbá a szülő beleegyezésével az igazgató dönt. A

döntésről írásban kell értesíteni a szülőt. Az áthelyezés csak a tanév kezdetével történhet.

A tanulóknak a kötelező és a nem kötelező (választható) órakeret terhére szervezett

testnevelés órákon túl sportfoglalkozáson, illetve az ISK valamely szakosztályának

(kézilabda, torna vagy cselgáncs) munkájában kell rész venniük.

Más egyesületben csak akkor sportolhat a tanuló, ha az nem hátráltatja iskolai

sportmunkáját, és ha az iskola igazgatója – a testnevelő tanár véleményének kikérésével

– engedélyezi. A tanuló – ha kiválasztják – köteles a versenyeken elindulni, és ott

képességeinek legjavát nyújtani.

Szakkörökre, tanfolyamokra csak akkor járhat, ha ez nem akadályozza tanulmányi

munkájában, sporttevékenységében.

A legtehetségesebb gyerekek számára magas szintű versenyzési lehetőséget biztosítunk,

a kézilabdázók fejlesztésében pedig élünk a kerületi egyesületek (Kézilabda US, PLER

SE és a MALÉV SC) nyújtotta előnyökkel (több edzés, intenzív felkészülés, versenyzés).

Az emelt szintű sportosztályból egészségügyi okból vagy rossz tanulmányi eredmény

miatt ki is lehet kerülni (a párhuzamos osztályba). Az áthelyezésről a testnevelő tanár és

az osztályfőnök javaslatára, a szülő és a tanuló véleményének meghallgatása után az

igazgató dönt. Az áthelyezést – indokolt esetben – a szülő is kezdeményezheti. Az

igazgató ekkor is a testnevelő tanár és az osztályfőnök javaslata alapján dönt. A döntésről

mindkét esetben írásban kell értesíteni a szülőt. Évismétlő tanuló csak rendkívüli esetben

vehető fel emelt szintű testnevelési osztályba.

Az emelt szintű képzés a tanulók számára ingyenes.

4.4.3 Emelt szintű idegen nyelv

Az emelt szintű angol és német nyelvoktatást részben a tehetséggondozás, részben a

szülői és a szélesebb értelemben vett társadalmi igények miatt építettük be pedagógiai

programunkba. (De szerepet játszottak a különböző tantárgyi méréseken, pl. az FPI által

szervezetteken nyújtott teljesítményeink – elsősorban német nyelvből.) Az oktatáshoz a

személyi és a tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. (Megfelelő képesítésű tanárok,

szaktantermek, audiovizuális eszközök, számítógépek stb.) A nyelvgyakorláshoz

elengedhetetlen külföldi kapcsolatokat (Socrates-program, egyéb partneriskolák)

kiépítettük és továbbfejlesztjük.

Emelt szintű angol és német nyelvoktatást az ötödiktől a nyolcadik évfolyamig,

évfolyamonként fél-fél osztályban folytatunk. (Az óraszámokat a Helyi tanterv 1.3 része

és a táblázatok tartalmazzák.) A csoportokat az a és b osztályok tanulóiból, csoportonként

legfeljebb 14 fővel szervezzük. A 4. évfolyamos tanulók közül azok kerülhetnek be a

következő évtől az emelt szintű csoportba, akik a tanév folyamán a legjobb teljesítményt

nyújtották idegen nyelvből. A tanulók kiválasztása a tanév végén (május 20-áig), a

36

nyelvtanár javaslata alapján, a szülő egyetértése mellett, az igazgató döntésével történik.

A döntésről írásban kell értesíteni a szülőt, aki egy héten belül írásban nyilatkozik a

döntés elfogadásáról vagy elutasításáról.

Az emelt szintű csoportba felsőbb évfolyamokon is be (át) lehet kerülni (pl. új tanuló

felvételekor), amennyiben a csoport létszáma megengedi. A javaslatot – szintfelmérés

alapján – a nyelvtanár teszi. (A tanuló egy héten, azaz 5 tanítási napon keresztül az emelt

szintű csoport nyelvóráin vesz részt. Tanulmányi munkája, teljesítménye alapján méri fel

a nyelvtanár a tanuló tudásának szintjét.) A döntési eljárás egyebekben a fentiekhez

hasonló.

Az osztályközösségeket az ötödik évfolyamtól sem bontjuk meg, a két osztályból

kiválogatott tanulók csak az idegennyelv-órákon vannak együtt. (Ez vonatkozik az

alapóraszámban tanuló gyerekekre is.) Mivel az emelt szintű testnevelési osztályba járó

tanulóknak már eleve magas a heti óraszámuk, nem kerülhetnek be az emelt szintű

csoportba. Ők tanórán kívüli foglalkozáson részesülhetnek intenzív idegen nyelvi

képzésben, amennyiben azt a szülő kéri, és a nyelvtanár, valamint az osztályfőnök

hozzájárul.

A nyolcadik évfolyam végén a tanulók az iskola által szervezett záróvizsgát tesznek,

melynek szintje az alapfokú nyelvvizsga szintjével azonos.

Amennyiben a tanuló nem tud megfelelni a magasabb szintű követelményeknek, a

nyelvtanár javaslatára, az igazgató döntésével a tanulót áthelyezzük az alapóraszámú

csoportba. A döntésről írásban kell értesíteni a szülőt. Az áthelyezés az I. félév vagy a

tanév végén történhet. Az áthelyezés lehetőségéről a szülőt az emelt szintű csoportba való

jelentkezéskor tájékoztatni kell. Az áthelyezést a szülő is kérheti. A döntést az igazgató

hozza meg a nyelvtanár és az osztályfőnök véleményének figyelembevételével.

Az emelt szintű képzés a tanulók számára ingyenes.

4.4.4 Bontott csoportos oktatás

A jó képességű és tehetséges tanulókkal való foglalkozásra lehetőséget kínálunk még

egyes tantárgyak (pl. matematika, magyar nyelvtan) bontott csoportos oktatásával. A

nívócsoportokkal könnyebben tudjuk megvalósítani a differenciált képességfejlesztést.

4.4.5 Iskolán kívüli tanítási napok

A 2003/04-es tanévtől új oktatási formát vezettünk be iskolánkban, az ún. iskolán kívüli

tanítási napok (röviden: „múzeumi napok”) rendjét.

Bevezetésével hármas célunk volt. Egyrészt színesíteni a hagyományos nevelő-oktató

munkát, olykor kicsit kiszakítani a gyermekeket az iskolai (de nem a tanulási!)

környezetből. Az új helyszín (múzeum, játszóház, könyvtár, délelőtti színházi előadás

stb.) és a megszokott oktatási formáktól eltérő módszerek bővítik a gyermekek ismereteit,

motiváló tényezőként hatnak s egyszersmind mentális feltöltődést is nyújtanak. Diákjaink

37

számára ez egy pihentetőbb tanítási nap, mintha az iskolapadban kellene eltölteniük

ugyanazt az 5-7 tanórát.

Másrészt szolgálni szeretnénk a készségek elsajátítását és a képességfejlesztést, hiszen az

új ismeretek megszerzése mellett a tankönyvből tanultakat itt átismételhetik és

közvetlenül megtapasztalhatják.

Harmadrészt szándékunk volt ezzel a tanulókban lévő speciális képességek feltárása, a

gyerekek alaposabb megismerése, melyekre a hagyományos iskolai feladatok, szituációk

során kevesebb lehetőségünk nyílik.

A tanév folyamán 4 múzeumi napot (délelőttöt) tartunk, átlag kéthavonta. Ügyelünk arra,

hogy ezek a tanítási ciklus (A és B hetek) különböző napjaira essenek az egyenletes

terhelés és a tantárgyak óraszám-arányainak megtartása miatt. A felsős osztályoknak

mindig azonos napra szervezzük a programot, az alsós osztályoknak viszont nem kell

egymáshoz igazodniuk.

Iskolán kívüli tanítási napoknak tekintjük a már hagyományossá vált erdei iskolát is. A

tanulók osztálykeretben 3-5 tanítási napot töltenek el hazánk különböző tájain, ahol

speciális (elsősorban természetismereti és helytörténeti) program szerint tanulnak. Ebben

a képzési formában elsősorban alsós diákjaink vesznek részt. Felsős tanítványainknak

inkább nyári szaktáboraink biztosítják a „szabad ég” iskolaprogramot.

4.4.6 Tanórán kívüli foglalkozások

A tanórai foglalkozásokon kívül szakköröket, tanfolyamokat, sportfoglalkozásokat

szervezünk, melyek még hatékonyabban szolgálják a tehetséggondozást. A foglalkozások

kínálata rendkívül széles skálán mozog: tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, művészeti

(színjátszó, kézműves, rajz-, tánc-) szakkörök és tanfolyamok, énekkar,

nyelvtanfolyamok (angol, német), játékos angol és német nyelvi előkészítő az 1-3.

évfolyamosok részére, informatika, technika, csillagászat, kézilabda, torna, cselgáncs,

tenisz, fitnesz, sakk, lövészet. Iskolán kívüli foglalkozásaink: úszás, korcsolyázás,

természetjárás, természetismereti napok a Pilisben, lovaglás; kirándulás, nyári tábor,

színházlátogatás, idegen nyelvi tábor, külföldi tanulmányút, iskolai cserekapcsolatok,

idegen nyelvi levelezés stb.

A tanfolyamokért és a sportkörök egy részéért térítési díjat kell fizetni, a szakkörök

ingyenesek. A térítési díjas foglalkozások megszervezéséhez szükség esetén igénybe

vesszük alapítványunk támogatását, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő tehetséges

tanítványaink se kerüljenek hátrányba.

Gondolunk azokra a tehetségeinkre is, akiknek differenciált képzését nem tudjuk

megoldani személyi vagy tárgyi feltételeink híján. A zenei tehetségeket a kerületi

Dohnányi Ernő Zeneiskolába irányítjuk (melynek néhány kihelyezett csoportja

iskolánkban működik). Hetedikes diákjaink részt vehetnek a Karinthy Frigyes

Kéttannyelvű Gimnázium tehetséggondozó matematika szakkörén.

38

Meg kell említeni még iskolánk könyv- és médiatárát, melynek több mint 14 ezer kötetes

állománya helyben nyújt kiváló lehetőséget az önfejlesztéshez, az egyéni

kutatómunkához.

Bármilyen szervezeti keretek között foglalkozunk kiemelkedő képességű

tanítványainkkal, gondosan ügyelni kell arra, hogy érdeklődésüket fenntartsuk. A túl

alacsony és a túl magas követelményszint egyformán káros lehet fejlődésük,

motivációjuk szempontjából. El kell érnünk, lehetőleg már negyedik évfolyam végére,

hogy teljesítményük ne személyiségfüggő legyen, ne a tanító néni kedvéért akarjanak jól

teljesíteni, hanem a kíváncsiság, a tudásigény hajtsa őket.

4.4.7 Továbbtanulás, pályairányítás

A nyolcadikos tanulók középiskolai felvételi esélyeit szükség esetén felvételi előkészítő

foglalkozások szervezésével növeljük. Végzős diákjaink továbbtanulását, megfelelő

irányú iskolaválasztását a szaktanárok javaslatainak figyelembevételével az osztályfőnök

és a továbbtanulási felelős segíti. A képzésnek és a tehetséggondozásnak ez is fontos

részterülete iskolánkban. Ezzel igyekszünk biztosítani az általunk megkezdett munka

folytatását. Tevékenységünket akkor tekintjük sikeresnek, ha a jó képességű gyerekek a

középiskolában és felnőttként is képességeiknek megfelelően teljesítenek. Ugyanez

vonatkozik sporttehetségeinkre is. Őket a nyolcadik évfolyam befejezése után a

testnevelő tanárok, ill. az edzők közreműködésével elsősorban a kerületi (pl. PLER SE,

MALÉV SC) és más sportegyesületekbe irányítjuk. Sok tanítványunk szerepel a

korosztályos válogatottakban, majd válik NB I-es sportolóvá.

4.5 A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladataink

Iskolánk társadalmi környezetében – amint már említettük – növekszik a hátrányos

helyzetű gyerekek száma. Az okok elsősorban gazdasági eredetűek: az anyagi helyzet

romlása, a családok elszegényedése jelentik a fő problémát. Gyakran ebből származnak

az egyéb bajok is, pl. a csonka családok kialakulása, a gyermekek otthoni nevelésének

elhanyagolása stb. A gyermekek problémáinak kezelésében az iskolának kiemelt szerepe

van, mert sajátos helyzeténél fogva e tekintetben az elsődleges szűrő szerepét tölti be. A

tanulók viselkedésének zavarai, tanulmányi eredményeinek hirtelen romlása a legtöbb

esetben a családi körülményekben bekövetkezett változásokat jelzik számunkra. Minél

hamarabb sikerül feltárnunk a háttérben rejlő kiváltó okokat, annál nagyobb esélyünk van

a leghatékonyabbnak számító preventív gondoskodás megszervezésére.

Programunk egyik sarkalatos pontja a hátrányos helyzetű gyermekekkel való törődés, az

esélyegyenlőség és a szocializációs lehetőségek biztosítása. Éppen azért, mert tudjuk,

hogy társadalmi környezetünkben csak akkor érhetünk el tartós javulást, a

szociokulturális helyzet jelenlegi romló tendenciája akkor fordulhat csak meg, ha minden

gyermeknek lehetőséget kínálunk tehetségének kibontakoztatására, képességeinek

kiteljesítésére. Ezért az iskolai gyermekvédelmi munka nem szorítkozhat csupán a

veszélyeztetett és a súlyos hátrányokat elszenvedő tanulókkal való gondoskodásra, hanem

a kevésbé problémás esetekre is figyelmet kell fordítanunk. A tágabban értelmezett

gyermekvédelmi munka részét képezi a gyermeki jogok tiszteletben tartása, a

39

diákönkormányzat és más tanulói szervezetek működésének lehetővé tétele, programok

szervezése és – hangsúlyozottan – a családi életre nevelés.

A tanórán kívüli foglalkozások keretében az iskolai napközi és a tanulószoba mellett a

rászoruló gyerekeknek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, hajnali

ügyeletet biztosítunk és a tőlünk telhető módon anyagi segítséget is nyújtunk

(kedvezményes étkeztetés, alapítványi támogatás, kedvezményes gyermektáboroztatás

stb.).

A szorosabb értelemben vett gyermekvédelmi tevékenységünk a már említetteken kívül

a veszélyeztetett gyermekekkel való törődés: a veszélyeztető körülmények lehetőség

szerinti megelőzése, feltárása, megszüntetése és intézkedés kezdeményezése a

Gyermekjóléti Szolgálatnál.

A gyermekvédelmi munka áthatja az iskolai nevelés-oktatás teljes folyamatát. Szoros

együttműködést követel meg a tantestület tagjaitól (a gyv. felelős irányításával), és

eredményessége csak úgy fokozható, ha a szülőkkel folyamatosan kapcsolatban állunk, s

nem hatóságként, hanem segítő, támogató, együttműködő partnerként jelenünk meg

számukra.

A felmerülő problémákat a pedagógusok jelzik az osztályfőnöknek, aki haladéktalanul

kapcsolatba lép az iskola gyermekvédelmi felelősével. A külső szakemberek és gyv.

intézmények felé már a felelős intézkedik, és egyúttal visszajelzést is ad az

osztályfőnöknek. A kapcsolattartás folyamatos az érintett pedagógusok között. A

problémakezeléshez hozzátartozik a szülők, gondozók azonnali értesítése, szükség esetén

családlátogatás, melyre az osztályfőnök a gyv. felelős kíséretében megy.

A feltáró munkában és a problémás esetek kezelésében nagy segítséget jelent a kerületi

Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazásában álló iskolapszichológus, aki heti két napon

dolgozik intézményünkben.

A gyermekvédelmi tevékenység részét képezi az egészségvédelmi nevelés és a

szenvedélybetegségek megelőzését célzó munka is. Az osztályfőnökök, a

biológiatanárok, a testnevelő tanárok és a gyv. felelős folyamatos nevelő és szervező

tevékenysége jelenti a hatékony megelőző munkát. Az iskola egészségnevelési

programjában, az osztályfőnöki foglalkozási tervekben, a biológia-egészségvédelem és a

testnevelés tantervében szerepelnek a konkrét tennivalók. A pedagógusok munkáját külső

szakértők bevonásával segítjük. Együttműködünk a DADA és más hasonló programok

szakembereivel, a kerületi Rendőrkapitányság munkatársaival és az egészségügyi

intézmények dolgozóival. Továbbképzéseken és a tanulóknak szóló (évente több

alkalommal rendezett) egész napos programokon ismerkedünk a problémakörrel és a

megoldási lehetőségekkel, természetesen a szülők bevonásával.

A gyógytestnevelésre szoruló tanulók szűrését a testnevelő tanárok segítségével az

iskolaorvos végzi. A foglalkozásokon való részvételt az osztályfőnök ellenőrzi a

dokumentumok bekérésével.

Az egyéb egészségi problémával (lisztérzékenység, allergia, asztma, vérzékenység stb.)

küzdő tanulókra is odafigyelünk. Az állapotuknak megfelelő gondoskodást a

pedagógusok az iskolaorvossal és szükség esetén a gyermekélelmezési vállalattal

40

együttműködve végzik. Fontos nevelési feladatunk ezen problémák megértetése és

elfogadtatása a gyermekközösség tagjaival.

4 .6 A szociál i s hátrányok enyhí tését és az esélyegyenlőség

megteremtését segí tő tevékenységünk

Emelt szintű képzéseinket és tanórán kívüli foglalkozásaink jelentős részét ingyenesen

biztosítjuk tanítványaink számára. Így tesszük lehetővé, hogy szociális helyzetétől

függetlenül mindenki részesülhessen a magasabb szintű oktatásban és

tehetséggondozásban. A tanulók jelentős részének anyagi hátterét figyelembe véve

tanfolyamaink térítési díját a lehető legalacsonyabb szinten tartjuk, és a rászorulóknak

még alapítványi támogatást is nyújtunk. Szintén az alapítvány támogatja a szegényebb

gyerekek erdei iskolai és tábori részvételét. A szülői felajánlások és a diákönkormányzat

bevételei (pl. a papírgyűjtésből) további összegekkel segítik a táborok,

osztálykirándulások és gyermekprogramok megszervezését. Célunk, hogy az iskola által

kínált programokat valamennyi diákunk igénybe vehesse.

Az önkormányzati (étkezési térítési díj) és állami (tankönyv) támogatások, szociális

juttatások biztosítása mellett rendszeresen veszünk részt pályázatokon, melyek a

gyerekek kulturálódásához, szabadidős tevékenységéhez biztosítanak több-kevesebb

összeget. Az igényeket az osztályfőnökök és a gyv. felelős térképezik fel, és ha lehet, ők

tesznek javaslatot a felosztásra is.

5 . Kompetenciafej lesztés az 1 -8 . évfolyamokon

5 .1 Célok

Célunk az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése, a nemzeti alaptantervben

meghatározott alábbi kulcskompetenciák eredményesebb fejlesztése.

► Anyanyelvi kommunikáció

► Idegen nyelvi kommunikáció

► Matematikai kompetencia

► Természettudományos kompetencia

► Digitális kompetencia

► A hatékony, önálló tanulás

► Szociális és állampolgári kompetencia

► Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

► Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

E területek fejlesztése részben tantárgyakba integrálva (beépítve az 1-8. évfolyamok

tantárgyi tanterveibe), részben általános nevelő-oktató munkánkban áthatja teljes

pedagógiai tevékenységünket.

Arra törekszünk, hogy tanítványaink kommunikációs képességét, szövegértését,

problémamegoldó gondolkodását hatékonyabban fejlesszük. Ennek érdekében nagyobb

hangsúlyt fektetünk az önálló tevékenységekre (a tanórai munkában még nagyobb

41

szerepet kap a tanulás a tanítással szemben), a csoportmunkára, a kooperatív tanulási

módszerek alkalmazására.

5.2 Feladatok Az alapozás folytatása

Felzárkóztatás Fejlesztés

► A tanulók közötti különbségek mérése

► Fejlesztésközpontú folyamattervezés

A fejlesztő tevékenység az egyes gyerekek adottságaihoz, egyéni

szükségleteihez, aktuális állapotához igazítva történik. Mindenkinek a neki

megfelelő gondoskodást igyekszünk nyújtani eltérő tanulási eljárások alkalmazásával, differenciálással.

A differenciálás alkalmazásával segítséget nyújtunk a tanulmányaikban

lemaradó, alulmotivált és hátrányos helyzetű tanulóknak is a felzárkózáshoz. ► Fejlesztésorientált, gyermekközpontú, személyiségfejlesztő, prognosztizáló,

visszajelző, megerősítő, motiváló értékelést alkalmazunk.

A) A személyes kompetenciák fejlesztése

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése.

A konfliktuskezelés képességének fejlesztése.

A tanulók ön- és világszemléletének, világképének formálása.

A konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges képességek kialakítása.

Önkifejezés, önellenőrzés, hibajavítás.

Önmegfigyelő, önértékelő képesség fejlesztése.

Önismeret, emberismeret.

Nyitottság az élmény befogadására, az irodalmi hősök helyzetének, sorsának,

érzelmeinek, gondolatainak átélésére, megjelenítésére.

Önbizalom, ötletesség a belső képek, képzetek előhívásában.

Képzelet mozgósítása (pl. kreatív szövegformálás).

Az esztétikai fogékonyság növelése.

B) A kognitív kompetenciák fejlesztése

Az önművelés igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés

képességeinek kialakítása.

Az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése.

Az olvasási kedv felkeltése.

A logikus gondolkodás fejlesztése.

A kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás, a nyelvi problémamegoldás,

a logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás

képességének fejlesztése.

A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása.

A tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák megtanítása, jól

megalapozott tanulási szokások, technikák továbbfejlesztése, tapasztalatszerzés,

ismeretek, adatok, információk gyűjtése (pl. könyv- és könyvtárhasználat), a gyűjtött

adatok, ismeretek célszerű, gondos elrendezése és megfelelő használata.

42

Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve, ill.

fokozatosan önállósulva.

Az emlékezet fejlesztése - látott, hallott, olvasott élmények felidézése.

Lényegkiemelés.

Vázlatkészítés, ill. vázlatfelhasználás különböző szövegműfajok megértéséhez és

alkotásához.

Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján.

C) Szociális kompetencia fejlesztése

A szociális érzékenység, az együttműködés, az empátia, a kooperáció fejlesztése.

Az egyén és a köz érdekeinek értékrendje, a közösségi magatartás formálása.

Az ön- és emberismeret, a kulturális önazonosság fejlesztése.

A környezettudatos magatartás kialakítása, felkészítés a jogok és kötelességek törvényes

gyakorlására.

5.3 Kiemelten fontos fejlesztési feladatok

A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Egyaránt megjelennek a

tantárgyakban, az osztályfőnöki órákon és áthatják nevelő-oktató munkánk egész iskolai

rendszerét.

► Énkép, önismeret.

► Hon- és népismeret, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek átadása.

► Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.

► Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés.

► Gazdasági nevelés (a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű kiaknázása).

► Környezettudatosságra nevelés, a környezetvédelmi szemlélet fejlesztése.

► A tanulás tanítása.

► A testi és lelki egészség megőrzésére irányuló tudatos magatartásformák

kialakítása.

► Felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

5.4 A fejlesztés célterületei

Matematikai kompetenciák

Kommunikáció / szövegértés, szövegalkotás

Kompetenciák – kompetenciakomponensek

Matematikai képességfejlesztés

A kompetencia készség és képességterületei

Készségek

Számlálás

Számolás

Mennyiségi következtetés

43

Becslés, mérés

Mértékegységváltás

Szöveges feladatmegoldás

Gondolkodási képességek

Rendszerezés

Kombinativitás

Deduktív következtetés

Induktív következtetés

Mennyiségi következtetés

Érvelés, következtetés

Kommunikációs képességek

Nyelvi fejlettség

Relációszókincs

Szövegértés

Szövegértelmezés

Olvasási sebesség

Térlátás

Térbeli viszonyok

Hosszúságbecslés

Rész-egész észlelése

Észlelési képesség

Tudásszerző képességek

Feladatmegoldó képességek

Reakcióidő

Számolási képesség

Műveletvégzési sebesség

Problémamegoldó képesség

Problémaérzékenység

Problémareprezentáció

Eredetiség

Kreativitás

Tanulási képességek

Figyelem

Rész-egész észlelés

Memóriaterjedelem

Asszociatív memória

Értelmes memória

Feladattartás

Tanulási sebesség

Feladatok

A természetes szám fogalmának kiépítése tízezres számkörben.

A számfogalombeli hiányosságok feltárása (számok alakja, összehasonlítása, kerekítése,

ábrázolása számegyenesen).

A biztonságos eligazodás segítése a tízes számrendszerben.

A biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségek kialakítása,

fejlesztése (mérések, mértékváltások).

A sík- és térbeli tájékozódás fejlesztése.

A geometriai szemlélet alakítása alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi

44

tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal.

A problémamegoldó képesség fejlesztése tapasztalati függvények és sorozatok

vizsgálatával, ábrázolásával.

A valószínűségi szemlélet megalapozása a valószínűség számítását fejlesztő játékokkal,

megfigyelésekkel, kísérletekkel.

Konkrét példákkal, szituációkkal alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a

matematikai modell kapcsolatáról.

Kommunikációs képességfejlesztés

A különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos

stratégiáinak felépítése.

A kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív

használata.

A nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése.

A szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok

szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, a szövegtípusok interpretálása

és alkotása.

A biztos kommunikációs készség elsajátítása.

Az értelmes beszéd.

A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni

tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése.

Az értő, kritikai és kreatív olvasási képesség.

A helyesírási készség elsajátítása és fejlesztése.

Különféle közlések megértése különféle helyzetekben, és a közlés másokkal való

megértetése.

Különféle szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelés)

megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése.

Az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás

szisztematikus rendezése céljából.

Tömör és világos kifejezésmód a beszédben, a mondottak mások általi megértésének

ellenőrzésében.

Különböző célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, az írás folyamatának

ellenőrzése.

Érvek meggyőző módon történő megfogalmazása írásban és szóban, mások érvelésének

meghallgatása, olvasása.

Összetett szövegek, ill. szóbeli közlések ismertetése, ill. megértése különböző technikák

(jegyzetelés, vázlat, térkép) segítségével.

A közlésekből ismeretek, információk szerzése.

Releváns és irreleváns információk közötti különbségtétel írásban és szóban.

Huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás és reflektálás az adott

anyagra.

Az alapozó, fejlesztő munka eredményes, ha a tanuló

- a beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése területén tudja változatos

kommunikációs helyzetekben egyszerű, érthető módon hatékonyan közölni

mondanivalóját,

a közlés céljának és szándékának megfelelően használja a mondatfajtákat,

45

el tudja végezni az alábbi szövegelemző eljárásokat: lényeg kiemelése, szöveg tagolása,

téma megnevezése, tények, adatok kiemelése, a szóbeli összefoglalás elvégezése,

törekszik önkifejezésében a pontosságra, az érzékletességre, a mások számára érthető,

nyelvileg is helyes beszédre,

tudatosan figyel a kulturált nyelvi magatartás kialakítására (megfelelő artikuláció,

beszédtempó, hangmagasság, hangerő, hanglejtés alkalmazása),

figyel a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára;

- az olvasás, az írott szöveg megértése területén

tud különböző szöveget olvasni az életkornak megfelelő tempóban némán és hangosan,

ismert tartalmú szöveget értelmező hangos olvasással tud olvasni,

megismerkedik a szövegértési technikák alapjaival,

képes a szövegben kifejtett információk visszakeresésére,

a ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésére,

a fontosabb gondolatok kiemelésére és összefoglalására,

gazdagodik az aktív és passzív szókincse különböző szövegösszefüggésben,

megtapasztalja az olvasás örömét,

meg tud fogalmazni néhány mondatos véleményt szóban és írásban az olvasott

szövegek szereplőinek cselekedeteiről;

- az írásbeli szövegek alkotása területén

megismeri az anyaggyűjtés és elrendezés alapjait, különös tekintettel a gyermekek

számára készült lexikonokból, szótárakból tanári irányítással,

tud rövidebb szöveget alkotni különböző szövegtípusokban, az alábbi műfajokban:

rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés,

meg tudja fogalmazni személyes és olvasmányélményeit,

életkorának és a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett az írásmódja,

képes az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazására,

képes a jártasság szintjén a tanult leíró magyar nyelvtani ismeretek birtokában helyesen

másolni,

korosztályának megfelelő szöveget tollbamondás után helyesen leírni,

helyesen alkalmazza a tanult nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteket a

fogalmazásokban, írásbeli szövegekben;

- a tanulási képesség fejlettségének területén

tud vázlatot készíteni tanári segítséggel,

tud vázlatot felhasználni különböző műfajú szövegek megértéséhez és alkotásához,

gyakorolja az önálló feladatvégzés egyes lépéseit.

5.5 Szervezeti keretek, munkaformák

Többféle lehetőséggel élünk: szervezzük teljes osztálynak, ahol a frontális

osztálymunkával szemben előtérbe kerül a differenciált csoportmunka és a kooperatív

tanulásszervezés, kialakítunk csoportokat osztály- és évfolyamszinten (pl. idegen nyelvi

kommunikáció).

46

6 . A szülők, a tanulók , a pedagógusok és a külső partnerek

együttműködésének formái

A gyermekek eredményes nevelésének feltétele, hogy konstruktív kapcsolat alakuljon ki

a család és az iskola között. A nevelési célok és feladatok meghatározásakor és a napi

nevelési problémák kezelésében egyaránt igényelni kell a szülők és a tanulók

együttműködését. Az iskola életét szabályozó dokumentumok (Házirend, SZMSZ) csak

akkor érik el céljukat, ha tartalmazzák mindhárom oldal elvárásait, javaslatait.

A tanulók és a pedagógusok együttműködése egyrészt a személyes kapcsolatokban,

másrészt az intézményes (diákönkormányzat-tantestület) viszonyokban realizálódik.

Meghatározó szerepe az elsőnek van, hiszen a nevelés-oktatás folyamata bensőséges,

nyílt, őszinte viszonyt feltételez a pedagógus és a diák részéről. Az intézményesített

kapcsolatok révén viszont a demokráciára irányuló nevelést és a közösségfejlesztést

erősítjük. A kapcsolattartás mindkét esetben elsősorban az osztályfőnök feladata. A DÖK

emellett a tantestülettel és az iskolavezetéssel is közvetlen kapcsolatban áll. Az

együttműködés fórumai az osztályfőnöki órák, a DÖK-értekezletek és az iskolai

diákközgyűlés. A kapcsolattartás szabályait és formáit az SZMSZ, a DÖK SZMSZ-e,

valamint a DÖK és a tantestület együttműködési szabályzata tartalmazza.

A DÖK jogainak gyakorlásához szükséges írásos anyagokat az intézményvezető küldi

meg a DÖK elnöke részére. Az intézményvezető a véleményeztetésre kerülő anyagok

tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot

kérhet. A diákönkormányzat véleményét a tantestületi értekezleten a diákönkormányzatot

segítő tanár képviseli. A tantestület értekezletére - a napirendtől függően - választott

diákképviselő is meghívható.

Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár

támogatásával – az intézményvezetőhöz, a szűkebb közösséget (osztályt vagy

évfolyamot) érintő ügyekben az illetékes intézményvezető-helyetteshez fordulhat.

A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget biztosít.

(Biológiaterem.) Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély

szükséges. A diákönkormányzat működéséhez térítésmentesen igénybe veheti az iskola

technikai eszközeit: fénymásoló, számítógépek, informatikai rendszer

A diákönkormányzat anyagi támogatásához – az érvényes jogszabályok alapján - az

intézményvezető kér támogatást a fenntartótól.

A szülők és a pedagógusok közti együttműködés szintén a közvetlen, személyes és a

hivatalosabb intézményes kapcsolatokra tagolódik. Fórumai a szaktanári fogadóórák

(évente kétszer délutánonként, továbbá megbeszélés szerint az egész tanítási évben), az

osztályfőnöki fogadóórák (évente egy vagy két alkalommal; bővebben ld. a III. 5.

fejezetben), szülői értekezletek (évente két-három alkalommal), családlátogatások, nyílt

órák, nyílt napok, a szülői szervezet (SZSZ) értekezletei (évente két-három alkalommal).

Valamennyi „hivatalos” találkozó száma növelhető, ha azt a szülők vagy a kollégák

igénylik. Emellett bevonjuk a szülőket iskolai programjainkba is: kirándulások,

ünnepségek, versenyek megszervezésébe, lebonyolításába, iskolán kívüli programok

szervezésébe stb. A szülőkkel személyesen, telefonon és írásban tartunk kapcsolatot.

Iskolaszék híján a szülői szervezetet ruháztuk fel mindazon jogokkal, melyek az

47

iskolaszéket illetnék meg. A kapcsolattartásért a tantestület részéről az igazgató és az

osztályfőnökök felelősek.

Az intézményi tanáccsal (IT) a delegált pedagógus és az intézményvezető útján tart

kapcsolatot a tantestület. Az intézményvezető részt vesz az IT ülésein, azokon

tájékoztatást ad az iskolában folyó pedagógiai munkáról. Az IT munkájáról,

határozatairól annak pedagógus tagja, ill. igény esetén elnöke számol be a tantestületnek

írásban vagy szóban a félévi, ill. év végi értekezleteken.

Az együttműködés továbbfejlesztését a meglévő struktúra hatékonyabb működtetésében,

a kapcsolatok tartalmi elmélyítésében látjuk, melyben teret engedünk mindhárom oldal

kezdeményezéseinek.

Az iskola további külső kapcsolatainak rendszerét, a kapcsolattartás formáit, módját és a

kapcsolattartásért felelős alkalmazottakat a szervezeti és működési szabályzat

tartalmazza.

7 . Az iskola egészségnevelés i programja

„Amit a klinikákon egészségnek tartanak,

annak fertőtlenítő szaga van…

Az egészség nem steril.

Az egészségnek gyümölcsillata van.”

(Hamvas Béla)

Nevelőmunkánkban mindig is kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk az

egészségvédelemnek, ezért meghatározó részét képezte a biológia, a környezetismeret és

a testnevelés tantárgy tanmenetének, az osztályfőnöki munkaterveknek, továbbá ez lett

egyik fő célja emelt szintű testnevelési képzésünknek is. Az elmúlt évtizedben újabb

kihívásokkal kellett szembenéznünk: a dohányzás terjedése tanítványaink körében, a

drogfogyasztás még távoli, de egyre közelebb kerülő problémaköre, a tévézés és a

számítógéphasználat túlzásba viteléből fakadó mozgáshiány, az emelt szintű testnevelés

iránti igény csökkenése stb. Az említett problémákra igyekszünk hatékony megoldásokat

keresni a nevelés és a példamutatás erejével.

7 .1 Az egészségfej lesz téssel összefüggő fe ladataink

Egészségnevelő munkánk célja, hogy minden tevékenységünkkel szolgáljuk

tanítványaink egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

Tudatosítani kell bennük az egészség fogalmát, ti. azt, hogy az egészség nem pusztán a

betegség hiánya, hanem annál sokkal több: a testi, lelki, szociális jóllét állapota, melynek

meghatározói pl. a természeti, társadalmi környezet, a rendelkezésünkre álló források

mértéke, a problémák leküzdése, a konfliktusok feloldása, a sikerélmény, az elégedettség

stb.

48

Meg kell tanítanunk diákjainknak, hogy az egészség érték, mely nem csak saját

tulajdonuk, hanem közösségi, társadalmi kincs is.

Céljainkat az alábbi fő feladatok teljesítésével kívánjuk elérni.

Az egészség megvédésére, megőrzésére vonatkozó közérthető, de tudományos

ismeretek átadásával. Természetesen az életkorhoz igazodva, változatos

módszerekkel.

Állandóan motiválni tanítványainkat az egészségvédő magatartás szabályainak

megtartására.

Az egészségvédő magatartásra, életvitelre nevelés gyakorlással, segítéssel,

példamutatással.

Az egészségnevelési program tartalma, követelményei

1. Kapcsolatok

1.1 Szociális képességek

A család szerepének megértése.

Illemszabályok: a helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a

társak tisztelete.

A környezetünkkel való kapcsolat. (A közösségbeli énszerep felismerése, a

tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. A jó emberi és baráti

kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való

igény.)

1.2 Érzelmek

Önértékelés és önismeret: a jó és a rossz tulajdonságok felismerése, az önismeret

és az önuralom kialakítása.

Pozitív és negatív emberi tulajdonságok megismerése.

1.3 A barátság

1.4 Szerelem, szexualitás

2. Önmagunkról való gondoskodás.

2.1 Munka és pihenés

A napirend: az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete, a helyes

napirend kialakítása.

2.2 Egészséges táplálkozás

Az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete.

A táplálék sokrétűsége, összetettsége.

Tápanyagok.

Táplálkozási szokások.

Gyógynövények és a természetgyógyászat.

2.3 Biztonság

Egészségvédelem.

Biztonságos közlekedés, balesetek, elsősegélynyújtás és balesetmegelőzés.

2.4 Drogfüggőség, dohányzás, alkoholfogyasztás

A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése.

A kábítószerek, a dohányzás és az alkohol hatása a szervezetre.

2.5 Személyi higiénia

A testi higiénia iránti igény kialakítása.

A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.

3. Közösség és környezet

3.1 Környezetvédelem

49

Az egészséges életkörnyezetre való igény, tudni, mit tehet az ember

szűkebb/tágabb környezetéért.

A tiszta környezet hatása az egészségre.

Környezetszennyezés, a környezetre káros anyagok ismerete.

A környezet egészségre káros hatásának ismerete.

Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben való aktív

részvétel igényének kialakítása.

Higiénia az iskolában.

3.2 A lakosság aktív részvétele az egészség- és környezetvédelemben.

A fenti tartalmakat, követelményeket az osztályfőnöki munkatervekben, a tantárgyi

tantervekben (III. fejezet) és az éves munkatervekben fejtjük ki részletesen. Egyes

témakörökhöz igénybe vesszük szakemberek segítségét (védőnők, orvosok,

pszichológusok, drogproblémákban jártas szakemberek, drogbusz stb.).

Az egészségnevelés módszerei

1. A nevelő-oktató munka során

A meggyőzés (tudatos hatás).

A kommunikációs képességek fejlesztése szituációs játékok segítségével.

Közös, csoportos játékok.

Beszélgetés kisebb csoportokban, vagy az osztályközösségben.

A beszélgetéssel és az ismeretek gyakorlati alkalmazásával egybekötött kötetlen

előadás.

Audiovizuális eszközök (pl. TV, videó, DVD) alkalmazása.

A pedagógus által irányított kísérlet és kutatás.

Erdei iskolai (szabad ég iskola) tevékenységek, táborok.

Tanulmányi séták és kirándulások.

Faliújság és plakát segítségével történő propaganda.

Könyvek, folyóiratok, képek és szórólapok tanulmányozása.

Osztályon belüli, iskolai és iskolán kívüli versenyek. (Pl. katasztrófavédelmi kerületi

vetélkedő.)

Sportversenyek.

Mindennapi testnevelés (részletesebben a 7.3 fejezetben).

Iskolán kívüli tanítási napok: a lelki egészség megőrzését, a felfrissülést szolgálják.

2. A példamutatás erejével

Az iskola belső környezetét igyekszünk úgy alakítani, hogy legyen esztétikus, barátságos,

komfortos, szolgálja az egészségnevelést és motiváló erejénél fogva segítse a gyerekek

tanulását.

Ennek érdekében

a tantermeket, folyosókat tanulóink munkáival díszítjük,

a szaktantermek didaktikus ábráit, egyszerű kísérleti eszközeit a gyerekekkel

készíttetjük el,

elhasználódott tantermi bútorainkat ergonómikus, a gyerekek testmagasságához

illeszkedő, kényelmes tanulói székekkel, asztalokkal, padokkal váltjuk fel, pl.

pagholz szék ergó palásttal,

50

a mellékhelyiségekben (mosdók, WC-k) folyékonyszappan-tartókat, papírtörölköző-

és WC-papírtartókat szereltettünk fel,

a mellékhelyiségekben és a konyhában évente tisztasági meszelést végzünk,

az étkezdét a HACCP-rendszer előírásainak megfelelően üzemeltetjük,

az épületben és az iskolaudvaron dísznövényeket ültetünk és ápolunk.

Együttműködés a családokkal

Mint a nevelés többi területén, az egészségnevelésben is csak akkor számíthatunk

sikerekre, ha munkánkat a szülőkkel, családokkal együttműködve végezzük.

Az együttműködés követelményei:

- mindkét fél céljai megegyezzenek,

- a kapcsolattartás legyen rendszeres,

- az együttműködés minden pedagógusra és minden családra terjedjen ki,

- a kapcsolatot az objektivitás, a türelem és tapintat jellemezze,

- tekintettel az egyes családok közötti szociokulturális különbségekre, minden családot

egyénileg kell megközelíteni.

7.2 Elsősegélynyúj tás i a lapismeretek

A tantestület felkészítését a szakirányú középiskolák pedagógusai és az iskola-

egészségügyi szolgálat szakemberei végzik. A tematikát az Elsősegélynyújtás

Oktatásáért Alapítvány óratervei (7. sz. melléklet) alapján állítjuk össze. A tanulók

számára osztályfőnöki órákon és a biológia-egészségtan órákon az osztályfőnökök, a

szaktanárok, az iskolai védőnő és képzett szakoktatók tartanak oktatást.

7 .3 A mindennapos t es tnevelés

A testnevelés és a sport iskolánknak már hosszú évtizedek óta kiemelkedő specialitása.

A nevelés e fontos területének szükségszerűségét felismerve már 1970-ben (a kerületben

elsőként) emelt szintű (akkori nevén tagozatos) testnevelési iskolává váltunk. Nevelő-

oktató munkánk magas színvonalát, eredményességét épp ezen hagyományok

megőrzésében látjuk.

A testi nevelés legfontosabb színterei a testnevelés tanórák, ahol nemcsak a

mozgásformák elsajátítására, a fizikai állóképesség fejlesztésére és a mozgásigény

kialakítására törekszünk, hanem a testi higiénia iránti igény elmélyítésére és az

általánosabb értelemben vett egészségnevelésre is. (Ld. a testnevelés tantárgyi

tantervnél.)

A 2012/13-as tanévtől – a köznevelési törvény előírásai miatt – az első és az ötödik

évfolyamon, felmenő rendszerben bevezettük a mindennapos testnevelést. (A második

évfolyamon az előző tanévben beindított program alapján folytatódott a mindennapos

testnevelés.) Az alsó tagozatos osztályok tantárgyi óraszáma heti 3-ról 5-re, a felső

tagozatos osztályok óraszáma pedig 2,5-ről 5-re emelkedett. (Emelt szintű testnevelési

osztályainknak ezekhez adódnak a speciális felkészítést igénylő többletóraszámok.) Az 5

tanórát a következők szerint osztjuk fel:

51

- az 1-5. évfolyamon 3 óra, a 6-8. évfolyamon 4 óra „hagyományos” testnevelés óra,

- az 1-5. évfolyamon 1 óra táncoktatás (alsó tagozaton néptánc, 5. évfolyamon társas-

tánc),

- 1 óra az általános tantervű (a és b) osztályokban szabadidősport, az emelt szintű

testnevelési (c) osztályokban viszont ezzel növekszik az emelt szintű képzés óraszáma.

A szabadidősportok körében többféle csapatsportot (pl. szivacskézilabda), görkorcsolyát

stb. oktatunk, rekreációs foglalkozásokat tartunk, melyek egy részét a szabadban is lehet

űzni. A sportágak összeállítását, sorrendjének ütemezését a testnevelés helyi tanterve és

az éves tanmenetek tartalmazzák.

A tanórai testnevelés mellett minden diákunknak biztosítjuk a tanórán kívüli sportolási

lehetőséget. Iskolai sportkörünk (ISK) keretében a következő sportcsoportokat

működtetjük: kézilabda, szertorna, cselgáncs, fitnesz (10 sportcsoport). Az edzéseket heti

két vagy három alkalommal, 1,5-1,5 órás időtartamban tartjuk. (A részletes programot

éves munkatervünkben szerepeltetjük.) Egyéb sportágaink: sakk, lövészet. A lövészetet

leszámítva valamennyi sportcsoportunkba már hatéves kortól jelentkezhetnek a gyerekek,

sőt szervezünk óvodásoknak is cselgáncsot és tornát. Külső helyszíneken, nem az ISK

keretében biztosítunk lehetőséget hetente úszásra, korcsolyázásra és lovaglásra.

(Utóbbiból nyári táborokat is szervezünk.) Az edzésekhez természetesen szorosan

hozzátartoznak a versenyek is. Valamennyi fent említett sportágban, sőt más

sportágakban is (vízilabda, atlétika, kosárlabda, röplabda, labdarúgás stb.) rendszeres

résztvevői vagyunk a diákolimpiának és egyéb versenyeknek, bajnokságoknak. Az ISK

tevékenységét együttműködésben végzi a Pestszentlőrinc-Kassa Sportegyesülettel, a

PLER SE-vel, a MALÉV SC-vel és a Kézilabda Utánpótlás Kft-vel, melynek keretében

működik a kerületi kézilabda sportiskola.

A fent említett lehetőségek minden tanuló számára biztosítottak, de a sportolással töltött

idő mennyiségének tekintetében iskolánk diákjait mégis két csoportra kellett osztanunk.

Tanítványaink egyharmada, az emelt szintű testnevelési képzésben részesülők

természetesen több testnevelési órán (ld. a Helyi tanterv óratervét), sportfoglalkozáson,

edzésen és versenyen vesznek részt, számukra ui. ezt írja elő speciális programunk. Ők

ezzel már tulajdonképpen túl is teljesítették a mindennapi testedzés törvényben foglalt

követelményeit.

Tanítványaink kétharmadának (az a és b osztályosoknak) az ISK-foglalkozások és más

sporttevékenységek valóban csak lehetőségek, melyekkel viszont szerencsére elég sokan

élnek.

A mindennapos testnevelés megvalósítását a tanórák, sportkörök, tanfolyamok mellett a

gyerekek iskolai napirendjének kialakításával segítjük. A tanítás előtti gyülekező (7.30-

tól 7.55-ig) és az óraközi 15-20 perces szünetek kötelező helyszíne egyaránt az

iskolaudvar, ahol az általános testmozgás mellett kosárlabdázhatnak és

asztaliteniszezhetnek a gyerekek. (Az udvari szünetek alól kivételt képez az első –

reggeliző – szünet és a 6. óra utáni, melyet a folyosón kell eltölteni.)

A napközis gyerekeknek minden nap szervezünk legalább 45 perces testmozgást, játékot

a szabadban, részben a délutáni tanulási idő előtt, részben azt követően, a napközis nevelő

irányításával.

52

Amint már programunk előző részeiben említettük, természetismeret szakköreink, erdei

iskolai programjaink, osztálykirándulásaink és nyári táboraink – egyéb nevelési-oktatási

céljaink mellett – az egészségnevelést, testedzést is szolgálják.

Egészségnevelő (és testnevelő) munkánk hatékonyságát a jó szervezés (ezt a fentiekben

részleteztük), a hagyományok (pl. több mint négy évtizedes emelt szintű oktatás), a jól

képzett és lelkes pedagógusok (tanítók, tanárok és edzők) és kiváló tárgyi feltételeink (két

nagy tornaterem, egy tornaszoba, játszó- és sportudvar) biztosítják.

8. Könyvtárpedagógiai program

8.1 A program cél ja

A könyvtárpedagógia helyi terve a NAT könyvtári követelményrendszerére épül,

figyelembe véve az intézmény sajátosságait és adottságait.

A könyvtár forrásközpontként való felhasználásával meg kell alapoznia az

önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat.

Felkészíteni az önművelés iránti igényre, valamint az elmúlt korok értékeinek

megbecsülésére a gyermekeket.

Felkészíteni a tanulókat az önálló könyvtárhasználatra, ismeretszerzésre.

Kialakítani és fejleszteni azokat a magatartásmódokat és képességeket, amelyek

a könyvtár mindennapos használatában elengedhetetlenül szükségesek.

A tanuló joga az információhoz való hozzáférés, legyen képes azokat céljainak

megfelelően feldolgozni és alkalmazni.

Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési,

tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az

információkezelés jogi és etikai szabályait.

A könyvtárhasználat azon lehetőségeinek megismertetése, amelyek elősegítik

valamennyi műveltségi terület ismereteinek feltárását.

Megismertetni a tanulókat azon alapvető információhordozók fajtáival,

szerepével és felhasználásával, amelyek elősegítik az önálló szellemi alkotás

létrehozását.

Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök

megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával,

tudatos és biztos használói magatartás kialakítása.

A modern kor követelményeinek figyelembevételével az önálló gondolkodás, a

kreativitás fejlesztése, az önművelés igényének felkeltése és megszilárdítása.

A kulturált szórakozás, a szabadidő tartalmas eltöltésének megismertetése és

igénnyé formálása.

8.2 A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási, önművelési kultúra fejlesztése

tantárgyközi feladat, ez az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a könyvtár

használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program

egészét.

53

Pedagógiai célok:

minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív

magatartás

váljon mindennapi szükségletté az olvasás öröme

személyiségfejlesztés, személyiségformálás

alapkészségek kialakítása, önálló ismeretszerzés, a tanulás készsége

alapértékek, alapismeretek és összefüggések közvetítése

teljesítményképes tudás megalapozása

egész életen át tartó tanulás és az információs társadalom kihívásaira való

felkészítés, folyamatos önképzés

a gépek világában egyre fontosabb a személyes kapcsolat

nem elég a technikát megtanítani, a tanulók ítélőképességét is fejleszteni kell

a tanulók életének természetes részévé tenni az információs műveltséget

tudják megkülönböztetni az értékest az értéktelentől

Az iskolai könyvtár szerepe

A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései

A könyvtári szolgáltatásoknak az iskolai tevékenységek szerves részévé kell válni, az

elérhető információk, dokumentumok használatában a pedagógusok személyes

példamutatása rendkívül fontos. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése és az

ízlés, olvasói igényesség formálása az egyik legösszetettebb pedagógiai munka.

Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés

kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és

feldolgozására.

A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári

információs rendszer, a könyvtár „forrásközpontként” történő használatával.

A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek

kifejlesztése.

A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a

mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba.

A forráshasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének

elfogadtatása.

Az iskolai könyvtár:

korszerű forrásközpont

a tanulás-tanítás helyszíne (könyvtárhasználati órák, szakórák színtere)

közösségi tér az iskolában

mindenki számára biztosítja, és tartalommal tölti meg az információhoz, a

tanuláshoz, művelődéshez való jogot, esélyegyenlőséget biztosít

az önálló tanulás információs bázisa, forrás a különböző témakörökhöz, kutató

munkákhoz

Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása

Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-)

könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs

központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló

ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési

54

szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a

tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket.

Dokumentumismeret,- és használat

Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület

nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák,

kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern

ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza

a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok

rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató

apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs

eszközöket és forrásokat (internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek,

telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-

és CD-újdonságokat, tájékozódjon a hagyományos és modern információs csatornák

ajánlataiból.

A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata

Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához

nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak,

forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek

használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon

tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben,

antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a

könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés,

lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést.

Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás

összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes

adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes

könyvtári eszköztár felhasználásával.

Önművelés, a szellemi munka technikája

Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és

felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos

dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni

és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári

eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást,

tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett

információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban

beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek,

hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-

önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési

csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos

intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói

életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok

tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek)

Az eszköztudás

Az eszköztudás a teljes tudásnak az a része, amely az önálló ismeretszerzés és az

elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé.

55

Az eszköztudás – tantárgyi értelemben – tantárgyak közötti vagy tantárgyak feletti

tudás; ilyen a NAT-ban a könyvtárhasználati ismeretek is, amely 4 témakör köré

csoportosítható.

1. Általános könyvtárhasználati ismeretek: a könyvtár rendje, használata, a

könyvtári rendszer.

2. Dokumentumismeret, a dokumentumtípusok tartalmi és formai megismerése, az

ezzel kapcsolatos technikák elsajátítása.

3. A könyvtári tájékoztató eszközök használatának elsajátítása a dokumentumok

gyors eléréséhez.

4. A szellemi munka technikája, a különböző forrásokból szerzett információk

feldolgozásának, alkalmazásának, rögzítésének műveletsora.

Az ismeretanyag legfontosabb területei

Az általános könyv- és könyvtárhasználati ismeretek, amelyek segítik a különböző

információhordozókban, illetve a könyvtárban való tájékozódást, eligazodást. Ezen

ismeretek megszerzését a könyvtáros tanár segíti.

Az ismeretanyag speciális része az egyes tantárgyakhoz, szakterületekhez kapcsolódó

ismeretek, szakmai információk megszerzése, melyben a mindenkori szaktanár nyújt

segítséget.

Infrastrukturális háttér

Osztálynyi tanulót befogadni képes könyvtári helyiség

Korszerű kézikönyvtári állomány

Megfelelő számítógépes és médiatári háttér (internet, adatbázis, audiovizuális

anyag)

Fejlesztésének szükségessége és okai

tanulók elsajátíthatják a legkorszerűbb információs szolgáltatások használatát, az

önálló tanulás módszereit.

A pedagógusok értékes szakmai támogatást kaphatnak a munkájukhoz.

Az iskolai könyvtárnak közösségformáló szerepe is van. Egyfajta találkozási pont

funkcióját tölti be; lehetővé teszi ugyanis a kultúrák és a nyelvek, a tanárok és a

tanulók, a tantárgyi és a tantárgyon kívüli ismeretek és egyáltalán a múlt és a jelen

találkozását is.

Megváltoztak a tudással és a tanulással kapcsolatos elvárások.

A könyvtáros feladatai

A könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ezért a könyvtáros szervezi,

összefogja, koordinálja az adott könyvtári eszközök segítségével a pedagógiai fejlesztő,

önművelő tevékenységet.

A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének célja, hogy az iskolában valósuljon meg a

tervszerűen felépített gyakorlat közeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés.

A tantestület feladatai

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási, önművelési kultúra

fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye. Ezért ösztönözni

kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta lehetőségek igénybevételére. Felelősek

azért, hogy a tantárgyak műveltséganyagába beépüljenek a könyvtári információszerzés

56

különböző formái. Mindennapi munkájuk során legyen jelen a könyvtári eszköztárra

épülő kutatómunka igénye.

Alapozzák meg a tanulókban a könyvtár rendszeres használatának szokásait, a különböző

önművelési technikák elsajátítását.

Könyvtári ismeretszerzés feltételeinek tervezése

Lehetőség szerint a hatékonyság növelése érdekében könyvtári környezetben történjen a

könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása. Fontos a könyvtáros és pedagógusok

között a rendszeres konzultáció, időpont egyeztetés, a különböző könyvtári foglalkozások

gondos előkészítése. Az eredményes és hatékony önművelés egyik alapfeltétele, hogy

minden tanulónak legyen helye a könyvtárban és megfelelő minőségű és mennyiségű

információhordozó álljon rendelkezésre.

Egyénhez igazodó tanulásirányítás tervezése

A könyvtári feladatok mindig a tanulók képességeihez igazodjanak. A választott

feladatok és munkaformák legyenek kellően motiváltak, hassanak, a felfedezés

élményével és igazodjanak a tanulók eltérő érdeklődési köréhez. A hatékonyság

érdekében a könyvtári foglalkozásokon is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző

munkaformáit (frontális, differenciált, csoportos, egyéni). Tudatosítsuk a tanulókban,

hogy a különböző tanórákon megismert műveltségtartalmakat ki lehet bővíteni, meg lehet

szilárdítani a szélesebb alapokon nyugvó könyvtári ismeretekkel. Amikor a tanulók

megismerkednek a különböző dokumentumokkal, azokat mindig adjuk kéz be, lapozzák

át, tanulmányozzák, olvassák el a legfontosabb adatokat, nézzék meg az illusztrációkat.

A gyűjtőmunkánál hívjuk fel a figyelmet arra, hogy minden esetben közölni kell a

felhasznált források adatait.

A kerettanterv alapkövetelményeit figyelembe véve építhetjük be a könyvtár-

használattani ismereteket és követelményeket, a könyvtárhasználatra épülő megoldásokat

és módszereket a szaktárgyakba és az osztályfőnöki órákba.

Az alapozás a könyvtáros-tanár feladata, az önálló információszerzés, tanulás

képességének kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése a nevelőközösség, az

egész iskola feladata. Az adott tanórai keretben fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy

könyvtárhasználókká váljanak, életmódjukba természetesen illeszkedjék az önálló

ismeretszerzés.

A tananyag szerkezete

A könyvtárhasználati ismeretanyag a NAT egészét átfogja, a képességfejlesztésre és a

tanulási, önművelési kultúra megalapozására teszi a hangsúlyt. A műveltséganyag –

jellegéből adódóan – elsősorban spirális, másodsorban lineáris elrendezésű.

Spirális szerkezetű ismeretek:

Eszköztudás jellegéből adódóan elsősorban ily módon építkezik a könyvtárhasználati

tananyag, s az évek folyamán egyre gazdagabb tartalommal telítődik.

57

Lineáris szerkezetű ismeretek:

Súlypontos ismeretkörök évfolyamonkénti fogalmi kifejtése.

- Viselkedés a könyvtárban. Könyvek csoportosítása tartalom és funkció szerint

- Könyvtárhasználati szabályok. A könyv szerkezete és tartalma

- A könyvtári állomány raktári rendje. Betűrend. Dokumentumtípusok

- Könyvtártípusok, lakóhelyi gyermekkönyvtár

- Raktári rend. Dokumentumtípusok. Segédkönyvek.

- Kézikönyvtár

- Információkereső nyelvek

- Katalógus, bibliográfia.

- Szakmai tájékozódás (információs központ, adatbank, szakkönyvtár).

- Számítógéppel elérhető információs szolgáltatások, adatbázisok, elektronikus

információhordozók

Taneszközök:

A törvény előírásainak megfelelő könyvtár jellemzői: a szakmai követelményeknek

megfelelő összetétel és feltárás, jól fejlesztett kézikönyvtár, applikációs táblák,

videofelvételek, kazetták, CD-lemezek, tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, tanári

kézikönyv. Megfelelő példányszámú, gyermekek részére készült segédkönyv, folyóirat,

Integrált könyvtári szoftver megfelelő technikai háttérrel, fénymásoló, fénymásolópapír,

festék, oktató-programok, adatbázisok, Internet kapcsolat és megfelelő számítógépek,

interaktív tananyag

Tevékenységi formák, eljárások, módszerek

A könyvtári munkát igénylő tantárgyi témák feldolgozása közben a diákok megismerik

az adott szaktárgy intézményes, dokumentális forrásait, és megtanulják az információk

összegyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és bemutatásának technikáit és

módszereit. Mindebből az következik, hogy a könyvtár eszközként való felhasználása

nemcsak és nem elsősorban a megtanult tantárgyi ismeretek további bővítését, hanem a

tudáshoz vezető kreatív, fejlesztő célú módszerek, a szellemi munka technikai

elsajátítását szolgálja.

Tanulói tevékenységtípusok

-szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka – egyéni és csoportos

- irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához

- kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat

érintő

problémáról

- egy-egy neves kutató, író, művész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok

segítségével

- sajtófigyelés aktuális társadalmi problémákról, iskolaújság stb.

- adatgyűjtés az Internet segítségével, a MEK használata

- keresés más könyvtárak adatbázisaiban

58

9. A tanulók fel- és átvétele

A gyermekek felvételét és a tanulók átvételét a vonatkozó jogszabályok [a nemzeti

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 50-51. §-ai, valamint a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.

(VIII.31.) EMMI rendelet 21-24. §-ai] alapján végezzük.

9.1 Felvétel

A felvételről szóló döntés meghozatalakor az alábbi fontossági sorrend szerint bíráljuk el

a jelentkező (beiratkozó) gyerekek kérelmét.

1. Az iskola körzetében lakó gyerekek (állandó lakóhely vagy életvitelszerű

tartózkodási hely; a gyermek és a szülő lakóhelyének meg kell egyeznie).

(Beiskolázási körzetünket a pedagógiai program 7. sz. melléklete tartalmazza.)

2. Az emelt szintű sportosztályba (1. c-be) jelentkező gyerekeket a játékos

alkalmassági sportfoglalkozás eredménye alapján. (A részletes eljárásrendet a II.

rész 4.4.2 pontja tartalmazza.)

3. A kerületben lakó halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek.

4. A kerületben lakó sajátos nevelési igényű gyerekek (szakértői vélemény alapján).

5. A szülő vagy a testvér tartósan beteg vagy fogyatékos.

6. A gyermek testvére a Kassa tanulója.

7. A szülő munkahelye az iskola körzetében van (munkáltatói igazolás szükséges).

8. A gyermek lakóhelye az iskolától 1 km-en belül van. (A körzetünkön kívüli, de

az 1 km sugarú körön belüli utcák jegyzékét a pedagógiai program 8. sz.

melléklete tartalmazza.)

9. Sorsolással a kerületben lakó gyermekek.

10. Sorsolással a kerületen kívül lakó gyermekek. (A sorsolás szabályait

házirendünkben határoztuk meg.)

9.2 Átvétel

Tanulókat a tanítási év során csak alapos indoklással veszünk át, pl. más településről

történő ideköltözés esetén. Az iskolaváltásra elsősorban a tanítási év vége és a tanév vége

közötti időszakot (június 16-ától augusztus 31-éig) javasoljuk. Az átvételre is a 9.1

pontban leírt szabályok érvényesek.

9.3 A tanulók átvétele emelt szintű osztályainkba

A más iskolákból átvett tanulóknak lehetőséget biztosítunk az emelt szintű képzéseinkbe

való bekapcsolódásra.

Az emelt szintű testnevelési osztályba akkor vesszük fel a tanulót, ha megfelel az

alkalmassági sportfoglalkozáson, és tanulmányi eredménye közepesnél jobb (ill. „kiváló”

vagy „jól megfelelt” minősítést kapott). Az alkalmassági foglalkozást a testnevelő

59

tanárok egy tanóra vagy edzés keretében is tarthatják. Javaslatuk alapján az igazgató dönt

arról, hogy az emelt szintű vagy a normál tantervű osztályba kerül-e az új diák.

Az emelt szintű idegen nyelvi csoportba való felvételről a nyelvtanár javaslata alapján

szintén az igazgató dönt. A javaslatot az új tanuló (legalább) öt emelt szintű idegen-

nyelvórán való részvétele és az ott mutatott teljesítménye ismeretében teszi meg a

nyelvtanár. (Ennyi idő alatt ui. biztosan felmérhető a gyermek tudása, szorgalma,

motivációja.) A részletes eljárásrendet a II. rész 4.4.3 pontja tartalmazza.

9.4 Áthelyezés az iskolán belül, az évfolyam másik osztályába

A tanuló az évfolyam egyik osztályából a másikba szülői kérésre csak kivételesen,

indokolt esetben helyezhető át. A döntést az intézményvezető hozza meg a tanuló, az

érintett osztályfőnökök, pedagógusok és az intézményvezető-helyettesek véleményének

kikérésével. Az áthelyezés egyéb eseteit (az emelt szintű képzéssel kapcsolatosakat)

külön szabályozzuk.

10. A tanulmányok alatti vizsgák

10.1 Osztályozó és javítóvizsgák lebonyolításának szabályai

A vizsgák előkészítését, megszervezését és lebonyolítását a 20/2012. (VIII.31.) EMMI

rendelet 64-72. §-ai alapján végezzük. A félévi osztályozó vizsgát az első félév utolsó

tanítási napját megelőző két héten belül, az év végit a tanítási év utolsó napját (általában

június 15.) megelőző két héten belül kell lebonyolítani. A javítóvizsgát augusztus utolsó

hetében, az éves munkatervben meghatározott napon kell megtartani.

A tanulót és szüleit az időpontokról a vizsga előtt legalább 15 nappal kell írásban

értesíteni. A javítóvizsgára a bizonyítvány benyújtásával kell jelentkezni. A vizsgák nem

nyilvánosak. Külső személy részvételére indokolt esetben az igazgató adhat engedélyt.

Az a tanuló, aki egy vagy több tantárgyból – esetleg valamennyi tantárgyból – az adott

évfolyamon a tantervi követelményeket kettő vagy több év anyagából teljesíti, osztályozó

vizsgát tehet. A vizsgára javaslatot tehet a szaktanár, és kérheti a szülő. Ha a pedagógus

javaslata alapján kerül sor a vizsgára, a szülő írásos beleegyezését kell kérni.

10.2 Követelmények; értékelés, minősítés

A vizsgák követelményeit a tantárgyi tantervek alapján, a valamennyi tanulóra vonatkozó

követelmények (minimumkövetelmények) és a magasabb évfolyamra lépés feltételeinek

(III. rész 4. fejezet) figyelembe vételével határozzuk meg.

A tanuló értékelését és minősítését a III. rész 8. fejezetében leírtak szerint végezzük.

60

10.3 Nyelvvizsga

Az angol és a német nyelvet emelt szinten tanuló gyerekek tudásának, felkészültségének

objektív ellenőrzése érdekében a nyolcadik évfolyam végén (májusban) nyelvvizsgát

szervezünk. A vizsga szintje hozzávetőlegesen az alapfokú szinttel egyezik meg, de

hivatalos bizonyítványt erről nem adunk ki. Célunk ezzel csupán az, hogy a tanulók, a

pedagógusok és a szülők visszajelzést kapjanak a 4 (5) év alatt elvégzett munkáról. A

vizsga előkészítéséért és megszervezéséért a nyelvtanár és a felsős igazgatóhelyettes

felelős.

Az önként jelentkező tanulók számára indokolt esetben lehetővé tesszük a középszintű

érettségi vizsga – nem hivatalos – letételét is. A vizsgára az érettségi vizsga napján, de

késleltetett időpontban kerítünk sort.

61

III. Helyi tanterv

1 . Tantárgyak és óraszámok

1 .1 A keret tanterv

Iskolánk az oktatásért felelős miniszter 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelete szerinti

kerettantervet építette be helyi tantervébe – némi módosítással, ui. megtartottuk bevált

tanterveinket az emelt szintű angol, német és testnevelés tantárgyakban.

A tantárgyankénti órakeret általunk meghatározható tíz százalékát gyakorlásra,

rögzítésre, ismétlésre, differenciálásra és a tanultak gyakorlati alkalmazására fordítjuk.

1.2 Óraszámok

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 110/2012. (VI.4.)

Kormányrendelet 8. és 9.§-a alapján iskolánk 24 osztályának (továbbá 15 napközis és 1

tanulószobai csoportjának) heti összesített óraszámai az alábbiak szerint alakulnak.

Évf. Az osztályok heti Az osztályok Az évfolyam heti Évf. heti Összesen

óraszáma időkerete száma óraszáma időkerete te.go. felz.__________

1. 25 52 3 75 156 3 3 162

2. 25 52 3 75 156 3 3 162

3. 25 52 3 75 156 3 3 162

4. 27 55 3 81 165 3 3 171

5. 28 51 3 84 153 3 3 159

6. 28 51 3 84 153 3 3 159

7. 31 56 3 93 168 3 3 174

8. 31 56 3 93 168 3 3 174

Σ: 220 425 24 660 1275 24 24 1323

A tantárgyakat, az osztályok heti óraszámait és az évi összesített óraszámokat az 1. sz.

mellékletben lévő táblázatok mutatják. (A csoportbontás miatti plusz óraszámokat

zárójelbe tettük.)

1 .3 Válasz tható tantárgyak, foglalkozások

Idegen nyelvek

Az angol és a német nyelvet kötelező jelleggel a negyedik évfolyamon kezdjük tanítani.

Minden osztályt kettébontunk: a tanulók fele angolt, fele németet tanul, így az évfolyam

három-három nyelvi csoportra tagolódik. (A csoportok kialakításánál igyekszünk

figyelembe venni a szülők igényeit is.) Amennyiben igény lesz rá, és pedagógus

ellátottságunk, továbbá a szervezési körülmények lehetővé teszik, megkísérlünk eltérni a

nyelvi csoportok három-hármas arányától. (Pl. négy angolos és két németes csoport vagy

fordítva.) A harmadik évfolyamos tanulók szülei a fenti csoportszervezési szabályok

62

miatt korlátozott választási lehetőséggel rendelkeznek. A nyelvválasztásra vonatkozó

írásos igényüket március végéig nyújthatják be. Az igazgató a nyelvi csoportok

beosztásáról április közepéig dönt, és erről írásban értesíti a szülőket. Sorsolás esetén a

házirendben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

Erkölcstan, hit- és erkölcstan

A szülő a jogszabályok alapján a beiratkozáskor, illetve május 20-áig nyújtja be írásos

kérelmét a következő tanévre vonatkozó erkölcstan illetve hit- és erkölcstan-oktatásra.

1 .4 Emel t sz in tű angol és német nyelv

A képzés az ötödiktől a nyolcadik évfolyamig tart. A csoportok kialakításának és

működésének elvét és gyakorlatát nevelési programunk 4.4.3 fejezete tartalmazza.

Nyolcadik év végén záróvizsgát szervezünk tanítványainknak. Bár az emelt szintű

csoportokat az a és a b osztály tanulóiból szervezzük, az óraszámot – az egyszerűség

kedvéért – az a osztályoknál tüntettük fel.

1 .5 Emel t sz in tű tes tnevelés

Speciális képzésünk alapelveiről és gyakorlatáról szól nevelési programunk 4.4.2

fejezete, de utalunk rá a 4.4.7 és a 7.3 (mindennapos testnevelés) fejezetünkben is. A

képzést az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, évfolyamonként egy – a c – osztályban

folytatjuk. Az első négy évfolyamon a foglalkozásokat részben a délelőtti tanórákon,

részben a kora délutáni sportfoglalkozások keretében tartjuk. A délutáni foglalkozásokat

váltják fel a felső tagozatban az ISK sportcsoportjainak edzései. Emelt szintű képzésünk

szerves részét képezik a tanórákon és edzéseken túl a versenyek (pl. diákolimpia) és a

nyári edzőtáborok is.

1 .6 Csoportbontás

Az idegen nyelveken kívül bontott csoportban oktatjuk az informatikát (már a 4.

évfolyamtól) és az 5. évfolyamtól a technikát. (Indoka részben az eszközellátottság,

részben a balesetvédelem.)

A differenciált képességfejlesztés érdekében az időkeret egy részét további

csoportbontásra használjuk fel. Erre leginkább a magyar nyelvtannál és a matematikánál

van szükség, de meghagyjuk magunknak a lehetőséget, hogy az adott évfolyamok

tanulóinak ismeretében erről az éves munkatervekben döntsünk.

1 .7 Az iskolai spor tkör ( ISK) foglalkozásai

Több sportágban (kézilabda, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz, szertorna stb.)

működtetünk sportcsoportokat. Az edzéseket, sportfoglalkozásokat testnevelőink tartják,

heti legalább 1,5 órás időkeretben.

A mindennapos testnevelés, ill. a játékos testmozgás teljesüléséről, időigényéről nevelési

programunk 4.4.6 és 7.3 fejezeteiben írtunk.

63

2 . Környezet i nevelés i program

„Szembeszállni valamivel, ami

reménytelennek látszik. Mégis, ha

mindenhol, mindenki ugyanúgy megteszi,

akkor mégsem egészen az.”

(Vida Gábor)

2 .1 Valamennyi évfo lyamra vonatkozó fe ladataink

A Föld környezeti állapotának javításában kiemelkedő szerepe van az általános iskolai

nevelésnek és oktatásnak. A romló tendencia megfordítását már csak a jövő generációtól

várhatjuk. Szemléletváltásra, egészen új gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a jövő

döntéshozói (a ma még iskolapadban ülő gyerekek) az értelmetlen és felelőtlen pusztítás

helyett úgy fejlesszék technikai és társadalmi környezetüket, hogy egyúttal megkíméljék,

sőt reorganizálják a természeti környezetet. A tudomány, a józan ész és a humánum már

dolgozott ki erre megoldásokat, de az egyéni és szűk csoportérdekek, a kapzsiság és a

hatalomvágy ezek elterjedésének útjában állnak. Épp ezért hárul nagy feladat a

pedagógusokra: a gyerekeket olyan szellemben kell nevelni, hogy számukra a környezet

ne egy kifosztandó, végletekig kihasználható és majdan elhagyható „áruraktár” legyen,

hanem egy oltalmat nyújtó, barátságos és kellemes otthon.

Környezeti nevelésünk célja, hogy segítsük a tanulókat környezettudatos, megfelelő

ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal rendelkező, elhivatott állampolgárokká

válni. Legyenek készek egyénileg és csoportosan a környezet védelmén, javításán és

fenntartásán fáradozni minden élőlény jelenlegi és jövőbeni nemzedékeinek érdekében.

A célok teljesüléséhez környezeti nevelésünket, oktatásunkat az alábbi kritériumok

szerint igyekszünk folytatni.

Nevelőmunkánk legyen

tanulóközpontú, alkalmazkodjék az életkori sajátosságokhoz,

a közvetlen tapasztalatszerzésre épülő,

tevékenységközpontú,

folyamatos és általános (minden évfolyamon, minden tantárgyon keresztül hasson),

holisztikus (a teljességre törekvő; foglalkozunk a természetes, az épített és a

társadalmi környezettel egyaránt),

interdiszciplináris,

problémaközpontú (helyi, országos és globális kérdésekkel foglalkozó) és

távlatokban ható, azaz jövőcentrikus.

A tanítási-tanulási tevékenységeket, módszereket a gyerekek életkorához igazodva

alkalmazzuk. Az alsósoknál előtérbe kerül a közvetlen megtapasztalás, a tevékeny

tanulás, míg a 7., 8. évfolyamon egyre nagyobb szerepet kaphatnak az elvont fogalmak,

az általánosítások, törvényszerűségek megfogalmazása stb. Az alábbi felsorolás ezek

alapján taglalja a tevékenységeket, módszereket.

A tanítási-tanulási tevékenységek csoportosítása

64

Legkonkrétabb Érzékszerveit leginkább

használja

Legnagyobb

tanulói

aktivitás

Közvetlen

tapasztalatok

Közvetett

tapasztalatok

Drámajáték

Bemutatás

Számítógépes

szimuláció

Kiállítások, modellek

Film, videó

Hangfelvétel,

diagramok, képek

Képi szimbólumok

Nyelvi szimbólumok

Legelvontabb Érzékszerveit

legkevésbé használja

Legkisebb

tanulói

aktivitás

A környezeti nevelés megvalósul

- a tanórákon: elsősorban a környezet- és természetismeret, biológia, földrajz, fizika,

kémia, technika tantárgyakban, de természetesen a többi órán, így az osztályfőnöki

órákon is,

- a tanórán kívüli foglalkozásokon: szakkörökön (természetismereti, egyéb tantárgyi),

a savas eső program tevékenységei során (melyben iskolánk évek óta dolgozik) és

- iskolán kívüli foglalkozásokon: kirándulásokon, erdei iskolában, táborokban (pl.

természetkutató tábor), múzeumi napokon.

A gyermekek tevékenykedtetése, környezettudatos nevelése nemcsak a tananyaghoz

kapcsolódóan jelenik meg iskolánkban, hanem áthatja egész iskolai életrendünket.

Évről-évre szervezünk papírgyűjtést (évente két alkalommal). A legtöbbet gyűjtő

osztályok nyereménye egy tanítás nélküli kirándulási nap, a papír ellenértékeként

kapott pénzből pedig diákprogramjainkat (táborok, kölyökklubok stb.) támogatjuk.

A szárazelemeket folyamatosan konténerbe gyűjtjük.

Hangsúlyt fektetünk az épület és az udvar környezetesztétikájára: növényeket

ültetnek és gondoznak diákjaink.

Az energia- és víztakarékosságra, és általában a takarékosság igényére neveljük

őket.

Arra törekszünk, hogy valamennyi pedagógusunk érvényesítse munkája során a

környezettudatos nevelés elveit, kezdve a gyerekek iskolába lépésétől egészen általános

iskolai tanulmányaik befejezéséig. Természetesen – csakúgy, mint azt az

egészségnevelési programban is leírtuk – itt is számítunk a családokkal való

együttműködésre, a szülők megnyerésére. Programjaink egy részét a szülők aktív

közreműködésére építve szervezzük: kirándulások, papírgyűjtés stb.

65

Az iskola környezeti nevelési stratégiájának részét képezi az alsó tagozaton már működő

program, melyet az alábbiakban ismertetünk.

2 .2 A környezet megismerése és a természetvédelmi nevelés

a lsó tagozaton

„Ha a természet szeretetére megtanítottátok

kedveseiteket, szívükbe oltottátok ugyanakkor a

szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a

szépnek és a jónak a szeretetét is.”

(Bereczki Máté)

A környezettel való ismerkedés az óvodai és iskolai nevelés egészében érvényesülő

folyamat. Ehhez kiegyensúlyozott, érzelem- és ingergazdag környezetre van szükség,

ahol a gyermekek olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő

biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek.

Meggyőződésünk, ha a tanulók megismerik, megszeretik a természetet és megtanulnak

vele harmóniában élni, vigyázni fognak rá. Ezért arra kell törekedni, hogy minél többet

lehessenek a természetben, megismerjék a felfedezés örömét, lássák meg, vegyék észre a

természet szépségeit, szeressék és óvják azokat.

A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentőségét az egyre

változó környezet szükségletei is alátámasztják. Sorra születnek természetvédelmi

törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élőlény kerül a

védettség listájára. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

„Csak egyetlen Földünk van!”

A tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy

előtérbe kerüljön.

Célunk, hogy:

a tanulók élménygazdag környezetben - egyéni fejlődési ütemük tiszteletben tartásával -

önálló gondolkodású, autonóm személyiségekké váljanak. Sokoldalú képességfejlesztés

során, játékos tevékenység közben (főleg 1-2. osztályban) környezettudatos magatartás,

környezetre figyelő és azt védő életvitel elsajátítása, a környezethez való érzelmi viszony

kialakítása.

Feladataink:

- a környezeti nevelés komplex felfogásából a műveltségi tartalmakat, amelyeket

közvetíteni akarunk, összehangoljuk, hogy azok kiegészítsék, teljessé tegyék

egymást,

- a tanulók életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően tájékozottak legyenek az őket

körülvevő világról,

- a környezetvédelmi tevékenységek gyakorlása: a környezet tevékeny

megismerésével, a természet szeretetére, annak tisztaságára, épségének megóvására,

a környezet esztétikájára nevelés.

66

Ha a tanulók saját természetes környezetükben (séta, kirándulás, erdei iskola) figyelhetik,

védhetik, gondozhatják a természetet, akkor felfedezhetik az élővilág és a környezet

kapcsolatait, egymásrautaltságukat. A megfigyelt élőlények tanulmányozása során a

tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A

gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerűség, az esztétikai, érzelmi

viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget

kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belőlük is a

természetet, annak megismert formáit, értékeit védő, oltalmazó felnőttek váljanak.

Szükséges módszerek

Az aktív megismerő, felfedező tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk

biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a

felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönző motívumot.

A megfigyelés fontossága.

A megbeszélés, mely a tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha

a nevelő lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. Segíti a gondolkodást, az

összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkent. A tanulókat aktív

részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanítót érdekli a válaszuk.

A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetővé tétele rajzok, képek segítségével,

beszédhelyzetek teremtésével.

A vita lehetőségének megteremtése.

Önálló alkotómunka (mese, vers, gyűjtőmunka, gyűjtemény készítése stb.).

Önálló kutató, búvárkodó, felfedező tevékenység végeztetése.

A természetismeret megjelenik az olvasás (mese, vers), matematika, rajz, technika

oktatásában is. A nevelőmunkába beépülhet a néprajz, néphagyomány, mely szebbé,

gazdagabbá teszi a gyermekek életét. A tanórai munka mellett egész napos

kirándulásokat, erdei programokat szervezünk, továbbá „jeles napokat”, témanapokat

tartunk, általában külső helyszíneken. (Állatok világnapja – október 4., Föld napja –

április 22., Madarak és fák napja – május 10., Környezetvédelmi Világnap – június 5.)

Segítségünkre van programunk megvalósításában, a külső, ill. belső foglalkozások

szakszerű levezetésében

- a Pilisi Parkerdő Zrt. Erdei Művelődési Háza és

- a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

3 . A nemzeti , e tnikai kisebbségek kultúrájának

megismertetése

A településünkön (a XVIII. kerületben) élő kisebbségek kultúráját, hagyományait

elsősorban a 7. és 8. évfolyam történelem (hon- és népismeret) tantárgyában ismertetjük

meg tanítványainkkal, de e témakör megjelenik az 1-4. évfolyam magyar irodalom és

környezetismeret tantárgyaiban is. Az 5-8. évfolyamos tanulók számára a hagyományos

tantárgyak, tanórák közül még a földrajzban és az osztályfőnöki órákon foglalkozunk a

kisebbségekkel.

67

Nevelő-oktatómunkánk e területe sem szorítkozik csupán az iskolai foglalkozásokra.

Iskolán kívüli programjainknak (múzeumi napok, erdei iskola, kirándulások, táborok)

szerves részét képezi a meglátogatott/bejárt tájak történelmének (benne

kultúrtörténetének), néprajzának megismerése. (Természetesen a tanulók életkorának

megfelelő mélységben.)

Kisebbségeink közül kiemelt figyelmet fordítunk a hazai szlovénségre. Évek óta

együttműködünk a Kerületi Szlovén Nemzetiségi Önkormányzattal: programjainkra

kölcsönösen meghívjuk egymást, kirándulásokon ismerkedünk a szlovének lakta

magyarországi tájakkal. Terveink között szerepel ottani táborozás tanítványaink számára,

gyerekek csereüdültetése szlovéniai partneriskolával, vetélkedők szervezése a Kassában

stb.

A szlovén kisebbség kultúrájának megismerését célzó tananyagot országos

önkormányzatuk kiadványai alapján állítjuk össze.

4 . A magasabb évfolyamra lépés fe l tétele i

Tanítványaink abban az esetben léphetnek az iskola magasabb évfolyamára, ha teljesítik

a tantervben meghatározott minimális követelményszintet. (Ezeket a tantárgyi

tanterveknél ismertetjük.) A követelmények teljesülésénél messzemenően figyelembe

vesszük a képességek szerinti differenciálás pedagógiai elveit: elvárásainkat rugalmasan,

a tanulók képességeinek ismeretében fogalmazzuk meg. Ezen kívül figyelembe vesszük

a szülők igényeit, és az ennek megfelelő továbbtanulási törekvéseket (a diákok 90%-a

érettségit adó középiskolában folytatja tanulmányait, és sokan jelentkeznek kéttannyelvű

és más keresett osztályokba).

Az emelt szintű képzésben természetesen még magasabb a minimális követelmények

szintje. Amelyik tanuló nem tudja teljesíteni, félévkor vagy tanév végén áthelyezzük a

párhuzamos, normál tantervű osztályba/csoportba. Az évfolyamismétlésre kötelezett

tanuló csak kivételes esetben, igazgatói döntéssel kerülhet emelt szintű osztályba. A más

iskolákból átvett tanulók számára – szükség esetén – ingyenes felzárkóztató

foglalkozásokat, korrepetálásokat tartunk. A minimális követelményeket teljesíteni nem

tudó tanulóknak a jogszabályokban meghatározottak szerint javítóvizsgára van

lehetőségük.

Évfolyamismétlésre az 1. évfolyamon csak a jogszabályban meghatározott mértékű

mulasztás esetén, ill. a szülő kérésére kerülhet sor. Annak érdekében, hogy a tanulók

valamennyi évfolyamon elérhessék a követelmények minimális szintjét, az alábbi

lehetőségeket kínáljuk fel számukra:

- fejlesztő foglalkozások (fejlesztő-pedagógusokkal),

- napközis foglalkozás (1-6. évfolyam),

- tanulószoba (7-8. évfolyam),

- korrepetálás,

- felzárkóztató foglalkozás.

A megfelelő motiválás érdekében – szükség esetén – igénybe vehető az

iskolapszichológus segítsége is.

68

Amennyiben a tanuló mégsem teljesíti a minimális követelményszintet, és az esetleges

javítóvizsgája is eredménytelen, az évfolyamot meg kell ismételnie. Ilyenkor már a tanév

elejétől részt kell vennie a felzárkóztató foglalkozások valamelyikén (tanulószoba,

korrepetálás stb.).

A súlyos tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat – a törvényben foglalt

szakvélemény alapján – mentesítjük egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés

és minősítés alól, és számukra felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Ha elérik a

minimális követelményszintet, ismét értékeljük őket.

5 . A beszámoltatás , az e l l enőrzés követelményei , formái

5 .1 Az e l lenőrzés á l ta lános követelményei

A követelményeket és a konkrét formákat a tantárgyi tantervek tartalmazzák. Itt

általánosságban csak annyit említünk meg, hogy az ellenőrzéseknek rendszeresen kell

ismétlődniük: kevés kivételtől eltekintve minden tanórán, hogy a gyerekeket folyamatos

tanulásra, gyakorlásra késztessük. További követelmény, hogy a beszámoltatás

alkalmazkodjon a diákok életkori sajátosságaihoz és a tanult tananyagra épüljön. A

feladatok összeállításánál differenciálunk: könnyebb és nehezebb részeket egyaránt

adunk, számítva a diákok eltérő képességire és tudására. A lehetőségekhez mérten

törekszünk az objektivitásra és arra, hogy a képességeknek minél több oldalát

ellenőrizzük.

A tanulók kommunikációs kultúrájának fejlesztése érdekében – természetesen

tantárgyaktól függően – közel azonos arányban alkalmazzuk a szóbeli és az írásbeli

feleleteket. A szóbeli feleleteknél törekszünk az összefüggő és lényegre törő

beszámoltatásra, az írásbelieknél pedig a különböző típusú feladatok arányos elosztására.

A feladattípusoknál külön figyelmet fordítunk a tanulási nehézségekkel küzdő (pl.

diszgráfiás) tanítványainkra. (Ld. a nevelési program 4. fejezetét.)

Vizsgákat az osztályozó, a javító- és a nyolcadikosok számára szervezett nyelvvizsgán

(záróvizsgán) kívül nem tervezünk.

A tantárgyi mérésekkel azonban a továbbiakban is fogunk élni. Ezek egyrészt kevésbé

megterhelők a gyerekek számára, másrészt viszont ugyanolyan jól tájékoztatnak minket

a gyerekek teljesítményéről és elsősorban az általunk végzett munkáról.

5 .2 Az í rásbel i beszámol ta tások formái , rendje

Tanítványainknak a következő írásbeli feladatokat kell elvégezniük, természetesen

életkortól és tantárgyaktól függően:

- röpdolgozatok,

- szódolgozatok,

- tesztlapok,

- feladatlapok,

69

- témazáró dolgozatok,

- év végi összefoglaló dolgozatok,

- tudáspróbák,

- év eleji szintfelmérő dolgozatok,

- munkafüzeti feladatok,

- házi dolgozatok,

- számítógéppel végzett munkák,

- olvasónaplók és

- kirándulási ill. „terepgyakorlati” naplók (pl. erdei iskolában).

A feladatlapok, dolgozatok lehetnek „központi” (országosan vagy regionálisan használt)

kiadványok, és lehetnek pedagógusaink által készítettek.

A feladattípusok kombinálhatók: leíró, tesztjellegű és rajzos feladatokat is adunk

diákjainknak.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók számára az írásbeli feladatok elkészítéséhez

több időt adunk, továbbá differenciált feladatokkal és differenciált értékeléssel segítjük

őket. (Lásd II. rész 4.3 fejezet és III. rész 8.2.1 fejezet.)

Az egy-egy tanítási egység anyagát tartalmazó röpdolgozatokat (melyekkel az előző

tanórán tanultakat ellenőrizzük) a pedagógus nem köteles előre bejelenteni, hiszen a

tanulóknak minden tanórára kell készülniük.

A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel előbb bejelentjük, és azokat összefoglaló

(esetleg ismétlő, rendszerező) tanórának kell megelőznie. A témazáró dolgozatok várható

időpontját a tantárgyi tanmenetekben feltüntetjük. A tanulók túlterhelésének megelőzése

érdekében a különböző tantárgyak témazáróit lehetőleg más-más napra kell tervezni.

Amennyiben egy napra kettőnél több témazáró dolgozat kerülne, az osztályfőnöknek kell

egyeztetnie az érintett pedagógusokkal. Időpontot ilyenkor a nagyobb óraszámban tanító

pedagógusnak kell módosítania. További elvárás, hogy egy héten négynél több témazáró

dolgozat ne legyen. Az egyeztetés ekkor is az osztályfőnök feladata.

Az írásbeli feladatokat minden esetben javítjuk és értékeljük, de nem mindig adunk rá

érdemjegyet (pl. házi feladatok, tudáspróbák, tanév eleji szintfelmérők, munkafüzeti

feladatok). Az eredmények értékelését megbeszéljük a gyerekekkel, a feladattípustól

függően egyénileg, csoportosan vagy osztálykeretben.

Az értékelt dolgozatokba, írásos feladatokba a szülők betekinthetnek annak érdekében,

hogy gyermekük munkáját ellenőrizni tudják, és segítséget nyújthassanak nekik otthoni

felkészülésükhöz. A dolgozatokat vagy hazaküldjük, vagy a fogadóórán tekinthetik meg

a szülők, a feladatlapok titkosságától függően. A szigorúan titkosan kezelendő dolgozatok

(pl. országos mérések feladatlapjai) természetesen a szülők számára sem adhatók ki.

A tanulók értékelésében és minősítésében a témazáró dolgozatoknak nagyobb a súlya,

mint a kisebb írásbeli és a szóbeli ellenőrzéseknek.

Az ellenőrzésnél a tesztlapok jelentőségét másodlagosnak tekintjük, alkalmazásukat

azonban fenn kell tartanunk gyors kiértékelhetőségük és a továbbtanulásban, felvételi

vizsgákon betöltött szerepük miatt.

70

Arról, hogy a tanuló az elrontott dolgozatokat, ill. más írásos feladatokat megismételheti-

e vagy köteles-e megismételni, továbbá azt, hogy az erre adott érdemjegy milyen

mértékben számít be a diák minősítésébe, a pedagógus (szaktanár) jogosult eldönteni a

szakmai munkaközösség véleményének figyelembe vételével.

6 . A házi fe ladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladatok a gyakorlást hivatottak segíteni, ezáltal a készség- és képességfejlesztés

hatékony eszközei. A tanórákra való felkészülésben egyaránt fontos szerepe van a szóbeli

és az írásbeli feladatoknak. (Különösen a kis óraszámú tantárgyakban, ahol a két tanóra

között akár egy egész hét is eltelik.)

A házi feladat mennyiségét szabályozza egyrészről a tananyag (a tanítási egység

tartalma), másrészről a tanulók terhelhetőségének felső határa. Optimálisnak tekintjük,

ha a diák minden nap készül, azaz van feladata, de a tanulás mellett marad elegendő ideje

játékra, testmozgásra, szórakozásra, házi munkára is. A házi feladatok tantárgyankénti

mennyiségét úgy kell meghatároznunk, hogy az még a felsősök számára se jelentsen napi

átlag két óránál több tanulási időt.

Hét végére külön feladatot általában nem adunk, csupán a péntekről hétfőre szóló

szokásos napi mennyiséget. Kivételt jelenthet valamilyen gyűjtő- vagy

megfigyelőmunka, kisiskolás korban az olvasás gyakorlása, esetleg szorgalmi (azaz nem

kötelező) házi feladat.

Azt, hogy a szóbeli és az írásbeli (netán rajzos vagy gyakorlati) feladat egymáshoz

viszonyított aránya milyen legyen, az adott tantárgy és ezen belül a konkrét tananyag

szabja meg. De a házi feladatnak elsősorban az ismétlést, a gyakorlást kell szolgálnia.

Kivételt képeznek azok a feladatok, amelyek pl. a következő tanóra előkészítését segítik:

gyűjtőmunka, egyszerű szemléltetőeszköz készítése stb.

7 . A magatartás és a szorgalom értékelésének és

minősí tésének követelményei

Az értékelésnek és a minősítésnek rendszeresnek és következetesnek kell lennie. Segítse

a gyerekek önértékelésének kialakulását, a személyiség fejlesztését. Fontos követelmény,

hogy ne a gyermeket, hanem cselekedeteit értékeljük. A dicséretek és elmarasztalások

egyértelműek legyenek, a gyermekben tudatosuljon, hogy mikor tett jót és mikor

hibázott. Az értékelés a gyermek életkorához, értelmi és érzelmi fejlettségéhez igazodjék.

A dicséret és a bátorítás legyen túlsúlyban az elmarasztalással szemben, mert a frusztrált

gyerekeknek egyre több problémája lesz, és nem érjük el a kívánt fejlesztő hatást.

Ügyelni kell arra is, hogy az értékelés diszkréten történjen. A közösség előtt csak akkor

kell a problémákat megtárgyalni, ha többeket érint és közösségfejlesztő hatást érhetünk

el általa.

Tanítványaink fegyelmezésekor általában betartjuk a fokozatosság elvét: eleinte csak

szóbeli figyelmeztetést alkalmazunk (szaktanár, osztályfőnök, igazgató), s csak később

71

kerítünk sort az írásbeli figyelmeztetési fokozatokra (figyelmeztetők, intők). Súlyos

fegyelmezetlenség esetén azonban a fokozatosság elvétől el kell tekintenünk.

De bármilyen fegyelmezőeszközt is alkalmazunk, fő célunk vele a jobbítás szándéka,

azaz a tanuló nevelése, nem pedig megbüntetése. Épp ezért igyekszünk a szülőket is

bevonni a problémakezelésbe.

A szorgalom minősítése során figyelembe vesszük a tanuló önmagához mért javulását

vagy visszaesését, és azt, hogy teljesítménye tükrözi-e képességeit, megtesz-e minden

tőle telhetőt fejlődéséért. Minősítésünkkel jelezzük tanítványaink és szüleik számára azt

is, hogy megítélésünk szerint milyen mértékben tesz eleget tanulmányi

kötelezettségeinek.

8 . A tel jes í tmény, a magatartás és a szorga lom

értékelésének, minősí tésének formái

8 .1 Az ér tékelés á l ta lános e lvei

Tantestületünk egyhangú döntése alapján értékelünk és minősítünk minden tantárgyat

minden évfolyamon, és természetesen a magatartást és a szorgalmat is, mert az

egyértelmű visszajelzésre szüksége van diáknak és szülőnek egyaránt. Ennek

segítségével alakulhat ki a gyermek önismerete, így kap objektív képet fejlődéséről,

kötelességeinek teljesítéséről, a közösséghez fűződő viszonyáról, továbbá ez segíti

feladattudatának, munkaerkölcsének stb. kialakulását. (Az értékelés és a minősítés alól

csak a jogszabályban foglalt esetekben – pl. magántanuló, sajátos nevelési igényű tanuló,

BTM-es tanuló – adunk felmentést.)

8 .2 A te l jes í tmény ér tékelése és minősí tése

Az egyes évfolyamokon – más-más arányban – egyaránt alkalmazzuk a szöveges és a

számjegyes (érdemjegyek, osztályzatok) értékelést és minősítést. Érdemjegyeink és

osztályzataink megegyeznek a nemzeti köznevelési törvény 54. §-ának ötfokozatú

skálájával.

8.2.1 Értékelés

Méréseinkben, ellenőrzéseinkben az objektivitásra törekszünk, ezek értékelésekor

azonban figyelembe vesszük, hogy a tanuló képességeihez mérten hogyan teljesített.

(Ugyanaz a teljesítmény másképpen értékelendő egy jó képességekkel megáldott és egy

tanulási nehézségekkel küzdő gyermek esetén.) Az értékelésnek (akár szövegesen

történik, akár érdemjeggyel) egyrészről reálisan kell tükröznie a teljesítményt,

másrészről azonban figyelembe kell vennie a diák önmagához (képességeihez,

szociokulturális hátteréhez) mért fejlődését, netán romlását. Az ösztönző (motiváló)

hatásnak kell dominálnia.

72

A tanulmányi munkát tantárgyanként havonta legalább egy érdemjeggyel értékeljük a 2-

8. évfolyamokon. Mivel a kis óraszámú tantárgyakban (heti 1 óra) e követelménynek

olykor nehéz megfelelni, azért ott is kötelező félévente legalább a négy érdemjegy. Az

érdemjegyeket minden esetben szóbeli vagy írásbeli (tehát szöveges) értékelés is kíséri,

akár szóbeli, akár írásbeli feleletről van szó.

Írásbeli feleleteknél, dolgozatoknál az eredményeket %-os formában is feltüntetjük.

Érdemjegyre való átváltásuk az alábbiak szerint történik:

91% - 100% = 5

80% - 90% = 4

67% - 79% = 3

51% - 66% = 2

0% - 50% = 1

A százalékhatárok azonban nem merevek, ezektől a tantárgy, a témakör és a tanulók

képességeinek ismeretében lefelé el lehet térni. Így pl. már 41%-os teljesítmény is érhet

kettes érdemjegyet. A döntés a pedagógus szakmai kompetenciájába tartozik.

A BTM-es és SNI tanulók differenciált értékelése

A tanulási problémával küzdő gyerekek teljesítményét, munkáját – figyelembe véve

tanulási nehézségeik természetét – a többi tanulótól némileg eltérően értékeljük abban az

esetben, ha írásbeli feleleteknél nem biztosítunk számukra előnyt (kevesebb feladat

ugyanannyi idő alatt, vagy ugyanannyi feladatra több idő a II. rész 4.3 fejezete szerint),

azaz a többi tanulóval azonos feltételekkel dolgoznak. A 2-es és a 3-as érdemjegy

eléréséhez alacsonyabb ponthatárokat állapítunk meg annak érdekében, hogy ők is

elfogadható szinten tudják teljesíteni a követelményeket. Reményeink szerint ezzel

jobban tudjuk motiválni őket. Természetesen az eltérő értékelés csak a problémás

képességterületekre vonatkozik. A százalékhatárok és az érdemjegyek az alábbiak szerint

alakulnak:

91% - 100% = 5

80% - 90% = 4

61% - 79% = 3

31% - 60% = 2

0% - 30% = 1

Az általános szabályok szerinti és a fejlesztésre szoruló tanulók számára kidolgozott

differenciált értékelés fentiekben leírt összehasonlítását a 4. sz. melléklet diagramja

ábrázolja.

8.2.2 Minősítés

A félévi és tanév végi osztályzatokat az éremjegyek alapján állapítjuk meg. Bár ez

tantárgyanként és évfolyamonként változó lehet, de általában a témazáró dolgozatok

érdemjegyeit nagyobb súlyúnak tekintjük. A témazáró dolgozatok (évente kb. 3-4)

érdemjegyét a félévi, év végi osztályzat megállapításához szükséges átlagszámításnál

kétszeres szorzóval (két érdemjegyként) vesszük figyelembe. Ezeket az érdemjegyeket a

73

naplóba pirossal, a tájékoztató füzetbe „Témazáró dolgozat” szöveggel kell beírni. (A

tájékoztató füzetbe is lehet pirossal beírni, de ez nem kötelező.)

A félévi és év végi osztályzatokat másodiktól nyolcadik évfolyamig az 5. sz. melléklet

táblázata alapján állapítjuk meg valamennyi tantárgyból. A mérlegelési zónában vesszük

figyelembe pl. a tanuló teljesítményének javuló vagy romló tendenciáját ill. az

érdemjegyek összetételét (felelet, órai munka, szorgalmi feladatok stb.).

Félévi és év végi minősítéskor az osztályzatokon kívül szaktanári, nevelőtestületi

dicséretet adhatunk, és sor kerülhet a tanulók jutalmazására is.

A tanulók értékelésénél és a fejlesztési terv, tanmenet kidolgozásánál meghatározó

szerepe van a májusi OKÉV mérések eredményeinek. Sikerkritériumok: az osztályok

teljesítménye mérhető emelkedést mutasson az előző évi szinthez képest; a tanulók

100%-a érje el az 1. szintet, legalább 75%-a haladja meg az 1. szintet, legalább 30%-a

haladja meg a 2. szintet.

Az iskola mind a nyolc évfolyamára – a fenti változások miatt is – új ellenőrzőt

(tájékoztató füzetet) rendszeresítettünk a 2008/09-es tanévtől.

8 .3 A szöveges ér tékelés és minősí tés

Az 1. évfolyamon – mivel nincs érdemjegy – tanév közben rendszeresen szövegesen

értékeljük a gyerekek munkáját.

Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítést

alkalmazunk valamennyi tanuló esetében a köznevelési törvénynek megfelelően.

Szintén szöveges értékelést és minősítést alkalmazunk azoknál a különleges bánásmódot

igénylő felsőbb évfolyamos tanulóknál, akik számára a pedagógiai szakszolgálat

szakvéleménye alapján a szülő kéri.

A szöveges értékeléssel lehetővé válik és alapvető elvként a gyakorlatban érvényesíthető

a gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját

fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe

vétele.

A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek

önmagához képest mért fejlődését állítja a középpontba. Természetesen a

követelményekhez viszonyított előmenetele is értékelésre kerül. Az értékelés pillanatnyi

állapotot rögzít, nyitottságot mutat a gyermek problémái iránt, és a fejlődés lehetőségei

iránti bizalmat fejezi ki.

A személyre szabott differenciált értékelés azért is ösztönző hatású, mert a tanuló

megtapasztalhatja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét, pozitív, biztató

hozzáállását. Harmonikus viszony esetén a gyermek vágyik arra, hogy megfeleljen a

pedagógus elvárásainak, jól teljesítsen.

A szöveges értékelés, mivel a gyermek sokféle tevékenységére, megnyilvánulására

reagál, felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt

érintik, de nagyon fontosak a teljes személyiségfejlődés szempontjából. Ezzel a közösség

74

értékrendje is szilárdabbá válik, valamint könnyebben illeszkednek társaik közé a

rosszabb tanulmányi eredményű gyerekek is, hiszen elismertté válnak más típusú pozitív

értékeik, tulajdonságaik, teljesítményeik is.

A szöveges értékelés és minősítés koncepciójának elvi kiindulópontjai:

- az értékelés a gyerekért, elsősorban a gyereknek szóljon,

- alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet,

- nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart,

- a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének,

- a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.

A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények az alábbiakban összegezhetők:

- minősítésközpontúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze,

- vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,

- legyen összhang a NAT, a pedagógiai program és a kimunkált értékelési koncepció

között,

- jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés,

- személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,

- a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő

szerepet betölteni,

- konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját,

- nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

Szöveges értékelésünk főbb szempontjai:

- a gyermek készségei, képességei, kompetenciái és ezek fejlődése,

- feladattudata, feladattartása,

- az iskolai és az otthoni munka intenzitása,

- tanulási motivációja,

- tantárgyi fejlődése,

- együttműködése a tanítóval és az osztálytársakkal,

- a figyelem, emlékezet, koncentrációképesség, gondolkodás,

- a gyermek személyiségének (pszichikus funkcióinak) fejlődése,

- kognitív, emocionális és szociális intelligenciájának fejlődése,

- a munkák, füzetek külalakja,

- miben a legjobb (ismeretkör, képesség),

- miben vannak nehézségei,

- hogyan lehet segíteni (pedagógus, szülő),

- mi kell ahhoz, hogy tovább tudjon lépni,

- szembesítés: mit tett ebben az évben,

- értékelés, biztatás.

Félévkor és év végén – a fenti szempontok alapján – szöveges minősítést adunk, melyet

pótlapként csatolunk a félévi értesítőhöz, ill. a bizonyítványhoz.

A szöveges értékelés mintáit, továbbá a teljesítmények megfeleltetését a négy minősítő

kategóriának (kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul) a 6. sz. melléklet tartalmazza.

Az írásos és érdemjegyes értékelést és minősítést valamennyi évfolyamon (1-8.) kíséri

szóbeli értékelés is. A pedagógus folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét,

magatartását, szorgalmát

- a tanórákon,

75

- a tanulóval való személyes megbeszéléseken,

- a szülők számára a tantárgyi és az osztályfőnöki fogadóórákon és

- a szülői értekezleteken.

Az osztályfőnöki fogadóórákat a tanév végén tartjuk, melyen a szülőkkel együtt

értékeljük (kb. 20 percben) a gyermek egész éves teljesítményét, és meghatározzuk a

következő év fejlesztési, nevelési feladatait. A szülőket igyekszünk bevonni a

megoldáskeresésbe: kéréseket fogalmazunk meg, javaslatokat adunk az otthoni tanulás

segítésére.

A felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésének módjait – a szakmai munkaközösség

javaslatai alapján – az osztályfőnök a fejlesztőpedagógus bevonásával dolgozza ki.

8.4 A magatartás értékelése és minősítése

8.4.1 Értékelés

Az osztályfőnök hó végén (két-három nappal a hónap utolsó tanítási napja előtt) a

naplóban érdemjeggyel értékeli a magatartást (és a szorgalmat). Az érdemjegyeket

ceruzával írja be. Az osztályban tanító pedagógusoknak egy hét áll rendelkezésükre, hogy

az osztályfőnök által javasolt havi érdemjegyeket áttekintsék, és esetleges problémáikat

megbeszéljék az osztályfőnökkel. Amennyiben az osztályfőnökhöz nem érkezik

észrevétel, ill. a problémákat tisztázták, az egy hét letelte után az érdemjegyeket átírja

tollal, és beírja az ellenőrzőbe.

A tantestület számára az alábbi leírás nyújt segítséget az értékelés egységes

értelmezéséhez.

Példás /5/: Munkájával, jó kezdeményezéseivel segíti a közösséget. A házirend előírásait

betartja. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. Megvédi – ha kell, a

pedagógusok segítségét kérve – iskolatársait a fizikai és szóbeli bántalmazástól. Durva

szavakat még véletlenül sem használ.

Jó /4/: A reá bízott feladatot kifogástalanul látja el. Iskolai viselkedése általában

kifogástalan, a házirendben leírt előírásokat betartja. Minden tőle telhetőt megtesz az

iskolatársak által szóban vagy fizikailag bántalmazott gyermekek védelme érdekében.

Változó /3/: A házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Közösségi feladatait

határidőre nem készíti el. Magatartásával zavarja a tanórákat; az adott hónapban

szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetést kapott.

Rossz /2/: Viselkedésével rossz példát mutat társainak. Önként vállalt közösségi feladatait

nem teljesíti. A házirend előírásait többször megszegi. Az adott hónapban igazgatói intőt

kapott.

76

8.4.2 Minősítés

A félévi és az év végi minősítést (osztályzatot) az osztályfőnök javaslatára, az osztályban

tanító pedagógusok véleményének kikérésével, a tantestület dönti el. Az osztályzat

megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló teljes félévi, ill. tanévi magatartását, így

figyelmeztetéseit, intőit, a magatartásfüzet beírásait, havi magatartás érdemjegyeit,

továbbá az önmagához mért javulást vagy romlást.

Félév, ill. tanítási év végén a jegyek lezárásának időpontjáig – a tantárgyak minősítéséhez

hasonló módon – a havi érdemjegyek alapján az osztályfőnök javaslatot tesz ceruzás

beírással a magatartás (és a szorgalom) osztályzatra. Az osztályban tanító pedagógusok a

javaslatokat áttekintik, és a 8.4.1 pontban leírtaknak megfelelően járnak el. Ha az

osztályozó értekezleten szavazással kell dönteni a magatartás (és a szorgalom)

osztályzatról, akkor csak a gyermeket tanító pedagógusok szavazhatnak.

Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt

8.5 A szorgalom értékelése és minősítése

A szorgalom értékelésénél és minősítésénél a tanuló képességeit és teljesítményét kell

összemérni, figyelembe véve dicséreteit valamint a javuló vagy romló tendenciákat. Az

érdemjegyek és osztályzatok megállapításának eljárási rendje azonos a magatartás

értékelésének és minősítésének 8.4.1 pontban meghatározott rendjével.

Az egységes értelmezésben az alábbi leírás nyújt segítséget.

Példás /5/: A tanítási órákra való felkészülése – képességeihez mérten – kifogástalan,

órákon aktív.

Jó /4/: Iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi.

Változó /3/: Iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak

ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran hiányos a felszerelése.

Hanyag /2/: Képességeihez mérten csak keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében.

Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Ha valamely tantárgyból

bukásra áll. Felszerelését rendszeresen nem hozza el.

8.6 A magatartás és a szorgalom minősítésének formája

A magatartást és a szorgalmat a félévi értesítőben – a tantárgyi minősítéssel szemben –

nem számjeggyel, hanem szavakkal minősítjük: példás, jó, változó, rossz, ill. hanyag. (A

bizonyítványban a tantárgyaknál is ezt a típusú minősítést alkalmazzuk.)

A tanulók szöveges értékelésénél írottak vonatkoznak természetesen a magatartás és a

szorgalom értékelésére és minősítésére is.

77

9 . A tanulók f iz ika i á l lapotának méréséhez szükséges

módszerek

Tanítványaink fizikai állapotának mérését a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 81. §-

ában meghatározott NETFIT rendszer segítségével végezzük.

A méréseket a testnevelők valamennyi évfolyamon elvégzik. Az eredmények ismeretében

határozzák meg a fejlesztési feladatokat.

10. A tankönyvek, segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Az oktatáshoz a miniszter által jóváhagyott, a tankönyv-, ill. a taneszközjegyzékben

szereplő taneszközöket használjuk. Lehetőség szerint a már kipróbált, ill. megismert

tankönyveket, munkafüzeteket választjuk, figyelembe véve árukat és a szülők anyagi

helyzetét. A választásnál érvényesül a pedagógus szakmai kompetenciája, de egyúttal a

szakmai munkaközösség szabályozó szerepe is. Egy-egy tantárgy oktatásához csak a

legszükségesebb, rendszeresen használandó eszközöket vásároltatjuk meg, a kiegészítő

ismeretek nyújtásához szükséges irodalmat az iskolai könyvtárból biztosítjuk a tanulók

számára. Ha lehet, több évfolyamon át használható feladatgyűjteményeket, atlaszokat

stb. használunk. A rászoruló tanulók részére könyvtári példányokat biztosítunk. A bevált

taneszközöket, tankönyvcsaládokat – amennyiben megfelelnek a változó

követelményeknek – hosszabb távon megtartjuk.

Az ingyenes tankönyvet a rászoruló tanulóknak a jogszabályok alapján részben könyvtári

kölcsönzéssel (pl. tartósan használható tankönyvek, szótárak, atlaszok), részben

tulajdonba adással (pl. munkatankönyvek) biztosítjuk. A tanulók kötelesek a kölcsönvett

taneszközöket tisztán, rendben tartani, és a lehető legnagyobb gondossággal használni. E

taneszközökért a szülő anyagi felelősséggel tartozik. A kölcsönzött tankönyveket a

tanulóknak a szorgalmi idő végén (legkésőbb a tanévzáró ünnepélyt megelőző napig)

vissza kell vinniük a könyvtárba. A megrongált, elveszett könyvekért a szülő kártérítést

köteles fizetni, melynek mértéke a taneszköz aktuális ára. (A taneszköz rendeltetésszerű

használatából származó értékcsökkenést természetesen nem kell megtéríteni.)

11. Gazdasági i smeretek, fogyasztóvédelem

11.1 Az oktatás cél ja

Gazdasági ismeretek

► A tanulók értsék a gazdaság alapvető összefüggéseit.

► Legyenek képesek javaikkal okosan gazdálkodni.

► Legyenek nyitottak a gazdaság világa felé.

► Pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás

és a gazdasági ésszerűség iránt.

► Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk

jelentőségét, felelősségét.

78

► Váljanak képessé a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra.

► Tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és

viselkedésmódok között.

A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói

magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának

kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként

való képviselete jelenti.

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik.

A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú,

sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és

szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen

képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a

nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni,

készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében,

ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg kisiskolás korban

leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a

kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig kamaszkorban már megjelenik a

jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend

és a vállalkozásismeret is.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az

otthonról hozott hatások a legélénkebbek, azért fontos a szülők, a családok bevonása a

nevelési folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb

megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az

emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset

költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy

mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani.

E gyakorlattal a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a

korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információáramlás.

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására

kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy

technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással

kapcsolatos viszony.

Az értékek formálásában lényeges például:

- a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,

- az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

- a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:

- a tájékozódás képessége,

79

- a döntési helyzet felismerése és

- a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve

őket e területeken való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét

a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a

kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos,

hogy az általános iskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre

alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat.

Ökológiai fogyasztóvédelem

Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó

többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló

előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati

profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink

feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet

szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási

választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

Környezettudatos fogyasztás

Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő

fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

Fenntartható fogyasztás

A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása,

amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben

minimálisan csökkenti a természeti erőforrások és a mérgező anyagok használatát,

valamint a hulladék- és szennyezőanyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve

termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékeinek

szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem

Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség

panaszbejelentésre, bírósági perekre.

11.2 A fogyasz tóvédelmi okta tás sz ín terei az okta tásban

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel

kapcsolatos tartalmak. Például:

technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései;

matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások;

fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);

földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;

magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái;

biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül,

táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás;

80

kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok,

háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata,

informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói

veszélyforrások, telefónia;

történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám

története stb.;

médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai.

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények).

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek látogatása).

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel,

cégekkel).

Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel

kapcsolatos foglalkozások.

11.3 Módszer tani e lemek

Az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és

merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos

készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen

készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a

problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és társadalom

viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk

alapján való döntés és végrehajtás módszereit:

interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól,

riportkészítés az eladókkal,

médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika,

egyéni és csoportos döntéshozatal,

adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában,

problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel,

szimulációs játék, esettanulmány,

viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci

magatartások felismerése és elsajátíttatása, fogyasztói kosár készítése),

érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek

együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a

családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb

segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással,

fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk

abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az

adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási

szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus

pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását.

81

12. A közlekedésre nevelés , továbbá a társadalmi

bűnmegelőzéssel , az á ldozattá válás e lkerülésével és

az erőszakmentes konfl iktuskezelő technikákka l

összefüggő ismeretek átadása

Tanítványaink ezeket az ismereteket több tantárgy (környezetismeret, történelem és

állampolgári ismeretek, ember- és társadalomismeret stb.) és az osztályfőnöki órák

keretében sajátítják el elsősorban. A témakör általános alapelveiről és a konkrét

feladatokról nevelési programunkban írtunk. A tantárgyi tanterveknél az alábbi

piktogramokkal jelezzük e fejlesztési feladatokat:

közlekedésre nevelés,

társadalmi bűnmegelőzés,

az áldozattá válás elkerülése,

erőszakmentes konfliktuskezelő technikák alkalmazása.

A tantárgyi, tanórai alkalmazás mellett a tanórán és iskolán kívüli foglalkozásoknak is

részét képezik mindazok az ismeretek, melyek révén tanítványaink könnyebben és

biztonságosabban élhetik mindennapjaikat, megtanulhatják a közösségi lét, a társadalmi

együttélés alapvető szabályait. A közlekedési szabályokkal pl. szakkörökön,

vetélkedőkön ismerkedhetnek meg a tanulók, az ismeretek alkalmazására pedig iskolán

kívüli programjainkon (kirándulás, múzeumi nap stb.) kerítünk sort.

Az erőszakmentes konfliktuskezelésre és a konfliktusok feloldásának módjaira az

osztályfőnöki órák és a DÖK szervezete és működése is tág kereteket biztosít.

Nevelő-oktató munkánkat a fenti területeket ismerő szakemberek segítségével (pl.

előadások tartása, oktatási segédanyagok készítése) teljesítjük ki.

82

Záró rendelkezések

1 . A pedagógiai program el fogadása

A pedagógiai program (és módosításainak) tantestületi elfogadásáról, a szülői szervezet

és az intézményi tanács véleményezéséről valamint az intézményvezetői jóváhagyásról

szóló dokumentumokat (legitimációs záradék, a tantestületi értekezlet jegyzőkönyve) a

2. sz. melléklet tartalmazza.

2 . Az egészségnevelés i program véleményezése

Az egészségnevelési programot (II. rész 7. fejezet) az iskola-egészségügyi szolgálat

véleményezte és támogatja. (3. sz. melléklet.)

3 . Hatálybalépés , fe lülvizsgálat

A pedagógiai programot (a vonatkozó szabályoknak megfelelően) a 2013/14-es tanévtől,

az első és az ötödik évfolyammal kezdődően felmenő rendszerben vezetjük be. Beválását

folyamatosan (évente) vizsgáljuk, és ha szükséges, a törvény adta kereteken belül

módosítjuk.

A pedagógiai program módosítását (XI. változat) a 2016/17-es tanévtől vezetjük be.

4 . A program nyi lvánossá ga

Pedagógiai programunkról, ill. egyes részeiről a diákokkal a tanórákon és a

diákközgyűléseken adunk tájékoztatást, a szülőknek szülői értekezleteken és

fogadóórákon.

A program egy példányát az iskolai könyvtárban – a nyitvatartási időben – bárki

megtekintheti, továbbá kivonatos formában megjelentetjük honlapunkon.

83

2.sz. melléklet

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Kassa Utcai Általános Iskola tantestülete a pedagógiai program módosítását 100 %-os

szavazati aránnyal elfogadta 2016. augusztus 31-én.

A pedagógiai program módosítása kapcsán véleményezési jogát gyakorolta

- a Szülői Szervezet: ………………………………………………..

aláírás

Jóváhagyom:

Horváth Gábor

intézményvezető

Hatályba lépés: 2016. szeptember 1-jén.

Érvényesség: határozatlan idő.

Felülvizsgálat: törvény, fenntartói rendelkezés, tantestületi szándék alapján.

84

85

86

87

88

89

v

90

6. sz. melléklet

SZÖVEGES MINŐSÍTÉS

Évfolyam Teljesítmény Szöveges minősítés Naplóba írandó

1. évf. és 91 – 100 % kiváló kiv.

2. évf. I. félév 80 – 90 % jó jó

61 – 79 % megfelelő megf.

0 – 60 % felzárkóztatásra szorul felz.