MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A hálózati együttműködés lehetséges szervezeti és jogi

keretei a Pozsonyi agglomerációban

Somlyódyné Pfeil Edit

„Közszolgáltatás-fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában”

Dunakiliti, 2010. február 10.

2

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A társadalomirányítás új eszköze a hálózat

• A hálózati modellek a résztvevők laza kapcsolatát feltételezik, amelyben minden szereplő megtartja önállóságát.

• Kiindulópontja a „ governance” fogalom (önigazgató kormányzás), mely egy együttműködési mintát takar: komplex irányítási és koordinációs struktúrákat jelent, átfogva az állami és nem állami szereplőket, a hierarchikus, kompetitív és kooperatív viszonyokat.

• A hálózati modell lényege: a közvetítés, a kommunikáció és a lehetőségek megteremtése.

• Irányultsága elsődlegesen funkcionális, nem pedig területi → problémaorientált és konfliktuskezelésre alkalmas.

3

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A hálózatos együttműködés ismérve a rugalmasság

• A hálózat működéséhez szükség van legalábbis egy minimális fokú intézményesítésre, ami megteremti a megbízhatóságot, az átláthatóságot és az eljárási szabályozottságot.

• A szervezeti mag szolgáltatja az adminisztratív infrastruktúrát és a rögzített irányítási funkciót → külső és belső képviselet

• Összességében egy részvételi mechanizmust testesít meg, amelyben a közigazgatási szervek/aktorok a különféle külső társadalmi és gazdasági szereplők által befolyásoltan működnek – ily módon a partnerség elvét valósítja meg

4

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A hálózat kiépítésének lépcsőfokai

• A kollektív cél definiálása – a célkitűzés leszűkítése az operacionalizálás érdekében

• A partnerek beazonosítása – azoknak a társadalmi partnereknek a megtalálása, amelyeknek a célokra a legnagyobb befolyásuk van

• Következésképp két partneri kör is kialakítható:1. Stratégiai partnerek2. Taktikai partnerek

• Közös jövőkép, amitől a szereplők partnereknek érzik magukat (a nyereségek és veszteségek kiegyenlítése)!

5

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

További feladatok

• A hálózat szervezeti keretének kiépítése, aminek alapját a célok és a megvalósításukhoz szükséges munkamegosztás adja– Két alapvető elemből kell állnia egy döntéshozó grémiumból és egy a közös

megvalósítást végző menedzsment szervezetből→ ezek tevékenységét át kell hatnia a transzparenciának és az erőteljes

információcserének.

• A hálózat feladatait alapjaiban három fő csoportba lehet sorolni:– Tervezés, finanszírozás, értékelés (egységes irányítás)– A közszolgáltatások megszervezése, biztosítása és koordinációja– Management és igazgatási feladatok (magát a hálózatot, valamint az

állampolgárokat, ill. fogyasztókat érintően).

6

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A közszolgáltatás-fejlesztési hálózat a szuburbanizáció hatásainak kezelésére

A szlovák-magyar együttműködési hálózat specifikuma, hogy noha egy agglomeráció azonos érdekkel rendelkező önkormányzatait fogja tömöríteni, az nem lehet tipikus agglomeráció-igazgatási szerv.

A szervezeti forma megválasztásakor mérlegelendő szempontok:– A kooperációban vezető szerepet betöltő tagok önkormányzatok– Magánjogi és civil szereplők bevonására való alkalmasság– A közös feladatkatalógus jellege – pl. közszolgáltatások megszervezése, közös

gazdaságfejlesztési tevékenység és adópolitika, egyeztetett lakáspolitika, közlekedés, turizmusmarketing.

Alapkérdés, hogy koordinatív típusú vagy a feladatok megvalósítására alkalmas szervet hoznak-e létre a partnerek.

7

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Lehetséges szervezeti formák

Magánjogi szervezeti forma alkalmazása esetén• Köz- és magánjogi alanyok integrálására egyaránt

alkalmas, rugalmas szervezet létesíthető• A közigazgatási feladatok fogadására nem

alkalmas.A szervezeti forma lehet• Gazdasági társaság• Nonprofit gazdasági társaság• Egyesület stb.

8

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Közjogi együttműködési formák

Az 1997. CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről lehetővé teszi közös döntéshozó szervvel rendelkező jogi személyiségű társulás alapítását (16. §),

• melynek előnye, hogy saját vagyonnal rendelkezhet és önkormányzati feladat- és hatáskörök ruházhatók rá, továbbá intézményt alapíthat, kötelezettséget vállalhat

• viszont hátránya, hogy kizárólag helyi önkormányzatok lehetnek a tagjai

→ alkalmas közszolgáltatások közös nyújtására, fejlesztésére.

9

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Mérlegelendő egy kétszintű szervezet létrehozása

I. Szükség lesz egy laza intézményesítettségű szervezetre, mely magának a hálózati együttműködésnek a keretét adja. Ez állhat– egy irányító testületből, melyben a hálózat minden érintett szereplője (közjogi

és magánjogi szereplők) képviselve van– munkacsoportokból, melyek témaorientáltan dolgoznak és döntés előkészítő

szerepet töltenek be (egyes tagokból és külső szakértőkből állnak)– egy operatív menedzsment szervezetből, mely adminisztratív kapacitásával

támogatja a hálózat működését és végrehajtásra orientált → jogi formája lehet nonprofit kft.

II. Szükség lesz egy önkormányzati társulásraa) az önkormányzatok által alapítandó jogi személyiségű társulásra a közös

érdekű közjogi feladatok megoldása érdekébenb) vagy esetleg megbízói típusú társulás létrehozására.

10

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Következtetések

• A hálózatok projekt- és gyakorlatorientált szervezetek, ezért amikor a célok megvalósításának fázisába kerülnek, feltétlenül igénylik a formalizált szervezetek megalapítását.

• Végső soron megvizsgálandó, hogy a jövőkép, a célok és feladatok tükrében mód lenne-e az ún. Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozására (EGTC).

11

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

somlyodyne@rkk.hu