A GEDÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ...
Transcript of A GEDÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ...
A GEDÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA
ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI
INTÉZMÉNY
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Készítette:
a Gedói Általános Iskola és
Művészeti Iskola
nevelőtestülete
Szegeden
2013-ban
Aktualizálta: 2014-ben
2
TARTALOM
1. Nevelési programunk 4
1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszkö-
zei, eljárásai 5
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 12
1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 15
1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai 15
1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 17
1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 18
1.4.1. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok, eljárások 19
1.4.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai 19
1.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai 20
1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai 20
1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai 21
1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 23
1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 23
1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 24
1.6.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése 27
1.6.4. Sajátos nevelési igényű - hallássérült - tanulók képzése 28
1.6.5. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása 29
1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 32
1.6.7. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat ellátó program 34
1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel 35
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 35
1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 36
1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák 37
1.8.3. Kapcsolattartás a partnerekkel 39
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 39
1.9.1. A vizsgaszabályzat célja 39
1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya 40
1.9.3. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje 40
1.9.3.1 A vizsgatárgyak követelményrendszere 40
1.9.3.2 Az értékelés rendje 40
1.9.3.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei 40
1.9.3.4 Belső vizsgarendszer 45
1.9.4. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 46
1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 46
1.11. A felvételi eljárás különös szabályai 46
2. Helyi tantervünk 48
2.1. A választott kerettanterv megnevezése 49
2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám 50
Általános iskolai óraterv 50
Alapfokú művészetoktatás óraterve 51
2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának
elvei 52
2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósítása 53
3
2.4.1. Az 1-2. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 53
2.4.2. A 3-4. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 53
2.4.3. Az 5-6. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 53
2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 54
2.5. Mindennapos testnevelés 54
2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 55
2.7. Projektoktatás 56
2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 56
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és
formái 56
2.9.1. Írásbeli feladatok értékelése 60
2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 61
2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 62
2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges
módszerek 63
2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 64
2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei 64
2.13.2 A környezeti nevelés elvei 66
2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 68
2.14.1 A magatartás értékelésének elvei 68
2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei 70
2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 71
3. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 74
3.1. A pedagógiai program érvényességi ideje, módosítása, nyilvánossága 75
3.2. Záradék 76
4
NEVELÉSI PROGRAMUNK
5
1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, eszközei,
eljárásai
Alapelveink:
intézményünk működésében jogszerűség, szakszerűség és törvényesség
pedagógiai tevékenységünkben gyermekközpontúság, differenciált, komplex
személyiségfejlesztés
az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítása
az eredményesség érdekében motiváció, aktivizálás, illetve folyamatos ellenőrzés,
értékelés
minőségelvű és partnerközpontú szemlélet
nyitott iskola, ahol egyenrangú félnek tekintjük a tanulókat, a szülőket, a
pedagógusokat, a demokrácia megvalósítására törekszünk
Céljaink, feladataink:
1. Célunk olyan humanisztikus jellegű, tehetséggondozó, képességfejlesztő, nyitott, derűs
iskolát működtetni,
amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségüknek fejlődése áll a
központban
ahová szívesen, örömmel járnak a tanulók
ahol jól érzik magukat a szülők is
ahol alkotó és megújuló gondolkodással rendelkező, a szépet és értékeset becsülni
tudó, harmonikus környezetet teremtő és megóvó ember eszménye a cél
ahol a nevelési tevékenység elsődlegességét hangsúlyozzuk az oktatómunka
fontosságának elismerése mellett
ahol az alapfokú művészetoktatás lehetőséget nyit a tanulók számára
amelyben lehetőség nyílik önmegvalósításra a művészet eszközeivel
a felnőtt léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztéséhez
az egyetemes és nemzeti kulturális örökség megismerési, megőrzési igényének
megalapozásához.
ahol minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi
állapotát hatékonyan fejlesztő rendszerszerűen működő egészségfejlesztő
tevékenységekben.
Feladatunk:
Megőrizni az évek során kialakított önálló arculatunkat, az iskola fő profilját,
speciális képzési rendjét, vonzerejét, mely a jobb adottságokkal, képességekkel
rendelkező és érdeklődő tanulók számára biztosítja alapfokú művészeti oktatást
és az emelt óraszámú angol nyelvi képzést.
Tehetséges tanulók felkutatása, ösztönzése, versenyekre való felkészítése,
tehetséggondozó program megvalósítása.
Az alapfokú művészetoktatással, a kulcskompetenciákkal képessé tenni a
tanulókat önmaguk megismerésére, a művészi élmények befogadására.
A kreativitás, a külső-belső esztétikum, a rend, a természet, a kultúra és a
néphagyomány értékeit becsülő magatartási igény megalapozása.
Fejleszteni a gyerekek zenei és mozgáskultúráját, testi- lelki állóképességét.
Folyamatos visszajelzés művészeti tevékenységük eredményességéről, alkotó
munkájuk minőségéről.
6
2. Tanulóink számára korszerű alapképzés, a mindennapi életben hasznosítható ismeretek,
egymásra épülő alapkészségek, jártasságok, képességek nyújtása, kulcskompetenciák
fejlesztése, melyek birtokában és annak bővítésével, élethosszig tartó tanulással a
későbbiekben
művelt, felelős, kreatív, versenyképes emberré válhatnak
megfelelő foglalkozásra, hivatásra tehetnek szert
elsajátíthatják a társadalmi beilleszkedés alapvető normáit
Mindezt segítse elő
az alsó tagozatban folyó nem szakrendszerű oktatás
az információs és kommunikációs kultúra megalapozása
Feladatunk:
Az általános alapfokú oktatással a továbbhaladáshoz szükséges alapkészségek, az
értő olvasás, az íráskészségek a nyelvi kommunikációs, a matematikai
képességek, valamint a hasznosítható emelt óraszámú idegen nyelvi, és az
informatikai ismeretek preferálása
A hatékony oktatással a tankötelezettség biztosítása
A természettudományos kreatív kritikai gondolkodás és szemlélet, illetve a
problémamegoldó, döntési, szabálykövető, komplex információk kezelésével, a
vitakultúrával kapcsolatos képességek, kulcskompetenciák megalapozása,
informatikai, könyvtárállomány bővítése stb.
A tanulók megismertetése a hatékony tanulási módszerekkel, az egyénre szabott
tanulási módszerek, eljárások kiépítése
Az önművelés, az önálló tanulás, az önfejlesztés igényének kialakítása.
A képzettségnek és az adottságoknak megfelelő tudatos pályaorientációs
tevékenység megvalósítása.
Olyan ismereteket és képességeket kialakítani, melyekkel az országos felmérések
átlagához közelítenek vagy meghaladják azokat.
3. Az esélyegyenlőség biztosítása minden tanulónk számára. Így
a különleges gondozást igénylő sajátos nevelési igényű tanulók (elsősorban
érzékszervi fogyatékos, valamint a pszichés fejlődési zavarokkal (dyslexia,
dysgraphia, dyscalculia stb.) küzdő tanulók integrált oktatási formában történő
képzése a hátrányos megkülönböztetés elutasításával, lehetőségeik és sajátosságaik
figyelembevételével
a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára
differenciált képességfejlesztéssel, a szociális kompetenciák előtérbe helyezésével,
felzárkóztató foglalkozásokkal a harmonikus fejlődéshez szükséges pedagógiai
feltételek, a korszerű ismeretek elsajátításának biztosítása
az integrációs programban rejlő lehetőségek kihasználása
Feladatunk:
A sajátos nevelési igényű gyermek felismerése,
A szakértői vélemények ajánlásainak figyelembevételével fejlesztő és
felzárkóztató foglalkozások szervezése fejlesztőpedagógusunk és utazó
gyógypedagógusok irányításával
A megfelelő kompetenciák fejlesztésével és eljárásokkal a kívánt optimális
magatartásforma és teljesítmény elérése
Speciális tanulásszervezési módszerek alkalmazása
7
Eredményes felzárkóztató program kidolgozása a „lemaradó”, a hátrányos
helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a tanulási kudarccal és a
beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók számára.
Fontos a tanulók megismertetése a hatékony tanulási módszerekkel a
szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás keretein belül csoportbontásban,
arra felkészült pedagógusok vezetésével új, változatos oktatási módszereket
alkalmazva.
Személyes példamutatással nevelni a tanulókat a toleranciára, a másság
elfogadására, az emberi jogok tiszteletben tartására.
4. Célunk olyan személyiségfejlesztő munka,
melyben az alapvető emberi értékek, valamint az egyén önmagához és a társas
kapcsolatokkal összefüggő értékek közvetítődnek
melynek eredményeként tanulóink alkalmazkodóvá, fogékonnyá válnak a saját
környezetük, a társas kapcsolatok és a társadalom értékei iránt
melyben a különböző művészeti ágak iránt érdeklődő tanulók pozitív emberi
tulajdonságai, magatartási formái, szokásai fejlődnek az egyetemes és nemzeti kultúra,
valamint a mindennapi élet legértékesebb értékeivel
melynek hatására öntevékeny diákönkormányzat működik
Feladatunk:
Olyan folyamatot, szituációt teremteni a nevelés gyakorlatában, ahol érvényt kap:
o az alapkompetenciák fejlesztése
o az alapvető emberi és erkölcsi értékek, a tanulók saját értékeinek
megismerése, ahol törekszenek az önmaguk és társaik előnyös
tulajdonságainak erősítésére a személyiségfejlesztés érdekében
o az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és
helyes formáinak kialakítására való törekvés
o ahol megtörténik az egyéni harmóniát megteremtő értékek közvetítése a
demokratikus jogok és a kötelességek gyakorlása, életkoruknak és
képességeiknek megfelelően az alkotmányosság, a törvényesség
ismereteinek közvetítése
o ahol kiemelt feladat az érzékenység, a másság elfogadása, a kudarctűrés és a
felelősség igényének felkeltése az egymás és a közösség problémáinak
megoldásában
o ahol fontos feladat, hogy rendszeresen vagy alkalmanként kulturáltan –
életkorának megfelelően tudjon érvelni, véleményt formálni, gondolatait
szóban és írásban világosan kifejezni, eltérő értékítéletet őszintén vállalni
o feladatunk a társadalmi beilleszkedés alapvető normáinak elsajátíttatása
5. Célunk, az egyetemes kultúra, az európai azonosságtudat megalapozása. Ennek
eléréséhez
a hazaszeretet, a magyarságtudat megalapozása
nemzetünk kulturális örökségének, nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése
tanulóinkban kialakítani a különböző népek kultúrájának, szokásainak, életmódjának
megismerési igényét
az Európai Unióhoz tartozás tudatának erősítése
a globális problémák és egyéb fenyegető veszélyek csökkentése igényének felkeltése
a határon túli magyar iskolák kapcsolattartásának, együttműködésének erősítése
Feladatunk:
8
Ösztönözni a tanulókat szűkebb-tágabb környezetük történelmének, kultúrájának,
vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására
Biztosítani a nemzeti ünnepek, megemlékezések a tanulók életkorának megfelelő
szintű és érzelmekre ható megünneplését.
A helytörténeti ismeretek, a kiemelkedő nemzeti és szegedi személyiségek
megismerése érdekében városi ünnepek látogatása, tanulmányi helytörténeti séták,
kisebb országjárások stb. szervezése
Kapcsolattartás a határ menti testvériskolákkal
6. Célunk testileg, lelkileg egészséges tanulók nevelése, akikben kialakul
a rendszeres testmozgás igénye
az egészséges életvitel, a versenyzés gyakorlásának helyes szokása
a konfliktuskezelés megfelelő, eredményes módja
a betegségek és káros szenvedélyek megelőzésére irányuló igény
a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránt elfogadó, segítőkész magatartás
Feladatunk:
az egészséges életvitel iránti igény kialakítása
minden tanuló – egészségi állapotának megfelelő – iskolai testnevelésben való
részesítése (könnyített testnevelés, alkalmi felmentés stb.), a mindennapos
testedzési lehetőség biztosítása, a mozgásigény fenntartása
a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás,
rossz táplálkozás stb.) egészségkárosító hatásának ismertetése, megértése és az
ezek elutasítására irányuló magatartás megalapozása
a lelki egészség fenntartásához, ápolásához szükséges érzelmi biztonság (főleg a
családban) igényének felkeltése
intézményi védő-óvó előírások, a tűz- és bombariadó ismertetése, a megelőző
tevékenységek gyakoroltatása a tanulókkal
7. Célunk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének megalapozása. Arra
törekszünk, hogy
tanulóinknak igénye legyen iskolánk külső-belső rendjére, tisztaságára,
otthonosságára, védelmére; mindezt életkori adottságaiknak megfelelően és a
lehetőségek szerint gyakorolják is
nevelőmunkánkkal, az ismeretek közvetítésével alakítsuk ki a természet és az ember
alkotta értékek megbecsülésének, megőrzésének igényét
olyan tulajdonságok, szokások alakuljanak ki tanulóinkban, melyek birtokában
felelősen kapcsolódnak be később is közvetlen környezetük rendjének megőrzésébe,
értékeinek gyarapításába
Feladatunk:
a korszerű ökológiai szemlélet, a természettudományos gondolkodás kialakítása
a felelősség igényének kialakítása az iskolai osztály, a környezet
tisztántartásában, környezetünk esztétikájának megőrzésében
megismerni a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat
a tanulók bekapcsolása a környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,
a környezeti károk megelőzésébe
környezetvédő táborok, kirándulások, erdei táborok szervezése, ajánlása
8. Célunk hagyományaink, kapcsolataink további ápolása
színes, szabadidős tevékenységrendszerünk megőrzése, további erősítése
9
a nemzeti, nemzetiségi hagyományok iránti érdeklődés felkeltése
a szülői szervezet és az iskolaszék hatékony együttműködése
kölcsönös együttműködés partnerintézményekkel
Feladatunk:
együttműködés a diákönkormányzattal, szülőkkel, iskolaszékkel, külföldi
magyar testvériskolákkal, kulturális és egyéb szervezettel az iskola, a város
múltjának, jelenének megismerésében, a hagyományok, a szegedi szokások,
ünnepek megőrzésében (Gedói napok, farsang, ballagás, vetélkedők,
sportbajnokságok, iskolagyűlések, diáktárlatok, tehetséggondozó versenyek
megrendezése, a határon túli diákkapcsolatok ápolása stb.)
9. Célunk a hatékony és sikeres munka, melynek érdekében törekszünk
alkotó, továbbfejleszthető tudással rendelkezzenek az intézmény pedagógusai,
alkalmazottai
a jó munkahelyi légkör megtartására
a helyi társadalom tájékoztatására az elért eredményekről
az iskola jó hírnevének emelésére
pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésére
a fenntartó által biztosított költségvetés növelésére egyéb forrásbővítő
tevékenységekkel (pályázatok, alapítvány)
Feladatunk:
a közalkalmazottak szakmai ismereteinek, tudásának bővítése szervezett
továbbképzésekkel, illetve önálló tanulással
tankönyv, szakmai cikkek, tanulmányok írására ösztönzés
az iskola imázsának megőrzése
iskolai honlap, iskolaújság és iskolarádió működtetése
óvodáknak „Kopogtató” tájékoztató küldése
művésztanárok, tanítványok tárlatának szervezése
szponzorok, alapítványok megkeresése anyagi támogatás biztosítása érdekében
rendszeres pályázati rendszer működtetése
Eszközeink, eljárásaink:
1. Humanisztikus jellegű, tehetséggondozó, képességfejlesztő, nyitott, derűs iskola
működtetéséhez
tárgyi és személyi feltételek biztosítása
tehetséges tanulók felkutatása, motiválása
különböző szakmai és hagyományos pedagógiai módszerek alkalmazása
megfelelő szervezeti formák (csoportbontás, tanórán kívüli tevékenységek)
kialakítása
a pedagógusok és a tanulók sokféle, minőségi differenciált tevékenységének a
megvalósítása
rendszeres alkotótevékenységre ösztönzés
tanulói alkotások kiállítása, tanulók versenyeztetése
az esztétikai nevelés biztosítása érdekében színház-, tárlatlátogatások, tanulmányi
kirándulások, múzeumi foglalkozások stb. szervezése
2. Korszerű alapképzés nyújtásához, kulcskompetenciák fejlesztéséhez, az élethosszig
tartó tanulás megalapozásához
10
az oktatási folyamat megszervezése az életkori sajátosságoknak, az egyéni
képességeknek, adottságoknak megfelelően
az alapképzés feltételeinek biztosítása
hatékony tanulási módszerek és technikák megismertetése
korszerű eszközök használata
iskolai információs lehetőségek bővítése
könyvtár, médiatár, informatikai bázis bővítése
csoportbontások, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások
törekvés az optimális órarend kialakítására
tanulmányi és egyéb eredményeket tartalmazó adatbázis kiépítése és rendszeres
frissítése (helyi, országos felmérések, tesztek)
tanulmányi és egyéb versenyek szervezése az iskolában az iskolán kívül
pályaorientációs előadások, rendezvények szervezése
3. Az esélyegyenlőség, integrált oktatási forma biztosításához
a szakrendszerű és nem szakrendszerű órákon a tanulók alapkészségeinek erőteljes
fejlesztése, az eredményesebb előrehaladás lehetővé tétele
kérdőív, beszélgetések stb. a hátrányos helyzet felmérésére
speciális és egyéb felzárkóztatást elősegítő módszerek alkalmazása a tanórákon és
tanórán kívüli tevékenységeknél
egyéni bánásmód, differenciált tanulás-szervezés, tanulási technikák megtanítása,
egyéni fejlesztési terv, kooperatív tanítás-tanulás nyomon követése, stb.
fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások beiktatása
a tanulók pozitív adottságainak felismerése, erősítése
a sajátos nevelési igényű tanulók szerepeltetése, versenyeztetése képességeik
alapján
az informatika, a könyvtár, a sport szerepének erősítése
együttműködés a szülőkkel
kapcsolattartás a szakmai, hivatalos szervezetekkel (nevelési tanácsadó,
szurdopedagógus, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ, rendőrség stb.)
4. A közösségi, közéleti személyiség fejlesztéséhez
osztályfőnöki órák és tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények
önismereti beszélgetések, élet közeli helyzetek, szituációk, dramatikus játékok során
pozitív hangulat, humor, önértékelés erősítése
segítségnyújtás a siker-kudarc megéléséhez, feldolgozásához
csoportos és páros feladatok adása, az együttműködési készségek fejlesztése, a
vitakészség erősítésére
szülők, szakemberek bevonása
közösségi és közéleti feladatokkal való megbízás, felelősi rendszer működtetése,
ellenőrzés, értékelés az osztályban, egyéb közösségi szervezetben
a diák-önkormányzati tevékenység működtetése
5. Az egyetemes kultúra, az európai azonosságtudat megalapozásához
helytörténeti ismeretek a kiemelkedő nemzeti és szegedi személyiségek megismerése
érdekében, városi ünnepek látogatása, tanulmányi, helytörténeti séták, országjárások,
stb. szervezése
11
határ menti magyar iskolákkal való kapcsolattartás (baráti, szakmai
csereprogramok, versenyek, programok közös szervezése, pályázati együttműködés,
stb.)
6. Testileg, lelkileg egészséges tanulók neveléséhez
mindennapos testedzés, a sportolás feltételeinek megszervezése a tanórákon,
napköziben illetve tanítási időn túl (szervezett úszásoktatás a helyi tanterv szerint,
szabadidős kerékpározás, séta, játékok, természetjárás, 3 napos erdei iskola 6.
osztályosoknak, stb.) a testnevelőkkel, pedagógusokkal, a szabadidő-szervezővel
a sportkör sikeres működtetése, élményt nyújtó sportágak beindítása, differenciált
követelmények, sportjátékok megválasztása
sportversenyek szervezése (házi, városi, megyei bajnokságok stb.)
közlekedési ismeretek közvetítése
drog- és bűnmegelőzési programok, előadások szervezése
a szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek, a család funkciójának
megismerésének feldolgozásához felvilágosító előadások szervezése, szakirodalom
beszerzése
konfliktuskezelő technikák gyakorlása, önismereti tréningek, mentálhigiénés
előadások szervezése
pedagógusok, szülők, mint követendő mintaképek a nevelési gyakorlatban
védő-óvó intézkedések, tűz- és bombariadó gyakorlása, illetve a gyermekbalesetek
elkerülésére irányuló filmek, ismeretek közvetítése osztályfőnöki, testnevelés és egyéb
órákon, foglalkozásokon
rendszeres együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, az iskolaorvossal, a
szülőkkel, a rendőrséggel, egyéb szervezettel a tanulót veszélyeztető okok
megelőzése illetve megszüntetése érdekében
mérések, elemzések felhasználása a nevelési gyakorlatban
7. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének megalapozásához
környezettudatos szemlélet, magatartás megalapozása a tantervi követelmények és
egyéb más tanórán kívüli rendezvények, programok, stb. révén. (pl. víz, Föld napja,
előadások, versenyek, vetítések, pályázatok, stb.)
természetjárások, tanulmányi séták, mérések szervezése a természeti értékek
megismerése céljából
hulladékgyűjtés
kapcsolattartás a szakmai szervezetekkel
természetes anyag megmunkálása
tiszta környezet megvalósítása
ajánlott környezetvédő és erdei táborok
felelősi rendszer működtetése az iskolában
az iskola „zöldítése”
8. Hagyományaink, kapcsolataink további ápolása érdekében
tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése a diákönkormányzat segítségével
(előadások, játékos sportnapok, tanulói kiállítások stb.)
az iskolai tradíciók erősítése, új hagyományok megteremtése (Gedói napok, Családi
délután, halloween, farsang, bazár, egészség- és környezetvédelmi programok,
tantárgyi versenyek, szakkörök, sportkör működése, stb.)
12
a határmenti (külföldi) magyar iskolák közötti szakmai program erősítése, baráti
kapcsolatok elmélyítése közös programok révén
rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolaszékkel, egyéb intézményekkel
(partneri igény felmérése, tájékoztatás, szülői, iskolaszéki értekezletekkel stb.)
9. A hatékony és sikeres munka érdekében
pedagógus szakvizsga, továbbképzés támogatása
pályázatokon, tankönyvírásban, pedagógiai kísérletekben, tudományos
kutatómunkában, szakmai egyesületi munkában, stb. való részvétel támogatása
kitüntetések, címek, jutalmak adományozása
minőségi munka anyagi elismerése
az iskola menedzselése, városi rendezvényeken való közreműködés, versenyek,
bemutatók, tárlatok rendezése
pályázat-figyelő rendszer működtetése
pályázatok készítése, alapítvány, szponzorok bevonása és egyéb adományok,
forrásbővítő lehetőségek felkutatása
ésszerű, takarékos gazdálkodás
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A pedagógiai programunkban a NAT és a helyi sajátosságokból adódó hagyomány alapján
meghatározott alapelvek, leírt értékek, az alapvető követelmények és az ezekre épülő
differenciálás azt a célt szolgálják, hogy tanulóink
a különböző szintű adottságaikkal
az eltérő mértékű fejlődésükkel
az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal
egyéb tevékenységeikkel
a pedagógus személyének, munkájának, életvitelének követendő mintaképének
figyelembevételével
szervezett ismeretközvetítéssel és spontán tapasztalatokkal
minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
Nevelésünk elsőrendű feladata a pozitív egyéni értékrend kialakulásának, megőrzésének,
megszilárdulásának, pozitív irányú változásának az elősegítése.
Ma már egyre inkább nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a sikeres életvitelhez, a
beilleszkedéshez folyamatosan megújuló, alkalmazható tudásra és szemléletváltásra van
szükség. Számunkra ez azt a feladatot jelöli ki, hogy az iskolából kikerülő tanítványaink olyan
új kompetenciákkal (motívum és képességrendszerekkel) rendelkezzenek, amelyekkel
alkalmazkodni tudnak a körülöttük lévő gyorsan változó világhoz és képesek az „élethosszig
tartó tanulás” koncepcióját elfogadni.
Ebből következően – a komplex személyiségfejlesztés érdekében – nevelőtestületünk is
kiemelten kezeli a képességek szerepének megváltozását, melyek az alábbi nevelési területen
jelentkeznek feladatként:
kognitív kompetencia fejlesztése (értelmi nevelés)
szociális kompetencia fejlesztése (közösségi nevelés, segítő életmódra nevelés)
személyes kompetencia fejlesztése (testi és lelki egészségre nevelés)
13
speciális kompetencia fejlesztés (specializáló, szakmai nevelés)
Az alábbiakban határoztuk meg a pedagógiai folyamat személyiségformáló sajátosságait:
a személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a
gyermek önmagához és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is
kiemelt fejlesztési feladat a tudás képesség jellegű komponenseinek megalapozása
fontos a tudáshoz kapcsolódó, a tanulást támogató kompetenciák fejlesztése
az ismeretek feldolgozásával, az összefüggések feltárásával, a követelmények
meghatározásával, a kompetenciák fejlesztésével megalapozhatjuk tanulóink
műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és
tágabb környezetükben, saját világukban, valamint az élethosszig tartó tanulás
igényét
a személyiségfejlesztő nevelés-oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai
program
o teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának
o ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat
o ha hozzájárul életmódjuk, motivumaik, szokásaik, az értékekkel történő
azonosulásuk fokozatos kialakulásához
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink
1. Az értelem kiművelése terén adódó feladatok:
(Kognitív kompetencia fejlesztése)
Tanulási motívumok fejlesztése
megismerési és felfedezési vágy felkeltése
játékszeretet fejlesztése
tanulási teljesítményvágy optimalizálása
tanulási sikervágy
tanulói kötelességtudat kialakítása
meggyőző vélemények
a tanulás értelmének megmutatása
pályaorientáció
önfejlesztési igény
Értelmi képességek fejlesztése
kognitív kommunikáció (ábraolvasás, ábrázolás, nyelvi kommunikáció)
gondolkodási képességek (analízis, szintézis, összehasonlítás, stb.)
az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása
2. A családi és közösségi kapcsolatok és erkölcsi ismeretek elmélyítését támogató
fejlesztési feladatok
(Szociális kompetencia fejlesztése)
Pozitív szociális motívumok megalapozása
a másik fél érdekeit figyelembe vevő segítő magatartás kialakítása
szociális értékrend, a szociális viselkedés alapvető szabályainak megismerése,
gyakorlása
szabálytudat kialakítása, formálása
a döntési szabadság és felelsősség szerepének megértése
14
a másság elfogadása, segítése
az integrációban résztvevők elfogadása
Szociális képességek fejlesztése
szociális kommunikáció
szabálykövető, döntési, együttműködési képesség
közösséghez való alkalmazkodás képessége
csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való képesség
a csoport, közösség szervezésének képessége
együttműködés, a vezetés, a versenyzés képességének fejlesztése
Társadalmi, állampolgári kompetenciák fejlesztése
vállalkozási, gazdálkodási, cselekvési kompetenciák
3. Testi és lelki egészségre való felkészítés feladatai
(Személyes kompetencia fejlesztése)
Személyes motívumok, képességek fejlesztése
pozitív biológiai és komfortszükséglet
mozgásszükséglet kielégítése
egészségvédelem
fogyasztóvédelem
öntevékenységi vágy
önismereti, önértékelési képességek
egészséges és kulturált életmód
önkiszolgálási, önellátási képességek
önálló életvezetés megalapozása
testi képességek
önkifejező képesség
4. Művészeti, szakmai képzés megalapozásának feladatai
(Speciális kompetencia fejlesztése)
Személyes motívumok, képességek fejlesztése
önkifejezés
alkotóképesség
önértékelés
esztétikai érzék
pályaorientáció
A személyiségfejlesztési célok megvalósításának szervezeti formái
általános iskolai tanórák
művészetoktatási tanórák
tanórán kívüli tevékenységek o napközis foglalkozások o diák-önkormányzati tevékenységek o diákétkeztetés o tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások o szakkör, énekkar, diáksportkör, tömegsport o versenyek, bemutatók, tárlatok, vetélkedők o tanulmányi kirándulás (ajánlott)
15
o 3 napos erdei iskola (6. osztályban) o múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás o szabadidős foglalkozások o iskolai könyvtár o hit- és vallásoktatás
o hagyományőrző tevékenységek
Akkor tekintjük sikeresnek személyiségfejlesztő nevelési munkánkat, ha a tanulók 8.
osztály év végéig
a tanult, értelmi, szociális, állampolgári, személyes kulcskompetenciákkal (kreatív
gondolkodási, döntéshozatali, problémamegoldási, előrelátási, hatékony tanulási,
érvelési, életvezetési képességekkel stb.) – az alapkészségek elsajátítása mellett (írás,
olvasás, matematika, megértés, beszéd) – képesek tudásuk bővítésére, vagyis
alapismeretük nyitott és alkalmazható a hétköznapi életükben, az élethosszig tartó
továbbtanulásukban egyaránt.
ha életkori fejlettségüknek, adottságaiknak megfelelően megalapozódtak bennük a
személyes minőségek jegyei (felelősség, őszinteség) és ezek birtokában tudatosan és
igényesen élő, feladatokat vállaló cselekvő és teljesítő felnőtté válhatnak.
ha megalapoztuk bennük
o a színvonalas műveltség, igényesség, esztétikai érzékenység, erkölcsi
fogékonyság iránti igényt
o nyitott sokoldalúságot
o egymás tisztelete és segítése, mások értékeinek megbecsülése, a fegyelmezettség
iránti igényt
o a haza iránti elkötelezettség, az együttműködés, az aktivitás
o etikus, alkotó diákélet, életkoruknak megfelelő értékrend, döntési képesség
o környezettudatos és egészséges életmód iránti igényt.
1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Helyes egészségszemlélet, sokoldalú képességrendszer és a pozitív személyiségjegyek
megalapozása.
Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember
elemi érdeke és legfőbb feladata.
Tudatosítani a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok-okozati
összefüggéseit.
A testi-lelki harmónia megalapozása.
Tudatosítani az egészségvédő magatartás és szokásrendszer fontosságát, azt, hogy a
kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez.
Megértetni, hogy a kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására.
Megalapozni az életkoruknak megfelelő önismeret és önnevelés képességét.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban elfogadó szemléletmód
kialakítása
1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
16
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását
szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli
foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából
legfontosabb ismeretekkel
Konkrét egészségnevelési feladataink
1. Higiénés magatartásra nevelés:
A személyi higiénére nevelés területei
o általános testápolás
o egészséges öltözködés
o fogápolás
o serdülőkori higiénés problémák
A tisztaság iránti tartós igény kialakítása
A környezethigiénére való nevelés területei
o a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje
o a lakás, a lakókörnyezet higiénéje
2. Egészséges táplálkozásra nevelés:
A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése
A korszerű táplálkozástechnika megismertetése
A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása
Megfelelő étkezési szokások és az étkezés higiéniájának kialakítására nevelés
Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése
3. Egészséges mozgásfejlődés biztosítása:
A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése
A sportolás szükségletté tétele
A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése
Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése
4. Balesetmegelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés:
Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére
Felkészítés az egészségre veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére
Elsősegélynyújtási ismeretek adása
A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése
5. Mentálhigiéné, krízisprevenció:
A lelki egészség megóvására nevelés
a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése
A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése
A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása
6. Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés, prevenció:
A függőséghez vezető motívumok, vészhelyzetek felismertetése
Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek (alkohol- és kábítószer fogyasztás,
dohányzás) elutasítására nevelés
7. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés:
Reális önismeretre nevelés
A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése
Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés
Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés
17
8. Családi életre, társsá, szülővé nevelés:
A nemi szerepvállalásra való felkészítés
Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés
A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés
A családi szerepek megélésére való nevelés
Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés
1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat
ismerjék fel a vészhelyzeteket
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)
foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos
legfontosabb alapismeretekkel.
3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok
megvalósításának elősegítése érdekében
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal,
tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos
iskolán kívüli vetélkedőkbe
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő
tevékenységformák szolgálják:
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi
ismeretek:
TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI
ALAPISMERETEK
biológia
- rovarcsípések
- légúti akadály
- artériás és ütőeres vérzés
kémia
- mérgezések
- vegyszer okozta sérülések
- savmarás
- égési sérülések
- forrázás
- szénmonoxid mérgezés
fizika - égési sérülések
18
- forrázás
testnevelés - magasból esés
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott
elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás
baleseteknél, a mentők hívásának helyes módja, valamint az iskolai egészségügyi
szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra
megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással
foglalkozó Egészségvédelmi hét szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók
számára.
1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A személyiség kialakulásában döntő szerepe van a közösségnek, amely az egyént körülveszi.
A személyiségfejlesztésre irányuló feladatok megvalósítása tehát csak a közösség
nevelőerejével, a közösségben lehet eredményes. A közösség biztosítja a fejlődés keretét,
miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik.
Célunk
a közösség iránti igény kiépítése
az együttélés, az együttműködés formáinak, lehetőségeinek megteremtése, folytonos
megújítása
a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közösségbe való integrálása
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a NAT kiemelt fejlesztési feladatai alapján
Hon- és népismeret
Sajátítsák el a tanulók azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és
közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei
megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek.
A közösségi munka segítse elő a természeti és társadalmi környezettel való
harmonikus kapcsolat kialakítását.
Ismerjék meg városunk és hazánk nevezetességeit, külön kiemelten a világörökség
részeit.
Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra
Legyenek érdeklődőek, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok
iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre.
Legyenek nyitottak, megértők a különböző kultúrák, vallások, a másság iránt,
becsüljék meg ezeket.
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
Aktívan vegyenek részt az osztály és az iskola közösségének életében.
Sajátítsák el a közösségi élet szabályait.
Tanulóinkban jelentkezzen a tágabb értelemben vett közösséghez való tartozás,
alkalmazkodás igénye.
Éljenek demokratikus jogaikkal.
Környezettudatosságra nevelés
Váljanak érzékennyé a tanulók környezetük állapota iránt.
19
Kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,
gyarapításába.
Vállaljanak felelősséget egyéni és közös cselekedeteikért.
Testi és lelki egészség
Az egészséges, harmonikus életvitel megalapozása.
A közösségen belüli konfliktusok megoldásához tapasztalatok szerzése.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közösségi beilleszkedésének elősegítése.
Az egymás iránti tolerancia érvényesülése, annak fejlesztése.
A közösségfejlesztés fő területei
1. tanítási órák (szaktárgyi, osztályfőnöki órák)
2. tanórán kívüli foglalkozások (napközi, kirándulások, szakkörök, felzárkóztató
foglalkozások, sportkör, énekkar, stb.)
3. diákok által szervezett iskolai foglalkozások
4. szabadidős tevékenységek
1.4.1. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok, eljárások
az osztályhoz, iskolához tartozás érzésének kialakítása
a társak elfogadása, tisztelete
a másság elfogadása
a közösségen belüli értékrend kialakítása, elfogadása
a tanulók kezdeményezéseinek, közvetlen tapasztalatszerzésének, közösségi
ellenőrzésének segítése
felelősi rendszer kiépítése, munkamegosztás
a közösségi cselekvések kialakításának segítése (példamutatással, bírálattal,
kezdeményezéssel, stb.)
a segítőkészség, a fegyelmezett magatartás fejlesztése
a nemzeti identitás, a magyarságtudat erősítése
a magyarság kulturális, természeti értékeinek védelme, gyarapítása
különböző változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való
felelősség érzésének erősítése
egyéni és csoportos művészeti tevékenység
1.4.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai
nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére
átgondolt játéktervvel és tevékenységekkel fejlessze a közösséget, a közösséghez való
tartozás érzését
ismertessék meg a tanulókkal a társas együttlét szabályait
a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás
erősítéséhez
a közös séták, kirándulások mélyítsék el a természet és környezet iránti felelősség
érzését
pályázatokon, művészeti szemlén, kulturális vetélkedőkön való közös részvétel
növelje a társak, a közösség iránt érzett felelősséget
20
1.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai
a különböző korú, érdeklődésű, adottságú gyermekcsoportok összefogása,
érdekképviselete
a diákdemokrácia igényének kialakítása, gyakoroltatása
a közösségi normák, a házirend betartása
az iskola tanulmányi, tisztasági, magatartási fegyelmének megalapozása
helyes kapcsolat kialakítása a tantestület, az egyéb iskolai dolgozók között az
eredményes munka érdekében
A diákönkormányzatot segítő tanár szerepe
összekötő a diákság, a diákönkormányzat és a nevelőtestület között
segíti és ösztönzi a diák-önkormányzati tevékenységet
tapasztalataival segíti a diák-önkormányzat által szervezett szabadidős programokat
elősegíti a diákjogok és kötelességek megvalósulását
1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai
biztosítanunk kell a napi feszültségek oldását
ki kell elégíteni a tanulók érdeklődését és a tehetségek fejlődését
fejlesztenünk kell a tanulók találékonyságát és kíváncsiságát (tapasztalati úton)
biztosítanunk kell a diákok kommunikációfejlesztését
ki kell alakítanunk a gyermekekben a művészeti és kulturális tevékenységi formák
iránti érzékenységet és kíváncsiságot
igyekeznünk kell a diákoknak olyan szabadidős lehetőségeket és élményeket
biztosítani, amelyeket későbbi életükben is hasznosítani tudnak
lehetővé tenni olyan csoportok működtetését, amelyek saját maguk által
megfogalmazott (pozitív) programokat valósítanak meg
A közösségfejlesztés legfőbb színtere az osztály. Az induláskor véletlenszerűen kialakított
csoportból elsősorban az osztályfőnök feladata a közösség kialakítása, fejlesztése.
Ennek érdekében az alábbi feladatok hárulnak az osztályfőnökre, az osztályban tanítókra, a
napközis tanárra, a szabadidő-szervezőre, az osztályba járó tanulók szüleinek,
gondviselőinek közösségére:
a tanulók osztályon belüli társas kapcsolatainak, szociokulturális hátterének felmérése
az osztályon belüli kommunikációs kapcsolat figyelemmel kísérése
az osztály strukturáltságának felmérése
a periférikus gyermekek helyzetének javítása
az emberi együttélés szabályainak, formáinak megismertetése
a kulturált életmód és magatartás iránti igény felkeltése
a tanuló ösztönzése és bekapcsolása a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,
gyarapításába
az összetartozás érzésének a kialakítása
az „én – és mi” tudat erősítése, baráti kapcsolatok ápolása
közös élmények biztosítása, közös tervek készítése
a tanulók közös tevékenységeinek szervezése
felelősi rendszer kiépítése
21
az osztály hagyományainak ápolása
Az iskolai közösség fejlesztésében fontos hagyományaink
Hagyományaink ápolása, új tradíciók létrehozása olyan közösségek kialakulását
eredményezheti, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységükkel elérhetővé és élővé
teszik kulturális örökségünket.
Ünnepélyeink, megemlékezéseink:
tanévnyitó, első osztályosok köszöntése, ballagás, tanévzáró, megemlékezés október 6-
ról, október 23-ról, március 15-ről, június 4-ről
Közösségi hagyományaink:
Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, gyermeknap, DÖK-nap, Gedói
napok, stb.
Világnapok:
Zenei világnap, Víz világnapja, Költészet Napja, Föld napja, Szeged napja
Versenyek, vetélkedők, bemutatók, tárlatok, egyéb közösségi rendezvényeink:
tanulmányi, népdaléneklési, képzőművészeti versenyek, egészségvédelmi és
környezetvédelmi vetélkedők, sportrendezvények, Halloween, karácsonyi hangverseny,
Ki mit tud?, Gedói napok, Gedói Diák Galéria, közös kirándulások, hulladékgyűjtés,
mozi-, színházlátogatás
Nevelőtestületünk azt vallja, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak
van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak és az iskolát
segítő szervezetek tagjainak, szülőknek is, akik megjelenésükkel, viselkedésükkel
beszédstílusukkal, társas kapcsolatukkal példaként állnak a diákok előtt.
Akkor tekintjük sikeresnek a közösségfejlesztésre irányuló munkánkat, ha a tanulók
többsége hajlandó a közös cél érdekében
közös értékrend elfogadására és
az iskola szervezett keretein belül és tanórán kívüli szabadidős tevékenységeken ennek
megfelelően viselkedni, munkálkodni
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk
tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
tanítási órákra való felkészülés
a tanulók dolgozatainak javítása
a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése
a megtartott tanítási órák dokumentálása
osztályozó vizsgák, pótvizsgák lebonyolítása
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok
felügyelet iskolai méréseken
iskolai kulturális és sportprogramok szervezése
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása
ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása
22
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, ebédeléskor
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel
részvétel a munkaközösségi értekezleteken
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő
rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája
során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire
segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az
osztály szülői munkaközösségével.
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét
minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
terjeszti
szülői értekezletet tart
ellátja az osztállyal kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése,
bizonyítványok megírása, hiányzások folyamatos vezetése, igazolása, továbbtanulással
kapcsolatos adminisztráció elvégzése
segíti és nyomon követi osztálya kötelező fogorvosi és orvosi vizsgálatát
tanulóit rendszeresen tájékoztatja a feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli
tevékenységek megszervezésében
javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére
rendkívüli esetekben órát látogat
közreműködik a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében, és különböző
pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére ill. ellensúlyozására
jelzi a veszélyeztetettséget, a hátrányos helyzetű tanulókat (felmérés minden év
szeptemberében)
javasolja a gyermekvédelmi felelősnek a nyilvántartásba vételt
rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, és a
szülőt figyelmezteti, ha a gyermek fejlődésének érdekében intézkedést tart
szükségesnek.
az 1. és az 5. osztályban, illetve szükség szerint családlátogatáson tájékozódik
a szülőket és a tanulókat ellenőrző útján is, illetve szülői értekezleten és egyéb módon
tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, a fogadóórájának időpontjáról,
helyéről
szorongást csökkentő tréningeket, tanulási, önismereti tréninget, segítő beszélgetést
szervez a gyermekvédelmi felelős és egyéb külső szakemberek bevonásával
ha a veszélyeztető okokat nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti
Szolgálattól
munkáját a gyermekek mindenek felett álló érdekének, valamint az egyenlő bánásmód
elvének figyelembevételével végzi, senkit sem különböztet meg hátrányosan
23
1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység
1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Az iskola alapelveinek, célkitűzéseinek, feladatainak meghatározásánál központi helyet kapott
a tehetséggondozás, a képességfejlesztés.
A tehetséggondozás, a vizuális művészeti nevelés fő nevelési célkitűzéssé emelése egyben
intézményünk speciális képzési rendszerét is jelenti, mely az alapfokú
művészetoktatásban valósul meg zömében.
A 2003/2004-es tanévtől kezdődően – többcélú intézményként működve – az általános
iskolai képzést alapfokú művészeti neveléssel egészítettük ki. Jelenleg oktatás a
képzőművészet terén valósul meg.
Munkánk során elsődleges célunk és feladatunk, hogy
felismerjük a tehetséget
megértsük a tehetséget és a megjelenési formáit
segítsük és motiváljuk a képességfejlesztést
ösztönözzük a tanuló intellektusát és a kreativitását
bevonjuk a környezetünk, az iskola és egyéb területen jelentkező problémák
észrevételébe, a megoldáskeresésbe
erősítsük és felkészítsük a gyermeket arra, hogy kreatív és tehetséges, elképzeléseit
megvalósítani tudó felnőtté válhasson
A tehetséggondozás, a képességfejlesztés feltételei
A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti
Tehetség Alap támogat.
művésztanárokkal és kreatív pedagógusokkal folytatott nevelő-oktatómunka
napi kapcsolattartás az azonos növendékeket oktatók, nevelők között
olyan alkotó légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitás akadályait (pl.
elmagányosodás, hibáktól való szorongás, túlzott önbizalom jelentkezése, stb.)
a tanulók megfelelő, egyéni adottságait is figyelembe vevő napi, heti terhelés
a sikeres, az „extra teljesítményre” felkészítő pedagógusok erkölcsi, anyagi elismerése
a tehetséges tanulók, a tehetséggondozó folyamatot irányító pedagógusok
menedzselése, stb.
A tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatásának színterei, szervezeti formái
alapfokú művészeti képzés
emelt óraszámú idegen nyelvi képzés (választható tanóra)
minden tanulót érintő tanórai foglalkozások
nem kötelező (választható) tanítási órák a tehetség kibontakoztatása céljából
csoportbontások, (idegennyelvi, informatikai, technika) biztosítva az átjárhatóságot
(egyéni elbírálással szülői kérelemre)
tanórán kívüli tehetséggondozó, képességfejlesztő foglalkozások: szakkörök, iskolai
sportkör stb.
egyéb lehetőségek: tanulók versenyeztetése, bemutatókon, kiállításokon való
részvétel, intézményi és a külföldi testvériskolák honlapjain való megjelenés, a hazai
sajtónyilvánosság előtti publikálás lehetősége
24
kulturális, tanulmányi, sport és egyéb versenyeken, pályázatokon való részvétel
A képességfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek, módszerek
egyéni képességekhez igazodó differenciált, kreatív tanórai és tanórán kívüli tanítás-
tanulás alkalmazása, irányított otthoni munkáltatás
a szülővel, tanulóval történt megbeszélés alapján a kimagasló tehetségek érdekében
(az alapképzés mellett külön egyéni felkészítés) az évugratás lehetőségének felajánlása
a művészeti iskolai képzésben
a tehetség felismerése utáni tanulói motiválás, rendszeres alkotótevékenységre
ösztönzés, a sikerélmény biztosítása
tehetség-, képességvizsgálat követéses módszerrel, tesztekkel, teljesítményméréssel
a pedagógusok személyes követendő alkotó tevékenységének bemutatása, illetve a
pedagógiai munkásságának, példamutató emberi magatartásának hangsúlyozása
az iskolai könyvtár és az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és
csoportos használata
tanulmányi, kulturális, művészeti, sport, diákolimpia és egyéb versenyekre,
pályázatokra való felkészítés és részvétel (városi, megyei, országos, nemzetközi
szinten)
külső rendezvényeken való fellépés, szereplés (más iskola, városi, külföldi lehetőség)
iskolai, diák-önkormányzati rendezvényeken, illetve helyi tárlatokon (Gedói Diák
Galéria) való bemutatkozás
alkotó szaktáborban való részvétel (iskolai alapítványi és családi támogatás
biztosításával)
az iskolai honlap és a sajtó, TV lehetőségeinek felhasználása a siker, az elismertség, az
ismertség, a bizonyítás érdekében
középiskolai továbbtanulásra felkészítés; sikeres pályaorientáció
Ha iskolánkban szakember és óraszám hiánya miatt nem tudunk a tanuló érdeklődésének és
igényeinek megfelelő tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítani, akkor más városi
magániskola, intézmény által indított képzésekre irányítjuk a tanulót.
1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A tanulási nehézségekkel, illetve magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, a
tanulásban lemaradó vagy gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatása fontos pedagógiai feladat.
Elsődleges feladatunk, hogy kisiskolás korban felismerjük a tanulást nehezítő tényezőket,
amelyek hátterében részképesség-, iskolai teljesítmények fejlődési zavarai (beszéd-, olvasás-,
írás, számolási stb. nehézségek, gyenge osztályzatok) illetve pszichés zavarok, hiperaktivitás
és/vagy figyelemzavarok állnak. A tanulási nehézséggel küzdő, a tanulási kudarcnak kitett
tanulók felismeréséhez az osztályfőnök, a napközis nevelő és a szülő nyújthat segítséget.
A különböző pedagógiai eszközök, eljárások mellett – egyéni bánásmód, türelem, megértés,
stb. – szükség esetén intézkedéseket kezdeményezünk, a szakértő segítségét kérjük.
Abban a kérdésben, hogy a gyermek tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó
megkeresésére a szakértői és a rehabilitációs bizottság dönt. Azokkal a tanulókkal, akikről a
szakértői bizottság tanulási képességzavart állapított meg, fejlesztő pedagógus, és a sajátos
nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus is foglalkozik.
25
Célunk
minden tanulási nehézségekkel vagy egyéb magatartási, pszichés nehézségekkel
küzdő gyermek segítése – az egyéni sajátosságait figyelembe véve – megfelelő
pedagógiai módszerekkel és tanulásszervezési eljárásokkal a hátrányok leküzdésében,
a hiányok pótlásában
a tanulásban lemaradt tanulók felzárkóztatása
A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője:
a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a
nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos
tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki
a tanulók önmaguk is kompenzálni kezdik a sikertelenséget: jó esetben más, a
számukra könnyebb tantárgyi tevékenységgel, kedvezőtlen esetben extrém
magatartással, beilleszkedési zavarral
A tanulási nehézség, magatartási probléma másodlagosan okozhat tanulási zavart, a
tünetek tehát egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak.
A fejlesztés kiemelt feladatai olvasás- és írásgyengeség esetén
Az olvasás- és írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az
intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-íráskészséget, fejlessze a
gyermek kifejezőkészségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek
megszerzésében.
A fejlesztési módszereket a szakértői vélemény alapján tervezi meg egyénre szabottan a
fejlesztő pedagógus, a tanító.
Legfontosabb feladatai:
testséma biztonságának kialakítása
a vizuális, auditív percepció fejlesztése
verbális fejlesztés
a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten
a vizuomotoros koordináció gyakorlása
a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése
az olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző, vagy diszlexia prevenciós módszerrel
a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során
A fejlesztés kiemelt feladatai számolási gyengeség esetén
A számolási gyengeség javításának célja az iskolában, hogy kialakuljon a tanulóban a
mindenkori osztályfokának és saját intellektusának megfelelően a számok jelentésének
megértése; az alapműveletek, a műveletek sorrendjének felismerése, alkalmazása; az
azonosságok és különbözőségek felismerése olyan gondolkodási műveletekben, mint a
lényegkiemelés, analógia vagy szabály megfogalmazása.
Kiemelt speciális teendők mindenekelőtt:
a testséma kialakítása
a téri relációk biztonsága
a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása
számfogalmak kialakítása és bővítése
az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd
összehangolt fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése
az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú
gyakorlásuk már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben
a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása
26
Fejlesztési feladatok
E tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul
venni. Közülük elsősorban a kommunikációs kultúra kap kiemelt hangsúlyt, mivel ezen a
területen koncentrálódnak speciális nevelési szükségleteik.
Általános követelmények
A tanulók e csoportjától is – kellő segítség és kompenzatorikus eszközök igénybevétele
mellett – elvárható az általános követelmények teljesítése.
Tanórai pedagógiai tevékenységek
egyéni képességekhez igazodó kooperatív tanítási – tanulási mód alkalmazása
(együttműködő, egymást segítő tanulók, csoportos tanulás, stb.)
a problémamegoldásban való együttműködés (megállapodásokon alapuló világos
szabályozással)
hatékony és eredményes tanórák szervezése, melyek jellemzője az igényesség, a
teljesítményorientáltság, a folyamatos mérés, a visszajelzés, a nyomon követés
megfelelő motiváció alkalmazása a közösségi élethez, a tanulási tevékenységekhez
kapcsolódó normák megalapozása céljából
sikeres tanulási technika elsajátíttatása a tanulókkal (a tanulás tanulásának
elsajátítása)
a pozitív pedagógiai eljárások, módok (dicséret, megerősítés stb.), a tanári attitűdök
(empátia, eltérések elfogadása, a különbségek kezelésének képessége stb.) előtérbe
helyezése
egyéni haladási tempójukhoz igazodó differenciált és rugalmas tanulásszervezési
formák, sokféle alternatív, tanulási út alkalmazása a hiányok pótlása és a képességek
fejlesztése érdekében
a tanuló mentesítése a szülő kérése, a szakmai munkaközösség véleménye és a
szakértői javaslat alapján az egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása alól
egyéni foglalkozás szervezése fejlesztő pedagógus irányításával egyéni fejlesztési
terv alapján
a szülő kérésére történő évfolyamismétlés engedélyezése
képesség-kibontakoztató foglalkozás szervezése
integrációs felkészítések szervezése
csoportbontások megvalósítása
Tanórán kívüli tevékenységek
szabadidős tevékenységek (sport, kulturális, tanulmányi foglalkozások, napközis,
tanulószobai foglalkozások, szakkörök stb.) szervezése
önismereti, tanulást segítő tréningek, egyéni beszélgetések szervezése
családlátogatás
támogató együttműködés a szülővel, a fejlesztő pedagógussal, szakmai szervezetekkel.
(Nevelési Tanácsadó)
Módszerek, eljárások
kooperatív tanítás-tanulás
csoportos, heterogén, bontott csoportos tanulás
együttműködés a problémamegoldásban
megállapodásokon alapuló szabályozás
rugalmas, differenciált, egyéni képességekhez igazodó tanulás-szervezés
alternatív utak, segítő beszélgetések, tréningek, felmérések, vizsgálatok
27
egyéni fejlesztési terv
folyamatos mérés és nyomon követés, visszajelzés
egyéni és csoportos felzárkóztatás
Felelősök
fejlesztő pedagógus
osztályfőnök
szaktanár
napközis pedagógus
mentortanár
utazó gyógypedagógus
1.6.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése
A pedagógus preventív feladata a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő
gyermekek felismerése, a nehézségek okainak szakember és szülő segítségével történő
feltárása, s ezek alapján a szükséges teendők beépítése a pedagógiai munkába.
Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, magatartási rendellenességgel küzd vagy
sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs
bizottság dönt.
Célunk:
a beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermeket – az egyéni sajátosságait figyelembe
véve – megfelelő tevékenységgel motiváljuk a kívánt optimális magatartásforma
elérésére
a beilleszkedési nehézségek miatti hátrányt csökkentsük
a tanulásban lemaradó illetve gyengén teljesítő tanulókat felzárkóztassuk
Tanórai pedagógiai tevékenységek
fokozott egyéni bánásmód alkalmazása
változatos tevékenységi formákkal való cselekedtetésre ösztönzés
differenciált tanulásszervezés előtérbe helyezése az egyéni képességek
figyelembevételével
a helyes tanulási technikák megtanítása a gyermekkel, illetve ennek ismertetése a
szülőkkel
megfelelő motiváció alkalmazása a közösségi élethez, a tanulási tevékenységekhez
kapcsolódó normák megalapozása céljából
a pozitív pedagógiai eljárások, módok dominanciája (a relatív „javulás” dicsérete,
megerősítése, megbízatások stb.)
a tanuló mentesítése a szakértői javaslat, a szülő kérése és a szakmai munkaközösség
véleménye alapján – egyes tantárgyakból, tantárgy-részekből az értékelés és minősítés
alól. Amennyiben a tanulót mentesíti az igazgató az értékelés és minősítés alól, egyéni
fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozás (tanóra) keretében gondoskodik az iskola a
többiekhez való felzárkóztatásról
a szülő kérésére történő évfolyamismétlés
a magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
28
egyéni foglalkozás szervezése egy-három tanuló részére egyéni fejlesztési terv
készítésével a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetve az 1-4. évfolyamra
járó tanulók eredményes felkészítése céljából
Tanórán kívüli tevékenységek
önismereti, tanulást segítő tréningek, egyéni beszélgetések szervezése
tanórán kívüli lehetőségek: napközi, tanulószoba, könyvtár, korrepetálások stb. és
szabadidős tevékenységek biztosítása a beilleszkedés és az eredményes teljesítmény
érdekében
a nevelési tanácsadó, a gyermekjóléti szolgálat, a szülői szervezet segítségének
igénybevétele (titoktartási kötelezettség)
együttműködés az óvodákkal, a családdal a zökkenőmentes beilleszkedés érdekében
osztályfőnöki, gyermekvédelmi felelős fogadóóra és családlátogatás szervezése
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok ellátásának egyik
legfontosabb feltétele a gyermek érdekeit mindig szem előtt tartó, a hátrányos
megkülönböztetés kizárásával tevékenykedő, speciális ismeretekben, módszertanban jártas
pedagógus közreműködése, aki a felismerés és szakvélemény után tudatosan elkészített
egyéni fejlesztési tervvel, pozitív hozzáállással, a család együttműködésével valósítja meg
nevelési elképzeléseit.
Az iskola támogatja a továbbképzési szabályzat és beiskolázási terv alapján azon
pedagógusok továbbtanulását, akik a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos
terápiákat kívánják elsajátítani.
1.6. 4. Sajátos nevelési igényű - hallássérült - tanulók képzése
Intézményünk ép értelmű hallássérült tanulók integrált oktatásával is foglalkozik.
A hallássérült tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltér a beszéd, a
nyelv, és ennek következtében a személyiség fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs
szintje az esetek jelentős részében nem korrelál a hallásállapottal, attól pozitív és negatív
irányban is eltérhet.
Az integráció célja:
Szeretnénk ezeknek a hallássérült gyermekeknek a beszéd, hallás és
személyiségfejlődéséhez hozzájárulni azáltal, hogy jól beszélő, halló környezetet
biztosítunk számunkra.
Segítjük őket abban, hogy halló tanulóink magatartásmintáját, szokásait átvegyék.
Önbizalmukat ezáltal erősítsék.
A halló társak jelenléte miatt realisztikusabban ítéljék meg saját képességeiket, s így
pozitívabb énképük alakuljon ki.
Az integráció serkentse a hallássérült gyermekeket arra, hogy a közös tanulás és
munka során önmaguk számára magasabbra állítsák a mércét, mint azt tennék
sorstársaik között a szegregált intézményben.
Esélyegyenlőségüket biztosítjuk azáltal, hogy a jobb eredmények megszerzésével szélesebb
körű lehetőség kínálkozik a továbbtanulásra, a pályaválasztásra.
Célunk, hogy:
Megtanuljanak élni, dolgozni abban a közegben, amelyben felnőttkorukban is élni,
dolgozni fognak.
29
Az integrált oktatási forma egészséges tanulóink javát is szolgálja. Tanulják meg
elfogadni az egyéni különbözőségeket, ne zavartassák magukat ezektől.
Alapozódjon meg bennük az általános iskolai évek alatt a mások iránti felelősségérzet,
az empátia és a tolerancia. S reméljük, így felnőttkorukban érzékenyebbé válnak más
emberek nehézségei iránt is.
Az integrálhatóság kritériumai iskolánkban
Rendelkezzenek a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
szakvéleményével hallássérült tanulóink.
Tanáraink munkáját szurdopedagógus segítse.
Feladataink az eredményes integráció érdekében
rendszeres kapcsolattartás a szurdopedagógussal és a szülővel
megfelelő ültetési renddel a szájról olvasási feltételek biztosítása a tanteremben
segítő padtárs
írásbeli utasítások alkalmazása
kooperatív tanulás alkalmazása
gyakoribb, sokrétűbb szemléltetés a tanítási órákon
rendszeres füzetvezetés
Speciális feladatként jelentkezik számunka
külön figyelem ráfordítás és a hallássérültek beszédgrammatikájának, szókincsének,
kifejezésmódjának fejlesztése, állandó javítása
a lehetőségeinkhez képest a hallásfejlesztés beépítése tanóráinkba
A hallássérült tanulók nevelésében – oktatásában meghatározó
a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei
a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye
a szurdopedagógus egyéni fejlesztési terve
A szurdopedagógus feladatai
kapcsolattartás a tanárokkal és a szülőkkel
tanácsadás, módszertani segítségnyújtás a pedagógusoknak
a tanulók otológiai és audiológiai ellátásának figyelemmel kísérése
az egyéni fejlesztő órák megszervezése a szakvélemény javaslatainak, a tanulók
beszéd- és hallásállapotának figyelembe vételével
egyéni fejlesztési terv kidolgozása
Speciális fejlesztési feladatai
hospitálás során a tanuló tanórai megfigyelése
egyéni rehabilitációs órák tartása
beszédhallás-nevelés
a helyes kiejtés fejlesztése
a szájról olvasás fejlesztése
1.6.5. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása
A gyermekvédelem elsődleges célja a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése,
megszüntetése és a hátrányok csökkentése.
30
Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napköziotthon és a tanulószoba
működtetésével, az iskolaorvosi ellátással, a gyermekek étkeztetésével, az iskolai tanórák,
foglalkozások előtti és után biztosított felügyelettel.
Speciális gyermekvédelmi feladata során a pedagógus köteles közreműködni a tanuló
fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Feladata a szülők és a tanulók rendszeres tájékoztatása, esetleges figyelmeztetése, illetve a
szükséges intézkedés meghozatala.
A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök és a napközis nevelő áll. Ők
irányítják a gyermekvédelmi tevékenységet, jelzik a veszélyeztetettséget, javasolják a
gyermek nyilvántartásba vételét.
Iskolánk pedagógusai közül többen vállalták a prevenció érdekében a mentálhigiéniai
ismeretek intenzív elsajátítását.
A komoly szakmai tudással rendelkező pedagógusok együttesen segítik az iskola
veszélyeztetett, illetve az iskola tanulóinak mintegy 25 %-át kitevő hátrányos helyzetű
(ebből kb. 1% halmozottan hátrányos helyzetű) tanulókat. Ezen tanulók rendszeres
iskolalátogatók, de az esetleges igazolatlan hiányzásokat számon tartjuk. A gyermek
személyiségfejlesztését a pedagógusok az etikai normák, a titoktartási kötelezettség
betartásával végzik.
A pedagógiai segítésen túl az iskola támaszkodik az önkormányzat, az alapítvány, a
pályázatok által nyújtott anyagi támogatásra, melyet a gyermekek érdekében használunk fel.
Ehhez a jövőben civil szervezetek segítségét is szívesen várjuk.
Preventív tevékenységünkkel célunk a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése,
csökkentése, a gyermekek védelmének, jogainak biztosítása, és olyan hosszú távú
állandóságot, biztonságot nyújtó környezetet teremteni, amely lehetővé teszi számukra az
optimális szocializációt. Ha a tanulóknál teljesítményzavart, viselkedészavart és
kapcsolatteremtési zavart látunk, igyekszünk felderíteni a veszélyeztető okokat, szükség
esetén intézkedünk.
Veszélyeztetett helyzetűnek tekintjük azt a gyermeket, akinek testi, értelmi, érzelmi vagy
erkölcsi fejlődését környezetük károsan befolyásolja vagy akadályozza. A veszélyeztetettség
okai, tényezői:
Környezeti, szociális okok o családi konfliktusok, nevelési hiányosságok (túlzott szülői óvás, elemi
szokásrendszer kialakulatlansága stb.)
o munkanélküli, alkoholista szülő, kifogásolható szülői életvitel, anyagi okok, a
gyermek elhanyagolása, testi fejletlenség, a család szétesése.
A gyermek személyiségéből eredő okok
o értelmi elmaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás, kóros hazudozás stb.
Egészségügyi ok
o született betegségek, érzékszervi fogyatékosság
A veszélyezettség elbírálása történhet
Iskolai eszközök igénybevételével
o családlátogatás, tanácsadás, nevelési tanácsadóba utalás, szülők magatartásának a
jelzése a gyámügyi szerveknél, védő-óvó intézkedés kezdeményezése, orvosi
vagy pszichológiai vizsgálat kezdeményezése, ideggondozóba utalás, átirányítás
kezdeményezése
31
o egyéni bánásmód a szorongások feloldására, szociális támogatás igénylése
Iskolán kívüli lehetőségek igénybevételével
o a gyámügyhöz irányítás
o ügyészségi bejelentés
o kapcsolattartás az integrációs intézményekkel
Hátrányos helyzetű számunkra az a tanuló, akinek alapvető szükségletkielégítési lehetőségei
korlátozottak. A család az átlaghoz képest negatív eltérést mutat elsősorban szociális,
kulturális téren, az eltérést többnyire nem tudják kompenzálni, az élethelyzetük javítására
önmaguk nem képesek.
Kialakulásához vezető tényezők
alacsony jövedelmi, fogyasztási szint
rossz lakáskörülmények
a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje stb.
A szülői házzal való kapcsolattartás, a szülők segítése a gyermeknevelésben, a családi
környezet, a család szociális, kulturális, anyagi helyzetének, a gyermek fejlődésére való
hatásának vizsgálata és felmérése minden pedagógus, gyermekvédelmi felelős, a napközis
nevelő, mentor, de elsősorban az osztályfőnökök feladata és felelőssége.
Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze a gyermekvédelmi munkát.
A gyermekvédelmi felelős kiemelt feladatai
mindenkor rendelkezésére áll a hozzáforduló tanulóknak, szülőknek
a gyermekek fejlődésének elősegítése, illetve a gyermek jogainak megóvása
érdekében rendszeres kapcsolatot tart a pedagógusokkal, az intézményvezetővel, a
szülőkkel, a családvédelmi szervezetekkel
segíti az iskola pedagógusait a gyermekvédelmi munkában, a nyilvántartásba vételben
vizsgálatokat, intézkedéseket kezdeményez, azokban közreműködik
mindazoknak a feladatoknak a koordinálása, amelyek az osztályfőnökre, napközis
nevelőre hárulnak
szükség esetén közvetítőként lép fel a tanulók, a pedagógusok és az intézményvezető
között
rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, és a
szülőt figyelmezteti, ha a gyermek fejlődésének érdekében intézkedést tart
szükségesnek
tájékoztatást ad az iskolai és szülői faliújságon fogadóórájáról, annak helyéről, a
gyermekvédelmi szervezetekről, azok címéről, telefonszámáról
családlátogatásokat végez, kapcsolatot tart a problémás családokkal
gyermekbántalmazás vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi,
hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot, a nevelési tanácsadót
a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken
anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi – az iskola igazgatójának eljárásával –
a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását a
Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatási Irodájánál
segít az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók felmérésében
javasolja a gyermekek napközis, tanulószobai ellátását
figyelemmel kíséri a gyermekek érdekéhez fűződő pályázati lehetőségeket,
közreműködik azok elkészítésében
fokozottan figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos tanulók teljesítményét,
életkörülményeit
32
segíti az integrációs program megvalósulását
tevékenységéről – a titoktartási kötelezettség és a személyiségi jogok tiszteletben
tartásával – feljegyzéseket készít.
A szülői kapcsolattartás formái
fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, véletlen találkozás, személyes
(szervezett) találkozás, levelezés, ellenőrző, telefon, iskolaszéki, szülői szervezeti
tevékenység, tanácsadás szülőknek
A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik, hogy tanulóinkat megóvjuk a
szenvedélybetegségek kialakulásától, illetőleg felismertetjük azt az utat, amely a
szenvedélybetegség kialakulásához vezet.
Kapcsolattartás a gyermekvédelmi feladatot ellátó és segítő intézményekkel:
a Gyermekjóléti Központtal
a Nevelési Tanácsadóval
a Pedagógiai Intézetekkel
a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalával
a Városi, Megyei Rendőrkapitánysággal
a Mentálhigiénés programirodával
a Drogambulanciával
az Ifjúsági és Ideggondozó Intézettel
az egyházzal
az iskolaorvosi hálózattal stb.
civilszervezetekkel
1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Intézményünkben minden pedagógus köteles közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában,
megszüntetésében.
A mai társadalomban a családok anyagi helyzete különböző. A szülő nehezen nyilatkozik
anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év
elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek is gondot okoznak.
Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára és magatartására. Ez a
legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba
–, ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok
sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek lesznek, így a tanuló nyugtalanabb háttérből kerül
hozzánk.
Az utóbbi években jelentősen gyarapodott azoknak a tanulóknak a száma, akik családi
körülményeik miatt hátrányos helyzetbe kerültek és segítségre szorulnak.
Feladataink:
Az okok (a hátrányok eredetének) feltárása
A segítségnyújtás módjának megkeresése
A hátrányok eredete:
A legnagyobb számban azokkal a gyerekekkel találkozhatunk, akik a család alacsony
szociális (anyagi) helyzete miatt kerültek hátrányos helyzetbe. A szülők nagy számban váltak
33
munkanélkülivé, vannak közöttük rokkantnyugdíjasok, alacsony keresetűek, sőt olyanok is,
akiknek soha nem volt állandó munkája. Az alacsony jövedelem következtében nincs
lehetősége a családnak a könyvek és egyéb kulturális lehetőségek megvásárlására. Súlyosabb
esetben a tanuló külsejében is mutatkoznak a rossz anyagi körülmények. A szülők munka
iránti elkötelezettsége, ill. néhány esetben ennek hiánya is, sokat számít a gyerekek
iskolához való viszonyulásában, a szocializációs és a tanulási kudarcok kezelésében.
Iskolánk pedagógusai, a gyermekvédelmi felelős(ök) és a mentor a felmérések, vizsgálódások,
beszélgetések, családlátogatások, stb. alkalmával arról is tájékozódnak, hogy a kedvezőtlen
szociális, anyagi háttér gátolja-e a tanulót a fejlődésben. Szükség esetén intézkedéssel segítik
a szociális helyzetből adódó hátrányok leküzdését. Ez a feladat rendkívül sok tapintatot
igényel.
A segítségadás módjai
Fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba,
döntésekbe. El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha
segítséget igényelnek. Gyermekvédelmi felelősünk és az osztályfőnökök együttműködése
itt még fontosabb, hisz a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtás alapja.
Iskolánkban 2007 júniusától – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának
növekedésével és az integrációs program beindulásával – mentor is segíti a szociális
lemaradásokkal küzdők beilleszkedését és a tanulási képességek fejlesztését.
A szociális hátrányok enyhítését célzó feladatok, tevékenységek
a szülők tájékoztatása a szociális kedvezmények, segélyek, iskolai szolgáltatások
lehetőségéről
a szülők figyelmének felhívása a tanulássegítő foglalkozások előnyeire
különböző támogatások elnyerésére való ösztönzés
az iskola által nyújtott szolgáltatások megszervezése (reggeli ügyelet, napközis
étkeztetés és foglalkozás, kedvezményes, ill. ingyenes étkeztetés, büfé stb.)
ingyenes tankönyvellátás, tartós tankönyvek és egyéb könyvek kölcsönzése az iskolai
könyvtárból
önkormányzati segélyezés támogatása pedagógiai véleménnyel
kedvezményes, illetve ingyenes térítési díj és tandíj biztosítása a művészeti iskolában
(tanulmányi eredmény, szociális helyzet illetve szabályozás alapján)
szabadidős tevékenységek, tanulmányi, kulturális, sport és egyéb versenyek
látogatásának biztosítása, illetve azok anyagi támogatása
kirándulások, erdei iskola szervezése, anyagi támogatása
alkalmi rendezvények, városi szervezésű táborok, programok ajánlása
tanórai munka differenciálása
logopédus, szurdopedagógus ajánlása
felzárkóztatás, ill. tehetséggondozás, pályaorientációs tevékenység
intézményi, alapítványi, városi és országos támogatások megszervezése
pályázatfigyelés, részvétel pályázatokon
kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel
iskola egészségügyi szolgáltatások megszervezése (rendszeres szűrővizsgálatok,
fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálat; felvilágosító, tájékoztató előadások,
filmek, drog- és bűnmegelőzés, mentálhigiénés programok)
34
A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő
kompetenciaterületek fejlesztése is, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket,
szocializációjukat segítheti elő:
Anyanyelvi kommunikáció:
Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemények megfogalmazása szóban
és írásban
Matematikai kompetencia:
Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek
konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel.
Digitális kompetencia:
Információkeresés
Szociális és állampolgári kompetencia:
Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodás segítése, frusztráció kezelése,
egyéni és közérdek tisztelete
1.6.7. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat segítő program
Iskolánk a 2007/2008-as tanévben befogadó intézménnyé vált, hiszen a Móra Ferenc
Általános Iskola megszüntetése következtében több tanuló is hozzánk iratkozott át. Ez
szükségessé és lehetővé tette az integrációs programba való bekapcsolódást.
2007. szeptember 30-ig elkészítettük az iskola integrációs programját, melynek céljai
között szerepel:
a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, sikerélményhez juttatása
Ezzel szoros összefüggésben:
a tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása
a szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása
személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, a tanulók toleranciaképességének
fejlesztése, közéletiségre nevelés
társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motivácíó erősítése, fenntartása
sikeres pályaorientációs tevékenység
E cél megvalósítását leginkább az integrációs program 4. pontja, a tanítást – tanulást segítő
eszközrendszer elemei biztosítják. Ezek között is kiemelten:
Kompetenciafejlesztő programok és programelemek - önálló tanulást segítő fejlesztés
Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése – tantárgyi képességfejlesztő programok
Szociális kompetenciák fejlesztése – közösségfejlesztő, közösségépítő programok
Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek - mentori
rendszer működtetése
Az integrációt segítő módszertani elemek - projektmódszer
A célok, feladatok megvalósításában résztvevők
osztályközösségek
diák-önkormányzat
tanítók, szaktanárok, napközi-vezetők
fejlesztő pedagógus
mentortanár
35
Szervezeti formák
tanórák (kompetenciafejlesztés, differenciálás, tanulás-módszertan)
fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások (tanulási és szociális képességek)
szakkörök (képességfejlesztő, középiskolára felkészítő)
szabadidős tevékenységek (könyvtár-, múzeumlátogatás, kézműves foglalkozások)
Várható eredmények
tanulási motiváció erősödése
tanulmányi eredmény javulása
a követelmények sikeresebb teljesítése
eredményes együttes tevékenykedés
sikerélmény
1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – a jogszabályban meghatározott
esetekben – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az intézményvezető
jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési
folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési
folyamat befolyásolására. A döntési folyamat részét képező értekezleten a diákságot
közvetlenül érintő témakörben a tanulókat a Diákönkormányzatot támogató pedagógus
képviseli. Teljes körűen biztosítjuk a jogszabályok által a diákönkormányzat vonatkozásában
deklarált véleményezési jogok érvényesítését, a véleményt minden alkalommal írásban
szerezzük be. A diákönkormányzat tájékoztatása, a döntést megelőző informálás
lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése az intézmény igazgatójának
kötelezettsége. A fentieken túl a diákság többségét érintő döntések meghozatala előtt lehetővé
tesszük az egyes osztályok számára a véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az
osztályközösség által megfogalmazott javaslatokat az osztályfőnök juttatja el az iskola
igazgatójának.
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
Az iskola, valamint a tanuló és a szülő közötti kapcsolat kérdéseit a közoktatásról szóló
törvény szabályozza.
Az iskola kötelessége, hogy minden lehetőséget biztosítson a tanuló képességének,
tehetségének kibontakoztatása érdekében.
A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Kötelezettsége továbbá,
hogy figyelembe vegye a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét,
szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítse a hátrányos és a halmozottan hátrányos
helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását.
Az iskola csak akkor működhet eredményesen, ha megfelel közvetlen partnerei elvárásainak,
ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. A gyermek harmonikus
fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulók és a pedagógusközösség
koordinált együttműködése, továbbá az, hogy mind a tanuló, mind a szülő teljesítse
kötelezettségeit.
36
1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az
iskola igazgatója, a diák-önkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a rendszeres
iskolagyűlésen
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének
ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, a pedagógusok és a
szabadidő szervező a tanórákon, illetve a tanítási órán kívüli foglalkozásokon
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok
folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a
nevelőtestülettel vagy az Iskolaszékkel.
A tanuló-pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
a tanulók rendszeres tájékoztatása szóban, írásban (osztályfőnöki és szakórák, diák-,
iskolagyűlések, diák-önkormányzati fórumok, diákközgyűlés stb.)
iskolai rendezvények, közös kirándulások, színház-, mozi-, tárlatlátogatások,
sportesemények, vetélkedők szervezése stb.
diákjogok-, kötelességek gyakorlásának biztosítása
eredmények, sikerek ismertetése nyilvánosság előtt
személyes gondok kezelése egyéni beszélgetéssel, segítségnyújtással.
A tanulók feladatvállalásai
a közoktatási törvény értelmében a tanuló kötelessége, hogy a pedagógus irányítása
mellett közreműködjön saját környezete és a taneszközök rendben tartásában
rendszeres és folyamatos munka az iskola és környékének tisztaságáért, felelősség-
vállalás az épület egy-egy helyiségéért és az okozott károkért
folyamatos hasznos anyag- és hulladékgyűjtés
részvétel a versenyek, rendezvények, programok szervezésében, lebonyolításában,
internetes-honlap szerkesztésében, az iskola dekorációjának elkészítésében, az
iskolaújság szerkesztésében, az iskolarádió beindításában és működtetésében
hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése
A tanulók a jogaik és kötelezettségeik gyakorlásához szükséges információkhoz való
hozzájutás lehetőségei:
az iskolai könyvtárban és honlapon elhelyezett dokumentumokból (Házirend, SZMSZ,
Pedagógiai program, stb.)
osztályfőnöki és egyéb órákon, diáktanács-üléseken
iskolarádión, faliújságon, iskolaújságon (Gedói Hírmondó), iskolai honlapon keresztül
iskolagyűlésen, diákközgyűlésen, iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken
A tanulók a diákpanaszokat, az intézményre vonatkozó észrevételeiket, véleményüket a
pedagógusokon és a diák-önkormányzati vezető(kö)n keresztül továbbítják a
nevelőtestületnek és az igazgatónak.
37
1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák
Az együttműködés alapja a gyermekek iránt érzett közös nevelési felelősség, és
a közoktatási törvényben meghatározott szülői jogok és kötelezettségek.
megvalósulás formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység
feltétele: a kölcsönös bizalom és a tájékoztatás, az őszinteség, egymás
személyiségének tiszteletben tartása
eredménye: a családi és az iskolai nevelés összhangja, melynek következménye a
kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.
Az együttműködés konkrét formái
A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, tevékenységeit a közös
pedagógiai feladatra építjük. A közoktatási törvény megkívánja, hogy a szülő aktívan
működjön közre gyermeke nevelésében. A szülőnek segítenie kell az iskolai nevelő munkát.
A szülők részéről elvárjuk, hogy
gondoskodjék gyermeke fejlődéséhez szükséges feltételekről
rendszeres kapcsolattartással, tájékozódással nyomon kövesse az iskola pedagógiai
programját, gyermeke tanulmányi fejlődését
tartsa tiszteletben az iskola dolgozóinak emberi méltóságát, jogait
érdeklődő-segítő hozzáállással nyilvánítson véleményt, tegyen javaslatot
a nevelési problémák őszinte feltárásával, a közös megoldás keresésével segítse elő
gyermeke közösségbe való beilleszkedését, az iskola rendjének, magatartási
szabályainak elsajátítását
ösztönözze gyermekét a saját környezetének rendben tartására, rendezvények
szervezésére támogassa aktívan az iskolai rendezvényeket
vállalja a felelősséget a gyermeke által okozott kárért
lehetőségéhez mérten nyújtson szponzori segítséget, illetve keresse annak lehetőségét
Iskolánk (a pedagógusok) az alábbi együttműködési formákat kínálja a szülők folyamatos
tájékoztatására a gyermeke tanulmányi, magatartási előmeneteléről, az iskolai életről,
eseményekről
szóbeli tájékoztatással: szülői értekezlettel, rendhagyó szülői értekezlettel, nyílt
nappal, fogadóórával, előadások szervezésével, gyermekvédelmi felelős
fogadóórájával, pályaválasztási értekezletekkel, beszélgetéssel, rendezvények
látogatásával, családi hétvége, karácsonyi hangverseny rendezésével, stb.
írásbeli tájékoztatással: ellenőrzővel, üzenőfüzettel, bizonyítvánnyal, írásos
dokumentációval, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlődését kísérő
naplóval, dolgozatokba, felmérésekbe való betekintés lehetőségével, iskolai honlappal,
hirdető táblával, stb.
Az ellenőrzők, a tájékoztató füzetek vezetéséről, ellenőrzéséről az osztályfőnök, a napközi-
vezető illetve a szaktanár gondoskodik.
A kapcsolattartás elsősorban az osztályfőnökön keresztül valósul meg. Egy tanévben kettő,
illetve a hetedik-nyolcadikos tanulók szülei számára három, a leendő első osztályos szülők
számára egy szülői értekezletet tartunk.
Fogadóórát tanévente két alkalommal tartunk, melyek kiegészülhetnek az egyéni fogadóórák
látogatásával.
38
Az iskolában a szülők jogainak érvényesítésére, a kötelességeik teljesítése érdekében Szülői
Szervezet működik.
Az iskola és a Szülői Szervezet együttműködése, segítő tevékenysége az alábbi területekre
irányul:
figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését
követi a pedagógiai munka eredményességét, az intézmény pedagógiai programját, a
házirendet, a szervezeti és működési szabályzatot
megállapításairól tájékoztathatja a nevelőtestületet, a fenntartót
a tanulókat érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola vezetőségétől
részt vesz tanácskozási joggal a nevelőtestületi értekezleteken (a gyermekek nagyobb
csoportját érintő kérdések döntéseinél)
részt vesz a szülők körében szervezett, iskoláért végzett tevékenységekben
(rendezvények, tisztasági, környezetvédelmi akciók, kirándulások, stb.)
Az iskolai Szülői Szervezet választmányának tagjai az osztály szülői szervezetének
képviselői. A Szülői Szervezet Választmánya általában kétszer ülésezik egy tanévben, ahol az
igazgatótól tájékoztatást kapnak az iskolai életről.
Tájékoztatást kapnak továbbá a következő tanévre vonatkozó szükségletekről,
lehetőségekről:
tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelés beszerzéséről
iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvekről, segédletekről
iskolai anyagi segítségnyújtás lehetőségeiről
egészségügyi szűrő-vizsgálatokról
választható tantárgyakról
térítési díj, tandíj összegéről
nem ingyenesen biztosított, nem mindenkire kötelezően előírt kirándulásokról,
országjárásokról, szakkörökről stb.
Rendkívüli értekezletre is sor kerülhet, melyre az iskola igazgatóját meg kell hívni.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy
választott képviselők útján közölhetik az igazgatósággal, a nevelőtestülettel, az iskolaszékkel.
Az információk hozzájutásának egyéb lehetőségei
iskolai könyvtárban, az igazgatóságnál, a tanári szobában elhelyezett iskolai
szabályzatok, pedagógiai program alapján
faliújságon, hirdető táblán keresztül
internetes honlapunk segítségével
helyi sajtó útján
kérdőívek, tesztek eredményeinek ismertetésével
iskolaújság (Gedói Hírmondó)
A szülői ház és az iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztési lehetőségei
osztály – család közös hétvége
családi játékos vetélkedők, gyermekvédő, egészség- és környezetnevelési, stb.
programok közös megvalósítása
közös rendezvények szervezése a szülők, a tanulók és a pedagógusok részvételével (pl.
Gedói napok-családi délután)
39
Dokumentáció
szülői értekezletek jelenléti ívei
munkaterv
tájékoztatók
jegyzőkönyvek
A 2013-ban megalakult intézményi tanács elnöke a szülők egy képviselője.
1.8.3. Kapcsolattartás a partnerekkel
Partnereink az óvodák, ahonnan tanulóink érkeznek, a középiskolák, ahová tanulóinkat
beiskolázzuk, valamint azok a kulturális intézmények, amelyek pedagógiai céljaink
megvalósításában segítséget adnak.
Óvodákkal való kapcsolat:
óvodások szüleinek tájékoztatása az iskolai munkáról
kulturális műsor szervezése, előadása az óvodában
játékos foglalkozások szervezése az óvodások számára az iskolában
rajzverseny meghirdetése óvodások számára
az iskola iránt érdeklődő szülők számára Nyílt nap szervezése
óvodások látogatása az iskolában
kölcsönös hospitálások, tapasztalatcserék
visszajelzés az óvoda számára a felvett tanulók eredményéről
Középiskolákkal való kapcsolat:
pályaorientációs programjaink szerves részt vevői
visszajelzést kapunk tanulóink eredményeiről
Kulturális intézményekkel való kapcsolat:
értesítések, egyedi megkeresések útján jön létre együttműködés
pályázati partneri együttműködés jön létre néhány intézménnyel
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
1.9.1 A vizsgaszabályzat célja
Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének
szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga
(osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)
követelményeit,
részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
és az értékelés rendjét
a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon
nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a
köznevelési törvény végrehajtása érdekében készült 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-
72.§-ainak rendelkezéseire.
A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi
vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az
40
intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott
tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra
helyi, belső vizsgákra
vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság
megbízott tagjaira.
1.9.3 Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje
1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az
intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.
1.9.3.2 Az értékelés rendje
Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását
követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása
pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható
maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni.
A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért
pontszámok összege alapján az osztályzat a követezőként határozandó meg:
1–29% – elégtelen
30–49% – elégséges
50–74% – közepes
75–89% – jó
90–100% – jeles.
Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell
alkalmazni.
1.9.3.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei
Alsó tagozat
Magyar irodalom
Az adott évfolyamra a helyi tantervben meghatározott követelmények alapján hangos
olvasásból, szövegértés-szövegalkotási képességet mérő feladatlap megírásából és a tananyag
ismeretét ellenőrző szóbeli vizsgából áll. A szóbeli vizsga része a tanév során meghatározott
memoriter is.
A vizsga időtartama: 45 perc
Értékelés: maximálisan 50 pont
41
Magyar nyelv
Írásbeli és szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli
rész 6-8 mondatból álló tollbamondás. A szóbeli rész az aktuális nyelvtani ismereteket kéri
számon a helyi tantervben meghatározott követelmények alapján, mely a tanév témaköreinek
legalább 75%-át érinti.
Az egész írásbeli időtartama: 45 perc
Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető
Matematika
A matematika vizsga 45 perces, írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész az adott
évfolyam számkörén belül összeállított 5 feladatcsoportból áll, mely tartalmaz
alapműveleteket, nyitott mondatot és szöveges (egyszerű és összetett) feladatokat. A szóbeli
vizsgára akkor kerül sor, ha az írásbeli elégtelenre sikerül.
Ez az adott évfolyam követelményeinek megfelelő kérdésekből áll (mértékegységek, kerület,
területszámítás, szöveges feladatok lejegyzése, alapfogalmak, stb.) A vizsga anyaga a tanév
témaköreinek 75%–át érinti.
A vizsga időtartama: 45 perc
Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető
Természetismeret
A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott tételekből húz a tanuló, melyek
felölelik az adott évfolyam tananyagának 75%-át. 10-12 perces felkészülés után szóban ad
számot tudásáról. A szóbeli tétellapon 5 kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont
adható.
A vizsga időtartama: max. 45 perc
Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető
Testnevelés
A testnevelés vizsga típusa: gyakorlati vizsga. Az évfolyam követelménye alapján
meghatározottak szerint kell a tanulónak a gyakorlatokat sportáganként bemutatnia. A
gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, tanult
labdajátékok.
A vizsga időtartama: 30 perc
Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető
Ének-zene
A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsgán előre megadott 10 tétel közül húz a tanuló, mely
az adott évfolyam elméleti ismereteiből tartalmaz 3-3 kérdést és az adott évfolyam
tananyagából 5-5 dalt, melyre válaszol, ill. a dalokat elénekli.
A vizsga időtartama: 30 perc
Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető
Technika
A technika vizsga típusa gyakorlati vizsga, melyen előre megadott tételekből való húzás után
a tanuló elkészít egy munkadarabot. A tételek az adott évfolyam témaköreinek 75%-át
felölelik.
A vizsga időtartama: 45 perc
Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető
42
Rajz
A rajz vizsga típusa gyakorlati vizsga, melyre a tanulónak egyrészt legalább öt otthon
elkészített alkotást be kell hoznia, valamint előre megadott tételekből való húzás után el kell
készítenie egy alkotást. A tételek az adott évfolyam témaköreinek 75%-át felölelik.
A vizsga időtartama: 45 perc
Értékelés: maximálisan 50 (25-25) pont szerezhető
Felső tagozat
Magyar nyelv és irodalom
Irodalom
Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A szaktanárnak tíz
tételből álló tételsort kell összeállítania. Minden tétel minimum három feladatból áll, ebből
egy irodalomelméleti. A szóbeli vizsga része a tanév során meghatározott memoriter is. A
vizsga időtartama: 30 perc
Értékelés: maximálisan 40 pont
Magyar nyelv
Írásbeli vizsgaforma, amely 75%-ban az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli
feladatlap és tollbamondás. Az írásbeli feladatlap nyolc feladatból áll, amely a szövegértési
feladatot illetve gyakorlati jellegű feladatokat tartalmaz. A tollbamondás 10-12 mondatból áll.
Az egész írásbeli időtartama: 45 perc
Értékelés: maximálisan 60 pont szerezhető
Történelem
A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán a tanuló 5 tételt húz. A tételek a következőt
tartalmazzák: 1. előre megadott 10 témakör (a megfelelő félév vagy tanév anyaga), amelyet a
tanuló kifejt. 2. topográfiai ismeret (a lapon 5 földrajzi név szerepel a megfelelő félév vagy
tanév anyagából). 3. kronológiai ismeret (5 évszám vagy esemény szerepel a megfelelő félév
vagy tanév anyagából), 4. fogalom ismeret (5 fogalom szerepel a megfelelő félév vagy tanév
anyagából). 5. személy ismerete (5 személynév szerepel a megfelelő félév vagy tanév
anyagából). A tételek értékelése: 1.: 20, 2-5.:5-5
A vizsga időtartama: 45 perc
Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető
Hon-és népismeret
A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott 10 tételből húz a tanuló,
amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon két kérdés szerepel, ebből 1 kérdés képelemzés 15-15
pont adható.
A vizsga időtartama: 30 perc
Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető
Idegen nyelvek
Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli és szóbeli vizsga
számon kéri a megfelelő félév vagy tanév tananyagát. Az írásbeli és szóbeli vizsga ideje
együttesen 45 perc.
Az írásbeli vizsga során nyelvtani ismereteiről számol be a vizsgázó, a szóbeli során
kommunikációs készségről tesz tanúbizonyságot.
Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető
43
Matematika
A matematika vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap
tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt, de legföljebb nyolc feladatból áll, amelyek
tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 65%–át érinti. A feladatok
közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, a
többi feladat egyszerű számolásos típusú. tartalmazza. Legalább két feladat pedig az
összetettebb feladatok közül való.
Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető
Természetismeret
A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott 10 tételből húz a tanuló,
amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont
adható.
A vizsga időtartama: 30 perc
Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető
Fizika
A vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes
pontszám 60%–át, a szóbeli vizsgára 40%–át lehet adni. Az írásbeli feladatai a félév vagy
tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok az alapfogalmak,
törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, három feladat a vizsga tárgyát
képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. A feladatok könnyebb,
rutinfeladatok.
A fizika szóbeli vizsgán az előre kiadott témakörökből két témakörből történik számonkérés.
Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető
Biológia
A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott 10 tételből húz a tanuló,
amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont
adható.
A vizsga időtartama: 30 perc
Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető
Kémia
A kémia vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a
teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév
fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi
feladattípusoknak:
rövid kiegészítendő típusú feladatok
ábraelemzés
legalább egy számítási feladat.
A szóbeli vizsgán tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három
kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható.
Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető
Földrajz
A földrajz vizsga egy 30 perces írásbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév
legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi,
44
egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak
feltétlenül szerepelnie kell:
alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző,
alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,
természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos
feladat.
Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető
Testnevelés
A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az adott
félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók a gyakorlati
követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti
bemutatásának teljes hossza 30 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat
tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, tanult labdajátékok.
Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető
Ének–zene
Az ének-zene vizsga típusa szóbeli. Az adott félévi/tanévi tananyagban szereplő énekes
szemelvények, szolfézs ismeretek (ritmuselemek, szolmizációs és ábécés hangok, zenei
kifejezések) és zenehallgatáshoz kapcsolódó ismeretek (zeneszerzők, műfajok, hangszerek)
szerepelnek.
A vizsga időtartama: 30 perc
Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető
Informatika
Az informatika vizsga szóbeli részből és egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati
megoldásából áll. Időtartama 30 perc. A szóbeli rész az adott időszak legfontosabb
fejezeteinek legalább 50%-át érinti. A gyakorlati feladatlap a félév vagy tanév legfontosabb
fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb
feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő
segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó.
Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető
Technika
A technika vizsga szóbeli részből és egy rajzos feladatból áll. Időtartama 30 perc. A szóbeli
rész az adott időszak legfontosabb fejezeteinek legalább 50%-át érinti. A rajzos feladatban
rajzjelek felismerése és rajz elkészítése is szerepel.
Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető
Rajz és vizuális kultúra
A rajz vizsga típusa gyakorlati vizsga és szóbeli. A vizsga az adott félév vagy tanév témáinak
legalább 75%-át érinti. A gyakorlati vizsga feladatait a tanuló otthon készíti el.
A vizsga időtartama: 45 perc
Értékelés: maximálisan 50 (25-25) pont szerezhető
Erkölcstan
Az erkölcstan vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A szóbeli rész: az előre megadott 5
tételből húz a tanuló, amelyet kifejt (20 pont szerezhető). Írásbeli rész: szituációs helyzetről
vélemény kifejtése (10 pont szerezhető).
A vizsga időtartama: 45 perc
45
Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető
Ember-és társadalomismeret, etika
Az ember-és társadalomismeret, etika vizsga típusa szóbeli. A vizsgán az előre megadott 5
tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt.
A vizsga időtartama: 30 perc
Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető
Mozgókép és médiaismeret
A mozgókép és médiaismeret vizsga típusa szóbeli. A vizsgán az előre megadott 5 tételből
húz a tanuló, amelyet kifejt.
A vizsga időtartama: 30 perc
Értékelés: maximálisan 30 pont
1.9.3.4 Belső vizsgarendszer Saját vizsgát csak a végzős évfolyamok számára szervezünk.
Célja
a tanult anyag átismétlése
vizsgaszituáció kipróbálása
felkészítés a középiskolai felvételire
kimeneti mérés
A vizsgák időpontja
az első félév lezárása előtt
o matematika
o magyar nyelv, helyesírás
o angol nyelv
A vizsgák formája
írásbeli
o matematika
o magyar nyelv
o angol nyelv
szóbeli
o angol nyelv (emelt óraszámú csoportnak)
A vizsgákkal kapcsolatos követelmények
a vizsga témáit a tanulók a vizsga időpontja előtt minimum 2 hónappal írásban kapják
meg
a számon kért anyag ölelje át az előző évek legfontosabb tananyagtartalmait
a NAT és a helyi tanterv követelményeire épüljön
alapos felkészítés előzze meg
az írásbeli vizsga időtartama 45 perc
a vizsga teljesítménye két érdemjegynek számít
Művészeti alapvizsga
a tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően alapvizsgát tehet
46
a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít
jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni
követelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészetoktatás követelményeiben és
tantervi programjában foglaltak alapján a szaktanárok állítják össze
1.9. 4. Magasabb évfolyamra lépés feltételei
1. évfolyamon
ha az igazolt és igazolatlan mulasztásai nem érik el összességében a 250 órát, vagy
valamely tantárgy éves óraszámának a 30%-át
2-8. évfolyamon
az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése
ha az igazolt és igazolatlan mulasztásai nem érik el összességében a 250 órát, vagy
valamely tantárgy éves óraszámának a 30%-át
ha az év végén elégtelen osztályzatot kapott tantárgyakból sikeres javítóvizsgát tesz
A tanuló évfolyamot ismétel
ha a szülő azt írásban kéri
ha a tanuló a javítóvizsgán / osztályozóvizsgán nem felelt meg, vagy azon nem jelent
meg
ha a tanuló 3-nál több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez
Alapfokú művészetoktatásban
magasabb évfolyamra léphet a tanuló, ha az évfolyam követelményeit teljesítette
elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát tehet
osztályozóvizsgát tehet, ha mulasztásainak száma eléri a tanítási órák egyharmadát
évfolyamot ismétel, ha mulasztásainak száma eléri a tanítási órák egyharmadát, és
hiányzásainak több mint fele igazolatlan
1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
Az iskola igazgatója dönt a tanulók felvételéről, átvételéről. Az iskola köteles felvenni az
intézmény körzetében lakó, vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező tanulót.
Nem körzetes tanuló felvételekor előnyt jelent a tanuló halmozottan hátrányos helyzete, tartós
betegsége, testvér meglevő tanulói jogviszonya.
Nem körzetes tanuló átvételénél az osztálylétszám és összetétel mellett a jelentkező tanuló
magatartása és tanulmányi eredménye jelentősen befolyásolja a döntést.
1.11. A felvételi eljárás különös szabályai
Az intézménybe a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó által
meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozás idejéről és helyéről a szokásos módon
nyújtunk tájékoztatást (honlap, a hirdetmény kifüggesztése a bejárati ajtóra). Az iskola
felvételi körzetét a kormányhivatal határozza meg.
47
Művészeti oktatást saját, azaz tankötelezettséget teljesítő tanulói jogviszonnyal rendelkező
tanulóink számára biztosítunk. Ettől eltérően kivételes helyzetekben intézményvezetői
engedély birtokában más tanulók is létesíthetnek nem tankötelezettséget teljesítő tanulói
jogviszonyt.
Beiratkozás előtt – óvodai szülői értekezletek, nyílt órák, személyes beszélgetések – a
szülőket tájékoztatjuk arról, hogy a művészetoktatási térítési, esetleg tanköteles szolgáltatás,
és több, esetenként speciális felszerelést, eszközt igényel.
Beiratkozás
előképző évfolyam 1. osztályában az általános iskolai beíratással egy időben
felsőbb évfolyamokon a tanítási év végét megelőzően május végén
tanítási év közben iskolaváltással vagy szülői igény módosulása miatt eltérő időben
A beiratkozás időpontjáról a szülőket részben a tanulókon keresztül, részben az iskola bejárati
ajtaján elhelyezett hirdetményen keresztül értesítjük.
48
HELYI TANTERVÜNK
49
2.1. A választott kerettanterv megnevezése
A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket külön nem
tüntetjük föl táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül a
az alábbiakat választjuk.
Tantárgy A választott kerettanterv megnevezése
Magyar nyelv és irodalom A változat
Matematika B változat
Fizika B változat
Kémia B változat
Biológia-egészségtan A változat
Ének-zene A változat
50
2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám
Általános iskolai óraterv
Tantárgy / évfolyam 1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b heti összes
Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 7 7 7 7 5 5 5 5 4 4 4 4 96
Idegen nyelv: angol 1 1 1 1 1 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 36
Matematika 4 4 4 4 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 68
Erkölcstan / Hit – és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16
Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2 16
Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 1 8
Természetismeret 2 2 3 3 10
Fizika 2 2 1,5 1,5 7
Kémia 1,5 1,5 2 2 7
Biológia - egészségtan 2 2 1,5 1,5 7
Földrajz 1,5 1,5 2 2 7
Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 24
Hon- és népismeret 1 1 2
Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 24
Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1 8
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16
Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 80
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 8
Kötelező óraszám összesen 25 25 25 25 25 25 27 27 28 28 28 28 31 31 31 31 440
Szabadon választható óra:
- angol 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 16
Tanuló heti óraszáma összesen 25 25 25 25 25 25 27 27 29 30 29 30 32 33 32 33 456
Csoportbontás
- angol 3 3 4 5 4 5 4 5 4 5 42
- informatika 1 1 1 1 1 1 1 1 8
- technika 1 1 1 1 1 1 1 1 8
Összes óraszám 25 25 25 25 25 25 30 30 35 37 35 37 38 40 38 40 514
51
Alapfokú művészetoktatás óraterve
I. Képző- és iparművészeti ág
Képzőművészet: festészet, grafika tanszak
Tantárgy Évfolyamok / óraszámok heti bontásban
Előképző Alapfok
Évfolyam Ek.1. Ek.2. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Csoport 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2.
Vizuális alapozó gyakorlatok 4 4 4 4 16
Vizuális alkotó gyakorlat 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 14
Grafika és festészet alapjai 2 2 3 3 3 3 16
Műhelygyakorlat 3 3 3 3 3 3 18
Szabadon választható tantárgy 1 1 1 1 1 1 1 1 8
Összesen 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 72
2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök
kiválasztásának elvei
Intézményünkben a tankönyvek, tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztását az
alábbi elvek alapján végezzük:
szerepeljenek a nyomtatott tankönyvek, taneszközök a Könyvtárellátó által kiadott
jegyzékben
feleljen meg a NAT és a kerettanterv alapján összeállított helyi tantervnek
érvényesüljön a kiválasztásnál a pedagógus tapasztalata, a szakmai
munkaközösségek véleménye
legyen a nyomtatott taneszköz jól áttekinthető, életkori sajátosságoknak megfelelő,
jól tagolt, lényegkiemelést tartalmazó
legyen a taneszköz ára kedvező, külleme, illusztrációi, betűformái esztétikusak
A kiválasztás szempontjai - alsó tagozat:
tartósság, több évig használható legyen
célszerű felmenő rendszerű tankönyvcsaládot választani
érvényesüljenek az esztétikai és gazdaságossági szempontok a kiválasztásnál
(megfelelő betűméret, illusztrációi, tartósság stb.)
A kiválasztás szempontjai - felső tagozat:
tartósság, több évig használható legyen
törekedni kell a stabilitásra (az ingyenes tankönyvellátás, a tartós használat miatt az
alsó tagozatban is)
részesüljön előnyben a tankönyv + munkafüzet összeállítású tankönyvcsalád
Alapfokú művészeti képzés:
Az alapfokú művészeti képzésben alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei és szempontjai megegyeznek az általános tantervű képzésnél
meghatározottakkal.
A helyi tanterv tartalmazza a tanuláshoz, a tanításhoz, a képzéshez, műhelymunkához
ajánlott taneszközöket.
Egyéb szempontok:
A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség
van (pl. művészeti képzés, sport stb.). A pedagógus – a minőség, típus és ár
megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a
tanulótól, amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozáshoz, és minden tanulónak
rendszeresen alkalmaznia kell. E tekintetben az iskolaszéknek korlátozó, de nem
kizáró joga van.
Az egyes tantárgyak tananyagának eredményes elsajátításához szükséges
legfontosabb taneszközöket a tantárgyak helyi tantervei évfolyamonként
tartalmazzák.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév végéig (illetve a májusi
szülői értekezleten) tájékoztatni kell. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a
szülők kötelessége.
Tájékoztatni kell továbbá a szülőket a tankönyvellátás szabályairól, (a
tankönyvpiac rendjéről szóló törvény aktualitásai alapján) az iskolától
kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint
53
arról is, hogy az iskola (állam) milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások
csökkentéséhez.
Az iskola egyre több nyomtatott eszközt (tartós tankönyvet, ajánlott- és kötelező
olvasmányokat) szerez be, a könyvtár állományának fejlesztése céljából, melyet
külön gyűjteményként kell kezelni.
2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósítása
2.4.1. Az 1-2. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni
fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.
fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az
iskolai tanulás tevékenységeibe
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a
ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének
alapozásával
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük
2.4.2. A 3-4. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai
teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan
előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezés folyamat.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-inteaktív
tanulási technikákat és a tanulási szervezési módokat
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a
ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének
alapozásával
2.4.3. Az 5-6. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a
tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és
tudástartalmak meglapozásának folytatása.
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas
kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,
54
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit szokásait
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés
deduktív útjának bemutatása
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek,
készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló
tanulás és az önművelés alapozása
2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a
változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés
megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit szokásait
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés
deduktív útjának bemutatása
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a
ritmusérzék és hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének
alapozásával
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas
kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,
2.5. Mindennapos testnevelés
Az iskola egyik fő koncepciója, hogy az edzett ember ellenállóbb a betegségekkel
szemben, ezért is fontos a mindennapi testnevelés biztosítása, mely része az
egészségnevelési programnak is.
A mindennapos testedzés célja
Minden gyermek minden nap vegyen részt a testmozgás programban
Lehetőség szerint biztosítani, hogy minden gyerek tanuljon meg úszni (ld. helyi
tanterv)
Mindenki szeressen „mozogni”
A mozgás frissíti a testet, így a szellemi munkában is segítse a tanulókat, egyoldalú
szellemi terhelés ellensúlyozásaként
Az urbanizációs ártalmak kiküszöbölése, enyhítése (pl.: tartásjavító gerinctorna)
55
Minden tanuló találja meg a tanórán kívüli szakkörök, sportköri foglalkozások
keretein belül a neki megfelelő mozgási lehetőséget, mely örömet és sikerélményt
hoz számára
A tanórán kívüli foglalkozások fejlesszék a tanulók személyiségét, a tanórán
elsajátított képességeket, készségeket
Nyújtson önfeledt kikapcsolódást, szórakozást.
Az egészséges életmódra és fizikai aktivitásra neveljen.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény
27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:
1-8. évfolyam
heti 5 testnevelés óra
ebből legfeljebb 2 óra iskolai sportkörben sportolással vagy igazolt, egyesületi
tagsággal, versenyengedéllyel rendelkező tanuló számára a sportszervezet
keretei között szervezett edzéssel kiváltható (a sportszervezet igazolásával)
az alsó tagozaton a tanítók – a tanórai terheléstől függően – 3-5 perces,
mozgásos légzőgyakorlatot végeztetnek a gyerekekkel.
kifutó rendszerben tömegsport foglalkozásokat szervezünk
A mindennapos testedzés feltételei, módszerei
Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket,
valamint köteles biztosítani az iskolai sportkör működtetését.
a testnevelésórák szakszerű megtartásához tárgyi feltételek (sporteszközök)
biztosítása
minden testmozgásos foglalkozáson megfelelő keringési- és légzőrendszeri terhelés
minden tanórán szerepel gimnasztika, benne tartásjavító torna
minden foglalkozáson lehetőség van játékra
a sportjátékok, különösen labdajátékok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda,
röplabda) megismertetése
Az egészségnevelés terén partnereink
diák-önkormányzat
szülők
iskola-egészségügyi szolgálat
gyermekvédelmi szolgálat
sportegyesületek
Dokumentálás
az éves egészségügyi munka elemzése, értékelése, nyomon követése
Felelős: egészségnevelési felelős
a felmérő tesztek elemzése, eredmények lefűzése, adatbázis kialakítása
Felelős: testnevelés szakos tanárok, osztályfőnökök
2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás
szabályai
56
Választható tantárgy iskolánkban az angol nyelv emelt óraszámban (+1, +2) való tanulása,
valamint a meghirdetett szakköri foglalkozásokon való részvétel.
Az emelt óraszámú csoportokban való tanulás jelentkezéssel és szaktanári javaslattal
történik, melynek alapja a szintfelmérő. Csoportváltásra félév és tanév végén van
lehetőség.
A szakkörre való jelentkezés egy tanévre szól.
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy
az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell
tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
2.7. Projektoktatás
Intézményünkben projektoktatás csak tantárgyi keretekben folyik.
2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő
oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal,
szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania
a nevelő-oktató munka feltételeit:
a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai
nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén
a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók
személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása
a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,
tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e
tevékenység támogatása az iskolán kívül
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének
követelményei és formái
A pedagógiai programunkban meghatározott nevelési alapelveinknek, céljainknak
megfelelően a pedagógiai ellenőrzési – értékelési rendszerünket is a fejlesztés
központúság, a folyamatosság és a gyermekcentrikusság jellemzi.
Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvető feladata:
rendszeres munkára szoktat, felkészít a továbbhaladásra, továbbtanulásra
tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a
gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról
A pedagógiai értékelési rendszerünk elemei:
diagnosztikus értékelés
o célja helyzetfelmérés, feladatmeghatározás a továbblépés érdekében
o sem szövegesen, sem érdemjeggyel nem értékeljük
formatív értékelés
o formáló, fejlesztő értékelés
57
o rendszeres
o célja a tanulási nehézségek, problémák feltárása
o értékelés szövegesen ill. érdemjeggyel
szummatív értékelés
o összegző értékelés
o egy-egy téma vagy hosszabb tanulási szakasz végén
o a helyi tantervben szereplő követelmények elsajátításának mérését szolgálja
o fontos az alapos előkészítés
o minősítés szövegesen ill. érdemjeggyel
Az értékeléssel szembeni követelmények
fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, előrehaladását, valamint az
iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményekhez viszonyulását
ösztönző, személyre szóló, fejlődő jellegű, objektív, megbízható, szakszerű,
következetes
sokoldalú, változatos formájú, folyamatos, kiszámítható, rendszeres, feleljen meg a
tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének
a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként töltsön be megerősítő, korrigáló,
fejlesztő szerepet
Az ellenőrzés formái
szóbeli
o felelet, órai munka, dramatizálás, kiselőadás, vizsga, stb.
írásbeli
o témazáró, felelet, szódolgozat, tollbamondás, házi dolgozat, vizsgadolgozat, stb.
gyakorlati
o manuális tevékenység
Az iskolai beszámoltatás értékelésének formái
szöveges értékelés (szóban, írásban)
számszerű értékelés (1-5 fokozatú érdemjegyekkel, illetve %-os formában)
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a
tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor százalékos ponthatárokat alakítottunk ki.
jeles (5) 90 – 100 %
jó (4) 75 – 89 %
közepes (3) 50 – 74 %
elégséges (2) 30 – 49 %
elégtelen (1) 0 – 29 %
Tanulói teljesítmény értékelése alsó tagozaton
1. évfolyam
tanév közben
o szöveges értékelés (szóban, írásban)
o az osztályközösségben kialakított szokásoknak megfelelően (piros pont,
csillag, stb.)
félévkor és tanév végén o írásban minősítjük a tanuló teljesítményét az alábbiak szerint:
kiválóan teljesített
58
jól teljesített
megfelelően teljesített
felzárkóztatásra szorul
2. évfolyam
tanév közben
o érdemjeggyel
o az osztályközösségben kialakított szokásoknak megfelelően (piros pont,
csillag, stb.)
félévkor
o tantárgyanként írásban minősítjük a tanuló teljesítményét az alábbiak
szerint:
kiválóan teljesített
jól teljesített
megfelelően teljesített
felzárkóztatásra szorul
tanév végén
o osztályzattal
3-4. évfolyam
tanév közben
o érdemjeggyel
o az osztályközösségben kialakított szokásoknak megfelelően (piros pont,
csillag, stb.)
félévkor és tanév végén
o osztályzattal
Tanulói teljesítmény értékelése felső tagozaton
tanév közben
o érdemjeggyel
o kialakított szokásoknak megfelelően (pontokkal)
félévkor és tanév végén
o osztályzattal
Minősítő fogalmaink és tartalmuk
Kiválóan teljesített:
A tanuló kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek.
Pontosan, szabatosan fogalmaz.
Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt.
Tud szabadon és önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni.
Jól teljesített:
A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával
tesz eleget.
Apró bizonytalanságai vannak.
Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak.
Megfelelően teljesített:
A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször szorul
a nevelő segítségére (javításra, kiegészítésre).
Felzárkóztatásra szorul:
A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, vagy nem tud
eleget tenni.
59
A folyamatos értékelés érdekében fontosnak tartjuk, hogy az osztálynaplóba és az
ellenőrzőbe
heti 1-2 órás tárgy esetében félévente legalább 3 érdemjegy
heti 3-4 órás tantárgy esetében félévente legalább 6 érdemjegy kerüljön be
új tantárgy belépésekor az első hónapban csak a jól sikerült teljesítményeket
értékeljük
Dokumentálás
tanév közben, félévkor
o osztálynaplóban
o tájékoztató füzetben
tanév végén
o osztálynaplóban
o bizonyítványban
o törzskönyvben
Mentesítés az értékelés alól
első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi –
a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői
véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy
részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez.
Az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként
végzi és fejezi be.
sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési
tanácsadó szakértői véleménye alapján
Ellenőrzés és értékelés az alapfokú művészetoktatásban
Az értékelés alapja
az alapfokú művészetoktatás követelményeinek teljesítése
a tanuló hozzáállása, szorgalma
bemutatókon, kiállításokon, pályázatokon való részvétel
Az értékelés szempontjai
esztétikai megjelenítés
technikai biztonság
pontos kivitelezés
kifejezőkészség
A tanulói teljesítmény értékelésének módja
tanév közben
o érdemjeggyel
félévkor, tanév végén
osztályzattal
A félévi, illetve a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetve az egész évi munkáját,
valamint a tanév végi beszámolón tett teljesítményét kell tükröznie.
60
Dokumentálás
érdemjegyek
o osztálynaplóban
o tájékoztató füzetben
osztályzatok
o osztálynaplóban
o félévkor tájékoztató füzetben
o tanév végén bizonyítványban, törzskönyvben
2.9.1. Írásbeli feladatok értékelése diagnosztikus felmérés: készség, képesség felmérése központi feladatlapokkal a
tanulók viszonylagos tudásszintjének megállapítására – nem osztályozzuk
témazáró feladatlapok, dolgozatok, teszt-lapok: tananyagrészek végén, összegző
mérésként – szövegesen értékeljük vagy osztályozzuk
írásbeli felelet: kisebb tananyagrész, egy-két lecke számonkérése kijelölt
tanulóktól vagy a teljes osztálytól – bejelenteni nem szükséges, egyenértékű a
szóbeli felelettel, szövegesen értékeljük vagy osztályozzuk
adott tananyagból írásbeli feladat: szódolgozat, tollbamondás stb. – a pedagógus
előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy osztályozhatjuk
házi dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük
vagy osztályozhatjuk
önálló feladatmegoldás – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen
értékelhetjük vagy osztályozhatjuk
önálló alkotások (rajzok, versek, novellák, dolgozatok készítése) – értékelhető,
osztályozható
pályázati dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen
értékelhetjük vagy osztályozhatjuk
szaktárgyi, egyéb versenyek – a pedagógus előzetes jelzése alapján osztályzatot,
szöveges értékelést vagy dicséretet kaphat a tanuló
Az írásbeli beszámoltatások rendje
A felmérő és témazáró dolgozat egy-egy nagyobb tananyagegység lezárását
szolgálja.
Összefoglalás, rendszerezés előzi meg.
A témazáró megírásának idejéről időben tájékoztatni kell minden tanulót. Az
osztálynaplóba ceruzás megjegyzésként kerüljön be előzetesen.
A témazáró dolgozatok érdemjegyei, szöveges értékelései piros színnel kerülnek be
az osztálynaplóba.
Az írásbeli beszámoltatás korlátai
Az írásbeli beszámoltatásnál a pedagógusnak figyelembe kell vennie:
a tantárgyi érdemjegyek, a szöveges értékelések nem születhetnek csak írásbeli
számonkérésből. (ügyelni kell az arányra)
az írásbeli beszámolókat legkésőbb 2 hét elteltével kijavítva vissza kell adni a
tanulónak
az osztály teljesítményét szóban értékeljük
figyelembe kell venni a tanulók napi terhelését
o egy nap maximum két témazáró, illetve vizsgadolgozat írásbeli (osztályozandó)
számonkéréssel élünk
61
o a felkészüléshez szükséges időt, körülményeket
o a tanuló által kért méltányolható egyéb szubjektív okokat; (pl. hosszan tartó
betegség; iskolai vagy más verseny, elfoglaltság stb.);
Amennyiben a pedagógus előzetesen kellő időben és minden tanulóra kiterjedően
jelezte az írásbeli számonkérést, a pedagógus döntése a meghatározó.
o az integrációba bevont tanulók esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra,
hogy az írásbeli számonkérés előtt kellő időt fordítsunk a felkészítésre
az iskolai őszi, téli, tavaszi tanítási szüneteket
o a szüneteket követő első tanítási napra nem szervezünk szummatív vagy egyéb
osztályozható méréseket, kivéve ha kellő időben jelzett országos felmérésről
vagy iskolai munkatervben meghatározott helyi vizsgáról, illetve heti egy órás
tantárgyról van szó.
célszerű figyelembe venni a tanulók szociális körülményeit
o házi dolgozatok készíttetésekor figyelembe kell vennünk, hogy csak olyan
feladatot adjunk, hogy minden tanulónak legyen lehetősége és ideje a szükséges
ismeretek megszerzésére. (könyvtár, világháló biztosítása stb.). Ezért a házi
dolgozatot differenciáltan, az egyéni képességekhez igazodva adjuk a
tanulóknak.
méltányosságot kell gyakorolni a különleges gondozást igénylő tanulók
számonkérésénél:
o A diszgráfiás gyerekeknél lehetőség szerint el kell tekintenünk az írásbeli
számonkéréstől, vagy hosszabb felkészülési időt szükséges biztosítani, célszerű
a számára kedvezőbb számonkérést előtérbe helyezni. Mindenképp figyelembe
kell venni a szakértői javaslatot.
Az írásbeli beszámoltatások szerepe, súlya a tanuló tudásának értékelésében
a diagnosztikus méréseket valamely évfolyam bemenetelénél, továbblépésénél
alkalmazzuk az előzetes ismeretek, képességek, stb. feltárásához. Ez alapján lehet
meghatározni a további feladatokat
a felméréseket a helyi tanterv követelményei alapján kell összeállítani a
minőségirányítási programban meghatározottak szerint. A felmérő és témazáró
dolgozat alapján összehasonlításokat, elemzéseket lehet végezni, további
feladatokat lehet meghatározni
a tantárgy jellegéből következően a pedagógus dönt arról – különös tekintettel a
speciális művészeti képzésre –, hogy az írásbeli vagy a szóbeli számonkérés
kapjon-e elsőbbséget
a félévi és év végi tantárgyi osztályzat (szöveges értékelés) eldöntésénél a témazáró
dolgozatoknak és a felméréseknek meghatározó szerepe van. (kétes jegy esetén
döntenek)
az írásbeli felelet, a szódolgozat, a tollbamondás, önálló gyakorlati munka stb.
felelet értékű.
2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározása
A tanulók sikeres tanulásához, munkaterheik csökkentéséhez, a megfelelő pihenőidő
biztosításához célszerű megvizsgálni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek dominánsan
befolyásolják a tanulók tanulásához szükséges időt.
62
Ezek a tényezők nemcsak a pedagógus feladatait jelölik ki, hanem arra is utalnak, melyek
azok a körülmények, mutatók, amelyek gyorsabbá, hatékonyabbá tehetik a tanulók
otthoni és napközis tanulását.
Ezek a következők:
magas színvonalú, hatékony tanítási óra
a tanulók előzetes tanulási motivációjának felkeltése különböző módszerekkel
a tanuló általános tanulási képességeinek fejlesztése
a tanuló kitartásának, szorgalmának erősítése
a tanuló reális ismerete saját tanulási képességeiről
a tanulás szeretetének kialakítása
Mindezek figyelembevételével arra törekszünk, hogy
a tanítási órán a tananyag feldolgozása a megértésen alapuljon
megtanítsuk tanítványainkat tanulni az önálló tanulásra való képesség kialakítása
érdekében
minden pedagógus vegye figyelembe a gyermekek életkorát, adottságait, az elért
alapkészségek fokát (írás, olvasás, számolás, stb.), az átlagos képességeket, az
eddig elsajátított tudást az előírt szóbeli és írásbeli feladatok kijelölésénél
mindenki annyi és olyan szóbeli és írásbeli feladatot adjon, amelynek túlnyomó
többségét alsó tagozatban a napközis foglalkozáson meg lehet tanulni, illetve el
lehet készíteni; a felső tagozatos tanulók felkészüléséhez általában legyen elegendő
1,5 – 2 óra időtartam
a napköziben a tanulók ismerkedjenek meg a helyes időbeosztással, a tanulás és az
írásbeli feladatok ellenőrzésének rendjével, ahol a cél az önellenőrzés, a hibátlan
feladatvégzés, a csoportos megbeszélés, tanulópár-rendszer alkalmazása, illetve a
tanulási nehézségekkel küzdő és integrációban részt vevő tanulók segítése egyéni
vagy csoportos felzárkóztatással, stb.
a hatékony tanulás és a személyiségfejlesztés érdekében a pedagógus éljen a
differenciálás lehetőségével a szóbeli és az írásbeli feladatok kijelölésekor,
különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és az integrációban részt vevő tanulók
esetében. A szóbeli és írásbeli feladatok arányánál a tantárgy jellege és a pedagógus
realitása, szakmai autonómiája a döntő
legyen optimális a tanítás-tanulási folyamat iskolai szervezeti kerete,
tevékenységrendszere. Biztosítani kell a tanulók arányos napi, heti terhelését
figyelembevevő órarendet, időben megtervezett és közzétett délutáni szabadidős
tevékenységek szervezését, sport, tanulmányi, művészeti versenyeket, bemutatókat
stb.
a szülőkkel tartott konstruktív kapcsolattartás révén értessük meg a szülőkkel a
helyes otthoni napi- és hetirend kialakításának fontosságát, azt, hogy a tanulás, a
pihenés, a játék megfelelő időaránya a gyermeke fejlődését szolgálja
Fontosnak tartjuk, hogy a tanulónak legyen ideje hétvégén, ünnepek alkalmával, tanítási
szünetekben a pihenésre, szabadidős tevékenységekre, és optimális időt tudjon együtt
tölteni családjával. A folyamatos felkészülés, az elmélyítés, a gyakorlás érdekében
azonban a hétvégék és az ünnepnapok előtt is adható a szokásoknak megfelelő
mennyiségű és minőségű írásbeli és szóbeli házi feladat a tanulók számára.
2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
63
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a technikát.
Célunk ezzel az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő és energia jusson a
kommunikációs készségek fejlesztésére.
A választható foglalkozásokra (szakkör) vonatkozó igények előzetes felmérése után
meghirdetjük a foglalkozásokat. A csoport indításához szükséges minimális létszám 5 fő.
2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges
módszerek
Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az oktatásügy területén:
az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése, minősítése
képesség szerinti differenciált terhelés, felzárkóztató program biztosítása az
egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint elérése, megtartása érdekében
a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása
Mérés az iskolában
Az iskolánkban alkalmazott vizsgálati módszer a NETFIT, amely a tanmenet tervezett
része, és megfelelő tanóraszám áll rendelkezésre.
A NETFIT jellemzői
Tudományos megalapozottság
A tanulók minősítésének kritériumorientált módszer
Személyre szabott visszajelentő- és értékelő modul
Egészségközpontúság
A fittségi próbák ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtás
Pedagógiai alkalmazhatóság
Egységes mérőeszközökkel történő felhasználás
Online adatkezelő rendszer
A NETFIT tesztrendszer méri a fizikai fittséget, melynek összetevői: testösszetétel, aerob
fittség, vázizomzat fittsége, hajlékonyság.
Testösszetétel és
tápláltsági profil
Vázizomzat
fittsége profil
Hajlékonysági
profil
Aerob fittségi profil
Testtömeg
Ütemezett
hasizom teszt
Hajlékonysági
teszt
20 méteres állóképességi
ingafutás
Alternatíva: 15 méteres
állóképességi ingafutás
Testmagasság
Ütemezett
fekvőtámasz teszt
BMI
Helyből
távolugrás
64
Testzsír-százalék
Kézi szorítóerő
mérése
Törzsemelés
teszt
Fittségi zónák:
A NETFIT az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől
függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és
„fokozott fejlesztés szükséges” zóna).
A NETFIT alkalmazásához szükséges eszközök egységcsomagban állnak
rendelkezésünkre.
A NETFIT tanórai lebonyolítása többféle tanulásszervezési eljárással történhet. A
megfelelő tanulásszervezési eljárás kiválasztása a pedagógus feladata. A választást több
tényező befolyásolja. Ilyen tényezők lehetnek például:
a tanulók életkora
a tanulók előképzettsége, előzetes ismeretei és tapasztalatai
a felhasználás célja (kötelező mérés része vagy egyéb oktatási lehetőségek)
a tanulócsoport felelősségteljes és megbízható magatartásának színvonala
a rendelkezésre álló idő
a rendelkezésre álló tér
a rendelkezésre álló eszközök mennyisége
a pedagógus felkészültsége, szervezőkészsége
A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben
érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a
testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló
fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.
Az adatok nyilvántartása egyéni és tanulócsoport adatfelvételi és értékelő lapon történik.
A felmérések haszna
Minden tanuló számára lehetőség nyílik az egészséges fizikai, fittségi állapot
megszerzésére, fenntartására, és fejlesztésére. Kialakíthatók pozitív attitűdök, ismeretet
szereznek, fejlesztik a képességeket, készségeket alakítanak ki, melyek hozzájárulnak az
egészségtudatos, jövőorientált életvezetés kialakulásához.
2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei az egészségnevelés az oktatás és a nevelés valamennyi területén jelenjen meg
egészségfejlesztő team működtetése
65
az optimális problémafeltárás és helyzetértékelés az intézményi minőségirányítási
programban megjelölt időközönként
a helyi tantervben és tanmenetekben is konkrétan megjelöljük a feladatokat és az
alkalmazni kívánt módszereket
a pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal is képviseljék
az egészséges életvitelt
továbbképzési lehetőségek megragadása az adott témában
szoros együttműködés a szülőkkel, az iskolai egészségvédő hálózattal
Tevékenységi formák a tanítási órákon
Osztályfőnöki órákon a kerettantervben meghatározott egészségnevelési témát
dolgozunk fel évfolyamonként
Komplex életmód vizsgálat (5. és 7. évfolyam)
Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása a
tanórákra
A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon
A testi egészségre nevelést erősíti az iskolai egészségnevelési program
témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika
és életvitel és etika órákon.
Testnevelés órákon a mindennapos munka során alkalmazzák a keringési- és
légzőszervi rendszer megfelelő terhelését, tartásjavító gerinctorna és talp
izomerősítő gyakorlatait, valamint rendszeresen használják fel a tanulók fizikai
állapotának méréseredményeit a fejlesztéshez.
Tevékenységi formák tanórán kívül
Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak
megfelelően. Iskolánkban minden tanuló tagja a diáksportkörnek.
Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat.
Megismertetjük, gyakoroltatjuk a kulturált táplálkozás követelményeit a tízórai
szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok
során.
Osztálykirándulásokon, erdei iskolában, az egészséges életre nevelés kiemelt
hangsúllyal szerepel.
A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok
sem: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, művészeti,
közösségformáló csoportok működtetése.
Egészségvédelmi hét keretében: változatos programokat szervezünk (kóstolók,
ételbemutatók, vetélkedők, reformbüfé, zöldség- és gyümölcssaláták készítése,
sportversenyek, káros szenvedélyek megelőzése témában előadás
Személyiségfejlesztés egyéni beszélgetéssel, illetve lehetőség szerint meghívott
szakemberek bevonásával.
A napköziben és a menzán helyes szokásrendet alakítunk ki.
Szabadidős programokat szervezünk a szabad levegőn az évszakhoz
Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje
Az együttműködés iskolai egészségügyi szolgálattal az alábbiak szerint történik:
Az iskolaorvos rendszeres kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével.
66
Az iskolaorvossal, a fogorvossal, az iskolai védőnővel az előzetesen egyeztetett
időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra,
kezelésekre.
A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése,
szükség esetén szakértői bizottság elé utalása a szülő előzetes beleegyezésével
történik.
2.13.2. A környezeti nevelési elvei
Pedagógiai hitvallásunkat nevelőtestületünk elsődlegesen a pozitív személyiségfejlesztésre
alapozva határozta meg.
Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna,
ahol megalapozódik környezettudatos, nyitott, természettisztelő és szerető
magatartásuk és szemléletük, életvitelük
ahol személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő és őrző magatartás iránti
igénnyel rendelkeznek
ahol közvetlenül is bekapcsolódnak a környezet értékeinek megőrzésébe és
gyarapításába, a veszély elhárításába
ahová a környezet-, és egészségnevelési program révén kialakult stressz-mentes,
kedvező tárgyi feltételekkel, barátságos légkörrel, tartalmas akciókkal rendelkező
iskolába szívesen hozzák gyermekeiket a szülők
A környezeti nevelés hosszú távú céljai
ki kell alakítanunk a diákokban azokat az igényeket, melyek a környezettudatos,
személyes felelősségen alapuló magatartásra és életvitelre vonatkoznak
törekednünk kell arra, hogy tanulóink
o életmódjában legyen meghatározó a természet tisztelete, a felelősség vállalása
o tudjanak együttműködni személyes tapasztalataik alapján a környezeti
konfliktusok közös megoldásában, ezzel elősegítve a fennmaradást és a
fenntarthatóságot,
A célok eléréséhez sikeres személyiségjegyek, képességek fejlesztésére van szükség: pl.
önismeret, társas együttműködés, konfliktuskezelés, döntéshozatal, vitakészség, értékelés,
kreativitás, gondolkodásmód, kommunikáció információkeresés és szelektálás, akarat
képességének fejlesztése.
A környezeti nevelés feladatai
Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”
elvnek megfelelően támogatjuk a környezeti nevelést. Ezért minden pedagógus számára
fontos, hogy a környezeti nevelést:
jelenítse meg a helyi tantervben, a tanmenetekben, és konkrétan jelölje meg a
feladatokat és a módszereket
erősítse a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy
témához tartozó ismereteket (projektek kidolgozása)
a pedagógusok, a felnőttek és a szülők személyes példájukkal legyenek a
környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.
67
olyan folyamatot, szituációt teremteni a nevelési gyakorlatban, ahol lehetőségük
nyílik a tanulóknak közvetlen megismeréssel, személyes tapasztalatok
megszerzésével tájékozódni
kirándulás, séta, országjárás, természetvédelmi filmek, erdei iskola stb. keretében
a tanulók tevékenyen vegyenek részt a környezet tisztántartásában, az iskola belső
és külső környezetének esztétikusabbá, otthonosabbá tételében
Konkrét környezetnevelési feladatok
1-4. évfolyam:
Tartsanak rendet szűkebb-tágabb környezetükben.
Ismerjék a helyes megvilágítás fontosságát, törekedjenek annak betartására.
Tudják, hogy milyen hőmérséklet ideális a különböző tevékenységekhez.
Tevékenyen vegyenek részt a növényápolásban.
Óvják környezetük tisztaságát, szükség esetén teremtsék meg azt.
Ismerjék a légszennyezés, a tiszta vizek fogalmát.
Télen etessék a madarakat, készítsenek társaikkal közösen egyszerű madáretetőt.
Vegyenek részt papírgyűjtésben.
Ismerjék a szelektív szemétgyűjtés fogalmát, lehetőség esetén tartsák is be.
Törekedjenek az újrahasznosított papírok használatára.
Vegyenek részt a szárazelem, mint veszélyes hulladék gyűjtésében.
5-6. évfolyam:
Érezzék a fontosságát az állatok téli etetésének, a nemzeti parkok jelentőségének,
védelmének.
Legyenek tisztában a levegő, a víz, a talaj szennyező anyagaival, ezek káros
hatásaival. Elkülönítve gyűjtsék a veszélyes hulladékot.
Ismerjék fel az ember és a természet környezetkárosító hatásait, a megelőzés és a
megoldás lehetőségeit.
Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjenek.
7-8. évfolyam
Legyenek tisztában a zajártalommal, annak megelőzésével.
Tudatosuljon az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges környezet
megvalósításában.
Érezzenek felelősséget a Föld élőlényei, az élet tisztelete iránt.
Legyenek tisztában az állat- és növényvédelem fontosságával.
A környezeti nevelés színterei az iskolában
Hagyományos tanórák
o osztályfőnöki órák környezetnevelési témái
o szaktárgyi órák adta lehetőségek
Nem hagyományos szervezésű tanórák
o 3 napos erdei iskola a 6. évfolyamosok számára
o múzeum, kiállítások, természetvédelmi területek látogatása
o projekt, egy-egy környezetvédelmi probléma feldolgozása
Tanórán kívüli tevékenységek
o Zöld hírek faliújsága: a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos
információk megjelenítése
o iskolai szinten megünnepeljük a jeles napokat: Víz Világnapja, Föld Napja
68
o érdeklődő tanulócsoportokkal ellátogatunk a Szent István téri víztoronyba vagy
a Környezetvédelmi laboratóriumba.
o minden évben részt veszünk a Madárfigyelési Világnapon, és kirándulást
szervezünk a daruvonulás megfigyelésére
o környezetvédelmi képzőművészeti pályázatokon, versenyeken való részvétel
o a Móra Ferenc Múzeum természettudományos kiállításainak megtekintése,
múzeumi matinék
o vetélkedők, pályázatok, kiállítások, előadások, filmvetítések szervezése
o séták, kirándulások szervezése környezetünk megismerésére
o környezetvédelmi akciók szervezése: például hulladékgyűjtés, játszótér
karbantartása, tiszta, rendes osztály akció, stb.
o madáretetők készítése, kihelyezése, a folyamatos téli etetés megszervezése
A környezetnevelés terén partnereink
diák-önkormányzat
szülők
Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE)
Vadaspark
Füvészkert
Dokumentálás
az éves környezetnevelési munka elemzése, értékelése, nyomon követése
Felelős: környezetnevelési felelős, környezetvédő tanár
a felmérő tesztek (6., 8. évfolyam) elemzése, eredmények lefűzése, adatbázis
kialakítása
Felelős: környezetnevelési felelős, környezetnevelésért felelős csoport,
osztályfőnökök
2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának
értékelési elvei
2.14.1. A magatartás értékelésének elvei
A tanuló magatartása
A magatartás értékelésekor a követelmények teljesítését, a tanuló életkori sajátosságaihoz
mérten a tanuló fegyelmezettségét, viselkedését, társaival, tanáraival való kapcsolatát,
együttműködését, felelősségtudatát, konfliktuskezelését vesszük elsősorban figyelembe.
Fontosnak tartjuk, hogy a negatívumok mellett a pozitívumok is kapjanak hangsúlyt az
értékelés, minősítés során.
A magatartásra és a szorgalomra vonatkozó irányelveket, követelményeket a házirend
tartalmazza, melyet minden tanuló megkapott. Minden év elején célszerű a benne
foglaltakat átismételni osztályfőnöki órán, szülői értekezleten.
A magatartás értékelése és minősítése
tanév közben
69
o az osztálynaplóba, a tájékoztató füzetbe havonta bejegyzett érdemjeggyel:
példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2)
o egyéb szöveges tájékoztatással, bejegyzéssel
félévkor, tanév végén o példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2) minősítéssel, mely bekerül az
osztálynaplóba, bizonyítványba, törzskönyvbe.
A magatartás félévi és év végi értékelését, osztályzatát az osztályfőnök a napközis
pedagógus és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg.
A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei
Példás (5) az a tanuló, aki
a házirendet betartja, annak betartására ösztönöz
tanórán és tanórán kívül példamutatóan, fegyelmezetten viselkedik
kötelességtudó, tanáraival, társaival együttműködik, feladatait teljesíti
másokra pozitívan hat, nagyfokú felelősségérzettel rendelkezik
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, hozzájárul eredményeivel,
magatartásával az iskola jó hírnevének megőrzéséhez
tisztelettudó
legfeljebb egy írásbeli figyelmeztetője van a félév vagy év során
Jó (4) az a tanuló, aki:
a házirendet betartja, néha hibázik
tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon fegyelmezetten viselkedik,
viselkedéskultúrája, hangneme megfelelő, jóindulatú
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti
az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz
részt
nincs írásbeli intője vagy megrovása
Változó (3) az a tanuló, aki:
az iskolai házirend előírásait többször megsérti
a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, másokat zavar
feladatait nem teljesíti minden esetben, közömbös vagy vonakodó
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, ingadozó, de igyekszik
javulni
igazolatlanul mulasztott
osztályfőnöki intője van
Rossz (2) az a tanuló, aki:
a házirend előírásait sorozatosan megsérti
feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti, felelőtlen, megbízhatatlan
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, másokat erősen zavaró, negatív hatású
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, megfélemlítő, durván
felelőtlenül viselkedik
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza
több alkalommal igazolatlanul mulaszt, nem tartja be a köz- és magántulajdon
sérthetetlenségét
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy
ennél magasabb fokú büntetése
70
Az egyes minősítések általában jellemzőek az adott tanulóra.
Az 1. és 2. évfolyamos tanulók esetében a késéseket – mivel nem önhibájukból történik –
nem vesszük figyelembe.
2.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei
A tanuló szorgalma
A szorgalom értékelésénél és minősítésénél a követelmények teljesítését, az életkori
sajátosságaihoz, adottságaihoz mért teljesítményét, a munkavégzését, a tanuláshoz, a
feladatai ellátásához való viszonyulását, kötelességtudatát, többletmunkáját vesszük
elsősorban figyelembe.
A szorgalom értékelése és minősítése, gyakorisága, a dokumentálás, a tájékoztatás
rendje megegyezik a magatartásnál meghatározottakkal. A szorgalom értékelésének és
minősítésének formái a következők: példás (5), jó (4), változó (3) hanyag (2).
Példás (5) az a tanuló, aki:
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, céltudatosan
törekvő
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, igényes
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi
munkavégzése pontos, megbízható, kötelességtudata kifogástalan, precíz
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt, érdeklődő
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza
Jó (4) az a tanuló, aki:
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
törekvő
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik
a tanórákon többnyire aktív, önálló
kötelességtudata megfelelő, néha ösztökélni kell
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt
önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti
taneszközei tiszták, rendezettek
Változó (3) az a tanuló, aki:
tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig
teljesíti
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja
önálló munkájában figyelmetlen, többletmunkát ritkán vállal, a tanórán többnyire
csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik
Hanyag (2) az a tanuló, aki:
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, lassító hatású
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen
kötelességtudata gyenge
feladatait folyamatosan nem végzi el
71
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak
ellenszegül, többletmunkát nem vagy ritkán vállal
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen
Értékelés a művészeti iskolában
A művészeti iskolában tanúsított tanulói magatartás az általános iskolai értékelésbe számít
be. A művészetiskolai szaktanár véleménye azonos értékű bármely más szaktanáréval.
A tanulók szorgalma havonta megállapításra kerül. Az értékelés, minősítés, dokumentálás,
értesítés azonos az általános iskolaival.
2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten folyamatosan
jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
példamutató magatartást tanúsít,
az osztály vagy az iskola érdekében tartósan jó közösségi szervező és irányító
munkát végez,
tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön eredményesen vesz részt,
vagy
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, illetve
gyarapításához az iskola jutalomban részesíti.
Tanév közben adható dicséretek
szaktanári dicséret o a tanítási órákon folyamatosan tanúsított aktivitásáért, szaktárgyi
teljesítményéért
o szertárosi munkáért
o szemléltetőeszköz készítéséért, s egyéb plusz teljesítményért
o iskolai szintű versenyeken való eredményes szereplésért
o iskolai ünnepi műsorokban való aktív közreműködésért
napközi-vezetői dicséret o a napközis foglalkozások során tanúsított példás szorgalomért és magatartásért
o közösségi tevékenységért
osztályfőnöki dicséret
o az osztályban végzett közösségi munkáért
o kiemelkedően jó egyenletes tanulmányi munkáért; tartósan példamutató
magatartásért
o városi, területi versenyeken való eredményes szereplésért (helyezéstől
függetlenül)
igazgatói dicséret o városi vagy területi versenyeken elért 1-6. helyezésért
o megyei vagy országos versenyeken való eredményes szereplésért (helyezéstől
függetlenül)
A tanév végén adható elismerések, dicséretek
nevelőtestületi dicséret és könyvjutalom o iskolai hírnevet erősítő tanulmányi, kulturális, sport és egyéb eredményért
72
o legalább három tantárgyi dicséret esetén az osztályfőnök javaslata alapján
oklevél
o 8 éven át kiválóan teljesített, illetve kitűnő tanulmányi eredményt elérő tanulók
számára
könyvjutalom
o kitűnő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő
szorgalomért
o diák-önkormányzatban végzett kiemelkedő munkáért
„Jó tanuló - jó sportoló” cím
o 8. osztályos tanulók számára kitűnő vagy jeles tanulmányi eredmény és
kiemelkedő (megyei, országos) sportteljesítmény esetén
Azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelességeit nem teljesíti
a tanulói házirend előírásait megszegi
igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírnevének
elmarasztalásban kell részesíteni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt
esetben, a vétség súlyosságára való tekintettel el lehet térni. Ebből következik az is, hogy
minden figyelmeztető fokozatot megelőzhet egy szóbeli figyelmeztetés. Erről az érintett
pedagógusok döntenek.
Arra törekszünk, hogy a büntetés alkalmazkodjék a tanulók életkori sajátosságaihoz és
legyenek arányban a terhére rótt kötelezettségszegéssel. Az iskolai büntetés nevelési
eszköz, nem lehet megtorló, megalázó, nem járhat pedagógiailag el nem fogadható
különbségtétellel, kizárással, korlátozással. Testi fenyítést alkalmazni nem szabad.
A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni, valamint az
osztályfőnöknek – a pedagógusokkal megállapodva – be kell jegyezni az osztálynaplóba.
A tanulóval szemben fegyelmező intézkedések és fokozatai
Szaktanári figyelmeztetés, intés o a tantárgy követelményeinek nem teljesítése
o a felszerelés hiánya
o a házi feladat többszöri hiánya
o az órákon való többszöri fegyelmezetlenség, akadályoztatás miatt
Napközis nevelői figyelmeztetés, intés o a házirend megszegése miatt
o az egymáshoz való negatív viszonyulás, erősen kifogásolható, zavaró
magatartás miatt
Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás o a tanuló fokozatosan növekvő, majd halmozottan jelentős tanulmányi és
magatartásbeli kötelezettségszegése
o a házirend szabályainak megsértése
o igazolatlan mulasztás miatt
o a tanuló 3 szaktanári figyelmeztetés után a soron következő osztályfőnöki
büntetést kapja
Igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás o a házirend súlyos megszegése
o negatív hatású, goromba, megfélemlítő, erősen kifogásolható magatartása
o jelentősebb igazolatlan mulasztásai
73
o mások személyiségének szándékos megsértése és értékeinek eltulajdonítása
miatt.
Nevelőtestületi figyelmeztetés, intés o az igazgatói fegyelmező büntetés halmozott előfordulása miatt.
Fegyelmi eljárás indítható o a tanuló súlyos és vétkes kötelességszegése esetén – eljárás alapján – írásbeli
határozattal A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény
rendelkezései az irányadók.
A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülei a jogszabályban
előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető.
Az igazgatói és nevelőtestületi dicséretet valamint fegyelmezéseket az egész tanulóifjúság
tudomására kell hozni. Szintén az iskola közössége előtt – ballagási, tanévzáró ünnepély -
kapják meg a tanév végén adható elismeréseket az arra érdemes tanulók.
Minden elismerést, dicséretet megfelelően kell dokumentálni (felelős az osztályfőnök, a
szaktanár, a napközis vezető) az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe is. A
nevelőtestületi dicséretet a törzslapra is fel kell vezetni.
A jutalmazás és a büntetés elveit, formáit év elején ismertetni kell a szülőkkel és a
tanulókkal.
74
A pedagógiai programmal kapcsolatos
egyéb intézkedések
75
3.1. A pedagógiai program érvényességi ideje, módosítása,
nyilvánossága
Ezen program érvényességi ideje 5 tanévre szól. Iskolánk nevelő-oktató munkáját jelen
pedagógiai program alapján 2013. szeptember 1-jétől végzi. A program aktualizálása
2014 augusztusában történt.
Soron kívüli felülvizsgálatot, módosítást kezdeményezhet
az iskola fenntartója
az iskola igazgatója
a nevelőtestület bármely tagja
a szakmai munkaközösségek
a szülők a Szülői Szervezeten keresztül
a tanulók a diák-önkormányzaton keresztül
A módosítás bevezetésére a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kerül sor.
A pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető az iskola
honlapján, papír formátumban az iskola intézményvezetőjénél.
76
77
ZÁRADÉK
1. A Pedagógiai program felülvizsgálatát és módosítását a nevelőtestület elfogadta. Az
intézményvezető nyilatkozik, hogy jelen módosítás sem a fenntartóra, sem a működtetőre
többletkötelezettséget nem hárít.
A Pedagógiai program 2014. szeptember 1. napján lép hatályba, visszavonásig érvényes.
Kelt: Szeged, 2014. augusztus 29.
……….…………………….……….
intézményvezető
2. Elfogadta a nevelőtestület
Kelt: Szeged, 2014. augusztus 29.
…………………………………. …………………………………
intézményvezető intézményvezető-helyettes
3. Véleményezte a Diákönkormányzat.
Kelt: Szeged, 2014. szeptember 5.
……………….……………….
DÖK képviselője
4. Véleményezte a Szülői Szervezet.
Kelt: Szeged, 2014. szeptember10.
………………..……………….
Szülői Szervezet elnöke
5. Véleményezte az Intézményi Tanács
Kelt: Szeged, 2014. augusztus 28.
…………………………………
Intézményi Tanács elnöke
Jóváhagyta: 2014. augusztus 31.
.………………………………….
intézményvezető