A füsttelen puskapor. - EPAepa.oszk.hu/02100/02181/00251/pdf/EPA02181...termékei, ellenkezőleg,...
Transcript of A füsttelen puskapor. - EPAepa.oszk.hu/02100/02181/00251/pdf/EPA02181...termékei, ellenkezőleg,...
A SZEMÜVEG.
Az öregkori messzelátóság beköszönése másforma érzést kelt. Öregedni senki sem szeret ; a meddig csak lehet, áltatja magát az ember, hogy még mindig erős a szeme, úgy hogy többnyire jóval később szánja rá fejét a szemüveg megszerzésére, mintsem koránál fogva megilletné. Kivált a hölgyeket lepi meg bizonyos fájó érzés, mikor az öregedés nemcsak az első ráncz és az első ősz hajszál képében, hanem szemükben is érezteti melankóliát keltő hatását. Még jó, ha vigasztalásúl kínálkozik, hogy a sok kézimunka vagy akár a sírás rontotta meg a szem et; azt maguknak sem szeretik bevallani, hogy a negyvenötödik esztendő közelgése diktálja a pápaszemet. Vigasztalásúl ajánlhatom a hölgyek figyelmébe, hogy a pápaszem immár hatszáz éves jubileumát üli ebben az évtizedben, a melynek végéhez értünk. Hatszáz év óta hány millió hölgy hordta már orrán az öregség igáját. C sa p o d i I s t v á n .
A füsttelen puskapor.
A közönséges puskapor használata akár hadi, akár tengerészeti czélokra, akár aknarobbantáskor, sőt vadászaton is sokszor nagy alkalmatlansággal jár a fellobbanásakor képződő füst miatt. Megesik viszont az is, hogy csataközben a puskatűz vagy ágyúzás okozta füstfelhő majd csak egyik, majd mindkét hadakozó félnek nagy hasznára van.
Ezt a füstképződést meggátolni avagy csökkenteni egész az utóbbi időkig jóformán nem is igyekeztek, kivéve a vadászfegyvereknél; minthogy azonban a fiistfellegek alkalmatlansága egy-egy szomszédágyú elsütésekor, vagy a kétcsövű fegyver első lövése után nyilvánvaló : 1846-ban, a robbanó gyapot feltalálása után, az új találmányban keresték azt a szert, a mely a tüzelő fegyver kezelését könnyíteni és kellemesebbé tenni van hivatva.
A robbanó gyapot s a közönséges puskapor elégésekor vagy felrobbanásakor végbemenő chemiai folyamatok egybevetéséből könnyen érthető, hogy miért képződik füst csak az utóbbi esetben. Az első robbanásának termékei ugyanis mind gázneműek, és a képződő víz láthatatlan gázként van jelen. Ellenben
a puskapor elnevezésbe foglalt anyagok mind salétromnak vagy egyéb fémnitrátnak faszénnel, vagy más, különböző, sze- nesített növényi anyagokkal és kénnel való, változó arány szerinti elegyei. A keletkező termékeknek nagy része még magas hőfokon sem gáznemű. A puskapor ellobbanásakor e testek részben mint olvadt üledék rakódnak le a puskacsőben, eltisztátlanítván a csövet, többi részök pedig rendkívül finomra eloszolva, a robbanás közben fejlődött gázokkal és gőzökkel együtt elszáll; ez a puskapor füstje.
A rendes puskapor robbanása termékeinek e szilárd termékek 50-nél több százalékát is teszik. Az a sűrű fehér füst, a mely olyankor felszáll, részben nagyon finomra oszlott káliumkarbonátból, részben káliumszulfátból áll, a melyek a robbanás egyik szilárd termékéből, a káliumszulfidból keletkeznek abban a pillanatban, mikor a gázok nyomása a csőből kilöki.
Más robbanó szerek füstje úgy jő létre, hogy valamely termék fejlődésekor gőzalakú ugyan, de arra mindjárt megsűrűdik és parányi részekből vagy búborékokból álló felleget alkot. így
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
A FÜSTTELEN PUSKAPOR.
keletkezik a higanyfulminát robbanásakor a higanygőz ; ammoniumnitrát és szén keverékének vagy pikrinsav robbanásakor vízgőz.
A különböző országok hadseregei használta puskaporfajoknak egész a jelen korig nagyon kevéssé különbözött a chemiai összetétele. A szén, kén és salétrom aránya csaknem azonos volt. Ez a keverék, valamint a szén minősége s a készítés módja sok ideig alig változott valamicskét. Ez az észrevétel még az ágyúba való poron véghez vitt sokféle eljárásra is áll.
A belől simafalú ágyúknak vont csővűekkel való helyettesítése a krimi háború után, továbbá a fegyverek messze- hordásának és méreteinek növekedése, a mely lépést tartott a hajók és erősségek pánczélozásával: a puskapor tulajdonságainak módosítására czélzó oly irányú kisérleteket vontak maguk után, hogy a por mindenféle kaliberű fegyverbe használható legyen; mert az új tüzérség erejét nem fejthette volna ki teljesen, ha ugyanazt a robbantó anyagot használták volna különbség nélkül akármilyen kaliberű ágyúba.
A robbanás erejét azzal iparkodtak szabályozni, hogy az atómról atómra, vagy a töltést alkotó tömeg minden részecskéjén keresztül való erőátvitel gyorsaságát módosították. Ezt az eredményt eleinte csak azzal akarták elérni, hogy a por szemjének nagyságát, alakját, sűrűségét és keménységét változtatták; mert azt hitték, hogy a salétrom, szén és kén általánosan alkalmazott aránya körülbelül megfelel annak az aránynak, a melyet a kellő hatás maximumának elérésére elméletileg megállapítottak ; és így az mutatkozott helyesnek, hogy a puskapornak inkább fizikai és mechanikai sajátságait törekedjenek módosítani, mint összetételét vagy chemiai tulajdonságait.
Azokat a puskaporfajokat, a melyeket e praktikus és egyjárást tudományos kisérletek eredményekép a tüzérség alkalmazott, s a melyeknek néhá- nya kitűnőnek bizonyult, két külön típusba sorozhatni. Az egyik úgy készül
hogy többé-kevésbbé összesajtolt fekete puskapor-pogácsát körülbelül egyenlő szeművé apróznak, a szemecskék éleit lekoptatják és simára horzsolják. Ez csak tökéletesítése volt a régi szemecskés puskapornak, a milyet puskába is, ágyúba is rendesen használtak. A tüzérség ezt a fajta puskaport alkalmazta s némely üteg mai napig is ilyen nagyszemű port használ.
A másik típusnak megfelelő a régi fajta puskaporok között nincs. E típus azon theoretikus eszmében gyökerezik, hogy hasonló feltételek mellett használt egyazon puskapornak azonos eredménye nem csak összetételétől függ, hanem a sűrűség, az alak és a belső szerkezet azonosságától is egy-egy töltés szemecs- kéi közt. Hogy ezt az eredményt elérhessék, vagy legalább megközelíthessék, próbára egyenlően finom és száraz puskaport kellett készíteni; e keverékből egyenlő mennyiséget kellett kiszabott időig egyenlő formában egyenlő nyomás alatt tartani, egyéb feltételek is lehetőleg egyenlők lévén mindkét részen. Ép ilyen azonosan kellett a szárítás és elkészítés többi míveletein végig is eljárni.
Tüzérségünk* egyetlen fajta puskapora, a melynek készítésében e föltételeket megtartották, az úgynevezett golyós puskapor {pellet powder). Apró hengerkékből áll ez, a melyek azért vannak félig kifúrva, hogy lobbanásra való felszínök nagyobb legyen.
Ilyen puskaporral kisérleteztek azután ; de más fajtákkal is, a melyek ugyan hasonló elv szerint voltak készítve, de a nélkül, hogy a hengeres formákba való sajtolás előtt az egyenlő szárazság és elaprózottság föltételeit tökéletesen megtartották volna. E kísérletekből az tűnt ki, hogy a ballisztikai tulajdonságok egyöntetűsége ép olyan tökéletesen, sőt még gyorsabban érhető el, ha a finoman összevegyített puskaporfajták tömött- ségre, keménységre vagy egyéb tulajdonságukra nézve némileg eltérők, sem-
* Az angol tüzérséget kell érteni.S z e r k .
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
3 6 2 A FÜSTTELEN PUSKAPOR.
mint ha egyazon töltés összes alkotó részei feltétlenül egyenlők.
A mikor a puskapor ballisztikai tulajdonságainak módosítása a mi figyelmünket magára kezdte vonni, már akkor az Egyesült-Államokban Rodman és Doremus régen tanulmányozták. Do- remus volt az első, a ki a nagyszemű puskapor szemecskéinek prizmákká sajtolását javasolta.
Oroszország ez eredményből iparkodott hasznot húzni és a nagy kaliberű ágyukra nézve elfogadta a prizmás puskaport.
Míg Oroszországban e puskaporfaj gyártása kifejlődött és tökéletesedett, addig Németországban, Angliában, Olaszországban s nálunk is tovább kísérleteztek, olyan puskapor előállítására törekedvén, a melynek lassú és fokozatos hatása jobban megfelelne a modern ágyúk követelte rengeteg lövedékeknek. Megpróbáltak többé-kevésbbé finom keverékeket összesajtolni, és a golyós vagy prizmás puskapornál nagyobb mennyiségeket alkalmazni. E kísérleteknek a Fossano-féle puskapor lett az eredménye, a javított olasz puskapor, s a Wal- tham Abbey-ben előállított nagy priz- májú puskapor, a mely azonban ballisztikai tulajdonságaira nézve aligha éri utói az olaszok találmányát.
A Noble kapitánytól és minmagunk- tól, néhány évvel ezelőtt, különféle összetételű puskaporok egész sorozatával végzett kutatások rávezettek, hogy milyen haszonnal járna a puskapor alkotó részei arányának módosítása. Elég volt a szénmennyiséget jelentékenyen emelni, a kénét pedig csökkenteni, hogy sokkal nagyobb gázmennyiség fejlődjék s egyszersmind a robbanás okozta melegség csökkenjen.
Ezekből a kisérletekből derült ki, miért romlik a lövéstől a cső belseje. A fegyvernek ilyetén rongálódása csökkentheti idővel a golyó sebességét s így a lövés pontosságát is ; jelentékenyebb e kár a nagy kaliberű ágyúkban a lövedék nagysága miatt.
A cső kimarjulását különböző tényezők okozzák; s az kivált olyankor jelentékeny, ha a nagyon erős nyomásnak kitett robbanási termékek az ágyúcső s a golyó között rést lelnek a ki- szabadulásra. Az a nagy sebesség, a mellyel a kiszabadult gázok és folyadékok (szilárd anyag megolvadt részei) az átmelegedett fémfelületnek nekitódulnak, a fémmolekulákat helyökből eltolja, a mi könnyebben megy akkor, ha megelőző tüzelés a fémfelületet már felmar- jította s így ellentállása kisebb. Ezenfelül a nagy melegség a csőfelület merevségét csökkenti és ezzel ellentállását gyengíti a kitóduló gázokkal szemben. Vegyük hozzá, hogy a robbanásnak, némely nem gáznemű termékei a fémre olyan chemiai hatásúak, hogy azzal a robbanás rongáló erejét még növelik. Különféle összetételű puskaporral és egyéb robbanó szerekkel a legpontosabban végrehajtott kisérletek egész sora arról győzte meg N o b l e kapitányt, hogy azon robbanó anyagok maró hatása legcsekélyebb, a melyek legtöbb gáznemű terméket és legkevesebb meleget fejlesztenek.
Valószinű, hogy e vizsgálódások fontos változtatásokat vontak volna maguk után a nagy kaliberű ágyúkba való puskapor összetételében; de ugyanakkor két kiváló német gyáros egyidejűleg és függetlenül foglalkozott olyan, nagy ágyúba való puskapor előállításával, a mely e czélnak a rendes elegyek- nél jobban meg tudna felelni. Ez elegyek égési hőmérsékletét valóban nagyon kevéssel sikerült csökkenteni, noha a szemecskék méreteit és tömöttségét a szükséghez képest fokozták. A német kisérletezők nemcsak a keverékrészek arányával foglalkoztak, hanem a használt szén minőségével is. Vizsgálódásaiknak csokoládé színű, prizmás puskaporfaj lett az eredménye, a melyet egyidejűleg találtak fel, H e i d e m a n n a westphá- liai puskaporgyárban, D ü t h e n h o f e r pedig a rottweil-i kohóban, Hamburg mellett. Ebben a puskaporban a salétrom valamivel több volt, a kén ellenben sok
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
A FÜSTTELEN PUSKAPOR. 363
kai kevesebb, mint a közönségesben.; a hozzá vett szén csak alig volt kiégetve, hasonlóan a Violette-féle vörös szénhez, a melyet e franczia chemikus 1847-ben fából vagy egyéb növényi anyagból túlhevített gőzzel állított elő, és a melynek használatát a vadászpuskákba való por gyártására javasolta. E barna vagy csokoládészín puskapor fajták a fekete puskaportól nemcsak külsőképen különböznek, hanem abban is, hogy a szabad levegőn lassan égnek el, hogy hatásuk tartós és robbanáskor az ágyúcsőben lassan terjed tova; végre égési termékeik is különbözők. Több bennök az oxigénfejlesztő, a salétrom; az oxidálódó anyagok, a kén és a szén, el is égnek teljesen. A fekete puskapor égési termékei, ellenkezőleg, nem kevés oxi- dálatlan vagy tökéletlenül oxidált anyagot tartalmaznak. A barna puskapor azonfelül sok vízgőzt fejleszt; nem, mintha több vizet tartalmazna a feketénél, hanem mivel a félig kiégetett fa vagy szalma hidrogénben gazdagabb, mint a fekete szén, és oxidáczió után több vizet szolgáltat. A barna puskaporból fejlődő gázmennyiség, 0° C. és 760 mm. légnyomás mellett, 1 kgr. puskaporra mindössze 200 térfogat, holott a fekete puskapor termékei 278 térfogatot tesznek. Ellenben a robbanásokozta vízgőzmennyiség háromszorta nagyobb, mint a fekete puskaporé. A kétféle puskaporból fejlődő gázok és a vízgőz összes térfogata tehát majdnem egyenlő lenne, ha a robbanási hőfok mindkét esetben egyenlő volna; csakhogy a barna puskapor robbanási hőfoka valamivel nagyobb.
A fellobbanó barna puskapor füstje eleinte épen olyan sűrűnek látszik, mint a feketéé, csakhogy sokkal gyorsabban enyészik e l; a mi valószinűleg az igen finoman eloszlott káliumsóknak az őket körülvevő sok vízgőztől való megnedve- sedéséből, illetőleg feloldódásából magyarázható.
Ezt a fajta puskaport meglehetős kaliberű ágyúkban nagy sikerrel alkalmazták ; mindazonáltal kívánatos volt
még lassúbb és még fokozatosabb hatást érni el, tekintettel a legnagyobb ágyúkra, amelyekből 900 kg.-os lövedékkel lőnek. Hogy e feltételeknek megfelelhessenek, a barna puskapor elegyrészeinek arányát módosítani kellett; a kisebb kaliberű ágyúkra nézve pedig jobbnak találták olyan puskapor alkalmazását, a mely, hatásának gyorsaságát tekintve, a nagyszemű fekete puskapor és a barna között áll.
A mitrailleuse-öknek és gyors ágyúknak újabb keletű alkalmazása a hadi tengerészeiben, főkép a hajóknak tor- pédók elleni védelmére, új okot szolgáltat a kevés vagy semmi füstöt nem fejlesztő puskapor feltalálására. Az ilyen védelem hathatósága tényleg csaknem illuzórius, ha fekete puskaport használnak, minthogy azon tárgyakat, a melyek ellen a művelet irányúi, nemsokára sűrű fiistfelleg védi. Az utóbbi években tettek is mindenféle kísérletet, a hadi tengerészet használatára való nem füstölő robbantó szer föltalálása érdekében. A katonai tekintélyek pedig, jól tudva, menynyire számbaveendő tényező a füst a szárazföldi hadviselésben, olyan füsttelen puskapor előállítását sürgették, a mely a kisebb ágyúknak és az kis kaliberű fegyvereknek feleljen meg; és különféle körülmények ráutaltak e követelés sürgős voltára.
Az ammoniumnitrátnak az a tulajdonsága, hogy a melegben való felbomlásakor csupán gázokat és vízgőzt fejleszt, vonzó tanulmány tárgyává tette ez anyagot azokra nézve, a kik erejöket a füsttelen puskapor feltalálásának szentelték. De az a tulajdonsága, hogy a levegőből vizet szí, nagy akadály volt robbantó szerül való alkalmazásában.
Egy tudós német, G á u s, olyan szén-, salétrom- és ammoniumnitrát-elegyet vélt találni, a mely a többi ammoniumnitrát- keverékek vízszívó tulajdonságaiban nem osztozik. Azt gondolta, hogy e készítmény robbanásának pillanatában a salétrom káliumja a nitrogénnel és hidrogénnel illanó káliumamidot alkot; azt is állította, hogy ez a puskapor, noha
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
3 6 4 A FÜSTTELEN PUSKAPOR.
súlyának majdnem felét káliumsók tették, nem fejleszt egyebet illó termékeken kivül. Gáus föltevéseit, robbantó szere chemiai átalakulásait illetőleg, a kisérlet nem igazolta; mert az ő elmélete szerint készített puskapor sem fiisttelen, sem a nedvesüléstől ment nem volt. A Gáus- féle eljárás módosításával, és a saját tapasztalatára is támaszkodva, H eidem an- nak mindamellett sikerült olyan ammo- niumnitrátos puskaport találni, a melynek röpítő ereje nevezetes, füstje aránylag kevés és hirtelen oszlik, s a mely nedvességet is bizonnyal legkevésbbé szí valamennyi ammoniumnitrátos elegy közt. Ez a puskapor sokkal több gázt és vízgőzt fejleszt, mint akár a fekete, akár a barna; hatása is lassúbb, mint ez utóbbié; egyenlő ballisztikai hatások létrehozására belőle kevesebb szükséges; a fegyver kamarájában a nyomás csekélyebb, de a cső többi részében nagyobb, mint a barna puskapor alkalmazásakor.
Az ammoniumnitrátos puskapor rendesen több vizet tartalmaz, mint a barna puskapor; nem is igen hajlandó meg- nedvesedni, ha a levegő száraz, sőt ha kevéssé nedves is. De a mint a levegő vízgőztartalma megközelíti a telítettség fokát, mohón kezdi nyelni a vizet és nyeli tovább, míg egész ellágyul és pépessé válik. A töltések légmentesen elzárt fémdobozokban állnak, a puskapor tehát nem érintkezhetik a nedves levegővel. De azt tapasztalták, hogy ha az ilyen dobozok a hajófenékben, a puskaporos kamrába éltévé sokáig állnak, a gőzkazánok okozta sokszor nagy hőség miatt, a töltés egy részéből a víz eltűnik, és így a megmaradó víz nincs benne egyenletesen eloszolva; következéskép a puskapor sem hat egyenletesen: helyenként a nyomás sokkalta erősebb. Ezt a ammoniumnitrátos puskaport mindamellett az első lépésnek tekinthetjük a fiist- telen puskapor felé; csakhogy nem felel meg föltétlenül a hadi tengerészet követelményeinek.
A közfigyelem azonban komolyan csak akkor kezdett a füsttelen puska
porra irányulni, mikor négy évvel ezelőtt Francziaországban a Lebel-féle fegyverekbe szánt puskaporral elért nevezetes eredmények köztudomásra jutottak. Nemsokára más jelentések is érkeztek a csodás sebességről, a melyet e puskaporfajtának, vagy módosulatainak csekély mennyiségével el lehet érni. Miként a melinitnek, a melynek romboló hatásáról szinte akkoriban csodát beszéltek, úgy ennek a puskapornak is a franczia tekintélyek olyan jól megőrizték titkát, hogy még azok is puszta sejdí- téseikre voltak utalva, a kik e téren legjártasabbak. Most már annyit tudnak, hogy az eredeti fiisttelen puskaport, a melynek tökéletessége akkor kétségen kívülinek látszott, több hasonló robbanó anyag követte, s hogy a Lebel-puskában jelenleg használt anyag nagyon hasonlít bizonyos szabadalmazott angol készítményekhez. A többi országok e részben még csak a kísérletezés fokán állanak.
A mi a fiisttelen tulajdonságot illeti, a tiszta robbanó gyapotot semmiféle anyag sem múlja felül. De még ha elégését biztosan és egyenletesen lehetne is irányítni; ha csak olyan apró töltést készítnének is, a milyen a katonapuskába kell: puskapor helyett való alkalmazása még akkor is annyi bajjal járna, hogy igazán nem lehet csodálni sikertelenségét annak a sokféle kísérletnek, a mi egy negyed század óta ez irányban történt.
A robbanó gyapotot S c h ö n b e i n és B ö t t g e r fölfedezése után azonnal, még 1846-ban, próbálták kis kaliberű fegyverekbe puskapor helyett töltésnek használni; de az eredmény siralmas volt. A robbanó gyapot robbantó erejét később L é n k iparkodott szabályozni: töltést csinált belőle, a melyben rétegesen helyezte el a fára gombolyított robbanó gyapotfonalat. Lénk módszere ez anyag hatásának szabályozására abban áll, hogy különböző vastagságú, jól megványolt és azután robbanó gyapottá változtatott gyapotfonalakat kü lönféleképen helyez el, hogy így tömegük fizikai állapotát, vastagságát, s a
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
A FÜSTTELEN PUSKAPOR. 365
közeiben foglalt levegőnek felületét és megoszlását módosítsa. A könnyű fegyverekbe való töltés finom szálból tömötten csavart szoros rétegekből állt; az ágyúba valók kevésbbé sodrott, vastagabb és faorsóra csavart fonalból voltak. A bombába valók üres henger formájára voltak fonva, mint a lámpabél, és csaknem egy pillanat alatt ellobbantak ; az aknarobbantásra valók belül üres esévére tekert, szorosra sodrott zsinegből voltak. E két utóbbi készítmény a szabad levegőn majdnem rögtön fellobbant; ha pedig elzárt helyen gyú- ladtak meg, romboló erejök iszonyatos volt. A finomra font és szorosra nyomott tömegek, ellenkezőleg, lassan égtek el a levegőn; robbanásuk pedig az ágyú- kamarában olyan fokozatosan történt, hogy a ballisztikai hatás tökéletes volt, a nélkül, hogy a fegyver rongálódott volna. Mégis történtek néha robbanások, majd a gyapot tömöttségének előre nem látott egyenetlensége, majd a közben foglalt levegőnek szabálytalan eloszlása következtében. E szerencsétlenségek elegendőképen nyilvánvalóvá tették, hogy ez az eljárás teljesen elégtelen a robbanó gyapot robbanó erejének szabályozására.
Kecsegtetve a kilátástól, a melyet a Lenk-féle robbantó anyag nyújtani látszott, az osztrák kormány 1862-ben elkezdte ezt az eljárást a kis kaliberű fegyverekre alkalmazni, és elrendelte néhány tábori ütegben is a robbanó gyapot használatát. E rendelkezés sajnos eredményeit nemsokára követte a visszavonó rendelet, a melyet siettetett az 1862-iki semmeringi rettenetes robbanás.
Ez időtájt fordult az angol kormány figyelme e kérdés felé s én is ekkor kezdtem tanulmányaimat reá irányozni. Az osztrák kormány részletesen közzé tette a robbanó gyapot gyártásában Lenk- nek köszönhető tökéletesítéseket, valamint ama kísérletek eredményeit is, a melyek ez anyag hatásának tanulmányozása végett a fentebb elsorolt különböző feltételek mellett történtek. Én a gyártás és alkalmazás egészen más módjának ju
tottam birtokába, a melyet Woolwich-ban és Waltham Abbeyben meghonosítottam, és a melyet az ottani gyárak tizennyolcz éve, hogy követnek. Én a részben megtisztított robbanó gyapotból papírpép- forma keveréket készítek, azután a tisztítást befejezem; a finoman elaprózott robbanó anyagból egyenlőnemű tömegeket készítek, a melyeket a nagyságra és méretre legalkalmasabbnak mutatkozó formában nagyfokú nyomásnak vettek alá. Ilyen módon állandóbb és egyöntetűbb anyagot kaptam, a mely alkalmasabb a használatra, s a melynek égési gyorsasága könnyen szabályozható.
Angolországban, a Lénk módszere nyomán, robbanó gyapotszálakból készített töltéssel tett kísérletek eredménytelenek voltak. Másrészt pedig Woolwich- ban, 1867— 68-ban,olyan eredményeket értek el, a melyek mindent látszottak ígérni a jövendőben; a kisérleteket bronzból való tábori ágyúkkal hajtották végre, összenyomott robbanó gyapotot tévén a töltésekbe, a mely különféle módon volt elhelyezve a robbanás gyorsaságának szabályozása ezéljából. Sokszor igen nagy sebességet értek el aránylag igen kevés töltéssel a nélkül, hogy a cső megrongálódott volna. Mégis nyilvánvalónak tetszett, hogy a fegyver épen- tartására szükséges feltételek nehezen voltak biztosan elérhetők, még a legkisebb kaliberű ágyúk használatakor is. Minthogy a katonai tekintélyek ez időben a füsttelen robbanó szerek használatából a tüzérségre háramlandó haszonról még nem voltak meggyőződve, nem részesültem biztatásban kutatásaimnak ez irányban való folytatására és ez ügyet elejtették, legalább a katonai fegyvereket illetőleg.
Alig hogy az Abel-féle rendszer ismeretessé vált, P r e n t i c e Stowmarket- ben a vadászfegyverbe való füsttelen töltés készítésére azonnal sikerrel alkalmazta. A legelső robbanó gyapottöltés, a mely a sportvilág kedvét megnyerte, nemezpapírtekercs volt, a mely előbb péppé gy 'rt és jól elegyített közönséges és robbanó gyapotból készült. Később
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
3 6 6 A FÜSTTELEN PUSKAPOR.
hengerbe sajtolt robbanó gyapotot alkalmaztak, a melyet a nedvesség ellen csekély kaucsuk-impregnálással védtek. A hatásnak kielégítő egyöntetűségét e töltések egyike sem Ígérte a hadi fegyverekre nézve. Mégis, összesajtolt robbanó gyapottal tett egész sor kísérletemnek meglehetősen kielégítő eredménye volt, főkép a Martini-Henri-féle puskában; ebbe hengeres töltést alkalmaztak, a melynek robbanási sebessége könnyen szabályozható volt.
S c h u l t z e , porosz ezredes pedig csak alig füstölő puskaport talált fel sporthasználatra. Ez apró fakoczkákból állott, a melyeket mintegy nitro-cellulozévá változtatnak, és valamely oxidáló anyag csekély mennyiségével impregnálnak. Később ez az eljárás módosult: a Schultze- féle puskaport szemecskésre, összetételében egyenletesebbre és kevésbbé higroszkópikusra készítették. Azontúl hasonlított egyik Stowmarket-ben gyártott puskaporfajtához, a mely a robbanó gyapotnál (a trinitro-cellulozénál) csekélyebb fokban nitrált gyapotból állt; ez pépállapotban előbb jól el volt keverve jelentékeny mennyiségű bárium- és káliumnitráttal, és azután chemiai úton szemecskéssé idomíttatott. E két fajta puskapor elégésével egy kis füst járt; de sokkal kevesebb, mint a fekete puskaporral. Czélbalövéskor ezek nem nyújtanak elég biztosságot; de érdekesek, mivel első feltüntét jelzik a robbanó gyapotra vagy sálétromsavas gyapotra alapított kisérleteknek, a melyeket Johnson és Borland, és a füsttelen puskapor érdekében alakult társaság (Smokeless Powder Company) hajtott végre Angliában.
Azelőtt a szemecskék felületének megkeményítésére, likacsosságuk megszüntetésére törekedtek; kámforoldattal, eczetsavas étherrel, acetonnal, ha robbanó gyapotról — , alkohol- és éther- keverékekkel, ha salétromsavas gyapotról volt szó. Ez utóbbi oldatot alkalmazták a Stowmarket-i angol puskaporra is. A Johnson-Borland-féléhez a kámfort használják, Más füsttelen német vagy
franczia gyártmányú puskaporok eczetsavas étherrel vagy acetonnal vannak kezelve ; és ezek az anyagok nemcsak arra valók, hogy a robbanó szer szemecskéit vagy lemezkéit megkeményítsék, hanem arra is, hogy azokat egynemű és szaru- nemű anyaggá változtassák.
A franczia kormánytól a Lebel- puskára nézve elfogadott első füsttelen puskapor eredete és természete mély titokba van burkolva. Úgy látszik, hogy pikrinsavat tartalmaz, a mely anyagot a kelmefestésre nagyban használják; s a mely a salétromsavnak, alacsony hőmérséklet mellett, a kőszénkátrányban foglalt karbolsavra vagy a cresylsavra való hatásakor keletkezik. Eleinte a salétromsavnak indigóra való hatása révén kapták ; később pedig, hasonló eljárással, a Botany-Bay-i gummiból. Régebben karb- azótsavnak nevezték, és a szerves eredetű robbanó anyagok közt a legrégebben ismertek közé tartozik. Ha eléggé hevítik, vagy ha meggyujtják, sárga, füstölő lánggal ég el. Ilyen módon jókora meny- nyiségeket lehet belőle elégetni; így meglehetős hevesen, de robbanás nélkül ég. Bizonyos körülmények közt, főkép, ha valami erős durranó anyag hatásának van kitéve, fel is robban, és hatása ilyenkor nagyon romboló, miként 1873-ban S p r e n g e l észlelte. A Woolwich-ban nemrég tett kisérletekből kitűnt, hogy felrobban akkor is, ha mintegy 15 % vizet tartalmaz.
A pikrinsav alkalmazásának eszméje D e s i g n o l l e-ra vezethető vissza, a ki ez irányban mintegy húsz évvel ezelőtt kezdett kisérletezni; de kísérletei nem vezettek kielégítő eredményre. Valószinű, hogy a Francziaországban most elfogadott puskapor egészen más eljárás szerint készül.
Említettük már a robbanó gyapotnak (vagyis trinitro-cellulozénak), és a salétromsavas gyapottal való elegyeinek az oldószerek hatása okozta szarunemű anyaggá való átváltozását. Először kocsonyás anyag keletkezik, a melyet az oldószer teljes elpárolgása előtt csövekké, pálczikákká lehet sajtolni, fonallá húzni
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
A FÜSTTELEN PUSKAPOR. 367
és lemezekké nyújtani és lapítni. Ha már megkeményedett, akkor táblácskákra vagy egyéb formára lehet vagdalni, a mint a töltés alakja megkívánja. Számosán kaptak szabadalmat a robbanó gyapotnak, a nitrocellulózénak, vagy keverékeiknek a fönti módszerek szerint való készítésére; de úgy látszik, a németeké az elsőség. Woolwich-ban ilyen módon készített puskaporral vagy másfél évvel ezelőtt-hajtottak végre kisérleteket, és a belga »puskapor-társaság« is gyártott efféle papirospuskaport és egyéb készítményeket.
N o b e l A l f r é d , a dinamitnak és a nitro-gliczerinre alapított egyéb robbanó szereknek feltalálója, először próbálta e robbanó anyagot, a salétromsavas cellulóze fajtáival elegyítve, füsttelen puskapor gyártására használni. Ez a robbantó szer Nobel egyik legérdekesebb találmányához hasonlít, a melyet ő sajátságos külsejénél fogva robbanó zselatinnak nevezett el. Ha a salétromsavas növényrostot nitro-glicze- rinnel lassan melegítik, elveszti fonalas szerkezetét, és a nitro-gliczerinnel elvegyülve, megkocsonyásodik; a kétféle anyagból olyan termék származik, a mely majdnem vegyületnek tekinthető. Ha 7— 10 rész salétromsavas gyapotot 100 rész nitro-gliczerinben áztatnak, a keveréket folyvást melegítve, nemsokára plasztikus tömeggé válik, a melyben nehéz volna a kétféle alkotórészt felismerni. E készítmény némely módosulatával egyetemben még a dinamitnál is hatalmasabb robbantó szemek bizonyult; a melyet abban múl felül, hogy vízben való tartós áztatás következtében sem veszít észrevehető mennyiséget nitro-gliczerinj éből.
Mihelyt a robbanó zselatinát Ausztriában hadi czélokra használni próbálták, mindjárt érezhető volt szüksége annak, hogy csökkentsék a véletlen robbanások veszedelmét, a minőt előidézhet példáúl egy ágyúgolyó vagy bombadarab, ha véletlenül a robbanó zselatinás kocsit éri. H e s s ezredesnek sikerült robbanó zselatint csekély mennyiségű kámfor
belevegyítésével könnyebben kezelhetővé tenni. Ennek az anyagnak a salétromsavas növényrostnak ipari alkalmazásában is nevezetes szerep jutott, a melynek termékei a mesterséges szaru és elefántcsont, és az úgynevezett xylneit. Olyan módon, hogy a nitro-gliczerinbe sokkal több salétromsavas gyapotot kevert, mint a mennyi a robbanó zselatiná- hoz kell, mindkét anyagot kámforral vegyítvén, hogy robbanásuk hevességét és gyorsaságát mérsékelje: Nobel csaknem szarunemű anyagra tett szert, a melyet, a míg lágy, hengerekké és lemezekké lehet idomítani; ballisztikai tulajdonságaira és homogenitására nézve közel áll a robbanó gyapot hasonló külsejű vegyítékei- hez; sőt, mi több, ennek a robbanó szernek egyáltalán nincs füstje. Minthogy azonban illó anyagot, kámfort is tartalmaz, a melynek mennyisége az elszállás következtében megfogyhat, valószínű, hogy ballisztikai tulajdonságai idővel módosulnak. Bármint volna is, úgy látszik, hogy az Olaszországban a rendes fegyverekkel ily anyaggal végrehajtott kísérletek sikerültek, s különféle kaliberű ágyúkban K r u p p is kezdi alkalmazni.
A robbantó szerek tanulmányozására alakult angol bizottság, a Nobel-féle puskapor fogyatkozásain iparkodva segíteni, más nitro-gliczerin-készítmények- kel próbálkozott, a melyek fonal-, pál- czika-, nyalábalakban a kis kaliberű fegyverekben kitűnő eredményre vezettek. A legjóbbik ilynemű készítmény azonkívül nem füstöl és nagyon állandó, a mennyire az eddigi tapasztalat mutatja. Jelenleg bizonyos nehézségek legyőzésén fáradoznak, a melyek e szernek az igen kis kaliberekben való használata közben abból erednek, hogy egyenlő töltéseket véve, kifejtett nyomása sokkal nagyobb, mint a fekete puskaporé, és kisebb meny- nyiséggel sokkal nagyobb sebességet eredményez, e miatt persze sokkal jobban fölmelegszik a fegyver is.
Ha visszaemlékezünk arra, a mit föntebb a puskapor rongáló hatásáról mondottunk, világossá válik, hogy a fegyvert az a por rongálja legjobban, a me
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
368 A FÜSTTELEN PUSKAPOR.
lyiknek robbanó ereje legnagyobb. Törekedni kell arra is, hogy a robbanás termékei minden szilárd anyagtól mentek legyenek, a melyek a puska belsejét megfoghatnák, és ezen a réven meggátolhatnák a megmelegedett golyónak az egész csőfelülettel való tökéletes érintkezését. Tegyük hozzá, hogy a füsttelen puskapornak alkalmazhatónak kell lenni az olyan fegyverbe is, a mely eredetileg fekete puskaporra volt készítve. Ebből látható, hogy olyan füsttelen puskapor feltalálása, a mely eléggé állandó, könnyen kezelhető és minden körülmény közt megbízható; a melynek készítése könnyű és ára mérsékelt legyen: még csak egy részét teszi annak a nehéz problémának, a melynek megoldásán minden ország katonai tekintélyei fáradoznak, s a mely probléma, úgy látszik, mégis közel van a megoldáshoz.
Azok a kisérletek, a melyeket az angol hadseregben az 50— 150 mm. es kaliberű ágyúkra nézve elfogadott, füsttelen puskaporral tettek, azt bizonyítják, hogy a fekete puskaporhoz való fegyverek közül a füsttelen puskapornak alkalmazása a nagy ágyúkban sokkal kevesebb nehézséggel jár, mint a kis kaliberekben. Sokkal kisebb töltés ugyanolyan ballisztikai hatást idéz elő, és robbantó hatása fokozatosságának és tartósságának következtében a nyomás az ágyúkamarában csekélyebb, a csőben pedig nagyobb. Ha e puskapor jó tulajdonságait teljesen ki akarjuk zsákmányolni, és az ágyúk lövés-erejét növelni, szerkezetekben némi változás szükséges: a töltéskamrát kisebbítni, az ágyú ellent- állását, s talán a cső hosszát is növelni kell.
Még abban az esetben is, ha a füsttelen puskapor a tüzérségi szolgálatban sikeresen volna alkalmazható, a mitrail- leuse-öktől kezdve egész a nagy kaliberű ágyúkig; még ha ballisztikai jó tulajdonságai teljesen kihasználhatók volnának is, bizonyos meghatározott minta szerint készült ágyúkban: még akkor is hátra volna megállapítni, hogy e robbanó szer, a mely sokkalta kényesebb a fekete
puskapornál, ki tudná-e állani az éghajlatok változását, megfelelne-é a tárházak- ba-rakás föltételeinek, hajón és szárazon, a világ minden részében, a mi lényeges föltétele elfogadásának, a tengeri és szárazföldi hadseregekben, főkép az angol tengerészetben. Még látni kellene, vájjon ily változatos feltételek közt nem változnék-e meg idővel összetétele is r S vájjon elegendően állandódé arra, hogy kizárja a robbanás lehetőségét, s hogy ez által igazolja-e a fekete puskapornak vele való helyettesítését minden téren, a hol alkalmazása czélszerűnek mutatkozik ?
Meglehet, hogy konzerválása a hajókban, erősségekben, tárházakban olyan elővigyázati intézkedéseket fog követelni, a melyek korlátozni fogják alkalmazását. De még az ilyen kivételes rendszabályok foganatosításával járó alkalmatlanság sem ér fel azzal a haszonnal, a mely a füsttelen puskapor használatával, főkép tengeri háború esetén, járna.
Alig lehet e haszon fontosságát kétségbevonni, ha a katonai tekintélyek véleményét halljuk. A mit idáig tapasztaltak a Francziaországban elfogadott füsttelen puskapor hatásáról, az csak növelte hitelét annak a nézetnek, hogy ennek a puskapornak a használata valóságos forradalmat fog előidézni a hadviselés mesterségében. Nemcsak a füst és láng hiányát vették számba; vannak, a kik, megelőzve a jövendő tapasztalatát, odáig mennek, hogy a füsttelen puskaport zajtalannak is állítják; és katonai írók immár eleven képét festették a jövő csatáknak a múlt idők csatáinak képével egybehasonlítva. Leírják azt a rettenetes mennydörgést, a mit néhány száz ágyú eldördülése okozott, s a puskaropogást a hajdani nagy ütközetekben ; holott a jövő csatáiban olyan csekély lesz a zaj, hogy a csapatok nem fogják tudni, vájjon társaik el- kezdték-e már az ütközetet; hogy az őrszemek és az előcsapatok nem fogják a sereg zömét fegyverük elsütésével értesíthetni az ellenség közeledtéről; és
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
A FÜSTTELEN PUSKAPOR. 369
hogy talán egész csaták fognak lefolyni, a marsban levő hadtesttől néhány mér- földnyire, a nélkül, hogy az azt észrevenné.
Valóban nehéz megérteni, hogy mai felvilágosodott századunkban miként lehetett a fizika legelemibb elveiről így elfelejtkezni és e mesébe való dolgokat elhinni! Sőt olvashattunk a múlt évben némét szakfolyóiratokban a füsttelen puskapornak stratégiai következményeiről szóló czikkeket, a melyekben ilyen passzusok is voltak: » A hadviselés nem válik egyszerűbbé. Ellenkezőleg, úgy véljük, hogy az olyan fontos informáló eszköz hiánya, a milyen a füst és a zaj\ a hadvezér részéről kettőzött előrelátást és nagyobb ügyességet fog követelni, mint valaha.« És »a csata eredménye sokáig titokban fog maradni a viszonylagos csendnél fogva, a mely kisémi fogja «.
A »Deutsche Heeres-Zeitung« múlt évi áprilisi számában közölt egyik mulatságos czikkben le van rajzolva egy zászlóalj meglepetése, mikor a menekülő előőrs jelenti, hogy őket az ellenség golyója söpörte, a nélkül, hogy akár a fülükkel, akár a szemükkel észre tudták volna venni, honnan eredt a támadás. Ama fegyvergyakorlatok óta, a melyeken a német és osztrák uralkodók is jelen voltak, a füsttelen puskapor alkalmazása lett a nap eseménye, és a fenti állítások képtelensége pontos megfigyelésekből lett bizonyos; a zajtalan puskapor ép olyan lehetetlen, mint a feszítő erő nélküli robbanó anyag.
A dolog úgy állhat, hogy a német hadgyakorlatokon a fegyverek csak porral voltak töltve, s innen eredhetett a füsttelen puskapor okozta »viszonylag csekély zaj«-ról szóló mese; mert a vak töltés elsütése sohasem jár nagy zajjal. Úgy látszik, hogy e gyakorlatokon a zaj alig hallatszott el 100 m.-nyire. A német hadseregben újabban elfogadott puskaporról szóló röpirat szerint,
csaknem akkora zajt okoz az, mint a fekete puskapor; ropogása áthatóbb, élesebb, de rövidebb ideig ta rt Ez a tapasztalat összehangzásban van saját megfigyeléseinkkel a különféle füsttelen puskaporok és a robbanó gyapot okozta zajt illetőleg. Ez esetekben a hang élesebbnek tűnt fel, ha az ember közel állt az ágyúhoz, de határozottan gyengébbnek, mint a fekete puskaporé, ha az ember távolabbra ment.
A német hadsereg jelenlegi puskapora nem teljesen ment a füsttől; utána könnyű kékes füstfelhő keletkezik, a mely azonban mindjárt eloszlik. Egyes puska elsütése 300 méternyire láthatatlan volt; közelebbről szivarfüsthöz hasonló. A Spandau körül tartott gyakorlatok alkalmával a legsebesebb sortüzelés sem burkolta a csatázókat füstfelhőbe.
Kétségtelen, hogy, ha a füsttelen puskapor a tábori tüzérség é s . a rendes fegyverek használatára teljesen be fog válni, a nemzetek hadviselői nem fognak habozni használatában. A füst hiánya meg fogja ugyan őket fosztani egyik nevezetes védelmi eszköztől, a melynek oltalma alatt aránylag biztonságban hajthattak végre eddig gyors mozdulatokat és hirtelen poziczió-változ- tatásokat; másrészről azonban módot fog nyújtani a csatázóknak, hogy lövésüket biztosan irányíthassák, hogy támadást intézhessenek, a nélkül, hogy a füst elárulná őket. Azt is biztosan lehet állítani, hogy a stratégia jelenlegi föltételei többé-kevésbbé mélyreható módosuláson fognak általmenni.
A hajóhadban főkép és most csaknem kizárólag a mitrailleuse-ök és sebes lövetű ágyúk számára kivánják a füsttelen puskaport. Az ilynemű robbanó anyag haszna tengeri háborúban megbecsülhetetlen volna, és nem sokára meg is érjük, hogy e reményeink teljesülni fognak. (Fr. Á b e l közleménye a Revue scient. ez évi 11. számában.)
G. S.
Természettudományi Közlöny. XXII. kötet. 1890. 24
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Creative Commons
Creative Commons License Deed
Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazottkivonata.Figyelmeztetés
A következőket teheted a művel:
Az alábbi feltételekkel:
Az alábbiak figyelembevételével:
Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások feléezen mű licencfeltételeit.
szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod aművet
származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre
kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet
Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon felkell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagyálnevét, a Mű címét).
Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt aművet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alattterjesztheted.
Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyikfenti feltételtől eltérhetsz.
Közkincs — Where the work or any of its elements is in the publicdomain under applicable law, that status is in no way affected by thelicense.
Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja:Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyrightexceptions and limitations;A szerző személyhez fűződő jogaiMás személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai,mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok.
Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ... http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu
1 / 2 2012.03.26. 13:47
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)