A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium

és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

P. Holczinger Ferenc SJ

igazgató

2

Tartalom

Tartalom ............................................................................................................................................... 2 AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI-OKTATÓ MUNKÁJÁNAK ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI,

ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI............................................................................................................... 3 I. FEJEZET: Bevezetés ................................................................................................................ 3

1. Az Intézmény jellege ............................................................................................... 3

2. A gimnázium képzési rendje ................................................................................... 3

3. Helyi kihívások és adottságok ................................................................................. 4

4. Küldetés- és hivatásnyilatkozat ............................................................................... 5

II. FEJEZET: ISKOLAI NEVELÉS ALAPELVEI NEVELÉSI – OKTATÁSI ALAPELVEK

1. A keresztény nevelés alapelvei ................................................................................ 6

2. A kiváló képzés: személyiség és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....... 7

3. A pedagógiai program végrehajtását segítő tárgyi és személyi feltételek ............... 7

4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 10

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és szociális érzékenység10

6. A diákok részvétele az iskolai döntési folyamatokban .......................................... 11

7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................ 12

III. A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA ..................................................................... 13

1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................................ 15

2. Értékelés valamint a tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................... 21

3. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 24

4. Egyéb iskolai és iskolán kívüli programok ............................................................ 26

IV. AZ ÉVES MUNKATERV PROGRAMJAI........................................................................ 27

1. Szorgalmi időszak alatti programok: ..................................................................... 27

2. Az iskola környezeti nevelési elvei ....................................................................... 27

3. Az iskola egészségnevelési elvei ........................................................................... 32

V. A GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE. ............................................................................. 36

B. RÉSZ – HELYI TANTERV........................................................................................ 36

1. Bevezetés ............................................................................................................... 36

2. A választott kerettanterv megnevezése .................................................................. 38

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ... 41

4. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ...... 44

5. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ................................................................ 44

6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ...................... 45

7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................. 46

8. A tantárgyi rész céljai ............................................................................................ 47

9. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés .......................................................... 50

10. Az iskola tantárgyi rendszere ................................................................................. 55

MELLÉKLET: A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................................... 56

3

AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI-OKTATÓ MUNKÁJÁNAK ALAPELVEI, CÉLJAI, FEL-

ADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI

I. FEJEZET: Bevezetés

A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium a város és a régió szolgálatában 1994-ben kezdte

meg működését. A Gimnázium alapítója az egri Egyházmegyei Főhatóság, a Kollégium alapítója

pedig a Jézus Társasága Magyar Rendtartománya. Az Intézmény fenntartója a Jézus Társasága Ma-

gyar Rendtartománya. Működésének célja a régió keresztény értelmiségének képzése és keresztény

értékekre nyitott oktatási és nevelési intézmények pedagógiai támogatása.

Mint rendi nevelési intézmény azt a cél tűzi ki maga elé, hogy azokat a fiatalokat nevelje, akik nyi-

tottak a keresztény értékrend befogadására. A kollégiumot egy közösségformáló jellemalakító mű-

helynek tekintjük, amely támogatja a családi nevelés és a keresztény iskolák törekvéseit.

1. Az Intézmény jellege

Az intézményt nyolc-, és négyosztályos, koedukált gimnázium és kollégium alkotja. Az intézmény-

ben prioritás a teljes embert formáló nevelői és oktatói munka. Kiemelt súllyal kezeljük a humán

tárgyak, ezen belül elsősorban az idegen nyelvek oktatását, illetve a modern természettudományos

képzés megteremtését.

2. A gimnázium képzési rendje

Előzetes szempontok

NAT kihívásai: A Köznevelési Törvény a közoktatás tartalmi egységét hívatott megteremteni, elő-

segítve ezzel az iskolák közötti átjárhatóságot. Egy igényes, kétszintű érettségire és a továbbtanulás-

ra felkészítő iskola, mely ki akarja használni a nyolc év folyamatosságából adódó lehetőségeket,

természetesen nem lehet minden iskolatípussal "átjárható". Iskolánk felelőssége tehát, hogy világos

követelményrendszere mind a belépési, mind a kilépési pontoknál a diák számára legjobb megol-

dáshoz segítsen, mégpedig időben.

Gimnáziumunk programja kiemelt feladatának tartja, hogy érvényesüljön a koncentráció elve,

vagyis az, hogy egymásra épüljenek, és egymásra hivatkozzanak az egyes tantárgyak; továbbá az,

hogy folyamatosan érzékeljék és szabályozzák a szaktanárok a gyermekek terhelési szintjét. Hason-

lóképpen nagy hangsúly kell helyezni a szubszidiaritás elvének megvalósítására, vagyis arra, hogy

a diák öntevékenységét minél nagyobb mértékben előmozdítsuk.

A képzés Gimnáziumunk a nyolcosztályos illetve négyosztályos képzést valósítja meg.

A képzés lezárása érettségi vizsgával történik.

A Pedagógiai Program kialakításáról

Az intézmény a jezsuita nevelésben felhalmozódott tapasztalatok alapján alakítja ki a gimnáziumra

vonatkoztatott konkrét nevelési tervet, figyelembe véve az intézmény célkitűzéseit, az adott régió

sajátosságait és a korszerűség kritériumait. Ez a pedagógiai munkaterv rendi jellegénél fogva figyel

a Ratio Studiorum irányelveire, illetve annak 400. évfordulóján, az 1986-ban kiadott "A Jezsuita

nevelés jellegzetességei" (Budapest, 1998.) útmutatásaira.

A program a magyar közoktatás egészébe illeszkedve követi a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.

évi CXC. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

110/2012. Kormányrendelet; illetve annak Melléklete, valamint a nevelési-oktatási intézmények

4

működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek ki-

adásának és jóváhagyásának rendjéről, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizs-

gaszabályzatának kiadásáról, 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követel-

ményeiről és a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

előírásait.

A Nevelési Program és a tantervek kialakításakor a szent ignáci munkamódszer elemeit követjük. A

helyzetismeretből adódó tapasztalatra épül a megfontolás, mely pedig aztán a cselekvéshez, majd a

kiértékelésen át újra a konkrét helyzethez vezet el. A tervezés ennek értelmében Miskolc és a régió

sajátos adottságaiból indul ki, ahol intézményünkkel a keresztény nevelés terén szolgálatot vállal-

tunk.

A jogszabályban meghatározottak szerint az PP-t a nevelőtestület fogadja el, a Diákönkormányzat

(DÖK) és SZMK (Szülői Munkaközösség) véleményének kikérésével. A PP azon rendelkezéseinek

érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető

egyetértése szükséges.

A jelen Pedagógiai Program megtekinthető a titkárságon munkaidőben, valamint elérhető az intéz-

mény honlapján. Jelen PP az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztusi határozatával fogadta el.

Módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha az igazgató, a szü-

lők, a nevelőtestület vagy a DÖK erre javaslatot teszt.

3. Helyi kihívások és adottságok

A világ, amelyben élünk

szekularizált, amelyben sok diákunk, sőt sokszor már szülei sem kaptak vallásos neve-

lést. A szülők egyfelől az intézménytől várják e hiány pótlását, másrészt számolni kell

azzal, hogy a vallásos nevelés során az iskola magára marad.

Társadalmunkban erősödik a fogyasztói szemlélet, amely a szélesedő szociális különbsé-

gek ellenére fokozottan rákényszerít az önzésre és manipulált fogyasztói szokásokra. Az

iskola és a kollégium tanítsa meg diákjainkat együtt élni a világban tapasztaltakkal anél-

kül, hogy feladnák értékeiket és identitásukat. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy

a diákok tapasztalhassák, hogy nem értéktelenebbek másoknál, és hogy életük érték,

amelynek transzcendens távlatai vannak.

Korunkban nyomasztó az igazságtalanság, városainkban hajléktalanok ezrei élnek az ut-

cákon, és a növekvő számban leszakadók állandó reménytelenségre vannak ítélve. Cé-

lunk, hogy azok, akik jezsuita nevelésben részesülnek, legyenek ebben a társadalomban a

pozitív változás elkötelezett hívei és előmozdítói, mint hitből és másokért élő, felkészült

és együtt érzően elkötelezett férfiak és nők, az igazságosság és béke emberei.

Korunk társadalma a kultúra válságát éli át. A hagyományos keresztény kultúra sok

eleme még a keresztények körében is talaját vesztette. Ezért különösen fontos a régi érté-

kekből táplálkozó új keresztény kultúra megteremtése. Ezért a diák ismerje meg és tanul-

ja meg tisztelni a hagyományt, annak eredetét, jelentését s kultúrában betöltött szerepét.

Találkozzon az Egyház kultúrateremtő szerepével, a nagy művészek, tudósok hithez való

viszonyával és a szellem fejlődésére gyakorolt hatásával. Tanulja meg minden olyan egy-

házi kultúrán kívül eső kulturális eredmény megbecsülését, mely valóban emberi értéket

hordoz.

Regionális kihívások

Miskolc választása: A jezsuita rend azzal, hogy nem a korábban felosztatott intézményei folytatásá-

ra törekedett, hanem új iskolát Miskolcon vállalt, tudatos döntést hozott. Ezzel elfogadja az Egri

5

Főegyházmegye nagylelkű meghívásából adódó szolgálatot, mely hazánk egyik válságterületére

hiv.

A város és a régió elsősorban szociális szempontból elnehezült helyzete, továbbá a kulturális és val-

lási hagyományok nagyfokú hiányából olyan missziós kihívás előtt állunk, amely méltó a rend ne-

velési tradícióihoz. Intézményünk fontosnak tartja, hogy meghatározott szempontok szerint szerepet

vállaljon a város oktatási és nevelési programjaiban.

Az intézmény komplex szerepet tölt be az evangelizációban. Ezt a feladatot erősíti fel annak a té-

nye, hogy intézményünk az Avas-déli plébániával együtt került kialakításra és ellátása ugyanazon

Jezsuita Rendre lett bízva. Feladata, hogy növendékein és tanári kollégiumán keresztül tevékenyen

vállaljon feladatot a város és régió gazdagításában. Ebben elsősorban támaszkodik sajátos hitvalló

nevelési szerepkörére. Ez legyen olyan, mely színvonalával, légkörével, kulturális programjaival és

szociális feladat-vállalásával hatással van tágabb iskolai és társadalmi környezetére.

Az iskola és a kollégium különlegesen is szolgálatot szeretne vállalni a regionális iskolarendszer

érdekében, egy modellt-alkotó intézménnyé válva, mely segítője és motorja lehet más oktatási in-

tézmények munkájának is.

Kimenet: A szülők, társadalom, az Egyház, az egyetemek elvárása a jelentkezőktől határozzák meg

azt a célt, mely felé intézményünk oktatói-nevelői munkája halad. Ezen elvárásoknak megfelelően

gimnáziumunk igényes, általános oktatást nyújt, melynek közvetlen célja és eredményességének

"mérhetősége" diákjaink továbbtanulási feltételeinek biztos megalapozása. A rövid távú cél akkor

valósulhat meg, ha diákjaink eközben mások felé nyitott, "másokért-élő-emberré" válnak.

4. Küldetés- és hivatásnyilatkozat

Intézményünk, a diákok, a szülők, a nevelők és a segítők olyan közössége, mely elkötelezett a má-

sokkal és a másokért való szolgálat mellett.

KÜLDETÉSÜNK A MÁSOKÉRT ÉLŐ EMBER NEVELÉSE

A Jezsuita Gimnázium és Kollégiumban az Evangéliumra építve és Loyolai Szent Ignác lelki ha-

gyatékából merítve készítjük fel a ránk bízott fiatalokat a felnőtt életre azáltal, hogy

JÉZUSHOZ VEZETJÜK őket, hogy megismerjék, szeressék és kövessék őt.

KIHÍVÁS ELÉ ÁLLÍTJUK diákjainkat, hogy a kiváló tanulmányi eredményt érjenek el,

és felébredjen bennük az egész-életen át tartó tanulás vágya;

MELLETTÜK ÁLLUNK és bátorítjuk őket, hogy nyitottá váljanak a növekedésre, és így

szellemileg felkészült, hívő emberekké váljanak, akik elkötelezettek a béke az igazságosság

és a szeretet szolgálatára a helyi közösség, a nemzet és az emberiség nagy családja érdeké-

ben egyaránt.

„A jezsuita nevelés legvégső célja a teljes személyiség kifejlesztése, amely cselekvésben nyil-

vánul meg --, olyan cselekvésben, amelyet átitat Jézus Krisztus, az Isten Fia, a másokért élő

ember lelke és jelenléte.”1 Küldetésünk olyan diákok nevelése, akik nemcsak képzettek mind

magán mind társadalmi feladataikra, de akik hitelesen keresztények, képesek és elkötelezettek

tenni másokért, Krisztus példája nyomán. Célunk, hogy a jezsuita diák az érettségire az alábbi-

akban különösképpen is érett fiatalként hagyja el intézményünket, aki teljesen és harmonikusan

képzett személy, intellektuális tudással rendelkezik, nyitott a további fejlődés irányában, vallá-

1 A JEZSUITA NEVELÉS JELLEMZŐI ÉS AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA, Budapest JTMR 1998. 40 o.

6

sos, szereti embertársait, elkötelezett az igazságosság megvalósítására Isten népének nagylelkű

szolgálatában.

II. FEJEZET: ISKOLAI NEVELÉS ALAPELVEI

NEVELÉSI – OKTATÁSI ALAPELVEK

A megfogalmazott kihívások, elvárások és adottságaink alapján az alábbi alapelveket valljuk ma-

gunkénak.

1. A keresztény nevelés alapelvei

Társadalmunkban, amelyet a kulturális pluralizmus jellemez, az Egyház nagy jelentőséget tulajdonit

annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét. Az Egyháznak így sajátos feladata a

nevelés, "mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert köte-

lessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek, a hívők számára fel kell mutatnia Krisztus éle-

tét és állandó szorgoskodással segítenie kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak."2

A Katolikus Iskola című 1997-ben kiadott egyházi dokumentum szellemében valljuk, hogy a katoli-

kus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben áll annak érdekében, hogy a fiatalokat a sza-

badság felelős használatára nevelje, hogy érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt,

megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen és egy-

re jobban elkötelezzék magukat Isten és az emberek szolgálatára. A keresztény nevelés alapja és

példaképe az evangélium Jézusa. Ennek megfelelően az iskola azzal válik katolikussá, ha az iskolai

közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban és vállalja a növendékek keresztény szel-

lemű formálását.

1.1. A jezsuita nevelés

Intézményünk működtetője a Jézus Társasága Magyar Rendtartománya. Ennek szellemében a Gim-

názium és Kollégium sajátos célkitűzéseit, feladatait a rend Szabályzata fogalmazza meg a szent ig-

náci Lelkigyakorlatok és rendi hagyományok alapján.

1.1.1. A jezsuita nevelés történetéből

Bár a rendet alapító első társak a párizsi egyetem diákjai voltak, az eredeti célok nem foglaltak ma-

gukba nevelési intézményeket. Sajátos módon a rend belső képzési struktúrája, mely éppen a párizsi

modellen alapult, hamarosan nyomás alá került, hogy sorai közé vegyen fel "külsős" diákokat is.

Nem sokkal azután, hogy 1548-ban Szicíliában megalakult az első jezsuita iskola világossá vált,

hogy a modern tantárgyi struktúrával és módszerekkel rendelkező nevelés az Egyház megújulásá-

nak alapvető eleme. A belső rendi képzés elvei az általános nevelés prioritásaivá váltak: a "világi"

tantárgyakra helyezett hangsúly, a tudás megszerzésének gondosan felépített rendszere, a tananyag

ismétlése, a diák aktív bevonása a saját nevelésébe és nem utolsó sorban a tanulás ingyenessége.

A jezsuita nevelés paradigmája azóta is a tapasztalat és reflexió alapján végzett cselekedet. Ez kö-

vetkezetesen törekszik a tanár, a diák és a tanulás kapcsolatrendszerének olyan egységére, mely a

környezet realitására építve állít kihívást a másokért élő fiatalok nevelésével. Ma - egy hosszú és

viharos történelem után - több mint kétezer jezsuita nevelési intézmény működik a világ közel hat-

van országában. Bennük mintegy tízezer jezsuita és százezer világi munkatárs dolgozik másfélmil-

lió fiatal nevelésén. Iskolánk ezek közösségébe tartozónak vallja magát, különösen is szerepet vál-

lalva a JECSE (Jesuit European Commission of Secondary Education) szövetség munkájában.

2 Gravissimum Educationis 3.

7

1.1.2. Jezsuita nevelési alapelvek

A jezsuita nevelés eszményként a világ eredendő jóságát veszi alapul. Bízva az emberi élet értel-

mességében célja, hogy az emberi közösség minden egyes tagját Isten-adta adottságainak legtelje-

sebb kifejlődéséhez segítse. Ennek szellemében maximális képességfejlesztésre törekszik intellek-

tuális, képzeleti, érzelmi, kommunikációs és fizikai síkon. Eszménye a kiegyensúlyozott személyi-

ség, aki az emberi közösség részeként kiemelkedő alkotói tevékenységre képes. A vallásos nevelés

az egész képzést áthatja, és tudatosan mozdítja elő a hit és a kultúra közötti párbeszédet.

"A nevelési folyamat elismeri az intellektuális, érzelmi és lelki növekedés fejlődési szakaszait, és

segít minden egyes növendéket abban, hogy mindezeken a területeken fokozatosan fejlődjön az

érettség felé. Így a tanmenet inkább a személyre összpontosul, mint a végzendő tananyagra. Minden

növendék... az egyéni képességeinek és személyisége sajátosságainak megfelelő ütemben fejlődjön,

és érjen el eredményeket. A szabadság felelős használatának fokozatos elsajátítását megkönnyíti a

diákok és tanárok közötti személyes kapcsolat.... A cura personalis (személyes törődés) alapvető

jellegzetessége marad a jezsuita nevelésnek.3"

A helyi adottságoknál leirtanak megfelelően a Gimnázium és Kollégium nagy súlyt helyez a diákok

környezetének ismeretére és elsősorban a családi háttér alapján a szülőkkel való kapcsolattartásra.

Ezek alapján alakítja ki a Program feladatait az egyéni kisérés terén, illetve erősíti a tanárok saját

elkötelezettségének növekedését a tanári lelki napok és pedagógiai fórumok útján.

2. A kiváló képzés: személyiség és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

"A jezsuita nevelésben a kiválóság kritériumát az iskolai élet minden területére alkalmazzuk: a cél a

személy minden dimenziójának lehető legteljesebb kifejlesztése; ehhez kapcsolódik az értéktudat és

a mások szolgálatára való elkötelezettség kifejlesztése. Ez az elkötelezettség a szegények szükségle-

teit helyezi előtérbe, és kész az önérdekről való lemondásra az igazságosság előmozdítása érdeké-

ben." 4

A kiváló képzés olyan típusú és szintű nevelés biztosítása a diákok számára, amely legjobban

megfelel a helyi társadalom szükségleteinek.

A magis mint a 'több és jobb' célul történő kitűzése nem jelent összehasonlítást, sem egy abszo-

lút színvonalhoz mért előrehaladást, hanem minden személy egyéni képességeinek lehető legtel-

jesebb kifejlesztését. Iskolánk így nem a kiválóak iskolája, hanem a mindenkiből legtöbbet kiho-

zó kiváló iskola kíván lenni.

A jezsuita nevelés egyik hagyományos célja az elkötelezett vezetők képzése. Ez nem egy társa-

dalmi-gazdasági elit nevelését jelenti, hanem a szolgálatban kiváló emberek képzését. E szolgá-

lat Isten iránti hitbeli elkötelezettségen alapszik.

3. A pedagógiai program végrehajtását segítő tárgyi és személyi feltételek

Az első öt évben iskolánkban kiépült a számítástechnika szakterem, a könyvtár, a földrajz - termé-

szetismeret, rajz szakterem, a zeneterem, a tornacsarnok és tanuszoda. A hatodik évtől - a harmadik

iskolaépület átadásával három szakteremmel gazdagodott az iskola, melyekben fizika, biológia,

kémia előadók kerültek kialakításra. Végül újabb teremmel bővült a számítástechnika oktatása, va-

lamint önálló nyelvi blokkok alakultak ki a német, francia és angol nyelv tanítására, illetve multi-

médiás előadóterem és egy kisebb művészeti kézműves műhely került kialakításra. Ezek az adottsá-

gok megteremtik a tárgyi feltételeket egy igényes, bontott osztályokkal számoló képzéshez.

1994-1996 között felépült a Kollégium első épülete, majd 2001-ben átadásra került a Xavéri Szent

Ferenc Épület, melyben a fiúk, az előző Szent Erzsébet épületbe pedig a lányok nyertek elhelyezést.

3 A Jezsuita Nevelés Jellemzői, #42-43. 4 A Jezsuita Nevelés Jellemzői, #107.ff.

8

A kollégium mindkét épülete rendelkezik háló-, tanuló-, foglalkoztató- termekkel, számítástechni-

kai laborokkal és a szabadidő eltöltéséhez szükséges közösségi könyvtár és klubhelységekkel. Kol-

légista növendékeink igénybe veszik a sportpályát, a tornacsarnokot, a tanuszodát, valamint az ét-

kezést biztosító éttermet. Épületegyüttesünk a legkorszerűbb berendezési tárgyakkal és felszerelés-

sel rendelkezik. A vallásos élet gyakorlására növendékeink rendelkezésre áll az Isteni Ige templo-

ma, a Szent Ignác kápolna, valamint a Szent Erzsébet épületben kialakított oratórium. Ezek által a

kollégium gondoskodik a növendékek nyugodt pihenéséről, az egyénei visszavonulás lehetőségéről

és az iskolai felkészülés feltételeiről.

A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések beszerzése megtörtént. Ezek

jegyzékét melléklet tartalmazza.

3.1 Személyi feltételek

A tanulók

A tanulók szellemi és szociális háttere

a) A családok szétesése miatt a pedagógusra fokozott felelősség és teher hárul. Ahol hiányzik az

anyai vagy apai minta, kevés a gyerekre fordított idő, vagy hiányzik a keresztény értékrend, ott kü-

lönösen megnő a gyerek szeretet-, törődés- és elfogadás-igénye.

b) Diákjaink egyrészt korán találkoznak a felnőtteket érő hatásokkal, másrészt csak igen későn

szembesülnek a felelősség és a másokért végzett munka tapasztalatával. Intézményünknek így kü-

lönösen is feladata, hogy egyidejűleg óvjon a romboló tapasztalatoktól, illetve szoktasson rá a ren-

dezett, fegyelmezett életre, és arra, hogy tetteinknek következményei vannak. Kiemelt figyelmet

kell fordítani a rohamosan változó szórakozási és fogyasztási kultúra hatásainak ellensúlyozására.

c) Problémákat vet fel a nevelő számára, hogy a kollégiumba érkező diákok korai életkorban talál-

koznak a felnőtteket érő negatív hatásokkal, ugyanakkor igen későn szembesülnek a felelősségvál-

lalás és a másokért végzett munka tapasztalatával.

d) A felvételi illetve a különbözeti vizsga lehetővé teszi, hogy a gimnáziumba olyan diákok kerül-

hessenek, akiknek adottságai megfelelnek társadalmunk kihívásának a továbbtanulásra felkészítő

középiskolával szemben, illetve akik készek az egyházi nevelés befogadására. Az iskola tudatában e

kivételezett helyzetnek igyekszik megfelelni az ebből adódó elvárásoknak. A tanulók létszáma

A Gimnázium felmenő rendszerben bővült. A felfejlesztett iskola tanulói létszáma 600-650 főre

emelkedett.

A Kollégium két, helyileg különálló részleggel rendelkezik. A Xavéri Szent Ferenc épületben 85

fiú, a Szent Erzsébet épületben 55 lány kaphat elhelyezést. A növendékek 10-től 18 éves korig kor-

osztályoknak megfelelő csoportokban szerveződnek. Nemenként 10-13, 14-16, és 17-18 éves korú

növendékekből állnak a csoportok. Ezt a csoportosítást az életkori sajátosságok és a nevelői tapasz-

talatok tették indokolttá (gondolkodás fejlődése, az érzelmi élet alakulása, a társas kapcsolatok,

pszicho-szexuális fejlődés alakulása). A tanulók nevelését szakképzett nevelőtestület végzi.

A diák és a szülei

A szülők elvárása: A Gimnázium és Kollégium katolikus oktatási és nevelési intézmény. Ennek

szellemében teljesíteni kívánjuk a keresztény szülők kérését, ami arra irányul, hogy segítsük hozzá

gyermekeiket a természetes boldogság felismeréséhez, és adjuk át nekik személyi fejlődésük legfo-

gékonyabb korszakában azokat a hit-erkölcsi alapokat, melyek segítségével megannyi ember meg-

találta már az élet értelmét.

A keresztény szülőkkel együtt látjuk, hogy az ifjúság elidegenülése a hittől mély krízist idézett elő

önbecsülésükben, jövőlátásukban, felelős közösségi magatartásukban. Valljuk, hogy semmi más

nem képes annyira megbékéltetni az embert önmagával és embertársával, mint az evangélium hite-

les megélése.

9

A gyerek jogai: A gyermek, ill. ifjú jogai az egyetemes emberi jog részét képezik. A nevelési prog-

ramban és főleg annak megvalósításában nagy hangsúlyt kell fektetni a gyermekek és fiatalok azon

jogaira, amiket a Köznevelési törvény valamint a Katolikus Iskolák Nevelési Kongregációja és a

legújabb egyházi megnyilatkozások alapján a rendi gimnázium is saját Küldetésnyilatkozatában és

Házirendjében deklarál. Ezeknek megfelelően:

A fiatalnak elemi joga, hogy erkölcsi útmutatást kapjon és ezt olyan nevelőktől, akik maguk

is ezeket az értékeket követik.

A fiatalnak elemi joga, hogy személyiségének egyedi és megismételhetetlen voltát tiszteletben

tartva kapjon támogatást élethívatása megtalálásában és az isteni világrenddel való személyes,

belső harmónia kialakításában.

A fiatal elemi joga hitének megvallása, valamint vallásának egyéni és közösségi gyakorlása.

A fiatalnak elemi joga, hogy a lehetőségek szerinti legkorszerűbb és a legteljesebb tudományos

támogatást elnyerje és így meg legyen minden esélye olyan jól képzett, alkotó emberré válni,

aki saját életének és majdani családja életének biztonságot, értelmet és boldogságot tudjon adni.

3.2 A tanári és nevelőtestület

A tanári kar létszáma

a) A gimnázium az igazgató és három helyettese mellett mintegy 50 főállású és több óraadó stá-

tuszban lévő pedagógussal számol.

b) A kollégiumi igazgató a kollégium vezetője, jogállását a magasabb vezetői beosztásra vonatkozó

rendelkezések határozzák meg. A kollégiumi igazgatóhelyettes részt vesz az intézmény vezetésének

munkájában. A kollégiumban a pedagógiai munka irányítását, szervezését megfelelő képzetséggel

rendelkező csoport-prefektusok látják el, a főprefektusok (1-1) irányításával, akik a kollégium igaz-

gatójának tartoznak felelősséggel. A nevelői munkakört képzett és keresztény értékrendet való ne-

velőtanárok látják el. Az intézményben a lelki gondozást az intézményi lelkész és a szerzetes kö-

zösség látja el.

c) Az első két évfolyamban napközis programot biztosít az intézmény. Ezen felül minden tanítási

napon könyvtári szolgálat is van, egy főállású könyvtárossal.

A tanári kar és a nevelőtestület összetétele: Gimnáziumunk tanári kara felmenő rendszerben ke-

rült felvételre. A keresztény szellem szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló peda-

gógus legyen a tanári karban. Az új pedagógusok felvételénél mindig azt mérlegeljük, hogy a konk-

rét feladatra a képzettség, rátermettség és az iskola szellemiségének való megfelelés mennyire való-

sul meg.

A jezsuita jelenlét

A Gimnázium és Kollégium rendi intézmény, melynek működtetője a Jezsuita Rend Magyar Rend-

tartománya. Ez lehetővé teszi, hogy a keresztény iskolák között sajátos hagyományt és szellemisé-

get képviselhessen. Annak érdekében, hogy e szellemiség valósággá válhasson a rend fontos felada-

tának tekinti, hogy a tanárok és nevelők soraiban mindig jezsuiták is tevékenykedjenek. Egy rendi

iskola esetében a lelkiségből adódik a pedagógiai elvek sajátos formája és az intézmény identitása.

Az itt szolgáló jezsuiták feladata, hogy közösségük és állandó személyes jelenlétük által egyre job-

ban megvalósulhasson az iskola sajátos nevelési eszménye.

10

4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A fenti elvek alapján a személyiségfejlesztést az alábbiak határozzák meg intézményünkben:

a) A Gimnázium és Kollégium programja adjon érték- és tapasztalatorientált követelményrend-

szert az iskolai és kollégiumi élet minden területén. Fejlessze így különösképpen is a diákok önis-

meretét, együttműködési készségüket és eddze akaratukat.

Ennek érdekében szervezünk és ajánlunk fel önismereti csoportok, iskolai lelkigyakorlatok és lelki

napok, az iskolai programba beépített és külön vállalható szociális és karitatív munkák, nyári és

egyéb táborok sorát.

b) Az Intézmény programja adjon teret sokoldalú, a teljes embert kihívások elé állító iskolai és

kollégiumi életnek a tanulásban, a játékban, a teremtő és szolgáló munkában. Ennek érdekében az

intézmény vezetése tegye lehetővé, erősítse és ellenőrizze az alábbi formák folyamatos, magas szin-

tű működését: szakkörök, művészi és sportkörök, önképző és tudományos diákkörök.

c) A Gimnázium és a Kollégium járuljon hozzá a diákok életmódjának, szokásaiknak, értékekkel

való azonosulásuknak fokozatos és folyamatos meggyökereztetéséhez.

Ennek érdekében:

Az intézmény vezetése tekintse alapvető feladatának az ilyen értékeket hordozni képes és akaró

pedagógusok kiválasztását, integrálását és megtartását az intézményben.

Az intézmény vállalja és követelje meg diákjaitól és munkatársitól a Pedagógia Programban és

annak kiegészítő dokumentumaiban lefektetett elvek és értékek követését, vizsgálja azok ku-

darcait, és törekedjen azok minél inkább érthető és követhető formáinak folytonos közös keresé-

sére. Ezt elősegítendő az intézmény vezetése teremtsen az aktuális kérdéseknek megfelelő fó-

rumokat és munkacsoportokat a szent ignáci reflexió jegyében.

Az egyéni kísérés alapvető keretét adja a Diák Tanácsadó Team, mely magába foglalja a tanu-

lásmódszertan, pályaorientáció, ifjúságvédelem, DÖK és az iskolalelkész munkáját.

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és szociális érzékenység

A „másokért-élő-ember” nevelési ideálját kitűző programunk fontos megvalósulási területe a köz-

vetlen közösségfejlesztés. Azt a folyamatot értjük ez alatt, melyben az egyén és a társadalom közötti

kapcsolatot egyre teljesebben megéli, azt keresztény értékrend alapján megteremti a diák. E fejlesz-

tés elemei között kiemeljük az alábbiakat:

A tanulókban segítsük elő a hon-és népismeret, valamint a kirándulások útján a harmonikus, po-

zitív és élményjellegű kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel.

A tanulók a korosztályokra kialakított programok útján közvetlenül és tapasztalat-centrikusan

kapcsolódjanak be a közvetlen (intézmény és környéke) és a tágabb környezetük értékeinek

megőrzésébe és gyarapításába.

Ismerjék meg és tanulják meg becsülni hazájuk és a tágabb Európa kultúráját, Egyházuk hitét,

közösségi életét és hagyományait. (Ld. a hagyományőrzésről és az iskolai kirándulásokról szóló

részt.)

Erre építve tanulmányaik és intézményen kívüli programjaik, külföldi kapcsolataik segítsék őket

abban, hogy legyenek nyitottak és megértők minden más értéket képviselő szokás, életmód,

kultúra és vallás iránt. Különösképpen is kapcsolódjanak be a város és régió egyházi iskoláin

keresztül is az ökumenikus mozgalom munkájába, és vállaljanak felelősséget a kereszténységet

nem ismerő kortársaik felé. Az európai és a világ más tájain élő hagyományok megismerésére

használják a jezsuita iskolarendszer adta kapcsolatépítés lehetőségeit.

11

Tanuljanak meg kritikusan gondolkodni és tenni minden értéket, személyt vagy közösséget

sértő véleménnyel és cselekedettel szemben.

Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok keresz-

tényi kezelése és megoldása terén. Ennek kereteit teremtse meg a tantervbe épített társadalom-

tudományi oktatás, a csoportdinamikai csoportok tevékenysége és a szociális munkák tapaszta-

lata.

Kommunikációs kultúrájuk kialakulást segítse elő az intézmény önálló ismeretszerzésre, vé-

leményformálásra és –kifejezésre segítő atmoszférája, melyben a vélemények és érvek kifejté-

sének, értelmezésének és megvédésének képességei alakulhatnak ki. Ezzel neveljen olyan fel-

nőtteket, akik az új információs környezetben el tudnak igazodni, azt kritikus módon használni

képesek.

A fenti célok elérése érdekében gimnáziumunk önálló szociális programot dolgozott ki (Szeretet-

szolgálat), melyet az újabb tapasztalatok folyamatosan alapján egészít ki.

6. A diákok részvétele az iskolai döntési folyamatokban

A Köznevelési Törvény (20011/CXC. tv.) 48.§ alapján valamennyi tanulónak jogában áll:

– megfelelő módon és formában – véleményt nyilvánítani az iskola életét érintő kérdésekben. Ez

Diákönkormányzaton keresztül történhet szervezett formában. A tanulók jogainak érvényesítésére

és érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékeny-

sége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjedhet. A diákönkormányzat saját szervezeti és

működési szabályzata szerint tevékenykedik.

Rendkívüli Diákközgyűlést, mint az intézmény tanulóinak legmagasabb tájékoztató-tájékozódó fó-

rumát, az intézményi Diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény és kollégium igazgatója kez-

deményezhet. Évente egy alkalommal kötelező a diákközgyűlés összehívása.

A DÖK-öt segítő tanár összehangolja a diákközösség munkáját és biztosítja működési feltételeit. A

diákvezetőket felkészíti, munkájukat értékeli, és javaslatot tesz elismerésükre. Irányítja és össze-

hangolja a tanórán kívüli megmozdulások (ünnepségek, versenyek, kulturális események, stb.)

szervezését.

A DÖK számára az intézmény külön helységet ad át. Ebben a berendezést (bútor, számítógép, stb.)

az iskola biztosítja. A DÖK tevékenységéhez az intézmény éves költségvetésében forrást különít el.

A Diáksággal való kapcsolattartás érdekében

az Iskolaszék ülésére a DÖK egy képviselője mindig meghívást kap, illetve

havonta egy megbeszélést szervezünk az iskola vezetése és a DÖK képviselői között. E megbe-

szélések nyilvánosak, azokra kérdést bármelyik fél javasolhat.

A DÖK feladatai

. a diákság (tanulócsoport, diákkör, stb.) érdekeit képviseli az igazgató, nevelőtestület előtt;

. igény szerint szervezi a tanórán kívüli diákéletet

. meghatározó szerepet vállal a diákok közösségformálásában

. A Diákönkormányzat tevékenységét a saját SZMSZ-ük szerinti vezetőség koordinálja, a Diákön-

kormányzatot a nevelőtestület, az igazgató, illetve a Szülői Szervezet irányába a Diákönkormányzat

elnöke, vagy az arra felkért személy képviseli. A diákönkormányzat munkájának segítésére az igaz-

gató a diákok véleményének figyelembe vételével segítő pedagógust bíz meg.

A diákönkormányzat tevékenységének kereteit a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Sza-

bályzata tartalmazza. A DÖK-nek véleményezési joga van:

. az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;

. a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;

. a házirend elfogadása előtt;

. a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál;

. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál;

12

. a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, megszervezésénél;

. az iskolai sportkör működési rendjének megállapításánál;

. az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásánál;

. a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításánál;

. az adatkezelési szabályzat elkészítésénél;

. az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

A Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:

. saját működéséről;

. Diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról;

. hatáskörei gyakorlásáról;

. egy tanítás nélküli munkanap programjáról;

. a Diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről;

. amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékozta-

tási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízá-

sáról.

A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véle-

ményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az

igazgató útján kéri meg.

7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

Elvárások a pedagógusoktól

a) A pedagógus a nevelés minden pillanatában értéket közvetít. Felelősségének tudatában

legyen nyitott minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelői munkájába. Ez munka a

tudásvágyon alapszik és nagy önfegyelmet, illetve önismeretet igényel. Ugyanakkor a tanárnak a

diákok előtt vállalnia kell teljes személyiségét és korlátjait is. A tanár élete összhangban kell, hogy

álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Legyen felkészült, megbízható, gyerekszerető

és megértő személy, akinek egymással összhangban álló szavai és tettei tanúságtételként jelennek

meg a diákok előtt. A gimnáziumban csak olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus

voltát.

b) A pedagógia munka alapjának az alábbi alapelveket tekintjük és várjuk el minden tanártól

és nevelőtől:

Összehangoltság a tantestület munkájával: a tanártárs munkájának elismerése, diákok előtti

megvédése, szakmai és emberi segítése a Pedagógia Programban megfogalmazott elvek alapján.

Fokozatosság: a tanulókkal való foglalkozás minden területén, így a tanulási módszer megvá-

lasztásában, a tananyag átadásában, a növekvő számonkérésben a fokozatosságra törekszünk,

különös tekintettel a korosztályi, illetve szükség esetén egyéni adottságokra.

Következetesség: A nevelés és oktatás körülményeit úgy válasszuk meg, hogy azok betarthatók

legyenek, az egyén kibontakozását segítse elő.

Igazságosság: Az igazságosság megsértése sérti leginkább és leggyakrabban az emberi lelket.

Az egyenlőséget tanár csak ott bírálhatja felül, ahol valaki érzékenyebb, sérültebb az átlagosnál,

gyengébb a többieknél, de ebben az esetben sem a közösség rovására. E kivétellel csak abban az

esetben élhet a pedagógus, ha nagyon jól megismerte minden érdekelt rábízott gyermeket.

Óvó szeretet és felelősség: a tanárra bízott diák szüleinek és a jövőnek féltett kincse. Érte min-

den szempontból felelősséggel tartozik a pedagógus. Meghallgatásával, egyéniségének tisztelet-

ben tartásával, a „tiszta lappal” indulás lehetőségének újra és újra történő megadásával és min-

den rendelkezésre álló segítséggel kell emberségének fejlődése szolgálatában állni.

13

c) Személyi feltételek és elvárások

Az intézményben a nevelési és oktatási feladatokat – a köznevelésről szóló törvényben meghatáro-

zott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – tanár végzi, aki

● elfogadja a keresztény hitet és vallási életet,

● rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai, lelki,

vallási, hitbeli ismeretekkel rendelkezik,

● vállalja a lelki továbbképzését,

● képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jár-

tas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában,

● keresztény hitével, életpéldájával, egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével,

műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a növendékei előtt, – meg-

felelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a

tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe,

● személyes jelenlétével folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelé-

sükben résztvevő személyekkel, intézményekkel,

● szakmai tevékenysége során együttműködik az intézmény nevelőtestület vezetőivel és

tagjaival, figyelembe veszi a lelki vezetőjének útmutatásait.

Az intézmény feladatvállalása a nevelőtestület felé

Az intézmény vezetésének feladata a fenti elvárások emberi, környezeti, anyagi feltételeinek adott-

ságainkhoz mért lehető legjobb biztosítása, így többek között

a) keresztény, kreatív és közösségi munkastílus megteremtése;

b) annak tiszteletben tartása és tudomásul vétele, hogy a világi tanárok családjaik felé való

kötelezettsége folytán nem követelhető meg a szerzetesi élet időbeli bevetettsége stb.

c) minőségi bérpótlékot fizetése a „kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés” cí-

mén a kiemelkedő munkát teljesítő pedagógusok számára

III. A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Közvetlen felettese: igazgató, igazgató helyettesek

Fegyelmi felelősségre vonása az igazgató jogkörébe tartozik.

Munkaideje: heti 40 óra.

A Jezsuita Gimnáziumban vállalt jogok és kötelezettségek harmonikus és méltányos rendjének ki-

alakítása céljából intézményünk a következő elvárásokat állítja pedagógusai elé:

a) Növendékeink az igényes elvárás-rendszert akkor képesek szívvel-lélekkel megvalósítani,

ha azt valamennyi tanár egységesen és mély meggyőződéssel tárja eléjük. A tanárok tevé-

kenységükkel integrálják a keresztény hitet és kultúrát munkájuk egészébe. Az oktatás

igényessége érdekében a tanár az oktatói tevékenység érdekében

a) folyamatosan és a korosztálynak megfelelően oktasson;

b) a Pedagógiai Programból következő és a Minisztérium által lefektetett elveknek szaktár-

gyában a legmagasabb szinten igyekezzen megfelelni.

c) Ennek érdekében kötelessége és joga személyes adottságainak rendszeres fejlesztése és

14

folyamatos önképzése.

b) Értékelés: Az értékelés következetessége, objektivitása, arányos időbeli megoszlása az

egyik legfontosabb motiváló tényező a diák tanulásához. Ezért fontos, hogy

a) a tanár legalább havi egy érdemjegyet adjon;

b) az értékelés formájának változatossága által legyünk tekintettel arra, hogy melyik diák

inkább verbálisan és melyik írásban tudja jobban kifejezni magát;

c) törekedjék az egységes értékelés megteremtésére az évfolyamon illetve a szaktárgyon be-

lül;

d) a tanár az érdemjegyet az ellenőrzőbe azonnal írassa be, írja alá, az elektronikus naplóba

írja be.

c) Nevelés és oktatás egységének tudatosítása érdekében a pedagógus

a) tartsa és tartassa be a házirendet az órán és a szünetekben.

b) Vegyen részt – beosztása alapján - az ügyeletben; az ügyeletes tanár mindig a diákok kö-

zött mozogjon. Kilengéseiket a fokozatosság elve szerint észrevételezze. A szünet a nevelés

és a gyerekekkel való emberi kapcsolattartás különleges színtere. Az ügyelet elmulasztása

miatt kialakult károkozásért, súlyosabb fegyelmezetlenségért vagy balesetért az ügyeletes

tanár a felelős.

c) Vállalja az iskola minden diákjának nevelését, támogatását és személyes kisérését. Nevel-

je a tanulókat kulturált viselkedésre, beszédstílusra, öltözködésre, szabadidő eltöltésre, kitar-

tásra és önfegyelemre a saját példája által is.

d) Fokozottan figyeljen arra, hogy az órákat pontosan kezdje és fejezze be. Ehhez fontos,

hogy a napi első tanítási órája előtt legalább 15 perccel érkezzen meg a munkakezdés hely-

színére.

e) Az étkeztetés nem csupán étkeztetés, hanem közösségi kultúrára, asztalkultúrára való ne-

velés, melyre ezért minden pedagógus különös figyelmet fordítson.

d) f) Minden pedagógus különös figyelmet fordítson a tanulók kompetenciáinak fejlesztésére,

fejlődésüket kísérje figyelemmel és ezáltal tudatosan támogassa az esélyegyenlőségi prog-

ramunk megvalósulását. Segítse a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítsa számukra

azokat a lehetőségeket, amelyeket a szakértői vélemény alapján a szülőkkel együtt igényel-

nek.

e) Programokon való aktív részvétel a) Az iskolai időn kívüli programok (H1, közösségi szombat, diákmise, lelkigyakorlat; ün-

nepélyek, iskolai kirándulások, stb.) intézményünk munkatervének szerves részét képezik.

Ezért az azokon való tevékeny részvétel része a pedagógusi feladatkörnek.

b) A tanár vegyen lelkiismeretesen és aktívan részt a tanári és munkaközösségi megbeszélé-

seken, tantestületi konferenciákon és egyéb iskolai, szakmai és lelkiségi rendezvényeken.

f) Pontos adminisztráció:

Folyamatos naplóvezetés a DINa-ban az egész tanév során:hiányzások beírása minden órán

g) Tantestület építése közös feladat: A harmonikus iskolai légkör az eredményes iskolai mun-

ka elengedhetetlen feltétele. Minden tanár igyekezzen hozzájárulni az evangéliumi örömhírt

sugalló, dinamikus és derűs légkörhöz, mind a tantestület, mind a diákok és szülők körében.

A kollegialitás példa a diákok és a szülők előtt egyaránt úgy, hogy közben legnagyobb tisz-

telettel viseltessünk kollégáink magánélete iránt.

15

h) Munkakör: A konkrét munkakört a munkaszerződés és az igazgató által adott egyedi fel-

adatok szabályozzák. A munkaköri leírás módosításának jogát - a körülményekhez igazodva

- a munkáltató fenntartja.

i) A pedagógus a munkaköréhez kapcsolódó, leltárral átvette eszközök és anyagok vonatkozá-

sában a MkT szabályozásának megfelelően, anyagi felelősséggel tartozik.

1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

1.1.Jogok, kötelezettségek és feladatok:

1.1.1. Jogai:

- Értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének

meghallgatása után.

- Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére.

- Véleményezheti az osztályban tanító pedagógusok kiválasztását.

- Javaslatot tehet az osztályfőnök-helyettes személyére.

- Elbírálhatja a tanulók vétségeit a házirend alapján.

- Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát.

1.1.2. Feladatai:

Személyes törődés és közösségépítés:

- Személyesen törődik a rábízott diák fejlődésével, figyelemmel kíséri és elősegíti teljes emberi

növekedésüket.

- Elérhető a diákok számára, intézkedik, visszajelez, megfelelő feladatot ad és értékeli az ered-

ményt.

- Korán avatkozik be azon diákok érdekében, akiknek több figyelemre és segítségre van szüksé-

gük a tanulás, a magatartás, a lelki és érzelmi, a szociális élet és a morális élet terén, stb.

- Mindent megtesz, hogy a diákok ne veszítsék el a tanulási kedvüket, ne érezzék, hogy lemonda-

nak róluk.

- Szükség esetén a nevelési igazgatóhelyettessel konzultálva nevelési szakszolgálatokhoz fordul

segítségért.

- Időben megelőzi a lehetséges zaklatást diák-diák, diák-tanár, tanár-diák részéről.

- Az iskolai prevenciós eljárásokat – lásd vészjel - alkalmazza a diákokkal való munkájában.

- Feladata az osztályban a tanítást és tanulást, valamint a jellemes magatartást segítő légkör ki-

alakítása. Mindent megtesz, hogy a diákok tiszteljék, elfogadják, szeressék és segítsék egymást

a növekedésben.

- Az ignáci szabadságfogalom keretei között fejleszti a diákok képességét a szabad döntésre –

segít a diáknak meglátnia a személyes szabadság igazi akadályait, mint a divat nyomása, az él-

vezetek túlzott keresése, hedonista magatartás, kifáradás, önpusztító életmód, túlzott elvárások,

stb.

16

- Programokat szervez, amelyekkel segíti diákjai lelki, szellemi, érzelmi, morális, esztétikai és

szociális képességeinek fejlődését.

- Jelenlétével és intézkedésével vigyáz az osztálytermek és az diákok által használt helységek

épségére, valamint a felszerelésre.

- Megismeri tanítványai családi helyzetét,

- Követi a diákok iskolán kívüli elfoglaltságait;

- Segíti a hátrányos helyzetű tanulókat, és előmozdítja osztályában a legtehetségesebb diákok te-

hetséggondozását;

- A tanulók hiányzásait nyomon követi, az igazolásokat két héten belül a digitális naplóba felve-

zeti.

- A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri.

- Időt fordít az osztályközösség fejlesztésére, hogy minden diák biztonságban érezze magát, tisz-

teljék és szeressék egymást a közösségben.

- Szervezi és segíti az osztályában a diákönkormányzat munkáját.

- Közösségi feladatokat határoz meg diákjai számára az osztályközösség építésére (diákvezetők,

hetesek, tízórai, programszervezők, osztály-honlap, sportprogramok, tanulást segítő feladatok,

stb.)

- Évente legalább kétszer kirándulást szervez az osztályának, a kirándulás megszervezése során

figyel a tanulók igényeire és szükségleteire, valamint a szülők és az iskola elvárásaira.

- Szervezi osztályának részvételét a lelki napokon, iskolai kulturális programokon, iskolai

sportnapokon, osztály- vagy évfolyam miséken, a H1 programokon, stb.

- A 9. évfolyamban az osztályfőnök részt vesz a „szeretetszolgálat” szervezésében, mentorként

segíti a diákokat és adminisztrálja az elvégzett szolgálatot (2016 után meghatározott óraszámú

közösségi szolgálat az érettségire bocsátás feltétele).

- A szalagavató és a ballagás időszakában szervezi az osztály közösségi szolgálatát (díszítés,

teremrendezés, takarítás stb.)

- Iskolai ünnepségek során az évfolyamnak megfelelő feladatok ellátását szervezi az osztályá-

ban.

- Pályaorientációt segítő programokat szervez, illetve felügyeli a diákok pályaorientációs na-

pokon való részvételét. Tartja a kapcsolatot az iskola pályaorientációs felelősével.

1.1.3. Adminisztráció:

- szeptember 15-ig kitölti/frissíti a naplót

- szeptember 20-ig ellenőrzi az anyakönyvet, pontosítja az éves létszámnak megfelelően;

- A digitális naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhív-

ja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét.

- A naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja.

- A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti.

- Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló to-

vábbhaladásának feltételeiről.

Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógy-

szerérzékenység, stb.).

17

- Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri.

- Értékeli az osztályában folyó tanítási és tanulási folyamat feltételeit. Jelzi felettesének, ha azt

tapasztalja, hogy a diákok nem kapják meg a megfelelő oktatást, illetve emberi törődést a tan-

órákon, illetve a foglalkozásokon. Szintén jelzi, ha az alkalmazott tanítási stratégiák nem segítik

hatékonyan a diákok tanulmányi előrehaladását, illetve képességfejlődését.

- Évről évre összeállít egy tanulói jellemzést a diákról, amely tartalmazza azon tanulási feltétele-

ket (tanulói típus, tanulási képességek, tanulási módszerek, tanulási zavarok, stb) amelyek isme-

retében hatékonyabb tanítási és tanulási terveket készíthetnek a szaktanárok.

- Részt vesz az osztályfőnöki szakmai munkacsoport munkájában.

- Tartja a kapcsolatot az ifjúságvédelemért felelős tanárral.

- Félévkor tájékoztatja a szülőket a diákok elért félévi eredményéről.

- Évvégén elvégzi a zárási feladatokat és kitölti az előírásoknak megfelelően az anyakönyvet és

megírja a bizonyítványokat. A pótosztályfőnök ebben a munkájában is segítse.

- Frissíti az anyakönyvet, megfelelő záradékokkal jelzi a változásokat. Az oktatási igazgatóhe-

lyettes útmutatása szerint jár el, az iskola titkára segítségét kérheti.

- Az osztályfőnök jelzi az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekményt.

1.1.4. Szülőkkel való kapcsolattartás:

- Érdemi választ ad a szülőknek a tanulók iskolai életével kapcsolatos kérdésekben.

- A szülők felelősségének tiszteletben tartásával az iskola értékrendjének keretei között együtt-

működik a szülőkkel a gyermekek nevelésében.

- A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

- A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül –

a szülők és diákok képviselőinek bevonásával – osztályértekezlet összehívását kezdeményezi.

1.1.5. Nevelési értekezletek és beszámolók készítése:

- Negyedévente – az éves munkatervben meghatározott időpontban –beszámol osztályának fejlő-

déséről a nevelési értekezleten, fogadóórát, illetve szülői értekezletet tart.

- Év végi osztályfőnöki beszámolót készít az osztályközösség és az osztályba tartozó tanulók éves

fejlődéséről. Figyelemmel kíséri a több figyelmet követelő diákok fejlődését.

1.2.A társ-osztályfőnök

- Az osztályfőnök munkája támogatására olyan kollegát kérjen fel, aki az osztályában tanít, diák-

jaival és az osztályfőnökkel jó munkakapcsolatban áll.

- A társ-osztályfőnök feladata, hogy mind az osztály adminisztrációjában, mind az osztályprog-

ramokon – az osztályfőnökkel egyeztetve – segítse annak a folyamatos munkáját,

- A társ-osztályfőnök feladata, hogy betegség vagy hosszabb távollét esetén teljes körűen helyet-

tesítse az osztályfőnököt,

- A társ-osztályfőnök az osztályfőnökkel egyeztetve átveheti egyes diákokkal való kiemelt, sze-

mélyes törődés feladatát.

1.3.Általános rendelkezések:

18

Az osztályfőnök jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felette-

sének vagy a gimnázium igazgatójának.

Az osztályfőnök jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás ese-

tén bejelentés megtételére.

További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák.

Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:

a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;

kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani

és betartatni a rábízottakkal az intézményben;

köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;

anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hi-

bákért.

1.4.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Gimnáziumunk Alapító Okiratában megfogalmazottan vállalja Sajátos Nevelési Igényű (dyslexia,

dysgraphia, dyscalculia, látás-, hallás- és mozgássérült) diákok integrált – inkluzív nevelését. Meg-

győződésünk, hogy ez segíti egyrészt a tanulóink, tanárok és szülők toleranciájának kialakulását,

másrészt hozzájárul ahhoz, hogy a valamilyen szempontból tanulási vagy fizikai problémákkal küz-

dő gyermekek képesek legyenek beilleszkedni egészséges társaik közé, esélyt kapjanak arra, hogy

önálló felnőtt életet éljenek. Ennek érdekében az iskola vállalja, hogy a fizikai és kommunikációs

akadálymentesítés eszközeit megteremti, másrészt a tantestület képzését megkezdi, hogy feladatu-

kat minél teljesebben ellássák.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység és a tehetség-

gondozás

Gimnáziumunkban minden oktatói-nevelői munka tehetséggondozás, hiszen alapvető célunk, hogy

diákjainkból "kihozzunk" minden személyes adottságot és talentumot. A szűkebb értelemben vett

tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak.

Minden diák tehetséges valamiben. Ennek kibontása nem eredmény centrikusan, nem csak verse-

nyeken képzelhető el, hanem folyamatként kell vizsgálni, mindenkit saját adottságaihoz viszonyít-

va. Iskolánkban nem elégséges az, ha egy diák csak egy részterületen ér el eredményt, de képtelen

teljes tehetségét kibontakoztatni. Az egész személyiséget fejlesztjük: önismereti, kommunikációs,

tanulás-módszertani és személyiségfejlesztő tréningeken. A diákok személyiségfejlesztését – a pe-

dagógusokon kívül - pszichológus segíti. Délutáni és hétvégi tehetséggondozó műhelyfoglalkozá-

sokon érdeklődési körüknek megfelelő irányított és szabadon szerveződő csoportokban tanulnak

együtt diákjaink. A diákok tehetséggondozása nemcsak az iskolában – tanórai és tanórán kívüli ke-

retek között – történik, hanem a kollégiumban is, és az iskolai és kollégiumi tevékenység szorosan

összekapcsolódik. Ezen tevékenységek során fejlesztjük anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáci-

ós képességeiket., kreativitásukat, szóbeli kifejezőkészségüket, problémamegoldó készségüket.

Sokoldalú sporttevékenység során fejlesztjük a fizikai képességeik mellett a társas, szociális képes-

ségeiket. A diákok tehetségének sokoldalú fejlesztése, és a megalapozott pályaválasztása eredmé-

nyeként tanulóink az érettségi után egyetemeken és főiskolákon tanulnak tovább. A kétszintű érett-

ségi vizsga bevezetését követően gimnáziumunkban nagy hangsúlyt fektetünk a kompetencia alapú

képzésre. A tehetséggondozó programunk képessé teszi őket emelt szinten érettségizni, sikeres

19

nyelvvizsgákat tenni. Jelentős eredmény, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges tanulók esélyegyen-

lőségét növeli tehetséggondozó programunk, melynek eredményeként a hátrányos családi, vagy

szociális környezetből érkező, iskolánkban tanuló diákok is továbbtanulhatnak, bejuthatnak a felső-

oktatásba, kibontakoztathatják képességeiket.

Tanulmányi kudarc és felzárkóztatás: A jezsuita nevelés magas szintű elvárások teljesítésére tö-

rekszik oly módon, hogy különös figyelmet szentel a gyengébbekre. Mindkettő esetében azt segíti,

hogy a diákok képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibonta-

koztathassák.

Minden növendéknek meg kell kapnia a lehetőséget és segítséget, hogy képességének megfelelően

teljesítsen. A diák tapasztalja meg, hogy személye nem a teljesítményéért fontos se az Istennek, se a

társainak, hanem csakis saját magáért. Tudatában lévén a tanulmányi és magatartási problémák kö-

zötti összefüggésnek a tantestület világos elvárásokkal állítson követelményt minden egyes diáknak,

illetve védje a tanulni vágyó többség érdekeit.

A szociális és kulturális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: Intézményünk keresztény kül-

detéséből adódóan különösképpen is feladatának tekinti a szociális és kulturális hátrányok enyhíté-

sét. Ezalatt értjük mind a nálunk tanuló rászoruló diákok konkrét támogatását, mind az összes diák

esetében szükséges tudatformálást a tevékeny és tudatos szolidaritás terén. E cél érdekében intéz-

ményünk minden tagja legyen azon, hogy segítse és éljen az alábbi formákkal:

a) A tantervhez szorosan kapcsolódó programok segítségével szólítsuk meg és segítsük az érde-

kelt csoportokat és korosztályokat: felzárkóztató és tehetséggondozó csoportok indítása, drog- és

bűnmegelőzési programok, pályaorientációs tevékenység.

b) Szociális támogatásra a szülői értekezleteken, iskolai tájékozató füzetekben és személyes be-

szélgetésekben fel kell hívni a szülők figyelmét. Támogatni kell a helyi, regionális és országos

támogatások megszerzését. A tankönyv- és szociális támogatások, ösztöndíjak rendszerét külön

szabályozzák a mellékletek.

c) Szükség esetén fel kell vetni, illetve támogatni kell a diák kollégiumi, napközis illetve tanu-

lószobai ellátásban való részesülését. Időben és kezdeményezően fel kell venni a kapcsolatot a

szakszolgálatot ellátó intézménnyel. Ennek elsőszintű felelőse elsősorban az osztályfőnök, illetve

kollégiumi nevelő. Minden olyan esetben kapcsolódjon be az ifjúságvédelmi felelős, amikor több

(esetleg külső) partner közös fellépése szükséges bármilyen komolyabb gyermekvédelmi kérdés-

ben. (ld. Ifjúságvédelmi melléklet)

d) A szociális érzékenységet erősítő programok legyenek tapasztalat-centrikusak és tudatos,

visszatekintő gondolkodást formálók. Ezek korosztályi és problémaszerinti bontását és célkitűzé-

seit az éves munkaterv tartalmazza.

1.5.Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A belső kapcsolattartás általános formái és rendje

A kapcsolattartás rendszeres formái vezetői, nevelő- és tantestületi, szakmai munkaközösségi érte-

kezletek, szülői választmányi ülés, osztály, és évfolyam szülői értekezlet, kollégiumi értekezlet, fo-

gadóóra, osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet, kollégiumi értekezlet, dolgozói értekezlet, in-

tézményi-gyűlés. Ezek konkrét időpontjait az iskola éves munkaterve és programja tartalmazza. Az

iskola közössége az alkalmazott, a szülői és tanulói közösségek összessége.

Az alkalmazotti közösség a nevelőtestületből, az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló

technikai és adminisztratív dolgozókból áll.

A diákközösség: Diákönkormányzat

20

Valamennyi tanulónak jogában áll - megfelelő módon és formában - véleményt nyilvánítani az is-

kola életét érintő kérdésekben. Külön-külön valamennyi osztály és maga az iskola diáktestülete is

rendelkezik önkormányzattal. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület

véleményének meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségvise-

lőik megválasztásában és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkor-

mányzat (DÖK) saját működési szabályzat szerint tevékenykedik.

Az iskolai Diákönkormányzat az iskola tanulóinak legalább havi rendszerességgel működő tájéko-

zódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek választott küldötteiből áll.

A szülői részvétel az intézmény munkájában

A szülőt megilleti a szabad iskolaválasztás joga. Ahhoz, hogy a szülő eldönthesse, hogy mely in-

tézmény a legalkalmasabb a gyermeke adottságainak és képességeinek kibontakoztatásához, a gim-

názium minden évben ismerteti munkáját az érdeklődőkkel. Ennek kerete a beiskolázás előtti nyílt

nap. A szülő joga, hogy az kérésére a hátrányos helyzetű tanulót minden évben otthonában keresse

fel az osztályfőnök, és közösen határozzák meg a tanuló tovább menetelét.

A szülő kötelessége

gondoskodni a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételekről,

tankötelezettség teljesítéséről,

kísérje figyelemmel a gyermek fejlődését, előmenetelét,

tartson rendszeres kapcsolatot gyermeke pedagógusaival,

segítse elő a tanuló beilleszkedését a közösségbe, a közösség életszabályainak elsajátíttatá-

sával,

szerezzen érvényt gyermeke jogainak,

tisztelje a pedagógusok, alkalmazottak emberi méltóságát és jogait.

Iskolánk és kollégiumunk tanulói szüleinek részére évente négy alkalommal szülői értekezletet tar-

tunk. Rendkívüli szülői értekezletet a gimnáziumi igazgató, a kollégiumi igazgatóhelyettes, az osz-

tályfőnök és a SzMK vezetője hívhat össze. Évente három alkalommal szaktanári fogadóórákon

adunk tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről, magaviseletéről és tanulmányi előmeneteléről.

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó írásos bejegyzést az osztálynapló mellett az

ellenőrző könyvben is feltüntetni. A félévi és év végi értékelést legalább egy hónappal megelőzően

az osztályfőnök vagy a szaktanár írásban értesítse a szülőt, ha a gyermeke fejlődésének érdekében

intézkedést tart szükségesnek. A szaktanár vagy az osztályfőnök szükség esetén behívhatja a szülő-

ket/gondviselőket az iskolába.

A szülői munkaközösség: A szülők jogainak érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői

munkaközösséget hozhatnak létre. Munkájukat saját Működési Szabályzatuk alapján végzik, melyet

önálló Melléklet tartalmaz.

Az Iskolaszék: Az Iskolaszék a nevelőtestület, a fenntartó, az iskola vezetősége és a szülők legma-

gasabb szintű szerveződése. Az Iskolaszék külön működési rend szerint működik, melyet maga ha-

tároz meg.

Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása,

tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, melyeket a nevelőtestület vagy iskolave-

zetés ráruház. Javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működését érintő valamennyi kérdés-

ben. Egyetértési jogot gyakorol a jogszabályokban meghatározott kérdésekben, így a SzMSz és a

Házirend elfogadásakor.

21

Jezsuita Diáksport Egyesület – DSE

A DSE az intézménnyel együttműködve a diákok sport életét szervezi, az együttműködési megálla-

podás alapján. Ebben a sportágankénti edzések, a versenyeztetés és a tömegsport különül el. A DSE

működését saját belső szabályzata, munkaterve és a PP. Egészségnevelési programja szabályozza.

2. Értékelés valamint a tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A diákok terhelése

A terhelési szint megállapításakor szem előtt kell tartani, hogy az alulterhelés vagy a felülterhelés

hosszú távon ugyanazt a káros eredményt hozza: a diák messze elmarad a valós képességei szerinti

eredménytől. A nyolc évre szóló óratervünk megállapításakor a következő szempontokat kell figye-

lembe vennünk:

A tantervben meg kell valósulnia a nagyobb hatékonyságot biztosító arányos tehereloszlásnak, ami

a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a tanuló életkori sajátosságait és a tantárgyi koncentráció

elvét, ami úgy rendezi a tananyagot, hogy a tantárgyak "egymásra építsenek". Szükségesnek tartjuk,

hogy az egyes szaktárgyak olyan módon is egymásra épüljenek, hogy a tanuló energiáinak javarész-

ét ne egy-két tantárgy kösse le egy adott tanévben, hanem arányos és harmonikus terhelés segítse

elő a sokrétű, gazdag érdeklődési körű személyiség megjelenését.

Az iskola sajátos jellege magába foglalja a katolikus hitnevelés támasztotta igényeket és azt a jezsu-

ita tradíciót, amely a jövő társadalmát kívánja építeni. Ez nem teszi lehetővé számunkra a középsze-

rűséggel való megelégedést.

Ellenőrzés, értékelés, minősítés

Az ellenőrzés, értékelés, osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős sze-

repe van a személyiség fejlesztésében: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő ké-

pességet, önnevelésre késztet. Ennek alapja az objektív, igazságos értékelés, osztályozás előfeltétele

a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a

tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályo-

zás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár el-

ismerő az értékelés, akár bíráló, mindig a bizalomra építő.

Bármely tantárgy ellenőrzési-értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény.

Az értékelés adjon a lehető legtöbb, rendszeres információt arról - a diáknak, tanárnak és szülőnek

egyaránt -, hogy hol tart a tanuló az egyes műveltségi területek, tantárgyak követelményeinek elsa-

játításában.

A folyamatos számonkérés és értékelés formái a dolgozat, feleltetés, egyéni vagy csoportos munka

(projektmunka). Ezek tervezése a szaktanár feladata. Az értékelés minősítő funkciója az osztályza-

tokban valósul meg. A tantárgyak óraszámai és a csoportlétszámok alapján történő változatosság

mellett alapvetően fontosnak tartjuk, hogy:

A dolgozatok közös kiértékelésekor különösen legyünk figyelemmel arra, hogy a diák tanulhasson

hibájából:

legalább a gyakori problémákat meg kell közösen beszélni. A témazáró dolgozatok kivételével a

minden kijavított dolgozatot haza küldeni, hogy a diáknak, kisebbek esetében a szülővel, legyen

lehetősége azt külön is áttekintenie. Témazáró dolgozatok – a javítás után - a tanárnál kérésre kü-

lön is megtekinthetőek.

22

Osztályzás

A teljesítmény osztályzatokkal történő értékelése legyen folyamatos. A tanulónak - két vagy több

órás tantárgy esetén - havonta minimálisan egy érdemjegy megszerzésére kell lehetőséget bizto-

sítani. Az érdemjegy objektíven tükrözze a tanuló szaktárgyi tudását.

A témazáró időpontját a tanulókkal a megírás előtt egy héttel közölni kell, és azt célszerű az osz-

tályban tanító kollegákkal is egyeztetni. A dolgozatokat a megírást követő két héten belül ki kell

osztani a diákoknak, és azt röviden ki is kell értékelni, szempontokat adva a továbbhaladáshoz.

Ameddig ez nem történt meg, addig új dolgozat nem íratható.

A jegyeket azonnal be kell írni a naplóban és beíratni az ellenőrzőbe.

Évfolyamdolgozat teremti meg a tantárgyak közös értékelésének alapját. Ezek megszervezése a

munka-csoportvezetők feladata.

A sokoldalú számonkérés és ellenőrzés során az írásbeli és szóbeli számonkérés arányát és mód-

ját egyenrangúnak tekintjük, a készségtárgyak kivételével.

Ezt történjék az osztályban kitett naptárban.

Szóbeli értékelés:

A szóbeli feleletet a tanár szóban is minősíti és az érdemjegyet nyilvánosan közli a tanulóval.

A jegyeket azonnal be kell írni a naplóban és beíratni az ellenőrzőbe.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Az írásbeli és szóbeli házi feladatok elvei és korlátai A tanár tanítsa meg a gyermeket arra, hogy tantárgyát hogyan kell tanulni. Legyen világosan

megfogalmazott és következetesen képviselt elvárás ez minden tantárgy terén. Magyarázza el

fogadóórákon is, hogy miképpen kell otthon tanulni az adott tantárgyat.

A szorgalmi időszakban a házi feladatok mennyisége az elmélyült tanulást szolgálja, mennyisége

nem haladhatja meg – egy átlagos diák esetében - a napi négy órás felkészülést.

A tanulónak nemcsak joga van az iskolai szünetekhez, hanem nélkülözhetetlenül szükséges az

évközi terhelés mellett a kellő és alapos pihenés. Ezért a tanítási szünetekben nem megengedett

új tananyagot feladni, tantervi elmaradásokat pótolni. Azokat a szinten tartó feladatokat szabad

feladni, amelyekkel elérhető a megfelelő öntevékenység által, hogy a hosszabb tanításmentes idő

ne a szellemi-testi-lelki leépülés időszaka legyen, hanem éppen az ezekben való elmélyülésé le-

gyen.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés A szorgalmi időben a diák lehetőleg minden órán kapjon világosan meghatározott - szóbeli

vagy írásbeli - feladatot a felkészüléshez.

A kollégiumban ezt a tevékenységet külön szabályzat tartalmazza.

Minden órán történjen meg a házi feladat vagy annak egy részének valamilyen formában

történő feldolgozása.

Az osztályfőnök kísérje figyelemmel diákjai egyenletes leterheltségét.

Az 5. évfolyamon a napközi keretében a diákok tanulásmódszertant tanulnak.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk,

kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolha-

tunk.

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum

20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

A napi felkészülés otthoni (napközis) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

23

Az értékelés módjai

A diákok évközi értékelése tantárgy-specifikus tevékenység, melyet a tantárgyak helyi tantervei

tartalmaznak. Az általánosan érvényes mérés és értékelés történhet az alábbiak szerint:

a tanulók órai munkájának megfigyelés alapján osztályzattal;

szóbeli számonkérés formájában kérdésekre válaszolva, illetve összefüggő feleletek formájában,

amit az anyanyelvi kultúra és kifejezőkészség fejlődése érdekében minden tantárgy esetében nél-

külözhetetlennek tartunk;

nyílt és zárt feladatokat tartalmazó feladatsorok segítségével (teszt);

egy témát egészében kifejtő írásbeli feladat alapján, mely az írásbeli szövegalkotás képességének

fejlesztése céljából elengedhetetlen;

szorgalmi feladatok, gyűjtőmunkák szóbeli vagy osztályzattal történő minősítésével;

tanév, illetve tananyag végi komplex mérések eredményei alapján, illetve

a több éves részeket lezáró vizsgák útján. Az otthoni áttekintés végett a – témazárók kivételével

– a dolgozatokat az alsós diák lehetőleg saját füzetébe írja. A lapra írt dolgozatokat kapcsolják a

füzethez.

Az értékelés-osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik:

jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/.

Az egyes fokozatok tartalmát a tanterv követelményei határozzák meg.

A magatartás és a szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javasla-

tot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület véle-

ményezheti.

A félévi és év végi minősítés fontos motiváló és visszajelző tényező a diák fejlődésében. Osztályo-

zó konferencián az osztályban tanító valamennyi tanár jelenlétében egyenként értékeljük a tanuló-

kat, és döntünk a dicséretekről, jutalmazásokról.

a) Az érdemjegy kialakításakor a szerzett osztályzatokat az osztályozó szaktanár a tanulókkal

ismertetett módon, eltérő súllyal veheti figyelembe. Ez egyes tantárgyak esetében eltérő is

lehet, így például a készségtárgyak esetében.

b) A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályoz-

za - teljes jogkörrel és felelősséggel. Rendszeresen konzultál az osztályfőnökkel, a kollégi-

umi prefektusokkal. Elsősorban a közös értékelési szempontrendszerének kialakítása végett

negyedévente jöjjenek össze egyeztetésre az azonos osztályban tanító tanárok.

c) A zárójegy mindig a szeptembertől eltelt teljes időszakot veszi figyelembe: a tanuló egész

személyiségét, az órákon nyújtott egyenletes teljesítményt, a szaktárgyi versenyeken nyúj-

tott részvételt, a romló vagy javuló tendenciát, illetve az évközi szorgalmi feladatok mennyi-

ségét és minőségét. Így az nem feltétlenül és automatikusan kell megegyezzen az év közben

adott jegyek átlagával, különös tekintettel a készségtárgyak esetére.

A záró-osztályzatot az adott időszakban nyújtott, érdemjegyekkel is minősített teljesítmény

határozza meg. Értékelje igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. Két jegy közti

döntés esetén, és ha a tanuló évközi teljesítménye indokolja, a félévi és év végi jegyek javí-

tására egy-egy alkalommal, a szaktanár által meghatározott időpontban és módon, egységes

elvek alapján adhat lehetőséget.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

a. A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kö-

telező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szintet teljesítette. Az

elégséges szintet az a tanuló éri el, aki a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket tel-

jesítette.

24

b. Amennyiben felmerül annak veszélye, hogy a tanuló nem fog eleget tenni az elégségeshez

szükséges követelmények eléréséhez, úgy a szülőt a konferencia előtt legalább egy hónap-

pal írásban a szaktanárnak értesítenie kell.

c. A tanév végi elégtelen minősítés egy vagy két tárgyból javítóvizsgán korrigálható (au-

gusztus hónapban). A javító-vizsga elégtelen eredménye évfolyamismétlést von maga után.

Három vagy több elégtelen osztályzat esetén az évfolyamot meg kell, illetve nem tanköte-

les tanuló esetében meg lehet ismételni.

d. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, illetve egy tantárgyból az

órák 30%-át, a tanév végén nem osztályozható. Számára a tantestület osztályozó vizsgát

engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása év-

folyamismétlést von maga után.

e. Választott tárgyat leadni lezárt év végén, felvenni az új tanév elején lehet. Ez utóbbi

esetben az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő.

f. Magántanulók: A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanu-

ló a tanév végén (a készségtárgyak kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott köte-

lező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azo-

nos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt.

A mulasztások: A tanulók kötelesek a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről

való távolmaradásukat igazolni, illetve a hiányzó tananyagot pótolni. Ennek kereteit a Házirend

szabályozza.

Az ellenőrzés formái

A folyamatos ellenőrzést és értékelést belső vizsgarend egészít ki.

Nyelvvizsgák: A nyelvtanulás képzésünk sarkalatos pontja. Amellett, hogy a továbbtanulásban és a

későbbi elhelyezkedésben erre növendékeinknek nagy szüksége lesz, ennek komolyan vételét rója

ránk más kultúrák és népek jobb megértése és a keresztény egyetemesség elve. Gimnáziumunkban a

nyolcadik, kilencedik és a tizedik évfolyamon igény szerint alap és középfokú állami nyelvvizsgára

történő felkészítés elkezdődhet, melyen való megmérettetést az iskola támogatja. Különbözeti

vizsga azok számára, akik a nyolcéves képzési időszak közben érkeznek iskolánkba, illetve akik

külföldön végezték az előző tanulmányi évüket.

Osztályozó vizsga a magántanulóknak, ill. tantestületi engedéllyel azoknak, akiknek az éves hiány-

zások meghaladta a 250 órát, illetve egy tantárgyból az órák több mint 30%-án hiányoztak. Osztá-

lyozó vizsgát ajánlhat fel a tantestület azok számára, akik a tanév hosszabb időszakát az intézmény

által szervezett keretek között külföldi csereprogramban töltik.

Érettségi vizsga

Érettségi vizsga a hatályos törvényi rendelkezések szerint történik.

A középszintű érettségi vizsga témakörei Gimnáziumunk diákjai számára a KPSZTI által megál-

lapított Katolikus Kerettanterv alapján a helyi tantervekhez kapcsolódva lettek kidolgozva és rög-

zítve.

Az érettségi közép- és emelt szintű vizsgát lehet tenni minden, a Gimnáziumban oktatott tantárgy-

ból.

3. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

A tanulói jogviszony és átjárhatóság: Intézményünkbe a tanulók az általános iskola megelőző év-

folyamának sikeres elvégzése után kerülhetnek, amennyiben a gimnázium által meghatározott fel-

vételi követelményeknek megfelelnek. Ennél idősebb diákok - az adott osztály képzési sajátossága-

inak megfelelő tantárgyból, illetve tantervi anyag időarányos részéből letett - különbözeti vizsgával

kerülhetnek intézményünkbe.

25

3.1.A felvételi eljárás különös szabályai

A tanulói jogviszony

A tanuló az iskolával jogviszonyban áll, mely felvétel vagy átvétel útján keletkezik az igazgató dön-

tése alapján. A jogviszony a beiratkozás napján jön létre, mely időponttól kezdve a tanuló gyako-

rolhatja e jogviszonyon alapuló jogait és kötelességeit. A felvett tanuló osztályba vagy csoportba

történő beosztásáról az igazgató dönt a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével.

Felvétel

Belépés az iskola induló évfolyamába az iskola által meghatározott felvételi követelmények teljesí-

tésével, felvétel vagy átvétel útján történik. A felvételi követelményeket az iskola a felvételi tájé-

koztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvétel feltétele

az általános iskola 4. ill. 8. évfolyamának befejezése;

a gimnázium felvételi követelményeinek történő megfelelés;

a felvett tanuló beiratkozása;

más iskolából felsőbb évfolyamokra érkező tanulónak - szükség szerint - különbözeti vizsgát kell

tenni az igazgató által meghatározott határidőn belül.

Felvétel a kollégiumban: A gimnáziumi tanulmányokra felvett diákok számára biztosít a kollégium

igény szerint ellátást. Külső igényt csak szabad kapacitás esetén vállal a kollégium.

A magasabb évfolyamra lépés - továbbhaladás - feltétele:

Az évfolyam tanulmányi követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítése.

Amennyiben a tanuló nem tesz eleget a tantárgyi követelményeknek, javítóvizsgát tehet minden

évfolyam végén, legfeljebb két tantárgyból. Amennyiben három vagy több tantárgy követelmé-

nyeinek nem felelt meg, vagy sikertelen javítóvizsgát tett, az évfolyamot meg kell ismételnie, ha

a nevelőtestület másképpen nem határoz.

Ha a tanuló nem teljesíti az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az év-

folyam megismétlésével folytathatja.

Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek,

mert a nevelőtestülettől halasztást kapott az előírt vizsga letételére, az engedélyezett vizsga lejár-

táig a felsőbb évfolyamot folytathatja.

A tanuló osztályozó vizsgát tehet a nevelőtestület döntése alapján a Vizsgarendnek megfelelően.

A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha

egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló ese-

tén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt.

A tanulói jogviszony megszűnéséről a Köznevelési Törvény. 53§-a rendelkezik.

A tanulmányok befejezésének dokumentálása a középiskola befejezését igazoló bizonyítvánnyal és

sikeres érettségi vizsga esetén érettségi bizonyítvánnyal történik.

Speciális jogviszony: Magántanulói jogviszony létesíthető a köznevelési törvény 45. § cikkelyben

meghatározott feltételek alapján.

A ki- és belépés

A felvételi vizsga: Minden évben a hatályos minisztériumi rendelkezéseknek megfelelő időben fel-

vételi vizsgát tartunk, amit külön jelentkezési tájékoztatóban ismertetünk. A felvételi idejéről, lebo-

nyolításáról és elbírálásáról az igazgató dönt a Felvételi Szabályzat alapján. A különbözeti vizsgát

az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a

tanrendek, tananyagok összevetése után.

A tanuló jogai és kötelességei:

26

A Köznevelési Törvényben megfogalmazott jogok érvényesítésének és a kötelességek teljesítésének

feltételeit az intézménynek biztosítania kell. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi

intézményi munkarenddel kapcsolatos részletes szabályozást a Házirend tartalmazza.

4. Egyéb iskolai és iskolán kívüli programok

A kötelező órákon kívüli foglalkoztatás

A kötelező órákon kívüli képzés iskolánkban fontos szerepet tölt be. Ezek hatékonyan, átgondolt

rendszere érdekében tanórán kívüli tevékenységet pontos cél és program-meghatározás alapján az

igazgató engedélyezhet. A tanórán kívüli foglakoztatás az egyéni érdeklődés felkeltése és a diffe-

renciálás lehetőségeivel a tehetséggondozást és személyes növekedést szolgálja:

FORMA CÉL

Tanórai

foglalkozások

törzsóra Alapkészségek és tudás megszerzése

fakultáció Orientáció és speciális felkészülés

Tanórán kívüli

programok

szakkör Nem osztályozott csoportos elmélyülés

önképzőkör előadásokkal és vi-

tákkal bemutatva

elmélyülés, készségfejlesztés

diákszerveződéssel

versenyek iskolai: tanulmányi,

iskolán kívüli

bemutatás és versenyszellem kialakítása

tömegszinten

pályázatok motiváció

Szervezett, állandó programok (osztályonként 1 órát finanszíroz az állami támogatás.)

a) Szakköri foglalkozások: Szakköri foglalkozás szervezhető valamennyi tanított tantárgy-

ból igény szerint, átlagban 10 fős csoportokban. Szakköri foglalkozás tartható felzárkóztató céllal,

illetve a tehetséggondozás érdekében. (Az állami finanszírozás lehetővé teszi, hogy a 10 fő az ösz-

szes iskolai szakkör átlagában adódjon.)

Támogatott, hogy minden műveltségi területen szerveződjön szakkör. Ezek különösképpen tegyék

lehetővé, hogy a diák egy szűkebb területen elmélyülhessen illetve, hogy a tudományok közötti

kapcsolatrendszert megértse.

b) Sportkörök: Iskolánkban a kiemelkedő technikai adottságokra építve a sportkörök rend-

szere kiemelt támogatást élvez.

Tanórai kereten kívüli tehetséggondozás a. Önképzőkörök, színház, vitaklub, filmklub stb.

b) Felzárkóztató és tehetséggondozó programok

c) A programok illeszkedjenek a nevelési célkitűzések és az éves program egészébe.

Tanórai kereteken kívüli zeneiskolai oktatás és néptánc tanítás: a miskolci DATI művészeti is-

kolával kötött együttműködési szerződés értelmében az iskola diákjai számára helyben, ked-

vező időbeosztással, az iskolai programokhoz és igényekhez alkalmazkodva teremtjük meg

a diákok számára a hangszer, a néptánc és a szolfézs tanulásának lehetőségét.

A kedvező tapasztalatok következtében a miskolci Egressy Béni Zeneiskolával is sikerül

együttműködni, akik néhány hangszer és szolfézs helyben- tanulásának lehetőségét biztosít-

ják.

Szeretetszolgálat keretében 9. évfolyamos diákjaink önkéntes alapon vesznek részt egy féléves

program keretében.

27

IV. AZ ÉVES MUNKATERV PROGRAMJAI

1. Szorgalmi időszak alatti programok:

Közösségi hétvégék programja: házi versenyek, nyelvi műsoros előadások; hangversenyek,

kiállítások, táncház, farsangi bál, sportrendezvények, stb.;

Lelki program: adventi és nagyböjti lelki nap, lelkigyakorlatos hétvége a 8-12 évfolyam

számára;

Kirándulások meghatározott tematika szerint és nevelési céllal

Állami és egyházi ünnepek;

Iskolai ünnepségek: évnyitó és évzáró, félidős bál a 8., illetve szalagavató bál és ballagás a

12. évfolyamon; szülői programok;

Szabad, kiegészítő, alkalmi programok: osztályszintű rendezvények, stb.

A rendezvényekhez az iskola biztosítja a helyet, és lehetőségei szerint az eszközöket a diákok szá-

mára minél nagyobb öntevékenységet biztosítva.

Szünidei programok: Táborok és kirándulások szolgálják a közösség-építést, illetve az aktív fel-

üdülés és kulturált szórakozás formáinak megtanulását. A kirándulások célja Magyarország és a

környező országok minél több tájegységének, nevezetességének megismerése és megszerettetése, a

közösség formálása és testedzés. A kirándulásokat ezért változatosan és egymásra épülően kell ösz-

szeállítani a korosztályok igényei alapján. E programokra az intézmény biztosítja szervezést, a he-

lyet és a felszerelést, a tanári és egészségügyi felügyeletet, a "Jezsuita Nevelésért Alapítvány" a

szükséges szociális támogatást.

2. Az iskola környezeti nevelési elvei

Küldetésnyilatkozatunk szól arról, hogy "életünket és világunkat befolyásolják azok a betegségek,

melyeket a rossz táplálkozás, a modern életmód, az általunk okozott környezeti szennyezések okoz-

nak. Ezért célunk megtanítani diákjainknak, hogyan lehet egészségesen élni a természeti környezet

károsítása nélkül. A jezsuita diák

megszereti a természetet, és örömet talál változatosságában és szépségében;

kezdi megérteni a környezeti egyensúly fontosságát és megbecsülni a tiszta környezetet;

egészséges tisztelettel fordul saját teste felé, tisztában van a testedzés, az étkezés, a higiénia fon-

tosságának, és tudatában van a káros szenvedélyek hatásának;

egészséges kikapcsolódási szokásokat fejlesztett ki."

E célok érdekében fogalmaztuk meg gimnáziumunk környezeti nevelési programját, tudatában an-

nak, hogy az itt leírtak a nevelés és oktatás minden területén meg kell jelenjenek. Ezen területen kü-

lönösképpen is érvényesüljenek a szemléletformálás célja mellett a saját élményt nyújtó, tevékeny-

ségközpontú módszerek.

Bevezetés

Mit értsünk természeten? A környezetünket, azaz közvetlen és távolabbi környezetünkben min-

den ide tartozik, ami élő szervezet, közvetlen és a távolabbi környezetünkben minden élettelen ide

tartozik, ami nem mesterségesen előállított anyag, illetve az általános és a nemzeti kultúra működő

intézményei és történelmi emlékei.

Mit értsünk természeti nevelésen? Minden olyan - bármely korosztályú személyek számára tartott -

egyéni és csoportos tevékenységet, aminek az a célja, hogy ezek a személyek otthonosan mozogja-

nak a természeti környezetben, szívesen tartózkodjanak természeti környezetben. Ismerjék a termé-

szeti környezetet, ne rongálják, hanem védjék a természeti környezetet, és tegyék tartalmasabbá a

28

természeti környezetet. Mindezt természeti nevelésnek nevezhetjük. Ezen területen különösképpen

is érvényesüljenek a szemléletformálás célja mellett a saját élményt nyújtó, tevékenységközpontú

módszerek.

A program kísérői: Programunk el kell jusson oda, hogy e feladat ne csak néhány természettudo-

mányi szakos tanár feladata legyen, hanem valamennyi szaktárgy összehangolt munkája.

A természeti nevelés közvetlen hatása a tanítványokra olyan eredményekhez vezet, mint az el-

vonás a divatos és fogyasztói időtöltéstől, illetve alkalom az unalom elűzésére, a barátkozásra, az

egészségesen romantikus gondolkodás kialakítására, a gyermeki idealizmus megőrzésére és az igazi

csodálkozásokra. Felépíti a fogékonyságot a természetes szépségekre, erőt ad a megpróbáltatások

legyőzésére az egészséges gondolkodás, lélek és test egységében. A természeti nevelés tevékenysé-

geinek gyakorlása felkészülés lehet a felnőtt életre: foglalkozás megszeretése, kiválasztása, hivatás-

tudat megerősödése; a szép és érdekes látnivalókon keresztül a hazaszeretet megalapozása.

A természeti nevelés jótékony hatása által gyarapodnak az iskolai gyűjtemények, az osztályfőnö-

ki órákon tanulságos példák az események és a tapasztalatok, és teljesen más megvilágításba kerül-

het a szülő - diák - tanító kapcsolat, ha a kirándulásokon is van alkalom a találkozásokra.

A természeti nevelés tevékenységeinek rendszere, felépítése gimnáziumunkban a helyszínekben,

tartalmában és idejében egyre bővülő kör (órák, napok). Leghatékonyabb, ha kicsi a korkülönbség a

nevelő és a nevelt között, ezért érdemes megfigyelni a tanítványainkat, közülük kiválasztani az al-

kalmasakat és megbízni őket a kisebbek foglalkoztatásával, és ha minél teljesebb az önkéntesség.

A környezeti nevelés alaptevékenységei

Programjaink magukba foglalják a kirándulások, természetjárás (utazás, gyaloglás, kerékpározás),

táborozás (hegyi, kerékpáros, vízi): álló-táborok, vándor-táborok; erdei iskola, gyűjtés: növények

(iskolai növénygyűjtemény), magok, termések, gyümölcsök, gombák; kőzetek, ásványok, megfi-

gyelés és mérések, számlálások; nyilvántartások, illetve a gyarapítás (pl. faültetés) és aktív környe-

zetvédelem különféle területeit.

Túrák, terepbejárások Havonta egy alkalommal szombati, péntek-szombati napokon (szállás a Kurtabérci Ökoházba), ké-

sőbb igény szerint három- esetleg kéthetenként.) Ezt kiegészíthetik a távolabbi bel- és külföldi uta-

zások, melyek más távoli tájak természeti értékeinek közvetlen, élményszerű megismerését teszik

lehetővé.

A szakköri jellegű foglalkozások során előadásokra kerülhet sor alkalomszerűen, eseményekhez,

közösségi rendezvényekhez kapcsolódóan, a témától függően videofilm- ill. diavetítéssel kiegészít-

ve, érdekesebbé téve.

A természetjárások és utazások során a természet és a természetvédelem bemutatása, megismerteté-

se a maga egységében, ezen felül minden túra célja egy-egy szűkebb terület (az alább felsorolt tar-

talmi elemek közül) alaposabb megismerése. Az élményszerű, megfigyelés útján szerzett ismeretek

a legmaradandóbbak. Mindez kiegészül a szakköri jellegű foglalkozások és előadások oktatási tevé-

kenységével.

Országos túrák keretét úgy dolgoztuk ki, hogy a nyolc év alatt diákjaink megismerjék és megsze-

ressék a nagy magyar tájegységeket (5-8.), illetve a Kárpát-medence néhány kiemelt táját (9-12). A

hazai turizmus kerüljön ezáltal is előtérbe a külföldivel szemben.

Erdei Iskola Program Célunk, hogy az ötödik évfolyamon minden gyermek legalább egy alkalommal eljusson erdei isko-

lába. Az erdei iskola többnapos, a szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyé-

től különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési, tanulási szervezési egység. Az erdei is-

kola során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a ta-

29

nulók aktív, együttműködő-cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. A

tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín

természeti, ember által létesített és szocio-kulturális környezetéhez.

A gyermekek megismerkednek az élőhely komplexitásával, természeti és épített környezeti értékei-

vel, az ökológiai összefüggésekkel, törvényszerűségekkel, természet és környezetvédelmi felada-

tokkal. Természettudományos ismeretek elsajátítása mellett szerepet kell kapjanak más tárgykörök

ember és környezet viszonyával foglalkozó tartalmi elemei. Kívánatos, hogy a részt vevő diákok (és

tanáraik) attitűdje és viselkedése is változzon. Az erdei iskola így az egészséges életmódra nevelés

és a szocializáció színtere is. Állandó helyszínünk a kurtabérci öko-ház. Felelős: megbízott tanár

Hulladékgazdálkodással kapcsolatos oktatási, nevelési programok Célunk, hogy a tanulók rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a hulladék keletkezése, kezelése és

újrahasznosítása területén, ismerjék meg az ezzel kapcsolatos (kör)folyamatokat és értsék az alapve-

tő ökológiai és társadalmi összefüggéseket. Az oktatási intézmények a tanulók tevékeny részvételé-

vel legyenek képesek kialakítani saját, környezettudatos “hulladékgazdálkodási” rendszerüket,

melynek segítségével a hulladék keletkezésének megelőzése, a tanulók által megtapasztalhatóan új-

rahasznosítható hulladék szelektív gyűjtése, újrahasznosítási folyamat nyomon követése hozzájá-

rulhat a tanulók környezettudatos fogyasztási szokásainak kialakulásához.

Szelektív hulladékgyűjtési alprogram Feladatunk az oktatási intézményekben a tanulók által megtapasztalhatóan újrahasznosítható hulla-

dékok szelektív gyűjtésének megszervezése. A helyi társadalom figyelmének felhívása – a diákokon

keresztül – a hulladékkezelésre, mint a közvetlen környezet egyik legfontosabb problémájára. Ezen

alprogramhoz kapcsolódóan kerüljön tárgyalásra a fogyasztási szokások témaköre és a reklámok

minősítése is - a közgazdasági oktatás keretén belül.

A szelektív hulladékgyűjtési program a tanulók közvetlen környezetéből kiindulva elsősorban az is-

kolában keletkező hulladékokra kell koncentráljon. Pedagógiailag kifogásolható cél a máshol ter-

melődő hulladékok beszállítása az iskolába, a papír kivételével (a papírgyűjtés iskolai hagyománya,

illetve forrásteremtő jellege miatt). Kiemelt fontosságú, hogy az önkormányzatok vegyenek részt a

programban, mivel számukra a hulladékkezelés kötelező feladat. Nevelési szempontból a gyűjtés

mellett hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy a programban résztvevő valamennyi szereplő lássa a tel-

jes “életutat” a hulladék keletkezésétől az ártalmatlanításig, a környezeti károkat és az ennek csök-

kentésére irányuló egyéni és közösségi cselekvési lehetőségeket (kiadványok, szóróanyagok, plaká-

tok). Ez a program a fenntartható fogyasztásra nevelés részeként a hulladék keletkezésének megelő-

zésére irányul. Az iskolákban keletkező hulladékok esetében a megelőzés elve alapján végig kell

gondolni, melyek azok a hulladékfajták, amelyek keletkezése megelőzhető (pl. alumínium dobo-

zok).

Fontos szempont, hogy a szelektív hulladékgyűjtési program szerves része legyen a hulladékkal

kapcsolatos szemléletformálási, nevelési, oktatási tevékenységnek.

Komposztálási alprogram Célunk a hulladék keletkezésével és kezelésével összefüggő problémák tudatosítása. A hulladék-

hasznosítás egyik módszerének a “helyi komposztálásnak” konkrét tevékenység által történő meg-

ismerése és széles körű elterjesztése az iskolák, a szülői ház, a helyi lakosság és az önkormányzatok

körében. A hulladékkal kapcsolatos oktatási tevékenység után lehet a komposztálási programot be-

indítani.

Hulladékgazdálkodással kapcsolatos akciók támogatása Célunk, hogy a tanulók rendelkezzenek megfelelő képességekkel a hulladékgazdálkodási problé-

makör konfliktusainak kezelése terén és értsék az alapvető ökológiai és társadalmi összefüggéseket.

30

Az illegális hulladéklerakók, a tájcsúfító, és a települések körül, valamint az utak mentén szinte au-

tomatikusan kialakuló “szeméthalmok” feltérképezése támogatott készségfejlesztő program a diá-

kok számára. Nem csak az a cél, hogy a diákok maguk szedjék össze a szemetet, hanem hogy a he-

lyi közösségeket (önkormányzat, társadalmi szervezetek, egyházak stb.) mozgósítani tudják. A kör-

nyezeti kockázatot jelentő és az országot csúfító illegális hulladék-lerakatok leltározása után a diá-

kok megkereshetik a helyi önkormányzatok mellett a környezetvédelmi hatóságokat is a felszámo-

lás érdekében. A diákokon keresztül a helyi közösségek környezettudatossága is növelhető, a táji ér-

tékek tudatosulnak, ők pedig konkrét ügyben szereznek helyi konfliktuskezelési tapasztalatot. Hosz-

szú távú eredmény kialakítása érdekében fontos, hogy a program a hulladék keletkezésének illetve

az illegális hulladéklerakás megelőzésére is kiterjedjen. Támogatott a helyi önkormányzatok és öko-

szervetek által meghirdetett tájsebészeti programokba való bekapcsolódás a lerakók felszámolása

érdekében.

Lehetőség szerint például induljon egy szakkör az iskolai hulladékgazdálkodás javítására. A

hulladék-megelőzés, újra-használat, újrahasznosítás, energianyerés és ártalmatlanítás elveinek meg-

ismerése után mérjék fel a hulladék helyét, típusát és mennyiségét a konyha, büfé, irodák, osztályok

terén. Tervezzék meg, hogy hol lehet csökkenteni a hulladék mennyiségét (visszaválthatóság, egy-

szer használható dolgok csökkentése, utántölthető eszközök, stb.). Kerüljön megbecsülésre, hogy az

iskola mely részére kellenek eszközök a szelektív gyűjtéshez. (www.kukabuvar.hu; www.hulladek-

suli.hu)

Mérési alprogram Célunk, hogy növekedjék a középiskolás korú tanuló ifjúság környezeti tudatossága, ezáltal jobban

megértsék a Föld egészét érintő globális problémákat, s keressék a megoldás útjait, kapcsolatot tart-

sanak a világ más részén azonos programban résztvevő fiatalokkal.

A mérések keretében az iskola szaktanárainak vezetésével a diákok rendszeres méréseket és megfi-

gyeléseket végeznek környezetükben különböző tudományterületeken. A program a természetisme-

ret-földrajz szakteremhez kapcsolódó meteorológiai állomásra épül.

Energiatakarékosság Célunk, hogy a tanulók rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel az energiaforrásokról, felhasználá-

sáról, helyettesíthetőségéről. A gyerekek szerezzenek hasznos mérési tapasztalatokat. Az oktatási

intézmények a tanulók tevékeny részvételével legyenek képesek kialakítani saját energiatakarékos

“háztartásukat”, mely hozzájárulhat a tanulók környezettudatos magatartásának kialakulásához.

Ezen alprogram keretében kerüljön tárgyalásra az anyag- és eszköztakarékosság témaköre, a lég-

szennyezés, illetve a korszerű energiahordozók és a levegő terhelés fontossága is.

Érdemes folytatni a sikeres akciókat és szélesíteni az általános iskolás és középiskolai tanulók rész-

vételét az energiatakarékossági programokban, mint pl. a Takarékoskodj! Programban. Az iskolai

energiaprogram lehetőséget és segítséget nyújt a tanulóknak az iskola energia felhasználásának fel-

méréséhez és monitorozásához, támogatja a fogyasztás csökkentésének egyéni és önálló módjait,

takarékossági ötletbörze szerepe van. Felelőse a megbízott fizika tanár

Közoktatási tehetséggondozási program Célunk, hogy a tehetséggondozás különösen hatékony pedagógiai eszközrendszerét a környezeti

nevelés mind teljesebb módon használja.

Szélesíteni kívánjuk a tanulók részvételét a környezet-, természet- és egészségvédelemi tanulmányi

versenyekben. (A Kitaibel Pál, a Herman Ottó, a Bugát Pál és a Curie versenyekben, és a városi

Árokszállási versenyben és a Diákvegyész Napokon). Kiállítást szervezünk a Föld Napján, kirándu-

lást a Madarak és fák napján, megemlékezünk a Víz napjáról. A hátrányos helyzetű kisebbségek, il-

letve a határon túli magyar diákok számára a tehetséggondozás önálló lehetőségeinek kidolgozása.

Fontos része az élményszerű tanulásnak, a tehetséggondozásnak a magyarországi és a Kárpát-

medencében lévő tanösvények bemutatása, megismerése, bejárása, a terepgyakorlati módszerek, il-

31

letve olyan aktív, kreatív munkák, mint a természetvédelmi tevékenységek, madárvédelmi megfi-

gyelések és munkák, szelektív hulladékgyűjtés. Fontos része a tehetséggondozó munkának a kom-

munikáció és a prezentáció.

Kurtabérci Öko-Ház

A Bükk-fennsíkon elhelyezkedő iskolai öko-ház programjaink állandó helyszínévé nőtte ki magát.

Célunk vele egy különleges tapasztalat megadása minden diákunknak a természet közelségének él-

ményére. Később megfontolandó bekapcsolódni az ökoiskolák magyarországi hálózatának munká-

jába. Az öko-ház programját külön szabályozzuk.

Iskolai arborétum és tanösvény kialakítás

2003-ban elindult az intézmény bővített területén egy tervezett tanösvény és arborétum telepítés.

Ezzel a teljes iskolai terület a diákság által gondozott, bejárható és használható területté vált. Az

osztályfőnökök figyeljenek arra, hogy évente kétszer a területük rendezésre kerüljön. A külső forrá-

sok függvényében is történjék a tansövény fejlesztése a kárpát-medencei növényvilág bemutatására.

A család és a lakóhely megszólítása érdekében iskolánk kezdeményezően lép fel évek óta az Avas

tisztántartása érdekében. Iskolánk, kollégiumunk és templomunk környezetének ápolásával, diákja-

ink közös munkájának bevonásával igyekszünk irányt mutatni. A tavaszi külső, avasi nagytakarí-

tásba igyekszünk egyre több közintézményt, civil szervezetet és családot bevonni. Ennek bővítésére

kerüljenek megrendezésre olyan előadások és bemutatók, melyeken kapjanak segítséget a környeze-

ti döntésekben (energiatakarékosság, stb.), életmódbeli változtatásokban (étkezés, természetgyógy-

ászat, káros és veszélyes szokások, stb.).

Partnereink között kiemelt szerepet kapnak a szülők, akik a fenti programok minden szakaszában

szívesen látott vendégeink. Fontosnak tarjuk emellett azonban a fenntartóval, a városvezetéssel,

környezet- és természetvédelmi szervekkel, illetve a civil szervezetekkel való együttműködést. A

motiválás eszközeként használjuk minden lényeges programnál a dokumentálás belső, illetve külső

- média adta - lehetőségeit.

A program fejlesztése érdekében a környezeti nevelés programját évente felül kell vizsgálni,

melynek munkájában vegyen részt a természettudományi munkacsoport, a közgazdaságtan oktatója

és más felkért tanárok. Minden program értékeléssel és korrekcióval záruljon, melynek eredménye

kerüljön visszacsatolásra a jelen dokumentumban is. A környezeti nevelés programját az intézmény

eddigi tapasztalatai alapján állítottuk össze. A programot évente aktualizálni kell.

32

3. Az iskola egészségnevelési elvei

Az egészséges életmódra nevelés és a megelőzés Pedagógiai Programunk alapvető célja, mely an-

nak sok helyén kerül tárgyalásra. A közösségi programok, a családdal való kapcsolattartás és speci-

ális képzési programok annak egyaránt részét képezik. Az alábbiak néhány kiemelt terület feladatait

fejtik ki.

Bevezetés: általános szocializáció

Gimnáziumunk tantestülete alapvetően fontosnak tartja a kereszténység és a magyar társadalomban

általánosan elfogadott társadalmi értékek és normák közvetítését, a szociális viselkedés alapvető

szabályainak elsajátítását, a szabálytudat kialakulását. Ennek alapjául szolgál a döntési szabadság és

a felelősség összhangjának kialakulása a keresztény lelkiismeret mentén. Az önismeret, a vezetői

képesség fejlesztése, a segítő életmódra nevelés, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátítá-

sa ezekre épülő állandó feladatunk. A harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés területei: a fo-

lyamatos, reális önismeretre nevelés; a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése; elfogadó, to-

leráns magatartásra nevelés; felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés. A nyolc éves

képzés, a jó sportolási adottságok, illetve a Jezsuita Kollégium jelenléte sajátos, egyedi lehetősége-

ket teremt e feladatok elvégzéséhez.

Egészségnevelés

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés és a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése

céljából végzett nevelőmunkánk egységes nevelési koncepcióban, folyamatosan, a következő terü-

leteken valósul meg.

a) Egészséges táplálkozás terén különleges figyelmet fordítunk az iskolai ebéd kialakítására.

Ennek keretében az 5-8. évfolyam diákjai az órarendbe beépítve ebédelnek és kapcsolódnak ki a

6, illetve a 7 óra alatt. A szociális programunk alapeleme, hogy a költségek miatt diák nem ma-

radhat tízórai és meleg ebéd nélkül iskolánkban. Az egészséges táplálkozásra nevelés részei: a

táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése, a korszerű táplálkozástechnika megismerte-

tése, a táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. A megfelelő étkezési szokások ki-

alakítására nevelés: az étkezések higiéniája, az étkezések esztétikája, az étkezések társas jellege.

b) Testi higiéné érdekében a testnevelők fordítsanak figyelmet a sport és egyéb foglalkozások

utáni tisztálkodási szabályok elsajátíttatására. A higiénés magatartásra nevelés részei: A személyi

higiénére nevelés, melynek területei: az általános testápolás, az egészséges öltözködés, a fogápo-

lás, a serdülőkori higiénés problémák, a tisztaság iránti tartós igény kialakítása. A környezet-

higiénére való nevelés, melynek területei: a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, a

lakás, a lakókörnyezet higiénéje, a település higiénéje. (A közösségi hétvégék életmód programja

keretében. Végzi: iskolaorvos, védőnő)

c) Mentálhigiéné segítése céljából önismereti csoportokat indítunk. A mentálhigiéné és a krízis-

prevenció területei: a lelki egészség megóvására nevelés, a perszonalizációs és szocializációs fo-

lyamatok segítése, a problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése,

és a pozitív jövőkép kialakulásának támogatása.

d) Szexuális nevelés és családtervezés terén párkapcsolati csoportok, a lelki nevelés és a bioló-

gia oktatás mellett külön felkészítés a tematikus hétvége keretében mind az alsó, mind a felső ta-

gozaton; ezen belül foglalkoznak a diákok a szexuális úton terjedő betegségekkel is. A családi

életre, társsá, szülővé nevelés területei: A nemi szerepvállalásra való felkészítés, családtervezés-

re, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés, a család harmonikus életvitelének

megtervezésére, megszervezésére való felkészítés, a családi szerepek megélésére való nevelés és

33

a harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. (A közösségi hétvégék élet-

mód programja keretében. Végzi: szakorvos)

e) Szenvedélybetegségek: a játékszenvedély, televíziózás és videózás, az élvezeti cikkek (kávé,

dohány, alkohol) és a kábítószer fogyasztása téma az osztályfőnöki órákon és a tematikus hétvé-

ge keretében. A prevenciós munka itt alapvetően része az osztályfőnöki tevékenységnek és a

prevenciós munkánknak.

f) Baleset-megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés területei: Fel-

készítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: az iskolában, a háztartásban,

a közlekedésben. A biológia oktatás keretén belül kerül sor az alapvető elsősegély-nyújtási isme-

retek adása. Beteggondozási alapismeretek nyújtása. A gyógyításba és gyógyulásba vetett biza-

lomra nevelés. A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése.

A mindennapi egészségfejlesztő testedzés területei

A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése, a sportolás szükségletté tétele, a mozgás

esztétikumának, örömszerező funkcióinak felismertetése, az erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóké-

pesség egyéni fejlesztése. Ezt egészíti ki a teljes délutáni teremfoglalással járó edzések a DSE kere-

tében, mely minden korosztály számára nyújt sportolási alkalmat.

A sport elismerése miatt támogatott a diákok külső versenyeken való részvétele.

Tömegsport a) Kéthavonta egész iskolát megmozgató teljes hetes sportprogramokat szervezünk. A futás, ke-

rékpározás, kosár és kézilabda, foci, sakk terén meghirdetett iskolai körbajnokságokat szerve-

zünk, korosztályi szinten.

b) A külső pályák szabadon, a kondicionáló terem, uszoda és a sportcsarnok felügyelet mellett

áll a diákok rendelkezésére.

c) Nyaranta nagyobb létszámot megmozgató kenu, kerékpártáborokat, télen két sí-tábort szerve-

zünk.

Egyedi: Úszás

Gimnáziumunk különleges adottságánál fogva tanuszodával rendelkezik. Célunk, hogy az úszás,

mint a jó testtartás fontos segítője minden, minden diákunk elsajátítsa az 5-6. osztályba beiktatott

heti egy úszás órával. Ezt a városi uszodában megtartott úszásvizsga zárja a tanév végén.

Tevékenységi formák az egészséges nevelés terén kitűzött célok megvalósításához:

A testnevelésórákon: Évente egy alkalommal - tavasszal – mérjük a tanulók fizikai állapotát. A mé-

rések a következők: alap-állóképesség mérés: 12 perces futás. Izomerőmérés: helyből távolugrás

lábbal. Dinamikus erő állóképesség: hanyattfekvésből felülés. A hátizmok erő-állóképességének

mérése: hason fekvésből törzsemelés, leengedés. A vállövi karizmok erő-állóképességének mérése:

karhajlítás fekvőtámaszban.

Különösképpen figyelünk a testi képességek, mint az erő, gyorsaság, az ügyesség és az állóképesség

fejlesztésére.

Tevékenységi formák a többi órán:

Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek so-

rán kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is.

A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek értékelése utáni feladat-

meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során. Kortárssegítő középiskolások szükség szerint

részt vesznek osztályfőnöki órákon.

Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása

A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon.

34

A testi egészségre nevelést erősíti az iskolai egészségnevelő program témaköreinek feldolgozása az

osztályfőnöki, természetismeret, biológia, etika órákon. Ezek: egészséges táplálkozás, dohányzás,

alkohol és drog, szexualitás, AIDS

A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja. A fel-

dolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát (önismeret, stressz-

kezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás)

Tevékenységi formák tanórán kívül: A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a

kulturális programok sem a tanórán kívül: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások,

koncertek, művészeti közösségformáló csoportok működtetése. Az osztálykirándulások, táborozá-

sok alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. A kultúrált táplálkozás

követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni

uzsonnázás során, szabadidős programok során.

Szabadidős programok: Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, aka-

dályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok)

A növekvő sportkultúrán belül hangsúlyt fektetünk a szabadidős sportok helyes megalapozására:

bemelegítés módja, kornak megfelelő edzésadag, sportjátékok technikai és taktikai megalapozása,

állóképességi sportok megkedveltetése, aktív pihenés, tudatos mozgás értékelése.

Gyógytestnevelést, gyógyúszás formájában, minden évben az igények felmérése alapján indítunk.

Emellett lehetővé tesszük a más iskolákban és intézményekben való egyedi foglalkozásra járást is.

A megvalósítás kerete: A fenti nevelő tevékenységet különböző formákban valósítjuk meg.

a) Az osztályfőnöki órákon beszélgetés keretében folyó folyamatos munka mellett elsősorban

építünk a tavaszi tematikus hétvége keretében zajló előadásokra és beszélgetésekre. Ezeken

számítunk a szakterületen dolgozó szülők, a segítő intézmények és szervezetek munkatársaira.

b) Kiemelt témák világnapjához kapcsolódóan a DÖK segítségével kampányszerűen is szerve-

zünk programokat, helyezünk el plakátokat, készítünk műsort, szervezünk versenyt és veszünk

részt ilyeneken, illetve látogatást valamely intézményben. Ilyen alkalmak az Egészségügyi, a

Vöröskereszt, Nemdohányzó, Kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem, a „Ne gyújts rá”, az AIDS

ellenes világnap. Ezekért a biológia szakos tanárok felelnek.

c) Az egészségnevelés programjához szorosan kapcsolódik a környezeti nevelés programja, amit

külön melléklet szabályoz.

Az intézmény biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit (Ld.

SzMSz mell.). A tanulók a balesetek megelőzése érdekében a szükséges ismereteket a tanév első

napján sajátítják el, illetve különleges alkalmakhoz kapcsolódóan (kirándulás, sport, stb.) a kísérő

tanártól kapják meg.

Prevenciós munkánk az egészségnevelési tevékenységünk szerves része. Ezt külön program rögzí-

ti.

Szűrési és felmérési rendszerünk

a) Gimnáziumunkban saját iskolaorvosi rendszer működik (külön szabályzat szerint), mely az

egészségügyi felmérést és szűrést végzi. (Ld. SzMSz mell.).

Általános iskolaorvosi szűrés (tömeg, hallás, látás, szív, keringés.) és fogorvosi szűrés történik

mindegyik évfolyamon.

b) Az 5-8. évfolyamon a diákok saját sport teljesítményüket mérő és rögzítő lapot kapnak, me-

lyet a testnevelő tanárok segítéségével folyamatosan töltenek ki.

35

c) A teljesítmény mérésére a Cooper tesztet és a Hungarofit méréseit használjuk.

Partnereink

JEZSUITA DIÁKSPORT Egyesület – DSE

A DSE az intézménnyel együttműködve a diákok sport életét szervezi, az együttműködési megálla-

podás alapján. Ebben a sportágankénti edzések, a versenyeztetés és a tömegsport különül el. A DSE

működését saját belső szabályzata, munkaterve és a PP. Egészségnevelési programja szabályozza.

Gimnáziumunk a segítségnyújtás és a segítségkérés kérdései kapcsán az alábbi segítő intézmények-

kel áll kapcsolatban: az adott szakterületen dolgozó szülők; Drogambulancia; ÁNTSz; Családsegítő

Szolgálat, Miskolc; B-A-Z. Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya.

A gyógyúszás program

Gyógytestnevelést gyógy úszás formájában minden évben az igények felmérése alapján indítunk.

Emellett lehetővé tesszük a más iskolákban és intézményekben való egyedi foglalkozásra járást is.

A 2004/2005-ös tanévben ortopédiai szűrésen esett át az összes, itt tanuló gyermek, melynek értéke-

lése igen lesújtó eredményt hozott. Tisztában voltunk azzal is, hogy sok légzőszervi allergiás is van

a tanulók között. Ekkor döntött úgy az iskola vezetése, hogy differenciált foglalkoztatást vezessen

be az iskolában. Mivel az iskola tanmedencével rendelkezik - és sajnos eddig nem volt megfelelően

kihasználva kézenfekvővé vált, hogy ha lehet, akkor az a gyógyúszás legyen.

A foglalkozások „betegség”-csoportok alapján vannak szétválasztva, melyet a tanulók heti két alka-

lommal vehetnek igénybe az alábbiak szerint. A Jezsuita Gimnáziumban folyó gyógyúszást

pulmonológus vagy ortopéd szakorvos, illetve az ő javaslatukra a háziorvos írhatja fel receptre,

majd bejelentkezés alapján lehet részt venni az órán.

36

V. A GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE.

B. RÉSZ – HELYI TANTERV

1. Bevezetés

A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium helyi tanterve az intézmény Pedagógiai Programjának része és

a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet nyolcosztályos gimnáziumok számára kiadott keret-

tantervek alapján a munkacsoportok döntése alapján készült.

A Helyi tanterv meghatározza a következőket:

- a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által

kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését,

- a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, to-

vábbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megta-

nítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy

szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,

- az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának

elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

- -a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának részletes szabályait,

- az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás

megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint

szervezik meg (iskolánk az Nkt. 27.§ (11) szerint szervezi meg)

- -választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,

- -középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a kö-

zépiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kö-

telezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követel-

mények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizs-

gát,

- középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköre-

it,

- a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és érté-

kelési

- módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minő-

sítésének elveit,

- -a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,

- -a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának meg-

ismerését szolgáló tananyagot,

- az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges

- módszereket,

- az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

- a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

- a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, mi-

nősítéséhez kapcsolódó elveket,

- -a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.

A helyi tanterv tantárgyanként tartalmazza:

a) a tantárgyi bevezetőt, amely megjelöli

- az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait,

- a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait,

- a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét,

- az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait,

37

b) a tantárgyi tartalmakat, azon belül:

- a tematikai egységeket, amelyek az egyes műveltségterületi tantárgy nagyobb átfogó téma-

egységeit, témaköreit nevesítik, és amelyek a tematikai egységek az adott tantárgyi terület

sajátosságaitól függően lehetnek konkrét téma- vagy képességterületek azzal az eltéréssel,

hogy a tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesz-

tési célként jelennek meg,

- az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres elsajátításához szüksé-

ges, kulcsfogalmakat, ismeretelemeket, szabályokat, képességeket foglal össze,

- a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait, amelyhez illeszkedve az adott tematikai

egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt nevelési és fejlesztési feladatok

kerülnek megnevezésre az egy vagy két évfolyamonként meghatározott, a tantárgyra jellem-

ző sajátos pedagógiai és fejlesztési célok és feladatok alapján,

- az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét azzal, hogy a tematikai egység tartalmi

elemeinek és fejlesztési feladatainak megjelenítését a tematikai egység sajátosságainak meg-

felelően kell meghatározni, figyelemmel a tantárgy és a tematikai egység sajátosságaira és a

tantárgyi, tantárgyközi kapcsolódási pontok megjelenítésére,

- a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét, amely a kulcsfogalmak, továbbá a fogalmi gondol-

kodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőit tartalmazza,

- a fejlesztés az egy vagy két évfolyamos szakasz végére elvárt eredményeit, amely az adott

tantárgyban elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek határozza meg,

2. A választott kerettanterv megnevezése

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

MŰVELTSÉGI

TERÜLETEK TANTÁRGY/ÉVFOLYAM 5 6 7 8 9 10 11 12

ÉLETVITEL Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 8

ANYANYELV ÉS

IRODALOM

Magyar 4 4 3 4 4 4 4 4,5 31,5

Dráma/Honismeret 1 1

Dráma/Média 1 1

EMBER ÉS TÁR-

SADALOM

Történelem 2 2 2 2 3 3 14

Társ. áll. ism./latin ö. 2 2 0,5 4,5

Eu, Közgáz 2 2

MATEMATIKA Matematika 4 4 3 3 3 3 3 4 27

ÉLŐ

IDEGENNYELV

1. Angol-Német 5 5 5 5 5 4 3 3 35

2. Idegen nyelv

Andol/Német/Francia 5 5 5 4 19

3. Kinai 0

EMBER ÉS TER-

MÉSZET

Fizika 2 1,5 2 2 2 9,5

Kémia 1,5 1,5 2 2 7

Biológia 1,5 2 2 2 0 7,5

FÖLDÜNK-

KÖRNYEZETÜNK

Természetismeret 2 2 4

Földrajz 2 1 2 2 7

39

INFORMATIKA Informatika 1 1 2 2 0 6

MŰVÉSZETEK

Ének 1 1 1 1 1 1 6

Vizuális kultúra 2 2 2 1 1 1 9

Technika életvitel 0 0 0 0 0

Művészetek 1 2 3

TESTNEVELÉS

ÉS SPORT Testnevelés és Úszás 3 3 3 3 3 3 3 3 24

ISTEN ÉS EMBER Erkölcstan (hittan) 1 1 1 1 4

Etika (hittan) 1 1

Szabadon tervezhe-

tő és felhasználható

órakeret

Tagozat,első fakultáció

2 2 3 3 10

Második fakultáció

3 3 6

Harmadik fakultáció

0

Hittan 1 1 1 1 2 2 1 2 11

DATI 4 4 8

Összesen Összesen 31 31 30 30 37 37 37 33

H1 1 1 1 1 1 1 1 1

2013-2014 Összesített óraszám 32 32 31 31 38 38 38 34

Kerettantervi ösz-

szesítés

Össes kötelező óra 26 25 28 28 31 32 29 27

Szabadon tervezhető 2 3 3 3 4 4 6 8

40

Rendelkezésre álló órake-

ret 28 28 31 31 35 36 35 35

Felhasználható órakeret 3 3 4 4 4 4 4 4

Maximált Összesen 31 31 35 35 39 40 39 39

szabadon tervezhe-

tő órák 1.

nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv

2.

nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv

magyar

társi.

3.

hittan matematika informatika

fizika

kémia

biológia nyelv nyelv Közg. matematika

4.

hittan hittan hittan nyelv hittan Közg. hittan

5.

hittan hittan hittan hittan

6.

hittan fakultáció fakultáció

7.

fakultáció fakultáció

8.

fakultáció fakultáció

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás

rendjéről.

16/2013 (II.28) EMMI rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az

iskola igazgatója határozza meg

A tankönyvellátás célja és feladata

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az

egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai

tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanu-

lókhoz történő eljuttatása.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során

biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a

tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mérté-

ken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló

szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a

tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

A tankönyvfelelős megbízása

Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző

tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a

tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi.

A tankönyvfelelős a jogszabályban meghatározott időpontig elkészíti a rendelést. A feladatellátásban

való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell ha-

tározni a feladatokat és a díjazás mértékét.

Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység

nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény

igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem.

A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

Az iskolai tankönyvfelelős írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív ked-

vezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltéte-

lek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a be-

iratkozás napjáig kell elvégezni.

A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló,

kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A ha-

táridő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybeje-

lentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre

megadott időpont eltelte után állt be.

A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény

iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre

való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás

tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szüksé-

ges:

42

a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

(a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti

számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)

b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt

- tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,

b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;

c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói

tankönyvtámogatás nem adható. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell ré-

szesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötele-

ző legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a

szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi

eredményének figyelembe vételével adható.

Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő

hozzájárulásával kezel.

A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés

az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők

megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e

vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja

megoldani.

Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell

tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket

az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munka-

köri kötelessége.

Tankönyvek és taneszközök

Egy tantárgy tanításához felmenő rendszerben lehetőleg ugyanazt a tankönyvcsaládot használjuk,

tanítható-tanulható, tanulásra ösztönző, esztétikus intézményünk elveinek, céljainak leginkább meg-

felelő szellemiségű tankönyveket választunk, lehetőleg elérhető áron legyen. Szakmai szemponto-

kat is figyelembe veszünk, a tankönyvnek vizuális és módszertani szempontból is megfelelőnek kell

lennie, tantárgyközi ismeretekre is utalnia kell és fontos az ingyen tankönyv rendszerre miatt, hogy

hosszabb ideig érvényben maradjon.

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11)

bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Annyi az eltérés, hogy

iskolánk nem felmenő rendszerrel, hanem az egész intézményre kiterjedő módon valósította meg a

mindennapos testnevelést. Az 5-6. évfolyamon 3 testnevelés óra, 1 úszás, egy órarendbe beépített

néptánc és egy óra iskolai tömegsport, DSE foglalkozás vagy egyéb sportegyesületi igazolt alkalom

teszi ki a heti öt testnevelés órát. A hetedik-tizenkettedik évfolyamokon heti három testnevelés óra

és 2 iskolai tömegsport, DSE alkalom; kézilabda, torna, kosárlabda, atlétika ill. aerobic edzések kö-

zül választhatnak a diákok, valamint van még gyógy úszás.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik peda-

gógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi,

biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

43

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értéke-

lés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha köte-

lező tanórai foglalkozás lenne.

A „második” nyelv (kötelezően választandó)

Iskolánkban a 9. osztálytól még egy nyelvet kötelező választani, amelyet a Pedagógiai Programnak

megfelelően köteles a diák tanulni. A választható nyelvek az angol, német és a francia, ezeken kívül

a kínai nyelvet is választhatják a diákok harmadik nyelvként tanórai keretekbe beépítve.

A nyolcadik évfolyam második félévében felmérjük a második nyelv választását.

A csoportok átjárhatók, a szaktanárok félévente egyeztetnek a diákok csoportváltásáról és indokolt

esetben engedélyezik azt.

A diáknak 9. évfolyamtól lehetősége van egy vagy több tantárgyat (matematika, magyar, történe-

lem, fizika/biológia, stb.) emelt óraszámban tanulni.

Továbbtanulási tantárgyak esetén a csoportbontást a fakultációs rendszer teszi lehetővé a 11-12.

évfolyamokon. Az emelt szintű képzés ugyanúgy tanórának számít a hiányzások szempontjából,

mint bármely más óra. A megkezdett és így végigjárt tanév végén osztályzatot kap a tanuló. Akkor

is egy jegyet kap, ha azt a tantárgyat alapórában is tanulja: ez esetben az alapórán és az emelt szintű

képzésen nyújtott teljesítménye alapján kap egy egyesített jegyet, amelyet a két képzés tanára(i) ál-

lapít(anak) meg.

Énekkar

Iskolánknak két énekkara is van: a 5-8. osztályosok az „alsós” kórusba, és a nagyobbak a Magis kó-

rusba járnak. Iskolánk kiemelten fontosnak tartja a közös muzsikálás léleképítő és közösségformáló

erejét. A kórus tagjai az énekkari foglalkozásokon, különféle rendezvényeken, és a liturgikus szol-

gálatban is rendszeresen részt vesznek.

Szakkörök, diákkörök

Az iskola tanulói közös tanulmányi tevékenységük megszervezésére szakmai diákkörökbe, szak-

körökre jelentkezhetnek – a szülő írásbeli tudtával – a szervező szaktanárnál. Jelentkezés után a

szakkörökön a részvétel az aktuális félévben kötelező.

Választható érettségi vizsgatárgyak:

matematika,

fizika,

magyar nyelv és irodalom,

történelem,

biológia,

kémia,

hittan,

földrajz

élő idegen nyelvek (angol, német, francia).

Az érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei

Ezeket a témaköröket a 40/2002. (V. 24.) OM-rendelet tartalmazza.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése:

Az ellenőrzésnél, értékelésnél elsősorban a tanuló önmagához viszonyított fejlődését kell értékelni.

A teljesítmény mérésére tanév elején és végén a diákok elvégzik a Cooper-tesztet. Évfolyammérést

a Hungarofit mérésével végzik, mely a következő mérésekből áll:.

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással.

44

Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal.

Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával.

Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés helyből

az ügyesebb kézzel, tömött labdával.

Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése:

mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig.

Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérin-

téssel, folyamatosan.

A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folya-

matosan, kifáradásig.

4. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

A magatartás értékelésének elvei

A tanulói magatartás értékelése:

Példás (5) magatartású az, aki felelősséggel van az iskola közössége iránt: megtartja a Házi-

rendet, és feladatkörében is arra törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák azt; pozitív célok

szolgálatában jeleskedik. Önként vagy megbízásból gyakran vállal munkát a közösségért és azt

megbízhatóan teljesíti. Kész önállóan véleményt nyilvánítani, emberi kapcsolataiban őszinte,

művelt fiatalhoz illő hangot használ. Tevékeny részt vállal az iskola valamelyik önképzőkör-

ében, egyesületében vagy sporttevékenységében; önnevelésre törekvése és önfegyelme példa-

adó. Évközben nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben.

Jó (4) magatartású az, aki az előzőekben felsoroltak többségében nem felel meg, ellenben fe-

gyelmi büntetése nem volt.

Változó (3) magatartású az, aki az előbbiek ellen gyakran kis mértékben, vagy egyszer súlyo-

san vétett; írásbeli osztályfőnöki fokozatai vannak, vagy igazgatói intőben vagy megrovásban

részesült;

Rossz (2) magatartású az, aki az elbocsátás előtti legsúlyosabb igazgatói megrovásban része-

sült; igazolatlan óraszáma meghaladta a tízet; tantestületi határozattal részesült fegyelmi bün-

tetésben.

A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Példás (5) szorgalmú az, aki az alábbiak többségének megfelel: kötelességeit pontosan teljesíti,

írásbeli feladatait mindig elkészíti, indokolt készületlenségeit időben és megfelelő formában

jelzi, lemaradásait (hiányzás esetén) időben és önként pótolja, tanulmányi előmenetele képes-

ségeinek megfelel; rendben tartja környezetét, tanszerei, füzetei gondosak; tanulmányi verse-

nyen, diákköri, önképzőköri munkában jól szerepelt vagy kiváló pályázatot készített; nagy

szorgalommal a képességei szerint elvárhatónál kiválóbbat teljesített.

Jó (4) szorgalmú az, aki az előbbiek többségének nem felel meg; megelégszik az átlagos telje-

sítménnyel.

Változó (3) szorgalmú az, aki az előzőek valamelyikében erősen kifogásolható hozzáállást ta-

núsított; képességei alatt teljesített.

Hanyag (2) szorgalmú az, aki az előbbiek többségében súlyosan és ismételten vétett, valamely

tantárgyból elégtelen a tanulmányi eredménye.

5. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

Nevelési eszközeink

45

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz,

értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljá-

rások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja:

A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).

A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módsze-

rek, gyakorlás, stb.).

A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret, stb.).

A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tár-

gyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.).

A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasí-

tás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtes-

tület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.

A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés,

figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).

6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A csoportbontás: A magas szintű oktatói-nevelői munka érdekében az iskolai oktatás alapegységét

képező osztályokat néhány tantárgyban tovább bontjuk. A csoportbontás célja, hogy a diákok ki-

sebb és előremenetel szempontjából, lehetőleg homogén csoportban, intenzívebben és differenciál-

tan tanulhassanak, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek

fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontásnál az alábbi szempontokat kell

figyelembe venni.

Az osztályfőnök a teljes osztályt tanítsa

A csoportbontás tegye lehetővé a diákokat motiváló átjárhatóságot a tudásuk szerint legmegfele-

lőbb csoportba az évfolyamon belül. A nyelvi csoportok szervezésénél a csoportba sorolás alapja

- az iskola lehetőségeihez mérten - a tanuló érdeklődése, illetve a meglévő nyelvtudása. A haladó

csoportok kialakításának alapja a meglévő tudásszint, míg a nyelvismerettel nem rendelkező ta-

nulók esetén az optimális elosztás.

A nyelvi órák évfolyamonként egy időpontban vannak, ami lehetővé teszi a csoportok átjárható-

ságát és biztosítja az ésszerű csoportbontást.

A csoportok között tanulmányi előremenetel alapján félévente átjárás lehetséges.

A csoportbontás teljes vagy részleges kialakítása a fenti szempontok alapján történjen, alkalmaz-

kodva az évfolyam konkrét adottságaihoz. (Teljes bontás esetében az adott tantárgy minden órája

bontva kerül megtartásra, részleges bontás esetében az óraszám egy részében az osztály együtt

marad, míg másik részében - egy másik tantárggyal együtt kezelve - bontva. Ld. a matematika és

informatika együttes bontását, mely teljes az informatika, részleges - a nagyobb óraszámú - ma-

tematika számára.

Gimnáziumunkban a következő tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk:

a. A nyelvoktatásban minden évfolyamban lehetőleg 15 fő felett bontjuk a csoportot.

b. A testnevelést lehetőleg, de a 9. évfolyamtól mindenképpen, nemek szerint bontjuk.

c. A matematikát és informatikát minden évfolyamon bontjuk. ezen felül az osztály lét-

számoknak arányában további bontásokat is alkalmazunk a hatékony, személyre szabott ok-

tatás érdekében.

d. A diáknak 9. évfolyamtól lehetősége van egy vagy több tantárgyat (matematika, magyar,

történelem, fizika/biológia, stb.) emelt óraszámban tanulni. E fakultációs tárgyak esetében

mindig csoportbontást alkalmazunk.

e. Továbbtanulási tantárgyak esetén a csoportbontást a fakultációs rendszer teszi lehetővé a

11-12. évfolyamokon.

46

Az alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

Az oktatás-nevelés terén az adott tantárgy pedagógusától változatos módszereket várunk el. Az

adott munkaközösség határozza meg, mely módszert, milyen évfolyamon, milyen gyakorisággal al-

kalmaz.

Az iskola sajátossága és különleges hagyománya a lelki nevelési program, mely átszövi az iskola

mindennapjait, a tematikusan szervezett közösségi hétvégék valamint a szabadidős programokban

megvalósuló pedagógia: a kirándulások, túrák, osztályprogramok.

Az iskola egészségnevelés és környezetnevelési elvei

ld. fentebb

7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Esélyegyenlőség

Diákjaink előképzettségében és szocializációs fokában jelentős különbségek mutatkozhatnak. Ezek

egy része speciális segítség nélkül szinte leküzdhetetlen akadályt jelent. Az esélyegyenlőtlenségek

megszüntetése a személyes kísérés útján központi feladata az iskolának. Ennek folyamatos szem

előtt tartása minden pedagógus személyes feladata, melyben az osztályfőnökök és a kollégiumi ne-

velők különleges felelősséggel bírnak. Munkájukhoz szakmai segítséget az ifjúságvédelmi felelős-

től, iskolalelkésztől és minden kollegától, illetve külső további szakemberektől kaphatnak.

Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a

társadalmi partnerek számára elérhető legyen az esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a

benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton

megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód

elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.

Az intézmény ifjúságvédelmi felelőse az esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálá-

sáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó

esetleges panaszok kivizsgálásáért.

Diák-Tanácsadás (DT)

Az egyéni kísérés alapvető keretét a DT adja a, mely magába foglalja a tanulásmódszertan, pályavá-

lasztás, ifjúság-védelmis, DÖK és az iskolalelkész munkáját.

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esély-

egyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a

befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcso-

latos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának fele-

lőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításá-

ban; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munka-

társának.

47

8. A tantárgyi rész céljai

Célok, feladatok

A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és

nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes

felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gaz-

dasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú is-

kolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartal-

makkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit ar-

ra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket

is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az

erre való készséget, képességet.

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási

eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megala-

pozásának folytatása. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető

feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, vala-

mint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

A nyolc évfolyamos gimnázium első két évfolyama épít a felső tagozatos szakasz 5–6. évfolyamon

folyó nevelő-oktató munkájára, amelynek során az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt.

A 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző

gondolkodás fejlesztése. A 9–12. évfolyamon az iskola nevelési-oktatási tevékenységével tovább

fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt fi-

gyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a

feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akara-

ti tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén

alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését.

Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az

önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet

és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társa-

dalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszer-

zéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, ön-

kéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a

társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és vélemé-

nyeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a nor-

makövetés fontosságát.

A 9. évfolyamtól a tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) fele-

lősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában

azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és

belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi

egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző

kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását.

Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére.

48

Tud hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fo-

galmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás je-

lentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejez-

ni.

Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következ-

ményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának ve-

szélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegsége-

ket és ezek megelőzésének módját.

Gimnáziumi tanulmányainak végére a tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki

egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné.

Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhí-

zás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok hasz-

nálatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket

alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntései-

nek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére.

Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használa-

tának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni

erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk

megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő

technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó

betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a

betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri

ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A középiskola első éveiben a tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymás-

ra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a

környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogya-

tékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra,

hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során fel-

ismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is.

A középiskola második szakaszában a tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében

egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten

kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyre több helyzetben ké-

pes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért

helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben köteles-

sége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A középiskola első éveiben a tanulóban kifejlődnek a környezet harmonikus, környezetkímélő élet-

vezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre.

Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában

sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak vál-

tozását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező

anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködés-

ben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső kör-

nyezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát mó-

dokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat.

Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti

a fenntarthatóság fogalmát.

A középiskola második szakaszának végére a tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fej-

lődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyama-

49

tok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntartha-

tóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális prob-

lémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához,

érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értel-

mezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti össze-

függéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenn-

tarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel meg-

alapozásában. A tanuló képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmez-

ni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos

munkáját.

Pályaorientáció

A 8. évfolyam végére a tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri,

hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely területeken tudná hasznosítani. Ismeri

az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája,

képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karrier-

cél elérésének összefüggéseit.

A gimnázium végére tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet

sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik

saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá mun-

kaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulaj-

donságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készí-

teni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt,

amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A középiskola első felének végére a tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rend-

szerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, be-

látja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság fo-

lyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi

a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai isme-

reteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző

országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszín-

vonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.

A második szakaszban a tanuló rendelkezik ismeretekkel az euro övezetről, a valutaforgalomról, a

tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlő-

dési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartal-

masabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is

nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gaz-

dasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni

és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kel-

lő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. A középiskola első éveiben

a tanuló már mind hatékonyabban tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé

válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mér-

tékével. Egyre inkább látja a közösségi oldalak, valamint az információk megosztásának esetleges

veszélyeit. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommuniká-

ciós stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos

médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A máso-

dik szakaszban a tanuló egyre tudatosabban választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő

médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó ki-

fejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával

rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.

50

A tanulás tanítása

A tanuló a gimnázium első éveiben megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek

segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend,

fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult té-

mák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a

világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait ki-

fejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Felismeri saját tanulási stílusát, tudatában van, hogy tanulá-

si módszereiben mely területeken kell fejlődnie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalom-

mal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez

megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. A

középiskola végére a tanuló megtanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető,

lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal,

hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot

hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási

stratégiák kialakításával önálló tanulásra. Ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt se-

gítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerez-

ni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli,

az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelensé-

geket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismerete-

it ezek értelmezésében.

9. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló a gimnázium első éveiben képessé válik érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifeje-

zésére,adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Ké-

pes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott

és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott

és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelem-

zés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli

szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályá-

nak megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő informá-

ciószerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli

kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző

szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakor-

lott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek

önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű in-

formációk adekvát verbális leírására. Gimnáziumi tanulmányainak végére hétköznapi kommuniká-

ciós helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés,

vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megvédésére vagy korrekció-

jára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publi-

cisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkeze-

tének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Kritikus és kreatív módon vesz

részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információ-

átadásban. Felismeri és tudja értelmezni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjele-

nített üzenetrétegeket. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén

a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát

igénylő szövegek alkotására. Képes a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhaszná-

latra. Képes az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetésére az általános

nyelvészeti ismereteinek felhasználásával. Képes nem verbális természetű információk adekvát ver-

bális leírására, értelmezésére.

51

Idegen nyelvi kommunikáció

A tanuló gimnáziumi tanulmányainak első két évében megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő kü-

lönböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és

a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és

a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elin-

dul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb min-

dennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek

konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és se-

gítőkész. A középiskola második felében a tanuló egyre inkább képes tudatos nyelvtanulóként ta-

nulni a nyelvet, és törekszik a célnyelvi kultúra megismerésére. Képes nyelvtudását önállóan fenn-

tartani és fejleszteni, képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai so-

rán. Törekszik arra, hogy egy második (esetlegesen egy harmadik) idegen nyelven is képes legyen

az alapszintű kommunikációra, így teljesíti a többnyelvűség igényét. Valós élethelyzetekben is tudja

használni a nyelvet a produktív készségek (írás és beszéd) alkalmazásával is. Megérti a fontosabb

információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben,

amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni is-

mert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző esemé-

nyeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző ál-

láspontokat és terveket.

Matematikai kompetencia

Az első években a tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetek-

ben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok okozati ösz-

szefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a

mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Ké-

pes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésé-

re. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvita-

tása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Középiskolai ta-

nulmányainak végére a tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes

indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a

matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal

alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-

gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek

megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a

matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és

a mindennapi gyakorlatban is.

Természettudományos és technikai kompetencia

A tanuló a középiskola első szakaszában képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve

az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve

alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudá-

sa és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállób-

ban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai

ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az isko-

lai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros ha-

tásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasz-

nosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettuda-

tos döntések meghozatalára. A tanuló középiskolai tanulmányainak végén ismeretei birtokában

megérti a természettudományos-technikai eredmények alkalmazásának szerepét a társadalmi-

gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. A technikai fejlődés fontosságá-

nak felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és koc-

52

kázatait. Bővülő ismeretei segítségével, illetve a megfelelő módszerek, algoritmusok kiválasztásá-

val és alkalmazásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait, felismeri a

folyamatok közötti összefüggéseket. Természettudományos tanulmányai végére a tanuló képessé

válik arra is, hogy bizonyos feltételek mellett megfogalmazza a természeti-környezeti folyamatok

várható kimenetelét. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani

megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A

tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban

és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Belátja a fenntarthatóságot közép-

pontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar is cselekedni ennek megvalósulása ér-

dekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális követ-

kezményeit.

Digitális kompetencia

A tanuló középiskolai tanulmányai első éveiben mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök haszná-

lata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasz-

nálni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre

nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által bizto-

sított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett infor-

mációkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat.

Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és hasz-

nálja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek el-

kerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli

a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. A

gimnázium második szakaszában a tanuló képessé válik a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl.

szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a

tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásá-

ban. Gyakorlottan kapcsolódik be az információ megosztásba, képes részt venni az érdeklődési kö-

rének megfelelő együttműködő hálózatokban a tanulás, a művészetek és a kutatásterén. Felismeri és

ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, prob-

lémák megoldásában. Kialakul a tanulóban az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás,

elfogadja és betartja a kommunikáció és az információ felhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT

interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a

szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi

ezeket a digitális tartalmak felhasználása során.

Szociális és állampolgári kompetencia

A tanuló már a gimnáziumi évek első éveiben nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak,

szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen

használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az

iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott

közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó prob-

lémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek fi-

gyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni vé-

leményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A ma-

gyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz,

a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. A gimnáziumi tanulmányok

végére a tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehe-

tőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahely-

zetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és

megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük.

Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz

és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshely-

53

zetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kiala-

kult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi

és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kriti-

kus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve

az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a

személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismere-

teken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A középiskola első éveiben ismert élethelyzetekben a tanuló egyre inkább képes mérlegelni, dönté-

seket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben fel-

ismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához,

és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt

tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált

és kitartó. A középiskola második felében a tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a

közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megter-

vezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmeg-

oldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági felada-

taival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepé-

hez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét ille-

tően. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes is-

mereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét érintő pénzügyi és jogi kér-

dések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalásá-

ra. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jel-

lemzi.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A középiskola első szakaszában a tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei,

irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, él-

vezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére kü-

lönböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.

Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgás-

technikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez

megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A középis-

kola második felében a tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai

élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egye-

temes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kul-

turális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotás-

ok befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti esemé-

nyek önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére, ennek során a művekben

megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontokat

azonosítani, többféle értelmezési kontextusban elhelyezni. Képes képi, plasztikai, zenei és dramati-

kus megjelenítésre. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra

történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló a 8. évfolyam végére képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, egyre sikereseb-

ben törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos

fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, egyre tudato-

sabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, mind gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek

erős és gyenge pontjait, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség ese-

tén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A tanuló a középiskola második szakaszában megta-

54

nulja saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az infor-

mációval való hatékony gazdálkodást is. Ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségle-

teit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elér-

hető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat.

Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátossá-

gokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást.

A nyolcosztályos gimnáziumban az egyéni különbségek figyelembevételének kiemelt területe tehet-

séggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, se-

gítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké vál-

janak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási mód-

szerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását.

Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok meg-

felelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak

megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az

egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén ala-

puló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját,

iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált –

oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fon-

tos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sa-

játos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben

részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figye-

lembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a

számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság

elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölé-

sekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új terü-

letek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő peda-

gógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompe-

tenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes

sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesz-

tési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás cél-

jából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma

megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók

számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédle-

tekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzá-

férés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan a

sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti

köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési

igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülöní-

tetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

55

10. Az iskola tantárgyi rendszere

A NAT műveltségi területei többségében a már kialakult tantárgyakban jelennek meg az

alábbiak szerint:

Tantárgy A beépített műveltségi területek

Osztályfőnöki tanulás, pályaorientáció, viselkedéskultúra, emberismeret, életvitel, egész-

ségtan

Magyar nyelv kommunikáció

Magyar irodalom dráma, filmesztétika, mozgókép kultúra, médiaismeret

Történelem Társadalom- és honismeret, Európai ismeretek, közgazdasági ismeretek

Biológia egészségnevelés, természetvédelem, környezetvédelem

Természetismeret természetvédelem, környezetvédelem

Földrajz gazdasági ismeretek, környezetismeret

Rajz - Művészettörténet környezetkultúra, művészettörténet néprajz?

Testnevelés Mozgáskultúra, néptánc

Társadalmi Ismeretek történelem keretében, valamint szisztematikus összegzés

Hittan Etika (11.) és Filozófia (12)

A helyi tanterv tantárgyi leírását és a tanmenteket az iskola titkárságán tartott dokumentumok

tartalmazzák.

56

A FÉNYI GYULA JEZSUITA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK

MELLÉKLETE

KOLLÉGIUMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOM

1 bevezetés .......................................................................................................................... 59

1.1 A pedagógiai program kialakításáról ........................................................................... 59 2 A KOLLÉGIUM MÜKŐDÉSE ....................................................................................... 60

2.1 A kollégium jellemzői .................................................................................................. 60

2.2 A nevelőtestület............................................................................................................ 60 2.3 Tárgyi feltételek ........................................................................................................... 61 2.4 A felvétel rendje a kollégiumba ................................................................................... 61

3 A kollégium funkciórendszere ......................................................................................... 61

3.1 Alapfunkciók ................................................................................................................ 61 3.2 Oktatáspolitikai és szociálpolitikai funkció ................................................................. 61 3.3 Szociális funkció .......................................................................................................... 62 3.4 Kollégium pedagógiai funkciók ................................................................................... 62

4 A kollégium nevelési célja és feladatai: A FEJLESZTÉS ............................................... 62 4.1 Nevelési cél .................................................................................................................. 62

4.2 Konkrét nevelési feladatok ........................................................................................... 62 5 A kollégiumi nevelés értékrendszere ............................................................................... 63

5.1 Tudatos erkölcsiség ...................................................................................................... 63

5.2 Tudás, Intelligencia, Információszervező képesség ..................................................... 63

5.3 Önmaguk valós ismerete, szeretete és elfogadása ....................................................... 64 5.4 Konfliktuskezelési képesség ........................................................................................ 64 5.5 Magyarság .................................................................................................................... 64

5.6 Európaiság .................................................................................................................... 64 5.7 Társadalmi szerepvállalásra nevelés ............................................................................ 64 5.8 Egészséges és kulturált életmód ................................................................................... 64

6 A kollégium feladatrendszere .......................................................................................... 65 6.1 A tanulás tanítása (Gondolkodási kultúra fejlesztése) ................................................. 65

6.1.1 Nevelési feladat a személyes önálló tanulási képesség kialakítása, intellektuális

élményhez segítés ............................................................................................................ 65

6.1.2 A kollégium feladata a tehetséggondozásban: ..................................................... 65

6.1.3 A kollégium feladata a felzárkóztatásban ............................................................ 65

6.1.4 Objektív feltételek: ............................................................................................... 65

6.1.5 Szubjektív feltételek:............................................................................................ 66

6.2 Erkölcsi nevelés ........................................................................................................... 66

6.2.1 A kollégium feladata az erkölcsi nevelésben ....................................................... 67

6.2.2 Vallásos életre nevelés ......................................................................................... 67

6.2.3 Nevelési feladatok: ............................................................................................... 67

6.2.4 Konkrét tevékenység: ........................................................................................... 67

6.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ............................................................................... 67

6.3.1 Nevelési feladat .................................................................................................... 67

57

6.3.2 Konkrét tevékenységek hazánk megismerésére ................................................... 68

6.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés .................................................................... 69

6.4.1 Nevelési feladat: ................................................................................................... 69

6.4.2 Konkrét tevékenységek ........................................................................................ 69

6.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ................................................................. 69

6.5.1 Nevelési feladat .................................................................................................... 69

6.5.2 Konkrét tevékenységek ........................................................................................ 70

6.5.3 A csoportfoglalkozások tematikájába beépül: ..................................................... 70

6.6 Családi életre nevelés ................................................................................................... 70

6.6.1 Nevelési feladat .................................................................................................... 70

6.6.2 Konkrét tevékenység - a kollégiumi házirend betartásával ez a nagyon fontos nevelési

terület észrevétlenül megvalósul. ..................................................................................... 70

6.6.3 A csoportfoglalkozások tematikájába beépül ...................................................... 71

6.7 Testi és lelki egészségre nevelés .................................................................................. 72

6.7.1 Nevelési feladat .................................................................................................... 72

6.7.2 Konkrét tevékenységek ........................................................................................ 72

6.7.3 A csoportfoglalkozások tematikájába beépül: ..................................................... 72

6.7.4 Sport és testedzés nevelési feladata ..................................................................... 72

6.7.5 A sportolás rendelkezésre álló feltételei intézményünkben: ................................ 73

6.7.6 Konkrét tevékenységek ........................................................................................ 73

6.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ................................................................... 73

6.8.1 Nevelési feladat .................................................................................................... 73

6.8.2 Konkrét tevékenységek ........................................................................................ 73

6.8.3 Csoportfoglalkozások tematikájába beépül ........................................................ 73

6.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság ......................................................................... 73

6.9.1 Nevelési feladat .................................................................................................... 73

6.9.2 Konkrét tevékenységek ........................................................................................ 74

6.9.3 A csoportfoglalkozások tematikájába kívánatos beépíteni: ................................. 74

6.9.4 A megvalósítás módszerei ................................................................................... 74

6.10 Pályaorientáció – a felnőtt lét szerepeire való felkészítés fontos eleme .................. 74

6.10.1 Nevelési feladat ................................................................................................ 74

6.10.2 Konkrét tevékenységek .................................................................................... 74

6.10.3 A csoportfoglalkozások tematikájába kívánatos beépíteni: ............................. 75

6.10.4 A megvalósítás módszerei ............................................................................... 75

6.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés ................................................................................ 75

6.11.1 Nevelési feladat ................................................................................................ 75

6.11.2 Konkrét tevékenységek .................................................................................... 75

6.11.3 A csoportfoglalkozások tematikájába kívánatos beépíteni .............................. 75

6.11.4 A megvalósítás módszerei ............................................................................... 75

6.12 Médiatudatosságra nevelés ...................................................................................... 76

6.12.1 Nevelési feladat ................................................................................................ 76

6.12.2 Konkrét tevékenységek .................................................................................... 76

6.12.3 A csoportfoglalkozások témáiba kívánatos belevenni ..................................... 76

6.12.4 A megvalósítás módszerei ............................................................................... 76

7 A KOLLÉGIUM I ÉLET MEGSZERVEZÉSE .............................................................. 76

7.1 Hagyományaink ........................................................................................................... 76

58

7.1.1 Eseményeink: ....................................................................................................... 77

8 A kollégium kapcsolatrendszere ...................................................................................... 77

9 A kollégium követelményrendszere ................................................................................. 77 9.1 Diákjainkra vonatkozó követelmények:....................................................................... 78 9.2 A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelménye ...................................... 78 9.3 A munkacsoportokkal és a munkaközösség vezetőjével szemben támasztott

követelmények ..................................................................................................................... 79 9.4 A csoportnevelőkkel szemben támasztott követelmények........................................... 79 9.5 Csoportfoglalkozás szervezésének rendje .................................................................... 80

10 A kollégiumi foglalkozások szerkezete ........................................................................... 80 10.1 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások ....................................... 80

10.1.1 Tanulást segítő foglalkozások .......................................................................... 80

10.1.2 Egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások ................................. 81

10.1.3 A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások ......................................... 81

10.2 A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások ........................................................ 81 10.3 Időbeosztás ............................................................................................................... 82 10.4 A kollégiumi foglalkozások mintaterve ................................................................... 83

11 A kollégium ellenőrzési és értékelési rendszere .............................................................. 84

11.1 Magatartás, viselkedés ............................................................................................. 84 11.2 Akarati tényezők ...................................................................................................... 84 11.3 Értelmi tényezők ...................................................................................................... 84

11.4 Testi és lelki állóképesség ........................................................................................ 84 11.5 Ellenőrzési formák ................................................................................................... 84

1. számú melléklet.................................................................................................................... 86

2. számú melléklet.................................................................................................................... 97

59

„A jezsuita iskola ideálja, hogy olyan hely legyen,

ahol hisznek az emberekben, tisztelik őket és törődnek velük…”1

(Ignáci pedagógia)

bevezetés

A kollégium a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium szerves része. Fenntartója a Jézus

Társasága Magyarországi Rendtartománya. Mint római katolikus rendi nevelési intézmény azt a célt

tűzi ki maga elé, hogy 10 évestől 18 éves korig biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek szüksége-

sek a tanulók fizikai, értelmi, érzelmi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez. Ennek megfelelően a tanulás

folyamatát kiterjesztjük az önismeretre és a közösségi viselkedési minták elsajátítására is. Hangsú-

lyozzuk az önfegyelem képességének a kialakítását, ami megalapozza a fegyelmezett munkára, ta-

nulásra, alkotásra és szolgálatra való készséget. A kollégiumot egy közösségformáló és jellemalakí-

tó műhelynek tekintjük, amely támogatja a családi nevelés és a keresztény iskolák törekvéseit

A Jezsuita Gimnázium és Kollégium kollégiuma mindenekelőtt egy olyan közösség, amelynek a je-

zsuita nevelési hagyomány szerint Jézus Krisztus a követendő példaképe, eszménye. Ennek értel-

mében a közösség minden tagjától sajátosan igényes életvitelt és viselkedést várunk el. Ezen célok

megvalósításához szükségünk van a szülői közösség támogatásara.

A kollégium címe: 3529 - Miskolc, Fényi Gyula tér 4.

tel.: (Xavéri Szent Ferenc épület) 46/ 562-450 és (Szent Erzsébet épület) 46/462-451.

Email: jezsukoll@gmail.com

a. A pedagógiai program kialakításáról

Nevelési célkitűzéseink megvalósítására konkrét pedagógiai tervet dolgoztunk ki a szent ignáci

módszer5 figyelembe vételével. Ennek a módszernek 5 szakasza van:

Kollégiumunk nevelőtestülete – a jezsuita nevelésben felhalmozódott tapasztalatok alapján, meg-

fontolva a társadalmi elvárásokat, a szülői igényeket és a tanulók szükségleteit – alakította ki konk-

rét nevelési tervét. A kollégiumi nevelési terve a régió sajátos adottságaiból indul ki, ahol a keresz-

tény nevelés terén szolgálatot vállalunk. Nevelői tevékenységünket a Fényi Gyula Jezsuita Gimná-

zium és Kollégium, gimnáziumi pedagógiai programjával összhangban végezzük. „Küldetésünk”

lényegéből fakad: sajátságainkkal, jelen lenni a magyar közoktatás, de különösképpen is az egyházi

nevelés szolgálatában.

Pedagógiai programunk rendi jellegénél fogva, figyel a Ratio Studiorum irányelveire, illetve annak

400. évfordulóján, az 1986-ban kiadott „A Jezsuita nevelés jellegzetességei” (Budapest, 1998) út-

mutatásaira.

***

5 A JEZSUITA NEVELÉS JELLEMZŐI ÉS AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA, Budapest JTMR 1998. 117 o.

TAPASZTALAT

HELYZETISMERET

MEGFONTOLÁS

KIÉRTÉKELÉS CSELEKVÉS

60

A program a magyar közoktatás egészébe illesztve követi a Közoktatási Törvényt (1993. évi

LXXIX.. törvény), valamint a 46/2001 (XII. 22.) OM rendelettel kiadott Kollégiumi Nevelés

Országos Alapprogramját, és annak a 36/2009. (XII.23.) OKM rendeleti módosítását, 2011.

évi CXC törvényt a nemzeti köznevelésről, továbbá az Egyházi Törvénykönyv előírásait, vala-

mint 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet és a 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendeletet. A peda-

gógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a

gyermeki jogok chartájának általános irányelveit.

***

A Jezsuita Gimnázium és Kollégium emberképét az Isten-képmás (Imago Dei) tétel határozza

meg. Isten az embert saját képére és hasonlatára, értelemmel és szabad akarattal teremtette, üdvös-

ségre szánta, vagyis isteni szabadságra hívja. Ennek alapján állítjuk az ember egyetemes értékét, va-

lamint Jézus Krisztus személyének ismerete nyomán a teremtett képességét a végtelen befogadá-

sára. Ezért minden növendékünkre úgy tekintünk, mint állandó fejlődésre képes emberre, aki szá-

mos személyes értékkel rendelkezik.

A jezsuita nevelés a személy feltétlen tiszteletének elvére épül. A kollégiumban nevelői tevékeny-

ségünk során Krisztust állítjuk példaképként a tanulók elé, aki tanúságot tett Isten szeretetéről és

megbocsátásáról, szolidaritást vállalt minden szenvedővel, és feláldozta életét mások szolgálatára.

Ezek alapján ideálunk a másokért élő ember.

A kollégium pedagógiai programját nevelőtestületi munkacsoportok állítják össze, és külső szakértő

javaslata alapján, a Jezsuita Rendet képviselő igazgató fogadja el, majd a fenntartónak, a Jézus Tár-

sasága Magyarországi Rendtartomány elöljárójának, jóváhagyásra felterjeszt.

A KOLLÉGIUM MÜKŐDÉSE

b. A kollégium jellemzői

A kollégium két helyileg különálló részleggel rendelkezik. A Xavéri Szent Ferenc épületben a fiúk,

a Szent Erzsébet épületben a lányok kaphatnak elhelyezést. Kollégiumunk feltételteremtő intéz-

mény, ahová elsősorban a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégiumba felvételt nyert vidéki

tanulókat fogadunk. A két intézmény együttes nevelő-oktató tevékenysége, szoros együttműködése

biztosítja a fenntartó Jezsuita Rend szándékát:

„Elsődleges nevelési célunk másokért élő emberek képzése, olyan emberek képzése, akik nem

önmagukért, hanem Istenért és Krisztusért élnek, azért az Istenemberérét, aki a világért élt, és a vi-

lágért halt meg.”2

…A Jezsuita Gimnázium és Kollégiumban végzett növendékektől azt reméljük, „hogy teljes és

harmonikusan képzett személy lesz, akik intellektuális tudással rendelkezik, nyitott a további

fejlődés irányában, vallásos, szereti embertársait és elkötelezi magát az igazságosság megvalósítá-

sára Isten népének nagylelkű szolgálatában. Célunk olyan szolgáló vezetők képzése, akik Jézus

Krisztus példáját követik, szakértelemmel rendelkeznek, lelkiismeretesek és elkötelezetten együtt

érzők.”6

c. A nevelőtestület

A kollégiumban a pedagógiai munka irányítását, szervezését a törvényben előírtaknak megfelelő

képzettséggel rendelkező pedagógusok látják el. A nevelői feladatot ellátó tanárok élnek a poszt-

graduális képzés, szervezett továbbképzésbe való bekapcsolódás, szakvizsgával záruló továbbkép-

zésekbe való beiskolázás továbbképzés, önképzés lehetőségeivel.

A kollégium törvényi előírásoknak megfelelően továbbtanulási, továbbképzési tervet készít.

Kollégiumunk rendi intézmény, melynek működtetője a jezsuita rend. Ezáltal sajátos hagyományt

és szellemiséget képviselünk, amely megkívánja, hogy a nevelők soraiban mindig jezsuiták is tevé-

6 A JEZSUITA NEVELÉS JELLEMZŐI ÉS AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA, Budapest JTMR 1998. 40 és 96 o.

61

kenykedjenek. Az intézmény jezsuita igazgatója mellett rendszeresen, képzésben lévő jezsuiták is

részt vesznek a nevelőmunkában.

d. Tárgyi feltételek

1994-1996 között felépült a kollégium első épülete, majd 2001-ben átadásra került a Xavéri Szent

Ferenc Épület, melyben a fiúk, az előző Szent Erzsébet épületbe pedig a lányok nyertek elhelyezést,

2011 szeptemberében került sor a lánykollégium új szárnyának átadására. A kollégium mindkét

épülete rendelkezik lakószobákkal, háló-, tanuló-, foglalkoztató-termekkel, és a szabadidő eltöltésé-

hez szükséges közösségi termekkel, valamint klubhelységekkel. A tanulók elhelyezése 3-4-6 ágyas

szobákban, illetve az 5-6. évfolyamba felvett fiúkat hálószobákban szállásoljuk el.

Növendékeink közösen veszik igénybe a gimnáziumhoz tartozó sportpályát, tornacsarnokot, tan-

uszodát, valamint az étkezést biztosító éttermet. Épületegyüttesünk a legkorszerűbb berendezési

tárgyakkal és felszereléssel rendelkezik, amely a szülők és a látogatók tetszését is kiváltja. Az épü-

letek esztétikai látványát növeli a szépen gondozott nagyterületű park, melynek gondozásába nö-

vendékeink is bekapcsolódnak.

A vallásos élet gyakorlására növendékeink rendelkezésre áll az Isteni Ige temploma, a Szent Ignác

kápolna, valamint a Szent Erzsébet épületben kialakított oratórium. Ezek által a kollégium gondos-

kodik a növendékek nyugodt pihenéséről, az egyénei visszavonulás lehetőségéről és az iskolai fel-

készülés feltételeiről.

e. A felvétel rendje a kollégiumba

A növendékek létszáma felmenő rendszerben bővült. Jelentkezők köre: 10-18 éves fiúk és lányok,

akiket a Jezsuita Gimnáziumba felvettek. A jelentkezés módja: az iskolai jelentkezési lapon, az is-

kolai jelentkezéssel. A felvételi döntést az iskolai felvétellel együtt hozzuk meg.

A nagy érdeklődésre való tekintettel, vallásos családi háttérrel rendelkező, a város más középiskolá-

iban tanuló diákokat is felveszünk, korlátozott létszámban. Felvételi feltétel: nyitottság a kollégium

értékrendjének elfogadására, jelentkezési lap kitöltése és megjelenés a szülőkkel felvételi elbeszél-

getésre. A felvétel eredményéről írásos értesítést küldünk a felvételeztetés napjától számítva két hé-

ten belül.

A kollégium funkciórendszere

f. Alapfunkciók

A kollégium, mint közoktatási intézmény alapvetően feltételteremtő funkciót tölt be. A kollégiumi

funkciórendszer oktatáspolitikai, szociálpolitikai, szociális, valamint kollégiumpedagógiai funkció-

kat tartalmaz.

g. Oktatáspolitikai és szociálpolitikai funkció

A szabad iskolaválasztás jogának biztosítása

A tankötelezettség megvalósításának, teljesítésének a biztosítása

A továbbtanulás lehetőségének a biztosítása

Az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás elősegítésében való részvétel

Kultúraközvetítés

Gyermekvédelmi funkció: A kollégium Gyermek-és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevé-

kenysége az intézményen belül történik, az erre vonatkozó rész megtalálható a Fényi Gyula

Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programjában

62

h. Szociális funkció

Lakhatás biztosítása - Otthonteremtés

Tanulási feltételek biztosítása

Az élet szociális alapjainak megteremtése – szociális ellátás és biztonság

Szociális „védőháló” az egyén és a közösség számára

Egészséges és megfelelő étkeztetés

Testi-lelki egészséget biztosító környezet

i. Kollégium pedagógiai funkciók

Nevelési:

Családhelyettesítő funkció

Szocializációs funkció

Személyiség formáló funkció: önismeretre nevelés, kognitív képességék fejlesztése, szociá-

lis és erkölcsi érzékenység fejlesztése, konfliktus megoldó képességek fejlesztése

Közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése

Egészséges és kulturált életmódra nevelés

Korszerű keresztény világkép kialakulásának elősegítése

Oktatás - képzés:

Az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése

A tanulási kultúra fejlesztése

A tanulási készségek fejlesztése

Felzárkóztatás

Tehetséggondozás

Pályaorientáció, pályaválasztás

A kollégium nevelési célja és feladatai: A FEJLESZTÉS

j. Nevelési cél

A jezsuita nevelés alapvető célkitűzése olyan közösségi élet kialakítása, amelyet a tanulók,

a nevelők, és a szülők közötti kölcsönös bizalom és tisztelet jellemez. A kollégiumi közös-

ségben olyan feltételeket akarunk biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy növendékeink:

harmonikusan képzett személyekké váljanak,

akik intellektuális tudással rendelkeznek,

nyitottak a további fejlődés irányában,

vallásosak,

szeretik embertársaikat és elkötelezik magunkat az igazságosság megvalósítására Isten

népének nagylelkű szolgálatában.

k. Konkrét nevelési feladatok

Biztosítani minden tanuló egyéni képességeinek lehető legteljesebb kifejlesztését.

Korszerű keresztény világkép bemutatása

Korszerű és igényes intellektuális képzés

Egészséges életmódra nevelés: sport és testnevelés, megfelelő pihenés és egészséges étkezés

Egészséges életmódra nevelés: sport és testnevelés, megfelelő pihenés és egészséges étkezés

Környezetvédő szemlélet kialakítása

63

Vallási és lelki képzés, mint a jezsuita nevelés szerves része: a személyes lelki élet és a kö-

zösségi hitélet feltételeinek a biztosítása, hogy a növendékek mások szolgálatára tevékenyen

vegyenek részt az egyház és a helyi polgári közösség életében.

Lehetőséget biztosítani a hit és kultúra párbeszédére, különös tekintettel más vallások és

kultúrák tiszteletteljes bemutatására

Egyéni törődés

Felelős szabadságra nevelés

Igények kialakítása a személyes, (baráti és pár-) kapcsolatban

Igényes nyelvi, illetve beszédkultúra kialakítása

Biztosítani a növendékek tevékeny részvételét: személyes tanulás, személyes felfedezés és

kreativitás, megfontolásra való készség, az önszervező képesség fejlesztése.

Az akarat képzése: keresztény erkölcsi értékrend kialakítása – a tudást összekapcsolni az

erénnyel.

A keresztény humanizmus szerinti demokratikus párbeszédre és együttműködésre nevelés:

igazságosságra és békére nevelés.

Ökumenikus szemléletre és gyakorlatra nevelés

Valós önismeretre nevelés

A kollégiumi nevelés értékrendszere

A kollégiumi nevelői munka értékirányított; magába foglalja az értékekre, a magatartásformákra és

a kritikai gondolkodás képességére irányuló képzést.

l. Tudatos erkölcsiség

Az akarat képzése

Az embertársak tisztelte – „Másokért élő ember” ideálja

Kezdeményező

Értéktisztelet

Jellemesség

Becsületesség

Önfegyelem

Felelős szabadság

Kötelességtudat

Szolgálatkészség

Felelősségvállalás

m. Tudás, Intelligencia, Információszervező képesség

Folyamatos, illetve rendszeres tanulás

Tájékozottság jelentősége

Önképzés: személyes tanulás, igényesség, szorgalom, kreativitás, szabatosság, megfontolás-

ra való készség

A „magis”7 (a kiválóság kritériuma) követelménye szerint az egyéni képességek lehető leg-

teljesebb kifejlesztése

Művészetek

7 A JEZSUITA NEVELÉS JELLEMZŐI ÉS AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA, Budapest JTMR 1998. 48 o.

64

n. Önmaguk valós ismerete, szeretete és elfogadása

Igény az önismeretre, önnevelésre,

Az egyéniség kibontakoztatása önnevelés által

Céltudatosság és kitartás

A valós szabadság és növekedés akadályainak az ismerete

Megfontoltság

Kritikai képesség kifejlesztése

A média és a kulturális közeg hatásainak tudatosítása

o. Konfliktuskezelési képesség

Kiválóság, de nem minden áron

Kudarcfeldolgozó készség

Szorongást, stresszt és feszültséget oldó technikák elsajátítása

p. Magyarság

A szülőföld és a befogadó környezet szeretete – hazaszeretet

Történelmünk ismerete

Anyanyelvünk igényes használata

A határon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, kapcsolatteremtés

A magyar kultúra és nemzeti szimbólumaink ismerete

q. Európaiság

Az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása

A többi európai nép nemzeti érzéseinek, identitásának tiszteletben tartása

Közép-Európa és Kelet-Európa régió sajátos történelmének, problémáinak megismerése

r. Társadalmi szerepvállalásra nevelés

A társadalmi szerepek megfelelő ismerete

A társadalmi rendszerek ismerete és kritikai elemzése

Szociális érzékenység a hátrányos helyzetben élők iránt: gazdasági szűkölködők, testi és ér-

telmi fogyatékosok, peremhelyzetbe szorítottak, valamin mindazokat, akik képtelenek em-

berhez méltó életet élni.

s. Egészséges és kulturált életmód

Megfelelő táplálkozás

Testedzettség

Kulturált szabadidő eltöltése

Mértékletesség a fogyasztásban

A testi-lelki egészségre káros szerek fogyasztásának elutasítása

65

A kollégium feladatrendszere

A kollégiumban az igényes tanulmányi munka biztosítását tekintve a legfontosabb feladatokat a kö-

vetkezők:

Optimális tanulási feltételek biztosítása

A helyes tanulási módszerek, technikák kialakítása

Egyéni és csoportos segítségnyújtás lehetőségének megteremtése

Pályairányítás, továbbtanulásra ösztönzés

t. A tanulás tanítása (Gondolkodási kultúra fejlesztése)

Nevelési feladat a személyes önálló tanulási képesség kialakítása, intellektuális élményhez se-

gítés

Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése

érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes

tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok – a csodálkozás, az érdeklődés, a megismerés

és a felfedezés vágyának – fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek

elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulóban, s így élet-

programjuk részévé váljon a tanulás és a megszerzett tudással embertársaikat szolgálják.

A tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbségek kezelése.

A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítsé-

gével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözősége-

ket kezelni képes. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tehet-

séges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében.

A kollégium – az iskolával együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes

szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való fel-

készülést.

A kollégium feladata a tehetséggondozásban:

a tanulók érdeklődése alapján a képességek felismerése, és kibontakoztatása

meglévő motivációk erősítése

saját maga iránti felelősségének megvilágítása

versenyekre történő felkészülés biztosítása

A kollégium feladata a felzárkóztatásban

támogatni a tanulásban elmaradt tanulókat,

biztosítani annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányai-

kat.

felzárkóztató korrepetálások szervezése

Objektív feltételek:

Tárgyi feltétel: a nyugodt tanulást tágas és világos tanulószobák, egyéni személyes tanuló-

asztal, saját polcok és fiókok.

Állandó tanári jelenlét és segítés: a nevelők kiemelt feladata a tanulási módszerek és tech-

nikák begyakoroltatása, a növendékek intellektuális fejlődésének a kísérése, a felzárkóztatás

megszervezése és megvalósulásának követése. A nevelő kötelessége: állandó pedagógiai je-

lenlét biztosítása, intézkedésre készség és képesség, a nevelési és oktatási folyamatok kö-

66

vetése, következmények biztosítása, ellenőrzés és pedagógiailag alapozott visszajelzés

nyújtása.

Időbeli feltételek: a tanulást a kollégiumban, meghatározott időkeretben, csoportban és

egyénekre lebontva, felkészítő foglakozások formájában szervezzük. Kiegészítő időkeretet

biztosítunk este és hétvégén.

Egészségügyi feltételek: tiszta levegő, megfelelő világítás, egészséges testtartás, pihentető

és testedzési gyakorlatokkal szervezett szünetek

Csend és nyugalom: a felkészítő foglakozás ideje alatt a kollégiumban csendet és nyugal-

mat biztosítunk. Az önálló tanulási készségek fejlesztése célját figyelembe véve, a tanuló-

párokban való munka nem haladhatja meg a tanulásra szánt idő 40%-t. Ezen utóbbi mód-

szert a nevelő mindig a szükségleteknek megfelelően alkalmazza.

Szubjektív feltételek:

Csoportbontás: a növendékek 10-től 18 éves korig korosztályoknak megfelelő cso-

portokban vannak szervezve. Nemenként 10-13, 14-16, és 17-18 éves korú növendé-

kekből állnak a csoportok. Ezt a csoportbontást az életkori sajátosságok és a nevelői

tapasztalatok teszik indokolttá (gondolkodás fejlődése, az érzelmi élet alakulása, a

társas kapcsolatok, pszicho-szexuális fejlődés alakulása).

A 5-10. évfolyamok tanulószobán vesznek részt felkészítő foglalkozásokon. A 11-

12. évfolyamos növendékek számára lakószobájukban lettek kialakítva a megfelelő

tanulási feltételek. A lányoknál 5-9. évfolyamok számára van tanulószoba, a többi

évfolyam a szobájában tanul.

A nevelő feladatai a tanulás megszervezésben:

- Tájékozódás a diákok egyéni tanulásának jellemzőiről (globális,

frakcionalizált vagy vegyes tanulás, tervszerű vagy esetleges, illetve rend-

szertelen stb.)

- Mérje fel, hogy egyes tanuló számára melyek a nehéz, illetve könnyű, a ked-

velt, illetve elutasított tárgyak.

- Ismerje a tanuló viszonyulását iskolai sikereihez, kudarcaihoz, a dicsérethez

és az elmarasztaláshoz.

Legyen segítőkész és nyugodt légkörben alakítsa ki az együttműködés feltét-

eleit tanár és tanuló, tanuló és tanuló között, valamint az iskolai

- Szervezzen korrepetálást a rászoruló tanulók számára. Ez történhet egyénileg

vagy csoportosan.

A fejlődés ellenőrzésének a módszerei - Személyesen minden növendékkel, év elején a csoportvezető közösen állítja fel a kö-

vetelményeket, melyeket a tanuló maga támaszt magával szemben, illetve, amit elvár-

nak tőle az intézményben.

- Rendszeres napi ellenőrzés, az 5-8. évfolyamos tanulók kikérdezése, a magasabb évfo-

lyamok szükség szerinti kikérdezése.

Elemző értékelés havonta a nevelőtanárok részéről csoportszinten és

személyesen

- Az értékelésről és a további feladatokról a nevelő rendszeresen tájékoztatja a szülőket

u. Erkölcsi nevelés

Cél: Az alapvető erkölcsi normák, keresztény értékek megismertetése, elfogadtatása, valamint

ezek beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe.

67

A kollégium feladata az erkölcsi nevelésben

Készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, azok kezelésére

segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira

A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanu-

lók életében a következő készségek megalapozását és fejlesztését:

- kötelességtudat

- munka megbecsülése

- mértéktartás

- együttérzés

- segítőkészség

- tisztelet és tisztesség

- korrupció elleni fellépés

- türelem

- megértés

- elfogadás

- empátia

- szociális érzékenység.

Vallásos életre nevelés

Nevelési feladatok:

Az eltérő szintű és hagyományú vallási közösségekből érkezők tapintattal való fölkarolása

és segítése a beilleszkedésben.

A keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és alkalmazása (öltözködés, viselkedés, tár-

sas kapcsolatok, szórakozás…).

Az egyházi év ünnepeinek megismertetése, és a közös ünneplés megkedveltetése.

Fejleszteni a tanuló Istennel való viszonyát

Konkrét tevékenység:

lelki gondozás és kísérés megszervezése

hitéleti programok biztosítása

a vallási élet hagyományát és gyakorlatait éves munkarendünk, valamint napirendünk tar-

talmazzák

v. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Cél: Az iskolai tanulmányokra alapozva és azt kiegészítve a nemzeti, népi kultúránk

értékeinek, hagyományaink és a magyarság tágabb hazájának, Európának

megismerése.

Nevelési feladat

A katolikus kerettanterv Alexandriai Szent Kelemen alapelvét idézi: "A gyermeket úgy kell

fölnevelni a földön, hogy otthona a mennyben legyen." E kötődés - a földhöz és mennyhez -

nem gyengíti, hanem erősíti egymást. Isten Országának reménye nem kisebbíti a földi haza

értékét, hisz e földi kötődés alapján körvonalazódik az odaáti valóság.

Meg kell tanítani gyerekeinknek, hogy kik vagyunk és hova tartozunk. Néven kell nevezni

hibáinkat és büszkén kell sorolnunk értékeinket. A mi dolgunk ránevelni: hibáinkból tanul-

68

nunk, értékeinket pedig őriznünk, ápolnunk és minden erőnkkel, tehetségünkkel gyarapíta-

nunk lehet és kell.

A múlt segít a jelen megértésében és a jövőt is megalapozza. Szent Ágostonnal együtt vall-

juk, hogy az emlékezetből remény forrásozik.

Az, hogy hangsúlyt helyezünk nemzeti kultúránkra, nem áll útjában annak a vágynak, hogy

az "európai nagycsalád" tagjaiként éljünk. Sőt, minél inkább megismerjük nemzeti kultúrán-

kat, annál nyilvánvalóbb, hogy az nem más, mint az egy közös európai örökség továbbfej-

lesztése. Így Európához, mint gyökerünkhöz jutunk el, s ez által még jobban értjük és be-

csüljük értékeinket. Ez a kulturális egység az európai nemzetek között sokkal mélyebb és

tartósabb közösséget biztosíthat, mint bármilyen gazdasági integrációs törekvés vagy politi-

kai szövetség létrehozása.

Konkrét tevékenységek hazánk megismerésére

ismerjék meg a tanulók lakóhelyük értékeit és mutassák be egymásnak

Módszer: térképen bejelölni a diákok lakóhelyeit, kiselőadások a lakóhelyről

Miskolc megismerése, bemutatása

nemzeti jelképeink: címer, zászló, Szent Korona, nemzeti ereklyék, emlékhelyek, Himnusz,

Szózat

híres magyar művészek és alkotásaik bemutatása

híres magyar történelmi személyiségek élete, munkájuk jelentősége

híres magyar utazók: útjaik célja, útvonala, eredménye, hozzájárulásuk a magyar és egyete-

mes kultúrához

magyar feltalálók, híres találmányok

magyar olimpikonok

Világörökségek Magyarországon (Hollókő, Aggtelek stb.)

a hazaszeretetet tükröző versek, irodalmi alkotások

népmesék, népdal, ballada

nemzetiségek Magyarországon, magyar nemzetiségek határainkon túl

vendégszeretet, idegenforgalom

az Európáról és a világról szóló legfontosabb tudósítások figyelemmel követése a tömeg-

kommunikációs eszközökben

külföldön járt tanulók élménybeszámolói

fénykép-, képeslap-, és bélyeggyűjtés, azokból tabló készítése

nemzetiségi, illetve ún. "határok feletti" műsorok megtekintésének szorgalmazása

E bőséges anyag feldolgozása rendkívül gazdag és színes programlehetőségeket, tevékenységfor-

mákat kínál:

városnézés, kirándulás

gyűjtőmunka, kiállítás-szervezés

tablókészítés

vetélkedők megrendezése, szavalóverseny

kiselőadások

videofilmek megtekintése - beszélgetés, vita

plakát, dekoráció készítése

Nemzeti ünnepeinkről iskolai szinten emlékezünk meg.

69

w. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Cél: A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértése, cse-

lekvő állampolgári magatartásra és törvénytiszteletre nevelés.

Nevelési feladat:

Erősíteni a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni cé-

lok és a közjó között.

Az emberi méltóságra és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentességre, a méltányos-

ságra nevelés.

A lehetőségét megteremteni annak, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogo-

kat és kötelezettségeket.

Kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése

A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása

Konkrét tevékenységek

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormány-

zata. Választott tisztségviselői révén részt vesz a diákközösségek mindennapi életével kap-

csolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények ér-

tékelésében, a keresztény közösségek építésének szolgálatában. A diákönkormányzat tagjai

és vezetői megismerik – és a mindennapi gyakorlatban válnak képessé felelősen alkalmazni

– a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit,

módszereit.

x. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Nevelési feladat

Nagy felelősség hárul a kollégiumra abban, hogy a családot lassan kinövő és abból kilépő

gyermek és kamasz ne legyen otthontalanná, hanem belenőjön abba a közösségbe, amelynek

már sokkal aktívabb tagja kell, hogy legyen a boldogság felé vezető úton.

Az önmagát kereső ember számára leglényegesebb dolog személyi és közösségi önazonos-

ságának megtalálása. A keresztény értékrend biztosítja a légkört, amelyben egyértelművé

válik a tanuló személyiségének, mint páratlan, egyszeri és megismételhetetlen értéknek a

hangsúlyozása, akit nem elsősorban teljesítményeiért, hanem önmagáért fogadnak el, mert

így szereti őt az Isten.

A személyiség azonban nem elszigetelt individuum, akinek meg kell valósítania önmagát,

nem is arctalan tömeg, hanem kapcsolatra, személyes kontaktusra vágyó ember, közösségi

lény, aki csak az én-te kapcsolatban válhat azzá, akivé lennie kell.

A gyermek kezdetben a család tagjaként értelmezi önmagát, később egyre inkább részévé

válik, azonosul a közösséggel, amelyiknek tagja. Minél teljesebb ez az azonosulás, annál in-

kább annak szokásai, értékrendje lesz jellemző rá.

A közösség szokásrendje magasabb rendű, amely a közösségi érdekek előtérbe helyezésével

mutatkozik meg (házirend, napirend). Fontos, hogy a diákotthoni rend, fegyelem a diák éle-

tének természetes szokásává váljon, hiszen a külső és a belső rend feltételezi, építi és erősíti

egymást. "Tartsd meg a rendet és a rend megtart téged!"

Meggyőződésünk, hogy ennek megteremtéséhez és fenntartásához következetes, bátor peda-

gógiai tevékenység szükséges. Kollégiumunkban ezt a következetességet, követelményt a

keresztény gondolkodás több eleme is támogatja és hatékonyabbá teheti:

a mértéktartás, a tisztaság (külső és belső)

az alázat, engedelmesség

70

a fegyelem, önfegyelem

a türelem, szeretet, jóindulat, empátia

a szolidaritás

Konkrét tevékenységek

A kollégiumon belüli kapcsolat és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával elő

kell segíteni, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd és elméleti és tapasztalati alapjai. A

személyes törődésen, kísérésen keresztül (beszélgetés, reflexió) a csoportvezető segíti a diákokat

önismeretük fejlesztésében, a helyes önkép kialakításában. Év elején a diákok tanulmányi munká-

jukkal és személyiségük fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseiket megfogalmazzák, amelyre az év

során félévkor, illetve év végén visszatekintünk. A kulturált egyéni és közösségi élet fejlesztésére

szolgál a napi rend betartása, a közös helységek rendjének megtartása, a vállalt feladatok teljesítése,

a szeretetteljes, tiszteleten alapuló kapcsolatok ápolása. A diákotthoni nevelőkkel, esetenként a kol-

légium vezetőjével megbeszélik a problémákat, a diákságot, a kollégium rendjét érintő kérdéseket.

Fontos, hogy a közös feladatokból mindenki kivegye a részét, mert csak így tanulják meg saját és

mások munkájának megbecsülését.

A csoportfoglalkozások tematikájába beépül:

önismeret, érzelmek hiteles kifejezése

erőszakmentes kommunikáció

vitakultúra

képesség a különféle közösségek életébe való bekapcsolódásra, részvétel a dön-

tési folyamatban, pl. a csoport saját programjának kialakítása

közösségi fórumok, csoportgyűlések, felelősök választása

önkiszolgáló tevékenység tartalma, beosztások

motiváció, aktivitás felismertetése és alkalmazása

közösségi hangnem, stílus, érzelmi eszköztár alakítása, szokások, hagyományok

fejlesztése, ápolása közösségi ünnepek

y. Családi életre nevelés

Nevelési feladat

Felkészíteni a felnövekvő generációt a boldog, kiegyensúlyozott életvitelre, a házastársi és a szülői

tennivalókra. Ennek megvalósítása permanens, a gyermekkortól a felnőtté válásig tart, és sajátságos

feladat. Olyan ismeretek nyújtása a család és a társadalom viszonyáról, ami a mai fiatal számára el-

engedhetetlen ahhoz, hogy felnőtté válva rendezett és boldog családi szerkezetet tudjon létrehozni.

A családi életre való felkészítés fontos területe a nemi nevelés, melynek kapcsán a gyermekekben

fokozatosan kialakul a helyes nemi tudat, megtanulják a nemük szerinti szerepüket, vagyis elsajátít-

ják azokat a viselkedési formákat, melyeket a nemüknek megfelelően a morál és a társadalom elvár

tőlük.

Konkrét tevékenység - a kollégiumi házirend betartásával ez a nagyon fontos nevelési terület

észrevétlenül megvalósul.

A női és férfi szerep kialakításában fontos feladatunk, hogy ezek a lányok és fiúk majdan fe-

leségek, anyák, illetve férjek, apák lesznek és ezért ezen szerepeknek helyes kialakításában a

család mellett nekünk is részt kell vennünk A majdani családok működéséhez praktikus is-

meretket is el kell sajátítaniuk

71

A munkamegosztás, az önkiszolgálás, a „házi munka” kapcsán a diákok megtanulnak máso-

kért tenni, fejlődnek társas érzelmei, kitartása, kötelességérzete, s mindez kedvezően befo-

lyásolja a tanuláshoz való viszonyát is. Fontos, hogy kísérjük figyelemmel munkájukat és

mindenkor értékeljük azt. Mindennapos visszajelzést igényel a szobarend, a tanuló rendje, a

hetesi feladatok ellátásának értékelése.

A közösségi ünnepek kultúrájának kialakítása segít a majdani családi ünnepek bensősége-

sebbé varázslásában.

A médiatudatosság, infokommunikációs eszközök kulturált használata segít a személyiséget

alakító negatív, pozitív hatások felismerésében, ami segíti diákjainkat a személyiségük fej-

lesztésében és a majdani gyermeknevelésben.

A majdani családi költségvetés tervezése, a takarékosság az egészség- és környezettudatos

vásárlásra nevelésben, illetve ezen ismeretek képességgé válásában óriási szerepünk van. A

zsebpénzük elköltésekor, vagy a mindennapos vásárlásaik során adott tanácsaink, útmutatá-

saink segíthetik kialakítani a helyes szokásokat, amelyet majdani családjukban is alkalmaz-

hatnak.

Az élelmiszerek kezelése, tárolása során tapasztalt heti rendszeres ellenőrzés során megta-

nulhatják a helyes élelmiszertárolási, kezelési szabályokat.

A szépérzéküket az öltözködési iránymutatásunkkal, a környezetük széppé tételével (kollé-

giumi körüli kertészkedés, közösségi helyiségek, rendezvények dekorálása) fejleszthetjük.

A csoportfoglalkozások tematikájába beépül

különféle szerepek és szabályok a családban

harmonikus családi minták

családi közösségek, értékek megbecsülése

felelős párkapcsolat kialakítása

a szexuális kultúra és magatartás, felelősségvállalás

72

z. Testi és lelki egészségre nevelés

Nevelési feladat

A természet nagyszerű műveit s bennük Isten munkáját ámulattal figyelő ember csodálatának egyik

legméltóbb tárgya a célszerűen felépített emberi test. Ennek gondozása, ápolása elengedhetetlen

feladat. Belső igényszintre kell emelnünk a tanulókban az egészséges és kulturált életmódot. Az is-

meretek és információk adásán túl feladatunk, hogy fiatalkorban felkészítsük az egyént arra, hogy

önálló felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, olyan egész-

séges életvitelt tudjon kialakítani, amely meggyőző erővel hat majdani környezetére, családtagjaira.

Ennek érdekében feladatunk:

megismertetni a tanulókat a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget ve-

szélyeztető tényezőivel és ezek elkerülésének módjával,

megelőzni a káros függőségekhez vezető szokások /dohányzás, alkohol- és drog-

fogyasztás/ kialakulását,

segíteni a krízishelyzetbe jutottakat,

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvéte-

lével alakíthatók. Fontos, hogy a nevelést végző saját életvitelével adjon hiteles mintát.

Konkrét tevékenységek

A tanulók életét megfelelő mederben tartó, annak ritmust adó helyes napirend, életrend elfogadtatá-

sa, illetve az ehhez kapcsolódó pedagógiai feladatok:

az önálló napkezdés, ébredés, reggeli teendők segítése

az egészségvédő feltételek, a személyi higiénia, a testápolás feltételeinek biztosí-

tása

a kozmetikai szerek megfelelő használata

a tisztálkodás szükség szerinti ellenőrzése

az időjárásnak megfelelő öltözet, tiszta ruha, cipő - ezzel kapcsolatos tanácsok

adása

az önművelés és szórakozás helyes egyensúlyának kialakítása

az iskolai terhelés utáni kikapcsolódás

az esti rendszeres és módszeres tisztálkodás, az ágyazás, a napi nyolc órás nyu-

godt alvás biztosítása

A csoportfoglalkozások tematikájába beépül:

család-, lakás-, táplálkozás-, öltözködéskultúra

rekreáció, test- és szépségápolás

deviancia, káros szenvedélyek

viselkedés, illemtan, tánckultúra

társas kapcsolatok, barátok, szobatársak

mentális egészség, ajándékozási kultúra

Sport és testedzés nevelési feladata

A tanulás, az iskolai munkára való folyamatos felkészülés meglehetősen egyoldalú szellemi tevé-

kenység. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik az, hogy tanulóink sportoljanak, játsszanak, friss

levegőn sétáljanak, mozogjanak, kiránduljanak, fizikai megterheléssel járó tevékenységet folytassa-

nak.

Tudatosítanunk kell bennük, hogy a mozgáshiány a többi civilizációs ártalommal együtt egyre több

betegség okozója. Kívánatos, hogy diákjaink eljussanak a sport egészségmegőrző, prevenciós érté-

kének felismerésére. A játéknak és a sportnak a sokféle kedvező testi hatás mellett nagy befolyása

van a tanulók erkölcsi, jellembeli fejlődésére is.

73

A sportolás rendelkezésre álló feltételei intézményünkben:

az iskolával közösen használt tornaterem és az udvari sportpálya

egyéni sporteszközök /labdák, tollaslabdák, teniszlabdák stb./

úszás

kerékpározás

kondicionáló terem

a nevelőtanárok segítik a sportolást

Konkrét tevékenységek

minden este torna, futási lehetőség

esténként tetszés és igény szerint kosárlabda, röplabda, foci

úszás

kiegészítő sportágak /asztalitenisz, floorball stb./

aa. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Nevelési feladat

A szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása. A hátránnyal élők sajátos igényeinek, élet-

helyzetének megismerése. Az együttérzés, az együttműködés, problémamegoldás fejlesztése. A se-

gítő magatartás, önkéntes feladatvállalás igényének kialakítása.

Konkrét tevékenységek

a hátrányos helyzetű társak segítése (korrepetálás)

adománygyűjtés rászorulóknak

önként vállalt kollégiumi szolgálatok

team munkák (kollégium dekorálása, ünnepeink szervezése, lebonyolítása)

Csoportfoglalkozások tematikájába beépül

„Másokért élő ember” személyiség jegyei

a segítő magatartás lehetséges módjai

a hátránnyal élő emberek sajátos helyzetének megismertetése

bb. Fenntarthatóság, környezettudatosság

Az emberiség globális problémája a környezetszennyezés, mely nem ismer határokat. Szerencsére

ma már a természet- és környezetvédelem is nemzetközi méreteket ölt.

Nevelési feladat

Tudatosítani kell diákjainkban: ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni ezen a területen, először

a közvetlen környezetünket kell megvédeni. Szemléletmód változásra, aktív cselekvésre van szük-

ség. Fontos, hogy növendékeink nyitott szemmel járjanak, hogy észrevegyék kis környezetük min-

den olyan mozzanatát, jelenségét, tennivalóját, amellyel saját életüket szebbé, tisztábbá, rendezet-

tebbé tehetik. Meg kell keresnünk és ki kell használnunk azokat a diákotthon által nyújtott lehetősé-

geket, amelyekben a diákok megtanulhatják, gyakorolhatják a mindennapi környezetkultúra eleme-

74

it, melyek során a környezet-kultúra erkölcsi kérdéssé, jellemet formáló és jellemet alakító tényező-

vé válik.

Konkrét tevékenységek

A mindennapi élet megszervezése kínálja a környezettel való kapcsolatteremtés különböző módoza-

tait. A környezet kulturáltsága tetten érhető az alábbi területeken:

a szobarend kialakítása (virág, terítő, otthonról hozott dísztárgyak) és ápolása

az udvar, a kert megbecsülése, ápolása

víz-, villany-, energiatakarékossági program

a tanulóasztal rendje, tisztasága

a hűtőszekrény, az ételtároló, a konyha, a mosogató, a mosdó, a fürdő, a zuha-

nyozó rendben tartása és ésszerű, takarékos, tiszta használata

A csoportfoglalkozások tematikájába kívánatos beépíteni:

a közvetlen környezet veszélyei

kötelező tűz- és balesetvédelmi tájékoztató, tűzriadó

szűkebb környezetünk megismerése (Bükk stb.)

természetvédelmi értékek a tanulók lakóhelyén

természetvédelmi területek elhelyezkedése Magyarországon

a világörökség részei

megemlékezés a környezetvédelmi napokról:

- Föld Napja (április 22.)

- Madarak és Fák Napja (április 27.)

- Víz Világnapja (március 22.)

- Környezetvédelmi Világnap (június 5.)

A megvalósítás módszerei

előadások, filmek

kirándulások, megfigyelések, túrák

egyéni gyűjtőmunka, szakirodalom feldolgozása, kiselőadások

kiállítás, vetélkedők

cc. Pályaorientáció – a felnőtt lét szerepeire való felkészítés fontos eleme

Nevelési feladat

Segítsük diákjainkat a pályaválasztásban az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, el-

várások, valamint a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életük során

többször kényszerülhetnek pályamódosításra, az életen át tartó folyamatos tanulásra (ongoing

formation). Igyekeznünk kell átfogó képet nyújtani a munka világáról, és olyan tevékenységeket

kell felkínálni, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák.

Konkrét tevékenységek

a bizonytalankodókat személyes beszélgetéseken keresztül segíteni a döntésben (önismeret

és döntési képesség fejlesztése)

szülőkkel, volt diákokkal való beszélgetéseken keresztül különböző életpályák megismerése

felsőoktatási intézményekkel való ismerkedés

a pályaválasztási dokumentumok megismerése

diákmunka lehetőségeinek megismerése

álláskeresés különböző technikáinak megismerése

75

A csoportfoglalkozások tematikájába kívánatos beépíteni:

munka világa és jellemzői

továbbtanulási lehetőségek

a pálya és a személyiség, a képességek és az adottságok összhangja

megfelelő kommunikációs stílus

folyamatos tanulás, önképzés jelentősége

A megvalósítás módszerei

beszélgetések

önismereti tesztek

filmek

szerepjátékok

dd. Gazdasági és pénzügyi nevelés

Nevelési feladat

Tanulóink ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű

gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni saját döntéseik köz-

vetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú

céljaik és erőforrásaik kapcsolatát és ennek fényében hozzanak felelősségteljes pénzügyi

döntéseket. Ismerjék meg a banki szolgáltatásokat, mielőtt azokat igénybe vennék. Legye-

nek képesek hosszú távú pénzügyi tervezésre, anyagi öngondoskodásra.

Konkrét tevékenységek

tudatos vásárlás gyakorlása: karácsonyi ajándékok takarékosan

zsebpénz beosztása

fogyasztási szokások megváltoztatása

okozott károkért való anyagi felelősség

kockázatelemzés

A csoportfoglalkozások tematikájába kívánatos beépíteni

gazdasági kockázatok a családban

családi költségvetés tervezése

egy diák gazdasági szerepei (diákmunka)

életpályánk pénzügyi döntései (diákhitel, biztosítás kötése)

ötlettől a megvalósításig (diákvállalkozások)

A megvalósítás módszerei

„Pénziránytű” honlap megismerése

társasjáték (Capitaly, Gazdálkodj okosan)

Pénzbook a facebookon használata (középiskolások számára)

sütő szakkör („olcsón, finomat, sokaknak”)

kézműves szakkör (újra hasznosítható anyagok felhasználása)

76

ee. Médiatudatosságra nevelés

Nevelési feladat

A mai kor diákjainak a mindennapjaiban jelen van a médiák használata, ezért a kollégiumi

nevelésben is elengedhetetlenül fontos, hogy tudatos használókká váljanak. Értsék a médiu-

mok nyelvét, értelmezni tudják és kritikával fogadják A hagyományos, s az egyre fejlődő és

változó új médiumok számottevően befolyásolják a gyerekek motivációit, érzelmi beállító-

dásaikat, viszonyulásaikat az élet számos alapvető kérdéséhez.

A médiatudatosság, az infokommunikációs eszközök kulturált használata segít a személyi-

séget alakító negatív, pozitív hatások felismerésében, ami fejleszti személyiségüket. Mindez

a tapasztalat segíti őket a majdani gyermeknevelésben.

Legyenek képesek olyan médiatartalmat létrehozni (fali újság, prezentáció, projektek stb.),

ami hasznos, nem közvetít olyan dolgokat, melyek erkölcsi, etikai, esetleg tudományos vagy

más egyéb oldalról nem helytálló. Legyenek tisztában a hagyományos média (újság, könyv,

folyóirat stb.) használatának fontosságáról. A fiataloknak meg kell tanulniuk szükségleteik-

nek megfelelően szelektálni és szintetizálni az információkat, mindenkor értékelve azok fon-

tosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát.

Konkrét tevékenységek

ismerkedés a hagyományos médiával

az információs és kommunikációs technológiák kreatív használata

a közösségi oldalak használatának előnyei és veszélyei

a tanulásra használható internetes ismeretterjesztő oldalak feltérképezése

médiatartalmak létrehozása

A csoportfoglalkozások témáiba kívánatos belevenni

„az információ - hatalom” értelmezése

média – lehetőségek, kockázatok, veszélyek (játékfüggőség)

reklám és fogyasztás

A megvalósítás módszerei

könyvtárlátogatás

a média használatával kapcsolatos filmek megtekintése és megbeszélése

fali újság készítés

utazási élményekről power pointos prezentáció

internetes ismeretterjesztő oldalak használata

beszélgetések a veszélyekről, jogi következményekről

A KOLLÉGIUM I ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Kollégiumunk belső életének szabályozása biztosítja diákjaink optimális testi, szellemi és lelki

fejlődésének feltételeit. Figyelembe vesszük a speciális tanulói, szülői igényeket, hagyománya-

inkat.

ff. Hagyományaink

A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló ar-

culatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását.

77

Eseményeink:

Június: végén bentlakásos tábort szervezünk a leendő kollégistáknak.

Július: Nyári táborok: vízi-túra, kerékpártúra, gyalogtúra, cserkésztábor.

Augusztusban: levélben üdvözöljük a tanulókat, szülőket, és tájékoztatjuk őket

a kollégiumi követelményekről, a szükséges felszerelési igényekről.

Szeptember: beköltözés a kollégiumba – feladatok szétosztása, foglalkozások

indítása. Részt vállalunk az Avas-Dél egyházközségek (Római Kat., Görög Kat.

és Református) napjainak szervezésében, valamint aktívan bekapcsolódunk a hit-

életi, sport és kulturális programokba.

Október: őszi kollégiumi környezetvédő kirándulás (csoportonként vagy össze-

vont csoportokkal).

November: ünnepélyesen köszöntjük a szalagavatón beavatott végzős tanulókat.

a lánykollégium védőszentjének, Árpádházi Szent Erzsébet ünnepén szeretetla-

koma

December: a fiú kollégium védőszentjének, Xavéri Szent Ferenc megünneplése,

szülőkkel, lelkipásztorokkal és jótevőkkel – közös Szentmise és műsor.

- Mikulás ünnepség.

- Cserkészkarácsony.

- Kollégiumi ünnepélyes előkészület karácsonyra (Szentmise, műsor, ünnepélyes

vacsora)

Január - Február: Sí-táborok szervezése.

Március – Április: Tavaszköszöntő kirándulások a Bükk-hegységben (csopor-

tonként vagy összevont csoportokkal).

Május: a végzős tanulók búcsúztatása "ballagás": ünnepi Szentmise és vacsora –

jutalmak és dicséretek kihirdetése.

Név- és születésnapok megünneplése csoportonként

Közös ima: reggeli és esti ima, étkezés előtt és után, reggel és este, lelki napok,

adventi gyertyagyújtás, nagyböjti keresztútvégzés, havonta szentségimádás, he-

tente szerdánként kollégiumi Szentmisét szervezünk.

Évente két alkalommal jutalmakat osztunk: Xavéri Szent Ferenc ünnepén és év

végén ballagás alkalmából.

A kollégium kapcsolatrendszere

A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a

szülők közösségével, a Szülői Munkaközösségen keresztül, valamint a fogadóórákon és a kollégiu-

mi rendezvényeinken egyaránt. Alkalmanként családlátogatást is végzünk. A Jezsuita Rend elöljá-

rójával és az egyházi kollégiumokkal szoros együttműködésre törekszünk. A Jezsuita Gimnázium

nevelőtestületével, számos programunk közös. A nevelők a kapcsolódó iskolákkal, társintézmé-

nyekkel és szakmai közösségekkel együttműködnek.

A kollégium követelményrendszere

A követelmények megfogalmazása azért fontos, mert így válik mindenki számára világossá, hogy a

célok megvalósulása érdekében mit kell tennie, teljesítenie.

78

Követelményrendszerünk fogalmazza meg a pedagógusra, a kollégium egészére, a szobaközössé-

gekre, az érdeklődési csoportokra, az egyes kollégistákra vonatkozó feladatokat és elvárásokat.

gg. Diákjainkra vonatkozó követelmények:

tartsa be a kollégiumi életre vonatkozó szabályokat,

tartsa be az együttélés normáit, tartsa tiszteletben mások jogait, legyen figyelmes,

tartsa rendben környezetét, óvja közös értékeinket,

legyen őszinte, egyenes, vállalja a felelősséget tetteiért,

legyen jól nevelt, az értékeket tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes, jellemes, ön-

magával és másokkal szemben igényes,

ismerje fel, hogy mi a jó, mi a rossz, a helyes és helytelen, az igaz a hamis, cselekedjen a ke-

resztény értékek szellemében, tudjon és akarjon igazodni az elfogadott társadalmi normák-

hoz,

képességeinek megfelelően teljesítse tanulmányi kötelezettségeit, és törekedjen az önműve-

lésre, vegyen részt, ha szükséges, társai tanulmányi segítésében,

törekedjen szabadideje hasznos és kulturált eltöltésére,

ismerje és szeresse nemzetét, szülőföldjét, nemzete történetét, szeresse anyanyelvét,

ismerje a határon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáit,

legyen pozitív, előítélet-mentes véleménye a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségek-

kel, kapcsolatban, tartsa tiszteletben jogaikat, nemzeti érzéseiket,

törekedjen az európai kulturális hagyományok és örökség megismerésére, megóvására, le-

gyen érzékeny az emberiség globális problémáira,

hh. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelménye

A kollégiumi nevelőtanár legyen képes megérteni a kollégium sajátos szellemiségét és képes

elősegíteni az ignáci szemléletmódból eredő jellemzők megvalósítását: pozitív világszemlé-

let, egyéni törődés, keresztény értékirányítottság, vallásos élet és elkötelezettség, kiválóság,

együttműködési képesség stb.

A kollégiumi nevelőtanár higgyen hivatásában, a pedagógiai értékekben, a gyermekek ne-

velhetőségében, jellemezze pedagógiai optimizmus.

A kollégium nevelőtanár tartsa tiszteletbe a tanulók személyiség jogait.

Ismerje meg a tanulók személyiségét. Alakítson ki a tanulókkal nyílt, őszinte kapcsolatot.

Érdeklődjön a tanulók gondjai iránt, hallgassa meg problémáikat, bajaikat, segítsen ezek és a

kialakuló konfliktusok megoldásában. Segítse beilleszkedésüket a kollégium életébe.

Tartson kapcsolatot a kollégistáink szüleivel. Ha szükséges, kérje a szülők segítségét a neve-

lési problémák megoldásában. Tájékoztassa a szülőket gyermekük tanulmányi előmenetelé-

ről, értesítse őket, ha a tanuló fegyelmi büntetésben vagy jutalomban, dicséretben részesül.

Alakítson ki a kollégiumi és iskolai tanárokkal - beleértve a vezetőket is - együttműködő, fo-

lyamatos munkakapcsolatot. Tartson konzultációt a szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel és

a munkahely közvetlen vezetőivel.

Minden nevelőnk felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. A felmerülő gondokat ta-

pintattal és toleranciával közelítse meg. Működjön együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi fele-

lőssel, szükség esetén a területi, illetve a gyermek lakóhelyén lévő önkormányzati gyermek-

védelmi felelősökkel.

Ismerje a hatályos jogszabályokat, az iskola és a kollégium belső szabályzatait és azok szel-

lemében járjon el.

Rendszeresen figyelje és olvassa a pedagógiai irodalmat, a kollégiummal kapcsolatos írá-

sokra hívja fel a kollégák figyelmét.

A kollégium anyagi és nevelési helyzetének javulására vonatkozó pályázatokra hívja fel a

figyelmet, működjön együtt a pályázati tevékenységben.

79

Tartsa fontosnak a modern, differenciált nevelési elvek megvalósítását:

- A tanulókkal való foglalkozás tervezésének alapja a tanulók közötti különbségek fel-

tárása.

- Az értékelés folyamatos, a tanulás segítésének érdekében történik.

- A tanulók fejlődését képességeik alapján értékeljük.

- A tanulás segítését változatos és motiváló módszerekkel végezzük, figyelembe véve

az eltérő tanulási stílusokat.

- A tanulási idő beosztása a tanulói igényekhez alkalmazkodva rugalmas.

- A nevelőtanár segíti a tanuló készségeinek fejlődését, erősíti önbizalmát.

- A tanulók együttműködnek egymással és a tanárral a problémák megoldásában.

- A tanulók is részt vesznek a csoport tanulmányi munkájának értékelésében.

ii. A munkacsoportokkal és a munkaközösség vezetőjével szemben támasztott kö-

vetelmények

A munkacsoport: bizonyos konkrét részterületek működtetését végző nevelői kisközösség.

Egy nevelő több munkacsoport tagja is lehet. Követelmény az adott feladat hatékony ellátá-

sa, a határidők betartása, a kollégiumi élet gördülékeny szervezése, önálló munkavégzés.

Mivel minden munkacsoport más-más részterületért felelős, ezért a követelményeket az

adott részterületek határozzák meg. A munkacsoportok felelősei rendszeres időközönként

beszámolnak a csoportban végzett munkáról a kollégiumvezetőnek.

A munkaközösség vezetője koordinálja a munkacsoportok munkáját, szükség szerint segíti a

kollégiumvezető tevékenységét, távolléte esetén helyettesítse.

jj. A csoportnevelőkkel szemben támasztott követelmények

A csoportnevelők speciális feladatai:

a csoportjába járó tanulók megismerése,

a kollégiumi élet szabályainak megismertetése,

helyes időbeosztás kialakítása,

a kollégium adta lehetőségek felfedeztetése,

a közösségben rejlő lehetőségek kiaknázása,

hiányosságok felmérése, felzárkóztatás megszervezése,

tanulási módszerek feltérképezése, diagnosztizálása, tudatosítása,

az iskolai eredmények fokozott figyelemmel kísérése,

következetes számonkérés,

a szerény képességű diákok rendszeres segítése,

érdeklődési irányok támogatása, az egyéni ambíciók kibontakoztatása,

versenyeken való részvétel motiválása, felkészítés a versenyekre,

egyéni érdeklődési körök támogatása,

tehetséges tanulók motiválása kutatásra, nyelvvizsgára és pályázatok írására,

pályaorientáció,

helyes énkép, önbecsülés erősítése,

rugalmasabb napirend, szabadabb időbeosztás a szakmai vizsgára, érettségire felkészülés

idején,

távlati célok, reális életviteli tervek készítése,

pszichés felkészítés a vizsgákra,

80

kk. Csoportfoglalkozás szervezésének rendje

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott témaköröket a tanév

elején kollégiumi szinten ciklusokra bontva szervezzük meg, a nevelőtanárok érdeklődésének és

felkészültségének megfelelő felosztásban. Csoportonként az éves foglalkozások számát tekintve

Adott témakört forgó rendszerben dolgoz fel egy-egy nevelőtanár. A ciklusok között időarányosan a

csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok

megbeszélésével kapcsolatos foglalkozásokat iktatunk be. A csoport foglalkozás dokumentálása a

csoport- és ügyeletesi naplóban történik.

Az Alapprogram által előírt témakörök egy részét tömbösített formában, egész napos kollégiumi

rendezvény keretében dolgozzuk fel - így a művészet és információs kultúra, környezeti nevelés,

magyarság, nemzetiségi lét, európaiság, életmód, életvitel, háztartási ismeretek bizonyos területeit.

A csoportnevelő tanárok minden tanév első foglalkozásán ismertetik az értékelési rendszert, a hi-

ányzások és mulasztások következményeit, valamint a tűz- és munkavédelmi szabályokat. Ezt az

ismertetést dokumentálni kell. A dokumentáció tartalmazza a kihirdetés időpontját, a tanár és a ta-

nulók aláírását. A dokumentum egy példányát az irattárban, egy példányát a könyvtárban kell elhe-

lyezni így biztosítva annak nyilvánosságát.

Minden csoportban az egyéni sajátosságoktól függetlenül kiemelt szerepet kell kapnia a szociális

viselkedés és illemszabályok elsajátításának, a káros szenvedélyek megelőzésének. Ezek a foglal-

kozások alkalmasak arra, hogy a nevelőtanár foglalkozzon a tanulók közösségi problémájával, beil-

leszkedési nehézségekkel, a diákközösség konfliktusaival. A foglalkozásokon őszinte, bizalmas

légkörű beszélgetések és szabályozott viták során kell a problémákat megoldani. A csoport kohézió-

ját kirándulások, színházi előadások, és egyéb programok erősítik.

A kommunikációs és egyéni szocializációs készségfejlesztés fő terepe is lehet a jól megszervezett

és előkészített csoportfoglalkozás. Ennek érdekében a foglalkozások anyagába be kell építeni a fel-

nőtt életvitelhez szükséges praktikus ismereteket.

A tanulók naponta részt vesznek lelki programon, reggeli és esti ima, valamint hetente egy alka-

lommal kollégiumi közösségi Szentmisén.

Természetesen az évfordulókról és nevezetes dátumokról való megemlékezésnek is helyet kell kap-

nia a csoportfoglalkozásokon.

A csoport foglakozások látogatása minden diák számára kötelező.

A kollégiumi foglalkozások szerkezete

A kollégium a Pedagógiai Program alapján éves tanulói foglalkozási tervet készít, melynek elkészí-

téséhez minden tanév első hetében felmérést készítünk arról, hogy tanulóink milyen szabadon vá-

lasztható foglalkozásokon kívánnak a tanév során részt venni.

ll. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások

Tanulást segítő foglalkozások

Tanulószobai foglalkozás - Stúdiumok

A tanulószobai foglalkozás a napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással,

mely meghatározott időkeretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos il-

letve egyéni foglalkozás keretében zajlik. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden kol-

légista diák számára kötelező, kivéve a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért, önálló tanulásra

képes tanulóinkat.

Kollégiumunkban a tanulószobai és az egyéni fejlesztést megvalósító foglakozási idő összesen heti

13 óra, azonban a különböző képességű diákoknak más-más idő szükséges a tananyag megfelelő

81

elsajátításához. Ezt figyelembe véve a fenti órakeret egyéni elbírálás alapján csökkenthető vagy nö-

velhető.

Úgy az egyéni tanulás, mint a közös szervezésű stúdiumok során biztosítani kell a megfelelően

nyugodt körülményeket. A stúdiumra a nevelőnek és a diákoknak is rá kell hangolódnia, oly mó-

don, hogy egyéni problémáikat és iskolai élményeiket még stúdium előtt meg tudják beszélni. Segí-

teni kell a diákokat a helyes időbeosztás kialakításában a hatékony tanulás érdekében.

A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesítő diákokra. A valamilyen

okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, szervezett keretben, tanári tervezéssel folyik.

Érdemes kihasználni a közösségben rejlő segítési módokat is, esetenként például tanulópárok kiala-

kításával.

A stúdiumi munka segítése és ellenőrzése frontálisan, kiscsoportos formában, valamint egyénileg

történhet.

A hatékony stúdiumi munkát biztosító módszerek:

a foglalkozások pontos és következetes kezdése, stúdiumi fegyelem biztosítása;

a tanulmányi eredmények nyilvántartása;

a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és fegyelem rendszeres értékelése.

Egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások

A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása a speciális szakképesítéssel rendelkező peda-

gógus vezetésével, egyéni foglalkozás formájában történik.

Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium egyéni

fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokat szervez a felmerülő tanulói igényeknek megfele-

lően. A kollégiumunkban a foglakozások tematikájának összeállításánál az alábbi szempontokat

kell figyelembe venni:

az iskolai tanulmányok kiegészítését szolgálja,

segítse a tanulók pályaválasztását,

tanulói és szülői elvárásokra épüljön,

vegye figyelembe az eltérő tudásszinteket, ugyanakkor adjon lehetőséget a differenciált ha-

ladásra

figyelmet kell fordítani a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei képességeinek fejleszté-

sére, így nyújtva lehetőséget arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá válja-

nak.

A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások

Azokon a csoportfoglalkozásokon, melyek nem az Alapprogram témaköreit dolgozzák fel, első-

sorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése tör-

ténik. A foglalkozásokat fel kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel

kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. Biztosí-

tani kell a tanulók lelki kísérését, életkoruknak megfelelő programokkal hitéletükben való előreha-

ladást. A tanulók egészségének védelme érdekében több alkalommal is helyet kell kapnia a káros

szenvedélyek megelőzéséről való beszélgetésnek.

A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget kell biztosítani a tanulók szá-

mára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására tanácsot kapjanak.

mm. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások

A kollégium diákjai szabadon választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidő hasznos eltöl-

tését szolgáló foglalkozást. Választásukat követően azonban kötelesek heti rendszerességgel részt

ezeken részt venni.

82

Az igények indokolják, hogy kollégiumunk cserkészcsapatot működtessen. A foglakozásokat heten-

te, korcsoportra bontva szervezünk. A csapat foglalkozási tervét és programját a Magyar Cserkész-

szövetség próbarendszere és munkaterve alapján állítottuk össze.

A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges életmódra

nevelés jegyében a sportköri foglalkozás és a természeti környezet megismerése és védelme.

Diákjainknak rendszerességgel lehetőséget nyújtunk színház, múzeum, illetve egyéb kulturális ese-

mény látogatására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kollégiumi éveik alatt eljussanak színházba,

operába, hangversenyekre. Olyan előadásokat igyekszünk megszervezni, amelyek a tanulók általá-

nos műveltségét emelik, illetve az iskolai tanulmányokat segítik, kiegészítik.

Kollégiumi választható foglalkozások:

1. Liturgikus zene- és énekkar.

2. Önismeretei csoport

3. Kollégiumi imavezetői csoport

4. Filmklub

5. „Laokon” képzőművészeti szakkör

6. Dekoráló szakkör

7. Környezet-gondozási foglalkozás

8. Kézműves foglalkozás.

9. Makettezés.

10. Cserkészet.

11. Asztali tenisz.

12. Kerékpár program.

13. Sport: labdajátékok

14. Sütő-főző szakkör

A kollégiumban gondoskodunk az iskolai, kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók folya-

matos pedagógiai felügyeletéről.

nn. Időbeosztás

Naponta, hétfőtől csütörtökig napi három óra, így összesen 12 óra felkészítő tanulószobai foglalko-

zást tartunk hetente. Ezen kívül csoportonként változóan hétfőn, kedden és csütörtökön egy órában

folytatunk felzárkóztató, tehetséggondozó vagy speciális ismereteket adó egyéni fejlesztést megva-

lósító egyéni vagy csoportos foglalkozásokat. - ez összességében heti 13 óra.

A kollégiumi csoportok nevelési feladatait ellátó, egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító cso-

portos foglalkozást heti 1 órában, a szabadidő eltöltését szolgáló, szabadon - a kollégium által biz-

tosított lehetőségek közül - válaszható foglalkozást szintén heti 1 órában tartjuk.

A fenti elfoglaltságok kötelezőek; a felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó, fel-

készítő egyéni és csoportos foglalkozások alól azonban zeneiskolai és iskolai sport és művészeti

foglalkozások miatt felmentés kapható.

A fenti programokat a mellékelt, évente a nevelőtestület által elfogadott Kollégiumi éves foglalko-

zási terv szerint valósítjuk meg.

83

oo. A kollégiumi foglalkozások mintaterve

HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

6.00-8.00

PED. FELÜGYE-

LET

6.00-8.00

PED. FELÜGYE-

LET

6.00-8.00

PED. FELÜGYE-

LET

6.00-8.00

PED. FELÜGYE-

LET

6.00-8.00

PED. FELÜGYE-

LET

6.00-9.00

PED. FEL-

ÜGYELET

7.00-7.15

REGGELI

7.00-7.15

REGGELI

7.00-7.15

REGGELI

7.00-7.15

REGGELI

7.00-7.15

REGGELI

7.00-7.15

REGGELI

14.00-16.00

SZABADON VÁ-

LASZT.

14.00-16.00

SZABADON VÁ-

LASZT.

14.00-16.00

SZABADON

VÁLASZT

14.00-16.00

SZABADON VÁ-

LASZT

12.00-16.00

PED. FELÜGYLET

*

14.00-16.45

SZABADON VÁ-

LASZT.

12.00-16.00

PED. FEL-

ÜGYELET

16.00-18.45

FELKÉSZÍTŐ FOGLAKOZÁSOK

REKREÁCIÓ - TESTMOZGÁS

17.00-19.00

FELKÉSZÍTŐ

FOGLALKOZÁS

17.00-19.00

PED.

FELÜGYELET

3*45'

TANULÓSZOBA

3*45'

TANULÓSZOBA

2*45'

TANULÓSZOBA

4*45'

TANULÓSZOBA

2*45'

TANULÓSZOBA

3*15'

TESTMOZGÁS

3*15'

TESTMOZGÁS

3*15'

TESTMOZGÁS

4*15'

TESTMOZGÁS

2*15'+30'

TESTMOZGÁS

19.30-20.15

CSOPORT-

FOGLALK.

*

SZABADON

VÁLASZTAHATÓ

*

FELZÁRKÓZTATÓ

ÉS FEJLESZTŐ

PROGRAMOK

*

SPORT

*

EGYÉNI

FEJLESZTÉS

19.30-20.15

CSOPORT-

FOGLALK.

*

SZABADON

VÁLASZTAHATÓ

*

FELZÁRKÓZTATÓ

ÉS FEJLESZTŐ

PROGRAMOK

*

SPORT

*

EGYÉNI

FEJLESZTÉS

18.00-18.45

LUTURGIA

KOLL. PROG-

RAM

19.30-20.15

CSOPORT-

FOGLALK.

*

SZABADON

VÁLASZTAHATÓ

*

FELZÁRKÓZTATÓ

ÉS FEJLESZTŐ

PROGRAMOK *

SPORT

*

EGYÉNI

FEJLESZTÉS

19.30-20.15

CSOPORT-

FOGLALK.

*

SZABADON

VÁLASZTAHATÓ

*

FELZÁRKÓZTATÓ

ÉS FEJLESZTŐ

PROGRAMOK

*

SPORT

*

EGYÉNI

FEJLESZTÉS

19.00-20.15

EGYÉB

SZABADIDŐS

PROGRAM

*

SPORT

20.45 - 21.00

ESTI IMA

20.45 - 21.00

ESTI IMA

20.30 - 21.30

SPORT

20.45 - 21.00

ESTI IMA

20.45 - 21.00

ESTI IMA

20.45 - 21.00

ESTI IMA

21.00-22.00

PED. FELÜGYE-

LET

21.00-22.00

PED. FELÜGYE-

LET

21.30-22

PED. FELÜGYE-

LET

21.00-22.00

PED. FELÜGYE-

LET

21.00-22.00

PED. FELÜGYE-

LET

21.00-22.00

PED. FEL-

ÜGYELET

A táblázatban a péntek délután, illetve a szombat délelőtt csak a közösségi hétvégékre érvényes.

84

A kollégium ellenőrzési és értékelési rendszere

A program megvalósítását, valamint a kívánatos oktatási-nevelési célt folyamatosan figyelemmel

kell kísérni. A következő területeken kaphatunk visszajelzést a tanulók fejlődéséről:

magatartás, viselkedés,

akarati tényezők,

értelmi tényezők,

testi és lelki állóképesség.

pp. Magatartás, viselkedés

A személyiség fejlődésének külső megnyilvánulási formája, ezért közösség- és társadalomformáló

tényező. A változások a mindennapi tevékenységben könnyen nyomon követhetők, ezért a folyama-

tos ellenőrzés és a szükséges korrekciók megtétele döntő e téren.

A magatartási, viselkedési problémák felismerése után fel kell tárni annak okát, és meg kell tenni a

pozitív változást elősegítő intézkedéseket. A pedagógus példamutató szerepe és a közösség jó szo-

kásai, hagyományai elengedhetetlenek ezen a területen.

A házirend, napirend jól körülhatárolja a diákotthonban a magatartás- és viselkedésnormákat.

qq. Akarati tényezők

A személyiségfejlődés energiabázisát adja, ezért az eredményesség szempontjából meghatározó.

A diákotthoni tevékenységrendben való részvétel alapján nagyon jól értékelhetők a tanulók akarati

tulajdonságai. A hiányosságokat elsősorban azzal javíthatjuk, ha motiválni tudjuk a tanulókat a kö-

zösségi tevékenységekre, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy azok értelmesek és színvonalasak le-

gyenek.

rr. Értelmi tényezők

Az értelmi képességek fejlődését a következő összetevők alapján vizsgálhatjuk:

továbbtanulási mutatók,

tanulmányi eredmények,

intelligencia tesztek ,

vizsgák, versenyek ,

pályázati feladatok ,

képesség-vizsgálatok.

ss. Testi és lelki állóképesség

Főbb összetevői:

egészségi állapot mérése,

fizikai állóképesség mérése,

a kollégiumi légkör, hangulat tesztelése, elemzése.

tt. Ellenőrzési formák

folyamatos megfigyelés,

foglalkozások látogatása,

feljegyzések készítése,

egyéni és csoportos beszélgetések,

véleménykérés (osztályfőnök, tanár stb.),

cselekedet- és viselkedéselemzés,

tesztek, felmérések.

Az értékelés lehet szóbeli és írásbeli

85

A szóbeli értékelés a leggyakoribb, fontos eleme a szavak, kifejezések, a stílus megválasztása, va-

lamint az, hogy mikor és hogyan végezzük, mondunk ítéletet a tanuló cselekedetéről. Mérlegelés

tárgya, hogy nevelési szempontból mikor a legcélravezetőbb /négyszemközt, közösség előtt stb./.

Írásbeli értékelés:

a kollégiumi naplóban,

csoportnaplóban,

saját dokumentumban.

Az ellenőrzés és értékelés - tárgyától függően - eltérő időközökben végzendő feladat. A ciklikusság

eldöntése és alkalmazása a pedagógiai módszertani szabadság jegyében a nevelésért felelős nevelő-

tanár feladata.

A tanulmányi munka ellenőrzési és értékelési módját lásd a tevékenységi rendszer "Tanulmányi

munka" c. fejezetében.

A szobák tisztaságát, rendjét a szoba lakói a nevelőtanárral együtt naponta ellenőrzik. Negyedéven-

te a legtisztább szobák lakóit a közösség előtt jutalmazzuk.

A nevelőtanárok részt vesznek a félévi és év végi osztályozó értekezleteken, ahol hathatósan mű-

ködnek közre a tanulók magatartás és szorgalom jegyeinek alakításában.

Jutalmazási, büntetési rendszerünket a Házirend tartalmazza.

86

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

2. melléklet az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez

A rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma

TÉMAKÖRÖK

1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés

7. Testi és lelki egészségre nevelés

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság

10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

12. Médiatudatosságra nevelés

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR 1-8. évfo-lyam

9. évfolyam,

9./N évfolyam,

9./Kny. év-

folyam, 9./Ny. évfo-

lyam

10. évfo-lyam

11. évfo-lyam

12. évfo-lyam

13-14. év-folyam

A tanulás tanítása 4 3 2 2 2 1

Az erkölcsi nevelés 2 2 2 2 1 1 Nemzeti öntudat, hazafias neve-

lés 2 2 2 2 1 1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

1 2 2 2 1 2

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1 1 1 1 1 1

A családi életre nevelés 1 1 2 2 3 3

Testi és lelki egészségre nevelés 2 2 2 2 2 2 Felelősségvállalás másokért, ön-

kéntesség 2 2 2 2 1 1

Fenntarthatóság, környezettuda-

tosság 2 2 2 2 2 2

Pályaorientáció 2 2 2 2 2 2

Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 2 2 3 3

Médiatudatosságra nevelés 1 1 1 1 1 1 22 óra 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül min-den héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon le-

hetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat - részben vagy egészben - a cso-

portvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai

foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók szá-mára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek.

87

3. melléklet az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez

A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalko-zások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához

Bevezető

A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai is-

mereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének

megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére,

az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természe-ti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek.

A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek men-

tén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális

örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kul-túrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képvisele-

tére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmaz-

kodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség.

A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz

tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél.

A csoportfoglalkozások keretprogramterve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tar-

talmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók élet-

korához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a Nat. kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai

tantervi szabályozáshoz.

1. A tanulás tanítása

A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók ered-

ményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai

órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek

tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymérték-

ben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam

- Ismerje meg - és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza - a kollégiumi tanulás fo-lyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanu-

lási eljárásokat, módszereket.

- Tudja szervezni idejét, tevékenységeit. - Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények teljesítésére felkészí-

tő tanulási technikákat. - Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszá-

molni.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.

- A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválaszta-ni.

- Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.

88

- Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a fel-adatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat.

- Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 4 3 2 2 2 1 Témák Tartalmak, tevékenységek

- különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása

- a megszerzett és elsajátított is-

meretek értelmezése, rendezése

- a könyvtárhasználat rendje és

módszerei

- Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös te-kintettel a közösségben történő tanulásra.

- Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat.

- Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási

technikákat. - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi

elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. - Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket.

- Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan

tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket.

- Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra.

- Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.

2. Az erkölcsi nevelés

A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe.

Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére.

A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdé-

seikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben.

- Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával. - Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. - Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét.

- Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Programterv

Évfolyam 1-8 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 2 2 2 2 1 1 Témák Tartalmak, tevékenységek

- erkölcsi érzék kifejlődése és

szerepe

- felelősség- és kötelességtudat

- a munka megbecsülése

- mértéktartás, együttérzés, segí-

tőkészség

- Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremt-

sünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssé-ge között.

- Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kiala-

kításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a külön-

böző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. - Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás je-

lentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét.

- Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

89

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismere-

teket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.

Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat.

- Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek élnek.

- Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait.

- Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.

- Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. - Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.

- Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.

- Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

Programterv

Évfolyam 1-8 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 2 2 2 2 1 1

Témák Tartalmak, tevékenységek

- közösséghez tartozás, hazasze-retet

- nemzeti, népi kultúránk értékei,

hagyományai

- a hazánkban élő nemzetiségek

kulturális szokásai, emlékei, jele-ne

- nemzetünk kapcsolódása Euró-

pához

- Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

- Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a település-

hez, az országhoz, a nemzethez. - Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozá-

sunk jelentőségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.

- Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.

- Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kultu-rális és nyelvi sokféleségét.

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a

jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a

felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt.

Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel jelentőségét a közösségben, az emberi társa-

dalomban.

- Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi

célok elérése érdekében. - Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

90

- Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.).

- Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi

célok elérése érdekében.

- Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gya-korlása során.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 1 2 2 2 1 2 Témák Tartalmak, tevékenységek

- a demokratikus jogállam felépí-

tése

- a felelős állampolgári magatar-tás jelentősége

- a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása

- cselekvő állampolgári magatar-

tás és törvénytisztelet

- Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állam-

polgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatar-

tás és a törvénytisztelet jelentőségét.

- A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket

érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. - Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában,

így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbíz-

hatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapaszta-

lati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az

önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei.

Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni.

- Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért. - Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. - Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az

emberi együttélésben. - Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.

- Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben

legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. - Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önis-

meret kialakítása, önmaga felvállalása.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 1 1 1 1 1 1

Témák Tartalmak, tevékenységek

- az önismeret és társas kapcso-lati kultúra

- az empátia és mások elfogadá-

sa

- Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jel-lemzőit.

- A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását.

- Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi

élet szabályait.

91

- a tudás és tapasztalat jelentő-sége

- társas kommunikáció

- Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megér-téséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket.

- Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítá-sát az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében,

hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

6. A családi életre nevelés

A család mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyen-

súlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi kö-

zösségek, értékek megbecsülése.

A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakítá-sában.

Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek ki-alakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat a családi

közösségben.

- Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló különböző konfliktusokat.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.

- Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.

- Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 1 1 2 2 3 3

Témák Tartalmak, tevékenységek

- a család szerepe, jelentősége az

egyén életében

- együttműködés és felelősségvál-

lalás a családban

- szexuális kultúra

- családtervezés

- konfliktusok a családban

- Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon.

- Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kap-

csolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon.

- Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a

családi közösségben. - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kiala-

kításának folyamatát. - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-

nő kapcsolatban.

- Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktu-sokat és kezelésük módját.

7. Testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok szá-

mára.

A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokáso-kat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító

szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesz-

téséhez.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam

92

- Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás.

- Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelen-

tőségével. - Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelő-

zésének módjait. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos

életmód. - Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 2 2 2 2 2 2

Témák Tartalmak, tevékenységek

- egészséges életmód és életvitel

- a sport hatása a lelki egyensúly

megteremtésében és megőrzésé-ben

- prevenció, életvezetés, egész-

ségfejlesztés

- Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcso-

latát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel

összefüggéseit. - Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő

szerek használatának veszélyeit. - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás

és sport hatását a szervezetre. - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését

a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.

- Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni fele-lősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős te-

vékenységek megvalósításában.

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon

segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos

személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos,

felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése.

- Legyen érzékeny mások helyzete iránt. - Alakuljon ki az összetartozás érzése.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.

- Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 2 2 2 2 1 1

Témák Tartalmak, tevékenységek - társadalmi felelősségvállalás és

szolidaritás

- önkéntes feladatvállalás máso-

- Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát.

- Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontossá-gát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét.

- Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni.

93

kért

- összetartás és együttérzés

- A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk.

- Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdeké-ben élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös

felelősségvállalás egymásra hatását.

- Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkén-tes munka lehetőségeit és jelentőségét.

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság

A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának.

A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségtel-

jesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a

környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam

- Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak megisme-résére.

- Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmoni-

kus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. - Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz szükséges

szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre ká-

ros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve

alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakí-tásában a környezetbarát módokat.

- Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

- Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat.

- Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 2 2 2 2 2 2

Témák Tartalmak, tevékenységek - a természet és az emberi kör-

nyezet egymásra hatása

- természeti erőforrásaink vé-

delme

- ipari termelés és a környezet védelme

- ’gondolkodj globálisan, csele-

kedj lokálisan’

- Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros

anyagokat és tevékenységeket. - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet

egészséges együttélését.

- A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenysége-ket, akciókat.

- Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. - A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról,

hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában. - Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a kö-

zösségre gyakorolt hatása alapján.

10. Pályaorientáció

A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják

a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhat-

ják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát.

94

A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pálya-választásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam

- Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az adottságok össz-

hangja. - Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit.

- Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.

- Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.

- Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentő-

sége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-

piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 2 2 2 2 2 2 Témák Tartalmak, tevékenységek

- tevékenységek és szakmák jel-

lemzői

- különféle életpályák bemutatá-

sa

- a munka világa és jellemzői

- továbbtanulási lehetőségek

- Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képes-ségeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat.

- Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit,

érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok ho-

gyan használhatók. - Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pá-

lyázat írás stb.) különböző technikáit.

- Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzé-se mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az

újbóli elhelyezkedést.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő

helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gaz-

dálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolha-

tók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.

- Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal. - Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.

- Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.

- Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének esz-

köze. - Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.

Programterv

95

Évfolyam 1-8 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 2 2 2 2 3 3

Témák Tartalmak, tevékenységek

- a gazdaság működésének alap-jai

- a családi gazdálkodás

- munka, fogyasztás és gazdál-kodás

- pénzkezelés technikái

- vállalkozás és kockázat

- A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben.

- Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társada-

lomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak.

- Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.).

- Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit.

- Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési mód-

jukat. - Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kocká-

zatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.

12. Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok.

A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médi-umok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát.

A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesz-tésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam

- Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között. - Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit.

- Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. - Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.

- Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online

média nyújtotta lehetőségeket. - Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának

szabályait.

- Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játé-kok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 1 1 1 1 1 1

Témák Tartalmak, tevékenységek - a média társadalmi szerepe

- a reklám és a fogyasztás össze-

függése

- a médiatartalmak és a valóság

összefüggése

- az internet használatának sza-bályai, a helyes etikai magatartás

és felelősség

- a számítógép, az internetfüggő-

- Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiad-ványokon keresztül.

- Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása.

- Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív)

példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az

internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes

keresők segítségével.

- Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismerteté-se.

96

ség veszélyei - Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

97

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az egészségnevelés célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, megatartásá-

nak, életvitelének kialakulását.

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a kollégiumban eltöltött időben minden gyermek ré-

szesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a kollégi-

um mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Az egészség a szervezet belső összhangjának, valamint fizikai és társadalmi környezetével alkotott

egységének az egyensúlyi állapota. Ezt az egyensúlyt a kollégiumban élő fiatalok formálásával, a

helyes életmód kialakításával próbáljuk elérni. Megismertetjük és megszerettetjük az egészséges

táplálkozást, küzdünk a káros szenvedélyek kialakulása ellen, megszerettetjük a mozgást, a sportot,

és foglalkozunk a családi életre nevelés problémáival. Nem szabad elfeledkeznünk a formálni kí-

vánt fiatal lelki egyensúlyának fenntartásáról sem, amit az önismeret fejlesztésével erősítünk, támo-

gatunk.

Az egészség megőrzése két oldalról közelíthető meg. Egyrészt a káros, vagyis az egyensúly meg-

bontására irányuló hatások csökkentésével, ha lehet megszüntetésével, másrészt az alkalmazkodó-

képességének, vagyis a szervezetnek az ártalmak kiegyensúlyozását szolgáló erejének a fokozásá-

val. Feladatunk elérni azt, hogy az egészséges életmód megismertetésével, napirendbe iktatásával az

edzettség növelésével ezt a stabilitást állandósítsuk.

Nagy figyelmet fordítunk a tanulók egészséghez, biztonsághoz való joga alapján a teljes körű

egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra.

A nem hagyományos megközelítésű, komplex programok fő jellemzője, hogy az egészség testi-lelki

és társadalmi oldalát azonos súllyal kezeli. Ez a megközelítés sokkal szélesebb, mintha pusztán a fi-

zikai egészségre koncentrálunk

Az egészség megőrzése és javítása csak a testi és lelki egészség egységében, valamint a vallási, er-

kölcsi és környezeti nevelés harmóniájában valósulhat meg, mert az egészség a személyes életmi-

nőség egyik meghatározó eleme, befolyásolja az életvezetést és az életkilátásokat.

A teljes körű egészségfejlesztés pedagógiai alapelvei a következők:

Az egészséget átfogóan, mindegyik elemét szem előtt tartva, azonos fontossági szinten,

egymással összefüggésben kell fejlesztenünk. Ezek az elemek a következők

o az egészséges táplálkozás,

o a mindennapos testmozgás,

o a testi és lelki egészség fejlesztése,

o tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése

o a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának

megelőzése,

o médiatudatosság kialakítása

o fogyasztóvédelemre nevelés

o a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

o a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

o a személyi higiéné.

98

A fejlesztés során mindig szem előtt tartjuk a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátsá-

gait.

A házirend ide vonatkozó előírásai, szabályai a kollégiumban mindenki számára kötelezőek.

A kollégiumban szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.

Annak érdekében, hogy a tanulók egészségi állapota kedvező irányú változáson menjen ke-

resztül a kollégium egészségfejlesztési folyamatában, mind a kollégiumi nevelők, mind a

szülők, mind a tanulók együttműködve vesznek részt.

A kollégium közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében, megszünteté-

sében és ennek során tevékenyen közreműködik az iskolában dolgozó iskolapszichológussal,

iskolai egészségügyi szolgálat munkatársával, ifjúságvédelmi felelőssel, iskola lelkésszel.

A teljes körű egészségfejlesztést nagyon fontosnak tarjuk, mert tapasztalataink szerint a magatartás,

viselkedési zavarok, helyes önértékelés hiánya, tanulási kedv és hatékonyság nagyban függ a tanu-

lók teljes testi- lelki egészségi állapotától. Pl:

- A gyermekkorban- ifjúkorban elszenvedett agresszió miatt gyermekek koncentrációs képes-

sége gyengébb, figyelmük csak rövid ideig köthető le, tanulási eredményük általánosan

gyengül; a gyermek félénk, visszahúzódó; érzéseit és gondolatait nem fejezi ki, nyelvi kife-

jező képessége romlik, önmagát haszontalannak, eredménytelennek érzi, képtelen célok ki-

tűzésére; alvási zavar, fejfájás, gyomor- és hasfájás, gyengíti tanulási képességét.

- A dohányzó, alkohol- és drogfogyasztó iskolásokat lemorzsolódás, a szokásos értékekhez,

az iskolához és a családhoz fűződő kapcsolatok meggyengülése, a lelki jól-lét csökkenése,

depresszió, rosszabb osztályzatok, az iskolához fűződő elutasító hozzáállás, hiányzás, láza-

dás, csökkent figyelem, a felfogó, képesség csökkenése jellemzi.

- Az alultáplált gyermekeket ingerültség, apátia, csökkent fizikai teljesítő képesség, koncent-

rálási nehézség, romló iskolai teljesítmény jellemzi.

- A kövér gyermekek önértékelése és társas kapcsolatai szenvednek csorbát, tanulmányi

eredményük romlik.

Ha megfelelő módon figyelünk a tanulók teljes körű egészségfejlesztésére, akkor bámulatos ered-

ményeket érhetünk el.

- A helyes étkezési kultúra kialakítás javítja az érzelmi viselkedést és a tanulási eredménye-

ket.

- A mindennapi testmozgásban résztvevők kevesebbet dohányoznak, egészségesebben táplál-

koznak, jobban kezelik a stresszhelyzeteket. Jobb az iskolához fűződő hozzáállásuk, ritkáb-

bak az egymás közötti feszültségek, ritkábban szoronganak, kisebb a depresszióra való haj-

lamuk. A testmozgásban résztvevők tanulmányi eredményei jobbak, jobban tudnak koncent-

rálni.

A tanulási eredményesség a fiatal általános jól-létére vonatkozó fontos indikátor, és a felnőttkori

egészségi állapotra vonatkozó elsődleges meghatározó.

A teljes körű egészségfejlesztése elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi

fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, mű-

veltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló

életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket,

felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés- oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás

megakadályozása és a tehetséggondozás.

Az egészségnevelés területei:

1. Egészséges táplálkozás

99

Célja: a korszerű és egészséges táplálkozási szokások megismertetése

Feladat: egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása

Tevékenység:

– kollégiumi tematikus csoportfoglalkozás

– az iskolai életmód programokon, rendezvényeken való részvétel

– táplálkozási bemutató és tanácsadás

- sütő-főző szakkör

2. Testmozgás

Célja: a mozgás megszerettetése, sportolási lehetőségek kihasználása

Feladat: a rendszeres testmozgás egészségmegőrző hatásának népszerűsítése

Fizikai és akarati tulajdonságok fejlesztése

A játék és saját mozgásigény találkozása az egyedi mozgásfejlődés során.

Tevékenység:

– tornatermi foglalkozások biztosítása

– konditerem használatának biztosítása

– túrák, kirándulások

– uszoda használatának biztosítása

– szabadtéri sportprogramok (foci, kosárlabda)

– sportdélután szervezése

- mozgáskorlátozottság megoldása

3. Családi életre nevelés

Célja: harmonikus családi életre, a házastársi és szülői feladatokra, az egészséges és felelősségteljes

szexuális magatartásra nevelés.

Feladat: az egyéni és társadalmi szinten elvárt egészséges szexuális magatartás kialakítása. Felké-

szítés a házastársi és szülői feladatokra. A családtervezés fontosságának tudatosítása.

Tevékenység:

– kollégiumi csoportfoglalkozás

– önismeret, személyiségfejlesztés

– egyéni törődés, egyéni beszélgetés

– egészségügyi előadás, fórum

4. Személyi higiéné

Célja: a személyi és környezeti higiénia alapvető követelményeivel a tanulók megismertetése

Feladat: a személyi higiénia iráni tartós igény kialakítása, a környezet tisztaságára és védelmére

irányuló szoktatás.

Tevékenység:

100

– a rendszeres tisztálkodás feltételeinek biztosítása

– kollégiumi csoportfoglalkozás

– közös helyiségek, lakószobák tisztántartása

– lakószobák takarítása

– az elvárásoknak megfelelő öltözködés

101

5. Problémamegoldás

Célja: harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készséges fejlesztése

Feladat: reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség kialakításának segítése.

Konfliktuskezelési technikák megtanítása. Pozitív jövőkép kialakításának támogatása. Kiemelt fel-

adatunk a gyermek személyiségének fejlődése, társas lénnyé válása során olyan környezeti minták,

normák és elvárások kialakítása, amely elősegítik az érett és harmonikus személyiség kialakulását,

hogy érzelmileg kiegyensúlyozottá válva képesek legyenek az önálló társadalmi beilleszkedésre.

Tevékenységeink a gyermekek szükségleteinek megismerésére, erősségeik, hátrányaik feltárására,

optimális fejlesztésükre irányulnak. Fontosnak tartjuk a személyiség egyediségét erősítő és érett

személyiséggé válásának elősegítését személyközpontú pedagógiai módszerekkel.

Tevékenységek:

– tematikus kollégiumi csoportfoglalkozás

– egyéni törődés

– előadások, tájékoztatók

– önismereti foglalkozás

– szülői értekezlet

6. Baleset megelőzés

Célja: a tanulók felkészítése a lehetséges balesetekre, az előforduló veszélyekre, saját maguk és tár-

saik testi épségének védelmére.

Feladat: figyelemfelhívás balesetveszélyes helyzetekre közlekedési és baleset megelőzési ismeretek

nyújtása

Tevékenység:

– előadás, tanácsadás

– balesetvédelmi oktatás

– tűzriadó próbák tartása

7. Elsősegélynyújtás

Célja: az elsősegélynyújtás jelentőségének hangsúlyozása. Az egészségkulturáltság növelése

Feladat: elsősegély nyújtási ismeretek átadása az elsajátított ismeretek lehetőség szerinti gyakorlása

Tevékenység:

– iskolai szakkörön való részvétel

– iskolai előadás, bemutató

– interaktív foglalkozás

8. Mentálhigiéné

Célja: a lelki egészség megőrzése és fejlesztése valamint a pszichikus ártalmak és betegségek meg-

előzése

Feladat: a személyiség harmonikus kibontakoztatása a külvilágtól érkező hátrányos vagy káros ha-

tásokkal szembeni ellenállás javítása. Bántalmazás és iskolai erőszak ellen fellépő magatartásforma

kialakítása

102

Tevékenység:

– mentálhigiénés konzultáció és tanácsadás

– ismeretközlő és felvilágosító előadások

– egyéni törődés, egyéni beszélgetés

– oktatófilm megtekintése, megbeszélése

– önismereti foglalkozás

9. Káros szenvedélyek megelőzése

Célja: a prevenció előtérbe helyezése és a személyes példamutatás

Feladat: az egészség megóvására nevelés, a függőséghez vezető motívumok felismertetése,

az élvezeti szerek elutasítására nevelés

Tevékenység:

– kollégiumi csoportfoglalkozás

– ismeretterjesztő előadás és konzultáció

– felvilágosító előadás és bemutató

10. Egészséges és biztonságos környezet kialakítása

Célja: a környezet és az életmód minőségének összefüggéseire való rávilágítás. Médiatudatosság

kialakítása. Fogyasztóvédelemre nevelés

Feladat: a globális összefüggések megértése a létminőség választáshoz szükséges értékek megmu-

tatása az adekvát viselkedési normák és formák kialakítása. Az információ forrásának és jellegének

beazonosítására révén a befogadó (gyermek) képes legyen az információk tudatos értékelésére, kri-

tikus, szelektív médiafogyasztó váljék belőle. A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szüksé-

ges ismeretek és tudás elsajátításához való hozzásegítés, fogyasztói kultúra fejlesztése

Tevékenység:

– kollégiumi tematikus csoportfoglalkozások

– szakkör, érdeklődési kör

– kollégiumon kívüli iskolai programok

- egyéni elbeszélgetés