A föld alatt termő gombák ismeretének felújítása S Z E M É R E L Á S Z L Ó , Somogyfa j sz

Magyarországon közel 80 olyan fajtájú g o m b a fordul elő, amely a humuszrá-tegben vagy az alatt, a földben, a fák f inom gyökérzete ivel mikorriza-viszcnyban él, vagy pedig a korhadó a lmon szaprofita m ó d o n tenyészik. Mive l humuszréteg borít ja azokat, szem e lé ritkán kerülnek, észrevét lenek maradnak, s ró luk erdészeink is l eg inkább csak elmélet i leg vesznek tudomás t a g o m b á k ismertetésével kap­csolatban.

Régebben , amikor a n a g y o b b fajták, ná lunk főleg az úgynevezet t nyári szarvas­gomba (Tuber aest ivum) m é g n a g y o b b mennyiségben előkerült , a nép is ismerte. A z ö regebb e rdők fogyásával ezek a g o m b á k évrő l é v r e k i sebb térre szorulnak, mive l leg inkább csak az öreg, de l ega lább is 60—80 éves fák alatt fordulnak elő sűrűbben. Már most is nehéz e g y - e g y termőfol t ra rátalálni, ezért a fö ld alatti gom­bák a piacról teljesen eltűntek. C é l o m ezért, hogy erdészeink f igye lmét felhívjam ezekre a gombákra , h o g y a m é g meg levő te rmőfo l tok révén értékes erdei mel lék­te rmékekhez jussunk.

f ranciaország egyes megyéiben, főleg Per igord környékén, a náluk előforduló, ún. francia szarvasgombát (Tuber me lanosporum) arra nevel t tö lgyesekben rend­szeresen tenyésztik, s igen drágán értékesítik. A mi nyári sza rvasgombánk értékben n e m sokkal marad a francia sza rvasgomba mögöt t , azonban arra is van reményünk, hogy e lőbb-u tóbb rátalálunk az úgynevezet t téli szarvasgombára is, ame ly már olyan értékes, mint a Per igord-vidéki szarvasgomba. A nyári szarvasgomba tenyésztéséről Hollós László közö l adatokat m ű v é n e k Magyarország föld alatti gombái 167. oldalán: . .Kondor V i l m o s erdőmester l i t k é n (Nógrád m) o lyan makko t ültetett el 1901 őszén, ame ly nyári szarvasgombás e rdőbő l származot t és így hazánkban valószínűleg ő az első, aki a szarvasgomba tenyésztését a francia, közvetett m ó d szerint nálunk meg­kísérelte." K ö n y v é n e k 134—140. oldala in részletesen leírja a francia tenyésztési m ó d ­szert. „Első do log a hely és a talaj helyes megválasztása. Meszes talaj, mész és agyag, v a g y mész- és homoktar ta lmú fö ld b izonyul t a legalkalmasabbnak. A termé­keny, j ó alluviális földet a g o m b a n e m szereti." Hozzátehetem, hogy a lösztalaj sem alkalmas. A meteorológia i v i s zonyok tekintetében azok a v idékek a legjobbak, ahol az évi átlagos hőmérséklet nagy csapadékmennyiségge l jár együtt. A hely lejtős, de sík is lehet, lehetőleg szélárnyékban, hogy a gyakori szelek a talajt ki ns száríthassák. Arra is tekintettel kell lenni a hely megválasztásánál , hogy oda legelő vagy e lkóbo r ló sertések és más házi á l la tok ne juthassanak.

Franciaországban kétfé leképpen szoktak telepíteni. A z egyik módszer az, hogy olyan fa alatt szedett makko t ve tnek el, hol sza rvasgombát találtak, másutt gombás e rdőkből kikerülő és így g o m b a - m i c é l i u m m a l társult csemetéket ültetnek el . A cse­metéket 2—3 éves korukban ültetik ki az e lőző leg felszántott területre. A csemeték­nek egymástól v a l ó távolsága 1—4, a so roké 3—5 méter közöt t vá l takozik v idékek szerint. A távolság betartása fontos, mer t kü lönben sűrű árnyék keletkezik, de a köz tes te rmények is megk íván ják a levegőt . Ugyan i s amíg n e m terem g o m b a , addig a köz tes te rmények (kalászosok, burgonya, bab , esetleg szőlő) hozamáva l fedezik a költségeket. A kiültetett csemetéket gyommentesen nevelik, sekélyen kapálják. A z alsó ágakat lemetszik, hogy így a fö ld felett kb . 1 m magas , s ima törzs legyen. A z előtörő bokroka t kiirtják. A köztes-területek megmunká lása a pa jorok és az egerek irtása miatt is szükséges.

A csemeték elültetésétől számított hatodik évben a tö lgyek lábánál levő föld aszottnak, szikkadtnak látszik, a fának kopár udvara támad, biztos je le annak, hogy

alattuk tr i l la képződik . Ezt a következő é v b e n már szedni lehet. Ha a tö lgyek alatt 10—12 é v e lmúl tával g o m b á t n e m találnak, akkor a fákat k ivágják, s he lyükbe gyümölcsfákat vagy szőlőt telepítenek. V a g y pedig beerdősí t ik az egész területet. A fák g o m b a t e r m ő e re je 30 év ig tart, amikor is a fákat kivágják, s ú j , ugyancsak g o m b á s csemetékkel új telepet létesítenek.

Mér l ege lve a dél-franciaországi és magyarországi időjárási v iszonyokat , t ovábbá azt, hogy az á l ta lam S o m o g y b a n nyilvántartott n é g y nyári sza rvasgomba te rmőfol t közül há rom erősen beárnyékol t helyen van, hazai kö rü lménye ink közö t t e lőzetes e lgondolás szerint a köve tkezőke t j avaso lnám. H o g y miné l t ö b b erdőszegély t nyer ­jünk, hosszúkás négyszög alakban határol juk körü l a betelepí tendő területet. A z ideiglenes köz tos te rmények miatt 4 m sortávolságot kel l betartani, de a tőtávolság 1,5—2 m lehetne. N a g y o b b , 2,5—5 m tőtávolság esetén a fák k ö z é m o g y o r ó b o k r o k a t telepíthetnénk. A b o k r o k alatt j o b b a n megmarad a lombtakaró , s az megakadá lyozza a talaj tel jes kiszáradását, v iszont •télen melege t tart. A m o g y o r ó r a nemcsak dús lomboza ta miatt gondo lok . Mogyoró te rmesz tésünk e léggé elhanyagol t , s a fák közöt t nevelt és rendszeresen kezel t b o k r o k termésére is számíthatnánk. A kiültetésre szánt mogyorócsemetéke t előzőleg, ugyancsak társítani kel l a sza rvasgomba micé l iumáva l . V a g y sima, v é k o n y vessződarabokat dugványozunk sűrűn, de a 15—20 c m sor távol­ságot betartva, tavasszal, vagy pedig ősszel egyéves csemetéket (magoncokat ) , avagy gyökérsarjakat i skolázunk el a termőfol ton, s azokat ott 1—2 évig nevel jük . A m o ­gyorót magá t közvet lenül a te rmőfol tba vetni nem célszerű, mer t azt az erdei ege­rek, szajkók, ha rká lyok megdézsmálhatnák. A m o g y o r ó t fő leg a ny i rkosabb (mély­fekvésű) talajokra telepítsük, ahol a tö lgy helyett kőrist ültethetnénk, természete­sen ezt is az edd ig vázo l t m ó d o n beol tva .

A te rmőfo l tokba iskolázott tö lgy (cser, bükk, kőris, m o g y o r ó ) csemeték tehát társulnak a földalatti g o m b á k micé l iumával , s i lyen m ó d o n tenyésztett g o m b á v a l biztosíthatjuk ma jd a keresletet, s megmenthe t jük e g y b e n a fö ld alatti gombáka t a kipusztulástól. Szükséges ezért, hogy a m é g meg lévő termőfol tokat felkutassuk, mert másként a tenyésztési kísérleteket n e m tudjuk megindí tani .

A kutatáshoz k is kapa, növényásó vagy e rő sebb kés szükséges. A z őszi l o m b ­hullás után jó l használhatjuk a közönséges gereblyét is. Mindenfé le erdőn, ahol fű nincs, s a sertések s e m járják, találhatunk földalatti gombát , m é g égeres-fűzes l ige ­tekben is, azon helyeken, ahol korhatag l omb taka ró van a humuszréteg felett. L e g ­biztosabban a gyéren álló, öreg fák mellett erdőszéleken, parkokban stb. Ha a nyár esődús, akkor m á r júl iusban-augusztusban találhatunk érett szarvasgombákat , más­ként ősszel, egészen januárig. Jó helyek a v izek mentén fekvő e rdők; ligetek, avagy a teknőszerű mé lyedésekben lévő facsoportok, szóval m i n d a m a helyek, amelyek nyáron át s em száradnak ki teljesen. A n a g y o b b g o m b á k o lykor felpúposí t ják ma­guk felett a földet , esetleg kissé ki is látszanak. M e l e g őszi dé lu tánokon apró, fekete, vagy nagyobbacska okkersárga l egyek sűrű ra jokban táncolnak a gomba te rmő fol tok felett. Egy-egy zápor e lsodorhat ja a g o m b á k felett l évő lombtakarót , fő leg a fák tövéné l és így a g o m b á k napfényre is kerülnek. A h o l a fák körül — szinte köröskörül — vaddisznó, borz , őz, m ó k u s túr, vagy kapar, ott utánakeresve, majd­nem mind ig találunk ottfelejtett gombát . A tuskóirtó munkásoka t célszerű m e g ­kérni arra, h o g y a gyökerek kibontásakor, s ma jd a gödör behúzásakor talált g u m ó -szerű gombáka t t egyék részünkre félre. Persze, az így felfedezett t e rmőfo l tok te­nyésztési kísérletre már n e m foghatók be , m ive l a kiirtott fa alatt m á r csak 1—2 évig t engőd ik e l a g o m b a micé l ima . Kiadósan csak úgy gyűj thetünk földalatti g o m ­bákat, ha az a lkalmasnak vé l t he lyeken céltudatosan felkutat juk őket. Evégbő l az útba eső bokorsar jakat el távolí t juk, a lombtakaró t félrekotorjuk, azután kis kapánk­kal v é k o n y szeleteket kapálva, v izsgál juk át a humuszt, és a közvet lenül alatta lévő

földréteget . A h o l a l jnövényzet nélkül van dús lombtakaró , ott bakancsunkkal ko-tor juk el azt, s azután kapá lva kutassuk fel a gombáka t . A lombtaka ró alsó részét 8 a kikotor t földet uj jaink között dörzsöl jük szét, az apróbb, s n e m fehérszínű g o m b á k így kevésbé kerülik el f igyelmünket . Munkánk végez téve l a földet s a lombtakaró t terítsük he lyére vissza, s kissé tapossuk le. Ennek hármas cél ja van : a rend, a j ö v ő évi termés biztosítása, de e lőfordul az is, hogy a fö ld visszakotrása közben megta lá lunk e lőzőleg észre n e m vet t gombát . N e m találhatunk földalatti gombáka t lösz altalajú erdőkben, t o v á b b á tiszta agyagos helyeken, vagy sivár ho ­mokban , bár itt egyes fajok mégis e lőkerülhetnek. Mocsaras helyeken, a mocsárbó l tartósan k iemelkedő földhátakon találhatunk földalatti gombákat .

Támaszkodjunk elsősorban is a magunk kutatásaira, másoktól ritkán kaphatunk biztos nyomravezetés t . A h o l — fő leg a B a k o n y b a n —• kérdezősködéssel is akarunk magunkon segíteni, ne „szarvasgomba" fe lő l é rdeklődjünk . Ez a szó a görög elapho-m y c e s szó révén bekerült minden nép szókincsébe (Hrischtrüffel, jelenina huba stb.) s Hol lós László nyomán ez lett, mond juk , hivatalos neve a földalatti gombáknak. Sza rvasgomba alatt azonban a n é p Ramaria fa jokat ért, a m e l y e k n e k i rodalmilag megállapított neve : korállgomba. A babonybe l i nép földi-kenyérnek nevezi a szarvas­gombát . E néven é rdek lőd jünk tehát fe lőle .

A felkutatott nyári sza rvasgomba termőfol tokat erős tüskés sövénnyel vegyük körül, hogy ott az erdei vad vagy az e l k ó b o r l ó házi sertések kárt ne tehessenek. Ilyen m ó d o n betérképezés nélkül is mindig hamar megtalál juk a termőfoltokat.

A mi sza rvasgombámk közül gyakorlati je lentősége a nagyra növő fajoknak van. Így, „ k o n y h a i " szemszögből nézve , ötféle földalatti g o m b a jöhet számításba. Ezek: a nyári szarvasgomba, T u b e r aes t ivum, a téli szarvasgomba, T u b e r bruinale, vörösbarna álpöfeteg, Melanogaster variegatus, a fehér szarvasgomba, Choi romi-ces venosus és a Maltirolo szarvasgomba, Mat t i ro lomyces terfeziodides. Mindezek a gombák , de főleg az utolsó három, kedvező k ö r ü l m é n y e k között kókuszdió nagy­ságra is megnőnek , m iko r is súlyuk fé lki lónál is t öbb lehet. A nyári és a téli szarvasgomba rendesen csak a lmanagyságú, v a g y k isebb.

A nyári sza rvasgombának a Kárpát- térségbel i e lőfordulását Hol lós Lász ló egy térképen mutatja be. Eszerint a legsűrűbben a Bakony van megszál lva. Ott Hollós a következő helyekről kapta, illetve maga is gyűjtötte. Veszprém (Jutás erdő, Várcs i alsó erdő), Hárskút mellett Kőr i s G y ö r g y erdő, Bakonybé l (Üjerdő), Zirc (Aki i ­major) , Szarvaskút (Bajor erdő) , s az Ep lény határában lévő ö k ö r h e g y . Lókút (Ke-ricser és Borzas) , Csesznek, Sikátor, Réde , Szentgál, Herend, Öskü, Ballapuszta, Olaszfalu, Farkasgyepü, Rátót. M á r k ó (Schlezinger árok, Község i erdő, Menyeke) . Teés, G i c z puszta (Kövecses erdőrész), Iharkút, Borsosgyőr , Nóráp, Pápakovács i . Nagygyimót , V á m o s . Más területre eső adatai: L i tke (Kőkapu e.), Nógrád m , K e c s ­kemét (Baracs puszta), Felsőgalla, Tata ( K o m á r o m m.), Csákvár, Füle (Sándorkai e rdő) (Fehér m ) , Borostyánkő (Vas m.), Újlak, Sáska (Vaskapu) , Uzsa, A l s ó - és Felsőörs (Zala m.), Zsel ickis lak (Kecskehát) , Endréd, Sel lye, Kak, Vrács ik (Somogy m.), Felsőtárkány, Pásztó (Heves m.). J ó m a g a m S o m o g y b a n négy te rmőhelyére buk­kantam (Pamuk, Somogyfajsz , . Bize), s kaptam Osztopánról öhlmann Vilmos er­désztől. A téli szarvasgombát Hol lós csak Vágú jhe ly rő l (Trencsén megye) kapta, egy gombakeresket íőtől . Mive l a gomba dél ibb v idékeken honos, remélhető, hogy elő­kerül a B a k o n y b ó l is, A vörösbarna álpöfeteg melegszerető, s így l eg inkább az A l ­fö ldön van el ter jedve. A fehér szarvasgomba h ű v ö s e b b tájak lakója . A Kárpát-tér­ségből Ho l lós számos te rmőhelyé t ismerteti, de azok mind k ívül esnek határainkon. Valósz ínű azonban, h o g y északi megyé inkben e lőfordul . A Mattrrolo szarvasgomba, min t medi terrán gomba , hazánknak dé l ibb részein kerülhet elő, s a többi szarvas­gombá tó l el térően, akácosokban .

Szükséges lenne a sza rvasgombák ismeretét felújítani, s az erdészi kar köré ­ből, r emélem, akadnak majd egyesek , akik neki fekszenek ennek a szép és sport­szerű tanulmánynak. Mer t a kutatás b izony fáradságos. Ha valaki szíves o lvasó im közül földalatti gombát talál, s nem tudná azt meghatározni , küldjön belőle c ímemre c ímemre (Szemere László, Somogyfajsz) néhány darabot.

Hozzászólás Ma jer Antal „A rontott erdők átalakítása" e. tanulmányához

F E K E T E J Ó Z S E F főmérnök, Vác

Majer Antalnak A z E r d ő 1958. é v i 7. s z á m á b a n m e g j e l e n t „ A r o n t o t t e r d ő k á ta lak í tása" c. t a n u l m á n y a ,igen é r t é k e s s eg í t s ége t j e l e n t a g y a k o r l a t i e r d ő ­m ű v e l ő k s z á m á r a . E l m é l y ü l t , t u d o m á n y o s e l e m z é s e k a l a p j á n t i sz táz a l a p v e t ő e lv i k é r d é s e k e t , a r o n t o t t e r d ő t í p u s o k é s á t a l ak í t á suk e l j á r á s a i n a k i s m e r t e t é ­s é v e l m e g k ö n n y í t i a r e n d s z e r e z ő é s v é g r e h a j t ó m u n k á t . A n é l k ü l , h o g y a t a n u l ­m á n y é r d e m e i t é s é r t ó k é t c s ö k k e n t e n i k í v á n n á m — h i s z e n a z t a g y a k o r l a t b a n m a g u n k is f e l h a s z n á l j u k — , s z e r e t n é k n é h á n y é s z r e v é t e l t t e n n i a z z a l a cé l la l , h o g y t ö b b o l d a l ú m e g v i l á g í t á s s a l e l ő s e g í t s ü k az i g e n b o n y o l u l t és s o k r é t ű p r o b ­l é m a t ö k é l e t e s e b b m e g k ö z e l í t é s é t . M e g g y ő z ő d é s e m u g y a n i s , h o g y m i u t á n az e r d ő g a z d a s á g o k f o k o z o t t ü t e m b e n l á t n a k h o z z á a r o n t o t t e r d ő k á t a l ak í t á sához , a p r o b l é m á k és v á l t o z a t o k s z á m o s e se t e f o g f e l s z ín r e k e r ü l n i é s e z t e r m é k e n y v i t á k a t f o g e r e d m é n y e z n i h o s s z ú i de ig .

H o z z á s z ó l á s o m c sak n é h á n y k é r d é s t f o g é r in ten i , a n é l k ü l , h o g y a p r o b l é m a te l jes f e l ö l e l é s é r e t ö r e k e d n é k .

1. A r o n t o t t e r d ő k f o g a l m á n a k m e g h a t á r o z á s á h o z h o z z á t e n n é m , h o g y r o n ­to t t e r d ő k n e k n e v e z z ü k a z o k a t a z e r d ő k e t , a m e l y e k f a t ö m e g e lényegesen az a d o t t t e r m ő h e l y e n n e v e l h e t ő e r d ő k f a t ö m e g e és m i n ő s é g e alat t m a r a d . A f a ­á l l o m á n y á l t a l ában r o n t o t t a k k o r , ha megközelítően n e m t a r t a lmaz a z a d o t t e r d ő t í p u s b a n k í v á n a t o s h á l ó z a t b a n „ V " - f á n a k m e g f e l e l ő e g y e d e k e t .

A z e r d ő g a z d á l k o d á s e g y s é g e á l t a l ában az e r d ő r é s z l e t , b á r e l ő f o r d u l , h o g y e g y e r d ő r é s z i e t e t k i s e b b e g y s é g e k r e k e l l b o n t a n u n k a g a z d á l k o d á s c é l j a és m ó d ­s z e r e m e g á l l a p í t á s a k o r . H e g y v i d é k e n e g y e r d ő r é s z l e t e n b e l ü l a t e r m ő h e l y é s f a á l l o m á n y g y a k r a n i g e n v á l t o z a t o s . E r d ő g a z d a s á g u n k t e r ü l e t é n a l ig a k a d o l y a n e r d ő r é s z l e t , a m e l y M a j e r A n t a l m e g f o g a l m a z á s a s ze r i n t n e l e n n e ron to t t . A l e g s z e b b á l l o m á n y a i n k b a n is v a n n a k k i s e b b - n a g y o b b f o l t o k , a m e l y e k b e n n i n c s V - f á n a k a l k a l m a s e g y e d é s e z e k a f o l t o k — m é r e t ü k és e l h e l y e z k e d é s ü k mia t t — n e m a l k a l m a s a k ö n á l l ó e g y s é g a lakí tására . H i b a l e n n e s z e r i n t e m e f o l ­t ok mia t t a z e g é s z á l l o m á n y r o n t o t t a m i n ő s í t é s e , e z t n e m is t e s s zük . E z é r t c é l ­sze rű azt m o n d a n i , h o g y a h o l a k í v á n a t o s V - f a l é t s z á m n a k l e g a l á b b 70°/o~a m e g ­ta lá lha tó — e z t é r t e m „megközelítően" a lat t — az m á r é r d e m e s a t o v á b b ­n e v e l é s r e .

2. A r o n t o t t e r d ő k á t a l ak í t á sának m ó d s z e r e i k ö z ö t t M a j e r A n t a l e l s ő k é n t eml í t i a még állományápolással helyrehozhatókat. E z z e l n e m t u d o k e g y e t é r t e n i . A r o n t o t t á l l o m á n y o k f o g a l m á n a k m e g h a t á r o z á s a és e m e g á l l a p í t á s k ö z ö t t e l l e n t -