Hozzátette: Vera Jourová, az Európai Bizottság európai értékekért és átláthatósá-gért felelős alelnöke azt nyilatkozta, hogy a bizottság megvizsgálta és rendben találta a koronavírussal kapcsolatban Magyarországon hozott jogi döntéseket. A nyilatkozat egyszer, s mindenkorra világossá teszi az Európai Bizottság álláspontját: minden rendben van a járvány miatt hozott magyarországi döntések-kel kapcsolatban – fűzte hozzá.

Varga Judit igazságügyminiszter arra hívta fel a figyelmet: az Európai Parlament balliberá-lis többsége úgy kíván ítéletet mondani Magyarország felett, hogy a tisztességes eljá-ráshoz fűződő legalapvetőbb elvet semmibe véve, nem teszi lehetővé a magyar kormányza-ti álláspont megjelenítését a brüsszeli vitában.

Szerinte az EP eljárása a legalapvetőbb demokratikus jogokat veszi semmibe, és nem vesz tudomást az Európai Bizottság hivatalos álláspontjáról sem, miszerint a magyar koro-navírus-törvény nem sérti az uniós jogot.

Az EP szocialista elnöke, David Sassoli hivatalos levélben utasította el, hogy a magyar igazságügyi miniszter akár szemé-lyesen, akár online bejelentkezéssel felszó-laljon az – egyébként távmunkában ülésező – parlamentben a Magyarországról szóló vitában – tudatta Varga Judit, megjegyezve: ezzel az EP úgy kíván jogállamiságról, demokratikus alapértékekről vitatkozni, hogy a tisztességes eljárás alappillérét, az érintett fél személyes meghallgatását akarja ellehe-tetleníti.

Egy demokratikus vita alapja, hogy az érin-tett félnek lehetőséget kell adni arra, hogy elmondhassa véleményét. Az Európai Parlament azonban, „nem először, szembe menve az európai alapértékekkel”, nem kíván-ja biztosítani ezt a lehetőséget – vélekedett. Varga Judit szerint ebből is látszik, hogy a vita csak látszólag szól a jogállamiságról, hiszen az EP sem az európai normákat, sem a saját eljárási szabályait nem tartja tiszteletben.

Levélben válaszolt Orbán Viktor miniszter-elnök az Európai Parlament elnökének, David Maria Sassolinak, aki meghívta a kormányfőt a testület Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitájára.

Orbán Viktor kifejtette, hogy jelenleg min-den erejét és energiáját a járvány elleni véde-kezés köti le, így a magyar kormány képvise-letében Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter tud részt venni a vitában. A miniszterelnök arra is felhív-ta az EP-elnök figyelmét, hogy az Európai Tanács soros elnöksége képviseletében egy államtitkár lesz jelen. Mindezek alapján Orbán Viktor levelében arra kérte az Európai Parlament elnökét, hogy biztosítsa a felszóla-lási lehetőséget Varga Judit miniszternek.

hírlevélwww. f idesz -eu .hueu

2020. májusA Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának hírlevele

folytatás a 2. oldalon »

A H Ó N A P H Í R E

A Bizottság bemutatta a többéves pénzügyi keretre és a Segítségnyújtási Alapra vonatkozó javaslatát

Az Európai Uniónak 750 milliárd euróra van szüksége a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk utáni helyreállításhoz – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben. folytatás a 3. oldalon »

Az Európai Parlament a magyar koronavírus törvényről vitázott

A magyar koronavírus-törvénnyel kapcsolatban rende-zett vitát az Európai Parlament május 14-én. A vitát megelőzően Deutsch Tamás Fidesz delegációvezetője elmondta: saját magát járatja le az EP, hiszen ténysze-rűen már cáfolt kérdésről kívánnak eszmét cserélni.

A H Ó N A P T É M Á J A

2

www. f idesz -eu .hu

Az Európai Parlament jó úton halad afelé, hogy a parlamentarizmus karikatúráját csinálja saját magából, úgy veszi ugyanis napirendre Magyarországot és a koronavírus-járvány visz-szaszorítása érdekében hozott magyar tör-vényt, hogy arról az Európai Bizottság megálla-pította: semmilyen módon nem sérti az uniós jogot – közölte Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, akik kijelentette: az Európai Parlament lassan az antidemokratikus és bevándorláspárti politikai erők foglyává válik.

A szélsőbaloldali, liberális képviselők azért támadják újra és újra Magyarországot, mert a magyar emberek továbbra is nemet mondanak a bevándorlásra, és kiállnak a nemzeti függet-lenségért a brüsszeli bürokratákkal szemben – hangoztatta.

„Továbbra is ki fogunk állni Magyarországért és a magyar emberekért. Nekünk Magyarország az első, akárhogy is erőlködik az Európai Parlament bevándorláspárti része. Nem fogunk engedni a magyar érdekekből” – fogalmazott.

Megfelelnek az alapelveknek a koronavírus-járvány elleni védekezésért Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések – közölte az igazságügyi miniszter az európai parlamenti képviselőknek küldött, a Facebook-oldalán is közzétett levelében.

Varga Judit bejegyzése szerint a levelet azért írta, mert az Európai Parlamentben (EP) betiltották a beszédét, amelyet Magyarország védelmében szeretett volna elmondani a magyar rendelkezésekről szóló vitán.

A miniszter levelében úgy fogalmazott: az Európai Unió történelmének legnagyobb válsá-

gával néz szembe. Az uniós állampolgárok azt várják, hogy az életükért, egészségükért és jólétükért vívott küzdelemben az EU minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa a tagállamokat. Az Európai Parlament ennek az elvárásnak nem tudott megfelelni, az intéz-mény „nem a megoldás, hanem a probléma része” – vélekedett.

Azt írta: minden európai országnak jogában áll rendkívüli intézkedéseket bevezetni az állampolgárok védelméért és a válság felszá-molásáért. A magyar kormány gyorsan, haté-kony lépéseket tett, és a magyarok áldozatvál-lalásának, fegyelmezettségének köszönhetően eddig sikerült megakadályoznia, hogy a jár-vány más tagállamokhoz hasonlóan tragikus méreteket öltsön.

Magyarország kormánya március 11-én az egészség és az élet megóvásáért, valamint a gazdaság helyreállításáért veszélyhelyzetet hir-detett ki. Ez az ország alaptörvényében szabá-lyozott rendkívüli jogrend, amely 15 napig marad hatályban, ha a kor-mány az Országgyűlés felha-talmazása alapján meg nem hosszabbítja azt. Az Országgyűlés ezt a fel-hatalmazást a koronaví-rus-járvány elleni véde-kezésről szóló törvény elfogadásával megadta – emlékeztetett a miniszter.

Felhívta a figyelmet, hogy a felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan: a kormány rendkívüli jogkö-rét a járvány és annak káros hatásainak meg-előzéséért, kezeléséért, felszámolásáért gya-korolhatja, az Országgyűlés bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is visszavonhatja a felhatalmazást, a rendkívüli intézkedések pedig hatályukat vesztik a veszélyhelyzet megszűnésével.

Az Országgyűlés rendszeresen ülésezik, és akadály nélkül gyakorolja ellenőrzési jogkörét. Működnek a bíróságok, az Alkotmány bíróság, és biztosított az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete is – emelte ki. Hozzátette: a magyar rendkívüli intézkedé-sek európai összehasonlításban nem számíta-nak egyedinek, erről alapos nemzetközi össze-hasonlító elemzés is készült, amely elérhető a kormány honlapján. Varga Judit az Európai Bizottságtól (EB) azt kéri, hogy ők is hozzák nyilvánosságra összehasonlító elemzésüket.

A levél szerint a tagállamok rendkívüli intézkedései nem veszélyeztethetik az alap-vető jogok érvényesülését, Magyarország – több tagállamtól eltérően – ezért úgy döntött, hogy nem függeszti fel az Emberi jogok európai egyezménye egyetlen cikkének alkal-mazását sem. A kormány rendkívüli intézke-dései tehát nem korlátozzák a média tevé-kenységét, és nem érintik a véleménynyilvání-

tás szabadságát.Az objektív tájékoztatás azonban a járvány elleni

hatékony védekezés elő-feltétele, és az ország az EB-vel egyetértve fontosnak tartja a dez-információ elleni fellé-pést – hangsúlyozta. Megjegyezte: a véle-ménynyilvánítás sza-

badságába nem tarto-zik bele a hazugságok

tudatos híresztelése.Az igazságügyi miniszter

felvetette: nevezheti-e magát demokratikusnak egy olyan intézmény, ahol nem magától értetődő, hogy meghallgatják a másik felet is, amelyik a járvány elleni küzde-lem legnehezebb időszakában „támadja meg az egyik tagállamot, kérdőjelezi meg intézke-déseit, és ássa alá döntései legitimitását?”

Az Európai Parlament a magyar koronavírus törvényről vitázott

folytatás az 1. oldalról »

„A balliberális oldalon vannak olyanok,

akik nem engedhetik meg maguknak, hogy ne támadják újra meg újra Magyarországot,

noha az Európai Bizottság nem állapított meg semmilyen

jogsértést a felhatalmazási törvény kapcsán”

folytatás »

3

www. f idesz -eu .hu

Szerinte ez még ellenségek között sem szok-ványos eljárás, „az európai családon belül pedig történelmi árulás.”

Hozzátette: körülbelül két évvel ezelőtt a Sargentini-jelentésről szóló szavazáson az Európai Parlament saját eljárási szabályzatát és az uniós szerződéseket is megszegte. Ma pedig a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosítják az EU egyik tagállamának – írta.

Varga Judit elismerését fejezte ki Vera Jourovának, az EB alelnökének, hogy a hóna-pok óta tartó „példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés” között több alka-lommal is kimondta, hogy Magyarország nem sértett uniós jogot a koronavírus-törvény elfo-gadásával.

Magyarország kormánya továbbra is min-dent elkövet azért, hogy megvédje polgárainak életét, egészségét, jólétét, és erejéhez mérten segítséget nyújtson másoknak is a védekezés-ben az EU határain belül és kívül. A miniszter bízik benne, hogy az EP is megtalálja a módját annak, hogy a jelenlegi „pótcselekvés” helyett méltó szerepet vállaljon ebben a feladatban – olvasható a levélben.

A vitát május 14-én lefolytatták. A magyar-országi helyzet aggodalomra ad okot, a koro-navírus elleni védekezésről szóló törvény nem tartalmaz világos időkorlátot, és szélesebb körű felhatalmazást ad a kormánynak, mint más tagországokban, de még nem indul köte-lezettségszegési eljárás Magyarország ellen – hangsúlyozta Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris vitáján.

Deli Andor fideszes EP-képviselő, az Európai Néppárt (EPP) szónokaként kijelentet-te, a vita az európai értékek és alapvető jogi elvek megcsúfolását jelentik, és a régi koncep-ciós perek idejét idézi. Aláhúzta, a balliberális oldalon vannak olyanok, akik nem engedhetik

meg maguknak, hogy ne támadják újra meg újra, immár havi rendszerességgel Magyarországot, noha az Európai Bizottság nem állapított meg semmilyen jogsértést a felhatalmazási törvény kapcsán. Azért van újra napirenden Magyarország, mert sokkal köny-nyebb üres ideológiai vitákat szervezni, mint a lényegről és a tényekről beszélni, és azzal foglalkozni, ami ténylegesen érinti és érdekli az embereket a tagállamokban – húzta alá Deli Andor.

Kiemelte, hogy a koronavírus elleni védeke-zésről szóló magyar törvényről szóló vita olyan vita, amely esetében a szervezők előre tudták, hogy az EP-képviselők legtöbbje nem tud részt venni azon, és nem tudja elmondani a vélemé-nyét. „Sajnos itt az érvek és a tények senkit sem érdekelnek” – tette hozzá.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képvi-selőcsoportja közleményében méltatlannak és kiábrándítónak nevezte, hogy a baloldal és a Soros-hálózat nem az európai polgárok sorsá-val, hanem továbbra is Magyarország megtá-madásával van elfoglalva.

A vita során ugyanazok szólaltak meg, és ugyanazokat a hazugságokat szajkózták, akik a bevándorlás elutasítása és a határkerítés fel-építése miatt folyton támadják hazánkat. Ezek a szereplők évek óta azzal vannak elfoglalva, hogy nyomást gyakoroljanak a bevándorlást határozottan elutasító magyar politikára. Most a koronavírus-törvényt ürügyként felhasználva az elmúlt hetekben soha nem látott mértékű, megalapozatlan politikai támadást intéztek Magyarország ellen az Európai Unióban.

„A baloldali többség képviselői, akik napes-tig a jogállamról papolnak, még azt sem hagy-ták, hogy a magyar kormány megszólalhasson a vitában. Az Európai Parlament balliberális többsége úgy kívánt politikai ítéletet mondani Magyarország felett, hogy a tisztességes eljá-

ráshoz fűződő legalapvetőbb elvet is semmibe vette, egyszerűen megakadályozta a magyar kormányzati álláspont megjelenítését a brüsz-szeli vitában” – fűzték hozzá.

A Fidesz–KDNP EP-képviselője, Kósa Ádám Facebookon számolt be arról, hogy Gál Kingával, Járóka Líviával, Bocskor Andreával és Hidvéghi Balázzsal közösen írásbeli hozzá-szólásokat nyújtott be a május 14-i, Vészhelyzeti kormányzás Magyarországon és annak hatása a jogállamiságra és az alapvető jogokra című vitához. „Képviselőtársaimmal a vita tárgyát képező törvény szövegét nyújtottuk be írásbeli hozzászólásként, ezzel a törvény szó szerint bekerült az Európai Parlament 2020. május 14-i ülésnapjának jegyzőkönyvé-be, örökre” – írta Kósa, aki emlékeztetett: „a törvénynek köszönhetően a magyarországi védekezés az egyik legsikeresebb volt az Európai Unión belül”. „Remélem mostanra mindenki tisztán látja már, hogy az Országgyűlést nem függesztették fel, a külön-leges intézkedések pedig csak a járvány keze-lésére korlátozódtak. Az írásbeli hozzászólása-ink így az elmúlt tíz év legnagyobb álhírkampá-nyának bizonyítékai lesznek” – írta.

Gyorsan bebizonyosodott, hogy a Magyarország elleni jogállamisággal, veszély-helyzettel kapcsolatos hazai és nemzetközi rágalomhadjárat alaptalan volt” – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter május 27-én, miután benyújtotta a veszélyhelyzet visszavo-násáról szóló törvényjavaslatot.

A koronavírus-járvány idején a veszélyhely-zet jogrendje biztosította a kormánynak a szükséges mozgásteret, addig, amíg ez indo-kolt volt. Bár a járványveszély nem múlt el, de köszönhetően a magyar emberek együttműkö-désének, összefogásának és fegyelmezettsé-gének, eljött az a pillanat, amikor enyhíteni lehet a szabályokon.

Von der Leyen az Unió 2021 utáni hétéves pénzügyi keretéről (MFF), valamint az uniós bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor elmondta: új generáció néven indítanák el a helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna.

Aláhúzta, a gazdaság megmentéséhez pél-dátlan mértékű beruházásokat kell finanszíroz-ni. A program révén a tagállamok könnyebben férnek majd hozzá ezekhez a pénzügyi lehető-ségekhez. A kölcsönöket és vissza nem térí-tendő hiteleket az európai költségvetésen keresztül folyósítanák. A támogatás és a hitel-felvétel önkéntes alapon történik.

Az új generáció programból származó támogatás valamennyi tagállam számára elér-hető lesz, de a krízis által leginkább érintett területeken összpontosul. A program a magán-befektetések ösztönzésével kívánja újraindítani az uniós gazdaságot. Pénzügyi támogatást fog nyújtani a beruházásokhoz és az olyan refor-mokhoz, mint a zöld és a digitális átállás, vala-mint a nemzeti gazdaságok ellenálló képessé-gének javítása. A tervezet alapján Magyar-országnak az alapból 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 6,9 milliárd euró hitel állna rendelkezésére.

Deutsch Tamás a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője elmondta, hogy bár vitathatatlanul vannak pozitívumok a cso-magban, de jelenlegi formájában összességé-ben túl sok optimizmusra mégsem ad okot a javaslat. Hozzátette: siker, hogy a javaslat sze-

rint az új Helyreállítási Eszközt nem a többéves pénzügyi keretterv (MFF) forrásainak a terhére, és ezáltal nem a hagyományos uniós fejlesztéspolitikák, a

regionális fejlesztési programok és a közös agrárpolitika rovására hoznák létre. Ezek a fej-lesztési programok már többszörösen bizonyí-tották hasznosságukat. A többéves pénzügyi kerettervvel kapcsolatban a tagországok két-harmada, köztük Magyarország által megfogal-mazott korábbi kritikák az előző javaslatokhoz képest szinte változatlan új előterjesztés kap-csán is megalapozottak.

Győri Enikő az EP Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságának tagja-ként hangsúlyozta: Magyar-ország az elmúlt években kiemelkedő gazdasági

sikert ért el, és a járvány kezelésében is élen jár. Ennek köszönhetően a koronavírus okozta válság várhatóan kevésbé fogja megviselni a magyar gazdaságot, mint az uniós átlag. Indokolatlan lenne ugyanakkor, ha a közép- és kelet-európai tagállamok azért nem részesül-hetnének kellő mértékben a forrásokból, mert egyrészt sikeresen kezelték a járványt, más-részt fegyelmezett költségvetési politikájuk révén éveken át csökkentették államadósságu-kat. A válság valamennyi országot sújtotta; fontos, hogy a helyreállítási forrásokból is igazságos módon, ugyanolyan feltételek mel-lett részesüljenek, legyenek az eurózónához

tartozó, vagy azon kívüli tagállamok. „Az nem fordulhat elő, hogy a szegényebb tagállamok finanszírozzák a gazdagabbakat” – emelte ki.

Deutsch Tamás az EP Költségvetési- és Regionális Fejlesztési Bizottságainak tagjaként a Helyreállítási Eszköz kohéziós politikát támogató forrásai kapcsán kiemelte: a kohéziós politikához hasonlóan minden tagállam részesülni fog ezek-ből, és a korábban bevezetett rugalmas végre-hajtási szabályok lesznek érvényesek. Ugyanakkor itt is fontos, hogy a források elosztá-sánál figyelemmel kell lenni a tagállamok közti gazdasági fejlettségbeli különbségekre, valamint a válság által érintett gazdasági szektorok álla-potára. A felzárkózás és a gazdasági növekedés előmozdítása a kohéziós politikán keresztül kulcsfontosságú lesz a válságot követően.

Hidvéghi Balázs, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja elmondta: a közös agrárpolitika (KAP) költség-vetésére vonatkozóan

Magyarország álláspontja változatlan: azt reál-értéken a jelenlegi szinten kell tartani. Az új KAP jóval magasabb környezeti elvárásai komoly többletterhet jelenthetnek a gazdálko-dók számára, melyet a múlt héten megjelent két stratégiában – A termőföldtől az asztalig, illetve A biodiverzitás stratégiában – foglalt bizottsági célkitűzések csak fokoznak. A straté-giákban megjelent célszámok jelenleg kivite-lezhetetlennek tűnnek; veszélyeztetik a bizton-ságos élelmiszerellátást, és az élelmiszer- és alapanyagárak emelkedéséhez vezethetnek.

Deutsch Tamás a Magyar Hírlapnak adott interjújában úgy fogalmazott: „A javaslat azért drámai, mert ha a nekünk, magyaroknak járó fejlesztési források nem kerülnek bele a Magyarországnak járó úgynevezett nemzeti borí-tékba, hanem azok a közvetlen brüsszeli forrá-sok kalapjába kerülnek, akkor a minket illető uniós támogatások 97-98 százalékát el fogjuk veszíteni. A közvetlen brüsszeli forrásokból az egy adott országból benyújtott pályázatok akko-ra támogatást kapnak, amekkora az adott ország lélekszámának, gazdasági teljesítményének az aránya az Unió összlélekszámához és összesí-tett gazdasági teljesítményéhez képest. Ez Magyar ország esetében 2-2,3 százalék, azaz ha a nekünk járó támogatás a magyar nemzeti borí-tékba kerül, akkor az uniós források száz száza-léka jut el a magyar vállalkozásokhoz, önkor-mányzatokhoz, egészségügyi, oktatási intézmé-nyekhez, polgári közösségekhez, míg ha ez a pénz közvetlen brüsszeli forrás, akkor a nekünk járó uniós támogatás 97-98 százalékát elveszít-jük. Nagyon remélem, hogy a magyarországi ellenzéki pártok európai parlamenti képviselői észhez térnek, és nem úgy néz majd ki a mosta-ni költségvetési alkufolyamat az Európai Parla-mentben, mint a hét évvel ezelőtti, amikor huszon-hét ország kormánypárti és ellenzéki képviselői – a köztük meglévő, még oly súlyos viták ellené-re – közösen lobbiztak azért, hogy minél több uniós költségvetési pénzhez jusson az országuk, míg a magyarországi ellenzéki képviselők az Orbán-fóbiájuktól vezettetve azon voltak, hogy minél kevesebb pénzt kapjon a hazájuk.

A Bizottság bemutatta a többéves pénzügyi keretre és a Segítségnyújtási Alapra vonatkozó javaslatát

Az Európai Uniónak 750 milliárd euróra (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) van szüksége a koronavírus-járvány okozta példátlan gazdasági és társadalmi károk utáni helyreállítás-hoz – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament egynapos, rend-kívüli plenáris ülésén.

4

www. f idesz -eu .hu

folytatás az 1. oldalról »

5

www. f idesz -eu .hu

A járvány megfékezésével, az élet és a gazdaság újraindításával és nem értelmetlen ideológiai vitákkal kell foglalkozni

Az Európai Parlament (EP) május 15-én sza-vazott az átdolgozott többéves pénzügyi kerettervhez (MFF) és Helyreállítási Alaphoz kapcsolódó állásfoglalásról. Az EP szerint a következő pénzügyi keretterv kulcsfontossá-gú szerepet játszik majd az európai nemzet-gazdaságok válság utáni fellendítésében.

Deli Andor fideszes EP-képviselő plenáris felszólalásá-ban megerősítette: a következő többéves pénzügyi keret kulcsfontosságú szerepet játszik a nemzetgazdaságok válság utáni fellendítésében, ezért szükséges, hogy ambiciózus és megfelelő méretű legyen. A krízis súlyos-ságára való tekintettel ugyanakkor a Bizottság által létre-

hozni tervezett Helyreállítási Alapra is szükség van, de az nem történhet a hagyományos uniós politikák – a Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika – rovására, amelyek már többszörösen bizonyították hasznosságukat.

Győri Enikő, az EP Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságának tagjaként hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt években kiemelkedő gazdasá-gi sikert ért el, most a járvány kezelésében is élen jár, ennek köszönhetően a koronavírus okozta válság vár-hatóan kevésbé fogja megviselni a magyar gazdasá-

got, mint az uniós átlagot. Arányosan a harmadik legtöbb forrást mozgósít-juk a válság leküzdése érdekében. Minden elvesztett munkahely helyére újat hozunk létre. Ezt a jó teljesítményt ugyanakkor nem érheti anyagi hát-rány uniós szinten. Az Unió nem jutalmazhatja mások felelőtlen gazdálko-dását, vagy a járvány félrekezelését a helyreállításra szánt forrásokból.

Deutsch Tamás az EP Költségvetési- és Regionális Fejlesztési Bizottságainak tagjaként kimelte: a felzárkózás és a gazdasági növekedés előmozdítása a kohéziós politikán keresztül kulcsfon-tosságú lesz a válságot követően. A kohéziós támo-gatások felhasználásában a közelmúltban bevezetett

rugalmasságot pedig legalább az új többéves pénzügyi keret első évei-ben meg kell őrizni.

Deutsch Tamás a Fidesz-KDNP delegációvezetője ugyanakkor felhív-ta a figyelmet arra, hogy a most elfogadott szövegben az EP két, eddig ritkán tapasztalt újdonsággal rukkolt elő. Egyrészt éles kritikát fogalmaz meg az Európai Bizottsággal szemben, mikor az EU hitelességének megőrzése érdekében arra szólítja fel a Bizottságot, hogy a helyreállítási stratégia bemutatásakor tartózkodjon a félrevezető adatok prezentálásá-tól, valamint pénzügyi varázslatok és kétségbe vonható multiplikátor hatások használatától. Másrészt a most elfogadott állásfoglalásban az EP józanabbul gondolkodó képviselőinek álláspontja érvényesült: az egész Európát érintő gazdasági válsággal való küzdelemben nem fölös-leges pártpolitikai vitákra, hanem az élet és a gazdaság újraindítására, a válság következményeinek felszámolására kell fókuszálni.

Ennek a német alkotmány-bírósági döntésnek komoly következményei lesznek, hiszen egy hatalmas szöget vert be az európai main-stream hez tartozó politikai,

értelmiségi és újságírói elit által szeretve imá-dott birodalmi elképzelés koporsójába – mond-ta Deutsch Tamás, a Fidesz delegációvezető-je. Hozzátette: eddig az Európát egy nemzetek felett álló birodalmi elképzelés alapján átalakíta-ni akaró erők egyik legfőbb tevékenysége éppen a tagállamok alkotmányos szuverenitás-nak módszeres felszámolása volt. De ez az alkotmánybírósági döntés most világosan kimondta, hogy eddig és ne tovább! Nem lehet már tovább csorbítani lopakodó hatáskör-elvo-násokkal a tagállamok nemzetállami alkotmá-nyos szuverenitását. Ugyan a döntés következ-ményeit még pontosan elemezni kell, az azon-ban már most biztos, hogy rövid, közép és

hosszú távon is rendkívül nagy jelentősége lesz ennek a határozatnak, ami akár a jelenleg éppen zajló vitákra és folyamatokra is hatással lehet. Ez a döntés ugyanis világosan azt jelzi, hogy nemcsak hogy nincsenek felszálló ágban az Európát birodalmi logika mentén átalakítani akaró erők, de valójában már utóvédharcot folytatnak azokkal az elgondolásokkal szemben, amelyek az erős és szuverén nemzetek sikeres együttműködésére épülő EU-t szorgalmazzák.

Trócsányi László EP-képviselő a Magyar Nemzetben megjelent cik-kében fejtette ki vélemé-nyét a német alkotmánybí-rósági döntésről. Ebben

azt írja: „A konfrontáció az uniós és a tagállami intézmények között az elmúlt években kódolva volt. A tagállamok kormányai gyanakodva figyelik a lopakodó hatáskörgyakorlást. A nem-zeti alkotmánybírságok pedig egyre gyakrab-

ban hoznak olyan döntéseket, amelyek megle-pik az európai uniós intézmények vezetőit. A tagállamok alkotmányos identitására való hivatkozás – amelyet a magyar Alkot-mánybíróság alkotmányos önazonosságként definiált – egyre gyakrabban jelenik meg az alkotmánybíróságok joggyakorlatában. Az uniós jog elsőbbségének korlátja ugyanis maga a nemzeti alkotmány. A magyar alaptör-vény hetedik módosítása rögzítette is, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmá-nyos identitás tartalmi elemeit pedig az alap-törvény alapján az Alkotmánybíróság esetről esetre határozza meg.

Az uniós centralizációs és teljes elsőbbség-re (szupremációra) irányuló törekvésekkel szemben tanúi lehetünk egy védelmi mechaniz-mus kialakulásának. A szerződések urai a tag-államok, a nemzeti alkotmányok adják az alap-ját az európai integrációnak, a tagállamok kezében összpontosul a demokratikus kontroll. A tagállamok alkotmányos intézményei nem nézik jó szemmel az uniós intézmények sokszor voluntarista és valódi kontroll nélküli törekvése-it, ezért ennek időszakonként hangot is adnak. A tagállami alkotmánybíróságok az alkotmá-nyos berendezkedés őrei, és e szervek azok, amelyek az át nem ruházható szuverenitás védelmében járnak el.”

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Németországot egy alkotmánybírósági ítélet miatt

Kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bizottság a német kormány ellen egy alkotmánybírósági ítélet miatt, amely szembeszegül az Európai Unió Bíróságával.

6

www. f idesz -eu .hu

Deli Andor fideszes EP- kép viselő a vita során kiemelte, hogy az idegen-forgalom újraindulásának érdekében fontos, hogy a tagállamok gazdasági és

munkahelyvédelmi intézkedéseit az Európai Unió megfelelően támogassa.

,,Az idegenforgalmi szektor az egyik legna-gyobb kárvallottja a COVID-19 járványnak, ezért kiemelten fontos, hogy mihamarabb újra-

indulhasson a turizmus Európában. Ez nem lesz lehetséges a tagállamok összehangolt intézkedései nélkül. Az Európai Bizottság fel-adata, hogy segítse ezt a koordinációt, ugyan-akkor a tagállamok szabadon kell, hogy dönt-senek a határaik megnyitásárának üteméről

tekintettel a járványhelyzet alakulására.” – mondta el Deli Andor.

,,A koronavírus járvány minden bizonnyal megváltoztatja az utazási szokásainkat. Használhatjuk ezt arra is, hogy népszerűsítsük a helyi, kevésbé ismert turisztikai célpontokat. Így szélesíthetjük a kínálatot az utazni vágyók előtt, és segítjük a helyi vállalkozásokat is. Ezzel mindenki jól jár: az utazók és a vendéglá-tók is. Az Európai Bizottság feladata pedig az, hogy reklámkampányokkal népszerűsítse az Európán belüli turizmus előnyeit” – tette hozzá a néppárti politikus.

,,Magyarországon a turizmus 9%-kal járul hozzá a nemzeti össztermékhez, és hasonlóan magas arányban a foglalkoztatottsághoz is. Ez is mutatja, milyen fontos a munkahelyek meg-védése, a vállalkozásaink támogatása az ide-genforgalmi és vendéglátói ágazatban. Ma -gyar ország kormánya mindent megtesz ezért, de az Uniónak is támogatnia kell a tagállami törekvéseket, ezért a turizmusnak és a munka-helyvédelemnek megfelelő szerepet kell találni az uniós helyreállítási csomagban” – emelte ki Deli a téma kapcsán.

A munkahelyek megvédése a cél a turizmus területén

Az Európai Parlament (EP) Közlekedési és Idegen forgal-mi Bizottságának (TRAN) ülésén tárgyalták az Európai Bizottság által javasolt Idegenforgalmi és közleke-dési intézkedés csomagot.

A képviselők üdvözölték a magyar biztos a térség bővítéséért tett erőfe-szítéseit. Gál Kinga fideszes EP-képviselő hozzászólásában kiemelte, hogy szimbolikus jelentőségű volt a szerdai EU-Nyugat-Balkán csúcsta-lálkozó, mely egyben az uniós perspektíva megerősítésének kifejezése a régió számára.

Várhelyi Olivér bővítésért felelős magyar biztos sikeresnek értékelte a csúcstalálkozót, amelynek megrendezése a világjárvány körülményei

között azt a politikai üzenetet fejezi ki, hogy az EU-nak prioritás a nyugat-balkáni bővítés.

Gál Kinga, az Európai Parlament EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóhoz készített ajánlásának nép-párti felelőseként elmondta: „Elismerés illeti a bővíté-si biztost, mert az általa jegyzett bővítési módszertan

tette lehetővé a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával.”

A képviselő felhívta a figyelmet: „Lényeges a minél több támogatás, segítség eljuttatása a Nyugat-Balkánra ezekben a válságos napokban. Pozitív fejlemény a biztos által bejelentett pénzügyi csomag, amely célja a nyugat-balkáni államok támogatása a COVID-19 világjárvány kezelésé-ben. Ezért is volt szimbolikus jelentőségű a szerdai EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó és egyben az uniós perspektíva megerősítését is kifejez-te a régió számára.” Gál Kinga szerint a csatlakozási perspektíva kézzel-foghatóbbá

EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó: újabb politikai üzenet a térségnek

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) rendkívüli ülésen hallgatta meg Várhelyi Olivér bővítési biztost a EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó eredményeiről.

7

www. f idesz -eu .hu

Helyzetjelentések és javaslatok a CDI elnökségi ülésén

A koronavírus-járvány helyze-téről és a gazdaság helyreál-lításáról tárgyaltak a keresz-ténydemokrata irányultságú centrumpártokat tömörítő politikai szövetség, a Centrist Democrat International (CDI) tanácskozásán.

Az ülésen felszólalt Orbán Viktor miniszterel-nök, a szervezet alelnöke. A tanácskozáson a KDNP-t Hölvényi György európai parlamenti képviselő, a párt alelnöke és nemzetközi igazga-tója képviselte.

A világ 73 országának 94 tagszervezetét magába foglaló CDI ülésén Orbán Viktor létfon-tosságú kérdésnek nevezte, hogy a gazdaság minél gyorsabban növekedési pályára álljon. A miniszterelnök a gazdaság újraindítása kapcsán elsődleges feladatként határozta meg a lehető legszélesebb körű munkahelyteremtési progra-mok elindítását. Mindezt a koronavírus-járvány elleni intézkedésekről elfogadott határozatban is rögzítették a résztvevők.

Hölvényi György KDNP-alelnök határozat-hoz benyújtott javaslataiban sürgette, hogy az Európai Unió nyújtson hathatós és látható humanitárius segítséget a pandémia áldozatai részére. A javaslat szerint a hatékonyság érde-kében helyi döntéshozókkal, köztük az egyhá-zakkal partnerségben kell cselekedni a legel-esettebb helyzetben lévőkért. A segítséget vigyük el a leginkább rászorulók részére, és ne a bajt hozzuk Európába, hangsúlyozta alapelv-ként a javaslat.

A CDI által elfogadott határozatban a szer-vezet a második világháború óta kialakult legna-gyobb válságnak minősíti a helyzetet, elismeri többek között az egészségügyi dolgozók és a rendvédelmi hatóságok áldozatvállalását a jár-vány leküzdése érdekében, támogatja a vakcina kifejlesztésére tett erőfeszítéseket, továbbá gazdaságvédelmi intézkedéseket fogalmaz meg a munkahelyteremtés és a nemzetközi kereskedelem érdekében.

A középtávú hitelek formájában nyújtott támo-gatás célja, hogy segítsen ezen országok fizetésimérleg-krízisén: az így megnövekedett mozgásterüket a koronavírus okozta gazdasá-gi válság elleni harcra fordíthatják. Mindezért cserébe elkötelezik magukat az európai érté-kek és reformok mellett.

Győri Enikő fideszes EP-képviselő, a Nyugat-Balkánnal és Ukrajnával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok felelőse kiemelte: „Sem a vírus, sem

annak gazdasági következményei nem tisztelik az országhatárokat. Érdekünk, hogy a csatlako-zásra váró országok és az Unió szomszédai mielőbb talpra tudjanak állni. Támogatjuk ezen államok erőfeszítéseit, amelyeket most az emberéletek és a gazdaságuk védelmében kénytelenek tenni. A szomszédos régiók gazda-sági és társadalmi stabilitása révén az uniós országok biztonságát erősítjük.”

Győri Enikő hozzátette: „Reményeim sze-rint a támogatás segít a csatlakozás előtt álló nyugat-balkáni országoknak átvészelni a válsá-got, és így erőforrásaikat olyan reformokra fordíthatják, amelyek előmozdítják uniós felzár-kózásukat. Nem felejthetjük el, hogy hazánk és Görögország között továbbra is egy geostratégiai lyuk tátong, amivel ha nem törő-dünk, akad majd olyan nagyhatalom, amelyik fog. A gyors fellépéssel most fontos üzenetet küldünk ezen országoknak: figyelünk rájuk és nem hagyjuk őket magukra e példa nélküli krí-zis idején sem”– mutatott rá.

Bocskor Andrea nép-párti politikus kiemelte, hogy a tíz támogatott országba a Keleti Partner-ség három társult országa is beletartozik, így Grúzia

150 millió eurós, a Moldovai Köztársaság 100 millió eurós, Ukrajna pedig 1,2 milliárd eurós támogatásban részesül. Mindhárom ország gazdaságát és stabilitását súlyosan érinti a koronavírus-válság, ezért döntött a Bizottság a gyorssegély mellett. A támogatás kulcsfontos-ságú, hiszen hozzájárul az olyan, az Unióval közösen vallott értékek erősítéséhez, mint a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok tiszteletben tartása, hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, továbbá az adott országok gazdasági összeomlásának megaka-dályozásában is jelentős szerepe van.

Ukrajna makrogazdasági stabilitása újra nyomás alá került a márciusban kezdődött kormányátalakítás miatt, amely egybeesett a globális koronavírus-válság kitörésével. Ezért az EU korábban már elkülönített egy 190 millió eurós támogatást a járvány által okozott károk enyhítésére, az egészségügy, illetve a gazda-ság megsegítésére.

„Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás fontos gesztus az Európai Unió részéről, mellyel kifejezi, mennyire fontosak a keleti partner-országok és hogy ebben a rendkívüli helyzet-ben is számíthat Ukrajna, Georgia és Moldova az európai segítségre. Ukrajna mindig kiemelt támogatásban részesült az EU részéről, s ez most is így történt. Az 1,2 milliárd eurós kedve-ző feltételek mellett nyújtott hitel kiemelten fon-tos a koronavírus járvány okozta negatív társa-dalmi és gazdasági következmények enyhítésé-ben az országban, amiért cserébe joggal elvár-ható, hogy Ukrajna ne térjen le a reformok útjáról, vegye komolyan a korrupció elleni küz-delmet és a demokratikus jogállamiság elveihez való közelítést, s a reformok végrehajtása során kötelezze el magát az alapvető emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása és végre-hajtása mellett, garantálja azokat” – nyilatkozta Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője.

Segítünk, hogy az EU partnerországai, elsősorban a Nyugat-Balkán és Ukrajna mielőbb kilábaljanak a válságból

Az Európai Parlament plenáris ülésén megszavazta az EU tíz bővítési és szomszédságpolitikai partnerének nyújtandó, 3 mil-liárd eurós összegű makroszintű pénzügyi segítséget (MFA).

8

www. f idesz -eu .hu

Deutsch Tamás fi de-szes EP-képviselő, a zár-számadások néppárti felelőse felhívta a figyel-met, hogy az Európai Bizottság zárszámadási

jelentése fordulatot jelent az Orbán-kormánnyal szemben folyamatosan hangoz-tatott korrupciós vádaskodásokat illetően. „A jelentés egyértelműen kimondja, hogy Magyarországgal kapcsolatban a 2010 előtti időszakban gyökerező rendszerszintű pénz-ügyi visszaélések és korrupciós ügyek jelen-tik a legfőbb problémát” – tájékoztatott a képviselő.

A mentesítési eljárás az Európai Parlament (EP) pénzügyi ellenőrzési eszköze, mellyel egyrészt vizsgálja az uniós intézmények sza-bályos működését, másrészt ellenőrzi az EU költségvetése végrehajtásának és felhaszná-lásának hatékonyságát és törvényességét. Az Európai Számvevőszék által elvégzett vizsgálatot követően az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) illetékes az ellenőrzést lefolytatni, melynek alelnöke Deutsch Tamás, egyúttal az EP zárszámadási jelentésének néppárti felelőse is. A mentesí-tési eljárást a zárszámadási jelentések plená-ris elfogadása zárja le.

„Az Európai Bizottság elfogadott zárszám-adási jelentése fordulatot jelent az Orbán-kormánnyal szemben folyamatosan hangozta-tott korrupciós vádaskodásokat illetően. A jelentés egyértelműen kimondja, hogy Magyarországgal kapcsolatban a 2010 előtti időszakban gyökerező rendszerszintű pénz-ügyi visszaélések és korrupciós ügyek jelentik a legfőbb problémát. A jelentésből megállapít-ja, hogy a 2010 előtti szocialista-liberális kor-mányzás idejére vezethető vissza a rendszer-szintű problémák megjelenése. A szabálytalan-ságok, visszaélések kiugró növekedése is 2007-től erősödött, a közbeszerzési eljárások-ban az összeférhetetlenség ellenőrzésének rendszerszintű hiányát állapította meg a jelen-tés, mind a strukturális, mind a mezőgazdasági alapok esetében” – mondta el Deutsch Tamás a parlamenti szavazások kapcsán.

Az EP plenáris ülésén elfogadott ellenőrzési jelentésben az áll, hogy 2018-ban még mindig a szocialista-liberális kormányzás súlyos kor-rupciós ügyei és visszaélései jelentik a legfőbb problémát Magyarország esetén. A zárszám-adás úgy fogalmaz, hogy az Orbán-kormány vállalt kötelezettséget arra, hogy orvosolják a helyzetet, beleértve egy könyvvizsgáló cég megbízását a közbeszerzési eljárások felülvizs-gálatára – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.

A zárszámadási jelentések plenáris elfogadása

Az Európai Parlament videokonferencia formájában meg-tartott ülésén szavazott a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó zárszámadási jelentésekről Brüsszelben.

Tagállami hatáskör az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) május 25-i ülésén ismét előjött az Isztambuli Egyezmény és annak ratifikálása, mellyel kapcsolatban Járóka Lívia, az EP fideszes alelnöke és a FEMM Bizottság tagja az alábbiak szerint fejtette ki a véleményét.

A férfiak és a nők közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapvető értéke. Ez azonban nem az egyetlen érték, hisz jelen van többek között a kisebbségi jogok

tiszteletben tartása, a demokrácia, a jogállami-ság és a szubszidiaritás. Itt olyan értékhierarchi-ával nézünk szembe, amelyet nem könnyű ren-dezni. Melyik áll előbb?

Míg az EU a nemek közötti egyenlőség globá-lis vezetője, és jelentős előrelépést tett az elmúlt évtizedekben, a nemi alapú erőszak és a sztere-otípiák továbbra is fennállnak. Mindazonáltal az EU tagállamai a Szerződések keretein belül dol-goznak, ezért mindent megtesznek a megkülön-böztetés és a nemi alapú erőszak elleni küzde-lem érdekében. Ezért arra kérem valamennyi kollégámat, hogy tartsák tiszteletben a tagálla-mok hatásköreit, és hagyják nekik eldönteni, hogy csatlakozni kívánnak-e az Isztambuli Egyezményhez vagy sem. (Járóka Lívia facebook bejegyzése nyomán)

9

www. f idesz -eu .hu

Elkötelezettek vagyunk a klíma- és természetvédelem kérdésében

A magyar kormány környe-zetvédelem kapcsán elért eredményei cáfolják az ellen-zéki vádakat. Cseh Katalin környezetpolitikával össze-függő kritikáival kapcsolat-ban egyszerű a válasz: néz-zük meg a számokat.

Magyarország egy azon huszonegy állam közül, amely sikeres gazdasági növekedést valósított meg, miközben csökkentette a szén-doixid kibocsátását.

1990 óta az üvegházhatású gázok kibocsátá-sa 32 százalékkal csökkent, és az energiafo-gyasztás is 15 százalékkal esett vissza. Mindeközben versenyképesek maradtunk úgy, hogy az energiaárakat is alacsonyan tartottuk. 2018-ban Magyarország kiemelkedő, 4,9 szá-zalékos növekedést ért el, és az üvegházhatá-sú gázkibocsátás további 0,6 százalékkal csökkent. Ellentétben más, a Momentum által klímabajnokként emlegetett uniós tagállamok-kal, Magyarországnak sikerült teljesítenie a 2020-as uniós csökkentési célt. Bizonyos korábbi, Magyarország Kormánya által javasolt intézkedések kapcsán a járványhelyzet ered-ményeként a gazdaság újraindításának szá-mos egymásra épülő intézkedése között meg kell jelennie ugyanakkor annak is, hogy léleg-zetvételhez jussanak a hazai vállalkozások, hiszen közülük is sokan válságba kerültek. (Tóth Edina facebook bejegyzése nyomán)

Az európai szemeszter útmutatást ad a nemzeti kormányok számára a gaz-dasági helyreállítási terveik-hez és a reformokhoz, ame-lyeknek például a zöld és a

digitális átmenetre kellene összpontosítaniuk – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke. Hozzátette, hogy a sze-meszter tavaszi országspecifikus ajánlásai a legsürgetőbb feladatokra helyezik a hangsúlyt, végrehajtásuk most fontosabb, mint valaha. Felhívta a figyelmet azonban, hogy további olyan összehangolt ambiciózus stratégiákra is szükség van, mint az Európai Bizottság szer-dán bemutatott helyreállítási alapja, mivel az uniós tagállamokban különböző lesz a járvány utáni fellendülés szintje. A biztos rámutatott arra is, hogy a helyreállítási tervről sürgősen meg kell állapodni az uniós intézményekben, mivel a forrásoknak mielőbb el kell jutniuk a kedvezményezett országokba. Kiemelte ugyanakkor, hogy a válság megszűnése után a tagállamoknak vissza kell térniük a felelős költ-ségvetési politikához.

Győri Enikő fideszes képviselő, az ülés néppárti vezérszónoka elmondta: „Az európai szemeszter a mostani válság idején is a tagál-lami gazdaságpolitikák koordinációjának egyik fontos eszköze. Most figyelmünket elsősorban a rövidtávú megoldásokra kell összpontosíta-nunk, hisz ezekkel tudjuk mérsékelni a járvány okozta közvetlen károkat: megmenteni vállala-tainkat és a munkahelyeket. Nem feledkezhe-tünk meg ugyanakkor Európa jövőjéről sem: a digitális és környezetbarát átállásról és a tag-államok fejlettségi szintjei közti szakadék fel-számolásáról.”

A magyar néppárti képviselő a válságkeze-lés kapcsán rámutatott: „Fel kell készülnünk az államháztartási hiány és államadósság növe-kedésére, hisz most ez az ára a gazdaság megmentésének. Nem halmozhatunk fel azon-ban felelőtlenül adósságot a jövő nemzedékek számlájára, már most gondolnunk kell a hitelek visszafizetésének mikéntjére is. A napvilágot látott Helyreállítási Eszköz költségét a mostani tervek alapján gyermekeink, de még unokáink is törlesztenék.”

A képviselő kiemelte: „Magyarországot sta-bil fejlődési pályán érte a válság, így a korona-vírus is másokhoz képest kevésbé viseli meg a gazdaságot. A kiemelkedő magyar teljesít-ményt az Európai Bizottság is elismeri.”

Győri Enikő felszólalásában is hangsúlyoz-ta: „Az európai szemeszter túl fontos gazdasá-gi eszköz ahhoz, hogy hagyjuk, elveszítse az eredeti szerepét és rossz kezekben politikai fegyverré váljon. A fókusz megtartása gazda-sági értelemben is fontos. Ismerjük már a korábbi évek tapasztalataiból, hogy a tagálla-mok az ajánlások csupán 40%-át hajtották végre a gyakorlatban. Mindezek ellenére óriási a nyomás a Bizottság részéről az eszköz ere-deti rendeltetési körének kiszélesítésére. Ez nem egy járható út, ha tényleges eredménye-ket várunk. Fontos, hogy a problémákat a Szerződésekben is rögzített szinteken orvosol-juk, ilyen a munkanélküliség és minimálbér kérdése is, amelyek tagállami kompetenciák, ezekről ne rendelkezzünk EU-s szinten” – zárta a felszólalását a képviselő.

Nem fizethetik az unokáink a mostani válság árát! Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságában a képviselők átfogó megbeszélést folytat-tak az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai-ról. Az ülés vendége volt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és emberközpontú gazdaság felelőse, továbbá Paolo Gentiloni gazdasági, illetve Nicolas Schmidt mun-kaügyi biztos.

XV. évfolyam, 5. szám2020. május, megjelenik havonta

· Felelős kiadó: Európai Parlamenti Magyar Néppárti Delegáció Titkárság

· Postacím: Vajna Márton, delegációs titkárság, Parlement Européen – ASP09 E151, 60 Rue Wiertz, B–1047, Bruxelles

· Telefon: +32 2 28 37544; · Fax: +32 2 28 49871

· E-mail: epp-hundeleg@europarl.europa.eu

· A szerkesztőbizottság elnöke: Répássy Lenóra

hírlevéleu

A kontaktkövetésre szolgáló mobilalkalmazások elősegíthetik a kijárási korlátozások feloldását Európában

A koronavírus-járvány kitörése óta a tagálla-mok az Európai Bizottság támogatásával folyamatosan értékelik a válság kezelésére szolgáló digitális megoldásokat.

Az Európai Parlament plenáris vitáján a képviselők megállapították, hogy a vírus terjedésének megféke-zésére szolgáló, a fertőzöttekkel való érintkezést nyo-mon követő alkalmazások valóban hasznosak lehetnek a járványkezelés során. Tóth Edina fideszes EP-képviselő üdvözölte a tervezett uniós eszköztárat,

és kiemelte: „Az összehangolt, a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazások fontos szerepet játszhatnak a válságkezelés azon szakaszában, amikor elérkezik az idő a közösségi távolságtartási intézkedések uniós szintű megszüntetésére”.

Tóth Edina írásbeli felszólalásában rámutatott: a mobilalkalmazások figyelmeztethetnek bennünket a kockázatokra, és támogathatják a tagál-lamok egészségügyi hatóságait a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésében, ami elengedhetetlen az uniós fertőzési láncok megszakítá-sához. A néppárti politikus szerint folytatni kell a járványgörbe ellaposítá-sát, alapvetően fontos, hogy azt továbbra is alacsony szinten tartsuk. „Az előírásoknak megfelelő digitális technológiák nélkül az eddigi megközelí-tés nem lehet kellően hatékony” – tette hozzá az EP-képviselő.

Az Európai Bizottság szerint az új eszköztár jövőbeli fejlesztései során közös megközelítést kell kidolgozni egyes funkciókra, különösen a tájé-koztatásra és a tünetkövetésre vonatkozóan. Az uniós testület megje-gyezte, hogy fontos a tagállamok együttműködése is annak érdekében, hogy a gyakorlati eszközök használatát kidolgozhassák.

Tóth Edina kiemelte, hogy a mobilalkalmazások jól kiegészíthetik az érintkezések manuális nyomon követését, és segíthetnek megszakítani a vírus fertőzési láncát. Hangsúlyozta azonban, hogy a mobilalkalmazások-ra vonatkozó eszköztárat alaposan átgondolt adatvédelmi iránymutatá-soknak is ki kell majd egészíteniük. „Törekednünk kell a magánélet védelmét erősítő technológiai megoldások kihasználására. Az alkalmazá-soknak a tagállamok járványügyi iránymutatásain kell alapulniuk, és tük-rözniük kell a kiberbiztonsággal és a hozzáférhetőséggel kapcsolatos bevált gyakorlatokat is” – zárta hozzászólását a fideszes politikus.

www. f idesz -eu .hu

10