A FELNŐTTKÉPZÉSRŐL ÁLTALÁBANgti.ektf.hu/anyagok/kepzesek/tematikak/Mandel Kinga/2014... ·...

A FELNŐTTKÉPZÉSRŐL

ÁLTALÁBAN

„Először arra jössz rá, hogy a tanulás a papírral nem ért

véget.

Aztán arra, hogy tanulni nem csak könyvekből lehet.

Aztán arra, hogy azzal is tanulsz, ha figyeled, mit csinálnak

mások.

Aztán arra, hogy csak annyit kell megtanulnod, amennyi a

következő lépéshez szükséges.

Végül felismered, hogy az tanul igazán, aki csinálja”

A tanulásról régen

Az emberek életük során kizárólag azokat az

eszméket vallják, amelyekre életük 25. életéve előtt

tettek szert, azután nem képesek újat megtanulni,

semmiféle új képességre szert tenni,

valóságismeretüket új módon átrendezni.

William James (1893): A lélektan alapjai

4

A felnőttképzés nemzetközi történeti

vázlata

Előtörténet (Zrinszky 1995; Fojtán 2004)

Kezdetek

Ókori zsinagógák (Talmud tanítások)

Antik görög demokrácia (Platon, Szokratész)

Középkor és reneszánsz (Erasmus, Comenius-

embernevelési felfogásuk az andragógiai gondolkodás

ősforrásának tekinthető; Morus Tamás – mindenki kedve

szerint töltheti szabad idejét hasznos tudománnyal -szabad

művelés eszméje

A felnőttek művelésének, képzéseinek előfeltételei

5


vázlata

Az intézményes felnőttoktatás kezdetei (XVIII. század)

a) Az első ipari forradalom szükségletei

b) Az ekkor gyengülő vallásos hit megerősítésének

szándéka

Gyökerek: felvilágosodás

Pl. 1775. Condillac abbé (Etienne Bonnot)

Az önművelés legfontosabb eszköze: a könyv

Virágzott a könyvkultúra közösségi ápolása

6


vázlata

Nagy-Britannia: Keresztyén Tudást Előmozdító Társaság –

Anglia, Wales, analfabetizmus leküzdése

John és Charles Wesley -metodista egyház; George Fox -

kvéker szekta

Vasárnapi iskolák

1798. Nottingham -önálló felnőttiskola

Nikolaj Frederik Severin Gruntvig (1783-1872) -

népfőiskola

7


vázlata

1844. Rodding (Dánia) 1. népfőiskola, fiatal

gazdák egy csoportja részvétele; Kristen Kold

(1816-1870)

Népfőiskola (Felnőttoktatási és -képzési lexikon):

Tananyag és tantárgyi megkötöttség nélküliség

Sajátos pedagógiai-andragógiai elvek,

módszerek, eljárások: csoportmunka, közösségi

nevelés, aktivizálás, öntevékenység,

résztvevőközpontú felnőttoktatás, hallgatói

önkormányzás, személyiségfejlesztés,

8


vázlata

vita és párbeszéd módszer, oktató-hallgató

partneri viszony, felszabadult légkör, nyitott

képzés =részvétel önkéntes, nincs felvételi

követelmény, vizsga, számonkérés általában

nincs, általában nem ad bizonyítványt, előfordul a

bentlakásos jelleg, hosszú és rövid tanfolyamok,

széles spektrumú tematika, széles kor-paletta.

A felnőttképzés kezdetei

Alexander Kapp

Platon's Erziehungslehre,

als

Pädagogik für die Einzelnen und als

Staatspädagogik.

Minden und Leipzig

1833

Dritter Theil.

Die Andragogik oder Bildung im

männlichen Alter

10

A felnőttképzés hazai történeti

vázlata

Csak lassan alakult ki az az intézményrendszer

és az a tudományelméleti megalapozottság,

amely már elsődlegesen a felnőttoktatásra

koncentrál, azt tekinti alaptevékenységének,

alapfeladatának.

Évszázadokon át az egyházak hiterősítő tevékenységéhez kapcsolódott.

Pl. Szent István törvényben biztosította, hogy a falvak népe – elsősorban a felnőttek – igénybe vegyék papjaik nevelő munkáját (Mészáros 1981).

11


vázlata

A magyarországi reformáció már szertartásaiban és

írásaiban az anyanyelvet használta (Bertényi 1998a:359-360). A XVI.

században alapított kollégiumaival, tanítóikkal sok helyütt

széles tömegekhez jutatták el az ismereteket. Ebben a

„harcban” jelentős eszközük volt a nyomtatott könyv (az

első magyar nyelven nyomtatott biblia Sylvester János

fordítása: a Sárvári Biblia) (Bertényi 1998a:361).

12


vázlata

XV-XVI. században tudatos oktató-nevelő szándékú eszközök megléte

Pl. Tinódi Lantos Sebestyén munkássága: verses, énekelhető feldolgozások formájában történelmi eseményeket ismertetett (Koltay 1998)

Heltai Gáspár mesegyűjteménye (1556 – Száz fabula): könnyen terjeszthető, könnyen felfogható, elképzelhető történetek

Kolozsvári nyomdája: a magyar helyesírás egységesítése,

számos ún. népkönyv megjelentetetése (Kelemen 1999)

13


vázlata

Hitvitázó dráma műfajának megjelenése: a népszerű

színjátszás egyik jeles tudatformáló eszköze meggyőző,

párbeszédes formájával.

Pl. Bornemissza Péter: Élektra c. műve, amely egyben a

magyar világi drámairodalom nyitányának is tekinthető. A

zsarnoksággal való szembenállásra buzdít (Nemeskürty 1959).

A korszak végére elterjedt a röpirat-irodalom: rövid, frappáns módon jelenítette meg a főbb társadalmi

problémákat (Novák 1980:13).

14


vázlata

Az egyházakhoz kapcsolódó felnőttképzési törekvések

Pl. Debreceni Református Kollégium: XVI-XVII. században

számos önművelő, önnevelő körről tesznek említést, bár

főként a XIX. században terjedtek el különböző önképző

körök és önképző társulatok formájában (Barcza 1988:700-702)

15


vázlata

Erdély: Bethlen Gábor

Állami támogatás

Külföldi tudósok

oktatóikat külföldi tanulmányutakra küldése

Jelentős személyiség: Apáczai Csere János

Magyar Encyclopaedia -az első magyar nyelvű

tudománytár

Témakörei: ismeretelmélet, dialektika – logika, aritmetika,

geometria, fizika, csillagászat, természet, technika és

mezőgazdaságtan, történelem, etika, politika, pedagógia,

teológia + tanítási útmutató

16


vázlata

1658-ban akadémia felállítását javasolta (Nagy 1976:81-84)

Lórántffy Zsuzsanna és Rákóczi Zsigmond

Jelentős személyiség: Tolnai Dali János

Analfabéták oktatásának és a földművesek mezőgazdasági

oktatásának szorgalmazása

Comenius Amos János

Gentis felicitast (A nép boldogulása) -az elmaradottságból

kivezető útként a műveltséget tartotta a legfőbb eszköznek (Koltay 1998; Csorba 1999)

A kor iskolái

17


vázlata A művelődési-felnőttnevelési kezdeményezések

megjelenése a XVIII-XIX. század fordulóján Habsburg uralkodóház: Ratio Educationis 1777-ben és 1806-ban

(Kosáry 1998:491-494 B. Gelencsér 1998b:677). →a felnőttnevelésben hosszú ideig csak a gyakorlati ismeretek (úgynevezett hasznos ismeretek) átadására vonatkozott a fejlődés

Felvilágosult gondolkodók: a nemzeti fejlődés alapjaként az oktatás és ebben a felnőttoktatás jelentőségének hangsúlyozása

Például Kármán József, Bessenyei György, Tessedik Sámuel

→A nyelvújítás mozgalma: anyanyelv alkalmassá tétele minden rendbéli számára a tudás átadására. (Bertényi 1998b:502-503, 505).

18


vázlata

Intézmények és szervezetek, melyek már viszonylag

függetlenebbek az iskolai rendszertől és részei a

felnőttoktatásnak:

Tessedik Sámuel gyakorlati-gazdasági szorgalmatossági iskolája

Festetics György: Georgikon -Az intézmény több képzési rendszerre

(például erdész, kertész, lovász, mérnök) osztott közép- és felsőfokú

oktatást vállalt fel felvilágosult szellemben (Sári 1998:95-97)

1780-90 Magyar Társaságok alakulása (pl. Pesti Magyar Társaság,

Pozsonyi Magyar Társaság)

19


vázlata szabadkőműves páholyok, olvasókörök, önképzőkörök

Nyelvművelő Társaságok Pl. Erdélyi Nyelvmívelő Társaság Aranka

György vezetésével (Némedi 1998:87-89). Auróra-kör -Bajza József szerkesztette népszerű Auróra irodalmi zsebkönyv

Közvetett hatás a felnőttnevelésre:

Az irodalom -fő célkitűzése a magyar nyelvű műveket megkedveltetése, elgondolkodtatás (ld. pl. Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc és társaik versei) (Bibó 1998)

Könyvtárak: olvasás terjesztése -először válnak nyilvánosakká Jelentős +szerep a papi, főpapi könyvtárak (Németh 1998:136-137)

20


vázlata A korszakban jött létre a Nemzeti Könyvtár (1802-ben)

Széchenyi Ferenc felajánlása nyomán (B. Gelencsér 1998b:677)

Szintén jelentős nevelő hatása volt a színháznak: nyelvnépszerűsítő és problémafelvető szerep (pl. Kisfaludy Károly, Bessenyei György, Vörösmarty Mihály) (Staud 1972)

Összegzés: A felvilágosodás időszakában: megindult a nép művelésének (és ebbe ágyazva a felnőttnevelésnek) az elméleti megalapozása, előkészítette a következő korszakot, gyakorlati példákat teremtett az immár elméleti alapokra épülő mozgalom szélesítésére, a felnőttoktatás és művelődés intézményrendszerének kiteljesítésére.

21


vázlata

A felnőttnevelési szervezetek körének kiszélesedése a XIX. század első felében

A felnőttnevelés történetében 1825-től:

Reformországgyűlések: szabad, széles körben terjesztett gondolathirdetés

Cél: felvenni a harcot a feudális jogaikhoz erőteljesebben ragaszkodó nemesi réteggel.

Új szervezetek, intézmények alakulása:

Széchenyi István felajánlásával 1825-ben létrejött Magyar Tudományos Akadémia elődjeként a Magyar Tudós Társaság (1831)

A magyar nyelv terjesztése, népszerűsítése: Nemzeti Intézetek

22


vázlata

A gazdasági tevékenység mellett ismeretterjesztés:

Széchenyi István: Országos Magyar Gazdasági

Egylet, Kossuth Lajos: Magyar Iparegylet, Honi

Iparvédegylet.

A Gazdasági Egylet: ismeretterjesztő kiadványai,

gyakorlati bemutatók szervezése a gazdák okítására

(kiállítások, szőlő- és csemetekert Budán stb.) (Kósa

2001b:295)

23


vázlata

A természettudományos ismeretek terjesztése: 1841-ben a

Magyar Tudományos Akadémia mintájára Bugát Pál

javaslatára: Királyi Magyar Természettudományi

Társulat

Célja: természettudomány népszerűsítése, a nép

természettudományi műveltségi színvonalának emelése és

a természettudományos kutatás (Maróti 1998b:125-126)

Fiókegyletek, kaszinók és olvasókörök

24


vázlata

Az ismeretterjesztés kiemelkedő alakja:

Balásházy János: könnyen érthető, a kevésbé műveltek számára is jól használható olvasókönyvek (pl. Okos gazda)

Táncsics Mihály: állampolgári nevelés, földrajz és történelem könyvek

A korszak folyóiratai: Kossuth Lajos - Országgyűlési Tudósítások, Törvényhatósági Tudósításokat, Pesti Hírlap; Táncsics Mihály - Természet, Közlemények az Élet és Tudományok Köréből

25


vázlata Az alulról szerveződő mozgalmak kibontakozása a

XIX. század második felében

„Átmeneti” korszak: írók, költők, művészek; könyvkiadók; kaszinók és az olvasókörök; a történelem emlékeinek összegyűjtése, rendszerezése, tudományos vagy ismeretterjesztő művek formájában a nagyközönség számára -közművelődési, tudományos egyesületek szervezése, múzeumok, könyvtárak, levéltárak alapítása

Eötvös József : Harcolt az iskolaügy rendezéséért, az ő kezdeményezésére adta ki a minisztérium a „Néptanítók Lapját”

26


vázlata Türr István: az analfabétizmus felszámolása

Baján és környékén népoktatási köröket alakított. 1870-ben – Eötvös támogatásával – Budapesten létrejött a Központi Népoktatási Kör (Gyulay 2002)

Irányi Dániel: az államnak kell hathatós intézkedéseket tennie az írástudatlanság visszaszorításáért. ↔ Eötvös: a civil kezdeményezéseket pártolta (a kormányzat beavatkozása bürokratikussá teszi, megnehezíti az analfabétizmus felszámolását) (Spira 1973)

1868. évi XXXVIII. törvény: 20 három éves tanítóképezde felállítása

27


vázlata Erősödő munkásság → általános és szakképzésük is. 1868-ban:

Buda-Pesti Munkásegylet, Általános Munkásegylet

Cél: a munkások műveltségének javítása. Felnőttképzés, szórakoztató rendezvények, ének- és tanórák, analfabéta tanfolyamok szervezése.

1870-ben: Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulása után három évvel határozatában tagjai önképzéséhez Budapesten egy munkáskört hozott létre (Felkai

1998b:96-97)

A tanítók első (1870), második (1874) kongresszusa: a felnőttek oktatása („társadalmi nevelés”) (v.ö. Zrinszky 1996:100)

28


vázlata

1870-es miniszteri felhívás és tanfelügyelőségekhez intézett körrendelet: két szinten folyt a felnőttképzés:

Analfabéta tanfolyamok: írás, olvasás és számolás

Haladóbb tanfolyamok: számtan, földrajz, történelem és választhatóan természettan, természetrajz. (Kotnyek 1976)

Trefort Ágoston: a felnőttképzés visszaszorítása, megszüntetése

29


vázlata

Önsegélyező, önképző szervezetek (Budapesti

Szabósegédek Segélyező és Önképző Egylete,

Könyvnyomtatók Művelőegylete).

Az oktatást szolgálta a sajtó is (például Munkás Heti Krónika,

Népszava)

Az olvasókörök hatására: könyvnyomtatás fellendülése →

sorozatokban, nagy tömegben („Iskolai és Népkönyvtár”,

„Magyar Ifjúsági és Népkönyvtár”)

1882-ben Odeschalchi Gyula országgyűlési képviselő

szervezésével: Felvidéki Magyar Közművelődési

Egyesület megalakítása

Célja: a Felvidék magyarosítása

30


vázlata A szabadoktatás kora és eszméi a XIX-XX. század

fordulóján

1890-től

Kialakultak az első jelentősebb intézmények, megjelentek a népművelést hivatásuknak tekintő szakemberek

A vasárnap munkaszüneti nappá nyilvánítása (1891. évi XIII. törvénycikk) →megnövekedett a pihenésre, szórakozásra fordítható idő nagysága. → olvasóegyletek, önképzőkörök → a közkönyvtári rendszer kiépítése (Fónagy 2001)

Pedagógusok tevékenysége: igény a felnőttoktatás, közművelődés ügyétnek szolgálatára: a falusi ifjúság körében a gyakorlatban is hasznosítható ismeretek elmélyítése (Kilián 1981:354)

31


vázlata

Közművelődési célt szolgáló egyesültek, egyletek alakulása (Felvidéki Magyar Közművelődési Egylet – 1882, Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egylet – 1885, Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egylet – 1904)

Az egyház: 1892-ben pl. megszervezték a Budapesti Országos Központi Katholikus Kört. Felolvasások, szabadelőadások, kisebb településeken az egyházi lapokban megjelent cikkek felolvasása és magyarázta (Fónagy 2001)

32


vázlata A közművelődést szolgálta Budapesten:

Barczy István és Mildner (Újfalusi) Ödön szervezésével létrejött Népművelő Társaság. Itt kapott legnagyobb jelentőséget a sokat hirdetett könyvtáralapítási gondolat, amely Szabó Ervin irányításával megvetette a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár, majd a Fővárosi Könyvtár (ma Szabó Ervin Könyvtár) alapjait (Fülöp 1995)

1893. Szabad Lyceum: az első valódi népművelési intézmény: elméleti és gyakorlati képzés, előadássorozatok a tudományok és a művészetek népszerűsítésére, tanfolyamok keretében hasznos, mindennapi ismeretek nyújtása

33


vázlata

1897-ben Uránia Magyar Tudományos Egyesület

Az egyesület ismeretterjesztő tevékenységének biztosítására

1900-ban felállította az Uránia Magyar Tudományos

Színház-Egylet és Részvénytársaságot (Felkai 1998a)

1907. október 2-6. között Pécs: „Szabad Tanítás Országos

Kongresszusa” beírta magát a magyar felnőttképzés

történetébe. A tanácskozás résztvevői a mit, hogyan és kik

tanítsanak kérdésére keresték a választ.

34


vázlata

„Szabad Tanítás Országos Kongresszusa”

Jobboldal: lezárt, vitára okot nem adó tudásanyagot volt szabad

tanítani, tehát semmi olyat, amely a fennálló társadalmi rendet,

vagy az uralkodó osztályt veszélyeztetné.

Baloldal: felnőtteknek olyan ismereteket kell átadni, amelyek

révén alaposabban megismerhetik a világot, feltárhatják a

rejtett összefüggéseket.

A kongresszus a baloldaliak győzelmével zárult (Daly 1981)

35


vázlata

1914-ben Baján Bellasits Bálint létrehozta – dán mintára – hazánkban az első népfőiskolát

Az első világháború ideje: a népművelés szerepe, formája megváltozott. A hivatásos népművelők, tanítók a frontot járva oktatták, látták el ismeretekkel a gyakran analfabéta katonákat. A polgári lakosság számára gazdasági jellegű előadásokat szerveztek, ahol az előadók felhívták a figyelmet a társadalmi ellentmondásokra, és a háború veszélyére (Harsányi 1991)

36


vázlata

A népművelés kiszélesedése a XX. század első felében

A két világháború közötti felnőttképzés történetét Klebelsberg Kunó (1922-1931) és Hóman Bálint (1932-1942) miniszteri tevékenysége jelentősen meghatározta

A vidéki lakosság alacsony műveltségi szintje, agrárgazdasági ismereteik hiányossága →1920-as évek: az iskolán kívüli ismeretterjesztés feladatának felvállalása → népházak (kultúr vagy művelődési házak) létrehozása: szórakoztató és egyéb rendezvények, tudományos előadások, rövid tanfolyamok

37


vázlata Az iskolán kívüli népművelés sajátos formáit jelentették a

népfőiskolák: néhány hetes, hónapos téli vagy esti

tanfolyamok keretében az emberek általános és szakmai

műveltségét voltak hivatottak fejleszteni

Az iskolán kívüli oktatásnak az első világháború előestéjére már

kialakult három fő típusát alkalmazták (szabadoktatás,

népfőiskola, szabadtanítás vagy szabadiskola). („szabadoktatás”

szó helyett az iskolán kívüli népművelés)

Újra működő Szabadoktatási Tanács neve Országos

Közművelődési Tanács (T. Kiss 1998)

38


vázlata

Klebelsberg minisztersége idején fontos lépéseket tettek a

felnőttoktatás kiterjesztéséért és az oktatási rendszer

reformjáért - Trianon utáni nagy jelentősége:

Kultúrpolitikájának sarkalatos pontját képezte a

kiábrándult tömegek erkölcsi-szellemi befolyásolása,

nevelése. Ennek eszköze az új tartalommal megtöltött

keresztény-nemzeti ideológia, a neonacionalizmus.

39


vázlata

1922. 123500/1922. számú VKM rendelet: Iskolánkívüli Népművelés Országos Bizottság: véleményező és tanácsadó szerep

1926-ban törvényt hoztak a „mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról” (1926. évi 7. törvénycikk.) (Pukánszky – Németh 1996)

1928-ban önálló sajtóorgánumot indítottak el „Iskolán Kívüli Nevelés” címen

40


vázlata

A húszas években nyert teret a népművelésben a testnevelés is -kialakuló versenysport ugyanis a tömegekre nagy hatást gyakorolt

1924-ben nemzetgyűlés előterjesztette az Országos Testnevelési Alap létrehozásáról szóló törvénytervezetet -1926-ban Testnevelési Főiskola megszervezése: a testnevelő tanárok képzése

A két világháború között a népművelés területén kiemelt szerep jutott a tanfolyamoknak -1927-ben elinduló tanfolyamszerű mozgalom

41


vázlata A parasztság művelése -gazda- és olvasókörök Az 1930-as

években már minden második faluban működött olvasókör. A tehetősebbek a Faluszövetségben tevékenykedtek -„Falu” lap (parasztromantika, a nacionalizmus eszméi) (L. Nagy 1995)

A harmincas évek közepétől számíthatjuk a magyar népfőiskolai mozgalom leggazdagabb és legmaradandóbb periódusát: 1936. február 1-jén: a sárospataki népfőiskola

Államilag támogatott és a népművelés által gondozott népfőiskola pl. Siófok Balatoni Népfőiskola – Molnár István vezetésével, Mosonmagyaróvár –dr. Timaffy László professzor szervezésében, Szeged –Kiss Sándor rendezésben, Bihartorda (Harsányi 1991)

42


vázlata

1940-es évek ifjúsági mozgalmak: -népfőiskolák

Sorra alakultak a különféle felekezethez kapcsolódó

egyesületek: a katolikus agrárifjúságot tömörítő KALOT,

lányokkal foglalkozó KALÁSZ, a KIE protestáns

vonalon,Református Diákmozgalom, Soli Deo Gloriát

(Egyedül Istené a dicsőség), Magyar Evangéliumi Keresztyén

Diákszövetség (MEKDESZ)

A fiatal férfiak nagy számban vettek részt a politikai, erkölcsi,

vallási jellegű neveléssel is foglalkozó félkatonai szervezetben, a

leventemozgalomban is (Harsányi 1991)

A felnőttképzés kezdetei nálunk

2 vh alatt – 1935 – Kerkai Jenő jezsuita pap, Szegeden

KALOT – Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos

Testülete

KALÁSZ - https://prezi.com/-ybjeooqtjzl/kalot-es-kalasz/

Célja: az agrárifjúság szellemi, anyagi támogatása, összefogása és

érdekvédelme. A népi hagyományok, a művészet ápolása és

fejlesztése

Módszerei: fiatal legények képzése, hogy közösségi vezetővé

válljanak („agitátorok”, hagyományos mesterségek)

Mérete: 2000 egylet 150 ezer taggal

1946-ban betiltották, Kerkait és más vezetőket bebörtönözték

1988-ban indult újra

https://prezi.com/-ybjeooqtjzl/kalot-es-kalasz/







44


vázlata

1941. május 21.Népfőiskolai Tanács: Elnöke Szabó Zoltán,

alelnöke Kerkai Jenő. A tanács legfontosabb elvi és gyakorlati

céljának a megfelelő tananyag kidolgozását, a vezetők

megválasztását, a szervezeti feladatok és pedagógiai elvek

megvalósítását tekintette (Kovács 1991:52)

1942. Hóman Bálint minisztersége idején jött létre a híres

Győrffy István Kollégium: megkönnyítse az

egyetemekre, főiskolákra bekerült népi származású diákok

tanulását. Autonóm közösségként működött, vezetőit maga

választotta, létfeltételeit maga teremtette elő (Rottler 1977)

45


vázlata

A népfőiskolákért és a népi kollégiumokért sokat tettek az úgynevezett népi írók is (Móricz Zsigmond, Erdei Ferenc, Féja Géza, Németh László stb.)

1943 augusztusa, amikor az első úgynevezett Szárszói találkozó, Balatonszárszó. A népi írók felelősségérzetét hirdette a társadalmi megújulásért, egy új Magyarországért (Győrffy 1983) - népi-urbánus vita (Fricz 1997; Soós 2000:223-235)

A szabadművelődés (1945-48) az állami befolyás és irányítás alatt álló népművelést volt hivatott felváltani. A pártoktól a civil szerveződésekig és az egyházi szervekig terjedő intézményrendszer formájában valósult meg (Durkó –

Sári 1990)

46


vázlata

A szabadművelődés szervezetének kialakítása: a megszűnt

Iskolánkívüli Népművelés Országos Bizottsága helyett -

Országos Szabadművelődési Tanács (OSZT) Feladata:

összefogni az iskolán kívüli művelődéssel és felnőttoktatással

foglalkozó szervezeteket, a minisztérium tanácsadó szerveként

funkcionálás. Elnöke: Karácsony Sándor, főtitkára Szabó Árpád. A

tanácsba politikai pártok, egyházak, szakszervezetek,

demokratikus szövetségek, tudományos intézetek és

egyesületek delegáltak tagokat.

47


vázlata Önművelő-önnevelő kör: a Szabad Föld-téli esték: „A gazdasági

szakismereteken túl foglalkoztak a magyar történelem nagyjaival és a magyar irodalom kimagasló alakjaival”, és ennek keretében tartalmas ismeretterjesztő, nevelő munka zajlott, főleg a parasztság számára (Benedek 1981:636).

1945. a Vallási és Közoktatási Minisztérium tanácsadó szerve: az Országos Köznevelési Tanács -elnöke Szent-Györgyi Albert „Köznevelés” című lap: rendeletek, közlemények és pedagógiai írások

Fontos változások zajlottak ekkor a közoktatás területén is. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztusában elrendelte a nyolcosztályos alapiskola általánossá és kötelezővé tételét (Szathmáry 1977).

A világháborút követő átfogó reform keretében megszervezték az úgynevezett „dolgozók iskoláit” az oktatás valamennyi szintjén.

48


vázlata

A kormány 1945-ben rendeletet bocsátott ki az

önhibájukon kívül iskolai képzésben nem részesült felnőtt

dolgozók középfokú iskolai és középiskolai tanulmányairól

(11.130/1945. rendelet). Ezekbe az iskolatípusokba azok a 18 és 45

év közötti dolgozók járhattak, akik a szociális helyzetük

(vagy származásuk) miatt korábban nem végezték el a

kötelező iskolát, vagy azok az „idősebb” emberek, akikben

– a változások hatására – újra felébredt a továbbtanulási

kedv. Sokan végezték el a dolgozók iskoláit azok közül is,

akiket magasabb funkciók betöltésére szemeltek ki, ám

nem rendelkeztek „megfelelő papírokkal” (Csoma 1992).

49


vázlata

A dolgozók iskoláin, a felnőttek számára szervezett felsőoktatási esti vagy levelező tagozatokon kívül a különféle tanfolyamok alkották a szervezett felnőttképzés zömét ebben az időben. Ezek egy része magasabb iskolákra vagy a felsőoktatásba való bekerülésre készített fel, más része pedig szakmai továbbképzési célokat szolgált.

A háború után a népfőiskolák újjáalakultak, kibővültek

Az 1945 utáni nevelésügy jelentős újítása: a népi kollégiumok: az alsóbb néprétegekből származó fiatalokat kívánták támogatni, illetve egy, a szocialista társadalomnak elkötelezett értelmiségi réteget akartak kinevelni. (A kollégiumokat a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt vezető ideológusainak elképzelései alapján szervezték meg.)

50


vázlata

NÉKOSZ -Az 1947/48-as tanévben már 160 népi kollégium

A politikai nyomás hatására 1949-ben a népi kollégiumok rendszerét adminisztratív úton felszámolták (Rottler 1977)

Centralizáció és közművelődés a XX. század második felében

Országos mozgalommá vált a műkedvelő tevékenység, a színjátszás, a néptánc és a kórusművészet. Kiépült a művelődési otthonok, közkönyvtárak rendszere, fellendült a könyvkiadás, kinyomtatták az addig tiltott műveket, a rádióban új műsorokkal jelentkeztek (például „Rádióiskola”), a színházak eddig nem látott darabokat kezdtek játszani (Durkó – Sári 1990).

51


vázlata

Főként 1948 után (1949-től) a társadalmi, gazdasági,

kulturális közélet hagyományos és a koalíciós időszakban

létrehozott új, demokratikus intézményeit a kommunista

párturalom a Szovjetunióból lemásolt formákkal váltotta

fel.

Centralizálás, felszámolás, államosítás. Az irányítás egyedi

jellemzője: az irányítási struktúrák megkettőződése =

állami- és pártirányítás egyidejű jelenléte

52


vázlata

A népművelés kiemelt szerepe

Az új népművelődési struktúra kezdeti lépéseként felszámolták a szabadművelődést.

A centralizált népművelés : országos szervezet - Népművelődési Minisztérium Népművelési Főosztálya; megyei tanácsok - népművelési osztályok. A népművelés tartalmi tevékenysége: ideológiai, politikai feladatok, „tudati meggyőzés”

53


vázlata

A nép- és közművelődési könyvtárak felügyeletének és irányításának ellátására Népkönyvtári Központot szerveztek.

Az 1940-es évek végén az állam fokozatosan átvette a könyvkiadás irányítását.

A Magyar Rádió 1950-ben a Népművelési Minisztérium fennhatósága alá került.

Államosították a filmgyártást és a filmszínházakat is. Megalakították a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalatot.

54


vázlata

1956. népművelési szakemberek egyetemi képzése:

Debrecenben, majd Budapesten ún. harmadik szakos

képzésként

A hetvenes évek elejéig keveset változott a kulturális szféra

állami irányítási rendszere. A kultúra tényleges alakítói

többnyire a pártapparátus tagjai közül kerültek ki.

Ekkoriban tűnt fel a későbbi „kultúrpápa”, Aczél György is.

Az egész Kádár-korszakban fennmaradt a kultúrpolitika

irányításának kettős mechanizmusa: az általános célokat és

az elveket a párt testületei fogalmazták meg, míg az állami

szervek feladata az operatív irányítás volt (Révész 1997).

55


vázlata

Meghatározó szellemi-eszmei vonulata a kornak az

úgynevezett népművelési vagy Alföld vitaként emlegetett

folyamat (Alföld, Népművelés, Valóság, Társadalmi Szemle).

Célja annak kutatása, hogy a népművelés a maga sajátos

feltételei, adottságai között hogyan veheti ki a részét minél

hatékonyabban a nép nevelésének feladataiból (Durkó – Sári

1990:53-61).

A kultúra területén továbbéltek a változások, a

népművelődést felváltotta a közművelődés felülről

bevezetett és irányított reformja. Teret nyertek az alulról

építkező kulturális kezdeményezések is (pl. klubmozgalom,

közművelődési társulások) (Barta 1984).

56


vázlata

1960-as évek: a művelődési otthonok tevékenységének korszerűsödése. A Művelődésügyi Minisztérium: a művelődési otthonok működését szabályozó határozata (a munka társadalmasítása, az intézmények hatókörének szélesítése, a szakmai-módszertani hálózat tevékenységének fontossága) (Kormos 1996). A művelődési otthonokat az épület adottságainak megfelelően tipizálták: művelődési ház, művelődési otthon, művelődési terem és művelődési kör vagy klub.

Javultak a személyi feltételek is: Kisebb településeken elkezdődött a körzeti művelődési házak kialakítása és főfoglalkozású vezetővel való ellátása. A hatvanas évek közepétől: minőségi fejlesztés, a kultúrhálózat teljes kiépítése a cél (Kovalcsik 1986).

57


vázlata

Közművelődési szakemberképzés: megjelent főiskolai szinten, elsősorban a tanítóképzőkhöz kapcsolódóan. 1962-es szombathelyi képzés megindulása után az ország számos, több mint tíz tanítóképzőjében teret nyert (Durkó – Sári 1990).

Decentralizálási folyamat: felértékelődött a vidék jelentősége. A vidéki közművelődési hálózat fejlődési problémája (anyagi vagy egyéb természetű).

1968-tól új követelményrendszert bevezetése a művelődési otthonok számára – az adott intézmény területi és művelődési adottságainak, tárgyi és személyi lehetőségeinek figyelembe vétele. (módszertani központok)

58


vázlata

1970-es évek második fele: a közművelődés a kultúrpolitika középpontjában. -Világnézeti kérdések (a „nem kívánatos jelenségekkel” szemben a pártpropaganda hatékonyságának erősítése)

1980-as évek eleje: a művelődéspolitika minden ágazatában figyelembe vették az érintett területek képviselőinek véleményét - a döntések szakszerűségének növelése és az ideológiai értékelések arányának a csökkenése.

Az egységes művelődési tárcát kettéválasztása (oktatási és kulturális tárca), 1980 júniusában újra egyesítés (Művelődési Minisztérium). Első vezetője Pozsgay Imre (1980-1982), utolsó Glatz Ferenc (1989. május 10.– 1990. május 23.) volt (B. Gelencsér 1998a).

59


vázlata

A korszak közművelődési koncepciójának kidolgozása különböző

kulturális szakmák képviselőivel együtt: közművelődési

párthatározat (1974), közművelődési törvény (1976). -

Sokszereplős és egy többcsatornás finanszírozású

közművelődést körvonalazott, de a közművelődés rendszerébe

épített „társadalmi” mechanizmusok szétfeszítették a politikai

korlátokat, és társadalmasították a közművelődést.

„Társadalmiasodás”: megnövelte a közművelődés

szereplőinek számát, (ennél fontosabb:) az „alulról építkező

kultúra” szemléletének és gyakorlatának a térnyerése.

60


vázlata

A művelődési otthon hálózat centrumai: a városi művelődési

központok, vonzáskörzetükben módszertani szereppel. Az

állami közművelődési intézményrendszer mellett:

szakszervezetek művelődési házai és központjai, valamint

zártkörű honvédségi helyőrségi művelődési otthonok

(Kormos 1996). 1982 után a szórakoztatás, a közhasznú és

bevételt jelentő tanfolyamok révén meghatározó pozíciót

vívtak ki maguknak.

1979. Magyar Népművelők Egyesülete: közművelődési

intézmények munkatársai, művelődő, önképző közösségek

vezetői.

61


vázlata

előadássorozatokat, tanácskozásokat szervezett, segítette és koordinálta a szakemberek munkáját.

A Népművelési Intézet és a Művelődéskutatási Intézet összevonása = 1986. Országos Közművelődési Központ -célja a tudományos kutatás, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának erősítése. Ugyanekkor a Közművelődési Információs Központ megalakulása (Keresztesi 1988).

1980-as évek: (külföldi mintára) „nyitott ház” mozgalom = A különböző tevékenységek egymás melletti, egy légtérben való párhuzamos szerveződése. - Lehetőség az egyes tevékenységformákba való bekapcsolódásra.

62


vázlata

„Szamizdat irodalom”: kb. 30 illegálisan megjelenő folyóirat (pl. Beszélő, Eszmélet) és 100-150 illegálisan forgalmazott könyv. (Rissmann 2004)

Magyar Rádió -komoly közművelődési feladatok („Éneklő Ifjúság” mozgalom vagy a „Röpülj páva” verseny népszerűsítése és támogatása).

1970-es évek: ifjúsági színházbarát körök (cél: a fiatalok számára – színészek, rendezők, színházi szakemberek meghívásával – a korszerű színház elméletének és gyakorlatának elsajátítása (Barta 1984)); filmbarátok köre (előadássorozatok, vitaestek: a modern filmművészet alkotásainak, módszereinek, törekvéseinek megismerése; a nyugati mozdulatművészet és modern tánc oktatása (kis létszámú táncszínházak alakulása -a hazai mozdulatművészet reneszánsza (pl. Orkesztika Mozdulatszínház) (Dienes 2001)).

63


vázlata

1970-es évek második fele: nyugat-európai mintára általános művelődési központok (ÁMK) alapítása: különféle közművelődési, közoktatási és kulturális intézmények együttese. Cél: kiküszöbölni a párhuzamosságokat, elősegíteni, erősíteni a korábban önálló intézmények együttműködését, pénzügyileg átláthatóbb helyzet, hatékonyabb működés megteremtése.

A nyolcvanas években dinamizálták a közművelődést, koordinálták az egyes intézménytípusok együttműködését.

A közösségi térként is funkcionáló művelődési házak otthont adtak a civil szervezeteknek, szerveződéseknek, illetve generálták is azok létrejöttét.

A rendszerváltást követően az átalakuló kultúra és kulturális piac rövid időn belül leértékelte a művelődési otthoni hálózatot -látványosan összeomlott (Kormos 1996).

64


vázlata

1980-as évek legjellemzőbb „felnőttoktatási

intézményei”: dolgozók iskolái, egyetemek és

főiskolák esti-levelező tagozatai, posztgraduális

képzései, az MSZMP Oktatási Igazgatósága,

Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem, KISZ- és

szakszervezeti központi iskolák, nevelő-továbbképző

intézetek, művelődési házak és központok, könyvtárak,

múzeumok, rádió és televízió, rehabilitációs intézetek,

népfőiskolák (Csiby 1987).

65


vázlata

Felnőttnevelés – felnőttképzés – felnőttoktatás a XX-XXI. század fordulóján

A rendszerváltást követő gazdasági-társadalmi változások (munkaerőpiac átalakulása, termelési kultúra változása, tudás szükséglete stb.), az élet szinte minden területére kiterjedő állami befolyás visszaszorulása, a globalizálódó világ kihívásai, valamint az állandó megújulásra, teljesítményjavulásra késztető versenyhelyzet átrendezte a hazai felnőttképzés, felnőttoktatás szerkezetét, gazdasághoz, politikához való viszonyát (Singer 2003).

A foglalkoztatottság szerkezeti változásai (munkanélküliség fokozódása, nemzetgazdaság ágazatainak átstrukturálódása, vállalati tulajdonosi szerkezet változása piacgazdaság)

66


vázlata

Az új technológiák, új szakmák megjelenése és a tömegessé váló

munkanélküliség hatására egyre erőteljesebb társadalmi igény

mutatkozott a különféle szakmai képzések iránt.

Növekvő kereslet - hagyományos, iskolarendszerű

felnőttképzés, a munkaerő-piaci képzés területi hálózatának

kiépülése, infrastruktúrájának jelentős fejlesztése, vállalatokon

belül szerveződő munkaerőképzés, vállalkozásként működő

képzőcégek alapítása (Tót 1997).

67


vázlata

A munkanélküliségből fakadó ellátási feladatok- a képzési

struktúra átalakítása.

A rendszerváltás után új típusú intézményekkel bővült a

képzést folytató szervezetek köre. Pl. az Emberi

Erőforrások Fejlesztése elnevezésű világbanki program

támogatásával létrejött a regionális munkaerő-

fejlesztő és képző központok hálózata.

68


vázlata

A szakképzés megújításának gondolata. 1993. július 12-én, az országgyűlés elfogadta a máig mérföldkőnek tartott szakképzési törvényt (1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről), amely a piacgazdasági átmenet sajátosságainak megfelelően szabályozza az állam és a gazdaság feladatait a szakképzésben.

1993. a közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról), amelynek 78. §-a magában foglalja az iskolarendszerű felnőttképzés alap- és középfokú oktatásra vonatkozó alapvető szabályait.

1994. 11/1994. (VI. 8.) a nevelési-oktatási intézmények működését szabályozó MKM rendelet, amelynek 34. §-a a felnőttképzésben résztvevők jogait és kötelezettségeit írja elő

69


vázlata

Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amely tartalmazza pl. az összes, állam által elismert szakképesítés megnevezését, a szakképesítés iskolai rendszerű szakképzésben történő megszerzéséhez szükséges képzés időtartamát, a szakképesítés szintjét, a szakmai képzésben való részvétel életkori feltételeit, a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket, az iskolai és a szakmai előképzettséget.

1996. a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztéséről szóló törvény -stratégiai cél: a korszerűen képzett szakemberek számának növelése, a hazai szakképzés támogatása. (1996. évi LXXVII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a

szakképzés fejlesztésének támogatásáról) - a szakképzési hozzájárulás összege, a járulék fizetésére kötelezettek köre.

70


vázlata

1996. a Parlament módosította a közoktatásról szóló 1993. évi törvényt (1996. évi LXII. törvény): A korábbi rendelkezés kimondta, hogy a 20. és a 26. életév betöltése után lehet kizárólag felnőttoktatási keretek között megkezdeni a tanulmányokat. A módosítás ezt az időpontot három évvel korábbra helyezi.

1989. a népfőiskolai mozgalom újjáéledése: újjáalakult Magyar Népfőiskolai Társaság.

2001. Mérföldkő a hazai felnőttképzés történetében: a felnőttképzési törvény, (2001. évi CI. felnőttképzésről szóló törvény)

Minden magyar állampolgár számára biztosítja a felnőttképzésben való részvétel jogát, szabályozza a felnőttképzés irányítási és intézményrendszerének működését, rendelkezik az Országos Felnőttképzési Tanács létrehozásáról, meghatározza a regionális munkaerő képző- és fejlesztő központok feladat- és jogkörét, szól a felnőttképzési intézmények nyilvántartásáról, ellenőrzéséről, lefekteti az akkreditáció tartalmi követelményeit, metódusát, felsorolja az állami támogatásban részesíthetők körét stb.

71


vázlata

2002. megalakult Magyarországon a felnőttképzés irányítására és a minőségbiztosításra hivatott intézmény, az Országos Felnőttképzési Tanács: a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter mellett működő, felnőttképzéssel kapcsolatos szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és tanácsadó testület.

Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI): önálló, központi költségvetési szerv. Az Intézet alapvető feladatait a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény határozta meg.

A felnőttképzési tevékenységet végző intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának elvégzése: Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT).

72


vázlata

Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége: részt vesz a hazai felnőttképzés hosszú távú politikájának és középtávú feltételrendszerének kialakításában, integrálja a felnőttképzési tevékenységet folytató szervezeteket, vállalkozásokat, képviseli az intézmények és non-profit szervezetek érdekeit, a tagok számára továbbképzéseket, tudományos rendezvényeket, bemutatókat szervez, tájékoztató kiadványokat jelentet meg, támogatja a felnőttképzéssel összefüggő kutatásokat (FVSz 2004).

1991. a Nemzeti Távoktatási Tanács (NTT): döntés-előkészítő, koordináló testület, segíti a távoktatás magyarországi bevezetését és fejlesztését, közvetíti a magyar felsőoktatás bázisán létrejött országos távoktatási hálózathoz a felhasználói szféra igényeit, szükségleteit.

73


vázlata

Egyházi felnőttképzési intézmények:

-képzési vagy tanulmányi házak - az egyházhoz való

erősebb kötődésű és nagyobb hagyományokkal rendelkező

formák (Bögre 1998),

-a civil szervezetek köre, amelyeknek a gyűjtőszerve a

szegedi központtal működő Katolikus Ifjúsági és

Felnőttképzési Szövetség (KIFE). Ezt a német AKSB

(Arbeitsgemeinschaft Katholisch-Sozialer Bildungswerke)

kezdeményezésére 1994 decemberében olyan katolikus

szervezetek hozták létre, amelyek tevékenysége vagy annak

egy része az ifjúsági- és felnőttképzéshez kapcsolódik.

Felnőttnevelés, felnőttoktatás,

felnőttképzés

Mi a különbség közöttük?

75

A felnőttnevelés „A nagykorú és felnőtt ember

személyiségének meghatározott célok érdekében folyó,

céltudatosan szervezett fejlesztés.”, tehát az egész

személyiségre vonatkozik, amely „szervezett formális és

non-formális folyamatok összessége…” (Benedek – Csoma –

Harangi 2002:172).

Fogalmak: felnőttnevelés,

felnőttoktatás, felnőttképzés

76

A felnőttképzés „szűkített értelemben … a felnőttek …

szakmai kiképzése, továbbképzése és átképzése” (Benedek

– Csoma – Harangi 2002:163).

Más jelentése szerint „a személyiség képességeinek,

jártasságainak formálására koncentráló nevelés, oktatás”

(Benedek – Csoma – Harangi 2002:163), és így a felnőttnevelés része

és a felnőttoktatás „párja”.



77

A felnőttoktatás „A felnőttnevelés azon területe, amely

döntően ismeretnyújtáson és elsajátításon keresztül valósul

meg” (Benedek – Csoma – Harangi 2002:172), és így a

felnőttképzéssel szoros kölcsönhatásban áll.



Andragógia 1.

pedagógia - gyermekvezetés - a felnövekvő

nemzedékek felnőtté nevelése

andragógia - felnőttvezetés - a neveléstudománynak

az a területe, amely felnőttképzéssel foglalkozik

• andragógiai neveléstörténet

• andragógiai neveléselmélet

• andragógiai oktatáselmélet (didaktika)

• andragógiai szakmódszertan

Andragógia 2.

Malcolm Sheperd

Knowles

1913-1997

Andragógia 3.

Knowles elmélete

• A megfelelő tanulási légkör megteremtése

elengedhetetlen.

• Fontos a tanulási igények és a motiváció meghatározása.

• Szerinte a tanítás nem más, mint a tanulási tevékenység

tervezése és irányítása.

• A tanulókat aktív felfedezőnek tekinti a tanulás

folyamatában

Andragógia 4.

A tanár

• A tanulókat önkiteljesedési lehetőségeknek teszi ki

• Segíti őket saját törekvéseik tisztázásában

• Megfelelő fizikai körülmények teremt

• Segíti azt, hogy az újonnan tanultakat beépíthessék

eddigi tapasztalataikba

• Közös tervezés a tanulást illetően

• Tanulási igények és motivációk pontos

meghatározása.

Mi a különbség a formális, nem formális és informális

oktatás/képzés között?

83

A felnőttoktatás területei UNESCO

Formális tanulás: szervezett, szabályozott keretek közötti tanulás. Bizonyítványt, szakképesítést adó képzések, melyeket a Minisztérium vagy egy szakoktató testület állít ki.

Nem-formális tanulás: szervezett tevékenység, melyben a tanulás fontos, de nem kizárólagos. Nem feltétlenül ad képzettséget, bizonyítványt. Lehet a munkahelyen vagy azon kívül. Kiegészíti a formális oktatást.

Informális tanulás: a mindennapi tevékenység velejárója, tapasztalati tanulás, mely nem oktatási szervezett keretek között történik. Fajtái: tervezett és nem tervezett tanulás. (Papp 2005)

A felnőttképzés formái

Formális oktatás Nem formális képzés Informális

tanulás

A szolgáltató oktatási intézmények

(óvodák, iskolák,

egyetemek, elsősorban

képzést szolgáltató

intézmények)

kulturális intézmények (színházak,

múzeumok, könyvtárak, stb.) olyan

civil szervezetek, amelyek missziója

az oktatással és kultúrával függ össze

család, környezet, barátok,

ismerősök, média, amely

valamilyen nevelő hatással

van az egyénre, nem

szervezett formában

Az oktató

felkészültsége

szakképzett oktatók esetenként pedagógiai képzettséggel

is rendelkező szakképzett

személyzet

a képzettség nem szükséges

a nevelő tevékenységhez

Az oktatás

célirányossága

jól meghatározott,

időszakaszokra és

tantárgyakra tagolt

egyes tevékenységekre

meghatározott, hosszútávú

szervezés nélkül

meg nem határozott

A felnőttképzés formái

Formális

oktatás

Nem formális képzés Informális

tanulás

Tartalma Iskolai évek

(korosztályok),

szakosodás szerint

megszervezve

érdeklődési körök szerint

megszervezve

szervezetlen, helyzetfüggő

Tanusítvány országos, esetenként

nemzetközi szinten

elismert oklevél

elismert vagy el nem ismert

részvételi oklevél, igazolás,

vizsgabizonylat

Megj. Olykor egyáltalán nem adnak

oklevelet.

oklevél nélkül

A tanuló

tevékenységi/téma

választási

lehetőségei

korlátozottak viszonylag szélesek szélesek

86

A felnőttoktatási intézmények típusai szerint:

Iskolarendszerbe integrált és iskolarendszeren kívüli (out-of school) felnőttoktatás

(Zrinszky 1996:157)

Iskolarendszerű: szabályozottság, (művelődés)politikai befolyásoltság, állami fenntartás kényszere, rosszul fizetett tanárok, olykor ingyenesek (≠ résztvevőknek nem fizetnek semmiért), strukturált didaktikai folyamat, de minősége és hatékonysága gyakran nem olyan jó (Koltai 1992)

A felnőttoktatás területei

87

Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás – törvényben

biztosított jogánál fogva – nagyobb önállóság a tananyag kiválasztásában. Vállalkozási formában (Kft, Bt, vegyesvállalati rendszer stb.) működő „képzőintézmények” közvetett állami támogatásban részesülnek, minőségi szelekcióval kiválasztott, magasan díjazott oktatók, üzleti alapú működés, előre rögzített áron kínálják tanfolyamaikat, képességfejlesztő foglalkozásaikat, tréningjeiket. A színvonala, minősége a piaci verseny függvényében változik. (Koltai 1992)


88

Köztes kategória: a tanfolyamrendszerű

felnőttoktatás átmenet a kötött iskolarendszer és a

kötetlen, iskolarendszeren kívüli között (Durkó

1999:60)


HF:

Csoportokban összeírni az egri

Iskolarendszerben

Iskolarendszeren kívüli

Tanfolyamrendszerű képzéseket biztosító intézményeket

és azok képzéseit csoportosítva tartalmuk szerint is

90


A felnőttoktatás tartalma szerint (Durkó 1999:58–59):

Általános: az alap- és általános műveltség pótlólagos

kialakítása. Szintjei: alap- és középfok, dokumentuma:

nemzeti érvényességű bizonyítvány.

Szakirányú: az alap- és általános műveltségre épülő,

különböző szakirányú nevelés. Munkanélküliek

felzárkóztató képzéséből és új szakmákra való

felkészítésből, vezető- és menedzserképzésből áll.

Közéleti-közösségi, állampolgári: az egyéneknek a

közösségbe való beilleszkedését, helyüknek megtalálását

segíti.

91


Szociális: a szociális, egészségügyi, higiéniai

területen dolgozó szociális munkások képzése és

nevelése.

Kriminális: a szabadságvesztésre ítéltek

reszocializálására irányul.

Katonai: a szerződéses és hivatásos katonai

állomány (korábban a sorkatonai is) képzését,

továbbképzését jelenti.

Vallásos, hitéletbeli: a különböző egyházak és

felekezetek szervezésében.

92


Felnőttoktatási és -képzési lexikon:

Általános művelő-képző: az általános műveltséggel a személyiséget részlegesebben vagy teljesebben átfogó fejlesztő-szocializáló hatásokban részesítik, pótló, kiegészítő és továbbképző jellegűek. Irányulhatnak: végzettség megszerzésére, szakmai képzés előkészítésére, szabad önkifejlesztésre. Elsősorban a munkához, a közéleti-közösségi-politikai tevékenységhez, a család- és magánélethez, illetve az általános tájékozódó, megismerő tevékenységhez, az emberi lét sorskérdéseihez kapcsolódnak.

(Például az érettségire felkészítő oktatás, népfőiskolai képzések, ismeretterjesztés, idegen nyelv oktatása)

93


Szakképzés: „a szakműveltség-képzettség részlegesebb vagy

teljesebb rendszerét nyújtják valamely szakterület

tudásigényének különböző fokozatain, és a személyiséget

részlegesen, egy megadott irányba, korlátok között fejlesztik”.

Elsősorban végzettség megszerzésére irányul és a munka

világához kapcsolódik. Felosztható: kiképzésre (főként első

szakma megszerzésére), átképzésre (egyik szakmáról egy

másikra azonos szinten) és továbbképzésre (azonos

szakmán belüli ismeretbővítésre, magasabb kvalifikációra) (Benedek – Csoma – Harangi 2002:173-174).

94


Intézmények: Alap- és középfokú iskolák, főiskolák és egyetemek, művelődési

házak, -otthonok, népfőiskolák, általános művelődési központok, távoktatási központok, regionális munkaerőfejlesztő és -képző központok; minisztériumok, önkormányzatok szakági továbbképző intézetei, politikai pártok oktatási intézményei, szakszervezetek képző intézményei, egyházak hitéleti oktatási szervezetei, területi-önkormányzati integrált felnőttoktatási központok, oktatási vállalatok, nagyvállalatok saját célú oktatási rendszerei, külföldi oktatási intézmények, ismeretterjesztő társulatok, sport- és egyéb egyesületek, könyvkiadók, folyóiratok, múzeumok, képtárak, rádió, televízió, szerkesztőségek (Benedek – Csoma – Harangi 2002:173-174).

Csoportosításuk: kimondottan felnőttoktatási, ill. más fő profilú intézmények

A felnőttoktatás tervezése

Főbb kérdéskörei:

Miért?

Mit?

Hogyan?

Ki?

Kit?

Hol?

Mivel?

A képzési tanfolyam tervezése, szervezése

Célok

meghatározása

Oktatási, tanulási

célkitűzések

meghatározása

Tartalom

meghatározása

A módszer

megválasztása

Források

meghatározása

A tanfolyam

megszervezése

Tanfolyam

lefolytatása

Tanfolyam értékelése

Felülvizsgálat a

továbbfejlesztés

érdekében

1. Célok meghatározása

a képzés konkrét céljainak megfogalmazása

(„ a nagy terv”)

• Mit szeretnénk elérni a tanfolyam végére?

• Milyen elvárásoknak kell megfelelniük a hallgatóknak a

tanfolyam elvégzésekor?

2. Oktatási, tanulási célok meghatározása

a képzés céljainak lebontása: a képzés során

megszerzendő kompetenciák

(„részletes terv”)

• Ismeretek, tudás

• Készségek, képességek

• Viselkedés, magatartás

Nyolc kulcskompetencia

1. Anyanyelvi kommunikáció

2. Idegen nyelvi kommunikáció

3. Matematikai, természettudományi és

technológiai kompetenciák

4. Digitális kompetencia

5. A tanulás tanulása

6. Személyközi és állampolgári kompetenciák

7. Vállalkozói kompetencia

8. Kulturális kompetencia

3. Tartalom meghatározása

Meg kell felelnie a tanfolyam konkrét és részletes céljainak

Javaslatokat kell tartalmaznia az ismeretátadás hatékony

módszereire

Tartalmaznia kell a gyakorlati tapasztalatok, ismeretek

elsajátítására vonatkozó konkrét módszereket, amelyek

elősegítik a résztvevők tanulását

Fel kell sorolnia azoknak az oktatástechnikai eszközöknek a

skáláját, amelyek az oktatáshoz szükségesek

Elemeznie kell és ki kell dolgoznia az egyének és a csoport

előrehaladásának, a kitűzött célokkal történő összemérését.

4. Módszer megválasztása

Három tényező befolyásolja a módszer megválasztását:

A hallgatók preferenciái, képességük és személyiségük

Az oktatók preferenciái és képességeik

A rendelkezésre álló források

5. A források meghatározása

fizikai források

emberi erőforrások

6. A tanfolyam megszervezése

7. A tanfolyam lefolytatása

óravázlat

8. A tanfolyam értékelése

Rendszerezett összegyűjtése azoknak a leíró és/vagy

bíráló jellegű információknak, amelyek szükségesek a

különböző oktatási tevékenységek megválasztásával,

adaptálásával, minősítésével és módosításával

kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.

9. Felülvizsgálat a továbbfejlesztés

érdekében

A jó oktatás/képzés alapelvei

Empátia a résztvevőkkel

Tiszta cél és célkitűzések

Részvétel és tanulási folyamatok

A tanulás megerősítése

A legfontosabbak átismétlése

A tanulás ellenőrzése

Támogatás és megfigyelés

Jutalmazás

Összefoglalva - Képzési terv elemei :

Képzési terv elemei

– A képzés során megszerezhető kompetenciák,

- a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei,

– a tervezett képzési idő,

– az oktatandó tantárgyak, az azokra fordítható óraszámok,

– a maximális csoportlétszám,

– az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek,

– a szükséges tankönyvek,

– a számonkérések rendje (gyakoriság),

– a vizsgáztatási követelményeket (jelleg, minősítés),

– a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak)

elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A FELNŐTTKÉPZÉSRŐL ÁLTALÁBANgti.ektf.hu/anyagok/kepzesek/tematikak/Mandel Kinga/2014... ·...

Documents

Transcript of A FELNŐTTKÉPZÉSRŐL ÁLTALÁBANgti.ektf.hu/anyagok/kepzesek/tematikak/Mandel Kinga/2014... ·...