A diplomácia története
description
Transcript of A diplomácia története
A diplomácia története
Első előadás
A diplomácia fogalmának jelentéstartalma
1. külpolitikai tevékenység
2. tárgyalás
3. tárgyalások során alkalmazott eljárások és mechanizmusok (személyi és tárgyi feltételek) összessége
4. közigazgatás egy ága
5. diplomáciai készség, tapintat, stílus (mesterség, művészet)
A diplomácia funkciói
nemzetközi kapcsolatok kialakítása konfliktusok kezelése háború kiküszöbölése (↔háborúval
való fenyegetés, mint a diplomácia eszköze)
békés megoldások keresése
A diplomácia definíciója
az államok külpolitikájának békés módon való megvalósításáért kifejtett tevékenysége.
ugyanakkor azt az intézményt is jelenti, amelynek révén ezen államok ezt a sajátos tevékenységet végzik.
XX. század nemzetközi szervezetek növekvő szerepvállalása
A diplomácia viszonya a társadalom egyes területeihez
külpolitika
nemzetközi politikanemzetközi jog
A diplomácia helye a társadalmon belül.
nemzetközi politika
külpolitika
diplomácia
Külpolitika és diplomácia
A történeti szakirodalom számos esetben szinonim fogalomként használja
Cél (külpolitika) és eszköz (diplomácia) viszonya.
a külpolitika folyamatai a külügyi irányítás struktúrája
a XX. század elejére jelentős változáson megy keresztül.
Külpolitika és diplomácia
Külpolitika folyamatai1. Európa központúság a XVIII.
század óta2. hatalmi egyensúly
(1814/1815-1914)3. kettős kihívás – válasz
rendszer – módosított (1871-1914)
4. Az Európán kívüli világ „ébredése” (Japán, USA)
Külpolitika irányítása1. dinasztia (dinasztikus
külpolitika reneszánsza)2. nemzetállami kormánypolitika államfő miniszterelnök külügyminiszter diplomáciai személyzet(nagykövet)Magyarország esetében: 1918. V.
tv. önálló külügyminisztérium
A diplomácia és a nemzetközi jog
kölcsönös viszony a diplomácia rendjét és szabályait nemzetközi
jogi normák határozzák meg az újkorban. 1815. bécsi szabályzat (nagykövet, követ,
miniszterrezidens, ügyvivő) nemzetközi jog számos intézménye (NSZ,
ENSZ) diplomáciai tárgyalások során jött létre) a nemzetközi szervezetek a diplomácia
jogszerűségének őrei
Diplomácia és nemzetközi politika
rész – egész viszonya a nemzetközi politika több, mint államok
és az államokat képviselő kormányok külkapcsolatainak összessége.
a diplomácia „régisége” mellett a nemzetközi politika tudománya a XX. század terméke
1919 - 1920 a párizsi békekonferencia
új alapelvek és intézmények hatalmi egyensúly és a kettős kihívás - válasz rendszer
vége Európa térvesztése erőteljesebbé válik, USA és Európa
alá– és fölérendeltségi viszony hagyományos dinasztiák felbomlása, izolacionzimus
dinasztikus külpolitika vége cári Oroszország → SZU új államtípus- diplomáciai
elszigeteltség nemzeti állam, mint az egyik lehetséges külpolitikai
konfliktus forrás – Lloyd George brit miniszterelnök álláspontja
Nemzetek Szövetsége mint az új alapelvek őre
Az „új” alapelvek
Wilson elnök (1913-21) 14 pontja (1918. január 8-i üzenete)- idealizmus
hatalmi erőegyensúly helyett nemzeti önrendelkezés államok biztonsága nem katonai erőn, vagy fölényen
hanem kollektív biztonságon leszerelés nemzetközi intézmény által ellenőrzött béke titkos szerződés helyett nyílt diplomácia, tárgyalások,
konferenciák és egyezmények
Az új alapelvek és az európai külpolitika Lloyd George, Clemenceau, Orlando klasszikus hatalmi egyensúly és a győztes
- vesztes ellentét mentén kívánta Európa térképét újrarajzolni
Ellentétek: francia – német, francia – angol, olasz – osztrák, angol és francia - szovjet
Az európai diplomácia álláspontja
francia külpolitika Németország teljes
meggyengítése, az európai hatalmi politikából való kikapcsolása
USA és Nagy – Britannia szövetsége „új antant”
területi felosztás maximális elképzelése
a francia nagyság vágya és a megsértett nemzeti büszkeség
Brit külpolitika Mérsékelt álláspont,
Németország meggyengítése francia hegemóniától való
félelem
Olasz külpolitika Területi nyereség az
egykori Monarchiából
Békeszerződések
1919. 06. 18. Versailles 1919. 09. 10. Saint Germain 1919. 11. 27. Neuilly 1920. 06. 04. Trianon 1920. 08. 10. Sevres (1923.
Lausanne- i konferencia) „új” államok: Csehszlovákia,
Lengyelország, Szerb – Horvát Szlovén Királyság
(több nemzetiség egy területen)megnagyobbodott államok: Románia, az elégedetlen győztesek:
Olaszország és Anglia
Közös:1. Vesztes – győztes ellentét,
vesztes megbüntetése2. területi 3. katonai4. jóvátételi (1931-ig eldöntetlen)
fejezetek5. revízió táborának fokozatos
kialakítása6. új nemzeti államok miatt
kisebbségvédelmi szerződések sorozata – a Népszövetség garanciája alá tartozik
Versailles
nagyhatalmi álláspontok: francia ↔ angol, amerikai Németország területi veszteségei:1. Elzász Lotharingia2. Saar vidék nemzetközi igazgatás alá került3. Rajna bal partjának demilitarizálása4. Lengyelország jogot kapott Danzig használatára és a hozzávezető
útra, Németország területét kettévágták, a kelet – poroszországi tartományok leszigetelése
5. német gyarmatok elvesztése hadsereg 100 ezer főben történő maximálása jóvátétel ügyében bizottság felállítása, döntést 1921-re napolták el jelentős német kisebbség az új államok közül: Lengyelország,
Csehszlovákia
Az osztrák kérdés
Anschluss tilalma 1920/30-as években több ízben merült
fel.
1. Német – osztrák vámunió terve a gazdasági válság idején
2. Hitler hatalomra kerülése után 1934, 1936 és 1938.
A török kérdés és a nemzetközi politika Anglia maximális területi követelései:
1. Mosul és környéke, Szmirna Anglia pártfogoltjának, Görögországnak jutott
2. Brit igények Konstantinápoly és a tengerszorosok irányában - területi igényeinek leplezésére a Nemzetek Szövetségét kívánta megnyerni.
A gyarmati világ ébredése
Az I. világháborúban a legtöbb gyarmat az anyaország szövetségi rendszerébe tartozott.
német gyarmatok felosztása USA aktivizálódása a Távol – Keleten
(washingtoni konferencia:1921-22)1. négyhatalmi szerződés – Csendes – óceáni
status quo2. kilenchatalmi szerződés - Kína3. öthatalmi szerződés – tengeri fegyverkezés
A párizsi békekonferencia megítélése pozitívumai
1. nemzeti állam, mint a külpolitika fő letéteményese
2. új alapelvek a külpolitikában és a diplomáciában
negatívumai
1. az új alapelvek nem érvényesülnek
2. két világháború közötti fegyverszünet?
3. működésképtelen
Két álláspont az I. világháborúról és a békeszerződésekről Keynes: A béke gazdasági
következményei 19191. A versailles-i békeszerződés
előkészítésében szakértő2. Gazdasági és politikai
szempontból káros3. mögötte: a liberális tőkés
gazdaság csődje áll.
Polányi Károly: A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei (1946)
1919/20-ban a nyugati világ, a 19. századi civilizáció omlott össze:
1. nagyhatalmi egyensúly2. aranystandard3. szabad versenyes tőkés
gazdaság, önszabályozó piac4. liberális szabadságfogalom
és az arra épülő un. be nem avatkozó állam
A diplomácia története
Külpolitikai irányzatok és diplomáciai konfliktusok az 1920-as években.
Az 1920-as évek
A Párizs környéki békékhez való viszony
1. francia
2. német
3. angol
4. szovjet és amerikai izolacionizmus
5. olasz terjeszkedés
A francia külpolitika fő irányai
„ francia nagyság”Képviselője: Poincare Célok: 1. offenzív külpolitika2. a versailles-i szerződés
betartása3. bolsevizmus
feltartóztatása4. Gazdasági és katonai
potenciál felvonultatása
„francia biztonság” Képviselője: A. Briand1. együttműködés
Németországgal két okból:
Németország talpra állása előbb utóbb bekövetkezik
adósság kifizetése miatt szükséges
A német külpolitika irányzatai
nem teljesítés politikája: Hindenburg, ill. a katonai vezérkar tagjai
1. Nincs teljes értékű külpolitikai program
2. Különböző szabotázs akciók
teljesítés külpolitikája: Stresemann (1923-29)
1. szövetségi politika kiépítése
2. Anglia
3. SZU
4. francia külpolitika Briand féle - irányzata
Streseman végrendelete
A teljesítés és a német nagyhatalmi politika dilemmája
Előzmény az európai diplomáciában: 1907: Crowe memorandum (brit külügyminisztérium)
1923. külpolitikai célok Végrendelet: reálpolitikus /Bismarck/ 1914. előtti állapot helyreállítása, jóvátételtől
való megszabadulás, katonai paritás (Fra. o. és N.Br.), Németország keleti határainak revíziója, Anschluss
Angol külpolitika irányzatai
Európa és az Európán kívüli világ tekintetében különböző
Európában: hagyományos hatalmi egyensúly, amelynek lényege a szovjet és a francia külpolitika feltartóztatása
Európán kívül: terjeszkedés: török kérdés Gyarmati világ „ébredése”
A szovjet külpolitika jellemvonásai
Diplomáciai elszigeteltség 1924-ig. Kongresszusok sorozata foglalkozott a szovjet állam és Európa
kapcsolatával:1. 1919: tanácsköztársaságok segítségével a nyugati világ
megdöntése – világforradalom (lsd. bajor, magyar)2. 1920: békeszerződés Észtországgal, Litvániával, és
Lettországgal- balti államok függetlensége3. 1921. független állam konstatálása, egyensúlyi helyzet,
ideiglenes együttélés teóriája4. Cári kormány tartozásai (1922. Genova)5. 1924. a békés egymás mellett élés mint hosszú periódus6. Mindvégig távol a békeszerződésektől
Az olasz külpolitika
1922: Mussolini hatalomátvétele – az új olasz állam kiépülése Regionális terjeszkedés kísérlete a Balkánon és a Földközi tenger
medencéjében. 1923. Korfu incidens 1924. nettúnoi szerződés 1926. tiranai egyezmény – Ahmed Zogu uralma 1927 magyar – olasz barátsági szerződés, lépcsőfok a magyar –
olasz – osztrák szövetség felé 1928. semlegességi szerződés Görögországgal 1926 Románia, az olaj kiaknázása ↔1927. francia – jugoszláv
szerződés
Külpolitika konfliktusok
Lengyel – szovjet háború (1920-21)1. Pilsudski elnök 1920. áprilisában megtámadta Szovjet – Oroszországot2. Szovjet offenzíva3. 1921. rigai béke4. Lengyel keleti határ Minszk vonalában, amely mögött a francia offenzív
külpolitika állt (ukrán és belorusz kisebbség)5. 1921. február: Párizs – lengyel francia szövetség Német támadás elleni védelem Keleti határok francia szavatolása Kisantant mint a francia keleti szövetségi politika fontos pillére (bilateriális
szerződések sorozata) Románia és Lengyelország között szövetség a bolsevik veszéllyel
szemben.
Ruhr - vidék megszállása
1921. JB döntése értelmében Németország mintegy 132 milliárd márka jóvátételt köteles fizetni.
1922. genovai konferencia – német fizetőképesség helyreállítása és az egykori orosz cári adósságok kifizetése (eltérő angol és francia álláspont!)
1922. rapallói egyezmény Legfontosabb német ipari körzet megszállása
A török kérdés
az angol külpolitika szempontjából meghatározó.
1. A sevres-i béke a Konstantinápoly és tengerszorosok ügyében úgy döntött, hogy egy nemzetközi tanács felügyeletére bízták
2. 1920. görög – török háború
3. 1923. lausanne-i konferencia
4. Hatása: Egyiptom, Irak, Irán
A locarnoi konferencia (1925)
1920-as évek közepe: német gazdaság stabilizálása döntő kérdés
Dawes – terv Locarno (Néo, Belgium, Anglia, Franciaország, Olaszo.)1. Németország nyugati határainak szavatolása2. Döntőbírósági egyezmények3. Franciaország Lengyelország és Csehszlovákia garanciális
szerződés 1926. Németország a NSZ tagjává válik, semlegességi
szerződése 1928. Briand – Kellog paktum
Páneurópa - terv
Hagyományos külpolitikai irányzatokból való kiábrándulás 1922: R. N. Coudenhove Kalergi un. Kiseurópa - terve
körvonalazódott Bécsben - konferenciák Alapja: válságtudat, békeszerződések hibás volta Kormányzati külpolitika csődje, helyette tömegmozgalom:
értelmiségeknek jelentős szerep Kollektív biztonság, béke, világpolitikában való
gondolkodás Külügyi kérdések prioritása, közömbösség a gazdaság
vagy a szociális szféra iránt. 1925/ Népszövetség reformja, valódi világszövetséggé
tétele
Az Európán kívüli világ
Francia gyarmatok1. Marokkó 19252. Szíria, fegyveres
felkelés alkotmányozó
nemzetgyűlés összehívása
Brit gyarmatok1. Egyiptom (1922)2. Irak (1927)3. Transzjordánia (1928)4. India (engedetlenségi
mozgalom, politikai sztrájk, önrendelkezési jog)
1-3: függetlenség, ill. szuverenitás
A kínai polgárháború és a nagyhatalmak Kínában a XX. század elején fontos kül- és belpolitikai változások
zajlottak.1. Az ország 1895-től Japán szisztematikus terjeszkedésének színtere volt. 2. Mandzsu dinasztia uralmának vége. Helyette: Kuomintang a
parasztságra és a munkásosztályra támaszkodva új típusú politikai berendezkedést valósított meg (Szün Jat – szen és Csang Kaj sek) + 1921: Kínai Kommunista Párt: a két politikai erő egysége. 1924: új program: függetlenség, népi jólét, demokratizmus
3. Polgárháború Kína területén belül: északon és középen militaristák, nagyvárosokban szovjet segítséggel Kuomintang uralma valósul meg.
4. Csang Kaj sek és a kommunisták szakítása 1925-ben5. Polgárháború a militarista, kommunista és Kuomintang erők között6. 1927. kommunistákkal való leszámolás (sanghaji mészárlás)
Nagyhatalmi álláspontok
Japán: Észak - Kínában érdekelt USA mérsékelt befektetések Anglia: tőkés érdekeltségekkel rendelkezett
(1902-től japán szövetségi politika, amelyet 1921-ben nem ismételtek meg az USA nyomására) ↔Japán, SZU
1928.Kuomintang országos győzelme, Kína vámügyi önállóságának nemzetközi elismerése
A diplomácia története
Külpolitikai irányzatok és diplomáciai lépések az 1930-as években
A kínai polgárháború és a nagyhatalmak Kínában a XX. század elején fontos kül- és belpolitikai változások
zajlottak.1. Az ország 1895-től Japán szisztematikus terjeszkedésének színtere volt. 2. Mandzsu dinasztia uralmának vége. Helyette: Kuomintang a
parasztságra és a munkásosztályra támaszkodva új típusú politikai berendezkedést valósított meg (Szün Jat – szen és Csang Kaj sek) + 1921: Kínai Kommunista Párt: a két politikai erő egysége. 1924: új program: függetlenség, népi jólét, demokratizmus
3. Polgárháború Kína területén belül: északon és középen militaristák, nagyvárosokban szovjet segítséggel Kuomintang uralma valósul meg.
4. Csang Kaj sek és a kommunisták szakítása 1925-ben5. Polgárháború a militarista, kommunista és Kuomintang erők között6. 1927. kommunistákkal való leszámolás (sanghaji mészárlás)
Nagyhatalmi álláspontok
Japán: Észak - Kínában érdekelt USA mérsékelt befektetések Anglia: tőkés érdekeltségekkel rendelkezett
(1902-től japán szövetségi politika, amelyet 1921-ben nem ismételtek meg az USA nyomására) ↔Japán, SZU
1928.Kuomintang országos győzelme, Kína vámügyi önállóságának nemzetközi elismerése
Az 1930-as évek meghatározó kérdései gazdasági világválság (jóvátétel ügye és az
együttműködés diplomáciai tervei) totális diktatúrák rendszere és külpolitikája
1. 1933-36: a feltartóztatás és a megállítás lehetősége
2. 1936-39: útban a háború felé, az európai diplomácia csődje
A gazdasági világválság és a jóvátétel Előfeltétele: Németország elismerése az európai
gazdasági életben és diplomáciában egyaránt (Dawes – terv, népszövetségi tagság, Briand – Kellog paktum)
1929. hágai konferencia –Young terv (Streseman – Briand együttműködése)
1. Néo-nak törleszteni kell, de annak módját a német állam határozza meg (114 milliárd márka 59 évre)
2. Kilátásba helyezték a Rajna vidék kiürítését 1930 közepére
A Hoover moratórium
Young – terv kudarca a gazdasági válság miatt Az USA elnöke a jóvátétel és egyéb fizetések
egy évig történő felfüggesztését javasolta (Néo., Frao., Anglia) - moratórium
1932. lausanne-i konferencia: a jóvátétel ügye rendezettnek tekinthető, ha Néo. egy összegben fizet 3 millió aranymárkát.
A diplomácia lépései
Briand Európai Egyesült Államok terve 1929/30 alapja: német – francia együttműködés
1931: osztrák – német vámunió terve (Curtius – Schober)
Tardieu – terv – Közép- Európa Benes – terv – Közép - Európa
Az együttműködés kísérlete
1932. genfi konferencia – tárgyalások a fegyverkezés korlátozásáról
Álláspontok:1. francia – népszövetségi hadsereg, ill. a francia
biztonság szerződéses garantálása2. német: fegyverkezési egyenjogúság3. angol és olasz: a német külpolitika támogatása4. öthatalmi egyezmény: fegyverkezési
egyenjogúság
Külpolitikai irányzatok a válság után
totális diktatúrák1. japán: Tanaka
memorandum2. olasz: „Imperium
Romanum”3. német: versailles-i
szerződés revíziója Lebensraum elmélet
diktatúrákhoz való viszony:
1. együttműködés, konszenzus keresése
2. erő politikája, a békeszerződések pontos betartása, megállítás
francia, angol, szovjet álláspontok
A Tanaka memorandum és a mandzsúriai incidens népszövetségi tagság jobboldali radikalizmus, hagyományos
konzervativizmus, parlamentarizmus emlékirat lényege:1. Mandzsúria és Mongólia – mint támaszpont2. Kína fegyveres beavatkozás (kínai polgárháború) –
kereskedelem fejlesztése3. India, szigetvilág, Közép – Ázsia4. Európa Konfliktus lehetőségek: SZU, USA, Anglia, ill. francia
és holland külpolitika
A mandzsúriai konfliktus
1931. szeptember/fegyveres incidens a dél – mandzsúriai vasútvonalon Mandzsúria elfoglalása 1932-ben – Mandzsukuo mint új állam japán
katonai igazgatás alatt Kína provokálása Nagyhatalmak állásfoglalása1. Szu – Japán egyezménye 1931-ben2. amerikai jegyzék3. angol semlegesség4. Japán reagálás: tiszteletben tartja a nagyhatalmi érdekeket Kínában Lytton bizottság jelentése: a vitás terület nemzetközi igazgatás alá
helyezését javasolta Következmény: Japán kilépett a Népszövetségből
Az olasz külpolitika
Három irány: Duna medence, Földközi tenger, gyarmati terjeszkedés: Észak – Afrikában a hódító politika reneszánsza: Tunisz, Marokkó, Abesszínia
éles határvonal a német nemzetiszocializmus támogatása ügyében:
1. 1933-1936: az európai diplomácia irányában tett gesztusok
2. 1936: Németország felé irányuló külpolitikai lépések. A fordulat oka az abesszín - ügy és a spanyol polgárháború)
A náci Németország külpolitikai programja Hitler: Mein Kampf1. teljesítési külpolitika teljes tagadása2. Bírálta az I. világháború és a streseman-i időszak külpolitikáját3. Cél: nem a világháború előtti határok visszaállítása, a német
népesség tömörítése (Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország)4. Terjeszkedés mögött un. Lebensraum elképzelése – termőföld,
népesség problémája5. Terjeszkedés iránya: Európa (angol konfliktus elkerülése): SZU,
illetve kelet – Európa, Frao.6. Felsőbbrendű faj teóriája7. Lehetséges szövetségesek. Anglia, Olaszo.
A totális diktatúrák programjának fogadtatása Franciaországban Barthou, Tardieu1. elhárítás és határozott
védekezés irányzata2. a nemzetközi szerződések
betartása,3. fegyverkezés, 4. Locarno tiszteletben tartása
és bővítése5. szövetségi politika folytatása
(Közép – Európa, Anglia, SZU,
6. casus bellinek tekint minden Néo. felől jövő lépést
Daladier, Laval1. együttműködés, józan
engedékenység,2. német – francia szerződés
lehetősége a francia biztonságról,
3. Hitler keleti ambícióinak serkentése
A totális diktatúrák fogadtatása Angliában Neville Chamberlain1. az ésszerű
engedmények politikája2. a versailles-i béke
revíziója a német határok vonatkozásában
3. tengeren túli brit érdekek szolgálata
4. Francia- és szovjetellenesség
Eden, Churchill1. francia és orosz
szövetségi politika2. tengeri és légi
fegyverkezés támogatása
3. német agresszió minden lépésére az erő pozíciójából válaszolni
A szovjet külpolitika
Szovjet biztonság és nemzeti érdek, elkötelezettség hiánya, európai konfliktusoktól való távolságtartás
1931: öt évre meghosszabbították a német – szovjet együttműködést.
1934. SZKP kongresszus: háború lehetősége, kapitalista nyugat csődje – fokozott külpolitikai aktivitás, kollektív biztonság jelszava
Japán és Németország mint külpolitikai ellenfél 1939: szövetségkeresés a német
nemzetiszocializmussal szemben
Diplomáciai lépések (1933-34)
A négyhatalmi egyezmény tervezete Mussolini kezdeményezése:
1. béke 2. az európai és a gyarmati politikában való
közös vonal kialakítására, 3. békeszerződések revíziójának lehetősége a kisantant és Lengyelország tiltakozása 1933. római egyezmény a békéről, nem kerül
sor a ratifikálásra
A fegyverkezés korlátozásának újabb kísérlete MacDonald brit miniszterelnök javaslata:1. Frao, Néo, Olaszo. és Lengyelo. számára 200
ezer fős hadsereg2. öt évet irányzott elő a német fegyverkezési
egyenjogúság megteremtésére3. megegyezés hiánya a francia és német
ellentét miatt →Néo. kilépett a Népszövetségből, német – lengyel szerződés 1934. januárjában
A római jegyzőkönyv
1934. Dollfuss - Mussolini - Gömbös Gyula
1. közös osztrák – magyar – olasz külpolitika
2. revízió lehetősége
3. magyar álláspont: más államok számára belépési lehetőség
4. konzultatív jelleg
Köv. osztrák puccskísérlet
A francia aktivitás időszaka
a keleti Locarno - terv – 1934.1. un. keleti szerződés: garanciális és kölcsönös
segítségnyújtási egyezmény: Németo. Szovjetunió, Balti államok, Lengyelo. között
2. francia és szovjet hozzájárulás a Locarno - i, egyezményekhez
3. a két egyezmény egyezik az NSZ alapelveivel4. (francia kezdeményezés a SZU népszövetségi
tagságával kapcsolatban) marseilles-i merénylet
A Saar - vidék elfoglalása és következménye 1935-re lejárt a versailles-i szerződés
népszövetségi felügyelete 1935. 03. 01. német bevonulás általános hadkötelezettség bevezetése francia és angol egyetértés arról, hogy a
fegyverkezés korlátozásáról újabb konferenciát kell létrehozni.
A náci Németország megállításának kísérlete és kudarca (1935)
külpolitikai lépések
stresai front szovjet – francia szerződés szovjet – csehszlovák szerződés
abesszín ügy
angol -német flottaegyezmény
francia belpolitika
A stresai front
A szerződő felek közös álláspontja a nemzetközi szerződések (Versailles és Locarno) betartásáról és az Anschluss tilalmáról
Abesszínia: gyarmatosítás és telepítés kísérlete Kelet – Afrikában (Eritrea és Szomália)↔brit és francia gyarmati érdekek
1934-35: olasz expedíciós hadsereg, népszövetségi tárgyalás, Hoare- Laval egyezmény
német – angol flotta egyezmény 1935: Anglia hozzájárulását adta, a német flotta létszámgyarapodásához
A német agresszió újabb állomásai
1936. március: Rajna vidék megszállása 1936-39: spanyol polgárháború: olasz és a német
fasizmus Franco hatalmának kiépítését támogatja, az olasz abesszín foglalás elismerése
1936: osztrák – német egyezmény: közös külpolitika kialakítására
1936. német – olasz egyezmény 1936. 11. 01. Mussolini milánói beszéde: Berlin – Róma
tengely 1937. antikomintern paktumhoz való olasz csatlakozás
(1936. német – japán egyezmény)
Az Anschluss
A német kancellária álláspontja 1937. november 5-én1. terjeszkedés, a német faji közösség létrehozása2. Anglia mint ellenség3. 1943-ig német fölény4. Anschluss vagy a Szudéta – kérdés „megoldása”5. 1938. február az osztrák belpolitika irányában kifejtett
német nyomás6. 1938. március 12. német bevonulás7. nagyhatalmi tiltakozás hiánya
A müncheni konferencia
1938. 09. 29-30 (Mussolini, Daladier, Chamberlain, Hitler)
előzmény: Chamberlain- Hitler találkozók 1938 nyarán a Szudéta – vidék német népességének támogatása konferencia döntései: 1. Szudéta – vidék Németországhoz csatolása (lengyel és
magyar területi követelések kielégítése)2. Anglia és Németország nem folytat egymás ellen
háborút3. Csehszlovákia területének garantálása (1939. március
közepe)
Diplomáciai lépések a II. világháború előestéjén 1939. 03.15. csehszlovák állam megszűnése,
diplomáciai tárgyalások hiánya 03. 21. német külügyminiszter Danzig statusának
rendezésére és a Memel vidék átadására szólítja fel a lengyel és litván kormányt↔garanciális szerződések sorozata Anglia és Frao. részéről Leo, Románia, Görögo irányában
Mussolini – Hitler: acélpaktum, Albánia elfoglalása (1939 április, május)
szovjet, angol, francia tárgyalások kudarca a garanciális szerződésekről a nyugati és keleti határok irányában.