I. ö!<3aí

A diáknyelvrőlA nyelvtudom ány csoportnyelveknek vagy szaiksáóikin-

cseknek nevezi az azonos foglalkozásúak, az azonos kedv- telésűek. életm ódúak között k ia lakult kisebb-nagyobb cso­portok, közösségek sajátos szóhasználatát. A társadalm at alkotó egyes csoportok, rétegek nyelve ugyanis új vagy más értelem ben használt szavakkal, kifejezésekkel különbözik egymástól. Ahány foglalkozási ág, ahány tudom ányág van, annyi gzakszóikincs vagy csoportnyelv is van.

A diákok önálló csoportot alkotnak a társadalomiban, jóllehet a legkülönfélébb rétegekből jönnek. Az á lta luk be­szélt diáknyelv önálló csoportnyelv, am elynek szavai főleg az iskolában, a diákotthonokban keletkeznek. Szóhasznála­tu k sok dologban e lté r a köznyelvitől. H asználnák olyan szavakat, am elyek tréfás, hum oros hatást keltenek, könnyen érthetőek, és világos a jelentésük, de használnak idegenes hangzású, a kívülállók szám ára alig érthető, sőt durva sza­vakat is.

Ha összevetjük a m egjelent diáknyelvi gyűjtéseket, feltűnő az, milyen sok az olyan szó, am elyet egym ástól tá­vol eső területeken, 6Őt M atijevics Lajos „A vajdasági ma­gyar diáknyelv” című m űvének tanúsága szerbit még Jugo­szláviában is azonosan használnak a diákok. E jelenség m a­gyarázata az, hogy az ország m inden területén a* azonos- fa jta iskolákban azonos a tanítási anyag, azonos életkörül­m ények között élnek a tanulók, a szórakozásaik is jórészt egyformák. Különösen nagy az „egyhangúság” az iskola és részei, a tantárgyak, az osztályzatok, a tanítási órán történt események, tehá t a kim ondottan iskolai fogalmak m egne­vezésében. Szinte az egész ország területén az iskolát, a különböző iskolafajtákat ugyanazokkal a szavakkal neve­zik meg: tanhúz. isi, suli, sulaj, a főiskola fősuli, a közép­iskola középsuli, a gimnázium gimi, az iparitanuló-i6kola inasegyetem, nasisuli stb. Az igazgató nagyfőnök, főnök, nagydiri, góré, diri. serif, a helyettese pótfej, kisdiri, a ta ­nárok tancsik. A tan tárgyak között ilyen elnevezéseket ta ­lá lunk: sírásóra (írásóra), tortaóra (torna), töd , töri, tőrei (történelem), biosz (biológia), test (testnevelés), rémtan (mértan), foci (földrajz), dögtan (állattan), m atek (mate­matika), ruszki (orosz), rohadalom (irodalom), ábris (ábrá­zoló) stb. Az érdem jegyek: közép, közepeske a hármas,proletár, proletár jeles a kettes (Jó az a szegény proletár­nak! — mondják.), tök. szalmahúzó, dugó, gerenda, tűzifa, mennyezethorog, daci, cumó, gyufa, fa, karó, kampó, bunkó, pejkó, csikó, elefánt, kanca, ló, esikanca, dekli, dákó az elégtelen osztályzat. Aki elégtelent kap. az bezúg, betököl, lovon m egy haza, aki megbukik, azt elhúzták, elrántották, kinyom ták, kivágták, kirúgták, bevonták a betétlapját, visz- szatapsolták. Nyári egyetemre jár az a diák, aki javítóvizs­gára készül. Buzgó mócsing a szorgalm as diák, gyalu, sima- képű, a hízelgő, a kétszínű, zubrizik, benyalja a leckét a. magoló, filózik a gondolkodó, az okoskodó, bedobja a törül­közőt az a tanuló, aki m egm ondja a tanárnak, hogy nem készült. A diákotthon, a kollégium kolasz, köles, koli. a z o tt lakók a kolisok. a kőlisták, az o tt főzött ételek: kaja ala kollégium, Petőfi leves („Minek nevezzelek”), sportleves, BM V leves („Bele m inden vacakot!”), „Valamit visz a v iz” (Zilahi Lajos egyik regényének a címe) stb. A díáknyelv 6ok szavát lehetne még felsorolni, am ely az iskolai, a d iák­otthoni életre vonatkozik.

Az iskola és az élet kapcsolatának szorosabbá válásával a tanulóifjúság egyre inkább részt vesz a társadalom életé­ben, bekapcsolódik, ha időszakonként is csak, a term elő- m unkába. m inden területen bővül az ismerete, sőt a joga is. M egismerkedik a m ár dolgot» fiatalság nyelvével, a m agáéba illeszti, és a m aga nyelvét, sajátos szókincsét to­vább adja. így a d iáknyelw el való foglalkozás egyet jelent az ifjúság nyelvének a tanulm ányozásával. Ez pedig azt je­lenti nem érhetjük be a sajátos iskolai szókincs összegyűj­tésével, hanem foglalkozni kell azokkal a szavakkal is, am elyek a különböző szórakozásokra, a fiúk és leányok kap­csolatára, a társas érintkezésre, a m indennapi élet fogalmai­ra. ruházkodásra, közlekedésre, étkezésre stb. vonatkoz­nak E szavak között igen sok olyan szó van, amely a tol­vajnyelvből való. és nem a diákság jó kedvéről, tréfálkozá­st hajlam áról árulkodik. A nyelvm űvelés e szavakat azért üldözi, m ert igen sok szép m agyar szót szorítanak háttérbe,és szegényítik diákságunk szóhasználatát. . . . . . . -Bar hat László

Fazekas Lajos:

RöfiEgy fehér, havas hajnalon kövér Röfi azt álm odta: fürge malac volt, s előtte ott állott a dombok dom bja: zöld legelő! s a domb alatt csordogált egy hűs, kis patak.

Böfike legelt s megfürdött, fö ltú rta a bokrok alját, sertéjébe bogáncs akadt, s követték testvér-m alackák; vigyázott rájuk jó kanász, s vehette őket: a csapás.

Egy fehér, havas hajnalonkövér Röfit mély álmából verték föl és lá tta ám. hogy az udvaron szalma lángol! Böllér kést fent, m ajd a gazda szakajtóval csalogatta.

De hiába. H át megfogták ké t nagy fülét, farkát húzva; kövér Röfi sírásától visszhangzott az egész utca. ...S lobogott a láng, sült a hús. Meleg körm öt v itt a kutyus.

Egy fehér havas téli napígy esett az a disznótor, Dicsérte kerek sonkáit, szalonnáját koma, sógor, s Röfi fülét, rövid farkát pedig a kis lurkók kapták.

GYEREKEKNEK IHi G y erek ek n ek Si

t ö r d a FEIED!

Vízszintes:

1. Vérmérséklete, egyéni­sége. 6. Vas vegyjeie. 7. Ma­ró folyadék. 8. Fordított sze­mélyes névmás. 9. Film fény- érzékenységének egysége. 11. Zamata. 12. össze-vissza zá­ró!!! 14. Fluor, litium, hid­rogén vegyjeie. 16. M egfej­tendő, a függ. 6. folytatása. 18. Ajándékoz. 20. Hónaprö­vidítés. 21. Személyes név­más. 22. Házas. 24. . . . Sá­muel magyar király. 25. Feu­dális rang. 27. Tetszetős .(—’). 28. IESA. 29. Karm olja (utolsó négyzetben két betű).

Függőleges:

1. . . .-vesz. 2. Egymást kö­vető betűk az abc-ben. 3. Növény lesz belőle. 4. Esz­tendő. 5. Gyermekek kedvelt édessége. 6. Megfejtendő: február a . . . (folytatás a

vízszintes 16. és függőleges 15. számú sorokban). 10. AÖB. 11. S zabol cs-szatmári község. 13, Azonos betűk. 14. Hőmérséklet mértékegysége.15. M egfejtendő (a vízszin­tes 16. folytatása). 17. A la­pos egynemű betűi. 19. Bo­tor. 21. Óvatosan figyelmes. 23. Tengervíz jelzője. 24. K ét határozott névelő. 26. Nö­vény. 27. Solti Mihály.Megfejtendő: függ. 6., viasz.

16. függ. 15. sorok.M últ heti m egfejtés: MÄT-

RAFÜRED — PÁRÁD — MÁTRAHÁZA.

K önyvjutalom : KésmárkiOlga Nyíregyháza, Auguszti- nyi Anikó Nyíregyháza, Bá­lin t Sándor Mátészalka, Ma­tyi Piroska Nyírkárász. Sza­bó Ágota Tyúkod.

(Megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadunk el !>

SZÄMLOGIKA. A háromszögekben elhelyezett számok között logikai kapcsolat fedezhető fel. E logika alapján milyen számot kell a kérdőjel helyére írni?

•jujt louinzs so-9j a taps) latópjpy a ‘sSazsso jja-í§aCuiazs uaqiaso

-nsD paSpzsuiojyp a j[ouibzs )j ; aqpojop v : s 9 } f a j 3 a j A [

A H Ó V I R Á G M E S É J EVolt egyszer, hol nem volt,

volt egyszer egy kis törpe, neve Rikiki. Még a legki­sebb törpénél is kisebb volt, de a szívében nagyon sok szeretet ragyogott. Ha szél­vihar jött jégesővel és vala­m elyik állat nem tudott el­m enekülni, ráborította a sa­ját köpenyét, hogy szegény­két ne verje se a jégeső, se a zápor.

Rikiki, az öreg törpe bol­dog volt, m ert akinek tisz­ta a lelkiismerete, az bol­dog. Szerette az állatokat és szerette a virágokat, s azok is szerették őt. Nyáron és ősszel azzal te ltek napjai, hogy összegyűjtötte a lehul­lott faleveleket, az erdő avarját s ősz végén a kis növényeit azzal takarta be, hogy a téli fagy idején a

gyenge virágok ne didereg­jenek. így akarta megvédeni virágait a tél kegyetlen hi­degétől.

Azután hazament és magá­ra zárta az ajtót. Lefeküdt nyugodtan aludni. De éjsza­ka kemény, kegyetlen szél­vihar tombolt huhogva végig a kert fölött. Ordított v e ­szetten az orkán s a kis v i­rágokról m ind lesodorta a puha avartakarót. No, öreg Rikiki. kezdheted elölről a munkádat.

S R ikiki nem zúgulódott kezdte elölről a fáradságos m unkát. Már nagyon gondo­san és nagy szeretettel beta­kargatta az összes kis palán­tát, csak egyetlen egyre nem ju to tt száraz falevél.

— Hát veled m it csináljak, te kis ártatlanság —■ m ond­

ta, — Vegyek le m inden kis növényről egy-két fa levele t1 Nem lehet, m ert megfáznak. Hopp, m entő gondolatom tá ­madt.

S levette csúcsos törpe- fövegét és azzal takarta be a kis virágpalántát.

— Jó, bélelt kis föveg. De legalább nem fázol meg.

Hanem R ikiki koponyája kopaszon csillogott, s az öreg R ikiki azonnal tüsszentett néhányat és köhécselt is öre­gesen.

— No, m egérkezett a hát­ha. Sebaj, majd kigyógyít a harbatea.

Belépett a lakosztályába , magára zárta az ajtót, főzött magának herbateát, s m egit­ta forrón, mézesen. S magá­ra húzta a takarót s aludt egész télen, csak néha éb­

redt fel. olyankor k ikukkan ­to tt az ablakon s a szívében öröm lángolt, mert hóval bontottan csillogott a kis hegyes törpesapka.

M úlófélben volt a tél. s R ikiki kis házának az ajta­ján tavasztündér kopogta­tott. Sütött a nap s olvado- zott a hó lassan. R ik iki vé­gigsétált a kertjén, lekapar­ta palántái tövéről a száraz leveleket s m indenütt friss, eleven rügyeket pillantott meg. Sapkáját is felem elte a földről. S virágokat pillan­tott meg. szép, gyöngyfehér virágokat, olyanok voltak, m int R ikiki sapkája télen, am ikor elborította a hó. Há­lából ve ttek fel a kis virá­gok ilyen alakot, amiért a csúcsos törpeföveg m egm en­tette őket a tél fagyától. Így született meg a hóvirág, a tavasz legelső virága.

Franciá ból átdol gozta:

Öíbey Irén

: t YEREKEKNEK Sü G y erek ek n ek

Úttörő-posta

A Nyíregyházi 12. számú Állalunos iskola 1240. Körösi Csoina Sándor Úttörőcsapa­tának 3, 4. 3, 6 és 8. osztá­lyos rajai és őrsei elsősor­ban expedíciós m unkájukról számoltak be. A Nemecsek és Gagarin rajok, valam int a 4/c osztály tagjai Nyíregy­háza nevezetes épületeit, in ­tézm ényeit keresték fel ed­dig. Megnézték Benczúr Gyula szobrát, Krúdy Gyula és Váci Mihály .emléktáblá­já t és szülőházát és ism er­kedtek életükkel. Az 5, b osztályosok m eglátogatták a Patyolatot és versenyt ren ­deztek arról, ki tud ja szeb­ben, jobban leírni a látot­taka t és a hallottakat. A pajtások a ki m it tud ra is készülnek — verset, éneket, m esét tanulnak. A Petőfi Sándor raj a hulladékgyűj­tésről írt. Házról házra mentek, ahol vasat, papírt, rongyot kaptak. Volt, ahol nem szívesen fogadták őket, de mégis sikeres volt gyűj- tőútjuk. A raj 708 forintot keresett, amiből túrázni m ennek a hegyekbe. Az 5/a osztályosok kirándultak Vásárosnaményba, megnéz­ték a vajai v ára t és a bak- talórántházi erdőt. A 6/a ta ­nulói látogatást tettek ' az UN I VERS IL-be, ahol m un­kásokkal beszélgettek. Rend­szeresen járnak moziba és kapcsolatot ta rtanak a h a j­dúböszörményi pajtásokkal.

Veres Edit (a napkori ál­talános iskola tanulója): „A napkori Kossuth Termelő­szövetkezet pianinót vásárolt a helyi általános iskolának. Az ének-zene tanításban nagy segítséget.,jelent ez a 21 ezer forintos hangszer. Köszönjük a termelőszövet­kezetnek ezt a nem m inden­napi ajándékot és azt, hogy szívügyüknek tekintik az is­kolások segítését.”

Kádár Edit. csapattitkár (nyírtassi általános iskola) pajtás leveléből: „Úttörőcsa­patunk életéből három, szá­m unkra nagyon érdekes és hasznos dologról számolok be. a szaktárgyi versenyek lebonyolításáról, a ku ltu rá­lis eseményekről és a k a r ­neválról. Az osztályonkénti szaktárgyi versenyeken bár­ki részt vehetett. Oroszból a tan ár néni először orosz szö­veget olvastatott, m aid be­számolót írtunk a falunkról. Ezt követően, a Vörös tér nevezetességeit bem utató színes fényképekről kérdése­ket szerkesztettünk. Nagyon

szoros verseny volt, m inden­ki nagy odaadással dolgo­zott. Ezenkívül még több versenyt rendezünk az óv­óén. Csokonai születésének 200. évfordulójára faliú jsá­gokat készítettünk. A róla megjelent újságcikkeket, ke­péket gyűjtöttünk. A lelkes gyűjtőm unkáért több ősz. tá ly t megdicsért a csapatve­zetőnk. Az őrsi foglalkozások fő tém ája a karneválra való készülődés. Az elm últ tan ­évben ötletes jelm ezeket le­hetett látni. Volt, aki Luüas Matyinak, Tohonya Bercinek öltözött fel és eljö tt a karne­válra Ali basa is.”

tireksza Minályné, rajve- zető (vajai általános iskola) a következő levelet küldte a Március 15 raj expedíciós m unkájáról: Rövid tapasz,ta lataim alapján is m egálla­píthatom, hogy a gyerekek nagyon szívesen végeznek olyan m unkát. amelyben nagym értékben érvényesül önállóságuk, de maguk m el­le tt érzik a nevelőt is. E rrs jó lehetőséget adott az úttö­rők expedíciós feladata. Ra­jom a Magyarországon élő népszokások és néphagyo­m ányok után kutat. Nem kis feladat ez, kitartó, szorgos m unkát követel. Eddigi k i­sebb sikerek megalapozták ezt a vállalkozásukat. A p a j­tások az ország különböző falvaiba írtak levelet — fő­kén t h a tár menti települd, sekre, ahol nemzetiségek is élnek — és kérték az ottani pajtásokat, hogy írjanak a vidékükön élő népszokások­ról. néphagyományokról. Ké­peket és ism ertető füzeteket is küldjenek, hogy k iá llítá. son az iskolánk többi p a j­tásainak is be tudjanak szá­molni eredményeikről.

A leveleket az egész raj előtt olvassuk fel, így figye­lemmel kísérhetik egymás m unkáját. Ez a feladat nem csak úttörőm unka. A le ­vélváltás ú tján bővül is­m eretük, érdeklődési körük javul kifejező készségük. Mindenki nagy gondot fordít a levél külső alak jára és a stílusára. Azt hiszem nem túlzók, ha azt állítom, hogy némelyik gyerek most ír először levelet és címez bo­rítékot. így önállóságuk és bátorságuk is nő. Ezt a kap­csolatot a későbbiekben le ­het bővíteni, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy egy nyáron cseretábort szervez­zünk. am ibe m ár az egész úttörőcsapat bekapcsolódna.'’

— Mit eszik a teve?— Mindent, am it csak ta ­

lál.— És ha semmit sem ta ­

lál?— Akkor valam i mást.

★

A macska a tűzhely mel­lett ül és dorombol.

— Figyelj csak, nagypapi — szólt a kis Józsika.

— Micóka elbóbiskolt és elfelejtette kikapcsolni a mo­tort.

★A tanítónéni kérdi a gye­

rekektől :— Ha láttok egy m adarat

csőrében egy szalmaszállal, m it gondoltok, hová repül?

— Egy kism álnát inni.-k

— Az ö n kedves fia kő­vel megdobálta a t ab lakun­kat.

— És eltalálta?— Szerencsére nem !— Akkor az nem a mi fi­

únk volt!★

A fogorvos ezekkel a sza­vakkal bátorítja kis páci­ensét :

— Bátorság, kisfiam, szo­rítsd össze a fogaidat és tátsd ki a szádat.

— Mit mondasz olyankor*;ha későn érsz haza?

— Csak ennyit: jó estét! A többit anyuka mondja.

★A testnevelő tanár to rna­

órán így szól a gyerekek­hez:

— Most mindenki feküd­jön hanyatt és mozgassa a lábait úgy, m intha kerékpá­rozna. Jó... jó... gyorsabban!... Mi az, Ferike, te m iért nem csinálod azt, am it a többiek?

— Kérem, én most eresz­kedem le a dombról.

★

Édesapa krim it olvas, h ir­telen ott terem a fia:

— Mit akarsz? — kérdi idegesen az apa anélkül', hogy föltekintene a könyvből.

— ö t forintot mozira, m ert különben elárulom, ki a te t­tes.

★

A nyukának fá jt a gyomrai ezért egy pohár konyakot ivott. Amikor este lefekvés­kor a kis Karcsi megpu­szilta, csodálkozva kérdezte!

— Anyukám, m ióta hasz­nálod édesapa kölnijét?

Szlovákból fordította:Dr. Papp Sándor r.#