Eötvös Loránd Tudományegyetem

Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Neveléstudományi MA A cserkész őrsvezető képzés mint a nevelés színtere

Készítette:Németh Csenge Margit

Témavezető:

Trencsényi László

Habil. egyetemi docens

2012

2

1. A témaválasztás indoklása .................................................................................................. 3 2. Személyes bevezető ............................................................................................................ 4 3. Hipotézisek ......................................................................................................................... 5 4. Cserkészpedagógiai háttér a cserkésztörténet tükrében ...................................................... 5

4.1. A cserkészet megalakulása és a cserkészpedagógia alapgondolatai ................................. 5 4.2. A magyarországi cserkészet történetének főbb eseményei és a cserkészpedagógia

alakulása ...................................................................................................................................... 8 4.3. A magyarországi őrsvezetőképzés vázlatos története ..................................................... 14 4.4. A mai őrsvezetőképzés bemutatása ................................................................................. 18

4.5. A vezetőképzés hivatalos tematikája ................................................................................ 21 5. Kompetencia vizsgálat ...................................................................................................... 22 5.1. A vizsgálat helye, időpontja, körülményei ....................................................................... 22

5.2. Az alkalmazott módszerek, eljárások ............................................................................... 23 5.3. A nemzeti alaptanterv kompetenciái ................................................................................. 24 5.4. Az őrsvezetőképzés célrendszere ...................................................................................... 25 5.5. Az őrsvezetőképzés tartalma kompetenciákra fordítva .................................................... 26

5.6. Az interjúk elemzése ......................................................................................................... 34 5.6.1. A minta bemutatása .................................................................................................... 34 5.6.2. Az interjúk elemzésének eredményei ......................................................................... 42 5.6.3. A dokumentum elemzése és az interjúk adatainak egybevetése ................................ 44

5.6.4. A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzattal nem

megfeleltethető elemek vizsgálata ............................................................................................ 45

5.6.5. A nagy százalékos eltérést mutató elemek vizsgálata ................................................ 47 5.7. A hipotézisek és a kapott eredmények összevetése .......................................................... 48

6. Összegzés .......................................................................................................................... 50 7. Kitekintés és zárszó .......................................................................................................... 51

Felhasznált irodalom ................................................................................................................. 52 Melléklet ................................................................................................................................... 54

3

1. A témaválasztás indoklása

A kulcskompetencia szakmai körökben a megújuló NAT miatt is állandóan az

érdeklődés középpontjában áll. Amikor témát kerestem, a számomra közel álló

ifjúságnevelés és a ma annyira divatos és viták célkeresztjében álló fogalom szerencsés

találkozásából született meg a gondolat, hogy a cserkész őrsvezetőképzésben

megvalósuló kompetenciafejlesztést vizsgáljam a Nemzeti alaptantervben

meghatározott kulcskompetenciákra alapozva. Annál is inkább, mert a 8 /a NAT-ban 9/

úgynevezett kulcskompetencia eredetileg az EU Lisszaboni Nyilatkozatának része,

melyben az „Életen át tartó tanuláshoz” (lifelong learning) szükséges

kulcskompetenciákat foglalták össze.1 Ezt az LLL korszerű elméletei (pl. Kraiciné,

2006) az LWL (lifewide learning) fogalmával is kiegészítik, vagyis azzal, hogy

„mindenütt tanulunk”, tehát megszűnik az iskola privilegizált szerepe.

Azért tartom relevánsnak a cserkészet vizsgálatát, mert az iskola melletti

tevékenység a mai ifjúság életében fontos szerepet tölt be (Vári, Bánfi, Felvégi, Krolopp

és Rózsa, é.n.).2 Ennek okán kiemelt helye lenne annak, hogy ismerjük ezeknek az

iskolán kívüli foglalkozásoknak a gyerekekre, serdülőkre gyakorolt hatását, a benne

rejlő lehetőségeket. Ezeknek a szervezeteknek, különóráknak a felmért és tudatosított

hatásrendszerükkel kellene dolgozniuk. Ezeket tovább kellene tökéletesíteni, csiszolni –

és itt nagy hangsúlyt kell helyezni a ”rejtett tantervi” tartalmakra.

Ezek közül a tanórán kívül szervezett tevékenységek közül tehát én a

cserkészeten, mint önkéntes ifjúsági szervezeten belül megvalósuló vezetőképzést

szeretném górcső alá venni. Ez a képzés a szervezet jól körülhatárolható, időben és

térben elválasztható egysége, így alkalmas a vizsgálatra. Arra vagyok kíváncsi, hogy ez

a programegyüttes – az előképzés, a tábor és az utóképzés, tehát az egész komplex,

kidolgozott folyamat – a Nemzeti alaptantervben maghatározott kulcskompetenciákkal

összehasonlításban mit tükröz.

Arra is szeretnék választ kapni, hogy ezek közül a fejlesztett tartalmak közül

melyek azok, amelyek a résztvevőkre a legnagyobb hatást gyakorolják.

1 Az uniós jogszabályok összefoglalói –

http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11090_hu.htm

(2012.04.15.) 2 Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba és Szalay Balázs (é.n.): A tanulók

tudásának változása II. rész. Új Pedagógiai Szemle, 50. 7-8. sz. 15-26. –

http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-116 (2012.04.04.)

4

Magam is cserkész révén ismerem a rendszert, amit vizsgálni szeretnék, de ilyen

irányú vizsgálatot még nem készített senki, így biztosan sok tanulsággal és további

kérdések felvetésével szolgálhat mind a cserkészet, mind más ifjúsági mozgalmak

számára.

2. Személyes bevezető

1996-ban lettem cserkész, és ettől az évtől kezdve egyre jobban átfonta életemet

a cserkész életforma, a cserkész eszme. Sokat köszönhetek ennek a mozgalomnak:

igazi, mély barátságokat, feledhetetlen élményeket és tapasztalatokat, elméleti és

gyakorlati ismereteket kaptam; formálta a jellememet, edzette és alakította fizikumomat,

gondolkodásomat és lelkemet. Először megtapasztaltam a gyakorlatát a cserkészetnek,

majd megismerkedtem a gyakorlat mögött húzódó elmélettel is. Mikor elindultam a

pedagógusi pályára vezető úton, igyekeztem mindent pedagógiai szemmel megvizsgálni

és átgondolni. Az egyetemi feladataim között is, ha lehetett, olyan témát választottam,

aminek segítségével még mélyebben megismerhettem a mozgalmat.

Azzal, hogy őrsvezetővé, segédtisztté, rajvezetővé, kiképzővé és végül kerületi

főtitkárrá váltam, mind annak a szolgálatába igyekeztem állítani, hogy másoknak is

megadjam mindazt a sok jót, amit én megkaptam, átélhettem. Ennek a dolgozatnak a

megírásakor is azt remélem, hogy nemcsak pedagógiai ismereteimet és tapasztalataimat

tudom elmélyíteni, hanem általa segíteni tudom a mozgalom, az őrsvezetőképzés

fejlődését is.

Mivel cserkész vagyok, dolgozatomban fokozottan igyekeztem figyelni arra,

hogy megtartsam a vizsgálat objektivitását, hogy a mozgalomhoz fűző érzelmi szálak ne

befolyásoljanak.

5

3. Hipotézisek

- Feltételezésem szerint az őrsvezetőképzés minden kulcskompetencia-terület

fejlődésére hat.

- Feltételezem, hogy az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia

fejlődésére van a legkisebb hatással a cserkész őrsvezetőképzés.

- Véleményem szerint a természettudományos és technikai kompetenciára,

valamint a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára van a

legnagyobb fejlesztő hatással a cserkész őrsvezetőképzés.

- Úgy vélem, hogy a cserkész őrsvezetőképzés bizonyos területeken nagy

erősséget fog mutatni, míg más területet bár fejleszt, de ennek az erőssége

alacsony lesz.

- Feltételezem, hogy elő fognak kerülni olyan fejlesztett területek is, amire a NAT

nem tér ki.

4. Cserkészpedagógiai háttér a cserkésztörténet

tükrében

A vizsgált terület megértéséhez szükséges ismernünk a cserkészet céljait és

módszereit. Ezért a következőkben bemutatom a világ és a magyar cserkészet

történetének és pedagógiájának alakulását és jelenlegi állapotát.

4.1. A cserkészet megalakulása és a cserkészpedagógia

alapgondolatai

A dolgozatomnak ez a része Lord Baden-Powell of Gilwell Cserkészet fiúknak

című munkája3 és A cserkészpedagógia alapjai, és annak alakulása Magyarországon a

megalakulástól 1945-ig és az újjáalakulástól napjainkig4 című dolgozatom alapján

készült.

3 Lord Baden-Powell of Gilwell: Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége, Budapest.

1994.

4 A dolgozatíró archívumából

6

A cserkészet megalapítója, Bi-Pi, teljes nevén Robert Stephenson Smyth Baden-

Powell, Gilwell lordja huszonhat tábortűzi beszélgetésben írta le a cserkészet lényegét a

Cserkészet fiúknak (Scouting for boys) című könyvében. A következőkben ennek a

munkának az alapján mutatom be a mozgalmat (Lord Baden-Powell of Gilwell, 1994.).

Az alapító mesékkel és történetekkel világít rá arra, hogy mit kíván elérni ennek a

világtestvériségnek a megalapításával. Mindenre gyakorlati tanácsot ad, és ez a

gyakorlatiasság adja meg egész pedagógiájának az alapját. Emellett természetesen

megjelenik az az embereszmény is, amivé szeretné, hogy minden fiú váljon. Ennek a

folyamatnak a mindennapi lépéseire is rávilágít. „Első lépés a jóakarat és kölcsönös

türelem, az igazság és igazságosság szellemének kifejlesztése az irigység, gyűlölet és

rosszakarat helyett.”5 – írja művében.

A gyakorlatiasság eredményeképpen egy sokoldalú felnőtt kerül ki ebből a

környezetből, aki tudatosan cselekszik, tudja a feladatát. A cserkész dolga, Bi-Pi szerint,

a békés felderítés a hazáért, ha kell, a kényelem és az élet feláldozása árán is. Minden

helyzetben találékonyak, magukra vigyáznak és egymást segítik. A parancsot /kérést/

azonnal, vonakodás nélkül teljesítik. Baden-Bowell kiemeli, hogy a cserkésznek meg

kell tanulnia a természetben a megfigyelést, a jelekből való olvasást, hogy így akárhol

tájékozódni tudjon, valamint hogy az emberek megjelenéséből, tetteiből is ki tudja

olvasni szándékukat. Ezek a gondolatok nem a harctérre vonatkoznak, hanem a

mindennapi életre, de érezhetjük, hogy a katonai előéletű alapító sok gondolatot és

fogást a hadsereg életéből, mindennapjaiból is ellesett.

A cserkésznek fontos erénye – a BiPi fogalmazta normák szerint – a

becsületesség, az igazmondás, a vallás és a becsület védelme. Segítőkész, udvarias,

takarékos és adakozó. Ahhoz, hogy meg tudja védeni hazáját és értékeit, egészségesnek,

erősnek és tevékenynek kell maradnia. Elengedhetetlenül fontos a napi jótett. Valamint

fontos, hogy tudja, hogyan kell ellátni a sérültet, és ezt nem csak elméleti tudással kell

megalapozni, hanem gyakorolni kell, hogy szükség esetén rutinos legyen az ápolásban.

Résen kell lenni, figyelni kell, és így – véleménye szerint – akár életet is menthet a

cserkész. Mindezen gondolatoknak a csúcsán pedig a hazaszeretet áll: „Bármit tesztek,

először hazátokra gondoljatok.”6 – írja Baden-Powell.

5 Lord Baden-Powell of Gilwell: Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége, Budapest.

1994. X.

6 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége,

7

Fontos megemlíteni, hogy hosszú folyamat, kitartó felkészülés áll amögött, hogy

valaki végül cserkész lehessen. A cserkésszé váláshoz újoncpróbát kell tenni. Ezután

tehet cserkészfogadalmat az erre méltónak ítélt személy, amivel vállalja a fogadalomban

foglaltakat, a kötelességteljesítést és a cserkésztörvények megtartását.

Fontos, hogy a gyerekek megérezzék, hogy felelősek valamiért, valakiért, mert

ezáltal érhető el, hogy a felelősséggel járó dolgokat a mindennapokban is eredményesen

fogják elvégezni.az életben is a felelősséggel járó dolgokat eredményesen fognak.

Ennek a felelősség megtapasztalásnak a legjobb eszköze az őrsi keret, amibe hat-nyolc

fiú tartozik bele. Ebben a keretben az őrsért és a csapatért viselt felelősséget is megélik

a cserkészek. Az őrs vezetőjének szabad mozgástere van a munkavégzésben. Az

őrstagok hallgatnak a szavára a közös sikerek és eredmények elérése érdekében, és nem

a félelem miatt. Ez az együttműködés az alapja a munkájuknak. Az őrs vezetője ez által

tanulja meg a felelős viselkedést. Az őrsvezető feladata a tagok lelkesítése, a játékok és

a cserkészgyakorlatok irányítása. A gyerekek előtt mindenben jó példával kell járni,

mert amit az őrsvezető tesz, azt teszi a vezetett is, és amilyen az őrsvezető, olyan lesz az

őrse is.

„Szeretném, ha ti, őrsvezetők, egészen egyedül foglalkoznátok az őrsötökkel,

mert képesek vagytok rá, hogy minden fiút kézben tartsatok az őrsben, és rendes

gyereket faragjatok belőlük Semmi haszna sincs, ha négy vagy hat nagymenő fiútok

van, a többit meg semmire sem lehet használni. Meg kell próbálnotok, hogy

valamennyit egészen rendessé formáljátok.

E felé a cél felé a legfontosabb lépés a példamutatás, mivel amit ti tesztek, azt

teszik cserkészeitek is.

Mutassátok meg nekik, hogy követitek a parancsot, akár szóban kaptátok, akár

nyomtatott vagy írott szabály formájában, és végrehajtjátok, akár lát bennetek a

vezetőtök, akár nem. Mutassátok meg nekik, hogy tudtok különpróbát tenni, és

meglátjátok, a fiúkat alig kell majd győzködni, hogy kövessenek titeket. Ne felejtsétek

azonban, hogy vezetni kell őket, nem tuszkolni.”7

A gyerekeket párokba osztotta, hogy így együttdolgozva, mint bajtársak érjék el

céljaikat.

Számtalan cserkésztudást sorol fel Lord Baden-Powell, melyre szüksége lehet

Budapest. 15.

7 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége,

Budapest. 25.

8

egy fiúnak. Mivel az egész cserkész lét a természet köré épül fel, így a tábor nagyon

fontos pontja a munkának, a nevelésnek, így részletesen felépített a leírása. Minden apró

momentumnak értelmes és kialakult folyamata van. Ezek nevelési és praktikus

gondolatok mentén épülnek fel. Baden-Powell kiemelten fontosnak tekinti az

erkölcsösséget, az önmegtartóztatást, a hűséget, az alázatosságot, a kitartást, a

takarékosságot és a vidámságot.

Hangsúlyozza az alapító a valamilyen valláshoz való tartozás fontosságát, és

annak a törvényeinek a betartását. Felhívja a figyelmet arra, hogy Isten adta a

természetet annak minden szépségével. Kiemeli az Isten és a felebarát szeretetet.

Fontosnak tartja a köszönő és kérő imádságot. Az ember célja szerinte a Földön az,

hogy jót tegyen, és hogy olyan jót tegyen, ami utána megmarad.

Tanácsolja, hogy két szakmát végezzen el mindenki, hogyha az egyikben

kudarcot vall, akkor ott legyen a másik. Hiszen olyan erős jellemekre van szükség, akik

hasznossá akarnak válni a munkahelyen, az életben.

Ahhoz, hogy jó állampolgárok legyenek a cserkészek a hazájukban és a

világban, mindenkit barátjuknak kell tekinteniük. Mindenkinek abban a helyzetben kell

a legjobbat tennie és összefognia a társaival, amibe beleszületett. Mindennel a hazáért, a

szakmáért, másokért tegyenek a cserkészek, és így megkaphatják azt, amire az életben

vágynak. Azt kéri, hogy a politikában minden irány megismerése után, az ország

érdekének a mérlegelése után szavazzanak a cserkészek, hiszen ez az állampolgársági

kötelességük. Bi-Pi egyértelműen elveti a háborút, és a megoldást abban látja, hogy

egymást meg kell ismerni, és barátságokat kell kötni a népek között, így lehetne

elérhető a világbéke.

4.2. A magyarországi cserkészet történetének főbb

eseményei és a cserkészpedagógia alakulása

A következő rész a cserkészpedagógia alapjai, és annak alakulása

Magyarországon a megalakulástól 1945-ig és az újjáalakulástól napjainkig című

dolgozatom alapján készült.8

Ezt a sokkomponensű, életprogramot adó eszmét igyekeztek átvenni, és a saját

arculatukra formálni a magyarok is.

8 A dolgozatíró archívumából

9

Magyarországon már 1909-ben, 2 évvel az első cserkésztábor után, és egy évvel

a Scouting for Boys megjelenése után Králik László, a nagybecskereki gimnázium

tanára már elolvasta a könyvet, és az iskolaújságba be is került a mű egy részének

fordítása. Evvel majdnem egy időben a Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban

megalakult az első csapat. Így kezdődött el a térhódítása a hazai cserkészetnek (Gergely,

1989).

A bi-pi-i alapelvek elfogadása, jellemes, egészséges, hasznos fiú ideál átvétele

volt a jellemző ekkor.

A magyar cserkészideál az emberebb ember és magyarabb magyar nevelése lett

a trianon utáni helyzet kialakulásával.

„A cinizmust, pesszimizmust, gyűlölködést épp úgy elveti, mint a beteges

ábrándozást. A való élet és tettek kemény országútján halad. A cserkész hisz Istenben,

szereti embertársait és bízik önmagában. Noha öntudatos magyar, nem becsüli le más

nemzetek teljesítményeit. Ellenkezőleg, hajlandó átvenni tőlük mindazt, ami jó, ami a

magyarságnak használhat.”9 Ezek a fennkölt gondolatok kísérték az első éveket

(Bodnár, 1989).

1912. december 28-án megszületett a Magyar Cserkészszövetség (Sík és Surján,

1998). 1913-ban összeolvadt a cserkész és az őrszem mozgalom. A valláserkölcsi

alapon álló cserkészet a liberális szellemű őrszemekkel szemben érvényesíteni tudta

nézeteit az egyesülés után, így gyakorlatilag semmilyen alapelvet nem kellett

megváltoztatni a szövetségben. Így jött létre az Országos Cserkész-Őrszem Szövetség

(Gergely, 1989).

Az első világháború a szervezet széthullását eredményezte. Sokféle törekvés

indult meg egymás mellett annak a kérdésnek a vitája mentén, hogy hogyan lépjen

tovább a mozgalom. 1917. szeptember 23-án megalakult a Magyar Cserkészcsapatok

Háborús Bizottsága, amelynek céljai között szerepelt cserkészkönyvek kiadása az

egységes nevelés és képzés megteremtésének a segítésére. A frontról egy katonai és egy

pacifista irányzat szivárgott be a szervezetbe, melyek a nevelést is igyekeztek ebbe az

irányba terelni. Végül 1919. szeptember 21-én alakult újjá a Magyar Cserkészszövetség.

Az új politikai környezet hatására az alapszabályban a „nemzeti eszme” szolgálatát és

az Istenhez való hűséget tették középponti helyre. Az 1920-as években a Magyar

Országos Véderő Egyesület a cserkészetben meglátta a lehetőségét annak, hogy azt

9 Bodnár Gábor (1989): A magyarországi cserkészet története. Püski kiadó, Zalaegerszeg. 12.

10

bekebelezve a katonai utánpótlás helyszínévé tegye a mozgalmat. Mivel a szövetségnek

támaszra volt szüksége – amit megadhatott a MOVE –, megkezdték velük a

tárgyalásokat. Ez a militarizálódó vonal a világszövetségben aggályokat keltett, aminek

következtében a MOVE-ba való beolvadás félelme 1922-től megszűnt, de az

együttműködés továbbra is élő maradt (Gergely, 1989).

Már a kezdeti időkben is kardinális kérés volt a szakmailag jó vezetők jelenléte.

Az első világháború után Sík Sándor a következőképpen fogalmazta meg álláspontját:

„A vezetők kérdése az egész cserkészmozgalom legfontosabb kérdése. Hogy egy csapat

jó munkát fog-e végezni vagy nem, azon fordul, van-e jó vezetője. A cserkészet nevelő

munka, mégpedig egyéni nevelő munka, sikere tehát jóformán mindenestül a jó nevelők

egyéniségén fordul.”10

A vezetővé válás legfontosabb mozzanata az író fejtegetése

alapján az önnevelés, ami egy életen át tart. Olvasni, utazni, mások munkáját

megfigyelni és beszélgetni a vezetőtársakkal: ezek a legfontosabb elemei ebben az

időszakban az önnevelésnek (Gergely, 1989).

Az első világháború utáni baloldali forradalmi események következtében a

szövetségen belül, bár nem nagy számban, de felléptek a kívülről támogatott hangadók

az Isten és a haza iránti hűség eszméjével szemben. Eközben sokakban a trianoni

események megerősítették a magyarságtudat fontosságát, és azt a célt, hogy

Magyarország feltámasztására kell nevelni a magyar ifjakat (Sík és Surján, 1998).

Mindeközben, 1920-tól fővárosi tanárnők és lányiskolai pedagógusok

kezdeményezésére megindult a lánycserkészet is. A cserkészetnek ez a vonala „A női

lélek sajátosságaihoz alkalmazkodva óhajtott szolgálni.”11

A leány cserkészetben

mindenütt az országban uralkodó leány- és nőnevelési nézeteket építették be, eszerint

alakították át a cserkészet céljait, nevelési módszereit és eszközeit (Gergely, 1989). Ki

kell emelni, hogy a fiúk mellett a lányok is a magyar jövendő tartópilléreivé akartak

válni, a fiúkkal azonos törvényeket, azonos fogadalmat igyekeztek megélni (Bodnár,

1989).

Megfogalmazódott a leánycserkész eszményi képe, a leánycserkészet célja, ami

egy mondatba sűrítve a következő:... a cserkészet a jövő anyáit neveli.”12

A meginduló kiscserkészet a vallási és erkölcsi nevelés alapjainak a lefektetésére

helyezte a legnagyobb hangsúlyt. A jó tulajdonságokat kiemelte, a rosszakra rámutatott

10 Gergely Ferenc (1989): A magyar cserkészet története 1910-1948. Göncöl Kiadó, Budapest. 62.

11 Bodnár Gábor (1989): A magyarországi cserkészet története. Püski kiadó, Zalaegerszeg. 27.

12 Gergely Ferenc (1989): A magyar cserkészet története 1910-1948. Göncöl Kiadó, Budapest. 90.

11

és igyekezett nyesegetni. Kerettörténete Kipling Mauglija volt, amiben Maugli, a sűrű

dzsungelben eltévedt gyerek, a cserkész farkaskölykök útját mutatja a bűn legyőzéséig.

Az öregcserkészet is létrejött az évek elteltével, és 1925-re kitűzte azt a célt, hogy a

cserkésznek felnőve is cserkésznek kell maradnia. Felhívták a figyelmet arra, hogy a

társadalom művelt, jellemes, fegyelmezett, példát mutató felnőtt tagjaként kell élniük.

(Gergely, 1989).

A cserkésznevelés legalapvetőbb eszközei és módszerei a következők voltak: a

cserkészotthon, a műhelymunkák, a rendgyakorlatok, a játékok, a sport, a szolgálatok, a

kivonulások, a művészeti munka, a táborozás és a próbáztatás. Ezek közül a

cserkésztábort és a csapatotthont emelném ki, melyek a szocializáció fontos eszközei.

Ezek a helyek a rendre, a közös munkára, a szolgálatra nevelik a cserkészeket. A

sportolást nem a versengés oldaláról, az eredményhajhászás perspektívájából nézték,

hanem a test egészségesen tartásáért, az akaraterő fejlesztéséért, a testi ügyesség és a

figyelem fejlesztéséért, a közösség formálásért végezték. Megjelent a gondolkodásban a

tömeges testi nevelés és a militarizálás gondolata is, ami sokakban aggodalmat keltett

(Gergely, 1989).

1933 után a befelé fordulás lett a jellemző, mert túlságosan a külsőségek nyertek

hangsúlyt a dzsembori megszervezése miatt. A próbarendszert –, ami a nevelés

iránymutatóját képezte – a bi-pi-i formára építve átszőtték magyar elemekkel (Bodnár,

1989).

1935 körül a pacifistákkal szemben megerősödött a militarista oldal, ami a

nevelés területén a honvédelemben való részvételt tűzte ki céljául, valamint más belső

változásokat is eredményezett. Központi helyre került a tekintélytiszteletre és az

elöljárók megbecsülésére való nevelés. A Hadügy Minisztérium befolyása is

egyértelműen érezhető volt. Ezen hatások következményeként került a repülésre, a

rádiózásra, a testi fejlesztésre nagyobb hangsúly. Ehhez állami támogatásokat is kapott a

szövetség. Ezek a változtatások lassan elvitték a baden-powell-i útról a cserkészetet,

megváltoztatták arculatát. Az eddig alapvető tevékenységek, mint a táborozás, az

országjárás vagy a tanonctáborozás 1936-ra teljesen eltűnt a gyakorlatból. És mivel a

cserkésznevelésben az eddigi tartalmak mellett egyre nagyobb teret kapott a katonai

előképzés, új próbarendszert dolgoztak ki (Gergely, 1989).

1943-ban központilag elrendelték a cserkész sportosztály megalakítását. Ennek

az alapgondolattal ellentétben álló lépésnek a hátterében is politikai és háborús nyomás

12

állt. (Gergely, 1989)

A második világháború után vissza kívántak térni a bi-pi-i tanításhoz, levetkőzve

a fasiszta, militarista és soviniszta, felvett vonásokat (Trencsényi, 2006). Emellett újra

hangsúly került a kezdettől vallott célra, arra, hogy a nemzetnek valláserkölcsi alapon

nyugvó megújulásra van szüksége, és ezt a változást kell elérni a cserkészet által. Azt

vallották, hogy ezt az ifjúság lelki elmélyülésével és testi megedződésével lehet és kell

elérni, hogy így „a cserkészmozgalom útján a jövő magyar társadalmának értékesebb

embereket és áldozatkészebb magyarokat”13

adjon a szövetség. Ennek eléréséhez

szerintük az egyénnek önmagában, és mint a nemzet tagjának is meg kellett újulnia (Sík

és Surján, 1998).

A Magyar Cserkészszövetség feloszlatása után, 1946-ban létrejött a Magyar

Cserkészfiúk Szövetsége, mely hajlandó volt az új rendszer elvárásainak eleget tenni. A

„demokratikus” elveknek, és így már a kormányzatnak is megfelelő cserkészszövetség

nevelési céljai a következők voltak: „a hazai ifjúság jellemének, lelkének és testének

demokratikus, szabadságszerető szellemben nevelése, a népi cserkészeszmének és a

dolgozók megbecsülésének úgy a köz-, mint a magánéletbe való bevitele és

érvényesítése.”14

Ezután a cserkészet teljes egyesítését az úttörőmozgalommal a következőképpen

jellemezte Kölley György, cserkész: „Mivel a cserkészetet nem lehetett átalakítani,

mivel a cserkészetből nem lehetett soha ateista, Istent és embert nem ismerő mozgalom,

természetes, hogy halálra volt ítélve.”15

A rendszerváltás idején újjáalakult liberálisabb Cserkészcsapatok Szövetségével

szemben a Magyar Cserkészszövetség csak a vallásukat gyakorló hívő embereket

tartotta elfogadható vezetőnek. A következő években megalakult szövetségek közül a

Magyar Cserkészszövetség –, amely ma is tagja a világszervezetnek – különböző okok

miatt szinte ”egyeduralomra” tett szett, így a következőkben csak ezzel az ággal fogok

foglalkozni (Derzsi, 2010).

A Magyar Cserkészszövetség felfogása szerint a régi meglátásokra kell építkezni

úgy, hogy a mai szükségleteket figyelembe veszik. A fiúk és a lányok esetében a célok

és az eszmények ugyan azok lettek, csak a hozzá vezető útnál tartották szem előtt a

13 Sík Sándor és Surján László (1998): Magyar cserkészvezetők könyve. Márton Áron Kiadó, Budapest.

18.

14 Trencsényi László (2006, szerk.): A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az Úttörőmozgalom

„egyesülése” 1948-ban. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest. 19.

15 Trencsényi László (2006, szerk.): A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az Úttörőmozgalom

„egyesülése” 1948-ban. Budapest. 46.

13

biológiai és pszichológiai különbségeket, és azt, hogy a társadalomban milyen szerepet

kell majd betölteniük. Igyekszenek a cserkészvezetők a társadalom változásaival együtt

járó veszélyekre felkészíteni a cserkészeket, a felmerült kérdésekre választ adni. Az

egyénre összpontosítva a megértés, a döntés és a tett hármasát próbálja átadni minden

egyes tagnak. Az elkényeztetettséggel és a szófogadatlansággal szemben a kitartásra, a

szófogadásra és az engedelmességre tanítanak. A gyakorlati életre nevelés ma is sok

esetben a természetben, táborban, kirándulásokon történik, és természetesen a heti

foglalkozásokon. A kézművesség a kézügyesség fejlesztése mellett a népi identitást és a

nemi identitást is erősíteni hivatott. Ezek a felsorolt célok nem csak egymás mellett

állnak, hanem egymásra is nagyon komolyan épülnek. Ezeket figyelembe véve új

próbarendszerek jelentek meg a korosztályok számára, a régi tartalmakat néha új

köntösbe öltöztetve (Sík és Surján, 1998).

A nevelés teljesebbé tételéhez igyekszik a szövetség lépést tartani a pedagógiai

és pszichológiai kutatások eredményeivel, és ezek mentén, ha szükséges módosításokat

végez a kitűzött feladatokban. Emellett próbál ezek által még teljesebb képet adni a

vezetőknek, mindezzel a célok elérésének az eredményesebbé tételéhez téve hozzá.

Vizsgálja az érzelmi, az értelmi, a testi, a társas, a lelki területeket, és rámutat a múlt és

a környezet fontosságára. Külön foglalkozik a kiscserkészekkel (7-10 évesek), a

cserkészekkel (11-15 évesek), a kószákkal (16-19 évesek) és a vándorokkal (20-

évesek) (Csirszka Zita, Gerencsér Balázs, Kováts Brigitta, Nagy Balázs és Solymosi

Balázs, É.n.). Az országos elnökség füzetek kiadásával, konferenciák szervezésével

segíti a csapatok életét, a célok, elérendő ideálok egységesítését.

A vezetőképzés állandó önvizsgálattal törekszik minél tökéletesebben

megvalósítani a cserkészet lelkének, az önkéntes vezetőknek a nevelését.

A cserkészet története tehát Magyarországon három nagy szakaszra osztható.

Kezdetben a tiszta baden-powel-i eszmékre alapozva indult a cserkészkedés,

természetesen magyar arculatúvá formálva, majd beférkőzött a politikai szándék a

szövetségbe. Végül az újjáalakulástól kezdve vissza próbáltak térni az alapértékekhez,

és a korszellemhez, és az elvárásokhoz igazítva formálták az eszközöket, hogy így még

hatékonyabban érjék el a kitűzött célokat.

A cserkész ideál – röviden összefoglalva – ma is az emberebb ember és a

magyarabb magyar nevelése, ugyan úgy, mint 1912-ben, a kezdetekkor. Ennek a célnak

a megvalósítása sajátos és egységes módszerek mentén valósult meg a kezdetektől

14

fogva: a cserkészfogadalom és a -törvények által, a cselekedve tanuláson keresztül, őrsi

rendszerben és a fokozatos és vonzó, tehát élménygazdag programok által.

A fogadalom és a törvények is tükrözik a mai alapértékeket és a célokat.

A fogadalom szövege így szól: „Én (NÉV) fogadom, hogy híven teljesítem

kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak, és Embertársaimnak tartozom.

Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt

mindenkor megtartom.”

A magyar cserkészet tíz törvénye pedig a következő:

„1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.

2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának,

és embertársainak tartozik.

3. A cserkész ahol tud, segít.

4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.

5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.

6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a

növényeket.

7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.

8. A cserkész vidám és meggondolt.

9. A cserkész takarékos.

10. A cserkész testben és lélekben tiszta.”16

A fogadalom szövege és a tíz törvény is azokon az eszméken nyugszik ma is,

mint kezdetekkor, tehát a bi-pi-i elgondolást tükrözik. Ezt élték meg már 1912-ben is, és

ezeket követik a cserkészek ma is. A cél tehát ugyan az, csak az út – amin eljuthat oda a

mai magyar cserkész – változott meg kényszerűen az idő és a fejlődés szavának

engedelmeskedve.

4.3. A magyarországi őrsvezetőképzés vázlatos története

A magyarországi cserkészet megindulásakor főleg felnőttek kezdték el a

csapatok szervezését, és csak később indult meg a vezetőképzés, ami által a

16 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcspatok Szövetsége,

Budapest. 267.

15

cserkészetben felnőtt tizenévesekre bízták a mozgalomba belépőket. Ezekben az első

időkben a csapatok tanították ki a vezetőiket, (ŐVVK története) de sajnos a jelentkezők

száma alacsony volt, így a hiány 1923-ra már olyan égető probléma volt, hogy a

cserkészsajtó is foglalkozott vele. 1924-ben merült fel az őrsvezető vezetőképzés

elindításának a gondolata, miután ebben az évben megindult a tiszti képzés (Gergely,

1989).

Az őrsvezetőket a kerület, a körzet (kerületen belüli kisebb egység) vagy a

csapat egyénileg vagy csoportban készítette fel a vezetésre. A jelöltek kiválasztása után

egy éves képzés következett, aminek a végén próbát kellett tenni. Ennek sikeres

teljesítése után kapta meg a jelölt a képesítését. Ebben az időben az őrsvezető feladata

elsősorban az őrs közösséggé kovácsolása, az őrs feladatainak a megszervezése és

program szervetés volt, a képzést a tisztek végezték (ŐVVK története).

Nagy lépést jelentett az 1927-es év, amikor is bérbe vette a Magyar

Cserkészszövetség a hárshegyi Cserkészparkot. (Innen az őrsvezetőképzés jelvénye: a

hárslevél.) Ennek első parancsnoka Sztrilich Pál volt, aki még ez év tavaszán

megszervezte a parkban az első országos őrsvezetőképző tábort, amit később számos

másik követett. A képzések egy hétig tartottak, általában a húsvéti szünetben, néha

pedig a nyári szünet elején kerültek megrendezésre. Egy-egy évben akár több száz jelölt

is megfordult ezeken a képzéseken. „A táborok programja forgószínpados formában

tartott gyakorlati kiképzésből, őrsi és raj minta-összejövetelekből, különböző

versenyekből, gyakorlatokból (pl. cserkészjáték, akadályverseny, éjjeli gyakorlat) és

világnézeti előadásokból állt.”17

1930-ra már tematikával rendelkezett a képzés, voltak

tanfolyamai és táborai. A vezetővé való felkészítés Gilwell-rendszerben zajlott – ezt a

külföldi minta alapján vette át a hazai képzés –, ami azt jelenti, hogy tartalmazott

szintfelmérést, elméleti képzést és elméleti feladatokat, legalább egy hetes tábort, ahol

megtapasztalhatták a jelöltek a határaikat és kiképzésben részesültek, valamint egy hat

hónapos vezetői munkát, aminek az elvégzése után érdemelték ki a képesítésüket

(ŐVVK története).

A problémák ezzel azonban nem szűntek meg. 1936-ban vezetőképző hálózat

kiépítésén kezdtek el dolgozni, amelyeket tanítóképzőkön, a teológián és egyetemeken

állítottak fel, de ezek színvonala nem érte el az eddig fennálló tisztképző táborokét

(Gergely, 1989).

17 ŐVVK története - http://vk.cserkesz.hu/ovvk%20tortenelem.html (2012.02.15.)

16

1948 májusa után a vezetőképzés csak egyéni felkészítésre korlátozódott, és az

1956-os rövid újjáalakulás alatt sem sikerült képzést indítani. Emellett még nagy

érvágást jelentett az 1961 és 1963 közötti letartóztatási hullám, ami miatt megszűnt az

új vezető generáció kinevelése, és így csupán néhány közösség működött egymástól

elszigetelten (ŐVVK története).

A cserkészmunka továbbvitele a „II. világháború után a menekülttáborokban és

szorványban” (ŐVVK története) valósult meg. Passauban megalakult a Teleki Pál

Munkaközösség 1947. április 3-án, és ez év májusában őrsvezető vezetőképzőt is

tartottak Passau-Waldweke-ben. Nyáron Guttenburgban hirdettek vezetőképzést fiú és

lány altáborral, ahol a parancsnok v. kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkész volt. A

következő nagy lépést Kővári Lajos és Bernhardt Béla tette meg, akik összegyűjtötték a

magukat Hontalan Sasok Vándor Kiképző Őrsének/Törzsének nevező közösséget, akik

küldetésüknek a tollal és tudással a magyarságért vívott harcban látták. (Jelvényük a

nyakkendő sarkában egy indiánfej, később két keresztbe fektetett toll volt.) Ennek 14

tagja a későbbiekben az USÁ-ban, Ausztráliában, Párizsban és Nagy-Britanniában élte

le életét (ŐVVK története).

Bodnár Gábor 1984-től irányította a vezetőképzést. Ugyan ebben az évben a

Hontalan Sasok 14 vezetőképző tábort tartottak, ebből is érzékelhető, hogy a külföldre

szakadt magyarok között a mozgalom pályája felfelé ívelt. 1951-ig a képzések

Németországban folytak, majd a következő évtől kezdve a világ számos pontján,

kerületenként zajlottak (I. Cserkészkerület: Európa, II. Cserkészkerület: Dél-Amerika,

III. Cserkészkerület: USA, IV. Cserkészkerület: Ausztrália, V. Cserkészkerület:

Kanada). A tematika és a módszertan azonban egységes maradt. A képzés központja

Fillmore lett, amit négy cserkész (Bodnár Gábor, dr. Gerencsér István, p. Kővári Lajos

és dr. Némethy György) adományozott a KMCSSZ-nek (Külföldi Magyar

Cserkészszövetség). A képzés külön fiú és lány csoportokkal dolgozott. A

középpontban az őrsi szellem erőssé válása, a közösség erőssé tétele és a módszertan

állt. Az 1961 utáni időszak sok máig érvényes újítást hozott a képzés történetében.

Kidolgozásra került a fiú táborokra Dr. Ádám János SJ irányítása alatt az NLÁ jelvény.

(A lányoknál szellem alakot kaptak a kiképzettek, az arra érdemes kiképzők pedig fa

nyakkendőgyűrűt, ami fonásra hasonlít, és bele van írva az NLÁ.) 1971-ben a fillmore-i

lány táborban először játszották a Pál utczai fiúk keretmesét, ami a mai napig

meghatározó hagyomány alapjait tette le. Gyakorlati szempontokat szem előtt tartva

szintén a lány képzést reformálták meg először – egymáson gyakorolták a lányok a

17

próbaanyagot. Ennek az átalakításnak a vezetője Némethyné Kesserű Judit és Dömötör

Éva volt. (A 80-as évektől már nem egymáson, hanem gyerekeken történt a mintázás,

így tették még élet közelibbé a gyakorlás időszakát.) Erre az időszakra tehető a táborba

lépés feltételeinek a meghatározása is, ami a megfelelő cserkészpróbák ismeretét és

magyarságismeretet foglalt magába. (Ennek elsajátítására előkészítő tábort és

tanfolyamot is bevezettek.) Mindezek hozományaként alakult ki egy átgondolt tíz napos

tábor, aminek alapjain a mai képzések is nyugszanak. A keretmese 1998-tól a Dobó

István vezette Egervár védelme volt, ezzel is mélyítve a résztvevők magyarságtudatát.

Ennek vezetői: Pigniczky Eszter és Szórád Gábor voltak (ŐVVK története).

A magyarországi képzés 1988-tól indult meg. Először tanfolyamok indultak,

majd 1989-ben és 1990-ben a KMCSSZ fogadott Eibisbergben 33 őrsvezető-jelöltet.

Itthon az első őrsvezető vezetőképző tábort p. Görbe László SCH. P. Katalinpusztán

vezette a fillmore-i tapasztalatai alapján, megtartva a Gilwell-rendszert. Kiképzőtársai a

KMCSSZ-ben végzett vezetők közül kerültek ki. Az újításokra nyitott új

vezetőképzésért felelős vezetőtiszt nyomán itt is az élményre és a gyakorlatiasságra

került a hangsúly. 1991-ben Gödöllőn megrendezésre került az újjáalakulás utáni első

központi vezetőképző tábor, melynek kiscserkész- és cserkészőrsvezető vezetőképző és

segédtiszti vezetőképző altábora is indult. (A táborparancsnok Edöcsény András, az

őrsvezető vezetőképzés altáborparancsnoka pedig Grynaeus András volt.) Az

őrsvezetők képzésében meghonosodott az NLÁ és a mintázás, „nyulazás” néven. A

képzések megindulásával felmerült az igény az egységesítésre, amit a kiképzők közös

felkészítésével próbáltak elérni, sajnos kevés eredménnyel. Ugyanezen okból kiadta a

vezetőképzésért felelős vezetőtiszt az őrsvezetőképzés és a segédtiszt képzés

segédkönyvét, ami szabályzati háttér híján csupán ajánlásként funkcionált. A hazai

cserkészetbe is visszatért az élet. Az ország kerületeiben szinte mindenhol megindult a

helyi őrsvezető és segédtiszt képzés a központi képzések mellett. Ezeknek a jelvényei,

anyaga és a színvonala központi szabályozás híján széles skálát mutatott (ŐVVK

története).

Kiemelkedő esemény, hogy 1993-ban megszűnt a központi vezetőképzés, mivel

az országos vezetőtiszt és az országos vezetőképző vezetőtiszt is lemondott. A

felszereléseket a kerületek között osztották szét. A központi szabályozás még mindig

fennálló igénye miatt 1995-ben az Országos Intéző Bizottság határozata alapján

vezetőképző szabályzaton kezdenek el dolgozni a tapasztalt képzésvezetők és vezetők,

ami 1996. február 3-ára el is készül, de az országos vezetőtiszt nem fogadja el. Így

18

végül csak 1997-ben jelent meg a vezetőképzés kereteit szabályozó, átdolgozott

Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat (VKKMISZ), melynek

módosítása 2000. október 7-én lépett életbe (ŐVVK története).

Jelenleg az őrsvezetőképzés a kerületekben kisebb nagyobb kihagyásokkal

működik. (2007-ben öt, 2008-ban és 2009-ben hét, 2010-ben négy, 2011-ben pedig a

tizenegyből hat kerület tartott őrsvezetőképzést (Éves beszámoló, Az országos

vezetőtiszt beszámolója).)

4.4. A mai őrsvezetőképzés bemutatása

Dolgozatomban az I. és X. cserkészkerületi Őrsvezetőképző Táboron keresztül

vizsgálom meg a magyar őrsvezetőképzést. Azért tartom lehetségesnek, hogy ennek a

képzésnek a vizsgálata után általános következtetéseket vonjak le, mert közismerten

egységes vezetői kultúrára épül a magyarországi őrsvezetőképzés, azt az Országos

Vezetőtiszt fogja össze.18

A képzés elvi alapjait ma is lényegében a baden-powelli

hagyomány adja (Baden-Powell, 1994).

A következőkben az I. és X. cserkészkerületi Őrsvezetőképző Táborának

képzésvezetőjével, Ábrányi-Balogh Péterrel készített interjúm alapján mutatom be a

jelenleg működő képzést.19

Felépítését tekintve Gilwell rendszerben dolgoznak a kiképzők (tehát akik a

jelentkező 14 és 18 év közötti, cserkész múlttal rendelkező jelölteket nevelik, képzik ez

alatt az egy év alatt). Az egész folyamat három elemből épül fel: előképzésből, nyári

táborból és utóképzésből. Szeptemberben és októberben igényfelmérést tartanak, ami

januárra véglegesül. Tavasszal négy előképzési alkalom van, két hivatástisztázás

céljából, egy akadályverseny és egy tanfolyami (képzési) hétvége. Nyáron tíz napos

módszertani táboron vesznek rész azok, akik megfelelő színvonalon teljesítették a

kiadott feladatokat. A tábor a tényleges képzés leghangsúlyosabb eleme. Itt történik a

legtöbb tudásmegosztás, gyakorlati képzés és szemlélet átadás. A tábor után októberig a

csapatban és egyénileg utófeladatokat teljesítenek az őrsvezető jelöltek, valamint részt

vehetnek egy korosztály-specifikus továbbképzésen. Az utolsó megmérettetésük az

október eleji próbázás, amire már csak azokat a cserkészeket hívják meg, akiket a tábori

18 Országos Vezetőtiszt oldala - http://www.cserkesz.hu/elnokseg/node/23 (2012.04.17.)

19 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.

19

teljesítményük és az elvégzett utófeladataik alapján méltónak és alkalmasnak tartanak a

képesítés megadására. Végül a próba sikeres letétele után kapják meg a cserkészek az

őrsvezetői képesítést, amit egy kerületi, sorszámmal ellátott betétlap, két – az

egyenruhára felvarrható – őrsvezetői csík és a bronz hárslevél jelképez.

A képzésen javarészt az I. és X. cserkészkerületek 14-18 (de főleg 15-17) éves

cserkészei vesznek részt, de más kerületekből is jönnek fiatalok, átlagosan 5-10-en.

Hogy ki érkezik a képzésre, azt a jelölt helyi vezetője, a csapatparancsnok dönti el a

személyes ismeretség, az alkalmasság és a csapatban végzett munka alapján.

A jelöltekre nézve maximum 108 fővel tud dolgozni a képzés. Ezt a keretet

általában nem töltik meg a cserkészek, évente körülbelül 90-100 vezető kap képesítést.

Kiképzőként 25-30 felnőtt cserkész szolgál (ők végzik a képzést és nevelést), akiknek

15-25 mameluk (korábban már végzett őrsvezető, a kiképzőnél kevésbé felelősségteljes

feladattal járó tisztség) segíti a munkáját. A jelölteket három, 30-40 fős altáborban

képezik: PUF (Pál utczai fiúk), EGER (az egri vár védelme a törökkel szemben) és

EGOM (Szent István király) keretmesével. (A keretmese azt jelenti, hogy a tábor, sőt

akár minden tábori mozzanat egy történetre van felfűzve. Mindenkinek megvan a

szerepe ebben a kialakított világban. Ebben az „elvarázsolt dimenzióban” élik át a

cserkészek a tábor mindennapjait.) Emellett van GH (gazdasági hivatal), ami az ellátást

biztosítja – beszerzi és szükség esetén elkészíti az ételt, megvásárolja a

fogyóeszközöket. Itt körülbelül tíz ember tartózkodik egyszerre. Vannak táborőrzők

(körülbelül szintén tízen), akik éjjel-nappal vigyázzák a tábor területét (baltások). Ezen

kívül említeni kell még a Nyúl altábort, akik a tízből csak öt napot töltenek a

helyszínen. Ők azok a gyerekek, akiken egy-egy foglalkozás keretében a jelöltek –

felügyelet alatt – kipróbálhatják az őrsvezetést. Körülbelül hatvan gyerek és hat-tíz

vezető vesz részt ebben az altáborban.

A képzés teljes költségvetése körülbelül 4 millió forint, amit a jelöltek, a

mamelukok és a kiképzők fizetnek, illetve a két cserkészkerület is jelentős támogatással

segíti az utánpótlás kinevelését. Jelenleg a hétvégék díja 3000 Ft, a táboré 23000 Ft,

tehát próbálják minél kisebb összegből, a színvonal csökkenése nélkül megszervezni

képzést. Szociális rászorultság esetén a tábordíjra lehet támogatást igényelni a

cserkészkerületektől, ezzel is igyekeznek megadni az esélyegyenlőséget a cserkészeten

belül.

Az előképzés során a vezetői hivatás (elméleti és gyakorlati feladatok), lelki élet,

Istenkapcsolat, önismeret, önnevelés a központi elem. A képzési hétvégén ismerkednek

20

meg az őrsvezetés alapjaival, a gyakorlati tudással. Ezen felül fejlődés- és

személyiséglélektani ismereteket kapnak, illetve a cserkészet alapjait tudatosítják

(célok, módszerek, miértek). A táborban némely anyagokat átismételnek, de javarészt a

gyakorlati őrsvezetői munka által megkövetelt tudásanyagok és példák kerülnek

átadásra (módszertan, nevelési ismeretek, fegyelmezés, programszervezés) kiegészítve

egy cserkész(vezető) számára alapműveltségként is hasznos képzésekkel

(környezettudatosság, fiú-lány kapcsolat, túlélés, néptánc, kézügyesség, népdalok,

EINK – azaz a szövetség Egységes ifjúságnevelési koncepciója).

A tábor egy napja igen szigorú napirend szerint alakul, melynek célja részben a

fegyelemre, időbeosztásra, pontosságra nevelés, részben a megfelelő keretek megadása,

hogy a szükséges mennyiségű képzés beleférjen az időbe. A tábor elején a jelöltek még

frissek, így a legfontosabb képzéseket ekkor tartják meg. Az anyagok elhelyezkedése

ahhoz is igazodik, hogy a táborban kapnak-e feladatot azzal kapcsolatban (például

munkatervírás) vagy sem. A nyári képzés közepére esik a vasárnap, amikor szentmise is

van, így kicsit megpihenhetnek a jelöltek. A vallásos lelkület megteremtése az egész

képzésen átívelő elem. Az Istenkapcsolat fontossága megjelenik a törvényekben és a

fogadalomban; része a tábor mindennapjainak a reggeli, esti, étkezés előtti és utáni ima.

A képzés fő célja a jelöltek személyiségfejlődésének elősegítése. További

(al)cél, hogy a jelölt (cserkész)vezetettből vezetővé váljon. A képzés így alapvetően arra

készít fel, hogy vezetők, nevelők váljanak a cserkészekből. A vezetés itt főképp a

gyakorlati szervezési műveletekre vonatkozik, a nevelés pedig mindenképp egy felnőtt

vezető által meghatározott és felügyelt úton történik. (Legalábbis ez az ideál.)

Akik elvégzik a képzést, leteszik az őszi próbát, azok őrsvezetői képesítést

kapnak. Ezzel a kiképzők azt jelentik ki, rájuk lehet bízni 6-8 gyereket, akiknek a

nevelésében innentől kezdve részt vesznek a felnőtt rajparancsnok felügyelete mellett.

Ehhez a vezetői munkához kapják eszközül a képzés alatt a megszervezendő őrsi

programokat, amiknek a megfelelő megtervezéséhez a kiképzők ismeretekkel

igyekeznek felvértezni őket.

A képzés érdekessége a körülötte levő sok titok. Ennek oka, hogy a közös titok a

közösségi szellem, az összetartozás elmélyítésének egyik eszköze. Ezen kívül a titkok

nagy része azért titok, hogy a következő generációnak is élményt tudjon nyújtani a

képzés. Így egyrészt nem kell minden évben újra kitalálni a meglepetéseket és élményt

nyújtó eseményeket, másrészt a meglévő dolgokat tökéletesíteni, csiszolni tudják.

21

A cserkészet sok rövidítést használ, amelyek által nyelvileg is szubkultúrába

tartozóvá válhat a cserkész. Ezek közül az őrsvezetőképzéssel kapcsolatban a

következőket emelném ki: ŐV: őrsvezető, kv.: képzés vezető, apk.: altáborparancsnok,

pk.: parancsnok, tpk.: táborparancsnok, mami: vagyis mameluk, (aki segíti a kiképzők

munkáját), kk.: azaz kiképző és hivfelk.: vagyis hivatásfelkészítő.

Ebből az összefoglalóból láthatjuk, hogy milyen összetett, sok elemből

összeálló, kiforrott, de mégis alakulni képes rendszer az, amiben a mozgalom a vezetőit

képzi.

4.5. A vezetőképzés hivatalos tematikája

A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzata mellékletei

között tartalmazza a vezetőképzés tematikáját, ami alapján a vezetőképző táborok

képzési anyagát kialakítják. Dolgozatomban a hivatásfelkészítés résznél a VKKMISZ-i

(a cserkészet protestáns lelkiségi mozgalma) tematikát vettem alapul. Ezeket a képzési

tartalmakat feleltettem meg a Nemzeti alaptanterv – 2012 vitaanyag kulcskompetenciáit

alkotó ismereteknek, képességeknek és attitűdöknek (1. melléklet).

22

5. Kompetencia vizsgálat

5.1. A vizsgálat helye, időpontja, körülményei

Az interjúk nagy részét 2012. február 18-án és 19-én a zebegényi általános

iskolában vettem fel a képzésvezető engedélyével az Első és Tízedik Cserkészkerületi

Őrsvezetőképzésnek az első, hivatástisztázó alkalmán. Ezen a hétvégén jelen voltak

kiképzők, mamelukok és jelöltek is, így a képzés minden szintje képviseltette magát.

Közülük kiválasztottam ki 24 interjú alanyt. A beszélgetések egy üres teremben

zajlottak, ahova egyesével érkeztek a beszélgető partnerek. Ezen kívül április 6-án

vettem fel egy interjút egy üres, a beszélgetés nyugalmát biztosító cserkészházban. Az

interjú alanyai nem tudták, hogy miről fog szólni a beszélgetés. A kérdéseket azok

feltételekor hallották először (2. melléklet).

Az alanyok kiválasztása a nemek arányának, a tábor elvégzésének vagy a

kiképzéségben való tapasztaltságnak a figyelembevételével történt. Az altábori

megoszlás nem volt szempont az alanyok kiválasztásánál.

Összesen tehát 25 cserkésszel készült interjú, akik közül 10 jelölt, 5 mameluk és

10 kiképző volt.

Az interjúk elején elmondtam, hogy a beszélgetésekről hanganyag készül,

aminek alapján fogom elvégezni a feldolgozást. A felvételek elkészítésébe az alanyok

beleegyezésüket adták. Ezen kívül biztosítottam őket arról, hogy a közölt anyag a

vizsgálatba úgy fog bekerülni, hogy abban a tábori titkok nem lesznek megtalálhatóak,

csak általános információként fognak megjelenni, így azokról nyugodtan beszélhetnek.

Ezen kívül megtekintettek egy rajzot, amin a tábori élet általános, mindennapi

mozzanatai sematikusan jelennek meg. Ez az élmények könnyebb mozgósítását

szolgálta (3. melléklet).

23

5.2. Az alkalmazott módszerek, eljárások20

A választott módszer a fejlesztett kulcskompetenciák feltárásában a kikérdezés

és a tartalomelemzés volt. "A kikérdezés módszerének lényege, hogy valamely kutatás

keretében kérdések segítségével információkat gyűjtünk, s ezek alapján

következtetéseket vonunk le."21

"A kikérdezés segítségével megkísérelhetjük valamely összefüggés feltárását,

tendencia kitapintását, szabályszerűség igazolását, illusztrálását. Ebben az esetben

követelmény a reprezentativitás, a megbízhatóság ... és az érvényesség ... biztosítása."22

A nyílt kérdésekből felépülő irányított beszélgetés lehetővé teszi, hogy a

válaszoló saját érzéseit, gondolatait közölje. A szóbeli kikérdezésnél "a kérdező és a

kérdezett/ek között személyes interakciós kapcsolat van."23

Az ezt magába foglaló egyéni kikérdezés és az ezen belüli strukturált interjú

abban az esetben alkalmas a kutatásra, amennyiben a kérdések feltevője határozott

elképzeléssel rendelkezik arról, hogy mire kíváncsi, mit szeretne a válaszolótól

megtudni. Leginkább vélemény és hozzáállás mérésére alkalmas. „Megfelelő megoldás

lehet nézetek, … életmódba betekintést engedő adatok gyűjtéséhez. ... ugyan azt, ugyan

olyan sorrendben kell kérdezni, ... a kérdésekhez egyéni kiegészítést, magyarázatot nem

fűzhet..." 24

a kérdező.

A kérdések megírásakor figyelni kell az egyszerű és érthető megfogalmazásra,

az egyértelműségre és a sugalmazás elkerülésére.

Feltételezésem szerinte ennek a módszernek az alkalmazásával úgy fogok a

feltett hipotéziseimre alátámasztó vagy cáfoló választ kapni, hogy a kérdések az

alanyokra a legminimálisabb befolyással leszek.

Krippendorf szerint a tartalomelemzés „…adatokból az adatok

összefüggésrendszerére levonható érvényes, megismételhető következtetéseket

20 Előző szakdolgozatom felhasználásával: Németh Csenge Margit: A magatartászavar megítélése az

általános iskolában. Budapest: ELTE TÓK, 2010

21 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás

módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 171.

22 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás

módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 171.

23 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás

módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 172.

24 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás

módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 179.

24

fogalmaz meg”.25

Ahhoz, hogy a felvett anyagokból következtetéseket lehessen levonni,

olyan adatokat kell létrehozni, amelyek a vizsgáló alapkategóriáiba besorolhatóak.

Ezeknek a kategóriáknak a meghatározásakor a kutatás célját kell szem előtt tartani. És

az így feldolgozott adatokból lehetséges a vizsgálat hipotéziseire, feltevéseire

meghatározni a választ – az alátámasztást vagy a cáfolatot. Végül pedig az

eredményekből, a kutatás szempontjából értelmezhető következtetéseket lehet levonni.

Ez a metódus többszöri megismétlés esetén, azonos feltételek mellett azonos eredményt

kell, hogy adjon.

Az irányított beszélgetések tartalomelemzéssel átláthatóak, összehasonlíthatóak

és elemezhetőek. Ennek a módszernek a segítségével tudtam a NAT és a vezetőképző

tábor kompetenciaelemeit egy értelmezési szintre emelni, és így a vizsgálatra

alkalmassá tenni.

5.3. A nemzeti alaptanterv kompetenciái

A kompetenciák 2006-tól az Európai Unió oktatáspolitikájának a

középpontjában állnak, így hazánkban a 2003-as NAT felülvizsgálatakor szintén fontos

helyet foglalt el a kulcskompetencia kérdésköre. Vass Vilmos így nyilatkozott a

felülvizsgálattal kapcsolatban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben: „A munkálatok

egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a hazai tartalmi-tantervi szabályozás rendszerében

tovább erősödjön a képességfejlesztő, kompetencia alapú folyamat… Az uniós

kompetenciafogalom leszögezi, hogy a kulcskompetenciák azok a kompetenciák,

amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez,

az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A NAT-

bizottság úgy döntött, hogy a 2003. évi NAT kiemelt fejlesztési feladatai

strukturáltabban bontsák le az Európai Unió jelenlegi kulcskompetencia-

keretrendszerét.”26

Az új, 2012-es NAT vitaanyaga is lényegében azokkal a

kulcskompetenciákkal dolgozik, amiket 2007-ben meghatároztak. (Változásként találjuk

a természettudományos kompetencia helyett a természettudományos és technikai

kompetenciát, valamint a hatékony, önálló tanulás az utolsó helyre került a hatodikról.)

A dolgozat a Nemzeti alaptanterv – 2012 Nyilvános vitaanyag című

dokumentumán alapszik. Az ebben meghatározott kilenc kulcskompetencia a

25 Szabolcs Éva (2004): Tartalomelemzés. In.: Falus Iván(2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás

módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 332.

26 A Nemzeti alaptanterv [NAT] szerepe a közoktatás tartalmi szabályozásában –

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00113/2007-05-np-Kerber-Vita.html (2012.04.15.)

25

következő: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika

kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia,

szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói

kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség és végül a hatékony,

önálló tanulás.

Ezeknek a kompetenciáknak felosztását a dokumentum Szükséges ismeretek,

képességek, attitűdök pontjai alapján tettem meg, így összesen 105 itemre bontottam a

kilenc kulcskompetenciát (4. melléklet).

5.4. Az őrsvezetőképzés célrendszere

Az őrsvezetőképzésnek is megvan az a célrendszere, ami felé irányítják és

segítik a jelölteket a képzés folyamán. Ez a célrendszer az emberebb ember és a

magyarabb magyar eszmén alapulva neveli a vezetőket úgy, hogy eszerint neveljék

majd ők is a rájuk bízott gyerekeket. Az őrsvezetőképzés elvi alapjait a követezőkben

foglalja össze a képzés vezetése:

„Az őrsvezetőképzés legfontosabb célkitűzése az a szemléletváltás, amit az

őrsvezetőjelölt személyiségének fejlesztése során el kívánunk érni: vezetettből vezetővé

válni. Emellett célunk, hogy jelöltjeink a képzési alkalmak során nyújtott folyamatos

lelki és szellemi fejlődés lehetőségeit megragadva formálódjanak, és egyre inkább

elköteleződjenek a cserkészmozgalom és annak elvei, értékei iránt. Ezt kiegészítendő

kapnak vezetési ismereteket és olyan cserkésztudásbeli képzést, melyek a

cserkészvezetőnél hangsúlyosabban elvárhatók... A VK egyéb szintjeihez képest

kiemelt fontosságú az őrsvezetőképzésben a cserkészet alapvető közösségi

formációjának, az őrsnek mint egységnek a megismerése és minden hozzá kötődő

vezetői tudás megszerzése.

Az őrsvezető számunkra azt a fiatal cserkészt jelenti, aki képes a rábízott 6-8 fős

cserkészőrsöt közösséggé formálni, tagjait jó példával és a cserkészmódszerrel a

jellemes életre nevelni, mindezt összhangban végezve a feljebbvalói által meghatározott

nevelési koncepcióval. Vezetettjeinél egy-két évvel idősebb, koránál fogva, nem

feltétlenül kiforrott és jellemes egyén kell, hogy legyen, aki azonban a rátermett felnőtt

ember jellemzőihez szükséges csírákat magában hordja azzal a vággyal együtt, hogy

folyamatos önnevelés és önképzés által példaértékűen tudja teljesíteni kötelességeit

Isten, Haza, Családja és Embertársai felé egyaránt. … Ilyen őrsvezetői ideált

igyekeznek a kiképzők az őrsvezetőjelöltek elé állítani és minden szavukkal,

26

cselekedetükkel azon vannak, hogy az erre az eszményre nyitott cserkészeket segítsék a

vezetővé válásban.”27

5.5. Az őrsvezetőképzés tartalma kompetenciákra

fordítva

Az eddig ismertetett, kulcskompetenciákat megadó 105 item közül 68-at

feleltetettem meg a Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat

elemeivel 30 item került még megnevezésre a VKKMISZ-en kívüli tartalomból a

táborok belső tematikája alapján. A 105 lebontott itemből 6 itemet feleltettem meg

olyan tartalommal, ami a VKKMISZ-ben nem szerepel, de képzésben ismert, a tábori

anyagokban megnevezésre kerül. A többi esetben VKKMISZ-ben megadott, vagy a

VKKMISZ-ben megadott és az azon kívüli elemek egymás mellett fordulnak elő (4.

melléklet).

A táblázat színkód alapján került felosztásra, és ezt alkalmaztam a VKKMISZ

elemek megfeleltetésénél is (5. melléklet). A Nemzeti alaptanterv – 2012 Nyilvános

vitaanyag kulcskompetenciáinak elemei közül azokat, amelyeket nem tudtam sem a

VKKMISZ-nek, sem a kiegészítő elemeknek megfeleltetni, kiemeltem piros színnel. (4.

melléklet) (Ez a jelölés a 5. mellékletben is megjelenik.)

A kulcskompetenciák lebontott elemei közül az anyanyelvi kommunikáció

92 %-ban, az idegen nyelvi kommunikáció 40 %-ban, a matematika kompetencia 67 %-

ban, a természettudományos és technikai kompetencia 88 %-ban, a digitális

kompetencia 25 %-ban, a szociális és állampolgári kompetencia 70 %-ban, a

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 94 %-ban, az esztétikai-művészeti

tudatosság és kifejezőképesség 46 %-ban és a hatékony önálló tanulás 70 %-ban jelenik

meg a cserkész tematikában. Ebből láthatjuk, hogy az anyanyelvi kommunikáció, a

természettudományos és technikai kompetencia valamint a kezdeményezőképesség és

vállalkozói kompetencia elemei majdnem minden esetben megjelennek a cserkész

őrsvezetőképző tematikájában, míg az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális

kompetencia alacsony arányban van csak jelen (1. táblázat).

27 Az őrsvezetőképzésről – http://mu.cserkesz.hu/ixovk/az-orsvezetokepzes/ (2012.04.17.)

27

a

kulcskompetencia

itemeinek a száma

a

kulcskompetencia-

elemek és a

VKKMISZ és

kiegészítő elemek

közötti

megfeleltetések

száma (db)

a megjelenő

itemek

százalékos

aránya (%)28

anyanyelvi

kommunikáció 12 11 92

idegen nyelvi

kommunikáció 5 2 40

matematika kompetencia 6 4 67

természettudományos és

technikai kompetencia 8 7 88

digitális kompetencia 8 2 25

szociális és állampolgári

kompetencia 27 19 70

kezdeményezőképesség és

vállalkozói kompetencia 18 17 94

esztétikai-művészeti

tudatosság és

kifejezőképesség 11 5 46

a hatékony, önálló

tanulás 10 7 70

1. táblázat: A kulcskompetenciák elemeinek megjelenési aránya a VKKMISZ elemeihez

viszonyítva. (A százalékok kerekített értékek az átláthatóságra való tekintettel.)

Az idegen nyelvi és a digitális kompetencia alacsony jelenlétének az okát abban

láthatjuk, hogy a dokumentum 2000-ben került kiadásra, tehát a kulcskompetenciák

meghatározása előtt, így elméletileg sem volt lehetséges annak figyelembevétele, de

talán érdemes lenne ennek tükrében átgondolni a tematikát. A hétköznapi életben a

digitális kompetencia központba kerülése abból adódik, hogy a kétezres évek környéke

óta intenzív fejlődésen ment keresztül ez a terület. Ennek fejlesztése tehát

mindenképpen szükséges lenne a cserkészetben is, hiszen Baden-Powell eszménye – a

munkahelyen és az életben hasznos ember – ennek a területnek a fejlesztésével, a

digitális kompetencia kimunkálásával lehet csak igazán a cserkész (Baden-Powell,

1994).

28 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 12 összetevőre bontott kompetencia 11

eleméhez van kapcsolódó VKKMISZ tartalom, és ez a NAT-hoz viszonyítva 92 %-os érintkezést

jelent a két rendszer között.

28

Érdemes lenne az idegen nyelvi kommunikációra is nagyobb hangsúlyt

fektetetni a cserkészeten belül, azonban nem biztos, hogy a vezetőképzésnek ennek a

színterévé kell várnia. Ennek felmérése és átgondolása is érdekes kérdés lehet. (A

nemzetközi táborozások, dzsemborik, testvércsapati kapcsolatok állnak jelenleg

leginkább az idegen nyelvi kompetencia kialakulásának a támogatására.)

A VKKMISZ tematikájának és a kiegészített elemeknek megfeleltetett

kulcskompetencia-elemek vizsgálatánál láthatjuk, hogy a legmagasabb arányt a 46

esetben előforduló, tehát 49 %-os előfordulást mutató szociális és állampolgári

kompetencia jelenti, tehát majdnem minden második elemnél megjelenik. A 19

kulcskompetencia-elem 78 esetben található meg (5. melléklet), ez pedig 411 %-os

jelenlétet jelent (2. táblázat). A fenti számok azt mutatják, hogy a szociális és

állampolgári kompetencia központi helyen szerepel a képzésben, hiszen a

cserkészmódszer két fontos pillére „a kisközösségi (őrsi) rendszer”29

és „a magyar

kultúra ápolása különös tekintettel a népi hagyományainkra”30

ezzel a kompetenciával

szoros kapcsolatban áll. Az előképzések találkozásai és élményei, a mély témák

felvetése a kiscsoportos beszélgetéseken, a táborban, az ismeretlen emberekkel való

szokatlan és egymásrautaltsággal teli helyzetbe csöppenés, a közös programok és

élmények, a tábori és őrsi közös és együttműködést igénylő munka, a játékok és a

tábortüzek (Bakay, 2008) az átélt élményeken keresztül a szociális kompetencia

fejlődésére szolgálnak. Emellett elméleti ismeretekkel is gazdagodnak a cserkészek a

Lélektan, a Közösségformálás, a Lelki elsősegély, Az őrsvezető és őrsvezetés a táborban

és még számos képzési tartalmon keresztül (5. melléklet).

Az állampolgári kompetencia a cserkészetben kiemelten fontos: „Bármit tesztek,

először hazátokra gondoljatok.”31

– emelhetjük ki megint az alapító gondolatát a

magyar kultúra ápolása mellé. A cserkészetben a magyar zászló tövében reggel és este

elhangzó Himnusz, Szózat és más nemzet imádságok, a népdalok tanulása (Bakay,

2008), a képzések között a Magyarságtudat (Regös munka az őrsben.), a Magyarok a

világban, a Helyünk a magyarságban és a Cserkésztörténelem, MCSSZ áll evvel a

kompetenciával szoros kapcsoltban (5. melléklet).

29 http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink (2012.04.15.)

30 http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink (2012.04.15.)

31 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége,

Budapest. 15.

29

Érdekes a 37 VKKMISZ-i és kiegészítő elemhez kapcsolódó

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, ami így 39 %-ban jelenik meg a 94

item között. A 17 kompetenciaeleme pedig összesen 108 alkalommal lelhető fel az

VKKMISZ-i és kiegészítő elemek mellett, ez 635 %-os jelenlétet jelent (2. táblázat). Ez

a magas szám is arra enged következtetni, hogy nagy hangsúllyal és sokirányú

fejlesztéssel jelenik meg a képzésben a kezdeményezőképesség és vállalkozói

kompetencia. Sok lehetőséget rejt magában az az alapgondolat, hogy a „folyamatos és

ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben”32

mint cserkészmódszer

áll a mozgalom, így a képzés középpontjában is. A vezető feladata a heti rendszerességű

őrsgyűlés megtervezése, megszervezése és levezetése, majd értékelése is. A képzési

anyagban ezzel kapcsolatban jelenik meg a Munkaterv készítése, a Felkészülés az

őrsgyűlésre, a Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, a Kirándulás

szervezés, -vezetés és még számtalan tartalom (5. melléklet). Feltehetően a fenti cél és a

megadott tartalmak miatt erős lehet a hatás a kezdeményezőképesség és a vállalkozói

kompetencia elemire.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség csupán öt kompetencia

iteme 31 esetben jelenik meg az VKKMISZ-i és kiegészítő elemek mellett. Ez elég

magas, 620 %-os, tehát több, mint hatszoros jelenlétet jelent. A 31 elem pedig összesen

27 VKKMISZ-i és kiegészítő elem mellett oszlik el, ami az összes (94) elemre vetítve

29 %-os előfordulást jelent (2. táblázat). A tábor életében az építmények esztétikus

megoldása, az egyenruha szabályos viselése, a rend megtartása elvárás volt a

kezdetekben, és ma is az (Baden-Powell, 1994; Bakay, 2008). A cserkészet egy

kiemelkedő ága a kultúra ápolását kiemelten gyakorló regösség, ami szakágként is

működik a cserkészeten belül. Itt megvalósul a hagyományos kézművességek

megismerése, a belekóstolás a népi képzőművészetbe. A vezetőképzésben az esztétikai-

művészeti tudatosságot fejleszti a Magyarságtudat (Regösmunka az őrsben), az

Énektanítás, a Mese és a Tábori építmények (5. melléklet).

Az anyanyelvi kommunikáció 11 eleme 47 esetben jelenik meg, ez 427 %-os

előfordulást, tehát több, mint négyszeres jelenlétet jelent, ami a képzési tartalom

hangsúlyosságára mutat rá. A 94 VKKMISZ-i és kiegészítő elemből pedig az

anyanyelvi kommunikáció elemei 24 esetben fordulnak elő, ez 26 %-os megjelenést

jelent minden elemre nézve, tehát a vizsgált itemek egynegyedénél megjelennek az

32 http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink - A cserkészet céljai és módszerei

(2012.04.15.)

30

anyanyelvi kommunikáció elemei (2. táblázat). A képzés során állandó

megnyilvánulásra van lehetősége a jelölteknek, és sok esetben ezek alól a megteremtett

helyzetek alól nem lehetséges, hogy kibújjanak. A kiscsoportos beszélgetéseknél inkább

a lehetőség adott, a minta őrgyűlés tartásánál azonban egyedül van a cserkész a

nyulakkal, vagyis a gyerekekkel, akiknek játékot kell tanítania, tudást kell átadnia,

utasításokat kell osztania. A képzési tartalomból az anyanyelvi kompetencia fejlődésére

hat például a Vitakultúra, a Fegyelmezés, a Mese és az Énektanítás. Emellett az

őrsvezetőknek aktív kapcsolatot kell ápolniuk a szülőkkel, ebben a témakörben ad

támpontot Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom) című képzési elem. A

magyar nyelv és kultúra ápolása is fontos célja a mozgalomnak33

(különösen a külföldi

magyar cserkészeknél (ŐVVK története)), ezért szerepel a képzési anyagban a népdal

tanulás, a mese, és ezen belül a magyar népmese, valamint a táborok keretmeséi, amik a

magyar történelem regényeit, mondáit ölelik fel. Az 1929-ben először kiadott, Bárdos

Lajos által szerkesztett 101 magyar népdal adta meg az alapját a cserkészek

népdalkultúrájának.34

Ezt az örökséget adja tovább az őrsvezetőképzés is a jelöltjeinek

(5. melléklet).

A 15 %-os előfordulású hatékony önálló tanulás kulcskompetenciájának 7

kompetenciaeleme 14 VKKMISZ-i és kiegészítő elem mellett jelenik meg (314 %-os

jelenlét) 22 esetben (2. táblázat). Az önálló tanulás fontosságát abban is láthatjuk, hogy

már 1921-ben Majoros Dezső a következőképpen okította a Magyar Cserkész folyóirat

kiadványában a cserkészeket: „A gyakorlati cserkészmunka és ismeretek tekintetében

szintén az elérhető legnagyobb tökéletességre kell törekedned. … Kiképzésed módját

illetőleg pedig mindezt szorgalmas magántanulmányozás, illetőleg tisztednek az

útmutatása, közvetlen tanítása utján lehet legjobban elsajátítani, a kettőt okosan

ötvözve.”35

(eredeti helyesírással) Az őrsvezetőképzésben a jelöltek ezzel kapcsolatos

legfontosabb és legdirektebb képzése Az őrsvezető önképzése, de ehhez a témához

kapcsolódik a Próbarendszer is, ami időről időre, szintről szintre megadja, mit kell

megismernie a cserkésznek (5. melléklet).

A természettudományos és technikai kompetencia 7 kompetenciaeleme 9

VKKMISZ-i és kiegészítő elem mellett jelenik meg (243 %-os előfordulás) összesen 17

alkalommal, ami 10 %-os jelenlétet mutat (2. táblázat). Baden-Powell elképzelésében

33 A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink

(2012.04.15.)

34 Bárdos és Ivasivka (2001): 101 magyar népdal. Márton Áron Kiadó, Pécs.

35 Major Dezső (1921): Cserkészvezetők könyve. „Magyar Cserkész” folyóirat, Budapest. 24-25.

31

egy természetben önmagát ellátni képes cserkész kristályosodott ki (Baden-Powell,

1994), és a cserkészmódszer is kiemeli, hogy a megvalósuló programok „főként a

természetben”36

legyenek. Bi-Pi technikai megvalósításra is ad tanácsokat a cserkészet

alapjainak a megvetésekor (például híd építésére, tábori szövőszék készítésére vagy

sátorverésre) (Baden-Powell, 1994). Ezek az elemek a mai cserkészmunkában is

központi helyet foglalnak el. A hatodik cserkésztörvény is ezt a természet közeli

látásmódot támasztja alá: „A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a

növényeket.” (Baden-Powell, 1994) Az akadályverseny és a tábor is az erdőben van,

ahol minden építményt a környezet adta lehetőségeket kihasználva, de a környezetet

kímélve kell magvalósítani. A tábor végén pedig úgy kell elhagyniuk a résztvevőknek

az erdőt, mintha nem lett volna ott tíz napig senki (tehát az emberi nyomokat

maradéktalanul el kell tüntetni). A tábori építmények felállítása a technikai lehetőségek

végiggondolásával és kipróbálásával történik meg. És ha valami nem működőképes,

akkor azt a készítő vagy készítők a maguk bőrén tapasztalják meg. (Például leszakad a

pad a nem megfelelő kötözés vagy a nem jól kiválasztott faanyag miatt.) A

természettudományos és technikai kompetencia is alátámasztásra kerül különböző

képzésekkel. Itt említhetjük a Természetismeretet, az Időjárási ismeretet, a Környezet és

természetvédelmet, a Térképhasználatot és a Tábori építményeket (5. melléklet).

A legalacsonyabb jelenlétet az VKKMISZ-i és kiegészítő elemek mellett a

matematikai kompetencia (6 előfordulással 6 %-os jelenlét), az idegen nyelvi

kommunikáció (2 előfordulással 2 %-os jelenlét) és a digitális kompetencia (2

előfordulással 2 %-os jelenlét) mutatja (2. táblázat). Ezeknek a megerősítésén el lehetne

gondolkodni annak tükrében, hogy mi is a képzés célja.

A matematikai kompetencia alacsony jelenlétének oka a gyakorlatias

képzésfelépítésben keresendő. Amire szüksége van egy vezetőnek, az matematikai

szempontból az alkalmazási része bizonyos ismereteknek. Egy kirándulás szervezésénél

szükséges, hogy a pénzügyekkel tisztában legyen, és kalkulálni tudjon vele, felmérje,

hogy mekkora távolságot tud megtenni a résztvevőkkel, a távolságot meg tudja becsülni

a térképen különböző módszerek segítségével, valamint hogy a tábori eszközök

elkészítésénél képes legyen becslésre és mérésre. Ezért van például Adminisztráció,

pénzügyek, Kirándulás-szervezés, - vezetés, A portyaszervezés alapjai és Tábori

építmények képzés a tábor folyamán (5. melléklet).

36 A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink

(2012.04.15.)

32

Az idegen nyelvi kommunikáció csupán a kultúrákkal szembeni tisztelet

magadása és az irántuk való érdeklődés felkeltése szempontjából jelenik meg a képzés

folyamán. A cserkész testvériség gondolata az alapítótól kezdve indult el a

mozgalomban (Baden-Powell, 1994). Erre a baráti, elfogadó viszony ápolására

irányulnak a dzsemborik és a nemzetközi testvércsapatok közös táborozásai és

programjai is (Bakay, 2008). A képzés tematikájában a Magyarok a nagyvilágban és a

Cserkésztörténelem, MCSSZ témakörében jelenik meg a más nemzetekkel való

kapcsolat (5. melléklet).

A digitális kompetenciát annak a használatára való rászoktatással fejleszti a

képzés. Az első képzésvezetői levél felhívja a figyelmet a hivatalos honlapra, ahol

megtalálhatják az aktuális információkat a jelöltek, a hírlevélre, amiről a levelek érkezni

fognak, és az elektronikus levelezési címre, amin feltehetik kérdéseiket és

problémáikkal a kiképzőkhöz fordulhatnak. A levél nyomatékosan felhívja a figyelmet

erre a kommunikációs csatornára: „Amint láthatod, nagyban támaszkodunk arra, hogy a

világhálós lehetőségekkel élve minél egyszerűbben tudjunk kommunikálni. Emiatt

fontos, hogy Te is élj ezekkel a lehetőségekkel, ha pedig valamiért akadályoztatva vagy,

kérünk, hogy azt jelezd felénk személyesen a képzési alkalmak bármelyikén.”37

37 Az Első és Tízedik Cserkészkerület őrsvezetőképzésének hivatalos oldala –

http://mu.cserkesz.hu/ixovk/jelolteknek/kepzesvezetoi-levelek/ (2012.04.16.)

33

a megjelenő

kulcskom-

petencia elemek

száma a

megfeleltetett

VKKMISZ és

kiegészítő

itemek mellett

(db)38

a kulcskom-

petencia

elemek és a

VKKMISZ és

kiegészítő

elemek közötti

megfelel-

tetések száma

(db)39

a megjelenő

és a

megfelel-

tetett itemek

százalékos

összevetése a

kompe-

tencia

elemeire

nézve (%)40

a

VKKMISZ-i

és kiegészítő

itemek

száma,

amelyben

megtalál-

hatóak a

kulcskom-

petencia

elemek (db)41

az összes

VKKMISZ-i

és kiegészítő

itemen belül

előforduló

kompetencia-

elem

százalékos

megjelenése

(%)42

anyanyelvi

kommunikáció 47 11 427 24 26

idegen nyelvi

kommunikáció 2 2 100 2 2

matematika

kompetencia 8 4 200 6 6

természet-

tudományos és

technikai

kompetencia 17 7 243 9 10

digitális

kompetencia 2 2 100 2 2

szociális és

állampolgári

kompetencia 78 19 411 46 49 kezdeményező

képesség és

vállalkozói

kompetencia 108 17 635 37 39 esztétikai-

művészeti

tudatosság és

kifejező-

képesség 31 5 620 27 29

a hatékony,

önálló tanulás 22 7 314 14 15

2. táblázat: A NAT 2012 vitaanyaga kulcskompetenciái és a VKKMISZ-i tematika

megfeleltetésének elemzése darabszámos és százalékos kimutatásokkal. (A százalékok

kerekített értékek az átláthatóságra való tekintettel.)

38 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy 47 esetben jelent meg ennek a

kompetenciának az eleme a VKKMISZ tematika elemei mellett.

39 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt mutatja, hogy hány kompetenciaelem kerülhetett

megnevezésre a VKKMISZ elemei mellett.

40 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 11 NAT kompetenciaelem 47 esetben

jelent meg a VKKMISZ elemek mellett, tehát több, mint négyszeres megjelenést mutat az elemek

számára nézve.

41 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 47 NAT kompetenciaelem 24 VKKMISZ

elem mellett találó meg.

42 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 94 VKKMISZ-i és kiegészítő elem 26 %-

a mellett található NAT kompetenciaelem.

34

Az itt leírt kulcskompetenciákkal megfeleltetett képzési anyagok csak

potenciális lehetőséget jelentenek. Annak megvalósulása minden esetben az

őrsvezetőképzés képzésvezetőjén, aki a képzés minőségéért felelős, az

altáborparancsnokokon, akik a táborban a kisebb egységben megvalósuló képzést

irányítják, és a kiképzőkön múlik, akik a képzés folyamatában tudásátadóként és

vezetőként vesznek részt. A megvalósult kulcskompetencia fejlesztését külön vizsgálat

keretében lehetne felmérni, ám ez a vizsgálat jelen a dolgozatnak a kereteit már

meghaladja.

5.6. Az interjúk elemzése

Az interjúk elkészítésével arra kerestem a választ, hogy a hivatalos tematikához

viszonyítva mik azok az elemek, amik hangsúlyosak a képzés folyamán, és mik azok,

amik esetleg perifériára kerültek. Tehát friss eredménnyel kívántam megmérni a

használatban lévő tematikát, aminek adatai alapján arra a kérdésre keresem a választ,

hogy mely NAT kulcskompetenciákra és mekkora hangsúly kerül a képzés folyamán.

Mivel a minta nagysága nem reprezentatív, ezért nem lehetséges belőle általános

következtetések levonása, csupán tendenciákról beszélhetünk azok eredményeinek

vizsgálatakor.

5.6.1. A minta bemutatása

A megkérdezett jelöltek nemi eloszlása 6 lány/nő és 4 fiú/férfi (1., 2. és 3.

diagram). Átlagéletkoruk 19 év (4. diagram) (a legfiatalabb 16, a legidősebb 24 éves).

Nyolcan a fővárosban ketten a főváros körüli agglomeráció falvaiban laknak (5.

diagram). Kilencen járnak vagy jártak gimnáziumba, és csupán egyvalaki végzett

szakközépiskolában. Jelenleg egyetemre 2-en járnak, és egy személy végzett OKJ-s

képzést. A jelöltek között tehát magasan vannak reprezentálva a gimnáziumba járók (6.

diagram). Átlagosan egy családban a megkérdezetten kívül 1,4 cserkész van (7.

diagram), 9,5 éve cserkészek (8. diagram), 3,8 éve végezték el a vezetőképzőt (9.

diagram) és 4,2 éve vezetnek őrsöt (10. diagram). (Hárman kezdtek el képesítés nélkül,

a csapat kérésére őrsöt vezetni.) A megkérdezettek közül hatan végeztek PUF

altáborában, hárman EGOM altáborában és egy személy Eger altáborában (11.

diagram).

35

Az öt mameluk került be a mintába. Ők valamikor mint a tábor segítői vettek

részt a képzésben, őrsvezetői képesítéssel rendelkeznek, tehát valamikor mint jelölt már

voltak táborban és megkapták a képesítésüket. Közülük három lány/nő és két/férfi fiú

teszi ki a mintát. (1., 2. és 3. diagram). Átlagéletkoruk 20,8 év (4. diagram). Négyen a

fővárosban laknak, egy lány pedig egy Budapest körüli városban él (5. diagram).

Mindnyájan gimnáziumba jártak, egyikőjük jelenleg OKJ-s képzést végez, míg a

többiek egyetemisták (6. diagram). Átlagosan 0,4 testvérük cserkész (7. diagram), 13,4

éve cserkészek (8. diagram), 5 éve van képesítésük (9. diagram) és 4,6 éve vezetnek

őrsöt (10. diagram). A megkérdezettek közül egy PUF-os, egy EGOM-os és három egri

mameluk volt. Mindnyájan ugyan abban az altáborban voltak mamelukok, mint ahol

jelöltként végeztek (11. diagram).

A mintába került kiképzők (,akik szintén képesítéssel rendelkező vezetők) között

hat lány/nő és négy fiú/férfi van (1., 2. és 3. diagram). Átlagéletkoruk 22,8 év (4.

diagram). Kilencen élnek közülük Budapesten, és egy kiképző él egy főváros körüli

városban (5. diagram). Mindegyikük gimnáziumot végzett, és mindnyájan egyetemre

járnak vagy jártak (6. diagram). A cserkésztestvéreik száma átlagosan 0,6 fő (7.

diagram), átlagosan 11,6 éve cserkészek (8. diagram), 7,8 éve van képesítésük (9.

diagram) és 7,8 éve vezetnek őrsöt (10. diagram). Közülük ketten kezdtek el korábban

őrsöt vezetni, mint megszerezték az őrsvezetőképzőben a képesítésüket. 5-en PUF

altáborban és 5-en EGOM altáborban végeztek, mamelukok hárman voltak EGOM

alátborában és egy fő volt PUF altáborában, kiképzők PUF altáborban 6-an, EGOM

altáborban pedig 4-en voltak (11. diagram).

A 25 megkérdezett nemi eloszlása összességében 15 lány és 10 fiú volt, tehát a

lányok a minta háromötödét, míg a fiúk a kétötödét tették ki. (Ennyi adatból nem

vonhatunk le mély következtetéseket a vezetők nemi eloszlására. Ennek a vizsgálata

meghaladja a dolgozat kereteit.) (1., 2. és 3. diagram)

36

1. diagram: A megkérdezett lányok/nők eloszlása aszerint, hogy jelölti,

mameluki vagy kiképzői stásusban voltak-e a legmagasabb pozícióban.

2. diagram: Az interjúban résztvevő fiúk/férfiak eloszlása aszerint, hogy jelölti,

mameluki vagy kiképzői stásusban voltak-e a legmagasabb pozícióban.

37

3. diagram: Az egész mintamegoszlása a legmagasabb betöltött státus szerint.

A minta átlagéletkora 20,87 év (a legfiatalabb 16, a legidősebb 29 éves volt,

tehát a szórás elég nagy, a módusz a 21 év volt 5 elemmel (4. diagram).)

4. diagram: A megkérdezettek megoszlása a kategóriák átlagéletkora szerint.

Huszonegyen a fővárosban, ketten egyéb városban, ketten a főváros körüli

agglomeráció falvaiban laknak (5. diagram). Ennek a kirívó eredménynek a hátterében

egyrészt az áll, hogy az Első és Tízedik Cserkészkerület őrsvezetőivel, mamelukjaival

és kiképzőivel készítettem az interjúkat, ez a két kerület pedig Budát és Pestet, valamint

ezek környékét foglalja magában. A két kerületben a csapatok eloszlása erőteljesen a

38

fővárosra koncentrálódik. Az I. cserkészkerületben 17 csapat nem budai

(Százhalombattától Esztergomig) szemben a 30 fővárosban elhelyezkedő csapattal. A

X. cserkészkerületben 33 nem pesti csapat van (Mátraballától Verőcéig) és 30 csapat

működik a fővárosban a Duna keleti partján. Emellett azt is meg kell említeni, hogy a

nem fővárosi csapatok a kis csapatok közé sorolhatóak – ennek oka talán a főváros

közelsége miatt bejáró diákok budapesti cserkész-gyökérverésében kereshető. Emellett

statisztikailag bizonyított, hogy a vezetőképzés nagy csapatokból érkező jelöltekkel

foglalkozik – ennek okát is érdekes lenne vizsgálat tárgyává tenni.43

5. diagram: A megkérdezettek eloszlása lakóhelyük szerint.

A megkérdezettek közül huszonnégyen járnak vagy jártak gimnáziumba, és

csupán egyvalaki végzett szakközépiskolában. Egyetemre 16-an járnak vagy jártak, és

két személy végzett OKJ-s képzést (6. diagram). Összességében is tehát magasan

vannak jelen a gimnáziumba járók vagy végzettek, valamint az egyetemisták, és akik

egyetemet végeztek. Ez arra mutat rá, hogy a cserkész vezetők túlnyomó többsége

értelmiségi családból származik, akiknek magas az iskolai végzettségük.44

43 Az adatok a kerületek irattárából származnak, amihez mint cserkészvezető, hozzáféréssel

rendelkezem.

44 Vári Péter - Bánfi Ilona - Felvégi Emese - Krolopp Judit - Rózsa Csaba - Szalay Balázs (é.n.): A

tanulók tudásának változása II. rész. Új Pedagógiai Szemle, 50. 7-8. sz. 15-26. –

http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-116 (2012.04.04.)

39

6. diagram: A megkérdezettek eloszlása tanulói státus illetve iskolai végzettség

alapján.

Átlagosan egy családban a megkérdezetten kívül 0,8 cserkész van, ami nem

mondható magasnak (7. diagram). A legtöbb hat cserkésztestvér volt, de 11-en

nyilatkoztak úgy, hogy nincsen cserkész testvérük.

7. diagram: A megkérdezettek cserkész testvéreinek átlagos száma.

11,5 éve cserkészek átlagosan az interjúalanyok, tehát sok tapasztalattal

rendelkeznek a cserkész életformával kapcsolatban (8. diagram). Átlagosan 5,53 éve

végezték el a vezetőképzőt (9. diagram), valamint 5,53 éve vezetnek őrsöt (10.

diagram), tehát vezetői tapasztalattal is rendelkeznek, az ismereteiket gyakorlatban is

elmélyíthették. (Összesen öten kezdtek el képesítés nélkül, a csapat kérésére őrsöt

40

vezetni – ez rámutat a mozgalom vezetői nehézségeire, ami bár az adatok szerint nem

számottevő, de a jelenléte mindenképpen kitapintható.)

8. diagra: A megkérdezettek cserkészetben eltöltött éveinek átlagos száma a

megkérdezett csoportokra vetítve.

9. diagram: A képesítés óta eltelt évek átlagos száma az egyes csoprtokra

vetítve.

41

10. diagram: Az őrsvezetésben eltöltött évek átlagos száma a megkérdezett

csoportokra vetítve.

A megkérdezettek közül 12-en végeztek PUF altáborában, 9-en EGOM

altáborában és 4-en Eger altáborában (11. diagram). Ennek az aránytalanságnak az oka

az ebből a szempontból véletlenszerű kiválasztásból adódik. Ez az Egerben végzettek

nézőpontjának kisebb érvényesülését jelenti, de mivel mindhárom altábor ugyanazzal a

központi tematikával dolgozik, ezért a lényegi eredményeket ez a tény nem

befolyásolja.

11. diagram: A megkérdezettek eloszlása arra nézve, hogy melyik altáborban

végezték el a képzésnek a tábori és az utóképzési részét.

0 2 4 6 8 10 12 14

PUF EGOM

Eger Jelöltként az altábora:

PUF EGOM

EGER Mamelukként altábora:

PUF EGOM

EGER Kiképzőként altábora:

Az altábor, amiben elvégezte a tábort

Jelölt

Mameluk

Kiképző

42

5.6.2. Az interjúk elemzésének eredményei

Az interjúk tartalomelemzése után egyértelműen körvonalazódott, hogy

mindenki számára a legnagyobb hatású képzési témakör a Vezetési ismeretek. Általában

a tervezéssel, őrsvezetői szervezési feladatokkal állnak kapcsolatban a mindenki által

említett elemek (6. melléklet).

A kulcskompetenciákra és a megkérdezettekre lebontva (3. táblázat) azt látjuk,

hogy mind a három csoportnál magas százalékban vannak az anyanyelvi

kommunikációs elemek, amik a magyar nyelv ápolásának, az őrsi programvezetésnek,

az őrsvezetéssel kapcsolatos kommunikációs helyzetmegoldások megalapozásának a

szolgálatában állnak (5. melléklet).

A képzés és főleg a tábor fontos eleme az idővel való gazdálkodásra nevelés,

amit 90 %-ban említettek is (A feladatok elvégzésére szánt idő és erőforrás megítélése –

időbeosztás). A társadalmi és szociális kapcsolatok központiságát a 80 %-ban előkerülő

Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom) képzés mutatja. A praktikus

ismeretek elsajátítása közül leginkább az Adminisztráció és pénzügyek jelent meg

szintén 80 %-ban. Fontos a képzésben az is, hogy a jelöltek személyisége megfelelő

legyen a vezetésre, ezért fontos, hogy 60 %-ban előkerült az Önismeret és önnevelés

valamint a tábori Tábortüzek. Ez utóbbi elem a tudatos élményfeldolgozás, önkifejezés

színtere.45

Tehát a fent említett tartalmak a leghangsúlyosabbak a képzésben, mivel szinte

mindenki vagy a válaszolók magas százaléka beszélt róla.

A jelöltekkel készített interjúkban 19 VKKMISZ elem nem került szóba egy

esetben sem. Ebből arra következtethetünk, hogy ezekre nem tevődik megfelelő

hangsúly a képzésben, hiszen a 10 megkérdezett jelöltből egyetlen egy sem említette,

így az ezekkel kapcsolatos kompetenciaelemek valószínűleg alacsony mértékben vagy

nem fejlődnek. Azonban azt sem zárhatjuk ki, hogy ”rejtett tantervi” elemként

megtörténik a fejlesztésük, csak a „cselekedve tanulás”46

elvének érvényesülésével a

résztvevőkben ez a tartalom nem tudatosodik.

A mamelukok körében 28 VKKMISZ elem nem került elő a 64-ből. Ez azért is

érdekes adat, mert a mamelukok kétszer élték át a tábort, és valamennyire a rendszer

45 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.

46 Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat – http://www.cserkesz.hu/oib/wp-

content/uploads/2008/01/vkkmisz_20001007.pdf (2012.02.22.)

43

hátterébe is betekintést nyertek. A 77 általuk említett elemből is csak 27 olyan van, amit

legalább 60 %-uk közölt. Kiemelném itt az Őrsi rendszert, a Cselekedve tanulást, a

Törvények és a fogadalom jelentőségét, ami a cserkészet alapját képezi, és a mamelukok

körében nem került elő. A jelenség hátterében az a köztudott felépítse állhat a képzési

ranglétrának, hogy a mamelukok már nem az őrsvezetővé válás rögös útját járják, és

még nincsenek olyan nagy felelősséggel felruházva, de már belepillanthatnak a

háttérben zajló munkálatokba. Ebből következően számukra a képzés bár egyértelműen

a fejlődés színtere, de sokkal több felhőtlen élményt szerezhetnek ebben az állapotban.

Emiatt szorulhat kicsit háttérbe a tábornak a képzési tartalma, és kerülhet előtérbe a sok

átélt élmény és benyomás.47

A kiképzők a jelöltekhez hasonlóan szintén 19 VKKMISZ elemet hagytak

teljesen figyelmen kívül. Náluk sem került elő a Cselekedve tanulás sok más elem

mellett.

Egyáltalán nem került a beszélgetésekben elő 13 VKKMISZ elem. Ezek közül

kiemelendő az Erkölcstan, hiszen a képzésről kikerülő cserkészek példaképi szerepbe

kerülnek, ezért kifejezetten fontos, hogy a cserkészet eszméinek és a kor etikájának

megfelelően, a szülők előtt is felvállalhatóan viselkedjenek.48

(Ez az elem átadható

implicit közlés nélkül is, mégis fontosnak tartanám a tudatosítását.) Hangsúlyosan

kellene, hogy megjelenjen a Próbarendszer, hiszen köztudottan ez alapján dolgoznak

az őrsvezetők, ez irányítja év közben a munkájukat. A próbarendszer adja meg a

cserkészekegységes alaptudásának egyik pillérét, így központi helyen kellene, hogy

elhelyezkedjen. „A magyar kultúra ápolása különös tekintettel népi

hagyományainkra”49

cserkészmódszerre való tekintettel érdemes lenne még

elgondolkodni a Magyarok a nagyvilágban és a Helyünk a magyarságban itemek

előkerülésének hiányán. Ezek a tartalmak a fiatalok identitásának formálásában nagy

szerepet tölthetnének be, valamint a szociális és állampolgári kompetencia

fejlesztésében is nagy szerepük lehetne. A cselekedve tanulás elve szintén lehet ”rejtett

tantervi” elem, de véleményem szerint itt is fontos lenne a tudatosítás.

A többi nem előforduló item között lehetnek olyanok, amiket nem tart fontosnak

a képzés vezetése, ezért nem tesz rá akkora hangsúlyt; ebben az esetben pedig a

47 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából. 48

Az őrsvezetőképzésről – http://mu.cserkesz.hu/ixovk/az-orsvezetokepzes/ (2012.04.17.)

49 A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink

(2012.04.15.)

44

tematika átgondolásának felvetése lehet, hogy időszerű lenne. Ennek megítélésére

azonban egy külön vizsgálatot lenne érdemes elvégezni.

5.6.3. A dokumentum elemzése és az interjúk

adatainak egybevetése

Az 5.5-ös pontban ismertetett VKKMISZ és kiegészítő elemek mellett

előforduló kompetenciaelemek százalékos arányát vetettem össze az interjúkban

megkapott százalékos adatok átlagértékével, hogy megtudjam, mennyiben áll

kapcsolatban a tematika azzal, amit megélnek a képzés résztvevői (3. táblázat). (Teljes

táblázat a mellékletben. – 7. melléklet)

az összes

VKKMISZ-i és

kiegészítő itemen

belül előforduló

kompetenciaelem

százalékos

megjelenése (%)

átlagos

százalékos

megoszlás (%) anyanyelvi

kommunikáció 26 29 idegen nyelvi

kommunikáció 2 1 matematika

kompetencia 6 7 természettudományos

és technikai

kompetencia 10 8

digitális kompetencia 2 0,1

szociális és állampolgári

kompetencia 49 36 kezdeményezőképesség

és vállalkozói

kompetencia 39 48 esztétikai-művészeti

tudatosság és

kifejezőképesség 29 22 a hatékony, önálló

tanulás 15 21

3. táblázat: A VKKMISZ-szel és a kiegészítő elemekkel megfeleltetett kompetencia

tartalmak százalékos aránya és az interjúkban megjelenő tartalmak átlagos százalékos

aránya.

Láthatjuk, hogy kisebb eltérésekkel, de tendenciájában megegyezik a két

adatsor. 1-3 %-os eltérést mutat az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi

kommunikáció, a matematika kompetencia, valamint a természettudományos és

45

technikai kompetencia. Ezeknek tehát a meghatározott képzési arányai a résztvevők

személyes tapasztalatai szerint is hasonlóan alakulnak.

A tematikában meghatározott kezdeményezőképességre és vállalkozói

kompetenciára, valamint a hatékony, önálló tanulásra feltételezhetően nagyobb a hatása

a képzésnek, mint a tematika alapján vélhettük, hiszen átlagosan 9 %-kal és 6 %-kal

több esetben jelenik meg az interjúkban ez a két elem, mint a tematikában.

Ezzel szemben a szociális és állampolgári kompetencia, valamint az esztétikai-

művészeti tudatosság és kifejezőképesség átlagosan 13 %-kal és 7 %-kal kevesebb

esetben kerül kifejezésre, tehát nincsen benne a résztvevők köztudatában. Itt okként

ismét a ”rejtett tantervi” tartalomra vagy a nem megfelelő képzési metódusra

következtethetünk, aminek megállapítása külön kutatást igényelne.

5.6.4. A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási

és Igazolási Szabályzattal nem megfeleltethető

elemek vizsgálata

A beszélgetések során előkerültek olyan elemek is, amiket nem tudtam

megfeleltetni a VKKMISZ pontjainak, ezeket, mint ”rejtett tantervi” elemeket tudtam a

rendszer részeként értelmezni (6. melléklet).

A szertartások, az együttműködés, a közös élmények és a barátságok kötése is

nagy arányban fordul elő. Ezeknek fontos szerepe van, hiszen az őrsi közösség

megteremtésének átélése fontos eleme a képzésnek, és az együtt átélt titkos szertartások

is ennek a szolgálatában állnak. 50

Ezek a tartalmak hatnak a szociális és állampolgári

kompetenciára is.

A közösség és az egyén élményfeldolgozása miatt fontos eleme a tábornak az

esti tábortűz (Bakay, 2008), ami vélhetően az esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség szolgálatában is áll.

Amint Ábrányi-Balogh Pétertől is megtudhattam, a tábor a gyakorlaton

keresztül, a cselekedve tanulás elvén igyekszik sok mindent átadni a jelölteknek.51

Ennek megvalósulását támasztja alá az az adat, miszerint számos gyakorlati cserkész-

ismeretet itt sajátítanak el a jelöltek (sátorverés, bivakolás – szabadban való éjszakázás,

többféle tűzrakás, főzés, étkezés). Ezek hatását feltételezhetjük a természettudományos

50 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.

51 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.

46

és technikai kompetenciára, valamint a kezdeményezőképességre és vállalkozói

kompetenciára.

A tábori élet fegyelme és rendje a jelöltek nevelésére és a rendelkezésre álló idő

minél jobb kihasználására szolgál.52

Ennek a célnak a megvalósulásának szolgálatában

áll az interjúkban megjelent szigorúság, fegyelem és pontosság.

A táborban a foglalkozásokon a kiképzők és a mamelukok arra mutatnak példát,

és a kiadott feladatokkal a jelölteket arra sarkallják, hogy ismereteiket élvezetesen adják

át. Ennek érdekében ismert játékokat alakítanak át, fantáziájukat megmozgatva új

tevékenységeket találnak ki, hogy elérjék a kitűzött célt.53

Ezt a képzési tartalmat

támasztja alá a Meglévő tartalmak kreatív továbbgondolása elem megjelenése, ami

feltehetően a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára hat.

A vezetővé váláshoz szükséges ismeretek is megjelentek a VKKMISZ elemein

kívül. Ezek között van a tervezés, az összefüggések látása, rendszerben gondolkodás és

a programszervezés, amik egy őrs vezetéséhez elengedhetetlen képességeket,

ismereteket és attitűdöket tartalmaznak, és amik a kezdeményezőképesség és

vállalkozói kompetencia elemének felelnek meg.

Számos, az egyének alapműveltségét bővítő hasznos elméleti ismerettel is

szolgál a képzés.54

Ezek közül került például megnevezésre a New Age képzés, ami a

jelöltek vallási tájékozottságának növelésére szolgál, és a szociális és állampolgári

kompetencia fejlesztésére lehet hatással.

A jelölteket nem csak oktatják, de nevelik is a kiképzők,55

ezt hangsúlyozzák a

kiképzőkre és az önmaguk jellemfejlődésére vonatkozó megjelent elemek. A kiképzőket

példaként látják a fiatalok, a képzést pedig szemlélet átadásként értékelik. Fejlődést

tapasztaltak az önállóságukban, a vezetői hivatásuk tisztázásában, a vezetés

felelősségének tudatosodásában, a kitartásukban, az alázatuk növekedésében,

életvezetési látásmódjukban, önbizalmukban és elköteleződésükben. Ezek az elemek

feltételezésem szerint a szociális és állampolgári kompetenciára, valamint a

kezdeményező képességre és vállalkozói kompetenciára is hatnak.

Nemcsak a VKKMISZ-szel, hanem a NAT-tal sem tudtam megfeleltetni a

spirituális tartalmakat – például a lelki elmélyülést –, ami a cserkészet központi eleme,

52 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.

53 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.

54 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.

55 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.

47

hiszen a magyar cserkésztörvények és a fogadalom is tartalmazza azokat (Baden

Powell, 1994).

5.6.5. A nagy százalékos eltérést mutató elemek

vizsgálata

Végül azt vizsgáltam meg, hogy melyek azok az elemek, amelyek nagy,

legalább 40 %-os eltérést mutatnak a megkérdezett csoportok között.

A Hitvallás ismeret a jelöltek körében mutat sokkal alacsonyabb előfordulást,

mint a mamelukok körében. Általában a vallási ismeretekre nem került nagy hangsúly

egyik csoportnál sem, és ez a jelölteknél való tudatosodásban kiemelkedően alacsony

értéket mutat. A gyakorlati oldal ebben a kérdésben is megmutatkozik, hiszen a lelki

elmélyülés összességében 56 %-os megjelenésű (6. melléklet).

A VKKMISZ tartalmat tekintve Az őrsgyűlés vezetése, az SOS (teendők

válsághelyzetben), a Kézügyesség, mint kiképzési eszköz, az Alaki ismeretek,

formaságok és a Tábori építmények erőteljes hangsúlybeli különbséget mutatnak a

mamelukokra, kisebb különbséget a kiképzőre nézve. Ezen tartalmak erősítését érdemes

lehet átgondolni.

A VKKMISZ-en kívüli kiegészítő elemek közül érdekes, hogy a jelöltek

egyáltalán nem érzik az erdőt, mint helyszínt, önmagában fejlesztő környezetnek. A

jelöltek a másik két csoportnál drasztikusan kisebb arányban tapasztalják a képzésben

az elfogadásban való fejlődést, és a közösen végzett munka fejlesztő hatását. Az

interjúkban kapott plusz szempontok megvizsgálásánál azt láthatjuk, hogy a jelöltekben

a Lelki elmélyülés, az Együttműködés, A meglévő tartalmak kreatív továbbgondolása, a

Pontosság, az Életvezetés és az Összefüggések látása, rendszerben gondolkodás szintén

nem került felszínre. A fenti eredmények két dologból adódhatnak: vagy úgy történik

meg ezeknek az elemeknek a hatása, hogy azt a résztvevők nem érzékelik, vagy a

vezetők által megtervezett ilyen irányú tartalmi elem nem érvényesül megfelelően. (Az

ilyen irányú vizsgálat külön kutatást érdemelne.)

A mamelukok eredményeit középpontba helyezve azt látjuk, hogy náluk A

kiképzés módszerei, az Adminisztráció és pénzügyek, az Őrsvezető a tábortűznél, a

Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok, a Módszertani játékok és a Tábori

építmények képzési tartalom nem kapott akkora hangsúlyt. A beszélgetésekből kiemelt

elemek közül a Kitartás nincsen benne a csoport köztudatában. Ezeknek az adatoknak a

48

hátterében az 5.6.2-es pontban említett táborhierarchiai felépítésből adódó táborélmény

állhat.

A mamelukok és a jelöltek között is alacsony arányban jelent meg a

kiképzőkhöz képes a 10 napos terhelés a táborban, A saját erőkkel való tisztába kerülés

elérése, az Akadályverseny/táborkapu próba/utópróba és A kiadott feladatok esztétikus,

a megadott paramétereknek megfelelő elvégzésére irányuló elvárás. Ebből

következtethetünk arra, hogy a tábor egésze, az elő- és utóképzés elemei, valamint a

feladatvégzéssel kapcsolatos elvárások fejlesztő hatása nem tudatosodik a két

csoportban.

A jelöltek és a kiképzők együtt három esetben értek el alacsony százalékot: az

elfogadás és a közös munkavégzés területén, valamint az Alaki ismeretek, formaságok

témakörében. A mamelukokat és a kiképzőket vizsgálva a beszélgetésekből kiemelt

elemek közül pedig a Kitartás és a New Age képzési tartalom nincsen benne a csoport

köztudatában. Ezeknek az elemeknek a hiánya a ”rejtett tantervi” megjelenésük miatt

lehetséges. Ennek tudatosításán érdemes lehet elgondolkodni. A New Age képzés ebből

a csoportból az a tartalom, ami feltehetően azért jelent meg nagy arányban a jelöltek

között, mert ez az elem nem olyan régen került be a tematikába így az átlagosan 3,8 éve

vezetőképzést végzett jelöltek nagyobb százalékban élték azt át, mint az átlagosan 5 és

7,8 éve végzett mamelukok és kiképzők.

Figyelemre méltó, hogy nincsenek olyan elemek, ahol a kiképzők egyedül értek

volna el alacsony értéket. Ez megerősíti azt a feltevést, hogy ők ismerik leginkább a

tábort, annak céljait és felépítését. Ez a képzés viszonylagos, de javítható

egységességére és tudatosságára mutat rá.

5.7. A hipotézisek és a kapott eredmények

összevetése

- Feltételezésem szerint az őrsvezetőképzés minden kulcskompetencia-terület

fejlődésére hat.

Az eredmények alapján ez a hipotézis bizonyítást nyert, mert bár

különböző mértékben, de minden kulcskompetencia megfeleltetésre került a

cserkész őrsvezetőképző tematikájával. A dokumentumban 2 %-tól 49 %-ig

terjedt az egyezés százalékos aránya, míg a gyakorlati tapasztalat alapján 0,1 %

és 48 % között vannak ezek az értékek (3. táblázat).

49

- Feltételezem, hogy az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia

fejlődésére van a legkisebb hatással a cserkész őrsvezetőképzés.

A vizsgálat eredményeit tekintve valóban azt látjuk, hogy mind a

kompetenciaelemek cserkész őrsvezetőképzés tematikájával történt

megfeleltetésekor, mind az interjúk eredményei alapján ez a két fejlődésében

legkevésbé támogatott terület, így ez a hipotézis is alátámasztást nyert (3.

táblázat).

- Véleményem szerint a természettudományos és technikai kompetenciára,

valamint a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára van a

legnagyobb fejlesztő hatással a cserkész őrsvezetőképzés.

Az adatok elemzése alapján valóban a kezdeményezőképesség és

vállalkozói kompetencia áll a képzés egyik hangsúlyos helyén – a tematika

alapján a második, míg az interjúk elemzése alapján az első helyen –, így a

hipotézisnek ez a fele alátámasztást nyert. Ezzel szemben csak a hatodik helyen

áll a természettudományos és technikai kompetencia. A másik legmagasabb

százalékos arányokat mutató kulcskompetencia pedig a szociális és állampolgári

kompetencia. Ez áll az első helyen a tematikával való megfeleltetésnél, míg

második helyen az interjúk eredményei szerint. Ezzel kimondhatjuk, hogy a

hipotézis ezen része az eredmények alapján cáfolatot nyert (3. táblázat).

- Úgy vélem, hogy a cserkész őrsvezetőképzés bizonyos területeken nagy

erősséget fog mutatni, míg más területet bár fejleszt, de ennek az erőssége

alacsony lesz.

A vizsgálat eredményeinek az elemzésekor valóban azt látjuk, hogy az

idegen nyelvi kommunikációra és a digitális kompetenciára kevés tartalmi eleme

van a cserkész őrsvezetőképzésnek, míg a szociális és állampolgári

kompetenciára és a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára

számos elemével tud hatni, tehát ez a hipotézis is megerősítést nyert.

- Feltételezem, hogy elő fognak kerülni olyan fejlesztett területek is, amire a NAT

nem tér ki.

A vizsgálat egy olyan elemre mutatott rá, amihez nincsen a Nemzeti

alaptanterv – 2012 Nyilvános vitaanyagában megfeleltethető kompetenciaelem,

ez pedig a spirituális fejlődés lehetőségének a területe. Ezzel bár csak egy

elemmel, de megerősítést nyert a hipotézis.

50

6. Összegzés

Úgy látom, hogy az iskola mellett, azzal karöltve a cserkészet jó

kompetenciafejlesztő lehetőség lehet, de látni kell a jelenlegi erősségeit és gyengeségeit

is. Az őrsvezetőképzés az idegen nyelvi kommunikációt, a matematikai kompetenciát és

a digitális kompetenciát jelen tematikája szerint csupán kis mértékben tudja fejleszteni,

de nagy hatással van a szociális és állampolgári kompetenciára, a

kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára, valamint az anyanyelvi

kommunikációra és az esztétikai-művészeti tudatosságra és kifejezőképességre is.

Ezeket az eredményeket nem csak a dokumentumelemzés, hanem az interjúk vizsgálata

is megerősítette, tehát elmondhatjuk, hogy a tematika nagy részben fedi a valóságot.

Az interjúk felhívták a figyelmet olyan tartalmakra, amiknek fejlesztése nem

jelenik meg, legalábbis nem tudatosodik a résztvevőkben. Ezekre, és főleg ezek közül

azokra az elemekre, amik a cserkészet eszmei és módszertani alapjait jelentik, érdemes

lenne figyelmet fordítani.

A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzathoz és az

alapkutatáshoz az interjúk azon elemeivel tesznek hozzá, amik csak itt, a

beszélgetésekben jelentek meg. Ezek a fogalmak legtöbb esetben ”a rejtett tanterv”

részei, ezért nincsenek benne a szabályzatban. Ez a megfigyelés arra világít rá, hogy a

cserkészetben is nagy szerepe van ennek a tartalomcsoportnak.

51

7. Kitekintés és zárszó

A dolgozatból kiindulva érdemes lenne kompetenciaelemzéssel is megvizsgálni

a cserkész őrsvezetőképzést. Megmérni, hogy az egyes kulcskompetenciák fejlődésére

milyen erős eszerint a képzés.

Érdekes lenne megvizsgálni az őrsvezetőképzéssel kapcsolatos attitűdöt, olyan

mintával, amiben a résztvevők összetétele a valóságot tükrözi (tehát körülbelül 10 %

körüli a mamelukok és a kiképzők aránya 90 % jelölttel szemben). Ez azért fontos,

mert az előbbi két csoport a rendszer elkötelezettje, hiszen ők valósítják meg a

megadott tartalmakat, a hivatás tudat, a pozitív élmények és kapcsolatok azok, amik

miatt ismételten részt vesznek a képzésen. Ezzel a motivációs háttérrel pedig erősen

torzítanák a vizsgálat eredményét.

Érdemes lenne az őrsvezetőképzés vezetésével foglalkozóknak elgondolkodni

azon, hogy a jelenleg kevés elemmel támogatott kulcskompetenciákra nagyobb

hangsúlyt fektessen. Ilyen szempontból is modernizálják az évről évre amúgy is fejlődő

képzést.56

Végül pedig ajánlom a dolgozat eredményeit a cserkészetben minden neveléssel

foglalkozó vezetőnek, különös tekintettel az őrsvezetőképzésben tevékenykedőkre, a

más ifjúsági mozgalomban tevékenykedőknek, valamint azoknak is, akik keresik az

iskolán belüli és kívüli nevelés összhangját.

56 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.

52

Felhasznált irodalom

- A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-

modszereink (2012.04.15.)

- Az Első és Tízedik Cserkészkerület őrsvezetőképzésének hivatalos oldala–

http://mu.cserkesz.hu/ixovk/jelolteknek/kepzesvezetoi-levelek/ (2012.04.16.)

- A Nemzeti alaptanterv [NAT] szerepe a közoktatás tartalmi szabályozásában –

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00113/2007-05-np-Kerber-Vita.html

(2012.04.15.)

- Az országos vezetőtiszt beszámolója – 2011. – http://www.cserkesz.hu/oib/wp-

content/uploads/2011/04/%C3%89ves-jelent%C3%A9s_2011_ovt.pdf

(2012.04.15.)

- Az országos vezetőtiszt beszámolója – 2012. – http://www.cserkesz.hu/oib/wp-

content/uploads/2012/03/%C3%89ves-jelent%C3%A9s_2011_ovt.pdf

(2012.04.15.)

- Az őrsvezetőképzésről – http://mu.cserkesz.hu/ixovk/az-orsvezetokepzes/

(2012.04.17.)

- Az uniós jogszabályok összefoglalói –

http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learni

ng/c11090_hu.htm (2012.04.15.)

- Bakay Kornél (2008): Ragyogj, cserkészliliom! Koronás Kerecsen Kiadó, H.n.

- Bárdos és Ivasivka (2001): 101 magyar népdal. Márton Áron Kiadó, Pécs.

- Bodnár Gábor (1989): A magyarországi cserkészet története. Püski kiadó,

Zalaegerszeg.

- Csirszka Zita, Gerencsér Balázs, Kováts Brigitta, Nagy Balázs és Solymosi

Balázs (É.n.): Cserkészet: az egész ember nevelése. Nevelési tükör vezetői

közösségeknek. – http://www.mcssz.hu/wp-content/uploads/2008/11/einkfuzet1-

st.pdf (2012. 01. 20)

- Derzsi Ottó (é.n.): Egy elhúzódó és szomorkás cserkész zászlóbontás. Új

Ifjúsági Szemle, 7. 1. sz. 59-68. –

http://www.uisz.hu/archivum/uisz_22_derzsi.pdf (2012.04.04.)

- Éves beszámoló – http://www.mcssz.hu/szovetsegunk/eves-beszamolo

(2012.02.22.)

53

- Gergely Ferenc (1989): A magyar cserkészet története 1910-1948. Göncöl

Kiadó, Budapest.

- Kraiciné Szokoly Mária (2006): Pedagógus-andragógus szerepek és

kompetenciák az ezredfordulón. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

- Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar

Cserkészcsapatok Szövetsége, Budapest.

- Major Dezső (1921): Cserkészvezetők könyve. „Magyar Cserkész” folyóirat,

Budapest.

- Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a

pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest.

- Nemzeti alaptanterv – 2012 Nyilvános vitaanyag - www.ofi.hu/nat-2012 (2012.

02. 14.)

- Németh Csenge Margit: A magatartászavar megítélése az általános iskolában.

Budapest: ELTE TÓK, 2010

- Országos Vezetőtiszt oldala - http://www.cserkesz.hu/elnokseg/node/23

(2012.04.17.)

- ŐVVK története – http://vk.cserkesz.hu/ovvk%20tortenelem.html (2012.02.15.)

- Sík Sándor és Surján László (1998): Magyar cserkészvezetők könyve. Márton

Áron Kiadó, Budapest.

- Szabolcs Éva (2004): Tartalomelemzés. In.: Falus Iván(2004): Bevezetés a

pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest.

- Trencsényi László (2006, szerk.): A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az

Úttörőmozgalom „egyesülése” 1948-ban. Magyar Pedagógiai Társaság,

Budapest.

- Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba és Szalay

Balázs (é.n.): A tanulók tudásának változása II. rész. Új Pedagógiai Szemle, 50.

7-8. sz. 15-26. – http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-116

(2012.04.04.)

- Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat –

http://www.cserkesz.hu/oib/wp-

content/uploads/2008/01/vkkmisz_20001007.pdf (2012.02.22.)

54

Melléklet

1. melléklet

Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzata –

http://www.cserkesz.hu/oib/wp-content/uploads/2008/01/vkkmisz_20001007.pdf (2012.

02. 22.)

A. Hivatásfelkészítés:

I. Rövidített tematika a Táborkereszt lelkiségi közösség javaslata alapján

1. Istennek tettem fogadalmat

1. A természet a teremtő Atyát hirdeti. (Isten a Teremtőnk.)

2. Jézus a főcserkész. (Példát adott.)

3. A cserkészetbe is a Szentlélek működik. (Jóra késztet.)

2. Ősvezetőnek készülök

1. Testi, lelki adottságaim. (Milyen vagyok?)

2. A boldogság ösvényén. (Életemet formálom.)

3. Valaki vár engem. (Örök életem van.)

3. „Minden erőnek forrása”

1. „Alázatos szívvel fordulok Tehozzád” (Kiválasztott.)

2. „Támaszd meg az én gyengeségemet” (Felemelt.)

3. „A Te dicsőségedet növeljem” (Megszentelt.)

4. „Tedd eredményesség munkámat”

1. A cserkészet. (Hivatás.)

2. A fogadalom. (Igen a meghívásra.)

3. Az őrsvezetés. (Megszentelt.)

II. Rövidített tematika az Ichtüsz lelkiségi közösség javaslata alapján

1. Bibliai ismeret

2. Hitvallásismeret

3. Egyházismeret

4. Erkölcstan

B. A cserkészet alapjai

1. Őrsi rendszer

2. Őrsi szellem

55

3. Az őrs megteremtése

4. Az őrsvezető feladata és kötelességei

5. Próbarendszer

C. Nevelési alapok

1. A törvények és a fogadalom jelentősége

2. Vezetéslélektan

3. Önismeret és önnevelés

4. Önfegyelem

5. Illemtan

6. Vitakultúra

7. Motiváció

8. Gesztusok

9. Fegyelmezés

10. Lélektan

11. Közösségformálás

12. Őrsi napló

13. Problémák az őrsben

14. Lelki elsősegély

15. Az őrsvezető egyénisége

16. Magyarságtudat. (Regösmunka az őrsben.)

17. Magyarok a világban

18. Helyünk a magyarságban

19. Az őrsvezető könyve

20. Az őrsvezető önképzése

D. A magyar cserkészet szervezeti felépítése, működése

1. Korosztályos cserkészet (kiscserkész, rover.)

2. Szakágak

3. Cserkésztörténelem, MCSSZ

4. Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.)

E. Vezetési ismeretek

1. Munkaterv készítés

2. A kiképzés módszerei

3. Felkészülés az őrsgyűlésre

4. Az őrsgyűlés vezetése

56

5. Az őrsvezetői füzet

6. Az őrsvezető írásmunkái

7. Adminisztráció, pénzügyek

8. Az őrsi sarok

9. SOS (teendők válsághelyzetben.)

F. Kiképzés eszközei és gyakorlata

1. Őrsvezető és őrsvezetés a táborban

2. Őrsvezető a tábortűznél

3. Akadály verseny

4. Keretmese

5. Kézügyesség, mint kiképzési eszköz

6. Próbáztatás

7. Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok

8. Mese

9. Énektanítás

10. Cselekedve tanulás

11. Módszertani játékok (pl. a következők oktatásához: törvények,

térképhasználat, tájékozódás, tűzrakás, menetrendhasználat, csomók,

felszerelés, málházás, útjelek, jeladás, karjelek, rovásírás, posta- és

telefonhasználat, hírközlés, KRESZ, alaki, baleset-megelőzés, elsősegély,

szerszámhasználat, növényismeret, stb.)

G. Cserkészet gyakorlata

1. A napi jótett tudatosítása, gyakorlása, őrsi jótett

2. A jelszó, köszönés, a cserkészjelvény és –egyenruha jelentősége

3. Alaki ismeretek, formaságok

4. Természetismeret

5. Környezet és természetvédelem

6. A természetjárás szabályai

7. Térképhasználat tájékozódás

8. Kirándulás-szervezés, -vezetés

9. A portyaszervezés alapjai

10. Időjárási ismeretek

11. Tábori építmények

57

2. melléklet

A vizsgálat interjú kérdései

A jelöltek interjúkérdései:

1. Nemed?

2. Korod?

3. Milyen településen élsz?

4. Milyen iskolába jártál és jársz? (önkormányzati, egyházi, alapítványi;

szakiskola, szakközépiskola, gimnázium)

5. A családban van-e más cserkész?

6. Mikor lettél cserkész?

7. Mikor végezted el az ŐV(V)K-t?

8. Mikor kezdtél el őrsöt vezetni? (Ha előbb kezdtél el őrsöt vezetni, mint

elvégezted az őrsvezető képzést, akkor ez miért volt?)

9. Melyik altáborban végezted el az ŐV(V)K-t?

10. Mi volt a legmeghatározóbb élményed?

11. Mi volt a legemlékezetesebb esemény a képzés folyamán?

a. Egy általános tábori napirend és program áttekintése.

12. Mit adott neked az előképzés? Mi az, amit az előképzések folyamán el tudtál

sajátítani?

13. Milyen képzésekre emlékszel?

14. Milyen forgókra emlékszel?

15. Milyen feladatokra emlékszel?

16. Mi minden az, amit úgy érzel, hogy megtanultál a táborban?

17. Miben fejlődtél a táborban?

18. Az utóképzés mit adott számodra?

19. Mik azok a tevékenységek, amik által még tanulni, fejlődni tudtál a képzés

folyamán, amik által elsajátítottál valamit, amit eddig nem tudtál?

20. Miben lettél több, amikor befejezted a képzést?

21. Mik azok az események a képzésből, amiket szívesen még egyszer áltélnél?

58

A mamelukok interjúkérdései:

1. Nemed?

2. Korod?

3. Milyen településen élsz?

4. Milyen iskolába jártál és jársz? (önkormányzati, egyházi, alapítványi;

szakiskola, szakközépiskola, gimnázium)

5. A családban van-e más cserkész?

6. Mikor lettél cserkész?

7. Mikor végezted el az ŐV(V)K-t?

8. Mikor kezdtél el őrsöt vezetni? (Ha előbb kezdtél el őrsöt vezetni, mint

elvégezted az őrsvezető képzést, akkor ez miért volt?)

9. Melyik altáborban végezted el az ŐV(V)K-t?

10. Mikor voltál mameluk?

11. Melyik altáborban voltál mameluk?

12. Milyen élmény volt így a tábor?

13. Mi volt a legmeghatározóbb élményed?

a. Egy általános tábori napirend és program áttekintése.

14. Mi volt a legemlékezetesebb esemény a képzés folyamán?

15. Mit ad a jelölteknek az előképzés? Mi az, amit az előképzések folyamán el

tudnak sajátítani?

16. Milyen képzések szolgálják a jelöltek fejlődését?

17. Milyen forgók szolgálják a jelöltek fejlődését?

18. Milyen feladatok szolgálják a jelöltek fejlődését?

19. Mi minden az, amit úgy érzel, hogy megtanulhatnak a táborban?

20. Miben fejlődnek a táborban?

21. Az utóképzés mit ad számukra?

22. Mik azok a tevékenységek, amik által még tanulni, fejlődni tudnak a képzés

folyamán, amik által elsajátíthatnak valamit, amit eddig nem tudtak?

23. Te miben lettél több, amikor befejezted a képzést?

24. Mik azok az események a képzésből, amiket szívesen még egyszer áltélnél?

59

A kiképzők interjúkérdései:

1. Nemed?

2. Korod?

3. Milyen településen élsz?

4. Milyen iskolába jártál és jársz? (önkormányzati, egyházi, alapítványi;

szakiskola, szakközépiskola, gimnázium)

5. A családban van-e más cserkész?

6. Mikor lettél cserkész?

7. Mikor végezted el az ŐV(V)K-t?

8. Mikor kezdtél el őrsöt vezetni? (Ha előbb kezdtél el őrsöt vezetni, mint

elvégezted az őrsvezető képzést, akkor ez miért volt?)

9. Melyik altáborban végezted el az ŐV(V)K-t?

10. Mikor voltál kiképző? Hányszor?

11. Melyik altáborban voltál kiképző?

12. Milyen élmény volt így a tábor?

13. Mi volt a legmeghatározóbb élményed? – mint jelölt

14. Mi volt a legemlékezetesebb esemény a képzés folyamán?

a. Egy általános tábori napirend és program áttekintése.

15. Mit ad a jelölteknek az előképzés? Mi az, amit az előképzések folyamán el

tudnak sajátítani?

16. Milyen képzések szolgálják a jelöltek fejlődését?

17. Milyen forgók szolgálják a jelöltek fejlődését?

18. Milyen feladatok szolgálják a jelöltek fejlődését?

19. Mi minden az, amit úgy érzel, hogy megtanulhatnak a táborban?

20. Miben fejlődnek a táborban?

21. Az utóképzés mit ad számukra?

22. Mik azok a tevékenységek, amik által még tanulni, fejlődni tudnak a képzés

folyamán, amik által elsajátíthatnak valamit, amit eddig nem tudtak?

23. Te miben lettél több, amikor befejezted a képzést?

24. Mik azok az események a képzésből, amiket szívesen még egyszer áltélnél?

60

3. melléklet

A tábori élet általános, mindennapi mozzanatainak sematikusan megjelenítése az

interjúkhoz

61

4. melléklet

A NAT kompetenciaelemei és az azokkal megfeleltetett VKKMISZ elemek

Szín kódok:

- Piros színnel vannak kiemelve azok a kompetencia elemek és elemrészek, amik

nem lettek megfeleltetve sem VKKMISZ sem kiegészítő elemeknek.

- A VKKMISZ-ben nem megjelenő kiegészítő elemek kék színnel és aláhúzással

vannak kiemelve.

NAT kulcskompetenciák VKKMISZ őrsvezetőképzés tematika elemek és a

VKKMISZ-ben nem megjelenő kiegészítő elemek

anyanyelvi

kommunikáció

(megfelelő) szókincs

nyelvtan és nyelvi

funkciók ismerete

Illemtan, Vitakultúra, Fegyelmezés, Az őrs kapcsolatai

(cserkészek, szülők, társadalom.), SOS (teendők

válsághelyzetben.), Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj-

és csapatjátékok

szóbeli és írásbeli

kapcsolattartás fő típusai

Illemtan, Vitakultúra, Gesztusok, Fegyelmezés, Az őrs

kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.), A

portyaszervezés alapjai

irodalmi és nem irodalmi

szövegek ismerete

Biblia ismeret, Egyházismeret, Az őrsvezető könyve,

Cserkésztörténelem, MCSSZ, Felkészülés az

őrsgyűlésre, Mese

nyelvi stílusok fő

sajátosságainak ismerete Őrsvezető a tábortűznél, A portyaszervezés alapjai

változatos helyzetekben

szóban és írásban

érintkezni tud másokkal

Vezetéslélektan, Önismeret és önnevelés, Illemtan,

Vitakultúra, Lélektan, Lelki elsősegély, Az őrs

kapcsolatai (Cserkészek, szülők, társadalom.), Az

őrsvezető írásmunkái, SOS (teendők válsághelyzetben.),

Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok, A

portyaszervezés alapjai

kommunikáció figyelése

és szituációhoz alakítása

Vezetéslélektan, Illemtan, Vitakultúra, Lélektan, Lelki

elsősegély, Az őrs kapcsolatai (Cserkészek, szülők,

társadalom.), SOS (teendők válsághelyzetben.),

Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok,

Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/

62

valóság és

valóságértelmezés

kifejezése, másét

megismerni és a magáéval

összehasonlítani, ütköztetni

Önismeret és önnevelés, Lélektan, Lelki elsősegély,

Őrsvezető a tábortűznél, Cselekedve tanulás /Minta őrsi

és raj összejövetelek/

nyelvhasználattal ismeretek

szerzése, gazdagítása, új

tudást létrehozni

(Kommunikáció a "forgókon") Forgószínpadok/

kiscsoportos beszélgetés

különböző típusú szövegek

megkülönböztetése és

felhasználása

Mese, Énektanítás, pl. katona dal/menetelő dal vagy

esti dal tanítása

információ keresése,

gyűjtése, feldolgozása és

közvetítése

Munkaterv készítés, Cselekedve tanulás /Minta őrsi

összejövetel/

segédeszközök használata,

szóbeli és írásbeli érvek

helyes kifejezése

Illemtan, Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel/

idegen nyelvi

kommunikáció

lexikális, funkcionális,

grammatikai és

szövegalkotási ismeretek

szocio- és interkulturális

ismeretek

önálló tanulás stratégiái és

az ehhez szükséges

eszközös használata

a kulturális sokféleség

tiszteletben tartása Magyarok a világban

a nyelvek, kultúrák közötti

kommunikáció iránti

érdeklődés és kíváncsiság

Cserkésztörténelem, (MCSSZ)

matematika kompetencia

"számok, mértékek,

struktúrák, az

alapműveletek és az

alapvető matematikai

fogalmak, jelölések és

összefüggések készség

szintű tudása"

Adminisztráció, pénzügyek, Kirándulás-szervezés, -

vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények

alapvető matematikai elvek

és törvényszerűségek

felismerése a természetben

Tábori építmények

problémák megoldása a

mindennapokban

Problémák az őrsben, Tábori építmények, Cselekedve

tanulás /Minta őrsi összejövetel/

érvek láncolatának a

követése Vitakultúra

matematikai nyelven

megfogalmazott törvények

63

megértése

igazság tisztelete, "hogy a

világ rendje megismerhető,

megérthető, leírható"

természettudományos és technikai kompetencia

"a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technilógiai folyamatoknak az ismerete"

Természetismeret, Időjárási ismeretek

az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatása

Környezet és természetvédelem, Tábori higiéné

a tudományos elméletek szerepének megértése a társadalmi folyamatokban, az alkalmazások és a technológiák előnyei, kockázatai a társadalomra

a természettudományos és műszaki műveltségek mozgósítása

Módszertani játékok (pl. …csomók, szerszámhasználat, növényismeret…), Természetismeret, Tábori építmények

kíváncsi és kritikus attitűd - meg akarja ismerni és érteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket

Természetismeret, Tábori építmények

nyitott a természeti jelenségek, a műszaki megoldások és eredmények etikájára

Természetismeret, Környezet és természetvédelem

tiszteli a biztonságot Őrsvezető a tábortűznél, Térképhasználat, tájékozódás, Tábori építmények, Tábori higiéné

tiszteli a fenntarthatóságot Környezet és természetvédelem, Élet az erdőben

digitális kompetencia

számítógépes alkalmazások - "szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén."

Az információk e-mailen való közvetítése, e-mailes kommunikáció, segédanyagok internetes közvetítése, honlapon való információközlés

64

az IKT hogyan segíti a kreativitást és az innovációt

az elérhető információ hitelességének és megbízhatóságának megítélése, a kiszűrés alapvető technikája

az IKT interaktív használatának veszélye, etikai elvei

Illmtan /netikett/

információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, kritikus alkalmazás, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése

"komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet-alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén"

kritikus és megfontolt attitűd - "az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes" alkalmazásáért

"a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel"

szociális és állampolgári kompetencia

"a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az" ismerete

"az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete

Magyarok a világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Cserkészsajtó

"az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete"

65

"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"

Magyarságtudat. (Regös munka az őrsben.), Magyarok a világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Mese, Énektanítás /népdal/, Néptánc tanítás, Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk)

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

Őrsi rendszer, Őrsi szellem, Az őrs megteremtése, Vezetéslélektan, Illemtan, Fegyelmezés, Lélektan, Közösségformálás, Problémák az őrsben, Lelki elsősegély, Az őrsvezető egyénisége, Az őrsvezető önképzése, Korosztályos cserkészet, SOS (teendők válsághelyzetben.), Őrsvezető és őrsvezetés a táborban, Őrsvezető a tábortűznél, Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Tábori építmények, Cserkészsajtó

"a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív" elemzése

"a döntéshozatalban ... való" részvétel

Cselekedve tanulás /Minta raj összejövetel/, Döntés az

őrsben

"az emberi jogok teljes körű" tisztelete

Vallási sokszínűség tiszteletben tartása - külön istentisztelet szervezése, odafigyelés az imádságoknál (pl. adventisták szombatjának tiszteletben tartása)

"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"

Magyarságtudat. (Regös munka az őrsben.), Magyarok a világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Énektanítás /népdal/, Néptánc tanítás, Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk)

"részvétel iránti nyitottság a demokratikus" döntéshozatalban

Cselekedve tanulás /Minta raj összejövetel/, Döntés az őrsben

"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"

Helyünk a magyarságban, A jelszó, a köszönés, a cserkészjelvény és -egyenruha jelentősége, Őrsi és altábori összetartás, Őrsi, altábori és képzési titkok tiszteletben tartása, Felelősség vállalás a vezetettekért

"alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete

Helyünk a magyarságban, Környezet és természetvédelem, Illemtan

"a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása

Önismeret és önnevelés, Önfegyelem, Lélektan, Tábori higiéné, Reggeli torna

66

"normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"

Önfegyelem, Illemtan, Alaki ismerete, formaságok, A természetjárás szabályai, Tábori szabályok ismerete és elfogadása a képzés és a tábor folyamán

"tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban"

"a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése"

"különféle területeken" hatékony kommunikáció, nézőpontok figyelembe vétele és megértése

Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.), Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/

bizalom keltése a beszélőpartnerben

Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.), Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/

empátia Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Egymás

elfogadása a kiscsoporton, az őrsön és az altáboron belül – ismeretlen emberek kerülnek össze

együttműködés Cselekedve tanulás. Egyéni, őrsi és altábori feladatok

magabiztosság Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/,

Feladatok beadása

integritás

"társadalmi-gazdasági fejlődés" iránti érdeklődés

"interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés"

"a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés"

Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Egymás

elfogadása a kiscsoporton, az őrsön és az altáboron belül – ismeretlen emberek kerülnek össze

"a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése"

10 napos terhelés a táborban, a saját erőkkel való tisztába kerülés elérése

"a változások iránti fogékonyság"

Önismeret és önfegyelem, Az őrsvezető önképzése, Tábori szabályok ismerete és elfogadása a képzés és a tábor folyamán

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

"lehetőségek és kihívások felismerése, értelmezése"

Akadály verseny/táborkapu próba/utópróba, Keretmese

"a gazdaság működésének átfogóbb" megértése "és a pénz világában való" tájékozódás

Adminisztráció, pénzügyek

"a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi" feltételei

67

tervezés

Az őrsvezető önképzése, Munkaterv készítése, Felkészülés az őrsgyűlésre, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Cselekedve tanulás, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények

szervezés

Az őrsgyűlés vezetése, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, Énektanítás, Cselekedve tanulás, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények

irányítás

Az őrsgyűlés vezetése, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, Énektanítás, Cselekedve tanulás, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények

vezetés

Az őrsgyűlés vezetése, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, Énektanítás, Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények

feladatok megosztása Egyéni, őrsi és altábori feladatok.

elemzés Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel elemzése/,

Tábori építmények

kommunikáció Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel elemzése/,

Morze, (Kommunikáció a "forgókon") Forgószínpadok/ kiscsoportos beszélgetés

jó ítélőképesség Az őrsgyűlés vezetése, Őrsvezető és őrsvezetés a táborban, SOS (teendők válsághelyzetben.), Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények

tapasztalatok értékelése Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel elemzése/, Tábori építmények, A feladatok elvégzésére szánt idő és

erőforrás megítélése – időbeosztás

"kockázatfelmérés és -vállalás"

Munkaterv készítése, Felkészülés az őrsgyűlésre, SOS (teendők válsághelyzetben.), Cselekedve tanulás /Minta őrsi

összejövetel/, Kirándulás-szervezés, - vezetés, A portyaszervezés alapjai

68

"munkavégzés egyénileg és csapatban"

Az őrsvezető feladatai és kötelességei, Munkaterv készítés, Felkészülés az őrsgyűlésre, Az őrsvezető írásmunkái, Adminisztráció és pénzügyek, Kirándulás-szervezés, - vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények, Egyéni, őrsi és altábori feladatok végzése

"etikus magatartás" Erkölcstan, Önfegyelem, Illemtan, Alaki ismerete, formaságok, A természetjárás szabályai

függetlenség Az őrsvezető önképzése, Egyéni döntés a képzés elvégzése mellett

"alkotó- és újító készség"

Az őrs megteremtése, Az őrsvezető feladata és kötelességei, Önismeret és önnevelés, Közösségformálás, Az őrsvezető önképzése, Munkaterv készítése, Felkészülés az őrsgyűlésre, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint kiképzési eszköz, Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel/, Módszertani játékok /alakítása, kitalálása/, Kirándulás-szervezés, - vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények

"a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"

Önismeret és önnevelés, Motiváció, Előképzés - hivatás tisztázás, a képzés elvégzéséért való küzdés a feladatokon és a táboron keresztül

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

"a helyi, a nemzeti, az európai

és az egyetemes kulturális örökség" tudatosítása

Magyarságtudat. (Regös munka az őrsben.), Magyarok a világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Mese, Énektanítás /népdal/, Néptánc tanítás,

Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk)

"a főbb művészeti alkotásoknak értő és beleérző" ismerete

"az európai országok,

nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére

irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"

Őrsi napló, Az őrsvezető írásmunkái, Az őrsvezetői füzet, Énektanítás, A kiadott feladatok esztétikus, a megadott paramétereknek megfelelő elvégzésére irányuló elvárás, Kisebbségek

"művészi önkifejezés" Tábori építmények, Önbemutatás kreatív önkifejezésen keresztül az első hétvégén (utóbbi két évben), Tábori ügyességek készítése

"művészi érzék" Tábori építmények, Önbemutatás kreatív önkifejezésen keresztül az első hétvégén (utóbbi két évben), Tábori ügyességek készítése

69

"műalkotások és előadások értelmezése és elemzése"

Filmelemzés (Kóristák) (utóbbi két évben)

"a saját nézőpont összevetése mások véleményével'

"a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása"

"a művészet szeretete" "a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság"

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

Vezetéslélektan, Önismeret és önnevelés, Gesztusok, Lélektan, Közösségformálás, Lelki elsősegély, Az őrsvezető egyénisége, Helyünk a magyarságban, Az őrsvezető önképzése, Az őrs kapcsolatrendszere (cserkészek ,szülők, társadalom), SOS (teendők válsághelyzetben), A napi jótett tudatosítása, gyakorlása, őrsi jótett

A hatékony, önálló tanulás

" a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret

Próbarendszer, Az őrsvezető önképzése, Szakágak, Cselekedve tanulás

"ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait"

Az őrsvezető önképzése

"képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat"

Próbarendszer, Az őrsvezető önképzése

írás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"

olvasás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"

Próbarendszer, Az őrsvezető önképzése

számolás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"

IKT-eszközök használata által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"

70

"saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának

kritikus mérlegelése"

Az őrsvezető önképzése, Figyelemösszpontosítás a folyamatos terhelés által.

képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"

Próbarendszer, Felkészülés az őrsgyűlésre, Az őrsgyűlés vezetése, Az őrsvezetői füzet, Az őrsvezető írásmunkái, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Egyéni, őrsi és altábori feladatok

"tanulás iránti belső motiváció"

Az őrsvezető önképzése

71

5. melléklet

A VKKMISZ elemeinek és a kiegészítő elemeknek az összevetése a NAT itemeivel.

Szín kódok: digitális kompetencia

anyanyelvi kommunikáció szociális és állampolgári kompetencia

idegen nyelvi kommunikáció kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

matematika kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

természettudományos és technikai kompetencia

a hatékony, önálló tanulás

Rövidített tematika az Ichtüsz

lelkiségi közösség javaslata alapján NAT kompetenciák ismeretei, képességei és

attitűdjei

1. Bibliai ismeret irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete

2. Hitvallásismeret -

3. Egyházismeret irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete

4. Erkölcstan "etikus magatartás"

A. A cserkészet alapjai

1. Őrsi rendszer

"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával

kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"

2. Őrsi szellem

"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával

kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"

3. Az őrs megteremtése

"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával

kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"

"alkotó- és újító készség"

4. Az őrsvezető feladata és

kötelességei "munkavégzés egyénileg és csapatban"

"alkotó- és újító készség"

5. Próbarendszer

" a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret

"képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat"

olvasás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"

képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"

72

B. Nevelési alapok

1. A törvények és a fogadalom

jelentősége -

2. Vezetéslélektan

változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal

"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával

kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

3. Önismeret és önnevelés

változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal

valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni

"a változások iránti fogékonyság"

"alkotó- és újító készség"

"a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

4. Önfegyelem

"a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása

"normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"

"a változások iránti fogékonyság"

"etikus magatartás"

5. Illemtan

nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete

szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai

változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal

kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása

segédeszközök használata, szóbeli és írásbeli érvek helyes kifejezése

az IKT interaktív használatának veszélye, etikai elvei

"alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete

"normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"

"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával

73

kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"

"etikus magatartás"

6. Vitakultúra

nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete

szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai

változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal

kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása

érvek láncolatának a követése

7. Motiváció

"a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"

"saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának

és céljának kritikus mérlegelése"

8. Gesztusok

szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

9. Fegyelmezés

nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete

"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával

kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"

10. Lélektan

változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal

kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása

valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni

"a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása

"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával

kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

11. Közösségformálás

"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával

kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"

"alkotó- és újító készség"

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

74

12. Őrsi napló

"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek

kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére

irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"

13. Problémák az őrsben

problémák megoldása a mindennapokban

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

14. Lelki elsősegély

változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal

kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása

valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

15. Az őrsvezető egyénisége

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

16. Magyarságtudat. (Regösmunka

az őrsben.)

"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"

"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"

"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes

kulturális örökség" tudatosítása

17. Magyarok a világban

a kulturális sokféleség tiszteletben tartása

"az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete

"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"

"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"

75

"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes

kulturális örökség" tudatosítása

18. Helyünk a magyarságban

"az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete

"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"

"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"

"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"

"alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete

"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes

kulturális örökség" tudatosítása

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

19. Az őrsvezető könyve irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete

20. Az őrsvezető önképzése

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

"a változások iránti fogékonyság"

tervezés

függetlenség

"alkotó- és újító készség"

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

" a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret

"ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait"

"képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat"

olvasás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"

76

"saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának

és céljának kritikus mérlegelése"

"tanulás iránti belső motiváció"

C. A magyar cserkészet szervezeti

felépítése, működése

1. Korosztályos cserkészet

(kiscserkész, rover.)

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

2. Szakágak " a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret

3. Cserkésztörténelem, MCSSZ

irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete

a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság

"az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete

"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"

"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"

"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes

kulturális örökség" tudatosítása

4. Az őrs kapcsolatai (cserkészek,

szülők, társadalom.)

nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete

változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal

kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása

"különféle területeken" hatékony kommunikáció, nézőpontok figyelembe vétele és megértése

bizalom keltése a beszélőpartnerben

D. Vezetési ismeretek

1. Munkaterv készítés

információ keresése, gyűjtése, feldolgozása és közvetítése

tervezés

"kockázatfelmérés és -vállalás"

"munkavégzés egyénileg és csapatban"

"alkotó- és újító készség"

2. A kiképzés módszerei -

3. Felkészülés az őrsgyűlésre

irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete

tervezés

"kockázatfelmérés és -vállalás"

"munkavégzés egyénileg és csapatban"

77

"alkotó- és újító készség"

képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"

4. Az őrsgyűlés vezetése

szervezés

irányítás

vezetés

jó ítélőképesség

képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"

5. Az őrsvezetői füzet

"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek

kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére

irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"

képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"

6. Az őrsvezető írásmunkái

szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai

változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal

"munkavégzés egyénileg és csapatban"

"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek

kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére

irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"

képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"

7. Adminisztráció, pénzügyek

"számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek

és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudása"

"a gazdaság működésének átfogóbb" megértése "és a pénz világában való" tájékozódás

"munkavégzés egyénileg és csapatban"

8. Az őrsi sarok -

9. SOS (teendők válsághelyzetben.)

nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

78

jó ítélőképesség

"kockázatfelmérés és -vállalás"

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

E. Kiképzés eszközei és gyakorlata

1. Őrsvezető és őrsvezetés a

táborban

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

jó ítélőképesség

2. Őrsvezető a tábortűznél

nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete

valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni

tiszteli a biztonságot

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

3. Akadály verseny

tervezés

szervezés

irányítás

vezetés

"alkotó- és újító készség"

4. Keretmese

tervezés

szervezés

irányítás

vezetés

"alkotó- és újító készség"

5. Kézügyesség, mint kiképzési

eszköz

tervezés

szervezés

irányítás

vezetés

"alkotó- és újító készség"

6. Próbáztatás

tervezés

szervezés

irányítás

vezetés

79

7. Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-,

raj- és csapatjátékok

nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete

változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal

kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása

szervezés

irányítás

vezetés

8. Mese

irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete

különböző típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása

"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"

"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"

"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes

kulturális örökség" tudatosítása

9. Énektanítás

különböző típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása

"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"

"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"

szervezés

irányítás

vezetés

"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes

kulturális örökség" tudatosítása

"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek

kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére

irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"

10. Cselekedve tanulás /Minta őrsi

és raj összejövetel/

kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása

valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni

információ keresése, gyűjtése, feldolgozása és közvetítése

segédeszközök használata, szóbeli és írásbeli érvek helyes kifejezése

problémák megoldása a mindennapokban

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

"a döntéshozatalban ... való" részvétel

80

"részvétel iránti nyitottság a demokratikus" döntéshozatalban

"különféle területeken" hatékony kommunikáció, nézőpontok figyelembe vétele és megértése

bizalom keltése a beszélőpartnerben

empátia

együttműködés

magabiztosság

"a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés"

tervezés

szervezés

irányítás

vezetés

feladatok megosztása

elemzés

kommunikáció

tapasztalatok értékelése

"kockázatfelmérés és -vállalás"

"alkotó- és újító készség"

" a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret

11. Módszertani játékok (pl. a

következők oktatásához: törvények,

térképhasználat, tájékozódás,

tűzrakás, menetrendhasználat,

csomók, felszerelés, málházás,

útjelek, jeladás, karjelek, rovásírás,

posta- és telefonhasználat, hírközlés,

KRESZ, alaki, baleset-megelőzés,

elsősegély, szerszámhasználat,

növényismeret, stb.)

a természettudományos és műszaki műveltségek mozgósítása

tervezés

szervezés

irányítás

vezetés

"alkotó- és újító készség"

képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"

F. Cserkészet gyakorlata

1. A napi jótett tudatosítása,

gyakorlása, őrsi jótett

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése

81

2. A jelszó, köszönés, a

cserkészjelvény és -egyenruha

jelentősége

"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"

3. Alaki ismeretek, formaságok "normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"

"etikus magatartás"

4. Természetismeret

"a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technilógiai folyamatoknak az ismerete"

a természettudományos és műszaki műveltségek mozgósítása

kíváncsi és kritikus attitűd - meg akarja ismerni és érteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket nyitott a természeti jelenségek, a műszaki megoldások és eredmények etikájára

5. Környezet és természetvédelem

az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatása

nyitott a természeti jelenségek, a műszaki megoldások és eredmények etikájára

tiszteli a fenntarthatóságot

"alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete

6. A természetjárás szabályai

"normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"

"etikus magatartás"

7. Térképhasználat tájékozódás tiszteli a biztonságot

8. Kirándulás-szervezés, -vezetés

tervezés

szervezés

irányítás

vezetés

jó ítélőképesség

"kockázatfelmérés és -vállalás"

"munkavégzés egyénileg és csapatban"

"alkotó- és újító készség"

képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"

9. A portyaszervezés alapjai

nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete

változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal

"számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek

és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudása"

82

tervezés

szervezés

irányítás

vezetés

jó ítélőképesség

"kockázatfelmérés és -vállalás"

"munkavégzés egyénileg és csapatban"

"alkotó- és újító készség"

képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"

10. Időjárási ismeretek

"a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technilógiai folyamatoknak az ismerete"

11. Tábori építmények

"számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek

és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudása"

alapvető matematikai elvek és törvényszerűségek felismerése a természetben

problémák megoldása a mindennapokban

a természettudományos és műszaki műveltségek mozgósítása

kíváncsi és kritikus attitűd - meg akarja ismerni és érteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket

tiszteli a biztonságot

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

tervezés

szervezés

irányítás

vezetés

elemzés

jó ítélőképesség

tapasztalatok értékelése

"munkavégzés egyénileg és csapatban"

"alkotó- és újító készség"

"művészi önkifejezés"

"művészi érzék"

83

A VKKMISZ-ben meg nem jelenő elemek

(Kommunikáció a "forgókon") Forgószínpadok/ kiscsoportos beszélgetés

nyelvhasználattal ismeretek szerzése, gazdagítása, új tudást létrehozni

kommunikáció

Tábori higiéné

az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatása

tiszteli a biztonságot

"a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása

Élet az erdőben tiszteli a fenntarthatóságot

Az információk e-mailen való közvetítése, e-mailes kommunikáció, segédanyagok internetes közvetítése, honlapon való információközlés

számítógépes alkalmazások - "szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén."

Cserkészsajtó

"az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete

"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"

Néptánc tanítás

"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"

"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"

"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes

kulturális örökség" tudatosítása

Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk)

"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"

"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"

"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes

kulturális örökség" tudatosítása

"lehetőségek és kihívások felismerése, értelmezése"

Döntés az őrsben

"a döntéshozatalban ... való" részvétel

"részvétel iránti nyitottság a demokratikus" döntéshozatalban

84

Vallási sokszínűség tiszteletben tartása - külön istentisztelet szervezése, odafigyelés az imádságoknál (pl. adventisták szombatjának tiszteletben tartása)

"az emberi jogok teljes körű" tisztelete

Őrsi és altábori összetartás

"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"

Reggeli torna "a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása

Tábori szabályok ismerete és elfogadása a képzés és a tábor folyamán

"normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"

"a változások iránti fogékonyság"

Egyéni, őrsi és altábori feladatok.

együttműködés

képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"

feladatok megosztása

"munkavégzés egyénileg és csapatban"

Egymás elfogadása a kiscsoporton, az őrsön és az altáboron belül ismeretlen emberek kerülnek össze

empátia

"a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés"

10 napos terhelés a táborban, a saját erőkkel való tisztába kerülés elérése "a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése"

Akadály verseny/táborkapu próba/utópróba

"lehetőségek és kihívások felismerése, értelmezése"

Morze kommunikáció

A feladatok elvégzésére szánt idő és

erőforrás megítélése – időbeosztás tapasztalatok értékelése

Egyéni döntés a képzés elvégzése mellett függetlenség

Előképzés - hivatás tisztázás "a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"

Kisebbségek

"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek

kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére

irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"

Önbemutatás kreatív önkifejezésen keresztül az első hétvégén (utóbbi két évben)

"művészi önkifejezés"

"művészi érzék"

Tábori ügyességek készítése "művészi önkifejezés"

Film elemzés (Kóristák) (utóbbi két évben)

"műalkotások és előadások értelmezése és elemzése"

85

Figyelemösszpontosítás a folyamatos terhelés által

"saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának

és céljának kritikus mérlegelése"

Őrsi, altábori és képzési titkok tiszteletben tartása

"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"

Felelősség vállalás a vezetettekért

"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"

A kiadott feladatok esztétikus, a megadott paramétereknek megfelelő elvégzésére irányuló elvárás

"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek

kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére

irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"

Feladatok beadása magabiztosság

A képzés elvégzéséért való küzdés a feladatokon és a táboron

"a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"

86

6. melléklet

Az interjúk elemzésének százalékos adatai a VKKMISZ-re és a kiegészítő elemekre

nézve

Rövidítések:

- szumj: az elemek megjelenése a jelöltekre nézve

- szumm: az elemek megjelenése a mamelukokra nézve

- szumk: az elemek megjelenése a kiképzőkre nézve

- szumö: az elemek megjelenése mindhárom csoportra nézve

- j%: az elem előfordulásának százalékos aránya a jelöltekre nézve

- m%: az elem előfordulásának százalékos aránya a jelöltekre nézve

- k%: az elem előfordulásának százalékos aránya a kiképzőkre nézve

- ö%: az elem előfordulásának százalékos aránya minden interjúalanyra nézve

Szín kódok:

- világosszürke: azok a százalékos előfordulások, amik a csoportok között

legalább 40 %-os eltérést mutatnak

- sötétszürke: azok a százalékos előfordulások, amik a csoportok között több mint

40 %-os eltérést mutatnak

szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%

1. Bibliai ismeret 0 0 0 0 0 0 0 0

2. Hitvallásismeret 1 3 4 8 10 60 40 32

3. Egyházismeret 0 0 0 0 0 0 0 0

4. Erkölcstan 0 0 0 0 0 0 0 0

A. A cserkészet alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

1. Őrsi rendszer 2 0 3 5 20 0 30 20

2. Őrsi szellem 4 1 8 13 40 20 80 52

3. Az őrs

megteremtése 4 1 9 14 40 20 90 56

4. Az őrsvezető

feladata és kötelességei 1 2 5 8 10 40 50 32

5. Próbarendszer 0 0 0 0 0 0 0 0

B. Nevelési alapok 0 0 0 0 0 0 0 0

1. A törvények és a

fogadalom jelentősége 1 0 1 2 10 0 10 8

87

szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%

2. Vezetéslélektan 5 2 10 17 50 40 100 68

3. Önismeret és

önnevelés 6 5 10 21 60 100 100 84

4. Önfegyelem 2 0 0 2 20 0 0 8

5. Illemtan 1 0 0 1 10 0 0 4

6. Vitakultúra 1 0 0 1 10 0 0 4

7. Motiváció 1 2 5 8 10 40 50 32

8. Gesztusok 0 0 0 0 0 0 0 0

9. Fegyelmezés 4 1 1 6 40 20 10 24

10. Lélektan 5 2 9 16 50 40 90 64

11. Közösségformálás 5 2 5 12 50 40 50 48

12. Őrsi napló 1 0 0 1 10 0 0 4

13. Problémák az

őrsben 2 1 1 4 20 20 10 16

14. Lelki elsősegély 0 0 1 1 0 0 10 4

15. Az őrsvezető

egyénisége 1 1 3 5 10 20 30 20

16. Magyarságtudat.

(Regösmunka az

őrsben.) 2 1 2 5 20 20 20 20

17. Magyarok a

világban 0 0 0 0 0 0 0 0

18. Helyünk a

magyarságban 0 0 0 0 0 0 0 0

19. Az őrsvezető könyve 0 0 0 0 0 0 0 0

20. Az őrsvezető

önképzése 2 1 5 8 20 20 50 32

C. A magyar cserkészet

szervezeti felépítése,

működése 0 0 0 0 0 0 0 0

1. Korosztályos

cserkészet (kiscserkész,

rover.) 5 3 7 15 50 60 70 60

2. Szakágak 0 0 0 0 0 0 0 0

3. Cserkésztörténelem,

MCSSZ 4 1 1 6 40 20 10 24

4. Az őrs kapcsolatai

(cserkészek, szülők,

társadalom.) 8 2 5 15 80 40 50 60

D. Vezetési ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

1. Munkaterv készítés 10 4 10 24 100 80 100 96

2. A kiképzés

módszerei (módszertan) 10 3 10 23 100 60 100 92

88

szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%

3. Felkészülés az

őrsgyűlésre 10 5 10 25 100 100 100 100

4. Az őrsgyűlés

vezetése 4 4 7 15 40 80 70 60

5. Az őrsvezetői füzet 0 0 0 0 0 0 0 0

6. Az őrsvezető

írásmunkái 10 5 10 25 100 100 100 100

7. Adminisztráció,

pénzügyek 8 2 6 16 80 40 60 64

8. Az őrsi sarok 0 0 0 0 0 0 0 0

9. SOS (teendők

válsághelyzetben.) 0 2 1 3 0 40 10 12

E. Kiképzés eszközei és

gyakorlata

1. Őrsvezető és

őrsvezetés a táborban 1 0 2 3 10 0 20 12

2. Őrsvezető a

tábortűznél 6 1 5 12 60 20 50 48

3. Akadály verseny 0 0 2 2 0 0 20 8

4. Keretmese 3 3 4 10 30 60 40 40

5. Kézügyesség, mint

kiképzési eszköz 0 2 3 5 0 40 30 20

6. Próbáztatás 1 0 1 2 10 0 10 8

7. Játéktanítás,

játékvezetés, őrsi-, raj-

és csapatjátékok 6 1 7 14 60 20 70 56

8. Mese 2 1 3 6 20 20 30 24

9. Énektanítás 3 0 3 6 30 0 30 24

10. Cselekedve tanulás

(minta őrs és raj

összejövetelek) 2 0 0 2 20 0 0 8

89

szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%

11. Módszertani játékok

(pl. a következők

oktatásához: törvények,

térképhasználat,

tájékozódás, tűzrakás,

menetrendhasználat,

csomók, felszerelés,

málházás, útjelek, jeladás,

karjelek, rovásírás, posta-

és telefonhasználat,

hírközlés, KRESZ, alaki,

baleset-megelőzés,

elsősegély,

szerszámhasználat,

növényismeret, stb.) 10 3 10 23 100 60 100 92

F. Cserkészet gyakorlata 0 0 0 0 0 0 0 0

1. A napi jótett

tudatosítása, gyakorlása,

őrsi jótett 0 0 0 0 0 0 0 0

2. A jelszó, köszönés, a

cserkészjelvény és -

egyenruha jelentősége 0 0 1 1 0 0 10 4

3. Alaki ismeretek,

formaságok 1 3 2 6 10 60 20 24

4. Természetismeret 2 1 1 4 20 20 10 16

5. Környezet és

természetvédelem 0 0 2 2 0 0 20 8

6. A természetjárás

szabályai 1 1 0 2 10 20 0 8

7. Térképhasználat

tájékozódás 2 0 2 4 20 0 20 16

8. Kirándulás-

szervezés, -vezetés 7 4 7 18 70 80 70 72

9. A portyaszervezés

alapjai 10 5 9 24 100 100 90 96

10. Időjárási ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

11. Tábori építmények 7 1 8 16 70 20 80 64

(Kommunikáció a

"forgókon")

Forgószínpadok/

kiscsoportos beszélgetés 4 1 3 8 40 20 30 32

A képzés elvégzéséért

való küzdés a feladatokon

és a táboron keresztül 1 0 0 1 10 0 0 4

szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%

90

10 napos terhelés a

táborban, a saját erőkkel

való tisztába kerülés

elérése 3 1 7 11 30 20 70 44

A feladatok elvégzésére

szánt idő és erőforrás

megítélése – időbeosztás 9 4 6 19 90 80 60 76

A kiadott feladatok

esztétikus, a megadott

paramétereknek megfelelő

elvégzésére irányuló

elvárás 2 1 6 9 20 20 60 36

Akadályverseny/táborkapu

próba/utópróba 2 1 6 9 20 20 60 36

Az információk e-mailen

való közvetítése, e-mailes

kommunikáció,

segédanyagok internetes

közvetítése, honlapon való

információközlés 0 0 0 0 0 0 0 0

Cserkészsajtó 0 0 0 0 0 0 0 0

Döntés az őrsben 2 0 0 2 20 0 0 8

Egyéni döntés a képzés

elvégzése mellett 0 0 2 2 0 0 20 8

Egyéni, őrsi és altábori

feladatok végzése 2 5 5 12 20 100 50 48

Egymás elfogadása a

kiscsoporton, az őrsön és

az altáboron belül –

ismeretlen emberek

kerülnek össze 1 4 4 9 10 80 40 36

Élet az erdőben 0 2 1 3 0 40 10 12

Feladatok beadása. 0 0 0 0 0 0 0 0

Felelősség vállalás a

vezetettekért 3 1 5 9 30 20 50 36

Figyelemösszpontosítás a

folyamatos terhelés által. 1 0 1 2 10 0 10 8

Film elemzés (Kóristák)

(utóbbi két évben) 0 0 1 1 0 0 10 4

Keretmese (Szt. István,

Eger vár, Pál utczai fiúk) 3 2 3 8 30 40 30 32

Kisebbségek 1 0 3 4 10 0 30 16

Morze 0 0 0 0 0 0 0 0

Néptánc tanítás 2 0 0 2 20 0 0 8

szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%

91

Önbemutatás kreatív

önkifejezésen keresztül az

első hétvégén (utóbbi két

évben) 0 2 3 5 0 40 30 20

Őrsi és altábori összetartás 0 0 1 1 0 0 10 4

Őrsi, altábori és képzési

titkok tiszteletben tartása 0 0 0 0 0 0 0 0

Reggeli torna 1 1 0 2 10 20 0 8

Tábori higiéné 0 0 0 0 0 0 0 0

Tábori szabályok ismerete

és elfogadása a képzés és

a tábor folyamán 2 3 4 9 20 60 40 36

Tábori ügyességek

készítése 3 1 1 5 30 20 10 20

Vallási sokszínűség

tiszteletben tartása – külön

istentisztelet szervezése,

odafigyelés az

imádságoknál (pl.

adventisták szombatjának

tiszteletben tartása) 0 1 0 1 0 20 0 4

Csak az interjúkban

említett elemek

A fent meg nem jelent

egyéb cserkész elméleti

ismeretek (pl. Rovásírás,

nemi szerepek…) 2 1 0 3 20 20 0 12

A fent meg nem jelent

egyéb cserkész gyakorlati

ismeretek (pl. csomózás,

szerszámhasználat,

sátorverés, tűzrakás,

varrás, kémiai

kísérletek…) 5 2 6 13 50 40 60 52

A meglévő tartalmak

kreatív továbbgondolása 1 4 6 11 10 80 60 44

Alázat 1 1 1 3 10 20 10 12

Barátságok kötése 5 3 5 13 50 60 50 52

Cél meghatározás 2 2 2 6 20 40 20 24

Egyéb élmények 5 1 5 11 50 20 50 44

Együttműködés 0 4 7 11 0 80 70 44

Életvezetés 1 3 5 9 10 60 50 36

Elköteleződés 0 0 2 2 0 0 20 8

Előképzés – hivatás

tisztázás 1 2 4 7 10 40 40 28

szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö%

92

Főzés, étkezés 5 1 2 8 50 20 20 32

Kitartás 4 0 4 8 40 0 40 32

Lelki elmélyülés 4 4 6 14 40 80 60 56

Meseerdő 1 1 0 2 10 20 0 8

New age/szekták 5 0 1 6 50 0 10 24

Önállóság 0 0 2 2 0 0 20 8

Önbizalom 0 0 2 2 0 0 20 8

Összefüggések látása,

rendszerben gondolkodás 1 3 3 7 10 60 30 28

Példakép 1 2 2 5 10 40 20 20

Pontosság 2 3 5 10 20 60 50 40

Program szervezés 7 3 9 19 70 60 90 76

Szemlélet adás 0 1 3 4 0 20 30 16

Szertartás 5 4 7 16 50 80 70 64

Szigorúság, fegyelem 3 2 1 6 30 40 10 24

Tábortűz 6 1 3 10 60 20 30 40

Tervezés 10 5 10 25 100 100 100 100

Toborzás 1 0 0 1 10 0 0 4

Tudásátadás mikéntje 2 0 3 5 20 0 30 20

Tudatos vezetés 3 2 3 8 30 40 30 32

Vélemény adása, értékelés 4 2 4 10 40 40 40 40

93

7. melléklet

Az interjúk eredményének százalékos bemutatása az egyes kulcskompetenciákra és a

megkérdezett csoportokra nézve, valamint összehasonlítása a VKKMISZ és kiegészítő

elemek melletti kompetenciaelemek százalékos arányával.