A bolg árok és a magyarok letelepedésének hatása a délszlávokra
description
Transcript of A bolg árok és a magyarok letelepedésének hatása a délszlávokra
A bolgA bolgárok és a magyarok árok és a magyarok letelepedésének hatása a letelepedésének hatása a délszlávokradélszlávokra
43.
A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán
A délszlávok a BalkánonA délszlávok a Balkánon
• A végleges és tartós letelepedés a hetedik század elején történik meg
• Nem tudni pontosan, hogy milyen állapotok voltak a Balkánon:
1. Nem tudni mennyi volt az őslakók és az újonnan érkezők aránya (Ez más esetekben sem egyértlmű).
2. Nem tudni milyen mélységű volt a római hatás.
3. Nem tudni, hogy a görög hatás milyen mélységű volt.
4. Nem tudni, hogy az érkező szláv törzsek mennyiben hasonlítottak egymásra és mennyiben különböztek, és nem tudni a törzsek pontos számát, és vélhetően nem tudható meg minden törzsnév sem.
• Az azonban egyértelmű, hogy a délszláv letelepedéssel nem zárult le a Balkán félszigeten a népvándorlás.
A bolgár letelepedés és A bolgár letelepedés és következményeikövetkezményei
A bolgárok keleti, a magyarhoz hasonló életmódú nép voltak.
A bolgárok eredetileg egy török nyelvet beszéltek A betelepülő bolgárok jól szervezett társadalmat
hoztak magukkal. Az al-Dunánál szlávokkal éltek együtt. A kereszténység felvételével, valamint az együttélés
következtében elhagyták eredeti nyelvüket, és szokásaik jó részét.
A bolgárok állama lett a Balkán egyik legjelentősebb állama.
Bulgária a 13. század elején
Ivan Aszen uralma alatt
A magyarok hatása a balkáni A magyarok hatása a balkáni történésekretörténésekre
A magyarok már a honfoglalás előtt kapcsolatban voltak szlávokkal.
A honfoglalás után egy évszázaddal szilárd államot hoztak létre.
Magyarország a cseh-morva és a lengyel, valamint a délszláv államok (horvát, bosnyák, szerb) közé ékelődött be.
Az oszmánok megjelenéséig változatos kapcsolatban volt a délszláv államokkal.
Horvátország és más délszláv területek görög megnavezései, VII. Bíborban Született Kostantin: A birodalom kormányzásáról c. művében
(A görög megnevezések átírása: Hróbatia, Szerblia, Pagania, Zahlumoi, Trebunia, Diokleia)
A magyar horvát kapcsolatokA magyar horvát kapcsolatok
A horvát királyság előbb jött létre mint a magyar. Az Árpádok és a Horvátországban uralkodó
dinasztia rokoni kapcsolatokra lépett. 1091-ben ill. 1102-ban a magyar király egyben
horvát király is lett. Ez az állami és dinasztikus kapcsolat több mint 800
évig fennmarad. A horvátok korszaktól és politikai helyzettől függően
önkormányzatisággal rendelkeztek. A horvát nemességnek sokszor meghatározó
szerep jutott Magyarország sorsának alakításában.
A magyar szerb kapcsolatokA magyar szerb kapcsolatok
A magyar királyság változatos kapcsolatban volt a szerb állammal.
Ilona II. Vak Béla felesége szerb származású, Uros nagyzsupán lánya volt, és a szokásosnál jelentősebb szerepet szerepet játszott férje oldalán.
A 12. században a magyar királyság és a bizánci császárság hosszú és változatos háborút vívott ebben szerepük volt a délszláv államalakulatoknak is.
Milutin és Dragutin konfliktusa idején, a magyarok Dragutint támogatták, aki Katalin személyében Árpád-házi feleséget kapott (Végül a Milutin vonal győz, akit a bizánciak támogattak)
Magyarország és a bosnyák Magyarország és a bosnyák államállam
A bosnyák állam kezdetei a homályba vésznek, a későbbi Bosznia területei részben horvát, részben szerb, részben magyar befolyás alatt álltak.
A bosnyák állam rövid ideig fontos tényező a Balkánon.
Boszniában a bogumil eretnekség huzamosabb ideig jelen volt
A pápa a magyar királyokat bízta meg, hogy ezt kezeljék
Bosznia terjeszkedése
A magyar délszláv kapcsolatok A magyar délszláv kapcsolatok kifutása a középkor végéigkifutása a középkor végéig
Az oszmánok megjelenésével a balkáni erőviszonyok gyöketesen átalakulnak.
A középkor végén Magyarország fogja majd össze a balkáni államokat
az oszmánok elleni közdelemre (a délszláv államok mellett Moldovát és Havasalföldet is)
Felhasznált irodalom Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike,
Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán)
Képek: 1. Bulgária a 13. század elején Ivan Aszen uralma alatt: http://
en.wikipedia.org/wiki/File:Campaigns_of_Ivan_Assen_II.png 2. Horvátország és más délszláv területek: http://www.oocities.org/hrvatskapovijest/ 3. Bosznia terjeszkedése: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Bosnia_kingdom_in_the_XIV_c.jpg