8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék

1., A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború, stb.) elemzése írásos és képi források, valamint térképvázlatok, ábrák alapján1.1., A szembenálló felek gazdasági fejlettsége, erőviszonyai, háborús tervei- a németek gyarmatosítani akartak- a Balkánon az államoknak egymással szemben területi igényeik voltak- az USA-t csak a szabad kereskedelem érdekelte- a Földközi-tengeren összeütköztek az angol és német gazdasági érdekek, mert a németek Berlin-Bagdad vasutat akartak építeni- az orosz - francia erő kiegyensúlyozott, az Osztrák-Magyar Monarchia labilis helyzetű, az oroszok rendszere elavult → labilis- az országok 2 oldalra álltak: Antant (Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Orosz Birodalom, Írország, Szerbia, Románia, Belgium, Görögország, később USA), Központi Hatalmak (Török Birodalom, Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Bulgária)- Németországnak rövid távú előnye volt a háború kirobbanásakor a gazdaság terén → egyfrontos villámháborút akartak; morál szempontjából is előnyben voltak- Anglia és Franciaország gazdasága volt megbízhatóbb hosszú távon- Oroszország: sok ember, kevés fegyver, elmaradott- Németország (Schliffen-terv) Belgiumot lerohanva meg akarták kerülni a francia főerőket és mélyen benyomulni az országba, Anglia szerintük nem harcol, Oroszország pedig lassan mozgósít1.2., Villámháborúból állóháború- 1914. június 28. Gavrilo Princip megölte Ferenc Ferdinándot Szerbiában- 1914. július 28. Monarchia hadüzenete Szerbiának- 1914. Marne folyónál a német előrenyomulást megállították a francia-angol csapatok → állóháború- 1914. Tannenberg, Mazuri-tavak német győzelem az oroszok felett- 1915. Gallipoli, Dardanellák török győzelem a britek ellen - 1915. Gorlice osztrák-magyar győzelem az oroszok ellen- 1915. Szerbia megszállása a Monarchia által- 1915.-től Isonzo folyó mentén véres ccsaták az osztrák-magyar csapatok és az olaszok között- 1916. ősz osztrák-magyar csapatok megszállták Romániát- 1917. németek korlátlan-tengeralattjáró háborút hirdettek- 1917. április az USA belépett a háborúba- 1918. március 3. breszt-litovszki béke, az oroszok kényszerültek rá a forradalmak miatt- 1918. március második marne-i csata, német offenzíva megállítása- 1918. nyár összehangolt antant ellentámadás minden fronton- 1918. szeptember 29. Bulgária letette a fegyvert- 1918. október 30. Török Birodalom letette a fegyvert- 1918. november 3. Monarchia letette a fegyvert- 1918. november 9. német köztársaság kikiáltása, november 11. letették a fegyvert1.3., A háború hatása a gazdaságra és a hátország lakóira- az állam beleszólt a társadalom és a gazdaság működésébe → az egész gazdaságot a háborúnak rendelték alá, ez volt a hadi gazdálkodás- szabályozták az árakat, majd jegyrendszert vezettek be- cenzúrázták a leveleket, az újságokat a közhangulat szinten tartása miatt- az emberek nem tudták, hogy hol van a front és milyen a helyzet a fronton- romlott az ellátás színvonala- csak hadi kenyér volt, amiben kevés volt a liszt- a hétköznapi életet szabályozták, kötelező volt az utasításokat követni, hogy legyen mit a frontra vinni → egyéni szabadságjogok korlátozása- az emberek csaltak, hogy ne kelljen a frontra menniük

2., Térképvázlatok, diagramok és szöveges források alapján a területi változások nyomon követése, s ezek összevetése az etnikai viszonyokkal2.1., A békekötés területi vonatkozásai- Németország keleti területeinek egy része az ismét függetlenné váló Lengyelországhoz került és a Rajna-vidéken demilitarizált övezet jött létre, valamint elvették Németország gyarmatait- függetlenné vált Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia- a beloruszok és az ukránok nem hozhattak létre önálló államot- Lengyelország a régi területeit harcokkal vissza akarta szerezni- Csehszlovákia és Jugoszlávia is létrejött új államként- Románia területe a kétszeresére növekedett- az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott → Ausztria, Magyarország (nagy területeket vesztett)- Törökország vesztes volt, de kikiáltották a köztársaságot és elvesztett európai és kisázsiai területeiket visszaszerezték- a közel-keleti arab lakta területeket népszövetségi mandátumokká alakították → álcázott gyarmatosítás- 1919-ben létrejött a Népszövetség, aminek a feladata a konfliktusok békés úton történő megoldása volt, kezdetben a győztesek alkották, majd a veszteseket is felvették; nem volt hatékony eszköze a Népszövetségnek, hogy az agresszorokat megfékezze- Danzig szabad várost a Népszövetség ellenőrizte2.2, A győztesek kinyilatkoztatott céljai (nemzeti önrendelkezés) és a valóság. Kisebbségvédelmi rendelkezések- Wilson (1918 január) nemzetek önrendelkezésének az elvét akarták alkalmazni, de nem volt tisztázott, hogy milyen nemzetekről van szó és hogyan érvényesüljön az önrendelkezés- Benes (csehszlovák) történelmi elvet fogalmazott meg: a nemzeteknek önálló történelmük van, a magyarok rájuk telepedtek és elnyomták őket- a gazdasági, stratégiai és földrajzi érvek is fontos szerepet játszottak a határok meghúzásakor- Németországot tönkre akarták tenni, mert féltek, hogy túlságosan megerősödik → hadisarc, területek elcsatolása, Anschluss megtiltása- Szovjetunióról az volt az elképzelés, hogy úgyis tönkreteszi magát- Köztes-Európában német és magyarellenes közepes méretű államokat akartak létrehozni francia befolyással → a nemzetiségeknek ellentéteik voltak, mert nem etnikailag akarták meghúzni a határokat- francia hegemónia volt: az kapott területeket, aki támogatta a franciákat- az angolok és az USA hamar kivonult a béketárgyalásról, mert az angolok egyensúlyt láttak ebben a helyzetben az USA-t pedig a szabad kereskedelem érdekelte csak