73

A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁJA

Schneider Gábor

Bevezetés

1. Nemzetközi kitekintés

1.1 Ile-de-France és Greater London – az Unió két világvárosa

1.2 Skandináv régiók – erős helyi önkormányzati rendszer

1.3 Berlin – Brandenburg tartományok

1.4 Gyűrű-régiók a térségben - Bécs és Prága esete

1.5 Pozsonyi Régió

1.6 A „nemzetközi” fővárosok jellemzői

2. A Közép-Magyarországi Régió sajátosságai

2.1 Térstruktúra és településrendszer

2.2 Oktatás, kultúra, egészségügy a közigazgatás dimenziójában

2.3 A Központi Régió kialakulása

3. A regionális fejlődést meghatározó intézmények

3.1 A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

3.2 A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács

3.3 Az együtt vagy külön kérdése

3.4 Változás a régióban

Zárszó - javaslatok

Felhasznált irodalom

Táblázatok

Ábrák

74 bm idea program

Bevezetés

Az IDEA Budapest Munkacsoport tagjaként készítettem el a Közép-Magyarországi Régió1 intézményi szerkeze-

tét bemutató tanulmányomat, amely legfőbb célja a közigazgatási struktúra vizsgálata. Egy széleskörű nem-

zetközi kitekintés keretében foglalkozom az általam relevánsnak tartott fővárosi régiók intézményi szerkeze-

tével, néhány kiemelt példán keresztül mutatom be a sikeres regionális együttműködési példákat, illetve

problematikákat. Ennek érdekében bemutatom azokat a funkciókat, amelyek hozzájárulnak a főváros és tér-

ségének multifunkcionális centrummá válásához.

A Központi Régió közigazgatási szerkezetének érzékeltetéséhez röviden érintem a térstruktúrát a régió egé-

sze, illetve Pest megye és a főváros vonatkozásában. Ezt követően vázolom a régió jelenlegi lehatárolásának

rövid történelmi előzményeit, majd részletesen elemzem az 1996-os területfejlesztési törvény által létreho-

zott regionális intézményeket. Időrendi sorrendben mutatom be a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

intézményi felépítését és tevékenységét, majd a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és ügy-

nökségének felépítését és feladatkörét. Külön részben foglalkozom a 2004-es területfejlesztési törvény módo-

sítása utáni változásokkal. A dolgozatba sok leíró részt tettem azzal a szándékkal, hogy a regionális szerveze-

tek alapos elemzéséből kiindulva ajánlásokat tehessek a további fejlődési lehetőségekre.

Tanulmányom kizárólag a regionális szint és az agglomerációs térség problematikájával foglalkozik közigazga-

tási aspektusból. A kistérségekkel és a főváros szerteágazó közigazgatási struktúrájával csak részben foglalko-

zom. Célom ugyanis bemutatni azokat a térségi együttműködési lehetőségeket, amelyek kialakítása esetén

jobb kapacitás kihasználtság érhető el, párhuzamosságok szüntethetők meg, valamint jobb minőségű szolgál-

tatások nyújthatók a régió állampolgárainak.

A dolgozat azt a felfogást képviseli, amely szerint Magyarországon szükség van a területfejlesztésnél maga-

sabb szintű regionális intézményekre, ugyanakkor a jelenlegi (politikai) helyzet ismeretében választott ön-

kormányzati régiók létrehozására rövidtávon nincs lehetőség. Így elsősorban az organikus regionális fejlődés

lehetőségeit kívánom bemutatni, amelynek része a térségi szereplők közötti együttműködés szorosabbá fűzé-

se, a meglehetősen aszimmetrikus térstruktúra kiegyenlítése, az erőteljesebb decentralizációs koncentráció

megvalósítása. Az esettanulmányban a főváros és agglomerációs térségének együttműködésére helyeztem a

legnagyobb hangsúlyt, mivel meggyőződésem, hogy ezen a területen (térben) adott leginkább az integrált

együttműködés feltétele. Ennek hatékonysága döntően meghatározza a főváros és a régió versenyképességé-

nek jövőbeli alakulását.

Mind a nemzetközi kitekintés alkalmával, mind a KMR bemutatásakor táblázatokban foglalom össze az intéz-

ményi struktúra legfontosabb jellemzőit, illetve olyan fejlettségi, demográfiai adatokat emeltem ki, amelyek

célja a régiók összehasonlíthatóságának érzékeltetése.

1 A Közép-Magyarországi Régió mellett szinonim fogalomként használom a Központi Régió, valamint a KMR rövidítést is.

75

1. Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban az elmúlt évtizedben a régiók szerepe folyamatosan növekedett, több országban a köz-

igazgatási szint meghatározó pillérei lettek. A régió, mint térségi struktúra, meghatározó politikai tényezővé

vált, több uniós államban önkormányzati választott régiókat alakítottak ki. A tendenciákat vizsgálva jól látha-

tó, hogy a mezo szint politikai, társadalmi és gazdasági súlya egyre jelentősebb. Ma már a gazdasági verseny

elsődleges szereplői a régiók; az adott térség versenyképességét alapjaiban határozza meg a regionális köz-

igazgatás fejlettsége.

Esettanulmányomban elsősorban olyan fővárosi régiókat kívánok bemutatni, ahol a regionalizmus, a közép

szint intézményi kiépítése csak az elmúlt évtizedben kezdődött el, illetve az intézményi szerkezetben az

elmúlt időszakban komoly változások történtek. Úgy gondolom, hogy ezen régiók bemutatása a hazai regioná-

lis fejlődés számára is komoly tapasztalatokkal szolgálhat. Ezért a skandináv regionalizmus, valamint London-

és Párizs környékének térségi fejlődését, továbbá a kelet- közép-európai országok fővárosi régióit vettem

górcső2 alá.

A Közép-Magyarországi Régióval érdemleges összehasonlítási alapot a közép-európai országok régiói jelente-

nek. A bécsi és a berlini és a prágai régió esetében rövid betekintést kapunk a gyűrű-régió3 működésébe és

annak problematikájába. A térség fővárosi régiói hasonló lakosságszámmal rendelkeznek, történelmi és kultu-

rális tradíciók miatt is alkalmasak az összehasonlításra. A Pozsonyi és a Prágai Régiók több szempontból adnak

releváns összehasonlítási alapot a Közép-Magyarországi Régióval:

Térszerkezetük erősen aszimmetrikus, mindhárom régióban erőteljes a főváros dominanciája. A

multi-funkciós nagyvárosi jelleg, valamint a regionális központokká válás folyamata az elmúlt idő-

szakban vette kezdetét. A három régió között éles versenyhelyzet van, amelyet nagymértékben be-

folyásol a közigazgatási szerkezet konzisztenciája.

Prága és agglomerációs térsége két különböző régióban található. A Pozsonyi Régió ugyanakkor tér-

szerkezetileg optimálisnak tekinthető, hiszen Pozsony és közvetlen agglomerációs térsége tartozik

egy régióba.

A Prágai és Pozsonyi Régió közös sajátossága, hogy országuk legfejlettebb térsége, amely természe-

tes fejlettségéből adódóan már a 2004-2006-os időszakban is a 2. célkitűzésből kap uniós forrásokat.

Ennek érdekében egységes programdokumentum készült mindkét régióra. Jól lehet a 2. célkitűzés-

ből lényegesen kevesebb támogatás igényelhető, de az egységes programdokumentum elkészítése a

régiók önállóságát erősítette. Régió specifikus fejlesztési politikát dolgoztak ki, amely homlokteré-

ben a versenyképesség növelése áll.4

2 A Greater London és az Ile–de-France Region lakosságszáma alapján külön kategóriát képvisel a fővárosi régiók tekintetében. A két fővárosi térség bemutatását a mezo szint politikai, közigazgatási intézményi működése alapján választottam ki. 3 Gyűrű-régió alatt azt a közigazgatási struktúrát értem, amikor a főváros és annak agglomerációja külön közigazgatási egységet alkot, a fővárost körülvevő térség önálló közigazgatási egység. 4 Jelen anyagnak nem témája az egyes országok kohéziós politikájának bemutatása. Ugyanakkor érdemesnek tartom megvizsgálni, a pozsonyi és a prágai régió esetében, hogy a kohéziós alapból mekkora összegű és milyen típusú beruházások valósulnak meg.

76 bm idea program

A régiók gazdasági fejlettségében nem elsőrendű szempont a választott önkormányzati regionalizmus, sokkal

inkább döntő a közigazgatás5 és a térstruktúra viszonya, a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás meglé-

te. Ezek megléte ugyanakkor már a választott önkormányzati régiók kialakításának alapfeltételei. Az általam

kiválasztott uniós országokban az elmúlt években jelentős decentralizációs folyamatok indultak el, amelyek a

regionális intézményi struktúra megerősítésére irányulnak. Ennek jegyei a mikro szinten meginduló erős in-

tegrációs folyamatok, a fragmentált önkormányzati rendszerek reformja, amelyek kivétel nélkül mindenhol a

közigazgatási modernizáció lényeges sarokpontjai voltak.

A fővárosi régiókról általánosságban elmondható, hogy az uniós átlagnál magasabb fejlettségűek, jelentős

mértékben koncentrálódik a kutatás-fejlesztés, az innováció és a tudásközpontúság ezekbe a régiókba. A

mezőgazdasági és az ipari szektor elhanyagolható nagyságú, helyette a szolgáltatások, elsősorban a pénzügyi

és a kereskedelmi szolgáltatások nagyfokú megléte jellemző. A fővárosi régiók közül négy az Európai Unió tíz

leginnovatívabb régiójához tartozik. Ezek a Stockholmi Régió, az Uusimaa Régió, az Ile-de-France és a Madridi

Régió.6 Ezek a régiók belső, regionális programokkal érték el sikereiket, melyekbe az államot és az üzleti

szférát is bevonták. Innovációs képességük elsősorban a tudásorientált társadalmi rendszerre, továbbá a gaz-

dasági szereplők hatékony együttműködésére épült. A régiók sikeres fellendülésében az uniós pénzügyi támo-

gatások csak másodlagos szerepet játszottak. A következőkben a Közép-Magyarországi Régió intézmény fejlő-

déséhez releváns szempontok alapján mutatom be a Greater London, az Ile-de France a skandináv fővárosi

régiók, továbbá a berlini-, bécsi-, prágai- és pozsonyi régiók néhány jellegzetes vonását.

1.1 Ile-de-France és Greater London – az Unió két világvárosa

Anglia és Franciaország hagyományosan erős, centralizált közigazgatással rendelkezett, amely az elmúlt évti-

zedben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az erőteljes decentralizációs folyamatok eredményeképpen

jelentős mértékben megerősödött a végrehajtói hatalom súlya a közép szinten. A kormányzatnak a helyi poli-

tikai szereplőkkel egyre több területen kell együttműködnie, a régiót érintő kérdésekben a választott helyi

testületek döntései a mérvadók.

A londoni és a párizsi régió esetében nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett régiókról, mivel lakos-

ságszámuk jóval meghaladja a 3 milliót.7 A két régió lakosságszámát tekintve nem NUTS 2-es szintként, ha-

nem NUTS 1-es térségként kezelendő. Párizs és London az Unió két igazi metropolisza, amelyeknek a világvá-

rosokat érintő speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. Mindkét fővárosi régióra jellemező, hogy multi-

5 A regionális közigazgatás megerősítésének lényeges elemének a dekoncentrációt, továbbá a területi szinteken működő állami szervek regionális struktúrába rendezését tekintem a statisztikai-tervezési és a fejlesztési régiók esetében. 6 GDP per capita mutató alapján 2002-ben Greater London, a Brüsszeli Fővárosi Régió (Bruxelles – Capitale Region) voltak a legfejlet-tebb régiók. A 10 legfejlettebb – GDP per capita mutató alapján - régió között található még az Ile-de- France és Stockholmi Régió. A kelet-közép-európai térségben kiemelkedő eredményt a Prágai Régió tudott felmutatni. Forrás: Eurostat 7 Az Európai Unió „statisztikai területi egységek nomenklatúrájáról” (NUTS) szóló 1059/2003/EK rendeletben rögzítésre kerültek az egyes területi szintek a lakosság nagysága alapján. A három területi szint lakosságszám alapján történő meghatározását az 1-es táblázat tartalmazza.

77

funkcionális városközpontokként meghatározzák az ország fejlődését, regionális centrumként jelentős befo-

lyással8 vannak a térség fejlődésére.

A Greater London és az Ile-de- France Régió sajátossága, hogy választott regionális kormányzatot alakítottak

ki, amely a főváros és a hozzá szervesen integrálódott agglomerációs térséget foglalja magába. A két régió

intézményfejlődésének vizsgálatakor döntő szempontnak tartottam, hogy a főváros és az agglomerációs tér-

ség között már több évtizede intézményesített kapcsolat alakult ki. Kialakultak a megfelelő kommunikáci-

ós csatornák a térségi szereplők között, az egyeztetések szabályozott mederben történtek. A két régió sokáig

organikus módon fejlődött, majd az elmúlt időszakban elfogadott törvények felgyorsították a regionalizáció

folyamatát.9 Ennek eredményeképpen választott regionális testületeket alakítottak ki, amelyek kellő függet-

lenséggel rendelkeznek a központi kormányzattal szemben.

Mindkét régió térszerkezete kedvező, hiszen a főváros és agglomerációs térségéből alakították ki, a régiók

lehatárolása tükrözi a természetes térstruktúrát. Regionális szintű szabályozás van a közlekedés, a környe-

zetvédelem, a kultúra, az egészségügy és a tűz- és katasztrófavédelmi tervek esetében. Szintén regionális

hatáskörbe kerültek a térség- és a városfejlesztési feladatok. A főváros és térségének hosszú távú fejlesztési

koncepcióját a választott regionális intézmények dolgozzák ki, a végrehajtás is ezen intézmények feladata. A

többszintű kormányzás keretében az 5, illetve 6 évre megválasztott regionális intézmények kellő legitimáció-

val rendelkeznek a központi kormányzattal szemben.10 A regionális törvényhozó testület mellett kulcspozíció-

ja van a végrehajtásban a főváros polgármesterének.

Közös vonás mindkét régió esetében, hogy regionális szinten fejlesztési társaságokat és ügynökségeket alakí-

tottak ki. Ilyen például a Londoni Fejlesztési Ügynökség (London Development Agency) vagy az Ile-de-France

Regionális és Városfejlesztési Ügynökség.

1.2 Skandináv régiók – erős helyi önkormányzati rendszer

A stockholmi és helsinki régiót megvizsgálva, mindkét régiónál közös vonás a helyi politikai döntéshozatali

szint – az önkormányzatok – széles autonómiája. Az önkormányzatok erős érdekérvényesítési eszközökkel

rendelkeznek, amihez nagyfokú pénzügyi függetlenség társul. Az államtól kapott költségvetési pénzből a helyi

önkormányzatok igen széles, a társadalom egészére kiterjedő jóléti szolgáltatásokat nyújtanak. Az ehhez

szükséges pénz jelentős része központi forrásból érkezik, de az önkormányzatok helyi bevételei is jelentősek.

További érdekesség, hogy az átfogó szociális szolgáltatások körét a helyi önkormányzatok alakítják ki a térség

speciális adottságai alapján. Az önkormányzati bevételek jelentős részét képezi a személyi jövedelemadó

helyben maradó része, amely mindkét régió esetében elérte a 20%-ot. A települési önkormányzatoknak joguk

van további adófajták saját hatáskörben történő bevezetésére is.

8 A regionális fejlődés motorját az Unió „centrumában” elhelyezkedő város-hálózatok alkotják. Ezekben a városokban a nagy multinaci-onális vállaltok központjai, kutatási központok , valamint kulturális központok koncentráltan fordulnak elő. (Harmadik jelentés a gazda-sági és társadalmi kohézióról. 28-29 pp 2004) 9 2002-ben kiadott Fehér Könyv, amely lehetővé tette a választott önkormányzati régiók létrehozását Angliában, vagy 1999-es törvény, amely a Greater London Authority (Greater London Hatóság) kialakítását tette lehetővé. Franciaországban 2002-ben a közigazgatás modernizációja keretében lehetővé vált az adminisztratív régiók létrehozása. Mindezek az 1976 óta tartó folyamatos decentralizációs törekvések eredménye. 10 A két régió regionális intézményének releváns tulajdonságait a 2-es számú táblázat tartalmazza. A Greater London gazdasági fejlett-ségét a 3. táblázat mutatja. Az Ile-de-France Régió lehatárolását az 1-es ábra szemléltet.

78 bm idea program

A vizsgált régiókban az önkormányzatok széles körű szociális szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak. A leg-

több szolgáltatás egyetemes jelleggel minden állampolgár számára elérhető, ugyanakkor jól látható célkitű-

zés a gyermekek átfogó és széleskörű védelme. A skandináv országok települési önkormányzatai saját körben

határoznak, hogy milyen jellegű és milyen társadalmi kört érintő szolgáltatásokat vezetnek be. Az észak-

európai regionális rendszer másik sajátos vonása a helyi politikai szereplők hálózati összefonódása. Egy-egy

önkormányzat több fejlesztési intézménynek, szövetségnek is a tagja. Ezen szerveződések alapja az önkén-

tesség, a hasonló feladatok együttes megoldására való törekvés.11 A társulások elsődleges célja, hogy a helyi

szintet érintő kérdésekben a társadalom tagjai aktívan részt vehessenek. A partnerség, a civil szféra szerepe

rendkívül erős.

A bemutatott skandináv fővárosi régiónak sajátossága, hogy a népesség rendkívüli mértékben a főváros és

környékére koncentrálódik, a lakosság aránya meghaladja az országos szint 20%-át.12

A regionális intézmények új keletű képződmények a közigazgatásban. A finn fővárosi régió esetében (Uusimaa

Régió) egy tervezési – statisztikai régióról beszélhetünk, amelyet a térség gazdaságpolitikai fejlesztésére,

valamint az uniós alapok fogadására hoztak létre. Közigazgatási egység a régiót alkotó 24 települési önkor-

mányzat.

A svéd közigazgatás területi alapja a megyerendszer, a helyi szintet a települési önkormányzatok alkotják.

Svédországban a régiókat kísérleti jelleggel először 1997-ben hoztak létre olyan célból, hogy a döntéshozatal-

ba minél szélesebb társadalmi csoportokat kapcsoljanak be. A kezdeményezések a megyék és a települési

önkormányzatok felől érkeztek a kormányzathoz, a többszintű kormányzás mezo szintjének létrehozása érde-

kében. 2002-ben a svéd törvényhozás határozatban döntött a régiók létrehozásáról.

1.3 Berlin – Brandenburg tartományok

Berlin és Brandenburg szövetségi tartományok13 között az elmúlt időszakban meglehetősen szoros együttmű-

ködés alakult ki, jól lehet a két tartomány között népsűrűségben, foglalkoztatottságban és fejlettségben is

jelentős eltérések mutatkoztak.14 Berlin igazi világvárossá alakulásához azonban elengedhetetlen a két tar-

tomány egyesülése. A két tartomány közigazgatási önállósága ellenére már most is közös a tervezési és fej-

lesztési folyamat. Az együttműködést megalapozza a Tartományi tervezésről szóló 1996. évi törvény.15 A két

tartomány közigazgatási fúziója állandó politikai kérdés, jól lehet 1996-ban a kérdésről kiírt népszavazás

eredménytelenül zárult. Várhatóan 2006-ban újabb népszavazás lesz a kérdésben, és amennyiben a népszava-

zás eredményes lesz, úgy 2009-ben16 a két tartomány egyesülhet. A két tartomány közös ülésén egy megálla-

podási kerettervet fogadtak el, amely szerint 2010-ben az országos választásokkal párhuzamosan Berlin-

Brandenburg egyesült tartományban regionális választásokat tartanának.

11 A szerveződések önkéntes társulási alapon jönnek létre ágazati, szektorális feladatok mentén. A skandináv országokban elfogadott a közös érdekérvényesítés, az egységes szervezeti vélemény elfogadása. A szervezeteken belül folyik az érdemi egyeztetés, az egységes álláspont kialakítása. 12 A Közép-Magyarországi Régió esetében még jelentősebb koncentráltságról beszélhetünk, hiszen a régió lakosság aránya megközelíti a 30%-ot. 13 Berlin és Brandenburg egy-egy Bundeslandnak számít közigazgatásilag. 14Ld. Berlin – Brandenburg népesség és foglalkoztatottsági szerkezetét a 3-as táblázat tartalmazza 15 Landesplanungsvertrag vom 1. August 1995. 16 A 1059/2003 EK rendelet értelmében n+2 év alatt lehet új területi lehatárolást kialakítani.

79

Ugyan a két tartomány közigazgatásilag külön egység, az elmúlt időszakban együttműködések sora vette kez-

detét. (Zsugel 2005)

A közös térségi tervezési és fejlesztési gyakorlat az intézményrendszer összevonásával. Ennek alapján

készült el 1998-ban a tartományi fejlesztési program is, mely alapját képezte a Berlin környéki agg-

lomeráció fejlesztési koncepciója. Az elkészült stratégiai tervet a két tartomány közösen hagyta jóvá.

1999-ben. A két tartomány teljes területét átfogó közös tartományi fejlesztési terv koncepciója és vi-

tája jelenleg is folyamatban van. Közös rendelet született a területrendezési feladatokról is, mely a

két régió erőforrásaival való hatékonyabb gazdálkodáshoz elengedhetetlen.

A környezet- és természetvédelemi együttműködések: például a Barnim Természetpark létrehozása;

közös vízművek és vízvédelem kialakítása; közös társaság az építési hulladékanyagok újrafelhasználá-

sára és elhelyezésére.

A két tartomány gazdaságpolitikájának összehangolása. A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó közös

munkacsoportok létrehozása.

A két tartomány kommunikációjának egységesítése érdekében közös média testületet és egységes

médiahatóságot hoztak létre.

Szoros együttműködés a munkaerőpiacon a feketemunka és az illegális foglalkoztatás felszámolása

érdekében.

Egységes közlekedési térség kialakítása. 1996-ban alapították meg a Berlin-Brandenburg Közlekedési

Szövetséget, 1999-tól közös tarifarendszert vezettek be.

Az oktatás-képzésben az elmúlt időszakban szintén lényeges együttműködési kezdeményezések kez-

dődtek meg. A középpontban a K+F és a tudás intenzív iparágakhoz kapcsolódó oktatási és képzési

programok állnak. Berlin központi jellege mellett Brandenburgban speciális (szektorális) oktatási

centrumok kialakítása kezdődött el.

Lényeges előrelépésnek tartom az egészségügy területén a kórházi kapacitások közös tervezését, a

társadalombiztosítás egységesítését, amely komoly finanszírozási problémákat kezelhet.

Az elkövetkezendő időszak legnagyobb megoldásra váró problematikája, Berlin vonzási körzetéből kieső bran-

denburgi részek integrációja lesz. Ez elengedhetetlen lépés, ellenkező esetben a berlini agglomeráció tovább

duzzad. Ennek megakadályozásához a két tartomány fejlesztési elképzeléseinek egyeztetése, a közös terve-

zési és fejlesztési gyakorlat megvalósítása szükséges.17

Jelentősnek mondható a brandenburgi tartományban az infrastruktúra fejlesztése, továbbá a települések

közötti együttműködések a nagyobb beruházások megvalósítása érdekében. Brandenburg hanyatló ipari inf-

rastruktúrája, a barnamezős beruházások ugyanakkor már megadják az infrastrukturális alapokat.

Berlin és Brandenburg esetében két különálló régióról van szó, de a felek felismerték, hogy a szolgáltatások,

a gazdaságpolitika, az oktatás, a kultúra, a közlekedés és a környezetvédelem terén megkezdett együttmű-

ködések összessége adja a zálogát annak, hogy a Berlin- Brandenburg térség meghatározó regionális központ-

17 A túlságosan nagy agglomeráció elkerülése végett decentralizációs koncentráció létrehozása kezdődött meg. A koncepció lényege, hogy Brandenburg a fővárostól távolabb eső részein különböző központokat, esetleg klasztereket alakítanak ki, megakadályozva ezzel a munkaerő elvándorlását az agglomerációs térségbe. A decentralizációs koncentráció sikerének másik kulcsa a városközpontokba telepí-tett minőségi alap- és középfokú oktatás megteremtése.

80 bm idea program

tá váljon, egyben Párizs és London után az Európai Unió harmadik világvárosa, metropolisza legyen. A térség

versenyképességének további fejlődéséhez, a társadalmi és gazdasági (regionális) szolgáltatások javulásához

azonban a két tartomány közigazgatási fúziója is szükséges. A felsorolt sikeres együttműködések tükrében

aligha kérdéses a 2006-os népszavazás sikeressége.

1.4 Gyűrű-régiók a térségben - Bécs és Prága esete

A gyűrű-régió sikeres együttműködésének ellenpéldája Prága és Bécs városának esete. A két város önálló ré-

giót alkot agglomerációjától. Az együttműködés meglehetősen alacsony szintű, a két térség kooperáció he-

lyett inkább egymással versenyben áll. A közigazgatási lehatárolás nem veszi figyelembe a gazdasági és kultu-

rális szempontokat, továbbá azt sem, hogy a főváros funkcionális térségként lényegesen átnyúl közigazgatási

határán18.

Bécs és Alsó-Ausztria tartományok különválásából eredendő problematikák:

Meglehetősen alacsony az együttműködés a területfejlesztéssel foglalkozó ügynökségek között; a

gazdaságpolitikák harmonizációjára sem került sor

Megoldásra váró kérdés például az egészségügyi intézmények használatának a kérdése, vagy a Bécs

körül kialakított bevásárló központok logisztikai és adózási problematikája.

Budapesthez hasonlóan Bécs és az agglomerációs térség viszonyában feszültség forrás, hogy az agglomerációs

térség lakossága is a jól felszerelt fővárosi egészségügyi infrastruktúrát használja. Alsó-Ausztria és Bécs ese-

tében lényeges elmozdulás egyenlőre a közlekedési rendszerek harmonizálásában történt.

A térstruktúra és a közigazgatás szerkezetének inkonzisztenciája számos problematikát eredményezett a Prá-

gai Régió vonatkozásában. Az egészségügyi és oktatási szolgáltatások igénybevétele mellett a Közép-Bohémiai

Régióban19 éles konfliktusok keletkeztek az infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatban. Nem sikerült meg-

állapodni a fővárost elkerülő körgyűrű és az egyes autópálya szakaszok nyomvonalát illetően. A kérdés megol-

datlanságában több párhuzamot lehet felfedezni az MO-ás körgyűrű nyomvonala körüli vitával.

Prága és térségének másik éles konfliktusa a zöldgyűrű – a természetes és az épített környezet – kérdése. Az

eltérő közigazgatási egységekből adódóan, a fejlesztési koncepciók összehangolatlanságából adódóan a prob-

lematikák rendezése meglehetősen komoly kihívás a két térség számára.

A főváros és agglomerációjának külön álló közigazgatási szerkezete nem segíti elő a felmerülő problémák

közös megoldását, gyakori a két térség között a versenyzés és a rivalizálás, az érdemi párbeszéd pedig meg-

lehetősen alacsony szintű.

A Cseh Köztársaság az 1997-es alkotmánymódosítással megteremtette a választott régiók létrehozásának ke-

retfeltételeit. A régiókat választott testületek irányítják, egy 2000-ben elfogadott törvény alapján saját ha-

táskörben döntenek a térséget érintő kérdésekben, egyben közigazgatási egységként is működnek. A regioná-

lis törvény az egyes régiókat az ott élő lakosság térségi társulásaként határozza meg, amelyek önkormányzati

jelleggel a térséget érintő kérdésekben dönthetnek. Csehországban 8 NUTS 2-es régiót hoztak létre törvényi

18 Bécs és térségét, valamint a Pozsonyi Régiót a 2. ábra mutatja 19 Ez a Prága és a fővárost körülvevő térség elnevezése

81

alapon, amelyek 14 NUTS 3-as térségi szerveződésből állnak. A Prágai Régió20 egyben települési önkormány-

zat, NUTS 3-as és NUTS 2-es területi szint.21 Prága agglomerációs térsége viszont már Közép-Bohémiai Régió

része. A Prágába vezető összes közlekedési úthálózat, az ivóvíz készletének döntő része a fővárost körülvevő

régióban található. A Közép-Csehországi Régió úthálózata a Központi Régió és azon belül Pest megye útháló-

zatával összehasonlítva lényegesen fejlettebb, a sugaras útvonalak mellett, jelentős a haránt irányú útháló-

zat hossza is, ami az agglomerációs térség fejlődéséhez nagyban hozzájárult.

Az eredeti elképzelésektől eltérően csak 2002-ben került sor az első regionális választásra a Prágai Régióban.

A régió legfőbb döntéshozó szerve a 65 tagú Közgyűlés, amely tagjai sorából megválasztja a 11 fős Regionális

Tanácsot. A Regionális Tanács élén a kormányzó áll, akinek négy helyettese van, további hat fő pedig tanács-

tagként dolgozik. A Közgyűlés négy bizottságot alakított ki, amelyben a régió a központi kormányzattól eltérő

markáns álláspontot alakít ki. Ezek a következők:

• Pénzügyi-

• Ellenőrzési-

• Regionális fejlesztési-

• Oktatási- és foglalkoztatottsági Bizottság.

Ezeken a területeken a régió saját, a helyi adottságokat figyelembe vevő politikát folytat. A választott régió

négy éves mandátummal rendelkezik.

Az elmúlt időszakban lényeges változáson ment keresztül a cseh regionális rendszer. Alkotmánymódosítással

és egy regionális törvényi szabályozással létrehozták az önkormányzati jogosítványokkal rendelkező régiókat.

Prága NUTS 2-es regionális szintnek felel meg, az egységes programdokumentum elfogadásával az uniós forrá-

sokra már önállóan pályázhat a régió. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy valójában egy NUTS3-as területi

szintről van szó, amit az uniós források lehívása érdekében alakították át NUTS2-es szintté. Kifejezetten

hátrányosnak tartom, hogy a fővárost körülvevő térség, amely NUTS3-as szint, nem a fővárossal alkot közös

régiót.

1.5 Pozsonyi Régió

Szlovákiában a területi lehatárolást a NUTS rendszer alapján készítették el. Ezek alapján NUTS 1-es szint az

egész országot lefedi, NUTS 3-as szinten alakítottak ki a „régiókat”,22. NUTS 4-es szinten 79 körzet23 és NUTS

5-os szinten 2887 darab települési önkormányzat működik. Regionális szinten két egymástól különböző intéz-

ményi szerkezet jött létre. Egyfelől a központi kormányzat regionális egységeiként ún regionális irodák mű-

ködnek, másrészről 2002 januárjától választott önkormányzati régiókat alakítottak ki mind a 8 NUTS3-as régi-

20 A Prágai Régió demográfiai, foglalkoztatottsági adatait az 5. táblázat tartalmazza. 21 A Prágai Régió speciális helyzetéből adódóan 2000-ben módosították az önkormányzati törvényt, illetve a területfejlesztésre vonatko-zó jogszabályt, a 132/2000-es kormányhatározatot. Prága természetes fejlettségéből következően már a 2004-2006-os programozási időszakban is a 2. célkitűzésből kap támogatást. A Cseh Regionális Fejlesztési Minisztériummal közösen Prága városa 2001-ben dolgoz-ta ki az egységes programdokumentumát. A Pozsonyi Régió fejlettségéből adódóan szintén a második prioritásból jogosult támogatásra. 22 A „régiók” területi és lakossági nagyság alapján a magyar megyéknek felelnek meg, a népesség száma sehol sem éri el a 800.000-t, ami alapján NUTS2-es szintű egységek kialakíthatók lennének. Ezért a szlovák regionális fejlődés valójában egy választott önkormány-zati megyerendszert jelent, amely hatáskörét a decentralizációval jelentősen megerősítették. 23 A közigazgatás modernizációjának keretében csökkenteni szeretnék a körzetek és a fragmentált önkormányzatok számát.

82 bm idea program

óban.24 A decentralizációs törekvések jegyében a regionális irodák hatáskörét fokozatosan a választott regio-

nális önkormányzatok vették át.

A Pozsonyi Régió, hasonlóan a Központi Régióhoz vagy a Közép-Csehországi Régióhoz, forgalmas vizi-, légi- és

közúti közlekedési csomópont mentén helyezkedik el. Ugyanakkor a magyar és a cseh régióktól eltérően több

országgal határos régió, ami a régió fejlődése előtt további perspektívákat nyithat.25 A Pozsonyi Régió lakos-

ságszáma 599.042 fő, amely a főváros és agglomerációs térséget foglalja magába. A régió lakosságának több

mint 85 százaléka a Pozsonyban vagy a régió hét másik városában él26. Az urbanizáció magas fokát mutatja a

régió foglalkoztatási szerkezete is, amelyben döntő a szolgáltatások aránya.

A régió fejlettségét alátámasztja az is, hogy a kutatás-fejlesztés 44 százaléka, a felsőfokú intézmények 45

százaléka koncentrálódik a térségbe. A régió lakosság- és területi arányánál lényegesen nagyobb – mintegy 27

százalékát – adja az ország GDP-jének. A Szlovákiába beáramlott külföldi működőtőke mintegy 52 százaléka

található a régióban.

A magas gazdasági fejlettség mellett az agglomerációs térségben kialakított „mikrorégiók” több pólusúvá

tették a régiót. A régióban továbbra is megoldásra váró probléma a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a

foglalkoztatottsági szerkezet átalakítása, a környezetvédelem javítása. Az agglomeráció és a főváros kapcso-

lata az elmúlt időszakban egyre szorosabbá vált, a lakosság jelentős része az agglomerációba költözött ki,

ugyanakkor a munkahelyek többsége még mindig a fővárosban található. Az ingázók miatt megnövekedett

forgalmat a főváros úthálózata egyre kevésbé képes kiszolgálni.

1.6 A „nemzetközi” fővárosok jellemzői

A nemzetközi fővárosi régiók jellemzésekor többfajta régiótípust mutattam be; az Unió 2 világvárosát, a hoz-

zájuk erőteljes tempóban felzárkózó Berlint, valamint a Kelet-Közép-Európára jellemző 2-3 milliós fővárosi

régiókat. Az általam bemutatott uniós fővárosi régiók esetében jól működtek a többszintű kormányzási mo-

dellek, a szubszidiaritás elve magas fokon érvényesült. Kitekintésemben nem foglalkoztam részletesen a

civicness-szel, azaz a civil szférával, a társadalmi szervezetekkel, az NGO-kal való együttműködéssel, és az

ebben rejlő lehetőségekkel. A skandináv regionalizmus esete kiválóan mutatja, hogy a térségi együttműködés

eredményességének kulcsa a térségi szereplők és a civil szféra közötti hatékony érdekegyeztetés, a társadal-

mi párbeszéd és az ezen alapuló konszenzuális döntések.

A fővárosi régiók az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson mentek keresztül. A hagyományos városi funkci-

ók kibővültek, a globalizáció, a fokozódó versenyhelyzet új kihívások elé állította a fővárosokat. A szolgálta-

tások komplexitása létrehozta a „globális város fogalmát” (Saskia Sassen 1991). A hagyományos városi funkci-

ók és feladatok mellett újak keletkeztek. Ágh Attila kategorizálását használva következő funkcionális szintek

alakultak ki:

1. Nemzetközi és uniós funkciók

24 Jogosítványait tekintve közigazgatási szempontok alapján a magyarországi megyerendszerrel egyenértékű. 25 Ld 2-es ábra 26 Demográfiai adatokat, a foglalkoztatási szerkezetet, továbbá a régió gazdasági fejlettségét a 6 táblázat mutatja be.

83

2. Nemzeti – azaz ország irányítási funkciók

3. Regionális szintű funkciók – regionális intézményi struktúrák kiépülése

4. Főváros és funkcionális térsége közötti kapcsolatok jelentős megerősödése – az integrált funkcionális

városi térség kialakulása

5. A főváros belső működését ellátó funkciók.

Úgy gondolom, hogy a nemzetközi példák sokrétű ábrázolása bemutatta, hogy ezek a funkciók mennyire egy-

másra épülnek, az egyes szintek működése meghatározza a többi szint teljesítményét is. Párizs, London, Ber-

lin, Brüsszel és Bécs nemzetközi intézmények központjai, amit politikai és gazdasági súlyuknak, továbbá jó

érdekérvényesítő képességüknek köszönhetnek. Empirikus kutatások támasztják alá, hogy a nemzetközi in-

tézmények jelentősen hozzájárulnak az adott város nemzetközivé válásában, meghatározzák arculatát. Mind-

ezen tényezőknek közvetett szerepük van a külföldi működőtőke beáramlásában, a multinacionális vállalatok

megjelenésében, a regionális kutatási és oktatási centrumok létrehozásában.

Jelentős tőke-, humánerőforrás koncentráció ment végbe, kialakultak az egyes nagyvárosokhoz köthető spe-

cialitások a termelés és a szolgáltatás területein. Innovációs, kutatás fejlesztési centrumok jöttek létre ezek

bázisán, ami végső soron hozzájárult a tudásalapú régiók kialakulásához. A gazdasági és társadalmi igények, a

globalizációs folyamatok felgyorsulása új fejlesztés politikát és rugalmas közigazgatási struktúrát igényelt. A

megoldást a multifunkcionális fővárosok jelentik, amelyek nemzetközi, nemzeti, térségi és városi feladato-

kat látnak el egyszerre. A fővárosnak az egész térség fejlesztésének motorjaként kell működnie, és a közigaz-

gatási határokon túlmutató funkcionális városi térséget kell kialakítania (Berg 1982); érdemi párbeszédet kell

folytatnia a térségi szereplőkkel, hiszen egyre több szolgáltatás és fejlesztési koncepció térségi együttműkö-

dés keretében valósul meg. Ilyen együttműködések a közlekedési hálózatok egységesítése, közös közműszol-

gáltatások kialakítása, gazdasági és oktatás-képzési klaszterek tudatos, a területi sajátosságokra épülő kiala-

kítása. A fővárosi régiók sajátossága, hogy vonzáskörzetük a funkcionális városi térség határait is lényegesen

meghaladja, egy tágabban értelmezett térség fejlődését határozza meg. Ezért a multifunkciós fővárosnak a

regionális funkciót is el kell látnia. E célból alakították ki például az Ile-de-France Régiót, amely Párizs és

agglomerációján – funkcionális térségén – túl 8 tartományt is magába foglal, amely a főváros közvetlen von-

záskörzetébe tartozik. (1-es ábra.) Mindez azt is jelenti, hogy a közigazgatási struktúra kialakításának a gaz-

dasági érdeket kell követnie, illetve a fejlesztés politikai koncepciókat térségi szinten kell megvalósítania. A

209 fős regionális tanácsban több szakbizottság feladata e kérdés megoldása.

A multifunkcionális arculathoz még hozzátartozik az oktatási, kulturális, sport és szabadidős tevékenységek

széleskörű elterjedése, az ehhez kapcsolódó rangos nemzetközi események rendszeres vagy időszakos meg-

rendezése.

Tekintettel arra, hogy a nemzeti, nemzetközi és a térségi szintű feladatok aktorai mára már egy igen soksze-

replős játszma résztvevői – kormányok, önkormányzatok, uniós intézmények, nemzetközi szervezetek, NGO-k,

TNC-k stb. – így a többszintű kormányzásra, az intézményesített csatornák hatékonyságára kulcsszerep hárul.

A bemutatott régiók esetében a többszintű kormányzásnak, a partnerség elvének, továbbá a választott regio-

nális intézményeknek mindenhol kiemelt jelentőségük van.

A szimmetrikus térstruktúra kialakítása érdekében erőteljes decentralizált koncentrációnak lehetünk tanúi,

ami a funkcionális városi térség és a főváros közötti szorosabb integrációt teszi lehetővé. A multifunkcionális

84 bm idea program

fővárosok másik sajátossága, hogy a városi szinten megoldatlan problematikákra térségi szinten keres megol-

dást. Kiváló példa erre az élhető környezet megteremtésének regionális szintű stratégiája, a fenntartható

fejlődés, a természetes és a beépített környezet viszonya.

A fejlesztési koncepciókban pedig a térségi szempontok érvényesülnek; a fővárosok és vonzáskörzetük egysé-

ges fejlesztésével érhető csak el, hogy a térség a nemzetközi versenyben továbbra is eredményesen tudjon

részt venni. London, Párizs és a berlini tartomány példája is mutatta, hogy a térségi infrastruktúrafejlesztés

kiemelkedő szerepet kap, erre a célra külön fejlesztési ügynökségeket hoztak létre. A fővárosi régiók eseté-

ben külön-külön nem említettem, hogy a mindegyik fővárosi régió képviselettel rendelkezik Brüsszelben, ahol

hatékony érdekérvényesítést folytatnak.

Verseny tehát már nem a városok, hanem városhálózatok, városok és térségeik között alakul ki. Jelentős kér-

dés, hogy hol alakul ki a leginkább koherens együttműködés a város és térsége között, vagyis hol a legszim-

metrikusabb a térstruktúra.

85

2. A Közép-Magyarországi Régió sajátosságai

A KMR-t, mint közigazgatási egységet nem tudjuk elemezni, hiszen a hatályos jogszabályok alapján a területi

közigazgatást a megyerendszer látja el. A régió intézményi struktúrájának bemutatása ugyanakkor egy orga-

nikusan fejlődő regionális szint ábrázolását teszi lehetővé. A következőkben jellemzem a Közép-

Magyarországi Régió legfontosabb intézményeit, bemutatom az intézményi struktúrában végbemenő legfonto-

sabb változásokat. A régió fejlődésének egyik meghatározó része az agglomerációs térség, ezért alaposabb

górcső alá veszem a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (továbbiakban BAFT) 1997-1999 közötti mű-

ködését, összehasonlítom a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal (továbbiakban KMRFT) és

munkaszervezetével a Pro Régió Ügynökséggel (továbbiakban Pro Régió), továbbá ismertetem a 2004-ben

módosított területfejlesztési törvény nyomán megjelenő főbb változásokat.

A régió alapos vizsgálatakor elengedhetetlenek tartom néhány általam lényegesnek tartott szempont bemuta-

tását. A közigazgatási struktúra problematikájának megismeréséhez szükséges, hogy a régió demográfiai szer-

kezetét, a térstruktúra és a településrendszer viszonyát röviden érintsem.

A Központi Régió népességszáma 2002. december 31-én 2,83 millió fő volt. A régió népsűrűsége 411 fő/km²,

mely az országos átlagot négyszeresen meghaladja.27 Jelentős azonban a régión belüli eltérés is. Míg Buda-

pesten 3540 fős a népsűrűség egy négyzetkilométeren, addig Pest megyében ez a mutató csak 162 fő/km². A

lakosságszám, továbbá a népsűrűségi mutatók alapján megállapítható:

A KMR lakosságszáma megfelel a kelet-közép-európai térség többi fővárosi régiójának népességszá-

mával.

A NUTS 2-es szinten az ideálisnak tekintett 2,5-3 millió közötti lakossággal rendelkezik.

Egy magas urbanizáltságú térség, valamint egy lényegesen ruralizáltabb térség alkot egy régiót. Pest

megye még így is az ország legnagyobb és legsűrűbben lakott megyéje.

1998-2002 közötti demográfiai adatokat vizsgálva28 is jól látszik a népesség fogyása, amely évente elérte a

4,6%-ot. Ez egy átlagos arányszám a régió egészét tekintve, amely jelentősen eltér Pest megyében és Buda-

pesten. Míg a fővárosban erős népességcsökkenésnek vagyunk tanúi, addig Pest megye agglomerációs öveze-

tében jelentős lakossági növekedés következett be az elmúlt években. A régión belül jelentős elvándorlás

indult meg a fővárosból29 és Pest megye külső részeiből az agglomeráció térségébe. Amíg a régión belüli belső

elvándorlás mértéke emelkedett, addig a 1990-es évek elejére jellemző oly magas bevándorlás a régióba az

elmúlt időszakban visszaesett. A demográfiai adatokat vizsgálva jelentős különbséget mutat a főváros és Pest

megye társadalmi korösszetétele is. Az öregedési index országos adatait figyelembe véve a fővárosban a leg-

kedvezőtlenebb a fiatalok és az idősebb korosztály aránya. Míg a főváros lakossága fokozatosan elöregszik,

addig Pest megye társadalmi korösszetételében a fiatalok aránya továbbra is jelentős maradt. Ez a régió fog-

lalkoztatási szerkezetében pár éven belül szerkezeti változásokat fog eredményezni. Kovács Róbert kutatásait

27 Forrás: A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-1013 28 Forrás: A Közép-Magyarországi Régió Regionális Akció Terve 29 Ez éves szinten 10-15 ezer főt jelent.

86 bm idea program

felhasználva (Kovács 2003) a következő összegző megállapításokat tehetjük a szuburbanizációs folyamatok30

kapcsán:

A vándorlási mutatóban lényeges különbségek mutatkoznak mind Pest megye, mind a főváros tekin-

tetében. Legnagyobb elvándorlás - arányait tekintve - Budapest belső adminisztratív kerületeiben

történt, de szintén magas a belső-gyűrű kerületeiből való elvándorlás.

A fővárosban általános tendenciaként fogalmazható meg, hogy a belső kerületekből indult elvándor-

lás iránya a külső kerületek, illetve az agglomerációs térség. A budai kerületek erős beépítettsége

miatt ebből a térségből is jelentős a „kiköltözés” az agglomerációs térségbe.

Az agglomerációs térség déli, észak-keleti valamint nyugati és keleti szektorainak lakossága jelen-

tős mértékben megnövekedett az elmúlt időszakban.

A fővárost elhagyók két markáns csoportra oszthatók. Az egyik része a magas egzisztenciával rendel-

kezők köre, akik elsősorban életminőségük javítása érdekében költöztek ki az agglomerációs zöld-

övezetbe. Ez a csoport az agglomerációs térség nyugati és észak-keleti részére költözött. A főváros-

ból kitelepülők másik csoportja a városban egyre inkább leszakadó réteg alkotta társadalmi csoport,

akik a megye déli részébe – az amúgy is súlyos foglalkoztatottsági és strukturális problémákkal küsz-

ködő térségébe – importálják a főváros szegregációs problematikáját.

A KMR vándorlási mutatóit az elmúlt időszakban a magas ingadozás jellemezi. Amíg az 1990-es évek

elején a KMR térségébe meghatározó volt a bevándorlás, addig ez a mutató a 90-es évek közepére

jelentősen csökkent. A 2000. évi tapasztalatok ismételten a vándorlási mutatók erőteljes növekedé-

sét mutatják.

A régión belül a lakosság mozgásában jelentős aszimmetriák mutatkoznak. Egyfelől erőteljes kivándorlásnak

lehetünk tanúi a fővárosból túlnyomórészt Pest megye agglomerációs térségébe, másrészről a lakosság társa-

dalmi és gazdasági helyzete meghatározza, hogy Pest megye melyik részére települnek ki. Úgy vélem, hogy a

szuburbanizációs mozgások jelentős nagysága miatt a közigazgatásnak a megváltozott társadalmi és demográ-

fiai tulajdonságokat kell a jövőben alapul vennie.

A közigazgatási struktúra másik lényeges kérdése, hogy mi módon képes a régió változó térstruktúráját kö-

vetni. Ebben a tekintetben is erős aszimmetria tapasztalható.

2.1 Térstruktúra és településrendszer

A Közép-Magyarországi Régió térszerkezete alapvetően különbözik az ország többi régiójáétól, mert itt talál-

ható az országban ez egyetlen tényleges nagyvárosi agglomeráció (Perger 2003), az urbanizációs szintet egye-

dül ebben a régióban lehet az európai, vagy legalább is a közép-európai adatokkal összehasonlítani. A térség

sajátos településszerkezettel és egymást átfedő, erős, sokoldalú kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Ideális

30 Itt meg kell jegyeznem, hogy a szuburbanizációs folyamatok irányát tekintve eltérő kutatási eredmények is napvilágot láttak az elmúlt időszakban. A Stúdió Metropolitana Kht felmérései azt mutatják, hogy megindult a visszaköltözés a fővárosba. Ezt elsősorban az épülő új lakások számával, illetve a lakásvásárlások ütemének növekedésével magyarázzák. Ez azonban relatív, mivel az agglomerációs tér-ségben ugyanezen mutatók lényegesen magasabbak. A tendencia egyértelműen az agglomerációs térség fokozatos megerősödését prog-nosztizálja.

87

esetben a közigazgatás feladata az adott térség problémáinak kezelése a térstruktúra figyelembe vételével.

Ezt azonban a Központi Régió közigazgatása jelenleg nem képes kezelni.

A régió sajátos adottságai, hogy északon apró falvas települési szerkezet jött létre, ráadásul a domborzati

viszonyok következtében meglehetősen elszigetelten. A régió középső részén a főváros és az agglomerációs

térség szintén egy speciális közigazgatást igényel. A Közép-Magyarországi Régió déli része egy újabb tájegy-

ség jellegzetes települési szerkezetét, a nagyfalvas alföldi települések tulajdonságait hordozza magában. A

regionális közigazgatásnak tehát egyszerre kellene megoldást nyújtania egy közép-európai térségi köz-

pont szerepét betölteni szándékozó nagyváros sajátos igényeire, továbbá a régió északi és déli részén a

fejlődésben különböző okok miatt elmaradt térségek problémáira. Ezen felül jelentkezik a főváros sajátos

belső problematikája, amit a kétszintű önkormányzati rendszer működésében keletkező nehézségek jelente-

nek.

A régió térszerkezetét a legjobban két rendezőelv alapján tudom leírni:

Rácsos, gyűrűs szerkezet Sávos tagozódás, a közlekedési útvonalak mentén.

A gyűrűs szerkezetet leginkább koncentrikus körökkel lehet érzékeltetni, melyek középpontja Budapest31. A

fővároson belül is különbséget kell tenni a belső és a peremkerületek között. Az agglomerációs térséget is két

további csoportba lehet sorolni. Az elsőbe azok a települések tartoznak, melyek a fővárosi peremkerületekkel

szoros együttműködést alakítottak ki. Például Budaörs, Pilisvörösvár, Dunakeszi, Szentendre. Ezek a városok

és térségeik a főváros külső kerületeivel mára szinte teljesen összenőttek. A második csoportot azok az agg-

lomerációs települések alkotják, melyek ugyan szintén szorosan együttműködnek a fővárossal, de térségük

egyfajta sajátos vonzáskörzetet jelent a kisebb települések számára. Ez leginkább Vác és Gödöllő esetében

teljesül.32 Harmadrészt a régió határán kívül eső települések alkotják a gyűrűs szerkezet külső részét. Itt

azokról a vidéki nagyvárosokról – csapágytelepülésekről - van szó, melyek 60-80 kilométerre helyezkednek el

a fővárostól, de Budapest befolyása így is erősen érződik gazdasági és társadalmi szerkezetükben. Ebbe a

csoportba Székesfehérvár, Hatvan, Dunaújváros tartoznak. Gazdaságuk erőteljesen alkalmazkodik a főváros

gazdasági igényeihez, továbbá jelentős a fővárosba nap mint nap dolgozni és tanulni járó ún. ingázók szá-

ma.33

A térstruktúra másik rendező elve a sávos tagozódás, amely a közlekedési hálózat alapján alakult ki. Orszá-

gos, de egyben regionális probléma is, hogy az ország közlekedési rendszere oly mértékben Budapest közpon-

tú, hogy a térség települései között – horizontális szinten - kevés a felsőbbrendű útvonal. Mindezen tényezők

a kistérségi központok fejlődését is gátolják, nem véletlen tehát, hogy megfelelő ellenpólus a fővárossal

szemben nem tudott kialakulni.

31 Ld 3. ábra 32 Vác és Gödöllő az a két város Pest megyében, melyeknek agglomerációjuk van a főváros mellett, bár a vonzáskörzet kifejezés sokkal helytállóbb a két város esetében. Amikor Pest megye közigazgatási önállósága szóba kerül, akkor lehetséges megyeközpontnak mindig a két város valamelyikét javasolják, jól lehet Pest megye legnépesebb települése Érd (50 ezres lakosság), majd Cegléd (36 ezres népesség). A két település jellegéből adódóan azonban sohasem tudott megfelelő hatalmi pólust képezni a megyében. 33 A közlekedési infrastruktúra fejlődésével dinamikus növekedés várható az ingázók számának tekintetében.

88 bm idea program

A települések közötti éles különbség hosszú távon hátráltatja a térség fejlődését. Az elmúlt időszak gazdasági

és társadalmi változásához a jelenlegi közigazgatási rendszer már nem képes igazodni. A térstruktúra komoly

egyenlőtlenségeit a megyerendszer nem képes kezelni. A jelenlegi közigazgatási struktúra alkalmatlan34a

főváros és a vele szinte összenőtt települések rendkívül bonyolult és gyorsan változó gazdasági-társadalmi

szerkezetének kezelésére. A települési rendszer egyenlőtlenségét mutatja az is, hogy sem a régión belül –

sem az országban – nem alakultak ki olyan ellenpólusok, melyek a főváros erős túlsúlyát csökkenteni tudnák.

A régióban lévő kistérségek együttesen sem tudnak ellenpólust képezni a fővárossal szemben, többek között

azért sem, mert szerkezetileg annyira eltérőek egymástól. Pest megyében nincsen 60 ezernél népesebb vá-

ros, így nem véletlen, hogy a megyének nincsen székhelye. A decentralizációs koncentráció – ami Berlin-

Brandenburg viszonyában sikeresen működik – itt nem éri el a kívánt szintet. Megítélésem szerint előremutató

az a stratégiai koncepció, amely alapján 8 regionális központot35 kívánnak kialakítani az erős főváros túlsúly

megszüntetésére. Ugyanakkor szintén lényeges szempontnak tartom az ún. csapágyvárosok megerősítését is.

A főváros erőteljes túlsúlyát – uniós példák alapján – nem megszüntetni kell, hanem a környező településekre

kiterjeszteni. A decentralizációs koncentráció jegyében az agglomerációs térség központjait, valamint a kis-

térségi központokat kell úgy megerősíteni, hogy azok valóban a közszolgáltatások alapbázisává váljanak.

2.2 Oktatás, kultúra, egészségügy a közigazgatás dimenziójában

A régióban a lakosság majdnem 90%-a rendelkezik középfokú végzettséggel. A lakosság több mint 30%-a

felsőfokú végzettségű, ugyanakkor az iskolázottság terén jelentős eltérés mutatkozik a főváros és Pest megye

között. A fővárosban lényegesen magasabb a felső- és középfokú végzettségűek aránya. A Központi Régió az

ország felsőfokú oktatási központja. Budapesten a felsőfokú képesítést adó intézmények száma több mint

35, az ország diplomásainak több mint 40%-a a fővárosban tanult. (A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai

Terve 2007-2013, 2005) A térség másik jelentős egyetemi központja Gödöllő. A régióban kimagaslóan magas a

műszaki, az informatikus, valamint a közgazdasági képzés. A régió európai szinten mérve is magas tudásbázi-

sú, jól kvalifikált munkaerővel rendelkezik. Mindezen tulajdonságok megléte alátámasztja a tudásalapú tár-

sadalom és a kutatás-fejlesztés koncepcióját a régióban. A Központi Régió, azon belül is elsősorban Budapest

a régió, de egyben az egész ország kulturális központja. Budapest pezsgő kulturális élete a hazai és a külföldi

turizmusra nézve is pozitív hatással van, ami további kiaknázatlan lehetőségeket jelent a régió számára.

Lényeges egyenlőtlenség van a régió egészségügyi hálózatában. A megyében működő kórházak felszereltsége

rosszabb a fővárosi kórházakénál. A pest megyei lakosok többsége a budapesti kórházakba jár gyógykezelésre.

Ezzel viszont a fővárosi kórházak amúgy is jelentős túlterheltsége tovább romlik. Ugyanakkor empirikus kuta-

tási eredmények azt mutatják, hogy a háziorvosi rendszer Pest megyében lényegesen hatékonyabban műkö-

34 Míg két évtizeddel ezelőtt a Budapest határában lévő településekről jártak be a fővárosba dolgozni, mára ez a tendencia is megválto-zott, kétirányúvá vált. Egyre több fővárosi dolgozik a főváros határában működő ipari- tudományos és logisztikai parkokban. A Közép-Magyarországi Régióban 32 város található, ahol a régió lakosságának 82,4%-a él. Ezt annak tükrében érdemes vizsgálni, hogy a Központi Régió 185 településből áll, vagyis 153 község és falu alkotja a régiót. További érdekesség, hogy a fővárosban és az agglome-rációban a régió lakosságának 86%-a található. Ez többek között azt jelenti, hogy Szob, Monor, Dabas, Cegléd és Nagykáta kistérségei-ben a régió lakosságának kevesebb mint 15%-a lakik, pedig az 5 kistérség területi nagysága meghaladja a régió 30%-át. A települési szerkezetben nagyfokú aránytalanság van. A fővárosban és az agglomerációban jelentős mértékű népesség- és tőkekoncentráció ment végbe. 35 A Nemzeti Fejlesztési Hivatal stratégiai koncepciója, amely Győr, Szombathely, Pécs, Székesfehérvár, Miskolc, Debrecen, Kecskemét és Szeged regionális jellegét – elsősorban regionális klaszterek létrehozásával kívánja megerősíteni.

89

dik, mint a fővárosban. Pest megye és a főváros közötti együttműködésben példaértékűnek tekinthető a Regi-

onális Egészségügyi Tanács működése, mely az egész régióra vonatkozó regionális kórházprogramot dolgozott

ki. (Tosics 2005).

Az oktatás, egészségügy terén a megyében élők jelentős része a főváros egészségügyi és oktatási infrastruktú-

ráját használja. Az intézményi hálózat túlzsúfoltságának elkerülése érdekében az alap- és középfokú szolgál-

tatások színvonalának helyi szintű javítása szükséges. Az ellátásszervezést ma az Ötv szabályozza, az önkor-

mányzatoknak kevés lehetősége van az önálló mozgástér kialakítására. Úgy gondolom, hogy a térségi

együttműködés bázisává a kistérségi társulásoknak kell válniuk. A társulások saját hatáskörben eldönthetik,

hogy az egyes szolgáltatásokat mi módon biztosítják.

2.3 A Központi Régió kialakulása

A Központi Régió létrehozásának jogi alapját a területfejlesztéséről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI.

törvény, illetve annak 1999-es módosítása, továbbá az Országgyűlés az Országos Területfejlesztési Koncepció-

ról szóló 35/1998-as határozata képezte.36 Mielőtt ezekkel részletesebben foglalkoznék, a teljesség igénye

nélkül bemutatok néhány regionális kezdeményezést. Ezen elképzelések közül egyiknek sem volt átütő ered-

ménye, de a Közép-Magyarországi Régió kialakulására mégis hatással voltak. A Közép-Magyarországi Régió

létrehozása mindvégig megyei37 – közigazgatási – határok mentén fogalmazódik meg; az igazi kérdés az volt,

hogy a régió hány megyéből álljon össze. A kérdéskör összetettségének bemutatása érdekében egy rövid tör-

ténelmi áttekintést adok a közép-magyarországi térség alakulásáról, milyen koncepciók jelentek meg a térsé-

get illetően.

Az Új Gazdasági Mechanizmus bevezetése után 1971-ben az új gazdasági rendszerhez illeszkedő Or-

szágos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót dolgoztak ki, mely az országot 5 gazdasági régióra és 1

központi tervezési gazdasági körzetre osztotta. Budapest és Pest megye alkotta a központi körzetet.

A rendszerváltást megelőző időszakban is történtek kísérletek a megyei szintet átfogó regionális öve-

zetek létrehozására, amelyek alapját a tervgazdasági szempontok képezték.

A rendszerváltást követően az Antall-kormány köztársasági megbízottakkal kívánt regionális feladato-

kat ellátni. A cél általános hatáskörű hivatali régiók kialakítása volt, melyet országgyűlési határozat-

ban rögzítettek. A koncepció teljes kiforratlansága miatt az elképzelés azonban hamar elhalt. A köz-

társasági megbízotti régiók létrehozásakor is már kérdésként merült fel, hogy Budapest önálló regio-

36 2004. évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítását a későbbiekben tár-gyalom, a Központi Régió intézményi struktúrájának változását bemutató fejezetben. 37 Zoltán Zoltán koncepciójában tartományi területekre osztotta Magyarországot (Zoltán 1997). Elképzelésére két alternatívát dolgozott ki. Mindkét koncepcióban az országot 8 tartományra bontotta. Az első változatban a Közép-Magyarországi tartományt Pest és Nógrád megye alkotja, Gödöllő székhellyel. Második változatban 4 megyés kibővített Közép-Magyarországi tartományt javasolt, mely a további két dunántúli megyével, Fejér és Komárom- Esztergom megyével egészülne ki. Ebben az esetben a tartományi főváros már Székesfehér-vár lenne. Mindkét elképzelésben közös, hogy Budapest különálló tartományként az ország székesfővárosaként működne.

90 bm idea program

nális egységként, vagy Pest megyével közösen működjön. Végül az önkormányzati törvény 1994-es

módosítása megszüntette a köztársasági megbízotti intézményt.

Magyarországon először 1994-ben készítettek valódi régióbeosztást, amely az uniós követelményeknek

megfelelő NUTS2-es szint alapján 6 tervezési-statisztikai régiót hozott létre. A Közép-Magyarországi

Régióba Budapest és Pest megye mellett Komárom-Esztergom, Fejér és Nógrád megye került. Ezzel a

társítással egy hatalmas, több mint 4 milliós régiót alakítottak ki. Ez a régió azonban ebben a formá-

jában sosem működött. Megindultak a régió átszervezésére irányuló törekvések. Ebben a tanulmány-

ban ezt nem kívánom részletezni, de a felsorolt mozzanatokból is jól érzékelhető, hogy a régióépítés

folyamata mindvégig felülről vezényelt folyamat volt, továbbá erős megyei lobbyérdekek mentén zaj-

lott.

Az 1996. évi XXI. törvény döntött a regionális fejlesztési tanácsok létrehozásáról, amely az egyik leg-

vitatottabb eleme lett a területfejlesztés intézményrendszerének.38 A területfejlesztés- és tervezés

fejlődésével egyre nagyobb igény mutatkozott a tervezési-gazdasági körzetek kialakítására. A törvény

egyértelműen pozitív, decentralizációs folyamatot indított el azzal, hogy három térbeli egységben is

(régió, megye és kistérség) tervező, döntéshozó és koordináló intézmények létrehozását tette lehető-

vé. A területfejlesztési tanácsokkal, illetve a területfejlesztési társulásokkal olyan új működési mo-

dellt honosított meg a törvény a magyar közjogban, amelyek eddig szinte teljesen ismeretlen intéz-

ményi társulások voltak. Mezo szinten új intézmények jöttek létre, melyek elsősorban ágazati érde-

kek mentén szerveződtek.

A Központi Régió kialakítása mindig is erős érdekellentétek mentén zajlott, de Budapest és az agglo-

merációs térség gazdasági integrációjának szükségét senki sem kérdőjelezte meg. A regionális fejlesz-

tési tanáccsal új jogi személyiség alakult, így mind a főváros, mind Pest megye hatásköréből át kell

adnia bizonyos feladatokat39. A Közép-Magyarországi Régió a többi régióval közösen tervezési-

statisztikai régióként működött, létrehozásának legfontosabb oka, az uniós támogatási forrásokhoz

való hozzájutás volt. Az Országgyűlés végül egy határozatban40 jelölte ki a tervezési statisztikai régi-

ók pontos határait. A felosztás két fontos rendező elv alapján jött létre:

a régió határok a megyehatárokat pontosan követik,

továbbá a régiók megközelítőleg azonos lakosság-számmal rendelkezzenek.41.

A felosztás a NUTS-rendszer rendezési elveit követte. A határozat továbbra is meghagyta az önkéntes

társulásokat, de a regionális fejlesztési tanácsokkal létrejött a területi (megye és települési önkor-

mányzatok) és a központi kormányzat regionális együttműködésének szervezett fóruma.

38 Az 1996-os területfejlesztési törvény lehetővé tette, hogy önkéntes alapon szerveződjenek a fejlesztési társaságok. Az önkéntesség alapján olyan fejlesztési tanácsok is megalakultak, melyek nem egy régióban működtek. Önkéntes alapon, a megyei lehatárolást figye-lembe véve 5 esetben valódi fejlesztési társulás alakult. Az OTK kötelező jelleggel előírta a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács és a Balatoni Fejlesztési Tanács megalakítását. Ugyanakkor az M6-os és az M56-as útvonalak mentén létrejövő fejlesztési tanácsok már sokkal inkább önkormányzati társulások voltak, amelyek egy vagy több megyére terjedtek ki, gazdasági-, társadalmi szempontból közös érdekek alapján szerveződtek. 39 Ezt a főváros vezetése és a megye is rossz szemmel nézte. A regionális intézmények alacsony intenzitása ezzel is magyarázható. 40 35/1998 Országgyűlési határozat 41 A hét régió közül egyedül a Központi Régió nem illeszkedik bele a sorba, mert a legnépesebb, de egyben a legkisebb területi régió.

91

1999-ben az 1996-os törvény módosítására került sor. A törvénymódosítás legfontosabb következ-

ménye, hogy a korábbi önkéntes tagságot felváltotta a kötelező tagság. A módosítás szűkítette a

regionális tanácsban szavazati joggal részt vevők körét. A kamarák képviselői állandó meghívotti

státuszt kaptak, míg a munkavállalói- és munkaadói oldal az Országos Területfejlesztési Tanács ülése-

in már csak konzultációs jelleggel vehetett részt, és nem volt közvetlen beleszólásuk a Központi Régió

ügyeibe. A törvénymódosítás tehát csökkentette a partnerség keretében a régióban működő szaktes-

tületek és civil szervezetek döntési befolyását.

92 bm idea program

3. A regionális fejlődést meghatározó intézmények A régió kialakulásának rövid bemutatása után annak legfontosabb intézményeit veszem górcső alá, úgy, hogy

bemutatásukkal időrendi sorrendben haladok. Így tudom a régióban bekövetkező regionális fejlődést a leg-

jobban szemléltetni, ezért először a BAFT, majd utána a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács

(továbbiakban KMRFT) intézményi struktúráját mutatom be. Külön fejezetben tárgyalom a 2004-ben módosí-

tott területfejlesztési törvény alapján végbemenő változásokat a KMRFT szerkezetében, illetve a BAFT újbóli

létrehozását. Szintén röviden érinteni kívánom az önkéntes többcélú kistérségi társulásokat. Ez utóbbiak ese-

tében csak a Pest megyei társulásokkal foglalkozom, nem foglalkozom a főváros, mint egy kistérség kérdésé-

vel.

3.1 A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács bemutatása két szempontból is lényeges a Közép-Magyarországi

Régió fejlődésében. Egyfelől a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács jogelődjeként több lényeges

tervezési- és fejlesztési program kezdődött meg a BAFT néhány éves működése alatt. Másodsorban a terület-

fejlesztés módosítását rögzítő 2004. évi LXXV. törvény ismét törvényi szinten tette kötelezővé a BAFT létre-

hozását.

A BAFT 1997. június 27-én alakult meg. A szervezet legfontosabb döntéshozó szerve a 25 tagú42 Tanács (to-

vábbiakban Tanács) és a 7 tagú ügyvezető elnökség lett. A Tanács összetételében meglehetősen jól érvénye-

sült a partnerség elve, hiszen a kamarák, területfejlesztési társulások, valamint a fővárosi önkormányzat

együttesen döntő túlsúlyban volt a kormányzati oldallal szemben. (A BAFT Alapszabálya 1998-1999). A fővá-

ros és térsége az érdekképviseletekkel közösen 17 szavazattal rendelkezett, a kormányzati oldal mindössze-

sen 8 ágazati minisztérium delegáltjával képviseltette magát.

A BAFT a területfejlesztést elsődleges prioritásként szem előtt tartó szakmai testületként működött, ezt bi-

zonyítja területfejlesztési társulások elnökeinek nagyszámú részvéte a 25 tagú Tanácsban. 43A BAFT-ra és

későbbi jogutódjára, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsra is érvényes az a megállapítás,

hogy a főváros meglehetősen alul reprezentált a tanácsban. A BAFT ülései nyilvánosak voltak, az ülésekről

készült jegyzőkönyvek minden állampolgár számára hozzáférhetőek voltak. Ezzel teljesült az egyik legfonto-

sabb ellenőrző feltétel is, a nyilvánosság biztosítása.

A BAFT feladatait az 1996-os területfejlesztési és területrendezési törvény alapján határozták meg. A Tanács

az agglomerációs térség területfejlesztési koncepciójának kidolgozásáért felelős, továbbá közreműködik a

térség területrendezési tervének elkészítésében (BAFT Alapszabály 1998-1999). A 89/1997-es kormányrende-

let alapján azt határozták meg, hogy a budapesti agglomerációba mely települések tartoznak. Ez a kormány-

rendelet tartalmazta a BAFT feladatkörét is. Ezek a következők voltak:

42 A BAFT eredeti alapszabálya 25 tagú tanácsi testületet írt elő, azonban módosításokkal ez végül 26 fős lett. A Tanácsban a kormány pozíciója erősödött. 43 6 fő képviselte az agglomerációs térségben működő területfejlesztést társulásokat, de a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke is helyet kapott a Tanácsban. A Fővárosi Önkormányzatot 2 fő képviselte. (BAFT Alapszabály 1998-1999)

93

a Budapesti Agglomeráció területfejlesztési koncepciójának és a területrendezési tervének kidolgozá-

sa,

az agglomerációs térség társadalmi, gazdasági helyzetének rendszeres vizsgálata és értékelése,

a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának az elkészítése.

Az Orbán-kormány a 2307/1998-as kormányhatározatban a régióktól középtávú gazdaságpolitikai stratégia

kidolgozását kérte, amely az alapját képezi az ország középtávú gazdaságfejlesztési programjának. Az Átfogó

Fejlesztési Terv keretében a BAFT elkészítette az agglomerációs térség helyzetelemezését, majd ennek alap-

ján regionális fejlesztési célokat határozott meg. A BAFT által elkezdett hatáselemzés és regionális stratégia

képezte a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács stratégiai tervének az alapját is.

A BAFT szervezeti felépítése

A BAFT-ban döntéseket a Tanács hozott. Az állandó szavazati joggal rendelkező tanácstagok mellett a BAFT

Alapszabálya és Ügyrendje pontosan meghatározta azon érdekképviseleteket, amelyek állandó tanácskozási

joggal részt vehettek a Tanács ülésein. A döntéseket minősített többséggel – a Tanács összes tagjának 50%-a

plusz 1 szavazattal - fogadták el. Szavazategyenlőség vagy eredménytelen szavazás esetén a vitát újra le

kellett folytatni, ami a munkacsoportok és az Ügynökség ismételt előkészítő munkáját jelentette.

A végrehajtás az ügyvezető elnökség feladata volt. Az elnökség 7 tagú volt, vezetője az elnök, akinek egy

általános alelnöke és egy alelnöke volt. A Tanács döntéseinek előkészítését 3 munkacsoport44 végezte.

Mindhárom munkacsoport 9 fős volt, úgy hogy mindegyikbe 3 főt az önkormányzati társulások, 3 főt a kor-

mány, és 3 főt a kamarák delegáltak. A munkacsoportokra a szakmai háttérmunkák kidolgozása hárult,

amelyben a konszenzusos döntéshozatalnak lényeges szerepe volt. Amennyiben az egyes munkacsoporton

belül egy-egy kérdésben ellenvélemény merült fel, úgy arról írásos jegyzőkönyv készült. Amennyiben viszont

a munkacsoportok között alakult ki nézeteltérés egy-egy kérdésben, úgy az ügyvezető elnökség döntött.

A Tanács munkaszervezetének részeként hozták létre az Ügynökséget. Az Ügynökség, mint nem önálló jogi

személy, javaslattevő, véleményező, koordináló és végrehajtó feladatokat látott el a BAFT-ban. Az admi-

nisztratív feladatokat szintén az Ügynökség végezte. Ellenőrzését a BAFT elnöke, a munkacsoportok és a Ta-

nács együttesen látta el. Mivel a szervezet a BAFT belső részeként működött, ezért költségvetését is a Tanács

határozta meg, vezetőjét pályáztatás útján határozatlan időre a BAFT elnöke nevezte ki. Az Ügynökség veze-

tője szavazati joggal rendelkezett a Tanácsban, és részt vett az ügyvezető elnökségben is. Az Ügynökség

szervezeti működését már saját hatáskörben az Ügynökség igazgatója határozta meg. Az Ügynökség munkájá-

ért, az ott dolgozók munkájáért teljes egészében az Ügynökség igazgatója volt a felelős. A Tanács egyedül az

igazgatóval állt szerződéses munkaviszonyban. Az Ügynökség feladatait az alábbi három pontban lehet össze-

foglalni.

1. Tervezés

44 Tervezési és fejlesztési munkacsoport; gazdasági és pénzügyi munkacsoport; hazai és nemzetközi kapcsolatok munkacsoport.

94 bm idea program

2. Pályáztatás

3. Hazai- és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolat fejlesztése és ápolása.

Anélkül, hogy ezen pontokat részletesen kifejteném, szeretném kiemelni, hogy a Közép-Magyarországi Régió

fejlesztési koncepciójának három fő szimbólumát is a BAFT időszakában dolgozták ki:

Kapu- Híd- Metropolisz-térség építésének szerepkörét.

Szintén a BAFT időszakában keletkeztek a térség közigazgatási szerkezetének modernizációját a mai napig

meghatározó koncepciók, amelyeket így lehet meghatározni:

kiegyensúlyozott térszerkezet,

decentralizált koncentráció

„azonos különbözőség” – az egész térség életminőségének javítása.

Mindhárom feltétel a Közép-Magyarországi Régió stratégiai koncepciójában is megjelenik, jól lehet, hogy ez

idáig nem eredményezett minőségi változást a közigazgatásban. A BAFT koncepciók rámutattak arra, hogy

kiegyensúlyozott térszerkezettel, a térségben megvalósítandó decentralizációs koncentrációval a főváros

és térségének problematikájának kezelésére - mint például a zöldfelületek térségi szintű szabályozása,

vagy az urbanizációs terjeszkedés hatékony kezelése – térségi szintű szabályozás szükséges. Az 1997 és 1999

között működő BAFT a főváros, valamint a főváros környéki települések önkormányzatai számára egy ered-

ményes egyeztetési fórum volt.

A „decentralizált koncentráció” jegyében a főváros körül 6 kistérséget alakítottak ki, amelyekbe a főváros

külső peremkerületei is beletartoztak. Így jött létre az Északi-, a Keleti-, a Délkeleti-, a Déli-, a Nyugati- és

az Észak-Nyugati kistérség. A KSH által készített lehatárolásának nagy előnye volt, hogy térségi szemlélet

alapján készítették el, vagyis a fővárosi peremkerületek a velük határos települések alkottak egy kistérséget.

Így a fővárossal szoros gazdasági kapcsolatban álló települések még közelebb kerültek a fővároshoz. Az így

elkészített lehatárolás tekintettel volt tehát az agglomerációs és a főváros kapcsolatának szerves egységére,

figyelembe vette a főváros vonzáskörzetének a fővároson túlmutató jellegét, továbbá térségi megoldás lehe-

tőségét teremtette meg olyan kérdések esetén, mint például a zöldövezet kérdése.

Ezen felül a BAFT időszakában megszületett stratégiai koncepciók egy nagyon komoly alapot adtak a Közép-

Magyarországi Régió stratégiai és operatív terveihez45. Emellett a BAFT időszakában dolgozták ki a régiót

érintő PHARE 2000 tervdokumentációt is, amelynek segítségével a régió, mint tükörrégió 2001 és 2003 között

PHARE támogatásokat kapott. Az agglomerációs térség bekapcsolódott több nemzetközi projektbe is, amely

nagyban elősegítette a régió nemzetközi kapcsolatainak fejlődését, továbbá az ún. „best practice” átvételét

is.46

45 A 2001-2006-os időszak Stratégiai Terve, valamint a 2001-2003-as időszak Operatív Programja nagy mértékben támaszkodott a BAFT anyagokra. 46 INTERREG 2A és 2C programok keretében.

95

3.2 A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács

A BAFT utódszervezeteként alakult meg a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 1999-ben. A KMR

két legfontosabb intézménye a KMRFT és annak ügynöksége, a Pro Régió Ügynöksége lett. Elemzésemben a

közigazgatásilag releváns kérdésekkel foglalkozom, jól lehet a Közép-Magyarországi Régiót alkotó intézmé-

nyek elsősorban területfejlesztéssel foglalkoznak. A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsot (to-

vábbiakban KMRFT) a régió területfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozására, és végrehajtásá-

ra hozták létre 1999. december 7-én. A KMRFT Alapszabálya tartalmazza hogy a partnerség és decentralizáci-

ós folyamatok keretében a lehető legszélesebb társadalmi csoport bevonásával kerüljön kialakításra a régió

hosszú távú koncepciója.

A KMRFT feladat- és hatásköre: A Tanács önálló jogi személy, gazdálkodását az Állami Számvevőszék, működésének törvényességi felügyelet-

ét pedig a Budapesti Fővárosi Közigazgatási Hivatal látja el. A Tanács működése az Országos Területfejleszté-

si Koncepcióban rögzített területre, a Közép-Magyarországi Tervezési - Statisztikai Régióra terjed ki.

Megvizsgálja és értékeli a régió társadalmi-gazdasági helyzetét, adottságait. Kidolgozza, és elfogadja – az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban – a régió

hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját, annak stratégiai és operatív munkarészeit.

Ellátja a gazdaságfejlesztés területi koordinációs feladatait, egyezteti a kormányzati és a tér-ségi érdekeket.

Pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, javaslatot tesz a he-lyi, a térségi, a központi és a nemzetközi források felhasználásának időbeli ütemezésére.47

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről - az ágazati minisztériumokkal történt szakmai egyeztetést követően - dönt az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó céltámogatásokról.

Dönt a hazai decentralizált támogatási programok régiós előirányzatairól, továbbá e döntések szükséges és indokolt módosításairól.

A rendelkezésre álló források függvényében dönt a programok megvalósításáról, a tervben megfogalmazott programokból munkatervet készít, és dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról.

A területén működő területfejlesztési tanácsok (megyei és kistérségi) programjainak megvaló-sítását a munkaszervezetén keresztül (Pro Régió Ügynökség) támogatja. Részt vesz a progra-mok pénzügyi finanszírozásában is.

A programok megvalósításáról, a pénzügyi támogatások felhasználásáról naprakész nyilvántar-tást vezet. Beszámolási kötelezettsége a területfejlesztésért felelős miniszter felé van.

A források hatékony és szabályszerű felhasználását, és ellenőrzését a programok célkitűzései alapján végzi.

Megállapodást köthet az érintett tárcákkal a régiószintű területfejlesztés, illetve az ágazati célkitűzések és feladatok végrehajtását szolgáló fejlesztési programok finanszírozására.

Véleményezési joga van a területét érintő országos, ágazati és regionális szintű fejlesztési koncepciókról és programokról, továbbá a területét érintő területrendezési tervekről.

Közreműködik az NFT operatív programjainak végrehajtásában Saját forrásokat gyűjthet a működéshez és a fejlesztési programok megvalósításához.

(KMRFT Alapszabálya és Ügyrendje) Jól látható prioritás az uniós és a hazai támogatási források fogadására alkalmas intézményrendszer kiépíté-

se. Az intézményi struktúrát egy a tervezési-statisztikai régió feladataira összpontosító szervezet kialakításá-

ra alakították ki. Ugyan a KMRFT hatáskörébe tartozik a régió humán és gazdasági erőforrásainak fejlesztése,

47 Ez középtávú fejlesztési program elkészítését jelenti, a decentralizációs támogatások felhasználására éves ütemezést készít.

96 bm idea program

a régióban élők életminőségének javítása, a turizmus fejlesztése, továbbá az országhatáron átnyúló regionális

együttműködések kialakítása is, de az ehhez szükséges jogosítványokkal és érdekérvényesítési képességgel

nem rendelkezik.

A KMRFT legfőbb szerve a 19 tagú tanács. A BAFT-tal ellentétben a KMRFT-ban a központi kormányzat túlsú-

lya számottevő. Pest megye 4 képviselőt, míg a főváros 2 főt delegálhat a testületbe. Az érdekképviseletek

állandó meghívottként vehetnek részt az ülésen.

A KMRFT szervezeti felépítése

A Tanácsot egy 4 tagú irányító testület (elnök és a 3 társelnök irányítja48. A Tanácsban az érdemi munkát

bizottságok végzik. A bizottságok létszámát és elnökeinek megválasztását az alapszabály pontosan szabályoz-

za.

A Tanácsban az alábbi 6 állandó bizottság működik, amelyek javaslattevő, döntés-előkészítő tevékenységet

végeznek. :

Gazdasági Bizottság Ellenőrzési Bizottság Stratégiai Tervezési Bizottság Nemzetközi, Európai Uniós és Térségi Kapcsolatok Bizottsága Agglomerációs Bizottság Pályázati Döntés-előkészítő Bizottság

A Gazdasági Bizottság (9 tagú) elsődleges feladata a régió hatáskörébe utalt gazda-ságfejlesztési programok előkészítése és koordinálása, a térségben zajló befektetési programok figyelemmel kisérése. A bizottság aktívan közreműködik a Tanács költség-vetésének tervezésében, továbbá belső szervként vizsgálja a Tanács gazdálkodását és a költségvetésben megfogalmazott célok tervszerű végrehajtását. A bizottság 9 tagú. Az Ellenőrzési Bizottság (5 tagú) feladata a fejlesztési tervek és programok monitoringja, elsősorban a régió költségvetéséből finanszírozott regionális programok értékelése, a támogatások felhasználásának hatékonyságával kapcsolatban. Az Ellen-őrzési Bizottságnak is a feladatkörébe tartozik a Tanács gazdálkodásának felügyelete. A Stratégiai és Tervezési Bizottság (9 fős) alapvető feladata a régió fő fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása. A bizottság javaslatokat és konkrét programokat dol-goz ki a régió fejlesztésére, továbbá értékeli és véleményezi a már kidolgozott prog-ramokat. A bizottság feladata, hogy a Tanács elnökével szoros együttműködésben ér-tékeljen, és a testületnek felterjessze a már konkrét, átdolgozott fejlesztési koncep-ciókat. E bizottság albizottságaként hozták létre a 15 fős Regionális Innovációs Albizottságot, amelynek a feladata a térség innovációs stratégiájának kidolgozása. A Tanács Nemzetközi, Európai Uniós és Térségi Kapcsolatok Bizottságának (7 tagú) feladata a Tanács és az egész régió hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének a ki-építése és továbbfejlesztése. Ennek a bizottságnak feladata a térség uniós kapcsolata-inak a fejlesztése, így a 7 regionális fejlesztési tanács közös brüsszeli képviseletével is a Tanácson belül ez a testület tartja a kapcsolatot. A bizottság készíti el a Tanács éves külpolitikai stratégiáját, különös tekintettel a régió nemzetközi projektjeire. Eb-ben az esettanulmányban nem áll módomban a régió hazai és külföldi kapcsolatrend-szerének részletes bemutatása. Az Agglomerációs Bizottság (9 fős) kezdetben még albizottságként szerepelt a Tanács szervezeti struktúrájában. Az agglomerációs térség szereplői felismerték a jelentősé-gét annak, hogy külön bizottság létrehozása szükséges, mely az agglomeráció egysé-

48 A társelnökök szerepe elsősorban a bizottsági munkákban mutatkozik meg. Korábban 3 alelnöke volt a KMRFT-nek. Ezt a 2005. márciusában elfogadott új Alapszabály és Ügyrend változtatta meg.

97

ges térségi fejlesztésével foglalkozik. Gyakorlatilag ez a bizottság vette át a korábbi Budapesti Agglomerációs Térség szerepét, azonban súlya lényegesen kisebb. A 6 fős Pályázati Döntés-előkészítő Bizottságot hoztak létre, amelynek tagjai a KMRFT elnöke, illetve a többi bizottság elnöke.

A Tanács legfontosabb munkaszervezete a Pro Régió Ügynökség49. Az ügynökség mellett a Tanács további

közhasznú társaságokat is alapíthat, amennyiben feladatai ezt megkívánnák. A munkaszervezetet a Tanács

elnöke irányítja. Az Ügynökség 2000. júniusában alakult meg. Az Ügynökség működéséhez szükséges forráso-

kat a Tanács biztosítja. Az Ügynökség két legfontosabb egysége a Program Iroda és a Pályázati Iroda.

Az Ügynökség legfontosabb feladatai:

Tervezés. Háttérszervezetként támogatja a Tanácsot és annak bizottságait. A regionális ter-vek előkészítése és lebonyolítása is az Ügynökség feladata.

Pályáztatás teljes lebonyolítása az előkészítés fázisától az ellenőrzésig. A térség szereplői (megye, főváros, térségi fejlesztési társaságok) között koordinációs tevé-

kenységet végez, melynek célja az együttműködés fejlesztése a közös érdekek és célok men-tén.

Projektmenedzselés. Összehangolja a térségi és a regionális szintű tervekben a humán és a gazdasági erőforrásokat a környezeti és infrastrukturális feltételekkel. Véleményezi a kistér-ségi fejlesztési terveket, felkérés esetén részt vállal azok kidolgozásában.

A Tanács adminisztrációs hátterének biztosítása.

A KMRFT és a BAFT működésnek leírásából jól látható a területfejlesztési jelleg dominanciája, továbbá a pá-

lyázati források részvételében szerepet játszó intézményi struktúra épült ki. Jól lehet, az intézményi keretek

egy sokkal aktívabb, több területre is összpontosító regionális szervezetek kialakítását is lehetővé teszi, de az

intézmények esetében jól látható törekvés a feladatkörök minimalizálása. Ennek talán legfőbb magyarázata a

szűkös erőforrások. A nagyobb szemléletesség kedvéért a BAFT és a KMRFT működését a 7. táblázatban ha-

sonlítom össze.

3.3 Az együtt vagy külön kérdése

A régió egyben maradása vagy különválása az első regionális lehatárolás elkészítése óta folyamatosan napi-

renden lévő problematika. A kérdésnek döntően nem közigazgatási dimenziója, hanem sokkal inkább politikai

és gazdasági aspektusai a meghatározók. Ebben Pest megye és a Főpolgármesteri Hivatal között meghúzódó

feszültségek, a kommunikáció és az együttműködés alacsony szintje, valamint a kormányzat fejlesztési kon-

cepciójának átgondolatlansága is közrejátszott. A különválás kérdését ugyanis nem lehet csupán gazdasági

okokkal magyarázni, sokkal mélyebbre ható összefüggések vannak e tekintetben. Jelen tanulmánynak nem

feladata ezen okok bemutatása, ugyanakkor röviden ismertetem a régió kapcsán felmerülő regionális lehatá-

rolási koncepciókat.

1. Marad a jelenlegi regionális lehatárolás. Ez a változat tűnik a legvalószínűbbnek, jól lehet a

kormány hivatalosan még nem döntött a kérdésben. Az 1996-os területfejlesztési törvény módosí-

49 A Tanács és az Ügynökség kapcsolatát, valamint az Ügynökség szervezeti felépítését a 4. ábra tartalmazza.

98 bm idea program

tását kezdeményezte 12 szocialista képviselő 2005. februárjában.50 Az Országgyűlés tárgysorba

vette az indítványt, azonban a kérdés nem került napirendre. Demszky Gábor 2005. május 6-án ar-

ról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a kormány döntött a KMR ügyében: marad a mostani regio-

nális lehatárolás. Később azonban kiderült, hogy ez a főpolgármester magánvéleménye volt, a

kormány még nem döntött érdemben a kérdésben (Népszabadság: Demszky álhíre a régió

egybentartásáról). A döntés elnyújtása, az ellentmondó információk, a kormányzat, a megye és a

főváros közötti összhang hiánya a felek közötti bizalmatlanságot növeli, ami csökkenti a térségi

együttműködés lehetőségét.

2. Budapest és Pest megye esetében is kialakítják a gyűrű-régiót. Ez azt jelenti, hogy a megye és a

főváros is egy-egy NUTS2-es szintet alkotna. A fővárosi uniós régiók kitekintésekor már bemutat-

tam a gyűrű-régió problematikáját. Véleményem szerint közigazgatási, gazdasági szempontok

alapján sem szerencsés, ha a főváros és agglomerációs térsége külön közigazgatási egységbe ke-

rülne. A nagyvárosok – különösképpen a fővárosok – vonzása lényegesen túlmutat közigazgatási ha-

tárán, az így keletkező problematikákat nem felnagyítani, hanem tompítani szükséges. Nem be-

szélve arról a sajátságos helyzetről, amelyben Pest megye van – nincsen megyei jogú városa, a

megyei intézmények a fővárosban vannak. Új intézményrendszerek létrehozása felesleges költ-

ségeket jelentene. Olyan új alternatív költségek merülnének fel, amely közgazdasági racionalitá-

sa megkérdőjelezi az egész koncepciót.

Ezen felül a jelenlegi regionális lehatárolás megváltoztatásának megvan az eljárási menete. A le-

határolás megváltoztatását a KSH kezdeményezheti az EUROSTAT-nál. A módosítás indoka: a köz-

igazgatási rendszer radikális átalakítása. Ilyen különleges indok lehet például a közigazgatási szol-

gáltatások modernizációja alkalmával a többcélú kistérségi társulások kialakítása. Ugyanakkor a

kistérségi társulások lehatárolását a megyehatárok alapján készítették el, a magyarországi regio-

nális rendszer alapját képező megyerendszerben jelentős változás nem történt. A regionális leha-

tárolások megváltoztatásának elfogadását az Európai Unió alapos vizsgálat után – EUROSTAT - N+2

év alatt hagyja jóvá. Ez azt jelenti, hogyha 2005. nyarán Magyarország kezdeményezné a jelenlegi

regionális lehatárolás megváltoztatását, akkor a kérdésben az érdemi döntés csak 2008. január 1-

re születne meg, ami azt jelentené, hogy a szétválás csak a 2014 utáni programozási időszakban

volna lehetséges.

A kérdést területfejlesztési szempontok alapján lehet a legjobban megközelíteni. A kohéziós ala-

pokból származó bevételek alakulásáról a 2007-2013 közötti időszakban, továbbá a fejlesztési for-

rások magyarországi megosztásával a Pogátsa Zoltán anyaga részletesen foglalkozik.

3. Nagy-Budapest kialakítása, a vele szoros szimbiózisban élő agglomerációs térséggel. Gazdasági és

közigazgatási szempontból ez a megoldás lenne a legszerencsésebb. Ezt igazolja a funkcionális vá-

rosi térség koncepciója is, amely a főváros és agglomerációjának integrációját mutatta be. Pest

megye térstruktúrájában jelenlévő aszimmetriák a térség fejlődését hátráltatják. A Nagy-

50 A területfejlesztési törvény 2004. évi módosításakor a régió szétválasztása már komolyan felmerült. A Pest Megyei Önkormányzat a 266/2004 KGYH kinyilvánította különválási szándékát a fővárostól. A KMR megmaradása mellett foglalt állást a Fővárosi Közgyűlés 2004. szeptember 20-i ülésnapján.

99

Budapest koncepció egy sokkal szimmetrikusabb térstruktúrát alakítana ki, ugyanakkor Pest megye

megszűntetését jelentené.51 Mivel a magyarországi NUTS rendszer térségi szintjei (1-3) a megye-

rendszerre épülnek, így e koncepció megvalósítása meglehetősen valószínűtlen. Ez ugyanis a meg-

lévő regionális lehatárolásokat nagymértékben megváltoztatná. A Nagy-Budapest koncepció elve-

tésének sokkal valószínűbb magyarázata, hogy nincs meg a politikai szándék a meglehetősen radi-

kális közigazgatási reformlépések meghozatalára.

4. Az uniós támogatások maximalizálása érdekében egy óriás régió létrehozása. Ahhoz, hogy Pest

megye és a főváros továbbra is az első célkitűzésbe tartozzon, egy olyan több megyés óriás régiót

kellene létrehozni, amelynek a lakosságszáma meghaladja a 3.368.000 főt.52 Ez a népesség szám –

a 1059/2003 EK rendelet értelmében – már NUTS1-es szintet jelentene. Az Európai Bizottság nem

támogatja a regionális lehatárolások megváltoztatását, amely az uniós támogatások maximalizálá-

sa érdekében történik. Másrészről a térstruktúra aszimmetriája a jelenlegi lehatárolásnál is komo-

lyabb kihívások elé állítaná a régiót, ami nagymértékben visszavetné a főváros és térségének fej-

lődését.

3.4 Változás a régióban

Az elmúlt időszakban lezajlott változások a decentralizációs folyamatokat erősítik a régióban. A folyamat

még mindig a központi kormányzat által felülről vezényelt, továbbra is elenyésző a helyi kezdeményezés sú-

lya. A skandináv országok példája mutatja talán a legkifejezőbben, hogy a térségi szereplők hálózatosodásá-

nak mekkora szerepe van a térségi integrált feladatellátásban. Putnam és Inglehart kutatásai egyértelműen

igazolták a valódi civil szféra jelentőségét a térségi fejlesztésekben. Itt külön ki kell emelni a valódi szó fon-

tosságát, mivel az elmúlt időszak tapasztalatai sokkal inkább egy ál civil társadalom kialakulását mutatják

Magyarországon.

Röviden összegezni kívánom a területfejlesztési törvény 2004. évi módosításának konzekvenciáit; az önkéntes

többcélú kistérségi társulásokat lehetővé tevő törvény régióra gyakorolt hatását; a KMRFT új Alapszabályának

és Ügyrendjének legfontosabb változásait; az ismét létrehozott BAFT funkcióit és szerepét.

A 2004. évi LXXV törvény, amely az 1996-os területfejlesztési törvény módosítása egy sor lényegi változást

jelentett a régió szempontjából, de áttörő változást nem eredményezett. Egyfelől döntött a Budapesti Agg-

lomerációs Fejlesztési Tanács újbóli létrehozásáról, valamint a NUTS 2-es szintű régiók esetében elhagyásra

került a tervezési-statisztikai jelző, vagyis a továbbiakban egyszerűen a régió elnevezés a használatos.

Ugyanakkor nem került sor a regionális fejlesztési tanácsokban oly erőteljes kormányzati túlsúly megszünte-

tésére, a helyi döntéshozói szint megerősítésére. Ezen felül nem zárult le a régió egyben maradásának vagy

különválásának a vitája, továbbá nem került sor Budapest, mint kistérség problematika megoldására. Pest

megye erősen lobbizott a régió szétválasztása érdekében, a fővárosi önkormányzat pedig a régió 51 Pest megye és a főváros harcában Nagy-Budapest koncepciója is időről időre a középpontba kerül. Amíg Pest megye a gyűrű-régió létrehozása mellett érvelt a 2004-es területfejlesztési törvény módosításának tárgyalásakor, addig a főváros a Nagy-Budapest koncepció létrehozásáért „lobbizott”. Mindkét elképzelés kisebbségi vélemény maradt, sokkal inkább a felek egymás elleni hadviselésének részének tekinthető a megyei, illetve a főváros módosító indítványai. 52 Az óriás régió és az ezzel kapcsolatos számítások a 8. táblázatban találhatók

100 bm idea program

egybentartása mellett érvelt. Az erőteljes kommunikációs offenzíva közepette az Országgyűlés döntése sala-

moni ítéletként is értelmezhető, azonban a szétválás-együttmaradás problémáját nem sikerült hosszú távra

megoldania. A törvénymódosítás lehetővé teszi a régiók organikus továbbfejlődését, támogatja a térségi fej-

lesztési társulások létrejöttét, de nem tartalmaz új elemet a regionális közigazgatás kialakításához, jobban

mondva megteremtéséhez.

Közigazgatási szempontból a módosítás legfőbb újdonsága a BAFT ismételt megalakítása volt, amellyel a fővá-

rosi és agglomerációs térség együttműködésének újabb fóruma, csatornája teremtődött meg.

A területfejlesztési törvény másik lényeges törekvése a területfejlesztési és kistérségi feladatok szabályozá-

sának megteremtése volt a budapesti kistérség esetében. Budapest, mint egy egységes kistérség problemati-

káját nem sikerült megoldani, ugyanakkor a területfejlesztési törvény kimondta: mivel a fővárosban nincsen

többcélú kistérségi társulás, ezért a társulási feladatokat a Fővárosi Közgyűlés látja el. A szabályozás kérdé-

sét ezzel későbbre halasztották, ugyanakkor nem alakítottak ki párhuzamosan futó intézményt.

BAFT ismételten

A területfejlesztési törvény értelmében a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-Magyarországi Régió

Fejlesztési Tanácsa közösen hozza létre a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot. A helyzet abból a

szempontból érdekes, hogy a KMR egésze szempontjából már működik egy regionális intézmény. A BAFT lét-

rehozása tehát egy újabb csatorna kiépítése, a már meglévő egyeztető mechanizmusok mellett. Ugyanakkor a

főváros és a vele szoros szimbiózisban élő települések valóban speciális szabályozást igényelnek, amit sem a

jelenlegi közigazgatási struktúra, sem a KMRFT keretei között működő Agglomerációs Bizottság nem tudott

megoldani. A BAFT újbóli létrehozása tehát egy ígéretes elképzelés, azonban az eredmények értékelése csak

egy későbbi időpontban lehetséges, mivel a szervezet 2005. májusában kezdte meg a működését. A szerve-

zet pénzügyi forrásai meglehetősen szűkek, így az érdemi munka döntően a szervezetben résztvevők hozzáál-

lásán múlik.

A BAFT pénzügyi forrásait három helyről kapja.53

1. Költségvetési forrásból. A decentralizáció jegyében fokozatosan bővülő forrásokra számíthat a szer-

vezet. (A KMRFT példája ezt prognosztizálja)

2. Pályázati források elnyeréséből. Itt uniós és hazai források egyaránt szóba kerülnek.

3. Tagdíjakból.

Ez utóbbi esetében a Fővárosi Önkormányzat és a KMRFT 10-10 millió forinttal támogatja évente a BAFT mű-

ködését.

A BAFT létrehozása tehát mindenképpen mutatja, hogy a főváros és agglomerációs térségének viszonyát ren-

dezni szeretnék. A 258/2004-es kormányrendelet meghatározta azt a 10 kistérségi társulást54, amely telepü-

53 A KMRFT esetében is ugyanilyen eljárás működik. 54 Budaörsi kistérség, Dunakeszi kistérség, Gödöllői kistérség, Gyáli kistérség, Monori kistérség, Pilisvörösvári kistérség, Ráckevei kistérség, Szentendrei kistérség, Váci kistérség, Veresegyházi kistérség.

101

léseit az agglomerációs térséghez sorolja. Ezek a települések tekinthetők a főváros közvetlen funkcionális

térségének.

A BAFT Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Ügyrendjének elemzése után megállapítható, hogy a

régió első olyan intézménye, ahol a térségi szereplők a központi kormányzattal szembeni túlsúlyban

vannak, valamint a főváros és Pest megye, kiváltképp az agglomerációs térség egyenlő súllyal vesz részt.

A 9 fős tanácsba a fővárosi kerületek 3, a pest megyei kistérségi társulások55 3, a főváros, a KMRFT elnöke és

a kormány pedig egy-egy tagot delegál.

A térségi szereplők túlsúlya mellett az állandó meghívotti státusszal rendelkeznek a Tanácsban a térség ér-

dekképviseleti szervei, ugyanakkor az ágazati minisztériumok viszont csak eseti jelleggel vesznek részt az

üléseken.

A BAFT feladata lényegesen nem tér el az 1997-1999 között működő elődszervezet és a KMRFT esetében leír-

taktól. Így ezekre nem térek ki, ellenben bemutatom a BAFT által megoldásra váró új feladatokat. Minden-

képpen ilyennek tartom a térségi fejlesztési koncepciók összehangolását, az innováció térségi szintű fejlesz-

tésének elősegítését. A BAFT - a korábbi hagyományoknak megfelelően – működésében a bizottsági munka

kerül előtérbe. 3 Bizottság került kialakításra:

a) Stratégiai Bizottság: 7 fő

b) Operatív Fejlesztési Bizottság: 7 fő

c) Ellenőrzési és Monitoring Bizottság: 5 fő.

Az első két bizottság a fejlesztési koncepciók összehangolásáért felelős a térségi, a regionális és az országos

tervekkel, míg a harmadik bizottság a szervezet belső működésének ellenőrzését végzi.

A BAFT munkaszervezetként területfejlesztési célokra, továbbá a tanács munkájának előkészítésére, segíté-

sére, valamint az agglomerációs térségre vonatkozó pályázatok koordinálására ügynökséget hozhat létre. A

feladatok és a jogköröket tekintve ez hasonló elven működhet, mint a Pro Régió és a KMRFT esetében.

A BAFT esetében a legfontosabb kérdések egyike, hogy milyen nagyságú támogatásra számíthat a szervezet?

Vajon kap-e megfelelő forrásokat működéséhez, vagy párhuzamos feladatokra létrehozott súlytalan intéz-

mény lesz? Elemzésemben rámutattam arra, hogy regionális szinten a KMRFT keretein belül működik már egy

bizottság, amely az agglomerációs kérdés ügyeivel foglalkozik. Megítélésem szerint az agglomeráció Budapest

funkcionális térségének elválaszthatatlan része, amely térségi szintű együttműködést követel meg. A BAFT

újbóli megalakulásával 2 szempontból is betöltheti ezt a funkciót: egyfelől a korábban betöltött sikeres sze-

repe a térség fejlesztése szempontjából, másrészről a térségi szereplők túlsúlya a központi kormányzattal

szemben. Egyben a főváros és Pest megye képviseletét illetően is relatív egyensúlyi állapotról beszélhetünk.

Mindezek figyelembevételével én úgy gondolom, hogy a BAFT sikeres működése esetén a főváros és funkcio-

nális térségének működését láthatja el hosszabb távon, amely keretei között lehetne Budapest, mint kistér-

ség problematikáját is kezelni. A fővárosnak ugyanis a környező településekkel és kistérségekkel kellene

55 A Gyáli és a Szentendrei kistérségi társulások többcélúak, a Váci kistérségben területfejlesztési célra társultak. E három kistérség képviseli az agglomerációs térség kistérségeit a BAFT-ban. Miakich Gábor Szentendre polgármestere, valamint a Szentendrei többcélú kistérségi társulás elnöke a BAFT alelnöke. A fővárosi kerületeket a VII., XVI. és XXII. kerületek polgármesterei képviselik. A BAFT elnöke Hunvald György VII. kerületi polgármester.

102 bm idea program

többcélú társulásokat létrehoznia. Az ilyen társulásokon belül közös oktatási-, egészségügyi- és további köz-

szolgáltatási funkciókat lehetne ellátni.

Változások a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnál

A változások a meglévő struktúrába illeszkednek, elsősorban a decentralizácios igények, valamint a kistérségi

társulások térségi integrációját szolgálják. A térségi fejlesztési feladatok mellett új elem a kistérségek társa-

dalmi és gazdasági helyzetének javításához nyújtott segítség. A kistérségek támogatása és fejlesztése kiemelt

célként került be a regionális szervezet feladatába. E koncepciók a koncentrált decentralizációs törekvéseket

segítik elő.

Mivel a kormányzati oldal tanácsbeli domináns helyzetén nem változtattak56, így a decentralizációs törekvé-

sek a belső ellenőrzés, illetve a pénzügyi függetlenség megteremésére irányultak. A tanácsi állandó meghí-

vottak körét a KMRFT belső ellenőrzési bizottságának tagjaival erősítették meg. Emellett létrehozták a három

társelnök intézményét, ami a korábbi alelnöki struktúrát szűntette meg. Az utóbbi lépés egyértelmű gesztus-

nak tekinthető a főváros felé, amely képviselője immár a régió társelnöke is egyben.

Sokkal érdekesebb kérdés a KMRFT pénzügyi függetlenségének növelésére irányuló törekvések. A koncepció

azonos a BAFT esetében bemutatott struktúrával. Vagyis a KMRFT központi forrásból, pályázati úton, és tagdíj

formájában kapja bevételét. Ez utóbbi 8 Ft/fő/év (KMRFT Ügyrendje 2005), ami azt jelenti, hogy az illetékes

szervezet 8 forintot köteles évente fizetni a KMRFT-nek a területén lakó minden egyes állampolgár után. A

tagdíjat a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, a többcélú kistérségi társulások és kistérségi fejlesztési ta-

nácsok; a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületek kötelesek fizetni. Nem fizetés esetén a területileg

illetékes Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal eljárhat a KMRFT felkérésére.

A régió egyre jelentősebb pénzügyi források57 fölött rendelkezik, a decentralizációs forrásokat saját hatás-

körben osztja szét, ugyanakkor a területfejlesztési miniszter felé a KMRFT elnökének rendszeres beszámolási

kötelezettsége van.

A bizottsági munka átalakításával – a Regionális Innovációs Albizottság, valamint a Pályázati Döntés-előkészítő

Bizottság létrehozásával – a KMRFT belül is az innováció fejlesztése, a régió tudásközpontú kialakítása kapott

a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt. A Pályázati Bizottság elsősorban az uniós projektek előkészítésében játszik

lényeges szerepet.

Tanulmányomban csak érintettem a kistérségi társulások szerepét, elsősorban az agglomerációs térség vonat-

kozásában. A régió közigazgatási struktúrájának modernizálásakor a kistérségi társulásoknak megkerülhetet-

len szerepet kell kapniuk. A többcélú kistérségi társulások működésével, illetve a kistérségi területfejlesztési

tanácsok szerepével az IDEA Budapest Munkacsoport másik tanulmánya foglalkozik, ezért csak néhány összeg-

ző megállapítást kívánok tenni.

56 A 2004-es területfejlesztési törvény módosítása kapcsán meg kell jegyeznem, hogy az eredeti kormányzati törekvések a partnerség elvének növelését, a térségi szereplők súlyának megerősítését kívánták elérni. 57 2001 és 2002-ben 3 – 3 milliárd forintot 2003-ban 2,3 milliárd forintot, 2004-ben pedig 1,2 és 1,8 milliárd forintot kapott a régió fej-lesztésekre. 2005-ben mintegy 7,2 milliárd forint áll a régió rendelkezésére.

103

A 15 Pest megyei kistérség közül 14-ben jött létre társulás. 12 kistérségben többcélú feladatok ellátá-

sára hoztak létre társulást, 2 kistérség esetében területfejlesztési célokra. A megyében egyedül a

Gödöllői kistérségben nem jött létre semmilyen társulás.

Általánosságban elmondható, hogy a budapesti agglomerációs térségben alakultak meg a többcélú kis-

térségi társulások, amelyeknek a BAFT keretei között a korábbi időszakhoz képest jóval hatékonyabb

térségi együttműködés kialakításra lesz lehetőségük.

A főváros, mint kistérség szabályozása továbbra is várat magára. Ennek egyik megoldása a feladatok

térségi szintű kezelése lehet, amelyre a BAFT alkalmas lehet.

104 bm idea program

Zárszó - javaslatok

A nemzetközi kitekintés alkalmával bemutatott példák legfontosabb üzenete, hogy regionális együttműködés

nélkül ma már egyetlen fővárosi régió sem működhet sikeresen. Az általam bemutatott fővárosi régiókban

eltérő közigazgatási struktúrát alakítottak ki, azonban a térségi szereplők közötti együttműködés elkerülhe-

tetlen.

A gyűrű-régió típusú fővárosok esetén egyértelműen bizonyítható, hogy nem szerencsés megoldás a fővárost

és vonáskörzetét egymástól két különálló közigazgatási struktúrába helyezni. Az uniós fővárosi régiók példája

mutatja, hogy a regionális versenyképesség növeléséhez, illetve a magasabb szintű szolgáltatások bevezeté-

sében a térségi együttműködések jelentős szerepet játszanak. Berlin és Brandenburg között létrejövő kapcso-

latok a gazdaság, a társadalom és a politika egyre szélesebb szegmenseit ölelik át, ami a közigazgatási rend-

szer, továbbá a térség térstruktúrájának fokozatos homogenizációját segíti elő. Ugyanakkor a prágai és a

bécsi gyűrű-régió problematikái a térségi egyenlőtlenségek növekedését, valamint a térség nemzetközi ver-

senyképességének csökkenését eredményezheti. A térségi szereplők közötti együttműködés hiánya, a párhu-

zamos intézményrendszerek a közigazgatási rendszer hatékonyságát kérdőjelezik meg. A különálló közigazga-

tási rendszerek ugyanis nem teszik lehetővé olyan egységes struktúra létrehozását, amely képes térségi szintű

negatív jelenségeket hatékony kezelésére, mint például a szuburbanizáció, a csökkenő zöldfelületek, vagy

akár az úthálózat túlzsúfoltsága és a növekvő közúti forgalom.

Ugyan nem létezik általános megoldás egy hatékony közigazgatási struktúra kialakítására – hiszen mindenütt a

nemzeti sajátosságok a meghatározók -, azonban a térségi szereplők közötti együttműködés fokát erősen

meghatározza a térstruktúra szimmetriája. Ebből a szempontból a Greater London vagy a Pozsonyi régió is

kedvező helyzetben van, mivel a régiót a főváros és vele szoros integrációban lévő agglomerációs térsége

alkotja, vagyis a városi funkcionális térség határa megegyezik a regionális lehatárolással.

A Közép-Magyarországi Régióban nem beszélhetünk egységes közigazgatási struktúráról. A régiót különálló

megyei és fővárosi közigazgatási rendszerek alkotják, de ezeken belül is jelenős aszimmetriák találhatók. A

tanulmányban bemutatott regionális, illetve az agglomerációs térségben létrejövő intézmények alkalmas

szinterei lehetnek a térségi együttműködés és koordináció ellátására, a problematikák közös rendezésére. A

tanulmányomban részletesen bemutatott intézmények azonban feladatkörüket leszűkítik a még mindig ala-

csony összeget kitevő decentralizációs források elosztására, illetve az uniós pályázati rendszerekben való

közreműködésre. A regionális fejlesztési tanácsok túlnyomórészt a döntések végrehajtásában vesznek részt,

mint közreműködő szervezetek.

Ugyan elkészültek a térség stratégiai és operatív programjai, amelyek kidolgozásában a térségi szereplők

részt vettek, a mindennapi életben az együttműködés intenzitása mégis meglehetősen alacsony szintű. Ebben

Pest megye és a főváros együtt vagy különmaradásának immár több éve húzódó kérdése, a kormányzaton

belüli érdekkülönbségek vitájának döntő szerepe van. Súlyos gondnak tartom, hogy nincsen egységes állás-

pont egy kiforrott stratégia kidolgozására, a régió fejlesztésének és közigazgatási szerkezetének harmonizálá-

sára.

105

Javaslatok

Hálózatépítés a régió szereplői között. 2003-ban és 2004. év elején a megye és a főváros közötti

együttműködések megerősödtek, amit a régió együtt maradásának vagy szétválasztásának vitája je-

lentősen meggyengített. Térségi egyeztető fórumként kell működtetni a KMRFT és a BAFT szerve-

zetét, tematikus vitanapok szervezése indokolt. Ebben a régió kistérségei is aktív szerepet tudnak

játszani. Az organikus régiófejlődésnek nagyon komoly alapja, beágyazottsága kell hogy legyen. Ezt

az alapot a térségi szereplők: a főváros és kerületei, a megye és a kistérségi társulások adják.

A BAFT intézményének tényleges feladatkörrel és pénzügyi forrással való ellátása. A régió egyik

legfontosabb hosszú távú koncepciója a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének ország-

gyűlési elfogadása, ami egy hatékony és jól előkészített helyi egyeztetési fórum alapján készülhet el.

A BAFT és a területén működő települések mielőbbi érdeke, hogy a térség egészére nézve átfogó te-

rületrendezési majd területfejlesztési koncepciót fogadjanak el, amely szabályozó megoldásként

szolgál olyan kérdésekre, mint az egyre fogyó zöldövezet kérdése.

A szolgáltatások harmonizálása hosszú távon a közigazgatási struktúrák különbségének csökkené-

sével jár. A Budapesti Közlekedési Szövetség régóta halogatott létrehozása, vagy az elővárosi vasút-

rendszer, a horizontális közlekedési útvonalak fejlesztése megítélésem szerint lényegesen túlmutat-

nak egyszerű fejlesztéspolitikai koncepciókon. Itt ugyanis a hagyományos megyei közigazgatási struk-

túrákon átlépő, térségi szolgáltatás jön létre, amelyet regionális szinten lehet kezelni.

A párhuzamosan futó és felesleges kapacitások megszüntetése. Az ivóvízbázis védelme, vagy a

szennyvízcsatornák kiépítése, továbbá a nagyköltségű szennyvíztisztítók megépítése térségi összefo-

gást igényel. A főváros ivóvízkészletének túlnyomó része Pest megyében található, ugyanakkor a fő-

városi csatornák kapacitása az agglomerációs térség igényeit is ki tudja elégíteni. A feladatok térségi

szintű megosztása indokolt. Ennek egyik jó példája lehet például a (várhatóan) 2007-2013 között

megvalósuló szennyvíztisztító.58 Törekedni kell, hogy a drágán kiépített és magas költségű egyéni ön-

kormányzati rendszerek helyett, az egész térség igényeit kiszolgálni képes beruházások valósuljanak

meg.

Decentralizált koncentráció felgyorsítása. Ennek egyik legfontosabb bázisa a többcélú kistérségi tár-

sulások lehetnek. A fővárossal szemben ugyan ellenpólusok létrehozása a régión belül nem lehetsé-

ges, viszont törekedni kell egy-egy térség integrált gazdasági és közigazgatási fejlesztésére. Ez alatt

azt értem, hogy a szakképzési centrumokat tudatos tervezés után szükséges kialakítani. Ebben a KMR-

ben kialakítandó speciális klasztereknek is nagy szerepük lesz. Vagyis speciális szaktudással és kép-

zéssel lehetséges a decentralizált koncentrációt felgyorsítani. A kormányzat már megtette ennek

kezdő lépéseit azzal, hogy a kistérségi központokat a közszolgáltatások bázisává teszi. A közigazgatási

modernizáció keretében minden kistérségben okmányiroda működik 2005 végére.

Arányos képviselet a regionális és térségi intézményekben. A BAFT az egyetlen térségi szervezet,

ahol a főváros és Pest megye azonos súllyal van jelen, továbbá a helyi és térségi szereplők többség-

ben vannak a központi kormányzattal szemben. A KMR intézményében is szükséges lenne a kormány-

58 Kohéziós Alapból valósulna meg, mintegy 120 milliárd forint értékben

106 bm idea program

zati túlsúly megszüntetése, továbbá a főváros és a megye közötti erőviszonyok kiegyenlítése. Organi-

kusan fejlődő, eredményes regionális működés addig nem alakul ki a KMR-ben, amíg a főváros nem

veszi át a motor funkcióját. Budapestnek, a főváros vezetésének meg kell értenie, hogy az agglome-

rációs térség és Pest megye tudatos fejlesztése nélkül a regionális versenyben lemarad a többi fővá-

rosi régióval szemben. A fővárosnak a regionális fejlődés irányítását magához kell ragadnia, amivel

politikai és gazdasági súlya is tovább növekszik. Pest megyének és a megyei településeknek fel kell

ismerniük, hogy felzárkózásuk záloga a fővárossal való együttműködés a térségi feladatokban.

A decentralizáció tovább erősítése. A jelenlegi törekvések elégtelen volta nemhogy elősegítette a

regionális szerveződések fejlődését, hanem komoly konfliktusokat idézett elő a térségi szereplők kö-

zött. A központi kormányzattól a régiók részére átadott hatáskörök száma még mindig kevés, a de-

centralizációs források kisebb volumenű59 pályázatokhoz biztosítanak csak forrást. Ezért több felada-

tot kell a régiók szintjére telepíteni60, amihez a régiók pénzügyi önállóságának a növelése szükséges.

A többcélú kistérségi társulásokat pénzügyi ösztönzőkkel kell tovább erősíteni.

Felhasznált irodalom .

Ágh, Attila: Budapest Stratégiai Fejlesztésének Programja. Budapest, mint regionális főváros. Kézirat 2005

Ágh, Attila – Rózsás, Árpád – Zongor. Gábor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon. Jótár, a TÖOSZ módszertani füzete. 2004

Berg, Leo Van Den – Drewett, Roy – Klaassen, Leo H. . Rossi, Angelo –Vijverberg, Conelius H. T: Urban Europo Vol I. : A Strudy of Growth and Decline, Oxford,

Berry, Brian J. L (Ed): Urbanization and Counterurbanization, Sage, 1976 Bibó, István: A jó közigazgatás problémája. Válogatott tanulmányok, Magvető 1994 Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács Ügyrendje és Alapszabálya. (módosításokkal kiegészítve)

1997-1999 Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács Szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje.

2005. május Enyedi György (szerk.): Magyarország település-környezete. Magyarország az ezredfordulón. Magyar

Tudományos Akadémia. 2000 Enyedi György: Regionális folyamatok a posztszocialista Magyarországon. Magyar Tudomány, 9.

szám.2004 EU capital cities study 2004. Greater London Enterprise 2004 Fischer, Manfred: Metropolitan innovation systems: theory and evidence from three metropolitan

regions in Europe; Springer, Berlin 2001 Dieringer, Jürgen – Lindstrom, Nicole: The Europeanization of Regions in EU-Applicant Countries – A

comparative analysis of Hungary, Poland, Romania and Slovenia. Paper for the 7th EACES Conference in Forli, 2002. június

Dudás, Ferenc- Sárosi, Magdolna-Virág, Rudolf: Önkormányzati együttműködés és társulás Közgazda-sági és Jogi Könyvkiadó. 1998

Harmadik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról. Európai Bizottság 2004 Henning, Roger – Dřlvik, Tor: Regional governance in the Nordic capital areas; Stockholm 2001 Kertész Krisztián: Felzárkóznak-e a kevésbé fejlett országok az Európai Unióban, vagy a felzárkózás

csak bizonyos régiókra terjed ki? ICEG tanulmány 2003 Kovács, Róbert: A településszerkezet és a közigazgatási rendszer inkonzisztenciája - a

szuburbanizáció példáján, Budapest térségében. Ph.D dolgozat 2003 Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Alapszabálya és Ügyrendje (a módosításokkal ki-

egészítve) 2005. március

59 Pár milliós támogatásokra pályázhatnak a KMRFT-nél az egyes kistérségek, vagy önkormányzatok. Például bicikli út megépítése. 60 Az 1075/2004-es kormányhatározat a nem megyei szintű területi államigazgatási szerveket regionális szerkezetbe kívánja átalakítani.

107

Perger, Éva: A főváros és „környéke” régióként való értelmezése, a „központi” régió problémája Kéz-irat 2003

Rechnitzer János: A városhálózat és a régiók formálódása. Magyar Tudomány, 9. szám. 2004. Saskia, Sassen: The Global City. Princeton University Press 1991 Schneider, Gábor: A Közép-Magyarországi Régió intézményi fejlődése. Esettanulmány 2004 Szegvári, Péter: Közigazgatás és a helyi önkormányzatok: intézményrendszer, trendek, elképzelések.

IDEA Kiadvány 2003 Szente, Zoltán: A regionális önkormányzatok lehetséges feladat- és hatáskörei. Régió, Közigazgatás,

Önkormányzat – MKI 2001 Tosics, Iván: Gondolatok a KMR egybentartásáról. Kézirat 2005 Travers, Tony: Decentralization London style: the GLA and London governance; Regional Studies 2002 Zoltán, Zoltán: Megye vagy tartomány?; Comitatus 1997. január Zsúgyel, János: Berlin és Brandenburg tartományok együttműködési gyakorlata a regionális fejlesztés

és tervezés területén. Kézirat 2005

Jogszabályok:

Törvényjavaslat a KMR szétválasztásáról. 2005. február. Törvényjavaslat a Budapesti Agglomerációs Területrendezési Tervéről (T/13673 2004) 2004. évi CVII. Törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2004. évi LXXV. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1059/2003-as EK rendelet – NUTS rendszer szabályozása 21/2001 OGY határozat a decentralizált források regionális elosztásának mértékét szabályozza 1999. XCII törvénymódosítás – a 7 statisztikai régió lehatárolásáról, valamint a regionális fejlesztési

tanácsok kötelező létrehozásáról 199935/1998 OGY határozat – Országos Területfejlesztési Koncepció 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Internetes források:

www.kozpontiregio.hu in: A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2001-2006 A Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja 2001-2003 A Közép-Magyarországi Régió Térstruktúrája A Közép-Magyarországi Régió Regionális Akcióterve A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013 A Közép-Magyarországi Régió Hírújsága -KaMeRa

http://epp.eurostat.cec.eu.int/ in:

Regional GDP per capita in the EU 25. (07.04. 2005)

Az uniós fővárosi régiók bemutatására használt internetes oldalak:

Berlin-Brandenburg www.berlin.de

Bécsi Régió www.ecoplus.at www.wien.at

Greater London www.london.gov.uk www.lda.gov.uk

108 bm idea program

Ile de France www.ildefrance.fr www.parispref.gouv.fr www.paris.fr

Stockholmi Régió www.sll.se www.stockholm.se Region of Uusimaa www.hel.fi www.helsinkichamber.fi www.te-keekus.fi Pozsonyi régió www.rda-ceda.net www.savio.sk Prágai Régió www.mpo.cz www.czechinvest.org www.strukturalni-fondy.cz

Egyéb forrás, újságok:

Népszabadság: Demszky álhíre a régió egybentartásáról, 2005. május 6 KaMeRa – a KMR hírújsága

109

Táblázatok 1. Táblázat. Az Európai Parlament és Tanács által közösen meghatározott regionális lehatárolások

Szint

Lakosságszám

Legalább

Lakosságszám

Legfeljebb

NUTS 1 3 millió 7 millió

NUTS 2 800 000 3 millió

NUTS 3 150 000 800 000

2. Táblázat Greater London és az Ile-de France Régió intézményszerkezetének bemutatása Greater London Ile-de-France Region

Választott regionális intézmény GLA – Greater London Authority

(Greater London Hatóság) Regionális Tanács

Résztvevők/ létszám London főpolgármestere és a Londoni Közgyűlés 25 tagú testület

Választott képviselők 209 képviselő

Választás módja Direkt61 és indirekt Közvetlen Policy making GLA Szakbizottságok62

3. Táblázat A Greater London gazdasági fejlettségét bemutató főbb adatok

Régió A régió GDP-je összesen

(millió euró)

GDP vásárlóerő paritá-

son mérve

Foglalkoztatottsági ráta

%-ban

Greater London

Inner London

Outer London

331.419

216.637

114.782

394.912

192.774

102.138

70,9

EU 25 9.626.056 9.626.056 62,8

Forrás: Eurostat 4. Táblázat Berlin Brandenburg tartományok lakosságának és népsűrűségének adatai

Régió Lakosság (ezer fő) Népsűrűség (fő/km2)

Berlin 3386 3798,0

Brandenburg 2597 88,1

Közép-Magyarország 2830 409,1

EU-25 454349 114,2

Megjegyzés: Berlin lakossági és népsűrűségi adataiból is jól látszik, hogy külön álló kategóriát képez az Euró-pai Unióban. Még nem világváros, de gazdasági, kulturális és regionális központként kiemelkedik a térség többi fővárosa közül. A berlini térség igazi világvárossá alakulásához azonban Berlin és Brandenburg tartomá-nyok egyesülése szükséges. 61 A 25 tagú testület 14 tagját a 32 kerület delegálja, úgy, hogy 1-1 képviselőt 2 vagy 3 kerület közösen választ meg. 11 képviselőt köz-vetlen módon választja a lakosság. London polgármestere, akit 2000 óta szintén közvetlenül választanak meg a londoniak – a GLA elnö-ke is egyben. 62 A Regionális Tanács elnöke mellett 15 fős elnökhelyettesi testületet működik, amelynek tagjai egy-egy szakpolitikai bizottság műkö-désében is részt vesznek. Az egyes bizottságok a döntés-előkészítésben, továbbá a szakértők bevonásában játszanak jelentős szerepet.

110 bm idea program

Berlin-Brandenburg tartományok és a KMR foglalkoztatási szerkezetének összehasonlítása

Régió Mezőgazdasági foglal-

koztatottság (%)

Ipari foglalkoztatottság

(%)

Tercier foglalkozta-

tottság (%)

Berlin 0,6 19,3 80,1

Brandenburg 4,2 28,4 67,4

Közép-Magyarország 1,8 26,3 71,9

EU-25 5,4 28,8 65,8

Forrás: Eurostat Megjegyzés: Berlinben kimagaslóan magas a tercier szektorban dolgozók aránya. Brandenburg tartomány fog-lalkoztatottsági szerkezete alapján a tudásalapú társadalom, a kutatás-fejlesztésen alapuló magas hozzáadott értékű struktúra még nem alakult ki. E tekintetben a Közép-Magyarországi Régió sokkal kedvezőbb helyzetben van. 5. Táblázat A Prágai Régió lakosság és népsűrűségi adatai

Régió Lakosság (ezer fő) Népsűrűség (fő/km2)

Prága városa 1,161 2,342

Közép-Magyarországi Régió 2830 409,1

EU-25 454349 114,2

Foglalkoztatottság megoszlása

Régió Mezőgazdasági

foglalkoztatottság

(%)

Ipari foglalkoztatottság

(%)

Tercier foglalkozta-

tottság (%)

Prága városa 0,38 22,01 77,6

Közép-Magyarországi Régió 1,8 26,3 71,9

EU-25 5,4 28,8 65,8

Forrás: Eurostat 6. Táblázat A Pozsonyi térség demográfiai adatai

Régió Lakosság (ezer fő) Népsűrűség (fő/km2)

Pozsonyi Régió 599 301

Pozsony városa 428 1,164

Közép-Magyarországi Régió 2830 409,1

EU-25 454349 114,2

A Pozsonyi térség foglalkoztatottsági szerkezete

Régió Mezőgazdasági

foglalkoztatottság

(%)

Ipari foglalkoztatottság

(%)

Tercier foglalkozta-

tottság (%)

Pozsonyi Régió 1,5 23,4 75,1

Közép-Magyarországi Régió 1,8 26,3 71,9

EU-25 5,4 28,8 65,8

111

A Pozsonyi régió gazdasági adatai

Régió A régió GDP-je

összesen (millió

euró)

GDP vásárlóerő

paritáson (PPS)

mérve

GDP/EU 25 átlag

(PPS) %-ban

Munkanélküliségi

ráta %-ban

Pozsonyi Régió 6.692 15.220 119,7 8,8

Forrás: Eurostat 7. Táblázat A KMRFT és a BAFT működésének összehasonlítása

KMRFT BAFT (1997-1999)

Illetékesség A Közép-Magyarországi Régió

egész területe

Budapest és agglomerációs térsége.

(89/1999 korm. rend alapján)

Feladatkör Döntően területfejlesztési kon-

cepciók kidolgozása; a régiót érin-

tő pályázatokban a közreműködés

Területfejlesztési koncepciók kidol-

gozása az agglomerációs térségre,

később az egész régióra

A két tanács összetétele – avagy

mennyiben érvényesül a part-

nerség és a szubszidiaritás elve

20 tagú tanács – valójában 19 tag

Ágazati minisztériumok 13 dele-

gált – erős kormányzati túlsúly

25 tagú tanács – valójában 26 tag

Ágazati minisztériumok 8 delegált –

a térségi szereplők és az érdekkép-

viseletek túlsúlya (17 delegált ösz-

szesen)

Érdekszövetségek részvéte a

tanácsi munkában

Állandó meghívottak Döntő többségük szavazati joggal

rendelkezett

Pest megye és a főváros képvise-

lőinek az aránya

4 / 2. A megye a fővároshoz ké-

pest kétszer több delegáltat küld

a tanácsba.

7 / 263 Lényegesen nagyobb szavaza-

ti joggal rendelkezik a megye

A tanácsok működése Kezdetben 5 bizottság

Jelenleg 6 bizottság és egy albi-

zottság

3 Munkacsoport

A tanácsok munkaszervezetei Pro Régió Ügynökség közhasznú

társaságként

Ügynökség. A tanács közvetlen alá-

rendeltségében

Ellenőrzés:

Gazdasági

Törvényességi

Állami Számvevőszék

Fővárosi Közigazgatási Hivatal

Állami Számvevőszék

Fővárosi Közigazgatási Hivatal

63 A Pest megyei delegáltak magas számát a 6 önkormányzati területfejlesztési társulás adta. Ezek székhelye a megyében található vagy a Pest megyei Önkormányzathoz köthető.

112 bm idea program

A KMRFT és a BAFT működésének összehasonlítása

A LXXV. tv alapján létrejövő vál-

tozások és újdonságok

KMRFT BAFT

Illetékesség A Közép-Magyarországi Régió

egész területe

Budapest és 10 kistérségi társulás

258/2004-es korm. rend alapján)

Feladatkör Döntően területfejlesztési kon-

cepciók kidolgozása; a régiót érin-

tő pályázatokban a közreműködés

Területfejlesztési koncepciók kidol-

gozása és összehangolása az agglo-

merációs térségben.

A két tanács összetétele – avagy

mennyiben érvényesül a part-

nerség és a szubszidiaritás elve

20 tagú tanács – maradt a 19 tag

Nem változott a kormányzat és a

térségi szereplők közötti arány

9 tagú tanács

3 tagot a fővárosi kerületek; 3 tagot

a kistérségi társulások; 3 tagot a

főváros a KMRFT és a kormány dele-

gál

Érdekszövetségek részvéte a

tanácsi munkában

Állandó meghívottak Állandó meghívottak

Pest megye és a főváros képvise-

lőinek az aránya

4 / 2. Nem történt változás Egyenlő.

A tanácsok működése 6 bizottság és egy albizottság 3 bizottság

A tanácsok munkaszervezetei Pro Régió Ügynökség közhasznú

társaságként

Ügynökség – közhasznú társaságként

Ellenőrzés:

Gazdasági

Törvényességi

Állami Számvevőszék

Fővárosi Közigazgatási Hivatal

Állami Számvevőszék

Fővárosi Közigazgatási Hivatal

113

8. Táblázat Az óriásrégiót bemutató számítás

Változatok a Közép-Magyarországi Régióra Egy főre jutó

GDP, PPS

(1998-2000 évek

átlaga) az

EU-15 EU-25 Pest

Fejé

r

Kom

árom

-E.

Nóg

rád

Hev

es

Jász

-N.-

Sz.

Bács

-K. Terület

(km2)

Népesség

(fő,

2002.12.31.)

átlagának %-

ában

● 6 919 2 824 754 73,1 81,0

● ● 11 278 3 253 163 71,0 78,7

● ● 9 184 3 140 269 69,9 77,4

● ● 9 463 3 044 201 69,8 77,3

● ● 10 556 3 149 783 69,2 76,6

● ● 12 501 3 240 901 68,0 75,3

● ● 15 364 3 368 870 66,8 74,0

● ● ● 13 100 3 369 230 66,5 73,6

● ● ● ● 18 682 3 785 377 62,8 69,6

● ● ● ● ● 27 127 4 329 493 59,2 65,5

Budapest

és

● ● ● ● ● ● ● 33 751 5 073 417 57,8 64,0

Magyarország 93 030 10 142 362 48,0 53,2

Megjegyzés: A Pest megyével határos megyék fejlettségi és lakosság száma alapján készített számítás, amely

bemutatja, hogy hány megyével kellene még a jelenlegi KMR-t felduzzasztani ahhoz, hogy a régió fejlettsége

ne haladja meg az EU-25-ök fejlettségének 75%-át. Ez esetben elméletileg a KMR továbbra is az első célkitű-

zésből jutna uniós forrásokhoz.

114 bm idea program

Ábrák 1. Ábra Az Ile-de-France Régió

2. Ábra Bécs és gyűrű-régiója, továbbá a szomszédos régiók - a Pozsonyi térség

115

3. Ábra A Közép-Magyarországi Régió térszerkezete

A rácsos gyűrűs szerkezet ábrázolása. Kiindulási pont a főváros belső magja.

116 bm idea program

4. Ábra A KMRFT és a Pro Régió funkcionális kapcsolata, az Ügynökség szervezeti struktúrája

Forrás: Pro Régió Ügynökség