5. előadás A hálózati réteg feladatai Aszinkron Átviteli Mód (ATM)
description
Transcript of 5. előadás A hálózati réteg feladatai Aszinkron Átviteli Mód (ATM)
5. előadásA hálózati réteg feladatai
Aszinkron Átviteli Mód (ATM)
A hálózati réteg feladatai - útvonalkeresés és forgalom
menedzsment
Áttekintés, fogalmak
az útvonalválasztás feladata, fogalma útvonalválasztás klasszikus csomagkapcsolásos és
kapcsolat orientált hálózatokban főbb útvonalválasztási alapelvek az útvonalválasztás megvalósítása forgalom menedzsment, hívásengedélyezés
Útvonalkeresés
a feladat: a felhasználó adatforgalmát a másik végpontig irányítani, esetleg több hálózaton keresztül
?
Útvonalkeresés
eddig: az adatkapcsolati réteg két végpont közötti átvitelt biztosít
új kihívások az útvonalválasztás során a hálózati topológia ismerete/megismerése az - valamilyen szempontból - optimális útvonal
kiválasztása szolgálatási minőség biztosítása az útvonalon
Útvonalkeresés: klasszikus csomagkapcsolás
útvonalválasztás és csomagtovábbítás: csomagonként
az egyes csomagok nem biztos hogy ugyanazon az útvonalon haladnak
ezért: a két végpontban mechanizmus szükséges a csomagok sorrendhelyes vételéhez
Internet: a TCP protokoll végzi ezt a csomagonkénti feldolgozás nagy késleltetést
okozhat flexibilis, nagy kihasználtságot eredményez robosztus: egy közbülső csomópont kiesése nem
akadályozza meg a kommunikációt
Útvonalkeresés: összeköttetés-orientált
tipikusan: ATM a kommunikáció előtt összeköttetés épül fel minden adat ugyanazon az útvonalon halad az útvonalválasztásra a kapcsolat
felépítésekor (egyszer) kerül sor hátrány: kevésbé jó kihasználtság előny: a sorrendhelyes adatátvitel kevésbé robosztus: egy csomópont kiesése a
rajta keresztül haladó forgalmat érinti
Egyéb szempontok
komplex feladat: a kapcsolat fenntartása, üzenetek sorba rendezése
a csomagkapcsolt elvű IP a komplexitást a végpontokba, a transzport rétegbe helyezi
az összeköttetés orientált ATM a hálózatba, a hálózati csomópontokba helyezi a komplexitást
az IP megoldás olcsóbb
Útvonalválasztási alapelvek
Központi útvonalválasztás a hálózat topológiáját központi egység tárolja az útvonalak meghatározása itt történik nagy mennyiségű adat tárolása, mozgatása a központi egység késleltetve szerez tudomást
a topológia változásairól, nagy hálózatban nem hatékony
előny: a topológia felderítésére nem szükséges külön algoritmusokat alkalmazni
Útvonalválasztási alapelvek
Elosztott útvonalválasztás az egyes csomópontok csak a szomszédaikat
ismerik az útvonalválasztáshoz először a topológia
felderítésére van szükség nincs központi egység, flexibilis, tetszőleges
méretű hálózatban a topológia felderítése időt vesz igénybe és
terheli a hálózatot
Útvonalválasztási alapelvek
Statikus útvonalválasztás két végpont között minden esetben ugyanazon
útvonalon halad az adat nem veszi figyelembe a hálózat forgalmát,
szuboptimális útvonalDinamikus útvonalválasztás az útvonal kiválasztását a hálózat változó
paraméterei (forgalom) is befolyásolják az optimális útvonalak a hálózat állapotától
függnek a hálózati információt állandóan frissíteni kell
Útvonalválasztási alapelvek
Bufferelt útvonalválasztás a csomópontokban a csomagok várakozhatnak
egy tárolóban lassabb algoritmusok esetén előnyösBuffer nélküli útvonalválasztás a csomópontok nem tárolják a csomagokat a csomagot azonnal továbbítani kell (még ha
nem optimális útvonalat is eredményez) „forró krumpli” algoritmusok
Útvonalválasztási alapelvek
Hierarchikus útvonalválasztás a csomópontok különböző hierarchikus
csoportokba osztva útvonalválasztás csoportonként, a felsőbb
hierarchiájú csoportoktól kezdve
Az útvonalválasztási probléma
Gráfelméleti feladat adott topológián melyik az optimális útvonal A-ból B-
be? az élek (fizikai összeköttetések) súlyozva
– additív mértékkel: az adott paraméter az útvonal mentén összeadódik késleltetés, csomagvesztési valószínűség logaritmusa
– „bottleneck” mérték: az útvonal mentén a legkisebb érték a meghatározó pl. elérhető sávszélesség
gráfelméleti algoritmusok: Dijkstra, Bellmann-Ford
Megvalósítási feladat hogyan lehet a topológiát felderíteni hogyan kell a topológia információt tárolni
Az útvonalválasztási probléma
A topológia felderítése elárasztás (flooding): minden csomópont HELLO
üzenetet küld a szomszédainak, így minden csomópontban rendelkezésre áll a topológiai térkép, az üzenetek tartalmazzák hogy melyik csomópontokon haladtak keresztül
az összeköttetések vizsgálatához ECHO üzeneteket küldenek a csomópontok, ebből késleltetési viszonyokra lehet következtetni, tartalmazhat terheltségi információt is
az így felderített topológia alapján routing táblák: adott feladó és címzett esetén a legrövidebb úthoz melyik szomzédos csomópontnak kell továbbítani a csomagot
a feltérképezés adott időközönként ismétlődik
Útvonalválasztási eljárások
ATM PNNI (Public Network to Network Interface,
nyilvános hálózati interfész) útvonalválasztásIP OSPF (Open Shortest Path First, legrövidebb
útvonal) a jövőben: QOSPF, szolgáltatás minőségi
kritériumokat figyelembe vevő útvonalválasztás
Forgalom menedzsment
a különböző alkalmazások különböző minőségi elvárásokat támaszthatnak a hálózattal szemben (késleltetés, sávszélesség, adatvesztés, stb.)
ha a hálózat garantálja ezeket, nem minden forgalmat engedélyezhet (hogy a többi felhasználó igényeit ki tudja elégíteni)
a hívásengedélyezés (CAC, Connection Admission Control) során a hálózat eldönti, hogy adott igényű forgalmat beenged-e a hálózatba
Hívásengedélyezés
nincs buffer a hálózati csomópontban: cellavesztési valószínűségre korlát: a pillanatnyi összforgalom kisebb legyen mint a kapacitás, illetve egy maximális értéknél nagyobb valószínűséggel ne legyen nagyobb az összforgalom
a források ismeretében tervezhető buffer a csomópontban: késleltetési és
csomagvesztési paraméterek is tervezhetők forgalom formázás: a forrás ne generáljon
„váratlan” adatfolyamot, a minőségi paraméterek biztosíthatóvá váljanak
a szolgáltatási minőségről, hívásengedélyezésről és forgalom formázásról bővebben az ATM -nél lesz szó
Aszinkron Átviteli Mód (ATM)
Az előadás kivonata
bevezetés, fogalmak az ATM-ről általánosan az ATM felépítése, működése szolgáltatási minőség az ATM -ben az Internet Protokoll és az ATM együttműködése kétirányú többpont-többpont kapcsolatok ATM -ben
Legfontosabb fogalmak
összeköttetés orientáltság virtuális út, virtuális kapcsolat ATM kapcsolás szolgáltatási minőség, szolgáltatási osztályok ATM adaptációs réteg IP ATM felett: természetes mód LAN emuláció
Szabványosítás
a nyolcvanas évek: igény egy egységes nemzetközi távközlési szabványra, amely mindenféle lehetséges átviteli igényt kielégít
ITU-T nyilvános hálózati ATM szabvány
ATMforum: cégekből álló szervezet, a szabványok, ajánlások kidolgozója
Mi az ATM?
Asynchronous Transfer Mode (Aszinkron Átviteli Mód)
CCITT - ITU- T definíció:
„Olyan átviteli módszer, amely az információt fix méretű cellákba rendezve továbbítja; aszinkron abban az értelemben, hogy egy felhasználó információs cellái nem periodikusan keletkeznek.”
Mi az ATM?
technológiailag: a csomagkapcsolás továbbfejlesztése (összeköttetés-orientált)
• összeköttetés orientált: garantálható sávszélesség és késleltetés
• csomagkapcsolás: rugalmas, szakaszosan érkező forgalom hatékony kezelése
kapcsolási és multiplexálási technika rövid, 53 byte -os csomagok (5 byte fejléc) egységes csomagformátum minden adattípusra mindenféle szolgáltatást támogat (kép, videó, hang, adat), lehetőség jövőbeli alkalmazások átvitelére
Mi az ATM?
szolgáltatási minőség (Quality of Service, QoS) biztosítása statisztikus multiplexálás, börsztös források támogatása jó hálózat kihasználtság nagy átviteli sebesség, gyors kapcsolás LAN, WAN technika, ATM to the desktop
Az ATM hálózat elemei
ATM kapcsolók: az ATM cellák irányítását végzik a hálózatban, részt vesznek az összeköttetések felépítésében, lebontásában
ATM végpontok: ATM adapter kártyával ellátott készülékek: munkaállomások, routerek, LAN kapcsolók, videó berendezések, stb.
két kapcsoló között: ATM hálózati interfész (Network to Network Interface, NNI)
végpont és kapcsoló között: felhasználó és hálózat közti interfész (User to Network Interface, UNI)
Protokoll architektúra
ATM adaptációs réteg (AAL)
felsőbb rétegek
vezérlési sík
felsőbb rétegek
felhasználói sík
control adat
ATM réteg
fizikai réteg
Az egyes rétegek feladatai
ATM adaptációs réteg: átviteli hibák javítása a felsőbb rétegekből érkező adategységek
feldarabolása vagy összeillesztése időzítési feladatok (ahol szükséges)ATM réteg: kapcsolatok felépítése, fenntartása, lebontása ATM cellák továbbítása a hálózatbanFizikai réteg: a fizikai összeköttetés biztosítása tipikusan SDH/SONET, vezetéknélküli (pl.
Hiperlan2)
Az ATM cella
GFC VPI
VPI VCI
VCI
VCI PTI
CLP
HEC
48 byte hasznos adat (payload), 5 byte fejléc
48 byte
Legfontosabb:
• VPI: Virtual Path Identifier, Virtuális Útvonal Azonosító
• VCI: Virtual Channel Identifier, Virtuális Csatorna Azonosító
• HEC: Header Error Control, hibavédő kódolás
Virtuális összeköttetések
fizikai összeköttetés, virtuális út (Virtual Path, VP), virtuális csatorna (Virtual Channel, VC)
fizikai összeköttetés
VP b
VP a VC
Virtuális összeköttetések
A
B
VC1
VC6
VP4
VP1
C
VP4
VP8
VC2A-B: VP4,VP1,VP4;
VC1, VC6
A-C: VP4, VP8;
VC2
Kapcsolatok típusai
Állandó összeköttetések (Permanent Virtual Channel, PVC, Permanent Virtual Path, PVP)
manuálisan felépített és fenntartott, manuálisan konfigurált, a rendszer üzemeltetője által lebontott kapcsolat
lebontásig folyamatosan fennáll hasznos ha hosszú idejű, állandó kapcsolatra van szükség pl. web-server, bérelt vonal jellegű kapcsolatok nehézkes, nehezen bővíthető vagy nem jó kihasználtság
Kapcsolat típusok
Kapcsolt összeköttetések (Switched VC, SVC, Switched VP SVP):
hívásfelépítési mechanizmus során jön létre, a hívás végén a kapcsolat lebontási procedúrával megszűnik
hatékony erőforrás-kihasználás, igény szerinti összeköttetések
jelentős jelzésátviteli igénySoft PVC: hívásfelépítési eljárással épül fel, manuálisan kell
lebontani
Kapcsolat típusok
VP alagutak (VP Tunnel): egyes esetekben a hálózat nem támogatja a
dinamikus kapcsolatfelépítést, illetve ATM magánhálózatokat kell nyilvános ATM hálózaton keresztül összekötni
egy állandó azonosítóval megjelölt permanens VP halad az adott hálózaton keresztül
az állandó VP -n (mint egy alagúton) kapcsolt VC -k épülnek fel és bomlanak le
a kapcsolatok felépítéséhez, lebontásához szükséges jelzések is az adott PVP -n haladnak
egyfajta bérelt vonal szolgáltatás
Kapcsolat típusok
nyilvános ATM hálózat
magán ATM hálózat
magán ATM hálózat
VPI=állandó
VC a
VC b
VC a
VC b
VP alagút a nyilvános hálózaton keresztül
Az ATM kapcsolás
ATM kapcsolókban táblázatok a táblázatokban bemeneti port, VPI, VCI összerendelések a kapcsoló a táblázat alapján eldönti, hogy adott bemeneti
porton érkező, adott VPI, VCI azonosítójú cellát melyik kimenetre kell küldenie
a cella VPI, VCI mezőit a táblázatnak megfelelően átírja a VP kapcsolók érintetlenül hagyják a VCI mezőt, illetve a
kapcsolás is csak a VPI alapján történik a VC kapcsolók mindkét mezőt megváltoztatják, illetve
mindkét mezőt figyelembe veszik a kapcsolásnál
ATM kapcsolás
VCI=3, VPI=2
VCI=1, VPI=1 VCI=4, VPI=3
1. cella
2. cella 1. cella
VCI=1, VPI=3
bemenet kimenet
VCI, VPI, port VCI, VPI, port
3, 2, 1 4, 3, 2
1, 1, 2 1, 3, 2
2. cella
Az ATM kapcsolás
ATM szolgáltatási osztályok
Állandó bitsebességű (Constant Bit-Rate, CBR) kapcsolatok a forrás állandó sebességgel generálja adatait áramkörkapcsolt átvitel emulálására szolgál
(pl. 64 kbps beszéd, 128 kbps ISDN, stb.) általában valós idejű kapcsolatok (beszéd,
n*64 kbps videó, videókonferencia) az ATM cellák késleltetésére, a késleltetés
ingadozására (jitter) érzékeny kapcsolatok kisebb mértékű cellavesztést tolerálnak
ATM szolgáltatási osztályok
Valós idejű, változó bitsebességű (real time Variable Bit-Rate, rt VBR)
a bitsebesség nem állandó a forrás az adatokat „csomókban” (börszt) generálja változó bitsebességgel kódolt videó-, vagy beszéd
átvitele valós idejű: késleltetésre, késleltetés ingadozásra
érzékeny kisebb mértékű cellavesztést tolerál mivel várhatóan egyszerre nem az összes forrás ad
maximális bitsebességgel: statisztikus multiplexelés statisztikus multiplexelés: a csúcs átviteli sebességek
összegénél kisebb kapacitású összeköttetésen is át lehet vinni több forrás forgalmát
Statisztikus multiplexelés
0
50
100
150
200
250
300
350
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19
ido (sec)
sebe
sség
(kb
ps)
1. forrás2. forrás3. forrás4. forrásösszes
kapacitás
ATM szolgáltatási osztályok
Nem valós idejű, változó bitsebességű (nrt VBR) a késleltetés ingadozására nem érzékeny ezért forgalomszabályozás van: a forrás forgalmát
a hálózatba való beengedés előtt formázzákElérhető bitsebességű (Available Bit-Rate, ABR) egy minimális átviteli sebesség garantált torlódástól függően a forrás szabályozza forgalmátNem meghatározott sebességű (Unspecified Bit-Rate,
UBR) a forrásról nincs semmi információ a hálózat nem garantál semmit best effort jellegű szolgáltatás, IP az ATM felett
ATM szolgáltatás minőségi paraméterek
MCTD (Maximum Cell Transfer Delay): a legnagyobb cellakésleltetés a két végpont között
ppCDV (peak to peak Cell Delay Variation): a cellakésleltetés maximális ingadozása
CLR (Cell Loss Ratio): cellavesztési arány, az átvitel során elveszett (pl. hibás fejléc miatt törölt) ATM cellák aránya
ATM forgalmi paraméterek
PCR (Peak Cell Rate): a forrás legnagyobb átviteli sebessége
SCR (Sustainable Cell Rate): hosszú idő alatti átlagos átviteli sebesség
MCR (Minimum Cell Rate): legkisebb átviteli sebesség
MBS (Maximum Burst Size): az egy csomóban érkező maximális adatmennyiség, maximális börsztméret
CDVT (Cell Delay Variance Tolerance): a forrás mennyire képes tolerálni a cellakésleltetés ingadozását
Szolgáltatási osztályok és paraméterek
paraméter CBR rt VBR nrt VBR ABRUBR
PCR i i i i iSCR - i i - -MBS - i i - -MCR - - - i i, nCDVT i i i i iMCTD i i n n nppCDV i i n n nCLR i i i n n
i: a paraméter garantálható, ill. a jellemző ismert
n: a paraméter nem biztosított
ATM forgalom menedzsment
a forrás és a hálózat között forgalmi szerződés a forrás nem lépi túl a szerződésben vállalt értékeket:
forgalom formázás „lyukas vödör” (leaky bucket) algoritmussal
a kapcsolók figyelik a források forgalmát amelyik megszegi a szerződést, annak cellái
eldobhatók torlódás esetén (CLP=1)
Az ATM adaptációs réteg
ATM adaptációs réteg (ATM Adaptetion Layer, AAL) több féle szabványos AAL, a különböző adattípusoknak
megfelelően AAL 1 típus: állandó bitsebességű (Constant Bit Rate,
CBR) forrásokhoz, pl. telefonbeszélgetés az ATM cella 48 byteos hasznos része a
következőket tartalmazza:
SN: Sequence Number, a cella sorszáma
SNP: Sequence Number Protection, a sorszám mező védelmére
SN SNP adat
4-4 bit 47 byte
Az ATM adaptációs réteg
AAL 2 típus: összeköttetés-orientált VBR alkalmazásokhoz (pl. videotelefon)
ST SN RES/MID adat LI CRC
2; 4 bit 44 byte10 bit 6; 10 bit
ST: Segment Type; jelzi, hogy a csomag az üzenet eleje, vége vagy belseje
RES/MID: Reserved, illetve Multiplexing Identifier; több forrás adata azonos VCC -n keresztül továbbítódik
LI: Length Indicator; az adatmező „hasznos” byte -jainak száma
CRC: hibavédő kódoláshoz
Az ATM adaptációs réteg
AAL 3/4 típus: VBR alkalmazásokhozSN SNP IT RES/MID adat LI CRC
4-4-4 bit 42 byte10 bit 6; 10 bit
SN: Sequence Number
SNP: Sequence Number Protection
IT: Information Type
RES/MID: Reserved/Multiplexing Identifier
LI: Length Indicator
CRC: Cyclic Redundancy Check
Az ATM adaptációs réteg
AAL 5 típus: az AAL 3/4 egyszerűsített változata, tipikusan IP és LAN forgalom szállításához
felsőbb rétegbeli keret
PAD trailerCS
alréteg
48 byte ........... 48 byte48 byte
PAD: változó hosszúságú mező, hogy a CS keret nx48 byte legyen
trailer: 32 bites CRC + kerethossz
A keret utolsó ATM celláját a fejléc PT mezőjének 1 értéke jelzi
Szolgáltatási osztályok és az AAL
AAL 1: CBR forgalomhoz, kapcsolat-orientált, állandó bitsebességű, késleltetés-érzékenyt összeköttetések adott időzítési és késleltetési követelményekkel
AAL 2: kapcsolat orientált VBR forgalomhoz AAL 3/4: kapcsolat orientált és kapcsolatmentes
adatforgalomhoz AAL 5: kapcsolat-orientált és csomagkapcsolás
jellegű forgalmakhoz egyaránt, ABR, UBR, VBR forgalmat szállíthat, kis fejléc, egyszerű adatfeldolgozás, kevesebb pazarolt sávszélesség
Hívásfelépítés
a forrás definiálja forgalmi és QoS igényeit hívásfelépítési üzenetet küld az ATM kapcsolónak,
amelyhez csatlakozik; az üzenet tartalmazza a hívott fél ATM címét
a kapcsoló a cím alapján meghatározza, hogy melyik kapcsolóhoz kell továbbítani az üzenetet
ellenőrzi, hogy a QoS és forgalmi paramétereket biztosítani tudja-e
minden kapcsoló elvégzi ezt a hívásengedélyezést (CAC, Connection Admission Control)
ha valamelyik nem tudja a hívást kiszolgálni, felbontja a kapcsolatot, egyébként a kapcsolat felépül
Hálózati rétegbeli protokollok ATM felett
tipikusan: IP protokoll ATM felett (IP over ATM)– LAN emuláció (LANE): az ATM „úgy viselkedik” mint egy
LAN protokoll (pl. Ethernet), az IP protokoll az emulált LAN protokoll felett működik
– IP közvetlenül az ATM felett
címkonverzió: az IP címeknek ATM címeket kell megfeleltetni, LAN -okban az IP cím - fizikai (MAC) cím összerendelést a címfeloldó protokoll (Address Resolution Protocol, ARP) végzi
ATM LAN -okban: ATMARP szerver tartalmazza az IP cím - ATM cím összerendelést
protokoll becsomagolás (encapsulation): a nagy méretű IP csomagokat feldarabolva az ATM cella hasznos részébe kell tenni
Hálózati rétegbeli protokollok ATM felett
azonos IP alhálózatban található végkészülékek között
valamelyik forrás IP csomagokat akar küldeni az alhálózatban található másik host -nak
az első IP csomag az ARP szerverhez érkezik, ami válaszul elküldi a célállomás ATM címét
a forrás direkt ATM kapcsolatot épít fel a célig
a célállomás, ha válaszol, szintén az ARP szerverhez érkezik az első csomag, az elküldi a célállomásnak a forrás ATM címét
a célállomás is direkt ATM kapcsolatot épít ki a forrás felé
Hálózati rétegbeli protokollok ATM felett
IP subnet IP subnet
routerkérésválasz
ATMkapcsolat
ATM ARPszerver ATM ARP
szerver
kérésválasz
Hálózati rétegbeli protokollok ATM felett
különböző IP alhálózatban, de ugyanazon ATM hálózat eszközei között
a forgalomnak egy routeren keresztül kell haladnia, amelyik az IP csomagot is feldolgozza, lassú
NHRP (Next Hop Resolution Protocol): címfeloldást végez a teljes ATM hálózatban
az NHRP szerverek továbbítják a kérést
Hálózati rétegbeli protokollok ATM felett
IP subnet IP subnet
NHRP szerver NHRP
szerver
kérés válaszkérés
válasz
ATM kapcsolat
LAN emuláció (LANE)
ATM fórum protokoll, LAN eszközök ATM hálózaton keresztül való összekapcsolására
LAN -ok kibővítése, összekapcsolása ATM gyökérhálózaton keresztül
nagy terhelésű eszközök összekötése LAN eszközökkel
több, logikailag elkülönített LAN kialakítása ugyanazon ATM hálózaton keresztül
LAN emuláció (LANE)
LANE szolgáltatást nyújthatnak a következő eszközök:– ATM végpontok, ATM hálózati kártyával, közvetlenül
a hálózathoz csatolva– kapcsolók, LAN kapcsolók, útvonalválasztók,
mindegyikük ATM hálózati kártyával felszerelve
LAN LANATM hálózat
LANE képesLAN kapcsoló
LANE képesLAN kapcsoló
ATM kapcsoló
szerver (ATM kártyával)
LAN emuláció (LANE)
ATM: kapcsolat orientált, pont-pont és pont-több pont jelzések, kapcsolatok
az ATM -ben nincs broadcast LAN protokollok: kapcsolat mentes technikák,
közös átviteli közeg (pl. sín) a LANE nem „utánozza” az adott LAN technikát a felsőbb rétegek számára azonban
megkülönböztethetetlen LANE alkalmazásához az ATM kapcsolókban
nincs szükség változtatásra néhány újabb elem szükséges
LAN emuláció (LANE)
LAN emulációs kliens (LEC): minden, az emulált LAN -ban résztvevő végpont
LAN emulációs szerver (LES): nyilvántartja az ATM cím-MAC cím összerendeléseket
broadcast szerver (BUS): a LAN -ok broadcast lehetőségét biztosítja
működés: a küldő lekérdezi a célállomás ATM címét a LES -től, a MAC cím alapján, utána direkt ATM kapcsolatot épít ki felé és AAL 5 -ös keretekbe foglalja a MAC kereteket és továbbítja
broadcast információt a BUS -nak küld, aki pont-többpont kapcsolaton továbbítja azt az összes LEC felé
Multicast kapcsolatok
az ATM alapvetően csak a pont-pont, illetve a pont-több pont kapcsolatokat támogatja
a több pont - több pont jellegű kommunikáció (pl. konferencia beszélgetés) nehézségeket okoz
megoldások: – multicast szerver– VC szövevény (VC mesh)
Multicast kapcsolatok
Multicast szerver a kommunikációban résztvevő pont-pont
kapcsolatot épít fel a szerverrel a szerver pont-több pont kapcsolatot épít fel a
csoport tagjaival az egyes állomások adata a szerveren keresztül
jut el a többi állomásig a szerver a küldő állomásnak nem továbbítja az
adatot hátrány: túlzottan központosított, a szerver
gyorsasága határozza meg a kapcsolat minőségét, hibája esetén a multicast lehetetlenné válik
Multicast kapcsolatok
VC szövevény minden egyes állomás egy pont-több pont
kapcsolatot létesít az összes többivel jelentős jelzésátvitelt igényel, pazarolja a
sávszélességet ha új állomás akar csatlakozni a csoporthoz, a
csoport minden tagját informálni kell erről az új állomásnak ki kell építenie a csoport
tagjai felé a pont-több pont kapcsolatot, illetve a tagoknak ki kell egészíteniük kapcsolataikat az újonnan belépő felé