5-6. témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, … · 2011-04-16 · Genetika –...
Transcript of 5-6. témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, … · 2011-04-16 · Genetika –...
Természettudomány
5-6. témakör:Genetika, fajok, fajták
Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása
Éghajlattípusok növénytakarói
Genetika - alapok
A genetika két fogalmat takar:
- klasszikus (Mendeli) genetika (tulajdonságok öröklődése)
- molekuláris genetika (az öröklődés biokémiai és molekuláris alapjait tárja fel)
Gén: egy fehérjét, tulajdonságot meghatározóDNS-szakasz
Genetika – egy kutató életműve
Gregor Mendel (1822-1884) német tudós, aki megalapozta a genetikát a kísérleteivel, megfigyeléseivel. Kortársai nem értették a borsóöröklődésével kapcsolatos felfedezéseit és kísérleteinek jelentőségét. Csak a huszadik században ismerték fel életművének jelentőségét.
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Gregor_Mendel
Genetika - alapfogalmak
Genotípus: a DNS összessége, tehát az örökítőanyag összessége.
Fenotípus: az élőlényben megjelenő tulajdonságok összessége, amelyet a genotípus (amit örökölt) és a környezet hatása együtt alakít ki.
Az öröklődéshez tartozik még az ivarsejtek és a testi sejtek közötti különbség. Az ivarsejtek minden génből egy tulajdonságot, a testi sejtek kromoszómapárokat tartalmaznak.
Az öröklődésTisztázzunk először két fogalmat: egy élőlény egy
tulajdonságra nézve lehet homozigóta és heterozigóta. Ezt a sejtjeiben lévő gének határozzák meg. Maradjunk a borsónál. Van a lila és a fehér virágú borsó. Ezek keresztezhetőek is, és vizsgáljuk meg, hogy milyen utódok lesznek!
Ha mindkét színű borsó csak a fenotípusánakmegfelelő színgént tartalmazza, akkor mindketten homozigóták erre a tulajdonságra nézve.
Az öröklődés II. Ha azonban a borsó olyan, hogy mindkét színre
megvan benne a gén, akkor az heterozigóta
arra a tulajdonságra nézve.
Még egy kis öröklődési fogalom:- Domináns jelleg: egy olyan jelleg, amely
heterozigóta formában is kialakítja a rá jellemzőfenotípust
- Recesszív jelleg: egy olyan jelleg, amely csak homozigóta formában alakítja ki a rá jellemzőfenotípust.
Itt nézzük az ember szemszínét példaként.
Az öröklődés III. Most pedig nézzük meg a korábbi diáról a táblázatot
egy kicsit közelebbről:
Mendel törvényei az öröklődésről
1. törvénye: homozigóta szülők esetén az elsőutódnemzedék minden egyede egyforma lesz.
2. törvénye: homozigóta szülők esetén a második nemzedékben a szülői tulajdonságok újra megjelennek.
Egyébként a második nemzedék negyede domináns homozigóta, fele domináns heterozigóta, negyede pedig recesszív homozigóta lesz.
Nyilván matematikailag, és nagy egyedszám esetén.
Másfajta öröklődések Köztes öröklődésKodomináns öröklődés
Az embernél dominánsan öröklődik a sötét hajszín a világossal szemben, a göndör haj az egyenessel szemben, valamint számos betegség vagy rendellenesség is dominánsan öröklődik.
Van még kapcsolt és független öröklődés is.
Mutáció: egy gén megváltozása.
Genetikai kísérletek, génkezelés, klónozás
Klónozás: olyan élőlény létrehozása, aminek a génállománya teljesen megegyezik a kiindulási szervezetével (vagy sejtével).
Ez Dolly, az első sikeres példány. Ő a 227. próbálkozásra sikerült 1997-ben. Hamarabb pusztult el, mint amennyit egy normál birka élhet.
Genetikai kísérletek, génkezelés, klónozás II.
Génmanipuláció: olyan eljárás, melynek során egy megadott sejt génállományából kivesznek egy vagy több gént, valamint behelyeznek oda egy vagy több gént.
Állattal, növénnyel egyaránt megtették már! Mellékhatások: nem teljesen ismertek, még
beláthatatlanok. Lehet, hogy csak az utódokban jelenik meg a hatás.
Élő egyedek működése I. Egy kis rendszertan:-- fajok: a biológiai rendszerezés alapegysége. Más
meghatározás: önmagukhoz (szülőkhöz) hasonló, termékeny utódokat létrehozó egyedek összessége. Ezeket latinul határozzák meg, ez a biológia „SI-mértékegységrendszere”.
-- fajták: csoportok a fajokon belül. Az ember alakítja ki ezeket a csoportokat.
Élő egyedek működése II.
Nem él, de aktuális: a vírus. A génállománya csupán a saját fehérjéinek előállítási információját tartalmazza. Más célja nincs. 1000-szer kisebb a normál sejtnél. Befecskendezi génjét a gazdasejtbe és arra kényszeríti, hogy vírusokat termeljen, majd szétdurran a gazdasejt, ha már megtelt vírussal.
Élő egyedek működése – a baktériumok I.
Ez már él: a baktériumok. A baktériumok: igen apróegysejtű élőlények. Változatos megjelenésűek: sejtjeik pálcika, gömb, csavart stb. alakúak lehetnek.
Élő egyedek működése – a baktériumok II.
A baktériumok életmódja:- többségük heterotróf - legkevésbé igényes csoportjuk autotróf
(ebbe belefér a fotoszintézis és a kemoszintézis)
Sejtfallal rendelkeznek (amelyet szénhidrát, illetve fehérje épít fel).
Szaporodás: lehet ivartalan (osztódás), lehet ivaros is (átmeneti egyesülés).
Élő egyedek működése – a gombák I.
A gombák működése: a gombák kizárólag heterotróf életműködésű élőlények. Kitintartalmúsejtfallal rendelkeznek. Szaporodhatnak ivartalanul (leginkább spóraképzés), ivarosan is.
Életmód: lehet elhalt szerves vegyületekkel táplálkozó, lehet parazita, lehet szimbiotikus.
Fényre nincs szükségük, némelyik anaerob körülmények között is elél, csak nem szaporodik.
Élő egyedek működése – a növények I.
A növények kizárólag autotróf élőlények. A növényi sejteket sejtfal (cellulóz) határolja. A növényi szövetek többfélék lehetnek: pl. bőrszövet, ami határolja a növényt.
A növény egy soksejtű élőlény, amely fotoszintetizál, sejtfala cellulózt tartalmaz, tartaléka keményítő, és ivarosan szaporodik. Egyébként életük során az ivaros és ivartalan nemzedék váltakozik.
Élő egyedek működése – a növények II.
A növények nem mozognak, elsősorban helyzetváltoztatásra képesek. Kevés szervük van. Nagy felületű, megnyúlt, elágazó a testalakjuk.
Érdekesség:
- Szimbionta növény
- Parazita, félparazita növény
- Rovaremésztő növény
A növények felépítése
Szövetek:- osztódószövet- állandósult szövetek:
- bőrszövet- szállítószövet- alapszövet
Szervek: - gyökér- szár - levél
Növények mozgása
Tropizmus jelensége
Növekedési mozgás
Turgormozgás
Növények szaporodása I.
A növények ivartalan szaporodása:- spóra (moha)
- gyökér (akác)
- hajtás (szamóca indája)
- levéllel történő (elevenszülő)
- dugványozás (muskátli)
Növények szaporodása II.
A növények ivaros szaporodása:- virág: ez lehet teljes virág (amit mi virágnak
ismerünk), továbbá lehet hiányos virág (például a barka)
- virág más típusai: egyszerű virág (a virágtengelyen egyetlen virág található); vagy lehet virágzat (fürtös, vagy bogas). Virágzata van például ezeknek:
Növények szaporodása III.
A virág felépítése:- porzó
- termőEzek nem biztos, hogy egy virágon vannak, és az
sem biztos, hogy egy növényen!
Az egylaki növényen a hím és a női virág egy növényen van (pl. fenyők).
A kétlaki növény esetén külön növényen található a hím és a női virág (pl. páfrányfenyő).
Többféle termés, mag alakulhat ki.
Egyes földrajzi övezetek növénytakarói I.
A legmelegebb az Egyenlítő környékén van. Itt trópusi esőerdők vannak, gazdag növényzettel, nagyra növő fákkal, több 10 méteresekre nőnek.
Egyes földrajzi övezetek növénytakarói II.
Az Egyenlítőtől kicsit távolodva a növényzet trópusi
lombhullató erdő van.
Egyes földrajzi övezetek növénytakarói III.
A következő a szavanna. Jellegzetesen sok pázsitfűféle és elszórtan elhelyezkedő fák vannak.
Egyes földrajzi övezetek növénytakarói IV.
A következő a félsivatag. Növényzete: cserjék, helyenként pázsitfűfélék.
Egyes földrajzi övezetek növénytakarói V.
A következő a sivatag. Növényzete igen gyér. Kaktuszok, kutyatejfélék, a lényeg, hogy keveset párologtassanak.
Egyes földrajzi övezetek növénytakarói VI.
Mediterrán területek: növényzete megváltozott az emberi beavatkozás miatt. Az eredetileg erdős területek helyét jórészt átvette a bozótos, füves terület.
Egyes földrajzi övezetek növénytakarói VII.
Mérsékelt övi füves puszták: növényzete javarészt az éghajlati sajátosságok miatt fűfélék, pázsitfüvek, fák alig vannak.
Egyes földrajzi övezetek növénytakarói VIII.
Mérsékelt égövi erdők: növényzete egyszerűbb tagozódású erdőkből áll. Lombkoronaszint és cserjeszint figyelhető meg. Fenyők, lombhullatók alkothatják.
Egyes földrajzi övezetek növénytakarói IX.
Hideg égövi erdők: növényzete főként tűlevelűerdőkből áll, aljnövényzetét gyér, néhány féle törpecserje alkotja, a talajon mohák, zuzmók élnek.
Egyes földrajzi övezetek növénytakarói X.
Tundra: növényzetét főként törpecserjék, illetve sások, pázsitfüvek és zuzmók alkotják. Fák nincsenek.