4.1. A királypingvinek társas (szo-ciális) lények

4.2. Vörös gyémántos csörg kígyó.A kígyók aszociális fajok

4.3. Vonuló heringrajgg

4.4. Rénszarvas csapat

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

4. Állati (jó) közösségi oldalak

A társas viselkedés és a kommunikáció

Furcsa kett sséget figyeltem meg egy csimpánzokról szóló filmben. Egyrészt olyan jópofák, amikor a kicsinyeiket ba-busgatják, és egymást kurkásszák, másrészt egyes egyedekrendszeresen veszekszenek, bosszantják a másikat. De ha

az egész csoportot veszély fenyegeti, olyan szervezetten lépnek fel, hogy nagyobb ragadozót is képesek elijeszteni. Mit l van ez?

Sok állathoz – és az emberhez – hasonlóan, a csimpánzokis igénylik a társas kapcsolatokat. Ez a génjeikben van.Nagyobb biztonságban vannak, a csoport ereje sokkaltöbbre képes, mint az egyes egyedek. És emlékezz vissza,

hogy amíg kisebb voltál, mennyit civakodtál az osztálytársaiddal,vetélkedtetek, ki az er sebb!

Bizonyos állatfajok egyedei a fennmaradásért folytatott küzdelemben nemcsak az egyéni adottságokat, képességeket és tapasztalatokat hasz-nálják ki, hanem a pár vagy a nagyobb csoport erejét is. Ezek a társas(szociális) fajok (4.1. ábra). A társas kapcsolatok alapja az egyedekközötti szociális vonzódás, vagyis más egyedek jelenlétének, a velükvaló együttm ködésnek az igénye. Ez a társulási hajlam a fajon be-lül – egyes esetekben akár különböz fajú egyedek között is – kisebb-nagyobb csoportok kialakulását eredményezi. A csoportok egyedeikközött társas (szociális) viselkedésformák alakulnak ki. Más fajok kegyedei – a párzási id szakokat kivéve – szinte egész életükben magá-nyosan élnek. Ezek a nem társas (aszociális) fajok, melyek egyedei a fajtársakkal szemben többnyire ellenségesek, nem t rik azok közelsé-gét (4.2. ábra).

A társas viselkedés formái

Az állatcsoportok egy része átmeneti közösség, amely rendszerint az életben maradási esély növelése érdekében alakul ki, így ezeket id -leges tömörülésnek nevezik, ahol a szociális vonzódás viszonylag ki-csi. Ilyen állatcsoportok pl. a vonuló halrajok (szardínia, hering; 4.3. ábra), madárcsapatok (fecskék, fehér gólya, daru), egyes patás eml sök(rénszarvas; 4.4. ábra). Az id leges tömörülés a hatékonyabb táplálék-szerzés, valamint a ragadozóktól való félelem és a csoporton belüli biz-tonságérzet miatt jön létre. Az egyedek tetszés szerint csatlakozhatnakés távozhatnak, emiatt az összetétele rendszeresen és jelent sen változ-hat, tehát ún. nyitott közösség. A csoport egyedeinek együttm ködéseaz összehangolt (szinkronizált) viselkedésben nyilvánul meg. Az egész csoport egy vagy néhány kezd egyed magatartását követi (másolja). Ezáltal nyugodt körülmények között a csoport minden egyede ugyan-

84

Viselkedéstani alapok

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

kezd egyedekhaladási irány

változó irány

új irány4.5. A kezd egyedek szerepe a csoport viselkedésében

4.9. Fenyeget magatartás

azt a tevékenységet folytatja, békésen úszik, repül egy irányban vagyle gelészik. Veszély esetén a kezd egyedek aktivitása fokozódik, mene-külés közben sokszor irányt változtatnak (4.5. ábra). A többiek ezt némi késéssel követve egy teljesen rendszertelenül mozgó halmazt alkotnak, amely összezavarja a ragadozót (és a szemlél t).

A zárt közösségek jellemz i

Zárt közösségek alakulnak ki, ha a fajtárs egyedek közötti szociális von-kzódás általában er s. Létszámuk – kevés kivétellel – korlátozott, id tar-tamuk legalább egy szaporodási id szakra, gyakran hosszabb id re, néha egész életre szólhat. A közösség tagjai felismerik egymást, az idegen egyedekkel szemben er szakosan viselkednek, igyekeznek ezeket – akáregyedül, akár csoportosan – eltávolítani, ritkán fogadnak be újakat. Ez az agresszió a csoport egyedei között is jelentkezik, hiszen a környezet adta lehet ségek végesek, és valahogy meg kell osztani azokat. Egyesekfizikai erejüket, hevesebb természetüket, bátorságukat, tapasztalataikat felhasználva maguk mögé utasítanak másokat (4.6. ábra). Ez az alá- ésfölérendeltségi kapcsolat a rangsor. Kialakulása azért el nyös a cso-portnak, mert megakadályozza az állandó összet zéseket, általa a kedve-z bb tulajdonságú egyedek juthatnak el ször táplálékhoz, párzótárshoz. Az el kel bb helyekért vívott küzdelem általában nem jár komoly sérülé-sekkel, mert a vesztes behódol, elismeri alárendeltségét (4.7. ábra). Ett lkezdve a rangsorban el rébb álló egyed fenyeget jelzéseivel fegyelmezi a mögötte állókat (4.8. ábra). Ha az élen állók megöregednek, legyengül-nek, az alárendeltek el nyösebb pozícióba szeretnének kerülni, vagy új egyed érkezik a csoportba, akkor újabb küzdelemmel újrarendez dika rangsor. Zárt közösségeken belül – f leg az ivadékgondozásban és a rokon egyedek között – az önzetlen magatartás (altruizmus) is m ködik.

4.6. Farkasok agressziója 4.7. Az alárendeltség elfogadása – be-hódolás

4.8. Fenyeget tigris

Az ember esetében az agresszió kifejezése gyakran a szemöldök összehú-zásával (homlokráncolás), kiabálással, fenyeget kézmozdulatokkal stb. történik (4.9. ábra). A rangsorban elfoglalt hely közlésére különleges jel-zéseket használnak. Ilyenek pl. az egyenruhák rangjelzései, az uralkodó (vezet ) ruha- és fejdísze (pl. korona), a különböz munkahelyi öltözé-kek. A rangsorban el rébb állóval szembeni tisztelet és behódolás jele például a kalap, sapka levétele, a f hajtás, térdhajlítás, lesütött szem.

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

4.10. A gy r sfarkú lemur megje-rlöli területét

4.11 Fecskefészek

4.12. Elefántcsorda

4.13. Királypingvin-kolónia – a fi-ókák barnák

A zárt közösségek egyedei bizonyos távolságot tartanak egymás között, ami a kényelmük és jó közérzetük egyik feltétele. Ez a sze-mélyes tér. Nagysága változó, fajra jellemz . A disznófélék és a de-nevérek jól viselik akár a testi érintkezést is, míg mások elhúzódnaktársaiktól, vagy agresszíven lépnek fel, mint az erdei pintyek hím-kjei. A csoport egésze (vagy egy egyed) által birtokolt terület, amely a létfenntartáshoz és a szaporodáshoz szükséges, a territórium (saját terület). Kijelölése történhet kémiai anyagokkal (4.10. ábra), hang-adással (énekesmadarak) vagy akár vizuális jelekkel (korallhalak). A területet birtoklók a betolakodókat agresszív magatartással igye-keznek el zni (territoriális magatartás).

A zárt közösségek típusai

A legkisebb létszámú zárt közösség a család. Ez a szül k és az utódaiksz k csoportja, amely legtöbbször csak addig m ködik, amíg az utó-dok gondozása történik (4.11. ábra). Felbomlása rendszerint az utódokönállósodásával vagy a szül k utódaikkal szemben jelentkez elutasító magatartásával következik be. A család leggyakrabban a madaraknál és az eml söknél jellemz közösség, de gerincteleneknél (pl. darazsak) is el fordul.

Több nemzedék közös területen, szoros kapcsolatban együtt él ,zárt közössége a nagycsalád. Jellemz a rágcsálókra (pl. mezei pocok,vándorpatkány), de az elefántcsorda is ilyen többgenerációs családi kö-telékben él egyedek csoportja (4.12. ábra).

Bizonyos állatfajok családjai tömegesen tömörülnek egy adott te-rületen, ez a kolónia. Ez viszonylag lazább szerkezet csoport, mint a nagycsalád. A közös él helyen minden családnak megvan a szaporo-dásra és az ivadékgondozásra kijelölt helye, amelyet a többi családtól védelmez. Az utódok önállóvá válásával a családok tagjai (f leg az utódok) szétszóródnak a kolónia területén, és új családok szervez d-nek. A közösség nyújtotta biztonság (közös védekezés) azonban ösz-szetartja az egyedeket. Ilyen kolóniákat alkotnak a pingvinek (4.13. ábra), a tengerpartokon óriási tömegben fészkel madarak (sirályok, albatroszok stb.), valamint a patás eml sök csordái.

A rovarok különlegesen szervezett, zárt közösségei a rovarálla-mok. Ilyen társas kapcsolatot hoznak létre a különböz hangya-, méh- és termeszfajok. Az óriási egyedszámú csoport bonyolult biológiai szabályozás révén teljes összhangban m ködik. Minden egyednek sajátfeladata van, amelynek ellátásával egy célt szolgálnak: az állam fenn-maradását.

A társas viselkedés meghatározója a királyn , vagyis a peterakó n stény. A hímnek (hereméh) nincs is más feladata, mint a királyn vel való párzás. Az egyedek nagy része dolgozó (nem szaporodó, steril n stény), ezek látják el a királyn t és a fejl d utódgenerációkat, épí-tik az állam él helyét, gy jtik a táplálékot. Az állam védelmér l – a méhek kivételével – a jóval nagyobb test , er s és agresszív katonákgondoskodnak. A rovarállam tehát egy kasztrendszerhez hasonlóan m ködik.

86

Viselkedéstani alapok

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

4.14. Az utódokat gondozó han-gyák

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Ne csak nézd!Gy jts olyan szólásokat, meséket, amelyek a hangyák magatartását mutatják be!

4.15. Oroszlánok

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Ne csak nézd!Mely állatfajok esetében ér-vényesülhet a csoportszelek-ció hipotézise?

4.16. Az apácalepke hímjének tollas csápja egy-két feromon-molekulát is képes érzékelni

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Ne csak nézd!Milyen típusú receptorok fogják fel a feromonokat?

Az államalkotó rovarok viselkedésének kutatása irányította rá a fi-gyelmet arra, hogy az egyedekre vonatkozó darwini természetes szelek-ciós elmélettel nem magyarázható az altruista (önzetlen, segít ) maga-tartás. Megfigyelték, hogy bizonyos egyedek saját rátermettségük kárára is el segítik rokonaik fejl dését, szaporodását (4.14. ábra). Ennek való-szín oka, hogy a hasonló génkészlet vagy bizonyos gének fennmaradá-sa a cél. Az önzetlenség mértéke egyenesen arányos a rokonsági fokkal. Ez a jelenség a rokonszelekció (William Donald Hamilton (1936–2000) elmélete). A dolgozó méhek génkészlete a királyn vel ½ arány-ban azonos. Mivel az apjuk (egy királyn haploid utóda) génkészlete minden dolgozóban megtalálható, így azok génállománya ¾ részben megegyezik. A dolgozók tehát a saját génkészletüket nagyobb esély-lyel tarthatják fenn testvéreikben, mint ha saját utódaik lennének. Az önzetlenségnek viszont csak akkor van haszna, ha a kedvezményezettegyedeknek nagyobb a nyeresége, mint az altruista viselkedés egye-dek biológiai értékének csökkenése.

Hasonló elgondolás a csoportszelekció hipotézis. Oroszlánokterületvéd magatartásával kapcsolatosan figyelték meg, hogy a nem teljesen rokon n stényeknek csak egy kisebb hányada vesz részt a ter-ritórium védésében (4.15. ábra). Ezek a vezet egyedek. Ha túl kevés vezet egyed van, a territórium elveszhet a csoport számára. Ha az ará-nyuk optimális, megmarad a területük, és a többiek, a potyázók el nytélveznek a vezet egyedek tevékenységéb l. A vezet knek nincs nye-reségük a viselkedésükb l, tehát önzetlenek, de a csoport szelekciós el nyben van a „rosszabbul” m köd falkákkal szemben.

A kommunikáció formái

Az állatok létfenntartási, szaporodási és – különösen – társas viselkedé-sében szükséges a rendszeres információáramlás, vagyis a kommuni-kációk . Az egyes egyedek kibocsátott fajspecifikus jelzései rendszerintbefolyásoljákb fajtársaik k viselkedését, beindíthatnak vagy éppen leál-íthatnak bizonyos magatartásformákat. Közölhetiklí bels állapotukatéhség, félelem),(é szexuális motiváltságukat (szaporodási id szak), egysoportban elfoglalt c pozíciójukat (rangsor), de a külsó környezet vál-ozásait is (ragadozó közeledése stb.). A társas kapcsolatban él állatoktosetén a kommunikáció meghatározó a közösséghez tartozó e egyedek

felismeréséfe ben, az er források (táplálék, ivóvíz)k helyének közlésé-ben, a közös terület kijelölésében, valamint a viselkedés összehango-lásában. Az információ eszközei leggyakrabban kémiai anyagok, látha-tó (vizuális) jelzések és hangok.

Az állatok kültakarójának mirigyeib l vagy vizeletével, székleté-vel ürül szerves anyagok, a feromonok (viselkedéshormonok) tesziklehet vé a kémiai kommunikációt (4.16. ábra). El nyük, hogy akárnagy távolságra és hosszú ideig hatnak, és sokféle információt szol-gáltathatnak. A fajtársak a szaglás, a kémiai érzékelés révén reagálnak.A feromonok befolyásolhatják az egyedek fejl dését, el segíthetik az ivarzó egyedek egymásra találását, biztosíthatják a személyes teret,

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

4.17. Kémiai információt gy jtgepárd

Ne csak nézd!Melyik agykéregi terület a szaglás központja?

4.18. Dühös hím hegyi gorilla

Ne csak nézd!Nézz utána, mir l szól a Go-rillák a ködben cím könyv! A kötetb l ugyanilyen cím-mel film is készült.

4.19. Emberi kommunikáció

territóriumot, lehet vé teszik az egyedek felismerését. Az államalkotó rovarok királyn inek feromonjai meggátolják a fiatal n stények pete-fészkeinek kialakulását, így azok dolgozókká fejl dnek, egyes fajoknál a tojócs fullánkká alakul. A legtöbb faj szaporodóképes n stényei ál-tal kibocsátott anyagok odavonzzák a hímeket (lepkék, eml sök; 4.17. ábra). A lisztbogarak riasztóanyaga megfelel távolságtartásra készteti a fajtársakat, a hím kutyák vizelete, a vízilovak szétterített széklete al-kalmas területük kijelölésére. Az eml sök szaguk alapján azonosítjáksaját kicsinyeiket. Az idegen szagú kölyköket az anyák rendszerint megölik, esetleg felfalják (oroszlán, egér, disznó). A veszélyhelyzetbenvagy az egyed pusztulásakor felszabaduló kémiai anyagok elriasztják a fajtársakat a veszélyes területr l.

Látható jelzésekkel, viszonylag kisebb távolságra történik a vizu-ális kommunikáció. Ez rendszerint különböz színekkel, fajra jellem-z mozgásokkal történik, de fényjelzéssel is megvalósulhat. A mélyten-geri lámpáshalak szeme alatt lev világítószerv csalogatja a zsákmányt.A hím szentjánosbogarak potrohszelvényeik segítségével bizonyos id -közönként fényt bocsátanak ki, így jelzik jelenlétüket a n stényeknek.Ezek pontos késedelmi id vel (2 másodperc) visszajeleznek a számuk-ra rokonszenves hímnek, így történik náluk a párválasztás. Megkapó látvány a hím struccok udvarlási tánca. Jól ismertek az eml sök fenye-get és hangulatkifejez testtartásai és mozgásai (pl. vicsorgás, a test megemelkedése, a sz rzet felborzolása, 4.18. ábra).

A hangokat adni és érzékelni képes fajok alkalmazzák az akusztikus(vokális) kommunikációt. Ez akkor el nyös, ha a kémiai és a vizuális kommunikáció kevésbé lehetséges, esetleg akadályoztatott. Legválto-zatosabbak az énekesmadarak területvéd , szaporodási és az egyedekfelismerési hangjelzései. Ezek öröklött és tanult elemeket egyaránt tar-talmaznak. Sok rovar (tücskök, sáskák, kabócák) hangadása a párzótárs hívására szolgálhat, illetve a hímek így versenghetnek (rivalizálhatnak) a szaporodásért. Ugyancsak erre valóak a kétélt ek hímjeinek hangjelzései, amelyre a n stények válaszolnak. Egyes eml sök kommunikációjában fontos az ultrahang, a kicsinyek adnak így jelzéseket a szül knek (rágcsá-lók, kutyák). Fejlett az emberszabású majmok hangrendszere. Legismer-tebb a csimpánzoké, amelyek közel negyven, ember által is azonosított funkciójú hangjelzést használnak különböz helyzetekben.

Az ember kommunikációja több elemben és lényegesen eltér az álla-tokétól. A kémiai kommunikáció kevésbé jelent s, leginkább a szexuálisvonzer növelésére szolgál, különböz kozmetikumok alkalmazásával.A beszéd a legfontosabb információközl , amelynek a vizuális jelzések többnyire csak metakommunikációs kísér i (4.19. ábra). Az állatok csak meghatározott jelzéseket adhatnak (fajspecifikus jelrendszer), tehát kom-munikációjuk zárt. Jelzéseik analógok, vagyis azok ereje (intenzitása) isinformáció (pl. a hangosabb morgás dühösebb állapotot jelez). A beszéd-nek – amely szintén fajspecifikus – nem az ereje, hanem a szavak, a kife-jjezett gondolatok tartalma („van-nincs” jel) a meghatározó. Ez a digitálisjjelek jellemz je. A beszéd korlátlan számú jelentéstartalom – állapot,múlt és jöv – közlésére alkalmas, tehát nyitott kommunikáció.

88

Viselkedéstani alapok

Az állatok er s szociális vonzódása társas kapcsolatokat és viselkedésformákat ered-ményez.

Az id leges tömörülés nyitott közösség. Kialakulásának hajtóereje a túlélési esély növekedése.A társult egyedek összehangolt viselkedését a kezd egyedek követése okozza.A zárt közösségek egyedei között er s a társulási hajlam. Típusai a család, a nagycsalád,a kolónia és az állam (rovarok). Zárt közösségekben jellemz az agresszió, amely alkalmasrangsor kialakítására, területvédelemre, a párzótárs birtoklására. Az önzetlen magatartásel segíti a fiatal egyedek fejl dését, más egyedek szaporodását.A társas viselkedésben különösen fontos az egyedek közti kommunikáció, amely lehet kémiai,vizuális és akusztikus.

1. Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak! 1. A kolónia lehet id leges tömörülés, mert a nagy egyedszám miatt

az egyedek túlélési esélye nagyobb. 2. Nyitott közösségek egyedszáma szabadon változhat. 3. Az egyedek társulási hajlama meghatározó a kialakuló közösség

szempontjából. 4. A kémiai kommunikáció nem alkalmas szaporodási viselkedés

kialakítására. 5. A hangjelzés azért is alkalmas riasztásra, mert nehéz pontosan

meghatározni a hangforrás helyét.

1. Nézz utána az interneten vagy a szakirodalomban, hogy mi a méhek táncának az információja! Ki fejtette meg, és milyen elismerést kapott?

2. Készíts kisel adást (4.21. ábra) csimpánzokkal folytatott kommunikációs kísérletekr l! Miért nem taníthatóak meg beszélni az állatok?

4.20. Igaz vagy hamis?

4.21. Készíts kisel adást!