3.4 Károly Róbert gazdasági reformjai A magyar városfejlődés korai szakasza
description
Transcript of 3.4 Károly Róbert gazdasági reformjai A magyar városfejlődés korai szakasza
https://www.youtube.com/watch?v=iOd13AzVcoQ
http://ado.hu/rovatok/ado/adorendszert-valtott-karoly-robert
https://www.youtube.com/watch?v=VpVzK2GNZck
Károly Róbert gazdasági reformjai - Történelem érettségi felkészítő videó
Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása-videótanár
https://www.youtube.com/watch?v=pVWGthsjsQwMagyar Történelmi Arcképcsarnok Nagy Lajos 1342-1382
http://www.youtube.com/watch?v=3OFSuCQUzPQ
Magyarország Története 9. rész - Anjou Károly
http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=34
http://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/az-anjouk-birodalma
Az Anjouk birodalma
http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-02/Csukovits.pdf
http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=34
http://www.youtube.com/watch?v=3OFSuCQUzPQ
Két Anjou-királyság, Nápoly és Magyarország összehasonlítása
„Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világlegnagyobb országainak egyike, általában pedig azt mondják, hogy hosszában negyven napi járóföld és szélességben ugyanennyi. Földje legeltetésre alkalmas, és rendkívül gazdag kenyérben, borban húsféleségben, aranyban és ezüstben, a halak bősége pedig meghaladja csaknem az összes országot, kivéve Norvégiát, ahol kenyérgyanánt is halat esznek. Földje általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magas hegyei. Az Erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mint a követ, úgy fejtik a sót, és a szállítják szerte az egész országba és valamennyi környező országba.”
Francia domonkos rendi szerzetes útleírása 1308-ból
Anjou
Károly Róbert
1308-1342
Szent Korona
1301
Csák Máté
Kassa
Regálé Aranyforint
kapuadókamara haszna
harmincad Visegrád
árumegállító jog
SelmecbányaKörmöcbánya
Szabad királyi város Bányaváros
Mezőváros
Nagy Lajos (1342-1382)
1351
Ősiség Kilenced
Végvárrendszer
Luxemburgi Zsigmond
nemes
Nikápoly
báró
bandérium
Honor birtok
tárnokmester
vajda
bán
nádor
Gazdasági reform
A királyi hatalom megerősítése
torimindenkinek.pe.hu3.3
http://magyartortenelem.blog.hu/2009/01/19/karoly_robert_uralkodasa_1308_1342
Az Árpád-ház kihalását követően 1301 és 1308 között interregnum volt Magyarországon. A trónért három nőági örökös, a cseh Vencel, a bajor Ottó és a nápolyi Károly Róbert harcolt.
Tk. (Sz/F)-108. old. - A térkép alapján ismertesse a trónért folytatott harc eseménytörténetét! Vegye számba mely erők sorakoztak fel a királyi hatalom mögött! Mi lehet az oka, hogy a trónra pályázók közül Károly Róbert tudta ezeket az erőket összefogni? Milyen módszerekkel szorította vissza a tartományurakat? Mely tényezők játszottak a kezére? Miért jelöli külön színekkel a térkép a székesfehérvári koronázást?
http://www.lovagok.hu/tortenelem/karoly_robert_utja_a_kiralyi_tronig.html
KÁROLY RÓBERT ÚTJA A KIRÁLYI TRÓNIG
A pápa kiátkozása – Képes Krónika
interregnum
Cseh Vencelfőurak nagy többsége Vencelt támogatta,
Károly Róbertnek és Bicskei Gergely esztergomi érseknek el kellett menekülnie Buda várából.
pápai követ egyházi tilalom alá vette Budát
A város papsága azonban szembeszállt a döntéssel és feloldotta magát a tilalom alól, majd kiközösítették a Károly Róbert párti papokat, s magát Bonifác pápát is.
Károly Róbert1301
http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400213.htm
Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története
Képes Krónika szerint az előkelők attól féltek, hogy „ha az egyház adta királyt fogadják el, az ország szabad lakosai elveszítik szabadságukat”.
A királyi hatalom megerősítése
Csák Máté
Tartományurak
Legjelentősebb ellenfele:
Mivel az oligarchák csak ritkán léptek fel közösen, elszigeteltségük lehetőséget nyújtott arra, hogy a központi hatalom egyenként próbálja legyőzni őket.
hatalmát fokozatosan sikerült felszámolni
Anjou Károly Róbert(Tk.101)
1308-1342
Székesfehérvár
Esztergomi érsek
Szent Korona
A királyi címet megszerezte
A hatalom valójában a „kiskirályok” kezében volt.
http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0007/507.html
Bánlaky József: Folytatólagos küzdelmek a királyi hatalom elnyerése és megszilárdítása érdekében.
Károly Róbert
Kassai polgárok
Rozgony
Abák
A király első jelentős győzelme
1312
a város mellé állt
Ezt követően sorra hódoltatta a Kán, Borsa, Kőszegi családokat. Királyi hatalma akkor vált teljessé, amikor 1321-ben meghalt Csák Máté
http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0007/507.html
Honor birtok
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyar_kiralyi_udvar_tisztsegviseloi_a_kozepkorban/
Bertényi Iván: A magyar királyi udvar tisztségviselői a középkorban
TárnokmesterNádor
Honor birtok
Visszaszerezte a királyi birtokokat, várakat
bárói réteg
AdományokkalÚj személyéhez hű
Magánbirtok
Tisztséggel járó várak és birtok
Fontos tisztségviselők:
VajdaBán
A bárók jövedelmének nagyobbik része
Tk.3. -300.old.) A Teljesen kicserélődött a vezető réteg, az ország bárói között 1315-től új emberek jelentek meg. Károly Róbert legkorábbi híveit helyezte a legfontosabb méltóságokba, így Szécsenyi Tamást, Garai Pált, Necskei Demetert, ...Nápolyi kíséretéből Drugert Fülöp kapta a nádori címert. Ekkor emelkedtek fel az előbbiekkel együtt, Lackfiak, Újlakiak, Szécsiek, Bebekek, a Cudarok...- A 13.század végén kibontakozott rendi ideológia az Anjou korban eltűnt....
új nagybirtokosság
bandériumok
A királyi hatalom megerősött
Rájuk támaszkodva szervezte meg az ország védelmét
Új személyéhez hű
A királyi hatalom megerősítését segítette elő az új gazdaságpolitika
A királyi hatalom támasza
A hadsereg legfontosabb alkotórésze az ún.
Magánföldesúri csapatok
Vármegyei nemesi zászlóaljak
Fontos szerepet játszottak még a királyi hadseregben a várkatonák , a könnyűlovas kunok és az egyre nagyobb számú zsoldos katonák.
Károly Róbert gazdaságpolitikája:– pénzügyi reformok,
– kereskedelmi útvonalak, kivitel,– a kapuadó.
Tk. (M )- 219.old.: -Mi jellemzte az Árpád-kori magyar gazdaságot? Milyen forrásokból származtak I. Károly jövedelemi?-Hogyan változott a pénzkibocsátás eddigi megszokott rendje?-Hogyan reformálta meg a nemesfémbányászatot az uralkodó?-Mely területeken fejlődött a bányászat? Melyek voltak a főbb bányakincsek?-Milyen állami adót vezetett be I. Károly? Kik fizették és kik mentesültek a fizetés alól?-Melyek voltak a kereskedelem fő irányai? Mik voltak a fő export- és importcikkek? Az áru értékének hány százalékát tette ki a vám?-Kik találkoztak Visegrádon? Milyen gazdasági megállapodást kötöttek?
Regálé
Reformok
A királyi hatalom anyagi alapja
A királyi jogon szedett jövedelem
növelése
Királyi nagybirtok
Termény, pénz
Nemesfém bányászat
só
Városok adója
Harmincadvám
Kidolgozója:
Nekcsei Demetertárnokmester
Gazdasági reformok (A)
Tk. (Sz/F)-111.old. - Csoportosítsa az uralkodó bevételeit a következők szerint: Milyen jogon szedték ezeket, pénzbeni vagy természetbeni bevételek voltak –e, honnan származtak a jövedelmek (kiktől szedték be)! Milyen változás figyelhető meg a jövedelmek összetételében az előző korokhoz képest? Mely tényezők tették lehetővé a változásokat?
Gazdasági reformok (B)
1/3
Bánya monopóliumot
Nemesfémbányászat fellendítése
nyers nemesfém
Kamara2/3
bányapolgárok
90%35-40%
Kb. 10%
Értékesítési monopólium
Bányabér(urbura)
birtokos
Vert pénz
uralkodó
Bányászokat telepített az országba
A földbirtokosokat érdekeltté tette a bányászatban
eltörölte
bevezette
Kapuadó
Aranyforint
Kamara haszna
jobbágyok
Értékálló pénz
Megszűnt az évenkénti pénzrontásból származó jövedelem, a
pótlására
fizettek
váltópénze
Tk (W)-106
ezüst garas
ezüst dénár
16
6
(18 dénár)
Harmincad
Visegrád
Távolsági kereskedelem
fizetett
A XIV. századra kibontakozó fejődés hatására megélénkült a kereskedelem
találkozó
Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal megnyítása
Árumegállító jogBécs
Tk. (W)-105-108. old.
Károly Róbert olyan kapcsolatok kiépítésére törekedett melyek a magyar kereskedők számára is előnyösek voltak
A királyi kincstár jövedelmének jelentős része
A nyugat felé irányuló magyarországi külkereskedelem hasznát a XIV század eleje óta a bécsi kereskedők fölözték le.
A magyar városfejlődés:– a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros),– az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája
A XIV. századi magyar települési hierarchia
http://www.scritub.com/limba/maghiara/VROSFEJLDS-A-KZPKORI-MAGYARORS131210219.php
VÁROSFEJLŐDÉS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
A várossá váláshoz számos kiváltság megszerzése volt szükséges:
Vásártartási jogÁrumegállító jog
vámmenteség
Bíró és esküdtválasztás szabadsága
Magyarországon valódi várossá azok a legfőbb kükereskedelmi útvonalak mentén fekvő vagy bányavárosok válhattak amelynek a király volt a földesura, és amelyeket lehetőség szerint városfal védett. Nagy Lajos király 1351. évi törvénye is csak a fallal körülvett városokat mentesítette a földesúrnak járó kilenced fizetése alól.
A legszabályosabb városképpel a feltárt érclelőhelyek mellett alapított bányavárosok rendelkeztek: a nagy alapterületű, négyzet vagy kör alakú főtér körül helyezkedtek el a legvagyonosabb polgárok, a város alapítóinak lakóházai, és innen indultak a város terére merőlegesen kimért utcák. A 14. század első évtizedeiben körülbelül ötven városnak minősíthető település volt: idetartoztak a királyi kiváltságlevéllel rendelkező és püspöki városok- a század végére közülük mintegy kéttucatnyi ért el valóságos városi rangot. A leszakadó városok az általában piachelyből, földesúri központból felemelkedő falvakkal együtt a század derekától egy új várostípust alkottak, a falu és város közt átmenetet képező mezővárost.
Egy összegben fizethették a királynak az adót
A különböző városok kiváltságai között természetesen voltak eltérések. A városi és mezővárosi kiváltságok mértéke attól függött, hogy a település mennyit tudott magának kiküzdeni a kiváltságlevélben.
A városiasodás 13. századi kezdetek utána az Anjou-korban nekilendült
Eperjes
Bártfa
Nagyszombat
BUDAPOZSONY
Sopron
Kassa
Szabad királyi városok
PEST
Sokféle kiváltsággal
un. vásáros helyekre
Mezőváros
kibontakozását
Árutermelés Pénzgazdálkodás
fejlődését segítette:
ruszin, szász, román bevándorlók
Fordító eke elterjedése
Fejlődött a kertgazdaság
Mezőgazdaság fejlődése
Jobbágy egyre több terméket vihetett piacra
Gyarapodó népesség
Tk (W)-108-110
Változások a mezőgazdaságban
Ezekből fejlődtek ki a
Mezőváros
egy összegben fizettékFöldesúri adót
esküdteketÖnállóan választhatott bírót
földesúr bele szolhatott az igazságszolgáltatásba
Csak egy kis része fejlődött
bírót
Tk (W)-108-110
de
Szabad király várossá
A 14. század végétől jöttek létre
Lakóik jobbágyok voltak.
Nyugat-európai város fejlődés
Uralkodói kiváltságlevél
Magyarország
Városi kiváltságokat
Uralkodói kiváltságlevél
Város fejlődés
Selmecbánya
Körmöcbánya
kibontakozásaÁrutermelés Pénzgazdálkodás
fejlődése
Számuk csekély Fallal körülvett
Szabad királyi város
Bányaváros
Tk. (W)-108-110.old.
Érettségi
2008. Május3. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik.Írja be a magyarázatokhoz a megfelelő fogalmakat! Egy fogalom kimarad! (Elemenként 1 pont.)
Magyarázatok
a)A kibányászott ezüst egynyolcada, illetve arany egytizede, amit a bányászoka királynak fizetnek.
b) Az ország határán fizetendő kereskedelmi vám.
c) A kamara hasznát felváltó, telkekre kirótt adó.
d) A királyi pénzverő kamara kizárólagos joga a nemesfém átvételére.
2007. Május16. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik. (hosszú)Mutassa be ismeretei és a források alapján a XIV-XV. századi magyarországi városok ésmezővárosok jogi helyzetét és gazdasági szerepét! Térjen ki Magyarországnak azeurópai gazdaságban betöltött szerepére is! Használja a történelmi atlaszt!
Buda vonzáskörzete. A szűkebb kör falvai jobbágyi függésben vannak a várostól,élelmiszereiket a város piacára viszik. A tágabb körzet lakossága bekapcsolódik a városkereskedelmébe.
„Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, Komárom városunkat népessé és népek sokaságával ékessé akarván tenni, említett városunk népeit és polgárait abban a kegyben és különleges kiváltságban részesítettük, hogy a közöttük felmerülő minden perben csak az általuk választott villicus [bíró] hozhat ítéletet; ha pedigvillicusuk a per súlyos volta miatt erre nem lenne elégséges, akkor az ilyen ügyeket elbírálás végett a mi jelenlétünk elé, vagy amennyiben szükséges, tárnokmesterünk elé kell áttenni; továbbá minden telkük, illetve egész házhelyük után földbér címén, a használatban levő dénárokban, évi két részletben, fél fertót [kb. 30 g ezüst] tartoznakfizetni, biztosítjuk számukra azt is, hogy ha közülük bárki örökös hátrahagyása nélkül hal meg, […] minden vagyonukról, bárkinek a javára, szabadonvégrendelkezhetnek; megengedtük nekik ezenfelül, hogy a Vág folyón túl levő területen, saját szükségletükre, szénát és nádat szabadon kaszálhatnak; végül biztosítjuk a részükre, hogy minden portékájukkal és bármiféle áruikkal országunkban mindenütt, szárazon és vízen egyaránt, tekintélyünk oltalma alatt, szabadon és akadálytalanul közlekedhessenek.” (A komáromi polgárok kiváltságlevele;1331)
A magyar királyság városhálózata a 14. század első felében
„A város bírájának és esküdtjeinek megválasztása előtt választassék meg száz alkalmas személy minden mesterségből, ezek szabad választási joggal rendelkezzenek, és ők döntsék el, hogy közülük kit válasszanak meg bírónak.A plébánost a polgárok és nem a földesúr választja.Mindennap szabad piacot tarthatnak körükben a földesúr tisztjeinek erőszakoskodása nélkül.Az árukkal le és felfelé közlekedő hajók és sajkák, valamint a bárhonnan árut hozó kocsik, amikor Újlak városában évi vásárt tartanak, ebben az időben ne Kispesten,hanem a városi lakóknál szálljanak meg, és kötelesek árujukat nem máshol, hanem egyedül Újlak város piacán értékesíteni.” (Újlak város XV. századi jogkönyvéből)
2006/május
16. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájával kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodó gazdaságpolitikájánakfőbb elemeit! Magyarázza meg a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege közötti összefüggéseket!
„Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei […] elénk járulva alázatosanazt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze országunk lakosságátigen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek javára maradandóértékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt veressünk.”(Károly Róbert rendelete, 1323)
„Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket […]az egész országunkban egy és ugyanazon formában. Súlyban, finomságban és értékbenverjék és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra.” (KárolyRóbert rendelete, 1325)
Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulnivagy azon át kijönni […] a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara hasznacímén, előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kellszolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert 1342. évi dekrétuma)
„A király jelentős jövedelemre tett szert a fellendülő kereskedelem megvámolásábólis (harmincadvám). Az országba elsősorban iparcikkeket hoztak be, amit döntőrészben aranypénzzel ellentételeztek.” (Tankönyvi szöveg)
Téma folytatásaÉrdekességek
Gyakorlás
Károly Róbert esküvője Erzsébettel
Nagy Lajos címere
Tk. 2 (Sz)115.old
Lajos uralkodását a kortársak egyöntetű elismerése övezte, szinte ő az egyetlen olyan uralkodónk, akit a legkülönbfélébb helyzetű szerzők csak dicsérőleg említenek.
Moldva
András
Personalunio
Nagy Lajos (1342-1382)
Pécsi egyetem
Havasalföld
Dalmácia Horvátország
Nápoly
Lengyelország
Velencétől visszaszerezte
Hűségre kényszerítette
Harcolt a Balkánon az eretnek bogumilok ellenBolgár földön összecsaptak a megjelenő oszmánokkal
Eretnekek elleni szellemi harc
kilenced
Háza sérthetetlenadómentesség
Aranybulla
ősiség
1351
jobbágyságnemesség
A XIV. sz. közepére lezárultak a nagy társadalmi mozgások, kialakult az egységes:
megújítja:
kiegészíti:
A nemességet erősítette :
Hadkötelezettség
„Egy és ugyanazon szabadság”Az idős Lajos életét beárnyékolta a trónutódlás
Nagy Károly (balra), koronázási díszben és Zsigmond császár (jobbra), házi koronában,Albrecht Dürer képein, melyeket a nürnbergi Városháza számára készített
Tk.2 (SZ)115-116
Tk. 2(Sz)122. old
Luxemburgi Zsigmond
Thuróczy -krónika
1396
Egyház
Luxemburgi Zsigmond
Nikápoly
1387-1437ligaBárók
A királyi hatalom megerősítése:
felemelésével
Feletti hatalom kiszélesítésével
erősítésével
Új bárók
Végvár rendszer
Támogatta a városok fejlődését
Nemesség
Trónviszály
telekkatonaság
Érdekességek
http://www.kepeskronika.net/hu.htm
Képes krónika
Egyházi szertartásKoronázás
fölkenés
Koronának a királyfejére való helyezésből
Nép (formális) megkérdezése--
Király esküje
Első ismert oklevél
1256-ból származikSzent Korona
Kifejezés előfordul
a Szent Korona iránti hűség a magyar királyság iránti lojalitás kifejezésének formulája lett
Független Magyarország jelklépe
1267IV. Béla
uralkodása (1235-1270) óta sajátos jogi formában különült el a királyság intézményétől, és már nem a királyi hatalom uralmi jelképe volt, hanem a
Szent Koronát
III. András adománylevele nevezi
Szent István koronájának
Luxemburgi Zsigmond
elzáratása alatt a bárók nem a királyt, hanem a Szent Koronát tekintették az államhatalom megtestesítőjének, és maguk döntöttek a Szent Korona nevében,
Hatalom gyakorlásának
Szentkorona-tan
Werbőczi
helyességeről mikéntjéről kialakult nézetrendszer
Korai évszázadokban nem rendszerbe foglalva, de jól felismerhetően jelent meg
foglalta össze szokásgyűjteményében
Szent Korona Erejét és hatalmát a nemzettől kapja
Király és a nemzet együtt gyakorolhatja a hatalmat
A koronázással a Szent korona jogai átruházódnaka királyra
Anjou
Károly Róbert
1308-1342
Szent Korona
1301
Csák Máté
Kassa
TárnokmesterNádor
VajdaBán
Regálé Aranyforint
KapuadóKamara haszna
Harmincad Visegrád
Árumegállító jog
Selmecbánya
Körmöcbánya
Szabad királyi város
Bányaváros
Mezőváros
Nagy Lajos (1342-1382) 1351
Ősiség Kilenced
Végvárrendszer
Luxemburgi Zsigmond
nemes
Nikápoly
báró
bandérium
Honor birtok
Károly Róbert trónra kerülése
A királyi hatalom megerősítése
Gazdasági reformok
Trónutodlás