3/ Óraterv · Web viewAdy Endre Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű,...

Kempelen Farkas Gimnázium magyar nyelv és irodalom

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMÁltalános célok és feladatok

A magyar nyelv és irodalom tantárgy stabil értékeket közvetít és a személyiség kiteljesítéséhez nélkülözhetetlen, folyamatosan változó, megújuló kultúrát ad. A diákok a gimnáziumi iskoláztatás nyolc évében végérvényes lépést tesznek a szociális érésben, formálódik erkölcsi és esztétikai ítélőképességük. Kialakul mindannyiukban a nemzeti identitás értékrendszere, megtartó ereje. A nyelv és irodalomtanítás döntő feladata, hogy az iskolai élet mindennapjaiban reagáljon az információs korszak összes, kihívásokat is jelentő veszélyforrására. Segítenie kell az önkifejezés alapvetően verbális szokásrendjének megtartásában, hogy a fiatal személyiség védekezhessen a nyelvi manipulációk tengerében, illetve, hogy minél tudatosabban vegyen részt az anyanyelvi, irodalmi tudás fejlesztésében.

A magyar nyelvi oktatás döntő szerepe, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés gyakorlatát, mint a tanuláshoz, ismeretszerzéshez szükséges és nélkülözhetetlen alapfeltételt. A beszédértés, az eltérő szóbeli és írásos szövegműfajok azonosítása, a különböző szóbeli megnyilatkozások alkalmazása eltérő élethelyzetekben egyaránt az anyanyelvhasználat döntő rétegét jelentik.

A részletes és módszeres irodalomismeret ugyanakkor segíthet minőségi szintre emelni az önkifejezés, illetve az önművelés hétköznapi gyakorlatát. Megszerezhetővé válik az a műveltséganyag, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Az irodalmi műveltség elsajátítása a különböző iskolafokokon egyre nagyobb mértékben fejlesztheti, tudatosíthatja az erkölcsi, esztétikai érzékenységet és ítélőképességet. Így segíthető, támogatható a diákok érzelmi és intellektuális érése, fejlődése az egyes életkori szakaszokban.

Meghatározó célok és feladatok az alapozó szakaszban (5-6. évfolyam)

Iskolatípusunkban döntő a szerepe az első két év (5. és 6. évfolyam) programjának. Diákjaink eltérő tudásszinttel, képességekkel érkeznek különböző általános iskolákból. Egyértelmű, hogy eltérőek a szövegértés, a szövegalkotás, az irodalmi műveltség, az irodalmi kifejezésformák ismereteinek fokozatai. Ki kell alakítanunk - magyar tantárgyi óraszámunkhoz illeszkedően - az életkori sajátosságokhoz rendelt stabil nyelvi készséget s irodalmi műveltségbefogadásunk mintáit. Gyakorlatias, munkáltató módszerekkel, a helyesírási, a szövegolvasási képesség folyamatos fejlesztésével kell erősítenünk az ismeretek befogadásának lehetséges önállóságát a tanulói kreativitásra is építve.

A fejlesztő szakasz sajátos céljai, feladatai (7-10. évfolyam)

A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. A nyelvi és az irodalmi oktatás döntő feladata, hogy elősegítse a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érését, általános mentális fejlődését. E tantárgyak jelentős lehetőségeket nyújtanak a problémamegoldó és fogalmi gondolkodás fejlesztésére segítve a mindinkább önállóvá, sajátossá váló véleményalkotás igényének kiformálódását. Mind a grammatikai, jelentéstani témák, mind az irodalmi műnemek, műfajok kölcsönhatásának, alakulásának megismerése erősítheti az anyanyelvi és irodalmi műveltség integritásának, szaktárgyi autonómiájának elfogadását. Diákjainkban jelen életszakaszban már körvonalazódhat az alapvető beállítódás valamely tantárgyi csoport, pl. az ún. humán tantárgyak irányába, fontos tehát, hogy érdeklődésük ébren tartása a minél korszerűbb, megfontoltabb, a kreativitást kiteljesítő ismeretátadás jegyében történjen. Az anyanyelvi oktatásban a nyelv társadalmi szerepéről alkotott kép stabilizálódik a nyelv életének részletes megismerésével, valamint a nyelvi rendszer elemeinek pontosításával. Az irodalmi műveltség bővítésében a fontos

– 1 –


korstílusok, a részletes pályaképek rendszerező megismertetésével együtt egyre meghatározóbbak lehetnek a részletes poétikai elemzések. Így lehet az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak tudatosítása, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás befogadása egyre gyakorlottabb, egyre természetesebb tevékenység. Lényeges szerepe van a különböző művekről szóló írásbeli és szóbeli megnyilatkozások megformálásának az anyanyelvi-retorikai ismeretkörhöz is integrálódóan.

Az orientáló szakasz kiemelt céljai és feladatai (11-12. évfolyam)

A középiskolát végzettektől elvárt anyanyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a szövegértés, a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi normáit, alkalmazását az eltérő élethelyzetekben. Az igényes rendszerelvű, tudatos nyelvhasználat pedig előmozdíthatja más élő idegen nyelvek tanulását, tudását. Kiemelt óraszámunk adta lehetőség, hogy a nyelvi órák szaktárgyi autonómiája csorbíthatatlanul megmaradhat, az irodalomismeret órafelhasználó gyakorlata nem emészti fel az anyanyelvismeretre szolgáló időkeretet. A tömegkultúra, a tömegkommunikáció elterjedt, illetve népszerű műfajait így sokrétű stiláris, szövegközpontú, illetve leíró elemzések kölcsönös alkalmazásával lehet kritikusan megismertetni. Iskolai magyartanításunk hétköznapi gyakorlata így kellő egyenletességgel törekedhet arra, hogy az információs korszak új típusú érintkezési sémáit is megismertetheti, leírhatja, bemutathatja. Tantárgyaink céljai és feladatai így esélyt nyújthatnak diákjainknak arra, hogy értékeiket és érdekeiket artikulálni tudják akár a felsőoktatásban - továbbtanulásban, akár a munkavállalásban - érvényesülésben. Továbbá, hogy megőrizhessék a személyes önkifejezés, személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

Általános fejlesztési követelmények

A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés nélkülözhetetlen alapkövetelmény a magyar nyelvi képzésben. Az életkor előre haladtával fokozatosan kell fejlődnie az eltérő beszédhelyzetekhez alkalmazkodni tudó kommunikációnak. Egyre inkább fontos, hogy összhangba kerüljenek a szóhasználat jellemzői, a mondatfonetikai eszközök és nem verbális jellegű közléselemek. Létre kell jönnie annak a képességnek, amely fölismeri a kommunikációs zavarokat és fel is oldja azokat. Kikerülhetetlen a manipulációs lehetőségeket is jelentő tömegkommunikációs közműfajok megismertetése, főleg a gyakran előforduló, pl. publicisztikai szövegtípusok esetében.

A szövegértés fejlesztése és a szövegalkotási képesség létrehozása folyamatosan mélyülő, állandó önképzést igénylő törekvés. Az aktív és passzív szókincs állandó bővülése révén egyre jobban igényelhető a szabatos, precíz fogalmazás gyakorlata a személyiséget is kifejező minél sajátosabb stílusváltozatok bátorításával. A teljes szövegértés garanciáját adó értő olvasás követelménye akkor teljesedik ki, amikor a diáknak már számos eltérő, élőbeszédre már kevéssé emlékeztető szövegfajtát kell gyakorlatban feldolgozni. A szövegalkotás ilyen alapozó háttérrel már egyre igényesebb lehet, az egyszerű leírásoktól, jellemzésektől indulva, az érvelő fogalmazáson át a szakszerű értekező szóhasználatot mutató aktív önkifejezésig.

Tanulási képességeket fejleszteni az imént jelzett, a szellemi munka örök technikáit jelentő feltételekre alapulóan lehet. Kiemelt szerepet a magyar nyelv és irodalom tantárgynak mindenben azért kell vállalnia, mert másképp kevés esély lenne a kognitív képességet igénylő és azt dominánsan ki is használó szaktantárgyak ellensúlyozására.

Kulcskérdés a magyar nyelv rendszerének, életének grammatikai, valamint művelődéstörténeti alapokra helyezése. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak a gyakorlati sikerét. Így alapozódhat meg hosszabb távon a nyelvi normákhoz való tudatos

– 2 –


alkalmazkodás. Nem elérhetetlenül távoli cél a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának élményszerű megmutatása.

Stabil nyelvismeret, nyelvhasználati képességek birtokában az irodalom és az olvasó kapcsolata is gyümölcsözőbben alakul. A nyolcévfolyamos gimnázium kellő mértékű befolyást gyakorolhat a diákok olvasói ízlésére, hiszen a tematikus beosztás előnye szerint hamarabb kerül sorra néhány világirodalmi és nemzeti klasszikus egyéb iskolatípusokkal összehasonlítva. A művek alkalmasak arra, hogy a 10-14 éves diákokat erkölcsi ítéletalkotásra, önálló véleménynyilvánításra késztessék.

Az irodalmi műveltség elsajátítása sokdimenziós folyamat, melynek katalizátora lehet (megfelelő gyakorlati háttérrel) a drámajáték, dramatizálás, darabrészletek előadása. Természetesen az elméleti ismeretek, a műnemek, a műfajok, írói pályák, topográfiai tények, szerzői portrék, alapvető korstílusok, irodalmi hagyományok föltérképezése is nélkülözhetetlenek. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője, kelléke a személyes motiváció, regionális kötődés, európaiságtudat folyamatos ébren tartása. Az erkölcsi és az esztétikai érzékenység, a hagyománytisztelet mélyülése, a személyes önismeret sokrétűvé válása révén fejlődhet igazán, így segítve az érett személyiség kiformálódását a középiskola végéig.

Az alapozó szakasz meghatározó fejlesztési követelményei (5-6. évfolyam)

Iskolatípusunk a leggondosabb nyelvi alapképzést, képességfejlesztést (a kitűzött célok kiemelten igényes elemeiből eredően) úgy tudja megvalósítani, ha a kulturált nyelvi magatartás erősítésével egyidejűleg koncentrál a helyesírási készség stabilizálására.

A kulturált nyelvi magatartás, a szövegértés és a szövegalkotás hagyományos követelményei az irodalmi műveltséganyag kipróbált tematikus egységein keresztül érvényesülhetnek leginkább akár az egyszerű kötelező olvasmányok, akár az előírt memoriterek esetében.

A legfontosabb a tanulási képesség módszeres és ügyes fejlesztése az alapozó szakaszban. Ehhez kell a könyvtárhasználat megismertetését, az eltérő könyvek, egyéb fontos információhordozók, lexikonok, enciklopédiák, multimédia-eszközök alkalmazását rutinszerűvé fejlesztenünk már ebben az életkori szakaszban.

A nyelvi rendszer megismertetése elindul az alapozó szakaszban, az egyszerűbb, önműködőbb áttekintések, csoportosítások, feladattípusok jegyében, ezáltal meghatározó lesz a leíró nyelvtani ismerettípusok átadása ebben a képzési szakaszban.

Az irodalomismeretben, a híres irodalmi művek feldolgozásában követelmény, hogy világossá váljon: a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi normákra építő kifejezésmód szoros kapcsolatba kerül. Az irodalomértés első fokozatai inkább a mű és olvasó viszonyában rejlő érzelmi motivációkat, az élményszerűség összegző benyomásait jelentik. Az irodalmi nevelés belső követelménye egyértelmű: fölkelteni a diákokban az önálló olvasmányválasztás igényét is.

– 3 –


Sajátos fejlesztési követelmények a 7-10. évfolyamon, a fejlesztő szakaszban

A nyelvi felkészítés magasabb fokozatba ér a fejlesztő szakaszban kibővülve azzal a szemlélettel, hogy a kulturált nyelvismeretnek folyamatosan kommunikáció központúnak és retorikailag, az élő nyelvhasználat gyakorlatának jegyében is felépülőnek kell lennie. Ezért követ kettős célt a fejlesztő szakasz első felének témabeosztása. Szinten kell tartanunk a leíró nyelvi, elemző alapismereteket a nyelvi rendszer megismertetésének jegyében, majd a nyelvi rendszer fáradságosabban, aprólékosabban leírható elemeit kell feldolgoznunk. Az alapkészségek így szintetizálhatók nyelvi igényességünk követelményei szerint. A fejlesztő szakasz második fázisában így hatékonyabb lehet az ismeretbővítés.

A magyar nyelv életének, azaz folyamatos történeti változásainak bemutatása révén kell, hogy elmélyüljön a nyelvszemlélet, amely akkor lehet rendszerelvű és megalapozott, ha empirikusan megismert tényekre is épül. A magyar nyelv életének, történetének ismerete gimnáziumi fokon azt jelenti, hogy követelmény a retorikai - stilisztikai jelenségek gyakorlati funkcióinak tudatosítása túllépve a felismerés szintjén. Például európai jelentőségű szövegemlékeink alapos tanulmányozása is ezért indokolt.

Az irodalmi műveltség megismertetésében nehéz az életkori váltószakaszokhoz igazított fordulatokat találni az olvasmányok, korszakok, életművek bemutatásakor. Folyamatos az átalakulás a műélmények játékos, kreatív feldolgozásának gyakorlatából a művek filológiai kortörténeti, poétikai, tehát egyre tárgyszerűbb megközelítésének aprómunkája irányába. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője kell, hogy legyen a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, a régió, a lakóhely irodalmi hagyományairól.

Az orientáló szakasz kiemelt fejlesztési követelményei (11-12. évfolyam)

Ki kell alakulnia annak a kulturált nyelvi magatartásnak és gyakorlatnak, amely önállóan és képzetten képes befogadni a legkülönbözőbb szövegtípusokat. Követelmény a kritikus felismerésekre való igény illetve az önkorrekció a saját nyelvi teljesítmény csiszolásakor.

A meghatározott szintű érettségi írásbeli vizsga követelményeit egyre jobban tudatosítva ki kell alakulnia az értekezés és esszé készítését lehetővé tevő fogalmazási rutinnak, minél módszeresebb rendszertani mozgatórugókra helyezve a szövegalkotást.

Az irodalom és olvasó kapcsolata csak akkor lehet méltányos, ha a szövegértés már eljutott a művek értékvilága által megkívánt szintre. A középiskola záró, szintetizáló fázisában elvárható egy-egy téma más-más művészeti ágakban való adaptációjának az összehasonlítása is. Az irodalmi közlésformák megismerése után az irodalmi művek feldolgozása segítheti a logikus gondolkodás képességének fejlesztését, s ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

Óraterv

évfolyam 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.irodalom 3 3 3 3 3 3 4 3nyelvtan 2 2 1 1 1 1 1 2

– 4 –


5. évfolyamÉvi óraszám: 185 (magyar nyelv: 74, irodalom: 111)

Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás

Tiszta hangképzés és intonáció elérése szóbeli megnyilatkozáskor. Nem verbális kifejezőeszközök összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően.

Szövegértés

Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejező előadása. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése előremondással (jóslással), átalakítással, kiegészítéssel. A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben.

Szövegalkotás

Írástechnika továbbfejlesztése tollbamondással. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).

Tanulási képesség

Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről.

– 5 –


Nyelvünk életének, rendszerének ismerete

A helyesírási ismeretek rendszerbe foglalása, elmélyítése, stabil helyesírási hajlam. A helyesírás meghatározó rétegeinek - szabályoknak és analógiáknak –az ismerete. Különböző helyesírási feladatok biztonságos, rendezett megoldása építve a korábbi évfolyamokból hozott szókincsbeli, szófaji, jelentéstani ismeretekre.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata

Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése során. Különféle műfajú, változatos ritmikájú szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás. Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.

MAGYAR NYELV

Az 5.évfolyam témakörei:

Az írott nyelv (10 óra)A beszélt nyelv (15 óra)Írástörténeti alapismeretek (5 óra)Helyesírási alapelvek (10 óra)Főbb helyesírási kérdések (az AkH szerint) (30 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)

TÉMAKÖRÖK TARTALMAKAz írott nyelv Az ábécé hangjelölési logikája. A

szövegtagolás.A beszélt nyelv A mondatfonetikai eszközök.Írástörténeti alapismeretek A latin betűs írás kialakulása, egyéb

írásrendszerek.Helyesírási alapelvek Kiejtés szerinti, szóelemző, hagyományos,

egyszerűsítő írásmód.Főbb helyesírási kérdések Elválasztás, tulajdonnevek, egybeírás és

különírás, régies alakok, intézménynevek, címek, rövidítések, dátumozás.

Könyv-és könyvtárhasználat Tájékozódás különféle dokumentum típusokban (pl. Helyesírási szótár, könyv, időszaki kiadvány, sajtótermék, évkönyv).

– 6 –


Fogalmak magyar nyelv és kommunikáció illetve nyelvhasználat tárgykörében

Szűkebb és tágabb ábécé, magánhangzó-időtartam, mássalhangzó-torlódás, hangsúly, tempó, szünet, szó, szóelem, szólás, tárgymutató, durva hiba, ékezet, zöngés mássalhangzó, nyelvi norma, nyelvi babona, szótár és lexikon.

A továbbhaladás feltételei

A nem nyelvi kifejezőeszközök használata; a hangsúly, dallam, tempó, szünet a szövegolvasásban; néma olvasás és jegyzetelés; tömör vázlat készítése különböző témákban; készség a másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írásra; módszeres helyesírási hibajavítási technika kiemelten az ékezethasználattal, tagolt, egyszerű fogalmazás készítése; dátumozás hivatalos változata, az írásjelek szövegbe illő, precíz használati gyakorlata.

Értékelés és ellenőrzés

A fejlesztési követelményeknél megfogalmazottak közül az életkorhoz illeszkedően kiemelten értékeljük a gyakorló feladattípusok megoldási stratégiáit, ötleteit, a precizitást és gyűjtőmunkát. Az ellenőrzés módszerei is ezt szolgálják. Fontos az otthoni gyűjtőmunka (példaszavak), a témazáró dolgozat (kiemelt, nem hosszú résztémákban) hibajavításos tesztes formában is.

IRODALOM

Az 5. évfolyam témakörei irodalomból:

Népdalok, népmesék, műmesék (20 óra)Mondák (6 óra)Petőfi Sándor: János vitéz, az elbeszélő költemény (23 óra)Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek (7 óra)Legendák, anekdoták (5 óra)Az elbeszélés, a novella (10 óra)Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben (25 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (5 óra)Dolgozatírás és javítás, összefoglalás (10 óra)

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Népdalok, népmesék, műmesék Négy-öt népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai. Gyakori mesetípusok: állatmese, varázsmese, próbatételes mese, tündérmese, csali mese, tréfás mese.

Mondák Három-négy monda; valóság és mese keveredése a mondákban. Gyakori típusok: eredetmonda, történeti monda, földrajzi monda, vármonda, virágrege.

Petőfi Sándor: János vitéz Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés.

– 7 –


Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek

Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó - különböző korokból származó - változatos hangulatú és formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek.

Legendák, anekdoták Két-három magyar szenthez kapcsolódó legenda és három Mátyás királyról szóló anekdota; az anekdota műfaji sajátosságai, változatai, felépítése.

Az elbeszélés, a novella Kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból; az elbeszélés és a novella szerkezeti jellemzői.

Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk és egy szabadon választott regény, valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok.

Könyv- és könyvtárhasználat Az iskolai könyvtár megismerése, a könyvtár raktári rendje. Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).

MemoriterTizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás.

Fogalmak

Népdal, mesetípusok, elbeszélő költemény, tájleíró vers, monda, legenda, anekdota, elbeszélés, novella, regény; az epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, kronologikus cselekményszövés, időrend, epizód, helyszín; a szó szerinti és a metaforikus jelentés; képiség, ritmus, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes.

(A felismerés és a megnevezés szintjén)

Szerzők és művek

Arany János: Családi kör, Rege a csodaszarvasról; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; négy-öt népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék, műmesék; három-négy monda; két Szent László legenda; három Mátyás királyról szóló anekdota; két-két elbeszélés és novella; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.

– 8 –



Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.

Értékelés

A fejlesztési követelményeknél megfogalmazottak közül az életkorhoz illeszkedően kiemelten az alábbiakat értékeljük: az életkornak megfelelő tempójú, kellő mélységű szövegértést biztosító olvasást; a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást; alapvető jártasságot szövegfeldolgozó eljárásokban (lényegkiemelésben, tömörítésben, vázlatkészítésben, szövegkiegészítésben); az önkifejezés képességét, a szókincs gazdagságát; az olvasott művekkel kapcsolatos élmények, gondolatok megfogalmazását, az anyaggyűjtés során a segédkönyvek használatát.

Az ellenőrzés módszerei

Szóbeli felet (lényegkiemelés, szókincsgazdagság, ötletesség), írásbeli számonkérés (pl. történetmondás személyes élményről vagy olvasmányról különböző elbeszélői nézőpontokból, leírás, vázlatkészítés), gyűjtőmunka értékelése (pl. önálló könyvtári munkát igénylő szógyűjtés), órai aktivitás (pl. drámajátékokban való szerepvállalás, szövegmondás, csoportmunkában való együttműködés).

A taneszközök kiválasztásának elvei

Az alapozás döntő fázisában nyilvánvalóan érdemes olyan stabil, elméleti alapokon nyugvó, egyértelműen a korosztály képességeihez és teherbírásához alkalmazkodó tankönyveket választani, amelyek összhangban állnak helyi programunk nevelési és fejlesztési céljaival. A helyesírási szabályzaton túl kerettankönyv, tematikus füzetek, gyakorló munkatankönyvek segíthetik a nyelvszemlélet alapozását. Irodalmi könyveink kiválasztásakor előnyben részesülnek az adott életkor számára írt kiadványok, hiszen napjaink tankönyvszerzői életkorokban, nem iskolatípusokban gondolkodnak. Fontos a motiváló játékosság jegyében olyan friss, a gyakorlattól nagyon el nem rugaszkodó kiadványt keresni, amely a mindenkori törzsanyagot tartalmazza.A szükséges feltételeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete, ill. az önkormányzatnak a munkaközösségek által elkészített jegyzéke tartalmazza.

– 9 –





A nyelvi és a nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása közösségben. A beszédkultúra formálása saját álláspontunk kifejtésével megvédésével. Kérdéskultúra és válaszok megfogalmazási technikájának erősítése különböző helyzetekben.

Szövegértés

Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése.

Szövegalkotás

Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok szóban és írásban: az írásmód biztonságának, az önállóság mértékének a növelése, elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Kreatív írás (pl. vers, mese, monda) Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről.


A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban).

– 10 –



Szövegben előforduló szavak szófajának felismerése a precizitás jegyében a szófaji gyűjtőegységek rendszeralkotó szerepének figyelembevételével. A szóalakra, szavak képzésére való ismeretek megfogalmazása néhány fő toldaléktípus funkciójának kiemelésével. A szavak mondatbeli funkcióinak, szerepének feldolgozása, elemzése. A mondattani elemzés módszerének, menetének további erősítése és az önkontroll jegyében a szövegjavítás tudatossága, önállósága.


Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi műfaj, téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség), a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, esetleg színdarabok, filmek megtekintése alapján. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése. Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással.

MAGYAR NYELV

A 6.évfolyam témakörei

Szövegműfajok főbb fajtái (5 óra)Szavak csoportosítása, szófajai (25 óra)A szavak felépítése (15 óra)Mondattani elemzés menete (10 óra)A fontos mondatrészek típusai (10 óra)Modalitás és logikai minőség (5 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)

TÉMAKÖRÖK TARTALMAKSzövegműfajok főbb fajtái Leírás, jellemzés, elbeszélés eltérése, a

szövegfelépítés minimum elvei.Szavak csoportosítása, szófajai A rendszerező gyűjtőegységek: az ige, a

névszó, a határozószók, a viszonyszók, indulatszavaink.

A szavak felépítése Az egyszerűbb toldalékfajták, a mondatba és szövegbe épülő szavak.

Mondattani elemzés menete Az aláhúzásos, ágrajzos, egyszerű mondatelemzés a gyakorlatban.

A fontos mondatrészek típusai Az állítmány és fajtái, alany, tárgy határozóink rendszere, a jelző, az értelmező problémái.

Modalitás és logikai minőség Írásjeleink használata szövegszinten.

– 11 –


Könyv-és könyvtárhasználat Sajtótermékek jellemzői: formai, tartalmi. Nyomtatott dokumentumok információi: szövegtípusok, illusztráció. Dokumentumtípusok: nyomtatott (könyv, sajtótermékek), nem nyomtatott (audiovizuális és számítógéppel olvasható). Betűrendes leíró katalógus szerkezete, használata.


Szófajok az alapszófajokon túl, az ige alakrendszere, sajátos szerepei, névszó és belső csoportjai, igeneveink és eltéréseik, egyéb határozószók, viszonyszók, gyakoribb ige és névszóképzők, mondatfajták a szerkezet szerint, modalitás, logikai minőség, állítmány, állítmánytípusok, szintagma, szintagmatípusok, álszintagmák. A toldaléktípusok fajtái, képző, jel, rag a részjelentések és a funkciók tükrében.


A szófaji és mondattani elemző eljárások precizitása ki kell, hogy fejlődjön tempós, összefoglaló feladatsor megoldásáig bezárólag. Az alapozó szakaszt lezáró vizsga írásbelijének feldolgozása nem lehet több rutinfeladatnál. Helyesírásunkban a szöveg előírt javítási technikája elsajátítandó. Jól tagolt módon leírt szöveg minél rendezettebb felépítése, elrendezése követelmény.


A témakörök belső arányaival összhangban a tollbamondás kijavításának önállósága mérhető kell, hogy legyen. Fontos a javítás az elemző eljárásokban is, pl.: aláhúzásos mondatelemzés, mondattani ágrajz esetében. Összetett, részletes feladatsor szerkeszthető vizsgadolgozatnak a tanult feltételek szerint.

IRODALOM

A 6. évfolyam témakörei irodalomból:

A népköltészet jellegzetes műfajai (20 óra)A népballada, a műballada (8 óra)Népi színjátszás és alakoskodás (5 óra)Arany János: Toldi (23 óra)Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (8 óra)A történelmi regény; Gárdonyi Géza: Egri csillagok (10 óra)Hősök a történetmondás műfajában (6 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (5 óra)

Dolgozatírás és javítás, összefolalás (14 óra)

Vizsgaelőkészítő gyakorlatok (12 óra)

– 12 –


TÉMAKÖRÖK TARTALMAKA népköltészet jellegzetes műfajai Legalább tíz lírai alkotás elemzése (szerelmi

dal, virágének, bordal, csúfolódó ének, táncszó, kesergő, bujdosóének, népi imádság). A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre.

A népballada, a műballada Kőmíves Kelemenné és még egy népballada; Vörösmarty Mihály: A buvár Kund, Arany János: A walesi bárdok és egy szabadon választott ballada; a ballada műfaji jellemzői, az ismétlődés és a hiány szerepe.

Népi színjátszás és alakoskodás Regölés és betlehemezés; drámajátékok. Arany János: Toldi Emberi kapcsolatok, konfliktusok,

lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi A vándormotívumon alapuló elbeszélő költemény, jellemfejlődés. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés.

A történelmi regény; Gárdonyi Géza: Egri csillagok

A történelmi regény műfaji sajátosságai, fikció és történelmi hitelesség, történelemértelmezés, eszményítés, a korszakot felidéző írói eszközök. Jellemek és sorsok, kalandok, konfliktusok, ismétlődő motívumok.

Hősök a történetmondás műfajában Legalább egy nagyepikai és két kisepikai, a korosztály érdeklődésének megfelelő mű olvasása, feldolgozása. Leírás és jellemzés a regényben. Az előreutalás és a késleltetés. Eseményszerkezet és szövegszerkezet. Elbeszélői nézőpont és beszédhelyzet.

Könyv- és könyvtárhasználat Szépirodalom: betűrend, ismeretközlő irodalom: szakrend. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismérvei.

Memoriter

Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; hat-nyolc vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet.

Fogalmak

Műnemek: líra, epika, dráma; szerelmi dal, virágének, táncszó, kesergő, ballada, történelmi regény; fikció, konfliktus, motívum, vándormotívum, forrás, előhang, mottó, epilógus, nézőpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái.

– 13 –


Szerzők és művek

Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Kőmíves Kelemenné és még egy népballada, Vörösmarty Mihály: A buvár Kund; legalább tíz, változatos tematikájú népdal; egy ifjúsági regény és két elbeszélés a magyar vagy a világirodalomból.


Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj.Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában.

Értékelés

A fejlesztési követelményeknél megfogalmazottak közül az életkorhoz illeszkedően kiemelten az alábbiakat értékeljük: a hangos és néma olvasási képességet, a memoriterek kifejező előadását, a szövegértés fejlődését (adatkeresést, ok-okozati összefüggések felismerését, lényegkiemelést), az önálló olvasmányválasztás igényének kialakulását, értékeljük, hogy tud-e önállóan véleményt formálni olvasmányélményeiről, képes-e egyszerű szövegeket írásban és szóban megalkotni (elbeszélést, leírást, jellemzést), tudja-e a képzeletét mozgósítani szövegelemzési feladatokban és drámajátékokban, képes-e a könyvtárhasználat során gyűjtött adatokat logikusan elrendezni.

Ellenőrzés

Szóbeli felet (feleletterv készítése, lényegkiemelés, szókincsgazdagság, ötletesség, tartalmi pontosság), fogalmazási feladatok írásban (pl. elbeszélés készítése adott téma és szempont alapján, leírás tárgyakról, jelenségekről, jellemzés családtagokról, irodalmi hősökről), olvasónapló készítése, tanórán kívüli gyűjtőmunka értékelése (pl. önálló könyvtári munkát igénylő adatgyűjtés), órai aktivitás (pl. drámajátékokban való szerepvállalás, szövegmondás, csoportmunkában való együttműködés), memoriterek szöveghű felidézése.


Az alapozás döntő fázisában nyilvánvalóan érdemes olyan stabil, elméleti alapokon nyugvó, egyértelműen a korosztály képességeihez és teherbírásához alkalmazkodó tankönyveket választani, amelyek összhangban állnak helyi programunk nevelési és fejlesztési céljaival. A helyesírási szabályzaton túl kerettankönyv, tematikus füzetek, gyakorló munkatankönyvek segíthetik a nyelvszemlélet alapozását. Irodalmi könyveink kiválasztásakor előnyben részesülnek az adott életkor számára írt kiadványok, hiszen napjaink tankönyvszerzői

– 14 –


életkorokban, nem iskolatípusokban gondolkodnak. Fontos a motiváló játékosság jegyében olyan friss, a gyakorlattól nagyon el nem rugaszkodó kiadványt keresni, amely a mindenkori törzsanyagot tartalmazza.A szükséges feltételeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete, ill. az önkormányzatnak a munkaközösségek által elkészített jegyzéke tartalmazza.




A személyes álláspont mellett érvelni tudó vitakultúra fejlesztése az ellenvélemények mérlegre tételének segítségével. A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása. Eltérő beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése. A nem nyelvi kifejezőeszközök többletjelentéseinek, rendszerének értelmezése.

Szövegértés

Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; a szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és különféle rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben.

Szövegalkotás

Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Párbeszéd, érvelés az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában. Felszólaláshoz, kiselőadáshoz vázlat készítése és felhasználása szóbeli előadáskor. Önálló állásfoglalás különböző műfajokban, mint amilyen: könyvajánlás vagy recenzió.


Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások felkutatása megadott témához. Beszámoló, fiktív tudósítás, stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása:

– 15 –


problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Kellő gyakorlottság jegyzet,- vázlatkészítésében szóbeli előadásról, illetve beszámolás a korosztálynak szóló írásbeli szakmunkák értő felhasználásáról.


Szófaji, mondattani elemző ismeretek, valamint a helyesírási készség szinten tartása. A nyelv, mint jelrendszer, illetve a nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről, ezen kívül a helyesírási rendszerről, kiemelt témaköreiről, az eddig tanultak fogalmi szintű leírása, megnevezése. Az ismeretek gyakorlati használata elemző fogalmazásokban, leíró nyelvi típusfeladatokban. A retorikai eszközök megnevezése, hatásának értelmezése.


Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. A lírai formanyelv változásának vizsgálata. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás).

Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai

A műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmű epikai művekben. Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal. Párhuzamok keresése az antik irodalom és képzőművészet alkotásai között - a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gyűjtőmunka felhasználásával. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával.

MAGYAR NYELV

A 7.évfolyam témakörei

Magán- és közéleti kommunikáció 10 óra)A nyelvi jelrendszer (5 óra)Retorikai alapismeretek (4 óra)Helyesírási rendszerezés (7 óra)A szófajok és a mondatrészek rendszerezése (7 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)

– 16 –


TÉMAKÖRÖK TARTALMAKMagán- és közéleti kommunikáció A szóbeli és írásbeli kifejezési formák

sajátosságai.A nyelvi jelrendszer A nyelvi szintek jellemzői, összefüggései,

elemző területei.Retorikai alapismeretek Antik ill. modern kori szónokok munkássága,

példái.Helyesírási rendszerezés Szövegben használt tulajdonnevek helyesírási

ismereteinek bővítése. Sokelemű és rendhagyó földrajzi nevek kibővítése.

A szófajok és mondatrészek rendszerezése Gyakorlati elemzések.Könyv-és könyvtárhasználat Verbális, audiovizuális, elektronikus és

digitális információhordozók felhasználása: rendszerező összefoglalások, CD-romok fejlett kínálatával.


A kommunikációs tényezők, jel, jelrendszer, központozás, azaz értő írásjelhasználat, fontos és kiemelt tömegkommunikációs műfajok, az elrendezés, a retorikai formaalkotó alapelvek, a hatáskeltés elemei, a retorika és a rétorok, a szövegfelépítés, a szövegegységek, bizonyítás, cáfolás kitekintés.


A megértés feltételét jelentő hangos olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. Különböző műfajt képviselő szövegek értése (lehet szépirodalmi, értekező, szónoki, ismeretterjesztő, stb.) a rendeltetésüknek megfelelően. A nyelvi szintek (szó, mondat) szabályairól eddig tanultak rendszerezése, megnevezése. A magyar helyesírás szabályainak alkalmazása, önálló használata.


A fogalmazások íratásánál az életkorhoz tartozóan értékeljük a különböző fogalmazástípusokban megvalósuló szemléletességet, önmegvalósítást. A nyelvi rendszer szintjeinek tudatosodása révén elvárjuk a nyelvhelyességi állapot fokozatos javulását.

IRODALOM


Mítosz és irodalom (20 óra)A görög epika (16 óra)A görög líra (10 óra)A görög dráma (12 óra)A római irodalom (15 óra)A Biblia és hatása az irodalomra (22 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)Dolgozatírás és javítás, összefoglalás (12 óra)

– 17 –


TÉMAKÖRÖK TARTALMAKMítosz és irodalom Legalább hat mítosz a görög és római

irodalomból, részletek a Gilgames eposzból, a Kalevalából.

A görög epika Jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából.

A görög líra Szemelvények a görög lírából (legalább hat mű), műfaji és formai sokszínűség.

A görög dráma A görög dráma kialakulása, színház, színjátszás; Szophoklész egy drámája.

A római irodalom A római irodalom kezdetei, a római irodalom aranykora.

A Biblia és hatása az irodalomra A Biblia kultúrtörténeti jelentősége és felépítése; részletek az Ó- és Újszövetségből. Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban.

Könyv- és könyvtárhasználat A könyvtár dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. A kézikönyvtár szerepének ismerete.

Memoriter

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

Fogalmak

Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, mítosz, mitológia, kozmogónia, szájhagyományban létezés, késői lejegyzés, toposzok; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, kanonizálás, passió, apokalipszis; rapszodosz, eposz, kronologikus cselekményvezetés, eposzi kellékek, in medias res; drámai műnem, epilógus, prológus, monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység, drámai jambus; epigramma, óda, alakzat, gondolatritmus, időmértékes verselés, ekloga, bukolikus költészet, carmen, arany középszer, “carpe diem“; értelmezés, érték, értékelés.

Szerzők és művek

Legalább hat mítosz az antik mitológiából, jellemző részletek a Gilgames eposzból és a Kalevalából; ó- és újszövetségi részletek irodalmi megközelítésben; jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából; Szolón, Szapphó, Alkaiosz és Anakreon néhány műve; Szophoklész egy drámája; Catullus, Vergilius, Horatius néhány műve.


A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai

– 18 –


kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az időmértékes verselés és néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása.

Értékelés

A fejlesztési követelményeknél megfogalmazottak közül az életkorhoz illeszkedően kiemelten az alábbiakat értékeljük: megfelelő-e a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása; kellő mértékű-e a szövegértés, folyamatosan gazdagodik-e az aktív és passzív szókincs; jól alkalmazza-e a szövegfeldolgozó eljárásokat (lényegkiemelést, tömörítést, szövegkiegészítést), jártas-e a verbális és vizuális információ együttes kezelésében; képes-e a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák részben önálló feldolgozására könyvtári gyűjtőmunkával, ismeri-e a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeit; képes-e változatos feladathelyzetekben a klasszikus irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveit változatosan feldolgozni, képes-e az olvasott műveket elhelyezni térben és időben, ill. tudja-e irodalmi ismereteit más tantárgyak keretében megtanult ismereteihez kapcsolni (pl. a történelemhez, művészettörténethez).

Ellenőrzés

Szóbeli felet (feleletterv készítése, lényegkiemelés, szókincsgazdagság, ötletesség, tartalmi pontosság), fogalmazási feladatok írásban (pl. elbeszélés készítése adott téma és szempont alapján, leírás tárgyakról, jelenségekről, jellemzés irodalmi hősökről, műelemzés megadott szempontok szerint), tanórán kívüli gyűjtőmunka értékelése (pl. önálló könyvtári munkát igénylő adatgyűjtés), órai aktivitás (pl. drámajátékokban való szerepvállalás, szövegmondás, csoportmunkában való együttműködés), memoriterek szöveghű felidézése.


A modern információs korszak a tankönyvválasztás tág lehetőségeit kínálja. A fejlesztő időszakban több évfolyamon át használatos, később is jól használható, elsősorban fejlesztési céljainknak megfelelő, lehetőleg egymásra épülő tankönyvcsalád tankönyveiben gondolkodunk. Így elkerülhetjük a felesleges átfedéseket, indokolatlan váltásokat. A nyelvi feladatanyaghoz az adott évfolyamra bontott gyakorlófüzetek javasolhatók az egységesített központi gyakorlókönyvek mellett. Így az összefoglaló számonkérések tervezhetőbbek lesznek. Irodalomból az erős elméleti alapozású, a részletes műelemzéseknek is teret engedő feldolgozás, tankönyv javasolható. Az adott évfolyamon szerepeltetett tankönyvre épülnie kell a soron következő évfolyam tankönyvének, pl. fogalomhasználati logikáját illetően. A tankönyvek, segédletek kiválasztásánál ügyelünk a szülők teherbíró képességére is.A szükséges feltételeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete, ill. az önkormányzatnak a munkaközösségek által elkészített jegyzéke tartalmazza.

– 19 –



Belépő tevékenységi formák


Az élő nyelv szókincs-, elem-, szabálykészletének tudatos használata. Helyzetgyakorlatok, ritmusgyakorlatok, a helyes hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás, alkalmi beszéd, szónoklat előadása tanult kommunikációs ismeretek révén.

Szövegértés

Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon- és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról.

Szövegalkotás

Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás, nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. Irodalmi szereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. Figyelemkoncentrálás a nyelvhelyességi hibák elkerülésére. Néhány hivatalos írásmű önálló megalkotása a gyakorlati szövegműfajokban.


Irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. A hangalak és jelentés viszonyának, eseteinek értő tudatosítása. A nyelvi anomáliák, nyelvművelő babonák tudatos kiküszöbölése.


A magyar nyelv fonémarendszerének szerepe a szavak, szóalakok felépítésében. A hangok egymásra hatása a beszédben, magán- és mássalhangzó törvények. A fonémák jelentésmegkülönböztető szerepe. Szavak viszonya, csoportosítása a hangalak és jelentés viszonya alapján.

– 20 –



A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például napszakok, út, utazás, hegy, kert, tűz).

Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai

Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában.

MAGYAR NYELV

A 8. évfolyam témakörei

Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat (10 óra)A hangalak és a jelentés kapcsolata (10 óra)Hangrendszerünk és helyesírás (5 óra)Hangtani elemzések (3 óra)Nyelvi hibák hangtani részei (5 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)

TÉMAKÖRÖK TARTALMAKNyelv, nyelvtan, nyelvhasználat A nyelvek osztályozása, a nyelvtípusok, a

nyelvtan, mint anyanyelvtanulásunk modellje.A hangalak és a jelentés kapcsolata Rokonértelműség, többjelentésűség, hasonló

alakúság.Hangrendszerünk és helyesírás A hangok egymásra hatásának fokai.Hangtani elemzések A hangok jellemző jegyei, fonémák a

nyelvjárásokban.Nyelvi hibák hangtani részei Beszédhibák, nyelvhelyességi hibák

toldalékoláskor.Könyv- és könyvtárhasználat Nyelvjárási atlaszok, hangfelvételek,

kétnyelvű szótárak alkalmazása.

– 21 –



Nyelvtípus, izoláló, agglutináló, flektáló, szabály, norma, fonéma, ábécé, nyelvjárás, hangszimbolika, hangutánzás, ejtéshibák, szótári szó, jelentésváltozatok, alakváltozatok, szinonima és homonima csoportok, paronimák, jelentésszerkezet, hasonulások, hangtani jelenségek mássalhangzóknál.


Nyelvhasználati normákhoz való tudatos alkalmazkodás. Tájékozottság nyelvünk típusáról. A beszédhang és a fonéma kapcsolatának értelmezése. A fontos hangtani szabályok ismerete. A hangok beszédben való alkalmazkodásának felismerése. A nyelvjárások, mint a nyelvi tradíció pozitív öröksége hordozójának értékelése, a legfőbbek ismerete.


A nyelvi rendszer(ek) ismereténél mérhetőnek kell lennie a különböző nyelvi szintekre épülő feladatmegoldásnak. A nyelvi, nyelvhelyességi hibák jelentéstani és hangtani okait feltárva elvárható azoknak tudatos kijavítási képessége. Ismerni kell a fontosabb kézikönyveket, illetve a tanult idegen nyelv középiskolában használatos szótárának használatát.

IRODALOM


Szerző, mű befogadó (20 óra)A középkor irodalma (22 óra)Portrék, verses és prózai alkotások az európai reneszánsz irodalmából (12 óra)A magyar reneszánsz kiemelkedő képviselői (22 óra)Az angol reneszánsz (15 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)Dolgozatírás és javítás, összefoglalás (16 óra)

TÉMAKÖRÖK TARTALMAKSzerző, mű befogadó Műelemzés és műértelmezés verses és prózai

művek kreatív feldolgozásával.A középkor irodalma Szemelvények a középkori vallásos, világi és

lovagi irodalomból, a vágánsköltészetből; Dante Alighieri és Francois Villon költői portréja; a középkori színjátszás; a magyar irodalom legrégibb szórvány- és szövegemlékei.

Portrék, verses és prózai alkotások az európai reneszánsz irodalmából

Az itáliai reneszánsz kiemelkedő képviselői: Petrarca két-három szonettje és Boccaccio két-három novellája a Dekameronból.

A magyar reneszánsz kiemelkedő képviselői Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. A magyar reformáció irodalma.

Az angol reneszánsz A shakespeare-i színház, Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával.

Könyv- és könyvtárhasználatTárgyi katalógus, forrásjegyzék, cédulázás.

– 22 –


Memoriter


Fogalmak

Középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, legenda, himnusz, román, gótika, gregorián, dance macabre, stilizált szerelem, lovagregény, lovageposz, minnesanger, alba, ironikus-szatirikus hang, villoni ballada, trubadúrköltészet, novella, tercina, szonett, históriás ének, széphistória, színmű, rímtelen “blank vers“, allegorikus ábrázolás, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa.

Szerzők és művek

Szent Ágoston: Vallomások (részletek), Szent Ferenc-legenda, Naphimnusz, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, Margit-legenda (részletek), Carmina Burana (szemelvények), Dante: Isteni színjáték (részletek), Villon három-négy verse, Petrarca két-három verse, Boccaccio két-három novellája, Janus Pannonius négy verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még öt verse, Shakespeare egy drámája és egy szonettje.


A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „én”-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában.

Értékelés

A fejlesztési követelményeknél megfogalmazottak közül az életkorhoz illeszkedően kiemelten az alábbiakat értékeljük: az életkornak megfelelő kommunikációt, beszédpartnerekkel való együttműködés képességét, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását; az elemzési jártasság elmélyülését, az irodalmi művek gondolati, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, kreatív szövegalkotó tevékenységet, tájékozottságot a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában.

– 23 –


Ellenőrzés

Szóbeli felet (feleletterv készítése, lényegkiemelés, szókincsgazdagság, ötletesség, tartalmi pontosság), fogalmazási feladatok írásban (pl. elbeszélés készítése adott téma és szempont alapján, leírás tárgyakról, jelenségekről, jellemzés irodalmi hősökről, műelemzés megadott szempontok szerint), feladatlap (a tanult ismeretek, fogalmak, összefüggések számonkérésére), házi dolgozat, tanórán kívüli gyűjtőmunka értékelése (pl. önálló könyvtári munkát igénylő adatgyűjtés), órai aktivitás (pl. drámajátékokban való szerepvállalás, szövegmondás, csoportmunkában való együttműködés), memoriterek szöveghű felidézése.






Magyar nyelvi szövegben szereplő idegen szavak pontos írása, szabályos kiejtése. A jövevényszavak megváltozó hangalakjának elfogadása. A nyelvváltozatok szókészletének tudatos használata különböző kommunikációs helyzetekben.

Szövegértés

A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben. A nyelvjárási szöveg értő, segítő, elfogadó értelmezése, analizálása. Az archaizálás felismerése, gyakorlatok az archaizálás alkalmazására. Nyelvtörténeti szöveg olvasat utáni értő befogadása, értelmezése.

– 24 –


Szövegalkotás

Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint. Stílusgyakorlatok különböző gyakorlati szövegtípusokban és öröknek számító retorikai műfajokban, illetve kommunikációs helyzetekben. Kiselőadás felépítése művelődéstörténeti témából háttérmagyarázatként. Magánlevél készítése formai és tartalmi követelmények szerint.


Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A tartalmazott információmennyiség szempontjából redundáns, semmitmondó szövegek értelmezése, javítása. A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása: a könyvtárhasználat, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával (évfolyamdolgozat).


Szórendi és szókincsbeli változatok jelentésének összehasonlítása. Kihalt, elavult szavak, mondatformák kérdése. Régies mondatszerkezetek feldolgozása, transzformálása az aktuális jelenkori nyelvi norma szerint. Nyelvtörténeti korszakok művelődéstörténeti háttere. Ismeretek nyelvünk történetéről (pl. a szókincs eredetéről, rokonságáról), ezzel kapcsolatos tudománytörténeti nézetekről.

Irodalmi kifejezésformák

Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak alkalmazása a műértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával.

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

– 25 –


MAGYAR NYELV


A nyelvtörténetről általában (5 óra)Eredet- és őshazaprobléma (6 óra)A nyelvi változások mibenléte (10 óra)Helyesírási rendszerünk létrejötte (12 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)

TÉMAKÖRÖK TARTALMAKA nyelvtörténetről általában Vizsgálati módszerek, alapfogalmak.Eredet- és őshazaprobléma Nyelvünk érintkezése más nyelvekkel.A nyelvi változások mibenléte Az ómagyar korszak szövegemlékei, a

nyelvújítás.Helyesírási rendszerünk létrejötte A magyar helyesírás történetének fontos

állomásai.Könyv- és könyvtárhasználat A TESz megismerése: szerkezetének,

példaanyagának felhasználása.


Összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia, szórvány- és szövegemlék, belső keletkezési szavak, kódex, vendégszöveg, faximile, olvasat értelmezés, ómagyar, középmagyar kor, kódexek kora, újmagyar kor, nyelvújítás, ugor-török háború, jottista - ipszilonista vita, ortológus, neológus, mai magyar nyelvhasználat, nyelvi etikett.


Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, helyéről a jelenben a világ nyelvei között. Szövegjavítás a nyelvtörténeti „archetípusok” analizálásával. Főbb nyelvtörténeti korszakok művelődéstörténeti hátterének értelmezése. Magyar nyelvváltozatok a mai kor nyelvében: nyelvjárás, csoportnyelvek. Nyelvtörténeti összefüggő szöveg (nyelvemlék) nyelvi szintek szerint is haladó elemzési próbája. Nyelvújítási módszerek és szókincsrétegek összekapcsolása.


Fontos a szókincselemek arányainak, összetételének tételes ismerete, feladattípusokban aktualizálás, a fontos szókincshányad átvételeinek nyelvi forrását meg kell állapítani. A nyelvtörténeti alapfogalmak definíciószerű meghatározása, a nyelvi korszakok tömör jellemzése követelhető meg. Nyelvemlékrészlet önálló értelmezése rutinfeladat legyen.

– 26 –


IRODALOM


Szerző, mű befogadó (8 óra)A barokk korszak irodalma (25 óra)A francia klasszicista dráma (8 óra)Az európai felvilágosodás irodalmából (24 óra)A magyar felvilágosodás irodalmából (30 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)Dolgozatírás és javítás, összefoglalás (12 óra)

TÉMAKÖRÖK TARTALMAKSzerző, mű befogadó Műelemzés és műértelmezés kortárs verses és

prózai művek kreatív feldolgozásával.A barokk korszak irodalma Részletek Pázmány Péter prózájából; a barokk

eposz, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem; a barokk önéletírás, szemelvények Bethlen Miklós, II. Rákóczi Ferenc és Bethlen Kata írásaiból; a barokk vitairatok és “levélirodalom“ Zrínyi Miklós és Mikes Kelemen írásművészetének tükrében; a kuruc kor költészete.

A francia klasszicista dráma A francia klasszicista dráma képviselői, Molière egy drámája.

Az európai felvilágosodás irodalmából Néhány szerző és irányzat az európai felvilágosodás korából: Voltaire, Rousseau, Swift, Blake, Goethe, Schiller.

A magyar felvilágosodás irodalmából Szemelvények Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc és Kármán József műveiből; Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja.

Könyv- és könyvtárhasználat Témafeldolgozás. Forráskeresés a könyvtári tájékoztató eszközök használatával. Forrásértékelés, -választás, irodalomjegyzék készítése. Az információk feldolgozásának és az új szellemi termék létrehozásának gondolati és technikai műveletei.

Memoriter


– 27 –


Fogalmak

Barokk, klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus; fikció, fiktív levél, önéletírás, elégico-óda, komikus eposz, regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézisregény, drámai költemény, polgári dráma; ellenreformáció, jezsuiták, rezonőr, antiklerikális, deista, ateista, racionalizmus, enciklopedia, ciklus; gondolatritmus, körmondat, nyelvújítás, irónia, groteszk, pátosz, klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés, létösszegző vers.

Szerzők és művek

Részletek Pázmány Péter prózájából, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, egy-egy részlet magyar barokk önéletírásokból, Mikes Kelemen két fiktív levele, két vers a kuruc kor irodalmából; Molière egy drámája (pl. Tartuffe); részletek az Enciklopédiából, Voltaire: Candide, részletek Rousseau értekezéseiből, Swift: Gulliver utazásai (részletek), Blake egy verse, Goethe egy verse, a Faust első része, Schiller: Ármány és szerelem; versek, prózarészletek a magyar felvilágosodás irodalmából; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még négy műve (pl. A magyarokhoz I., A magyarokhoz II., Horác, Osztályrészem, Levéltöredék barátnémhoz); Csokonai Vitéz Mihály legalább hat verse (pl. Az estve, A boldogság, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz, A Reményhez), Dorottya (részletek).


Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Könyvtárhasználati tájékozottság.

Értékelés

A fejlesztési követelményeknél megfogalmazottak közül az életkorhoz illeszkedően kiemelten az alábbiakat értékeljük: a kulturált nyelvi magatartásra és egyéni stílusra való törekvést, a műelemzési technikák gazdagodását (pl. a tanult leíró nyelvtani, szövegtani és jelentéstani ismeretek beépítését), az érvelés technikájának elsajátítását, a kreatív szövegalkotó tevékenységet, a művek tágabb kontextusban való látásának képességét, tájékozottságot a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában.

– 28 –


Ellenőrzés

Szóbeli felet (feleletterv készítése, lényegkiemelés, szókincsgazdagság, ötletesség, tartalmi pontosság), fogalmazási feladatok írásban (pl. műelemzés megadott szempontok szerint, értekezés készítése adott témában), feladatlap (a tanult ismeretek, fogalmak, összefüggések számonkérésére), házi dolgozat, tanórán kívüli gyűjtőmunka értékelése (pl. önálló könyvtári munkát igénylő adatgyűjtés), órai aktivitás (pl. drámajátékokban való szerepvállalás, szövegmondás, csoportmunkában való együttműködés), memoriterek szöveghű felidézése.






Megfelelő helyzetfelismerő képesség nem megszokott kommunikációs helyzetben is. Megalapozott hatásos nyelvi kifejezésmód a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében.

Szövegértés

A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. A versszervező elvnek, a költemény domináns elemének, uralkodó mondatfajtájának, jellemző modalitásának, grammatikai és retorikai eszközeinek, képrendszerének fölismerése. Szövegközi (intertextuális) utalások, jelképes tárgyak és visszatérő motívumok fölismerésével az elbeszélő mű metaforikus szintjének bemutatása.

– 29 –


Szövegalkotás

Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint. Minta alapján önálló mű, például szatirikus természetrajzi szócikk, paródia, szatirikus portré, egyperces novella, epigramma alkotása.


Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. Szövegformálási, nyelvhelyességi, helyesírási problémák önálló felismerése és javítása. Terjedelmes, összefüggő szóbeli vagy írásbeli kifejtés előkészítése során megismert művelődéstörténeti, szakirodalmi (nyelvészeti, műelemző) források önálló és átstilizált felhasználása.


Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása.


Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával.

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

MAGYAR NYELV

Stílus és jelentés, stílusárnyalatok (7 óra)Stílusrétegek a gyakorlatban (12 óra)Szépirodalmi stílus és poétikai formák (14 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)

– 30 –


TÉMAKÖRÖK TARTALMAKStílus és jelentés, stílusárnyalatok Denotatív és konnotatív jelentés.Stílusrétegek a gyakorlatban Az egyéni kifejezés formái a stílusrétegekben:

a közéleti, a publicisztikai, a szakmai- tudományos stílus esetében.

Szépirodalmi stílus és poétikai formák Hangszimbolika és ritmusjelenségek. Trópusok és alakzatok válfajai, gyakorlati szerepük a szépirodalomban.

Könyv- és könyvtárhasználat Hajdani nagy stíluskorszakok híres műveiben korstílusnyelvi jellegzetességek megismerése (stílustörténet).

Fogalmak a magyar nyelv és kommunikáció illetve nyelvhasználat tárgykörében

A nyelv vízszintes és függőleges tagolódása, köznyelv, regionális köznyelv, dialektus, jelentésmező, expresszivitás, metaforizáció, mondatstilisztikai eszközök, verbális stílus, nominális stílus, alakzatok, felsorolás, ismétlődés, gondolatpárhuzam, szóképek, hasonlat, megszemélyesítés, metonímia, összetett költői kép, archaizálás, figura etimologica, alliteráció, áthajlás.


Érdeklődő és motivált stíluselemző képesség az addig kialakított elvonatkoztatási készség szintjén. Rendszerező ismeretek a stílusrétegek fajtáit, illetve a szókép- típusokat illetően. Az alakzatok grammatikai megszerkesztettségének figyelembe vétel. Stílustörténeti korszakok általános ismerete.


Ki kell alakulnia a szóképek és komplex képek logikáját, formáját leírni (felismerni) képes gyakorlatnak. Normatív feladatok között szerepelhet a szakmai önéletrajz elkészítése is. Mérhető a korok és stílusok nyelvhasználatának felismerési képessége is. Nem a tesztszerű feladatkitöltés, fogalmi számonkérés az igazán kivitelezhető, hiszen műelemző kisértekezés részét kell, hogy alkossa a stilisztika ismeret.

IRODALOM


Az európai romantika irodalma (15 óra)Katona József: Bánk bán (8 óra)A magyar romantika irodalma (20 óra)Petőfi Sándor (15 óra)Arany János (18 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)Készülés a kisérettségire, ismétlés, rendszerezés (19 óra)Dolgozatírás és javítás, összefoglalás (12 óra)

– 31 –


TÉMAKÖRÖK TARTALMAKAz európai romantika irodalma A romantikus korstílus. Néhány epikai mű

vagy műrészlet, ill. vers a 19. század világirodalmából (Novalis, Heine, Hoffmann: Az arany virágcserép; Wordsworth, Coleridge, Byron, Shelley, Keats, Poe; Lamartine, Hugo; Puskin: Jevgenyij Anyegin).

Katona József: Bánk bán Bánk bán - műelemzés és értelmezés. A magyar romantika irodalma Kölcsey Ferenc alkotói portréja, a Hymnus és

legalább négy verse, részletek értekező prózájából. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és legalább hat verse. Jókai Mór egy regényének részletes feldolgozása.

Petőfi Sándor Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt.

Arany János Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt.

Könyv- és könyvtárhasználat Az előző évfolyamokon tanult könyvtárhasználati ismeretek összegzése, rendszerezése. Anyagyűjtés többféle forrásból (verbális, audiovizuális, elektronikus ismerethordozók), jegyzetelés. A forráshasználat etikai normái, formai szabályai.

Memoriter


Fogalmak

Romantika; rapszódia, románc, lírai balladák, fantasztikum, krimi, regénytípusok: történelmi regény, verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; műfajkeveredés; illúzióvesztés, művészlét, polgárlét, zseni-kultusz, töredékesség, a szerves forma eszménye, mítoszteremtés, spleen, felesleges ember.

Szerzők és művek

Egy-két vers Novalis és Heine költészetéből, Hoffmann: Az arany virágcserép; egy-egy vers a “tavi költőktől“, Byron, Shelley és Keats egy-egy műve; Victor Hugo egy regénye vagy regényrészlete; Puskin: Jevgenyij Anyegin; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és négy verse, részletek értekező prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további négy verse; Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még nyolc lírai verse, például A négyökrös szekér, A puszta, télen, Egy gondolat bánt

– 32 –


engemet, Minek nevezzelek?, Pacsirtaszót hallok megint vagy más; Arany János: Toldi estéje és még kilenc verse, köztük legalább három ballada, például Letészem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, Tengeri-hántás; Jókai Mór: Az arany ember.


A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról szóban és írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A kisérettségi követelményeinek való megfelelés.

Értékelés

A fejlesztési követelményeknél megfogalmazottak közül az életkorhoz illeszkedően kiemelten az alábbiakat értékeljük: folyamatos-e az átalakulás a műélmények játékos, kreatív feldolgozásának gyakorlatából a művek filológiai, kortörténeti, poétikai, tehát egyre tárgyszerűbb megközelítésének irányába; képes-e tájékozódni a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában.

Ellenőrzés

Szóbeli felelet, fogalmazási feladatok írásban (pl. műelemzés megadott szempontok szerint, értekezés készítése adott témában, összehasonlító verselemzés), feladatlap (a tanult ismeretek, fogalmak, összefüggések számonkérésére), kiselőadás, házi dolgozat, tanórán kívüli gyűjtőmunka értékelése (pl. önálló könyvtári munkát igénylő adatgyűjtés), órai aktivitás (pl. drámajátékokban való szerepvállalás, szövegmondás, csoportmunkában való együttműködés), memoriterek szöveghű felidézése.



– 33 –





Kommunatív szempontok tudatos, rutinos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében értékelésében: pl. pragmatikai jelentés megítélésében. Véleményformálást illetően érzelmi és értelmi érvek egymással kölcsönhatásban való megjelenítése.

Szövegértés

20. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása.

Szövegalkotás

Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása, különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával.


A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában.


Gyakorlati, közéleti, hivatalos szövegművek belső felépítése, összetevőinek logikája szerinti besorolása.

– 34 –



A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása.

Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság

Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.

MAGYAR NYELV


A nyelvi szintek elkülönítése (3 óra)A szöveg jelentése (2 óra)A szöveg szerkezete helyesírása (5 óra)Az összetett mondatok (10 óra) A szövegelemzés és kategóriái (12 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (5 óra)

TÉMAKÖR TARTALOMA nyelvi szintek elkülönítése A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat.A szöveg jelentése A szöveg és a kommunikáció folyamat összefüggése.A szöveg szerkezete helyesírása A mondat szórendjének elkülönült összefüggése, aktuális

tagolása központozása.Az összetett mondatok Alá- és mellérendelő összetett gondolatelemzés.A szövegelemzés és kategóriái A cím és a hiány szerepe, a kohéziós esz közök, a

kulcsszavak, a témahálózat, szövegfonetikai eszköztár.Könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az

Internet szerepe az inforációszerzésben.

– 35 –



Bekezdés, tömb, szakasz, kontextus, lineáris és globális kohézió, téma, séma, témahálózat, beszerkesztettség, szórend, tételmondat, szöveghiány, címtípus, tipográfia, szövegfonetikai eszközök, gyakorlati szövegművek, utaló szó, tőmondat, mellékmondat, közbeékelődés.


Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Jegyzet, kivonat, vázlat - rendszerezett formájú - készítése szakszövegről. Szövegelemzés megadott részkérdések szerint.


Érdemes szövegelemzési eljárásokat úgy értékelni, hogy a grammatikai műveletsor hagyományos és terjedelmes fázisait összekapcsoljuk az egész szöveg vizsgálatakor felmerült követelményekkel. Szinten kell tartani az olyan elemzési metódusokat, amelyek a grammatikus rendszertudatot stabilizálják, így pl.: az összetett és egyszerű mondatelemzéseket. A szóelemzés szófaji és szóalak vizsgálatot követel továbbra is, és fel kell ismerni a beszédben végbemenő hangtani jelenségeket is a mássalhangzók egymásra hatásakor. Mindenre hatékony formát jelenthet a többlépcsős feladatutasítású ún. komplex elemző feladatsor.

IRODALOM


Madách Imre: Az ember tragédiája (8 óra)A XIX. század világirodalmából - széppróza, líra, dráma (25 óra)Portrék a magyar szépprózából (24 óra)Ady Endre (18 óra)Portrék a Nyugat első nemzedékéből (15 óra)Babits Mihály (18 óra)Kosztolányi Dezső (18 óra)Stílusirányzatok, képek, formák (10 óra)Dolgozatírás és javítás, összefoglalás (12 óra)

– 36 –


TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Madách Imre: Az ember tragédiája Az ember tragédiája – műelemzés és értelmezés.Kitekintés az emberiségköltemény műfajára, főképp Goethe Faustjára és/vagy (a Falanszter szín kapcsán) a negatív utópia műfajára (pl. Swift, Orwell).

A XIX. század világirodalmából - széppróza, líra, dráma

Művek, műrészletek a 19. század európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Stendhal, Balzac, Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Csehov vagy Ibsen egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás (választhatóan pl. Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Mallarmé, Whitman vagy Rilke költészetéből) – összesen három-négy vers.

Portrék a magyar szépprózából Eötvös és Kemény fejlődéstörténeti helye. Portrék: Mikszáth Kálmán (legalább egy regény és két novella); Krúdy Gyula (legalább két novella); Móricz Zsigmond (legalább egy regény és két novella); szemelvények a századvég novellisztikájából (Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy).

Ady Endre Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű.

Portrék a Nyugat első nemzedékéből Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve; néhány mű a Nyugat szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán).

Babits Mihály Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább nyolc mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet.

Kosztolányi Dezső Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet.

Stílusirányzatok, képek, formák Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos).

– 37 –


Memoriter

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers a tanultakból, egy-egy 20-25 soros epikai és drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

Fogalmak

Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, polifonikus regény, regényciklus, novellaciklus; analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, szimultanizmus, látvány, látomás, polifónia, hőstípus, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers.

Szerzők, művek

Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye és három novellája; Krúdy Gyula legalább két novellája; Móricz Zsigmond egy regénye, például Rokonok, Úri muri, Az isten háta mögött, Árvácska, Tündérkert és két novellája; Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és más hat vers, például Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton Az ős Kaján, Héja-nász az avaron, De ha mégis? és egy publicisztikai műve; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem és még két műve; Juhász Gyula, Tóth Árpád legalább két-két verse; néhány mű a Nyugat szerzőitől, például Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán; Babits Mihály: Jónás könyve és még legalább hét mű, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszé- vagy tanulmányrészlet; Kosztolányi Dezső legalább két novellája, egy regénye, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Stendhal, Balzac, Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két műve.


20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmai-tudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

– 38 –


Értékelés

A fejlesztési követelményeknél megfogalmazottak közül az életkorhoz illeszkedően kiemelten az alábbiakat értékeljük: szabatos, világos, hatásos nyelvi kifejezésmódot, az érvelés technikájában való kellő gyakorlatot, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését, változatos szövegelemző eljárások birtoklását, az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerését, az alapvető korstílusok és műfajok ismeretét, néhány klasszikus magyar alkotó portréjának önálló bemutatását, az önálló ismeretszerzésre való törekvést.

Ellenőrzés

Szóbeli felelet, fogalmazási feladatok írásban (pl. műelemzés megadott szempontok szerint, értekezés készítése adott témában, összehasonlító verselemzés, esszé írása), feladatlap (a tanult ismeretek, fogalmak, összefüggések számonkérésére), kiselőadás, házi dolgozat, tanórán kívüli gyűjtőmunka értékelése (pl. önálló könyvtári munkát igénylő adatgyűjtés), órai aktivitás (pl. drámajátékokban való szerepvállalás, szövegmondás, csoportmunkában való együttműködés), memoriterek szöveghű felidézése.


Az érettségi irányába haladva, a középiskolai tanulmányok végpontjához közeledve részben csökken a tankönyvek gyakorlati szerepe, ezzel párhuzamosan megnő az egyéni, önálló, megközelítés. Mégis fontos a tudatos tankönyvválasztás, hiszen nem mindegy, mennyire színvonalas, tömör, ill. szintézisteremtő az adott nyelvi vagy irodalmi tankönyv. A középiskolai tanulmányok során az ellentmondások, anomáliák elkerülése érdekében lehetőleg egy, a helyi programhoz illeszkedő, nevelési és fejlesztési céljainkkal összhangban álló tankönyvcsalád tagjait választjuk. A kiválasztásnál figyelembe vesszük a szülők anyagi teherbíró képességét is.A szükséges feltételeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete, ill. az önkormányzatnak a munkaközösségek által elkészített jegyzéke tartalmazza.




Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása. A leíró nyelvtani és a nyelvtörténeti ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. Nyitottság az aktuális nyelvi valóság változásaira, kritikai érzék a nyelvművelésre szoruló hibák megmutatása érdekében.

– 39 –


Szövegértés

Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). Nyitottság a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt.

Szövegalkotás

Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és írásban. Gyakorlottság a különböző szövegművek megalkotásában (pl. hivatalos beadvány, kísérőlevél).


Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése.


Az elemzési jártasság fokozatos és végérvényes bővítése a tanult szövegtani, grammatikai, retorikai, jelentéstani ismeretekkel. Ismeret- és véleményalkotás nyelvtervezésünk néhány alapvető kérdéséről.


Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból - szakaszerű fogalomhasználattal. Műnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a műnek, témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. A művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia,

– 40 –


magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása.

Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság

Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott művekből. Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történő bemutatása: művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó "műfajok", amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl.folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.

MAGYAR NYELV


Szövegjavítás eltérő kérdései (10 óra)Szociolingvisztika a gyakorlatban (10 óra)Nyelvművelés alapkérdései (10 óra)Hungarológiai ismeretek (10 óra)Az anyanyelvi ismeretek összefoglalás rendszerezése (20 óra)Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)

TÉMAKÖRÖK TARTALMAKSzövegjavítás eltérő kérdései Szókincsrétegek, szórend központozás.Szociolingvisztika a gyakorlatban A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok,

nyelvjárások csoportnyelvek.Nyelvművelés alapkérdései Nyelvünk helyzete és a tömegkommunikáció.

Nyelvi folyóiratok.Hungarológiai ismeretek A magyar nyelv helye a világban, magyar

nyelv ügye nemzeti kisebbségeinknél.Az anyanyelvi ismeretek összefoglalás rendszerezése

A kommunikáció működése. A nyelvi szintek grammatikája. A szöveg fogalma.

Könyv- és könyvtárhasználat Hungarológiai kézikönyvek megismerése, nyelvművelők kézikönyve, nyelvjárási hangdokumentumok hallgatása.

– 41 –



Szórványmagyarság, kisebbségi magyarság, anyanyelvű kétnyelvűség, diáknyelv és argó, publicisztikai, ill. médiaműfajok, nyelvjárástípusok, nyelvhelyességi hibák, nyelvművelő babonák, diaszpóra - nyelv, nyelvtudomány, alkalmazott tudományág, nyelvfilozófia.


Az érettségi követelmények - átléphetetlen, stabil mérőpontokkal - már kell, hogy az évfolyamon egészében jelentkezzenek, erősíteni érdemes ebből eredően a nyelvtani szóbeli feleletre (az érettségin) való hangoltságot.


A legnyilvánvalóbb visszajelzés a záró (érettségi) követelmények szerint kijavított műelemző fogalmazás (érettségi dolgozat), amelynek a nyelvi minősítését három megközelítés határozhatja meg: szerkesztésmód, stílus vagy nyelvhelyesség, valamint a helyesírás.

IRODALOM


József Attila (15 óra)A két világháború közötti magyar irodalom néhány nagy alakja (12 óra)Világirodalom a XX. században I. - széppróza, líra (12 óra)Világirodalom a XX. században II. - dráma (6 óra)Szerzők és művek a XX. század második felének magyar próza- és drámairodalmából (13 óra)Szerzők és művek a XX. század második felének magyar lírájából (10 óra)Az irodalom határterületei (2 óra)Felkészülés az érettségire (16 óra)Dolgozatírás és javítás, összefoglalás (10 óra)

TÉMAKÖRÖK TARTALMAKJózsef Attila Jellemző témák és korszakok az életműben,

legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban.

A két világháború közötti magyar irodalom néhány nagy alakja

Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, két verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Németh László két műve, köztük egy esszé vagy részlete; Márai Sándor egy-két műve vagy szépprózai műrészlete.

Világirodalom a XX. században I. - széppróza, líra

Két epikai mű a 20. század világirodalmának egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Proust, Kafka, Thomas Mann, Babel, Bulgakov, Hemingway, Camus, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Garcia Marquez, Borges vagy Hrabal műveiből). Ízelítő a század lírájából, pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz vagy Benn költészetéből (összesen két-három vers).

– 42 –


Világirodalom a XX. században II. - dráma Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy-egy műve.

Szerzők és művek a XX. század második felének magyar próza- és drámairodalmából

Ottlik Géza: Iskola a határon, továbbá még egy regény és egy novella a 20. század második feléből. Örkény István (egy dráma és néhány egyperces). Egy-két elbeszélés vagy novella kortársaktól (pl. Esterháy Péter, Mészöly Miklós, Sütő András, stb.).

Szerzők és művek a XX. század második felének magyar lírájából

Weöres Sándor (legalább három vers); Pilinszky János (legalább három vers); néhány mű a század második felének valamely jelentős lírai életművéből pl. Vas István, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Szilágyi Domokos verseiből vagy a kortárs lírából.

Az irodalom határterületei Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban.

Memoriter

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 5 vers és egy-egy 20-25 soros epikai és drámarészlet).

Fogalmak

Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, bukolika, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő.

Szerzők és művek

József Attila: Óda és további nyolc-tíz műve, legalább egy vers választhatóan: a Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat című versek közül; Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és két verse; Radnóti Miklós négy mű, köztük egy ekloga; Németh László egy szépprózai mű vagy részlete, egy esszé; Márai Sándor egy mű vagy egy szépprózai műrészlet; Ottlik Géza egy regénye, pl. az Iskola a határon vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció; Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse és egy esszéje, Örkény István négy műve köztük egypercesek és egy dráma; művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regény a 20. század második felének magyar irodalmából. Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy-két novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellák vagy regényrészlet, Garcia Lorca néhány lírai alkotása, Brecht egy színműve, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; művek, műrészletek és legalább egy dráma, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből.

– 43 –



A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében.

Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, idézés.

Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése.

Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával

Értékelés

A fejlesztési követelményeknél megfogalmazottak közül az életkorhoz illeszkedően kiemelten az alábbiakat értékeljük: szabatos, világos, hatásos nyelvi kifejezésmódot, a személyes önkifejezés módját, a személyes gondolat jelenlétét, az érvelés technikájában való kellő gyakorlatot, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését, változatos szövegelemző eljárások birtoklását, az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerését, nyitottságot szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek befogadására, az alapvető korstílusok és műfajok ismeretét, néhány klasszikus magyar és európai alkotó portréjának önálló bemutatását, az önálló ismeretszerzésre való törekvést.

Ellenőrzés

Szóbeli felelet, fogalmazási feladatok írásban (pl. műelemzés megadott szempontok szerint, értekezés készítése adott témában, összehasonlító verselemzés, esszé írása), feladatlap (a tanult ismeretek, fogalmak, összefüggések számonkérésére), kiselőadás, házi dolgozat, tanórán kívüli gyűjtőmunka értékelése (pl. önálló könyvtári munkát igénylő adatgyűjtés), órai aktivitás (pl. drámajátékokban való szerepvállalás, szövegmondás, csoportmunkában való együttműködés), memoriterek szöveghű felidézése.

– 44 –



Az érettségi irányába haladva, a középiskolai tanulmányok végpontjához közeledve részben csökken a tankönyvek gyakorlati szerepe, ezzel párhuzamosan megnő az egyéni, önálló, megközelítés. Mégis fontos a tudatos tankönyvválasztás, hiszen nem mindegy, mennyire színvonalas, tömör, ill. szintézisteremtő az adott nyelvi vagy irodalmi tankönyv. A középiskolai tanulmányok során az ellentmondások, anomáliák elkerülése érdekében lehetőleg egy, a helyi programhoz illeszkedő, nevelési és fejlesztési céljainkkal összhangban álló tankönyvcsalád tagjait választjuk. A kiválasztásnál figyelembe vesszük a szülők anyagi teherbíró képességét is.A szükséges feltételeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete, ill. az önkormányzatnak a munkaközösségek által elkészített jegyzéke tartalmazza.

– 45 –

3/ Óraterv · Web viewAdy Endre Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű,...

Documents

Transcript of 3/ Óraterv · Web viewAdy Endre Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű,...