Környezetalakítási koncepciók és a kertészkedés, kertművészet szerepe a középkori tájban

DE, BSc, 2011 októberEplényi Anna, M. Sc. Tájépítészmérnök, B. A. rajztanár, BCE_Kertművészeti Tanszék, egy. tanársegéd

Középkor - tájhoz való viszony

• Harcok, támadások – kiszolgáltatottság• Erdő, természet „veszélyes” > nem misztifikálják• Antikvitás: az urbanizált világból erős az elvágyódás az idilli vidékre

• Középkor: az ember a rurális tájban él - az az élettere > nem úgy szemléli, mint gyönyörű látványt, hanem, mint a napi fáradságos munka helyszínét > a TÁJ látványa, élvezet nem téma > pontszerűvárakba, templomokba, falvakba „menekül”

• Elzárkózik a természet megfigyelésétől• Nem kísérli meg a látható világ visszatükrözését• Nincs biztos helye a tájban >>> nincs biztos nézőpont sem >>> ezért

a táj elemei még szétszóródnak• Nem vágyik a panorámára > csak az egyes részletekre

KÖZÉPKORI VÁROSÉPÍTÉSZET

Általános jellemzők:• A városok az iparosok és kereskedők miatt vásárhelyeken,

átkelőhelyeken, vámszedőhelyeken létesültek• A védelem miatt fallal körülvett várak, városok (római városok, castrumok

helyén is akár)• A városfalak bővülnek (belső – külső falak)• A városkapuk máig meghatározó csomópontok• Városokban zegzugos, szűk utcahálózat• Kis alapterület, szűk hely a falon belül, lakótornyok• Vízvezeték csak a 13-14. sz.-tól, csatorna, szemétszállítás nincs• Városi közterek templomok, középületek, piacok körül szerveződnek,

szabálytalan alaprajzúak, de nem zöldfelületek!• Zöldfelületek csak a városfalak mellett és az épületek belső tereiben

vannak > Pratum Commune = város mezeje a falakon kívül – népünnepélyek, vásárok – neve sok helyen a mai napig fennmaradt (Madrid – Prado, Bécs – Prater, Padova – Prato della Valle)

Ausburg és Cambridge, részlet, 1572, http://historic-cities.huji.ac.il/historic_cities.html

KERTTÍPUSOK

• 1. KOLOSTOR-KERTEK

• 2. HORTUS CONCLUSUS

• 3. VÁRKERTEK – KERTI ELEMEK

• 4. KERTÉSZKEDÉS –MEZŐGAZDASÁG

• 5. MAI INTERPRETÁCIÓK

1. Kolostor kertek > mozaikok > hiteles növényhabitusok

1. KOLOSTOR - kertek

• Kora-keresztény bazilikák mozaikjai > változatos növényábrázolásOrnamentális ábrázolás, szimbólumok

• Rendek önellátóak + kultúra továbbörökítői → kertészkedés• Kerengő – quadrum: római peristyles udvar mintájára és a CSAHAR BAG

motívumnégyzetes alaprajz, körben oszlopos folyosó, merőleges utakkal négyzetesen osztott udvar, középen kút, negyedekben növények

• Sankt Galleni bencés kolostor ideálterve, 816. • Canterbury - vízvezetékterv, 1165.• Karthauzi rend – minden szerzetesnek külön cellalakás kerttel > új típus

• főként haszonnövények – szőlő, gyümölcs, zöldség, gyógy- és fűszernövények jellemzik

• egyházi virágkultusszal egyre több virág (rózsa, liliom – Krisztus jelképek) –haszon- és dísznövények nem váltak el egymástól élesen – bibliai paradicsom, mint előkép

1. Kolostor kertek > Sankt Galleneredeti alaprajz, rekonstrukciós makett

1. kocsiszín, 2. konyha, 3. elõkelõk vendégháza, 4. iskola, 5. apáti lakosztály, 6. érvágóház, 7. orvoslakás, 8. gyógynövény-kert, 9. fürdõ, 10. ispotály, 11. ispotály-kápolna,12. novicius-kápolna, 13. noviciusok háza, 14. temetõ, 15. gyümölcskert,16. konyhakert, 17. kertészház, 18. baromfiudvar, 19. magtár, 20. árnyékszék, 21. ostyasütõ, 22. dormitórium, 23. refektórium, 24. kerengõ, 25. éléstár, 26. kézmûvesek háza, 27. pékmûhely, 28. malmok, 29. pince, 30. mûhely, 31. csûr, 32. aszaló, 33. istállók, 34. zarándokok vendégháza, 35. gazdasági épületek. A templom részei: 36. átrium, 37. torony, 38. Sz. Péter oltár, 39. keresztelõkút, 40. 41. kórus, 42. mellékoltárok, 43. Sz. Mária és Sz. Gallus oltár, 44. Sz. Pál oltár, 45. írószoba, 46. sekrestye.

Sankt Gallen: Ideálterva bencés monostorokhozKb. 816 körülZöldfelületi elemek:

1. Gyógynövényes kert és az orvos háza, apácáké16 virágágy > képen

2. Veteményes – zöldségeskert18 szabályos ágyásA Capitulare de Villis alapjánhagyma, poré, zeller, koriander, kapor, mák, retek, fokhagyma, petrezselyem, káposzta, saláta

3. Temető – gyümölcsösalma, körte, szilva, fenyő, naspolya, füge!, őszibarack!, mandula!, mogyoró > déli vidékre készült tervre utal

4. Kerengők zöldfelületei – 3 db5. Átrium – „paradicsomkert” > nem bizonyítottan zöld, de lehet, hogy virágoskert, templomdíszítés céljából 6. Apáti lakosztálynak saját kiskertje lehetett (Strabo leírása alapján)

Hiányzik: szőlő, erdő, vízfelület - kívül lenne? Alapvetően kevés zöldfelület.

Canterbury Christ Churche Apátság terve, 1165. Vízvezeték szerelési terv

Karthauzi kolostorok Róma (forrás: Gothein) és Ferrara (jobbra)http://www.certosini.info/immaginicertosine/index.php

1090: Szent Brúnó alapítja (bencés reformból)Szigorú rend szerint szervezett rendaszkézis, elvonulás > falak, cellakertek, kerengők

szökőkutak, nagy kerti egységeknégyzetes szerkesztés, középpont

Tacuinum Sanitatis – gyógyászati, orvosbotanikai kézikönyvArab fordításból, a növények, állatok emberre gyakorolt hatásaival foglalkozik, több kiadásban megjelent a 14-15. században >>> növények gyógyító ereje, hatása a térformálás felé emelve

1. Kolostor kertek > templomkerengő, Santa Eulalia, Barcelona

Épület és kert közös tervezési koncepciója > EGYBEN

2. HORTUS CONCLUSUS

Nagyobb kerttől elzárt kiskert saját használatra > „belső párbeszéd helye”De! – mivel a legtöbb kert fallal körbevett, azaz elzárt, bezárt ezért inkább szimbolikus

jelentéstartalommal bír – Mária kertje, a földi paradicsom kertje > Madonna-ábrázolások helyszíne, Jelentős növényszimbolika

3. VÁRKERTEK - Kerti elemek

Illusztrációk a A Rózsa regényéből1237-1277.

Németalföldi jelenet a kertben, 1468: Bronz szökőkút, gyeppad, lécrács, virágtartók

3. VÁRKERTEK - Kerti elemek

FÜRDŐ (Zsuzsanna)

• Védelem az elsődleges cél, szűk hely a falak között> körbezárt• Várúrnő ablaka alatt kisebb kertrész, zegzugos formájú is akár• Épülettel nincs szerves szerkezeti kapcsolat• Kerítés körben, külön kapu -bejárat• 12. sz.-tól (keresztes hadjáratok) távoli népek kertkultúrájának hatása → nagyobb kertek,

virágkultusz

KERT ELEMEK – ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ• Nyírt fák (ernyőalakban, hármas teraszokra), cserepes növény, virágkaró• Lugasok, treillage (lécrács), kerítések – fűzvesszőből, kapuk;• Virágos „mező” vagy nyírt gyepfelület, • Négyzetes ágyások, központ kiemelve, fal mellett futó virágágy• Szegélyek: palánk, vessző-fonatolás, tégla, (kő)• Burkolat döngölt föld, homok, később csempe – kőlap burkolás• Gyeppadok, rózsakert, kút, (3-) tálcás szökőkút, fürdő-medence

festmények, könyvillusztrációk (‘Rózsa regénye’ 13. sz.) – költemény történetének helyszíne a kert – legnagyobb boldogság a szép kertköltészetben a virág fontos szimbólum lesz > ‘virágnyelv’

3. VÁRKERTEK - Kerti elemek

Várfal melletti kertek: 1494, Rodamack-rekonstrukció

Cserepes növények

KERTTÍPUSOKfejlődése

4. MEZŐGAZDASÁGI MUNKA

Elterjednek a kalendáriumok, naplók, amelyek segítik a gazdálkodást!> képanyagai nagyon jó források anyaghasználatra, eszközökre, kivitelezésre

1305-09: Petrus Crescentius: Liber ruralium commodorum12 könyv a mezőgazdaságról, a mzg.-i munkákról

Bolognában tanul > ott ötvözi az ókori irodalmat a kortárs gyógyászati irodalommal és saját birtokának tapasztalataival

10 könyv + 11.: összefoglalás + 12.: kalendárium1. gazdaság elhelyezése 2. talajjavítás, trágyázás 3. szálas takarmányok 4. szüretelés – borászat 5. gyümölcsösök 6. gyógynövények, zöldségek7. mező-, rétgazdálkodás 8. kertek 9. háziállatok 10. vadgazdálkodás

kis- és nagykertek kialakításának szabályai benne:• kis kert – 2-4 hold, gyümölcsfák szabályos sorokban• nagy kert – min. 20 hold, magas fal körben, kert északi részén vadaskert, déli részen

palota, így palota felől a kertet szemlélve nem kell a nappal szemben állni (tervezői elgondolás), örökzöld növények, ültetés szigorú rendben, fajok elkülönítése, nyírott növények, idegen vidékek növényeit is alkalmazni!

Francia területek – Burgundia: 1404: Berry herceg hóráskönyve, amelyet a Limburg testvérek készítenek. Mindegyik hónaphoz kapcsolódik a gazdálkodás egy jelenete, egyik első „tájképek”!

P. Crescencius naptára

Bretange-i Anna Regina Kalándáriuma

P. Crescenzi könyvének illusztrációi

Ambriggio Lorenzetti: A Jó kormányzás hatása a városra és a vidékre, Siéna Városháza, Sala di Nove – 1337-39. 14 m x 7,7 m

Albertus MagnusNagy Albert dominikánus szerzetes és természettudós, 1193-1280.

„De vegetabilis et Plantis” – kerti ideálterv: 1: gyep 2: veteményes 3: gyeppad, oldalt virággal beültetve 4: kút – folyókával 5:fatelepítés délről és nyugatról

Külön foglalkozik a kert-észleléssel – érzékek kertjeivel.

MAI REKONSTURKCIÓK – Fr.o.

A Párizsi Hotel dü Musée de Cluny – középkori múzeum kertje

Barcelona, Musé Marés

Barcelona, Aragóniai Levéltár udvara

Ormos Imre tervei a Budai Várkertekre, ~1960

Ormos Imre tervei a Budai Várkertekre