3. GAZDASÁGPOLITIKAI IDEOLÓGIÁK, ISKOLÁK ÉS IRÁNYZATOK
-
Upload
john-mckee -
Category
Documents
-
view
42 -
download
8
description
Transcript of 3. GAZDASÁGPOLITIKAI IDEOLÓGIÁK, ISKOLÁK ÉS IRÁNYZATOK
3.GAZDASÁGPOLITIKAI
IDEOLÓGIÁK, ISKOLÁK ÉS IRÁNYZATOK
1. Gazdaságpolitikai ideológiák
Gazdaságpolitikai ideológia: gazdasági (közgazdaságtani) és politikai gondolatok, eszmék, ötletek („ideák”) egységes elméletté szervezett olyan rendszere, amely irányelveket határoz meg az állam gazdasági szerepvállalását illetően.
Az ideológiai alapelvek különbözőségei más-más gazdaságpolitikai programokat határozhatnak meg. Azonban, minél szűkebb a gazdaságpolitikamozgástere, annál kisebbek az ideológiai háttér által meghatározott különbségek.
Gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból
Ideoló-
giák
Célok
Szocialista Konzervatív Liberális
Gazdasági növekedés
domináns jelentős jelentős
Teljes foglal-koztatás
domináns jelentős másodrangú
Árstabilitás másodrangú domináns domináns
Fizetési mérleg egyensúlya
másodrangú jelentős jelentős
Ideológiák
CélokSzocialista Konzervatív Liberális
A dön-tések tele-pítésének szintje
Indivi-duális
másod-rangú
jelentős domináns
Kollektív domináns elutasított elutasított
Az elosz-tás szem-pontjai
Egyenlő esélyek
domináns másodlagos domináns
„Egyen-lősdi”
domináns másodlagos elutasított
2. Gazdaságpolitikai iskolák
Keresletorientált gazdaságpolitikák
- monetarista gazdaságpolitika: általában a gazdaság stabilizálásában (egyensúlyi mutatók javításában) hatékony
- keynesiánus gazdaságpolitika: általában a gazdaság dinamizálásában (konjunkturális válságkezelésben) hatékony
A monetarista és a keynesiánus gazdaságpolitikai iskolák összehasonlítása
Ismérv Monetarista Keynesiánus
A gazdaság természetes állapota
A gazdasági teljesítmény igazodik a potenciális nagyságához
Nincs garancia a potenciális gazdasági teljesítmény elérésére
Az állam (kormány) gazdasági szerepe
Tagadja az állam aktív gazdasági szerepét
Hirdeti az állam aktív gazdasági szerepét
Magán-gazdaság, piaci automa-tizmusok
A stabil magángazdaság és az önműködő piaci mechanizmusok lehető-vé teszik a teljes foglal-koztatás elérését
A szabad piaci mechanizmusok nem feltétlenül eredményeznek teljes foglalkoztatást
Ismérv Monetarista Keynes-i
Bérek, foglalkoz-tatottság
Munkanélküliség esetén a bérek csökkenhetnek, ami újra a teljes foglal-koztatáshoz vezet
A bérek lefelé mere-vek, így nincs garan-cia a teljes foglalkoz-tatás (újbóli) elérésére
Kamat-politika
Nincs szükség aktív kamatpolitikára, mert a reálkamatláb fontos (er-ről pedig csak utólagos információk vannak)
Aktív kamatpolitikára van szükség
Árfolyam-politika
Nem szükséges, engedni kell az árfolyam szabad ingadozását
Stabil árfolyamot kell biztosítani
Kínálatorientált gazdaságpolitika
A gazdasági fellendülés kezdetén lehet hatékony
Elsődleges célja: a beruházások ösztönzésén keresztül a makrokínálat növelése
Főbb eszközei:
- adócsökkentés, adókedvezmények → megtakarítások és beruházások ösztönzése;
- szubvenciók leépítése;
- privatizáció
- a munkaerőpiac rugalmasságának növelése
- a foglalkoztatás növelését szem előtt tartó bér- és jövedelempolitika
- a marginális jövedelemadó-kulcsok csökkentése
- a központi és a társadalombiztosítási költségvetés konszolidációja
3. Gazdaságpolitikai irányzatok
Jóléti állam (welfare state)
Kiindulópont: az állam aktív gazdasági szerepvállalása (= a kormányzat gazdaságpolitikája) hozzájárul a „társadalmi jólét” növeléséhez.
A redisztribúció és az allokáció mértéke jóval meghaladja a „piaci kudarcok” létezése által indokolt mértéket.
Az állami szabályozás tudatosan korlátozza, de nem szünteti meg a piaci koordinációt.
Partneri együttműködés az érdekképviseletek (állam, vállalatok, szakszervezetek) között.
Neoliberalizmus (neoliberalism)
Kiindulópont: a gazdaság hatékony működtetését szinte kizárólag a piaci mechanizmusok érvényesülése, illetve a verseny szolgálják.
Az állam szerepe korlátozott, gyakorlatilag csak a „piaci kudarcok” korrigálásában merül ki.
A vállalkozások képesek nem csak a kínálatot, hanem a keresletet is megteremteni.
Szociális piacgazdaság (Soziale Marktwirtschaft)
Kiindulópont: az erőforrás-allokáció leghatékonyabb módja a piaci koordináció, ez azonban csak megfelelő intézményi keretek és társadalmi stabilitás mellett működhet.
Fontos az állam fellépése a piaci verseny biztosítása, és a társadalom (elsősorban) rászoruló tagjainak védelme érdekében.
Az alapvető gazdaságpolitikai irányzatok (modellek) összehasonlítása
Modell
IsmérvJóléti állam
NeoliberálisSzociális
piacgazdaság
A versenySzükséges
rosszElsődleges
(abszolutizált)Fontos
A gazdaság-politika alap-vető célja
A teljes foglalkoz-tatottság
A piac szere-pének maxi-malizálása
A pénz érték-állandóságá-
nak biztosítása
A szociális háló
Uni-verzális
Csak rászo-rultsági alapon
A rászorult is tegyen jobb helyzetéért
Modell
IsmérvJóléti állam
NeoliberálisSzociális
piacgazdaság
Az állam szerepe
Az egyenlőt-lenségek enyhítése érdekében redisztri-búció és allokáció
Maradjon kívül a mikro-
gazdasági folyamatokon;
piaci elégtelenség
esetén
Krízis esetén átmeneti
redisztribució és allokáció; piaci kudarc
esetén