25 - Olah Andor - A gyógyító víz

7/16/2019 25 - Olah Andor - A gyógyító víz

http://slidepdf.com/reader/full/25-olah-andor-a-gyogyito-viz 1/50

25. Dr. Oláh Andor

ll dlídlifó

l ÍZ



A 25. b i o f ü z e t r ő l

"A négy elem, a föld, a víz, a e v e g őés a t ű z m inden élet alapja. "

Rom olo M antovani

A víz az élet hordozója, nélkülözhetetlen

eleme. Tisztító és szomjoltó hatásáról min

denki tud , de a gyógyvi2!ek, a k ü l ö n b ö z ő h ő m é r s é k l e t ű fürdök, borogatások hatásá

val már kevesebben vannak tisztában.

A z e r z ő az ivókúrákkal kezdi ezt a biofüzetet, m ajd két híres vízdoktor m unkásságán

keresztül ism erteti meg az olvasót az iz-

zasztás és hideg zuhany, a borogatások, g ő -zölések jótékony hatásávaL

Az úszás, a szaunázás, a term álfürdök

m ind-m ind egészségünket védik. Sok betegséget elkerülhetünk, ha élünk a gyógy

vizek adta e h e t ő s é g e k k e l .



Tartalom

4 Az élet védszellemei

4 Az élet vize

16 Priessnitz és Kneipp, a "v ízdok torok"

29 A világ legrégibb izzasztó f ü r d ő j e : a szauna

35 Ú szás, vízben lebegés, vízi torna

42 Vissza az anyaméhbe! (A t e r m á l f ú r d ő r ö l )

46 M egújulásra hangoltan . . .

47 Irodalom



S o r o z a t s z e r k e s z t ő Lelkes Lajo s és W enszky ÁgnesLektorálta dr. M atkocsik Ferenc

l l ~ ~ m 1 1 1 ~ ~ ~ ~ ll Illusztrálta V. Nagy E n i k ő

©dr. O láh A ndor; 1988

11745-6 T O 613.41/47

615.838ISSBN 963 232 634 2 ISSN 0231--486X

DA TE KCWYVTJlR, DEBRECEN

Szedte és nyom ta az Alföldi N yom da

'L \

.___ ._ · - - ~

'1988 -05- - 2

A nyom dai megrendelés tö rzsszám a: 3918.66-13-3 Készült Debrecenben, az 1987. évben

F e l e l ő s kia dó a M e z ő g a z d a s á g i K iadó igazgató ja F e l e l ő s s z e r k e s z t ő Gally as Csaba

M ű s z a k i v e z e t ő A sbóthné Alvinczy K atalin M ű s z a k i s z e r k e s z t ő Héjjus M ária

S o r o z a t t e r v e z ő Kiss Istv án

M egje lent 3 A/5 iv terjedelem ben N yom ásra engedélyezve 1987. novem ber 18-án Készült az M SZ 5601-59 és 5602-55 szabvány szerin t

MG 39-p/8890



Dr. O láh Andor

A gyógyító ,

VIZ

M e z ő g a z d a s á g i Kiadó P lanétás G m k

Budapest



Az élet védszellemei

"A négy elem, a föld, a viz, a l e v e g ő és a t ű z minden élet alapja. Ahogy

a növénynek, hogy megszülessék, növekedjék, szépségben és kecsesség-

ben kivirágozzék, mindezekre az elemekre szüksége van, éppúgy a leg-tökéletesebb növény, a legszebb, legkényesebb, legértékesebb virág, az

ember is normális e j l ő d é s é h e z és tökéletesen egészséges életéhez az élet

alapját k é p e z ő elemeket igényel: radioaktiv földet, tisztit6 vizet, é l t e t ől e v e g ő t , napot és fényt. Mindezt emberhez méltó, egészséges, természe-

tes táplálkozással kiegészítve. Amint valamelyik elemet elhanyagoljuk,

egészségünk veszélybe kerül. Hogy meggyógyu/junk, a természetesség

szerint kell élnünk, és a természethez kell folyamodnunk segftségért.Nemcsak a gyógyulásunkat segíti e l ő , hanem állandó, megingathatatlan,

a z e l ő t t nem ismert egészségre teszünk szert. Minden betegséget, minden

fizikai és pszichikai kiegyensúlyozatlanságot végleg kiirtunk a szervezet-

b ő l , és a beteg sejteket teljesen új és egészséges sejtekkel cseréljük fel"-

frja Mantovani.

Hufeland, a ma is érvényes Makrobir,tika írója négy isteni adomány

nak, minden élet védszellemének nevezi a napfényt, a meleget, a leve-g ő t és a vizet. E z e k r ő l a v é d s z e l l e m e k r ő l mondott le a e r m é s z e t t ő l el-

szakadt 20. századi ember, vagy ha igénybe is veszi ő k e t , visszaél ve-

lük, és egészsége nem javát, hanem kárát látja. Éppen ezért a követk e z ő k b e n az "elemek", a természet világába kívánom visszavezetni azolvasót, megismertetve vele a négy elem gyógyító és életfenntartó erejét, hatását.

Azélet vize

A francia például eau-de-vie-nek, élet vizének nevezi a pálinkát!Az élet vize? A közmondás is úgy tudja: "Többen halnak borban,hogysem a tengerben."

Ha helyes választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy mi az életvize, milyen italok növelik az é l e t e r ő t , hosszabbítják meg az életet,

4



tartják távol a betegséget, akkor el kell gondolkoznunk azon, m it is

iszunk, és az, am it iszunk, élettani igényt elégít-e ki, javu nkra válik-e?

Nagyon is függ attól az élet és az egészség, hogy m it iszunk. Pasteur

m ondotta : "N o us buvons 90% de nos m aladies." (Betegségeink 90%-át

az ivásnak köszönhetjük.) A közm ondás szerint is "ki m it eszik, iszik rá". Szorosan összefügg egymással az egészségrontó evés és ivás.

A sós, zsíros pecsenye, borkorcsolya szin te kívánja a boritalt Ki kí

ván a müzlire bort, sö rt vagy pálinkát inni?

Jó italokról szólván e l ő s z ö r is a tiszta v í z r ő l ejtek szót. Aki hamisí

tatlan, tiszta, jó vizet akar inni, nehéz helyzetben van, annyira szeny

nyezettek a felszíni vizek, és a vízcsapokból is a s z ü k s é g s z e r ű f e r t ő t l e -

nítés m iatt klóros víz folyik. A föld mélye m ég aránylag védett, ezért a b e l ő l e f ~ k a d ó gyógyforrások vize tiszta. A föld m éhében r e j l ő ásvá

nyokat a gyógyforrások vize feloldja és átad ja nekünk. A gyógyvizek

természetes gyógyszerek, ásványi alkotórészek híg, vizes oldataL A Pa

rádi vízben például a k ö v e t k e z ő ásványi anyagok találhatók : kalcium ,

magnézium, vas, m angán, lítium, nátrium , kálium , kovasav, jod id ,

brom id, szulfát, foszfá t. A ma ism ert 92 e l e m b ő l 50 fordul e l ő a gyógy

vizekben. N em csak az ásványvizek f ő hatóanyagai ha tnak , hanem a vízben csak nyom okban f e l l e l h e t ő anyagok is. Ezek hatása sokkal je

lentékenyebb, m int erre csekély m e n n y i s é g ü k b ő l következtetni lehetne.

Ásványvíz az a víz, amely literenként legalább l g ram m feloldott szi

lárd alkotórészt tartalm az. (A földes-m eszes ásványvízben például

O, l %-n41 több szilárd alkotórész, f ő l e g kalcium és m agnézium van.)

Ásványvíznek n e v e z h e t ő a természetben található , 1000 m g-nál keve

sebb oldott anyagot tartalm azó víz is, ha ritkán e l ő f o r d u l ó , biológiailag a ~ í v e l e m e k b ő l bizonyos k im utatható , m eghatározo tt m ennyisé

get tartalm az (ilyen elemek pl. a jód , a bróm , a fluor, az arzén, a kén,

a kobalt, a nikkel, a titán, az ezüst, a stroncium , a lítium, a rádium ,

illetve a rádium emanáció). A z ásványvizek lehetnek hidegek (20 oc alatt) vagy melegek (20 oc felett).

A fö ld mélyében l é v ő vízben fizikai és kémiai oldódásfolyam atok

játszódnak le. A gyógyvizek k ü l ö n b ö z ő gyógyító hatása attó l függ,hogy milyen ásványi anyagok, illetve pozitív és negatív ionok (katio

nok és anionok), sók vannak bennük túlsúlyban, esetleg milyen oldo tt

gázokat tartalm aznak, mennyi a természetes h ő f o k u k , vagy milyen

5



h ő f o k r a melegítve vesszük igénybe, radioaktívak-e? (Radioaktívnaknevezzük azt a gyógyvizet, amely literenként legalább 3,5 Mache radioemanációt tartalmaz.)

K ü l s ő l e g f ü r d ő k é n t , b e l s ő l e givókúraként egyaránt hatásosak le-hetnek a gyógyvizek. Leghatékonyabb a környezetváltozással egybe

kötött, a gyógyforrás helyén alkalmazott f ü r d ő - és ivókúra. Az ásványokban gazdag kemény vizek nemcsak e m é s z t ő s z e r v i , légúti, húgyúti, vese-, anyagcsere-, mozgásszervi és más bajok gyógyszerei, hanemaz egészség e r ő s í t ő i is. Bizonyos betegségekben az ivókúrák meghatározott ideig tartanak, de egyes forrásvizek - esetleg váltogatva - a

klórozott csapvíz helyett állandó használatra is alkalmasak. Ilyenek:a budapesti gyógyvizek, a Rudas, a Lukács és a Széchenyi f ü r d ő gyógyvize, a Margit-szigeti ásványvíz, a Mohai Ágnes, a Kékkúti és a Parádi víz. A régebbi felfogással ellentétben a kemény víz betegségmeg-

6



e l ő z ő , e g é s z s é g e r ő s í t ő hatású. A világ legegészségesebb, hosszú é l e t űnépe, a Him alája völgyében é l ő hunza nép is nyomelemekben és ás

ványokban gazdag ivóvizének köszönheti - a vegetárius táplálkozá

soD kívül - jó egészségét.

Budapesten 9 forró és 4 langyos földes-meszes v i z ű termál gyógyforrás van. A Gellért 46,8 oc, 10,2 M ache, a R udas 42,2 oc, 25 M ache,

a Lukács 27-62 oc (némelyik forrás k é n ~ s ) , a margitszigeti 42,5 oc,

1. táb lázat . A gyógyvizek összetétele és ezzel összefüggö hatásaik

l lSor- A víz nev e K a t ion An íon S ó

szám

--l

t. Alkális (lú - Na+ H C03 j NaHC03

gos) (nátriu m ) (hidrokar- 1 (nát r ium-

bonát) ! h idrokar-

: honá t)·- ·-----

2. Föld es- ea2+ Hco;meszes (kalciu m l (h idrokar-

' fóldalká-Mg2+

bonát)lis (m agnézium)

--------- -------3. G laubersós Na+ s o ~ - Na

2S04

(nátrium ) (szulfát) (nátrium -

l szulfát)

4. K e s e r ű s ó s Mg2+ s ~ - MgS04

(magnézium) (szulfát) (m agné-

zium -szulfát)

5. K onyhasós Na+ ci- NaCl

(nátrium ) (klorid) (nátrium-

klo rid) --- -6. Jó dos Na+ ci- N aC l

kon yha · (nátr ium) (klorid) (nátrium -sós J - klor id)

( jodid) l N aJ

J

(nát r iu m ·' jodid)

ll

l

l

l

!

l

l

l l

l

A forrás neve,

helye

Salvus (Bükkszék);

Parádi Cse vice,

Balf , Bikkszád

H ungár ia (B p.);

M ohai Á gnes, Pa-

rádi Szent István;Kékkút; Bal f; H ar-

kány

M ira glaubersós

gyógyvíz (Jászkara

j e n ő ) Budai k e s e r ű v i z e k :H unyadi Jáno s,

A pen ta, lgrnándi,Ferenc Jó zsef ;

Mira

Kolop i, Máriakút

Jódaqua (Sóshar

tyán), Debrecen ,Hajdús7.0boszló,

Pesterzsébet , Eger

D ob ó -for rás

7



l . táblázat foly tatása ---------,------,------------,-------------

Sor

szám

7.

---

8.

--

9.

--10.

----------

l l .

ili

A víz neve K ation

Vasas, vas- Fe 2+

h id rokar ·

bonátos , (vas)

vasszul-

fá t o s

Arzénes AsH (arzén)

Szénsavas H+

(savanyú (hidrogén)

vizek)

Kénes H +

(h idrogén)

R adioakt ív

A nion

iHco· l

3 l(hidrogén· ilkarbonát)

l so;-(szulfát)

C o ~ -(karboná t) l

ls2-

(szulfid)

l co s2-( t i o ~ a r b o n á t )

l

lll l

Só

------

A fo rrá s neve,

helye

l Parádi Csevice-

forrás, G öröm böly-

tapo lca; Sikonda,

Csopak (Veszprém)

Parádi f e l s ő a k n avize

Szegedi Anna-for·

rás ; borsodi ás·

ványvíz, fonyódi,

harkányi víz

Parádi Csevice ;

l H arkány, Lukács,

M argitsziget,

Széchenyi, B alf

Rudas Juventu s for·

rás, Hajdúszobosz-

i ló i, hévízi, m aro si

! rádium os gyógy ·

i iszap

0,5 M ache, kénes, a Széchenyi 73,9 °C, kénes. A budapesti hévízek a

f ő v á r o s ala tt e l t e r ü l ő , repedésekkel, üregekkel á t s z ő t t , dolom itban el

h e l y e z k e d ő , közös m e d e n c é b ő l táplálkoznak. A dolomit üregeiben fel

gyülemlett víz felveszi a föld saját melegét, és két nagyobb csoportban,

a Gellért-hegy és a József-hegy alatt tör e l ő , a G e l l é r t - h e g y t ő l Békás

megyerig húzódó, 10 km hosszú törésvonalon. Alapösszetételük azo

nos, ionjaik között a kalc ium-, a magnézium- és a hidrokarbonát-ionok

vannak túlsúlyban.

Az összes gyógyvíz- összetétele és

ezzelö s s z e f ü g g ő hatásaszerint

l l csoportba osztható.

A magyarországi ásványvizek, gyógyvizek régóta ism eretesek. Az

Esztergom melletti gyógyforrást 1075-ben említik e l ő s z ö r , a budai hé-



vizeket 1212-ben, amint Vajkai Aurél P a r a s z t f ü r d ő h e l y e k c í m ű t a n u l ~mányában olvashatjuk. A gyógyforrások felfedezésében a népi orvos

lásé az érdem, a f ü r d ő h e l y e k keletkezésében, kialakulásában paraszt

ságunknak volt nagy szerepe. Parádon 1778-ban timsóbánya létesült,

és a bányában dolgozó munkások közül azok, akiknek b ő r k i ü t é s ü kvolt, az aknában m e g g y ű l t vízben meggyógyultak. Ennek híre elter

jedt a környéken, és i d ő v e l f ü r d ő létesült. A ma híres erdélyi fürdök

gyógyhatását egykor pásztorok fedezték fel. Tusnádon például a pász

torgyerekek kelései, sebei gyorsan gyógyultak, ha a lápos vízben gázol

tak. 1823-ban a harkányi mocsarak kiszárításánál dolgozók közül az

egyik köszvényes munkás munka közben huzamos ideig állt a meleg

vízben, és javulást tapasztalt. Ez a k é s ő b b híressé vált H a r k á n y f ü r d őigaz eredetmondája. Igen sok búcsújáróhely magva valamilyen gyógy

e r e j ű n e k ismert "szent kút", gyógyforrás. (Pl. a jásdi kolostor mel

letti szent kút a csatkai búcsú magva.) Ezek vizét k ü l s ő l e g és b e l s ő l e gegyaránt alkalmazták gyógyításra. A gyógyító hatás kialakulásában

ezekben az esetekben a gyógyvíz fizikális hatása mellett éppoly fon

tos a pszichikai hatás, a gyógyulásban való hit is!

Tehát csaknem mindig a falu népe volt a gyógyforrás f e l f e d e z ő j e ése l s ő látogatója. A népi tapasztalat képezte alapját a tudományos bal

neológiának. Balneológia: g y ó g y f ü r d ő h e l y e k gyógyforrásaival, gyógy

f ü r d ő i n e k hatásával és alkalmazásmódjaival foglalkozó orvostudo

mányi ág. Balneoterápia: a balneológiának az ásványvizek, iszapfélék

és a fürdök ( g y ó g y f ü r d ő h e l y e k e n ) gyógyítási célokra való felhasználá

sával foglalkozó ága. Hidroterápia: szélesebb értelemben a víz gyó

gyító célokra való felhasználása.Paracelsus (1493-1541) volt az e l s ő , aki a gyógyforrások hatásának

tudományos magyarázatát adta. Szerinte a víz, amikor a föld belsejé

ben k ü l ö n b ö z ő ásványokkal érintkezik, azok e r e j é b ő l nyer gyógyító

e r ő t . Ma már rengeteg adat áll rendelkezésünkre a gyógyvizek össze

tételére, hatásmódjaira és javallataira vonatkozóan. Hatásosságu

kat laboratóriumi kísérletek, elemzések és klinikai, betegágy melletti

tapasztalatok tisztázták, e r ő s í t e t t é k meg. A gyógyvízkúra átmosóan,m é r e g t e l e n í t ő e n hat. A gyógyvizekben oldott ásványok, sók és gázok

a szervezet minden sejtjére hatással vannak, a szervezet ásványianyag

összetételét változtatják meg, ásványhiányokat szüntetnek meg. A fel-

9



vett ásványi alkotórészek beépülnek a fehérjemolekulákba, részt vesz-

nek a l e g k ü l ö n b ö z ő b b fermentatív és katalitikus reakciókban, b e f o ~lyásolják a szervek m ű k ö d é s é t . A gyógyvíz hatását a vízben oldott szá

mosion hatásának ö s s z e g e z ő d é s e szabja meg.

Kunszt beosztásának m e g f e l e l ő e n a gyógyvizek f ő b b hatásaik szerint négy csoportba oszthatók:

l. a sejtek i o n m i l i ő j é t befolyásoló vizek (alkális, földalkális, konyha

sós gyógyvizek);

2. f ő k é p p e n ozmotikus sajátságukkal ható vizek ( k e s e r ű v í z , glaubersósvíz);

3. katalizálóan, anyagcsere-fokozóan, é l é n k í t ő e n , stimulálóan ható

vizek (vasas, arzénes, kénes, jódos gyógyvizek);

4. sugárenergia útján ható, radioaktív és rádiumsós vizek.

Az e l s ő csoportba tartozó gyógyvizek azért alkalmasak ivókúrán

kívül állandó fogyasztásra is, mert az ipari civilizációban é l ő ember

szervezetének ásványianyag-hiánya (kalcium-, magnézium-, vas-, ká

lium-, mangánhiánya stb.) ezekkel pótolható, ezenkívül a környezet

szennyezés miatt a szervezet méregtelenítésére nagyobb az ásvány-, el

s ő s o r b a n a kalciumigény.

A megivott gyógyvíz három helyen fejt ki hatást szervezetünkben.

l. Az e m é s z t ő s z e r v e k b e n , vagyis a gyomor és a bélcsatorna nyálka

hártyáján felszívófelületet képez, gyulladást szüntet, a gyomorned

vek elválasztását normalizálja stb.

2. A kiválasztófelületen - a b ő r ö n , a vesében és a l é g z ő s z e r v e k b e n- légúti hurutok, b ő r b a j o k , húgyúti hurutok gyógyítására, k ő k é p -

z ő d é s , h o m o k k é p z ő d é sgátlására, kiválasztás, méregtelenítés

e l ő -segítésére alkalmas.

3. Azon sejtekben, szövetekben és szervekben fejt ki jótékony hatást,

amelyekhez a gyógyvízben oldott anyagok felszívádásuk után eljut

nak (pl. jód a pajzsmirigyben, kén - többek között - a májban,

vas a v é r k é p z ő szervekben, kalcium a csontokban).

Ne várjunk gyors hatást az ivó- vagy f ü r d ő k ú r á t ó l . Ezekre is érvé

nyes az a tapasztalat, hogy a természetes gyógymódok hatása lassanf e j l ő d i k ki, de tartós és mélyreható, káros mellékhatása jóformán

nincs. Hangsúlyozam: a k e s e r ű v i z e k t ő l eltekintve, csak hosszabb ideig

tartó, rendszeres gyógyvízfogyasztástól várható eredmény. A gyógy-

10



víz akkor szívódik fel legtökéletesebben, ha éhgyom orra, 37 °C-osan

vagy annál valamivel melegebben isszuk.

"A meleg gyógyvíz - olvashatjuk dr. Arany György G yógyító ter

mészet c í m ű könyvében - e l ő s e g í t i a gyom or és a bél e m é s z t ő n e d v e i -nek kiválasztását, a gyom or és a bél m ozgására nyugtatólag hat, míg a hideg víz fokozza a bélm ozgásokat, és a gyom orból sokkal lassab

ban távozik. H a ivókúrát tartunk , heteken keresztü l kb. 1/ 2 avagy egy

liter vizet viszünk be naponta a szervezetbe. (Sok em ber túl kevés vi

zet iszik, ami m iatt vesehomok is k é p z ő d h e t . ) A felszívódott víz a m áj

ba jut, onnan az izm okba, b ő r b e ; m ás részét a vese választja ki. A víz

a nyálkahártyákat öblít i, m egújítja és a nyákot old ja. A felszívódott

víz eljut a sejtekbe, felfrissíti a sejtnedveket. A gyógyvizekkel való ivókúrák átm osó hatásán túl azonban a bennük l é v ő gázok és sóoldatok

különlegesen is hatnak. Így a lúgos ásványvíz a szervezet sav-lúg egyen

súlyára hat. Az egészséges szervezet egyensúlyán a gyógyvíz nem vál

toztat, de ahol betegség következtében az egyensúly savi irányba el

tolódott, erre k i e g y e n l í t ő l e g hat. A szervezet lúgosítása sok kórokozó

val szemben fpkozza az ellenállást. (A szövetek savi vegyhatása a gyul

ladásoknak kedvez .- A z e r z ő megj.) Ha a gyógyvízben sok a szénsav,az fokozza a gyomorsavtermelést, a gyom rot tágítja és puffasztja.

A gyógyvizek a szervezet sejtéle té t is befoly ásolják, így a kórosan el

változott anyagcserét rendezik. . . Tartós ásványvízkúrákkal képesek

vagyunk a szervezetet áthangolni. Lobellenes, vizelethajtó, étvágy

g e r j e s z t ő , nyák oldó, v é r k é p z ő , m é r e g t e l e n í t ő hatások érvényesülnek."

Egy ivókúra legrövidebb ideje három hét, hatásosabb a négy-hat

hetes kúra. Az e l s ő napokban a fennálló panaszok fellobbanásávaljá ró ivókúra-reakció m utatkozhat, de ez csak átm eneti j e l l e g ű , ilyen

kor folytatni kell az ivókúrát.Földes-meszes ásványvizek (valamennyi budapesti héviz; a M ohai Ag-

nes, a parádi Szent István forrás vize és a K ékkú ti víz). Kalcium - és

m agnézium -hidrokarbonát-tartalm úak, kevés nátrium - és kálium kar

bonát, továbbá szénsav is van bennük. Lúgosítják a kórosan savi irány

ba kilengett szervezetet, a gyom orban csökkentik a s a v k é p z ő d é s t , közömbösítik az o tt l é v ő savat is. B ő s é g e s mennyiségben lúgosít ják a vi

zeletet, akadályozzák az urát (húgysav) kicsapódását, gátolják az urát

k é p z ő d é s t . A kalc ium g y u l l a d á s c s ö k k e n t ő hatása folytán idült gyulla-

l l



dások, különösen a gyomor- és a bélcsatorna, az epeutak, a f e l s ő lég-

utak és húgyutak hurutjának gyógyításában értékesek. Mészhiány

betegségekben és amikor a szervezetnek fokozottan szüksége vanmészre (csontritkulás, terhesség, szoptatás, görcskészség, angolkór)

jó hatású. Javallatok: savtúltengéses gyomorhurut, idült bélhurut, bél

gyulladás, sárgaság esetén, húgyhomok oldására, e s e k ő k é p z ő d é s gát

lására, hólyaghurut, vesemedence-gyulladás, magas vérnyomás, a túl

zott bélmozgás mérséklése, asztma, csalánkiütés, exsudatív diatézis,

vastagbélhurut, p a j z s m i r i g y - t ú l m ű k ö d é s esetén. Az utóbbi esetekben

azért is gyógyít, mert a szimpatikus idegrendszer fokozott tónusát csökkenti. Fokozza a vizeletkiválasztást, átöblíti a szervezetet.

Mohai Ágnes víz. A Székesfehérvár mellett f e k v ő Moha község év-

századok óta ismert meszes-szénsavas forrása. Víz helyett, valamint

12



étvágygerjesztésre, gyomorhurut, csalánkiütés stb. gyógyítására fo-

gyasztják.Kékkúti viz. A Balaton északi partján, K ékkút község határában

fakadó meszes-szénsavas gyógyvíz. Nemcsak ü d í t ő ital, hanem agyo

mor és légutak hurutjainak, étvágytalanság kezelésére is alkalmas.Alkalikus (lúgos) ásványvizek. Salvus, parádi Csevice-víz, a balfi,

bikszádi forrás vize, a szegedi Anna- és a m e z ő k ö v e s d i Zsóry-forrás

legalább 0,1% nátrium- és kálium-hidrokarbonátot, több-kevesebbszén-dioxidot és konyhasót, némelyik még nátrium-szulfátot is tar

talmaz. Javallt nyálkabártyák idült hurutjaiban (hörghurut, bélgyulladás, savtúltengéses gyomorhurut, gyomor-, patkóbélfekély, epehólyag

gyulladás, vesemedence-gyulladás), a szervezet lúgosítására cukorbetegek acidózishajlama, v e s e k ő h a j l a m (diatézis) esetén. Ellenjavallatok: csökkent g y o m o r s a v k é p z ő d é s , vesekövek, v é r z ő gyomorfekély,

fokozott nátrium- és vízvisszatartással járó állapotok (pangás, szív

gyengeség), c o l i f e r t ő z é s e s vesemedence-, húgyúti gyulladás.Salvus alkalikus gyógyvíz. Étkezés e l ő t t két órával fogyasztva csök

kenti a gyomornedv-elválasztást, közömbösíti a gyomor fokozott sav

értékeit s a v t ú l t ~ n g é s e s gyomorhurutban, aminek tünetei: teltségérzés,étvágytalanság, hányinger, hányás. Egy klinikai e l l e n ő r z é s során 28

gyomorfekélyes beteg gyógyszert nem kapott, csak diétázott, és há

romszor napjában Salvust ivott. 16 esetben röntgennel e l l e n ő r z ö t t e n e l t ű n t a fekélyfészek 4 hét alatt, a panaszok elmúltak és a betegek híz

tak. Salvus ivókúra hatására javul a cukorbeteg anyagcserezavara,

csökken a vércukor, javul a s z é n h i d r á t t ű r ő képesség; emelkedik a vi-

zelet húgysavoldó képessége, a vizelet lúgossá válik, a húgysav, az urát oldatban marad, nem csapódik ki k ő k é n t . Jó hatású a légutak elhúzódó hurutjaiban is.

A Salvus ivókúra i d ő t a r t a m a 4 hét. Használat e l ő t t a gyógyvizet38-40 °C-ra melegítsük fel, és melegen, 3-4 perc alatt, kortyonként

fogyasszuk el. Adagja gyomorbetegség és cukorbaj esetén étkezése l ő t t l órával 3 x 2 dl, veseurátk m e g e l ő z é s e k é n t a k e z d ő adag há

romszor n a p j ~ b a n étkezés után l dl. Túllúgosítás m e g e l ő z é s e végettfigyeljük a vizelet vegyhatását Légúti hurutoknál 5 x 1-2 e v ő k a n á l -lal, cukorbetegeknek rendszeres fogyasztása, gyomorbetegségnél évente 2 kúra ajánlott.

13



Parádi Csevice-gyógyvlz. A gyógyvízzel felvett kén egy része bizo

nyos mértékben részt vesz a kéntartalmú aminosavak (metionin, cisz

tin, glutation) képzésében. Kénes gyógyvizes ivókúra után emelkedik

a vér glutationtartalma, csökken a vér húgysavértéke, a vizeletben e r ő södik a kiválasztása, teMt reumatikus bajok, köszvény gyógyítására

alkalmas, más természetes gyógymódok és gyógyszerek kíséretében.

A cukorbetegek kénanyagcsere-zavarát megszünteti, nagy kénveszte

ségeiket pótolja. A meleg kénes gyógyvíz fokozza az e p e e l v á l a s ~ t á s t ,javítja a máj m é r e g t e l e n í t ő tevékenységét, mert a szervezetre káros

anyagok észterkénsavas kötésben távoznak. (A kötés, az egybekapcso

lás a májban történik.) Csökkenti a vérnyomást, javítja a l é g z ő k ö z pont ingerlékenységét. A kéntartalmú ásványvíz fogyasztása után ja

vul a gyomor emésztése, a gyomor-bélrendszer nyálkahártyájának

mukoproteinjébe beépül a kén, ezért gyógyhatású gyomor- és bélhuru

tokban. Adagja cukorbetegeknek 2X 1-2 dl, köszvényeseknek na

ponta 2-3 dl, savtúltengés ellen étkezés e l ő t t l órával 1-2 dl, vas

tagbélgyulladás, idült hörghurut esetén napi 2-3 dl. (Az adagok csök

k e n t h e t ő k . ) /ssekutz gyógyszertankönyve 0;5-lliteres ivókúrákat ajánl

a szervezet átmosására. Egyéni adagolás szükséges, ha nem érezzükszükségét, ne e r ő l t e s s ü k a nagy adagokat.

Mira g/aubers6s gy6gyvíz. Az ivókúra javítja a májsejtek epeelvá

lasztását, átöblíti az epeutakat, megszünteti az epepangást, a túl s ű r űepét felhígítja, eltávolítja az epehólyagból és az epeutakból a hurutos

váladékot és a baktériumokat, e l ő m o z d í t j a az epehomok és kisebb

epekövek távozását. R ö n t g e n - e l l e n ő r z é s s e i kimutatható volt, hogy

Mira gyógyvíz hatására az epehólyag kisebbedik, az epe kiürül. A sárgaság hamarabb m e g s z ű n i k , csökkenti a vér epefesték- (bilirubin-) tar

talmát Idült, lázzal nem kísért máj- és epehólyag-gyulladásban, epe

k ő h a j l a m (diatézis), epepangás esetén reggeli és vacsora, vagy három

szori étkezés e l ő t t l órával 2 dl 38-40 Celsius h ő f o k ú Mira vizet

igyunk. Ha különösen érzékeny betegnél hasmenés lép fel, akkor két

szeresére hígított Mira vízzel folytassuk a kúrát. Egyéb javallatok:

gyomor- és bélhurut, haspuffadás, idült székrekedés, elhízás, cukorbaj,köszvény, vesemedence-gyulladás, hólyaghurut, prosztata- és végbél

körüli pangás, aranyér. Ellenjavallatok: savhiány, v é r z ő gyomor- vagy

bélfekély, szívgyengeség, rosszindulatú daganatok, heveny gyomor-,

bélhurut, hasmenés, folyadékvesztés.



A k e s e r ű v i z e k adagja egyszeri hashajtásra 1-2 dl éhgyomorra.A székelés szabályozására napi fél dl, meglangyosítva. A k e s e r ű v i z e k fájdalm atlan .székürítést biztosítanak, a végbélproblémák (végbéltáji

repedés, aranyér), prosztata· vagy petefészek·gyulladás esetében. E l ő · rehaladt érelmeszesedés, vérnyomásemelkedés, nagyobb sérv fenn·állásakor a betegnek kerülnie kell székelés közben az e r ő l k ö d é s t , ezért

étkezés e l ő t t l órával fogyasszon napi fél deci langyos k e s e r ű v i z e t Székletrendezésre legjobb a sok rostot tartalm azó nyers növényi ét·

rend, 3 X l e v ő k a n á l n y i étkezési búzakorpa.

Jódaqua gyógyvíz. Ezzel a természetes jód os gyógyvízzel végzett ivó·kúra azért e l ő n y ö s , m ert a gyógyvízben oldott egyéb alkotórészek e l ő · segítik a jód hatását, és a melléktüneteknek elejét veszik. Golyva meg·e l ő z é s é r e hetente 1-2 kávéskanálnyi ajánlott, a k i f e j l ő d ö t t golyva gyó·gyítására gyerm ekeknek napi 1-3 kávéskanálnyi, f e l n ő t t e k n e k l - 3 e v ő k a n á l n y i . Magas vérnyomás, érelmeszesedés esetén naponként 1-3

e v ő k a n á l . Idült hörghurutra, t ü d ő t á g u l a t r a 1-2 e v ő k a n á l , esetleg

l dl ajánlatos naponta. (A h ö r g ő k b e n keletkezett váladék kiürítésére.)Jódhiányos golyva, csökkent p a j z s m i r i g y m ű k ö d é s esetén 1-2 e v ő · kanáltól2-3 dl·ig n ö v e l h e t ő a mennyiség, és orvosi e l l e n ő r z é s mellett

v é g z e n d ő az ivókúra. Ellenjavallat: a pajzsmirigy fokozott m ű k ö d é s e (hipertireózis ).

Télen-nyáron i t ű n ő italok az ásványvizekkel, gyógyvizekkel fele·

fele arányban hígított, frissen turmixolt, nyers zöldség· és gyümölcs

levek, amelyek szükség szerin t mézzel é d e s í t h e t ő k és langyosan fogyasztandók. (Vö. a Reform konyha gyümölcslevek, zöldségita lok,

csonthéjas és olajos magvakból készült italok, gabonaitalok c. fejeze

teivel, receptjeivel és a Jógakonyha Italok fejezetével.)

Az illóolajat és C-vitamint tartalm azó g y ó g y n ö v é n y e k b ő l ásványvízzel, gyógyvízzel ízletes r i s s í t ő teák k é s z í t h e t ő k . Reggel fogyasszunk

fodorm enta-, k a k u k k f ű - , borsosmenta-, csipkebogyó-, sóskaborbolya-,

galagonyabogyó- vagy kam illateát külön-külön, i d ő s z a k o n k é n t váltogatva vagy néhányat egymással kombinálva. Délben vagy délután

diólevél-, csalán-, szederlevél-, kamilla-, hársfa- vagy birsalmalevél-tea 'kerülhet sorra, esténként i t r o m f ű - , levendula- vagy hársfavirágtea. Ha

csak egy n ö v é n y b ő l f ő z ü n k teát, egy teáskanálnyi teafüvet forrázzunk

le 2 dl vízzel, 5-6 percig állni hagyjuk, majd s z ű r j ü k . K e v e r é k b ő l egy

e v ő k a n á l n y i t veszünk.



Priessnitz és Kneipp, a ,, vízdoktorok''A jó víz nemcsak ivókúraként, hanem k ü l s ő l e g alkalm azva is orvos

ság. Egy f ö l d m ű v e s , Vinzenz Priessnitz (1799-185 I) és egy katolikus

pap, Sebastion Kneipp (1821-1897) érdeme, hogy újra felfedezték a

vízkúra gyógyító hatását, és kidolgozták az alkalm azásm ódokat is.

Grafenbergben, Priessnitz s z ü l ő h á z a e l ő t t ércszabor látható: paraszt

em ber áll magasra emelt öntözökannával a kezében, víz ömlik b e l ő l e

ak ő m e d e n c é b e .

Aze m l é k m ű

talapzatába egyetlen szót véstek: Priess

nitz. N em szim bolikus ábrázolás ez. Bizony legényeivel együtt ő maga

is keményen dolgozott, hogy az általa I 829-ben létrehozott gdifen

bergi vízgyógyintézetbe ö s s z e g y ű l t betegeket hidegvíz-kúrával kezel

jék. Itt ugyanis a z u h a n y f ü r d ő nem csapok elford ításával m ű k ö d ö t t ,hanem- kezdetben- m agasra emelt ö n t ö z ő k a n n a rózsája képviselte

a zuhanyt, k é s ő b b a hegyoldal egy k i s z ö g e l l ő pontján hordókat állítta

to tt fel, s ezeket éjszakánként s e g í t ő t á r s a i v a l

együtt telehordta vízzel. Reggel a betegek ö s s z e g y ű l t e k a hordók alatt, Priessnitz és segédei pe

dig v ö d r ö k b ő l öntötték rájuk a hideg vizet. Ezt a "zuhanyt" 1826-ban

vezette be, addig a gyógykezelés kizárólag hideg vizes borogatásból és

vizes szivacsos lemosásból állott . K é s ő b b a zuhanyon kívül részfür

dök { ü l ő - , fej-, láb- és s z e m f ü r d ő k ) , izzasztó göngyölések is szerepeitek

a gyógyítóprogramban.

Tanulságos a betegek napi program jának végigkövetése. Hajnali négykor volt az é b r e s z t ő . A betegeket gyapjútakarékba csomagolták,

hogy jól kHzzadják m agukat. Fél-egy órányi izzadás után hideg kád

f ü r d ő következett. Priessnitz utasítása így hangzott: "Addig fürödje

tek, izzadjatok és igyatok, amíg az kellemes érzéssel jár, egy másod

perccel se tovább." Általában 6-8 percig !arto tt a k á d f ü r d ő . F ü r d ő után e r ő t e l j e s ledörzsölés és séta, átm elegedés végett. Kilenc órakor

közös reggeli: tej, vaj és fekete kenyér. Reggeli után a beteg a félórányira f e k v ő zuhanyhoz sétált. A zuhanyozás 2-5 percig tarto tt. Az

ezt k ö v e t ő ebéd a latt Priessnitz minden kérdésre készségesen válaszolt.

A szeszes italt, a kávét és a teát s z á m ű z t e az é t r e n d b ő L A délután rész-

16



f ü r d ő k k e l , vizes ruhában tett hosszabb sétákkal telt el. A vacsorát este

hétkor fogyaszto tták el. Ugyanolyan e g y s z e r ű volt , m in t a reggeli:

fekete kenyér, tej és vaj. Vacsora után szavalatok, kisebb rendezvé

nyek zárták a napot. Este kilenckor feküdtek le. A betegek faházak

ban laktak, szalmazsákon aludtak. A betegszobák berendezése igen e g y s z e r ű volt

A s z ű k s z a v ú Priessnitz nem foglalta írásba tanait, orvos és term é

szetgyógyász kortársai, betegei örökítették meg azokat. A zt a h ippok

ratészi nézetet vallotta, hogy a testnedvek megromlása, összetételének,

keveredési arányának zavarai okozzák a betegségeket. A m egbom lott

egyensúly helyreállítása, a kóros nedvek és salakanyagok kiürítése a

gyógyítás célja. Elképzelése szerint az izzasztással, in tenzív zuhanyozással, b ő s é g e s forrásvíz-fogyasztással, valam int a szabadban való

mozgással e l é r h e t ő . A gyógyszerek m é r g e z ő hatását e l k e r ü l e n d ő , a kú-

17



ra alatt betegei nem szedtek gyógyszert. Az emésztés helyreállítását is

a l a p v e t ő e n fontosnak tartotta, az e r ő s f ű s z e r e k e t egészségrontónak

vélte.

Priessnitz 1824-ben kezdte meg a vízzel való gyógyítást, miután sa

ját betegségét, az orvosok szerint gyógyíthatatlan többszörös borda

tö rését vízkúrával meggyógyította. Gyermekkori élményei is hozzá

járultak ahhoz, hogy vízkúráját kialakítsa. 12-13 éves korában tehe

net legeltetett egy forrás közelében. Puskalövések dörrentek, s nem

sokára sebesült ő z sántikált a forrás felé. Kinyalogatta sebét, és a le-

folyó vízbe feküdt. Aznap és a k ö v e t k e z ő napokon többször megfü

rösztötte sebét. Egyre ritkábban tért vissza, végül elm aradt. Nyilván

teljesen meggyógyult. Ekkor lett e l ő s z ö r figyelmes Priessnitz a hideg

víz gyógyító erejére.

Vízkúrájának híre ham arosan túlszárnyalta a környéket, az embe

rek özönlöttek hozzá. Az 1840-es években nagy ünnepség keretében

sikeres tevékenységéért császári kitüntetést kapott. Nagy elégtételt je

lentett ez az elismerés ahhoz képest, hogy 1826-ban még kuruzslóként

bíróság elé állították. Azzal vádolták, hogy "boszorkányport" ke

ver abba a vízbe, a ~ e l l y e l a betegeket gyógyítja, ennek k ö s z ö n h e t ő e ngyógyít meg súlyos betegeket. Elkobozták b ű n j e l k é n t a hideg vizes le-

mosásokhoz használt szivacsot, és a " s z a k é r t ő " bécsi orvos apró da

rabokra vágva kereste benne a b ű n j e l e tVoltak hívei, orvosok is támogatták, de támadásban is volt b ő v e n

része. "A mezmerizmushoz hasonlóan a vízkúra mindenható és szinte

mágikusan hat" - írta az angol Lancet orvosi folyóirat gúnyosan.

A tám adások ellenére sokan keresték fel módszere tanulm ányozása

végett, és a vízkúra n é p s z e r ű s é g e egyre n ő t t . Hidrofil társaságok ala

kultak, vízgyógyintézetek létesültek, vízgyógyászati folyóiratok indul

tak, a vízgyógyászok kongresszusokat tartottak. Kiemelkedik közü

Jük Wilhelm Winternitz (1834-1917) bécsi orvos, aki élete végéig ta

nulmányozta a víz élettani hatásait, tanulmányokat, könyveket írt

róla. Bécs mellett vízgyógyintézetet nyitott, majd 1899-ben a bécsi

egyetem professzorává nevezték ki.

Priessnitz nem ragaszkodott mindvégig dogmatikusan tanaihoz, ké

pes volt belátásra, változtatásra, és k é s ő b b langyos, kellemesebb h ő -m é r s é k l e t ű f ü r d ő k e t is rendelt, m ert belátta, hogy egyeseknek a hideg

18



zuhany ártalmára lehet. Egyik tanítványa így ír m ó d s z e r é r ő l : "Priess

nitz eljárásában sokfélét kellett enyhíteni. U tóda, SchindJer avval

mentette tanítója hibáját, hogy hegyi lakó lévén, a városiak gyengesé

gét csak puszta elpuhulásnak, elkényeztetésnek tartotta, és ha m agán

és környékbelijein a nem temperált vízzel oly fényes eredményeket értel, akkor a városiaknak is fog vele használn i, vélte. 6 sohasem élt

nagyvárosban, a túlcivilizációról fogalma sem volt. De a rossz tapasz

talatokból tanult, és különösen az utolsó i d ő b e n , nagyon enyhítette el

járását."

Hamint t t ö r ő , tú lzásaiban hibázott is, kétségtelen tény, hogy meg

indította a vízgyógyászat újkori fejlödését, újra felfedezte ezt az ő s igyógymódot. Helyesen állapítja meg Platen, hogy "a term észetesgyógymódot semmi esetre sem szabad a hidegvíz-gyógymóddal azo

nosítani. A természetes gyógymódnál csak ritkán, erre különösen al

kalmas esetekben, és igen rövid i d ő t a r t a m r a alkalmaznak hideg vi

zet."Priessnitz vízgyógyászati módszereit a mérséklet jegyében Kneipp

tökéletesítette. Mai felfogásunk szerint a mérsékelten hideg-meleg vál

takozó teljes és r é s z f ü r d ő a l e g m e g f e l e l ő b b vízkúra. Önmagában sem a jéghideg, sem a forró f ü r d ő nem alkalmas öngyógyító módszer, csak

ritkán, természetgyógyászati intézményben, orvosi e l l e n ő r z é s s e i al

kalmazható. Gyógyító módszerei közül a nevét m e g ö r ö k í t ő "priznic

borogatás" bizonyult a legmaradandóbbnak. G yakrabban kellene él

nünk vele! A Priessnitz-féle borogatásban valósul meg leginkább

Priessnitz alapgondolata: "N em a hideg, hanem a hideg víz által e l ő -idézett meleg gyógyít!" A priznic száraz ruhával körülkötött, hidegvizes borogatás. "A hideg és a meleg borogatást egyesíti - írja Szen-

dei Adám.- A hideg víz hatására a borogatott testrész e l ő s z ö r l e h ű l ,majd fokozatosan felmelegszik, ami kellem es melegérzést és v é r b ő s é -get okoz. Priznicet tehetünk egy-egy végtagra, de akár az egész testre

is. Ha a l á b f e j t ő l egészen a bánaljig teszünk borogatást, háromnegye

des, ha a nyakig, teÜes priznicborogatásról szokás beszélni. A boroga

tott testrész a kezdeti fázás után viszonylag ham ar melegszik fel, és ezt kellemes, megnyugtató érzés kíséri." ·

A borogatandó testrész nagyságához mérten kisebb k e n d ő t , törül

k ö z ő t vagy l e p e d ő t teljes terjedelm ében vagy összehajtogatva kb. 15 fo-

19



kos vízbe mártunk, némileg kicsavarjuk, szorosan körültekerjük vele

a nyakat, a kart vagy a mellkast stb., majd száraz k e n d ő t , t ö r ü l k ö z ő tteszünk rá; s ugyancsak elég jól meghúzva rögzítjük. Fej-, nyak-, mell

kas és váll-, kereszt-, lábszár-, alszár- és lábborogatás lehetséges. Pia-

ten megállapítása: "A beteg kora és testalkata szerint, megbetegedésé

nek faja szerint magasabb vagy alacsonyabb h ő m é r s é k l e t ű vizet használunk a borogatáshoz, jobban vagy kevésbé facsarjuk ki a ruhát."

Megnyugtató, görcsoldó borogatás: vászonruhát állott vízbe már

tunk, kicsavarjuk, négyszeresen összehajtva a fájós testrészre fektet

jük, gyapjúruhávalletakarjuk. 30-40 percenként váltjuk, de 1-2 óra

hosszat is fennmaradhat A h ű s í t ő borogatást hideg vízbe mártjuk,

egészen vagy félig kicsavarjuk, gyapjúruhával lefedve tesszük fel. Fel

melegedés után hamarosan váltjuk. (Nyakborogatás torok-, mandulagyulladás, mellkasborogatás heveny vagy idült lázas hörghurut, t ü d ő -gyulladás esetén.) Lázcsillapítóként mellkas- vagy háromnegyedes bo

rogatás.

Ma is m ű k ö d i k Gdifenbergben a Priessnitz alapította vízgyógyinté

zet. A f ő é p ü l e t Priessnitz nevét viseli. Napjainkban 13 orvos és 60

szakdolgozó látja el az évente megforduló 8000 beteget.

Dr. Müller Vilmos C s o d a t e v ő k c í m ű könyvében Priessnitznek is

szentel egy fejezetet Vesalius, Jenner, Pasteur, Koch és mások mel

lett. Legméltóbb befejezésnek azt tartom, róla szólván, ha az ő szavait

idézem: "Milyen boldog lenne, ha f ü r d ő k á d j a i n k mellett megpillanthatná kedvelt szivacsát! Milyen büszke lenne, ha hallhatná, hogy az

egyetemek tudós professzorai hogyan méltatják a Priessnitz-boroga

tások rendkívüli gyógyító hatását. Még büszkébb lenne, ha látná azo

kat a százezreket, akik a strandfürdök vizében lubickolnak és azokat,

:akik elzarándokolnak a kis sziléziai faluba, felkeresik az ő s z ü l ő h á z á tés hálás szívvel tekintenek fel ércszobrára. Az e m l é k m ű talapzatába

egyetlen szót véstek csupán. Egy nevet, amely mellett se rang, s ~ cím,

egy nevet, amelyet nem király, nem hadvezér viselt, hanem csak egy

e g y s z e r ű parasztember, Priessnitz. Nevét világszerte áldva emlegetik

a lázbetegek, akik tüzes homlokukra szorítják az enyhet adó hideg

borogatást, s az aggódó édesanyák, akik l i h e g ő , lázas gyermekeik mel-

le, háta köré csavarják a freiwaldaui »kuruzsló« nedves gyolcsát,

amely csodát mível, meggyógyít." A harmincas években írta ezeket a

20



sorokat Müller Vilmos. Azóta az édesanyák és a lázas, fejfájós f e l n ő t tek csak kúpra és tablettára gondolnak; elfeledkeztek volna a priznic

r ő l ? Fedezzük fel újra ezt az olcsó és hatékony, veszélytelen gyógyszert. Éppúgy, min t a K neipp-kúrákat.

Sebastian Kneipp néhány év különbséggel akkor kezdett hozzá vízgyógyászati kezeléseihez, am ikor Priessnitz abbahagyta, 1848-ban,

Kneipp tökéletesítette Priessnitz módszereit, a végletes kúrák helyett

mérsékletet valósított ,meg. Az én végrendeletem c í m ű m ű v é b e n így

fogalmazta meg alapelvét: "Ez a gyógyítás igazi m ű v é s z e t e : se túl so

kat, se keveset, se túl gyakran, m indent a m aga idejében." Nemcsak a mérséklet j e l l e m z ő Kneippre és gyakorlatára, hanem az is, hogy a

vízgyógyászatot természetgyógyászati keretbe illesztette. Testam entum ában a vízkúrák, a leöntések, az egész és a r é s z f ü r d ő k , a borogatá

sok, a villámzuhany leírása mellett külön fejezetet szentel a gyógy

növényeknek. A Vízkúrámban felsorolja, milyen gyógynövényeket

tartalm azzon a házi gyógytár. "A víz, am it a T e r e m t ő az emberiség

nek adott és a gyógynövény - írja -, a legfontosabb gyógyszerek,

melyek meggyógyítják a betegségeket, és m e g e r ő s í t i k a test egészsé

gét."De étrendváltoztatást is javasolt betegeinek: szorítsák meg a hús

fogyasztást, és b ő v e n fogyasszanak z ö l d f ő z e l é k e k e t és gyümölcsöket.

Nagy szerepet játszott étrendjében a barna kenyér és a tej: különösen

az aludttejet és a túró t becsülte nagyra. Étrendjében szerepelt még a

csalánleves, a g y e r m e k l á n c f ű - s a l á t a , a savanyú káposzta. A fehér ke

nyér élvezetét teljesen eltiltotta, élesen tám adta a liszt finomítását. Víz

kúrám c í m ű m ű v é b e n a korpakenyér készítésének m ódjá t is részletesen leírta. H adat üzent a húslevesnek, vele szemben a ránto tt, a borsó-,

a lencse-, a bab-, a rizs-, a gríz-, a burgonya- és a zöldséglevest része

sítette e l ő n y b e n .Kneipp szerint a b e t e g s é g ~ k oka, hogy a test bizonyos részén vér

pangás vagy vérszegénység keletkezik , és megromlik a vér. Ezt szün

teti meg a vízkúra, a diéta és a gyógynövény. M inél rövidebb a f ü r d ő ,annál jobb a hatás. M inél hidegebb a víz, annál rövidebb ideig szabadalkalm azni, és annál e r ő t e l j e s e b b a visszahatás. Gyenge s z e r v e z e t ű e kenyhébb h ő m é r s é k l e t ű vízzel kezdjék, folytassák a kúrát. M ásik alap-

21



elv: csak me leg testen, e l ő z ő l e g felmelegített testen szabad alkalmazni

a hidegvíz-kúrát, és fázás esetén rögtön abb a kell hagyni.

· Hogyan fedezte fel gyógym ódját?

M iközben a diliingeni teológiai akadémián tanult, a nélkülözések,

a t ú l e r ő l t e t ő szellemi és k e n y é r k e r e s ő fizikai m unka m iatt megbetege

dett. T ü d ő b a j á t az orvosi kezelés nem tudta meggyógyítani, gyógyít

hatatlannak mondták. Ekkor került kezébe Hahn A hideg víz gyógy

e r e j é r ő l c í m ű könyve, és ennek utasításait követve sikerült meggyógyí

tania magát. Ami rajta segített, azzal s z e n v e d ő embertársain is segíteni

akart. M i d ő n papként Wörishofenbe került, vízkúrájának, gyógyító

sikereinek híre egyre terjedt, növekedett.

Ő maga így nyilatkozott életpályájáról: "Jóllehet mindig arra tö

rekedtem, hogy korlátok közé szorítsam orvosi m ű k ö d é s e m e t , egyre

több beteg ostromolt. Bár semmit se te ttem ennek érdekében, olyan

számban tódultak a betegek W örishofenbe, hogy azt sem tudtam, hol

áll a fejem. Kezdetben otthon végeztem a kezeléseket. Hamarosan ke

vésnek bizonyult a hely, két f ü r d ő é p ü l e t e t kellett emelni, egyet a fér

fiaknak, egyet a n ő k n e k . Az e l s ő b e n Johann Kustermann f ü r d ő s vé-gezte az öntéseket, a másodikban unokáimat, Rosinet és Terézt bíztam

meg. Ez is kevésnek bizonyult. Két wörishofeni lakos, L. Geromiller

és F. Kreuzer csatlakozott hozzánk m unkánkat megosztani. Mind

ketten szép f ü r d ő h á z a t építettek. K é s ő b b még egy ötödiket is emeltet

tem, e l s ő s o r b a n lelkészek számára. A beteg gyermekek részére is emel

tünk egy gyermekotthont, 200 személy befogadására. 30 gyermek tel

jesen ingyen részesül itt kezelésben. A lakosság is hasznát látta a hír

névnek: betegeket szállásolnak el. Jelenleg már nyolc orvos tartózkodik itt, két svájci, egy holland, egy kanadai, két német, egy cseh. Raj

tuk kívül is több orvos tartózkodik nálunk egy ideig, hogy módszere

met elsajátítsa. Ami engem illet, én sohasem hívtam magamhoz sem

betegeket, sem orvosokat." Orvos hívei 1893-ban társaságat alapítot

tak, hogy tudományosan terjesszék a módszert. Ugyancsak ő k indí

tották meg a Zentralblatt für das Kneipp'sche Heilverfahren c í m űfolyóiratot. Ebben Kneipp is

k ö z r e m ű k ö d ö t t .1894-ben már mintegy

100 intézményben kezeltek módszerei szerint.

Kneipp hatását, sikerének titkát legtalálóbban A. Schalle foglalta

össze Kneipp-kúra c í m ű m unkájában: " M ű k ö d é s e a legszerényebb

22



kezdettel oly hata lmassá és naggyá f e j l ő d ö t t , melyhez hasonlót alig talá lunk az orvostudom ányban. A vízgyógyászat m a m ár elvesztette régi egyoldalúságát és merevségét, s ő t k o r s z e r ű újítások bevezetésével lényegesen k i b ő v ü l t . Kneipp eredményes m unkásságára az egész világ

felfigyelt. M ár l e g e l s ő , Az én vízkúrám c. kiadványa is hatalm as fejl ő d é s képét mutatja. Az e l s ő kiadás 1886-ban jelent meg. Nyolc év múlva pedig m ár az ötödik kiadás is elfogyott. Egyéb könyvei is, m int: Így kell élnetek, Az én végrendeletem stb. gyors egymásutánban érték meg az új kiadásokat. Az emberek milliói ily m ódon ismerték meg Kneipp tanait, alkalmazták és megbecsülték azokat. W örishofenben rohamosan n ő t t a paporvos tekintélye. E- nemes ember hírneve az

egész világon elterjedt. Hihetetlen gyógyeredményeit mindenütt, minden országban és minden égöv alatt tudom ásul vették. Sebastian Kneipp példátlan n é p s z e r ű s é g é r ő l a mai nemzedéknek fogalm a sincs.1897. június 17-én -amikor Kneipp 77. életévében meghalt - t ű n t csak ki, mily szeretetnek és megbecsülésnek örvendett a természetes gyógymód hatalmas ú t t ö r ő j e , a szegények és betegek fáradhatatlan

j ó t e v ő j e . Halá lának híre f u t ó t ű z k é n t terjedt el a világ minden részébe."

Kneipp halála után néhány évtized alatt a Kneipp-kúra a m odernorvostudomány szerves részévé vált, e l s ő s o r b a n a német nyelvterületen. Nemrégen a Kneipp-kúráról szóló m agyar cikkben olvashattuk,hogy M agyarországon is, akár f ü r d ő s z o b á b a n , kertben, parkban, réten lehetne alkalmazni, ha kissé kom olyabban vennénk. A németekvalóban komolyan veszik. Pontosan és rendszeresen végzik a Kneippkúrákat, és nem t ö r ő d n e k azzal, vajon mit szólnak hozzá mások, ha

mezítláb szaladgálnak a harm atos gyepen! Az is igaz, hogy ott annyiraközism ert a természetes gyógymód, a Kneipp-kúra jótékony hatása,hogy inkább társul s z e g ő d n e k valakihez, semmin t csúfolnák.

Kiragadom Kneipp vízgyógyászati módszerei közül azokat, am elyekjó eredménnyel alkalm azhatók b e t e g s é g m e g e l ő z ő , e g é s z s é g e r ő s í t ő ésöngyógyító módszerekként. Priessnitzcel ellentétben Kneipp nem azegész szervezetet tette ki a víz hatásának, hanem csak a test egyes ré

szeit. Ezért rendelt r é s z f ü r d ő k e t és javasolta a mezítlábas kúrákat is . Kneipp szerint a mezítláb járás az, ami a legjobban kapcsolatba hozza szervezetünket a földdel, és e r ő s í t ő , e d z ő hatású. Nemcsak a vérkeringést szabályozza és lábainkat e r ő s í t i - írja -, hanem az egész alhasra

23



hatással van. A mezítláb járás, a nedves f ű b e n járás és a víztaposás

nemcsak a vérkeringést serkenti, hanem a talpon található, különösen nagyszámú izzadságmirigyet fokozott tevékenységre, kiválasztásra

ösztönzi, ezáltal salaktalanít, javítja az anyagcserét és az emésztést,

többek között a migrént is szünteti. Két-három hetes víztaposás meg

gyógyítja a hideg vég tagoka t Tolsztoj a nap legnagyobb részét mezítláb töltötte. Nemcsak a m e z ő n és a kertben, hanem dolgozószobájá

ban is így járt-kelt , m it sem t ö r ő d v e egyes arisztokraták gúnyolódásá

vaL Kneipp reggel felkelés u tán és este lefekvés e l ő t t e l ő s z ö r harisnyá

ban , majd mezítláb 10 p e r c t ő l fél óráig tartó mezítláb járást ajánl.

A mezítláb já rás speciális módja a nedves f ű b e n való járás 4-5 percig.

U tána a nedves lábra húzzunk száraz harisnyát, és szökdeléssel egé

szítsük ki a kúrát. Idült gyom orhurut, torokgyulladásra és légúti gyulladásokra való hajlam is gyógyítható így.

A harm adik módszer a vízben járás, például f ü r d ő k á d b a n (vagy ter

mészetes vízben) úgy, hogy lábikráig, féllábszárig é r ő hideg vízben egy

helyben já runk, mindig teljesen kiemelve a lábfejet a v í z b ő l , majd bele

merítve. (Úgy já r junk a vízben, m int gólya a réten.) 15-20 másodperc

cel vagy l perccel kezdjük és felmegyünk 3 percig vagy 5-6 percig.

M egtörlés nélkül meleg, száraz zoknit veszünk fel utána, és szökdeléssel fejezzük be, egészítjük ki a vízben járást. Kezdetben langyos vízben

já rha tunk , m ajd fokozatosan h ű t j ü k . Kneipp szerint a vízben járás d z őhatású , k e d v e z ő e n hat a vesékre, m e g e l ő z i a vese- és húgyúti bajokat,

megkönnyíti a légzést, megszünteti a felfúvódást, enyhíti a fejfájást. Víz-

kúrám c í m ű könyvében leír egy esetet, amikor fogfájást 5 perces hó

ban járás szüntetett meg. Hozzáteszi: sohasem szabad hóban járni, ha

az egész test nincs felmelegedve. A ki borsózik és fázik, az iparkodjék

e l ő b b rim nka, mozgás által felmelegedni, a rendes testi melegséget meg

szerezoL A hóban járás u tán is felmelegedés szükséges.A legenyhébb hidegvíz-alkalmazási m ód a lemosás. A b ő r t csekély

nyomással egyenletesen nedvesítsük be. K i t ű n ő e d z ő m ó d s z e r , támo

gatja a vérkeringést, éppen ezért súlyos vérkeringési zavar, ájulás ese-

tén - pl. f e r t ő z ő betegségekben - igen jó hatás1l. Szívbetegeknél is

bá t ran a lkalm azható. Növeli a szervezet melegtermelését és javjtja a

hideg végtagokért f e l e l ő s rossz vérkeringést. Fél-, egyórás i d ő k ö z ö k -ben ismételve kíméletes izzasztást és adot t esetben a láz csökkenését

24



érhetjük el vele. (A lázat nem megszüntetni, csak csökkenteni kell.)Lázas, legyengült f e k v ő b e t e g közérzetét javítja a h ű v ö s lemosás, kellemes érzéssel jár, mert a vérkeringést, az anyagcserét és a h ő h á z t a r t á s "javítja. Váltó lemosásokat (meleg-h ideg) is alkalm azhatunk.Az

egész test lemosása. Többszörösen összehajtott lenvászonk e n d ő t ,

t ö r ü l k ö z ő t hideg vízbe m ártunk, kissé kicsavarj uk, és a jobb kar t a kézhát kisujji oldalá tól vállig, majd vissza a hüvelykujj irányába lemossuk, azután a k e n d ő másik oldalával a t e n y é r t ő l fel hónaljig, am it ugyancsak kitörJünk. Ú jabb nedvesítés után 4--5 hosszanti húzássala mellkast elöl, ugyanennyivel a hátat mossuk le, majd ismét nedvesítés és kör alakban, az óram utató járásával m e g e g y e z ő e n a has lemo

sása következik, 29-30-szo r, ezután a bal kar, úgy m int a jobb kar, majd a jobb és a bal láb. A láb k ü l s ő oldalán haladunk fel c s í p ő i g , a b e l s ő oldalon vissza, lefelé. A k e n d ő t megfordítva a láb hátsó részét, végül a talpat mossuk le.

A f e l s ő t e s t lemosása. Az e l ő z ő módszer szerint végezzük, de a hasés a lábak lemosása nélkül.Az alsótest lemosása. M indkét lábat és a törzset a bordaívig mos

suk le. Egy-egy kúra alatt naponta végezzük (láz ellen napon ta többször), egyébként hetente kétszer-háromszor. Lemosás u tán ne töröljüka testet. (Meleg szobában pizsamát húzzunk fel.)Me/eg k a r f ü r d ő . Egy mosdótálba töltsünk annyi - mintegy 36 -

38 °C-os - vizet, hogy behajlított karunka t a felkar közepéig ellepje.M indkét karunkat l 0-15 percig hagyjuk benne, közben a h ű l ő vizetmeleg hozzáöntésével melegen tarthatjuk. A m osdótál olyan m agasan

legyen, hogy ne kelljen e r ő s e b b e n lehajolnunk, meggörnyednünk. Javallatok: szívkoszorúér-keringési zavar (angina pectoris), szívtáji görcsös fájdalom ellen, asztma, sírógörcs, kézzsibbadás, rándulás, zúzódáseset én.

Me/eg l á b f ü r d ő . A kb. 38 °C-os víz a lábikráig, fél lábszárig érjen.A kkor javasolják, ha a hideg láb akadályozza az alvást; vese, húgyhólyag, medencei szervek gyulladásánál, a garat, a gége, a nyak, az

orr és a fül gyulladásainál hatásos lehet. I d ő t a r t a m a 10-15 perc.Váltakozó l á b j ü r d ő . Az egyik mosdótálba 38 oc-os vizet teszünk,

a másikba hideget. K ét-három perces meleg l á b f ü r d ő után 10-20 má-

sodperces hideg, majd ismét meleg, 3-4-szer váltogatva. (Fokozato-

25



hurut esetén is k i t ű n ő e n hat. Tilos g ő z ö l n i érelmeszesedésben, magas

vérnyomás betegségben!

Az a l h a s g ő z ö l é s Kneipp szavaival feloldó és k i v e z e t ő t e r m é s z e t ű . Ezt

is a már l ő b b említett gyógyfüvekkel javall ta , de azokon túl e l ő n y b e nrészesítette a szénapolyvát, a zabszalmát, m i n d e n e k e l ő t t azonban a

zsurlófüvet A beteg többszörösen átlyuggatott székre ül (rossz széket

könnyen átalakíthatunk ilyenné), és alá kerül a g ő z ö l g ő g y ó g y f ű f ő z e t e sedény. L e p e d ő v e l vagy gyapjútakaróval betakarja magát. A g ő z ö t é s i

i d ő 10-15 perc. A k ö v e t k e z ő idült betegségekben alkalm azható: hó

lyaghurut, dülmirigy-gyulladás, vesemedence-gyulladás, idült c s í p ő -ízületi gyulladás, lum bágó és más reumatikus bajok, kism edencei gyul

ladások ( n ő g y ó g y á s z a t i betegségek). Ezeken kívül prosztatamegna

gyobbodás, vese- és húgyúti k ő k é p z ő d é s ellen is hatásos. "A hólyag

m e g h ű l é s é b ő l és gyulladásából tám ad t görcsös állapotait - írja

Kneipp - a kannam osó- ( z s u r l ó f ű - ) g ő z arán 6 ag rövid i d ő alatt meg-

szün teti." N L á b g ő z ö l é s . Egy edénybe g ő z ö l g ő vizet vagy g y ó g y f ű f ő z e t e t öntünk,

az edényre farácsot vagy deszkát fektetünk. A széken ü l ő beteg erre

teszi a lábát, am it az edénnyel együtt betakarunk. G ő z ö l é s után hideg

vizes ledörzsölés következik . I d ő t a r t a m a 15-20 perc, de 25-30 percre ·

is nyújtható. 5-10 percenként hevített tégladarabbal fokozható a víz

h ő m é r s é k l e t e , g ő z f e j l e s z t h e t ő . Hetente kétszer, esetleg háromszor al

kalm azható. Javalla a : az alsó végtagok idült reumás, köszvényes el

változásai, heveny és idült hólyaghurut, fokozott lábizzadás, hideg lá

bak, nyugtalan láb tünet (este lefekvéskor nem tudja hova tenni a lá

bát), idült kismedencei gyulladások, fejfájások. Tilos visszérgyulladás

ban, heveny reumás ízületi gyulladásban s z e n v e d ő k n e k használni!

Szénában izzadás. Kneipp páter nagyon ajánlotta izzasztókúraként

a sokféle réti gyógynövényt is tartalm azó szénában fekvést reumás

betegeinek. A " s z é n a f ü r d ő " e g y s z e r ű e n megvalósítható: belebújunk

a szénabogly ába. Csak t ö r ü l k ö z ő v e l védett fe jünk látszik ki. Tíz perc

múlva megindul az izzadás és egyre fokozódik a te st egész felületén,

salakanyag-kiürítést kiváltva. Félórányi izzadás u tán meleg szobábanegy óra p i h e n ő következik, m ajd fokozatosan l e h ű l ő vízzel zuhanyo

zás vagy gyors hideg vizes lemosás. 12-20 napig tartha t a kúra. (Szív

bajban, magas vérnyomásban s z e n v e d ő k csak orvosi e l l e n ő r z é s mel

lett végezhetik, ha egyáltalán megengedett.)



A világ legrégibb izzasztó f ü r d ő j e : a szauna M ár a roaják is ismerték. Ez derült ki H onduras északnyugati részében,

a Copan romvidék régészeti feltárásakor, ahol több ház m aradványai

között szaunát is találtak. Nemcsak a m aják, az aztékok is építettek

szaunát. Papjaik ismerték az izzasztás gyógyító, "vértisztító" hatását,

a test edzésén, felfrissítésén kívül orvosi célból is igénybe vették. A fá

ból épült finn szaunától e l t é r ő e n a mexikói égetetlen, l e v e g ő n szárított

agyagtéglákból vagy tezontlének nevezett lapos k ö v e k b ő l

épült . Egyes indián törzsek m a is izzasztósátrakban fejlesztik a g ő z t , m áglyán tü

zesített kövekre ön tö tt hideg vízzel. Ismeretes volt ez a h ő f e j l e s z t őtechnika az egész középkaron át mind Nyugat- , mind Kelet-Európá

ban. Erdélyben m a is ismerik a s z e j k e f ü r d ő t , am i abból áll, hogy fe-

n y ő m á g l y á n izzított nagy kövekkel melegítik fel a hideg forrásvizet.

A XVTI. század v é g é t ő l Európa legnagyobb r é s z é r ő l - egyes tekinté

lyes orvosok és egyházi szem élyek kritikája m iatt - eltünt, és csak az északi e r d ő s vidékeken, e l s ő s o r b a n Finnországban élt tovább. (I tt so

hasem voltak olyan erkölcste len kilengések a f ü r d ő k b e n , m int Európá

ban.) Az 1936. évi berlini olimpián a finn sportolóknak felépített szau

n á t -a sportolók révén- az egész világ.megismerte. Néhány évtized

alatt, orvosi kutatások jóváhagyó, pozitív eredményeinek tám ogatásá

val egész Európában elterjedt, több ezer szauna m ű k ö d i k már. Finn

országban jóform án minden lakóházban és intézményben található szauna, összesen mintegy egymillió (Finnország lakossága 5 milliót

számlál).

A k i s m é r e t ű , általában 2-2,5 m éter magas, 12-16 m 2 a l a p t e r ü l e t ű izzasztó f ü r d ő s z o b á b a n a g ő z t úgy fejlesztik, hogy é g ő fahasábokkal

tüzesre izzított, k ö v e k b ő l összerakott kis kemencére i d ő n k é n t hideg

vizet öntenek. A g ő z k a m r á h o z mosakodóhely iség és p i h e n ő ( ö í t ö z ő ) csatlakozik . A f ü r d ő h á z é p í t ő a n y a g á u l a l u c f e n y ő vagy a nyír a legmeg

f e l e l ő b b . A g ő z k a m r á t festetlen fa burkolja. A k ő k e m e n c e kivételével

itt minden fából van. L e g m e g f e l e l ő b b a luc- vagy j e g e n y e f e n y ő , m ert

29



ezek a fafajták a nedvességet elnyelik és visszaverik a h ő t , ezáltal szau

názáskor minden irányból h ő sugárzik a bent szaunázókra.

A szauna nem g ő z f ü r d ő és nem (száraz) meleg l é g f ü r d ő , hanem át

m enet a két véglet között, hátrányaik nélkül m i n d k e t t ő e l ő n y e i t egye

síti.

K ísérjük végig a finnek szaunázási módszerét, hogy ne kövessünk el

hibát.

A finnek átlagosan hetente egyszer-kétszer szaunáznak, nyaralás

idején naponta. Ruhátlanul, száraz testte l, esetleg tisztasági zuhanyo

zás után, kezükben nyírfaköteggel lépnek a g ő z k a m r á b a . A szaunában

ruhájukkal együtt a kapkodást és a sietséget is levetik. ("Ha ü r d ő z ö l ,nyugodt és d e r ű s lélekkel tedd" - tanácsolja Hippokratész is!) Tud

ják , átélik, hogy a szaunázáshoz e l e g e n d ő i d ő és lelki nyugalom szük

ségeltetik. M iután a forró padot t ö r ü l k ö z ő v e l vagy gyékénnyel letakar

ják, a l é p c s ő z e t e s padok valamelyikére ülnek vagy fekszenek. B ő r ü k perceken belül kipirul, a kitágult pórusokon át verítékezés indul meg.

Hét-nyolc perces izzadás után nyírfalomb virgáccsal csapkodják b ő -rüket, és i d ő n k é n t fél-egy lite r vizet locsolnak a tüzes kövekre. 9-10

perc múlva elhagyják a g ő z k a m r á t , az e l s ő izzadási szakasz véget ér.

(Rövidebb is lehet, hosszabb semmiképpen.) Rövid ideig tartó, gyors,

hideg vizes lemosás u tán ismét izzasztás és l e h ű l é s következik, mintegy

három szor megismételve. A szaunázás végén teljes, fokozatos l e h ű l é smeleg i d ő b e n napon, a szauna nyitott tornácán vagy kertjében, télen

a p i h e n ő b e n . Ez 30 percnél nem több, de legalább negyedóra. Ilyenkor

a vízveszteség pótlására gyümölcslevet fogyasztanak, így csillapítják a

vízveszteség miatti szomjúságot. A nehéz ételek és

aszeszes italok r o n t ~

ják a közérzete t

A szaunázás valójában váltakozó f ü r d ő n e k felel meg, hosszabb me

leg- és egészen rövid hideghatás váltogatásávaL Lényeges szerepe van

az e r ő s í t ő és gyógyhatásban a b e f e j e z ő nyugodt f e k v ő k ú r á n a k , esetleg

p i h e n t e t ő alvásnak.

A finn orvosok szerint mindenki maga tapaszt!llja ki, meddig vegye

igénybe, annak alapján, hogy milyen m értékben érez utána felfrissülést, enyhülést vagy gyógyulást, hogyan érzi jól m agát a szaunában. Min

denképpen tartsa m agát ahhoz a szabályhoz, hogy a forró g ő z z e l való

virtuskodást éppúgy kerülje, m int a hideg vízzel való visszaélést!

30



A szauna e l s ő s o r b a n az egészség megszilá rdítására való, ü d í t ő , e d z ő ,kondíciójavító hatása van, fokozza a szervezet ellenálló képességét a h ű l é s e k k e l , f e r t ő z é s e k k e l , általában a betegségekkel szemben. A túl

melegítés (a "mesterséges lázkeltés"), a löyly (a g ő z ) élénkíti az anyagcsere-folyamatokat és gátolja a korai öregedést. A testet rugalmassá

teszi, javítja az egész szervezet vérellá tását, akadályozza a baktérium ok

és virusok szaporodását, növekedését. Fokozza az életfontosságú szer

vek és. a b e l s ő elválasztású mirigyek m ű k ö d é s é t . H atására kívül-belü l

tisztul, fiatalodik a szervezet. Sok anyagcseresalak, méreg ürül ki.

A test salakanyagának 30% -a a b ő r ö n keresztül választódik ki, ezért

olyan e l ő n y ö s az izzasztás. A szauna méregte lenít, m ert izgatja az iz-zadságmirigyeket. Segíti a b ő r edzését: melegben kitágulnak a póru

sok, a hideg lemosástól, hideg zuhanytól összehúzódnak. A h ő f o k vál

takozása edzi a b ő r term észetes reflexeit A h ő s é g és a hideg többszöri

31

' .



váltakozása a vérkeringést irányító szimpatikus-paraszim pa

tikus (vegetatív) szabályozó idegrendszert. Gyorsítja a szervezet ön

gyógyító tevékenységét és helyreállító képességét. Számos idült be-

tegség gyógyulása gyorsul a szervezet gyógyító erejének fokozódása

révén. Hatékony s e g í t ő e s z k ö z szám os anyagcserezavaron alapuló be-

tegség (kövérség, reuma, köszvény, isiász, vérkeringési zavarok) és h ű -léses betegségek (hörghurut, általában l é g z ő s z e r v i bajok, garathurut,

náthahajlam) esetén. A szauna kellemes melegében oldódnak a testi

lelki görcsök, a b e l s ő feszültség csökken, relaxáció (ellazulás) követke

zik be. Igaza van annak a finn közmondásnak, hogy "a szaunában el-

száll a harag, az epe is beszárad" (vagyis az "epésség", "rosszmájúság"

m e g s z ű n i k ) . A hideg vízzel l e h ű t é s ereink, vérkeringésünk trenírozá

sára való, a melegben történt tágulás után, e d z ő , f r i s s í t ő hatású. Ami

kor gyógyításra alkalmazzuk a szaunát, a drasztikus hideg vizes l e h ű tést m e l l ő z z ü k ! Tilos a szauna heveny ízületi gyulladásban, epilep

sziában, tuberkulózisban, a keringési szervek egyes betegségeiben, ve-

sebaj esetén. Ha orvosi e l l e n ő r z é s mellett magas vérnyomásosok és

szívbetegek is igénybe veszik, azt a tanácsot kapják, hogy kerüljék a

nagy h ő m é r s é k l e t - v á l t o z á s t . Fellobbanásra nem hajlamos idült gyul

ladások, degeneratív ízületi elváltozások (artrózisok és f e l s ő légúti hu

rutok) szaunára jó l reagálnak.

M ű s z e r e s mérésekkel megállapították, hogy a szaunakövek leönté

sekor a szauna l e v e g ő j é n e k elektromos t é r e r ő s s é g e nagymértékben

megváltozik. Ez a hirtelen változás jótékony hatással van a test elektro

mos feszültségére.

M indez elvontnak t ű n i k azon valóságos é l m é n y s z e r ű benyomás mel

lett, ami a szauna hatása. Rona id Schiller így számol be a finn szauná

ban tapasztaltakról: "H árom szor ismételtük meg a t ű z - és jégpróbát

(Ti. a váltakozó meleget és hideget.) M ikor mindennek vége volt és el-

terpeszkedtünk a nyugágyakon, hogy kipihenjük magunkat, úgy érez

tem, csoda történt: újjászülettem. B ő r ö m bizsergett, testem pehely

k ö n n y ű v é vált. A teljes lazaság és könnyedség állapota uralkodott el

rajtam . Ez an a g y s z e r ű

érzés még napokig tartott. Egy hét múlva má

sodszor szaunáztam, majd néhány nap múlva még egyszer. Ez a régi

finn szokás engem is éppúgy rabul ejtett, mint sok millió embert szerte

a világon."

32



Hasonló é l m é n y r ő l számol be K oczogh Ákos "O tthon , Finnországban" címíí k i t ű n ő útirajzában. "A finn szaunáról sok m endem onda kering. . . Én csak annyit m ondhatok, hogy négyszer gyógyított meg aszauna . . . Négy alkalom mal já r tam úgy Finnországban, hogy az ak

tatáskám is alig tudtam cipelni - s m ost mindegy, hogy angina pectoris, discophatia vagy epe okozta bajjal, de jócskán szükségem voltgyógyszerre, és am ikor megjöttem, furcsa módon, két-két hónapig nem volt szükségem patikára, görcsoldókra. Csak az uto lsó alkalm athadd meséljem el. I d ő p o n t október vége, november e l s ő fele, s óránként változó i d ő j á r á s . És rohanás, hogy a három hetet kihasználjam.N aponta három-négy új találk ozás, nehéz beszélgetések. . . A kár az

i d ő j á r á s i frontok, akár a terhelés vagy a kifogyhatatlan lazac miatt,mindegy, szorít a mellkasom, lépni is alig tudok. És az utolsó nap . . . lazac és jó búcsúvacsora. K i m e r í t ő beszélgetés. Négy nitroglicerin .- M egálltam három hétig, de most mégis azt kérem, f ű t s e t e k be a szaunába! Az orvosi tilalom ellenére sza un ázok . . . És az én meghittszaunám falai között kinyújtózom. Itthon vagyok ismét. M inden jólesik. A hideg tus, a mosakodás, a fejemre öntö tt dézsa víz, a száz fokra

hevített s z á r a z g ő z . M egnyugtatásul i d ő n k é n t figyelem a pulzusom. Semmi rendellenesség, szépen, nyugodtan ver. . . Felszáll a nyírfa illata. Mélyen beszívom. És nem gondolok sem mi rosszra, kellemetleore. . . Frissen megyek lemosakodni. Pihenek, m ajd felmegyek a szobámba. Le nem ír ha tom, milyen jó volt el te rüln i! Nem éreztem a testem, csak a lebegést, m intha súlyom se lenne. N yugodt voltam, kiegyensúlyozott, és hánykolódás nélküli, mély álom ba merültem.

M ásnap repültem haza. Két hónapig nem is láttam nitroglicerint." . Meleg-hideg váltakozó f ü r d ő k k e l az egész test vagy gyakrabban a

végtagok jó eredménnyel k e z e l h e t ő k . Az egymást k ö v e t ő h ő m é r s é k l e t -változások a b ő r legkisebb ereit, a hajszále reket hol tágítják, hol s z ű -kítik , tehát tornáztatják az ereket Az ilyen f ü r d ő helyreállítja az idegingerlékenységet, a fokozott szimpatikus idegtónust, mely az ereket

s z ű k í t i , _ csökkenti, tehát é r s z ű k ü l e t ellen hat; perifériás (végtag) beidegzési zavarok esetében nagyobb fokú értágulat kele tkezik . A kar vagy láb váltakozó f ü r d ő j é n é l am eleg víz h ő f o k a általában 38-42 oc,

a hidegé 15-20 oc. A kúra kezdetén a két h ő f o k közötti különbségkevesebb is lehet, 35, illetve 25 oc. 1-3 perces meleg kéz- vagy láb-

33



f ü r d ő után 8-18 másodperces hideg fürdetés kÖvetkezik. Egy-egy

kezelés során 5-10 váltogatás lehetséges. A kezelés mindig meleggel

k e z d ő d i k és hideggel v é g z ő d i k . Kezelés után a végtagot burkoljuk szá-

raz k e n d ő b e . Javallatok: a végtagok vérellátási, vérkeringési zavarai:

R aynaud-kór ( r o h a m s z e r ű e n j e l e n t k e z ő érgörcs, az ujjak elfehéredésé

vel vagy elkékülésével), változáskori érgörcsök, i d ő ! > z a k o s sántítás a

lábikra érgörcse miatt, fagyás, hideg végtagok.

Schirilia György ezzel az általa "m agyar szaunának" nevezett vál

takozó r é s z f ü r d ő v e l , lábfejszaunával gyógyítja a z é r s z ű k ü l e t e s panaszo

kat. (Az ismert módszert tökéle tesítette.) Fokozatosan szaunáztatja

a lábfejet, a kor, a szövetek állapotának, a szervezet reakciójának

figyelembevételével. Lábujj- , lábfejnekrózis, -kisebesedés esetén nem

alkalm azható a módszer. A kúra háromszor hathetes szakaszokból

áll. Az e l s ő hat héten a hideg víz h ő m é r s é k l e t e 20 °C, a melegé 30 oc.

Ez nem jelent nagy megterhelést az erek számára. A második hat hét

ben a hideg 10, ameleg 40 °C. A harmadik hat hétben, amit a b ő r el-bír, olyan me leg és szinte jeges víz. A f ü r d ő kivitele: boka fölöttig 4-5

harántujjal érjen a meleg, illetve hideg víz, 20-20 másodpercig, vagy

30-30 másodpercig tart a meleg-hidegl á b f ü r d ő .

Átlag háromszor

20 másodperces fürdetés szükséges. N apjában többször i s m é t l e n d ő a

kezelés, négyszer 20 (25) másodperccel kezdve, nyolcszor 20 (25) má

sodpercig emelve. A fürdetést séta követi. Ha az é n z ű k ü l e t e s beteg

nél pl. 800 méter megtétele után je lentkezik a lábikragörcs, akkor nap

jában kétszer 400 m étert járjon; H a 1000 méter után következik be az

érgörcs, a lábikrafájdalom, akkor egy-egy alkalommal 500 métert sé-

táljon. " I d ő s k o r b a n 38 oc fölé ne emeljük és 13-14 °C-nállejjebb ne süly

lyesszük a víz h ő m é r s é k l e t é t ; ez utóbbi a jól kiengedett csapvíz h ő -mérséklete. Ilyenkor 20 másodperc helyett 10-15 másodperc a fürde

tési i d ő . (A kezelésm ód a beteg állapotától függ.) Cukorbetegséget kí

s é r ő é r s z ű k ü l e t b e n is alkalmazható, ha nincs seb a lábon. Ez esetben

kevesebb váltás szükséges, de a fürdetés e l ő t t a b ő r t k e n ő c c s e l kell be

kenni. A kúrához tartozik a masszírozás is. Ez legalább olyan fontos,m int a v á l t ó f ü r d ő . Az e l s ő hat hétben nagyon kíméletes a masszázs,

szinte csak sim ogatás, nagyon könnyed, finom masszázs, zongorázó

mozgással, a lábujjaktól föl a combérig, a farizomnak is az átdolgo-

34



zásával. A második és a harm adik hat hétben f e l e r ő s ö d i k a maszszázs.

Nagyon fontos a pszichés ráhatás, a lelki partnerkapcsolat kialakítása orvos, természetgyógyász és betege között, pl. hosszú, ő s z i n t e beszélgetésekkel. És mindennél fontosabb a fürdés, fürdetés és a mozgás összekapcsolása!

Úszás, vízben lebegés, vízi torna Edmond Bordeaux Székely, a kalifornia i K ozm oterápiás Intézet m agyar származású v i l á g h í r ű alapítója és v e z e t ő j e szerint az úszás a legkellemesebb, leghasznosabb és legegészségesebb testmozgás. A testminden izmát és a t ü d ő t egyaránt harm onikusan fejleszti, egyenesíti a gerincoszlopot, javítja a te st ta r tás t Salva Raja Yesudian a l e g ő s i b b , legterm észetesebb és legtökéletesebb testgyakorlásnak m ondja. A rendszeresen és mértékkel végzett úszás - úgymond - igen jó hatással

van az egészségre, ugyanis ez az egyetlen sport, amely m indenkit a lélegzés szabályozására kényszerít. A z úszónak bizonyos ideig vissza kell tartania a l e v e g ő t , ha nem akar vizet nyelni. Nemcsak egészség

e r ő s í t ő , hanem gyógyító hatású is, m ert a jógiúszás - ahogyan Yesu-dian tanítja - visszaállítja szerveink normális m ű k ö d é s é t .

Egy-két hónapi szorgalmas jógiúszás u tán csodálatos jó érzés ömlik el a testen, az em ber mindig frissnek, egészségesnek érzi magát, m un

kaképessége n ő . M adrasban így taníto tta a jógiúszást tanítványainak Yesudian: "A z

e l s ő kartempóval e g y i d e j ű e n orrán keresztü l hatalm as lélegzetet vesz,azután rögtön a vízbe hajtja arcát, m int a versenyúszók mellúszás közben. Csakhogy ön nem siet! A jóga titka épp a könnyed, ~ r ő l k ö d é snélküli, ritmikus úszás . . . Tehát az e l s ő lélegzetvétel u tán a vízbe hajtja a fejét: így mindenképpen kénytelen lesz visszatartani a l e v e g ő t . . .

Amikor benne van az arca a vízben, két nyugodt, lassú tem pót halad.A második tempónál melle elé veszi két kezét, a víz a la tt megkezdi kifújni a l e v e g ő t , úgyhogy am ikor a második tem pó végére ér, és kidugjaa fejét, a maradék l e v e g ő t m ár csak arra használja , hogy egyetlen rövid

35



fúvással kifújja orrából a benne m aradt néhány vízcseppet. . . Ebben

a pillanatban már .gyors, mély lélegzetet is vesz, a vízbe hajtja arcát,

és ismét két tem pót úszik a víz a la tt . . . Ezzel az ütem es, lassú úszás

sal, ami tulajdonképpen nem egyéb, m int vízben végzett e g y s z e r ű udd

zsáji, ha naponta csak egy fél óráig végzi, olyan vasegészséges lesz,

m intha pránájám át folytatott volna."

A helyes légzéstechnikának k ö s z ö n h e t ő e n a l e v e g ő alaposan átjárja

a t ü d ő m inden ·porcikájá , jóval több oxigént képes m agába fogadni

a vér, és b ő k e z ű b b e n lá tja el asz ívet és a szerveket vele. A t ü d ő légzési

teljesítménye- bármily en hihetetlenül hangzik is- 80-100%-kal is

n ö v e l h e t ő a jógiúszás segítségéveL D e talán legtöbb hasznát a szív és

a keringési rendszer látja . Visszérbetegeknek azért ajánlható, m ert az

izomzat statikus megterhelése nélkül, lazán végzett ritmusos izommun

kát jelent, vízszintes helyzetben, aminél k e d v e z ő b b állapot nem is kép

z e l h e t ő el. Infarktus u tán a rehabilitáció harm adik szakaszában (szö

v ő d m é n y m e n t e s esetben az infarktus utáni 6. h é t t ő l kezdve) a kardio

lógus, szívgyógyász szakorvos a számtalan s p o r t l e h e t ő s é g közül e l s ő sorban (természetesen nem v e r s e n y s z e r ű ) úszást és egyes labdajátéko

ka t javasol, egyéni t ű r ő k é p e s s é g h e z szabott, fokozatos megterhelés

sel.

Szívneurózisban ( i d e g e s s é g b ő l e r e d ő szívdobogás, szívtáji fá jdalom,

feszültség, végtagfázékonyság, fáradékonyság stb. esetén) e l s ő s o r b a n szabad l e v e g ő n végzett tréning: gyaloglás, úszás, kerékpározás aján

lott. A reum atológus is úgy tartja számon, hogy az úszás megterhelés

nélküli m ozgást tesz lehetövé szinte min den ízület, e l s ő s o r b a n azon

ban a gerinc ízületei számára, ezért idült reumatikus, degeneratív -artró

zisos megbetegedésekben, gerincbetegségekben s z e n v e d ő k n e k

ajánlott .S z a k s z e r ű irányítás mellett, jó l kidolgozott tréningterv alapján k i t ű n ő eredmények é r h e t ő k el az asztmásoknál is úsztatássaL

A dott esetben az úszásnál kevésbé m e g e r ő l t e t ő testgyakorlatnak fe-

lel meg ~ a fokozatosság elvét és az egyéni t ű r ő - és t e l j e s í t ő k é p e s s é g e tugyancsak tiszteletben tartva - a víz alatti torna. Edmond Székely

kozmoterápiai gyakorlata e l ő s e g í t i a s z e r v e z e t b ő l a toxinok (mérgek)

kiürülését. A gyakorlat nem más, m int kellem es h ő f o k ú , melligé r ő

vízben végzett, álló h e l y z e t ű úszás.

l. Álló helyzet, a karok oldalt kinyújtva. 2. Leguggolás - a víz

nyakig ér -, karok behajl ítása, két tenyerünk egymáshoz szorítva a

36



mellkas e l ő t t (ka r tem póra k é s z ü l ő d é s ) . 3. Felállás, karok vízszintesen a víz felszínén e l ő r e , m ajd félkörben hátra m ozognak . 4. M iközben a karok hátu lró l e l ő r e m o z o g n a k és két tenyerünket a m ellkasunk e l ő t t összeille sztjük, leguggolunk. 5. Felemelkedés, ka r tem pó stb. Lélegzés

o rron keresztül ritm ikusan és l e h e t ő l e g mélyen. A m ellkas köbtartalma növekszik, a lélegzés napról napra m élyebbé és ri tm ikusabbá válik.M indez nagy hatással van a vér ox igén tarta lm ára és kémiai összetéte-lére. N éhány percnyi gyakorlat u tán a v í z f ü r d ő t n a p f ü r d ő r e váltsuk fel.

Egészséges em ber az e l s ő napon 50 kartempót végezhet, m ajd na-pon ta növelje a kartem pók szám át néhány százig . (Betegek részére a

betegségnek és egyénnek m e g f e l e l ő m egterhelést kell m egállapítani.) A fejet i d ő n k é n t friss vízzel locsoljuk le.

Elhízottak szám ára, azoknak , akik a szárazon nem képesek tornáz-ni, m ert nehezen m ozognak, és félnek attó l, hogy elvesztik egyensú-lyukat, elesnek, J/se No/te-Heuritsch a l e h e t ő legjobb testm ozgásnak ta rt ja az akvaritm ikus gyakorla tokat . A vízben a m ozgások könnyeb-ben k i v i t e l e z h e t ő k , mert a testsúly kisebb, nincs elesésveszély , bátrab-

ban m ozoghatnak, b iz tonságban érezhetik m agukat. Mivel a víz ellen-állásával szem ben kell m ozogni, ez r ő s í t i a gyakorlato t, nagyobb izom -feszüléstjelent, ha tása is nagyobb, e l ő n y ö s e b b . A víznek f r i s s í t ő , m asz-

s z á z s s z e r ű hatása is van. A vérkeringést is javítja. Utána kellem es fá-radtság, de nem kim erültség é r e z h e t ő . Az e r ő s gyakorla t sem t ű n i k

m e g e r ő l t e t ő n e k . A ki feszülten és fá rad tan kezd hozzá az akvarí tm iká-hoz, relaxálódni fog, és rövid p i h e n ő után ism ét ak tív lesz.

Nyakig é r ő , kellemes h ő m é r s é k l e t ű víz szükséges hozzá. I d ő t a r t a m a20 perc. Egyed.ül vagy csoportosan v é g e z h e t ő , zenével vagy anélkü l. Összeállítója, sa já t magán i k í s é r l e t e z ő j e nem vízi tornának, hanem ak -varitm ikának, ritm ikus vízi gyakorla tnak nevezi m ódszerét, mert nem -csak a ritm us, a feszülés és az ellazulás változik m ozgásgyakorla tokközben, hanem a tem pó is. Három tempóban valósítandó m eg m indenegyes gyakorlat. E l ő s z ö r kényelmesen, nem m ereven, hanem lazán. A d-

dig végezzük így, am íg teljesen m eg nem barátkoztunk a gyakorlatta l. zután ugyanezt a gyakorla to t a legnagyobb izomfeszítéssei hajtsuk

végre, a víz ellenállásával szem ben. Ez az energikus tem pó. Végülugyanazt a gyakorla to t kétszer olyan gyorsan végezzük. mint e l ő z ő l e g .

37



A kényelm es, az energikus és a gyors állandó változásában rejlik az ak

varitm ika titka, ezért múlja felül - összeállítója szerin t - az összes

vízi tornát.

A lapgyakorlatok. l. Nyolc tempónyi úszás lazán, energikusan, végül

gyorsan. 2. Rugda/6zás. H áttal állunk a medencefalnak, kinyújtott kar

ral megfogjuk a karfát, és nyolcszor lazán, nyolcszor energikusan,

nyolckor gyorsan m indkét lábunkkal rúgó mozgást végzünk. 3. A me-

dencefallal szemben állva megfogjuk a karfát, és hátrafelé rúgunk ki.

V é g e z h e t ő úgy is, hogy e l ő b b jobb , majd bal, végül m indkét lábunkkal

rúgunk. E l ő n y ö s a gyom orra, a farra, a com bra. 4. Viztaposás. Szem

ben állunk a medencefa llal, nyújtott karral fogjuk a karfát Lábujj

hegyre állunk, és jo bb lábunkat behajlítva háromszor egymás után

a mellkasunkig em eljük; három szor lazán, háromszor energikusan,

három szor gyorsan. Ugyanígy a bal térd felemelése, végül mindkét

térdé együtt. E b e m e l e g í t ő gyakorlat után váltakozva emeljük jobb és

bal térdünket fel, tapossuk a vizet. Nyolcszor ismételjük lazán, nyolc

szor energikusan, majd nyolcszor gyorsan. A has, a csukló, a boka

és a térd szám ára e l ő n y ö s gyakorlat. 5. ,Béka a falnál. Szembeállunk

a medencefallal, megfogjuk a karfát Bemelegítés: jobb lábunkat térdben behajlítjuk, oldalt felemeljük behajlítva, négyszer kényelmesen,

négyszer energikusan, majd gyorsan. Ugyanez a bal térd oldalt fel-

emelésével. Végül váltakozva a jobb és a bal térdet emeljük oldalt.

A gyakorlat: ugyanabból a kiinduló h e l y z e t b ő l egyszerre emeljük ol-

dalt fel mindkét térdünkben behajlított lábunkat. Négyszer ismétlés

lazán, energikusan, végül gyorsan. 6. Tánc. A kiindulóhelyzet ugyanaz,

m int az e l ő z ő k e t t ő n é l . Bemelegítés: lábujjhegyen állunk, bal lábunkkalhátrarúgunk négyszer-négyszer lazán, energik usan és gyorsan. Ugyan

így a jobblábunkkaL Végül m indkét ta lpunkat e l ~ m e l j ü k a tala jtól és

felváltva a bal és a job b lábbal rúgunk hátra, sarkunkat, lábfejünket

e r ő s e n hátra felemelve. A gyakorlat: ugyanaz a kiindulóhelyzet, mind

két lábfejünket, sarkunkat egyszerre há tra felemeljük, négyszer-négy

szer lazán, energikusan és gyorsan. 7. Óriás rúgás. H anyatt fekszünk,

hátunk m ögött m indkét kézzel megfogjuk a k o r l ~ . t o t . M indkét lábunkat behajlítjuk, térdünket a hasunkhoz húzzuk fel, majd kinyújtjuk

m indkét lábunkat, kirúgunk. Négyszer-négyszer ismételjük lazán,

energikusan, gyorsan. Forduljunk meg, és hason fekve húzzuk mind-

\

38



két térdünket a hasunkhoz, majd nyújtsuk ki m indkét lábunkat hátra. Ismételjük négyszer-négyszer lazán, ~ n e r g i k u s a n , gyorsan. Ismét fe-küdjünk hanyatt , húzzuk bal térdünket a hasunkhoz, miközben jobb lábunk nyújtva van, majd a jobb térdet húzzuk a hasunkhoz, és bal

lábunkat nyújtsuk ki, rúgjunk ki vele, végül m indkét térdünket húzzuk a hasunkhoz. Négyszer-négyszer lazán, energikusan, gyorsan is-mételjük. Ez a gyakorlat a has, különösen a gyomor és a com b számára e l ő n y ö s . 8. Helyben úszás. Távolodjunk el a medencefaltóL Hason fekve lebegjünk a vízen oldalt kinyújtott karokkal. M indkét karral végezzünk lepkeszárnycsapás-mozgást, a víz felszínén körívben e l ő r e f e l é mozgatva a karokat, végül e l ő r e kinyújtva, behajlítva hátra

húzva, majd ismét e l ő r e f e l é mozgatva körívben (fordítva hajtjuk a vizet, fordított irányban, m int rendes e l ő r e h a l a d ó mellúszáskor). A kar-csapással egy i d ő b e n lábbal végezzünk békaugrást: terpesszük szét oldalt a com bokat, térdben hajlítva van a láb, és rúgjunk hátrafelé,végül mindkét lábat nyújtsuk ki. A karok és a lábak e l l e n k e z ő irányú mozgást végeznek, ezért helyben úszás. 8-8-szor ismételjük kényelmesen, energikusan és gyorsan. Az egész szervezet e l ő n y é r e szolg41 eza gyakorlat. 9. 01/6. Háttal álljunk a medencefalnak, hátunk m ögött fogjuk meg mindkét kézzel a korlátot, háton fekvésbe emelkedve engedjük m agunkat ellazultan lebegni. Váltakozva föl-le mozgassuk akinyújtott lábakat, ahogy az olló szárai mozognak vágás közben, minél szélesebb mozgásokkal. Négyszer ismételjük meg lazán, energikusan és gyorsan. Forduljunk meg hason fekvésbe, fogjuk két kézzel magunk e l ő t t a korlátot, és ismételjük meg a gyakorlatot, ezúttal ilyen

testhelyzetben. A hason fekvésben végzett gyakorlat a gyomor és a Iá-bak számára e l ő n y ö s , a hanyatt fekvésben végzett pedig a far és a hátszámára. 10. Béka a medencében. Ugyanaz, m int a béka a falnál gyakorlat, de a medencefaltól eltávolodva végezzük. Nyújtsuk ki mindkét karunkat oldalt, pihentessük a vízen. Amilyen e r ő s e n csak tudunk,ugorjunk fel a vízben, hajlítsuk be térdben m indkét lábat és térdeinketigyekezzünk minél jobban oldalfele kifelé távolítani, közben igyekez

zünk megérinteni talpunkkal a kezünket. Négyszer ugorjunk fel energikusan. E l ő n y ö s a c s í p ő k , valam int a karok és lábak számára. Válto zat: ugorjunk fel e r ő t e l j e s e n , ezúttal a behajlított lábak, térdek egymáshoz szorítva, nem széttárva, minden ugráskor a com bokat szorít-

39



suk a hashoz. U grás közben tapsoljunk a com bok alatt. Isméte ljük

négyszer energikusan. E l ő n y ö s a•has, a karok és lábak szám ára.

A gyakorlatok után félórás p i h e n ő t kell tartan i fekve, mély légzés

sei. N em baj, ha nem tudjuk tökéletesen végrehajtani a gyakorlatokat.

A test m ozgásából e r e d ő öröm fontosabb, mint a tökéletesség. Lökést

adunk a szervezetünknek: a vérerek frissen lüktetnek, a vérkeringés

m eggyorsult, és a nyirokrendszer is m ozgásba lendült. Felrázódtak a

zsírsejte k, és elindult azok leépülési folyamata. N em állhatnak sokáig

ellen a tám adásnak !A gyakorlatok közül m indenki válassza a leginkább kedvére valót,

s a sorrendet is maga választhatja meg. Nem csak az egészség ~ r ő s í t é -

sére és fogyasztásra valók az akvaritm ikus gyakorlatok, hanem lelki

betegségek, neurózisok és pszichózisok, valam int pszichoszom atikus

betegségek (idült vastagbélhurut, gyom or- és patkóbélfekély, pajzs

m irigy-túlmlíködés, asztm a stb.) gyógyítására is a relaxáció és a

pszichoterápia mellett.

Az akvaritm ikán kívül s z a k s z e r ű e n összeállított víz alatti tom ával

- orvos vagy természetgyógyász e l l e n ő r z é s é v e l végezve- 1,25 m éter

mély, 33-34 °C-os vízmedencében a k ö v e t k e z ő betegségekben é r h e t ő

el jó eredm ény: bénulások, idült reum atikus bajok (rheum atoid arthri

tis, artrózisok, c s í p ő , váll-, és térdizületi m ozgáskorlátozottság, anki

lózis, Bechterew-kór), vénás és nyirokkeringési zavarok. Legegysze

r ű b b gyakorla t - k í s é r ő tám ogatásával - a já rá s és az állás. Görcsös,

izom tónus-fokozódással járó bénulások esetén, hónapok óta ágyban

f e k v ő betegeket rövid i d ő a la tt meg lehet tanítani járni. Jól reagál erre

a kezelésre a sclerosis m ultiplex izom görcsös, spasztikus form ájais.

Érdem es a vízben lebegés m ű v é s z e t é t is elsajátítani. Jerzy Kosinski

T haifö ldön lá to tt életében e l ő s z ö r vízben l e b e g ő em bert. Példáján fel

buzdulva lá to tt hozzá ő is megvalósításához. Tanácsá t követte: "kon

centrálni" és "nem csinálni sem m it". "A zzal kezdtem az önnevelést,

hogy ezentúl a m edencébe lépve nem kezdtem rögtön úszni, hanem

hagytam , hogy elsüllyedjek, m ajd felemelkedtem, újra lesüllyedtem,

és ism ét a fe lszínre kerültem . A zu tán ahelyett, hogy mély lélegzetet vettem volna, és növeltem volna a kilégzés i d ő t a r t a m á t , amivel m egaka

dá lyozhatnám a lesüllyedést, elkezdtem gyakorolni a lassú és nem

mély lélegzést. Ez segített abban , hogy ne emelkedjek, de ne is süllyed-

40



jek. Ez persze eleinte csak rövid ideig ta r to t t; addig , amíg lassan ésegyenletesen vettem a l e v e g ő t . Aztán lassacskán m egtanultam , hogyolyan hosszú ideig m aradjak lebegve, ameddig csak akarok. A vállam at hátrafeszítettem, ellazítottarn az izmaim at, a mellkasomat és a hasamat viszont megfeszítettem. Sok próbálkozás után elé rtem, hogyvalóban ne csináljak semmit, azaz minden mozgásom a lélegzésben

merült ki; csak minimális l e v e g ő t szív tam be, és ezzel úgy tud tam magam lebegve tartani, hogy a víz soha nem emelkedett az állam fölé.Abban az i d ő b e n , am ikor kik ísérle teztem és kita láltarn a tartós lebegés módozatait, nyilvánvalóvá váltak próbálkozásaim e l ő n y e i is. Éve-

41



ken át szenvedtem deréktáji fájdalmaktól . . . P ár heti lebegésgyakorlat

u tán azonban csökkent a derékfájásom és a nehezen hajló ízületek fe-

szültsége, majd egy i d ő m úlva - három évtized óta e l ő s z ö r - minden

fájdalm am teljesen m e g s z ű n t . " Ezek u tán ne csodálkozzunk, ha úszó c s e c s e m ő k r ő l olvasunk. Be

vált kísérletek szerin t két-három hónapos vagy akár néhány hetes élet

kor az úszni tanítás optimális kezdete . Az ennyi i d ő s c s e c s e m ő k nem is

szarulnak túlságos tanításra, m ert - e felfogás és gyakorlat szerint -

természetes közegük a víz, hiszen az anyaméhben is kilenc hónapon

keresztül vízben, magzatvízben él a magzat, csak a születés után felej

tünk el úszni. M ásodik életelemük lesz a víz, ha születésük után minél

ham arabb tanítják úsznia kis em berpalántákat, illetve i d ő b e n hozzá

segítik ő k e t , hogy ne felejtsék el méhen belüli tudásukat! Meg kell

ő k e t tanítani helyesen lélegezni, és a körülötte úszó és a l á m e r ü l ő szü

leiket figyelve, ő k is úsznak és alámerülnek, felo ldódik bennük a féle

lem. A gyerekben a s z ü l ő m agatartása ébreszt bizalm at vagy ellenke

z ő l e g , idegenkedést a víz iránt. Az annyira gyakori gyerek- és cse

c s e m ő k o r i megfázások, légúti huru tak úszással, edzéssei m e g e l ő z h e t ő k .

Vissza az anyaméhbe! (A t e r m á l f ü r d ő r ő l ) A meleg vízbe merülés szelídségre és m agasabb

r e n d ű filozo

fálásra ,

elmélkedésre serkent bennünket. Ne fojtsuk el m agunkban ezt az ösz

tönzést, lehet, hogy ez nyit utat az egészségnek, a gyógyulásnak, a fizi-koterápia, a víz igazi hatásosságának. "Vissza az anyaméhbel-írja

Kálla i K lára , a lélektanban, pszichoanalíz isben is já r ta s term észetgyó

gyász. - Ez a gondolat a t e r m á l f ü r d ő b e n üldögélve, úszkálva ötlött az

eszembe. M ilyenjó itt a me leg ben, ahogy körülö lel ez a gyógyító, gyógy

hatású víz, mely a Föld m últjának e l e g é b ő l hozza az üzenetet. A gyó

gyító sók, bázisok, g ő z ö k feltörtek a föld felszínére, segítségül siettek

az embernek, itt, ahol nincs tenger. M egnyugtatják a zaklatott idegeket,

behatolnak a pórusokba a ő r ö n , a t ü d ő n keresztül, egészen átalakítják

42



az embert. A legnagyobb veszteségek: haláleset, családi el szakadások,bánatok elvesztik j e l e n t ő s é g ü k e t , a sértéseket elfelejti az em ber. H iszen ez a Léthe vize! A feledés vize! D e a f ü r d ő után, különösen, haismételten töbször, négy-ötször vesszük, nemcsak a feledés, hanem az

újjászületés érzését ·is tapasztaljuk. A nyánkra gondolunk! A rra , hogyújrakezdtük az életet! Visszakerültünk Anyánk melegébe, ölébe, a paradicsomba, a védettségbel Ezzel a heurékával, felfedezéssei vesszükigénybe a t e r m á l f ü r d ő t Anyánk m éhében ugyan 36 °C-os melegben voltunk, de ha most. azonnal a 36 °C-os term álvízbe m erülünk, az túlmeleg lesz, szívdobogást is kaphatunk , rosszul lehetünk. Értelm ünk útm utatását követve csak 32-33 °C-os vízzel kezdjük a t e r m á l f ü r d ő -zést. (H a szívpanaszaink vannak, nem is m ehetünk melegebb vízbe.)Olyan meggondolással tesszük ezt, hogy b ő r ü n k is csak 32-33 °C-os.Kerüljük a hirtelen hatásokat. Ha sok a testi- lelki panaszunk vagy merevek a tagjaink, akkor negyedórát tartózkodjunk a 32-33 °C-os vízben, azután 5 perc ig a 36 °C-osban, aztán m egint vissza a 32°C-osba, itt megint negyedórát úszkálunk, m ozgunk, m ajd megint a 36°C-osba megyünk át, ezúttal 10 percre és a 32°C -osban fejezzük be,

10-15 percig m ozgunk benne. A zuhanyt 36 °C -os vízzel kezdjük, és -3 perc alatt lassan térjünk át a 26 OC-os vízre. Beteg em bernek en

nél hidegebb zuhany nem ajánlott. A m ásodik napon 24, a harm adik napon 22 °C-os vízzel, m ajd 20 °C-os zuhanyozással fejezzük be a neyedik-ötödik fürdést. Ha gyógyulunk, fokozatosan érezzük, hogy nincs zükségünk a 36 °C-os termálvíz re, legfeljebb egy alkalom m al, 5 perig, egész i d ő n k e t a 32-33 °C-os vízben tölthetjük."

Én m agam csak 20 percig veszem igénybe a 32-33 °C-os h ő v i z e t , tána h ű t ő zuhanyozást végzek, és nyáron napozással, relaxáló piheéssel megszakítva megismétlem ezt, akvaritm ikát is gyakorlok, a nem úl hideg medencében úszom és szaunázom . Legalább hetente ké•szer an erre szükségünk, m e g f e l e l ő b b hetente három szor, nem ü r d ő k ú r a -ént, hanem egész évben b e t e g s é g m e g e l ő z é s k é n t , e g é s z s é g e r ő s í t ő k é n t .

' G y ó g y f ü r d ő k ú r á r a is szükségünk lehet évente egyszer vagy kétszer.

gy fürdökúra átlagosan 12-20 ü r d ő b ő l áll, l e h e t ő l e g m ásodnaponént vett f ü r d ő v e L Fürdésre a d é l e l ő t t a legalkalm asabb i d ő . Se teli, teljesen üres gyom orral ne fürödjünk. Ne ijedjünk meg az ún. f ü r d ő -

áradtságtól, f ü r d ő r e a k c i ó t ó l , és ne hagyjuk abba em iatt a kúrát.

43



Többnyire a kúra 4-5. napján jelentkezik, néhány nap lappangási

i d ő után. Bágyadtság, fejfájás, fáradékonyság, álmatlanság, ingerlé

kenység, rossz közérzet jellemzi. Néha a fennálló betegség is kissé

rosszabbodik, pl. reumás, ideggyulladásos vagy más e r e d e t ű fájdalom

fokozódik, kisebb h ő e m e l k e d é s

lép fel. Ez a f ü r d ő r e a k c i ó csak átme

neti, néhány ó ra vagy néhány nap alatt m e g s z ű n i k . K ü l ö n b ö z ő f ü r d ő -helyeken e l t é r ő a kúrázók f ü r d ő r e a k c i ó i n a k százalékaránya. 30-40-

50%-ban számíthatunk rá. Laboratórium i és más vizsgálatokkal olyan

kor is megállapíthatók rejtett, nem érzékelt f ü r d ő r e a k c i ó k , amikor

nincsenek s z e m b e t ű n ő , észlelt tünetek. Nem s z ü k s é g s z e r ű f ü r d ő r e a k -ció fellépte e l ő r e j e l z é s k é n t, hogy hatásos lesz a kúra. Akkor is jelentke

zik f ü r d ő f á r a d t s á g , ha a beteg megszegi a mérték és afokozatosság el

vét, és elmulasztja a l e h ű t ő z u h a n y t . Hévíz, termálvíz hatására kipirul a b ő r , kitágulnak a hajszálerek,

több vér áramlik a b ő r b e , a b ő r alatti szövetekbe, gyorsul a vérkerin

gés, a vérnyomás magasabb lesz, a hasi szervek vérerei a megnöveke

dett hasi nyomás m iatt s z ű k ü l n e k , a májban és a lépben pangó vér a

keringésbe jut. A pulzus szaporább lesz, a b ő r izzadás útján vizet ve-

szít. A víz hidrosztatikai nyomása is hat az erekre, a vérkeringésre, az alsó végtagok vénás (visszeres) és nyirokkeringésében fennálló pangás

csökken, az alsó végtagok duzzanata csökkenhet. Túladagolt, nem

m e g f e l e l ő e n adagolt t e r m á l f ü r d ő azonban keringési zavart, rosszul

létet idézhet e l ő . A gyógyvízben oldott ásványi és más hatóanyagok egy része a b ő -

rön áthatolva a vérkeringés útján mindenhová eljut, és k e d v e z ő hatást

vált ki. A f ü r d ő v í z b e n oldott anyagok másik csoportja nagyobbrészt ion alakjában hatol be a b ő r b e , és itt maradva megváltoztatja a b ő r ásványianyag-, iontartalmát, vegyhatását, elektromos potenciálját.

A b ő r ezen éle ttani változásai megváltozott ingereket továbbítanak a

központi idegrendszerhez, és ennek - valamint a b e l s ő elválasztású

mirigyek rendszerének - a m ű k ö d é s é t k e d v e z ő e n befolyásolják.

A központi idegrendszer nyugalmi állapotát, a vegetatív idegrendszer

nek paraszimpatikus irányba eltolódását jelenti a változás, ami szintén a nyugodtabb s z e r v m ű k ö d é s irányába jelent elto lódást.

A meleg f ü r d ő b e n lényegesen csökkennek vagy m e g s z ű n n e k a fáj

dalmak, oldódnak az izomgörcsök, a felszívódások fokozódnak, e r ő -

44



södnek, az idült izzadm ányok felpuhulnak. A szervezet szöveteinek

vegyhatása lúgos irányba tolódik el, ez k e d v e z ő az egészség és a gyó

gyulás szempontjábóL C sökken a vér húgysav- és cukorta rta lm a.

M indazok a hatások fennállnak, ha kisebb m értékben is, am it a szau

nánál ism ertettünk. Egészében áthangoló hatású a meleg

f ü r d ő ,a m eleg g y ó g y f ü r d ő enyhe ingerkezelést jelent.

M indez vis szájára fordul, ha megszegjük a vízgyógyászat alapsza

b ~ l y á t , ami ameleg fü rdökre is vonatkozik, a helyes m értéke t és a fo

kozatosságot, és a váltakozó, meleg-hideg víz a lkalm azásának szabá

lyát Milyen gyakori, hogy órák ig f ő z i k magukat a legmelegebb m e

dence vizében testes, nyilván nem hibátlan s z í v m ű k ö d é s ű és vérkerin

g é s ű em berek, legfeljebb annyit m ozogva, hogy a büféig m ennek el

néhány pohár sört inni, és a v e n d é g l ő b e n elfogyasztják vagy magukkal

hozták a szokásos húsos-zsíros ételeket, édes siltem ényeket. Ez nem

gyógyító, hanem rontó-pusztító f ü r d ő z é s . Bármely ik f ü r d ő k ú r á t ó l csak akkor várható valóban egészségfokozó

vagy gyógyító hatás, ha rövid ideig vesszük igénybe, és tejterm ékekkel

kiegészített növényi (reform -) étrenddel kapcsoljuk össze, esetleg lé

böjt- vagy gyüm ölcsnapokkal, diétás kúrákkal. (A reform étrend nem csak i d ő s z a k o s a n szükséges, hanem állandó étrendkén t ez jelenti az

egészséges táplálkozásm ódot.) Vegyük azt is figyelembe, hogy ellen

avallt a t e r m á l f ü r d ő heveny lázas betegségben, fellángolt aktív tébécé

ben, szív- és légzési elégtelenségben, m agas vérnyom ás betegségben, epi

lepsziában, heveny gyulladásos betegségben, heveny visszérgyulladás

ban, nagyfokú kim erültségben (ilyenkor enyhébb vízkúrákkal és e r ő -természete s gyógym óddal kell f e l e r ő s í t e n i a szervezete t).

N agyon sokoldalúan és eredm ényesen a lka lm azható az egyéni al-' kathoz, reakcióképességhez, korhoz, betegséght?z igazított, m ozgás

gyakorlatokkal (akvaritm ikával), nap- és l é g f ü r d ő v e l , hideg vizes le

mosással, l e h ű t ő zuhanyozással, masszázzsal kiegészített term ál fü r

d ő k ú r a , ille tve folyam atos, rendszeres t e r m á l f ü r d ő z é s . Javalla ta i:

reum atikus bajok, idült légúti, e m é s z t ő s z e r v i , n ő g y ó g y á s z a t i , pszicho

szom atikus betegségek, neurotikus zavarok.A m it a g ő z ö l é s r ő l mondott Sebastian Kneipp, ugyanaz érvényes a

term álfürdökre _is. Otthon is készíthetünk m agunknak meleg gyágy

ü r d ő t olyan m ódon , hogy g y ó g y f ű f ő z e t e t öntünk a meleg vízhez, be-

45



tegségenként változó összeállításban. F r i s s í t ő , i d e g e r ő s í t ő f ü r d ő ugyancsak összeállítható g y ó g y f ü v e k b ő L (Meleg g y ó g y f ű f ő z e t t e l átitatott borogatások is alkalmazhatók.) Nagyon jó eredmények é r h e t ő k el ilyen módon. De ez már g y ó g y n ö v é n y e k r ő l szóló könyvbe kíváokozó té

ma, nem fér bele kis vízgyógyászati füzetünkbe.

Megújtilásra hangoltan

M i e l ő t t bármilyen vízkúrába kezdünk, m i e l ő t t gyógyvizet iszunk.

m i e l ő t t a szilárd földet elhagyva egy másik elembe hatolunk, vízbe

lépünk va!?iy ugrunk, melyben sokkal könnyebbnek, megkönnyebbültnek érezhetjük magunkat, készüljünk fel rá lélekben. Testi és lelki

megújulást várjunk a f ü r d ő t ő l , az élet v i z é t ő l ! Mintegy áhítatosan.

megújulásra, megtisztulásra hangoltan érintkezzünk, ta lá lkozzunk a

vízzel, bárm ilyen formában történik is a találkozás. E p e d ő várakozás, sóvárgó megjavulásvágy és a természet e r ő i , a természet adta l e h e t ő -ségek iránti végtelen hála és bizalom töltsön el bennünket.

Évekkel e z e l ő t t felkértek volt, hogy nyújtsak be javaslatot, milyen komplex természetes gyógymódrendszert tartok szükségesnek egy

újonnan épült hidraterápiás (vízgyógyászati) intézmény keretein be

Iül. Többek között azt javasoltam , hogy a k ü l ö n b ö z ő terápiás részle

gek e l ő t t meditációs-relaxációs szobába lépjen be a beteg, a ü r d ő z ő , és

készüljön fellélekben a vízzel való kapcsolatra, találkozásra: lazuljon

el, nyugodt és d e r ű s lélekkel haladjon tovább a víz felé. Úgy képzel

tem, hogy a falakon a v í z e l e m r ő l szóló mantrák, aranymondások lesz

nek : "Nincs lágyabb, m int a víz, mégis a köveket kivájja. Nincs kü

lönb nála. A gyenge l e g y ő z i az e r ő s e t , a lágy a keményet"· (Lao Ce).

Mozart, Vivaldi, Bach vagy más zenéjét, a lélek m é l y é b ő l fakadó de

r ű t , égi harmóniát sugárzó (halk) muzsikát is hallgathatott volna fü l

hallgatón az itt tartózkodó. Megvalósítható és megvalósítandó utó

piának tartom ma is, holott nem valósult meg intézményesen sem ott.

se másutt. Mi, egyének, bárm i vesz körül bennünket, félreülve, csendet

teremtve magunkban, valósítsuk meg a felkészülés lelkiállapotát. Ves-

sük Ie az ipari civilizációban é l ő ember pökhendiségét, uralomvágyát.

46



h a s z o n e l v ű s é g é t , és áll ítsuk helyre m agunkban az ő s i em ber tiszteletét,alázatát a term észettel szemben. N e e r ő s z a k k a l akarjuk kicsikarni

t ő l e a gyógyító e r ő t , hanem kérjük és fogadjuk hálásan, am it ad. Ne

aktív leigázó, kihasználó szándékkal, hanem passzív befogadókészséggel közeledjünk hozzá, egyesüljünk vele. Ne l

egyen többé ura és leg y ő z ő j e az ember a természetnek, hanem barátja és tanítványa.A term észettel szemben éppúgy, m ini életünk minden vonatkozásá

ban, minden kapcsolatunkban meg kell szabadulnunk agressziv itásunk tól, e r ő s z a k o s s á g u n k t ó l , engedjük egyre jobban érvényesüln i az elfojto tt emberszerete tet, természetszereteteL

Ezeket éljük, gondoljuk át képzeletbeli meditációs szobánkban, mie l ő t t a vízzel vagy bármely ik ele

mmel, bármilyen természetes gyógyító e r ő v e l kapcsolatba kerülünk. Csak így m eríthetünk b e l ő l e igazi gyógyító, e r ő s í t ő , megújító Amilyen mértékben terjed ez a gondolatés magatartás, olyan mértékben lesz a Föld a természetes élet, a testi-lelki egészség, a magasabb r e n d ű éle tm egvalósulás színtere. : ~ > " · ~ ~

:.." .;-••, ; ~ o - - _ . \J ~ é:l

Irodalom " ~ ~ · t;: "#,( " •• <11-'

Airo la, Paavo: ThereIs a Cure for Art rit is. Parker Publ. Comp. New York, 1973 Airola, Paavo: Rejuvenatio n Secrets from Around th e World. Health Plus Publ. Phoenix,

Arizona, 1981 Ange/é . Karl-Heinz: Kneip ps W asserkur Daheim. VEB Verlag Volks und Gesundheit,

Berlin, 1957

Arany György: Gyógyító term észet. Élet és Egészség kiadás, BudapestBilz , F.E.: Az új természetes gyógymód. A t e r m é s z e t s z e r ű gyógyeljárás és egészségápolástan- és kézikönyve. L eipz ig -B udapest, l - I l .

Bozsóky Sándor és Ivány i J e n ő (szerk.): Physio th erapia. M edic ina, Budapest, 1976 Gaál András (szerk .): Acta Balneologica et Rheumatolo gica kiadványa. Hungaria Nyom

da, BudapestGlarner, M.: Die Sauna. Schweizerische Bauzeitung. Bd. 124, Nr. 7. Zürich, 1944Görz, H einz: Die N atur heílt. Südwest Verlag, M ünchen, 1985 Hufe land, K. W .: Az ember élete meghosszabbítá sának mestersége. Pest, 1799 Kállai Klára: Vissza az anyaméhbe ((K ézirat)Kenéz János: Priessnitz es kúrája a korabeli közlemények tükrében. Orv osi Heti lap, 1977 Kneipp, Sebastian: Meine W asserkur. Kösel Verlag, Kem pten, 1986

47



Kneipp, Sebastian: Mon Testament. Conseils aux maiades e t aux gens bien portants; P ;

Lethielleux, Paris, 1895

A Kneipp-kúra . Egészség, 95 : 5 (1983)

Koczogh Ákos: Otthon , Finnországban . Gondo la t, Budapest, 1987

Kosinski, Jerzy: Lebegés. Interpress Magazin, l l : l. 1985 Mantovani. Rom olo: L'art de se guérir soi-m eme. Les éditions Amour et Vie, Bagnolet,

1966

Müller Vilmos: C s o d a t e v ő k . Singer és Wolfner, Budapest

Nemes Attila-Szabó Imre: Tanácsok visszér-betegeknek. Medicina, Budapest, 1985

Nolte-H euritsch. lls e: Aquarhythmics. Exercises for the Swimming Pool. Sterling Publ.

Co. New York , !978

Oláh Andor: Reforméletmód, -étrend. A te rmészetgyógyászat. M e z ő g a z d a s á g i Kiadó, Budapest, 1986 (5. Bio füzet) .

Oláh Andor: A természet patikája . Kossu th, Budapest, 1987

Oláh Andor-Kdllai Klára-Vadnai Zsolt: Reformkonyha. A természetes életmód és ét-rend elméle te és gyakorlata. Mezögazdasági K iadó, Budapest, 1985

Pálos M iklós: A szauna l é p c s ő i n . Finn fürdök és szokások. Magyarország, 1981., 44.Pdsztory Ibolya: A gyógyfürdökúra. Élet és Tudomány, 40: 23. 1985

Piaten M.: Az új gyógymód. A t e r m é s z e t s z e r ű életmódnak, az egészség ápolásának és a gyógyszer nélküli orvoslásnak tankönyve. Schroeter H. L. Budapest, 1-11:

Röck Gyula: Természetes házi gyógykúrák. Bagó M ihály Könyvkiadó Váll. Dombóvár,

1943

Schalle A lbert: Kneipp-kúra. A te rmészetes és eredményes gyógymód. Gyógykezelesi

módjai, gyógyeredménye és gyógyhatása. Élet és Egészség, Budapest

Schiller , Ronald: Szauna. Inte rpress Magazin ll :7, 1985 Schiril ia György e l ő a d á s a . In: Mit köszönhetek a természetnek? (Vallomások a természe

tes éle t- és gyógymódról) Életr eform K lub e l ő a d á s - s o r o z a t . (Szerk. O láh Andor) Se/va Raja Yesudian: Sport és Jóga. Ő s i hindu testgyakorlatok és lélegzésszabályozás

európaiak számára. S tádium , Budapest

Som fai Péter: Vízben szü le ttünk? Magyarország 25 : 30, 1982 Szabadúszó c s e c s e m ő k . Egészség, 98: 3, 1986

Székely Edmond: Természete s élet- és gyógymód. L e v e g ő , víz, nap , diéta , növényi gyógy

szerek, testku ltúra , lélekápolás. In ternational Cosmotherapeutic Expedition, Jamaica,

1930-1940

Vajkai Aurél: Parasztfürdöhelyek. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei.

1. szám, Budapest, 1955

Zajk ás G ábor,-G adlné P oda Bernadette: Dié tá skönyv. Az ásvány- és gyógyvizek fogyasz

sának ellenjavallatai. 395-399. o. Medicina, Budapest, 1981



Peter Sow a 16. Bio ...6. A biokertészkedés szövetségben a természettel

elvei. módszerei. irány zata i Szabó S. András

Gertrud Franek 17. A radioaktív s z e n n y e z ő d é s 7. N övénytá rs í tá s

megjelenése bio lóg ia i

környezetünkben az öngyógyító veteményesben

dr . V elich Istvánd r. G y ő r f f y Sándor

18. B iológiai védekezés8. A biovetem ényes e llen á lló zöldségfajták kal

társn ö vén ye i dr . Tóth László-Honti Vince

dr. M ezei Ottóné 19. K ö r n y e z e t k í m é l ő energiaforrás9. B iod inam ikus a szélmotor

s z e m l é l e t ű kertész vagyok Galambosi Bertalan-dr. L évai Judit-

dr. Oláh Andor O rsi Attila

10. B io gyógyszerek 20. M é r g e z ő n övények a gyógyító növények és egyéb. emberre veszélyes

l l . B io tan ácsadó kerti ..károsítók .

a ta la jró l és a tápanyagokról S urán y i DezsóPeter Sow a 21. Régi magyar

12. Bio le vekellenálló gyümölcsfajták

természetes anyagokból d r. G y ő r f f y Sándor

22. G yógyító munka Frühwald Ferenc

a biokertben 13. G ilisztatenyésztés

d r . G y ő r f f y Sándora biokertben

23. Szerszámok

Szentendrey Géza a biokertben

14. Amadarak dr . M eze i Ottónéa biokertész n ö v é n y v é d ő i 24. A te ljes é r t é k ű Szász János kenyér

15. Bio építészet d r. Oláh Andorkörnyezetbarát építöknek 25. A gyógyító víz

25 - Olah Andor - A gyógyító víz

Documents

Transcript of 25 - Olah Andor - A gyógyító víz