2016042195148-MinQs.-s tqzv jegyzet 2014.pdf

8/18/2019 2016042195148-MinQs.-s tqzv jegyzet 2014.pdf

1/17

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS. SZABVÁNYOSÍTÁS-2014-

Összeállította Lőrinczy György okleveles munkavédelmi szakmérnök.

1. A minőségbiztosítás elmélete:

A minőségbiztosítás rövid története: A történelmi ókor, középkor, és még azújkor első évszázadaiban sem kellett a mai értelemben minőség- biztosításrólszervezett módon gondoskodni, hiszen a termelés alapvetően az egyén éskisebb társadalmi csoportok érdekében történt. Bár ezekben az időkben iskészültek „luxus” igényt kielégítő termékek, hiszen az uralkodó osztály luxusigénye kulturális monopóliuma és anyagi ereje ezt a társadalom többirétegéből kikényszerítette, illetve lehetővé tette. Ezek az igények egyszerrevoltak komfort igények elérésére szolgálóak és a hatalom külsőmegjelenítésének eszközei. Mind az uralkodói réteg, mind a papság öltözete,lakóhelye, szakrális tevékenységek létesítményei (kastélyok, templomok,áldozati helyek stb.) egyszerre szolgáltak gyakorlati előnyöket és hatalmiszimbólumokat.

Bár ezekben az időkben is megjelentek a tudatos minőség rontások éshamísítások, amelyek alól még az uralkodók sem voltak mentesek.

Már ezekben az idő

kben is elő

fordult, hogy az uralkodók bevonták apénzérméket, hogy kisebb nemesfémtartalmú érméket veressenek belőle. A különbség volt a kamara haszna.

A XVII. Században a tömeghadseregek kialakulásával együtt megjelentaz igény az uniformizálásra. Egységes ruházat, egységes fegyverzet,egységes egyéb hadfelszerelés kellet ahhoz, hogy a hadvezetés egyrésztkülsőségében is látni és láttatni tudja fegyveres er őit, másrészt biztosítanitudja a kiképzés a vezetés és a logisztika feltételeit. /Nem lehetett megoldani hogy minden ágyúhoz külön gyártsanak lövedéket,számítsanak ballisztikai adatokat, képezzenek ki katonákat stb./

http://www.abbyy.com/buyhttp://www.abbyy.com/buy


2/17

2

2

Az első ilyen minőségügyi tevékenységet a francia királyi tüzérségrészére szállított lövedékek ellenőrzése jelentette, de az egységesítés(szabványosítás) irányába hatott az angol királyi flotta „sorhajó” rendszereis. A céhek idején maguk a céhek voltak azok, akik a termékeikkel

kapcsolatban már bizonyos minőségi követelményeket felállítottak. Tagjaiksorába teljes értékű mesterként csak azt vették, fel aki egy akkori minőségimunkát „mesterművet” tudott készíteni. Ezekben az időkben aminőségtanúsításnak egy legmagasabb szintű megjelenítése az volt, haaz adott céh vagy mester a tevékenysége jellege mellé kiírhatta acégtáblára hogy „udvari szállító”.

A céhes ipar felbomlása és a nagyipar kialakulása változást jelentettmind a termelékenység növekedése, mind a minőség romlásatekintetében. Ez az árutermelés magával hozta a termelő és a termelés

egymástól való elidegenedését. A kényszerből (csak a keresetért) munkátvállaló embert kényszeríteni kellett a minőségi munkára. A XX. századelején kialakultak az ipari minőség ellenőrzés alapelvei, az igényekmentén fejlődni kezdett egy új tudomány ág, a méréstudomány(metrológia). A további feladatot az jelentette, hogy az egyre fejlődőtömeggyártási termelékenységgel lépést kellett tartani a minőségellenőrzés termelékenységének. Az átfogó minőségügyi rendszerek iránti igény, a hadiipar, azutasszállító repülőgépek és navigációs eszközök gyártásánálfogalmazódott meg olyan mértékben amit ennek a tudomány területnekkomoly lendületet adott. Természetesen a minőséggel kapcsolatos rendszereket nem csak létrekellet hozni, hanem be is kellett vezetni, és hatékonyan működtetni. A XX. Század első felében még az volt a jellemző, hogy a minőségihibát vétő munkást megbüntették. (levontak a fizetéséből, esetleg el isbocsátották). A nagyobb vállalatoknál külön osztályt hoztak létre aminőség ellenőrzésre. (MEO) A század második felében, már a gyártásközi ellenőrzéseket isbevezették, a hibák időben történő felfedezése érdekében.

Az utóbbi évtizedekben a minőségbiztosítás megvalósítása érdekében

átfogó minő

ségbiztosítási rendszereket hoztak létre, amelyet egy adottrendszerre éppen úgy megterveznek mint egy gépet, vagy gyártásitechnológiát. Az eddigi koncepciók alapján megkülönböztethetünk három fajtaérettséget jelentő minőségi szemléletet:

· A fenyítő minőségi szemléletet : Minőség ellenőrzés· A javító minőségi szemléletet: Minőség fejlesztés· Az alkotó minőségi szemléletet: Tervszer ű minőség biztosítás



3/17

3

3

2. A minőség fogalma:

A minőség fogalom népszer ű értelmezése:

· Az előállított termék vagy szolgáltatás ( a továbbiakban : átadandó) az előállító

színvonalas munkájáról tanúskodik.· Az átadandó használata biztonságos és gazdaságos.· Az ár megfelelő, az átadandó megéri a ráfordított pénzt. (vagy egyéb

ellentételezést )· Az átadandó kielégíti a felhasználó igényeit. ( a vásárláskor és az elvárható

időtartamban)

3. A minőség meghatározása:

A minőség biztosítással foglalkozó nemzetközi szabvány (ISO 9000) az alábbimondattal határozza meg a minőséget:

A minőség lehet:

· Szabvány alapú megfelelőség (megfelel egy szabvány előírásainak)· Használatra való megfelelőség (a kínálat-kereslet piac határán kialakuló

minőség, ami már több mint a szabvány alapú).· Megfelelés a vevő valós igényeinek.( A vevő kifejezett igényeinek való

megfelelőség).· Megfelelés a vevő látens igényeinek.( Ez ma a legmagasabb fokú minőség.

Elébe megy a vevő által megfogalmazott igényeknek)

4. A minőség és a teljes kör ű minőségbiztosítás (TQM) kapcsolata:

„A teljes kör ű minőségbiztosítás, a szervezet olyan irányítási koncepciója,amelynek központjában a minőség áll, és amely a szervezet összes tagjánakrészvétekén alapszik, és azt célozza meg, hogy hosszú távon sikereket érjen el avevő megelégedése révén és hasznára legyen a társadalomnak” (a társadalomszámára való hasznosság, már tartalmazza a szabványbanmeghatározott „érdekelt felek” fogalmát)

5. A megbízhatóság:

A minőség annak a mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a

követelményeket



4/17

4

4

A megbízhatóság fogalma a XX. században többször is átfogalmazódott. Aszázad első felében ez a fogalom a hibamentes mű ködés valószínű ségét jelentette.

Az 1960-as évektől a megbízhatóságot, mint a minő ség dinamikáját definiálták.

( hogyan alakul a minőség az idő folyamán)

Az 1970-es években úgy határozták meg mint az alábbi tulajdonságok együttesét:„ hibamentesség, tartósság, javíthatóság, tárolhatóság”

A legújabb vonatkozó szabvány (MSZ IEC 50) definíciója szerint. Amegbízhatóság gyű jtő fogalom, amelyet a használhatóság, és az aztbefolyásoló tényezők, azaz a hibamentesség, a karbantarthatóság, és akarbantartás-ellátás leírására használunk. /nem elég javíthatónak lenni, kell egy megbízható szerviz is/.

Minőségirányítási rendszerek és tervek.

A tervezés idő horizontja- politika, stratégia, taktika.

Carl Von Clausewitz (1780-1831) porosz tábornok és hadtudós, a berlini katonaiakadémia igazgatója az alábbi hiererchiát állapította meg a katonai tervezésszámára:

Megnevezés Időhorizont Katonai alkalmazás

Taktika Rövidtáv Harcászat

Stratégia Középtáv Hadászat

Politika Hosszútáv Katonai doktrína

Pl. A sakkban a cél az ellenfél királyának mattolása. (ez a doktrína) Ennekelérésére, a sakkozó megválasztja játékának stratégiáját.( pl. ó indiai védelem) Azegyes lépéseket pedig az ellenfél lépéseire adott közvetlen válasz, a taktikahatározza meg.

Megjegyzés:

A minőségpolitika ( az MSZ EN ISO 9000:2001 3.2.4. szerint) egy

szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetés által hivatalosan kinyilvánított,

átfogó szándékai és irányvonala.



5/17

5

5

A minőségpolitika általában összhangban van a szervezet általános piacipolitikájával amely keretet ad a minőségcélok kitűzésének. A minőségistratégiát és a minőség költségeit, a megirányzott vásárlói réteg pénzügyilehetőségeihez és fizetési készségéhez alakítják. ( egyszer használatostermékek)

A minőségpolitika megvalósításához szükséges minőségirányítási rendszer a szervezet belső termék, amelynek megjelenítési formája a minőségirányításikézikönyv.

A minőségirányítási kézikönyv.

Rendeltetése:

Tartalma:

A minőségi kézikönyv annak a leíró modellje, amelynek a működő rendszer valóságát kell visszatükröznie. Tartalma jóváhagyott információ, amelynaprakész állapotban van, a mindenkori valóságot fedi.

FŐ RÉSZÉNEK szerkezeti felépítése:

·

Alapulhat az MSZ EN ISO 9001 szabvány felépítésén.· Követheti a szervezet belső logikáját.( általában ez az optimális megoldás)

A minőségügyi rendszer köl tségei.

A felső vezetésnek tudni kell minden költségr ől, így a minőség és a nemmegfelelőség költségeir ől is.

A minőségirányítási kézikönyv, a szervezet belső szabványa, amely

meghatározza a szervezet minőségpolitikáját és minőségi rendszerét.

A minőségi költség az a költség, amely a minőségbiztosítás és a minőségr ől való

meggyőződés során valamint a megfelelő minőség el nem érése következtében merül fel.



6/17

6

6

Megfelelőség költsége: COC (Cost Of Conformance) Az a költség, amely akkor vetődik fel, amikor a kinyilatkoztatott szabványnak megfelelő terméket állítunkelő, meghatározott folyamatok segítségével és maximális hatásfokkal.

Nem megfelelőség köl tsége: CONC ( Cost Of Non Conformance)

Az, az elfecsérelt idő, anyag, és er őforrás költsége, amelyeket a nem megfelelőtermékek beszerzése, előállítása és javítása során használunk fel.Meg kell jegyezni, hogy egyes költségek – pl. hírnév vesztés- nehezenforintosíthatók.

A COC, a munkavédelemben, a költség és kockázat összefüggését is jelenti. Aköltség és biztonság összefüggését egy aszimptotikus függvény fejezi ki, amelymutatja, hogy a biztonságra fordított költség és a biztonság közti összefüggésmessze nem lineáris.

Az összefüggést, a fenti függvénykapcsolat mutatja

Tekintettel arra, hogy a biztonságra fordítható pénzösszeg is korlátos, amunkavédelemnek a törvény adta lehetőségeken belül kell a kockázatot, atársadalmilag elviselhető szint alatt tartani.

/alkalmazzunk veszélytelen technológiát, alkalmazzunk kevésbé veszélyestechnológiát, alkalmazzunk kollektív védelmet, egyéni véd ő eszközt, szervezési intézkedéseket, vagy valamelyik kombinációját/

A kockázat társadalmilag elviselhető mértékét, a vonatkozó jogszabályok ésszabványi ajánlatok fogalmazzák meg.



7/17

7

7

A CONC pedig egyrészt a Bírságok, a TB visszkeresetek illetve a sérült kártérítésiigényének kielégítése jelenti, másrészt a gondatlan veszélyeztetés eseténbüntető eljárás kezdődhet.

A szabványosítás és a szabványok h ierarch iája.

A szabványosításnak a gazdaságban, a különböző mérnöki feladatokmegoldásában rendkívül fontos szerepe van. A szabványok segítségével egyadott feladaton dolgozó különböző szakemberek kölcsönösen megértikegymást. (ezt a célt szolgálják a fogalmak, a rajzjelek, a mértékegységekszabványosítása ), de fontos szerepe van a szabványoknak a különbözőrendszerekre, termékekre vonatkozó biztonsági, egészség és életvédelmiszabályok kialakításánál, betartásánál és betartatásánál, valamint a fogyasztóiérdekvédelemben./ képzeljük el például, hogyan mű ködne szabványosítás nélkül az a rádió,

amelyet Japánban gyártanak, a hálózati csatlakozóját Kínában, a villamoshálózat dugalját Németországban, a mű ködtet ő villamos energiát pedig Magyarországon /

A szabvány: elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezésselelfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azokeredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat,útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás azadott feltételek között a legkedvezőbb.

Honosított harmonizált szabvány:

- Az Európai Bizottság megbízása alapján készült- Az európai követelmények meghatározása céljából elfogadott- kötelező er ővel nem bíró műszaki előírás (de célszer ű alkalmazni)- a magyar eljárási rendszernek megfelelően nemzeti szabványként közzétették

A szabványhierarchia: A vállalati szabványosítás(1. szint)

Ebben az esetben a vállalat saját magának határoz meg szabványokat. ( alétrehozásban a vállalat valamennyi szerve részt vesz és a betartásuk valamennyiszerv vonatkozásában kötelező).

Szakmai szabványosítás (2. szint)

Magyarországon ezt ágazati szabványként kezelik és a különböző szakirányú

minisztériumok hatáskörében működnek ( pl. katonai szabványok)



8/17

8

8

Nemzeti szabványosítás (3. szint)

Itt azok a műszaki és gazdasági megoldások kerülnek rögzítésre, amelyek egynemzet egész gazdasága számára fontosak, vagy jelentős fogyasztói érdeketérintenek.

Regionális szabványosítás (4.szint)

Az 1960-as években a világon különböző regionális szabványosító szervezetek jötteklétre. Ilyen volt a KGST szabvány szervezet, vagy az Európai Unióban a CEN(Comité Européen de Normalisation) Európai Szabványügyi Bizottság. Az általaalkotott szabványok az EN jelölést alkalmazzák.

Nemzetközi szabványosítás (5. szint)

A nemzetközi szabványok kidolgozása a XX. Század második felében kezdődött, avilágban végbemenő ipari gazdasági fejlődés, a globalizált termelés és értékesítéshatására.

A nemzetközi szabványosítást ma két nagyon jelentős szervezet végzi, aNemzetközi Szabványügyi Szervezet ( International Organisation of Standardisation)röviden: ISO , illetve a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (InternationalElektrotechnical Comission) röviden: IEC

Az ISO tevékenysége az elektrotechnikai részt kivéve minden szabványosításiterületet felöleli.

A szabványok nemzetközi osztályozása (ICS)

International Classification for Standards (ICS)

A szabványok nemzetközi osztályozását (ICS) a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO)dolgozta ki abból a célból, hogy megkönnyítse a kommunikációt és az információcserét a

szabványosítás területén. Ezen belül az ICS célja, hogy szerkezetül szolgáljon a nemzetközi, aregionális és a nemzeti szabványok, valamint más hasonló dokumentumok katalógusaihoz, ésalapja legyen a nemzetközi, a regionális és a nemzeti szabványok rendszerének.

Az ICS megkönnyíti az információs és rendezõeszközök, mint például a jegyzékek, aválogatások, a bibliográfiák, a mágnesszalagokon és optikai eszközökön tárolt adatbázisokösszehangolását, így elõsegíti a nemzetközi, a regionális és a nemzeti szabványok, valamintmás hasonló dokumentumok terjesztését.

Az ICS háromszintű, hierarchikus osztályozási rendszerrel rendelkezik.

Az 1. szint a szabványosítási tevékenység 40 szakterületét öleli fel, pl. közúti járművek,

http://f/Hallgat%E3%AB%AEak%20lemez%20Tb/Jegyzetek/L%E5%B2%A9nczy%20Gy.%20jegyzetei/javascriptShowDef(0);http://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=oszt%E1lyoz%E1shttp://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=ICShttp://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=ICShttp://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=ICShttp://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=oszt%E1lyoz%E1shttp://www.abbyy.com/buyhttp://www.abbyy.com/buyhttp://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=oszt%E1lyoz%E1shttp://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=ICShttp://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=ICShttp://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=ICShttp://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=oszt%E1lyoz%E1shttp://f/Hallgat%E3%AB%AEak%20lemez%20Tb/Jegyzetek/L%E5%B2%A9nczy%20Gy.%20jegyzetei/javascriptShowDef(0);http://f/Hallgat%E3%AB%AEak%20lemez%20Tb/Jegyzetek/L%E5%B2%A9nczy%20Gy.%20jegyzetei/javascriptShowDef(0);


9/17

9

9

mezõgazdaság, kohászat. Mindegyik szakterületnek két számjegyű szakjelzete van.

2. szint: a szakterületeken belüli csoportok, melyek szakjelzete a szakterület szakjelzetébõl és acsoport három számjegyű csoportszámából áll. Ezeket pont választja el egymástól.

3. szint: az alcsoportok, melyek szakjelzete a szakterület szakjelzetébõl, a csoportszakjelzetébõl és az alcsoport kétjegyű számából áll.

Pl.: MSZ EN ISO 12.100:2011 jelölés értelmezése:

· A betű jelzések a területi hatályt jelenti· a 12 a szakterületet jelenti (biztonság)· a 100 a szakterületen belüli csoport (gépek)· a 2001 a hatálybaléptetés éve.

Azok a szabványok, amelyek tárgyuk szerint két vagy több csoportba vagy alcsoportba istartozhatnak, az ICS-osztályozásban minden olyan csoportban vagy alcsoportbanszerepelnek, amelybe besorolhatók. Ez megkönnyíti a szabványok témakörök szerintikeresését. Az ilyen szabványokon mindegyik besorolás szerinti szakjelzet fel van tüntetve. A szakjelzeteket pontosvesszõ választja el egymástól.

A biztonsági szabványok rangsor szerinti felosztása:

1. „A” típusú szabványok: (biztonsági alapszabványok) azokat azalapfogalmakat, kialakítási alapelveket és általános szempontokat tartalmazzák, amelyekminden gépre, készülékre, berendezésre érvényesek.

2. „B” típusú szabványok: (biztonsági csoportszabványok) a biztonságszempontjait vagy a biztonság érdekében szükséges olyan berendezések fajtáit tárgyalják,amelyek a gépek, készülékek és berendezések egész sorához felhasználhatók.

3. „C” típusú szabványok: (gépek biztonsági szabványai) részletes biztonságikövetelményeket tartalmaznak egy meghatározott gépre vagy gépek meghatározottcsoportjára.

A munkavédelem területén szabványokban eligazodni akaró szakembereknek ez arendszer segít a szakterület megtalálását.

A szabványok hatálya:

Területi (alkalmazói) hatálya: Általában a szabványhierarchiában elfoglalthelye határozza meg

.Pl. MSZ nemzeti szabvány a Magyar Köztársaság tekintetében ajánlott (vagykötelező) MSZ EN már az Európai Unió tekintetében.

MSZ EN ISO jelölés esetén a legmagasabb szintű szabványelfogadottságot jelöli.

Id ő beni hatálya: A szabványok kiadásának (hatályba léptetésének) évét aszabvány száma mögött tüntetik fel. A szabvány alkotóknak a szabványokat

http://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=oszt%E1lyoz%E1shttp://www.abbyy.com/buyhttp://www.abbyy.com/buyhttp://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=oszt%E1lyoz%E1s


10/17

10

10

időszakonként (általában 5 év) felül kell vizsgálni és szükség esetén aszabványkörnyezetben bekövetkezett változásokat át kell vezetni.

A szabványok alkalmazási kötelezettsége:

A szabványok ma ajánlások. Kivéve amelyeket jogszabályba emelnek be. ( ezeket első sorban a biztonságra az egészség és élet védelmére vonatkozó területekenteszik meg a jogalkotók) A biztonságra és életvédelemre vonatkozó szabványokazon része, amelyet nem emeltek be jogszabályba ugyan csak ajánlások, de az ettőlvaló eltérés csak akkor engedélyezett, ha az alkalmazó bizonyítani tudja, hogy azáltala alkalmazott eljárás legalább akkora biztonságot jelent, mint az eredetiszabvány .

A nem kötelező szabványok alkalmazásának célszer űsége:

A szerződő felek egy szabványra való hivatkozás esetén pontosan meghatározzák

az adott termék vagy szolgáltatás azon paramétereit, amelyek mind a vevő mind azelőállító egyformán értelmezhet. Jogviták estén pontos eligazítást ad a jogalkalmazóknak.

TŰZVÉDELMI ISMERETEK

Figyelmeztetés: Jelen jegyzet csak a tantárgy oktatására készült. A jogszer űtűzvédelmi tevékenység végzéséhez az említett jogszabályok pontos ismerete ésalkalmazása szükséges !

1. Bevezetés:

A tűz a vízhez hasonlóan az ember ősi barátja és egyben ellensége is. A tüzet azember a történészek állításai szerint, mintegy 1 millió évvel ezelőtt vette birtokába, ésezzel az egyik legjelentősebb lépést tette meg a fejlődés útján.

A tűz elleni védekezés több ezer éves múltra tekint vissza, szinte azóta amiótaa tüzet mint folyamatot megismerte és tudatosan alkalmazta. Amennyire megkönnyítiéletünket ez a fontos energianyerési eljárás, annyira pusztító is lehet, ha nemtörekszünk a megelőzésére és késedelmesen vagy szakszer űtlenül lépünk fel ellene.

A hazánkban végbement társadalmi, gazdasági átalakulás következtébennagyüzemek sora szűnt meg vagy került magán tulajdonba. Ezekkel a változásokkala tűz elleni védekezés feltételei nem tudtak lépést tartani a követelményekkel,romlott az ezirányú vállalkozói fegyelem, a szükségesnél kevesebb jutotttűzvédelemre, gyengült a tűz elleni védekezés társadalmi bázisa.

A vészhelyzetek kialakulásában, a tűzesetek bekövetkezésében nagyszerepet játszik a tűzvédelmi ismeretek alacsony szintje is.

2. Defin íciók :



11/17

11

11

· Égés: olyan kémiai folyamat, ahol éghető anyag oxigénnel egyesül hőés láng kíséretében, miközben egyéb anyag(ok) képződnek.Klasszikus és elméleti égés, C+ O2 = CO2

· Tűz: kémiai szempontból ugyanarról a folyamatról van szó de hatását

tekintve káros. (az az égés, amit nem akarunk)

· A tűz elleni védekezés: (tűzvédelem) a tűzesetek megelőzése, atűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinekbiztosítása.

· Robbanás: nagy sebességgel lejátszódó kémiai folyamat, er őstermodinamikai hatással. (100-1000 m/sec terjedési sebességgel)

· Detonáció: Mint a robbanás csak még gyorsabb (1000 m/sec-otmeghaladó ) terjedési sebességgel. Itt a tűzfal lemarad a lökőhullámfalától ami utórobbanást eredményez.

· Tűzoltási feladat: A veszélyeztetett személyek mentése, a tűzterjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűzeloltása és a szükséges intézkedések megtétele, továbbá a tűzközvetlen veszélyének elhárítása

3. A tűz szükséges és elégséges feltételei:

· Szükséges feltételek:

- Az éghető anyag.- Az oxigén.- A megfelelő hőmérséklet.

· Elégséges feltételek:

- Az éghető anyag és az oxigén megfelelő százalékos aránya.- A gyújtóforrás megfelelő energiamennyisége, aktíválásienergiája.- A hőátadási folyamat folytonossága, ideje.

Ezeknek a feltételeknek az ismeretében meghatározható a tűz ellenivédekezés feladatrendszere.

Könnyen belátható hogy a feladat, a szükséges és elégséges feltételekegyüttes megvalósulásának kizárása.

4. A tűz elleni védekezés f őbb jogszabályai:

1996.évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésr ől, a műszaki mentésr őlés a tűzoltóságról.



12/17

12

12

-A tüzek keletkezésének -A tűzoltás érvényesítésére A tűz keletkezésimegelőzése irányuló tevékenység idejének, helyének-továbbterjedésének meg - a veszélyeztetett személyek okának felderítéseakadályozása mentése-a tűzoltás alapvető fel- - a tűz terjedésénektételeinek biztosítása. megakadályozása

-a létesítés során betartandó - az anyagi javak védelmetűzvédelmi jogszabályok -a tűz eloltása és a szükségesbetartása biztonsági intézkedések megtétele

-a tűz közvetlen veszélyeinek elhárítása

5. A gazdálkodó tevékenységet folytatók tűzvédelmi feladatai:

A tűzvédelmi

Megelőzés:

Létesítés: (a létesítmény, az építmény , a technológia megvalósítása, fejlesztése)

passzív és aktív tűzvédelmi rendszerekkel.

A létesítésre vonatkozó általános szabályok :Tűzállósági fokozat:

Az építményt, vagy annak tűzszakaszát-tűzveszélyességi osztálytól függően-az alábbi I.-V. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell kialakítani.a) „A” és „B” tűzveszélyességi osztály esetén I.-II.b) „C” tűzveszélyességi osztály esetén I.-III.

c) „D” tűzveszélyességi osztály esetén I.-IV.d) „E” tűzveszélyességi osztály esetén I.-V.

Tűzmegelőzés Tűzoltási feladatok

Az elhárítás feltételei a tűzoltás és

a műszaki mentés érdekében

Megelőzés

Tűzvizsgálat

A tűz elleni védekezés

A tűzvédelmi követelmények

megtartása



13/17

13

13

Tűzveszélyességi osztálytól függetlenül :

Külön magasabb tűzállósági fokozatnak kell megfelelni a bölcsődének,óvodának, iskolának…stb.

Tűzoltó készülék, tűzoltó felszerelésekkel kapcsolatos szabályok:

A létesítményekben legalább egy darab , az ott keletkező tüzek oltására alkalmastűzoltó készüléket kell elhelyezni.

a) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben mindenmegkezdett 50 m2 alapterület után.

b) A „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben illetve szabadterekminden megkezdett 200 m 2 alapterület után.

c) A „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények illetve szabadterek esténminden megkezdett 600 m2 után de legalább szintenként egy darab, azérvényben lévő hatályos jogszabályok szerint gyártott tűzoltó készüléket kellüzemben tartani.

d) Az „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményekre ezen jogszabály nemrendelkezik.

e) Nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben,kivéve azokban a helyiségeket (pl.: iroda, kereskedelmi helyiség stb.) aholgazdasági tevékenység folyik. ( itt, az a)-d) pontokban leírtak a mérvadók)

· Használat: ( az üzemeltetés során betartandó tűzmegelőzési feltételekbiztosítása) A használatra vonatkozó szabályok:

Általános szabályok:

A teljesség igénye nélkül.

a) Az építményt, építményrészt, csak a használatbavételi engedélybenmegállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.

b) Az építményben folytatott tevékenységet csak a tűzvédelmi

követelményeknek megfelelő helyiségben építményben stb. szabadfolytatni.

c) A tevékenység során keletkezett éghető anyagot folyamatosan de legalábbműszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani.

d) Olajos, zsíros munkaruha ( a ruhatár jellegű öltözők kivételével) csak fémszekrényben lehet tárolni.

e) A helyiség bejáratánál és létesítményeiben jól látható helyen, a tűz vagyrobbanásveszélyre , valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltópiktogrammot , táblát kell elhelyezni.

Tűzveszélyes tevékenység: (OTSZ 11.§)



14/17

14

14

a) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol tüzet vagyrobbanást okoz.b) Alkalomszer ű tűzvédelmi tevékenységet – a saját tulajdonban végzetttevékenység kivételével- csak előzetesen és írásban rögzített feltételek mellet szabad végezni.( a feltételek meghatározása a munkát elrendelő feladata)

Dohányzás:

a) Égő dohányneműt, gyufát, és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve eldobni ahol tüzet vagy robbanást okozhat.

b) Dohányozni nem szabad az „A” –„C” tűzveszélyességi osztályba tartozóveszélyességi övezetben.

4. Tűzveszélyességi osztályok:· „ A” tűzveszélyességi osztály: fokozottan tűz és robbanásveszélyes.

- Azok az anyagok tartoznak ide, amelyek bármely halmazállapotban

heves égése és robbanása , indító (iniciáló) gyújtásra illetve más fizikai,kémiai hatásra bekövetkezhet.

- Pl.: Az a folyadék amelynek zárttéri lobbanáspontja 21o C alatt van· „ B” tűzveszélyességi osztály: tűz és robbanásveszélyes.

- Az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.- Az a folyadék, amelynek pl.: a zárttéri lobbanáspontja legalább 21 o C

nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 55o C stb.- Az a gőz, gáz,, köd, amelynek az alsó éghetési határértéke a levegő

térfogatához viszonyítva 10 %-nál nagyobb.· „ C” tűzveszélyességi osztály: tűzveszélyes.

- Azok a szilárd anyagok tartoznak ide, amelyek gyulladásihőmérséklete legfeljebb 3000 C

- Az a folyadék, amelynek Pl.: legalább 50 0 C a nyílttérilobbanáspontja(gázolaj, világításra használt petróleum stb)

- Az a gáz, amely önmagában nem ég, de az égést táplálja(a levegőkivételével).

· „ D” tűzveszélyességi osztály: mérsékelten tűzveszélyes.- Az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete 3000 C-nál

nagyobb.- Az a folyadék, amelynek Pl.: a nyílttéri lobbanáspontja 150o C-nál

magasabb. stb.

· „ E” tűzveszélyességi osztály: nem tűzveszélyes.- A nem éghető anyag.

5.3. A tűzveszélyességi osztályba sorolás:

· A tűzveszélyességi osztályba sorolást, a létesítmény rendeltetése(anyagának, a benne tárolt vagy felhasznált anyagok gyulladási vagylobbanási tulajdonságai) határozza meg.



15/17

15

15

· Az egy tűzszakaszból álló létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolását,az egyes helyiségek tűzveszélyességi osztálya, területe alapján határozzukmeg.

· A létesítmény tűzveszélyességi osztályát úgy állapítjuk meg, hogy a

magasabb veszélyességi osztálytól lefelé haladva számítjuk hogy mikor érjükel a létesítmény területének 40 %-át.

Példa egy tűzveszélyességi osztályba sorolásra:

Tűzveszélyességi osztály és alapterület m2-bens.sz. Megnevezésés

rendeltetés A B C D E

1. 1. sz.helyiség

(rendeltetés)

- - 10 500 - -

2. 2.sz.helyiség

(rendeltetés)

- - 8 000 - -

3. 3.sz.helyiség

(rendeltetés)

- 10 000 - - -

4. 4.sz.szabadtér

(rendeltetés)

- - 6500 - -

A létesítmény tűzveszélyességi osztálya: „ C” alapterülete: 35 000 m2

Magyarázat: a felülr ől lefelé haladva végzett számítás szerint, a 10 000 m2 alapterületaz összes területnek (35 000 m2 ) –nek csak mintegy 28 %-a (nem éri el a 40 %-ot). A 40 %-ot csak a „ C” tűzveszélyességű helyiségeknél éri el. Ezért az egészlétesítmény tűzveszélyességi osztályát „C”-ben állapítom meg.

Az anyagok részletes besorolását az Országos Tűzvédelmi Szabályzattartalmazza.

A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány:

A termékforgalomban a vevőknek tájékoztatást kell kapni a termékükszámukra fontos tulajdonságairól. A forgalmazónak ezen tulajdonságait a vevőszámára tanúsitania kell.

A tűzvédelmi szabályzat készítése:

A tűzvédelemr ől szóló 1996. évi XXXI. törvény 19.§-ában rendelkezik atűzvédelmi szabályzat készítésére.

Ezen rendelkezés szerint tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni :- A gazdálkodási tevékenységet folytató magánszemélyeknek.- A jogi személyeknek ( a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem

rendelkező szervezeteinek)



16/17

16

16

Ha a munkavégzésben résztvevő ,(családtagokkal együtt) ötnél több munkavállalótfoglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítménytműködtetnek, illetve a fokozottan tűz és robbanás veszélyes besorolás esetén és akereskedelmi szálláshelyeken.

A fent felsorol tak :· kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, ( a munka-végzésben

résztvevő családtagjaik) a jogszabályokban, a kötelezően előírt szabványokbanfoglalt előírásokat betartsák, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybevevői, a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák.

· Az „ A” , „ B” és „ C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekbenmegfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel,illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelembiztosításáról.

5. A tűzvédelmi Szabályzat készítése ismerete és tartalma:

5.1 . Készítése és ismerete:

· A tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezettek, a Tűzvédelmi Szabályzatot,az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre arendeltetésszer ű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni.

· Tartós próbaüzem esetén, -legfeljebb hat hónap időtartamban- ideiglenesSzabályzat is készíthető.

·

A Szabályzatot, a tű

zvédelmi helyzetre kiható változás esetén úgy kellátdolgozni, hogy naprakész legyen.

· A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal kötelesmegismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni és azt azérintettek aláírásával igazolni.

· A munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettelkapcsolatba kerülők ( külső munkavállalók, szállóvendégek stb.) – a rájukvonatkozó mértékben- a Szabályzat tartalmát megismerjék.

5.2. Tartalma: A Szabályzatnak tartalmazni kell:

· A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat ellátó személyek feladatait éskötelezettségeit.

· A tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére , működési és irányításirendjére, valamint finanszírozására vonatkozó szabályokat

· A létesítmények, építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek,veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokravonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat.

· A tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat.· Az alkalomszer ű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli

feltételeket.



17/17

17

17

· A tűzvédelmi oktatással és képesítéssel kapcsolatos előírásokat· A munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos

feladataikat.

Vizsgakérdés: 13 B

2016042195148-MinQs.-s tqzv jegyzet 2014.pdf

Documents

Transcript of 2016042195148-MinQs.-s tqzv jegyzet 2014.pdf