MINISTER OF JUSTICE

Mailing address: 1357 Budapest, Pf. 2 Phone: (06 1) 795 9512 E-mail: miniszter@im.gov.hu

Registration number: VII/24/2/2015

MP G�bor FodorNational AssemblyBudapest

Dear Member of Parliament,

The following information is in reply to your question No. K/2811 “Why Are Forex Loan Lawsuits on Hold?”, which requires a written response under Section 42(9) of Act XXXVI of 2012 on the National Assembly.

In its Civil Law Uniformity Decision 2/2014, the Supreme Court (K�ria) adopted a guidance decision about the unfairness of certain clauses of consumer loan contracts (exchange rate spread, clauses enabling the unilateral amendment of a contract). To ensure that the principles laid down in the K�ria decision are enforced directly not only in pending litigations but also in connection with non-litigated claims in connection with consumer loan contracts, the National Assembly adopted Act XXXVIII of 2014 on the Settlement of Particular Issues Related to the Uniformity Decision of the Supreme Court (K�ria) on Consumer Loans Provided by Financial Institutions (hereinafter referred to as: Uniformity Act), which enacts the principles laid down in the K�ria’s uniformity decision. Moreover, the Uniformity Act stipulates an obligation for financial institutions to prove in court the fairness of contractual clauses deemed unfair under the presumption laid down, i.e., financial institutions may bring an action against the Hungarian State in which they prove their contractual clauses were fair. The purpose envisaged by this is that the burden should not lie with the consumers to bring action individually or to prove the unfairness of contractual clauses in their pending actions against the financial institution.

The next milestone in settling the issues related to foreign currency loans was the adoption of Act XL of 2014 on the Rules of Settlement laid down in Act XXXVIII of 2014 on the Settlement of ParticularIssues Related to the Uniformity Decision of the Supreme Court (K�ria) on Consumer Loans Provided by Financial Institutions, and Other Particular Provisions (hereinafter referred to as: Settlement Rules Act), which is integrally related to the Uniformity Act. The Settlement Rules Act aims at ensuring thatrevamped settlements between the financial institution and the consumers – after the fairness or unfairness of certain contractual clauses are no longer matters of dispute, as explained above – takeplace according to the basic principles laid down in the law.

Therefore, one of the goals pursued by halting the lawsuits previously brought in the matter of consumer loan contracts is to establish, prior to a decision being adopted in the given case, which of the financial institution’s contractual clauses qualify as unfair so that instead of having each consumer prove this individually in a separate action against the financial institution, the financial institution has to do so in an action brought against the Hungarian State. Additionally, a hold on the actions also seeks to ensure that the revamped settlement between the consumer and the financial institution specified in the Settlement Rules Act can be implemented. If all these matters occur

Mailing address: 1357 Budapest, Pf. 2 Phone: (06 1) 795 9512 E-mail: miniszter@im.gov.hu

between the contractual parties (i.e., the financial institution and the consumer) fairly and inconsideration of the legal provisions, there will be no need to pursue the action on hold or, in the case of non-litigated claims, to bring a lengthy court action. However, if a dispute still remains between the parties in the pending action, then the new rules of settlement, which are more favourable to the consumer, can be enforced in the given action. All these facilitate a prompter and satisfactory settlement of the legal relationships concerned.

Please be advised that there are currently roughly 180,000 civil and economic actions before first-instance courts, and even now the matter being discussed affects 640,000 consumer loan contracts. One can easily picture the impact in terms of the caseload of the judicial system and the time limits for settling the cases if each consumer affected brought a court action to enforce their rights. At the same time, the legislature has established a regulation which makes it possible to reach a lawful settlement that takes consumers’ rights into consideration and does so within the shortest time under the given circumstances and, if at all possible, without litigation. At the same time, this regulation renders pending litigations irrelevant on account of the prescribed settlement rules and somakes it worthwhile for the parties in action to terminate them.

The legislature intends to expedite the aforementioned goals with its own tools. Under Section 40 of the Settlement Rules Act, if the parties to the action settle no later than the first hearing date following the resumption of proceedings or if they jointly request termination of the action, the duties of the court action are paid by the state; each party pays its own costs in excess of this, and the court will decide on the matters ex officio. Court fees are also paid by the state if the claimant abandons the claim no later than the first hearing date following the resumption of proceedings, thereby causing the court action to be terminated. Thus, these provisions are also aimed at incentivising the parties to terminate the suits.

Therefore, the actions put on hold may be resumed once the revamped settlement prescribed for the parties by law has been put into place, which basically means once the revised settlement has been reported to the court. All this is primarily for the benefit of the debtors, but the banks and the justice system also benefit because it provides an opportunity for the final settlement which will facilitate the conclusion of pending litigations and the final resolution of disputes between the parties so as to prevent any need for further litigation.

Budapest, 5 February 2015

Yours faithfully,

Dr L�szl� Tr�cs�nyi

Translation of a Statement of the Hungarian Minister of Justice in connection with the laws that aim of providing relief to tens of thousands of consumers who have foreign currency mortgages. Translation prepared by PITEE, 26 February 2015www.pitee.org/english

(/n2%M

/

1

Ékezett: 7.tJ15 FrrFt

Iktatószám : VII/24/2/201 5

Fodor Gábor képvisel ő úr részéreMagyar Országgyű lésBudapest

Tisztelt Képvisel ő Úr !

Az Országgyű lésrő l szóló 2012 . évi XXXVI. törvény 42 . § (9) bekezdésében foglaltak alapjá nírásbeli választ igényl ő „Miért állnak a devizahiteles perek” című, K/2811 . számú kérdéséreaz alábbi tájékoztatást adom .

A Kúria a 2/2014. Polgári jogegységi határozatban iránymutató döntést hozott afogyasztói kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek (árfolyamrés, egyoldal úszerződésmódosítás lehetősége) tisztességtelenségéről . Annak érdekében, hogy a Kúri adöntésében kifejtett elvek ne csak a folyamatban lév ő perekben, hanem a nem peresítet tfogyasztói kölcsönszerz ődésekkel kapcsolatos igények vonatkozásában is közvetlenü lérvényre jussanak, az Országgyű lés elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztó ikölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdése krendezéséről szóló 2014. évi iXVIII. törvényt (a továbbiakban: jogegységi törvény), amelyjogszabályi szintre emelte a Kúria jogegységi határozatában rögzített elveket . Ajogegységi törvény ezen túlmenően a pénzügyi intézmények kötelezettségévé teszi a felállítot tvélelem alapján a tisztességtelennek minősülő szerződéses kikötések tisztességességénekbizonyítását peres eljárás keretében, azaz a pénzügyi intézmények a Magyar Államma lszemben indított perükben bizonyíthatják, hogy szerz ődéses kikötéseik tisztességesek voltak .Mindez azt a célt szolgálja, hogy ne a fogyasztóknak kelljen egyesével pert indítaniuk, vag yne a folyamatban lévő perükben kelljen bizonyítaniuk a pénzügyi intézménnyel szemben aszerződéses rendelkezések tisztességtelenségét .

A devizahitelekkel kapcsolatos problémák rendezésének következő állomása a Kúriának apénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatáva lkapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi xXXVIII. törvényben rögzítettelszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014 . évi XL. törvény (atovábbiakban : elszámolási törvény) elfogadása volt, mely a jogegységi törvénnyel szervese nösszefügg. Az elszámolási törvény azt a célt szolgálja, hogy a pénzügyi intézmény és afogyasztó közötti új alapokon nyugvó elszámolás — azok után, hogy az egyes szerződésekrendelkezéseinek tisztessége, vagy tisztességtelensége az el őbb kifejtettek szerint már nemképezi vita tárgyát — a jogszabályban rögzített alapvető elvek mentén megtörténjen .A fogyasztói kölcsönszerz ődések tárgyában korábban megindított perek felfüggesztése ezér tegyrészt azt a célt szolgálja, hogy a konkrét ügyben hozott ítélet meghozatala el őtteldőljön, hogy a pénzügyi intézmény mely szerz ődéses feltételei min ősülnektisztességtelennek, és ezt ne egyesével az adott perben a fogyasztónak kelljen bizonyítnia a

IGAZSÁGÜGYI MINISZTE R

Postacím : 1357 Budapest, Pf . 2 Telefon : (06 1) 795 9512 E-mali, minlszter@im,gov .hu

pénzügyi intézménnyel szemben, hanem a pénzügyi intézménynek a Magyar Államma lszemben indított perben . Másrészt a perek felfüggesztése azt az alapvető célt is szolgálja ,hogy a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti, az elszámolási törvényben új alapokrahelyezett elszámolás is megvalósulhasson . Ha mindez a szerz ődésben részes felek, azaz apénzügyi intézmény és a fogyasztó között korrekten, a jogszabályi rendelkezések figyelemb evételével lezajlik, akkor nincs szükség a felfüggesztett per folytatására, vagy nem peresítet tigény esetén a hosszadalmas per megindítására . Ha pedig a folyamatban lév ő perbentovábbra is maradna fenn jogvita a felek között, akkor az érintett perben az új, afogyasztónak kedvezőbb elszámolási szabályok is érvényre juthatnak . Mindez elősegíti azérintett jogviszonyok miel őbbi, megnyugtató rendezését .

Felhívnom Képviselő Úr figyelmét arra, hogy jelenleg mintegy 180.000 polgári ésgazdasági elsőfokú bírósági ügy indul évente, ugyanakkor még most is 640 .000fogyasztói kölcsönszerz ődést érint a tárgyalt probléma . Könnyen elképzelhető , hogy havalamennyi érintett fogyasztó külön-külön indítana pert joga érvényesítése érdekében abíróságon, annak milyen hatása lenne a bírósági szervezetrendszer leterheltségére, az ügyekelintézési határidejére. A jogalkotó ugyanakkor olyan szabályozást alakított ki, amel ylehetővé teszi, hogy a fogyasztók jogait tekintetbe vev ő jogszerű elszámolás lehet ő legperindítás nélkül, a körülményekhez képest legrövidebb id ő alatt megvalósulhasson, afolyamatban lévő perek pedig okafogyottá váljanak az előírt elszámolási szabályokr atekintettel, megérje azokat a perben érintett feleknek befejeznie .

A fentieket a jogalkotó a maga eszközeivel el ő is kívánja segíteni . Az elszámolási törvény 40 .§-a alapján ha a peres felek legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő elsőtárgyalási napon egyezséget kötnek, vagy a per megszüntetését közösen kérik, a peres eljárá silletékét az állam viseli, ezen túlmenően mindegyik fél maga viseli a saját költségeit, a bírósá ge kérdésekrő l hivatalból határoz . Akkor is az állam viseli a peres eljárás illetékét, ha a felpere slegkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon eláll akeresetétől és ennek folytán a per megszüntetésére kerül sor. E rendelkezések is azt a cél tszolgálják tehát, hogy a feleknek megérje a perek lezárása.

A felfüggesztett perek tehát a felek számára jogszabályban el őírt, új alapokra helyezettelszámolás megvalósulását követően folytatódhatnak, azaz főszabály szerint a felülvizsgál telszámolás bíróság részére történt bejelentését követően. Mindez elsősorban az adósok, deezzel együtt a bankok és az igazságszolgáltatás érdekét is szolgálja, mert a véglege selszámolás lehetőségét biztosítja, amely a folyamatban lévő perek befejezését, a felek között ijogviták végleges rendezését segíti el ő , megelőzve a további pereskedés szükségességét .

Budapest, 2015 . február 5 .

Tisztelettel :

Dr. Trócsányi Lászl ó

Postacím : 1357 Budapest, Pf 2 Telefon : (06 1) 795 9512 E-mail : miniszter@im govhu

Orsz.ággyülési kcpviselő

lгоmnуszаm -

Ёi*ехеt :

2015 JAN. 2 1

írásbeli kérdés

Kövér László úrnak,

az Országgyű lés elnökének

Helybe n

Tisztelt Elnök Úr !

Az Országgyűlésről szóló 2012 . évi XXXVI . törvény 42§(8) bekezdése alapján írásbel ikérdést kívánok intézni az Igazságügyi Minisztériumot vezető miniszterhez, mintatárgybanilletékes minisztérium vezet őjéhez :

Miért állnak а devizahiteles perek ?

címmel .

Tisztelt Miniszter Úr !

Az állam és а hitelintézetek között rekordidő alatt, 2014 végére jogerő sen lezárultakazok а perek, melyeket а hitelintézetek indítottak annak érdekében, hogy jogszer űszerződéskötési gyakorlatukat bizonyítsák . Ugyanakkor azok а perek, melyeket azadósok índítottak pénzintézeteikkel szemben állnak, mivel а 2014. évi XL. törvény azokfelfüggesztését 2015. december 31-ig elrendelte.

1. Mi indokolja а devizahiteles perek felfüggesztését 2015. december 31-ig, különöstekintettel az autóhiteles perekre, ahol nincs forintosítás, amit meg kellen evárni?

2. Kinek az érdekét szolgálja а perek, különös tekintettel az autóhiteles perekközel másfél éves felfüggesztése? Abankokét? Az adósokét? А bíróságokét? Azállamét?

3. Miért avatkozik bele а kormány а perek felfüggesztésével а független bíróságokmunkájába, polgári peres eljárásokba? Miért nem hagyták meg а mérlegelés és a zesetleges felfüggesztés jogát а bírónak, aki ismeri az adott ügyet?

4. Ki vállalja а felelősséget, illetve az esetleges kártérítést azért, mert а törvény álta lelrendelt felfüggesztés ideje alatt а per tárgyát képező autók, ingóságok jelentősértékcsökkenést szenvednek?

Várom megtisztel ő válaszát !

Budapest, 2015 . január 20 . Fodor Gábor

Magyar Liberális Párt