…/2005 (…) IHM rendelet - Jogalkotás.hujogalkotas.hu/files/8330-6.doc · Web...

A gazdasági és közlekedési miniszter…/2007. (…) GKM rendelete

a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó informatikai és hírközlési szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben foglaltakra figyelemmel – a szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. §

Az informatikai és hírközlési szakképesítések jegyzékét e rendelet 1. melléklete, a jegyzékben meghatározott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik

a) a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet mellékletének I része szerinti jegyzék 1–6, 40, 91, 100. sorai, valamint a melléklet II. részében meghatározott Gazdasági informatikus I., Gazdasági informatikus II., Információrendszer-szervező, Informatikai statisztikus és gazdasági tervező, Informatikus (a tevékenység megjelölésével), Multimédia-fejlesztő, Számítástechnikai programozó, Számítástechnikai szoftver-üzemeltető, Számítógép-kezelő(-használó), Számítógéprendszer-programozó szakképesítésekre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmények,b) az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet mellékletében meghatározott CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus, Informatikai hálózatirendszer-telepítő, Informatikai műszerész, Ipari informatikai technikus, Műholdas- és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész, Műszaki informatikai mérnökasszisztens, PLC-programozó szakképesítések elnevezései a melléklet „Az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének jegyzéke” című részében, valamint a mellékletben szereplő, az e szakképesítésekre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmények,

c) a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló (XII. 30.) 32/1995. KHVM rendelet mellékletében meghatározott Távközlési technikus, Távközlésihálózat-építő szakképesítések elnevezései a melléklet „JEGYZÉK az állam által elismert - a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazathoz tartozó - szakképesítéshez kiadott szakmai és vizsgakövetelményről” című részében, valamint az e szakképesítésekre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmények,

d) egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. mellékletében foglalt jegyzék 6. sora, valamint a 2. mellékletben feltüntetett Telekommunikációs asszisztens szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmények,e) az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 29/2004. (XI. 8.) IHM rendelet,f) a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó Postai ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 63/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet 2. §-ának (2 ) bekezdése.

(3 E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult szakképesítések esetében kell alkalmazni.

gazdasági és közlekedési miniszter

1

1. melléklet a …/2007. (...) GKM rendelethez

Jegyzék az állam által elismert – a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó - szakképesítésekről

SorszámSzakképesítés

azonosító száma

Szakképesítés megnevezése Bevezetésének kezdő napja Alkalmazásának utolsó napja

1 54 4641 07 CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus

(a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

2 54 4641 01 Gazdasági informatikus I. (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

3 52 4641 02 Gazdasági informatikus II. (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

4 54 4641 02 Információrendszer-szervező (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

5 52 4641 05 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető


6 51 5223 03 Informatikai műszerész (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

7 55 4641 01 Informatikai statisztikus és gazdasági tervező


8 54 4641 03 Informatikus (a tevékenység megjelölésével)


9 52 3434 02 Infostruktúra-menedzser (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

10 52 5423 03 Ipari informatikai technikus (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

11 54 8409 01 Multimédia-fejlesztő (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

12 51 5223 07 Műholdas- és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész


13 55 5423 02 Műszaki informatikai mérnökasszisztens


14 34 4641 01 PLC-programozó (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

15 54 4641 04 Számítástechnikai programozó (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

16 52 4641 03 Számítástechnikaiszoftver-üzemeltető F


17 33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó) F (a rendelet visszavonásig

F A fogyatékossággal élők (a sajátos nevelési igényű tanulók) számára iskolai rendszerben is a fogyatékosság típusától, fokától függően.F

2

SorszámSzakképesítés

azonosító száma

Szakképesítés megnevezése Bevezetésének kezdő napja Alkalmazásának utolsó napja

hatálybalépésének napja)

1854 4641 05 Számítógéprendszer-programozó (a rendelet

hatálybalépésének napja) visszavonásig

19 54 5424 01 Távközlési szaktechnikus (az ágazat megjelölésével)


20 52 5424 02 Távközlési technikus (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

21 33 5224 01 Távközlésihálózat-építő (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

22 55 5423 03 Telekommunikációs asszisztens (a rendelet hatálybalépésének napja) visszavonásig

2. melléklet a …/2007. (...) GKM rendelethez

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék szakképesítéseinek szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 1. sorszáma szerinti CAD -CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 4641 072. A szakképesítés megnevezése: CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus3. Hozzárendelt FEOR szám: 31394. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: -6. Elmélet aránya: 50%7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: érettségi─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: 3. Szakmai alapképzés időtartama: 4. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozásFEOR száma FEOR megnevezése

3

3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A CAD–CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus a termelő vállalatoknál, vállalkozásoknál, saját vállalkozásban:

─ részt vesz a minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésében (szabványok, előírások betartása, betartatása, ellenőrzési feladatokat lát el, dokumentál, kezeli a nem-megfelelőségeket),

─ részt vesz új termék tervezését megelőzően külső, belső műszaki, gazdasági információk gyűjtésében, feldolgozásában, a piaci, vevői igények feltárásában,

─ részt vesz az adott feladathoz szükséges hardver, szoftver eszközök kiválasztásában, telepítésében és folyamatos üzemeltetésében a rendszergazda támogatásával,

─ részt vesz a tervezői munkában, korszerű számítógépes tervezőprogramok segítségével elkészíti (módosítja, karbantartja, kezeli) a szükséges terv-, gyártási dokumentációt,

─ részt vesz a termékek arculat- és formatervezésében, vázlatok, változatok elkészítésében, ─ technológusként műszaki számításokat végez, CAM tervező program alkalmazásával

gyártóprogramot készít, ─ részt vesz a termék piaci megjelenéséhez szükséges műszaki dokumentáció, marketing

jellegű kiadvány (műszaki leírás, gépkönyv, átvételi utasítások, látványterv, működési animáció, felhasználói útmutató, prospektus, szórólap, katalógus stb. szükség esetén korszerű elektronikus formában is, pl. CD-ROM, illetve internetes alkalmazás) elkészítésében,

─ részt vesz szakmai bemutatók szervezésében, üzleti tárgyalásokon, pályázatok kiírásában, elkészítésében, hivatalos eljárások bonyolításában (pl. iparjogvédelmi, engedélyeztetési),

─ részt vesz a gyártás feltételeinek megteremtésében, ─ munkáját egyedül, távmunkában vagy egy csoporton belül végzi, abban menedzseri

feladatokat lát el.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítésekazonosító száma megnevezése

52 4641 03 Számítástechnikai szoftver-üzemeltető54 4641 03 Informatikus (a tevékenység megjelölésével)52 5442 02 Gépésztechnikus52 5442 03 Gépgyártástechnológus technikus52 5442 04 Gépipari számítástechnikai technikus52 5442 05 Gépszerkesztő technikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ jogszabályokat alkalmazni, az adott témára vonatkozó törvényeket, rendeleteket

összegyűjteni, a változásokat követni, értelmezni szakmai útmutatás alapján,─ gazdasági társulások jogi szabályozására vonatkozó ismereteket alkalmazni,─ önéletrajzot, pályázatot, munkaszerződést elkészíteni,

4

─ a vállalkozáson belüli és kívüli érdekegyeztető tevékenységet elvégezni,─ szervezési feladatokat elvégezni, saját munkáját megszervezni, a szükséges kapcsolatokat

koordinálni,─ termelésirányítási feladatokat koordinálni.

2. Minőségbiztosítási rendszer alkalmazása

A szakember legyen képes─ munkaterületén ismerni és betartani a minőségbiztosítási szabványok és dokumentációk

előírásait, ─ elvégezni ellenőrzési, dokumentálási feladatokat: ─ betartani a minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmakat, ─ betartani a szabvány- és minőségbiztosítási előírásokat, ─ munkaterületén ellenőrizni a szabványok, minőségbiztosítási dokumentumok

(minőségbiztosítási kézikönyv előírásai, eljárási, munka és vizsgálati utasítások, dokumentációk) előírásainak betartatását,

─ dokumentálni és alkalmazni az ellenőrzések eredményét, ─ alkalmazni a jegyzőkönyv, jelentés tartalmi, formai követelményeit, ─ jelentést készíteni a tartalmi és formai követelményeknek megfelelően az ellenőrzésekről, ─ javaslatokat tenni helyesbítő és megelőző intézkedésekre, intézkedni a nem megfelelőségek

kezelésére.

3. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek

A szakember legyen képes─ a szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírásokat alkalmazni,─ a szakmára vonatkozó biztonsági előírásokat betartani a munkafolyamatokban,─ a baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedéseket, az elsősegélynyújtás

szabályait végrehajtani.─ a tűz keletkezését megelőzni, a tűzoltás szabályait alkalmazni, a tűzoltó készülékeket

kezelni,─ a mérgező és a gyúlékony anyagokat kezelni, a vonatkozó előírásokat alkalmazni,─ az elektromos áram élettani hatásainak ismeretében, az áramütés elleni védekezés

szabályait betartani,─ intézkedéseket hozni az elektromos áram által okozott baleseteknél,─ a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetszennyezést csökkentő eljárásokat,

módszereket, alkalmazni,─ a szakmára jellemző zajártalmak, zajforrások ismeretében, az aktív és passzív

zajcsökkentés módszereit, eljárásait alkalmazni.

4. Műszaki dokumentációk összeállítása és felhasználása

A szakember legyen képes─ a műszaki dokumentáció céljának megfelelő szabványos ábrázolási módjait kiválasztani, a

szükséges rajzokat elkészíteni az érvényes szabványok szerint,─ alkalmazni a géprajzi ábrázolás szabványait,─ felvételi vázlatot készíteni,─ a technológiai dokumentációkban szabványos jelképes jelöléseket használni,─ szabványos kinematikai vázlatot készíteni,─ rajzeszközöket használni.

5

5. Gépészeti feladatok elvégzése

A szakember legyen képes─ kiválasztani a gépelemek főbb csoportjainak ismeretében az idevonatkozó szabványok és

katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő anyag és szerkezeti megoldást,─ fémes és nemfémes szerkezeti anyagokat kiválasztani,─ előgyártmányokat megválasztani, valamint gyártás- előtti, alatti, utáni anyagkezeléseket

meghatározni,─ alkalmazni szerkezeti egységekben a gépelemeket, ─ kiválasztani, alkalmazni az iparban előforduló nyomaték átvitelére alkalmas szerkezeteket,─ statikailag és szilárdságtanilag ellenőrizni az alkatrészeket,─ megmunkáló berendezéseket kiválasztani,─ forgácsoló, és forgácsleválasztás nélküli technológiákat alkalmazni,─ szerszámokat és készülékeket kiválasztani,─ a geometria, technológia és eszközök ismeretében művelettervezést megvalósítani.

6. CAD üzemeltetés

A szakember legyen képes─ elkészíteni a különféle rendeltetésű rajzdokumentációkat, számítógépes CAD programmal,

kezelni, javítani, naprakészen tartani azokat, ─ alkalmazni a szakterülete műszaki ábrázolási szabályait, ─ alkalmazni a szakterület műszaki dokumentációinak tartalmi, formai követelményeit,

szabványelőírásait, ─ alkalmazni a CAD/CAM rendszerek alapelveit, a CAD programok általános szolgáltatásait, ─ elkészíteni, módosítani CAD program segítségével a szakterületén előforduló síkbeli

rajzokat, illetve a kész rajzokat elemezni, ─ modellezni CAD program segítségével a szakterületén előforduló térbeli alkatrészeket,

illetve az elkészült térbeli modelleket elemezni, ─ alkalmazni a CAD program lehetőségeit műszaki dokumentációk készítésénél, ─ megvalósítani a CAD program és egy kiválasztott CAM alkalmazás közötti információcserét.

7. CAM alkalmazás

A szakember legyen képes─ gyártástervezési feladatokat elvégezni, ─ alkalmazni a CAM fogalmát, jellemzőit,─ CAM programmal papír, vagy elektronikus rajz alapján gyártóprogramot készíteni, valamint

az elkészített állomány alapján CNC programot generálni, ─ alkalmazni a CNC gépek fogalmát, felépítését, működésének elvét, jellemzőit, helyét és

szerepét a gyártásban, ─ CNC programot írni számítógépen, vagy a szerszámgép kezelőpaneljén, majd az elkészített

programot adathordozón, vagy hálózaton a gép memóriájába juttatni és a gyártást megelőző szerszámgép beállításokat elvégezni,

─ betartani és betartatni a biztonságtechnikai, környezetvédelmi előírásokat és követelményeket,

─ elvégezni az alkalmazott CAM program installálását, konfigurálását, ─ meghatározni a megmunkálandó alkatrész általános adatait.

8. Termékforma- és látványtervek készítése

A szakember legyen képes:─ részt venni a termék arculat- és formatervezésében, tervvázlatokat, változatokat,

fotórealisztikus látványtervet, működési animációt szerkeszteni

6

─ alkalmazni a termék fogalmát, jellemzőit, ─ alkalmazni a termékkel szemben támasztott követelmények meghatározásának módszerét, ─ elismerni a formatervezés célját, funkcióját, történetét, ─ alkalmazni a terméktervezési folyamat formatervezéssel összefüggő lépéseit, ─ felhasználni a színtan, formatan alapjait, ─ alkalmazni a különféle vázlatok, tervek készítésének módszereit, ─ felhasználni egy korszerű modellező program design-hoz tartozó szolgáltatásait

(anyagszerkesztő, háttér- és környezeti objektumok, fényforrások, kamera, animáció), ─ számítógépes modellező program segítségével elkészíteni a különféle tervvázlatokat,

változatokat (formaterv, látványterv, működési animáció).

9. Műszaki és reklámdokumentumok készítése (kiadványszerkesztés)

A szakember legyen képes─ elkészíteni és naprakészen tartani a termékhez tartozó műszaki és marketing jellegű,

nyomtatásra kerülő dokumentációkat, ─ alkalmazni a tipográfiai és a grafikai tervezés alapjait, ─ felhasználni egy korszerű kiadványszerkesztő program főbb szolgáltatásait (dokumentum,

szöveg, kép, objektum, szín kezelése, grafikai elemek alkalmazása), ─ alkalmazni egy vektorgrafikus ábrázolást,─ részt venni a cég és termékeinek, szolgáltatásainak megjelenését, azonosítását szolgáló

arculati elemek (embléma, védjegy, levélpapír, névjegy, irodai nyomtatványok, plakátok, szóró hirdetések, csomagolás) kialakításában,

─ részt venni eladás előtti, "Before Sale'' termékkísérő dokumentációk (műszaki leírások, prospektusok, katalógusok, specifikáció, eladás utáni ,,After Sale'' termékkísérő dokumentációk (használati útmutatók) elkészítésében,

─ alkalmazni a multimédia alapfogalmait, szerepét a műszaki és reklámalkalmazásokban, ─ kezelni a különféle prezentációs eszközöket (digitális fényképezőgép, videorekorder, analóg,

digitális videokamera, videoprojektor), ─ alkalmazni a multimédia állományok tervezésének módszerét, ─ megtervezni a multimédia alkalmazás forgatókönyvét, ─ elvégzni az alkalmazáshoz szükséges kép, szöveganyag szkennelését, ─ előkészíteni az alkalmazás hangállományait (digitalizálás, szerkesztés), ─ állóképeket szerkeszteni képszerkesztő programmal, ─ videofelvételt készíteni analóg és digitális kamerával, ─ rövid klipeket készíteni műszaki multimédiás tervező programmal─ multimédia alkalmazást készíteni szerzői rendszer használatával, ─ interneten terjesztett multimédia (hypermédia) alkalmazást készíteni.

10. Idegen nyelvű dokumentáció használata

A szakember legyen képes─ Az idegen nyelvű dokumentációkat, a hardver, szoftver eszközöket használni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki a szakdolgozatot elkészítette és benyújtotta.

2. A szakmai vizsga részei

7

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

─ CAD üzemeltetői ismeretek─ CAM alkalmazói ismeretek─ Forma és látványtervezés─ Multimédia alkalmazások

A vizsga időtartama: 180 perc

A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

A jelölt által készített szakdolgozat indoklása és megvédése.

A vizsga időtartama: maximum 15 perc

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A jelölt a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított feladatsor alapján ad számot tudásáról. A vizsga tantárgyai:

─ Gépészeti feladatok elvégzése─ CAD üzemeltetői ismeretek─ CAM alkalmazói ismeretek


3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az írásbeli vizsga tartalma

Írásbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakdolgozatát az előírt határidőre benyújtotta, és arra a bíráló legalább elégséges (2) érdemjegyet javasolt. Az írásbeli vizsga két részből áll:

─ a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított teszt jellegű feladatsor,

─ a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított feladatok.

A gyakorlati vizsga tartalma

Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelölt bocsátható. A gyakorlati vizsga a szakdolgozat elkészítését és megvédését jelenti. A szakdolgozat megvédésére a szóbeli vizsga napján, a szóbeli vizsga megkezdése előtt kerül sor. A szakdolgozat megvédése során a jelölt maximum 15 perc időtartamban ismerteti a szakdolgozat elkészítését és eredményeit. Segédeszközként – a prezentációhoz – számítógép, írásvetítő használható. Szakdolgozatot a képző intézményhez, a képző intézmény által jóváhagyott témában, a képzés befejezését követő két éven belül lehet benyújtani.

A szakdolgozat elkészítése során a jelölt bizonyságot tesz arról, hogy a képzés során megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteit egy konkrét alkalmazói szoftver létrehozása, valamint annak dokumentálása révén képes alkalmazni. A szakdolgozat témáját a képző intézmény hagyja jóvá. A jelölt

8

a tervezett vizsgaidőpont előtt négy hónappal benyújtja a szakdolgozatra vonatkozó témavázlatot. Az oktatási intézmény által kijelölt oktató a témavázlatot írásban jóváhagyja, a téma színvonalának, a feladat összetettségének és a fejlesztéshez szükséges hardver és szoftver eszközök figyelembevételével. A szakdolgozatnak tartalmaznia kell:

─ műszaki és felhasználói dokumentációt,─ mellékletben a működő alkalmazói szoftvert, a forrásprogramot kinyomtatott formában,─ feladatspecifikációt,─ adatszerkezet specifikációt,─ részletes funkcióspecifikációt,─ fejlesztői HW/SW környezet specifikációját,─ forráskódot,─ teszt-specifikációt,─ felhasználói útmutatót,─ on-line segítő rendszert,─ a működő alkalmazói szoftvert az összes segédállománnyal, teszt adatsorral együtt

hajlékony lemezen, vagy CD-n,─ a forráskódot elektronikus adathordozón.

A szakdolgozatnak esztétikus, gondosan kivitelezett írásműnek kell lennie. A szakdolgozatot szövegszerkesztő programmal kell készíteni. A szakdolgozatban szereplő ábrák, táblázatok készítéséhez grafikai illetve táblázatkezelő programot kell használni.

A jelöltnek a szakdolgozatot egy nyomtatott és - legalább egy példányban - elektronikus adathordozón kell benyújtania a képző intézményhez a tervezett vizsgaidőpont előtt két hónappal. A képző intézmény gondoskodik a szakdolgozat elbírálásáról. A szakdolgozat írásos bírálatát (a bíráló által javasolt érdemjegy nélkül) a képző intézmény a szakmai vizsga előtt egy héttel a jelöltnek átadja.

A képző intézmény a szakdolgozatot a szóbeli vizsgát megelőzően legalább két héttel – az előzetes írásbeli bírálatával együtt – elküldi a vizsgabizottság elnökének és a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági tagnak. Amennyiben a szakdolgozat nem tesz eleget a szakmai és vizsgakövetelményekben foglalt előírásoknak, a vizsgabizottság elnökének jogában áll a jelölt gyakorlati vizsgára bocsátásának lehetőségét megtagadni.

A szóbeli vizsga tartalma

Szóbeli vizsgára csak a sikeres gyakorlati vizsgát tett jelölt bocsátható. A szóbeli vizsga feladatsorát a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével, a vizsgát szervező intézmény állítja össze és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A tételsort egy hónappal a vizsga időpontja előtt ismertetni kell a jelöltekkel, hogy a tétetlek önálló kidolgozásával, megfelelően felkészülhessenek. A vizsgán segédeszköz nem használható.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt. A szóbeli vizsgán a tételsorból kihúzott kérdésekre adott feleletet tantárgyanként (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.

9

Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsga elégséges (2) értékeléséhez a vizsga egyes részeiben és egészében legalább 40%-os elért teljesítmény szükséges.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként kapott érdemjegyek és az írásbeli vizsgán kapott érdemjegy átlaga alapján kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik tételsorból elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni.A vizsga érdemjegyét, a bíráló által a szakdolgozatra javasolt érdemjegy és a szakdolgozat megvédése során kapott érdemjegy alapján kell meghatározni.A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgán kapott érdemjeggyel azonosan kell meghatározni.

A szakmai vizsga értékelése

Sikeres a szakmai vizsga, ha a jelölt az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgán is legalább elégséges (2) érdemjegyet kapott, ellenkező esetben a szakmai vizsga sikertelen.

10

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 2. sorszáma szerinti Gazdasági informatikus I. szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI1. A szakképesítés azonosító száma: 54 4641 012. A szakképesítés megnevezése: Gazdasági informatikus I.3. Hozzárendelt FEOR száma: 31394. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: -6. Elmélet aránya: 60 % 7. Gyakorlat aránya: 40 %


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat: ─ Iskolai előképzettség: érettségi ─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: 2.1. A végtagoknak nem lehet munkavégzést akadályozó károsodása.2.2. Legalább szemüveggel elfogadható legyen a látásélesség

3. Szakmai alapképzés időtartama: - 4. Szintvizsga:



A munkakör, foglalkozásI. FEOR SZÁMA FEOR megnevezése



A gazdasági és társadalmi életben, de elsősorban a vállalkozások területén vezető informatikai feladatok ellátása. Az emelt szintű gazdasági informatikusnak rendelkeznie kell azokkal a gazdasági és számítástechnikai ismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik a középfokú munkakör betöltésénél leírt feladatok ellátására, valamint képes:

─ önállóan összetett gazdasági feladatok informatikai problémáinak megoldására, ─ gazdasági és informatikai munkák szakmai irányítására, és─ az informatika eszközök megválasztására és hatékony felhasználására a gazdasági életben

jelentkező feladatok megoldásánál.

3. A szakképesítésekkel rokon szakképesítések

11


52 4641 02 Gazdasági informatikus II.33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető



1. A számítástechnika alapismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ a számítógépes rendszert rendeltetésszerűen üzemeltetni,─ megnevezni a számítógép részegységeit, perifériáit,─ használni a különböző alkalmazási területeken használható szoftvereket,─ bemutatni az operációs rendszerek legfontosabb feladatait,─ üzembe helyezni a személyi számítógépet (PC),─ felismerni az adat- és programállományt,─ állományokat háttértárolón tárolni, azokról másolatot készíteni, állományokat megkeresni,─ felismerni a számítógépes vírusok okozta veszélyeket, a megelőzés és irtás módját.

2. Operációs rendszerek használata

A szakember legyen képes─ a tanult operációs rendszert üzemeltetni, ─ programokat telepíteni és eltávolítani,─ nyomtatót telepíteni,─ egyszerűbb hibaszituációkban problémát megoldani, hibát behatárolni,─ teljes körű felhasználói környezetet felépíteni, konfigurálni,─ az operációs rendszer telepítése előtti feladatokat ellátni,─ ellátni az operációs rendszer telepítése előtti teendőket,─ a merevlemezt partícionálni,─ operációs rendszert telepíteni,─ operációs rendszer és a hardverelemek működését összehangolni,─ operációs rendszert konfigurálni, ─ operációs rendszer szolgáltatásait konfigurálni,─ átlátni az operációs rendszerek rétegszerkezetét, alapalgoritmusait,─ megérteni a korszerű operációs rendszerek szolgáltatásainak működési módját,─ az egyenrangú hálózat kialakításakor az operációs rendszer hálózati szolgáltatásait

konfigurálni,─ dedikált és nem dedikált szerverrel rendelkező hálózatok esetében az operációs rendszereket

konfigurálni,─ az operációs rendszerek monitoring funkcióit használni.

3. Szövegszerkesztés

A szakember legyen képes─ hatékonyan használni a szövegszerkesztő programot, ─ igényes külsővel rendelkező dokumentumokat készíteni,─ szöveges dokumentumot létrehozni, nyomtatni,─ szövegben javításokat, módosításokat végrehajtani,

12

─ alkalmazni a szövegben a karakterek és bekezdések formázását,─ használni a szövegoldalakra vonatkozó tipográfiai elemeket (fejléc, lábléc, oldalszámozás,

margók),─ a tartalomnak megfelelő táblázatot létrehozni,─ alkalmazni a karakter és bekezdésformázás valamennyi lehetőségét, beleértve a különböző

módon történő szegélyezéseket és színezéseket is,─ többhasábos szövegeket készíteni,─ egyszerű és bonyolult táblázatot elkészíteni,─ körlevelet készíteni új adatok vagy meglevő adatbázis alapján egyaránt, ezeket kinyomtatni,

akár válogatási feltételek megadásával,─ a stílusok és a sablonok által biztosított előnyöket ismerve kihasználni ezek lehetőségeit,─ beépített stílusokkal formázott dokumentum alapján tartalomjegyzéket készíteni,─ használni a vázlatszerkesztést nagyméretű dokumentumok kezelése esetén.

4. Táblázatkezelés

A szakember legyen képes─ számolást, nyilvántartást, kimutatás-készítést igénylő feladatok megoldására önállóan

megtervezni, képletekkel, függvényekkel felépíteni táblázatokat,─ egyszerű számolótáblákat adatokkal feltölteni,─ egyszerű aritmetikai műveleteket és cellahivatkozásokat tartalmazó képleteket létrehozni,

szerkeszteni,─ összegzést, átlagszámítást, legnagyobb és legkisebb érték kiválasztását végrehajtani,─ diagramot készíteni,─ a legegyszerűbb adatbázis feladatokat megoldani: adattáblát létrehozni, rendezni, egyszerű

adatszűrést végezni,─ adattáblát, diagramot nyomtatni,─ alkalmazni a képletekben a különböző címzési, hivatkozási módokat,─ áttekinthető módon formázni táblázataikat, egyéni formátumokat is alkalmazva,─ függvényeket alkalmazni, azok működéséről tájékozódni a Súgó segítségével,─ alkalmazni a háromdimenziós munkafüzeteket, műveleteket végezni a munkalapokkal,─ diagramokat készíteni és továbbfejleszteni számadataik szemléletes ábrázolására,─ kapcsolatot (csatolást) létrehozni munkalapok és munkafüzetek között,─ táblázatok és diagramokat fejlett módon történő kinyomtatására.

5. Prezentáció készítése

A szakember legyen képes─ önállóan megtervezni és elkészíteni egy előadást, bemutatót,─ a bemutatók tartalmi és formai kialakításának szabályait alkalmazni,─ felhasználni a különböző sablonokat, diamintákat,─ a bemutatójukat az igények szerint közzétenni: fóliát nyomtatni, emlékeztetőt készíteni, vetíteni,─ bemutatóját ábrákkal, diagramokkal, áttűnésekkel, szöveg-animációkkal élvezetessé,

szemléletessé tenni.

6. Hálózati ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ alkalmazni az elektronikus kommunikációt munkája során. ─ alkalmazni az ismert lokális hálózat fogalmát,─ használni a hálózati erőforrásokat (meghajtók, nyomtatók),─ használni az Internetet,─ adatokat keresni a WEB-en,─ elektronikus levelező programot és a hozzákapcsolódó szolgáltatásokat használni,

13

─ távoli szerverekre bejelentkezni,─ távoli gépekre történő bejelentkezés után azokról állományokat letölteni vagy feltölteni,─ saját gépet terminálként használva távoli kiszolgálókon dolgozni,─ Intranet környezetben saját katalógusait, állományait megosztani a többi felhasználó között,─ saját katalógusainak, állományrendszerének biztonsági beállításait elvégezni,─ elkészíteni a bejelentkezési parancsállományokat (scripteket),─ alkalmazni a hálózati technológia, az Internet-working és a lokális hálózat ismereteit a

gyakorlatban,─ elkészíteni dinamikus WEB lapokat,─ ismertetni a hálózati protokollok alapfogalmait,─ alkalmazni a különböző hálózati eszközök működésének alapelveit,─ konfigurálni a hálózati rendszerek szerver-oldalát,─ konfigurálni a hálózati rendszerek kliens-oldalát,─ konfigurálni a levelező rendszereket.

7. Üzemeltetés

A szakember legyen képes─ a telepített rendszerek hardver és szoftver bővítéseinek lehetőségeit, módszereit alkalmazni,─ a számítógépek lokális és hálózati rendszereinek üzembiztonsági feltételeit, az ehhez

szükséges hardver és szoftver eszközöket és azok használatát biztosítani,─ lokális hálózatok használatával csoportos munkalehetőségeket kialakítani az adatbiztonság

figyelembevételével,─ a számítógépes vírusok előfordulását, terjedését megakadályozni,─ adatokat menteni, archiválni, illetve visszatölteni,─ új rendszereket telepíteni, a programhoz adott dokumentációk felhasználásával.

8. Adatbáziskezelés

A szakember legyen képes─ értelmezni a relációs adatmodell alapfogalmait,─ tetszőleges attribútum-halmazok megadása után korrekt, legalább 3NF-ben lévő adatbázis-

tervet elkészíteni.─ 3NF-ben lévő olyan adatmodellt kialakítani, ahol az egyedtípusok közötti kapcsolatok

funkcionális függéseken alapulnak,─ tervezési ismereteiket egy adatbázis-kezelő rendszerben megvalósítani,─ adattáblákat módosítani, törölni,─ megváltoztatni az adattáblák tartalmát,─ számításokat végezni a tábla adataival,─ lekérdezéseket elkészíteni, feltételekkel lekérdezéseket előállítani,─ input/output képernyőket készíteni,─ összegfokozatos listákat előállítani,─ az adatvédelmi lehetőségeket felhasználni a tanult rendszerben,─ használni 4GL rendszert, kisebb adatkezelési feladatok megoldására,─ a relációs algebra műveleteit és a standard SQL parancsait alkalmazva lekérdezéseket

megvalósítani,─ elosztott és real-time rendszerek tervezésében együttműködni,─ ODBC-technikákat alkalmazni,─ átlátni a hálózati környezet és az adatbázis-motor kapcsolatának kérdéseit és a biztonsági

mechanizmusokat.

9. Szervezés

A szakember legyen képes

14

─ operatív cselekvési programokat koordinálni,─ értékelni a szervezet környezetének a legfontosabb elemeit, azok szervezetre gyakorolt

hatásait,─ felismerni a vezetési rendszer lényegét, megkülönböztetni az egyes vezetési szinteket,─ értelmezni a rendszer- és ismeretelméleti alapfogalmakat,─ értelmezni az információ és információs rendszer fejlesztésével összefüggő fogalmakat és

tevékenységeket─ értelmezni az információrendszer fejlesztéséhez kapcsolódó valamennyi dokumentációt és azok

tartalmát, ─ eligazító tájékoztatást adni a rendszerfejlesztés módszereiről, a projekt munkáról, a

minőségbiztosításról, továbbá a költség-haszon becslés és elemzés szerepéről és alkalmazásáról a rendszerfejlesztési munka során,

─ elvégezni helyzetfelmérési, elemzési és rendszertervezési feladatokat információs rendszerfejlesztéssel megbízott projektben,

─ az információrendszer adaptálásában részt venni.

10. Gazdálkodás

10. 1 Vállalkozásgazdálkodás területén

A szakember legyen képes─ a gazdálkodás folyamatainak ismeretében a gazdálkodás informatikai igényét kialakítani és

hozzárendelni a megfelelő eszközöket, esetleg személyeket, valamint a vállalkozás menedzsmentjének munkájában öntevékenyen közreműködni,

─ munkája során alkalmazni a szerződésekhez kapcsolódó alapvető jogi ismereteit,─ kiválasztani a vállalkozási formák figyelembevételével az informatika eszközeit és módszereit,─ meghatározni a vállalkozások alapításához és működéséhez szükséges feltételeket,─ rámutatni a vállalkozás marketingtevékenységének szerepére, ─ a piac elemeinek ismeretét és elemzését követően marketingszemléletű magatartást tanúsítani,─ legfontosabb marketingeszközöket felhasználni,─ alapvető piackutatási módszereket alkalmazni,─ átlátni a gazdálkodás folyamatát, felsorolni a gazdálkodáshoz szükséges termelési tényezőket,─ felismerni a vállalkozás logisztikai rendszerének lényegét, ─ felismerni az anyagok főbb fajtáit,─ különbséget tenni a saját termelésű és a vásárolt készletek között,─ meghatározni a vállalkozás munkaerő-szükségletét,─ bemutatni a vállalkozások leggyakoribb tárgyi eszközeit, értelmezni azok elhasználódását,─ meghatározni a beruházások pénzügyi és gazdasági mutatóit, elemezni az informatikai

beruházásokat,─ meghatározni a vállalkozás eredményességét az árbevétel és a költség tartalmának ismeretében, ─ tájékozottnak lenni a piaci elvárásoknak megfelelően készülő üzleti terv egyes fejezeteinek

elkészítésében, ─ a marketing tervezés segítségével az üzleti terv gazdálkodás-pénzügyi fejezetének kialakításában

közreműködni, valamint a megvalósítás hatékonyságát vizsgálni,─ rámutatni a vállalkozások finanszírozásával kapcsolatos teendőkre,─ alkalmazni a pénzforgalmi és bankszámlaforgalommal kapcsolatos szabályokat és egyéb pénzügyi

elszámolásokat,─ a magyar bankrendszert ismerve átlátni és kapcsolatot tartani a kereskedelmi bankokkal, a

bankszámlavezetés, a betétgyűjtés, és a hitelezési ügyletek ismeretei alapján,─ az adózási alapismeretek és az adózás rendjének ismeretében értelmezni a vállalkozás adófizetési

kötelezettségét és az egyes adók költségvetési kapcsolatát, ─ meghatározni a bérek járulékait a hatályos jogszabályok alapján,─ eligazodni az alapvető társadalombiztosítási ellátásokban (táppénz, baleseti ellátás, nyugdíj),─ a hatályos jogszabályok ismeretében munkája során alkalmazni a könyvvezetéssel, a számviteli

15

nyilvántartásokkal és a beszámoló-készítéssel kapcsolatos feladatokat:═ a számlarend ismeretében szabályosan könyvelni a gazdasági műveleteket,═ bemutatni a költségelszámolási lehetőségeket,═ nyomon követni a készletek mozgásával, a tárgyi eszközök változásával, a

jövedelemváltozással kapcsolatos bizonylatokat,═ a beszámolók formáit, azok tartalmát ismerve kielégíteni a vállalkozás beszámolója

összeállításának informatikai igényeit,─ a pénzügyi és számviteli ismereteinek birtokában elemezni és értékelni a vállalkozások

eredményességét,─ az ellenőrzési folyamatok illetve pontok összefüggéseinek ismeretében kialakítani azok rendjét,─ létrehozni és alkalmazni az ellenőrzési módszereket és elemezni az ellenőrzés eredményeit,─ figyelemmel kísérni és alkalmazni a gazdasági szabályozás összefüggéseit és módosulásait.

10. 2 Az adatfeldolgozást segítő statisztikai módszerek alkalmazása területén

A szakember legyen képes─ alkalmazni a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák,

viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),─ kiszámítani a gazdálkodás elemzéséhez szükséges alapvető statisztikai és gazdasági

mutatókat,─ a vállalkozás működése alatt megfigyelt és számított mutatók segítségével elemzést készíteni.

11. Ügyviteltechnikai és adatfeldolgozási eszközök használata

A szakember legyen képes─ előírásszerűen használni a korszerű irodatechnikai eszközöket, az irat-előállítókat a

sokszorosítót, az adattárolót és a feldolgozó eszközöket, valamint az elektronikus hírközlő berendezéseket,

─ a napi feladatai elvégzéséhez igénybe venni a számítógépes programokat (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.).



Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki

─ az iskolai rendszerű szakképzésben, a központi programban meghatározott tantárgyi követelményeket a képzési idő befejeztével eredményesen teljesítette,

─ iskolarendszeren kívüli szakmai képzésben a képző intézmény által előírt elméleti és gyakorlati tananyagegységek követelményeit teljesítette,

─ szakdolgozatát a képző intézmény által megadott határidőig és formában leadta.



Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Írásbeli vizsgát az Informatikai ismeretek és a Gazdálkodási ismeretek tantárgyakból tesznek a jelöltek központi feladatsor alapján:

16

─ Informatikai ismeretek (Számítástechnikai alapismeretek, Operációs rendszer ismeretek, Hálózati és üzemeltetési ismeretek, Adatbázis kezelés és szervezés)


─ Gazdálkodási ismeretek (Pénzügyi ismeretek, Számviteli ismeretek, Statisztika)


A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsga a szakdolgozat elkészítéséből és megvédéséből áll.A szakdolgozat leadásának határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap. A dolgozatot a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani az előzetes bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal.


A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

A szóbeli vizsga megkezdésének feltétele egy megírt és a konzulens valamint a bíráló által elfogadásra javasolt gazdasági - informatikai témakörbe tartozó szakdolgozat. A vizsga tantárgyai:

─ Informatikai ismeretek (Számítástechnikai alapismeretek, Operációs rendszer ismeretek, Hálózati és üzemeltetési ismeretek, Adatbázis kezelés és szervezés)

─ Gazdálkodási ismeretek (Közgazdaságtan, Vállalkozásgazdálkodási alapismeretek, Marketing ismeretek, Gazdasági jog, Pénzügyi ismeretek, Számviteli ismeretek, Ellenőrzés)

A vizsga időtartama tantárgyanként: maximum 15 perc



Az írásbeli vizsgatantárgyakat a következő tananyagtartalmakkal a IV. fejezetben megjelölt szinten kell számon kérni.

Informatikai ismeretek vizsgatantárgy

Az írásbeli két részből áll. Az első rész teszt jellegű, amely a számítástechnikai alapismeretekre épül. A második részben esszé jellegű kérdések kifejtése történik az operációs rendszer ismeretek, hálózati ismeretek, adatbázis-kezelés vizsgatantárgyak alábbi témáiból:

─ operációs rendszerek─ operációs rendszer telepítését megelőző feladatok, telepítés─ operációs rendszer konfigurálása egyenrangú hálózat kialakítása esetén─ operációs rendszer konfigurálása dedikált és nem dedikált szerverrel ellátott hálózat esetén─ operációs rendszer adatvédelmi szolgáltatásainak beállításai─ operációs rendszer monitoring, naplózási, és biztonsági szolgáltatásainak beállításai─ az operációs rendszer felhasználó-menedzsmentje, hozzáférés szabályozása─ hálózati és üzemeltetési ismeretek─ az adatátvitel fizikai alapjai, hálózatkezelés alapfogalmai─ hálózati architektúrák általános jellemzése

17

─ adatátviteli közegek jellemzése─ kódolási és hibajavító rendszerek, tömörítés és titkosítás─ forgalomszabályozás, kapcsolatmenedzselés─ rétegezett hálózati architektúrák, protokoll─ konkrét protokollok (IPX, TCP/IP…)─ ATM és Frame relay hálózatok─ hálózati kapcsolóelemek, egyéb eszközök (HUB, repeater, bridge, router, gateway, tűzfal)─ vezetékmentes hálózati technológiák─ adatbázis-kezelés─ adatmodell fogalma, relációs adatmodell─ relációs műveletek─ objektumorientált modellezés─ osztott (shared) és elosztott (distributed) rendszerek tervezése─ valósidejű rendszerek tervezése─ integritás- és konzisztencia védelem─ szöveges adatbázisok─ grafikus és hang objektumok az adatmodellben─ szabványos SQL (ISO 9075: 92. Nov. 22)─ beágyazott és procedurális SQL implementációk─ ODBC-technológiák─ Web-technológia─ adatbázis-biztonsági technikák─ szervezés─ rendszer- és ismeretelméleti alapfogalmak─ vezetői információs rendszerek felépítésének elemzése─ információs rendszer fejlesztésével összefüggő fogalmakat és tevékenységek─ információrendszer fejlesztéséhez kapcsolódó dokumentációk készítése─ rendszerfejlesztés módszerei, minőségbiztosítás a fejlesztés során, költség-haszon becslés és

elemzés a rendszerfejlesztési munka során

Gazdálkodási ismeretek vizsgatantárgy

Pénzügyi ismeretek ─ pénzügyi alapfogalmak (gazdaságpolitika, pénzügypolitika és területei)─ a magyar bankrendszer, bankügyletek (aktív, passzív, egyéb) ─ hitelezési (hitel, kamat, törlesztés, hitelezés alapelvei, hitelezési eljárás menete) és betétgyűjtési

(betétgyűjtés, betétek csoportosítása) fogalmak ─ bankszámla forgalomára ható tényezők ─ pénzforgalom, a pénzforgalom lebonyolításának módozatai (készpénzfizetési-, készpénz-kímélő

fizetési- és a bankszámlák közötti fizetési mód)─ a pénzkezelés szabályai: házipénztár és pénzkezeléssel megbízott személy─ nemzetközi fizetési eszközök─ a pénzügyi piac fajtái, tőzsde, értékpapírok csoportosítása, főbb fajtáinak jellemzése (kötvény,

részvény, állampapírok)─ vállalkozások finanszírozása (pénzügyi döntések: pénz időérték: jövőérték, jelenérték)─ beruházások finanszírozása

═ beruházási döntések célja, szerepe ═ a gazdaságossági mutatószámok (statikus, dinamikus és ezek jellemzői)═ statikus számítások (megtérülési idő, jövedelmezőségi mutató, beruházási

pénzeszközök forgási sebessége)═ dinamikus számítások (NPV, IRR, PI)

─ a pénzügyi teljesítmények értékelése═ likviditási mutatók═ hatékonysági mutatók

18

═ jövedelmezőségi mutatók═ vagyon- és tőkestruktúra mutatók

─ a magyar államháztartás rendszere, az alrendszerek bevételei és kiadásai─ adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóztatás tárgya, adóalap, adómérték, adómegállapítás

módja, adókötelezettség, jogkövetkezmények, adók csoportosítása─ adónemek: szja, TA, áfa, helyi adók

Számviteli ismeretek ─ számviteli alapfogalmak (vállalkozás vagyona, beszámolók fajtái, beszámolási kötelezettség,

számviteli alapelvek, számvitel, könyvvezetés, leltár, mérleg, gazdasági műveletek, könyvviteli számla, könyvelési bizonylatok)

─ „A” típusú mérleg összeállítása (vagyonrészek szétválogatása, a betűvel és a római számokkal jelölt sorok felírása és összegének megállapítása, hiányzó vagyonrészek kiszámítása)

─ „A” típusú, összköltséges és forgalmi költséges eredménykimutatás összeállítása (betűvel és római számokkal jelölt sorok ismerete, kitöltése)

─ eszközök bekerülési értéke (tárgyi eszközök, készletek, értékpapírok),─ készletcsökkenés és zárókészlet értékének meghatározása átlagáron és FIFO módszerrel─ tárgyi eszközök értékcsökkenésének számítási módszerei bruttó értékből (lineáris, évek száma

összege, szorzószámos, teljesítmény arányos)─ tárgyi eszközök mérlegértéke (nettó értéke)─ a vállalkozást és a munkavállalót terhelő munkabér járulékok─ könyvelési tételek szerkesztése

═ anyagvásárlás, szállítási költség, minőségi árengedmény, visszaküldés, felhasználás könyvelése

═ árubeszerzés, minőségi árengedmény, visszaküldés, értékesítés═ jövedelem elszámolás könyvelése (bérköltség, betegszabadságra járó bér, táppénz,

családi pótlék, járulékok, bérfizetés)═ tárgyi eszköz beszerzés, (számlázott ára, szállítási költség, üzembe helyezés költsége),

aktiválás, értékcsökkenés elszámolása═ értékpapírok beszerzése, váltók elfogadása═ alapvető költségnemek könyvelése═ késztermékek raktárra vétele, értékesítés

Statisztika─ statisztika alapok (statisztika fogalma, statisztikai sokaság, ismérvek)─ statisztikai sorok, táblák─ grafikus ábrázolás eszközei─ viszonyszámok─ középértékek

═ számtani átlag, harmonikus átlag, mértani átlag, négyzetes átlag, kronológikus átlag═ módusz, medián ═ szóródás jellemzése

─ főátlagindex, részátlagindex, összetételhatás index─ érték-, ár, és volumenindex

A vizsgán segédeszköz nem használható.


Gazdasági és/vagy informatikai tárgykörében szakdolgozat készítése és védése. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei:

─ Feladatspecifikáció: A választott témakör (gazdasági és/vagy informatikai), probléma megfogalmazása, a téma kifejtése.

19

─ Dokumentációk pl. szervezési, program, felhasználói útmutató.─ Formátum: A szakdolgozat szövegének eleget kell tennie a magyar helyesírás szabályainak. A

szakdolgozat terjedelme minimum 25, maximum 60 oldal lehet. A képző intézmény köteles meghatározni a szakdolgozatban alkalmazott betűméretet, betűtípust, sortávolságot, margó értéket. Irodalom, tartalomjegyzék, hivatkozások, tárgymutató készítése. A dolgozatban a vizsgázó nyilatkozik, hogy a szakdolgozat önálló munka eredménye.

─ A szakdolgozat védése során a vizsgázó ismerteti a tartalmi felépítést és téziseit.─ A nem elfogadott szakdolgozatot a vizsgázónak két éven belül át kell dolgoznia.─ A szakdolgozati témák megfelelő színvonaláért, a konzulensek felkéréséért és megbízásáért, a

szakdolgozat bírálatáért a képző intézmény a felelős.


A szóbeli vizsgán a jelölt Informatikai ismeretek és Gazdálkodási ismeretek vizsgatantárgyakból húz 1-1 tételt. A tételeket a képző intézmény állítja össze a következő szempontok alapján:

Informatikai ismeretek vizsgatantárgy

A tételekben 3 kérdésnek (a, b, c) kell szerepelnie az alábbi témákból:a) Számítástechnikai alapismeretek, Operációs rendszer ismeretek, Hálózati és üzemeltetési

ismeretekb) Adatbázis-kezelésc) Szervezés

A szóbeli vizsgatantárgy tananyagtartalma megegyezik az írásbeli vizsga tananyagtartalmával, a IV. fejezetben megjelölt szinten.

Gazdálkodási ismeretek vizsgatantárgy

A tételekben 3 kérdésnek (a, b, c) kell szerepelnie az alábbi témákból:a) Közgazdaságtan, Vállalkozásgazdálkodási alapismeretek, Marketing ismeretekb) Pénzügyi ismeretek, Gazdasági jogc) Számvitel, Ellenőrzés

A szóbeli vizsgatantárgy tananyagtartalma Marketing ismeretek, Pénzügyi ismeretek és Számviteli ismeretek részből megegyezik az írásbeli vizsga tananyagtartalmával, a IV. fejezetben megjelölt szinten.

Közgazdaságtan─ Mikroökonómia

═ a piac, a piaci szereplők, a piaci mechanizmus═ fogyasztói magatartás═ a vállalatok kínálati magatartása═ termelési tényezők piaca

─ Makroökonomia═ a makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői és a közöttük megvalósuló

jövedelemáramlás═ a makrogazdaság piacai, a makrogazdaság egyensúlya═ a makrogazdasági piacok jellemző egyensúlytalanságai, infláció és munkanélküliség═ az állam gazdasági szerepe gazdaságpolitikai lehetőségek

─ Nemzetközi közgazdaságtan néhány kiemelt mikro és makroökonómiai kérdései

Vállalkozásgazdálkodási alapismeretek, marketing ismeretek

─ vállalkozási formák

20

─ vállalkozások létesítésével, működésével, megszűnésével kapcsolatos feladatok─ gazdálkodási folyamatok (készletgazdálkodás, emberierőforrás-gazdálkodás, tárgyi eszközökkel

való gazdálkodás)─ a vállalkozás eredményessége (árbevétel, jövedelem, fedezeti és üzemszüneti pont)─ a marketing, marketingszemlélet─ a marketingkörnyezet─ marketingstratégia és marketingtervezés─ marketingmix─ üzleti terv tartalma, készítésének lépései ─ az üzleti terv gazdálkodás-pénzügyi fejezetének tartalma

Gazdasági jog─ a vállalkozások külső kapcsolatának szabályozása (a szerződés fogalma, elemei, a szerződés

létrejötte, megkötése és alakja, a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (foglaló, kötbér, kezesség stb.) a szerződés teljesítése, módosítása, a leggyakoribb szerződéstípusok)

─ a vállalkozások belső kapcsolatának szabályozása (a munkaviszony fogalma, keletkezése, létesítésének előfeltételei, a munkaszerződés alapvető tartalmi kellékei, a munkaszerződés módosítása, szünetelése, a munkaviszony megszűnése a munkavégzés szabályai: munkaidő, pihenőidő)

─ a vállalkozások megszüntetésével kapcsolatos eljárások (fizetésképtelenség, csődhelyzet, csődeljárás)

Ellenőrzés─ az ellenőrzés fogalma, tartalma, rendszere─ az ellenőrzési módszerek kialakításának szempontjai és eszközei─ az ellenőrzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek─ a tulajdonosi ellenőrzés─ a belső ellenőrzés formái, feladatai, eszközei

A tételek száma, függetlenül a jelöltek létszámától minimum 20-20 darab. A tételeket a jelöltekkel a vizsga megkezdése előtt legalább 30 nappal ismertetni kell. A szóbeli vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható.


A Gazdálkodási ismeretek írásbeli vizsgatárgy és a szóbeli vizsgatárgy alól – jegy beszámítása nélkül – felmentést kap az a jelölt, aki a Közgazdaság szakmacsoport szakképesítése(i)vel rendelkezik.


A jelölt az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.


Az írásbeli vizsgát vizsgatantárgyanként a központi tételekhez a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott értékelési útmutató szerint 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni, melyet az írásbeli vizsgatantárgyakra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot az Informatikai ismeretek vizsgatantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.Sikertelen az írásbeli vizsga, ha bármelyik vizsgatantárgy érdemjegye elégtelen.

21

Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az írásbeli vizsgarész minimális követelményének eleget tett és szakdolgozatát határidőre a megadott tartalommal és formátumban leadta. Szóbeli vizsgát tehet az a jelölt is, akinek írásbeli vizsgája és a szakdolgozat bírálat eredménye elégtelen.A szóbeli vizsgán a jelölt az informatikai ismeretek és a gazdálkodási ismeretek vizsgatantárgyakból 1-1 érdemjegyet kap.

A szakmai elméleti vizsga osztályzata az írásbeli vizsgarészre és a szóbeli vizsgatantárgyakra kapott érdemjegyek átlagértékéből számítandó ki. Sikertelen a szakmai elméleti vizsga, ha bármelyik érdemjegy elégtelen.


A szóbeli vizsgán kerül sor a szakdolgozat védésére. A védés során a vizsgabizottságnak meg kell győződnie arról, hogy a szakdolgozat a vizsgázó önálló munkája. A szakdolgozatot a bírálat eredményétől függetlenül nem lehet elfogadni, ha a vizsgázóról egyértelműen bebizonyítható, hogy a szakdolgozatot nem ő készítette. A vizsgabizottságnak a bíráló által adott érdemjegyet a szakdolgozat értékelésénél figyelembe kell vennie, de azt lényegesen módosíthatja is.A szakdolgozat védését csak az a vizsgázó kezdheti meg, akinek a szakdolgozatát a vizsgabizottság elfogadta. Az elfogadás tényét a szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgázóval közölni kell. A végleges osztályzatot csak a vizsga végén, a többi eredménnyel együttesen kell közölni.

A szakmai gyakorlat osztályzata a védés után a vizsgabizottság által meghatározott érdemjegy. Sikertelen a szakmai gyakorlati vizsga, ha a jelölt a minimális követelményeknek nem felel meg.


Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette, szakma elméletből és szakmai gyakorlatból is legalább elégséges osztályzatot ért el.

22

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 3. sorszáma szerinti Gazdasági informatikus II. szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 52 4641 022. A szakképesítés megnevezése: Gazdasági informatikus II.3. Hozzárendelt FEOR száma: 31394. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: – 6. Elmélet aránya: 60% 7. Gyakorlat aránya: 40%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: érettségi ─ Szakmai előképzettség: -–─ Előírt gyakorlat: -–

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: 2.1. A végtagoknak nem lehet munkavégzést akadályozó károsodása.2.2. Legalább szemüveggel elfogadható legyen a látásélesség

3. Szakmai alapképzés időtartama: -

4. Szintvizsga: -






A gazdasági és társadalmi életben, de elsősorban a vállalkozások területén informatikai feladatok ellátása. A gazdasági informatikusnak rendelkeznie kell azokkal a gazdasági és számítástechnikai ismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik:

─ a gazdasági információk gyűjtésére, karbantartására és feldolgozására,─ az informatika eszközök hatékony üzemeltetésére a gazdasági életben jelentkező feladatok

megoldásánál.


23


33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető



1. A számítástechnika alapismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ a számítógépes rendszert rendeltetésszerűen üzemeltetni,─ felismerni a számítógép részegységeit, perifériáit,─ használni a különböző alkalmazási területeken használható szoftvereket,─ bemutatni az operációs rendszerek legfontosabb feladatait,─ üzembe helyezni a személyi számítógépet (PC),─ felismerni az adat- és programállományt,─ állományokat háttértárolón tárolni, azokról másolatot készíteni, állományokat megkeresni,─ felismerni a számítógépes vírusok okozta veszélyeket, a megelőzés és irtás módját.

2. Operációs rendszerek használata

A szakember legyen képes─ a tanult operációs rendszert üzemeltetni, azaz nem csak azokat a funkciókat használni, amelyek

egy-egy program elindításához szükségesek, hanem,─ programokat telepíteni és eltávolítani,─ nyomtatót telepíteni,─ egyszerűbb hibaszituációkban problémát megoldani, hibát behatárolni,─ teljes körű felhasználói környezetet felépíteni, konfigurálni,─ az operációs rendszer telepítése előtti feladatokat ellátni,─ a merevlemezt partícionálni,─ operációs rendszert telepíteni,─ operációs rendszer és a hardverelemek működését összehangolni,─ operációs rendszert konfigurálni, ─ operációs rendszer szolgáltatásait konfigurálni,─ egyenrangú és nem egyenrangú hálózatot kialakítani.

3. Szövegszerkesztés

A szakember legyen képes─ kihasználva a szövegszerkesztő program által biztosított lehetőségeket - hatékonyan használni

a szövegszerkesztő programot, igényes külsővel rendelkező dokumentumokat készíteni,─ szöveges dokumentumot létrehozni, nyomtatni,─ szövegben javításokat, módosításokat végrehajtani,─ alkalmazni a szövegben a karakterek és bekezdések formázását,─ használni a szövegoldalakra vonatkozó tipográfiai elemeket (fejléc, lábléc, oldalszámozás,

margók),─ a tartalomnak megfelelő táblázatot létrehozni,─ alkalmazni a karakter és bekezdésformázás valamennyi lehetőségét, beleértve a különböző

módon történő szegélyezéseket és színezéseket is,─ többhasábos szövegeket készíteni,

24

─ egyszerű és bonyolult táblázatot elkészíteni,─ körlevelet készíteni új adatok vagy meglevő adatbázis alapján egyaránt, ezeket kinyomtatni,

akár válogatási feltételek megadásával,─ a stílusok és a sablonok által biztosított előnyöket ismerve kihasználni ezek lehetőségeit,─ beépített stílusokkal formázott dokumentum alapján tartalomjegyzéket készíteni,─ használni a vázlatszerkesztést nagyméretű dokumentumok kezelése esetén.


A szakember legyen képes─ számolást, nyilvántartást, kimutatás-készítést igénylő feladatok megoldására önállóan

megtervezni, képletekkel, függvényekkel felépíteni táblázataikat,─ egyszerű számolótáblákat adatokkal feltölteni,─ egyszerű aritmetikai műveleteket és cellahivatkozásokat tartalmazó képleteket létrehozni,

szerkeszteni,─ összegzést, átlagszámítást, legnagyobb és legkisebb érték kiválasztását végrehajtani,─ diagramot készíteni,─ a legegyszerűbb adatbázis feladatokat megoldani: adattáblát létrehozni, rendezni, egyszerű

adatszűrést végezni,─ adattáblát, diagramot nyomtatni,─ alkalmazni a képletekben a különböző címzési, hivatkozási módokat,─ áttekinthető módon formázni táblázataikat, egyéni formátumokat is alkalmazva,─ függvényeket alkalmazni, azok működéséről tájékozódni a Súgó segítségével,─ alkalmazni a háromdimenziós munkafüzeteket, műveleteket végezni a munkalapokkal,─ diagramokat készíteni és továbbfejleszteni számadataik szemléletes ábrázolására,─ kapcsolatot (csatolást) létrehozni munkalapok és munkafüzetek között,─ táblázataikat és diagramjaikat fejlett módon kinyomtatni.

5. Prezentáció készítése

A szakember legyen képes─ önállóan megtervezni és elkészíteni egy előadást, bemutatót,─ a bemutatók tartalmi és formai kialakításának szabályait alkalmazni,─ felhasználni a különböző sablonokat, diamintákat,─ a bemutatójukat az igények szerint közzétenni: fóliát nyomtatni, emlékeztetőt készíteni, vetíteni,─ bemutatóját ábrákkal, diagramokkal, áttűnésekkel, szöveg-animációkkal élvezetessé,

szemléletessé tenni.

6. Hálózatok használata

A szakember legyen képes─ az elektronikus kommunikációt munkája során alkalmazni,─ a hálózati erőforrásokat (meghajtók, nyomtatók) használni,─ az Internetet használni, ismert című WEB-et lekérdezni, böngésző programot használni,─ elektronikus levelet elkészíteni, küldeni, és fogadni,─ távoli szerverekre bejelentkezni,─ távoli gépekre történő bejelentkezés után azokról állományokat letölteni,─ saját gépet terminálként használva távoli kiszolgálókon dolgozni,─ Intranet környezetben saját katalógusait, állományait megosztani a többi felhasználó között,─ saját katalógusainak, állományrendszerének biztonsági beállításait elvégezni,─ bejelentkezési parancsállományokat (scripteket) elkészíteni,─ a hálózati technológia, az Internet-working és a lokális hálózat ismereteit a gyakorlatban is

alkalmazni,

25

─ WEB lapot készíteni.

7. Üzemeltetés

A szakember legyen képes─ a telepített rendszerek hardver és szoftver bővítéseinek lehetőségeit, módszereit alkalmazni,─ a számítógépek lokális és hálózati rendszereinek üzembiztonsági feltételeit, az ehhez

szükséges hardver és szoftver eszközöket és azok használatát biztosítani,─ lokális hálózatok használatával csoportos munkalehetőségeket kialakítani az adatbiztonság

figyelembevételével,─ a számítógépes vírusok előfordulását, terjedését megakadályozni,─ adatokat menteni, archiválni, illetve visszatölteni,─ új rendszereket telepíteni, a programhoz adott dokumentációk felhasználásával.

8. Adatbázis-kezelés

A szakember legyen képes─ egyszerű adatfeldolgozási feladatok adattábláinak megtervezésére,─ kapcsolatokat kialakítani a táblák között,─ tervezési ismereteiket egy adatbázis-kezelő rendszerben megvalósítani,─ az adattáblák módosítására, törlésére,─ megváltoztatni az adattáblák tartalmát,─ számításokat végezni a tábla adataival,─ egyszerű lekérdezéseket elkészíteni,─ feltételekkel lekérdezéseket előállítani,─ input/output képernyőket készíteni,─ összegfokozatos listákat előállítani,─ az adatvédelmi lehetőségeket felhasználni a tanult rendszerben,─ értelmezni a relációs adatmodell alapfogalmait,─ tetszőleges attribútum-halmazok megadása után korrekt, legalább 3NF-ben lévő adatbázis-

tervet elkészíteni.

9. Szervezés

A szakember legyen képes─ értelmezni a rendszer- és ismeretelméleti alapfogalmakat,─ értelmezni az információ és információs rendszer fejlesztésével összefüggő fogalmakat és

tevékenységeket,─ értelmezni az információrendszer fejlesztéséhez kapcsolódó valamennyi dokumentációt és azok

tartalmát, ─ eligazító tájékoztatást adni a rendszerfejlesztés módszereiről, a projekt munkáról, a

minőségbiztosításról, továbbá a költség-haszon becslés és elemzés szerepéről és alkalmazásáról a rendszerfejlesztési munka során,

─ elvégezni helyzetfelmérési, elemzési és rendszertervezési feladatokat információs rendszerfejlesztéssel megbízott projektben,

─ az információrendszer adaptálásában részt venni.

10. Alkalmazásfejlesztés

A szakember legyen képes─ egyszerű alkalmazások vizuális felületét megtervezni,─ az eseményvezérelt programozás elvét alkalmazni,─ eseményekhez üzenetkezelő metódust csatolni,─ a metódusokban elemi kódrészleteket megvalósítani,

26

─ a nyelvi környezetnek megfelelően futtatható alkalmazásokat készíteni.

11. Gazdálkodás

11.1 Vállalkozásgazdálkodás területén

A szakember legyen képes─ a mikro és makro-környezet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket figyelembe véve a

gazdálkodás alapfolyamatainak ismeretében a vállalkozás menedzsmentjének munkáját öntevékenyen segíteni,

─ munkája során alkalmazni a szerződésekhez kapcsolódó alapvető jogi ismereteit,─ kiválasztani a vállalkozási formák közül a szakképesítéshez leginkább alkalmasat,─ meghatározni a vállalkozások alapításához és működéséhez szükséges feltételeket,─ rámutatni a vállalkozás marketingtevékenységének szerepére, ─ a piac elemeinek ismeretét és elemzését követően marketingszemléletű magatartást tanúsítani,─ legfontosabb marketingeszközöket felhasználni,─ alapvető piackutatási módszereket alkalmazni,─ átlátni a gazdálkodás folyamatát, felsorolni a gazdálkodáshoz szükséges termelési tényezőket,─ felismerni a vállalkozás logisztikai rendszerének lényegét, ─ felsorolni az anyagok főbb fajtáit,─ különbséget tenni a saját termelésű és a vásárolt készletek között,─ definiálni a vállalkozás munkaerő-szükségletét,─ bemutatni a vállalkozások leggyakoribb tárgyi eszközeit, értelmezni azok elhasználódását,─ meghatározni a vállalkozás eredményességét az árbevétel és a költség tartalmának ismeretében, ─ tájékozottnak lenni a piaci elvárásoknak megfelelően készülő üzleti terv egyes fejezeteinek

elkészítésében, ─ alkalmazni a pénzforgalmi és bankszámlaforgalommal kapcsolatos szabályokat és egyéb pénzügyi

elszámolásokat,─ a magyar bankrendszert ismerve átlátni és kapcsolatot tartani a kereskedelmi bankokkal, a

bankszámlavezetés, a betétgyűjtés, és a hitelezési ügyletek ismeretei alapján,─ az adózási alapismeretek és az adózás rendjének ismeretében értelmezni a vállalkozás adófizetési

kötelezettségével és az egyes adók költségvetési kapcsolatát, ─ meghatározni a bérek járulékait a hatályos jogszabályok alapján,─ eligazodni az alapvető társadalombiztosítási ellátásokban (táppénz, baleseti ellátás, nyugdíj),─ a hatályos jogszabályok ismeretében munkája során alkalmazni a könyvvezetéssel, a számviteli

nyilvántartásokkal és a beszámoló-készítéssel kapcsolatos feladatokat:═ a számlarend ismeretében szabályosan könyvelni a gazdasági műveleteket,═ bemutatni a költségelszámolási lehetőségeket,═ nyomon követni a készletek mozgásával, a tárgyi eszközök változásával, a

jövedelemváltozással kapcsolatos bizonylatokat,═ a beszámolók formáit, azok tartalmát ismerve kielégíteni a vállalkozás beszámolója

összeállításának informatikai igényeit,

11.2 Az adatfeldolgozást segítő statisztikai módszerek alkalmazása területén

A szakember legyen képes─ alkalmazni a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák,

viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),─ a vállalkozás működése alatt megfigyelt és számított mutatókat, paramétereket meghatározott

rendszerbe gyűjteni.

12. Ügyviteltechnikai és adatfeldolgozási eszközök használata


27

─ előírásszerűen használni a korszerű irodatechnikai eszközöket, az irat-előállítókat a sokszorosítót, az adattárolót és a feldolgozó eszközöket, valamint a elektronikus hírközlő berendezéseket,

─ bemutatni és napi feladatai elvégzéséhez igénybe venni a számítógépes programokat (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.).




─ az iskolai rendszerű szakképzésben a központi programban meghatározott tantárgyi követelményeket a képzési idő befejeztével eredményesen teljesítette,

─ iskolarendszeren kívüli szakmai képzésben a képző intézmény által előírt elméleti és gyakorlati tananyagegységek követelményeit teljesítette.



Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartamaÍrásbeli vizsgát Informatikai ismeretek és Gazdálkodási ismeretek tantárgyakból tesznek a jelöltek központi feladatsor alapján:

─ Informatikai ismeretek (Számítástechnikai alapismeretek, Operációs rendszer ismeretek, Hálózati és üzemeltetési ismeretek, Adatbázis kezelés)


─ Gazdálkodási ismeretek (Pénzügyi ismeretek, Számviteli ismeretek, Statisztika)


A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama─ Komplex gazdasági jellegű feladat gyakorlati megoldása a tanult szoftverek felhasználásával─ Informatikai ismeretek (operációs rendszer ismeretek, hálózati és üzemeltetési ismeretek,

szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis kezelés, prezentáció készítés)─ Ügyviteltechnikai és adatfeldolgozási eszközök használata (pénzügyi és számviteli ismeretek

alkalmazása számítógépes programok segítségével, adatfeldolgozás)

A feladat megoldása során a vonatkozó kézikönyvek használhatók.

A gyakorlati vizsga időtartama: 180 perc.


─ Informatikai ismeretek (Számítástechnikai alapismeretek, Operációs rendszer ismeretek, Hálózati és üzemeltetési ismeretek, Adatbázis kezelés)

28

─ Gazdálkodási ismeretek (Közgazdaságtan, Vállalkozásgazdálkodási alapismeretek, Marketing ismeretek, Gazdasági jog, Pénzügyi ismeretek, Számviteli ismeretek)

A felkészülésre rendelkezésre álló idő tantárgyanként minimum 20 perc.

A vizsga időtartama tantárgyanként: 10 perc


Az írásbeli vizsga tartalmaAz írásbeli vizsgatantárgyakat a következő tananyagtartalmakkal a IV. fejezetben megjelölt szinten kell számon kérni.

Az Informatikai ismeretek vizsgatárgy részeiSzámítástechnikai alapismeretek

─ az informatikai alapfogalmak, kódrendszerek, adattárolás─ aritmetikai, logikai műveletek, relációk─ adattípusok, adatszerkezetek (tömb, rekord, állomány)─ adatvédelem, adatbiztonság, informatikai jog─ számítógépek felépítése, funkcionális egységei és azok jellemzői─ perifériák típusai, jellemzői─ számítógép üzembe helyezése

Operációs rendszer ismeretek

─ számítógépes szoftverek, (operációsrendszer, hálózati szoftverek, rendszerszoftverek)─ felhasználói felület─ operációs rendszerek és feladatai, operációsrendszer telepítése, operációs rendszer részei─ betöltési folyamat, memóriakezelés─ parancsok szerkezete, kapcsolók─ állományok típusai, adattárolás, könyvtár-, állomány-, lemezkezelés parancsai─ operációs rendszer konfigurálása, környezet-beállítás─ grafikus felhasználói felület használata─ grafikus munkakörnyezet kialakítása, konfigurálása─ adatvédelem eszközei az operációs rendszer szintjén─ adattömörítés, vírusvédelem, lemezkarbantartás

Hálózati és üzemeltetési ismeretek

─ hálózatok felhasználási területei, működési alapelvek─ hálózat elérése, jogosultsági rendszerek, adatvédelem─ lemez, könyvtár, állománykezelés─ hálózat üzemeltetési feladatai─ Internet és szolgáltatásai─ elektronikus levelezés (küldés, fogadás)─ állományok letöltése, tartalom keresése az Interneten─ Web-oldal készítése

Adatbázis-kezelés

─ adatbázis-kezelés alapfogalmai─ mezőtípusok, adatbázisok létrehozása, karbantartása

29

─ adatbázis-kezelő műveletek─ lekérdezések─ kapcsolatok táblák között─ összegfokozatos listák─ adatállományok konvertálása, adatszintű kapcsolatok alkalmazások között

A Gazdálkodási ismeretek vizsgatárgy részeiPénzügyi ismeretek

─ pénzügyi alapfogalmak (gazdaságpolitika, pénzügypolitika és területei)─ a magyar bankrendszer, bankügyletek (aktív, passzív, egyéb) ─ hitelezési (hitel, kamat, törlesztés, hitelezés alapelvei, hitelezési eljárás menete) és betétgyűjtési

(betétgyűjtés, betétek csoportosítása) fogalmak ─ bankszámla forgalomára ható tényezők ─ pénzforgalom, a pénzforgalom lebonyolításának módozatai (készpénzfizetési-, készpénz-kímélő

fizetési- és a bankszámlák közötti fizetési mód)─ a pénzkezelés szabályai: házipénztár és pénzkezeléssel megbízott személy─ nemzetközi fizetési eszközök─ a pénzügyi piac fajtái, tőzsde, értékpapírok csoportosítása, főbb fajtáinak jellemzése (kötvény,

részvény, állampapírok)─ a magyar államháztartás rendszere, az alrendszerek bevételei és kiadásai─ adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóztatás tárgya, adóalap, adómérték,

adómegállapítás módja, adókötelezettség, jogkövetkezmények, adók csoportosítása─ adónemek (szja, TA, áfa, helyi adók)

Számviteli ismeretek

─ számviteli alapfogalmak (vállalkozás vagyona, beszámolók fajtái, beszámolási kötelezettség, számviteli alapelvek, számvitel, könyvvezetés, leltár, mérleg, gazdasági műveletek, könyvviteli számla, könyvelési bizonylatok)

─ „A” típusú mérleg összeállítása (vagyonrészek szétválogatása, a betűvel és a római számokkal jelölt sorok felírása és összegének megállapítása, hiányzó vagyonrészek kiszámítása)

─ „A” típusú, összköltséges és forgalmi költséges eredménykimutatás összeállítása (betűvel és római számokkal jelölt sorok ismerete, kitöltése)

─ eszközök bekerülési értéke (tárgyi eszközök, készletek, értékpapírok)─ készletcsökkenés és zárókészlet értékének meghatározása átlagáron és FIFO módszerrel─ tárgyi eszközök értékcsökkenésének számítási módszerei bruttó értékből (lineáris, évek száma

összege, szorzószámos, teljesítmény arányos)─ tárgyi eszközök mérlegértéke (nettó értéke)─ a vállalkozást és a munkavállalót terhelő munkabér járulékok ─ könyvelési tételek szerkesztése

═ anyagvásárlás, szállítási költség, minőségi árengedmény, visszaküldés, felhasználás könyvelése

═ árubeszerzés, minőségi árengedmény, visszaküldés, értékesítés═ jövedelem elszámolás könyvelése (bérköltség, betegszabadságra járó bér, táppénz,

családi pótlék, járulékok, bérfizetés)═ tárgyi eszköz beszerzés, (számlázott ára, szállítási költség, üzembe helyezés költsége),

aktiválás, értékcsökkenés elszámolása═ értékpapírok beszerzése, váltók elfogadása═ alapvető költségnemek könyvelése═ késztermékek raktárra vétele, értékesítés

Statiszika

─ statisztika alapok (statisztika fogalma, statisztikai sokaság, ismérvek)

30

─ statisztikai sorok, táblák─ grafikus ábrázolás eszközei─ viszonyszámok─ középértékek

═ számtani átlag, harmonikus átlag, mértani átlag, négyzetes átlag, kronológikus átlag═ módusz, medián ═ szóródás jellemzése

─ főátlagindex, részátlagindex, összetételhatás index─ érték-, ár, és volumenindex

A gyakorlati vizsga tartalmaKomplex feladat, amelyben az egyes feladatrészek megoldása más-más szoftver használatát igényli.

Informatikai ismeretek vizsgatárgyOperációs rendszer ismeretek, hálózati és üzemeltetési ismeretek

─ operációs rendszer telepítése─ háttértároló partícionálása, formázása, rendszerlemez létrehozása─ operációs rendszer hangolása─ könyvtárstruktúra kialakítása─ perifériák telepítése─ bejelentkezés és kijelentkezés helyi és kiterjedt hálózatokon─ levelezőrendszer használata, küldés, fogadás─ címjegyzék használata─ böngésző program használata, tartalom keresése hálózaton

Szövegszerkesztés

─ dokumentum létrehozása, mentése, módosítása, nyomtatása─ karakter, bekezdés, szakasz, dokumentum formázása─ körlevél készítése─ objektumok beszúrása és formázása dokumentumon belül─ dokumentumok konvertálása

Táblázatkezelés

─ táblázat létrehozása, mentése, módosítása, nyomtatása─ cellahivatkozások használata─ cella, munkalap, munkafüzet formázása─ objektumok beszúrása és formázása táblázaton belül─ egyszerű és összetett függvények használata─ grafikon létrehozása, formázása─ rendezés, szűrés adattáblában

Adatbáziskezelés

─ adattáblák és kapcsolatok létrehozása, módosítása, mentése─ adatállományok karbantartása─ lekérdezés / jelentés készítése─ felhasználói felület tervezése, készítése

Prezentációkészítés

─ diasorozat létrehozása, módosítása, mentése─ dia formázása, animációk készítése, időzítése, bemutatása

31

─ objektumok beillesztése

Gazdálkodási ismeretek

─ ügyviteltechnikai és adatfeldolgozási eszközök használata─ pénzügyi és számviteli ismeretek alkalmazása számítógépes programok segítségével (főkönyvi és

folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.) gyakorlóirodai környezetben

─ adatfeldolgozás (függvények használata)

A gyakorlati feladatokat a képző intézmény állítja össze. A gyakorlati feladatok legalább 3 azonos súlyozású, különböző tartalmú feladatsorból álljanak. A szakmai vizsgára a gyakorlati vizsgafeladatot az elnök hagyja jóvá.

A szóbeli vizsga tartalmaA szóbeli vizsgán a jelölt Informatikai ismeretek és Gazdálkodási ismeretek vizsgatantárgyakból húz 1-1 tételt. A tételeket a képző intézmény állítja össze a következő szempontok alapján:

Informatikai ismeretek vizsgatantárgyA tételekben 2 kérdésnek (a, b) kell szerepelnie az alábbi részekből:

a) Számítástechnikai alapismeretek, operációs rendszer ismeretek, hálózati és üzemeltetési ismeretek

b) Adatbázis kezelés, szervezés

A szóbeli vizsgatantárgy tananyagtartalma megegyezik az írásbeli vizsga tananyagtartalmával, a IV. fejezetben megjelölt szinten.

Szervezés

─ rendszer- és ismeretelméleti alapfogalmak─ információs rendszer fejlesztésével összefüggő fogalmakat és tevékenységek─ információrendszer fejlesztéséhez kapcsolódó dokumentációk készítése─ rendszerfejlesztés módszerei, minőségbiztosítás a fejlesztés során, költség-haszon becslés és

elemzés a rendszerfejlesztési munka során

Gazdálkodási ismeretek vizsgatantárgyA tételekben 2 kérdésnek (a, b) kell szerepelnie az alábbi részekből:

a) Közgazdaságtan, Vállalkozásgazdálkodási alapismeretek, Marketing ismeretekb) Gazdasági jog, Pénzügyi ismeretek, Számviteli ismeretek

A szóbeli vizsgatantárgy tananyagtartalma Marketing ismeretek, Pénzügyi ismeretek és Számviteli ismeretek részből megegyezik az írásbeli vizsga tananyagtartalmával, a IV. fejezetben megjelölt szinten.

Közgazdaságtan

─ Mikroökonómia═ a piac, a piaci szereplők, a piaci mechanizmus

32

═ fogyasztói magatartás═ a vállalatok kínálati magatartása═ termelési tényezők piaca

─ Makroökonómia═ a makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői és a közöttük megvalósuló

jövedelemáramlás═ a makrogazdaság piacai, a makrogazdaság egyensúlya═ a makrogazdasági piacok jellemző egyensúlytalanságai: infláció és munkanélküliség,═ az állam gazdasági szerepe gazdaságpolitikai lehetőségek

Vállalkozásgazdálkodási alapismeretek, Marketing ismeretek

─ vállalkozási formák ─ vállalkozások létesítésével, működésével, megszűnésével kapcsolatos feladatok─ gazdálkodási folyamatok (készletgazdálkodás, emberierőforrás-gazdálkodás, tárgyi eszközökkel

való gazdálkodás)─ a vállalkozás eredményessége (árbevétel, jövedelem, fedezeti és üzemszüneti pont)─ a marketing, marketingszemlélet─ a marketingkörnyezet─ marketingstratégia és marketingtervezés─ marketingmix─ üzleti terv tartalma, készítésének lépései

Gazdasági jog

─ A vállalkozások külső kapcsolatának szabályozása (a szerződés fogalma, elemei, a szerződés létrejötte, megkötése és alakja, a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (foglaló, kötbér, kezesség stb.) a szerződés teljesítése, módosítása, a leggyakoribb szerződéstípusok)

─ A vállalkozások belső kapcsolatának szabályozása (a munkaviszony fogalma, keletkezése, létesítésének előfeltételei, a munkaszerződés alapvető tartalmi kellékei, a munkaszerződés módosítása, szünetelése, a munkaviszony megszűnése a munkavégzés szabályai: munkaidő, pihenőidő)

─ A vállalkozások megszüntetésével kapcsolatos eljárások (fizetésképtelenség, csődhelyzet, csődeljárás)

A tételek száma, függetlenül a jelöltek létszámától minimum 20-20 darab legyen. A tételeket a jelöltekkel a vizsga megkezdése előtt legalább 30 nappal ismertetni kell. A szóbeli vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható.


Felmenthető a jelölt az Informatikai ismeretek írásbeli vizsgatárgy alól jegy beszámítása nélkül, ha a jelölt OKJ szoftverüzemeltetői szakképesítéssel, vagy ennél magasabb szintű informatikai szakmacsoport szakképesítése(i)vel rendelkezik.

A Gazdálkodási ismeretek írásbeli vizsgatantárgy és a szóbeli vizsgatantárgy alól – jegy beszámítása nélkül – felmentést kap az a jelölt, aki a Közgazdaság szakmacsoport szakképesítése(i)vel rendelkezik.



33

A szakmai elméleti vizsga értékeléseAz írásbeli vizsgát vizsgatantárgyanként a központi tételekhez a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott értékelési útmutató szerint 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni, melyet az írásbeli vizsgatantárgyakra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot az Informatikai ismeretek vizsgatantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.

Sikertelen az írásbeli vizsga, ha bármelyik vizsgatantárgy érdemjegye elégtelen.

Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az írásbeli vizsgarész és a gyakorlati vizsgarész minimális követelményének eleget tett. Szóbeli vizsgát tehet az a jelölt is, akinek írásbeli vizsgája és a szakdolgozat bírálat eredménye elégtelen.

A szóbeli vizsgán a jelölt az informatikai ismeretek és a gazdálkodási ismeretek vizsgatantárgyakból 1-1 érdemjegyet kap.

A szakmai elméleti vizsga osztályzata az írásbeli vizsgarészre és a szóbeli vizsgatantárgyakra kapott érdemjegyek átlagértékéből számítandó ki.

Sikertelen a szakmai elméleti vizsga, ha bármelyik érdemjegy elégtelen.

A szakmai gyakorlati vizsga értékeléseA komplex feladatot egyetlen (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni, mely egyben a szakmai gyakorlati vizsga osztályzata.

Sikertelen a szakmai gyakorlati vizsga, ha a jelölt a minimális követelményeknek nem felel meg.



34

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 4. sorszáma szerinti Információrendszer-szervező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 54 4641 02

2. A szakképesítés megnevezése: Információrendszer-szervező

3. Hozzárendelt FEOR száma: 2131

4. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: 6. Elmélet aránya: 60% 7. Gyakorlat aránya: 40%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat: Iskolai előképzettség: érettségi Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények:3. Szakmai alapképzés időtartama: -4. Szintvizsga: -




2131 Számítástechnikai tudományos foglalkozású (pl.analitikus, modellkészítő, operációkutató)


Az információrendszer-szervező rendelkezik minden olyan – a szakma gyakorlásához szükséges – általános és szakmai kompetenciával, mely biztosítja egyénileg és csoportban a feladat megfelelő minőségben történő, eredményes megoldását.Az információrendszer-szervezőnek alkalmasnak kell lennie a gazdasági és társadalmi élet különböző területein számítógéppel támogatott információs rendszer elemzésére, megtervezésére (új fejlesztésként vagy programcsomag adaptálásával), illetve működő rendszer korszerűsítésére, javítására, tesztelésére és működtetésére.

35

Az információrendszer-szervező feladatát szakemberként túlnyomórészt csoportmunkában (projektben) végzi. Rendelkezik a felhasználókkal és a projekttagokkal való együttműködés képességével. Az elemzés és tervezés módszereit és eszközeit megismeri, gyakorolja és munkája során alkalmazza. Ismeri és alkalmazza továbbá a projektek tervezési, menedzselési és értékelési módszereit, a dokumentációs technikákat, eszközöket és elvégzi az ezekkel összefüggő feladatokat.

A szervező rendelkezik továbbá a szakmai követelményrendszerben meghatározott informatikai eszközök kiválasztásához, használatához és a csoportmunkában elengedhetetlen kommunikációhoz szükséges szakmai és szakmai angol nyelvi ismerettel. Képes az idegen nyelvi szóbeli és írásbeli kommunikációra.



55 4641 01 Informatikai statisztikus és gazdasági tervező54 4641 04 Számítástechnikai programozó

(Alkalmazói szoftverfejlesztő)54 4641 01 Gazdasági informatikus I. (Gazdasági informatikus)54 4641 03 Informatikus (a tevékenység megjelölésével)

[Informatikus (Rendszerinformatikus szakirány)]


A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények.

1. Számítógép-kezelése, szoftverek használata


─ használni az Információ Technológia (IT) alapfogalmait,─ Számítógépes operációs rendszerek felhasználói szintű kezelésére─ a számítógépet professzionális módon kezelni (beleértve a perifériák kezelését is),─ a korszerű grafikus szövegszerkesztés műveleteit elvégezni,─ a táblázatkezelő programot használni, a legfontosabb funkciókat alkalmazni,─ az adatbázis kezelő programok karbantartási, lekérdezési funkcióit tudatosan használni, ─ prezentációkat készíteni, igényes bemutatókat összeállítani,─ munkájában a feladatnak megfelelő, korszerű programokat használni,─ a problémákat, feladatokat számítógépes programok segítségével megoldani,─ programok integrált alkalmazásával komplex feladatokat számítógéppel megoldani, ─ különböző kiterjedésű és típusú hálózatokat felhasználóként kezelni, ─ levelező rendszert használni,─ dokumentálni és keresni WEB-en.

2. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

2.1 Részvétel a projekt megtervezésében

A szakember legyen képes─ termék alapon tervezni,─ megbecsülni az elvégzendő feladatok erőforrás- és időigényét,

36

─ javaslatot tenni a feladatterv kialakítására, értelmezni és ellenőrizni a feladattervet,─ felmérni, értékelni és publikálni a feladatok elvégzésével járó műszaki kockázatokat, előnyöket,

hátrányokat,─ kiválasztani a fejlesztő és tesztelő eszközöket, összegyűjteni a szükséges dokumentációkat,

specifikációkat.

2.2 A megoldandó feladat értelmezése, a követelmények specifikálása

A szakember legyen képes─ feltárni a felhasználói igényeket,─ kiegészíteni a felhasználói igényeket a meg nem fogalmazott elvárásokkal és az indokolt műszaki

követelményekkel,─ elemezni és csoportosítani a követelményeket,─ elkészíteni és a felhasználókkal egyeztetni a felhasználói felületek prototípusát.

2.3 Az információrendszer-fejlesztés céljainak, tényezőinek, problémáinak és feltételeinek feltárása

A szakember legyen képes─ megismerni a szervezet céljaiból adódó informatikai folyamatokat,─ meghatározni az informatikai folyamatokban résztvevő adatforrásokat,─ meghatározni az adott szervezetben az információk felhasználóinak a köreit,─ feltárni a folyamatokkal, az adatokkal és a felhasználással kapcsolatos informatikai problémákat

és igényeket,─ meghatározni a rendszer logikai felépítését: a rendszerrészeket és azok összefüggéseit,─ összeállítani a fejlesztési változatok terveit és elemezni azok megvalósíthatóságát.

2.4 Az adatszerkezet modelljének elkészítése

A szakember legyen képes─ felülről lefelé haladó elemzéssel meghatározni a szervezet működését alapvetően leíró

adatokat,─ alulról felfelé haladó elemzéssel meghatározni a szervezet működését alapvetően leíró

adatokat,─ összehasonlítani és kiértékelni a két adatmodellt,─ meghatározni az adatkezeléssel szembeni logikai követelményeket,─ megvizsgálni, hogy a követelményeknek az adat(bázis)kezelő rendszer milyen képességei

felelnek meg,─ meghatározni az adatok ábrázolási módját (kódrendszer, adattípusok stb.) és validálási

feltételeit,─ megtervezni a régi és az új adatbázis(ok) integrációját.

2.5 Az információs rendszer működésének (tevékenységek) meghatározása

A szakember legyen képes─ meghatározni a rendszer funkcióhálóját / objektummodelljét,─ meghatározni a funkciók logikai felépítését, illetve az egyedtípus objektumok metódusait,─ meghatározni a rendszer funkcióinak üzemeltetési módját,─ meghatározni a speciális algoritmusokat.

2.6 A felhasználói felület megtervezése

A szakember legyen képes─ megtervezni a felületek adattartalmát,─ elemezni az éppen szükséges ember-gép kapcsolatot,

37

─ megtervezni a felületek kontroll-szerkezetét (menü),─ megtervezni a felületek elrendezését a házi szabványok figyelembevételével,─ megtervezni a hibaüzeneteket és a Súgó / Help rendszer tartalmát,─ megtervezni a működtetéshez szükséges input és output bizonylatokat.

2.7 A rendszer tesztelésének megtervezése

A szakember legyen képes─ meghatározni a tesztelés logikáját és az elfogadás kritériumait,─ automatizált tesztelés esetén kiválasztani a tesztelésre alkalmas szoftvert,─ meghatározni a tesztkörnyezetet,─ értékelni a teszt eredményét és meghatározni a módosítás szükségességét és típusát.

2.8 A rendszerfejlesztési módszerek és szabványok alkalmazása

A szakember legyen képes─ értékelni és kiválasztani az alkalmazandó módszereket, módszertanokat,─ értékelni és alkalmazni legalább egy módszertan-specifikus CASE eszközt, ─ dokumentációs rendszereket alkalmazni, illetve meghatározni,─ alkalmazni a módszerekre, tanult módszertanra vonatkozó szabványokat.

2.9 A biztonságot szolgáló megoldások megtervezése

A szakember legyen képes─ meghatározni a rendszer biztonsági intézkedéssel védendő elemeit és a védelmük módját,─ alkalmazni a házi szabványok által előírt biztonsági intézkedéseket,─ alkalmazni a házi szabványok szerinti jogosultsági megoldásokat.

2.10 A rendszer hálózati működésének megtervezése

A szakember legyen képes─ meghatározni a szoftver architektúráját (rétegek, szerverek, kliensek) és a rétegek közötti

kommunikációt,─ meghatározni az adatbázis elosztását (elosztott, központi, vegyes).

2.11 Vásárolt programcsomag bevezetése

A szakember legyen képes─ alkalmazni a programcsomag kiválasztási szempont-rendszerét,─ részt venni a kiválasztásban és a bevezetésben.

2.12 Részvétel a rendszerek bevezetésében

A szakember legyen képes─ betanítani a felhasználókat,─ megtervezni az új rendszerre való átállás módját,─ megtervezni a szükséges adatkonverziókat,─ elvégezni a szükséges módosításokat.

2.13 A szükséges dokumentáció összeállítása

A szakember legyen képes─ követni a rendszerdokumentálás szabványának előírásait,─ követni a felhasználói kézikönyvre vonatkozó szabvány előírásait,

38

─ követni az üzemeltetési kézikönyv tartalmára vonatkozó szabvány előírásait.

3. Általános matematikai és programozási alapismeretek és készségek alkalmazása

A szakember legyen képes─ használni a kettes és tizenhatos számrendszert,─ értelmezni és használni a különböző kódrendszereket,─ értelmezni és használni a halmazok és halmazműveletek fogalmát és tulajdonságait,─ értelmezni és használni a logikai műveleteket, deMorgan szabályt, következtetési szabályokat,─ értelmezni és használni a relációkat, függvényeket és azok tulajdonságait,─ értelmezni és használni néhány statisztikai fogalmat (átlag, minimum, maximum, medián,

statisztikai minta, súlyozott átlag),─ értelmezni és használni a valószínűség számítás egyes fogalmait és összefüggéseit (relatív

gyakoriság, valószínűség, kombinatorikus és geometriai valószínűség, eloszlás, valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény, várható érték, szórás),

─ értelmezni és használni az adatbázis-kezeléshez szükséges relációalgebrai alapfogalmakat,─ jellemezni a mátrixokat, mátrixműveleteket, a lineáris egyenletrendszert és annak egy

megoldási módszerét,─ értelmezni a gráfelmélet alapfogalmait, ─ értelmezni és alkalmazni a programkészítés műveleteit (specifikálás, algoritmuskészítés,

kódolás tesztelés, dokumentálás),─ jellemezni és használni elemi algoritmusokat,─ jellemezni és használni néhány aktuális programozási nyelv munkakörnyezetének jellemzőit

(kód ill. objektum-készítés, futtatás, nyomkövetés lehetőségei), ill. ezek hardverigényeit.

4. Jogalkalmazás

A szakember legyen képes─ alkalmazni a szakmai munkájának elvégzéséhez szükséges, tevékenységét érintő

jogszabályokat,─ jogi, közjogi és polgári jogi ismereteit alkalmazni feladatai végzésekor, ─ alkalmazni szerzői jogi ismereteit feladatai végzéséhez,─ munkája során alkalmazni és betartani az adatok védelmével kapcsolatos jogszabályokat,─ munkája során alkalmazni a szerződésekhez kapcsolódó jogi ismereteit,─ bemutatni a vállalkozások (legfontosabb gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozások)

alapításához, működtetéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó jogi feltételeket,─ a Munka Törvénykönyvét alkalmazva értelmezni a munkajogi előírásokkal,─ az adózási alapismeretek és az adózás rendjének ismeretében értelmezni az egyes gazdálkodó

egységek adófizetési kötelezettségével és az egyes adók költségvetési kapcsolatát, ─ kitölteni a személyi jövedelemadó bevallást a mindenkor érvényes jogszabály alapján,─ értelmezni és ellenőrizni a munka díjazásának elemeit, a bérek járulékait a hatályos

jogszabályok alapján,─ Eligazodni az alapvető társadalombiztosítási ellátásokban (táppénz, baleseti ellátás, nyugdíj).

5. Szakmai idegen nyelv (informatikai szakmai angol nyelv)

A szakember legyen képes─ írásban és szóban angol nyelven általános és szakmai szókincs birtokában kommunikálni, ─ informatikai angol nyelvi szakmai szöveg megértésére (szövegértés) és fordítására,─ angol nyelvű szoftverekkel dolgozni, használni a kezelőfelületeket, megérteni a felhasználónak

készített leírásokat, és üzeneteket.

6. A szakma gyakorlásához szükséges képességek és készségek

39

A szakember legyen képes─ önállóan tanulni és felelősséget vállalni saját tanulásáért (beleértve az önellenőrzést is),─ önálló, igényes munkavégzésre, kreativitásra─ problémamegoldásra, számítógépes feladatmegoldásra,─ csoportmunkára, ─ szakmai vita folytatására és toleranciára,─ hibátlan szóbeli és írásbeli kommunikációra anyanyelven, beleértve a szakszókincs megfelelő

alkalmazását is,─ önismereti és önértékelési készségeit fejleszteni, magát menedzselni,─ önmaga vállalásával alkalmazkodni a vele kapcsolatban álló emberekhez,─ a másik embert elfogadni, autonómiáját tisztelni,─ eredményesen együttműködni másokkal,─ saját viselkedését felelősen kontrollálni, kritikusan szemlélni,─ kommunikációs készségét és személyes hatékonyságát fejleszteni,─ tudatosan szerkesztett előadást, beszédet, vitaindítót tartani és gondolatait világosan, érthetően

közölni, meggyőzően elfogadtatni szakmai álláspontját, másik szakmai érvelését figyelembe venni és azt kultúráltan megvitatni, megfelelően megválasztani a konfliktuskezelés módjait és technikáit szakmai illetékességének

függvényében, közvetíteni a társas kapcsolatok humanista értékeit a helyzetnek megfelelően (bizalom,

megbecsülés, másokra figyelés, nyitottság stb.), nyíltan és hitelesen kommunikálni, a szakmához kapcsolódó szakkifejezéseket ismerni és helyesen használni, betartani az általános üzleti szabályokat. a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetszennyezést csökkentő eljárásokat, módszereket,

alkalmazni,



A IV. fejezetben előírt szakmai követelmények teljesítése, a szakdolgozatnak az előírt határidőre történő benyújtása és dolgozatra a bíráló által javasolt legalább elégséges (2) érdemjegy megszerzése.




Az írásbeli vizsga tantárgyai a következő feladatokhoz kapcsolódó tantárgyak:

─ Számítógép kezelése, szoftverek használata (1. rész)─ Részvétel a projekt megtervezésében (2.1 rész)─ Az adatszerkezet modelljének elkészítése (2.4 rész)

40

─ Az IR működésének meghatározása (2.5 rész)─ A felhasználói felület megtervezése (2.6 rész)─ A rendszerfejlesztési módszerek és szabványok (2.8 rész)


─ Szakmai idegen nyelv (5. rész)


A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartalma

A vizsga a szakdolgozat megvédéséből áll, melynek keretében minden jelölt az időtartamnak megfelelő diasorozattal mutatja be dolgozatát, majd válaszol a vizsgabizottság és a bíráló által feltett kérdésekre.



A szóbeli vizsga tantárgyai a következő feladatokhoz kapcsolódó tantárgyak:

─ A megoldandó feladat értelmezése, a követelmények specifikálása (2.2 rész)─ Az információrendszer-fejlesztés céljainak, tényezőinek, problémáinak és feltételeinek feltárása

(2.3 rész)─ Az adatszerkezet modelljének elkészítése (2.4 rész)─ Az IR. működésének meghatározása (2.5 rész)─ A felhasználói felület megtervezése (2.6 rész).─ A biztonságot szolgáló megoldások megtervezése (2.9 rész)─ A rendszer hálózati működésének megtervezése (2.10)─ A rendszer tesztelésének megtervezése (2.7 rész)─ A rendszerfejlesztési módszerek, módszertanok alkalmazása (2.8 rész)─ Részvétel a rendszer bevezetésében (2.12 rész)─ Jogszabályok alkalmazása (4. rész)─ Programozási ismeretek alkalmazása (3. rész)




Írásbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki szakdolgozatát az előírt határidőre benyújtotta és arra a bíráló legalább elégséges (2) érdemjegyet javasolt. Az írásbeli vizsgán a IV. fejezetben és a IV.2. pontban szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított feladatsort kell megoldani. A vizsga feladatsorának IV.2. pontban szereplő szakmai követelmények közül a 2. pontban felsoroltakra kell feladatot tartalmaznia. A szakmai idegen nyelvi tudás mérése egy – a szakma követelményrendszeréhez kapcsolódó – cikk, eszközleírás (szoftver vagy hardver) fordítása lehet, melynek keretében nem szószerinti fordítást, hanem a szövegértést és az angol nyelvi szakmai szókincset kell értékelni.

A vizsga feladatsorát az OM adja ki és a jelölt a vizsgán kapja meg.Segédeszköz nem használható.

41


Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelölt bocsátható. A gyakorlati vizsga a szakdolgozat egyéni projekt munkában való elkészítését és megvédését jelenti.A szakdolgozat megvédésére a szóbeli vizsga napján, a szóbeli vizsga megkezdése előtt kerül sor.A szakdolgozat megvédése során a jelölt maximum 20 perc időtartamban bemutatja a szakdolgozat elkészítését és eredményeit. Segédeszközként – a prezentációhoz – számítógép, írásvetítő használható.Szakdolgozatot a képző intézményhez, a képző intézmény által jóváhagyott témában, a képzés befejezését követő két éven belül lehet benyújtani. A szakdolgozat elkészítése során a jelölt bizonyságot tesz arról, hogy a képzés során megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteit egy konkrét információrendszer megtervezése, valamint annak dokumentálása révén képes alkalmazni.

A szakdolgozat témáját a képző intézmény hagyja jóvá. A jelölt a tervezett vizsgaidőpont előtt négy hónappal benyújtja a szakdolgozatra vonatkozó témavázlatot. Az oktatási intézmény által kijelölt oktató a témavázlatot írásban jóváhagyja, a téma színvonalának, a feladat összetettségének és a kidolgozáshoz szükséges hardver és szoftver eszközök figyelembevételével.


Szóbeli vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelölt bocsátható. A szóbeli vizsgán a IV. fejezetben és a IV.2. pontban szereplő szakmai követelmények figyelembe vételével összeállított tételek alapján kell vizsgázni. A vizsga tételsorát a képző intézmény állítja össze.A tételsort egy hónappal a vizsga időpontja előtt ismertetni kell a jelöltekkel, hogy a tételek ismeretében megfelelően felkészülhessenek.A jelöltek a vizsgán két tételt húznak az alábbiak szerint:

─ A. Tétel: a 2.2, 2.3, 2.5, 2.4, 2.7, 2.8, 2.12 részekben szereplő követelmények alapján összeállított tételsorból

─ B. Tétel: a 2.9, 2.10, 3. és 4. részekben szereplő követelmények alapján összeállított tételsorból

A jelölteknek a vizsgára való felkészüléshez 20 perc időt kell biztosítani.Segédeszköz nem használható.


Ha a jelölt a gyakorlati vizsga időpontját megelőzően sikeres írásbeli vizsgát tett és a vizsga letétele óta az írásbeli vizsga követelményei nem változtak, akkor az írásbeli vizsga alól fel kell menteni és az írásbeli vizsga érdemjegyét a korábbi írásbeli vizsga érdemjegyével azonosan kell megállapítani.

Ha a jelölt a szóbeli vizsga időpontját megelőzően sikeres gyakorlati vizsgát tett és közben a gyakorlati vizsga követelményei nem változtak, akkor a gyakorlati vizsga alól fel kell menteni és a gyakorlati vizsga érdemjegyét a korábbi gyakorlati vizsga érdemjegyével azonosan kell megállapítani.Ha a jelölt a szakmai vizsga időpontját megelőzően sikeres köztes vizsgát tett az írásbeli vagy a szóbeli vizsgarészek tantárgyaiból, azt a szakmai vizsgáztatás általános szabályiról és eljárási rendjéről szóló OM rendelet szerint hitelt érdemlően igazolja, és a köztes vizsgák letétele óta a tantárgyak követelményei nem változtak, akkor a szakmai vizsgán az írásbeli, vagy a szóbeli vizsgarészeken az adott tantárgyakból fel kell menteni és a köztes vizsga érdemjegyét kell figyelembe venni a szakmai vizsga értékelése során.


42


Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsga elégséges (2) értékeléséhez valamennyi feladat megoldásában legalább 40%-os, teljesítmény szükséges.

A szóbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni.A szóbeli vizsgán belül mindét tételre vonatkozóan külön érdemjegyet kell adni. A vizsga elégséges (2) értékeléséhez mindkét tételre legalább elégséges (2) érdemjegyet kell kapnia a jelöltnek. A vizsga érdemjegyét a két tételre kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgán és a szóbeli vizsgán a tételekre kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. A szakmai elméleti vizsga elégséges (2) értékeléséhez az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen is legalább elégséges (2) érdemjegyet kell kapnia a jelöltnek.


A gyakorlati vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni.A vizsga érdemjegyét a bíráló által a szakdolgozatra javasolt érdemjegy, valamint a szakdolgozat megvédése során kapott érdemjegy alapján kell meghatározni.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgán kapott érdemjeggyel azonosan kell meghatározni.


Sikeres a szakmai vizsga, ha a jelölt az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgán is legalább elégséges (2) érdemjegyet kapott, ellenkező esetben a szakmai vizsga sikertelen. A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga – a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint – legfeljebb két éven belül ismételhető meg.

43

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 5. sorszáma szerinti Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 52 4641 052. A szakképesítés megnevezése: Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető3. Hozzárendelt FEOR szám: 31314. Szakképzési évfolyamok száma: 15. Képzési idő, maximális óraszám: 12006. Elmélet aránya: 40%7. Gyakorlat aránya: 60%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat─ Iskolai előképzettség: érettségi ─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: -3. Szakmai alapképzés időtartama: -4. Szintvizsga: -




3131 Számítógép-hálózat-üzemeltető


Az Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető szakképesítéssel rendelkező szakember irányítás nélkül, önállóan megtervez, telepít, üzemeltet és karbantart kisméretű (tipikusan 100 végpont alatti), lokális (LAN), nagytávolságú (WAN) és behívásos (dial-up) informatikai hálózatokat a cégek vagy intézmények igényeinek megfelelően.

LAN/WAN hálózatok kábelezését végzi: Kábelezési nyomvonalat tervez; kábeleket kiválaszt; kábeleket fektet; kábelezési dokumentációkat készít. LAN eszközöket telepít: LAN eszközöket elhelyez, telepít; kábelezést csatlakoztat; LAN eszközöket konfigurál; LAN-t diagnosztizál; LAN konfigurációt ment.WAN eszközöket telepít: WAN eszközöket elhelyez, telepít; kábelezést csatlakoztat; WAN eszközöket konfigurál; WAN-t diagnosztizál; WAN konfigurációt ment.LAN/WAN minősítést végez mérésekkel:

44

Átviteli közegeket műszerrel minősít; sávszélességet mér LAN-on LAN eszközzel; sávszélességet mér WAN-on WAN eszközzel; útvonalat ellenőriz.LAN/WAN hálózatokat üzemeltet és felügyel:Felügyelő szoftverre javaslatot tesz; forgalmi adatokat ellenőriz; forgalmi adatokat rögzít és dokumentál; LAN/WAN eszközök szoftvereit frissíti; szoftverfrissítés járulékos feladatait elvégzi; jelent a vezetés felé; kapcsolatot tart a szolgáltatókkal; igényeket mér fel a rendszergazda információi alapján.LAN/WAN dokumentálást végez: Fizikai topológiát dokumentál; logikai felépítést dokumentál; OSI 3. réteg szerinti címzést dokumentál; LAN/WAN eszközök szoftverfrissítését dokumentálja; hálózati hibanaplót vezet; naprakészen tartja a dokumentációt. LAN/WAN hibaelhárítást végez: Hibát behatárol indikálás alapján; hibát behatárol mérés alapján; átmeneti megoldást biztosít; LAN/WAN eszközöket újra konfigurál; végrehajtja az üzemeltetési utasítás vonatkozó részeit; szolgáltatókkal kommunikál; technikai támogatást kér. LAN/WAN hálózatokat módosít:LAN és WAN kapacitást tervez; távközlési technológiát választ; LAN eszközre javaslatot tesz; WAN eszközre javaslatot tesz; módosításhoz szükséges teszteket végez; LAN/WAN eszközöket átkonfigurál. LAN/WAN adatvédelmet biztosít:Jogosultságokat konfigurál; belső és külső illetéktelen adathozzáférést detektál; LAN/WAN forgalomszűrést konfigurál; forgalomszűrést ellenőriz.



33 5224 01 Távközlésihálózat-építő33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)52 4641 03 Számítástechnikai szoftver-üzemeltető54 4641 03 Informatikus (a tevékenység megjelölésével)55 5423 02 Műszaki informatikai mérnökasszisztens



1. LAN/WAN hálózatok kábelezésének végzése

A szakember legyen képes─ kábelezési nyomvonalat tervezni

═ meghatározni a kábelnyomvonal fogalmát,═ ismertetni a kábelnyomvonal kialakításának meghatározó tényezőit,═ felsorolni a nyomvonal-kialakítás módozatait,═ megfogalmazni az optimális nyomvonal alapvető jellemzőit,═ megtervezni az igények és adottságok szerinti optimális nyomvonalat,═ értelmezni, kiegészíteni és továbbfejleszteni kész (mások által előállított) dokumentációkat,═ értelmezni az épületkábelezési szabványokat,═ alkalmazni a kábelezési dokumentációk megjelenítésére és szerkesztésére szolgáló

programokat,═ alkalmazni az épületkábelezési szabványokat,═ használni a nyomvonal tervezést támogató programokat,═ kiválasztani a kábelrendező központok (MDF és IDF) optimális helyét,═ megtervezni a kábelrendező központok kialakítását,═ elkészíteni a kábelezés műszaki dokumentációit,

45

─ kábeleket kiválasztani═ bemutatni és összehasonlítani a réz és üvegszál alapú kábelek sajátosságait,═ felsorolni a kábelek műszaki specifikációit,═ értelmezni a kábeljellemzőket,═ értelmezni a kábelkategóriákat és kábelszabványokat,═ jellemezni a kábeltípusok kiválasztási szempontjait,═ megérteni az életvédelmi földelési rendszer szerepét és megoldásait,═ alkalmazni a kábeltípusok kiválasztási szempontjait a gyakorlatban,═ alkalmazni a kábelkategóriákat és kábelszabványokat,═ felmérni és értékelni egy épület vagy épületegyüttes életvédelmi földelési rendszerének

kialakítását szemrevételezéssel és a dokumentáció alapján,═ összeállítani az egyszintes és többszintes épületek és több épületből álló épületegyüttesek

kábelezési anyagigényeit,═ elkészíteni a kábelezési dokumentációt,

─ kábeleket fektetni═ áttekinteni és értelmezni az épületkábelezés fali- és lengőkábeleinek fektetésére vonatkozó

szabványokat, előírásokat és konvenciókat,═ megérteni a kábelcsatornák kiépítésére és a kábelfektetés gyakorlatára vonatkozó szabályokat,═ ismertetni és összehasonlítani kábelszerelvények szerelési technológiáit,═ jellemezni a kábelinstallálás jelátviteli minőségre gyakorolt hatását,═ elemezni alkotó módon a kábel-elhelyezés és kábelszerelés meghatározó ipari szabványait,═ megtervezni az egyszintes és többszintes épületek és több épületből álló épületegyüttesek

kábelezését,═ lefektetni az épületkábelezés fali- és lengőkábeleit,═ alkalmazni a kábelcsatornák kiépítésére és a kábelfektetés gyakorlatára vonatkozó

szabályokat,═ alkalmazni alkotó módon a kábel-elhelyezés és kábelszerelés meghatározó ipari szabványait,═ célszerűen alkalmazni a kábelfektetés célszerszámait,═ kiépíteni kábelcsatornákat a kábelfektetési szabályok ismerete alapján,═ alkalmazni kábelszerelvények szerelési technológiáit,═ figyelembe venni a kábeldeformációk jelátviteli minőségre gyakorolt hatását,═ figyelembe venni a kábelinstallálás jelátviteli minőségre gyakorolt hatását,

─ kábelezési dokumentációkat elkészíteni═ megérteni és megértetni a kábelezési dokumentáció szerepét és jelentőségét,═ értelmezni és elemezni a kábelezés dokumentációit, ═ jellemezni, összehasonlítani a hagyományos és a számítógépes kábel-dokumentációkészítés

módszereit és eszközeit,═ megérteni és ismertetni a részlegesen vagy teljesen automatizált dokumentációkészítés elvi

alapjait és gyakorlati módszereit,═ kiválasztani a legmegfelelőbb dokumentálási módszert és eszközöket,═ elkészíteni a hálózatok kábelezési dokumentációit,═ önállóan elkészíteni a hagyományos és a számítógépes kábelezési dokumentációt,═ alkalmazni a manuális dokumentációkészítés eszközeit és módszereit,═ elvégezni részlegesen vagy teljesen automatizált dokumentációkészítést.

2. LAN eszközök telepítése

A szakember legyen képes─ LAN eszközöket elhelyezni, telepíteni

═ leírni és megmagyarázni a gépek és berendezések telepítésére és használatára vonatkozó általános és speciális szabályokat, előírásokat és alkalmazkodni azokhoz a kezelés, üzemeltetés és javítás során,

═ kiválasztani a LAN hálózati eszközök optimális telepítési helyét és működési környezetét,

46

═ elemezni és összehasonlítani a LAN szegmentálás különböző lehetőségeit, az ezekből fakadó következményeket,

═ felismerni és megkülönböztetni a LAN szegmentálás eszközeit, azok működési elveit és alkalmazási sajátosságait,

═ jellemezni, elemezni és összehasonlítani a híd, az útvonalválasztó és a kapcsoló használatával kapcsolatos szabályokat,

═ megmagyarázni a LAN hálózati csatolók (NIC) rendeltetését, működését és alkalmazási sajátosságait,

═ önállóan érvényesíteni a gépekre és berendezésekre vonatkozó általános és speciális szabályokat, előírásokat azok kezelése, üzemeltetése és javítása közben,

═ önállóan telepíteni a megtervezett hálózatot az ipari szabványok és eszközleírások rendelkezéseinek szigorú betartásával,

═ kiválasztani a munkahelyek és hálózati szerverek hálózati csatoló kártyáinak (NIC) hardver és szoftver elemeit,

═ installálni és tesztelni a felhasználói munkahelyek és hálózati szerverek hálózati csatoló kártyáinak (NIC) hardver és szoftver elemeit,

═ tervezni, dokumentálni és megvalósítani LAN szegmentálást híd (ak), útvonalválasztó (k) és kapcsoló (k) használatával,

═ kiválasztani és megvalósítani megfelelő erőforrás-megosztási módszert,─ kábelezést csatlakoztatni

═ értelmezni a vonatkozó szabványokat, alkalmazni az előírásokat,═ összehasonlítani a különböző szabvány előírásokat,═ azonosítani a csatlakozó-kiosztásokat,═ megérteni a kábelcsatlakoztatás szabályait,═ megtalálni és azonosítani a kábelezés részegységeit dokumentáció alapján,═ azonosítani az elterjedt csatlakozási felületeket és azok csatlakozóit,═ alkalmazni a kábelcsatlakoztatás szabályait,═ felismerni a szabványos csatlakozó-kiosztásokat,═ biztosan felismerni és alkalmazni az elterjedt kábeltípusok (pl. egyenes, kereszt, konzol)

csatlakozóit és csatlakozó-kiosztásait a gyakorlatban,═ önállóan szerelni a szabványos kábelcsatlakozókat és kábelrendezőket,═ üzembe helyezni és ellenőrizni a kábelszerelvényeket dokumentáció alapján,═ kiválasztani és csatlakoztatni a megfelelő médiakonvertereket rendszerleírás alapján,═ ellenőrizni a csatlakozások korrekt működését,

─ LAN eszközöket konfigurálni═ megmagyarázni a konfigurálás lényegét, ismertetni annak lépéseit, lehetőségeit és korlátait,═ ismertetni a hálózat-felépítés ISO-OSI modelljét,═ jellemezni és szemléltetni az egyes hálózati rétegek rendeltetését és működését,═ megmagyarázni a különböző rétegek címzési megoldásait, alternatíváit és ezek jellemzőit,═ jellemezni a jogosultság-ellenőrzés rendeltetését és tipikus megoldási módszereit,═ elemezni a hálózati protokollok rendeltetését és működését,═ ismertetni a konfigurálás eszközeit és összehasonlítani különféle megoldásait,═ ismertetni az alhálózat fogalmát, a kialakítás szabályait és gyakorlatát,═ ismertetni a LAN hálózati eszközök felépítését, működését és konfigurálási rendszerét,═ ismertetni a VLAN megoldás elvét és gyakorlatát,═ tervezni alhálózatokat és meghatározni az ezzel kapcsolatos címtartományokat,═ kiválasztani, konfigurálni és tesztelni a hálózatban alkalmazott interfészeket rendszerterv

alapján,═ konfigurálni a hálózati kapcsolathoz szükséges meghajtó szoftvereket rendszerterv alapján,═ kialakítani közvetlen gép-gép kapcsolatot, beállítani jogosultság-ellenőrzést, ═ megvalósítani közvetlen gép-gép kapcsolatot alkalmazó osztott erőforrás-használatot, ═ ellenőrizni, beállítani, törölni, módosítani jogosultságokat,═ installálni, konfigurálni és tesztelni a szükséges funkciók szerinti protokollokat, az ISO-OSI

rétegfunkciók figyelembevételével,

47

═ önállóan kialakítani és beállítani a hálózat IP címzési rendszerét, kiterjeszteni az IP címosztályok hálózati címterét, alhálózatokat és az alkalmazásukhoz szükséges címzési rendszereket,

═ konfigurálni a hálózati eszközöket IOS kezelőfelületen keresztül,═ konfigurálni kapcsoló-egységeket a Switch Management Consol alkalmazásával (IP cím,

portjellemzők, csomagkezelési üzemmódok),═ konfigurálni egy és több kapcsolóból álló VLAN rendszereket,

─ LAN-t diagnosztizálni LED-ek alapján═ megkülönböztetni hálózati aktív eszközök tipikus üzemi állapotait,═ bemutatni a hálózati aktív eszközök állapotváltozásait kiváltó okokat,═ értelmezni az állapotváltások folyamatát,═ értelmezni a hálózati aktív eszközök állapotkijelző szervei által megjelenített információt, ═ jellemezni a hálózat forgalmi viszonyait meghatározó tényezőket,═ diagnosztizálni a hálózatban alkalmazott aktív eszközök állapotát LED kijelzők segítségével,═ diagnosztizálni a hálózati csatolókártyák állapotát LED kijelzők segítségével, ═ azonosítani a csatlakozási felületekhez kapcsolódó kábelek bekötési (huzaltérkép) hibáit,═ diagnosztizálni az aktív hálózati eszközök interfészeinek működőképességét, ill. ennek

ellenkezőjét,═ azonosítani az ütközéseket,═ azonosítani a hálózat extrém forgalmi viszonyait,

─ LAN-t diagnosztizálni LAN eszköz szoftverével═ megkülönböztetni a hálózati aktív eszközök állapotait,═ megérteni a hálózati aktív eszközök állapotváltozásait kiváltó okokat, értelmezni az

állapotváltások folyamatát,═ megérteni a hálózati aktív eszközök állapotváltozásainak lekérdezésére használható szoftver

eszközök szolgáltatásait, használni a szolgáltatások eléréséhez szükséges kezelői interfészeket és kezelői funkciókat,

═ értelmezni a hálózati aktív eszközök szoftverével megszerezhető információt,═ jellemezni a hálózat forgalmi viszonyait meghatározó tényezőket,═ diagnosztizálni a hálózati interfészek állapotát és elérhetőségét LAN eszköz szoftverével,═ diagnosztizálni az installált protokollok működőképességét és működési jellemzőit,═ diagnosztizálni a címzési rendszer korrekt beállításait,═ diagnosztizálni a hálózati útvonalak működőképességét és átviteli jellemzőit,═ diagnosztizálni a hálózat forgalmi viszonyainak alakulását,═ diagnosztizálni a biztonsági beállítások működőképességét és hatékonyságát,

─ LAN konfigurációt menteni═ alkalmazás szempontjából legelőnyösebb protokollt vagy protokollokat és enkapszulációt,═ telepíteni útvonalválasztók modemen keresztüli behívásos elérését megvalósító rendszert,═ beállítani a biztonsági elvárásoknak megfelelő autentikálási módszert,═ kábelezést csatlakoztatni═ megérteni az elterjedt WAN csatlakozási felületek működési elveit, komponenseit és

szabványait,═ megérteni és összehasonlítani a DCE és DTE rendszerkomponensek rendeltetését,

működési sajátosságait,═ ismertetni és összehasonlítani a MODEM, a távközlési koncentrátor és a CSU/DSU

berendezések funkcióit, működési elveit megérteni a konfigurálási információtárolási, mentési és visszaállítási lehetőségei teljes körét,

═ megérteni a konfigurációs információ betöltési mechanizmusait és a betöltési folyamat egészét,

═ összehasonlítani a különböző konfiguráció-mentési megoldásokat, kiválasztani az adott célra leginkább megfelelő megoldást,

═ elkészíteni az aktív hálózati eszközök működési jellemzőit meghatározó konfigurációs állományról biztonsági és az újraindításkor használható archivált példányt,

48

═ elmenteni az archivált konfigurációs állományt az erre a célra szolgáló speciális tároló pl. Flash memória, vagy TFTP szerver, illetve helyi háttértároló állományaként,

═ elvégezni Flash memória és TFTP-szerver üzembe helyezést és ellenőrzést,═ elmenteni a szerverek és munkaállomások konfigurációs beállításait az alkalmazott

számítógépnek és az azon futó operációs rendszernek megfelelő módon.

3. WAN eszközök telepítése

A szakember legyen képes─ WAN eszközöket elhelyezni, telepíteni

═ leírni és megmagyarázni a gépek és berendezések telepítésére és használatára vonatkozó általános és speciális szabályokat, előírásokat és alkalmazkodni azokhoz a kezelés, üzemeltetés és javítás során,

═ kiválasztani a WAN hálózati eszközök optimális telepítési helyét és működési környezetét,═ ismertetni a tápellátási problémák megelőzésére szolgáló elveket, módszereket és

eszközöket,═ elemezni és összehasonlítani a különböző WAN hálózati eszközök interfész és

kábelszerelvény megoldási lehetőségeit,═ felismerni és megkülönböztetni a WAN eszközöket, azok működési elveit és alkalmazási

sajátosságait,═ elemezni különböző WAN megoldások használatával kapcsolatos szabályokat,═ kiválasztani a biztonsági elvárásoknak megfelelő autentikálási módszert,═ betartani és érvényesíteni a gépekre és berendezésekre vonatkozó általános és speciális

szabályokat és előírásokat azok kezelése, üzemeltetése és javítása közben,═ kiválasztani és önállóan telepíteni rendszerterv alapján és a nagytávolságú hálózatot

megvalósító eszközök funkcióinak, működési elveinek és konfigurálási lehetőségeinek ismerete alapján az adott célnak legmegfelelőbb eszközöket,

═ biztosítani a zavartalan tápellátás feltételeit,═ önállóan telepíteni a hálózat WAN eszközeit az ipari szabványok és eszközleírások

rendelkezéseinek szigorú betartásával,═ kiválasztani, installálni a hálózati protokollok ismerete alapján az és jellemzőit,═ felismerni a kommunikációs szolgáltató és a felhasználó közötti műszaki (telepítési és

üzemeltetési) megállapodás általános és konkrét specifikációit és előírásait,═ biztosan felismerni az elterjedt WAN kábeltípusokat és az ezekhez tartozó csatlakozókat,═ kiválasztani rendszerleírás alapján a megfelelő médiakonvertereket,═ alkalmazni az elterjedt WAN csatlakozási felületek működési elveit, komponenseit és

szabványait,═ alkalmazni a kommunikációs szolgáltató és a felhasználó közötti műszaki (telepítési és

üzemeltetési) megállapodás általános és konkrét specifikációit és előírásait,═ alkalmazni a MODEM, a távközlési koncentrátor és a CSU/DSU berendezések funkcióit,

működési elveit és jellemzőit,═ alkalmazni az elterjedt WAN kábeltípusokat és az ezekhez tartozó csatlakozókat,═ azonosítani a kábeleket (kábeltípusokat) és szerelvényeiket,═ ellenőrizni a kábelbekötéseket,═ telepíteni WAN készülékeket, elhelyezni, csatlakoztatni a szükséges kábelszerelvényeket,

─ WAN eszközöket konfigurálni═ megmagyarázni a konfigurálás lényegét, leírni és értelmezni annak lépéseit, lehetőségeit és

korlátait,═ ismertetni a hálózatfelépítés ISO-OSI modelljét,═ elemezni a WAN enkapszulációs megoldásokat,═ jellemezni és szemléltetni az egyes hálózati rétegek rendeltetését és működését,═ ismertetni a különböző rétegek címzési megoldásait, alternatíváit és ezek jellemzőit,═ ismertetni a jogosultság ellenőrzés rendeltetését és összehasonlítani tipikus megoldási

módszereit,

49

═ elemezni a hálózati protokollok rendeltetését és működését,═ ismertetni a WAN rétegek funkcióit és tipikus megoldásait,═ értelmezni a különböző WAN protokollok működését, különböző megoldások jellemzőit,═ ismertetni a WAN eszközök konfigurálási eszközeit és különféle megoldásait,═ ismertetni a hálózatok közötti kapcsolattartásra használható címzési megoldások lényegét és a

tényleges megvalósítás gyakorlatát,═ ismertetni a LAN hálózati eszközök felépítését, működését és konfigurálási rendszerét,═ ismertetni a VLAN megoldás elvét és gyakorlatát,═ alkalmazni a különféle WAN protokollokat,═ önállóan konfigurálni az elkészített rendszertervnek megfelelően a WAN eszközök hardver és

szoftver elemeit (konzol terminál alkalmazásával közvetlenül, modemes kapcsolaton keresztül, Telnet kapcsolat segítségével és TFTP szerver alkalmazásával),

═ optimálisan konfigurálni a MODEM-eket és kezelőszoftvereiket,═ beállítani és ellenőrizni az útvonalválasztók IP címeit,═ létrehozni és beállítani alinterfészeket,═ konfigurálni enkapszulációt és authentikációs módszert,═ konfigurálni protokollokat,═ konfigurálni útvonalválasztók modemen keresztüli behívásos elérését,

─ WAN-t diagnosztizálni LED-ek alapján═ megkülönböztetni a WAN aktív hálózati eszközök állapotait,═ megérteni a WAN aktív hálózati eszközök állapotváltozásait kiváltó okokat, értelmezni az

állapotváltások folyamatát,═ értelmezni a WAN hálózati aktív eszközök állapotkijelző szervei által megjelenített információt,═ jellemezni a hálózat forgalmi viszonyait meghatározó tényezőket,═ meghatározni a hálózatban alkalmazott aktív eszközök állapotát LED kijelzés alapján,═ felismerni a csatlakozási felületekhez kapcsolódó kábelek bekötési (huzaltérkép) hibáit,═ megállapítani az aktív hálózati eszközök interfészeinek működőképességét, ill. ennek az

ellenkezőjét,═ felismerni a hálózat extrém forgalmi viszonyait,

─ WAN-t diagnosztizálni WAN eszköz szoftverével═ megkülönböztetni az aktív WAN hálózati eszközök állapotait,═ megérteni a WAN hálózati aktív eszközök állapotváltozásait kiváltó okokat, értelmezni az

állapotváltások folyamatát,═ megérteni a hálózati aktív eszközök állapotváltozásainak lekérdezésére használható szoftver

eszközök szolgáltatásait, használni a szolgáltatások eléréséhez szükséges kezelői interfészeket és kezelői funkciókat,

═ értelmezni a hálózati aktív eszközök szoftverével megszerezhető információt, ═ jellemezni a hálózat forgalmi viszonyait meghatározó tényezőket,═ diagnosztizálni DTE és DCE oldal állapotát,═ diagnosztizálni a WAN hálózati interfészek állapotát és elérhetőségét,═ diagnosztizálni az installált WAN protokollok működőképességét és működési jellemzőit, ═ diagnosztizálni a címzési rendszer korrekt beállításait,═ diagnosztizálni a WAN vonali átviteli hibák arányát,═ diagnosztizálni a hálózat WAN forgalmi viszonyainak alakulását,═ diagnosztizálni a WAN hálózati útvonalak működőképességét és átviteli jellemzőit, ═ diagnosztizálni a biztonsági beállítások működőképességét és hatékonyságát,═ meghatározni és értékelni a nagytávolságú hálózatok alapvető minőségi jellemzőinek vizsgálati

módszerei ismeretében a fontosabb jellemzőket,─ WAN konfigurációt menteni

═ megérteni a WAN eszközök konfigurálási információi tárolási és mentési lehetőségeinek teljes körét,

═ megérteni a konfigurációs információ betöltési mechanizmusait és a betöltési folyamat egészét,═ összehasonlítani a különböző WAN konfiguráció-mentési megoldásokat, kiválasztani az adott

célra leginkább megfelelő megoldást,

50

═ elkészíteni az aktív WAN hálózati eszközök működési jellemzőit meghatározó konfigurációs állományról biztonsági és az újraindításkor használható archivált példányt,

═ elmenteni az archivált konfigurációs állományt az erre a célra szolgáló speciális tároló, pl. Flash memória, vagy TFTP szerver, illetve helyi háttértároló állományaként.

4. LAN/WAN minősítése mérésekkel

A szakember legyen képes─ átviteli közegeket minősíteni műszerrel

═ megérteni az átviteli közegek minősítésére használt mérési funkciókat és mérési módszereket,═ megérteni és használni az átviteli közegek minősítésére használt mérőeszközök felépítését,

működési elveit és kezelési szabályait,═ kiválasztani az adott mérés elvégzésére leginkább alkalmas mérőműszert, a gazdaságosság

szempontjait is szem előtt tartva,═ alkalmazni az átviteli közegek minősítésére használt mérési funkciókat és mérési módszereket,═ kiválasztani, üzembe helyezni és alkalmazni a mérési funkciók, a mérési módszerek és

mérőeszközök ismeretében az adott célra legmegfelelőbb hardver és szoftver hálózatvizsgáló eszközöket,

═ behatárolni szakadást és rövidzárat egyszerű kézi műszerrel, ═ vizsgálni kábelszegmenseket egyszerű kábelvizsgálók és kábelanalizátorok önálló és

szakszerű alkalmazásával,═ megvizsgálni a kábelszegmensek átviteli jellemzőit kábelanalizátor önálló és szakszerű

alkalmazásával, dokumentálni és értékelni a mérési eredményeket, ═ összevetni és értékelni a mérési eredményeket a szabvány által meghatározott értékekkel, ═ dokumentálni és kiértékelni a mérési eredményeket,

─ sávszélességet mérni LAN-on LAN eszközzel═ meghatározni a sávszélesség fogalmát,═ felsorolni azokat a tényezőket, amelyek a LAN sávszélességet korlátozzák,═ elmagyarázni a LAN sávszélesség-mérés lehetőségeit,═ kiválasztani a LAN sávszélesség-mérés legmegfelelőbb módszerét és eszközét,═ meghatározni az időegységre eső átvitel értékét, célszerűen megválasztott mérőállományok

LAN eszközökkel történő átvitelével és az átvitel folyamatának LAN eszközökkel történő nyomon követésével a különböző környezeti feltételek mellett,

═ vizsgálni LAN hálózatokat protokoll analizátor alkalmazásával,─ sávszélességet mérni WAN-on WAN eszközzel

═ meghatározni a sávszélesség fogalmát,═ felsorolni azokat a tényezőket, amelyek a WAN sávszélességet korlátozzák,═ elmagyarázni a WAN sávszélesség-mérés lehetőségeit,═ kiválasztani a WAN sávszélesség-mérés legmegfelelőbb módszerét és eszközét,═ meghatározni az időegységre eső átviteli értékét, célszerűen megválasztott mérőállományok

WAN eszközökkel történő átvitelével és az átvitel folyamatának WAN eszközökkel történő nyomon követésével a különböző környezeti feltételek mellett,

═ vizsgálni WAN hálózatokat protokoll analizátor alkalmazásával,─ útvonalat ellenőrizni

═ megérteni és ismertetni az ICMP protokoll rendeltetését, működési környezetét és működését,═ alkalmazni az ICMP protokoll rendeltetését, működési környezetét és működését,═ elvégezni a hálózati csomópont logikai cím alapján történő elérhetőségének ellenőrzését,═ értelmezni a kapott eredmény tartalmát teljes körűen,═ elvégezni TCP és nem TCP útvonalak ellenőrzését,

─ sávszélességet mérni,═ meghatározni a sávszélesség fogalmát,═ felsorolni azokat a tényezőket, amelyek a sávszélességet korlátozzák,═ elmagyarázni a sávszélesség-mérés lehetőségeit,═ kiválasztani a sávszélesség-mérés legmegfelelőbb módszerét és eszközét.

51

5. LAN/WAN hálózatok üzemeltetése és felügyelete

A szakember legyen képes─ javaslatot tenni felügyelő szoftverre

═ meghatározni a hálózatfelügyelet fogalmát, rendeltetését, főbb megoldási lehetőségeit,═ megérteni és indokolni a hálózati forgalmi viszonyok pillanatnyi állapotának és hosszabb időre

vonatkozó trendjeinek ismeretéből adódó lehetőségeket,═ elemezni és összehasonlítani a hálózati jellemzők és a forgalmi viszonyok pillanatnyi

állapotának és hosszabb időre vonatkozó trendjeinek meghatározására és nyomon követésére alkalmas fontosabb eszközök és módszerek működési jellemzőit,

═ javaslatot tenni egy az egész hálózatra kiterjedő felügyeleti rendszer kialakítására, a hálózati jellemzők és a forgalmi viszonyok pillanatnyi állapotának és hosszabb időre vonatkozó trendjeinek, valamint ezek nyomon követésére alkalmas eszközök és módszerek ismeretében,

═ ellenőrizni folyamatosan és önállóan a hálózatbiztonsági előírások betartását,═ elemezni önállóan és számítógépes formában a hálózati jellemzők és forgalmi viszonyok

változásait a kiváltó okok és a lehetséges következmények meghatározásával,─ forgalmi adatokat ellenőrizni

═ megérteni és ismertetni a forgalmi viszonyok összetevőit,═ bemutatni a forgalmi viszonyok jellemzőinek meghatározására alkalmas módszereket és

eszközöket,═ leírni a forgalmi viszonyok nyomon követésének jelentőségét,═ kiválasztani a forgalmi viszonyok ellenőrzésére legcélszerűbben használható eszközöket és

módszereket,═ ellenőrizni a hálózat működési paramétereit,═ összegyűjteni és dokumentálni a kapacitás-korrekcióhoz, konfigurációs finomhangoláshoz,

architektúra-korrekcióhoz szükséges adatokat,─ forgalmi adatokat rögzíteni és dokumentálni

═ bemutatni a forgalmi adatok rögzítésének és dokumentálásának jelentőségét,═ bemutatni a forgalmi adatok rögzítésének és dokumentálásának legfontosabb eszközeit és

módszereit,═ menteni háttértárolóra a hálózatfelügyeleti rendszer által begyűjtött adathalmazt megfelelő

formátumban, ═ alkalmazni az archiválás módszereit,═ kiválasztani az adott környezetben optimális archiválási módszert,═ tömöríteni és archiválni a hálózatviselkedést leíró információt fizikailag és logikailag, ═ kiválasztani a legmegfelelőbb megjelenítési formát,

─ LAN/WAN eszközök szoftvereit frissíteni═ rámutatni a szoftverfrissítés okaira,═ megérteni és bemutatni a szoftverfrissítés előnyeit, veszélyeit és ezekből adódó megoldási

módszereket,═ kiválasztani az adott környezet számára legelőnyösebb szoftverfrissítési módszert,═ bemutatni a szoftververziók azonosítási- és névkonvencióit példán keresztül,═ betölteni az útvonalválasztók IOS szoftverét (flash memóriából, TFTP szerverről vagy ROM-

ból),═ menteni az IOS verziót, szükség esetén új verziót betölteni,═ biztosítani több aktív eszköz esetén az egyidejű frissítés feltételeit,

─ szoftverfrissítés járulékos feladatait elvégezni═ ismertetni a szoftverfrissítés okait, ═ összefoglalni a szoftverfrissítés következményeit,═ megérteni a szoftverfrissítés eredményeként előálló állapotok teljes körét,═ megérteni a szoftverfrissítésről szóló előzetes és utólagos tájékoztatás fontosságát,═ kiválasztani a szoftverfrissítés optimális módját, időpontját és technikáját,

52

═ egyeztetni a szoftverfrissítés részleteit minden érintettel (elsődlegesen a rendszergazdával és felhasználókkal),

═ tudomására hozni az érintetteknek a verzióváltásról szóló tájékoztatást,═ elkészíteni a kapcsolódó dokumentációkat,═ ellenőrizni és dokumentálni a frissítés utáni működést,

─ jelenteni a vezetés felé═ megérteni és jellemezni a vezetéssel való kapcsolattartás indokait és módszereit,═ kiválasztani az adott környezetben optimális kapcsolattartási megoldást,═ megérteni, hogy a hálózattal kapcsolatos információk mely köre az, amely a vezetés döntései

számára leginkább meghatározó,═ kiválasztani a vezetők számára legmegfelelőbb információábrázolási formát,═ összegyűjteni és rendszerezni a hálózattal kapcsolatos, a vezetés számára meghatározó

információkat,═ szerkeszteni, kezelni és alkalmazni a szakma gyakorlásához szükséges hagyományos (papír

alapú) és elektronikus dokumentumokat,═ kiválasztani a legmegfelelőbb dokumentálási formát, ═ kialakítani a lényegre koncentráló szóbeli és írásbeli kapcsolatot,

─ kapcsolatot tartani a szolgáltatókkal═ megérteni és helyesen kezelni a szolgáltatók tevékenységével kapcsolatos speciális

terminológiát,═ azonosítani a szolgáltató és a saját rendszer határait és specifikációit,═ értelmezni szakszerűen és pontosan a szolgáltatásra vonatkozó elvárásokat,

megállapodásokat, garanciákat és reklamációs megoldásokat,═ érdemi (hatékony és célirányos) kapcsolatot teremteni a szolgáltató munkatársaival írásban és

szóban,═ alkalmazni a szolgáltatókkal kapcsolatos speciális terminológiát,═ értékelni és kezelni a szolgáltatás minőségét és egyéb jellemzőit,═ teljesíteni a szolgáltatók berendezéseihez kapcsolódó elvárásokat,═ értékelni a szolgáltatásminősítést számszerűen, ═ értékelni a kétoldalú szerződéses kötelezettségek betartását,

─ igényeket felmérni a rendszergazda információi alapján═ pontosan értelmezni a szakma gyakorlása során a társszakmák szakembereivel való érdemi

megbeszélésekhez a szakterületek általános elveit és szakszerűen használni a terminológiáit,═ számszerűen meghatározni a rendszergazda szemszögéből érzékelhető szolgáltatások

minőségi jellemzőit, optimalizálni a hálózatjellemzőket a teljes rendszer szempontjából,═ hatékonyan közreműködni a felhasználók hálózati vonatkozású képzésének, illetve

továbbképzésének tervezésében és megvalósításában.

6. LAN/WAN dokumentálás végzése

A szakember legyen képes─ fizikai topológiát dokumentálni

═ egyértelműen definiálni a fizikai topológiát és annak jellemzőit,═ bemutatni a fizikai topológia ISO OSI modellben elfoglalt helyét,═ ismertetni a fizikai topológia címzési rendszerét,═ ismertetni a fizikai topológia kialakítását meghatározó tényezőket,═ ismertetni a fizikai topológia dokumentálási szabványait és konvencióit,═ ismertetni a fizikai topológia dokumentálására alkalmazható eszközöket és módszereket,═ önállóan dokumentálni a hálózat fizikai topológia jellemzőit,═ önállóan dokumentálni számítógépes formában az adott igényeknek legmegfelelőbb helyi

hálózati (LAN) technológiát,═ alkalmazni a hálózatok tervezését és dokumentálását támogató szoftver rendszereket,

─ logikai felépítést dokumentálni═ meghatározni a logikai topológiát és annak jellemzőit,

53

═ bemutatni a logikai topológia ISO OSI modellben elfoglalt helyét,═ ismertetni a logikai topológia kialakítását meghatározó tényezőket,═ ismertetni a logikai topológia címzési rendszerét,═ ismertetni a logikai topológia dokumentálási szabványait és konvencióit,═ ismertetni a logikai topológia dokumentálására alkalmazható eszközöket és módszereket,═ önállóan dokumentálni a hálózat logikai topológia jellemzőit,═ alkalmazni a hálózatok tervezését és dokumentálását támogató szoftver rendszereket (pl.

Cisco Config Maker, Cisco Network Designer, NetWizard stb.),═ önállóan dokumentálni számítógépes formában az adott vállalkozás, vállalat vagy intézmény

igényeinek és lehetőségeinek legmegfelelőbb nagytávolságú hálózati (WAN) technológiát és WAN interfészeket, a hálózatok tervezését és dokumentálását támogató szoftver rendszerek alkalmazásával,

─ OSI 3. réteg szerinti címzést dokumentálni═ bemutatni a 3. réteg OSI modellben betöltött szerepét, rendeltetését és alapfunkcióit,═ bemutatni a logikai topológia címzési rendszerét,═ önállóan dokumentálni a hálózat IP címzési rendszerét, kiterjeszteni az IP címosztályok

hálózati címterét, alhálózatokat (subnetting) és az alkalmazásukhoz szükséges címzési rendszereket kialakítani,

═ önállóan dokumentálni a hálózat IPX címzési rendszerét,═ alkalmazni a hálózatok tervezését és dokumentálását támogató szoftver rendszereket (pl.

Cisco Config Maker, Cisco Network Designer, NetWizard stb.),─ LAN/WAN eszközök szoftverfrissítését dokumentálni

═ megérteni a szoftverfrissítés okait, előnyeit és veszélyeit,═ meghatározni a szoftverfrissítés dokumentálásának lényegét,═ megérteni a szoftverfrissítés dokumentálásának jelentőségét, ═ ismertetni a szoftverfrissítés dokumentálásának tipikus módszereit és az ezeket támogató

eszközöket,═ alkalmazni a hálózatok tervezését és dokumentálását támogató szoftver rendszereket (pl.

Cisco Config Maker, Cisco Network Designer, NetWizard stb.),═ önállóan számítógépes formában, az adott vállalkozás, vállalat vagy intézmény igényeinek és

lehetőségeinek legmegfelelőbb ütemezés szerint a verzióváltás adatait rögzíteni,─ hálózati hibanaplót vezetni

═ ismertetni a hibanapló fogalmát, rendeltetését és vezetésének főbb módszereit,═ alkalmazni az adott célra legmegfelelőbb hibadokumentálási rendszert,

─ dokumentációt naprakészen tartani═ értelmezni a naprakészség fogalmát,═ ismertetni a naprakészség elvárásából adódó dokumentálási szabályokat és módszereket,═ önállóan dokumentálni és naprakészen tartani a hálózati topológiát,═ alkalmazni a hálózatok tervezését és dokumentálását támogató szoftver rendszereket (pl.

Cisco Config Maker, Cisco Network Designer, NetWizard stb.),═ önállóan dokumentálni számítógépes formában az adott vállalkozás, vállalat vagy intézmény

igényeinek és lehetőségeinek legmegfelelőbb nagytávolságú hálózati (WAN) technológiát, WAN interfészeket, a hálózatok tervezését és dokumentálását támogató szoftver rendszerek alkalmazásával.

7. LAN/WAN hibaelhárítás végzése

A szakember legyen képes─ hibát behatárolni indikálás alapján

═ ismertetni az indikáció fogalmát, jelentőségét, előnyeit és korlátait,═ bemutatni a hálózati világban legáltalánosabban használt indikátorokat, összefoglalni azok

sajátosságait,═ felismerni a hibahelyzetet a LED kijelzők, szoftver üzenetek alapján, ═ azonosítani és behatárolni a valószínű hibaforrást a LED kijelzők, szoftver üzenetek alapján,

54

═ azonosítani a hibát és annak lehetséges okait,─ hibát behatárolni mérés alapján

═ ismertetni a mérés fogalmát, jelentőségét, előnyeit és hátrányait,═ bemutatni a hálózati világban legáltalánosabban használt mérőeszközökkel, összefoglalni

azok sajátosságait,═ szűkíteni a hibaforrás helyét az indikáció alapján kiválasztott mérőeszközökkel és mérési

módszerekkel végzett mérésekkel,═ pontosan meghatározni a hiba helyét és okát a mérési eredmények alapján végzett

vizsgáló beavatkozásokkal,─ átmeneti megoldást biztosítani

═ ismertetni az átmeneti megoldás fogalmát, jelentőségét, előnyeit és hátrányait,═ összegyűjteni és dokumentálni a hálózati topológia megváltozásakor lehetséges útvonal-

választási problémákat és a megszüntetésükre használható módszereket,═ alkalmazni az adott célra legmegfelelőbb hibaelhárítási eljárást,═ ellátni a meghibásodott egység funkcióját más egységgel (legalább részlegesen),═ helyreállítani a kiesett funkciót tartalék eszköz üzembe-helyezésével legalább részlegesen,

─ LAN/WAN eszközöket újra konfigurálni═ megérteni a konfigurálás lényegét, értelmezni és leírni annak lépéseit, lehetőségeit és korlátjait,═ ismertetni a különböző rétegek címzési megoldásait, alternatíváit és ezek jellemzőit,═ ismertetni a jogosultság ellenőrzés rendeltetését és tipikus megoldási módszereit,═ elemezni a hálózati protokollok rendeltetését és működését,═ megérteni az OSI rétegek funkcióit és tipikus megoldásait,═ értelmezni a különböző protokollok működését, különböző megoldások jellemzőit,═ alkalmazni a különféle protokollokat,═ ismertetni a hálózati eszközök felépítését, működését és konfigurálási rendszerét,═ ismertetni az újrakonfigurálás módszereit,═ kiválasztani az adott környezetben legcélszerűbben alkalmazható újrakonfigurálási módszert,═ alkalmazni az enkapszulációs megoldásokat,═ értelmezni a még nem használt eszközök alap-üzemmódját és az ebből adódó korlátokat,═ elmenteni a módosítani kívánt konfigurációs információt,═ elvégezni az újrakonfigurálás lépéseit,

─ üzemeltetési utasítás vonatkozó részeit végrehajtani═ alkalmazni az üzemeltetési utasítás vonatkozó részeit.═ végrehajtani az üzemeltetési utasítás vonatkozó előírásait,

─ kommunikálni a szolgáltatókkal═ ismertetni a szolgáltatók szakmai felelősségi körét és az ezzel kapcsolatos műszaki

kérdéseket,═ ismertetni a szolgáltatók hibakezelési konvencióit és eljárásait,═ megfogalmazni a hibahelyzeteket pontosan és szakszerűen, ═ elkészíteni jelentéseket és beavatkozási kérelmeket, ═ érdemben együttműködni a szolgáltatók szakembereivel,

─ technikai támogatást kérni═ ismertetni a szolgáltatók hibakezelési konvencióit és eljárásait,═ megfogalmazni a hibahelyzeteket pontosan és szakszerűen, ═ elkészíteni szóbeli és írásbeli jelentéseket és beavatkozási kérelmeket.

8. LAN/WAN hálózatok módosítása

A szakember legyen képes─ LAN/WAN kapacitást tervezni

═ értelmezni a hálózati kapacitás fogalmát,═ jellemezni a hálózati kapacitást minőségi és mennyiségi vonatkozásban,═ ismertetni a kapacitástervezéshez kiinduló adatként használható információk körét és azok

megszerzési lehetőségeit,

55

═ begyűjteni és kiértékelni a rokon szakmák (elsősorban a rendszergazda) pillanatnyi elvárásait és ezek alapján meghatározni a várható növekedés ütemét,

═ meghatározni az elvárásokból a szükséges hálózati kapacitásértékeket,═ meghatározni a technológiai fejlődés által produkált várható igénynövekedést,

─ távközlési technológiát választani═ elemezni és ár-teljesítmény összehasonlítást készíteni a rendelkezésre álló hálózati

technológiák vonatkozásában,═ ismertetni több jellemző egyidejű összehasonlítására és számszerű értékelésére alkalmas

kiválasztási módszert,═ kiválasztani az igényekhez optimálisan illeszkedő kapacitásbővítési architektúrát, technológiát

és eszközöket,═ használni több jellemző egyidejű összehasonlítására és számszerű értékelésére alkalmas

kiválasztási módszert.═ kiválasztani az optimális megoldást az elérhető technológiák ár/teljesítmény jellemzői, valamint

az igények alapján, ═ mérlegelni az üzemeltetési költségek hosszabb távon jelentkező hatását,═ figyelembe venni a már üzemelő (meglévő) technológiával történő illeszkedés kérdését,

─ javaslatot tenni LAN eszközökre═ elemezni és ár-teljesítmény összehasonlítást készíteni a rendelkezésre álló LAN hálózati

technológiák vonatkozásában,═ használni több jellemző egyidejű összehasonlítására és számszerű értékelésére alkalmas

kiválasztási módszert,═ figyelembe venni az aktuális LAN trendeket,═ kiválasztani az optimális megoldást az elérhető LAN eszközök ár/teljesítmény jellemzői,

valamint az igények alapján, ═ mérlegelni az üzemeltetési költségek hosszabb távon jelentkező hatását,═ figyelembe venni a már üzemelő régebbi LAN eszközökhöz történő illeszkedés kérdését,

─ javaslatot tenni WAN eszközökre═ elemezni és ár-teljesítmény összehasonlítást készíteni a rendelkezésre álló WAN hálózati

technológiák vonatkozásában,═ használni több jellemző egyidejű összehasonlítására és számszerű értékelésére alkalmas

kiválasztási módszert, ═ figyelembe venni az aktuális WAN trendeket,═ kiválasztani az optimális megoldást az elérhető WAN eszközök ár/teljesítmény jellemzői,

valamint az igények alapján, ═ mérlegelni az üzemeltetési költségek hosszabb távon jelentkező hatását, ═ figyelembe venni a már üzemelő régebbi eszközökhöz történő illeszkedés kérdését,

─ módosításhoz szükséges teszteket elvégezni═ kiválasztani azokat a mérési, tesztelési módszereket, amelyek alapján a módosítások

előkészíthetők, majd a módosítás eredménye ellenőrizhető,═ megtervezni egy olyan vizsgáló eljárást a hálózat architektúrája és az igények alapján,

amelynek során a módosított hálózat a jövőbeli terhelési viszonyok közötti forgalmat bonyolít,═ kiértékelni a kísérlet eredményeit és ennek alapján korrigálni a módosítási terveket,═ megfelelő teszteléssel ellenőrizni az eredményt a módosítást követően,

─ LAN/WAN eszközöket átkonfigurálni═ megérteni a konfigurálás lényegét, ismertetni annak lépéseit, lehetőségeit és korlátait,═ megismerni a hálózati eszközök konfigurációs lehetőségeit és ezek teljesítményjellemzőkre

gyakorolt hatását,═ ismertetni az enkapszulációs megoldásokat,═ ismertetni a különböző rétegek címzési megoldásait, alternatíváit és ezek jellemzőit,═ ismertetni a jogosultság ellenőrzés rendeltetését és tipikus megoldási módszereit,═ elemezni a hálózati protokollok rendeltetését és működését,═ értelmezni a különböző protokollok működését, különböző megoldások jellemzőit,═ ismertetni a hálózati eszközök felépítését, működését és konfigurálási rendszerét,

56

═ ismertetni az újrakonfigurálás módszereit,═ kiválasztani az adott környezetben legcélszerűbben alkalmazható újrakonfigurálási módszert,═ alkalmazni az enkapszulációs megoldásokat,═ megvalósítani a meglévő hálózati eszközök részleges vagy teljes konfigurációmódosítását.

9. LAN/WAN adatvédelem biztosítása

A szakember legyen képes ─ jogosultságokat konfigurálni

═ ismertetni az adatbiztonság fogalmát, ═ ismertetni az adatbiztonság jelentőségét,═ ismertetni a veszélyforrásokat és támadási lehetőségeket,═ ismertetni az alapvető és általános adatvédelmi elveket, módszereket és technológiákat,═ kiválasztani, installálni és alkalmazni a biztonsági és adatvédelmi elvek, módszerek és

technológiák ismeretében az adott célra legmegfelelőbb eszközöket,═ megvalósítani az adatbiztonsági elvárásokat az útvonalválasztók által kínált lehetőségek teljes

körének kihasználásával, jogosultság-ellenőrzésen alapulva,═ tesztelni a konfigurációval beállított jogosultsági megoldásokat,

─ belső és külső illetéktelen adathozzáférést detektálni═ meghatározni az illetéktelen adathozzáférés fogalmát,═ ismertetni a külső és belső illetéktelen adathozzáférés fogalmát, módszereit és technikáját,═ ismertetni az illetéktelen adathozzáférés következményeit,═ ismertetni az illetéktelen adathozzáférés detektálási lehetőségeit,═ üzem behelyezni az illetéktelen hozzáférési kísérleteket jelző eszközöket,═ konfigurálni az illetéktelen hozzáférési kísérleteket jelző eszközöket megfelelően, ═ kiértékelni a begyűjtött „log” adatokat, ═ javaslatot tenni a tapasztalatok alapján új, hatékonyabb, célirányos megoldásokra,

─ LAN/WAN forgalomszűrést konfigurálni═ meghatározni a forgalomszűrés fogalmát,═ bemutatni a forgalomszűrés általános elveit és módszereit,═ ismertetni a forgalomszűrés konkrét ACL megoldási technikáját és annak alkalmazási

lehetőségeit,═ ismertetni a hálózati eszközök által biztosított különböző szintű és különböző

mechanizmusokon alapuló szűrési lehetőségeket,═ összehasonlítani a különböző megoldási technikákat,═ konfigurálni az ACL-t,═ kihasználni a szűrés konfigurációs lehetőségeit teljes körűen, ═ beállítani az adott szűrési feladatokhoz legalkalmasabb konfigurációt,═ LAN/WAN forgalomszűrést ellenőrizni,═ összefoglalni és rendszerezni a tesztelés általános elvárásait, módszereit és technikáit,═ bemutatni a forgalomszűrés tesztelésének speciális elvárásait,═ beilleszkedni az illetéktelen behatolást megkísérlő logikai rendszerébe,═ felismerni az üzem behelyezett forgalomszűrési megoldás alapján a szűrő mechanizmus

ellenőrzésére legalkalmasabb tesztelési módszert és eszközöket,═ kiválasztani vagy kidolgozni az alkalmazott szűrési mechanizmushoz és konfigurációhoz

illeszkedő hatékony tesztelési eljárást,═ beállítani a tesztelés feltételeit és nyomon követni az eredményt szoftver vagy/és hardver

eszközökkel,═ elvégezni teljes körű ellenőrző vizsgálatot.



57

A IV. fejezetben foglalt szakmai követelmények megfelelő szintű teljesítésének igazolása (pl. képzési idő).




Az írásbeli vizsga tantárgyai a IV. fejezetben felsorolt feladatcsoportokhoz kapcsolódó tantárgyak. Az írásbeli vizsga feladatsorát a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével kell összeállítani.



A gyakorlati vizsga tantárgyai a következő feladatokhoz kapcsolódó tantárgyak:

─ LAN hálózatok kiépítése, konfigurálása (gyakorlatban, illetve szimulált környezetben)─ WAN hálózatok kiépítése, konfigurálása (gyakorlatban, illetve szimulált környezetben)─ Komplex hibaelhárítás



A szóbeli vizsga tantárgyai a IV. fejezetben felsorolt feladatcsoportokhoz kapcsolódó tantárgyak. A szóbeli vizsga feladatsorát a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított tételsorok alapján kell tenni.

A szóbeli vizsga minden tétele két (A-B) részből áll.─ Az „A” rész tantárgyai megegyeznek az írásbeli vizsga tantárgyaival.─ A „B” rész egy LAN/WAN terv elemző bemutatása.

A vizsga időtartama feleletenként: 20 perc

A vizsgázó számára 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.



Az írásbeli vizsgán a IV. fejezetben szereplő követelmények és az V. 2. pontban szereplő tantárgyak alapján összeállított komplex teszt-feladatsort kell megoldani a vizsgázónak. A vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki, és a jelölt a vizsgán kapja meg.



Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett vizsgázó bocsátható. A gyakorlati vizsga munkafeladatait a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények és az V. 2. pontban szereplő tantárgyak

58

figyelembevételével a vizsgaszervező intézmény állítja össze, melyeket előzetesen jóvá kell hagyatni a vizsgabizottság elnökével. A vizsga feladatsorát a jelölt a vizsgán kapja meg. A vizsgán segédeszköz nem használható.


Szóbeli vizsgára csak a sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett vizsgázó bocsátható. A szóbeli vizsgán a tételsor A részét a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények és az V. 2. pontban szereplő tantárgyak figyelembevételével kell elkészíteni, míg a B részéhez kidolgozott LAN/WAN terveket kell biztosítani.

A szóbeli tételeket szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki!



A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételeit a szakmai vizsgáztatás általános szabályiról és eljárási rendjéről szóló OM rendelet határozza meg.Felmentést kaphat a vizsgázó azokból a vizsgarészekből, amelyekből hiteles dokumentumokkal igazoltan, korábban sikeres vizsgát tett.



Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsga elégséges (2) értékeléséhez legalább 40%-os teljesítmény szükséges.

A szóbeli vizsgán a tételsorból kihúzott kérdésekre adott feleletet alapján (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgák átlaga alapján kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vizsgarészből elégtelen érdemjegyet kapott.


A szakmai gyakorlati vizsgarészt egy (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni. A szakmai vizsga értékelése

Sikeres a szakmai vizsga, ha a jelölt szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból is legalább elégséges (2) osztályzatot kapott; ellenkező esetben a szakmai vizsga sikertelen.A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga – a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint – legfeljebb két éven belül megismételhető.

59

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 6. sorszáma szerinti Informatikai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5223 032. A szakképesítés megnevezése: Informatikai műszerész3. Hozzárendelt FEOR szám: 74494. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: -6. Elmélet aránya: 60 %7. Gyakorlat aránya: 40 %


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -





7449 Egyéb villamossági szerelők, műszerészek


Az informatikai műszerész feladata az ipari, technológiai és ügyviteli területen alkalmazott informatikai eszközök és rendszerek kiépítése, működtetése, karbantartása, szervizelése és a felsorolt feladatokhoz kapcsolódó szoftveres tevékenység ellátása.A tevékenysége keretein belül az informatikai műszerész:

1. telepíti az egyedi informatikai eszközöket,2. kiépíti a számítógépes hálózatokat,3. elvégzi a számítógépek és rendszerek szoftveres konfigurálását,4. működteti, felügyeli a hardver és szoftver apparátust,5. kiválasztja az adott feladathoz szükséges alkalmazói szoftvereket,6. részt vesz a számítógépes vezérlést, illetve szabályozást tartalmazó rendszerek kiépítésében,

üzemeltetésében,7. részt vesz az analóg és digitális áramkörök és informatikai rendszerek tervezésének

előkészítésében, műszaki dokumentációjának elkészítésében,

60

8. behatárolja az informatikai eszközök, a vezérlési és szabályozási rendszerek, az analóg és digitális áramkörök hibáit, és részt vesz a hibák kijavításában.



51 5223 10 Számítástechnikai műszerész52 5423 02 Ipari elektronikai technikus52 5423 03 Ipari informatikai technikus52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus54 4641 03 Informatikus (Műszaki informatikus)



1. Analóg áramkörök és rendszerek építése, karbantartása és javítása

A szakember legyen képes analóg áramköröket építeni technológiai ismeretei alapján, analóg áramkörök és rendszerek működését elemezni elektrotechnikai és elektronikai ismeretei

alapján, analóg áramkörökben és rendszerekben hibát keresni műszer- és méréstechnikai ismeretei

alapján, analóg áramköröket és rendszereket üzembe helyezni műszaki dokumentáció alapján, analóg áramköröket, műszereket, szabályozási rendszereket üzemeltetni, mechanikai alkatrészeket szerelni,

2. Digitális áramkörök és rendszerek építése, karbantartása és javítása

A szakember legyen képes─ digitális áramköri egységeket rendszerré építeni technológiai ismeretei alapján,─ digitális áramkörök működését elemezni elektronikai ismeretei alapján,─ digitális áramkörökben, számítógépekben és perifériákban hibát keresni méréstechnikai

ismeretei alapján,─ egyedi számítógépes munkaállomásokat üzembe helyezni és üzemeltetni,─ számítógép hálózatokat építeni, üzemeltetni, hibaelhárítást végezni,─ számítógépes vezérléseket és szabályozási rendszerek telepítésében, kiépítésében részt venni,

ezeket üzemeltetni és hibafelderítést végezni.

3. Szoftverek telepítése és konfigurálása

61

A szakember legyen képes─ operációs rendszereket telepíteni egyedi munkaállomásokra,─ hálózati operációs rendszereket telepíteni,─ a hardver konfigurációnak és a felhasználói igényeknek megfelelő beállításokat végezni

operációs rendszerekben,─ általános célú felhasználói szoftvereket telepíteni, felhasználói tanácsokat adni,─ speciális ipari szoftvereket telepíteni számítógéppel vezérelt rendszerekben, dokumentáció

alapján,─ adatvédelmi szoftvereket telepíteni és belső adatvédelmi beállításokat végezni.

4. Műszaki dokumentáció készítése és használata

A szakember legyen képes─ áramköri kapcsolási rajzokat értelmezni,─ elektronikai rendszerek rendszerrajzait értelmezni,─ műszaki dokumentáció alapján a rendszert megismerni és üzemeltetni,─ hibabejelentő és munkalapot kitölteni,─ a dokumentáció alapján hardver és szoftver elemeket rendelni,─ áramköri és rendszertechnikai vázlatrajzokat készíteni.

5. Munkajogi, munkavédelmi és környezetvédelmi ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes értelmezni a munkavállalókra vonatkozó legfontosabb munkajogi szabályokat, ellenőrizni az alkalmazásával kapcsolatos iratokat, értelmezni a vállalkozásokkal kapcsolatos legalapvetőbb ismereteket, alkalmazni a szakmára vonatkozó biztonsági, munka- és tűzvédelmi előírásokat. a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetszennyezést csökkentő eljárásokat, módszereket,

alkalmazni,



Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki a IV. pontban meghatározott valamennyi követelményt legalább elégséges szinten teljesítette.




─ Szakmai alapismeretek 120 perc─ Alkalmazott szakmai ismeretek 120 perc


A vizsga tantárgyai a következő feladatokhoz kapcsolódó tantárgyak:

─ Hardver feladat megoldása 180 perc─ Szoftver feladat megoldása 180 perc

62


─ Elektronikai alapismeretek─ Szakmai ismeretek

A vizsgázóknak tantárgyanként egy-egy kérdést (tételt) kell megválaszolniuk.

Egy feleletre fordítható maximális idő: 15 perc



Az írásbeli vizsgán megoldandó feladatok az 1. a 2. és az 5. feladatcsoporthoz tartozó elméleti ismereteket kérik számon:

─ Szakmai alapismeretek═ elektrotechnikai számítások,═ analóg alapáramkörök működése és számítása,═ műszer- és méréstechnikához kapcsolódó elméleti alapfeladatok,═ egyszerű analóg szabályozási, vezérlési feladatok.

─ Alkalmazott szakmai ismeretek═ digitális alapáramkörök működése,═ digitális (kombinációs, szekvenciális és funkcionális) áramkörök analízise,═ adatábrázolási feladatok,═ egyszerű digitális szabályozási, vezérlési feladatok.

A vizsga feladatsorait az IHM központilag adja ki és a jelölt a vizsgán nyomtatott, sokszorosított formában kapja meg.


A gyakorlati feladatokat, a vizsgát szervező intézmény állítja össze, amelyeket előzetesen jóvá kell hagyatni a vizsgabizottság elnökével és a kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal. A gyakorlati vizsga két részből áll:

─ A hardver feladat olyan komplex feladat, amely megoldása során a vizsgázó számot ad az analóg és digitális áramkörök és rendszerek hibakeresésével, mérésével, egyszerűbb hibák javításával, a tevékenység szakszerű dokumentálásával kapcsolatos ismereteiről.

─ A szoftver feladat a helyi adottsághoz igazodó, a 4. feladatcsoporthoz kapcsolódó komplex feladat megoldását tartalmazza.

Valamennyi részfeladathoz pontszámot kell rendelni és meg kell adni a pontszámok osztályzatra történő átváltásának módját is.


A szóbeli vizsgán a központilag összeállított, valamennyi feladatcsoport elméleti ismereteit tartalmazó, tételsorok alapján számolnak be tudásukról a jelöltek. A tételsorok 25-30 tételt tartalmaznak. A szóbeli vizsga két részből áll:

63

─ Az Elektronikai alapismeretek vizsgatárgy tételei az elektrotechnikai, az analóg elektronikai, az analóg méréstechnikai, a szabályozás és vezérléstechnikai, valamint a munkajogi, munkavédelmi, vállalkozási és környezetvédelmi ismereteket kéri számon.

─ A Szakmai ismeretek vizsgatárgy a digitális alapáramkörök, a számítógépek és hálózatok rendszertechnikája, a digitális méréstechnika, a digitális vezérlések, a szoftver ismeretek és a műszaki dokumentáció elméleti ismereteit kéri számon.


A szakmai vizsgán a jelölt azokból a tantárgyakból kaphat felmentést, amelyekből 2 éven belül már sikeres vizsgát tett és ezt hivatalos vizsga dokumentummal igazolni tudja.Felmentést kaphat a vizsga egésze, vagy egyes részei alól –a vizsgabizottság döntése alapján- az a vizsgázó, aki szakmai tanulmányi versenyen elért eredménye alapján erre jogosultságot szerzett.



A vizsgarészek tantárgyait külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen érdemjeggyel kell értékelni a két szóbeli tantárgy érdemjegyének átlagolásával. Kerekíteni a Szakmai ismeretek tantárgy érdemjegye felé kell.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli érdemjegy átlagolásával kell megállapítani, az írásbeli eredménye felé kerekítve. Elégtelen az elméleti vizsga, ha akár a szóbeli, akár az írásbeli eredménye elégtelen.


A gyakorlati feladat egyes részeit pontozni kell. Az érvényes gyakorlati vizsgához mind a szoftver, mind pedig a hardver feladatot, külön-külön, legalább 40 %-os szinten kell teljesíteni.

A szakmai vizsga értékeléseEredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette.A sikertelen szakmai vizsga, a javítóvizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.

64

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 7. sorszáma szerinti Informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 55 4641 012. A szakképesítés megnevezése: Informatikai statisztikus és gazdasági tervező3. Hozzárendelt FEOR száma: 36194. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: –6. Elmélet aránya: 50% 7. Gyakorlat aránya: 50%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat: ─ Iskolai előképzettség: érettségi─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények:3. Szakmai alapképzés időtartama: - 4. Szintvizsga: -




3619 Egyéb gazdasági ügyintézők


Az Informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakképesítéssel rendelkező szakember a gazdasági munkában jelentkező informatikai, statisztikai és gazdasági tervezési feladatok szervezésére, megvalósítására alkalmas elméleti ismeretekkel és gyakorlati készségekkel rendelkezik. Általános feladata a gazdasági, statisztikai és tervezési információk gyűjtése, a vezetői és a felhasználói igények kielégítésére alkalmas adatbázisban történő tárolása és menedzselése, valamint a gazdasági feladatokat ellátó integrált vállalatirányítási információs rendszerek kezelése. Felelőssége, hogy figyelemmel kísérje az információ-technológiai újdonságokat, a felhasználói igények és a meglévő gazdasági – statisztikai - tervezési információs rendszer összhangjának meglétét és szükség szerint tegyen javaslatot a korszerűsítésre, valamint vegyen részt, a változást követő fejlesztésekben.



65

54 4641 02 Információrendszer-szervező52 4641 02 Gazdasági informatikus II. (Gazdasági informatikus)54 4641 01 Gazdasági informatikus I. (Gazdasági informatikus)52 3438 01 Általános gazdasági és statisztikai ügyintéző52 3438 02 Gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző54 3438 02 Statisztikai szervező, elemző




A szakember legyen képes─ használni az Információ Technológia (IT) alapfogalmait,─ a számítógépet professzionális módon kezelni (beleértve a perifériák kezelését is),─ a számítógépes operációs rendszereket felhasználói szinten kezelni,─ a korszerű grafikus szövegszerkesztés műveleteit elvégezni,─ a táblázatkezelő programot használni, a legfontosabb funkciókat alkalmazni,─ az adatbázis kezelő programok karbantartási, lekérdezési funkcióit tudatosan használni,─ prezentációkat készíteni, igényes bemutatókat összeállítani,─ a feladatnak megfelelő, korszerű programokat használni,─ programok segítségével problémákat, feladatokat megoldani,─ programok integrált alkalmazásával komplex feladatokat számítógéppel megoldani,─ különböző kiterjedésű és típusú hálózatokat kezelni,─ levelező rendszert használni,─ dokumentálni és keresni WEB-en.

2. Informatikai szakmai ismeretek

A szakember legyen képes─ az adatbázist tervezni és szervezni,─ adatbázisokat létrehozni és karbantartani,─ adatbázis lekérdezési feladatokat szabványosan megfogalmazni és megoldani,─ az információrendszer elemzésének, tervezésének részfeladatait megvalósítani, egyéni vagy

csoportmunkában,─ projektben dolgozni, problémákat együttműködésben megtervezni és megvalósítani, ─ az adatok fizikai, jogi védelmével kapcsolatos alapelveket és jogszabályokat saját munkájában

érvényesíteni.

3. Az informatika szakismereti alkalmazása

A szakember legyen képes─ gazdasági tervezési feladatokat számítástechnikai eszközökkel megoldani,─ a tervezési, statisztikai feladatok megoldásához a legjobb módszereket és leghatékonyabb

eszközöket megkeresni, ─ adatbázisok tervezésében részt venni, adatbázisokat optimalizálni, konkrét feladatokat

megoldani,

66

─ statisztikai elemzési módszerek és a számítógépes rendszerek alkalmazásával komplex feladatokat megoldani,

─ SQL rendszerben lekérdezéseket megfogalmazni és végrehajtani, konkrét output gazdasági, gazdálkodási információk érdekében,

─ statisztikai elemzéseket elvégezni számítástechnikai eszközökkel,─ számvitelei feladatokat megoldani célszoftver(ek) segítségével.

4. Gazdasági tervezési feladatok ellátása

A szakember legyen képes─ részt venni a szervezet-gazdálkodási, vállalkozási stratégiájának kidolgozásában, ─ elemezni, értékelni a makro környezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket és a

vállalkozás működését befolyásoló szűkebb környezeti tényezőket, azok hatásait,─ közreműködni az üzleti terv kidolgozásában (piackutatás, értékesítési, termelési, költség és

eredményterv elkészítése stb.),─ számításokat végezni, kimutatásokat készíteni az üzleti terv teljesítésének nyomon követéséhez

(termelés, termelékenység, értékesítés, fedezet, jövedelmezőség stb. alakulása).

5. Jogalkalmazás

A szakember legyen képes─ jogi, közjogi és polgári jogi ismereteit alkalmazni feladatai végzésekor, ─ gazdasági jogi feladatok anyagi, jogi felelősség, jótállás, garancia,─ munkája során alkalmazni a szerződésekhez kapcsolódó jogi ismereteit,─ rámutatni a gazdasági élet szereplőinek tisztességtelen piaci magatartására (tisztességtelen

verseny, fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, gazdasági versenyt korlátozó megállapodások, gazdasági erőfölény),

─ bemutatni a vállalkozások (legfontosabb gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozások) alapításához, működtetéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó jogi feltételeket,

─ betartani az adatvédelmi törvény előírásait,─ a Munka Törvénykönyvét alkalmazva értelmezni a munkajogi előírásokkal,─ az adózási alapismeretek és az adózás rendjének ismeretében értelmezni a vállalkozás

adófizetési kötelezettségével és az egyes adók költségvetési kapcsolatát,─ meghatározni a bérek járulékait a hatályos jogszabályok alapján, eligazodni az alapvető

társadalombiztosítási ellátásokban (táppénz, baleseti ellátás, nyugdíj).

6. Statisztikai ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ a statisztika alapfogalmainak ismeretében a feladatai ellátásához szükséges adatokat önállóan

meghatározni, az adatokat összegyűjteni, ─ statisztika számanyagokat összeállítani, rendezni, egyszerűbb statisztikai felvételt megtervezni

és megszervezni, kérdőívet készíteni, kitöltési utasítást összeállítani,─ összegyűjtött adatokat rendszerezni, csoportosítani és összehasonlítani, adatokat sorokba,

táblákba rendezni,─ a munkája során kiszámítani és alkalmazni a gazdasági tevékenység elemzésére használt

legfontosabb statisztikai mutatókat:═ fejlődés, változás vizsgálatánál,═ összetétel, szerkezet vizsgálatánál,═ különböző ellátottsági mutatók mérésénél,═ a termelés és tényezőinek statisztikai jellemzésénél,═ a mikroszféra befektetési vizsgálatánál,═ hatékonysági, jövedelmezőségi mutatók meghatározásánál,═ a költségek vizsgálatánál,

67

─ elemezni üzleti, társadalmi eseményeket és folyamatokat, azok irányzatait, tartós tendenciáit,─ a termelői és a fogyasztói árindexeket számítani, a gyakorlatban alkalmazni,─ számítani a vállalkozások pénzügyi és vagyoni helyzetének, jövedelmezőségének alapmutatóit,

megítélni a vállalkozások vagyoni, gazdálkodási helyzetének erős, illetve gyenge pontjait,─ statisztikai mutatószámok, adatok tartalmát, pontosságát helyesen értelmezni, összefüggéseiket

felismerni,─ a különböző elemzési eszközöket együttesen alkalmazni a gazdasági és társadalmi jelenségek,

folyamatok vizsgálatakor,─ az alkalmazott elemzési eszközökkel kimutatott eredményekből levonható megállapításokat és

következtetéseket szóban vagy írásban önállóan megfogalmazni, szöveges értékelést, elemzést készíteni,

─ a statisztikai következtetésekhez szükséges bizonyos matematikai-statisztika módszereket alkalmazni,

─ áttekinthető, rendezett formában összeállítani a számított mutatók alapján az elemzéseket, a döntést előkészítő értékeléseket,

─ az eredményeket prezentálni,─ ellenőrizni a logikai és a számszerű összefüggések alapján a számítások helyességét, az

adatok pontosságát,─ statisztikai adatforrásokat használni,─ egy statisztikai programcsomagot alkalmazni, számítógépes outputot szakmailag korrekten

értelmezni.

7. Számviteli ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ szabatosan megfogalmazni és alkalmazni a könyvvezetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a

leltár és a mérleg fogalmát, a gazdasági műveleteket, a számlakeret, a vállalati számlarend tartalmát,

─ a számlarend ismeretében szabályosan könyvelni a gazdasági műveleteket, önállóan végzi a könyvvezetést,

─ a számviteli törvény követelményeinek megfelelően könyvelni az általános forgalmi adóval, az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással, az adózással kapcsolatos eseményeket, továbbá a pénzügyi és hitelműveleteket,

─ a költségelszámolási lehetőségeket, az értékesítéssel kapcsolatos elszámolásokat ismerve a számlarendnek megfelelően könyvelni azokat,

─ készletnyilvántartást vezetni, segíteni a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

─ vezetni a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,─ nyilvántartásai alapján határidőre eleget tenni különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,─ vezetni az egyéb analitikus nyilvántartásokat, és az előírásoknak megfelelően alkalmazza

nyomtatványait,─ ismerve az értékelési elveket, az értékelési eljárásokat, közreműködni a leltározásban, a

leltárkészítésben, a zárlati munkákban,─ a beszámolók formáit ismerve közreműködni azok elkészítésében,─ bemutatni az eredmény-megállapítási módszereket.

8. Ügyviteli ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ alkalmazni a korszerű irodatechnikát, az iratelőállító, fotómásoló, adattároló és feldolgozó

eszközöket, elektronikus hírközlő berendezéseket,─ a társalgás, tárgyalás alkalmával helyesen alkalmazni a kommunikáció sajátos eljárási fogásait,

a tárgyalási technikákat,

68

─ az írásbeli kommunikáció során tudatosan használni a hivatali nyelv terminológiai, formai, helyesírási és nyelvhelyességi szabályait,

─ egyszerű ügyiratokat, hivatalos és üzleti levelet önállóan fogalmazni, szerkeszteni az adott időszakban érvényes műszaki irányelvek szabályainak érvényesítésével,

─ a vállalaton/intézményen belül az általánosan használt hírtovábbítási, postázás eszközöket alkalmazni,

─ érvényesíteni az ügyintézés során az adott vállalkozás/intézmény ügyvitelének, ügyiratkezelésének főbb szabályait a személyi és üzleti információk kezelésének sajátosságaira vonatkozó jogszabályi követelményekkel összhangban.

9. Munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása

A szakember legyen képes─ a változó munkaerő piaci lehetőségeket és adottságokat átlátni, elemezni és ahhoz

alkalmazkodni, ─ folyamatos önképzéssel felkészülni és megfelelni a hazai és európai munkaerőpiaci

követelményeknek,─ különböző álláskeresési technikákat alkalmazva sikeresen elhelyezkedni,─ önismereti tesztet kidolgozni,─ a munkaszerződéseket szakszerűen áttekinteni, a munkaköri leírást elemezni.

10. Protokoll és viselkedéskultúra szabályainak betartása

A szakember legyen képes─ megkülönböztetni egymástól a személyiségtípusokat,─ önismereti és önértékelési készségeit fejleszteni, magát önmenedzselni,─ önmaga vállalásával alkalmazkodni a vele kapcsolatban álló emberekhez,─ a másik embert elfogadni, autonómiáját tisztelni,─ eredményesen együttműködni másokkal,─ saját viselkedését felelősen kontrollálni, kritikusan szemlélni,─ kommunikációs készségét és személyes hatékonyságát fejleszteni,─ nyíltan és hitelesen kommunikálni,─ a szakkifejezéseket helyesen használni,─ tudatosan szerkesztett előadást, beszédet, vitaindítót tartani és gondolatait világosan, érthetően

közölni,─ meggyőzően elfogadtatni szakmai álláspontját,─ másik szakmai érvelését figyelembe venni és azt kultúráltan megvitatni,─ megfelelően megválasztani a konfliktuskezelés módjait és technikáit szakmai illetékességének

függvényében,─ közvetíteni a társas kapcsolatok humanista értékeit a helyzetnek megfelelően (tolerancia,

bizalom, megbecsülés, másokra figyelés, nyitottság stb.),─ betartani az általános üzleti szabályokat.




─ a tantervben szereplő tantárgyak tananyagából eredményes vizsgát tett, és így azokból összesen legkevesebb 120 kreditet szerzett,

─ a szakdolgozatát elkészítette, a megadott határidőre és formátumban beadta.

69




Az írásbeli vizsga tantárgyai:

─ Statisztika─ Számviteli ismeretek─ Gazdasági tervezés

Az írásbeli vizsga időtartama:

─ Statisztikai feladat számítógépes megoldása 120 perc─ Számviteli ismeretek számítógépes megoldása 60 perc─ Gazdasági tervezés feladat számítógépes megoldása 60 perc


A gyakorlati vizsga a szakdolgozat megvédéséből áll, melyhez elektronikus prezentációt kell készíteni.A szakdolgozat leadásának határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap.A dolgozatot a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani az előzetes bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek, és a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek.


A szóbeli vizsga megkezdésének feltétele egy megírt és a konzulens valamint a bíráló által elfogadásra javasolt komplex, a szakmai irányultságnak megfelelő témakörbe tartozó szakdolgozat, továbbá a mindhárom témában sikeres (legalább a minimális követelményszint teljesítése) írásbeli vizsga.

A komplex szóbeli tétel vizsgatantárgyai:

─ Informatikai ismeretek (adatbázis tervezés, lekérdezés, információs rendszerek tervezése, szervezési és üzemeltetése)

─ Technikai és jogi adatvédelem, hálózati kommunikáció─ Gazdasági jogi ismeretek─ Gazdasági tervezés─ Számviteli ismeretek, Adózás

A felkészülésre minimum 25 perc, állhat a jelölt rendelkezésére.


3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok, a szint megjelölésével


Az írásbeli vizsgatantárgyakat az alábbi tananyagtartalmakkal a IV. fejezetben megjelölt szinten kell számon kérni.

Statisztika

70

A Statisztika általános kérdései─ fogalma, történeti áttekintés, kapcsolat más tudományokkal,─ adatok forrásai, kiadványai, jogi forrásai,─ alapfogalmak (sokaság, ismérv, fajtái, csoportosítás, osztályozás),─ információsűrítés egyszerű eszközei,═ statisztikai sorok,═ statisztikai táblák fajtái, szerkesztése,═ grafikus ábrázolás általános típusai,═ a szemléltetés szerepe.

Viszonyszámok─ fogalma, típusai

═ időbeli viszonyszámok,═ térbeli összehasonlító viszonyszámok,═ megoszlási viszonyszámok,═ koordinációs viszonyszámok,═ intenzitási viszonyszámok és fajtái,

─ viszonyszámok közötti kapcsolat, ábrázolási módok.

Mennyiségi sorok elemzése

─ gyakorisági sorok, ábrázolásuk (pl. hisztogram, korfa stb.),─ koncentráció elemzése, jelentősége a statisztika egyes ágaiban,─ középértékek

═ helyzeti (módusz, medián),═ számított (számtani átlag, harmonikus átlag, négyzetes átlag, mértani átlag),

─ szóródás fogalma, mutatószámai (terjedelem, szórás, relatív szórás).

Idősorok elemzése középértékekkel─ átlagos, relatív, abszolút változás,─ átlagszámítás állapot, tartamidősorból,─ mozgóátlagolás,─ idősorokból becslés.

Standardizálás (összetett intenzitási viszonyszámok, főátlagok összehasonlítása standardizálással)─ különbségképzés,─ indexszámítás (módszer, felhasználási terület, elemzések).

Ismérvek közötti sztochasztikus kapcsolat─ asszociáció,─ vegyes kapcsolat,─ korreláció.

Statisztikai becslés─ véletlen,─ nem véletlen mintavétel.

Statisztika a gazdaságban

1. mikroszintű vizsgálat─ termelés statisztikai elemzése vállalati szinten, beszámolójelentés (vállalati sajátosságok),─ termelés tényezőinek vizsgálata

═ munkaerő vizsgálata: (munkajogi, statisztikai, állományi létszámmutatók),═ tárgyi eszközök,

71

═ készletek (forgási sebességmutatók),2. makroszintű vizsgálat

─ munkaerő jellemzése nemzetgazdálkodási szinten,─ tárgyi eszközök, készletek elemzése nemzetgazdasági szinten,─ termelés számbavétele nemzetgazdasági szinten,─ föld értékelése.

Árstatisztika─ ár-, érték-, volumenindex,─ aggregátumok különbségeinek értelmezése,─ termelői árak statisztikája,─ fogyasztói árindex,─ árindex alkalmazási területei

═ indexálás,═ reáljövedelem-mérés,═ deflálás,═ árollók (agrárolló, cserearányindex).

Termelés eredményességének vizsgálata─ termelékenység vizsgálata,─ hatékonysági mutatók számítása, elemzése,─ jövedelmezőségi mutatók számítása, elemzése.

Statisztika a pénzügyi életben─ pénzügyi alapfogalmak,─ kockázatmentes befektetések elemzése,─ kötvények, lekötési idő vizsgálata,─ részvények napi árfolyamának elemzése

═ hozamelemzés,═ részvényindex vizsgálat,═ részvények hozamának összehasonlítása,═ tőzsdei spekuláció vizsgálata.

A statisztika szerepe a társadalmi gazdasági élet néhány kiemelt területén─ nemzetgazdaság adatainak vizsgálata mikro-makro szinten,─ demográfiai adatok vizsgálata

═ lakosság összetétele, demográfiai mozgásai,═ életkörülményei,═ életmódja,═ egészségügyi helyzete stb.,

─ igazságügyi adatok,─ idegenforgalmi információk,─ kultúra, oktatás, sport információinak,─ kereskedelem adatainak,─ közlekedés adatainak stb. feldolgozása, elemzése.


─ számviteli alapfogalmak (vállalkozás vagyona, beszámolók fajtái, beszámolási kötelezettség, számviteli alapelvek, számlakeret, könyvvezetés, leltár, mérleg, gazdasági műveletek, könyvviteli számla, könyvelési bizonylatok),

─ immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások,─ a vásárolt készletek elszámolása,─ jövedelem-elszámolás,

72

─ pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások,─ a saját tőke, a saját tőke elemei,─ a kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások,─ az aktív és passzív időbeli elhatárolások,─ a költségekkel és saját termelésű készletek raktárravételével kapcsolatos elszámolások,─ a saját termelésű készletek értékesítésével és kiszámlázott szolgáltatással kapcsolatos

elszámolások,─ a könyvviteli zárlat és az éves beszámoló (mérleg és eredmény-kimutatás összeállítása).

Gazdasági tervezés

─ a vállalkozás, a vállalkozás környezete,─ a vállalkozás piacai,─ a vállalati stratégia és tervezés

═ stratégia fogalma, szerepe a vállalkozásban,═ a stratégiai tervezés folyamata,═ stratégiai akciók, projektek,═ a projektek kölcsönhatásai, kockázata,═ a stratégiai tervezés inputjai és outputjai,═ kontingencia tervek,

─ az üzleti terv felépítése és elkészítése═ az üzleti tervkészítés céljai,═ az üzleti tervek fajtái, felépítése,═ az üzleti terv formai követelményei,═ az üzleti tervkészítés folyamata,═ az üzleti terv információs bázisa,═ a vállalkozási ötlet (célok, eszközök, módszerek),═ műszaki, technikai és jogi feltételek,

─ az üzleti terv fejezetei═ a vezetői összefoglaló,═ a vállalkozás általános bemutatása,═ termékek és szolgáltatások,═ marketingterv,═ működési-terv,═ humánerőforrás tervezése,═ pénzügyi terv,═ mellékletek az üzleti tervben.


A szakdolgozatok tárgya komplex feladat, a szakmai irányultságnak megfelelően, amelyet csak a képző intézmény által jóváhagyott témában lehet benyújtani, a képzés befejezését követő 2 évig. A szakdolgozatot számítógéppel, a szaktanárral egyeztetett szempontsor alapján kell elkészíteni. A szakdolgozatnak tükröznie kell a választott probléma (kiinduló rendszer) összefüggéseit, kapcsolódásait. Lehetőleg teljes képet kell adnia a kiindulási helyzetről, és ismertetnie kell az alkalmazott megoldás kiválasztásának a szempontjait is. A kidolgozást olyan mélységig kell elkészíteni, hogy az bemutassa a kitűzött feladat egy reális megoldását. A gyakorlati vizsga részei:

─ a szakdolgozat projekt (final project), az egyéni feladatválasztás, tervezés, kidolgozás figyelembevételével,

─ a védés, prezentáció készítéssel.

73

A nem elfogadott szakdolgozatot a vizsgázónak két éven belül át kell dolgoznia. A szakdolgozati témák megfelelő színvonaláért, a konzulensek felkéréséért és megbízásáért, a szakdolgozat bírálatáért a képző intézmény a felelős.


A szóbeli vizsgatárgy tananyagtartalma megegyezik az alábbi tananyagtartalmakkal a IV. fejezetben megjelölt szinten.

Informatikai ismeretek

─ Adatbázis tervezése, karbantartása, lekérdezés═ adattervezés, optimalizálás, ═ SQL nyelv elemei,═ az SQL parancsai,═ adatdefiníciós parancsok,═ lekérdezések megvalósításának módja, szabályai,

─ Információs rendszerek tervezése, szervezési és üzemeltetése═ szervezeti alapismeretek,═ az Információ rendszerek (IR) alapelemei,═ az IR legjellemzőbb típusai,═ fejlesztési lehetőségek,═ standard életciklus,═ adattervezés, folyamattervezés, funkciók tervezése,═ rendszerfejlesztési módszertanok,═ CASE Eszközök, fejlesztési technológiák,

─ Projektmenedzsment═ a projektek tervezése,═ projekt-életciklus,═ becslési, gazdaságossági számítási, valamint időbeli irányításra vonatkozó technikák,═ projektek értékelése,═ egy a projektmenedzsmentet támogató szoftver bemutatása.

─ Hálózati kommunikáció═ a hálózatok célja, alkalmazása,═ fizikai átviteli jellemzők,═ közeg-hozzáférési módszerek,═ adatkapcsolati protokollok,═ hálózati réteg,═ a felsőbb rétegek,═ lokális hálózatok,═ a TCP/IP protokoll és az Internet.

─ Technikai és jogi adatvédelem═ nemzetközi ajánlások az adatvédelem területén,═ az adatvédelem működésének intézményi keretei,═ az Internet által felvetett speciális adatvédelemi problémák,═ szoftver jogtisztaság, jogvédelem,═ az Internet biztonsága, a számítógépes bűnözés,═ védekezési módszerek (vírusok, kriptográfia, digitális aláírás, egyéb biztonsági módszerek).

A szóbeli vizsgatárgy tananyagtartalma Gazdasági tervezés és Számviteli ismeretekből megegyezik az írásbeli vizsga tananyagtartalmával, a IV. fejezetben megjelölt szinten.

Gazdasági jogi ismeretek

74

─ a vállalkozások külső kapcsolatának szabályozása (a szerződés fogalma, elemei; a szerződés létrejötte, megkötése és alakja; a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (foglaló, kötbér, kezesség stb.) a szerződés teljesítése, módosítása; a leggyakoribb szerződéstípusok),

─ a vállalkozások belső kapcsolatának szabályozása (a munkaviszony fogalma, keletkezése, létesítésének előfeltételei, a munkaszerződés alapvető tartalmi kellékei, a munkaszerződés módosítása, szünetelése, a munkaviszony megszűnése a munkavégzés szabályai: munkaidő, pihenőidő),

─ a vállalkozások megszüntetésével kapcsolatos eljárások (fizetésképtelenség, csődhelyzet, csődeljárás).

Gazdasági tervezés

─ Tananyagtartalma megegyezik az írásbeli vizsga tananyagtartalmával a IV. fejezetben megjelölt szinten.


─ Tananyagtartalma megegyezik az írásbeli vizsga tananyagtartalmával a IV. fejezetben megjelölt szinten.

Adózás

─ a magyar államháztartás rendszere, az alrendszerek bevételei és kiadásai,─ adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóztatás tárgya, adóalap, adómérték, adók

csoportosítása,─ az adózás rendje (adómegállapítás módja, adókötelezettség, adóellenőrzés,

jogkövetkezmények),─ a vállalkozás és a központi költségvetés kapcsolata (ÁFA, jövedéki adó, SZJA, társasági adó,

vám, illeték),─ a vállalkozás és a TB Alap kapcsolata,─ helyi önkormányzattal kapcsolatos elszámolások (helyi adók),─ a vállalkozás és a Munkaerőpiaci Alap.

A jelöltek központi komplex vizsgakérdések alapján adnak számot tudásukról. A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja. A szóbeli vizsgán semmiféle segédeszköz nem használható.


A szakmai vizsga, vizsgarész alól – annak komplexitás miatt felmentés nem adható.




Az írásbeli vizsgát vizsgatantárgyanként a központi tételekhez a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott értékelési útmutató szerint 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni, melyet az írásbeli vizsgatantárgyakra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Az írásbeli vizsga sikertelen, ha bármely vizsgarész elégtelen eredménnyel zárul.

75

Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki az írásbeli vizsgarész minimális követelményének eleget tett és szakdolgozatát határidőre a megadott tartalommal és formátumban leadta. A szóbeli vizsgán a jelölt a komplex szóbeli feleletére egy érdemjegyet kap.

A szakmai elméleti vizsga osztályzata az írásbeli vizsgarészre és a szóbeli vizsgarészre kapott érdemjegyek átlagértékéből számítandó ki. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot az írásbeli vizsgarész érdemjegye felé kell kerekíteni.

Sikertelen a szakmai elméleti vizsga, ha bármelyik érdemjegy elégtelen.


A Szóbeli vizsgán kerül sor a szakdolgozat védésére. A szakdolgozat védését csak az a vizsgázó kezdheti meg, akinek a szakdolgozatát a vizsgabizottság elfogadta. Az elfogadás tényét a szóbeli vizsga megkezdése előtt vizsgázóval közölni kell.

A gyakorlati vizsgaértékelés komplex. Az értékelés szempontjai:─ a szakdolgozat projekt (final project), valamint megoldási út, módszerek (az egyéni

feladatválasztás, tervezés, kidolgozás),─ a prezentációval bemutatott védés, az előadásmóddal.

A szakmai gyakorlat osztályzata a védés után a vizsgabizottság által meghatározott érdemjegy.



VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

A jelentkezés és a felvétel konkrét feltételeit a képzési programnak kell tartalmaznia. Ezen feltételekről, továbbá az előzetesen beszámítható tanulmányokról szóló információkat a jelentkezők számára hozzáférhetővé kell tenni.A képzés időtartama: 2 év (négy szemeszter)

A kétéves képzést követően megszerzett szakmai bizonyítvány feljogosítja a végzett hallgatót a megjelölt munkakörök betöltésére vagy továbbtanulási jelentkezésre.A vizsgára jogosult jelölt, akinek az írásbeli vizsgája sikertelen 2 éven belül a teljes szakmai képesítő vizsgát megismételheti.A vizsgára jogosult jelölt, akinek az írásbeli vizsgája eredményes, azonban a szóbeli vagy gyakorlati vizsgája eredménytelen, jogosult 2 éven belül a sikertelen vizsgarészt megismételni.

76

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 8. sorszáma szerinti Informatikus (a tevékenység megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 54 4641 032. A szakképesítés megnevezése: Informatikus (a szak megjelölésével)

A szak megjelölése:─ Térinformatikus─ Műszaki informatikus─ Oktatási informatikus─ Rendszerinformatikus

3. Hozzárendelt FEOR száma: 21334. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: 6. Elmélet aránya: 60%7. Gyakorlat aránya: 40%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat: ─ Iskolai előképzettség: érettségi ─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -





2133 Szoftverfejlesztő, informatikus


A Térinformatikus - tevékenységi körének megfelelően - mint a vállalat, intézmény, szervezet operatív vezetőjének közvetlen munkatársa, megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) számítástechnikai, informatikai ismeretei birtokában a munkahely informatikai koncepciójának kialakításában és annak megvalósításában vesz részt. Alkalmasak a társadalmi, természeti erőforrások összességének és az ott található infrastrukturális tényezők rendszerelemeinek komplex vizsgálatára, elemzésére. Számítástechnikai támogatással az elemzés és a tervezés fázisában képesek a közigazgatás, a közművállatok, a földhivatalok és a környezetgazdálkodás vezetői számára a döntéshozatalhoz szükséges adatokat és digitális térképeket szolgáltatni, ellenőrizni a kapott eredményeket és a rendelkezésre álló erőforrások közötti megfelelést, elemezni a beavatkozások hatását, megadni az eredeti cél eléréséhez szükséges korrekciókat. Tudják kezelni az ezekre vonatkozó adattömeget és a különféle térinformatikai szoftvereket, valamint képesek az elemzési eszközök variáció gazdag felhasználására.

77

A Műszaki informatikus - tevékenységi körének megfelelően - mint a vállalat, intézmény, szervezet operatív vezetőjének közvetlen munkatársa, megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) számítástechnikai, informatikai ismeretei birtokában a munkahely informatikai koncepciójának kialakításában és annak megvalósításában vesz részt. Koncepcionális kérdésekben a feladata elsősorban a döntések előkészítése, míg a megvalósításában az irányító, koordináló, információáramlást biztosító feladatok ellátása. Együttműködik a rendszerszervezőkkel, szoftverfejlesztőkkel. Feladata a tevékenységi körének megfelelő informatikai feladatok specifikálása és koordinálása, a szükséges fejlesztések kivitelezésében való részvétel, az alkalmazások bevezetésének a felügyelete, az üzemeltetése és az ellenőrzése. Felelősségi körébe tartozik a vállalatnál működő informatikai alkalmazások összehangolt működésének biztosítása, melynek révén hozzájárul a szervezet teljesítményének folyamatos növeléséhez, a szervezet céljainak eléréséhez.

Az Oktatásinformatikus olyan, pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember, aki a tantervi követelményeket az informatika és számítástechnika eszközeinek, módszereinek kreatív alkalmazásával tudja közvetíteni. Közreműködik, szakmai és szakmódszertani javaslataival segíti az oktatási intézmény informatikai koncepciójának kialakítását és annak megvalósításában vesz részt. Feladata az oktatási és egyéb elektronikus anyagok készítésében való részvétel. Kutatja és az oktatásban felhasználja a képzésben alkalmazható szoftvereket, informatikai eljárásokat és az Interneten elérhető információkat. Összehangolja az intézmény digitális-multimédiás tananyagfejlesztését. Felkészültsége legyen elegendő ahhoz, hogy fogadóképes legyen a képzés során megismert szoftverek új változatainak alkalmazására, a korszerű eljárások és eszközök megismerésére.

A Rendszerinformatikus ("rendszergazda") tevékenységi körének megfelelően megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) számítástechnikai ismeretek birtokában a munkahely informatikai rendszerének megtervezésében, megvalósításában és annak üzemeltetésében vesz részt. Fejlesztési kérdésekben a feladata elsősorban a döntések előkészítése, míg a megvalósításban a végrehajtó és irányító, valamint ellenőrző feladatok ellátása. Együttműködik a rendszerszervezőkkel, alkalmazásfejlesztőkkel. Feladata a gazdasági élet különböző területein, az állam- és közigazgatásban alkalmazott informatikai rendszerek optimális kialakítása, működtetése, általános adminisztrátori tevékenységének (hardver-, szoftver-, felhasználó-, és hibakezelés), valamint számítógépes adatvédelmének ellátása. Rendelkeznie kell a szakmai követelményrendszerben meghatározott számítástechnikai eszközök használatához szükséges idegennyelv-ismerettel.


Térinformatikus szak:A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése52 5401 04 Földmérő és térinformatikai technikus52 3426 01 Földügyi számítógépes adatkezelő53 5401 02 Földügyi térinformatikai szaktechnikus52 5499 11 Fotogrammetriai kiértékelő53 5401 03 Kataszteri szaktechnikus52 5401 03 Térképész technikus51 8429 01 Digitálistérkép-kezelő

Műszaki informatikus szak:

A szakképesítéssel rokon szakképesítésekazonosító száma Megnevezése

52 4641 03 Számítástechnikai szoftver-üzemeltető54 4641 02 Információrendszer-szervező

78

54 4641 04 Számítástechnikai-programozó54 4641 05 Számítógéprendszer-programozó54 8409 01 Multimédia-fejlesztő (Multimédia-fejlesztő és

weblapkészítő)55 5423 02 Műszaki informatikai mérnökasszisztens

Oktatási informatikus szak:


54 4641 02 Információrendszer54 8409 01 Multimédia52 4641 03 Számítástechnikai szoftver33 4641 01 Számítógép54 4641 02 Információrendszer szervező

Rendszerinformatikus szak:


52 4641 03 Számítástechnikai szoftver-üzemeltető54 4641 04 Számítástechnikai-programozó54 4641 02 Információrendszer-szervező



Az informatikus szakképesítés általános szakmai követelményei

1. Hálózati ismeretek „A”

A szakember legyen képes─ tájékozódni a hálózatok kialakulásának történetében és ismerje a hálózatok működésének

alapelveit,─ csoportosítani és jellemezni a hálózatokat, és a bennük használt hardver és szoftver

eszközöket,─ jellemezni a megismert hálózati környezetet, ─ használni az egyenrangú és a kliens-szerver alapú hálózatokat─ bejelentkezni a helyi hálózatokba, lekérni az információkat, megváltoztatni saját jelszavát ─ megosztani a helyi hálózatokban az erőforrásokat, elérni a megosztott erőforrásokat, lekérdezni

és megváltoztatni a hozzáférési jogosultságokat,─ jellemezni az Internetes szolgáltatásokat,─ használni a böngésző programokat, keresni segítségükkel az információkat az Interneten,

használni a szerkesztő programot egyszerű weblapok készítésére,─ használni a levelező programokat, letölteni állományokat az Interneten keresztül,─ használni a hálózatot az illemszabályok betartásával.

2. Hálózati ismeretek „B”

79


─ ismertetni az OSI és a TCP/IP hivatkozási modellt, rétegeik feladatait, valamint a bennük megvalósított adatbeágyazásokat,

─ jellemezni az összeköttetés alapú és az összeköttetés-mentes hálózati szolgáltatásokat, és hálózatokat,

─ jellemezni és kezelni a hálózatokban előforduló különböző címeket, neveket, valamint ezek feloldását,

─ jellemezni a legelterjedtebb LAN-technológiákat, különös tekintettel az Ethernet hálózatokra,─ jellemezni a legelterjedtebb WAN-technológiákat (Frame Relay, ISDN, xDSL, ATM), ─ bemutatni a különböző hálózati eszközöket, elemezni működésüket,─ ismertetni a hálózati protokollokat, elemezni működésüket,─ ismertetni a hálózati biztonsági alapelveket, bemutatni ezek megvalósítását.

3. Adatbázis kezelési ismeretek "A"

A szakember legyen képes ─ ismertetni az adatbázis-kezelésnek az informatikai rendszerekben betöltött szerepét,─ ismertetni a relációs adatbázisok szerkezetét,─ ismertetni az általa ismert 4GL és/vagy grafikus adatbázis-kezelő szoftver jogosultsági

rendszerét,─ ismertetni az adatbázisok adatvédelmének alapvető feladatait,─ adatbázisokat létrehozni,─ adattáblákat karbantartani,─ egy relációról lekérdezéseket elvégezni,─ egy reláció adatairól összesített adatokat megjeleníteni,─ kezelni az adatbázis-kezelő rendszer adatvédelmi funkcióit.

4. Adatbázis kezelési ismeretek "B"

A szakember legyen képes─ a logikai adatszerkezetet megtervezni és normalizálni,─ érteni az SQL nyelvet,─ megtervezni és létrehozni a fizikai adatállományokat, az adatszerkezetet és az adatszerkezet

indexelési struktúráját,─ az adatállományok karbantartási műveleteit végrehajtani,─ megtervezni és megvalósítani az adatszerkezet referencia integritási szabályrendszerét,─ meghatározni az adatállományok jogosultság rendszerét,─ az adatbázisokból lekérdezések formájában adatot kinyerni,─ adatbázis-kezelő rendszert telepíteni, konfigurálni.

5. Általános matematikai alapismeretek és készségek alkalmazása

A szakember legyen képes─ használni a kettes és tizenhatos számrendszert,─ értelmezni és használni a különböző kódrendszereket,─ értelmezni és használni a halmazok és halmazműveletek fogalmát és tulajdonságait,─ értelmezni és használni a logikai műveleteket, deMorgan szabályt, következtetési szabályokat,─ értelmezni és használni a relációkat, függvényeket és azok tulajdonságait,─ értelmezni és használni néhány statisztikai fogalmat (átlag, minimum, maximum, medián,

statisztikai minta, súlyozott átlag),─ értelmezni és használni a valószínűség számítás egyes fogalmait és összefüggéseit (relatív

gyakoriság, valószínűség, kombinatorikus és geometriai valószínűség, eloszlás, valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény, várható érték, szórás),

80

─ értelmezni és használni az adatbázis-kezeléshez szükséges relációalgebrai alapfogalmakat,─ jellemezni a mátrixokat, mátrixműveleteket, a lineáris egyenletrendszert és annak egy

megoldási módszerét,─ értelmezni a gráfelmélet alapfogalmait,─ ismerni a geometriai transzformációk és a mátrixok kapcsolatát, ismerni és alkalmazni az

egyszerűbb síkbeli és térbeli transzformációk analitikus leírását,─ ismerni a lineáris programozás alapfeladatát, ismerni a kétismeretlenes maximum, illetve

minimum feladat grafikus megoldását,─ ismerni a függvények közelítésének fogalmát, ismerni a polinom közelítés és a spline közelítés

fogalmát, módszerét,─ ismerni az ábrázoló geometria alapfogalmait, módszereit, ismerni valamely párhuzamos,

mérőszámos vagy kétképsíkos ábrázolási módot, ismerni a centrális kép készítésének módszerét, a vetítés tulajdonságait (csak térinformatikus szakiránynál).

6. Projektirányítás

A szakember legyen képes─ meghatározni a projekt fogalmát, felsorolni és értelmezni a jellemzőit,─ megkülönböztetni a különböző projekttípusokat,─ jellemezni az információrendszer-fejlesztési projektet,─ meghatározni a projektmenedzsment fogalmát és feladatait,─ leírni az információrendszer-fejlesztési projekt megvalósulási folyamatát,─ kiszámítani a projekttervezés során a szükséges erőforrások (pénz, munkaerő, gépi

berendezések, idő) mennyiségét,─ elkészíteni egy egyszerű projekttervet,─ meghatározni a team fogalmát és értelmezni a jellemzőit,─ leírni a projektvezető feladatait az információrendszer-fejlesztési projekt esetén,─ alkalmazni a hálótechnikán alapuló tervezési, szervezési és irányítási módszereket a

projektmenedzsment folyamatában,─ leírni a projekt végrehajtása során elkészítendő projektvezetési és rendszerfejlesztési célú

dokumentációkat,─ elvégezni a projekt gazdasági-pénzügyi értékelését,─ meghatározni a minőségbiztosítás fogalmát az emberek, a projekt és a projekt kivitelezésének

szempontjából.

7. Prezentáció és grafika

A szakember legyen képes─ felismerni és azonosítani hang és képi információkat tartalmazó fájlokat,─ értelmezni a képi információt tartalmazó fájlformátumok közötti különbségeket, és ennek alapján

ismertetni a különböző alkalmazási köröket,─ elemezni és értékelni hang és képi információkat tartalmazó fájlok tulajdonságait, és ennek

alapján kiválasztani a legmegfelelőbb feldolgozó programot,─ gyakorlottan elvégezni feldolgozó program segítségével a képfájlok konvertálását a

felhasználáshoz szükséges felbontás vagy fájlméret elérése érdekében,─ egyszerű grafikus elemeket - vonal, kör, sokszög - tartalmazó képfájlok rajz- vagy képfeldolgozó

program segítségével való elkészíteni, ilyeneket módosítani, szöveggel, vagy a feldolgozó program által kínál egyéb grafikai objektumokkal való kiegészíteni,

─ gyakorlottan elvégezni digitális képrögzítési technológiával készült képfájl módosítását, formálását, átméretezését, elforgatását, meghatározott elemeinek kiemelését, és a feldolgozó program által kínál egyéb grafikai objektumokkal való kiegészítését vagy kombinálását,

─ elvégezni hang és képi információt tartalmazó fájlok csatolását vagy beágyazását egyéb felhasználói, alkalmazói program segítségével előállított szöveges fájlba, vagy előadás (prezentációs) anyagba,

81

─ ismertetni és jellemezni a számítógéppel való műszaki tervezés alapelveit, és az általában használt tervező programok alkalmazási területeit,

─ nagyobb számú hallgatóság részére tetszőleges témájú, de előre meghatározott szöveg, kép és hanganyag alapján, előadás-tervező program segítségével bemutató anyagot készíteni,

─ nagyobb számú hallgatóság részére saját szakterületéhez tartozó témákról önállóan lényegkiemelő, bemutató vagy előadást illusztráló vázlatot tervezni és ebből előadás-tervező program segítségével bemutató anyagot készíteni,

─ ismertetni és alkalmazni a bemutatóanyag készítésének ergonómiai szempontjait: a háttér és szöveganyag világossága, színdinamikája, láthatósága és áttekinthetősége közötti összefüggéseket,

─ kiválasztani a mondanivalót megerősítő vagy kiemelő animációs és hangeffektusokat, megtervezni és beállítani ezek időzítését, illetve megjelenésük helyes sorrendjét,

─ kiválasztani és módosítani az előadás tervező programok által felkínált előterveket és sablonokat,

─ elkészíteni a bemutató nyomtatott formátumú kivonatát, jegyzeteit, kiválasztani ezek legmegfelelőbb formátumát, és ezt a hallgatóság számára összeállítani,

─ alkalmazni a feldolgozó program által kínált szövegformázási, szerkesztési és korrekciós lehetőségeket,

─ megtervezni és beállítani a bemutató vetítési tulajdonságait, különös tekintettel a reklámcélú vagy egyéb bemutató célú folyamatos, ciklikusan ismétlődő előadásra.

8. Munkajogi, vállalkozói, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ felismerni a munkaviszony fogalmát, formáit, létesítésének feltételeit,─ alkalmazni a munkaszerződés tartalmát, módosítását, a munkafeltételek biztosítását, a munka

díjazását,─ betartani a biztonságos és a balesetmentes munkavégzés feltételeire vonatkozó szabályokat,─ ismerni a jelenlegi tulajdonviszonyok kialakulását, a gazdaságpolitika fogalmát,

kapcsolatrendszerét, az állami és a magángazdaság eltérő szabályozását,─ ismerni a cégek pénzügyi helyzetével kapcsolatos fogalmakat: likviditás, szanálás, csődeljárás,

felszámolás,─ ismerni a vállalkozások és a nagyüzemek vállalati-gazdaságtani alapfogalmait,─ ismerni a cégek gazdasági helyzetét bemutató tényezőket: gazdaságosság, jövedelmezőség,

termelékenység és ezek számításait,─ felismerni a szervezés alapvető területeit: gyártás, gyártmány, ügyvitel, munka és munkaerő,

munkahely,─ használni a komplex pénzügyi folyamatok számítógépes programjait, ─ ismerni a vezetés fogalmát, folyamatát, társadalmi jelentőségét, a vezetés legkorszerűbb

elméleti és gyakorlati módszereit, a vezetés legfontosabb elemeit, azok mellérendelt kapcsolatát, a vezetési funkciókat, szinteket, ezek kölcsönhatását, az emberi tényező szerepét a vezetésben, a vezetési stílusokat, ezek kölcsönhatását a vezetettekre.

9. Szakmai idegen nyelv

A szakember legyen képes─ megérteni és használni az idegen nyelvű szakmai kifejezéseket és rövidítéseket,─ használni az idegen nyelvű szakirodalmat, kézikönyveket és dokumentációkat,─ kommunikálni az idegen nyelvű szoftverekkel és hálózatokkal,─ használni a számítástechnikai speciális kifejezésrendszerét,─ használni az idegen nyelvű szakszótárokat.

A térinformatikus szakirány speciális szakmai követelményei

82

1. Elsődleges adatgyűjtés végzése (alkalmazási területnek megfelelően)

A szakember legyen képes─ térkép alapján tájékozódni a terepen

áttekinteni, összehasonlítani a különböző vetületek jellemző tulajdonságait (mérőszámos, centrális ábrázolás),

áttekinteni, összehasonlítani a térképkészítésnél alkalmazott vetületi módszereket és azok jellemzőit (pl. szögtartó ill. területtartó leképezés),

jellemezni a térképi ábrázolás alapfogalmait,megmagyarázni a topográfiai ábrázolás alapfogalmait, jellemezni a jelkulcsos ábrázolás sajátosságait, tájolni a térképet a terepen,azonosítani a helyzetét a térképen, felismerni és azonosítani a tereptárgyakat, terepalakulatokat (vonalas közműveket, mérnöki

építményeket, műtárgyakat, épületeket, természeti elemeket stb.),kiválasztani az egyes mérnöki létesítmények kutatásának és felmérésének módjait,értelmezni a térképen feltüntetett jeleket, adatokat,megfelelően jelölni a térképen a terepen lévő különböző elemeket,

─ kiegészítő adatokat gyűjteni, rögzítenimeghatározni az egyes térképi objektumokhoz kapcsolható különböző adatok szükségességét,megmagyarázni a tematikus adatok szerepét a térinformatikai rendszerben,elemezni a térképezéshez kapcsolódó kódrendszerek szerepét, felépítését,megnevezni a terepi adatrögzítés módszereit,megkülönböztetni a további lehetséges adatgyűjtési módszereket (fotogrammetria, távérzékelés,

GPS),vázlatot készíteni a vizsgált területről, létrehozni különböző szakági alaptérképeket (helyszínrajz, közmű- és közlekedéshálózat,

természeti elemek /pl. növényzet, vizek, árkok stb. és a hozzájuk tartozó adattárakat,azonosítani a meghatározandó objektumokat,rögzíteni a megfelelő kódot, vagy adatot,

─ a gyűjtött adatokat a térinformatikai rendszerbe töltenimegmagyarázni a terepi adatrögzítő berendezések és a számítógép közötti kapcsolat

lehetőségeit, jellemezni a térinformatikai rendszer adat importálási és exportálási lehetőségeit,összehasonlítani a térinformatikai rendszerek tematikus adatrendszereinek felépítését,meghatározni az adatminőség fogalmát és felsorolni az adatminőséget befolyásoló legfontosabb

tényezőket, importálni a terepen gyűjtött adatokat a térinformatikai rendszerbe,manuálisan rögzíteni a térképvázlatokon feltüntetett adatokat az adatrendszerben,átalakítani a különböző hagyományos térképi nyilvántartást digitálissá,ellenőrizni az előállított adatrendszer helyességét.

2. Térkép-digitalizálás végzése digitalizáló táblával

A szakember legyen képes─ előkészíteni a digitalizálást

megnevezni a digitalizáló táblák főbb típusait, jellemezni a rajzi adathordozók típusait és tulajdonságait,elemezni a grafikus állományok rétegstruktúráját és objektum-szerkezetét,elemezni a síkbeli transzformációk fontosabb típusait, jellemezni a különböző koordinátarendszereket,ellenőrizni a digitalizálandó térképek minőségét,kiválasztani az illesztő pontokat, kigyűjteni és ellenőrizni a koordinátáikat,előkészíteni a térképszelvényt a digitalizáláshoz,

83

elhelyezni a térképszelvényt a digitalizáló táblán,végrehajtani a megfelelő transzformációt,

─ végrehajtani a digitalizálást jellemezni a fontosabb digitalizáló programokat,elemezni a digitalizálást segítő funkciókat, jellemezni a digitalizált állomány, javítási lehetőségeit, jellemezni a szöveges adatbázisok kezelését, beállítani a digitalizáló program paramétereit,digitalizálni a grafikus adatokat,digitalizálni a numerikus tartalmat,kiegészíteni a grafikus adatokat szöveges adatokkal,a digitalizált grafikus objektumokhoz adatot hozzárendelni, javítani az észlelt hibákat,

─ ellenőrizni a digitalizálás eredményét ismertetni a digitalizáló programok ellenőrzési funkcióit, jellemezni más, ellenőrzésre felhasználható programokat, ismertetni a próbarajzok készítésének menetét.használni az ellenőrzést végző programfunkciókat,próbarajzokat készíteni,összevetni a próbarajzokat az eredetivel, a teljesség és a pontosság szempontjából,elvégezni a szükséges javításokat.

3. Raszter-térkép kezelése

A szakember legyen képes─ elvégezni a szkennelést,

ismertetni a különböző szkenner-típusokat, jellemezni a geometriai- és a színfelbontás fogalmát,megnevezni a raszteres adatformátumok típusait,megnevezni a raszteres tömörítési eljárásokat,beállítani a szkennelés paramétereit,végrehajtani a szkennelést,konvertálni a raszteres adatformátumok között,

─ koordinátarendszerbe illeszteni a raszter-képet jellemezni a síkbeli lineáris és magasabb fokú transzformációk fontosabb típusait és számítási

módszereit, jellemezni a különböző függvényközelítési módszereket, azok működési elvét,

felhasználhatóságát (polinóm interpoláció, legkisebb négyzetek módszere, spline-ok fogalma, lineáris egyenletrendszerek megoldása),

ismerni és használni a különböző transzformációk matematikai megvalósítását (mátrixok, geometriai transzformációk leírását mátrixokkal),

elemezni az illesztő pontok fogalmát és szerepét,megjeleníteni a raszter-képet a képernyőn,kiválasztani az illesztő pontokat és megadni a koordinátáikat,végrehajtani a transzformációt,megvizsgálni a transzformáció pontosságát,szükség esetén új paraméterekkel megismételni a beillesztést,

─ vektorizálni a raszter-képet jellemezni a vektorizálási módszereket (manuális, félautomatikus, automatikus), leírni a vonalkövetési módszereket, ismertetni a vektoros állomány struktúráját,kiválasztani a vektorizálás módszerét,

84

beállítani a vektorizálás paramétereit,végrehajtani a vektorizálást,strukturálni a vektoros állományt (rétegek, vonaltípusok, színek beállítása),elvégezni a raszter-kép pontatlanságának vagy olvashatatlanságának függvényében a raszter-

kép grafikus elemeinek manuális bevitelét (szerkesztését),─ ellenőrizni és javítani az előállított állományt

elemezni a vektorizáló programok ellenőrzési funkcióit,értékelni a vizuális ellenőrzési módszereket.elindítani a vektorizáló programok ellenőrzési funkcióit,elvégezni a szükséges javításokat.

4. Digitális térkép szerkesztése

A szakember legyen képes─ különböző forrásokból származó digitális térképeket importálni és konvertálni

jellemezni vektoros adatcsere formátumokat, felismerni a különböző raszteres adatformátumokat,elemezni a konvertálásra alkalmas programok kezelését,a feldolgozó rendszerbe importálni a különböző forrásból érkező digitális térképeket,egységes adatformátumba konvertálni a különböző formátumú adatokat,egyes digitális térképi objektumok adatait másik digitális térkép objektumaira átvinni, vagy

hozzájuk kapcsolni (linkelés),─ rajztisztítást végezni

felsorolni a rajztisztítás alapfogalmait,elemezni a rajztisztításra alkalmas programok megfelelő utasításait,elvégezni a raszter-kép tisztítását,elvégezni a vektortérkép tisztítását,elindítani a rajztisztító utasításokat,

─ térkép karbantartást végeznimegkülönböztetni a térképi változások típusait,értékelni a változásvezetés módszereit,elemezni a térképkezelő programok módosító és szerkesztő funkcióit,megkülönböztetni a térkép jogi (földhivatali) határvonalait (földrészletek jogi telekhatára) a

természetbeni határoktól (kialakult kerítés, lehatárolás),beszerkeszteni a változásokat tartalmazó rajzokat, adatokat,megszüntetni illetőleg létrehozni a térképen még szereplő, de a valóságban már nem létező

objektumokat,megkülönböztetni a beszerkesztett jogi és nem jogi határvonalakat,

─ topológiailag helyes adatállományt előállítanimegmagyarázni a topológia fogalmát, jellemezni a topológiai hibákat,azonosítani a topológiai hibák javítására alkalmas programok lehetőségeit.kialakítani az előírt topológiát,ellenőrizni a topológia helyességét,kijavítani a topológiai hibákat,végső ellenőrzést végezni a vektoros állomány topológiai struktúráján.

5. Adatbázis feltöltése és karbantartása

A szakember legyen képes─ adatbázist importálni

meghatározni az egyes nyilvántartási rendszerek közötti különbséget,megkülönböztetni az adatbázis kezelőbe történő bejelentkezés és kijelentkezés fogalmát,megkülönböztetni az adathozzáférési jogosultságokat,

85

─ létrehozni a grafikus és a szöveges adatok közti kapcsolatotértelmezni a geokódolás fogalmát,megmagyarázni az adatbázis táblák összekapcsolását (join),elemezni a grafikus és a szöveges adatok összekapcsolási lehetőségeit és módjait,meghatározni a különböző nyilvántartásokhoz tartozó elemek körét és fogalmát (ingatlan,

földrészlet, földrészlet jogi határa, helyrajziszám, postacím, épület, építmény, közmű, közműadat, út, természeti elem, védettség, korlátozás stb.),

─ kimutatni az adatrendszerben jelentkező eltéréseket, előhívni a javítandó adatokatmegkülönböztetni az importálás során előforduló hibatípusokat (adattípus hiba, ellentmondás-

mentesség, hiányzó adatkapcsolat, a beállított adatkorlátozások megsértése),azonosítani az összekapcsolás során előforduló hibát (hiányzó adatkapcsolat),meghatározni az importálás során a karakterkülönbözőség miatti hibalehetőségeket,

─ előkészíteni az új adatokatelemezni az adatbázis táblák létrehozásával kapcsolatos műveleteket (tábla, index létrehozása,

adattípusok),elemezni az adatbázisban beállítható ellenőrzéseket és korlátozásokat (constraint),

─ módosítani az adatokat jellemezni az adatbázis táblák szerkezetének módosítási lehetőségeit,értékelni az adatbázisban lévő adatok lekérdezésével kapcsolatos lehetőségeket (szelektálás,

SQL),─ ellenőrizni a módosított adatokat

értelmezni az adatbázis redundancia és inkonzisztencia fogalmát,értelmezni a módosítás során felmerült problémákat (teljesség, ellentmondás-mentesség,

hiányzó adatkapcsolat),─ nyilvántartásokat vezetni

megmagyarázni a különböző nyilvántartások fogalmát és szükségességét (közigazgatásban legalább a jogszabályokban előírt kötelező nyilvántartások körében /közműnyilvántartás, építésügyi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás, vagyonleltár, városrendezési tervek nyilvántartása stb.),

megkülönböztetni a térinformatikához kapcsolódó nyilvántartások alapelemeit és az azokhoz kapcsolandó, illetőleg kapcsolható adatokat (telek, építmény, épület, vonalas létesítmény /közművek/, műtárgy, természeti elem, övezet, építési övezet, védett terület, korlátozás stb.),

értelmezni a különböző jogszabályokban meghatározott kötelező adatcsoportokat és azok adatbeviteli lehetőségeit,

értelmezni és megkülönböztetni a közigazgatásban az egyes adatbázisokhoz csatolható szöveges dokumentumok jogi jelentőségét (törvény, jogszabály /kormányrendelet, minisztériumi rendelet, önkormányzati rendelet/, hatósági határozat stb.).

─ adatbázist importálnibejelentkezni az adatbázis kezelőbe,paraméterezni az importálást,végrehajtani az importálást, javítani az importálásból adódó lehetséges karakterhibákat (ékezet, karakterkülönbözőség),

─ létrehozni a grafikus és a szöveges adatok közti kapcsolatotmanuálisan létrehozni a grafikus objektum és szöveges adatok kapcsolatát,postai címek alapján létrehozni a grafikus objektum és a szöveges adatok kapcsolatát (address

matching),automatikusan kapcsolatokat generálni a grafikus objektum és a szöveges adatok között,

─ kimutatni az adatrendszerben jelentkező eltéréseket, előhívni a javítandó adatokatértelmezni és korrigálni az importálás során felmerült hibákat (adattípus hiba, ellentmondás-

mentesség, hiányzó adatkapcsolat, a beállított adatkorlátozások megsértése, karakterkülönbözőség),

értelmezni és korrigálni az összekapcsolás során felmerült hibákat (hiányzó adatkapcsolat),─ előkészíteni az új adatokat

értelmezni és ellenőrizni a beviendő adatokat,

86

új adatbázis táblát és indexet létrehozni,új rekordokat hozzáadni az adatbázis táblához,új térképi objektumokat beilleszteni és azok adatait beépíteni a létező rendszerbe,

─ módosítani az adatokatúj oszlopot hozzáadni az adatbázis táblához,módosítani egy oszlop adattípusát, méretét,oszlopot törölni az adatbázis táblából,módosítani egy rekord tartalmát,egyidejűleg módosítani több rekord tartalmát,

─ ellenőrizni a módosított adatokatmegoldani a módosítás során felmerült problémákat (teljesség, ellentmondás-mentesség,

hiányzó adatkapcsolat),kimutatni az adatbázis inkonzisztenciáját,

─ nyilvántartásokat vezetnikezelni a megismert nyilvántartási rendszert,a különböző típusú nyilvántartások közötti kapcsolatot létrehozni,a különböző nyilvántartásokból más nyilvántartásba adatot exportálni és importálni,kidolgozni a települési önkormányzatok egyes feladatköreihez tartozó nyilvántartások

térinformatikai kezelését,elvégezni az adatbázishoz kapcsolt szöveges dokumentumok (jogszabály, határozat stb.)

cseréjét, vagy frissítését.

6. Adatbázis-lekérdezés végzése

A szakember legyen képes─ térbeli lekérdezést végezni a szöveges adatok alapján

elemezni a térinformatikai rendszerekben alkalmazható szöveges lekérdezések lehetőségeit,megmagyarázni az aggregált lekérdezések fogalmát,

─ térbeli lekérdezést végezni a grafikus adatok alapján jellemezni az egyszerű, geometriai feltételeken alapuló lekérdezések típusait (tartalmaz, metsz),

─ térbeli lekérdezést végezni összetett feltételek alapjánmegmagyarázni a szelekció halmazok fogalmát,elemezni a szelekció halmazokkal végezhető műveleteket (szűkítés, bővítés),

─ formázni a lekérdezés, elemzés szöveges eredményétmegnevezni a jelentéskészítéssel kapcsolatos alapfogalmakat,összehasonlítani a grafikon típusokat, jellemezni a táblázatos adatok grafikus megjelenítési módjait,

─ térbeli lekérdezést végezni a szöveges adatok alapjánösszeállítani szöveges lekérdezést a térinformatikai rendszer eszközeivel,megjeleníteni a szöveges lekérdezés eredményének megfelelő térképi elemeket,aggregált lekérdezéseket összeállítani (összegzés, átlag képzés),

─ térbeli lekérdezést végezni a grafikus adatok alapjánszelekciót végrehajtani pont beleesés alapján,szelekciót végrehajtani metszési feltétel alapján,szelekciót végrehajtani körbe, poligonba esés alapján,

─ térbeli lekérdezést végezni összetett feltételek alapján lekérdezést végezni a szöveges és a grafikus adatokra vonatkozó feltételek alapján,bővíteni a szelekció halmaz tartalmát,szűkíteni a szelekció halmaz tartalmát,

─ formázni a lekérdezés, elemzés szöveges eredményétkiválasztani az adatok megjelenítéséhez megfelelő grafikon típusát,beállítani a megjelenítés paramétereit,grafikonban megjeleníteni a szöveges lekérdezés eredményeit,kiegészíteni és módosítani a megjelenítés paramétereit.

87

7. Elemzések végzése

A szakember legyen képes─ kiválasztani az elemzés típusát

összehasonlítani a térbeli adatbázisok szerkezetét,elemezni a grafikus adatállományok lekérdezési lehetőségeit, jellemezni a szöveges adatbázisok kezelésének lehetőségeit, jellemezni a térinformatikai elemzések típusait,

─ összeállítani az elemzés szempontjaitmegkülönböztetni az elemi elemzési műveleteket,elemezni a térinformatika által megválaszolható kérdéstípusokat,

─ végrehajtani az elemzéstmeghatározni az elemzésbe bevonandó adatok körét, felsorolni a lekérdezések létrehozásának lehetőségeit,elemezni a grafikus és a szöveges adatbázisok kezelésének lehetőségeit,kiválasztani a táblázatkezelő programok megfelelő funkcióit,kiválasztani a szövegszerkesztő programok megfelelő funkcióit,

─ kiválasztani az ábrázolási módotmegmagyarázni a tematikus ábrázolás fogalmát, jellemezni a tematikus megjelenítés típusait,megmagyarázni a tematikus ábrázoláshoz tartozó jelkulcsok fogalmát és típusait,

─ kiválasztani az elemzés típusátmeghatározni az elemzésbe bevonandó adatok körét,kiválasztani a megfelelő adatszűrési eljárásokat,meghatározni az elemzés típusát,

─ összeállítani az elemzés szempontjaitmegvizsgálni az elemzés feltételeinek meglétét,végrehajtani az egyes elemzési szempontoknak megfelelő műveleteket (övezet képzés, átfedés

vizsgálat, tartalmazás/beleesés vizsgálat),─ végrehajtani az elemzést

elvégezni a szükséges adatszűréseket,összeállítani a lekérdezéseket a térbeli adatbázisok adatainak felhasználásával,összeállítani a lekérdezéseket a szöveges adatbázisok adatainak felhasználásával,összeállítani az aggregált lekérdezéseket a térbeli és a szöveges adatbázisok felhasználásával,a lekérdezések eredményeit táblázatokba, grafikonokba, jelentésekbe gyűjteni,ellátni kiegészítő információkkal a kiválasztott adatokat,ellátni kiegészítő információkkal a lekérdezések eredményeit,

─ kiválasztani az ábrázolási módotkiválasztani a tematikus megjelenítés típusát,végrehajtani a tematikus lekérdezést, jelkulccsal és jelmagyarázattal ellátni a tematikus megjelenítést,módosítani a beállított tematikus megjelenítést,nyomtatófüggően beállítani a tematikus megjelenítést (színes vagy monochrom, vonaltípusok,

színek és mintázatok nyomtatási eredménye alapján).

8. Adat-exportálás végzése

A szakember legyen képes─ kijelölni az exportálandó adatokat

jellemezni a grafikus és a szöveges adatfeldolgozó programok főbb funkcióit,

88

jellemezni a grafikus és a szöveges adatformátumokat,megkülönböztetni az adatok leválogatási módjait,megmagyarázni az adatkonverzió fogalmát,elemezni a grafikus és a szöveges adatbázis lekérdezések lehetőségeit,

─ végrehajtani az exportálástelemezni a grafikus adatfeldolgozó programok export-adatformátumait,elemezni az adatbázis-kezelő programok kimeneti adatformátumait,

─ kijelölni az exportálandó adatokatkezelni a grafikus és a szöveges adatfeldolgozó programokat, leválogatni és szűrni a grafikus adatokat, lekérdezni a szöveges adatbázisok tartalmát,elkészíteni az összetett lekérdezéseket,beállítani az adat-exportálás kimeneti formátumát és paramétereit,

─ végrehajtani az exportálástkiválasztani és beállítani a grafikus programok kimeneti adatformátumát,kiválasztani és beállítani az adatbázis-kezelő programok kimeneti adatformátumát,exportálni az adatokat a megadott formátumban,ellenőrizni az adatok exportálásának eredményeit,archiválni és dokumentálni az exportált állományokat.

9. Térkép nyomtatása

A szakember legyen képes─ kijelölni a kinyomtatandó térképrészeket

jellemezni a térképkezelő szoftverek főbb funkcióit,megkülönböztetni a rétegek, rajzi elemek megjelenítési módjait,megmagyarázni a szelekció fogalmát,megmagyarázni a tematikus térkép fogalmát,

─ beállítani a térkép megjelenési formájátmegnevezni a térképek alkalmazási lehetőségeit,megkülönböztetni a különböző térképtípusok főbb jellemzőit,elemezni a szabványos térképformátumokat és szelvényezéseket,megkülönböztetni a térképi ábrázolás jelkulcsait, jelölésrendszerét és feliratait,megmagyarázni a méretarány, az ábrázolási pontosság és a generalizálás fogalmát,

─ elvégezni a nyomtatást leírni a hálózati nyomtató illesztésének folyamatát, leírni a grafikus nyomtatók működését és beállításait,megkülönböztetni a grafikus nyomtatás kellékeit és azok tulajdonságait, valamint kezelésük és

tárolásuk módját,─ kijelölni a kinyomtatandó térképrészeket

használni a térképkezelő szoftvert,kiválasztani a nyomtatásra váró térkép megfelelő rétegeit,kiválasztani a nyomtatandó térképrészletet,elkészíteni a szükséges tematikus beállításokat,

─ beállítani a térkép megjelenési formájátkiválasztani a nyomtatásra váró térkép típusát,beállítani a kívánt méretarányt, az ábrázolási pontosságot és a tartalmat,elhelyezni a jelkulcsokat, a feliratokat és az egyéb térképi azonosítókat,beállítani, illetve módosítani a nyomtató minőségétől függően a tematikus térképet (színes,

monochrom, színek árnyalatai és mintázatok, vonaltípusok és vastagságok),─ elvégezni a nyomtatást

konfigurálni a hálózati grafikus nyomtatót,kiválasztani és betölteni a megfelelő adathordozót a nyomtatóba,végrehajtani a nyomtatást,

89

az elkészült rajzot méretre vágni, hajtogatni, biztonságosan tárolni,vezetni a rajzi dokumentumok nyilvántartását.

10. Térinformatikai rendszerek felhasználói oldali üzemeltetése

A szakember legyen képes─ számítógépet üzembe helyezni, térinformatikai eszközöket üzemeltetni, részt venni hálózati

funkciók kialakításában és a funkciókat használnirészletesen elmagyarázni egyedi és hálózatba kapcsolt számítógépek üzembe helyezésének

lépéseit, sajátosságait, elemezni a hálózati operációs rendszerek szerver és kliens oldali programjainak működését, elemezni a hálózati be- és kijelentkezés fogalmát,elemezni a térinformatikai szoftverek telepítésének, installálásának, konfigurálásának jellemző

sajátosságait, ismertetni a speciális térinformatikai hardver eszközök (például: digitalizáló tábla, rajzgép)

működési jellemzőit, üzembe helyezésük sajátosságait, elemezni a hálózatba történő bejelentkezés és kijelentkezés jellemzőit, a hálózati erőforrás

megosztás fogalmát, ─ elemezni és beállítani a helyi biztonsági beállításokat, jogosultságszinteket a beépített eszközök

segítségével és használni azokat jellemezni egy hálózati operációsrendszer biztonsági elemeit, lehetőségeit, jellemezni a password (jelszó) használatának lényegét és az ezzel kapcsolatos

követelményeket, jellemezni a felhasználók csoportosítását a szervezet hierarchikus felépítése alapján, jellemezni a felhasználói jog fogalmát, jellemezni a csoport jog fogalmát, elemezni, értékelni egy térinformatikai rendszer biztonsági elveit, lehetőségeit, elemezni a saját hozzáférési lehetőségeit,

─ gondoskodni a vírusvédelmi szoftverek működéséről, aktualizálásárólértékelni a vírusok fajtáit,összehasonlítani a vírusok csoportjait a fertőzés szempontjából,elemezni többfajta víruskereső programot,

─ gondoskodni az adatok folyamatos mentéséről jellemezni az adatmentésben részt vevő hardver és szoftver elemek szerepét, funkcióit,

─ számítógépet üzembe helyezni, térinformatikai eszközöket üzemeltetni, részt venni hálózati funkciók kialakításában és a funkciókat használniüzembe helyezni egyedi számítógépet,üzembe helyezni hálózatba kapcsolt számítógépeket, telepíteni, installálni, konfigurálni térinformatikai szoftvereket egyedi számítógépre és hálózatra, üzembe helyezni egyéb hardver eszközöket (például: digitalizáló táblát, rajzgépet),bejelentkezni a hálózatba,kijelentkezni a hálózatból,részt venni a hálózati erőforrás-megosztás létrehozásában,

─ elemezni és beállítani a helyi biztonsági beállításokat, jogosultságszinteket a beépített eszközök segítségével és használni azokatkialakítani az általa felügyelt adatok biztonságos védelmét,hozzáférési jogot kialakítani, változtatni, törölni és az illetékes felhasználók számára az általuk

kezelt területhez,ellenőrizni a jogosultságok használatát, használni a beépített csoportokat,

─ gondoskodni a vírusvédelmi szoftverek működéséről, aktualizálásárólönállóan alkalmazni egy megfelelő vírusvédelmi rendszert teljes körűen,

─ gondoskodni az adatok folyamatos mentésérőlhasználni napi-, heti-, havi mentéseket,

90

meghatározni az adathordozók élettartamát és kapacitását,karbantartani az adatmentő hardver-eszközöket.

11. Részvétel az informatikai infrastruktúra működtetésében és fejlesztésében

A szakember legyen képes─ folyamatosan figyelemmel kísérni az informatikai eszközök fizikai állapotát

megmagyarázni az informatikai infrastruktúra működésének elméleti és gyakorlati hátterét,elemezni, értékelni a különböző informatikai eszközök pontosan meghatározott működési elveit,meghatározni az informatikai infrastruktúra tartalmára, fejlesztésére vonatkozó lényeges

szempontokat,─ követni a szakma fejlődését, javaslatot tenni az informatikai infrastruktúra fejlesztésére

figyelemmel kísérni, elemezni, értékelni az általános rendszerinformatikai és a speciális térinformatikai szakmai fejlődést (naprakésznek kell lennie az aktuális, az adott szervezet számára fontos rendszerinformatikai és térinformatikai hardver és szoftver fejlesztési eredményekről is),

─ üzemeltetni az adatátviteli hálózatot jellemezni az adatátviteli módszerek széles skáláját,elemezni, értékelni a hálózati topológiákat, protokollokat, szabványokat, hálózati hardver-

eszközöket,─ gondoskodni az informatikai eszközök beszerzéséről

jelezni, megnevezni az adott szervezet informatikai igényeit és gazdasági helyzetét,megnevezni a térinformatikai eszközöket forgalmazó jelentősebb hazai cégeket, jellemezni a forgalmazó cégek által szállított jelentősebb térinformatikai eszközök minőségi

paramétereit, megnevezni a termékekre adott garanciákat, licenceket, elemezni, összehasonlítani a beszerzésre váró térinformatikai eszközöket,

─ kapcsolatot tartani a szállítókkal a szolgáltatási szerződések szerintmegmagyarázni a szolgáltatási szerződések felépítését, tartalmát, a szerződéses jogok és

kötelezettségek lényeges elemeit, ─ tárolni és kezelni a informatikai infrastruktúra fejlesztéséhez tartozó dokumentumokat

meghatározni a védett dokumentumok biztonságos tárolásának fő szabályait,─ folyamatosan figyelemmel kísérni az informatikai eszközök fizikai állapotát

ellenőrizni, karbantartani (a rendszerinformatikus szakemberrel együttműködve) rendszeresen az informatikai eszközöket,

önállóan felismerni az informatikai eszközök hibás működését,részt venni az informatikai eszközök javításában,

─ követni a szakma fejlődését, javaslatot tenni az informatikai infrastruktúra fejlesztésérerészt venni rendszerinformatikai és térinformatikai és szakirányú szak előadásokon, fórumokon,

konferenciákon, szakirodalmat és a szakmai folyóiratokat folyamatosan figyelemmel kísérni,egyéni fejlesztéseket készíteni, egyéni teszteléseket végrehajtani az adott szervezet informatikai

infrastruktúráján belül,megoldásokat keresni az optimális informatikai infrastruktúra alakítására, illetve a meglévő

infrastruktúra minél hatékonyabb kihasználására, az informatikai infrastruktúra fejlesztésére tett javaslatokat megfelelően prezentálni a vezetők

(nem szakemberek) számára,─ üzemeltetni az adatátviteli hálózatot

kiépíteni adatátviteli vonalakat,optimalizálni az adatok átvitelét lassú, bizonytalan átvitel esetén,biztosítani az adatvesztés nélküli adatátvitelt,biztosítani az adatátvitel megismétlését, hibás adatcsomagok továbbítása esetén,

─ gondoskodni az informatikai eszközök beszerzésérőlelőzetesen tesztelni a beszerzésre váró térinformatikai eszközöket,

91

összehasonlító elemzést, értékelést készíteni a beszerzésre váró és más, hasonló kategóriájú térinformatikai eszközök tesztelési eredményeiről,

kialakítani, dokumentálni a térinformatikai eszközök beszerzésére, fejlesztésére vonatkozó költségvetési javaslatot és az ahhoz tartozó részletes szakmai indoklást,

─ műszakilag átvenni a térinformatikai eszközöketellenőrizni, igazolni a térinformatikai eszközök megfelelő műszaki paramétereit, feljegyezni az eszközök használatba vételét,elkészíteni az átadás-átvételi jegyzőkönyveket,

─ kapcsolatot tartani a szállítókkal a szolgáltatási szerződések szerint figyelni, igazolni a garanciális- és licence-szerződéseket,bírálni, szigorúan betartatni a szerződésekben foglaltakat akár a szerződésben szereplő anyagi

ellenszolgáltatás(ok) indokolt visszatartásával is,öntevékenyen cselekedni, megfelelő kapcsolatot kialakítani a beszállítókkal,

─ tárolni és kezelni a informatikai infrastruktúra fejlesztéséhez tartozó dokumentumokatmegtervezni és végrehajtani a védett dokumentumok biztonságos tárolását, megakadályozni

azok illetéktelen kezekbe való kerülését.

12. Javaslattétel a térinformatikai feladatok elvégzését támogató szoftverek beszerzésére, fejlesztésére

A szakember legyen képes─ részt venni a térinformatikai szoftverek iránti felhasználói igények felmérésében

elemezni, értékelni a térinformatikai szoftverek általános elemeit,elemezni, értékelni a térinformatikai szoftverek általános működési környezetét,

─ meghatározni a térinformatikai szoftverek kiválasztási szempontjait és információkat, adatokat gyűjteni a készen kapható szoftverekrőlelemezni, értékelni a térinformatikai szoftverek lehetséges kiválasztási szempontjait,elemezni, értékelni a kiválasztási szempontokra vonatkozó javaslatok közötti eltéréseket,

összefüggéseket, jellemezni a térinformatikai szoftverek vonatkozó információk keresésének módszerét és a

lehetséges információs forrásokat,─ közreműködni térinformatikai szoftverek beszerzésére, vagy a fejlesztésére vonatkozó

javaslatok elkészítésében (döntés előkészítés)elemezni, értékelni az elfogadott kiválasztási szempontoknak megfelelő, beszerezhető

térinformatikai szoftvereket (költségek, az adaptálás idő és emberi erőforrás szükséglete, az adaptálással esetleg együtt járó rendszerintegrációs feladatok stb.),

elemezni, értékelni a térinformatikai szoftverek beszerzésére, vagy a fejlesztésére vonatkozó alternatívákat (költségek, az adaptálás idő és emberi erőforrás szükséglete, az adaptálással esetleg együtt járó rendszerintegrációs feladatok stb.),

kiválasztani a szervezet számára - a releváns szempontok szerinti - legmegfelelőbb alternatívát (beszerzés, vagy fejlesztés),

─ részt venni térinformatikai fejlesztő projektek munkájábanelemezni, értékelni a fejlesztendő térinformatikai szoftver szolgáltatásai iránti felhasználói

igényeket,elemezni, értékelni a fejlesztendő térinformatikai szoftver funkcióit, adatmodelljét és működési

környezetét,megkülönböztetni, jellemezni a fejlesztés fázisait és feladatait,

─ részt venni a térinformatikai szoftverek iránti felhasználói igények felmérésébenösszegyűjteni a meglévő térinformatikai szoftverre vonatkozó adatokat, információkat, leírni a meglévő térinformatikai szoftver adatait, funkcióit és működését, azokat elemezni, feltárni a meglévő térinformatikai szoftver esetleges hiányosságait és redundanciáit,

─ meghatározni a térinformatikai szoftverek kiválasztási szempontjait és információkat, adatokat gyűjteni a készen kapható szoftverekről

92

beszerezni a javasolt kiválasztási szempontoknak megfelelő térinformatikai szoftverekre vonatkozó részletes információkat,

elkészíteni a térinformatikai szoftverek kiválasztási szempontjára vonatkozó vezetői döntéshez szükséges elemző tanulmányt,

─ közreműködni térinformatikai szoftverek beszerzésére, vagy a fejlesztésére vonatkozó javaslatok elkészítésében (döntés előkészítés) javaslatot elkészíteni a vezetői döntés meghozatalához, részletesen elemezve a térinformatikai

szoftver beszerzése és adaptálása, vagy a fejlesztése közötti különbségeket, illetve azonosságokat (költségek, az adaptálás idő és emberi erőforrás szükséglete, az adaptálással esetleg együtt járó rendszerintegrációs feladatok stb.),

─ részt venni térinformatikai fejlesztő projektek munkájábanelvégezni speciális rendszerszervezési feladatokat a térinformatikai szoftvereket fejlesztő

projektekben, közreműködni a fejlesztési dokumentációk elkészítésében,biztosítani a fejlesztők és a felhasználók között a szükséges szakmai kapcsolattartást.

A műszaki informatikus szakirány speciális szakmai követelményei

1. A megoldandó feladat megértése, a követelmények specifikálása

A szakember legyen képes─ feltárni a felhasználói igényeket,─ kiegészíteni a felhasználói igényeket a meg nem fogalmazott elvárásokkal és az indokolt

műszaki követelményekkel,─ elemezni és csoportosítani a követelményeket és a használati esetek figyelembevételével a

felhasználói igényeket,─ alkalmazni a számítástechnika hardver és szoftver eszközrendszerét;─ megfelelő tájékozottsággal rendelkezni az információs piacon elérhető alkalmazási rendszerek

területén,─ alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések), valamint az

információ kezelésére és a személyiségi jogok védelmére konkrétan vonatkozó és tágabb értelemben kapcsolódó jogszabályokat;

─ az informatika szaknyelvét szabatosan, célszerűen használni;─ megérteni az idegen nyelvű szakirodalom, kézikönyvek, dokumentációk tartalmát.

2. Részvétel a projekt megtervezésében

A szakember legyen képes─ megbecsülni az elvégzendő feladatok erőforrás- és időigényét,─ javaslatot tenni a feladatterv kialakítására, értelmezni és ellenőrizni a feladattervet,─ felmérni, értékelni és publikálni a feladatok elvégzésével járó műszaki kockázatokat, előnyöket,

hátrányokat,─ meghatározni a projekt fogalmát, felsorolni és értelmezni a jellemzőit,─ megkülönböztetni a különböző projekttípusokat,─ jellemezni az információrendszer-fejlesztési projektet,─ meghatározni a projektmenedzsment fogalmát és feladatait,─ leírni az információrendszer-fejlesztési projekt megvalósulási folyamatát,─ kiszámítani a projekttervezés során a szükséges erőforrások (pénz, munkaerő, gépi

berendezések, idő) mennyiségét,─ elkészíteni egy egyszerű projekttervet,─ meghatározni a team fogalmát és értelmezni a jellemzőit,─ leírni a projektvezető feladatait az információrendszer-fejlesztési projekt esetén,─ alkalmazni a hálótechnikán alapuló tervezési, szervezési és irányítási módszereket a

projektmenedzsment folyamatában,

93

─ leírni a projekt végrehajtása során elkészítendő projektvezetési és rendszerfejlesztési célú dokumentációkat,

─ elvégezni a projekt gazdasági-pénzügyi értékelését,─ meghatározni a minőségbiztosítás fogalmát az emberek, a projekt és a projekt kivitelezésének

szempontjából;─ ellenőrizni az eredeti felhasználói igények maradéktalan megvalósulását.

3. Az informatikai infrastruktúra hardver és szoftver elemeinek, kapcsolatának megalapozása, megtervezése és üzemeltetése

A szakember legyen képes─ a rendelkezésre álló erőforrások alapján megtervezni az informatikai infrastruktúrát,

költséghatékonyság elemzést végezni,─ a számítástechnikai eszközöket, perifériákat integrálni a működő informatikai rendszerbe,─ megtervezni az erőforrások kezelésének, használatának módját és a speciális perifériák

kezelését,─ megtervezni a hálózati hozzáférések módját és a hálózaton rendelkezésre álló szolgáltatások

felhasználását,─ a rendelkezésre álló erőforrásokhoz igazítottan kiválasztani, telepíteni, beüzemelni a különböző

hálózati szerverek és munkaállomások operációs rendszereit,─ a helyi hálózatokban erőforrások megosztására, és a megosztott erőforrások elérésére, a

hozzáférési jogosultságok lekérdezésére, megváltoztatására,─ informatikai hálózatokat üzemeltetni, biztosítani az alapvető Internet-intranet szolgáltatásokat

(hozzáférés-kezelés, fájl-szerver, adatbázis-szerver, levelező-szerver, WEB-szerver),─ megteremteni az informatikai üzembiztonság hardveres és szoftveres feltételeit,─ ismertetni az OSI és a TCP/IP hivatkozási modellt, rétegeik feladatait, valamint a bennük

megvalósított adatbeágyazásokat,─ jellemezni az összeköttetés alapú és az összeköttetés-mentes hálózati szolgáltatásokat, és

hálózatokat,─ jellemezni és kezelni a hálózatokban előforduló különböző címeket, neveket, valamint ezek

feloldását, ─ jellemezni a legelterjedtebb LAN-technológiákat, különös tekintettel az Ethernet hálózatokra,─ jellemezni a legelterjedtebb WAN-technológiákat (Frame Relay, ISDN, xDSL, ATM), ─ bemutatni a különböző hálózati eszközöket, elemezni működésüket,─ ismertetni a hálózati protokollokat, elemezni működésüket,─ ismertetni a hálózati biztonsági alapelveket, bemutatni ezek megvalósítását.

4. Az alkalmazások adattárolási rétegének megtervezése és megvalósítása

A szakember legyen képes─ a logikai adatszerkezetet megtervezni és normalizálni ismertetni az egyed, a tulajdonság és a

kapcsolat fogalmát, ─ ismertetni a redundancia fogalmát, felismerni a redundáns adattárolást,─ ismertetni az azonosító fogalmát, a természetes és mesterséges azonosítók funkcióját,─ ismertetni az adattárolásra használt adatbázis-kezelő rendszer elemi adattípusait és komplex

adattípusok konstruálását az adatbázis-kezelő rendszerbe,─ a logikai adatmodellt egy szabványos eszközzel ábrázolni,─ bemutatni az SQL nyelv jellemzőit, alkalmazásának területeit; ismertetni az SQL nyelv

szabványait (SQL89, SQL92, CORE SQL, SQL3), a szabványokban rögzített főbb szabályokat,─ megtervezni és létrehozni a fizikai adatállományokat, az adatszerkezetet és az adatszerkezet

indexelési struktúráját; ismertetni és használni az SQL szabványos adatdefiníciós (DDT) nyelvének szintaktikáját és szemantikáját,

─ ismertetni és használni az SQL szabványos adatmanipulációs (DML) nyelvének szintaktikáját és szemantikáját,

94

─ ismertetni és jellemezni a különböző zárolási és véglegesítési mechanizmusokat (a tábla és rekordszintű zárolás előnyeit és hátrányait) a tranzakciók indítását (BEGIN TRANSACTION), a véglegesítést (COMMIT) és a visszavonás (ROLLBACK) műveleteit; bemutatni a tranzakciókezelési módszereket, a tranzakciók elszigetelésének módjait, a beágyazott tranzakció fogalmát,

─ megtervezni és megvalósítani az adatszerkezet referencia integritási szabályrendszerét; jellemezni az ún. integritási anomáliákat, többek között a törlés és a módosítás anomáliáját,

─ értelmezni az adatok módosítása során felmerült problémákat (teljesség, ellentmondás-mentesség, hiányzó adatkapcsolat),

─ ismertetni a választott adatbázis-kezelő által nyújtott és az általános jogosultságkezelő mechanizmusokat, jellemezni a felhasználói csoportok, valamint a szerepkörök (jogosultságok) szerepét és működési elvét,

─ ismertetni a relációs algebra műveleteit (projekció, szelekció, Descartes szorzat, természetes összekapcsolás, külső összekapcsolások, csoportosítás, kiterjesztés),

─ ismertetni a halmazok közötti műveleteket (a különböző típusú összekapcsolások függvényeit),─ egy korszerű adatbázis-kezelő rendszer telepítését végrehajtani,─ az adatbázis-kezelő rendszer hozzáférési jogosultságai beállítani; új felhasználókat,

felhasználói csoportokat létrehozni; a felhasználókhoz, felhasználói csoportokhoz hozzáférési jogosultságokat (szinteket) hozzárendelni,

─ az adatbázis-kezelő rendszer "hangolását" elvégezni (egyidejű hozzáférések száma, válaszidők, méretezés, klaszter-ek kialakítása),

─ az adatbázis-kezelő rendszer adatvédelmi, adatbiztonsági funkcióit (biztonsági mentés, archiválás) használni.

5. Az alkalmazások alkalmazáslogikai és felhasználói rétegeinek megvalósítása

A szakember legyen képes─ önállóan kódolni az alkalmazói szoftver alkalmazáslogikát megvalósító komponenseit,─ integrálni a megfelelő komponenseket és tesztelni a teljes alkalmazáslogikai réteget,─ a prototípus alapján megtervezni és felépíteni a felhasználói felületeket,─ önállóan kódolni a felhasználói réteg komponenseit,─ az elkészített alkalmazásrétegeket összekapcsolni,─ integrációs teszteket végrehajtani a szoftverrendszeren, ellenőrizhető módon javítani a hibákat,─ a szoftver működését és adatkezelését optimalizálni.

6. A dokumentációk elkészítése

A szakember legyen képes─ az előírásoknak megfelelően – szabványos eszközökkel – dokumentálni a szoftverrendszereket,─ elkészíteni és ellenőrizni a felhasználói kézikönyvet, részt venni az oktatási anyagok

elkészítésében,─ ellenőrizni a műszaki dokumentációkat (modellek, terv- és tesztelési dokumentáció).

7. A szoftverrendszerek üzemeltetésre történő átadása, a üzemeltetés, valamint a szoftver értékelésében való részvétel

A szakember legyen képes─ elvégezni a szoftver üzembe helyezését,─ megrendelőnek bemutatni a szoftvert, felhasználó(k)nak betanítani annak használatát,─ átadni a szoftvert üzemeltetésre, műszaki támogatást biztosítani a felhasználó(k)nak,─ részt venni a próbaüzemeltetés értékelésében, az ott elfogadott módosítások értékelésében, a

vonatkozó dokumentációk módosításában,─ részt venni az eddig elkészült szoftver értékelésében,

95

─ részt venni az eddig elkészült szoftver jóváhagyásában,─ véglegesíteni az üzembe helyezési dokumentációt és a telepítőkészleteket,─ felügyelni a véglegesített szoftver felhasználó(k) általi installálását,─ részt venni a véglegesített szoftver üzemeltetésének értékelésében,─ értelmezni és ellenőrizni az egyes projekttermékek (forráskód, dokumentáció stb.)

változtatásának folyamatát,─ garanciális javításokat végezni, javítócsomagokat készíteni,─ a szoftver változásával járó módosítási igényeket értelmezni, előterjeszteni, részt venni a

döntésben és a változtatásban,─ nyomon követni és dokumentálni a fejlesztés folyamán elfogadott belső termékverziókat és

ellenőrizni a követelményeknek való megfelelőséget.

9. A számítógépes jelfeldolgozás ismerete

A szakember legyen képes─ ismertetni a számítógépes jelfeldolgozás elméletét és gyakorlatát,─ ismertetni és üzemeltetni a számítógépes jelfeldolgozás szoftver és hardver eszközeit,─ ismertetni a jelek csoportosítása és fontosabb leírási módjukat,─ bemutatni a mintavételezést, interpolációt, kvantálást az ADC-k, DAC-ok tulajdonságait,

illesztésüket,─ ismertetni a DFT és a folytonos spektrum kapcsolatát, bemutatni a DFT spektrális felbontásának

növelésére szolgáló eljárásokat, bemutatni az ablakfüggvény hatását,─ ismertetni az energetikai spektrumok mérésének alapjait, értelmezni a spektrumanalizátorok, a

mérési eredményeit,─ ismertetni a statisztikus jelanalízist (teljesítménysűrűség-spektrum, autókorrelációs függvény),─ bemutatni a digitális szűrőket (FIR, IIR szűrők tulajdonságai, alkalmazásuk szabályai,

középérték, effektív érték, amplitudósűrűség mérése),─ bemutatni a DSP alkalmazását.

10. A mérő- és irányítórendszerek ismerete

A szakember legyen képes─ intelligens mérő- és kiértékelő rendszereket kialakítani,─ ismerni a mérőrendszerek digitális felületeit: IEEE 488, RS 232, RS 422, RS 485,─ számítógépes méréseket és méréstervezéseket végezni,─ PLC-t alkalmazni.

A oktatási informatikus szakirány speciális szakmai követelményei

1. Számítástechnikai alapismeretek

A szakember legyen képes─ számítógépes rendszer - mint hardver - üzemeltetési feladatai ellátni, ─ internet szolgáltatásokat szakszerűen igénybe venni,─ egy általános célú diagnosztikai programot kezelni, üzeneteit értelmezni,─ közreműködni a számítógépes rendszer - mint szoftverkörnyezet - karbantartási és bővítési

feladatainak ellátásában, ─ az oktatási intézmény elektronikus kommunikációját megszervezni és a kommunikációs

rendszer működését felügyelni,─ a biztonságos szoftverüzemeltetéshez kapcsolódó feladatokat (archiválás, biztonsági másolatok

készítése stb.) ellátni,─ szoftvereket telepíteni, új, a tanultakkal azonos funkciójú szoftvereket megtanulni a

dokumentáció alapján,

96

─ munkaállomást üzemeltetni,─ általános célú szoftvereket alkalmazni, üzemeltetni, új szoftverek üzemeltetését elsajátítani, ─ szövegszerkesztő programot üzemeltetni (ismerjen egy korszerű szövegszerkesztő szoftvert),─ az oktatási intézmény dokumentációs tevékenységét kiszolgálni (levelezés, számítógépes

ügyiratkezelés, kiadványok készítése),─ táblázatot kezelni (ismerjen egy korszerű táblázatkezelő szoftvert),─ egyedi szoftvereket üzemeltetni,─ interneten található adatbázisokat elérni és az oktatásban felhasználni,─ HTML lapot megtervezni és elhelyezni,─ egy oktatási és egyéb elektronikus anyagok készítését végző teamben képviselni saját

szaktárgyának tartalmi és tantárgy-pedagógiai aspektusait.

2. Programozási alapfogalmak

A szakember legyen képes─ ismerni és alkalmazni egy programnyelv utasításkészletét,─ ismerni és alkalmazni az adattípusokat,─ ismerni és alkalmazni a programszerkezeteket (elágazások, ciklusok),─ alkalmazni a strukturált program felépítését (eljárások, függvények),─ megvalósítani elemi algoritmusokat valamely programnyelven.

3. Multimédia alapismeretek, multimédiás tananyagfejlesztés

A szakember legyen képes─ szöveget bevinni, javítani (kijelölés, másolás, mozgatás, keresés, csere, rövidítésszótár stb.),─ szövegeket tárolása, visszatölteni, nyomtatni, ─ a szöveget formázni, lapszámozni, ─ láblécet, fejlécet, lábjegyzetet, tartalomjegyzéket szerkeszteni, ─ helyesírás-ellenőrzést elvégezni, ─ táblázatokat, grafikus objektumokat beilleszteni, ─ zenét és beszédhangot bevinni,─ állóképeket bevinni, retusálni, szerkeszteni egy célszoftverrel, ─ videó- és hangfelvételt digitalizálni, szerkeszteni célszoftverrel, ─ animációt készíteni célszoftverrel,─ a számítógép speciális multimédia hardvereit ismerni, ─ multimédia szabványokat ismerni,─ kivetítő eszközöket használni, ─ a multimédia és az elektronikus tananyagfejlesztés alapfogalmait ismerni, ─ multimédia tananyag-objektumokat leírni meta-adatokkal, ─ tárolási formátumokat alkalmazni, ─ az elektronikus tananyagot felépíteni, forgatókönyvet készíteni, ─ interneten publikálni,─ elektronikus tananyagot készíteni PP-ban, ─ multimédiás célszoftvereket alkalmazni,─ rajzolni, animációt készíteni, ─ média-elemeket beilleszteni, ─ web-es publikációt az oktatásban alkalmazni,─ e-learning tananyagot, online tesztet, online kommunikációt a tanórán alkalmazni.

A rendszerinformatikus szakirány speciális szakmai követelményei

1. Programozás módszertana "A"


97

─ értelmezni a feladatot, kiválasztani a megoldási algoritmust legjobban szolgáló programozási módszert és nyelvet,

─ ismertetni a kiválasztott programozási nyelv működési logikáját, felépítését, alkalmazói rendszerét ismertetni a programozási nyelv legfontosabb utasításkészletét,bemutatni és alkalmazni a szintaktikai szabályokat,alkalmazni a megoldási algoritmus szemantikai szabályait,

─ elkészíteni a program adatszerkezetét,─ elkészíteni a programkódot

meghatározni a program struktúráját,elkészíteni a feltételvizsgáló és ciklusutasításokat alkalmazó modulokat,elkészíteni az eljárás és függvényhívó modulokat;alkalmazni a programkönyvtár eljárásait és moduljait,egybeszerkeszteni a forráskód és könyvtári modul állományokat, támogatni a fejlesztői elemzést megfelelő megjegyzések segítségével,alkalmazni a programozási tételeket,alkalmazni a rekurzió szabályait,

─ kiválasztani és alkalmazni objektumokat és komponenseket, ha ezt a feladat megoldására használt programnyelv támogatja,

─ a felhasználói programok, alkalmazások applikációs háttér támogatását használni, és ennek segítségével önállóan működő felhasználói felületet programozni,

─ ismertetni a felhasználói program applikációs fejlesztő nyelvének működési logikáját, felépítését, alkalmazói rendszerét ismertetni az applikációs nyelv legfontosabb utasításkészletét,bemutatni és alkalmazni a szintaktikai szabályokat,bemutatni és ismertetni az applikációs nyelv fejlesztő felülete és a felhasználói program

kapcsolódási felületét,bemutatni és ismertetni az applikációs nyelv által használt adatkezelő rendszereket és adatleíró

modelleket,─ kiválasztani a felhasználói programok kezelését támogató lekérdezéseket és űrlapokat,─ elkészíteni az űrlapok ergonómiai szempontból megfelelő felületét

kiválasztani a vezérlő objektumokat,makrókat , illetve kódmodulokat rendelni a kiválasztott objektumokhoz és komponensekhez,megtervezni és elkészíteni az adatforgalmat az applikációs modul és a felhasználói felület

között,─ az elkészült program, programmodul vagy applikációs egységet működtetni és tesztelni

ismertetni a kódfordítás és végrehajtható programszerkesztés lépéseit,elvégezni a kódfordítást és előállítani a végrehajtható programot vagy modult, ismertetni és bemutatni a tesztelés és hibakeresés módszereit és eszközeit,

─ ismertetni és bemutatni a program erőforrás-felhasználási és hatékonyságelemzési módszereit és az ezeket meghatározó tényezőketértelmezni a matematikai feladatmegoldások közötti hatékonyságelemzést,értelmezni és értékelni a szemantikai alapú hatékonyságelemzést,értelmezni és értékelni az alkalmazott adatmodell és adatszerkezet hatékonyságot befolyásoló

tulajdonságokat,csökkenteni vagy kiszűrni a programozási vagy adatredundanciát,

─ elkészíteni a program alkalmazói dokumentációját, felhasználói utasítását és a teszteredményeket bemutató dokumentumokat,

─ elkészíteni a programverziók fejlesztési - továbbfejlesztési - tervét, megadni a bővítési lehetőségeket.

2. Programozási nyelv "A"


98

─ megérteni gazdasági, műszaki, környezeti vagy kulturális jelenségekkel kapcsolatos adatok és folyamatok közötti összefüggéseket és ezek számítógépes feldolgozhatóságának lehetőségeitmegérteni a problémát, vázolni a megoldási lehetőséget, felmérni a felhasználói igényeket,meghatározni a megoldást célzó projekt főbb elemeit,

─ értelmezni és elemezni problémák, jelenségek elemi matematikai leírását és a problémamegoldás lehetséges lépéseitátalakítani a feladatot algoritmizálható projektté,meghatározni a projektben résztvevők szerepét és feladatát,kiválasztani a feladat vagy részfeladat megvalósításához legmegfelelőbb fejlesztői környezetet

és eszközöket,─ ismertetni az algoritmus fogalmát, illetve megfogalmazni egyszerűbb matematikai vagy fizikai

feladatok megoldási algoritmusát,─ értelmezni és ismertetni az algoritmus-leíró eszközöke,

értelmezni és elkészíteni a feladat mondatszerű leírását,értelmezni és elkészíteni a megoldási algoritmus folyamatábráját,összehasonlítani a klasszikus folyamatábrák, szerkezeti ábrák, Jackson-diagramok

alkalmazhatóságát az adott feladatra, és kiválasztani a legmegfelelőbbet,─ ismertetni és értelmezni egyszerűbb adatmodelleket, megtervezni a megoldási algoritmust

legjobban támogató adatszerkezetet,─ ismertetni és a gyakorlati munkában alkalmazni a programozás nyelv-független elemeit

meghatározni egyszerűbb adatszerkezetet és ezek deklarációját, felmérni és meghatározni a feladatmegoldásban ismétlődő elemeket, kialakítani ezek

hierarchiáját,kezelni és kiválasztani a függvényeket és eljárásokat,elvégezni feltételes vizsgálatokat,megszervezni a programciklusokat,

─ ismertetni, bemutatni és alkalmazni a programozási tételeket.

3. Operációs rendszerek

A szakember legyen képes─ felsorolni és jellemezni az operációs rendszerek feladatait, osztályozni különböző fajtáit,─ ismertetni egy konkrét személyi számítógépes operációs rendszer felépítését, működési elveit,─ jellemezni általánosan egy operációs rendszer indítását, fájlkezelését, felhasználói

parancsait/interfészét, memóriakezelését, megszakítási rendszerét, feladat-végrehajtásának ütemezését,

─ ismertetni a rendszerkonfigurálást, illetve a futtatási környezet beállítását,─ osztályozni és jellemezni a segédprogramokat, ismertetni és végrehajtani néhány konkrét

segédprogram telepítését, konfigurálását, valamint használatát.

4. Hálózatfelügyelet

A szakember legyen képes─ ismertetni a hálózatfelügyelet feladatát, fő területeit,─ ismertetni a hálózatfelügyelet fő területeinek jellemző eszközeit, ─ ismertetni az OSI hálózatfelügyeleti modelljét, ─ ismerteni az egyszerű hálózatfelügyelő protokollt (SNMP) és az általános hálózatfelügyeleti

információs protokollt (CMIP),─ felvázolni, hogy a felügyeleti szoftverek hogyan végzik az adatok gyűjtését és a problémák

feljegyzését, ─ felvázolni egy hálózat tervezésének, megvalósításának és támogatásának menetét,─ bemutatni, telepíteni és konfigurálni egy konkrét hálózatfelügyeleti rendszert.

99

5. Hálózati operációs rendszerek

A szakember legyen képes─ jellemezni a hálózati operációs rendszerek, és kiválasztani az alkalmazási területre leginkább

megfelelőt,─ telepíteni az operációs rendszereket, és a hardver eszközök működését biztosítani a rendszer

alatt,─ helyi hálózatokat kialakítani és azoknak a rendszerfelügyeletét ellátni,─ címtár szolgáltatásokat kezelni,─ Internetes szolgáltatásokat telepíteni, kezelni (www, ftp, e-mail),─ a TCP/IP protokollhoz kapcsolódó szolgáltatásokat kezelni (DNS, DHCP, VPN),─ tűzfalakat és átjárókat telepíteni, konfigurálni.

6. Hálózati eszközök

A szakember legyen képes─ hálózati kártyát telepíteni és konfigurálni adott operációs rendszer alatt,─ strukturált kábelezést megtervezni, kialakítani, tesztelni, hibát elhárítani, és dokumentálni,─ vezetékes és vezeték nélküli/rádiós hálózati eszközöket (ismétlők, kapcsolók, hidak,

forgalomirányítók, modemek) üzembe helyezni, konfigurálni, üzemeltetni, hibát elhárítani, és dokumentálni,

─ ismertetni a vezetékes és vezeték nélküli/rádiós hálózati eszközök jellemző protokolljait, működését.



Térinformatikus, műszaki informatikus és oktatási informatikus szakon:

A IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények teljesítése, valamint a szakdolgozatnak az előírt határidőre történő benyújtása és arra a bírálótól legalább elégséges (2) javasolt érdemjegy megszerzése.

Rendszerinformatikus szakon:

A szakmai vizsgára az bocsátható, aki a vizsgaszervező által meghatározott tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, és szakmai vizsgáztatási követelményben foglaltakat a vizsgaszervező által meghatározott módon teljesítette.




Az írásbeli vizsga tantárgyai a IV. fejezetben felsorolt feladatcsoportokhoz kapcsolódó tantárgyak. Az írásbeli vizsga feladatsorát a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével kell összeállítani.A vizsga feladatait a képzésért felelős minisztérium adja ki és a jelölt a vizsgán kapja meg.

100




A gyakorlati vizsga szakdolgozat elkészítéséből és megvédéséből áll.A gyakorlati vizsgát megelőzően legalább 15 nappal a szakdolgozatokat az előzetesen szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek, és eleget tesz-e a formai követelményeknek.Szakdolgozatot a képzés befejezését követően 2 évig lehet benyújtani. Egy szakdolgozat elkészítésében legfeljebb két vizsgázó vehet részt, de világosan le kell írni a munka megosztását.

A vizsga időtartama vizsgázóként: 15 perc


Egy összetett feladat megoldása a megismert hálózati operációs rendszerek telepítésével, konfigurálásával kapcsolatban, valamint a számítógép-hálózatok kialakításával, üzemeltetésével, Internetes szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatok elvégzése, dokumentálása.

A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc.


A szóbeli vizsga tantárgyai a IV. fejezetben felsorolt feladatcsoportokhoz kapcsolódó tantárgyak. A szóbeli vizsgát a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított tételsorok alapján kell tenni. A vizsgázók részére maximum 15 perc felkészülési idő biztosítható.





─ Az első rész a IV. fejezetben szereplő általános szakmai követelmények figyelembevételével összeállított teszt jellegű feladatsor

─ A második rész a IV. fejezetben szereplő speciális szakmai követelmények figyelembevételével összeállított feladatok.


101


Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelölt bocsátható. A gyakorlati vizsga a szakdolgozat elkészítését és megvédését jelenti. A szakdolgozat megvédésére a szóbeli vizsga napján, a szóbeli vizsga megkezdése előtt kerül sor.A szakdolgozat megvédése során a jelölt maximum 15 perc időtartamban ismerteti a szakdolgozat elkészítését és eredményeit. Segédeszközként – a prezentációhoz – számítógép, írásvetítő használható. Szakdolgozatot a képző intézményhez, a képző intézmény által jóváhagyott témában, a képzés befejezését követő két éven belül lehet benyújtani. A szakdolgozat témáját a képző intézmény hagyja jóvá. A jelölt a tervezett vizsgaidőpont előtt négy hónappal benyújtja a szakdolgozatra vonatkozó témavázlatot. Az oktatási intézmény által kijelölt oktató a témavázlatot írásban jóváhagyja, a téma színvonalának, a feladat összetettségének és a fejlesztéshez szükséges hardver és szoftver eszközök figyelembevételével.A szakdolgozatnak esztétikus, gondosan kivitelezett írásműnek kell lennie. A szakdolgozatot szövegszerkesztő programmal kell készíteni. A szakdolgozatban szereplő ábrák, táblázatok készítéséhez grafikai illetve táblázatkezelő programot kell használni.A jelöltnek a szakdolgozatot egy nyomtatott és - legalább egy példányban - elektronikus adathordozón kell benyújtania a képző intézményhez a tervezett vizsgaidőpont előtt két hónappal. A képző intézmény gondoskodik a szakdolgozat elbírálásáról. A szakdolgozat írásos bírálatát (a bíráló által javasolt érdemjegy nélkül) a képző intézmény a szakmai vizsga előtt egy héttel a jelöltnek átadja.A képző intézmény a szakdolgozatot a szóbeli vizsgát megelőzően legalább két héttel – az előzetes írásbeli bírálatával együtt – elküldi a vizsgabizottság elnökének és a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági tagnak. Amennyiben a szakdolgozat nem tesz eleget a szakmai és vizsgakövetelményekben foglalt előírásoknak, a vizsgabizottság elnökének jogában áll a jelölt gyakorlati vizsgára bocsátásának lehetőségét megtagadni.

A szakdolgozatra vonatkozó általános követelmények térinformatikus szakon:

A szakdolgozat elméleti vagy gyakorlati probléma megoldására irányul. Lehetséges különböző térinformatikai alkalmazási területek bemutatása, rendelkezésre álló adatok alapján, vagy az adatgyűjtést is beleértve a legkülönbözőbb térinformatikai szoftverek segítségével elemzéseket elvégezni.A szakdolgozat világosan megfogalmazott célok alapján készüljön, logikusan felépített és esztétikus kivitelezésű munka legyen. A bevezető részben tartalmazza a probléma felvetését, vagy a téma választás okát. Az érintett alkalmazási terület bemutatásán túlmenően a térinformatikai vonatkozások kerüljenek részletesen ismertetésre. Amennyiben gyakorlati jellegű feladat került kidolgozásra, akkor befejezésként tartalmazza még a továbbfejlesztés lehetőségeit is.

A szakdolgozatra vonatkozó általános követelmények műszaki informatikus és oktatási informatikus szakon:

A szakdolgozat elkészítése során a jelölt bizonyságot tesz arról, hogy a képzés során megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteit egy konkrét alkalmazói szoftver létrehozása, valamint annak dokumentálása révén képes alkalmazni.

A szakdolgozatnak tartalmaznia kell:─ műszaki és felhasználói dokumentációt,─ mellékletben a működő alkalmazói szoftvert, a forrásprogramot kinyomtatott formában,─ feladatspecifikációt,─ adatszerkezet specifikációt,─ részletes funkcióspecifikációt,─ fejlesztői HW/SW környezet specifikációját,─ forráskódot,─ teszt-specifikációt,─ felhasználói útmutatót,

102

─ on-line segítő rendszert,─ a működő alkalmazói szoftvert az összes segédállománnyal, teszt adatsorral együtt hajlékony

lemezen, vagy CD,─ forráskódot elektronikus adathordozón kell mellékelni.


Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelölt bocsátható. A gyakorlati vizsga valamely hálózati operációs rendszer szerver- (szükség esetén még kliens-) oldali telepítéséből, konfigurálásából áll, melynek célja egy Intranet létrehozása, dokumentálása. A rendszerinformatikus gyakorlati feladatsort a vizsgát szervező intézmény állítja össze és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.A gyakorlati vizsgán csak a vizsgabizottság által rendelkezésre bocsátott szoftvereket szabad használni.A vizsgán bármilyen írott vagy nyomtatott segédeszköz használható, elektronikus adathordozón rögzített anyag nem használható!


Szóbeli vizsgára csak a sikeres gyakorlati vizsgát tett jelölt bocsátható. A szóbeli vizsga feladatsorát a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével, a vizsgát szervező intézmény állítja össze és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A tételsort egy hónappal a vizsga időpontja előtt ismertetni kell a jelöltekkel, hogy a tétetlek önálló kidolgozásával, megfelelően felkészülhessenek. A szóbeli vizsgán segédeszköz nem használható.


A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételeit a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendelet határozza meg.Felmentést kaphat a vizsgázó azokból a vizsgarészekből, amelyekből hiteles dokumentumokkal igazoltan, korábban sikeres vizsgát tett.Annak a vizsgázónak, aki szakdolgozatát sikeresen megvédte, a szakmai vizsga 2 éven belül történő megismétlésénél nem kell újabb szakdolgozatot benyújtania.


A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítmény alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.


A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt. A szóbeli vizsgán a tételsorból kihúzott kérdésekre adott feleletet tantárgyanként (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.

Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsga elégséges (2) értékeléséhez a vizsga egészében legalább 40%-os elért teljesítmény szükséges.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként kapott érdemjegyek átlaga alapján kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik tételsorból elégtelen érdemjegyet kapott.


103

A gyakorlati vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni.A vizsga érdemjegyét, a bíráló által a szakdolgozatra javasolt érdemjegy és a szakdolgozat megvédése során kapott érdemjegy alapján kell meghatározni.




104

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 9. sorszáma szerinti Infostruktúra-menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3434 022. A szakképesítés megnevezése: Infostruktura-menedzser 3. Hozzárendelt FEOR szám: 39104. Szakképzési évfolyamok száma: -5. Képzési idő, maximális óraszám: 1100 óra6. Elmélet aránya: 60 %7. Gyakorlat aránya: 40%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: szakirányú szakközépiskolai érettségi, vagy gimnáziumi érettségi + 2 év

elektronikus hírközlési szakmai gyakorlat.─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: a képzésre jelentkező tanulónak olyan egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők:

─ megfelelő mozgás koordináció,─ ép idegrendszer─ ép színlátó képesség.

A képzés alkalmas lehet mozgássérültek számára is.3. Szakmai alapképzés időtartama: 4. Szintvizsga: ECDL vizsga (opcionálisan)




3910 Egyéb ügyintézők


Egy intézmény elektronikus hírközlő és információs rendszerének szakszerű felépítése meghatározza az intézmény hatékonyságát. A jó kiválasztás, a megbízható működés feltételezi a feladatok összehangolását, kézben tartását, vezénylését. E feladatot látja el az Infokomunikációs menedzser.Kulcsfontosságú feladata, hogy a technológiai fogalmakat a felső vezetőség számára érthetően tolmácsolja. Infokomunikációs menedzsernek éppen ezért egyformán jól kell beszélnie a technológia és az üzlet nyelvét is.Mindezek alapján az Infokomunikációs menedzser

─ tervezi, előkészíti és ismeri a helyi távközlési rendszereket,─ tervezi, előkészíti és telepíti az információs rendszereket,

105

─ megtervezi és irányítja a telepítésüzemeltetés, javítás és karbantartás munkamódszereit,─ menedzseli az információáramlást, biztosító szolgáltatásokat,─ szakmailag segíti, irányítja a műszaki kiszolgáló személyzet munkáját,─ ismeri és alkalmazza a munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi,

biztonságtechnikai előírásokat.

3. A szakképesítéssel betölthető rokon szakképesítések


33 5224 02 Távközlési hálózatépítő52-5424-02 Távközlési technikus55 5423 02 Műszaki informatikai mérnökasszisztens



1. A vezetékes elektronikus hírközlő hálózatok, átviteltechnika és digitális központok ismerete

A szakember legyen képes─ a hozzáférési hálózatok, (Access network) a mag hálózatok (core network), és a kapcsolt

távbeszélő hálózat (PSTN) elemeit megismerni, helyüket, felépítésüket, alkalmazásukat felhasználni a helyi hálózat tervezése során,

─ az analóg és digitális jelek tulajdonságait alkalmazni, a jel átalakítás-, az átvitel szabályait felhasználni,

─ az átviteli közeg az aktív és passzív elemek jellemzőit felhasználni,─ a rendszerek nyújtotta szolgáltatásokat optimálisan kiválasztani,─ főközponti- és alközponti berendezések tulajdonságait felhasználni a belső hálózati struktúra

kialakítása érdekében,─ a szélessávú hálózatok nyújtotta lehetőségeket alkalmazni,─ az optikai hálózatok lehetőségeit kihasználni,─ végberendezéseket, kommunikációs rendszereket kezelni,─ szolgáltatásokat kiadni, vagy letiltani,─ az automatikus híváseloszlást alkalmazni,─ a kommunikációs rendszereket kezelni,─ a belső számlázási rendszer beállítására,─ a felmerülő működési hibákat elhárítani és/vagy elháríttatni,─ az alapvető híváskezelési rendszert igények szerint beállítani.

2. Adatkommunikáció és számítógépes hálózatok kiépítése, működtetése és karbantartása

A szakember legyen képes─ az ISO/OSI modell és topológia ismeretében az önálló PC-számítógép hálózatot kiépíteni és

üzemeltetését megtervezni,─ a megfelelő hálózati típust kiválasztani,─ a kiépített számítógép-hálózatot üzemeltetni,─ gondoskodni az adatkommunikációs rendszerek és számítógépes hálózatok működéséről,─ elvégezni a létesítendő, bővítendő adatátviteli rendszer technológiájának meghatározását,

kiválasztani a szükséges adatátviteli módszert, eljárást (analóg-modulációs elven működő adatátviteli módszerek, kvadratúra modulációs eljárások, digitális jelátvitel).

106

3. Rendszergazdai feladatok ellátása, multimédia rendszerek kiválasztása és felügyelete

A szakember legyen képes─ az E-Mail rendszert kezelni,─ a Voice-Mail rendszert használni,─ a hangposta-rendszereket működtetni,─ az elektronikus levelező rendszereket installálni és üzemeltetni,─ a video- és képátviteli rendszereket kiépíteni,─ a számítógépes Personal Videorendszereket létrehozni a célnak megfelelően,─ a hangkonferencia-felépítés lehetőségeit kihasználni szükség esetén,─ a nagytávolságú, előre bejelentett hangkonferenciákat felállítani,─ a videokonferenciát létrehozni a felhasználási cél érdekében,─ a mobil technológia belső rendszeralkalmazását megtervezni,─ vezeték nélküli és WLAN technológiákat alkalmazni,─ megismerni a rendszermenedzsment célját és feladatait,─ megismerni legalább három hálózatkezelő feladatokat is ellátó operációs rendszer

felügyeletének konkrét feladatait,─ megismerni a hálózattervezés alapfogalmait,─ megismerni a hálózat- és rendszerfelügyelet jogi vonatkozásait,─ egy – az Internet-be integrált – lokális hálózatot az önállóan üzemeltetni úgy, hogy a hardver

hibákat és a hálózaton futó információs rendszer hibáinak elhárítására vonatkozó feladatcsoportot kiemeljük az ellátandó feladatok közül,

─ elsajátítani a szerver-oldali és kliens-oldali szoftverek konfigurálását, azok egymáshoz hangolását.

4. Kommunikációs rendszerek tervezése

A szakember legyen képes─ az információáramlási igényeket felmérni,─ az információáramlás stratégiáját megtervezni,─ a stratégiai terv készítési elvét felhasználni a tervezési feladathoz,─ a vevők és versenytársakat megismerni, értékelő rangsorolást készíteni,─ a nyilvántartási rendszereket használni,─ az előrejelzés módjait alkalmazni,─ célkitűzéseket és alternatívákat felállítani.

5. Az ajánlatkérés, tenderkiírás és értékelés módjai

A szakember legyen képes─ a közbeszerzés rendszerét ismerni és használni,─ a kiértékeléshez értékelő rendszert kialakítani,─ a kiértékelési módszereket pontosan betartani,─ ajánlatokat bekérni a stratégiai terv kivitelezéséhez,─ kikötéseket és feltételeket világos, pontosan meghatározni.

6. A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja

A szakember legyen képes─ adómegfontolások figyelembevételével költségtervet készíteni,─ érzékenységi és eredményelemzési feladatokat (SWOT analízis) ellátni,─ statisztikákat összeállítani és kiértékelni,─ a megtérülési időt és cash-flow-t számítani,

107

─ a megvalósíthatósági analízist elkészíteni,─ előrejelzéseket (technikai és költségvetési) készíteni,─ az információs beruházásokat irányítani,─ a pénzügy, könyvelés, közgazdaságtan és statisztika alapvető műveleteit alkalmazni,─ az adatbázisokat elemezni,─ előrejelzéseket készíteni igényekre, változtatásokra,─ munkacsoportok munkáját koordinálni,─ a pozitív gondolkodást kialakítani és alkalmazni,─ az előadás, megbeszélés és tárgyalás helyes módszereit alkalmazni,─ a munkaidőt kihasználni jó időbeosztással,─ a feladatokat szétosztani, végrehajtatni és ellenőrizni,─ minősítéseket készíteni beosztottjairól.

7. A munka,- tűz-, és környezetvédelem területén

A szakember legyen képes─ ügyelni a munkahely megfelelő kialakítására, közlekedési utak betartására,─ az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírásokat betartani,─ ügyelni a munkavégzés során alkalmazott tisztítószerek, zsíroldó anyagok tulajdonságainak

ismeretében a megfelelő tárolásra és felhasználásra,─ a különböző munkafolyamatokra vonatkozó biztonsági előírásokat alkalmazni,─ elsősegélyt nyújtani, a balesetet kiváltó okokat megszüntetni, vezető és segélynyújtó szolgálatot

értesíteni,─ a vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat betartani,─ a tűz- és robbanásveszélyekre vonatkozó előírásokat betartani,─ a vonatkozó általános környezetvédelmi szabályokat betartani.─ a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetszennyezést csökkentő eljárásokat,

módszereket, alkalmazni



A szakmai vizsgára az a tanuló bocsátható, aki

─ a tantárgyi szakmai követelményeket teljesítette,─ az ECDL vizsgát, mint részvizsgát teljesítette.




─ Szakmai ismeretek(elektronikus hírközlő, informatikai, gazdasági kérdések) 120 perc─ Hálózat-tervezési feladat 60 perc


108

─ Számítástechnikai, hálózatüzemeltetési és pénzügyi-gazdasági feladat megoldása



─ Szakmai ismeretek (komplex tantárgy)

A vizsgázónak minden témakörből egy-egy kérdést kell megválaszolnia.

A vizsga időtartama témakörönként: maximum 10 perc



─ elektronikus hírközlési alapismeretek, technológiai alapfogalmak, alközponti és hálózati szolgáltatások, kommunikációs rendszer kezelési ismeretek,

─ adatkommunikáció, számítógépes hálózatok, ─ multimédia rendszerek, elektronikus- és hangposta rendszerek, videó- és képátvitel,

konferenciarendszerek,─ információs rendszerek tervezése, kommunikációs stratégiatervezés, kommunikációs

igényfelmérés, egységes kommunikációs csatornák (IMX) és jellemzőik,─ a kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja című tantárgyak anyagából

tesztlapok kitöltése.

Minden területen legalább 6 feladatot kell megoldani.


─ A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak az egységes kábelezési rendszer témakörben kell komplett hálózati tervet elkészíteniük adott adat- és hangvégpont kialakítására. A feladatot a megadott igények alapján kell elkészíteni. Ezen belül: anyaglista összeállítása, technológiai adatok számítása, kiviteli (megvalósulási) rajz készítése stb. szerepel.

─ El kell készíteni az így kialakított hálózat beszerzési tervét, költségvetését tender kiírását.


A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell egy-egy kérdésre válaszolniuk:─ elektronikus hírközlési alapismeretek,─ adatkommunikáció, számítógépes hálózatok,─ multimédia rendszerek,─ egységes kábelezési rendszer,─ kommunikációs rendszerek tervezése,─ ajánlatkérés, tenderkiírás és –kiértékelés,─ A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja,─ menedzselési technikák.

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

109

Az egyes tantárgyakból az előzetes iskolai végzettség során megszerzett és igazolt végzettség.



A szakmai elméleti vizsga, írásbeli és szóbeli részből áll.A vizsga értékelése az egyes részfeladatokhoz megadott pontértékek összesítése alapján, előre rögzített ponthatárok szerint egy írásbeli és egy szóbeli érdemjeggyel történik. Sikeres vizsgát tett az a jelölt, akinek az egyik rész osztályzata sem lett elégtelen.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát Az írásbeli és a szóbeli vizsga érdemjegyei alapján kell meghatározni.

Sikertelen szakmai írásbeli vizsga esetén a jelölt nem kezdheti meg a szakmai gyakorlati vizsgát. A jelölt a szakmai írásbeli vizsga újbóli letételével időkorlát nélkül próbálkozhat.


A gyakorlati feladat végrehajtását egy érdemjeggyel kell minősíteni, amely a gyakorlati vizsga eredményét adja. A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt legalább elégséges osztályzatot ér el.

A sikertelen szakmai vizsga, pótlóvizsga és a javítóvizsga – a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint – legfeljebb két éven belül ismételhető meg.


Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette.

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 10. sorszáma szerinti Ipari informatikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5423 03 2. A szakképesítés megnevezése: Ipari informatikai technikus3. Hozzárendelt FEOR száma: 31294. Szakképzési évfolyamok száma: 2 5. Képzési idő, maximális óraszám: – 6. Elmélet aránya: 70 % 7. Gyakorlat aránya: 30 %


110

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség , előírt gyakorlat:

─ Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése, vagy érettségi vizsga─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények:3. Szakmai alapképzés időtartama: -4. Szintvizsga: -



A munkakör, foglalkozás3129 Egyéb technikusok


Az ipari informatikai technikus a tevékenységét termelő vállalatoknál, vállalkozásoknál, intézményeknél vagy szolgáltató részlegeknél, illetve szerviz vállalatoknál végzi.Az ipari informatikai technikus munkája során:

─ átlátja az informatikai rendszerek működésének összefüggéseit,─ rendelkezik az informatikai rendszerek kivitelezéséhez szükséges természettudományi

ismeretekkel,─ szereli, javítja, karbantartja, üzembe helyezi a feladathoz illeszkedő konfiguráció szerint a

számítástechnikai eszközöket, szakmai felvilágosítást ad a számítástechnikai eszközök vásárlásához,

─ a hibajelenségek önálló elemzésével behatárolja a hiba okát, helyét az üzemelő számítástechnikai berendezésen,

─ telepíti, üzemelteti a számítástechnikai hálózatokat, elvégzi a hálózat hardver és szoftver felügyeleti (rendszergazdai) munkákat,

─ rendelkezik a számítógéppel történő információ feldolgozáshoz szükséges rendszertechnikai ismeretekkel, üzembe helyezi, szereli, javítja, karbantartja, az ipari környezetben használt számítógépeket,

─ elvégzi az ipari környezetben használható számítástechnikai berendezések tervezését, építését, bemérését, javítását,

─ elvégzi a tervezési és kivitelezési, valamint javítási és karbantartási feladataihoz kapcsolódó adminisztrációs tevékenységet.



51 5223 10 Számítástechnikai műszerész52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus52 5423 02 Ipari elektronikai technikus55 5423 02 Műszaki informatikai mérnökasszisztens54 4641 03 Informatikus (műszaki informatikus)51 5223 03 Informatikai műszerész


111


1. Számítógépek telepítése konfigurálása

1.1 Hardver elemek telepítése

A szakember legyen képes─ a számítógépet üzembe helyezni a munkavédelmi és balesetelhárítási jogszabályokban

előírtaknak megfelelően,─ soros, párhuzamos portokat és speciális interfészeket szakszerűen szerelni, működését

ellenőrizni,─ általános perifériákat illeszteni számítógéphez, és karbantartania gyári előírásoknak

megfelelően,─ számítógépet modemmel bővíteni.

1.2 Szoftver elemek telepítése, konfigurálása

A szakember legyen képes─ a legelterjedtebb operációs rendszert telepíteni, installálni és használni a rendelkezésre álló

hardver tulajdonságainak megfelelően,─ felhasználóbarát fájl-, állomány-, programkezelő szoftvereket alkalmazni,─ általánosan használt szövegszerkesztő vagy kiadványszerkesztő program funkcióit ismerni,─ elterjedten használt táblázatkezelő programot alkalmazni, ─ általánosan használt adatbázis-kezelő programot alkalmazni, ─ vírusellenőrző és -irtó programokat alkalmazni,─ analóg és digitális áramkörök tervezése során a prototípus megépítése előtt áramkörszimulátor

programot alkalmazni, ─ NYÁK-tervező programot szakszerűen használni,─ a tervezési dokumentáció elkészítéséhez analóg és digitális áramkörrajzoló programot

használni,─ egyéb, a szakmában előforduló feladatra létrehozott célszoftver vagy új verzió alkalmazását

önállóan elsajátítani.

2. Információs hálózat építése és üzemeltetése

2.1 Információs hálózat telepítése

A szakember legyen képes─ felmérni a hálózat telepítés helyszínét,─ kiválasztani és biztosítani a szereléshez szükséges anyagokat, eszközöket,─ kiépíteni a fizikai hálózatot,─ telepíteni az aktív és passzív elemeket,─ optikai hálózatot szerelni,─ megmérni a hálózat paramétereit,─ üzembe helyezni a hálózatot,─ ellenőrizni a rendszer üzemszerű működését.

2.2 Informatikai rendszer üzemeltetése

A szakember legyen képes─ rendszergazdai feladatot ellátni,─ hálózati forgalmat figyelni, naplózni,─ ügyelni a hálózat biztonságára,

112

─ biztosítani a szünetmentes tápellátást,─ karbantartani az adatbázist,─ üzemeltetési tanácsot adni.

3. Informatikai áramkörök tervezése

3.1 Analóg áramkörök tervezése

A szakember legyen képes─ elektrotechnikai ismereteket alkalmazni áramkör számítási és mérési feladatok során,─ elektronikai passzív és elektromechanikus alkatrészeket felhasználni analóg és digitális

áramkörökben, berendezésekben,─ az analóg elektronika félvezető alkatrészeit felhasználni elektronikai alapáramkörök építéséhez,─ diszkrét és integrált alkatrészekből álló analóg elektronikai áramköröket építeni, üzembe

helyezni, mérni, dokumentációt készíteni,─ kapcsolóüzemű félvezető alkatrészekből felépülő áramköröket alkalmazni, üzembe helyezni,─ villamos mennyiségeket mérni analóg és digitális mérőműszerek felhasználásával,─ tápegységeket és jelgenerátorokat alkalmazni digitális áramkörök és berendezések

vizsgálatához,─ félvezető eszközöket alkalmazni a teljesítményelektronikában,─ villamos gépeket alkalmazni, motorokat üzemeltetni,─ program szimulációt végezni,─ prototípust készíteni, bemérni.

3.2 Digitális áramkörök tervezése

A szakember legyen képes─ idő független logikákat és sorrendi hálózatokat tervezni, megépíteni és alkalmazni,

berendezések vezérlésére,─ építés előtt program szimulációt végezni,─ funkcionális digitális áramköröket rendszerbe illeszteni, ─ rendszer memóriát bővíteni, helyes működését tesztprogrammal ellenőrizni,─ prototípusokat elkészíteni, bemérni.

3.3 Mikrovezérlő áramkörök tervezése

A szakember legyen képes─ folyamatábrát készíteni,─ működtető programot készíteni,─ mikrokontrollereket programozni.

3.4 Műszaki dokumentáció készítése és használata

A szakember legyen képes─ áramköri kapcsolási rajzokat értelmezni,─ elektronikai rendszerek rendszerrajzait értelmezni,─ műszaki dokumentáció alapján a rendszert megismerni és üzemeltetni,─ hibajelentő és munkalapot kitölteni,─ dokumentáció alapján hardver és szoftver elemeket rendelni,─ áramköri és rendszertechnikai vázlatrajzokat készíteni.

4. Informatikai rendszerek karbantartása javítása

4.1 Üzemelő informatikai rendszer karbantartása, javítása

113

A szakember legyen képes─ tanulmányozni a karbantartási, üzemeltetési útmutatót,─ használni a villamos és mechanikus kéziszerszámokat,─ alkalmazni az ESD előírásait,─ mérni a berendezés villamos paramétereit,─ szisztematikus módszerekkel működési hibát keresni,─ hardver elemet cserélni,─ hibás alkatrészeket cserélni,─ mechanikai alkatrészeket szerelni,─ tisztítani a mechanikus és elektromos berendezéseket,─ csatlakozó kábeleket forrasztani,─ elektronikai alkatrészeket forrasztani,─ nyomtatott áramkört javítani (készíteni),─ ellenőrizni az elvégzett javításokat,─ újraindítani a rendszert.

4.2 Irányítástechnikai rendszer telepítése üzemeltetése

A szakember legyen képes─ tanulmányozni a karbantartási, üzemeltetési útmutatót,─ BUSZ rendszert kiépíteni a műszaki tervdokumentáció szerint,─ ipari perifériát a számítógéphez illeszteni a felhasználó igénye szerint,─ nem villamos mennyiségeket műszeresen mérni,─ mérő érzékelőket telepíteni igény szerint,─ adatgyűjtő rendszert telepíteni igény szerint,─ végrehajtó elemeket telepíteni igény szerint,─ PLC egységet telepíteni, karbantartani,─ PLC egységet programozni,─ ipari robotot, manipulátort programozni,─ energetikai rendszert telepíteni, karbantartani,─ villamos gépet üzemeltetni a műszaki dokumentáció alapján,─ hidraulikus, pneumatikus rendszert üzemeltetni,─ hidraulikus, pneumatikus rendszerek hibáit elhárítani.

5. Gazdálkodás

5.1 Jogalkalmazás

A szakember legyen képes─ az állami szervek típusait ismerve azokhoz hozzárendelni az általuk alkotott jogforrásokat,─ megkeresni a jogszabályok hierarchiájában a szükséges jogszabályokat, ─ megkülönböztetni egymástól a jogképesség, a cselekvőképesség kategóriáit,─ a szerződéskötés alaki és lényeges tartalmi kellékeinek ismeretében szerződési ajánlatot tenni,─ értelmezni a szerződések érvénytelenségének okait, a szerződések megszűnésének

módozatait,─ szerződéseket teljesíteni a teljesítések helyének, idejének és a teljesítések módjának

betartásával,─ felismerni a szerződésszegés esteit, rámutatni a szerződés megerősítése érdekében tett

intézkedésekre (foglaló, kötbér),─ bemutatni a szerződésből eredő igények érvényesítésének biztosítékait,─ különbséget tenni a tipikus szerződések között, így adásvételi szerződés, bérleti szerződés,

megbízási szerződés, vállalkozási szerződés, folyószámla szerződés, lízing szerződés, biztosítási szerződés,

114

─ rámutatni a gazdasági élet szereplőinek tisztességtelen piaci magatartására (tisztességtelen verseny, fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, gazdasági versenyt korlátozó megállapodások, gazdasági erőfölény),

─ alkalmazni a vállalkozások (legfontosabb gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) alapításához, működtetéséhez, megszűntetéséhez kapcsolódó jogi feltételeket,

─ betartani az adatvédelmi törvény előírásait,─ a Munka Törvénykönyvét alkalmazva, ellátni a munkaviszony létesítésével és megszűntetésével

kapcsolatos teendőket,─ megkülönböztetni egymástól a munkaszerződés tartalmi és formai kellékeit,─ értelmezni a munkaidőt és pihenőidőt, próbaidőt, szabadságot,─ különbséget tenni a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei között,─ bemutatni a munka díjazásának elemeit és jellemezni azokat, pl. munkabér (személyi alapbér,

teljesítménybér), prémium, jutalom, készenléti díj, távolléti díj,─ érvényesíteni – a kollektív szerződést ismerve – a munkaviszonyból származó jogait,─ értelmezni és ellenőrizni a dolgozó által kapott bérfizetési jegyzéken szereplő adatokat─ kiszámítani a munkabér utáni személyi jövedelemadó előleget, az érvényes adójogszabályt

alkalmazva,─ meghatározni a bérek járulékait a hatványos jogszabályok alapján,─ kitölteni a személyi jövedelemadó bevallást a mindenkor érvényes jogszabály alapján a

legalapvetőbb jövedelemformák ismeretében (pl. bér, megbízási díj),─ eligazodni az alapvető társadalombiztosítási ellátásokban (táppénz, baleseti ellátás, nyugdíj),─ megkülönböztetni az értékesítések után fizetendő általános forgalmi adót a beszerzések után

felszámított általános forgalmi adótól, a számlában szereplő adómértéktől,─ a helyi adóhatóságok szerepét ismerve helyi adótörvény vonatkozásában elvégezni a

legfontosabb helyi adókötelezettséggel kapcsolatos teendőket (pl. bevallás, adóelőleg és adófizetés),

─ felismerni azokat a jogkövetkezményeket, amelyek az adójogszabályok megsértéséből adódnak (pl. fizetési kötelezettség nem határidőben történő teljesítése, bejelentkezés elmulasztása stb.).

5.2 Vállalkozás-gazdálkodás

A szakember legyen képes─ bemutatni a vállalkozások helyét a makro környezetében,─ kiválasztani a vállalkozási formák közül a szakképesítéshez leginkább alkalmasat,─ meghatározni a vállalkozások alapításához és működéséhez szükséges feltételeket,─ felismerni a vállalkozás marketingtevékenységének szerepét,─ a gazdálkodás folyamatát átlátva, elkülöníteni egymástól a gazdálkodáshoz szükséges

termelési tényezőket,─ felismerni a vállalkozás logisztikai rendszerének lényegét,─ különbséget tenni a saját termelésű és a vásárolt készletek között,─ a megrendelések tartalmi és formai szempontjának ismeretében kitölteni egyszerűbb

megrendeléseket formanyomtatványon,─ meghatározni a vállalkozás munkaerő-szükségletét,─ felismerni a vállalkozások leggyakoribb tárgyi eszközeit, értelmezni azok elhasználódását,─ jellemezni a befektetések egyik formáját, a beruházásokat,─ meghatározni a vállalkozás eredményességét az árbevitel és a költség tartalmának

ismeretében,─ kitölteni alapvető pénzforgalmi nyilvántartásokat azok tartalmi és formai követelményeinek

betartása alapján, pl. beviteli és kiadási nyilvántartás, készpénzfizetési számla stb.─ formailag ellenőrzi a beérkező számlákat,─ kapcsolatot tartani a kereskedelmi bankokkal a bankszámlavezetés, a betétgyűjtés, és a

hitelezési ügyletek ismeretei alapján,─ különbséget tenni a költségvetési kapcsolatok alapján a vállalkozásokat terhelő legfontosabb

központi és helyi adók között,

115

─ meghatározni a bérek járulékait az államháztartási kapcsolatok figyelembevételével, kitölteni azok egyszerűbb nyilvántartásait.

5.3 Vezetés, szervezés és gazdálkodás

A szakember legyen képes─ értékelni a szervezet környezetének legfontosabb elemeit, azok szervezetre gyakorolt hatásait,─ bemutatni a vállalkozási rendszerek felépítését, szervezeti koordinációs mechanizmusát,─ kiválasztani a gazdálkodó szervezet tevékenységének leginkább megfelelő szervezési modellt,─ a rendszer- és információelméleti fogalmak, jellemzők ismerete alapján munkája során

alkalmazni a rendszerszemléletű gondolkodást,─ lebonyolítani a szervezés gyakorlati folyamatát a számítógépes háttér alkalmazásával,─ információt gyűjteni és rendszerezni,─ operatív cselekvési programokat koordinálni,─ közreműködni a vállalkozás napi működtetési feladataiban,─ karbantartani a vállalkozás üzleti folyamatait,─ gondoskodni a munkaerővel, anyaggal, energiával és munkaeszközökkel való optimális

gazdálkodás feltételeinek megteremtéséről,─ felismerni a vezetési rendszer lényegé, megkülönböztetni az egyes vezetési szinteket,─ elkülöníteni egymástól a vezetők legfontosabb feladatait, alkalmazni a vezetési módszereket,─ különbséget tenni a tárgy- és munkatárs –orientált vezetési feladatok között,─ megkülönböztetni a vezetői stílust a vezetői magatartástól,─ meghatározni a problémamegoldás és a döntéshozatal hatékony módszereit.

5.4 Minőségirányítás területén

A szakember legyen képes─ értelmezni, egyszerű szavakkal megfogalmazni és használni az alapvető minőségellenőrzési,

minőségbiztosítási fogalmakat,─ megfogalmazni a minőség piaci viszonyok között egyre inkább meghatározó szerepét,

jelentőségét,─ röviden és egyszerűen összefoglalni a minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás történeti

fejlődését,─ átlátni a minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás korszerű szervezési formáit, függelmi

kapcsolatát termelő és szolgáltató vállalatoknál,─ szakmai irányítással a termékek minőségellenőrzésének, minősítésének általános feladatait

ellátni, módszereit, szervezeti megoldásait alkalmazni,─ szakmai irányítással alkalmazni gépek, berendezések gyártási folyamatok minőségképessége

vizsgálatának elveit, módszerét, végrehajtásának menetét,─ szakmai irányítással alkalmazni a matematikai statisztikai ellenőrzési, minősítési módszereket,─ szakmai irányítással alkalmazni a minőségbiztosításra vonatkozó szabványok egyszerűbb

vizsgálati terveit, tervtípusait,─ alkalmazni a gyakorlatban általánosan használt – következőkben felsorolt-korszerű,

minőségbiztosítási módszereket, technikákat:═ a Pareto-diagram,═ PDCA elv,═ team (csoport) munka,═ brainstorming (ötletroham),═ SPC (statisztikai folyamatszabályozás),═ ok-okozat diagram,═ mérőeszközök kalibrálása.

6. Munkakörnyezet biztosítása

116

6.1 Munka-, és tűzvédelem, baleset-elhárítás területén


─ megfogalmazni a munka-, és tűzvédelem, baleset-elhárítás célját, fő területeit, alapfogalmait,─ a munkavédelem szervezeti rendszeréhez hozzárendelni a jogi alapokat,─ megfogalmazni a biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit,─ megfogalmazni a biztonságos munkakörnyezet munkabiztonsági és ergonómiai követelményeit,─ felismerni a veszélyeket a munkakörnyezetben,─ tudatosan alkalmazni, betartani és betartatni a munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásokat,

szabályokat,─ a különböző balesetek észlelése esetén szakszerűen alkalmazni az előírt eljárásokat, kitölteni a

balesettel kapcsolatos dokumentumokat,─ javaslatot tenni a balesetet kiváltó okok megszüntetésére,─ megkülönböztetni és rendszerezni a foglalkozási ártalmakat és megbetegedéseket,,─ a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetszennyezést csökkentő eljárásokat,

módszereket, alkalmazni─ felismerni a különböző baleseti veszélyforrásokat, sérüléseket, a balesetek

következményeképpen esetlegesen létrejövő élettani jelenségeket,─ különböző balesetek észlelése estén elsősegélyt nyújtani.

6.2 Környezetvédelem területén

A szakember legyen képes─ értelmezni az ökológiai egyensúlyt,─ integrálni az ökológia, az ökonómia és a technika kölcsönhatásait a munkájában,─ értelmezni a természet zárt és a termelés nyitott rendszeréből következő ellentét

következményeit,─ a környezetterhelés (szennyezés) emberi egészséget veszélyeztető, az életminősséget

befolyásoló hatását felismerni,─ az ipari tevékenység környezetterhelő hatásait elemezni,─ a környezeti tényezők, ill. elemek minőségét megítélni,─ megkülönböztetni a légszennyező anyagok típusait,─ összehasonlítani a mért adatokat az emissziós és az immissziós határértékekkel,─ átlátni a legjellemzőbb ipari légszennyezések csökkentésének lehetőségeit,─ megkülönböztetni a vízminőségi osztályokat, valamint az ipari szennyvizek minőségét,─ értékelni a mért adatokat a víztisztítási határértékekhez képest,─ átlátni az ipari víztisztítás és szennyvíztisztítás lehetőségeit,─ átlátni a talajkármentesítési eljárásokat, ill. azok szükségességét,─ mérni a zaj kibocsátást és összehasonlítani a kibocsátási határértékekkel,─ a hulladéktípusokat csoportosítani,─ az egyszerű hulladékkezelési eljárásokat elvégezni,─ adatot szolgáltatni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatosan,─ a környezetvédelmi előírásokat betartani és betartani,─ a környezetkárosító hatásokat különböző műszaki eljárásokkal megelőzni, ill. csökkenteni,─ a bekövetkezett környezetszennyezés csökkentését szolgáló intézkedéseket megtenni,─ a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében környezetkímélő módon dolgozni és élni.

7. Kommunikáció, hatékony kommunikáció

7.1 Kommunikáció területén

117

A szakember legyen képes─ mind írásbeli, mind szóbeli megnyilatkozásaiban a magyar nyelv helyes használatára vonatkozó

szabályokat betartani,─ nyíltan és hitelesen kommunikálni,─ egyértelműen közölni a mondanivalóját, kifejezni szándékát a társadalmi nyilvánosság előtt,─ más személyek nonverbális jelzéseit érzékenyen felfogni, értelmezni (mimika tekintet, vokális

kommunikáció, testtartás, térközszabályozás, kulturális szignálok),─ kontrollálni saját és társai metakommunikációját,─ saját kommunikációs zavarát felülvizsgálni és leküzdeni (durvaság, szóözön, szégyenlőség,

gátlásosság, közhely, zsargon stb.).

7.2 Szakmai kommunikáció területén

A szakember legyen képes─ a szakkifejezéseket helyesen használni,─ saját, önálló szakmai álláspontja tolmácsoláskor közérthetően, meggyőzően érvelni,─ mások szakmai érvelését figyelembe venni, és azt kultúráltan megvitatni,─ kommunikatív helyzetben aktívan figyelni, a beszélőpartnerre koncentrálni,─ megfelelő visszajelzést adni a partnernek a megértési szintjéről,─ kontrollálni a partner megértési szintjét,─ a közlő hitelességet vagy inkongruenciáját a napi élethelyzetben felismerni: a kommunikáció

tartalmi és viszonyszintjét összeegyeztetni,─ felhasználni az idegen nyelvet szó- és írásbeli gondolatcserére és szakmai információszerzésre,

alkalmazni a szakmai tartalomnak leginkább megfelelő nyelvtani formákat a következő témakörökben:═ informatika, számítástechnika,═ üzleti kommunikáció formái és eszközei,═ irányítás, vezetés,═ ipar szerkezete, iparágak, jellemző foglalkozások, szakmák,═ energiaforrások és környezetvédelem,═ elektromos berendezések és készülékek,═ szakmai elmélet alapjait képező fogalmak (matematikai műveletek és jelöléseik; fizikai

mennyiségek jelei és szabványos mértékegységei, feszültség egyen és váltakozó áram, ellenállás, erősítők, mikroprocesszorok, stb.).



Szakmai vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a központi programban foglalt követelményeket legalább elégséges osztályzattal minősíthetően teljesítette.

2. A szakmai vizsga részeiA szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.


─ Informatikai rendszerek (feladatlap)─ Áramkörtervezés és működésvizsgálat

(4 feladat, analóg és digitális témakörökből)

Az írásbeli vizsga időtartama: 300 perc


118

Szakmai gyakorlat (számítógépek telepítése és konfigurálása, információs hálózat építése, hibakeresés, áramkörépítés és bemérés)

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc


─ Informatikai áramkörök tervezése (analóg áramkörök tervezése, digitális áramkörök tervezése)─ Információs hálózat építése, üzemeltetése─ Jogi és vállalkozási alapismeretek─ Munka- és környezetvédelem

A felkészülésre minimum 20 percet kell biztosítani.




Az Informatikai rendszerek (feladatlapon) belül:─ alapfogalmak,─ információs rendszer karbantartása,─ információs rendszer konfigurálása,─ személyi számítógép hardver konfigurálás,─ személyi számítógép szoftveres konfigurálása,─ rendszeres karbantartási feladatok,─ többfelhasználós személyi számítógép szoftveres konfigurálása,─ kommunikációs rendszerek,─ adatátviteli rendszerek,─ helyi számítógépes hálózat (LAN),─ helyi számítógépes hálózat (LAN) szoftver elemei,─ helyi számítógépes hálózat (LAN) szolgáltatásai,─ hálózatfelügyelet.

Az áramkörtervezés és működésvizsgálat feladatokon belül:─ egyszerűbb kombinációs hálózatok analízise és realizálása,─ egyszerűbb szekvenciális hálózatok analízise és realizálása,─ funkcionális áramkörök alkalmazása konkrét tervezési feladatokban,─ memória áramkörök szervezése és kiszolgálása,─ vezérlőegység tervezése, analizálása,─ aritmetikai műveletek, számábrázolás,─ számítógép-architektúrák működésének leírása,─ címszámítási feladatok (címzési módok alapján, virtuális-, cash- és fizikai címszámítás),─ különböző technológiával gyártott IC-k illesztése,─ soros, párhuzamos perifériakezelők és mikrovezérlők inicializálása katalógus leírás alapján.─ egyenirányítók, szűrők, stabilizátorok,─ kisjelű erősítők (egy- és kétfokozatú) munkapont beállítása, egyen- és váltakozó áramú

jellemzőinek számítása,─ műveleti erősítők (egyszerűbb műveletvégző áramkörök, komparátorok) alkalmazása,─ egyszerűbb visszacsatolt áramkörök és oszcillátorok méretezése,─ egyszerűbb kapcsolóüzemű áramkörök jellemzőinek számítása,

119

─ analóg és digitális mérőműszerek egyszerűbb áramköreinek számítása.


A IV. fejezet 1. pont „Számítógépek telepítése konfigurálása”, a IV. fejezet 2. pont „Információs hálózat építése üzemeltetése”, a IV. fejezet 3. pont „Informatikai áramkörök tervezése”, feladatcsoportokban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladatok számon kérhetők.A gyakorlati vizsgán a jelölteknek a IV. fejezetben szereplő feladatcsoportok és az V. fejezet 2. pontban feltűntetett tantárgyak figyelembevételével összeállított gyakorlati feladatokat, kell megoldani.A gyakorlati vizsga feladatokat a vizsgaszervező intézmény állítja össze, és előzetesen jóváhagyatja a vizsgabizottság elnökével, valamint a területi, illetékes kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal.A vizsgázó teljesítheti a gyakorlati vizsgát vizsgaremek és az ehhez kapcsolódó szakdolgozat elkészítésével is, amennyiben az ehhez szükséges feltételt a szakképző intézmény biztosítani tudja. A vizsgaremek áramkör építési munka, a szakdolgozat pedig az ehhez kapcsolódó teljes műszaki dokumentációt kell, hogy tartalmazza. A vizsgaremek és a szakdolgozat elkészítéséhez legkevesebb négy hónapot kell biztosítani.


A szóbeli vizsgán a jelöltek a IV. fejezetben szereplő feladatcsoportok és az V. fejezet 2. pontban feltűntetett tantárgyak figyelembevételével összeállított központi tételsor (25-30 tétel) alapján, számolnak be tudásukról, a IV. fejezet 7. pontban leírt kommunikációs elvárások szerint.

Informatikai áramkörök tervezése:a IV. fejezet 3. pont „Informatikai áramkörök tervezése” feladatcsoportban” szereplő és az írásbeli témakörök szóban is ismertethető feladatai.

Információs hálózat építése, üzemeltetése:a IV. fejezet 2. pont „Információs hálózat építése, üzemeltetése” feladatcsoportban” szereplő és az írásbeli témakörök szóban is ismertethető feladatai.

Jogi és vállalkozási alapismeretek:a IV. fejezet 5. pont „Gazdálkodás” feladatcsoportban” szereplő, szóban ismertethető feladatai.

Munka- és környezetvédelem:a IV. fejezet 6. pont „Munka- és környezetvédelem” feladatcsoportban” szereplő, szóban ismertethető feladatai.


Felmenthető egyes tantárgyakból vagy a teljes vizsga alól az a jelölt, aki a szakképesítésért felelős minisztérium által kiírt szakmai tanulmányi versenyen elért eredménye alapján a versenybizottságtól erre írásban hiteles javaslatot kapott.Felmenthető a gyakorlati vizsga alól az a jelölt, aki vizsgaremeket és szakdolgozatot készített. A szakmai vizsgán a jelölt azokból a tantárgyakból kaphat felmentést, amelyekből 2 éven belül sikeres vizsgát tett, és ezt hivatalos vizsgadokumentummal igazolni tudja.


A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.


120

Az írásbeli vizsgát a központi tételekhez a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott értékelési útmutató szerint 20 % az "Informatikai rendszerek feladatlap", 80 % az "Áramkörtervezés és működésvizsgálat" arányainak megfelelően egy (15-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni.

A szóbeli vizsga átlageredményét az "Információs hálózat építése, üzemeltetése" tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni, és (15-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.

A szakmai elmélet vizsga osztályzatát a szóbeli és írásbeli eredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga felé kerekítve kell megállapítani.Eredménytelennek kell az elméleti vizsgát tekinteni, ha az írásbeli vagy szóbeli vizsgán a vizsgázó elégtelen érdemjegyet kapott.


A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a megtervezése, pontossága, szakszerűsége szempontjainak figyelembevételével, egyetlen osztályzattal kell értékelni. Ha a jelölt vizsgaremeket és szakdolgozatot készített, akkor az erre adott osztályzat a gyakorlati vizsga osztályzata. Az osztályzatot a vizsgabizottság állapítja meg a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus javaslata alapján.


Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette. A sikertelen szakmai vizsga a javítóvizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint megismételhető.

121

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 11. sorszáma szerinti Multimédia-fejlesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8409 012. A szakképesítés megnevezése: Multimédia-fejlesztő3. Hozzárendelt FEOR szám: 37194. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: -6. Elmélet aránya: 60%7. Gyakorlat aránya: 40%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: érettségi ─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -





3719 Egyéb kulturális foglalkozások


A multimédia-fejlesztő szakember egy multimédia termék megvalósítására létrehozott munkacsoport tagjaként, szöveget, hangot, álló- és mozgóképet, grafikát, animációt tartalmazó, általában interaktív, digitális adathordozón vagy az Interneten publikált alkalmazást hoz létre. A multimédia termék létrehozásához szükséges analóg és digitális forrásanyagokat előállítja, szerkeszti és integrálja, a szükséges műszaki berendezéseket, hardver és szoftver eszközöket munkájában rutinszerűen használja.A multimédia fejlesztő szakképesítéssel rendelkező szakembernek a multimédiás vagy weblap termék előállításával kapcsolatban az alábbi szakmai feladatokat kell ellátnia:

─ megtervezi a multimédia alkalmazását,─ előállítja a forrásanyagokat,─ kivitelezi az alkalmazást,─ teszteli, dokumentálja a multimédia terméket.



54 4641 04 Számítástechnikai programozó

122

52 1811 02 Grafikus (a tevékenység megjelölésével)55 1408 01 Médiatechnológus asszisztens




A szakember legyen képes─ az Információ Technológia (IT) alapfogalmait felismerni és alkalmazni,─ a számítógép hardver egységeit és perifériáit professzionális szinten ismerni és kezelni,─ korszerű szövegszerkesztő, táblázatkezelő programokat magas szinten használni,─ az adatbázis-kezelő programok karbantartási, lekérdezési funkcióit tudatosan alkalmazni, ─ igényes bemutatókat, prezentációkat összeállítani,─ irodai szoftverek szolgáltatásait a problémamegoldásban integráltan alkalmazni,─ a különböző kiterjedésű és típusú hálózatok szolgáltatásait, jogosultsági rendszerét felismerni

és alkalmazni,─ levelező rendszert használni,─ tájékozódni, információt keresni és publikálni a Web-en,─ meghatározni és használni a multimédia alkalmazás fejlesztése szempontjából alapvető

programozási és matematikai fogalmakat═ értelmezni és használni a különböző kódrendszereket,═ értelmezni és használni a halmazelmélet, matematikai logika, relációalgebra alapfogalmait,═ meghatározni az adatszerkezet fogalmát, típusait (tömb, rekord, halmaz, felsorolás, lista),═ meghatározni a moduláris és strukturált programozás alapfogalmait, mint például a fordítási

egység, programegység (eljárás, függvény), vezérlő szerkezet (szekvencia, elágazás, iteráció),

═ leírni a fontosabb programozási tételeket (sorozatszámítás, keresések, megszámlálás, maximum, minimum keresés, rendezés) valamelyik algoritmus leíró eszközzel.

2. Szakmai alapozó ismeretek

A szakember legyen képes─ meghatározni a médium, a multimédia és a multimédia rendszer fogalmát

═ jellemezni a multimédia elemek egyenkénti és együttes hatásmechanizmusát,═ meghatározni és jellemezni a multimédia rendszer alkalmazási területeit, fejlődésének főbb

irányvonalait,═ meghatározni a multimédia rendszerekkel szemben támasztott általános (ergonómia,

esztétika, hordozhatóság, interaktivitás) és az alkalmazási területtől függő speciális követelményeket,

═ meghatározni a szerzői joggal kapcsolatos fogalmakat, és az ezzel foglalkozó intézményeket.

─ megtervezni a multimédia - alkalmazást és elkészíteni a tervezési dokumentációt═ meghatározni a fejlesztési célkitűzést, meghatározni a célközönséget, elkülöníteni a termék

tartalmi és technikai elemeit,═ meghatározni a piaci megjelenés szoftver és hardver platformját,═ meghatározni a fejlesztéshez szükséges munkafázisokat, meghatározni a kivitelezéshez

szükséges szakmai kompetenciákat,═ a forgatókönyv elemeit (látványterv, oldalterv, navigációs rendszer), az egyes elemek

funkcióit, és a leírásukra alkalmas eszközöket és módszereket, elkészíteni a feladatspecifikációt és a forgatókönyvet.

123

─ meghatározni és használni a szükséges fejlesztőeszközöket═ a fejlesztéshez szükséges hardver eszközök (monitor, szkenner, videó digitalizáló

kártya, hangkártya, digitális fényképezőgép, videó kamera, CD, DVD) és műszaki berendezések (LCD projektor, RGB projektor) paramétereit, képességeit, és a vonatkozó szabványokat,

═ a multimédia forrásanyagok (szöveg, hang, mozgó- és állókép, grafika) előállításához és szerkesztéséhez szükséges szoftver eszközök paramétereit és szolgáltatásait,

═ meghatározni a forrásanyagok integrálására alkalmas szerzői rendszerek és objektumorientált fejlesztő környezetek paramétereit és szolgáltatásait,

═ a Webes alkalmazások előállításához szükséges fejlesztő eszközök paramétereit és szolgáltatásait, a vonatkozó szabványokat.

─ meghatározni és alkalmazni a futtatáshoz szükséges hardver és szoftver környezetet═ a multimédia termékek futtatásához szükséges hardverkövetelményeket (CPU, memória

stb.),═ a multimédia termékek lejátszására alkalmas számítógépes konfigurációk felépítését,═ a lejátszáshoz szükséges perifériák (monitor, grafikus kártya, hangkártya stb.)

paramétereit, a vonatkozó szabványokat,═ a multimédia termékek lejátszására alkalmas operációs rendszer és a multimédia elemek

lejátszására alkalmas szoftverek szolgáltatásait és paramétereit,═ a kliens-szerver kommunikáció alapelveit, jellemezni a hálózati és kommunikációs

protokollokat,═ a hálózat alkalmazásszintű protokolljait,═ az operációs rendszer és a hálózati protokollok együttműködéséhez szükséges

beállításokat,═ a hozzáférési jogosultsággal kapcsolatos elvárásokat.

─ megtervezni a multimédia alkalmazás megvalósításához szükséges adatbázist═ meghatározni logikai adatmodell kialakításához szükséges alapfogalmakat (egyed,

egyedtípus, tulajdonság, egyedi kulcs, idegen kulcs, index, reláció, redundancia, anomália),═ meghatározni a reláció algebra műveleteit (unió, különbség, Descartes-szorzat, projekció, a

különböző típusú összekapcsolások), ═ meghatározni az adatintegritás és a hivatkozási integritás alapszabályait,═ meghatározni a funkcionális függőség, az első, második és harmadik normál forma

fogalmát, a normalizálás lépéseit, ═ meghatározni a tranzakció fogalmát és a tranzakció-kezelés módszereit.

3. Forrásanyagok előállítása, szerkesztése

A szakember legyen képes─ meghatározni és elvégezni a szövegkezeléssel kapcsolatos feladatokat

═ ismerni és alkalmazni egy optikai karakterfelismerő program lehetőségeit és szolgáltatásait,═ meghatározni legalább egy kiadvány- és szövegszerkesztő program lehetőségeit és

szolgáltatásait,═ meghatározni az egyes szövegegységekre jellemző formázási fogalmakat, azok hatásait a

szövegre és az alkalmazásra,═ meghatározni a multimédia alkalmazásba illesztendő szövegek végső formátumát (pl. text,

rich text, bitkép, vektorgrafika),═ a nem elektronikus szövegeket elektronikus formára hozni (szkennelés, gépelés),═ az elektronikusan vagy kép formátumban rendelkezésre álló szöveget egy ismert kiadvány-

vagy szövegszerkesztő programba importálhatóvá tenni (pl. karakter felismerés, képlopó, vágólap használata),

═ egy kiadvány- vagy szövegszerkesztő programmal a szöveget tördelni, formázni.─ hangot digitalizálni és szerkeszteni═ előkészíteni az analóg hanghordozóról vagy mikrofonról történő digitalizálási munkálatokat

(megfelelően csatlakoztatni az analóg eszközöket a számítógéphez),

124

═ meghatározni legalább egy hangdigitalizáló program lehetőségeit és szolgáltatásait,═ meghatározni a digitális adathordozókról történő másolás módszereit (MD, CD lemez,

grabbelés),═ meghatározni legalább egy hangszerkesztő program lehetőségeit és szolgáltatásait,═ meghatározni azokat az átalakításokat és effektusokat, amelyeket a digitalizált

hangfelvételen el kell végezni,═ a digitalizálás paramétereit beállítani, hangfelvételt digitalizálni,═ valamilyen hangszerkesztő programmal hanghatásokat, MIDI zenéket készíteni,═ a digitalizált hangfelvételt a tervezett multimédiás anyag céljainak megfelelően vágni,

szerkeszteni, hibáit javítani.─ állóképet digitalizálni és retusálni

═ meghatározni a kép paramétereit a multimédia alkalmazás szempontjából optimalizálni (méret, felbontás, színmélység, kódolás),

═ nem elektronikus formátumban rendelkezésre álló képeket elektronikus formátumra hozni (digitalizálás),

═ az elektronikus formában rendelkezésre állóképet egy képszerkesztő programba importálhatóvá alakítani (képlopóval, digitális fényképezőgépről, digitális kameráról),

═ meghatározni legalább egy vektorgrafikus és egy pixelgrafikus képszerkesztő program lehetőségeit és szolgáltatásait,

═ a digitalizált képet a tervezett multimédiás anyag céljainak megfelelően szerkeszteni, retusálni,

═ a kép paramétereit a multimédia alkalmazás szempontjából optimalizálni (méret, felbontás, színmélység, kódolás).

─ mozgóképet digitalizálni és szerkeszteni═ meghatározni legalább egy videó-digitalizáló program lehetőségeit és szolgáltatásait,═ legalább egy videó-szerkesztő program lehetőségeit és szolgáltatásait,═ előkészíteni az analóg mozgóképhordozóról vagy kameráról történő digitalizálási

munkálatokat (megfelelően csatlakoztatni az analóg eszközöket a számítógéphez),═ meghatározni a digitalizált felvételen elvégzendő vágási és szerkesztési feladatokat, a

filmanyagot digitalizálni, a digitalizált videofelvételt a tervezett multimédiás anyag céljainak megfelelően retusálni és szerkeszteni,

═ a digitalizált videofelvételen utómunkákat végezni (pl. szűrés, hangalámondás).─ animációt készíteni

═ meghatározni legalább egy animátor program lehetőségeit és szolgáltatásait, meghatározni a különböző animációs technikák előnyeit és hátrányait,

═ meghatározni a különböző technikákkal készült animációk jellemző tulajdonságait, azok hatását a multimédia alkalmazásra,

═ a képernyőn lévő mozgásokat valamilyen „képlopó” alkalmazással mozgóképpé alakítani,═ síkbeli animációs fejlesztőeszközzel mozgóképet előállítani,═ 3D animációs fejlesztőeszközzel mozgóképeket előállítani.

─ adatbázist megtervezni, létrehozni és karbantartani═ meghatározni legalább egy adatbázis-szerver program lehetőségeit és szolgáltatásait,

jogrendszerét,═ meghatározni az SQL nyelv adatdefiníciós (DDL) utasításait (tábla létrehozása,

szerkezetmódosítás, indexek létrehozása), ═ meghatározni az SQL nyelv adatmanipulációs (DML) utasításait (lekérdezés, nézet,

beszúrás, törlés, módosítás),═ meghatározni a hozzáférési jogosultságokat vezérlő SQL (DCL) utasításokat,═ a tanult adatbázis-szerverben grafikus felületen vagy SQL utasításokkal az adatbázist

létrehozni, feltölteni (feltöltetni) adatokkal és karbantartani, beállítani a hozzáférési jogosultságokat.

4. Alkalmazások kivitelezése

125

A szakember legyen képes─ a forrásanyagokat integrálni

═ meghatározni az adott szerzői rendszerbe importálható formátumokat,═ meghatározni az elkészült multimédia elemek integrálásakor felmerülő követelményeket (pl.

importálás, csatolás, memóriaszükséglet, formátum),═ meghatározni azokat az átalakításokat, amelyek révén a multimédia elemek a webes

alkalmazásba integrálhatóvá válnak,═ a multimédia elemeket az adott szerzői rendszer követelményeinek megfelelően

konvertálni, a multimédia elemeket a szerzői rendszerbe importálni,═ a multimédia elemeket konvertálni úgy, hogy azok webes alkalmazásban felhasználhatók

legyenek, és azokat a webes alkalmazásba beilleszteni.─ a multimédia termék prototípusát elkészíteni

═ meghatározni legalább egy szerzői rendszer (például Macromedia Director, Macromedia Flash) lehetőségeit és szolgáltatásait,

═ azonosítani a szerzői rendszerben használható multimédia objektumait, és az objektumok tulajdonságait,

═ felismerni az objektumok térbeli és időbeli elrendezését,═ azonosítani az események, üzenetek típusait és azok kezelésének lehetőségeit,═ meghatározni az interaktivitás megvalósításának eszközkészletét,═ a multimédia elemeket egy szerzői rendszerben összeszerkeszteni,═ a multimédia alkalmazás objektumait működés közben szinkronizálni,═ meghatározni a statikus vagy dinamikus weboldal elkészítéséhez szükséges programok

lehetőségeit és szolgáltatásait,═ jellemezni a hálózati és kommunikációs protokollokat és hitelesítési technológiákat,═ meghatározni a statikus és dinamikus weboldal előállításához szükséges szabványos

HTML és CSS nyelvi eszközöket,═ meghatározni a kliens oldali programozásra kiválasztott fejlesztő eszköz (pl. JavaScript)

lehetőségeit és eszközeit (nyelvi elemek, szintaktika), alkalmazási módszereit, statikus weblapokat összeállítani egy weblapszerkesztő programmal és az előállt kódot értelmezni,

═ az összeszerkesztett statikus alkalmazást a programkódok beillesztésével interaktívvá tenni,

═ összeállítani a tanult eszközökből egy dinamikus weboldal elkészítéséhez szükséges és alkalmas fejlesztőeszköz-konfigurációt (pl. HTML–PHP–MYSQL),

═ meghatározni a szerver oldali programozásra kiválasztott fejlesztő rendszer (például PHP) lehetőségeit és eszközeit (nyelvi elemek, szintaktika), alkalmazási módszereit, dinamikus web-alkalmazást a választott fejlesztő környezetben létrehozni,

═ meghatározni a választott adatbázis-szerverhez való kapcsolódáshoz szükséges programozás-technikai elemeket, meghatározni az adatbázishoz való csatlakozás kialakításának speciális módszereit (például ODBC).

─ a futtatható programot elkészíteni═ meghatározni, hogy a különböző fejlesztő környezetekben milyen módon állítható elő a

futtatható állomány és/vagy telepíthető verzió, ═ elkészíteni az adott fejlesztő rendszerben a futtatható állományt és/vagy telepíthető verziót,

═ meghatározni a szerver és kliens oldali alkalmazások közzétételének módszereit, közzétenni a web-alkalmazást.

5. A multimédia termék tesztelése, dokumentálása

A szakember legyen képes─ a terméket különböző szoftver és hardver környezetben tesztelni

═ meghatározni a tesztelés módszereit (például fekete doboz módszer),═ meghatározni a termék teszteléséhez szükséges teszteseteket,

126

═ meghatározni a különféle tesztelési módszereket végrehajtó személyek csoportjait (pl.: funkcionális teszt: fejlesztők; tartalmi teszt: célközönség; működési teszt: „idegen kéz”),

═ meghatározni az adott fejlesztői környezet által nyújtott tesztelési eszközöket (nyomkövetés, töréspont),

═ meghatározni a lehetséges futtatási környezetekben (különböző platformokon) alkalmazott tesztelési módszereket,

═ meghatározni a tesztelési jegyzőkönyv formátumát, a szükséges tartalmi elemeket,═ az alkalmazást a teszteseteknek megfelelő modulokra osztani, ezeken a tesztet elvégezni,═ tesztnaplót készíteni az elvárt és a valós teszteredményekkel,═ hiba esetén a hiba okát megpróbálni megkeresni és kijavítani és a tesztet ismételten

elvégezni,═ integrációs tesztet végezni különféle szoftverkörnyezetekben és platformokon a

meghatározott tesztelési módszerek szerint,═ tesztelési jegyzőkönyvet készíteni.

─ a terméket dokumentálni═ meghatározni a dokumentáció típusait (termékismertető, fejlesztői dokumentáció és

felhasználói dokumentáció), és azok tartalmi egységeit,═ meghatározni a műszaki dokumentációk, kézikönyvek szerkesztésének eszközeit (szöveg-

és kiadványszerkesztő, diagramszerkesztő),═ meghatározni a kézikönyvek szerkesztésének alapvető tipográfiai szempontjait,═ ismertetni a műszaki dokumentációk, kézikönyvek szerkesztésének alapvető szabályait

(stílusok alkalmazása, automatikus tartalomjegyzék készítés, ábrák, képek beillesztése, számozása, tárgymutató készítés, helyesírás ellenőrzés), elkészíteni a dokumentációkat

═ leírni az alkalmazás funkcióit és működését, kerülve a belső működésre vagy technikai részletekre vonatkozó információkat,

─ a forrásanyagokat szerkeszthető formában archiválni═ meghatározni a biztonságos archiválásra és az archivált anyagok tárolására vonatkozó

elveket és szabályokat,═ meghatározni az archiválásra alkalmas hardvereszközök paramétereit, kiválasztani az

archiváló hardver és szoftver eszközt, elvégezni az archiválást,═ meghatározni az archiválás rendjét a változtatások biztonságos követéséhez,═ szakszerű nyilvántartást készíteni az archivált anyagokról,═ gondoskodni az aktuális verzió „tesztelés-javítás” ciklust követő archiválásról, és kialakítani

a biztonságos tárolás dokumentálási rendjét.

6. A szakma gyakorlásához szükséges képességek és készségek

A szakember legyen képes─ önállóan, igényesen, kreatívan munkát végezni,─ önállóan tanulni és felelősséget vállalni saját tanulásáért (beleértve az önellenőrzést is)─ problémát megoldani, számítógéppel feladatot megoldani,─ csoportmunkában részt venni, ─ szakmai vitát folytatni és toleránsan viselkedni,─ hibátlanul kommunikálni szóban és írásban anyanyelven, beleértve a szakszókincs megfelelő

alkalmazását is,─ önismereti és önértékelési készségeit fejleszteni, magát menedzselni,─ önmaga vállalásával alkalmazkodni a vele kapcsolatban álló emberekhez,─ a másik embert elfogadni, autonómiáját tisztelni,─ eredményesen együttműködni másokkal, csoportban dolgozni─ saját viselkedését felelősen kontrollálni, kritikusan szemlélni,─ kommunikációs készségét és személyes hatékonyságát fejleszteni,─ tudatosan szerkesztett előadást, beszédet, vitaindítót tartani és gondolatait világosan, érthetően

közölni,─ meggyőzően elfogadtatni szakmai álláspontját,

127

─ másik szakmai érvelését figyelembe venni és azt kultúráltan megvitatni,─ megfelelően megválasztani a konfliktuskezelés módjait és technikáit szakmai illetékességének

függvényében,─ közvetíteni a társas kapcsolatok humanista értékeit a helyzetnek megfelelően (tolerancia,

bizalom, megbecsülés, másokra figyelés, nyitottság stb.),─ nyíltan és hitelesen kommunikálni,─ a szakmához kapcsolódó szakkifejezéseket ismerni és helyesen használni,─ betartani az általános üzleti szabályokat,─ a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetszennyezést csökkentő eljárásokat,

módszereket, alkalmazni



Szakmai vizsgára az a jelölt bocsátható, aki

─ a IV. fejezetben szereplő szakmai követelményeket teljesítette,─ a mestermunkát és a szakdolgozatot az előírt határidőre benyújtotta és arra a bírálótól legalább

elégséges (2) javasolt érdemjegyet kapott.




A vizsgán hardver és szoftver ismeretektől független, általános és szakmai kérdések szerepelhetnek. Az írásbeli vizsga tantárgyai a IV. fejezetben felsorolt feladatcsoportokhoz kapcsolódó tantárgyak (kivéve a 6. rész). A vizsga feladatait a képzésért felelős minisztérium adja ki és a jelölt a vizsgán kapja meg.



A gyakorlati vizsga a mestermunka és a szakdolgozat megvédéséből áll. A mestermunka és a szakdolgozat elkészítése során a jelölt bizonyságot tesz arról, hogy a képzés során megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteit egy konkrét multimédia termék létrehozása, valamint annak dokumentálása (szakdolgozat) révén képes alkalmazni. Alapját a IV pontban elsajátított ismeretek szolgálják.



A vizsgán hardver és szoftver ismeretektől független, általános és szakmai kérdések szerepelhetnek. A szóbeli vizsga tantárgyai a IV. fejezetben felsorolt feladatcsoportokhoz kapcsolódó tantárgyak (kivéve a 6. rész). A vizsgázók részére maximum 15 perc felkészülési idő biztosítható.



128


A vizsga központi, a képzésért felelős minisztérium által kibocsátott komplex vizsga.Írásbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a mestermunkát és a szakdolgozatát az előírt határidőre benyújtotta, és arra a bíráló legalább elégséges (2) érdemjegyet javasolt.

A vizsgán számon kérhető a IV. pont mindegyik része, kivéve a 6. részt, mivel az nevelő, orientáló jellegű. A 3. és 4. rész elsajátítása csak elméleti síkon kérhető számon e vizsgaterületen.A vizsgasor felépítése: egyharmad rész teszt feladat, egyharmad rész kifejtendő feladat, egyharmad rész tervezési feladat.A vizsgán segédeszköz nem használható.


A gyakorlati vizsga egy mestermunka és a szakdolgozat elkészítését és megvédését jelenti.A mestermunka és a szakdolgozat megvédésére a szóbeli vizsga napján, a szóbeli vizsga megkezdése előtt kerül sor. A mestermunka és a szakdolgozat megvédése során a jelölt maximum 10 perc időtartamban ismerteti a mestermunkáját. Az ismertetéshez a konkrét mestermunkát és egy rövid számítógépes prezentációt kell felhasználnia. Mestermunkát és szakdolgozatot a képző intézményhez, a képző intézmény által jóváhagyott témában, a képzés befejezését követő két éven belül lehet benyújtani.

A mestermunka az alábbi feltételeknek eleget tevő multimédia alkalmazás:─ a lehetséges multimédia elemek (szöveg, állókép, videó, animáció, hang) mindegyikét

tartalmazza,─ interaktív,─ nem lineáris felépítésű,─ lokálisan vagy Interneten tekinthető meg

A szakdolgozat minimum 30 oldal terjedelmű, esztétikus megjelenésű, számítógéppel készített mű. Tartalmazza a mestermunka elkészítésének folyamatát a témaválasztás indoklásától a kivitelezésen át, a tesztelésen, továbbfejlesztési lehetőségekig.

A képző intézmény a szakdolgozatot a szóbeli vizsgát megelőzően legalább két héttel – az előzetes írásbeli bírálatával együtt – elküldi a vizsgabizottság elnökének. Amennyiben a szakdolgozat nem tesz eleget a szakmai és vizsgakövetelményekben foglalt előírásoknak, a vizsgabizottság elnökének jogában áll a jelölt gyakorlati vizsgára bocsátásának lehetőségét megtagadni.


Szóbeli vizsgára csak az bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett. Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek a mestermunkáját a bíráló elégtelenre értékelte. (Elégtelenre bírált szakdolgozattal a vizsga nem kezdhető meg.)A szóbeli vizsga feladatsorát a képző intézmény állítja össze. A feladatsor komplex jellegű egy-egy tétel legalább két témakört kell, hogy tartalmazzon. Minimum annyi tételnek lennie kell, ahány tanuló vizsgázik.A vizsga témakörei:

a) általános szakmai ismeretek, a IV/2, IV/3 témák elsajátítását vizsgáló kérdésb) szakmai kérdés, közvetlenül a multimédia alkalmazás fejlesztéssel kapcsolatos kérdés a IV/4, IV/5 részekből

129

A tételsort egy hónappal a vizsga időpontja előtt ismertetni kell a jelöltekkel, hogy a tételek önálló kidolgozásával megfelelően felkészülhessenek.


Ha a jelölt valamely vizsgarészből egy korábbi, de 2 éven belüli sikeres vizsgát már tett, és a vizsga letétele óta a vizsga követelményei nem változtak, akkor a vizsga alól fel kell menteni és a vizsga érdemjegyét a korábbi vizsga érdemjegyével azonosan kell megállapítani.




A szóbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni.A szóbeli vizsgán belül mindhárom témakörre vonatkozóan külön érdemjegyet kell adni. A vizsga elégséges (2) értékeléséhez minden témakör legalább elégséges (2) érdemjegyet kell kapnia a jelöltnek. A vizsga érdemjegyét a témakörökre kapott érdemjegyek egyszerű számtani átlagaként kell meghatározni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgán és a szóbeli vizsgán a tételekre kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. A szakmai elméleti vizsga elégséges (2) értékeléséhez az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen is legalább elégséges (2) érdemjegyet kell kapnia a jelöltnek.


A gyakorlati vizsgát egy osztályzattal kell értékelni.A vizsga osztályzatát a bíráló által a mestermunkára és a szakdolgozatra javasolt érdemjegy, valamint a mestermunka és a szakdolgozat megvédése során kapott érdemjegy alapján kell meghatározni.



A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga – a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint – legfeljebb két éven belül ismételhető meg.

130

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 12. sorszáma szerinti Műholdas-és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5223 072. A szakképesítés megnevezése: Műholdas- és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész3. Hozzárendelt FEOR szám: 52344. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: -6. Elmélet aránya: 60%7. Gyakorlat aránya: 40%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények:

A képzésre jelentkező tanulónak részt kell venni munka-alkalmassági vizsgálaton.A képzésre jelentkező tanulóknak olyan - orvosok által meghatározott - egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők:

─ átlagos testi fejlettség, fizikum,─ megfelelő mozgáskoordináció,─ tünetmentes szervi működés,─ színtévesztés hiánya,─ tériszony és szédülés hiánya,─ ép idegrendszer.

A betölthető munkakörök jellege: ülő és álló helyzetben végzett szellemi munka, párosulva könnyű-félnehéz fizikai munkával.Előírt pszichikai követelmények: mindenre kiterjedő figyelem, körültekintés, következetesség, kombinációkészség. Baleseti lehetőség: áramütés, kézsérülés, lezuhanásból adódó sérülések.A munka épületen belül és kültéren, födémen, oszlopon is végzendő.

3. Szakmai alapképzés időtartama: 4. Szintvizsga: -




5234 Távközlési foglalkozású

131


A műholdas és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész szakképesítéssel rendelkező szakembernek az alábbi munkafeladatokat kell ellátnia:

─ műholdas- és földi sugárzású televízió vevőantenna-, video-, kábeltelevízió rendszereket telepít, szerel, összekapcsol, műszeresen beállít, üzemeltet,

─ optikai és koaxiális kábellel épített kábeltelevíziós és informatikai rendszert telepít, műszerrel beállít, üzemeltet,

─ a rendszerek hibáit megállapítja, műszaki dokumentációk alapján kijavítja, a rendszereket karbantartja,

─ a javított egységeket biztonságtechnikailag ellenőrzi,─ a felmerülő bejelentési, engedélyezési, üzembe helyezési és műszaki átadási eljárások során

közreműködik,─ üzemeltetési kötelezettségei során jogi-, pénzügyi és műszaki feladatokat rendszeresen

dokumentál, jegyzőkönyvez.



51 5223 09 Rádió- és hangtechnikai műszerész51 5223 11 Televízió- és videotechnikai műszerész52 5423 01 Híradásipari technikus



1. Földi- és műholdas sugárzású vevőantenna-rendszer, fejállomás és hálózat telepítésének előkészítése

A szakember legyen képes─ kijelölni és bemérni a földi- és műholdas sugárzású antennarendszer telepítési helyét,─ elvégezni a fejállomás helyének biztonságos és műszakilag megfelelő előkészítését,─ előkészíteni a szétosztó hálózat létesítését, az idevonatkozó környezetvédelmi-,

műemlékvédelmi-, tájvédelmi-, munka és egészségvédelmi-, településképi előírások, műszaki tervek, és az érvényes hatósági engedélyek alapján.

2. Földi- és műholdas sugárzású vevőantenna-rendszer, fejállomás és hálózat telepítése

A szakember legyen képes─ beszerezni a részegységeket, alkatrészeket az összeállítási tervdokumentáció és a megrendelő

irányelvei alapján,─ felvonulni a munkahelyre,─ földi- és műholdas sugárzású antennarendszert, csatlakozó részegységeket összeszerelni,

illetve felszerelni, csatlakozó részegységeket legyártani a tervdokumentáció és a minta alapján,─ a szükséges antennatájolásokat elvégezni,─ a fejállomási egységeket terv szerint összeállítani, különös tekintettel az analóg és digitális

jelfeldolgozó berendezések beállítására,─ tervek alapján elvégezni a hálózati építőelemek (optikai adók-vevők, kábelek, erősítők, elosztók,

leágazók) szerelését, beállítását,

132

─ tervek alapján kiépíteni a rendszer törpefeszültségű energiaellátását,─ tesztelni az összeállított berendezéseket, hálózatot, és üzembe helyezni a technológiai

utasítások alapján,─ műszaki átadást előkészíteni jogi, műszaki és üzemviteli előírások szerint.

3. Híradástechnikai berendezések javítása

A szakember legyen képes─ a javításokhoz előírt biztonságtechnikai berendezéseket üzemeltetni, alkalmazni,─ szemrevételezni a hibás berendezést, behatárolni a hibát a műszaki dokumentáció alapján,

szükség esetén méréssel,─ kijavítani a behatárolt hibát,─ villamos paramétereket visszaállítani a műszaki dokumentáció alapján,─ a kijavított készüléket tesztelni, biztonságtechnikai ellenőrzést elvégezni,─ a hulladékot szelektíven tárolni a környezetvédelmi előírások szerint.

4. Híradástechnikai eszközök karbantartása

A szakember legyen képes─ a készülék külsejét, belsejét, a mechanikai alkatrészeket tisztítani az előírás szerinti

(környezetbarát) tisztítószerek felhasználásával,─ a mozgó alkatrészek kenését elvégezni az előírás szerinti kenőanyagok alkalmazásával,─ a kopott alkatrészeket cserélni tervdokumentáció alapján,─ kopásokból eredő eltéréseket utánállítani a műszaki paraméterek alapján,─ a villamos paramétereket ellenőrizni és szükség esetén újra beállítani,─ vezérlő szoftvereket frissíteni,─ műszeresen ellenőrizni a szünetmentes áramforrásokat, szükség esetén cserélni a munka- és

biztonságtechnikai előírások alapján,─ összességében üzemeltetni a híradástechnikai rendszert az üzemviteli és munkabiztonsági

előírások szerint.

5. Híradástechnikai berendezések telepítésének, javításának dokumentálása

A szakember legyen képes─ a tevékenységgel összefüggő jegyzőkönyveket elkészíteni,─ kisebb, nem engedélyköteles terveket előkészíteni, ─ anyagmegrendelést készíteni,─ munkafelmérést készíteni,─ villamos mérési jegyzőkönyvet készíteni,─ műszaki átadás-átvétel dokumentációit előkészíteni,─ az elvégzett munka számlázását lebonyolítani az érvényes előírások szerint.



Szakmai vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai tantárgyi követelményeket teljesítette.



133


─ Elektrotechnika─ Elektronika I─ Híradástechnika─ Digitális technika─ Áramkörök és készülékek



─ Elektronikai gyakorlatok─ Mérésgyakorlatok─ Üzemeltetési gyakorlatok



─ Szakmai alapismeretek─ Anyagismeret─ Technológia─ Elektronika─ Áramkörök és készülékek─ Átviteltechnika─ Híradástechnika─ Munka- és környezetvédelem

A vizsga időtartama: max.15 perc



Az írásbeli vizsgán az V. fejezet 2. pontjában szereplő szakmai követelmény témakörei figyelembevételével valamennyi témakörből külön-külön összeállított feladatsorokat kell megoldani. Az írásbeli feladatsoroknak tartalmaznia kell szakmai számításokat, a berendezések, hálózatok felépítésével kapcsolatos rendszertechnikai ismereteket, egyszerű alapáramkörök kapcsolását, működési feltételeit, műszaki terv- és kapcsolási-rajz olvasási, értelmezési kérdéseket. A vizsga feladatsorait a képzésért felelős minisztérium központilag adja ki és a jelölt a vizsgán kapja meg. Segédeszközként csak nem programozható zsebszámológép használható.


A gyakorlati vizsgán az V. fejezet 2. pontjában szereplő szakmai követelmények témaköreiből, a vizsgaszervező intézmény által összeállított gyakorlati feladatot kell megoldani, melyeket előzetesen jóvá kell hagyatni a vizsgabizottság elnökével és a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal.A gyakorlati vizsga olyan komplex életszerű feladat, amely tartalmaz szerelési utasítás szerinti telepítést, vagy hibakeresést, továbbá mérési utasítás szerinti mérést, és minden esetben jegyzőkönyvkészítést.


134

A szóbeli vizsgán az V. fejezet 2. pontjában szereplő összes szakmai követelmény témaköreiből központilag összeállított tételsorok alapján számolnak be tudásukról a jelöltek.


A szakmai vizsga során azokból a vizsgarészekből kaphat felmentést a jelölt, amelyekből 2 éven belül már sikeres vizsgát tett.A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.



A szakmai elméleti vizsga részeit (írásbeli, szóbeli) külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

Az írásbeli vizsga minősítését a szakképzésért felelős minisztérium által kiadott értékelési útmutató szerint, a feladatsorokra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.

A szóbeli vizsgát az egyes témakörökből kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.

A szakmai elméleti osztályzatát az írásbeli és a szóbeli átlaga alapján a szóbeli felé kerekítve állapítja meg a vizsgabizottság a szaktanárok javaslatai alapján.


A szakmai követelmény témakörei alapján összeállított feladatokra a vizsgázónak legalább elégséges minősítést kell kapnia, vizsgarészenként.A gyakorlati vizsga eredményét a munka megszervezése, szakszerűsége és pontossága, a biztonságtechnikai szabályok betartása figyelembevételével, az egyes feladatokra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, egyetlen osztályzattal kell értékelni.

Sikertelen a gyakorlati vizsga, ha annak valamelyik része eredménytelen. A gyakorlati vizsga sikertelensége esetén a teljes vizsgát (minden gyakorlati vizsgarészt) meg kell ismételni.


Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elméleti és szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Eredménytelennek kell minősíteni azt a vizsgát, ahol a jelölt egyik részeredménye (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) elégtelen.A sikertelen szakmai vizsga, pótvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

135

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 13. sorszáma szerinti Műszaki informatikai mérnökasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5423 022. A szakképesítés megnevezése: Műszaki informatikai mérnökasszisztens3. Hozzárendelt FEOR szám: 31394. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: 6. Elmélet aránya: 50%7. Gyakorlat aránya: 50%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: érettségi─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -




Műszaki vagy irodai informatikai rendszerek tervezését, fejlesztését, diagnosztizálását, javítását, illetve ilyen informatikai rendszerek fejlesztési koncepcióját kidolgozó munkacsoportban vagy munkakörben a mérnöknek vagy döntéshozónak nyújt közvetlen segítséget.

Alkalmazható a felsőbb szakmai vezetés által megfogalmazott célok, gyakorlati teendők, tevékenységek részfeladatokra bontását, az egyes résztevékenységeket végzők munkájának koordinálását, irányítást és ellenőrzést igénylő, a megfelelő munkafeltételeket biztosító munkakörök betöltésére.




A műszaki informatikai mérnökasszisztens, mint a vállalat, intézmény valamely vezetőjének közvetlen munkatársa:

─ mérnök irányítása alatt végzi munkahelye számítástechnikai, informatikai eszközeinek, rendszereinek üzembe helyezését, üzemeltetését, vizsgálatát és karbantartását,

─ részt vesz informatikai rendszerek tervezésében, fejlesztésében és diagnosztizálásában, fejlesztési koncepciók kidolgozásában,

─ kommunikál munkatársaival és munkahelye külső partnereivel, képes az igények felmérésére, elemzésére és ennek alapján beszerzési, fejlesztési módosítási koncepciók elkészítésére és

136

megvalósítására egyéni munkafeladatként és team-munkában egyaránt. Alkalmas a csoportmunka szervezésére és irányítására,

─ gondoskodik az informatikai rendszereket alkalmazó munkatársak felkészítéséről, tájékoztatásáról, a felelőségi körébe tartozó rendszer minőségbiztosításáról és a felhasználás jogszerűségéről, illetve ennek betartásáról,

─ alkalmazza a szakmai, vállalkozási és üzleti tevékenységét érintő jogszabályokat.



52 4641 03 Számítástechnikai szoftver-üzemeltető54 4641 02 Információrendszer-szervező 54 4641 03 Informatikus (a tevékenység megjelölésével) 54 4641 04 Számítástechnikai programozó52 5423 03 Ipari informatikai technikus



1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési, gazdálkodási és vezetési ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ összegyűjteni, értelmezni adott témára vonatkozó jogszabályokat (törvényeket, rendeleteket),

követni ezek változását,─ értelmezni és bemutatni a jogrendszer működését, hatályát és hierarchiáját, alkalmazni a

jogkövető magatartást,─ elkészíteni szakmai pályázatokat, önéletrajzot, kitölteni formanyomtatványt tartalmi előírások

alapján,─ elkészíteni, betartani és felelősségi körébe tartozókkal, betartatni munkaszerződést adott formai

és tartalmi követelmény alapján,─ elvégezni egyéni vállalkozás működtetéséhez szükséges adminisztrációs, pénzügyi teendőket,─ adatokat szolgáltatni a munkáltatók és a velük kapcsolatban álló hatóságok statisztikai és egyéb

adatrendszer alapú információgyűjtő tevékenységéhez─ működtetni az elektronikus adatszolgáltató és nyilvántartó rendszereket, ezek alkalmazásával

az adatokat továbbítani,─ elemezni és értékelni gazdálkodás, vállalkozás személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeit,

ennek alapján egyszerű üzleti tervet, költségszámításokat készíteni,─ bemutatni, készíteni és ellenőrizni egyszerű számlákat alapvető pénzforgalmi előírások

ismeretében,─ üzleti és szakmai megbeszéléseket vezetni, bemutató és értelmező előadásokat tartani, a

munkahely, vállalkozás stratégiai terveit elemezni és bemutatni,─ minőségirányítási rendszereket működtetni, a partnerek igényeit felmérni, értékelni és ennek

alapján folyamatszabályozásokat készíteni és alkalmazni.

2. Kommunikációs ismeretek

A szakember legyen képes─ legalább egy idegen nyelven írni, olvasni, szakszöveget érteni, alapszinten lefordítani,─ ismertetni és bemutatni műszaki – elsősorban elektronikus hírközlő, informatikai és multimédiás

berendezés - használatát, működtetését idegen nyelvű leírás alapján,

137

─ számítógépes programot telepíteni, informatikai rendszert üzembe helyezni idegen nyelvű leírás alapján,

─ idegen nyelvű szakmai tárgyalásokon a társszakmák szakembereivel megértés, értelmezés és hozzászólás szintjén részt venni, érdemi megbeszélést folytatni,

─ általánosan használt elektronikus hírközlő és multimédiás berendezéseket kezelni,─ alkalmazni a személyek közötti együttműködés, számonkérés alapvető kommunikációs

módszereit a munkacsoport-szervezésben, -vezetésben és feladatkijelölésben,─ megfelelően megválasztani a konfliktuskezelés módjait és technikáit szakmai illetékességének

függvényében. Szakmai vitában kultúráltan érvelni, a partner szakmai álláspontját értékelni és mérlegelni.

3. Műszaki dokumentációk összeállítása és felhasználása

A szakember legyen képes─ általánosan használt szövegszerkesztő, valamint kiadványszerkesztő program segítségével

dokumentációkat hibátlanul és esztétikus formában elkészíteni,─ összeállítani, elemezni és használni folyamatábrákat, struktogramokat, adatfolyam-ábrákat,

hívási gráfokat, rendszertechnikai leírásokat valamilyen rendszerkonfiguráció vagy implementáció során,

─ értelmezni egyszerűbb algoritmusokat, elkészíteni egyszerűbb programok, modulok leírását, használati utasítását,

─ meghatározni berendezés-, eszköz-, alkatrész-szükségletet, valamint vezérlő, illetve alkalmazói szoftver eszköz igényt adott műszaki fejlesztési feladathoz,

─ megtervezni hardvereszközök, berendezések szerelési, javítási folyamatát, ütemezését, figyelembe véve az esetleges folyamatos üzemmel járó követelményeket,

─ számítógéppel támogatott rendszertervező (CASE) programokat használni leírás vagy betanítás alapján,

─ üzemelési, karbantartási jegyzőkönyvet készíteni,─ gyakorlottan használni a magyar és idegen nyelvű szakirodalmat, kézikönyveket, egyéb

dokumentációkat,─ forrásanyagot gyűjteni jegyzetelés, cédulázás, bibliográfiai kutatás módszereivel, ezeket

minősíteni, értékelni és a feladatába integrálni.

4. Alapvető számítástechnikai tevékenységek

4. 1. Operációs rendszerek

A szakember legyen képes─ a tipikus operációs rendszereket telepíteni, konfigurálni, a hálózati felhasználók részére jogokat

biztosítani, alapvető rendszergazdai feladatokat ellátni,─ telepíteni és beállítani az Internet hardver és szoftver elemeit (pl. a böngésző és levelező

programok), legyen képes ezek állapotát és a világháló kapcsolatot ellenőrizni,─ ismertetni és bemutatni a leggyakoribb desktop operációs rendszerek alapvető működési elveit,

összehasonlítani őket, és adott működési környezethez legjobban illeszkedőt kiválasztani,─ ismertetni és használni a modern adattárolási technológiákat, az üzletileg kritikus adatok

megfelelő szintű védelmének technológiai hátterét, az elektronikus kommunikációhoz kapcsolódó modern kriptográfiai eljárásokat és azok alkalmazását (pl. e-kereskedelem, mobil távközlés).

4. 2. Üzleti és multimédiás alkalmazások

A szakember legyen képes─ ismertetni és bemutatni az általánosan használt szövegszerkesztő és egyéb irodai programokat,

alkalmazni legfontosabb szolgáltatásaikat,

138

─ gyakorlottan használni a táblázatkezelő programokat, ennek segítségével táblázatokat, kimutatásokat készíteni, illetve ezekhez eredménygrafikonokat kiválasztani és paraméterezni,

─ általánosan alkalmazott adatbázis-kezelő program alapfunkcióinak ismeretében készlet-nyilvántartási és egyéb relációs adatszerkezetű nyilvántartási feladatokat megoldani,

─ egyszerűbb kiegészítő űrlapokat, függvényeket és modulokat készíteni az általános célú irodai szoftverekben található applikációs segédprogramok segítségével,

─ magas szintű programozási nyelven és/vagy internetes környezetben készülő, egyszerűbb alkalmazásokat létrehozni,

─ gyakorlottan használni mindennapi munkájában a szervezési-ütemezési (manager, scheduler) programokat,

─ egyszerűbb számítógépes grafikát előállítani, egy webes, ill. multimédiás dokumentumhoz,─ ismertetni a multimédia-rendszer elemeit, adott feladathoz multimédiás dokumentumokat

előállítani.

5. Műszaki informatikai rendszerek hardver és szoftver komponenseinek üzemeltelése

5. 1. Rendszerépítés és karbantartás

A szakember legyen képes─ kialakítani az adott feladat korszerű megoldásához a szükséges hardver környezetet,

meghatározni ennek eszközszükségletét, felépíteni kapcsolását és topológiáját, kiválasztani az adott feladat megoldását támogató alapszoftvereket, a szoftverfejlesztői környezetet és az alkalmazói szoftvereket,

─ üzembe helyezni a számítógépes rendszer, azon belül a számítógépek központi és perifériális egységeit, és folyamatosan üzemeltetni a kialakult számítástechnikai rendszert,

─ üzembe helyezni ipari informatikai mérő-, szabályozó vagy vezérlő rendszereket, ellenőrizni ezek működését a kapcsolódó műszaki rendszer szakemberével való együttműködés folyamán,

─ ellenőrizni a számítógépes rendszer hardver komponenseinek működőképességét, és a rendszer üzemkészségét, feltárni a tipikus hibákat és meghatározni elhárításuk módját.

5. 2. Rendszeradminisztráció

A szakember legyen képes─ ellátni nyílt rendszerek felügyeletét, illetve integrálni ebbe az alkalmazói szoftvereket,─ rendszer- és alkalmazói szoftvereket installálni és a felhasználói igény szerint formálni,─ számítógép-hálózatok komponenseit telepíteni, ellenőrizni és hangolni,─ adatátviteli és kommunikációs szolgáltatások eszközeit telepíteni, ellenőrizni és az

adminisztrációs feladatokat ellátni,─ adatbázis adminisztrátori és adatvédelmi feladatokat ellátni,─ gyakorlottan részt venni az informatikai erőforrások optimális kihasználásának tervezésében,

hatékonyság-vizsgálatokban. Ezek eredményét feldolgozni, értékelni és műszaki javaslatokat készíteni.

6. Munka-, tűz- és környezetvédelem, az ergonómiai előírások alkalmazása

A szakember legyen képes─ a munkahelyre vonatkozó általános környezeti és viselkedési előírásokat ismertetni, bemutatni,

elmagyarázni és betartatni,─ a munkahely érintésvédelmileg és ergonómiailag megfelelő kialakítása érdekében terveket

készíteni és a megvalósítást felügyelni,─ bemutatni a munkacsoportjába tartozók részére a szükséges védőfelszerelések (monitorvédők,

szemüvegek, kéztámaszok stb.) alkalmazását, használatukra vonatkozó szabályokat. Ellenőrizni e szabályok betartását,

139

─ biztosítani a saját és a környezetben dolgozók tűz-, baleset- és egészségvédelmét, megszervezni vagy megtartani az erről szóló oktatást,

─ megtervezni, ütemezni és lebonyolítani az informatikai eszközök, segédberendezések (légkondicionálók, szünetmentes tápegységek, nyomtatók, fénymásolók stb.) rendszeres karbantartását,

─ gondoskodni, illetve megszervezni a számítástechnikai hulladékok (papírok, mágneses adathordozók, akkumulátorok, nyomtató és fénymásoló festékkazetták, patronok stb.) gyűjtését, tárolását és megsemmisítését a vonatkozó szabályok alapján,

─ elemezni és megoldási javaslatot készíteni a munkahely ergonómiai, egészség- és környezetvédelmi biztonságának kialakítása érdekében,,

─ a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetszennyezést csökkentő eljárásokat, módszereket, alkalmazni

─ megszervezni és ellenőrizni a számítástechnikai eszközök rendeltetés szerinti használatának felügyeletét a vonatkozó balesetvédelmi és jogi előírások alapján.



Szakmai vizsgára az a jelölt bocsátható, aki─ a IV. fejezetben felsorolt feladatcsoportok alapján kidolgozott tantervben előírt szakmai

követelményeket teljesítette,─ minimum 120 kreditpontot megszerezte,─ a szakdolgozatot az előírt határidőre benyújtotta és a témavezetőtől legalább elégséges (2)

érdemjegyet kapott.




Az írásbeli vizsga tantárgyai a következő feladatcsoportokhoz kapcsolódó tantárgyak:

─ IV.3. Műszaki dokumentációk összeállítása─ IV.4.2. Üzleti és multimédiás alkalmazások─ IV.5.1. Rendszerépítés és karbantartás

A vizsga időtartama feladatcsoportonként: 60 perc

A gyakorlati vizsga részei és időtartama

A gyakorlati vizsga a szakdolgozat elkészítéséből, és prezentációval egybekötött megvédéséből áll. A szakdolgozat megvédésére a szóbeli vizsga napján, a szóbeli vizsga előtt kerül sor.A vizsga keretében a jelölt diasorozattal mutatja be dolgozatát, majd válaszol a bíráló és a vizsgabizottság által feltett kérdésekre.

A vizsga időtartama: 20 perc.


Az írásbeli vizsga tantárgyai a következő feladatcsoportokhoz kapcsolódó tantárgyak:

140

─ IV.4.1. Operációs rendszerek─ IV.5.2. Rendszeradminisztráció




Az írásbeli vizsgán a IV. fejezetben a. 3., 4.2., 5.1. pontokban szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított feladatsort kell megoldani.A vizsga feladatsorait a képzésért felelős felsőoktatási intézmény adja ki.A vizsgán segédeszköz nem használható.


Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelölt bocsátható. A gyakorlati vizsga a szakdolgozat elkészítését és megvédését jelenti.A szakdolgozat megvédésére a szóbeli vizsga napján, a szóbeli vizsga megkezdése előtt kerül sor. A szakdolgozat megvédése során a jelölt maximum 20 perc időtartamban prezentációval ismerteti a választott témát és megoldását. Igény esetén a programot vagy műszaki megoldást a vizsgabizottság működés közben megtekinti.Szakdolgozatot a képző intézményhez, a képző intézmény által jóváhagyott témában, a képzés befejezését követő két éven belül lehet benyújtani.

A szakdolgozat elkészítése során a jelölt bizonyságot tesz arról, hogy a képzés során megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteit egy konkrét feladat megtervezése, valamint annak dokumentálása révén képes alkalmazni.A jelöltnek mintegy 30-40 oldal terjedelmű szakdolgozatot kell készítenie témavezető vezetésével. A szakdolgozat a jelölt önálló munkája. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell a jelölt önálló munkáját, értékelő véleményét és javaslatait.


Szóbeli vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelölt bocsátható.

A szóbeli vizsgán a IV. fejezetben a 4.1., 5.2. pontokban szereplő szakmai követelmények figyelembe vételével összeállított feladatsor alapján kell vizsgázni. A vizsga tételsorait a képzésért felelős felsőoktatási intézmény adja ki.

A jelöltek a vizsgán két tételt húznak az alábbiak szerint:

─ A. Tétel: 4.1. részekben szereplő követelmények alapján összeállított tételsorból,─ B. Tétel: 5.2. részekben szereplő követelmények alapján összeállított tételsorból.

A jelölteknek a vizsgára való felkészüléshez 20 perc időt kell biztosítani.A vizsga során segédeszköz nem használható.


A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható, kivéve, ha a vizsgázó a vizsgatárggyal azonos tartalmú és szintű képzésben, nem régebben, mint két év, vett részt, és ezt jogszabályban meghatározott bizonyítvánnyal igazolja.

141



Az írásbeli vizsga értékelése az egyes feladatcsoportokra elért pontszámok alapján, előre rögzített ponthatárok szerint történik. A jelölt minden feladatcsoportra egy érdemjegyet kap. Az írásbeli vizsga akkor érvényes, ha a jelölt minden feladatcsoportban legalább elégséges (2) eredményt ért el.Sikertelen írásbeli vizsga esetén a vizsga nem folytatható.Két éven belül megkezdett javító, vagy ismétlő vizsgán csak azt a feladatcsoportot kell ismételni, amelyből a vizsgázó az előírt elégséges, (2) szintet nem érte el.Két éven túl a teljes írásbeli vizsga megismételendő az aktuális követelményrendszer szerint.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó minden egyes feladatcsoportra kap érdemjegyet.Két éven belül megkezdett javító, vagy ismétlő vizsgán csak azt a feladatcsoportot kell ismételni, amelyből a vizsgázó az elégséges szintet nem érte el.Két éven túl a teljes vizsga megismételendő az aktuális követelményrendszer szerint.

Az elméleti vizsgarész osztályzatát a szóbeli (két jegy) és írásbeli (három jegy) feladatcsoportokra kapott jegyek átlagából kell kiszámítani a kerekítési szabályoknak megfelelően.


A gyakorlati vizsgarész osztályzatát a szakdolgozat prezentációval összekötött védésén kapott egy érdemjegy adja, melyet a szakdolgozat előzetes bírálata során javasolt osztályzat és a védésen mutatott teljesítmény alapján, a vizsgabizottság állapít meg.



Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 14. sorszáma szerinti PLC - programozó szakképesítésszakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 34 4641 012. A szakképesítés megnevezése: PLC - programozó3. Hozzárendelt FEOR szám: 31324. Szakképzési évfolyamok száma: -5. Képzési idő, maximális óraszám: 550 óra6. Elmélet aránya: 30 %7. Gyakorlat aránya: 70%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: tizedik osztály elvégzése─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -

142

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

3. Szakmai alapképzés időtartama: -4. Szintvizsga: -




3132 Számítástechnikai programozó


A PLC programozó feladata a tervező, technológus által kidolgozott berendezések, folyamatok, technológiák működtető programjának elkészítése, bevitele a programozható eszközökbe, ezek tesztelése és dokumentálása.A PLC-programozás nemzetközi szabványainak ismeretén túl a következő - Magyarországon elterjedt – PLC gyártmányok programozását kell ismernie: SIEMENS, OMRON, valamint két szabadon választott gyártmányét. További feladata a meglévő PLC-programok igény szerinti javítása, átalakítása más típusú PLC-re.

Az általa készített programoknak meg kell felelni a szakmai és a biztonságtechnikai előírásoknak, követelményeknek.



52 5423 02 Ipari elektronikai technikus52 5423 06 Mechatronikai technikus52 5499 01 Automatizálási technikus



1. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása

A szakember legyen képes─ értelmezni a műszaki dokumentációkat, katalógusokat, műszaki leírásokat,─ olvasni a műszaki rajzokat,─ olvasni és értelmezni a pneumatikus és hidraulikus kapcsolási rajzokat,─ olvasni és értelmezni az elektromos és elektronikus kapcsolási rajzokat,─ készíteni elektromos huzalozási vázlatot.

2. Számítástechnika alkalmazása

143

A szakember legyen képes─ kezelni személyi számítógépet,─ fájlműveleteket végezni,─ szövegszerkesztőt és egyszerű grafikai programot használni,─ kezelni alkalmazói és szimulációs programot,─ telepíteni a PLC-k rendszerprogramjait,─ beállítani kommunikációs paramétereket.

3. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése

A szakember legyen képes─ értelmezni az alapinformációkat,─ tájékozódni a szükséges műszaki dokumentumokról, katalógusokról, gépkönyvekről, leírásokról,─ biztosítani a programozáshoz szükséges hardver és szoftver feltételeket.

4. A PLC-vezérlő kiválasztása

A szakember legyen képes─ meglévő PLC esetén a szükséges műszaki dokumentációk meglétét ellenőrizni, szükség esetén

beszerezni,─ kiválasztani a feladatnak megfelelő PLC-t a megbízó által adott szempontok szerint.

5. A PLC-program elkészítése

A szakember legyen képes─ az automatizálási feladatot leírni és dokumentálni a megbízó számára érthető módon,─ a PLC típusának megfelelően programot írni

═ SIEMENS rendszerprogram szerint,═ OMRON rendszerprogram szerint,═ két tetszőleges típusú PLC rendszerprogramja szerint,

─ átvinni programot a rendelkezésre állóeszköztől függően PLC-be és a PLC-ből visszaolvasni,─ megjeleníteni a programot,─ kiegészíteni a programot megjegyzésekkel,─ menteni a programot belső vagy külső tárolóeszközre.

6. A PLC-program tesztelése, üzemi próba

A szakember legyen képes─ tesztelni a programot a rendelkezésre álló eszközökkel vagy szimulációs programmal,─ előkészíteni a program üzemi próbáját,─ végrehajtani a program és a vezérelt berendezés üzemi próbáját,─ üzemzavar esetén szakszerűen eljárni,─ hibát keresni és javítani.

7. Munkavédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása

A szakember legyen képes betartani a munkahelyre vonatkozó általános előírásokat, betartani a biztonságos munkavégzés szabályait, biztosítani a saját és a környezetében dolgozó munkatársak balesetvédelmét, gépek, berendezések szakszerű be- és kikapcsolására, segítséget nyújtani és szakszerű elsősegélyt adni baleset esetén,

144

a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetszennyezést csökkentő eljárásokat, módszereket, alkalmazni,

8. Ügyviteli ismeretek

A szakember legyen képes─ a munkájával kapcsolatos a szerződésekről tájékozódni és tartalmukat értelmezni,─ betartani és betartatni a szerzői jogi törvényt,─ megismerni és értelmezni a tevékenységével kapcsolatos adózási és társadalombiztosítási

jogszabályokat.



Szakmai vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a végzettséghez kapcsolódó szakmai és szakismereti tantárgyak követelményeit teljesítette.


A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.


─ Szakmai ismeretek 90 perc─ PLC programozás 120 perc


─ PLC programozási gyakorlat




A vizsga feladatsorát a felügyelő minisztérium vagy vizsgaközpont adja ki.A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek kérdéseit tartalmazza:

─ műszaki dokumentációk olvasása és készítése,─ az automatizálás alapjai,─ munkavédelmi, biztonságtechnikai ismeretek,─ ügyviteli ismeretek.

A PLC-programozás tantárgy vizsgája az alábbi területek kérdéseit tartalmazza:

─ PLC-vezérlők felépítése, a főbb egységek működési elve,─ PLC- programnyelvek alapműveletei, merkerek használata, időzítés és számlálás.

145


A gyakorlati vizsgafeladatot a vizsgaszervező intézmény állítja össze, és előzetesen jóváhagyatja a vizsgabizottság elnökével, valamint az illetékes kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal. A „PLC programozási gyakorlat” vizsgájának során a jelölt:

─ Egy szövegesen leírt automatizálási feladatnak megfelelően programot ír a megadott PLC-re. ─ Programot tölt be és a működést bemutatja.


Felmenthető az írásbeli vizsga alól az a vizsgázó, aki szakirányú végzettséggel rendelkezik.A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.Felmentést kaphat a javító vizsgázó azon témakörök alól, melyekből a korábbi vizsgán dokumentálhatóan eredményesen megfelelt.



Az írásbeli vizsga esetén mindkét tantárgyat külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni. A két tantárgy érdemjegyének kerekített átlagát kell egyetlen osztályzatnak tekinteni.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát akkor, ha a jelölt a két tantárgy közül valamelyikre elégtelen osztályzatot kapott.


A gyakorlati vizsgát 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, ha az osztályzat nem érte el az elégséges szintet.


Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

A szakmai vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

146

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 15. sorszáma szerinti Postai üzleti asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7026 022. A szakképesítés megnevezése: Postai üzleti asszisztens3. Hozzárendelt FEOR szám: 36124. Szakképzési évfolyamok száma: 15. Képzési idő, maximális óraszám: -6. Elmélet aránya: 70 %7. Gyakorlat aránya: 30 %


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: érettségi ─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: a tanulók szakmai előképzettség nélkül is felvehetők.

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: A képzésre jelentkező tanulónak olyan - orvosok által meghatározott egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők:─ átlagos testi fejlettség,─ megfelelő mozgáskoordináció,─ tünetmentes szervi működés,─ ép idegrendszer.

A képzésre jelentkező tanulónak részt kell vennie munkaköri alkalmassági vizsgálaton.





3612 Postaforgalmi, hírközlési ügyintéző


A Postai üzleti asszisztens az egyes szolgáltató helyeken az ügyfelekkel áll közvetlen kapcsolatban. Önállóan, pontosan, megbízhatóan és nagy felelősséggel dolgozik. Rendelkezik empátiával, jó tárgyalási készséggel, a teamben dolgozás képességével. Cselekedeteit az önuralom, türelem, figyelmesség, tapintat udvariasság, valamint szorgalom és dinamizmus jellemzi. Képes a saját tevékenységét önállóan szervezni.

147

Ismeri az okirati fegyelem betartásának fontosságát, a postai dolgozók anyagi felelősségének mértékét. Elhivatott a szakma iránt. Megjelenésében a szolgáltató képviseletének megfelelő (rendezett, ápolt) öltözködési kultúra a meghatározó.

Feladata:─ az érvényes jogszabályok, szabályzatok és a hatályos eljárások függvényében az ügyfelek

minőségi kiszolgálása, ─ eredményes, meggyőző tárgyalással termékek és szolgáltatások értékesítése, ─ a szolgáltatások teljesítése közben, a technológiai folyamatba épített informatikai és egyéb

berendezések, a vagyonvédelmi eszközök - szükség szerinti megfelelő készség szintű - alkalmazása.

A termékek és a szolgáltatások értékesítése során: ─ postai küldeményeket vesz fel, takarékszolgálati, banki, biztosításközvetítési, elektronikus

hírközlési és egyéb kereskedelmi áruértékesítési tevékenységet végez;─ elszámolási felelősséggel pénzt és értékcikket kezel; ─ a postai küldeményeket nyilvántartja, az előirt irányítási rend szerint, feldolgozza, majd

meghatározott zárlatokban továbbítja;─ az érkezett küldeményeket átveszi, - értéktől függően - különböző kiosztó és kézbesítő

okiratokban nyilvántartja, majd a kézbesítőknek kézbesítésre átadja;─ a kézbesíthetetlen küldeményeket a címzettel kötött szerződésnek megfelelően utánküldi a

címzett részére, vagy visszaküldi a feladónak;─ a kézbesítőt az általa kezelt, beszedett és kifizetett összegekről naponta mérlegszerűen

elszámoltatja;─ elkészíti a szolgáltató hely napi és havi elszámolását.

Postavezetőként:─ kisebb szolgáltató helyeken a felvételi és a működéssel kapcsolatos egyéb tevékenységeket is

ellátja, vagy szervezi, irányítja és ellenőrzi azokat, különös tekintettel az ott felmerülő a vagyonvédelmi feladatokra.



52 3435 01 Európai üzleti asszisztens52 3440 01 Banki ügyintéző52 3440 02 Biztosítási ügyintéző



1. Postaforgalmi ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ az általános postai ismereteket alkalmazni a hatályos jogszabályok figyelembe vételével és

azok együttes összehangolt alkalmazásával végezni a szolgáltatói tevékenységét. Ennek során:═ ismeri főbb vonásaiban a postai tevékenység kialakulását, az önálló magyar posta

megalakulásának és fejlődésének történetét,═ ismeri az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket,

148

═ átlátja a postai tevékenység jogi szabályozását és az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelességeket, ismeri a postai tevékenységével kapcsolatos jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit,

═ felismeri a postai felelősség mértékét és a titoktartási kötelezettséget a postai szolgáltatói szerződés teljesítése során,

═ jellemezni tudja a postai szolgáltató szervezeti felépítését, üzletágait, és az általuk nyújtott szolgáltatásokat,

═ teljesíti a postai szolgáltatói kötelességeket, betartja az okiratok általános vezetési szabályait,

═ ismeri és alkalmazza a kultúrált szolgáltatói magatartásforma elemeit, az ügyfélszolgálat és ügyfélkapcsolat viselkedés normáit,

═ ismeri az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatos alapkövetelményeket és tudja használni a szabályzatokat, segédkönyveket, nyilvántartásokat.

═ átlátja a postai tevékenységben megjelenő polgári, munka és büntetőjogi szabályozást,═ megkülönbözteti a szolgáltatói szerződés teljesítése során alkalmazott bélyegzőket, azokról

nyilvántartást vezet és szakmai feladataitól függően rendszeresen alkalmazza azokat,═ ismeri a feladó utólagos rendelkezésének lehetőségeit, a tudakozódás és kártérítés módját,═ átlátja a vonatkozó szabályok, technológiai előírások be nem tartásából eredő

következményeket és felelősséget.─ A felvevői (kezelési- és kézipénztárral összefüggő) tevékenységet ellátni. Ennek során:

═ ismeri a postai küldemények elfogadási feltételeit, a kérhető különszolgáltatásokat és a postai szolgáltató által bevezetett szolgáltatásokat,

═ elvégzi a postai küldemények felvételi tevékenységét, hagyományos (manuális) technológiával, vagy számítástechnikai támogatottsággal

═ beszedi a postai szolgáltatásokért járó díjakat, alkalmazza a díjlerovási módokat, a nyugta- és számlaadási kötelezettséget,

═ ismeri a táviratszolgálat előírásait, megkülönbözteti a táviratfajtákat a kérhető különszolgáltatásokat, meghatározza és elszámolja az ehhez kapcsolódó díjakat,

═ az előírásoknak megfelelően, szakszerűen, kezel értékcikket és egyéb kereskedelmi árut, becseréli a rontott értékcikket és elvégzi ezek elszámolását,

═ rendszeresen végzi a könyvelt és tételes küldemények felvételét és a küldeményekről nyilvántartást vezet,

═ ismeri a gépi totó-lottókezelést,═ gyakorlatban alkalmazza a küldemények biztonságos őrzésére vonatkozó előírásokat.

─ a postaforgalmi ismeretek alkalmazásával - a felvett küldeményeket előkészíti továbbításra -, ellátni az indítószolgálatot. Ennek során:═ átlátja az indítószolgálat feladatát, önállóan végzi a rovatoló tennivalóit a küldemények

átvételekor,═ ismeri a zárlat fogalmát, fajtáit és a zárlatkészítés módját,═ átlátja a postai irányítószám-rendszert, ismeri a küldemények irányításának, és

feldolgozásának munkafolyamatait,═ tudja vezetni a rovatlapot, az egyenleget, a zárlatjegyzéket, a közvetítőívet,

közvetítőjegyzéket.─ ismeri és alkalmazza a küldemények szállításának módját, rendelkezik ismeretekkel a

szállítószolgálatról Ennek során:═ átlátja a szolgáltató logisztikai rendszerét és sajátosságait,═ ismeri a szállítószolgálat feladatát, a küldemények feldolgozási rendjét, a nemzetközi

postaszállítást,═ ismeri a járatok fogalmát, csoportosítását, a postaszállítást és a zárlatok kezelési rendjét,═ ismeri a járatok fogadásával és indításával kapcsolatos dokumentumok vezetését.

─ a postaforgalmi ismeretek alkalmazásával átvenni az érkezett küldeményeket és ellátni az átvevő szolgálatot. Ennek során:═ ismeri az átadás-átvétel rendjét a járatoknál,

149

═ ismeri a zárlatok átvételének sorrendjét, képes átvenni a zárlatok tartalmát, és elvégzi a küldemények érkeztetését,

═ ellenőrzi a küldemények díjazását, megállapítja, kezeli és nyilvántartja a díjhiányt, ═ rendezi a zárlatok átvételekor megállapított szabálytalanságokat, kezeli a sérült

zsákokat és küldeményeket.─ a postaforgalmi ismeretek alkalmazásával előkészíteni a küldeményeket kézbesítésre, és ellátni

a kiosztó szolgálatot. Ennek során:═ átlátja a kiosztó feladatait,═ elvégzi a közönséges, a könyvelt és a tételesen kezelt levél küldemények kiosztását és

vezeti a kiosztó okiratokat,═ elvégzi az utalványok, a postacsomagok és a kísérőlevelek kiosztását,═ ismeri az átvételre jogosultak körét magán és jogi személyeknél és átlátja a

meghatalmazás szabályait,═ ismeri a küldemények házhoz kézbesítésének szabályait és meg tudja határozni a

beszedendő díjakat,═ gyakorlatban alkalmazza a küldemények szolgáltató helyen történő kézbesítésének, a

fiókbérlet és a közvetett kézbesítés szabályait,═ ismeri a küldemények átvételének határidőit,═ átlátja a garantált kézbesítési idejű szolgáltatással feladott küldemények kézbesítésének

alapelveit, szabályait és ismeri az okiratok vezetésének módját,═ átlátja a címnyomozás jelentőségét.

─ a postaforgalmi ismeretek alkalmazásával leszámoltatni a küldemények kézbesítéséről, valamint a kézbesítéskor beszedett díjakról, és képes ellátni a leszámoló szolgálatot. Ennek során:═ leszámoltatja az egyesített- és csomagkézbesítőt a kiosztott küldeményekről,═ leszámolja a beszedett utánvételi és egyéb díjakat,═ leszámoltat a szolgáltató helyen kézbesített küldeményekről,═ a kézbesíthetetlen küldeményeket után - vagy visszaküldi,═ a postacsomagot visszajelenti, és a küldeményeket visszakézbesíti.

─ ismeri és alkalmazza a sajtóterjesztést szabályozó intézkedéseket, a hírlapkezelési, szállítási és kézbesítési feladatokat. Ennek során:═ ismeri a hírlapszolgálat szabályozását, szervezeti rendszerét és az egyes szervek

feladatait,═ ismeri az előfizetések elfogadásának módját, gyűjtésének formáit, a díjak beszedését és

elszámolását,═ képes az igény meghatározására, a lapok expediálására, ismeri azok szállítását és

átvételét,═ átlátja a lapok kiosztására, nyilvántartására, kézbesítésére, a címváltozásra, a

megszűnésre és a díjvisszafizetésre vonatkozó előírásokat,═ ismeri a lapok átvételét, a példányszám ellenőrzését, a lapok kiosztását, nyilvántartásba

vételét, az elszámolási okiratok vezetését,─ a postai biztonsági ismereteket alkalmazni. Ennek során:

═ ismeri a szolgáltató vagyonvédelmi szabályozását, a személyi biztonság szerepét, kialakítását, követelményeit, a kezelésbiztonság szabályait,

═ ismeri és alkalmazza tűzvédelmi jogszabályokat, utasításokat,═ ismeri és alkalmazza a polgári védelmi jogszabályokat, utasításokat═ ismeri a munka és egészségvédelem szabályozásának elveit═ betartja az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásait,═ ismeri a munkabaleseteket esetében követendő eljárásokat,═ gyakorlatban alkalmazza a postai munkahelyek fontosabb biztonságtechnikai és

egészségügyi előírásait,═ ismeri a szolgáltató ellen irányuló bűncselekmények fajtáit, megelőzésük lehetőségeit, a

vagyonvédelmi, biztonságtechnikai eszközök alkalmazási szabályait.

2. Pénzforgalmi ismeretek alkalmazása

150

A szakember legyen képes─ a jogszabályi előírás alapján végzett, továbbá a szerződéses alapon vállalt pénzforgalmi,

valamint pénzforgalmi és egyéb közvetítői tevékenységet ellátni. Ennek során:═ ismeri a szolgáltató pénzkezelési rendszerét, pénzforgalmi közvetítői és elszámolási

tevékenységét,═ felismeri a gyanús pénzeket, tudja a pénzeket bankszerűen rendezni, biztonságosan, illetve

a biztonsági előírások ismeretében kezelni, átadni, átvenni, őrizni,═ elvégzi a pénzkezeléssel, a pénzfelvétellel, kifizetéssel és az ellenjegyzéssel kapcsolatos

feladatokat,═ ellátja a postautalvány szolgálatot,═ ismeri a nemzetközi pénzforgalmi közvetítő tevékenység szabályait, nemzetközi be-és

kifizetéseket bonyolít, ═ ismeri a bankközvetítő tevékenységet, átlátja a bankszámlára történő befizetési-, valamint a

bankszámla terhére történő kifizetési módokat, ismeri azok jellemzőit és kezeli ezek postai teljesítését, elszámolását,

═ ismeri és szakmai feladatainak megfelelően képes ellátni megtakarítási-, biztosítási-, és lakástakarék közvetítői tevékenységeket,

═ önállóan képes belföldi - és nemzetközi utalványok összegét számlára irányítani.─ a pénzforgalmi ismeretek alkalmazásával elvégezni a postahelyek elszámolását. Ennek során:

═ leszámoltatja a kezelési pénztárt, vezeti a leszámolási okiratokat, és az eltéréseket rendezi,═ elszámolja számadásrendszerűen, a postai bevételeket és kiadásokat, ═ készpénz-beszolgáltatásokat, ellátmányokat készít, rendezi az eltéréseket,═ értékcikkrendelést, beszolgáltatást készít és rendezi ezek esetleges eltéréseit, az

értékcikkeket nyilvántartásba veszi, elszámolja, becseréli, értékcikk mérleget készít és rendezi az itt keletkező eltéréseket,

═ elszámolja a készpénzben szedett díjbevételeket és az üzemviteli kiadásokat,═ önállóan képes a napi pénztárjelentéssel kapcsolatos tevékenységek ellátására, okiratok,

mellékletek, főösszesítők összeállítására, napi és havi zárlat elkészítésére.─ ellátni a kisposták vezetői feladatait. Ennek során:

═ meg tudja szervezni a kisposták tevékenységét, átlátja a tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

═ ismeri az iratkezelés, ügyintézés általános szabályait, az ügyviteli eljárásokat,═ ismeri a postai tudakozódás, információ-és adatszolgáltatás rendszerét,═ kezelni tudja a felszólalásokat, reklamációkat, ismeri a postai panaszügyintézést,═ el tudja végezni a kisposták átadását átvételét,═ el tudja végezni a szabályzatokban, utasításokban előírt ellenőrzési feladatokat.

3. Általános marketing ismeretek

A szakember legyen képes─ a kommunikációs szolgáltatóipar és a kereskedelem nemzetközi-vevőkiszolgálás módszereit és

a vevő-kiszolgálási folyamatokat megismerni és alkalmazni. Ennek során:═ ismeri a marketing szerepét a társadalomban és a szolgáltatói szférában,═ ismeri a marketing alapfogalmakat, és azok összefüggéseit a gazdasági élettel,═ ismeri a piac fogalmát, típusait, szereplőit,═ felismeri a vásárlói viselkedéseket, és a piaci környezet elemeit, ═ átlátja a piac-szegmentáció, és a versenyanalízis lényegét,═ megkülönbözteti a termék fogalmát, típusait, a termékkategóriákat, a termék-életciklust, a

termékfejlesztés lépéseit, ═ ismeri az értékesítési csatornákat, az elosztás, a nagy-és kiskereskedelem fogalmát,

funkcióit,═ ismeri az árképzés és az árformák szerepét,

151

═ ismeri a marketing kommunikáció fontosságát, a vállalati kommunikáció, jelentőségét és részeit, valamint a promóciós mix elemeit,

═ ismeri a reklám fogalmát, típusait, funkcióját, eszközeit,═ ismeri az eladásösztönzés lényegét, a személyes eladás fogalmát, célját, módszereit, a PR

fogalmát, eszközeit, jelentőségét═ ismeri a szolgáltatásmarketing fogalmát, lényegét, összetevőit és a minőségbiztosítás

módszereit, ismeri a vállalati arculati elemeket, átlátja jelentőségüket═ megkülönbözteti a marketing menedzsment szintjeit, ismeri azok kapcsolatrendszerét, ═ ismeri a marketing információs rendszer lényegét, felépítését, a marketingkutatás lényegét,

fontosságát, fogalmait, módszereit,═ ismeri a statisztika alapfogalmait, alkalmazási területeit, a statisztikai munka fázisait,

fontosságát, a statisztika és a döntés-előkészítés kapcsolatát,═ képes bemutatni a kérdőívek készítésének módjait, kérdés-és kiértékelés típusait, az

interjútechnika lényegét, alkalmazási területeit, lehetőségeit.

4. Számítástechnikai ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ az egyes szolgáltató helyeken számítógéppel támogatott munkahelyeken dolgozni, önállóan

kezelni a technológiai folyamatba épített számítástechnikai berendezéseket és programokat. Ennek során:═ ismeri a számítástechnikai alapfogalmakat és a számítógép felépítését,═ átlátja a Windows-os környezet alapfogalmait, alapelveit,═ szakmai feladatainak megfelelően gyakorlatban használja a Windows alapú

szövegszerkesztő és táblázatkezelő alkalmazásokat,═ szakmai feladatainak megfelelően gyakorlatban használja az elektronikus levelezést és az

Internetet,═ a gyakorlatban kezeli a postai szolgáltatói informatikai programokat.



Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakképző évfolyamot sikeresen elvégezte és szakmai vizsgára jelentkezett.


A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll.


─ Postaforgalmi ismeretek 180 perc─ Pénzforgalmi ismeretek 180 perc


─ Postai alapvető munkafolyamatok, munkaműveletek

A vizsga időtartama munkaműveletenként 180 perc


152

─ Postaforgalmi ismeretek─ Pénzforgalmi ismeretek─ Általános marketing ismeretek

A vizsgázónak minden tárgyból egy - egy kérdést kell megválaszolnia.

A vizsga időtartama feleletenként: maximum 15 perc


Az egyes vizsga-feladatokat a Szakmai és vizsga követelmények „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” c. fejezetében meghatározott szinteken kell teljesíteni.


Az írásbeli vizsgán tantárgyanként kell feladatot megoldani. Az írásbeli tételek a postaforgalmi ismeretek és a pénzforgalmi ismeretek tantárgyak egészét átfogják.A vizsgázóknak a feladat megoldásával bizonyítaniuk kell a postai technológia ismeretét, a helyes szakmai gondolkodást, valamint jártasságukat a postán rendszeresen előforduló kezelési tevékenységekben.


A vizsgázónak a gyakorlati vizsgán az ügyfélszolgálati-, rovatoló-, kiosztó-, leszámoló munkahelyek valamelyikében a munkafolyamatban való jártasságát kell bizonyítani, valamint tudni kell alkalmazni a technológiai folyamatok támogatását ellátó informatikai rendszereket. A gyakorlati vizsga tanpostán, tanirodában, oktatópostán, gyakorló postán és speciális gyakorlóhelyen szervezhető.


A szóbeli vizsga kérdéseit tantárgyanként központi tételsor tartalmazza, amely felöleli a szakmai képzés elméleti ismeretanyagát. A szóbeli vizsgán a vizsgázóknak bizonyítaniuk kell a marketing ismeretek, a postaforgalmi és pénzforgalmi ismeretek alapfogalmainak és kifejezéseinek elsajátítását, az összefüggések átlátását, valamint azt, hogy átfogó ismereteik megfelelnek a követelményeknek.


A vizsgázó felmentést kaphat a vizsga egyes részei (vagy a teljes vizsga) alól, ha a Posta üzleti asszisztens országos szakmai tanulmányi versenyen az előírt szakmai teljesítményt a vizsgatantárgyakból elérte.

Az a vizsgázó, aki rendelkezik közgazdasági-marketing alapismeretek ill. közgazdasági alapismeretek (üzleti-gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti-gazdaságtan) tantárgyból legalább közép színtű érettségi vizsgával vagy a vizsga követelményeknek megfelelő marketing szakvizsgával az általános marketing ismeretek tantárgyból a szakvizsga alól felmenthető.



Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez tantárgyanként kiadott útmutató szerint kell elvégezni, majd egyetlen (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.

153

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként egy-egy (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni: az írásbeli és a szóbeli érdemjegyek súlyozatlan átlagát kell kiszámítani a kerekítési szabályok figyelembevételével.


A szakmai gyakorlati vizsgarészt egy, 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha a vizsgázó a munkafolyamat 40 %-át nem teljesítette. Ebben az esetben osztályzata elégtelen.


Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kap.Ebben az esetben a vizsgázónak csak abból a vizsgarészből, vagy csak abból a vizsgatárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelyből elégtelen osztályzatot vagy elégtelen érdemjegyet kapott.Ugyanazon vizsgaidőszakban, illetőleg a vizsgaidőszaktól eltérő időben szervezett szakmai vizsga esetén a vizsga befejezését követő harminc napon belül a javítóvizsga nem tehető.

154

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 16. sorszáma szerinti Számítástechnikai programozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 54 4641 042. A szakképesítés megnevezése: Számítástechnikai programozó3. Hozzárendelt FEOR szám: 31324. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: 6. Elmélet aránya: 60%7. Gyakorlat aránya: 40%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: középiskolai végzettség─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -





3132 számítástechnikai programozó


A számítástechnikai programozó szakember az egyedi alkalmazói szoftverek fejlesztésére létrehozott munkacsoport tagjaként, vagy önállóan végzi a felhasználói igények feltárását, azok kiegészítését, majd ezek birtokában – a felhasználó számítógépparkját és lehetőségeit is figyelembe véve – a szoftver megtervezését, kódolását, tesztelését, dokumentációinak elkészítését, installálását, a szoftver üzemeltetése során garanciális és támogatói szolgáltatás nyújtását.




54 4641 03 Informatikus (a tevékenység megjelölésével) (Informatikus (a szakirány megjelölésével))

54 4641 05 Számítógéprendszer-programozó54 8409 01 Multimédia-fejlesztő (Multimédia- fejlesztő és weblapkészítő)55 5423 02 Műszaki informatikai mérnökasszisztens

155




A szakember legyen képes─ feltárni a felhasználói igényeket,─ kiegészíteni a felhasználói igényeket a meg nem fogalmazott elvárásokkal és az indokolt


felhasználói igényeket,─ elkészíteni és a felhasználókkal egyeztetni a felhasználói felületek prototípusát,─ ellenőrizni, hogy az eredeti felhasználói igények mindegyike megvalósul-e.




specifikációkat.

3. A szoftverrendszer és az infrastruktúra kapcsolatának megalapozása és megtervezése

A szakember legyen képes─ a használati eset modell alapján alrendszerekre bontani a rendszert,─ megtervezni a magas szintű szoftver architektúrát, kialakítani a szakterületi modellt,─ részletesen kidolgozni a szoftver és a felhasználó közti kommunikációs kapcsolatok

specifikációját,─ kidolgozni a logikai modellt, különös tekintettel az adatmodellre.

4. Az adatelérési réteg megtervezése, implementációs terv készítése

A szakember legyen képes─ megtervezni a szoftver fizikai (adatelérési) rétegét, az alrendszerek és a külső rendszerek

integrációját,─ megtervezni az elkészítendő szoftver és az operációs rendszer kapcsolatát,─ megtervezni az erőforrások kezelésének, használatának módját és a speciális perifériák


felhasználását.

5. A szoftver belső komponenseinek megtervezése

A szakember legyen képes─ fizikailag megtervezni a szoftverkomponenseket (kommunikációs interfészek, adattípusok,

tulajdonságok, metódusok stb.),─ megtervezni tesztelési metódusokat és leírni a tesztelési eseteket.

156

6. A program adattárolási rétegének megtervezése és megvalósítása

A szakember legyen képes─ a logikai adatszerkezetet az implementációs platformhoz igazítani és normalizálni,─ megtervezni és létrehozni a fizikai adatállományokat, az adatszerkezetet és az adatszerkezet

indexelési struktúráját,─ megtervezni és megvalósítani az adatszerkezet referencia integritási szabályrendszerét,─ meghatározni az adatállományok jogosultság rendszerét,─ önállóan kódolni az adattárolási réteg szoftverkomponenseit,─ tesztelni az adattárolási réteget.

7. A program alkalmazáslogikai rétegének megvalósítása

A szakember legyen képes─ önállóan kódolni az alkalmazói szoftver alkalmazáslogikát megvalósító komponenseit,─ felülvizsgálni és értékelni a saját és mások által elkészített szoftverkomponensek kódját,─ integrálni a megfelelő komponenseket és tesztelni a teljes alkalmazáslogikai réteget.

8. A felhasználói réteg megvalósítása

A szakember legyen képes─ a prototípus alapján megtervezni és felépíteni a felhasználói felületeket,─ önállóan kódolni a felhasználói réteg komponenseit,─ tesztelni a felhasználói réteg működését.

9. Az integrációs feladatok végrehajtása

A szakember legyen képes─ az elkészített alkalmazásrétegeket összekapcsolni,─ integrációs teszteket végrehajtani a szoftverrendszeren, ellenőrizhető módon javítani a hibákat,─ a szoftver működését és adatkezelését optimalizálni,─ elkészíteni a szoftver telepítőkészleteit és annak dokumentációját, tesztelni a telepítést.


A szakember legyen képes─ az előírásoknak megfelelően dokumentálni a szoftvermodulok kódját az újrafelhasználhatóság

szempontjainak figyelembevételével,─ elkészíteni és ellenőrizni a felhasználói kézikönyvet, részt venni az oktatási anyagok

elkészítésében,─ ellenőrizni a műszaki dokumentációt (modellek, terv- és tesztelési dokumentáció).

11. A szoftver kísérleti üzemeltetésre történő átadása és a próbaüzem, valamint a szoftver értékelésében való részvétel

A szakember legyen képes─ elvégezni a szoftver kísérleti üzembe helyezését,─ megrendelőnek bemutatni a szoftvert, felhasználó(k)nak betanítani annak használatát,─ átadni a szoftvert próbaüzemeltetésre, műszaki támogatást biztosítani a felhasználó(k)nak,─ részt venni a próbaüzemeltetés értékelésében, az ott elfogadott módosítások értékelésében, a

vonatkozó dokumentációk módosításában,─ részt venni az eddig elkészült szoftver értékelésében,─ részt venni az eddig elkészült szoftver jóváhagyásában.

157

12. A szoftver végleges üzemeltetésre történő átadása

A szakember legyen képes─ véglegesíteni az üzembe helyezési dokumentációt és a telepítőkészleteket,─ felügyelni a véglegesített szoftver felhasználó(k) általi installálását,─ betanítani a felhasználó(ka)t a véglegesített szoftver használatára,─ kapcsolatot tartani a felhasználókkal,─ részt venni a véglegesített szoftver üzemeltetésének értékelésében.

13. Részvétel a változások kezelésében a szoftver teljes életciklusa alatt

A szakember legyen képes─ értelmezni és ellenőrizni az egyes projekttermékek (forráskód, dokumentáció stb.)







─ A IV. fejezetben szereplő szakmai követelményeket teljesítette, ─ szakdolgozatát az előírt határidőre benyújtotta és arra a bírálótól legalább elégséges (2) javasolt

érdemjegyet kapott.







A gyakorlati vizsga szakdolgozat elkészítéséből és megvédéséből áll. A szakdolgozat tárgya komplex programozói feladat szakszerű megoldása és dokumentálása. A szakdolgozat témája lehet egy önálló információs rendszer programozása vagy komplex szoftveradaptálási feladat elvégzése és annak dokumentálása.A gyakorlati vizsgát megelőzően legalább 15 nappal a szakdolgozatokat az előzetesen szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke

158

vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek, és eleget tesz-e a formai követelményeknek.Szakdolgozatot a képzés befejezését követően 2 évig lehet benyújtani. Egy szakdolgozat elkészítésében legfeljebb két vizsgázó vehet részt, de világosan le kell írni a munka megosztását.A szakdolgozat megvédésének időtartama vizsgázóként maximum 15 perc.


Az szóbeli vizsga tantárgyai a IV. fejezetben felsorolt feladatcsoportokhoz kapcsolódó tantárgyak. A szóbeli vizsgát a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított tételsorok alapján kell tenni. A vizsgázók részére maximum 15 perc felkészülési idő biztosítható.

A vizsga időtartama: maximum15 perc




─ Az első rész a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított teszt jellegű feladatsor

─ A második rész a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított programozás, adatbázis feladatok.


Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelölt bocsátható. A gyakorlati vizsga a szakdolgozat elkészítését és megvédését jelenti. A szakdolgozat megvédésére a szóbeli vizsga napján, a szóbeli vizsga megkezdése előtt kerül sor.A szakdolgozat megvédése során a jelölt maximum 15 perc időtartamban ismerteti a szakdolgozat elkészítését és eredményeit. Segédeszközként – a prezentációhoz – számítógép, írásvetítő használható. Szakdolgozatot a képző intézményhez, a képző intézmény által jóváhagyott témában, a képzés befejezését követő két éven belül lehet benyújtani.

A szakdolgozat elkészítése során a jelölt bizonyságot tesz arról, hogy a képzés során megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteit egy konkrét alkalmazói szoftver létrehozása, valamint annak dokumentálása révén képes alkalmazni.A szakdolgozat témáját a képző intézmény hagyja jóvá. A jelölt a tervezett vizsgaidőpont előtt négy hónappal benyújtja a szakdolgozatra vonatkozó témavázlatot. Az oktatási intézmény által kijelölt oktató a témavázlatot írásban jóváhagyja, a téma színvonalának, a feladat összetettségének és a fejlesztéshez szükséges hardver és szoftver eszközök figyelembevételével.A szakdolgozatnak tartalmaznia kell:

─ műszaki és felhasználói dokumentációt,─ mellékletben a működő alkalmazói szoftvert, a forrásprogramot kinyomtatott formában,─ feladatspecifikációt,─ adatszerkezet specifikációt,─ részletes funkcióspecifikációt,

159

─ fejlesztői HW/SW környezet specifikációját,─ forráskódot,─ teszt-specifikációt,─ felhasználói útmutatót,─ on-line segítő rendszert.─ a működő alkalmazói szoftvert az összes segédállománnyal, teszt adatsorral együtt hajlékony


A szakdolgozatnak esztétikus, gondosan kivitelezett írásműnek kell lennie.A szakdolgozatot szövegszerkesztő programmal kell készíteni. A szakdolgozatban szereplő ábrák, táblázatok készítéséhez grafikai illetve táblázatkezelő programot kell használni.A jelöltnek a szakdolgozatot egy nyomtatott és - legalább egy példányban - elektronikus adathordozón kell benyújtania a képző intézményhez a tervezett vizsgaidőpont előtt két hónappal. A képző intézmény gondoskodik a szakdolgozat elbírálásáról. A szakdolgozat írásos bírálatát (a bíráló által javasolt érdemjegy nélkül) a képző intézmény a szakmai vizsga előtt egy héttel a jelöltnek átadja.

A képző intézmény a szakdolgozatot a szóbeli vizsgát megelőzően legalább két héttel – az előzetes írásbeli bírálatával együtt – elküldi a vizsgabizottság elnökének és a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági tagnak. Amennyiben a szakdolgozat nem tesz eleget a szakmai és vizsgakövetelményekben foglalt előírásoknak, a vizsgabizottság elnökének jogában áll a jelölt gyakorlati vizsgára bocsátásának lehetőségét megtagadni.




Annak a vizsgázónak, aki szakdolgozatát sikeresen megvédte, a szakmai vizsga 2 éven belül történő megismétlésénél nem kell újabb szakdolgozatot benyújtania.



A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt. A szóbeli vizsgán a tételsorból kihúzott kérdésekre adott feleletet tételenként (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.A szóbeli vizsga érdemjegyét a tételekre kapott érdemjegyek átlaga adja.


A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész és az írásbeli vizsgarész érdemjegyének átlaga alapján kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik tételsorból elégtelen érdemjegyet kapott.

160


A gyakorlati vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni.A vizsga érdemjegyét, a bíráló által a szakdolgozatra javasolt érdemjegy és a szakdolgozat megvédése során kapott érdemjegy alapján kell meghatározni.




161

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 17. sorszáma szerinti Számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 52 4641 032. A szakképesítés megnevezése: Számítástechnika szoftver-üzemeltető3. Hozzárendelt FEOR szám: 31394. Szakképzési évfolyamok száma: 5. Képzési idő, maximális óraszám: 10006. Elmélet aránya: 60 %7. Gyakorlat aránya: 40 %


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:– Iskolai előképzettség: középiskola befejezett négy évfolyama.– Szakmai előképzettség: -– Előírt gyakorlat:-







A számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítéssel rendelkező szakember munkája során:– tudja és értelmezi az információtechnológia legfontosabb fogalmait, a személyi számítógép

hardver- és szoftverfelépítését, átlátja a legfontosabb hardver elemek működését, sajátosságait, jellemezőit, az egyes elemek közötti működési összefüggéseket,

– telepíti, beállítja, karbantartja a kliensoldali operációs rendszert, telepítést dokumentál, a dokumentációt karbantartja,

– telepít, beállítja, frissíti az alkalmazói szoftvereket, tájékoztatja, segíti a felhasználókat,– alkalmazói szoftvereket üzemeltet, ismeri és használja a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő, az

adatbázis-kezelő és a prezentáció és grafikakészítő programok alap és haladó funkcióit,– archivál és biztonsági beállításokat végez, gondoskodik az adatok rendszeres archiválásáról és

szükség esetén a visszaállításáról; karbantartja a háttértárakat (adattisztítás, töredezettség-mentesítés, lemezellenőrzés); gondoskodik a kliensoldali biztonsági beállításokról (szükség esetén fájl-rendszer titkosítása is);gondoskodik az utolsó helyesen működő állapot visszaállításáról a rendellenes működés esetén,

– ismeri, betartja a számítógép használatával kapcsolatos jogi, egészségügyi, biztonságtechnikai előírásokat,

– Internetet és intranetet használ.

162



33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)52 4641 04 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető54 4641 03 Informatikus (a szakirány megjelölésével)33 3404 02 Gépíró és szövegszerkesztő52 3404 04 Ügyintéző titkár II.54 3404 02 Ügyintéző titkár I.



1. Információtechnológiai ismeretek

A szakember legyen képes– megkülönböztetni a nagy, a közepes, a mini, a személyi és a hordozható számítógépeket,

terminálokat (teljesítmény, sebesség, ár és felhasználói kör szerint),– megmagyarázni a PC-s konfigurációt és a kompatibilitást,– meghatározni feladatait, jellemzőit, típusait a személyi számítógépek hardver elemeinek,– meghatározni a Plug and Play (PnP) fogalmát, jelentőségét,– definiálni a periféria fogalmát, perifériákat csoportosítani, rendszerezni az adatforgalom iránya

alapján,– megkülönböztetni ez egyes periféria-csatolókat (soros, párhuzamos port, PS/2, USB, PCMCIA,

PCI)– megkülönböztetni a kódrendszereket– alkalmazni az adattárolás egységeit (bit, byte, file). Aritmetikai, logikai műveletek, relációk.

Adattípusok, egyszerű adatszerkezetek (tömbök, rekordok, állományok)– meghatározni a frissítés és a verzióváltás fogalmát,– jellemezni a javítócsomagok közötti különbségeket,– meghatározni a titkosítás fogalmát,– meghatározni az ergonómia fogalmát,– meghatározni az ergonómiai, egészségügyi és biztonsági előírásokat,– jellemezni az ergonómiailag helyesen kialakított munkahely tulajdonságait,– meghatározni egy számítógépes munkahely biztonságos kialakításának szempontjait (különös

tekintettel az érintésvédelmi előírásokra),– megmagyarázni a programozási alapfogalmakat,– maghatározni a programvezérlési szerkezeteket,– jellemezni az adattípusokat és az egyszerű adatszerkezeteket,– jellemezni a függvényt és az eljárást,– ismerni a szoftver szerzői jogának, a shareware, a freeware, felhasználói licenc és a nyílt

forráskód fogalmát,– betartani az adatvédelmi, környezetvédelmi, egészségvédelmi és tűzvédelmi előírásokat,

2. Kliensoldali operációsrendszer használata

163

A szakember legyen képes– elemezni az operációs rendszer hardver követelményeit,– elvégezni a BIOS beállításait,– meghatározni a különböző partíció típusokat,– meghatározni a fájlrendszer fogalmát,– létrehozni különböző partíciókat,– partíciókat formázni a különböző fájlrendszerekkel,– telepíteni a kliensoldali operációs rendszert,– megnevezni az operációs rendszer telepítési dokumentációjának részeit,– felsorolni a dokumentáció készítésének, nyilvántartásának legfontosabb szempontjait,– elvégezni az operációs rendszer beállítását, beállításainak módosítását,– kialakítani a felhasználók munkakörnyezetét,– frissíteni a kliensoldali operációs rendszert és annak komponenseit, a megfelelő javítócsomagot

telepíteni,– elkészíteni a rendszertöltő menüt,– meghatározni a töredezettség-mentesítés fogalmát, szerepét,– megmagyarázni töredezettség létrejöttének okát,– megmagyarázni a lemezellenőrzés szükségességét,– elemezni a lemezellenőrzés közben végbemenő folyamatot,– elvégezni a töredezettség-mentesítést,– elvégezni a lemezellenőrzést,– lekérdezni rendszerinformációkat,– jellemezni a vírusvédelmi rendszereket,– telepíteni egy víruskezelő rendszert,– létrehozni egy adott víruskezelő rendszer segítségével mentőlemezt (Emergency disk),– beállítani a vírusvédelmi rendszer környezeti változóit,– letölteni és telepíteni a vírusadatbázist és a programfrissítéseket,– telepíteni egy tömörítő programot,– használni a tömörítő programot,– meghatározni a rendszer központi konfigurációs változóinak, fájljainak, illetve adatbázisának

jelentőségét,– beállítani több-felhasználós munkakörnyezetben az egyéni beállításokat.

3. Kliensoldali alkalmazói szoftverek használata

A szakember legyen képes– felmérni az alkalmazói szoftverek hardverkövetelményeit,– felmérni a felhasználói igényeket,– telepíteni az alkalmazói szoftvereket,– hozzáadni, eltávolítani szoftvercsomagokat a telepített konfigurációhoz képest,– frissíteni az alkalmazói szoftvereket, a megfelelő javítócsomagokat telepíteni,– szöveges dokumentumok alapszintű kezelésére,– használni a szövegszerkesztő haladó funkcióit, ezen belül:

═ összehasonlítani a beillesztés és csatolás fogalmát,═ beszúrni képaláírást, megjegyzést,═ nyomon követni változásokat, kezelni korrektúrát,═ létrehozni, frissíteni tartalomjegyzéket, tárgymutatót,═ feladatot megoldani makrók segítségével,

– alapszintű táblázatkezelési műveletek végrehajtására,– használni a táblázatkezelő haladó funkcióit, ezen belül:

═ meghatározni a pivot tábla funkcióját,

164

═ meghatározni a szűrés fogalmát,═ használni a haladó függvényeket (adatbázis, statisztikai, pénzügyi, szövegkezelő, konverziós),═ alkalmazni célérték keresést,═ létrehozni adattáblákat,═ elkészíteni jelentést, kimutatást (pivot táblát),═ használni szűrőket (autoszűrő, irányított szűrő),═ képezni részösszegeket, csoportokat (összegfokozatos lista),═ felosztani a képernyőt, rögzíteni a táblát,═ elkészíteni haladó diagramokat (trendvonal, másodlagos y tengely, adatsorok kezelése,

perspektívaváltás),═ feladatot megoldani makrók segítségével,═ feladatot megoldani munkalapok között,

– adatbázist készíteni, karbantartani és alapszintű műveleteket végrehajtani,– meghatározni a kapcsolat fogalmát,– jellemezni a kapcsolatok fajtáit,– definiálni a hivatkozási integritást,– használni az adatbázis-kezelő haladó funkcióit, ezen belül:

═ megtervezni, létrehozni a táblák közötti kapcsolatokat,═ beállítani hivatkozási integritást, kaszkádolást és illesztés típusát,═ létrehozni űrlapokat, segédűrlapokat, elvégezni adat- és formai módosításokat,═ elhelyezni kész jelentéseken vezérlő elemeket (pl. beviteli mező, jelölő négyzet, választó

kapcsoló, kombi panel),═ elkészíteni paraméteres lekérdezést,═ feladatot megoldani makrók segítségével,

– használni a bemutató készítő programot,– alkalmazni a bemutató készítő program alap funkcióit,– kezelni a bemutató készítő program haladó funkcióit, feladatot megoldani makrók segítségével,– egyszerű rajzolóprogramot használni, képet betölteni, tulajdonságait módosítani, menteni,

nyomtatni.

4. Internet és intranet használata

A szakember legyen képes– meghatározni a LAN (helyi hálózat), a MAN (városi hálózat) és a WAN (nagy területű hálózat)

szabványos átviteli technológiákat és jellemzőiket (ISDN, ADSL stb.),– megmagyarázni az ügyfél-kiszolgáló és az egyenrangú hálózati architektúrák fontosabb

jellemzőit,– megkülönböztetni a TCP/IP, NETBEUI, IPX/SPX protokollokat,– jellemezni a biztonsági hierarchiát (azonosító, jelszó, jogosultságok),– jellemezni a felhasználói kategóriákat,– definiálni a felhasználói jog fogalmát,– összehasonlítani a felhasználói jogokat,– meghatározni a megosztások jelentőségét,– jellemezni, a megosztások létrehozásához szükséges hardver, szoftver feltételeket,– elvégezni a fájl, felhasználói és csoport szintű jogosultságok beállítását,– létrehozni és karbantartani megosztásokat,– felügyelni a hálózati nyomtatást,– használni az adott hálózati környezet segédprogramjait és azok szolgáltatásait,– meghatározni egy Web oldal objektumait,– meghatározni a Web, Mail szerver funkcióját,– statikus weboldalt készíteni célszoftver segítségével,– használni elektronikus levelező szoftvert,

165

– módosítani a levelező program beállításait (megjelenítési módok, testre szabás, automatikus és digitális aláírás, titkosítás, hangjelzés üzenet érkezésekor stb.),

– meghatározni, használni az FTP és az SSH szolgáltatást, illetve levelezési listák funkcióit,– beintegrálni javító-csomagokat, szoftver-kiegészítéseket (témák, sablonok, plugin-ek,

betűkészletek, új szoftver komponensek),– regisztrálni, aktiválni szoftvereket az interneten.

5. Archiválás és biztonsági beállítások elvégzése

A szakember legyen képes– gondoskodni az adatok rendszeres archiválásáról és szükség esetén a visszaállításáról,– meghatározni az archiváló és a CD író alkalmazásokat– jellemezni az archiváló eszközöket és adathordozókat, (DLT, DAT, DAT kazetta, CD író, írható

CD lemezek fajtái, DVD),– meghatározni a Mobil Rack , Hot Swap HDD vezérlő funkcióját, HDD partíciók szerepét,– elemezni az adathordozók kiválasztásának szempontjait,– gondoskodni az utolsó helyesen működő állapot visszaállításáról rendellenes működés esetén,– felsorolni rendellenes működési jelenségeket,– felismerni a rendellenes működést, felderíteni a hiba okát,– jellemezni az operációs rendszer különböző működési módjainak jelentőségét (szöveges,

csökkentett stb. mód),– megnevezni az adat-helyreállítás jelentőségét,– helyreállítani az adatokat,– előkészíteni az adatokat archiválásra,– elvégezni az archiválást és szükség esetén az adatok visszaállítását kiválasztott adathordozóra,– elemezni az adathordozók kiválasztásának szempontjait,– jellemezni a tűzfal funkcióit,– beállítani a kliensoldali tűzfalat.



A szakmai vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai vizsgáztatási követelményben foglaltakat a vizsgaszervező által meghatározott módon teljesítette.




– Információtechnológiai ismeretek– Kliensoldali operációsrendszer használata– Kliensoldali alkalmazói szoftverek használata– Internet és intranet használata– Archiválás és biztonsági beállítások elvégzése



166

– Kliensoldali operációsrendszer használata– Kliensoldali alkalmazói szoftverek használata– Internet és intranet használata– Archiválás és biztonsági beállítások elvégzése



– Információtechnológiai ismeretek– Kliensoldali operációsrendszer használata– Kliensoldali alkalmazói szoftverek használata– Internet és intranet használata– Archiválás és biztonsági beállítások elvégzése

A jelölteknek a vizsgára való felkészüléshez legalább 20 perc időt kell biztosítani.




Az írásbeli vizsgán a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított feladatsort kell megoldani. A feladatsornak a IV. fejezetben szereplő minden szakmai követelményben lévő összes bekezdésre vonatkozóan legalább egy feladatot kell tartalmaznia:

– A IV. fejezet 1. pont „Információtechnológiai ismeretek” feladatcsoportban szereplő, írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten.

– A IV. fejezet 2. pont „Kliensoldali operációsrendszer használata” feladatcsoportban szereplő ,írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten.

– A IV. fejezet 3. pont „Kliensoldali alkalmazói szoftverek használata” feladatcsoportban szereplő, írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten.

– A IV. fejezet 4. pont „Internet és intranet használata” feladatcsoportban szereplő, írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten.

– A IV. fejezet 5. pont „Archiválás és biztonsági beállítások elvégzése” feladatcsoportban szereplő, írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten.

A vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős minisztérium adja ki, és a jelölt a vizsgán kapja meg. Segédeszköz nem használható.


A gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelölt bocsátható. A gyakorlati vizsgán a IV. fejezet 2-5. pontjaiban szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított hat gyakorlati feladatot kell megoldani az alábbiak szerint:

– 1. feladat: a IV. fejezet 2. pont „Kliensoldali operációsrendszer használata” feladatcsoportban, 5. pont „Archiválás és biztonsági beállítások elvégzése” feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladatok számon kérhetők az ott megjelölt szinten.

167

– 2. feladat: a IV. fejezet 3. pont „Kliensoldali alkalmazói szoftverek használata” feladatcsoport 6-7. bekezdésében szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladatok számon kérhetők az ott megjelölt szinten.




– 6. feladat: a IV. fejezet 4. pont „Internet és intranet használata” feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladatok számon kérhetők az ott megjelölt szinten.

A gyakorlati vizsga feladatait a vizsgaszervező intézmény állítja össze legalább három változatban és megküldi a vizsgabizottság elnökének, valamint a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági tagnak. A vizsga feladatsorát a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, a kamarát képviselő vizsgabizottsági tag véleményének figyelembevételével. A vizsga feladatsorát a jelölt a vizsgán kapja meg.A szakmai gyakorlati vizsgán minden írásos segédeszköz használható.


Szóbeli vizsgára csak sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett jelölt bocsátható. A szóbeli vizsgán a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított tételek alapján kell vizsgázni.A szóbeli vizsga feladatsorát, a vizsgát szervező intézmény állítja össze és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A tételsort egy hónappal a vizsga időpontja előtt ismertetni kell a jelöltekkel, hogy a tételek önálló kidolgozásával, megfelelően felkészülhessenek. A jelöltek a vizsgán két tételsorból húznak tételt az alábbiak szerint:

– 1. Tétel ═ „A” rész: A IV fejezet 1. pont „Információtechnológiai ismeretek” feladatcsoportban szereplő,

szóban ismertethető feladatok számonkérése az ott megjelölt szinten.═ „B” rész: A IV. fejezet 2. pont „Kliensoldali operációsrendszer használata”, szóban ismertethető

feladatok számonkérése az ott megjelölt szinten.– 2. Tétel

═ „A” rész: A IV. fejezet 3. pont „Kliensoldali alkalmazói szoftverek használata”, szóban ismertethető feladat számon kérhető az ott megjelölt szinten.

═ „B” rész: A IV. fejezet 4. pont „Internet és intranet használata”, a IV. fejezet 5. pont „Archiválás és biztonsági beállítások elvégzése” feladatcsoportban szereplő, szóban ismertethető feladat számon kérhető az ott megjelölt szinten.

A szóbeli vizsgán meg kell győződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik a számítógéppel való kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismerettel. A vizsgán segédeszköz nem használható.

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Ha a jelölt a gyakorlati vizsga időpontját megelőzően sikeres írásbeli vizsgát tett és a vizsga letétele óta az írásbeli vizsga követelményei nem változtak, akkor az írásbeli vizsga alól fel kell menteni, és az írásbeli vizsga érdemjegyét a korábbi írásbeli vizsga érdemjegyével azonosan kell megállapítani.

Ha a jelölt a szóbeli vizsga időpontját megelőzően sikeres gyakorlati vizsgát tett és közben a gyakorlati vizsga követelményei nem változtak, akkor a gyakorlati vizsga alól fel kell menteni, és a gyakorlati vizsga érdemjegyét a korábbi gyakorlati vizsga érdemjegyével azonosan kell megállapítani.

168




A szóbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsgán belül minden tételre vonatkozóan külön érdemjegyet kell adni. A szóbeli vizsga elégséges (2) értékeléséhez mindkét tételre legalább elégséges (2) érdemjegyet kell kapnia a jelöltnek.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgán és a szóbeli vizsgán külön-külön kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.A szakmai elméleti vizsga elégséges (2) értékeléséhez az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen is legalább elégséges (2) érdemjegyet kell kapnia a jelöltnek.


A gyakorlati vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni. A gyakorlati vizsga elégséges (2) értékeléséhez legalább 40%-os elért teljesítmény szükséges valamennyi (1-6.) feladat megoldásában.


A szakmai vizsga értékeléseSikeres a szakmai vizsga, ha a jelölt az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgán is legalább elégséges (2) érdemjegyet kapott, ellenkező esetben a szakmai vizsga sikertelen.


Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 18. sorszáma szerinti Számítógép-kezelő (-használó) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 33 4641 012. A szakképesítés megnevezése: Számítógép-kezelő (-használó)3. Hozzárendelt FEOR szám: 31394. Szakképzési évfolyamok száma: -5. Képzési idő, maximális óraszám: 5006. Elmélet aránya: 40%7. Gyakorlat aránya: 60%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzése─ Szakmai előképzettség:-─ Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: -3. Szakmai alapképzés időtartama: -

169

4. Szintvizsga: -






A Számítógép-kezelő (-használó) szakképesítéssel rendelkező szakember munkája során:─ tudja és értelmezi az információtechnológia legfontosabb fogalmait, a személyi számítógép

hardver- és szoftverfelépítését, átlátja a legfontosabb hardver elemek működését, sajátosságait, jellemzőit, az egyes elemek közötti működési összefüggéseket,

─ a számítógépet és a kapcsolódó perifériákat szabályosan bekapcsolja, szakszerűen leállítja; egyéni munkakörnyezetet használ, kialakít; Internetet és intranetet használ; azonosítja a hardver és szoftver működésével kapcsolatos problémákat és azokat megoldja az operációs rendszer beépített eszközeinek segítségével,

─ ismeri, betartja a számítógép használatával kapcsolatos jogi, egészségügyi, biztonságtechnikai előírásokat,

─ szöveges dokumentumokat készít, formáz, módosít; táblázatokat tervez, készít, módosít, formáz, és grafikonon ábrázolja az összefüggéseket; az adatbázis-kezelő alapfunkcióit használja; bemutatót készít, módosít, formáz; egyszerű rajzolóprogramot használ, képet betölt, ment, nyomtat,

─ adatmentést, visszaállítást, és vírusellenőrzést hajt végre.


A szakképesítéssel rokon szakképesítésekazonosító száma Megnevezése

52 4641 03 Számítástechnikai szoftver-üzemeltető52 3404 04 Ügyintéző titkár II.52 3404 03 Szerkesztőségi ügyintéző titkár33 3404 02 Gépíró és szövegszerkesztő



1. Információtechnológia alapismeretei

A szakember legyen képes─ megkülönböztetni a nagy, a közepes, a mini, a személyi és a hordozható számítógépeket,

terminálokat (teljesítmény, sebesség, ár és felhasználói kör szerint),─ megmagyarázni a PC-s konfigurációt és a kompatibilitást,─ meghatározni feladatait, jellemzőit, típusait a személyi számítógépek következő hardver

elemeinek:═ CPU,

170

═ memória,═ beviteli eszközök (billentyűzet, egér, lapolvasó, vonalkód-olvasó, botkormány, digitális

fényképezőgép stb.),═ kimeneti eszközök (monitor, videokártya, nyomtató, plotter, projektor stb.)═ háttértároló eszközök (floppy lemez, merevlemez, zip drive, szalagos egységek, CD, DVD

stb.),═ be- és kimeneti eszközök (hangkártya, hálózati kártya, érintőképernyő stb.),

─ meghatározni a számítógép tárolókapacitásának egységeit:═ bit, byte, KB, MB, GB, TB,

─ meghatározni a számítógép teljesítményét befolyásoló tényezőket,─ jellemezni az operációs rendszerek fő funkcióit, a grafikus felhasználói felületet, a rendszer-

közeli programokat,─ megkülönböztetni az alkalmazói szoftvereket (szövegszerkesztők, táblázatkezelők, adatbázis-

kezelők, bemutató-készítő eszközök, kiadványszerkesztők és multimédia-alkalmazások stb.), az operációs rendszertől és az operációs rendszer alkalmazásaitól,

─ ismerni a szoftver szerzői jogának, a shareware, a freeware, felhasználói licenc és a nyílt forráskód fogalmát,

─ megfogalmazni a biztonságos munkakörnyezet munkabiztonsági és ergonómiai követelményeit,─ betartani az adatvédelmi, környezetvédelmi, egészségvédelmi és tűzvédelmi előírásokat,─ eligazodni a mindennapokban történő információtechnológia felhasználási területén (távmunka,

e-kereskedelem, távoktatás, online információs adatbázisok stb.).

2. Operációs rendszer használata

A szakember legyen képes─ a számítógépet szabályosan bekapcsolni, szakszerűen leállítani és újraindítani,─ meghatározni az operációs rendszer fajtáit, fő jellemzőit, feladatait,─ megmagyarázni a meghajtó, a partíció és a fájlrendszer szerepét,─ az egyéni munkakörnyezet kialakítására,─ kezelni a mappa, könyvtárszerkezetet,─ mappaműveletek végzésére,─ állományműveletek elvégzésére,─ lemezműveletek elvégzésére,─ megmagyarázni a csatolás és a leválasztás fogalmát (pl. külső USB memóriaeszköz esetében),─ ellátni a lemezkarbantartás feladatait: törlése, új lemez használatba vétele,─ használni a beépített súgó rendszert,─ tömöríteni és kicsomagolni állományokat, mappákat,─ biztosítani a vírusmentes környezetet,─ keresni a háttértárolókon,─ elvégezni nyomtatási feladatokat,─ értelmezni a hibaüzeneteket,─ a rendszert terhelő, szabályosan nem leállítható, hibás programokat törölni,─ nyomon követni az alkalmazói szoftverek verziószámát és ezekre on-line termékfrissítéseket

fogadni az alkalmazói szoftver eszközeivel,─ megtekinteni a nyomtatási sort és onnan nyomtatási feladatokat törölni,

3. Szöveges dokumentum kezelése

A szakember legyen képes─ elindítani a szövegszerkesztő programot,─ használni a szövegszerkesztő program kezelő felületét,─ alkalmazni az állománykezelési funkciókat,─ kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, és ezeket másolni, mozgatni, törölni,

171

─ szöveget bevinni, javítani, törölni, másolni és mozgatni az adott dokumentumon belül és dokumentumok között,

─ megnyitni, menteni különböző formátumú dokumentumokat─ elvégezni karakterformázási műveleteket,─ bekezdést formázni,─ formázni szakaszt, oldalt, objektumot─ keresést, cserét végrehajtani,─ beszúrni külső hivatkozásokat,─ alkalmazni, létrehozni stílusokat és sablont,─ használni a tabulátorokat, szegélyeket és felsorolásokat,─ végrehajtani nyelvi- és helyesírás-ellenőrzést,─ létrehozni, formázni táblázatot,─ használni a grafikus elemeket (kép, grafika, alakzatok, szövegdoboz),─ kördokumentumot készíteni.


A szakember legyen képes─ elindítani, beállítani testre szabni a táblázatkezelőt,─ megnyitni, menteni, módosítani különböző formátumú táblázatokat,─ meghatározni a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap

fogalmát,─ strukturálni az adatokat táblázatos formába,─ adatokat (szám, szöveg, egyszerű képlet, függvény) bevinni egy cellába,─ módosítani, törölni adatokat,─ kijelölni cellát, sort, oszlopot, összefüggő és nem összefüggő tartományt,─ beilleszteni, törölni cellát, sort, oszlopot,─ másolni, mozgatni, transzponálni cellatartományt munkalapon belül és a munkalapok között,─ a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni,─ szűrőt alkalmazni,─ hivatkozást használni munkalapon belül és a munkalapok között,─ alkalmazni a különböző címzési módokat (relatív, abszolút, vegyes),─ értelmezni a képletek használatával kapcsolatos hibaüzeneteket,─ keresni, cserélni adatokat,─ alkalmazni a karakter-, cella-, sor-, oszlop- és tartományformázási elemeket,─ függvényeket használni (SZUM, ÁTLAG, DARAB, MIN, MAX, HA, SZUMHA, DARABTELI, MA,

keresőfüggvények),─ az oldal elrendezését beállítani (margó, nyomtatás egy oldalra, élőfej és élőláb, tájolás,

lapméret, nyomtatás cellarácsokkal vagy a nélkül), munkafüzetet, munkalapot nyomtatni, nyomtatási területet beállítani,

─ objektumokat (kép, grafikonok) importálni, mozgatni és átméretezni,─ szöveges dokumentumokat, weboldalakat importálni,─ az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust

választani,─ diagramokat létrehozni, formai jellemzőit módosítani, szerkeszteni, törölni, áthelyezni,

nyomtatni,

5. Adatbázis-kezelés

A szakember legyen képes─ elindítani, beállítani testre szabni az adatbázis-kezelőt,─ különbséget tenni az adattábla és az adatbázis között,─ összeállítani adatrekordokat a rendelkezésre álló adathalmazból,─ kiválasztani a kulcsmezőt az adathalmazból,

172

─ adatbázisban adattáblát létrehozni adott mezőkkel és adott tulajdonságokkal, elsődleges kulcsot definiálni, indexet beállítani,

─ meghatározni a mezőtípusokat és a velük végezhető műveleteket,─ módosítani az adattábla tulajdonságait,─ adatokat bevinni az adattáblába, módosítani, törölni,─ rendezni az adattábla rekordjait adott mező szerint,─ szűrőt alkalmazni,─ megkeresni az adattáblában az adott feltételeknek megfelelő rekordot, ─ egy adattáblára vonatkozó választó lekérdezést létrehozni, menteni, további feltételekkel

kiegészíteni (rendezés, logikai operátorok, számított mező, csúcsérték, egyedi rekord),─ létrehozni egy adattáblára vonatkozó törlő, frissítő, táblakészítő, hozzáfűző lekérdezést, ─ használni az összesítő funkciókat lekérdezésben, kereszttáblás lekérdezést készíteni,─ adattáblához egyszerű űrlapot létrehozni, adatokat az űrlap segítségével bevinni,─ adattábla alapján egyszerű jelentést készíteni, a jelentésben adatokat csoportosítani,─ megadni táblák közötti kapcsolatokat.

6. Prezentáció- és grafikakészítés

A szakember legyen képes─ elindítani, beállítani, testre szabni a bemutató-készítő programot,─ megnyitni, menteni, más formátumban menteni, módosítani a bemutatót,─ választani a megfelelő beépített diaelrendezések közül,─ módosítani a diaelrendezést,─ szöveget bevinni, formázni (betűformázás, igazítás, sortávolság, színek alkalmazása),─ szöveget kijelölni, másolni, mozgatni, törölni,─ listát létrehozni, módosítani,─ képet bevinni a képtárból és fájlból, a képet mozgatni, átméretezni, szegélyezni,─ átméretezni, elforgatni, formázni a dián lévő szövegdobozt─ vonalakat megrajzolni, áthelyezni, színét és vastagságát módosítani,─ különböző alakzatokat (téglalapok, körök stb.) elhelyezni, forgatni, tükrözni, jellemzőit

módosítani (szín, méret, árnyékolás),─ készíteni szervezeti diagramot, struktúráját módosítani,─ beszúrni táblázatot, jellemzőit módosítani,─ létrehozni különböző típusú diagramokat (oszlop, kör stb.),─ diák sorrendjét módosítani, diákat elrejteni, törölni, a dia tájolását módosítani,─ kiegészíteni diákat jegyzetekkel, sorszámozni,─ váltani nézetmódok között (dia, vázlat, diarendező és jegyzet nézet),─ alkalmazni a diamintát,─ megtekinteni nyomtatási képet, nyomtatást végezni különböző nézetekben és formátumokban,─ alkalmazni a beépített animációkat, módosítani az effektusokat,─ beállítani a diák áttűnését,─ vetíteni, vetítés közben navigálni.─ egyszerű rajzolóprogramot használni,─ képet betölteni, tulajdonságait módosítani, menteni, nyomtatni.

7. Internet és intranet használata

A szakember legyen képes─ meghatározni a LAN (helyi hálózat), a MAN (városi hálózat) és a WAN (nagy területű hálózat)

szabványos átviteli technológiákat és jellemzőiket (ISDN, ADSL stb.),─ megmagyarázni a hálózati csoportmunka és a hálózati erőforrás-megosztás előnyeit,─ meghatározni a jogosultság fogalmát,─ megmagyarázni az ügyfél-kiszolgáló és az egyenrangú hálózati architektúrák fontosabb

jellemzőit,

173

─ meghatározni az információs társadalom és az információs szupersztráda fogalmát,─ megkülönböztetni az Ip cím, a Web cím és az e-mail cím fogalmát─ jellemezni az Internetet és szolgáltatásait,─ végrehajtani a hálózati ki- és bejelentkezést,─ jellemezni a biztonsági hierarchiát (azonosító, jelszó, jogosultságok)─ alkalmazni a hálózati nyomtatást,─ használni az adott hálózati környezet alapvető segédprogramjait és azok szolgáltatásait,─ jellemezni az e-mail cím, elektronikus levél felépítését és szerkezetét,─ levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni,─ a levélhez csatolást készíteni és fogadni,─ üzenetet elküldeni további cím(ek)re másolatként (Cc) és titkos másolatként (Bcc),─ használni a címlistát, új címet felvenni, törölni, csoportot létrehozni,─ elküldeni a levelet, a prioritást, visszaigazolást és a nyomon követés jelzését beállítani,─ módosítani a levelező program beállításait (megjelenítési módok, testre szabás, automatikus és

digitális aláírás, titkosítás, hangjelzés üzenet érkezésekor stb.),─ használni a levelezőszoftver mappáit, új mappát létrehozni, leveleket áthelyezni a mappák

között, rendezni,─ elvégezni a levelek szűrését egy adott feltétel alapján (címzett, tárgy, levelezőlista stb.),─ törölni a levelet, törölt levelet helyreállítani, véglegesen törölni,─ megnyitni a böngészőt, adott címet beírni, a lapot megtekinteni, a böngészőt bezárni,─ felismerni és használni a weblap jellemzőit (kép, link, keret, nyomógomb stb.),

hiperhivatkozásokat követni, visszatérni,─ módosítani az oldal-beállítási jellemzőket (pl. betűméret, képek letiltása, biztonsági szint),─ meghatározni a keresők legfontosabb tulajdonságait. (heurisztikus és tematikus

keresőprogramok),─ használni a keresőket, keresési feltételeket megadni, logikai operátorokat alkalmazni,─ könyvjelzőket használni, címeket hozzáadni, rendezni, törölni,─ megtekinteni az előzményeket és törölni,─ menteni a honlapot, (akár egyetlen fájlként) elküldeni, nyomtatni.



Szakmai vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai és vizsgakövetelményben foglaltakat a vizsgaszervező által meghatározott módon teljesítette.




─ Információtechnológia alapismeretei─ Operációs rendszer használata─ Szöveges dokumentum kezelése─ Táblázatkezelés─ Adatbázis-kezelés─ Prezentáció- és grafikakészítés─ Internet és intranet használata



174

─ Operációs rendszer használata─ Szöveges dokumentum kezelése─ Táblázatkezelés─ Adatbázis-kezelés─ Prezentáció- és grafikakészítés─ Internet és intranet használata



─ Információtechnológia alapismeretei─ Operációs rendszer használata─ Szöveges dokumentum kezelése─ Táblázatkezelés─ Adatbázis-kezelés─ Prezentáció- és grafikakészítés─ Internet és intranet használata




Az írásbeli vizsgán a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított feladatsort kell megoldani. A feladatsornak a IV. fejezetben szereplő szakmai követelményekben lévő összes bekezdésre vonatkozóan legalább egy feladatot kell tartalmaznia:

─ a IV. fejezet 1. pont „Információtechnológia alapismeretei” feladatcsoportban szereplő, írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten,

─ a IV. fejezet 2. pont „Operációs rendszer használata” feladatcsoportban szereplő, írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten,

─ a IV. fejezet 3. pont „Szöveges dokumentum kezelése” feladatcsoportban szereplő, írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten,

─ a IV. fejezet 4. pont „Táblázatkezelés” feladatcsoportban szereplő, írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten,

─ a IV. fejezet 5. pont „Adatbázis-kezelés” feladatcsoportban szereplő, írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten,

─ a IV. fejezet 6. pont „Prezentáció- és grafikakészítés” feladatcsoportban szereplő, írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten,

─ a IV. fejezet 7. pont „Internet és intranet használata” feladatcsoportban szereplő, írásban megoldható feladatok az ott megjelölt szinten.

A vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős minisztérium adja ki, és a jelölt a vizsgán kapja meg. Segédeszköz nem használható.


A gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelölt bocsátható. A gyakorlati vizsgán a IV. fejezet 2-7. pontjaiban szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított hat gyakorlati feladatot kell megoldani az alábbiak szerint:

175

─ 1. feladat: a IV. fejezet 2. pont „Operációs rendszer használata” feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladatok az ott megjelölt szinten,

─ 2. feladat: a IV. fejezet 3. pont „Szöveges dokumentum kezelése” feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladatok az ott megjelölt szinten,

─ 3. feladat: a IV. fejezet 4. pont „Táblázatkezelés” feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladatok az ott megjelölt szinten,

─ 4. feladat: a IV. fejezet 5. pont „Adatbázis-kezelés” feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladatok az ott megjelölt szinten,

─ 5. feladat: a IV. fejezet 6. pont „Prezentáció- és grafikakészítés” feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladatok az ott megjelölt szinten,

─ 6. feladat: a IV. fejezet 7. pont „Internet és intranet használata” feladatcsoportban szereplő gyakorlattal kapcsolatos feladatok az ott megjelölt szinten.

A gyakorlati vizsga feladatait a vizsgaszervező intézmény állítja össze legalább három változatban és megküldi a vizsgabizottság elnökének, valamint a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági tagnak. A vizsga feladatsorát a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, a kamarát képviselő vizsgabizottsági tag véleményének figyelembevételével. A vizsga feladatsorát a jelölt a vizsgán kapja meg.A szakmai gyakorlati vizsgán kézikönyv használható.


Szóbeli vizsgára csak sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát tett jelölt bocsátható. A szóbeli vizsgán a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított tételek alapján kell vizsgázni.A vizsga tételsorát, a vizsgát szervező intézmény állítja össze és a vizsgabizottság elnöke, hagyja jóvá. A tételsort egy hónappal a vizsga időpontja előtt ismertetni kell a jelöltekkel, hogy a tételek önálló kidolgozásával, megfelelően felkészülhessenek.

A jelöltek a vizsgán két tételsorból húznak tételt az alábbiak szerint:

1. Tétel: ─ „A” rész: a IV fejezet 1. pont „Információtechnológia alapismeretei” feladatcsoportban szereplő,

szóban ismertethető feladatok az ott megjelölt szinten,─ „B” rész: a IV. fejezet 2. pont „Operációs rendszer használata”, a IV. fejezet 7.pont „Internet és

intranet használata” feladatcsoportokban szereplő, szóban ismertethető feladat az ott megjelölt szinten.

2. Tétel:─ „A” rész: a IV. fejezet 3. pont „Szöveges dokumentum kezelése”, a IV. fejezet 4. pont

„Táblázatkezelés” feladatcsoportokban szereplő, szóban ismertethető feladatok az ott megjelölt szinten,

─ „B” rész: a IV. fejezet 5. pont „Adatbázis-kezelés”, a IV. fejezet 6. pont „Prezentáció- és grafikakészítés” feladatcsoportban szereplő, szóban ismertethető feladat az ott megjelölt szinten.

A szóbeli vizsgán meg kell győződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik a számítógéppel való kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismerettel.A jelölteknek a vizsgára való felkészüléshez legalább 20 perc időt kell biztosítani.

A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Ha a jelölt a gyakorlati vizsga időpontját megelőzően sikeres írásbeli vizsgát tett és a vizsga letétele óta az írásbeli vizsga követelményei nem változtak, akkor az írásbeli vizsga alól fel kell menteni, és az írásbeli vizsga érdemjegyét a korábbi írásbeli vizsga érdemjegyével azonosan kell megállapítani.

176

Ha a jelölt a szóbeli vizsga időpontját megelőzően sikeres gyakorlati vizsgát tett és közben a gyakorlati vizsga követelményei nem változtak, akkor a gyakorlati vizsga alól fel kell menteni, és a gyakorlati vizsga érdemjegyét a korábbi gyakorlati vizsga érdemjegyével azonosan kell megállapítani.



Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni.Az írásbeli vizsga elégséges (2) értékeléséhez legalább 40%-os elért teljesítmény szükséges.

A szóbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni.A szóbeli vizsgán belül minden tételre vonatkozóan külön érdemjegyet kell adni. A szóbeli vizsga elégséges (2) értékeléséhez mindkét tételre legalább elégséges (2) érdemjegyet kell kapnia a jelöltnek. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgán és a szóbeli vizsgán külön-külön kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. A szakmai elméleti vizsga elégséges (2) értékeléséhez az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen is legalább elégséges (2) érdemjegyet kell kapnia a jelöltnek.


A gyakorlati vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni.

A gyakorlati vizsga elégséges (2) értékeléséhez minden feladat (1-6.) legalább 40%-os, és összességében legalább 60%-os teljesítmény szükséges. A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgán kapott érdemjeggyel azonosan kell meghatározni.


Sikeres a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati vizsgán is legalább elégséges (2) osztályzatot kapott, ellenkező esetben a szakmai vizsga sikertelen.


177

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 19. sorszáma szerinti Számítógéprendszer-programozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 54 4641 052. A szakképesítés megnevezése: Számítógéprendszer-programozó3. Hozzárendelt FEOR szám: 31394. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám:6. Elmélet aránya: 50%7. Gyakorlat aránya: 50%


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: középiskolai végzettség─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -







A számítógéprendszer-programozó szakember komplett szoftverrendszerek fejlesztésére létrehozott munkacsoport tagjaként, vagy önállóan végzi a számítástechnikai rendszerrel kapcsolatos igények feltárását, azok kiegészítését, majd ezek birtokában – a tényleges rendszer erőforrásainak figyelembe vételével – a szoftverrendszer tervezését, kódolását, tesztelését, dokumentációinak elkészítését, installálását, a szoftverek és számítástechnikai rendszerek üzemeltetése során garanciális és támogatói szolgáltatás nyújtását.




54 4641 03 Informatikus (a tevékenység megjelölésével) (Informatikus (a szakirány megjelölésével))

54 4641 04 Számítástechnikai programozó

178

54 8409 01 Multimédia-fejlesztő (Multimédia - fejlesztő és weblapkészítő)55 5423 02 Műszaki informatikai mérnökasszisztens




A szakember legyen képes─ feltárni a felhasználói és a rendszerrel szemben támasztott igényeket,─ kiegészíteni a felhasználói igényeket a meg nem fogalmazott elvárásokkal és az indokolt


felhasználói igényeket,─ elkészíteni és a felhasználókkal egyeztetni a felhasználói felületek prototípusát,─ ellenőrzi, hogy az eredeti felhasználói igények mindegyike megvalósul-e.




specifikációkat.

3. A szoftverrendszer és az infrastruktúra kapcsolatának megalapozása és megtervezése

A szakember legyen képes─ a használati eset modell alapján alrendszerekre bontani a rendszert,─ megtervezni a magas szintű szoftver architektúrát, kialakítani a szakterületi modellt,─ részletesen kidolgozni a rendszer elemei közti, valamint a rendszer és felhasználó közti

kommunikációs kapcsolatok specifikációját,─ kidolgozni a logikai modellt, különös tekintettel az adatmodellre.

4. Az adatelérési réteg megtervezése, implementációs terv készítése

A szakember legyen képes─ megtervezni a szoftver fizikai (adatelérési) rétegét, az alrendszerek és a külső rendszerek

integrációját,─ megtervezni az elkészítendő szoftver és az operációs rendszer kapcsolatát,─ megtervezni az erőforrások kezelésének, használatának módját és a speciális perifériák


felhasználását.

5. A szoftver belső komponenseinek megtervezése

179

A szakember legyen képes─ fizikailag megtervezni a szoftverkomponenseket (kommunikációs interfészek, adattípusok,

tulajdonságok, metódusok stb.),─ megtervezni tesztelési metódusokat és leírni a tesztelési eseteket.

6. A program adattárolási rétegének megtervezése és megvalósítása

A szakember legyen képes─ a logikai adatszerkezetet az implementációs platformhoz igazítani és normalizálni,─ megtervezni és létrehozni a fizikai adatállományokat, az adatszerkezetet és az adatszerkezet

indexelési struktúráját,─ megtervezni és megvalósítani az adatszerkezet referencia integritási szabályrendszerét,─ meghatározni az adatállományok jogosultság rendszerét,─ önállóan kódolni az adattárolási réteg szoftverkomponenseit,─ tesztelni az adattárolási réteget.

7. A program alkalmazáslogikai rétegének megvalósítása

A szakember legyen képes─ önállóan kódolni az alkalmazói szoftver alkalmazás-logikát megvalósító komponenseit,─ felülvizsgálni és értékelni a saját és mások által elkészített szoftverkomponensek kódját,─ integrálni a megfelelő komponenseket és tesztelni a teljes alkalmazáslogikai réteget.

8. A felhasználói réteg megvalósítása

A szakember legyen képes─ a prototípus alapján megtervezni és felépíteni a felhasználói felületeket,─ önállóan kódolni a felhasználói réteg komponenseit,─ tesztelni a felhasználói réteg működését.

9. Az integrációs feladatok végrehajtása

A szakember legyen képes─ az elkészített alkalmazásrétegeket összekapcsolni,─ integrációs teszteket végrehajtani a szoftverrendszeren, ellenőrizhető módon javítani a hibákat,─ a szoftver működését és adatkezelését optimalizálni,─ elkészíteni a szoftver telepítőkészleteit és annak dokumentációját, tesztelni a telepítést.


A szakember legyen képes─ az előírásoknak megfelelően dokumentálni a szoftvermodulok kódját az újrafelhasználhatóság

szempontjainak figyelembevételével,─ elkészíteni és ellenőrizni a felhasználói kézikönyvet, részt venni az oktatási anyagok

elkészítésében,─ ellenőrizni a műszaki dokumentációt (modellek, terv- és tesztelési dokumentáció).

11. A szoftver kísérleti üzemeltetésre történő átadása és a próbaüzem, valamint a szoftver értékelésében való részvétel

A szakember legyen képes─ elvégezni a szoftver kísérleti üzembe helyezését,─ megrendelőnek bemutatni a szoftvert, felhasználó(k)nak betanítani annak használatát,─ átadni a szoftvert próbaüzemeltetésre, műszaki támogatást biztosítani a felhasználó(k)nak,

180

─ részt venni a próbaüzemeltetés értékelésében, az ott elfogadott módosítások értékelésében, a vonatkozó dokumentációk módosításában,

─ részt venni az eddig elkészült szoftver értékelésében,─ részt venni az eddig elkészült szoftver jóváhagyásában.

12. A szoftver végleges üzemeltetésre történő átadása

A szakember legyen képes─ véglegesíteni az üzembe helyezési dokumentációt és a telepítőkészleteket,─ felügyelni a véglegesített szoftver felhasználó(k) általi installálását,─ betanítani a felhasználó(ka)t a véglegesített szoftver használatára,─ kapcsolatot tartani a felhasználókkal,─ részt venni a véglegesített szoftver üzemeltetésének értékelésében.

13. Részvétel a változások kezelésében a szoftver teljes életciklusa alatt

A szakember legyen képes─ értelmezni és ellenőrizni az egyes projekttermékek (forráskód, dokumentáció stb.)




14. Az operációs rendszer telepítése és konfigurálása

A szakember legyen képes─ elhelyezni a telepítendő konfigurációt a szervezeti hierarchiában,─ megtervezni a telepítendő operációs rendszer konfigurációját, paramétereit,─ megtervezni az operációs rendszeren futó szoftverek elhelyezkedését,─ végrehajtani a telepítést,─ végrehajtani a komplett konfiguráció tesztelését.

15. A számítógépes rendszer beállításainak elvégzése

A szakember legyen képes─ optimalizálni a hálózati kapcsolatokat,─ beállítani az adatbázis(ok) környezeti paramétereit,─ összehangolni a telepített alkalmazói szoftvereket,─ elvégezni a heterogén rendszerek integrációját,─ alkalmazói szoftvereket telepíteni,─ szerver oldali kiegészítő modulokat fejleszteni.

16. A módosítási igények, új ötletek megvalósítása

A szakember legyen képes─ rendszerezni, elemezni a felmerült igényeket,─ kezdeményezni a beszerzéseket,─ elvégezni az új eszközök üzembe helyezését,─ testre szabott kiszolgáló, monitorozó rutinokat készíteni,─ kiegészítő programokat fejleszteni a hardver eszközökhöz,─ kiegészítő modulokat fejleszteni a szoftver eszközökhöz.

181




─ a IV. fejezetben szereplő szakmai követelményeket teljesítette,─ a szakdolgozatot az előírt határidőre benyújtotta, és arra a bírálótól

legalább elégséges (2) javasolt érdemjegyet kapott.







A gyakorlati vizsga szakdolgozat elkészítéséből és megvédéséből áll. A szakdolgozat tárgya komplex programozói feladat szakszerű megoldása és dokumentálása. A szakdolgozat témája lehet egy önálló információs rendszer programozása vagy komplex szoftveradaptálási feladat elvégzése és annak dokumentálása.A gyakorlati vizsgát megelőzően legalább 15 nappal a szakdolgozatokat az előírtbírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek, és eleget tesz-e a formai követelményeknek.Szakdolgozatot a képzés befejezését követően 2 évig lehet benyújtani. Egy szakdolgozat elkészítésében legfeljebb két vizsgázó vehet részt, de világosan le kell írni a munka megosztását.



A szóbeli vizsga tantárgyai a IV. fejezetben felsorolt feladatcsoportokhoz kapcsolódó tantárgyak. A szóbeli vizsgát a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított tételsorok alapján kell tenni. A vizsgázók részére maximum 15 perc felkészülési idő biztosítható.




182


─ Az első rész a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított teszt jellegű feladatsor

─ A második rész a IV. fejezetben szereplő szakmai követelmények figyelembevételével összeállított programozás, adatbázis feladatok.


Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelölt bocsátható. A gyakorlati vizsga a szakdolgozat elkészítését és megvédését jelenti. A szakdolgozat megvédésére a szóbeli vizsga napján, a szóbeli vizsga megkezdése előtt kerül sor. A szakdolgozat megvédése során a jelölt maximum 15 perc időtartamban ismerteti a szakdolgozat elkészítését és eredményeit. Segédeszközként – a prezentációhoz – számítógép, írásvetítő használható. Szakdolgozatot a képző intézményhez, a képző intézmény által jóváhagyott témában, a képzés befejezését követő két éven belül lehet benyújtani.

A szakdolgozat elkészítése során a jelölt bizonyságot tesz arról, hogy a képzés során megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteit egy konkrét alkalmazói szoftver létrehozása, valamint annak dokumentálása révén képes alkalmazni. A szakdolgozat témáját a képző intézmény hagyja jóvá. A jelölt a tervezett vizsgaidőpont előtt négy hónappal benyújtja a szakdolgozatra vonatkozó témavázlatot. Az oktatási intézmény által kijelölt oktató a témavázlatot írásban jóváhagyja, a téma színvonalának, a feladat összetettségének és a fejlesztéshez szükséges hardver és szoftver eszközök figyelembevételével.A szakdolgozatnak tartalmaznia kell:

─ műszaki és felhasználói dokumentációt,─ mellékletben a működő alkalmazói szoftvert, a forrásprogramot ─ kinyomtatott formában.─ feladatspecifikációt,─ adatszerkezet specifikációt,─ részletes funkcióspecifikációt,─ fejlesztői HW/SW környezet specifikációját,─ forráskódot,─ teszt-specifikációt,─ felhasználói útmutatót,─ on-line segítő rendszert,─ a működő alkalmazói szoftvert az összes segédállománnyal, teszt adatsorral együtt hajlékony


A szakdolgozatnak esztétikus, gondosan kivitelezett írásműnek kell lennie.A szakdolgozatot szövegszerkesztő programmal kell készíteni. A szakdolgozatban szereplő ábrák, táblázatok készítéséhez grafikai illetve táblázatkezelő programot kell használni.

A jelöltnek a szakdolgozatot egy nyomtatott és - legalább egy példányban - elektronikus adathordozón kell benyújtania a képző intézményhez a tervezett vizsgaidőpont előtt két hónappal. A képző intézmény gondoskodik a szakdolgozat elbírálásáról. A szakdolgozat írásos bírálatát (a bíráló által javasolt érdemjegy nélkül) a képző intézmény a szakmai vizsga előtt egy héttel a jelöltnek átadja.

A képző intézmény a szakdolgozatot a szóbeli vizsgát megelőzően legalább két héttel – az előzetes írásbeli bírálatával együtt – elküldi a vizsgabizottság elnökének és a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági tagnak. Amennyiben a szakdolgozat nem tesz eleget a szakmai és

183

vizsgakövetelményekben foglalt előírásoknak, a vizsgabizottság elnökének jogában áll a jelölt gyakorlati vizsgára bocsátásának lehetőségét megtagadni.




Annak a vizsgázónak, aki szakdolgozatát sikeresen megvédte, a szakmai vizsga 2 éven belül történő megismétlésénél nem kell újabb szakdolgozatot benyújtania.



A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt. A szóbeli vizsgán a tételsorból kihúzott kérdésekre adott feleletet tételenként (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni. A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként kapott érdemjegyek átlaga alapján kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik tételsorból elégtelen érdemjegyet kapott.



A gyakorlati vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni.A vizsga érdemjegyét, a bíráló által a szakdolgozatra javasolt érdemjegy és a szakdolgozat megvédése során kapott érdemjegy alapján kell meghatározni.A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgán kapott érdemjeggyel azonosan kell meghatározni.



184

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 20. sorszáma szerinti Távközlési szaktechnikus (az ágazat megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5424 01 2. A szakképesítés megnevezése: Távközlési szaktechnikus (az ágazat megjelölésével)

Az ágazatok megnevezése:1. Távbeszélőtechnikai szaktechnikus2. Átviteltechnikai szaktechnikus3. Informatikai szaktechnikus4. Adástechnikai szaktechnikus5. Kábeltelevíziós szaktechnikus6. Hálózattechnikai szaktechnikus

3. Hozzárendelt FEOR szám: 31214. Szakképzési évfolyamok száma: 15. Képzési idő, maximális óraszám: -6. Elmélet aránya: 70 %7. Gyakorlat aránya: 30 %


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:– Iskolai előképzettség: Középfokú szakirányú végzettség– Szakmai előképzettség: Távközlési technikus (52 5424 02)– Előírt gyakorlat:-





3121 Távközlési technikus3121 Adástechnikai technikus3121 Távközlési szaktechnikus (az ágazat megjelölésével)

2. A munkaterület rövid, jellemző leírásaA távközlési szaktechnikus:

185

szereli, üzembe helyezi, konfigurálja, üzemelteti, karbantartja, javítja az ágazati szakterületéhez tartozó elektronikus hírközlő berendezéseket:= a távbeszélőtechnikai szaktechnikus a helyi és helyközi távbeszélőközpontokat, a elektronikus

hírközlő készülékeket,= az átviteltechnikai szaktechnikus a vezetékes távközlési áramkörök átviteltechnikai

berendezéseit, a elektronikus hírközlő hálózatokat,

= az adástechnikai szaktechnikus a műholdas rendszerek és az adóhálózatok területén,

= az informatikai szaktechnikus a számítógépes munkaállomásokat, hálózati környezetükben; szoftverkörnyezet kialakítását végzi vállalati viszonyok között,

= a kábeltelevíziós szaktechnikus a kábeltelevíziós hálózatokat, vonali és végberendezéseket, antennákat,

= a hálózattechnikai szaktechnikus a elektronikus hírközlő hálózatokat, a csatlakozó, rendező, elosztó berendezéseket.

Részt vesz a beruházások előkészítésében, az összeköttetések tervezésében és kialakításában, a berendezések konfigurálásában, a létesítés ellenőrzésében,. elvégzi az átadás-átvételt és elkészíti a megvalósulási tervet.

Üzemelteti, karbantartja a szakterületébe tartozó mérő, ellenőrző berendezéseket, a hálózatfelügyeleti rendszereket.

Idegen nyelvű (főként angol) dokumentációkat, könyvtárakat használ, kommunikál nemzetközi kapcsolásfelépítési és hibaelhárítási eljárások közben,

vállalkozás- és üzemszervezési, vezetési és ellenőrzési feladatokat lát el, munka-, tűz-, és környezetvédelmi feladatokat lát el, elektronikus hírközlési ügyfélszolgálati teendőket végez el.


A munkakör, foglalkozásszáma megnevezése

52 5424 02 Távközlési technikus52 4641 01 Számítástechnikai szoftver üzemeltető

54 5424 Távközlési szaktechnikus (a többi szaktechnikusi ágazat)



1. Távbeszélő-technikai ágazati ismeretek alkalmazása

A szaktechnikus szakterületén belül digitális helyi, helyközi, alközponti berendezések telepítését, szerelését, üzembe helyezését

végzi, mobil központok, berendezések telepítését, üzembe helyezését végzi, IP rendszerek, berendezések telepítését, konfigurálását végzi, átadás - átvételi vizsgálatokat végez el, távbeszélő-készülékeket szerel, üzembe helyez, alközponti készülékek és alközponti berendezések programozását végzi, call centerek berendezéseinek programozását, beállítását végzi,

186

szolgáltatási, előfizetői és hálózati adminisztrációt végez, dokumentációkat készít, biztonsági mentéseket végez, rendszer- és hálózatfelügyeleti tevékenységet végez.

Feladatai végzése során felismeri az alapvető vezetékes és mobil távbeszélő központtípusok hardverelemeit és

blokkvázlat szinten elmagyarázza működésüket, a vezetékes és mobil távbeszélő központok működtetésére kidolgozott eljárások és

dokumentációk alapján felügyeli a központ működését, a vezetékes és mobil távbeszélő központok működtetésére kidolgozott eljárások és

dokumentációk alapján módosításokat végez a központ adatbázisában, a vezetékes és mobil távbeszélő központok működtetésére kidolgozott eljárások és

dokumentációk alapján elvégzi a hibafelismerési és javítási feladatokat, elvégzi a forgalmi- és jelzéshálózat kiépítésénél felmerülő feladatokat, elvégzi az előfizetői hálózat kiépítésénél felmerülő feladatokat forgalmi és átvételi méréseket végez, részt vesz digitális alközpontok telepítésében, szerelésében, üzembe helyezésében

A feladatok ellátásához ismeri a különböző távbeszélő központtípusok hardverfelépítését, tömbvázlatát, működési elvét, a különböző vezetékes és mobil távbeszélő központtípusok felügyeleti szoftvereit, a különböző vezetékes és mobil távbeszélő központtípusok eljárásrendszerét, a különböző vezetékes és mobil távbeszélő központtípusok dokumentációs rendszerét, a szolgáltatási, előfizetői és hálózati adminisztráció műveleteit, dokumentációk, biztonsági mentések készítését, az előfizetői hálózatban alkalmazott protokollokat (ISDN, frame-relay, X.25, IP stb.), a forgalmi hálózatok rendszertechnikáját, a jelzéshálózatok rendszertechnikáját, a berendezésekhez és hálózatokhoz kapcsolódó nemzetközi ajánlásokat.

2. Átviteltechnikai ágazati ismeretek alkalmazása

A szaktechnikus ágazati szakterületén belül

Szereli, üzembe helyezi, konfigurálja, üzemelteti, karbantartja, javítja az ágazati területéhez tartozó elektronikus hírközlő berendezéseket

Ennek során beállítja a berendezések paramétereit konfigurálja a berendezéseket letölti a működtető szoftvereket csatlakoztatja a menedzsmentet ellenőrzi a működési paramétereket műszaki dokumentációkat használ a létesítés folyamatában üzemeltetés-fenntartási méréseket végez hibabehatárolást végez javítja a hibákat, kártyacserét valósít meg meghatározza az üzemviteli feladatokat dokumentálja az elvégzett munkát kezeli a menedzsment szoftvereket időszakos, hibamegelőző vizsgálatokat és méréseket végez

Részt vesz a beruházások előkészítésében, az összeköttetések tervezésében és kialakításában, a berendezések konfigurálásában, a létesítés ellenőrzésében.

187

Ennek során bejárást végez, felméri a szükséges anyagokat és eszközöket biztosítja a telepítendő berendezések tápellátását meghatározza a rendező és a kivezetendő interfész pontokat jegyzőkönyveket készít megtervezi a csatlakoztatásokat kiválasztja és meghatározza a szükséges szerszámokat, anyagokat és

mérőeszközöket javaslatokat ad a kialakítandó hálózatra és összeköttetésekre előírja a berendezések paramétereit megtervezi a berendezések elhelyezkedését és csatlakoztatását

Elvégzi az átadás-átvételt és elkészíti a megvalósulási tervet

Ennek során teljesítésvizsgálatokat végez interfész paramétereket ellenőriz átviteli paramétereket mér hosszúidejű méréseket végez terhelésvizsgálatokat végez optikai ellenőrző méréseket végez ellenőrzi a beállított konfigurációkat mérési utasításokat használ egyezteti és módosítja az előzetes terveket a kialakított hálózattal elkészíti és jóváhagyatja a megvalósulási tervet

Üzemelteti, karbantartja az ágazati területéhez tartozó mérő, ellenőrző berendezéseket, a hálózat-felügyeleti rendszereketEnnek során

karbantartja a mérőműszereket, kiegészítő elemeket rendel hozzá elvégzi a mérőműszerek időszakos minősítését új szoftververziókat tölt le együttműködési vizsgálatokat végez

Idegen nyelvű (főként angol) dokumentációkat, könyvtárakat használ, kommunikál nemzetközi kapcsolás-felépítési és hibaelhárítási eljárások közben

Ennek során ajánlatokat kér a különböző beszállítóktól a tervkészítéshez idegen nyelvű szakirodalmakat, utasításokat, szabványokat használ alkalmazza a berendezések idegen nyelvű dokumentációit hibalistákat készít a beszállítók részére az átadás-átvételi eljárások során üzemeltetés közben előforduló probléma megoldásoknál igénybe veszi a beszállítók

segítségét

Vállalkozás- és üzemszervezési, vezetési és ellenőrzési feladatokat lát el

Ennek során meghatározza a berendezések és az összeköttetések létesítési és telepítési

folyamatait ellenőrzi a létesítés egyes munkafázisait előírja az időszakos méréseket és annak időütemezését

188

ellenőrzi az összeköttetések megfelelő működtetését dokumentálja az egyes munkafolyamatokat teljesítési igazolásokat, jegyzőkönyveket készít

Munka-, tűz-, és környezetvédelmi feladatokat lát el

Ennek során biztosítja az időszakos munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatások meglétét ellenőrzi a munka-, és tűz-, és környezetvédelmi eszközök karbantartását létesítéskor figyelembe veszi az előírásokat káresemény bekövetkeztével jegyzőkönyvet vesz fel a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetszennyezést csökkentő eljárásokat,

módszereket, alkalmazni,

Elektronikus hírközlési ügyfélszolgálati teendőket lát el

Ennek során Összeköttetéseket vesz fel és töröl paramétereket állít be dokumentálja a változtatásokat felhasználói hibákat rögzít és javít hibanaplót vezet tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel

A szaktechnikus a létesítési, üzemviteli, fenntartási munkafeladatok megoldásához rendelkezik a szükséges átviteltechnikai ismeretekkel: a PDH, SDH, ATM

rendszertechnikai, berendezés felépítési, működési, vezérlési, irányítási, konfigurálási, jelfolyamkezelési ismeretekkel

rendelkezik az optikai átviteltechnikai alapokkal: a fényvezetés és az optikai kábelek ismereteivel, a passzív és az aktív optikai eszközök, jellemzőjük és alkalmazásuk ismereteivel

gyakorlott az interfészek használatában, a paraméterek ismeretében (koaxiális-, szimmetrikus kábeles, optikai kábeles csatlakozások)

tájékozott a hálózati megvalósítások, kiépítési konfigurációk lehetőségeiben rendelkezik alapvető tervezési ismeretekkel, a tervek fajtáival, tisztában van a

szabványokkal és előírásokkal gyakorlottan kezeli a menedzselő szoftvereket, elvégzi a programozási műveleteket elvégzi a menedzsment és az ügyfélszolgálati tevékenységet méréselméleti, műszer- és analizátor működési ismeretei alapján végzi el az üzembe

helyezési és fenntartási méréseket

3. Informatikai ágazati ismeretek alkalmazása

A szaktechnikus munkaterületén belül elvégzi

számítógépes munkaállomások üzembe helyezését hálózati környezetben:═ számítógépek hardver-konfigurálását (hangkártya, hálókártya, ISDN kártya),═ operációs rendszer telepítését (Windows NT, UNIX),═ hálózati protokollok és paraméterek beállítását,═ hálózati szolgáltatások telepítését, indítását és felfüggesztését,

Szoftverkörnyezet alakít ki vállalati viszonyok között:═ irodai programcsomagokat telepít és beállítja a felhasználói környezetet,═ beszállítói informatikai rendszer-ajánlatokat véleményez,═ felhasználói jogosultságokat kezel és kioszt,

189

═ adatbázisokat hoz létre, jogosultságokat rendel hozzá,═ elektronikus postafiókokat kezel,═ informatikai biztonsági szempontokat figyel, intézkedéseket tesz,═ egy-egy kisebb feladatra célalkalmazást készít,

vállalati informatikai rendszereket felügyel:═ rendszeres adatmentéseket végez,═ naplókat, biztonsági naplókat figyel, szükség szerint intézkedéseket kezdeményez.

Feladatai teljesítése során felismeri a számítógép különböző hardverelemeit és működésüket funkcionális szinten

magyarázza, értelmezi a számítógépes rendszerek dokumentációit, többfelhasználós és többfeladatos operációs rendszert telepít, felhasználói jogosultságokat beállít, működőképes TCP/IP alapú hálózati környezetet teremt legalább 2-3 számítógép között, tud routert konfigurálni egy ethernet és egy ISDN interfész között, tud adatbázis-kezelő rendszert telepíteni, azon egy adatbázist kialakítani és kezelni, multimédiás környezetben alkalmazásokat telepít és futtat, legalább egy programozási nyelvet alkalmaz, HTML nyelv segítségével dinamikus WEB-oldalakat készít. ismeri a különböző operációs rendszereket, azok előnyeit és hátrányait (Windows NT, UNIX), ismer és használ néhány adatbázis-kezelő rendszert általában, egyet pedig részletesen, ismeri és használja a különböző multimédiás lehetőségeket, ismer legalább 2-3 programozási nyelvet, lehetőségeivel és tulajdonságaival együtt, ezek közül

egyet gyakorlottan szinten használ.

4. Adástechnikai ágazati ismeretek alkalmazása

A szaktechnikus feladatai megoldásához rendelkezik az 52 5424 02 távközlési technikus szakmai képesítéshez tartozó rádiótávközlési ismeretekkel. Ezen túl ágazati szakterületén belül elvégzi

digitális rádió - és televízió adóberendezések, adóhálózatok és informatikai rendszerek telepítését, szerelését, üzembe helyezését,

üzemviteli ellenőrzéséket, méréseket végez, működteti a felügyeleti rendszert, fenntartja a biztonságos munkavégzés körülményeit. elvégzi, irányítja műholdas rendszerek, berendezések telepítését, szerelését üzembe helyezését, a berendezések üzemviteli felügyeletét, a felügyelet nemzetközi koordinációját, a felügyeleti rendszer konfigurálását, hibafelügyeletet lát el, riasztáskezelést végez, meghatározza a szükséges beavatkozásokat, szolgáltatási, ügyfélszolgálati feladatokat lát el.

Ennek során alkalmazza digitális műsorszóró és műholdas rendszerekre vonatkozó ismereteit:

═ ismerteti a rendszerelveket, a működési elveket, tömbvázlat alapján a berendezések működését, az egységek funkcióit, a szolgáltatásokat, a minőségi követelményeket, a főbb paramétereket,

gyári, főként idegen nyelvű dokumentációk alapján szerelési, kábelezési, csatlakoztatási műveleteket hajt végre, beállításokat végez el,

elvégzi az üzembe helyezési méréseket, beállításokat, átadás - átvételi méréseket végez, dokumentációkat készít. alkalmazza AM–mikro rendszerre vonatkozó ismereteit

═ adórendszer, szolgáltatások, berendezés felépítés, egységfunkciók, beállítások, adatszerű jellemzők tekintetében,

190

═ ismeri a kódolási rendszert, a jogosítás berendezéseit és ügyfélszolgálati rendszerét,═ az Internet szolgáltatás lehetőségét, feltételeit AM–mikro rendszerben,

alkalmazza a mobil kommunikációs rendszer ismereteit, alkalmazza a mikrohullámú összeköttetések rendszer és berendezés-ismereteit, ismeri a vezetékes és a mikrohullámú rendszerek együttműködésének feltételeit, a csatlakozó

berendezéseket és paramétereiket, a kábeltelevíziós hálózatok rendszertechnikai és fenntartási elveit, antennák és tápvonalak, fényvezetők berendezésekkel kapcsolatos speciális alkalmazásait a rendszerelemek és a csatlakozó felületek jellemzőit. telepítési dokumentációkat használ, kiviteli terveket készít, előkészíti a telepítést, művezetési

feladatokat lát el, elvégzi az üzembe helyezési feladatokat, lebonyolítja az átvételi méréseket és vizsgálatokat, teljes körűen, önállóan alkalmazza a mérő - ellenőrző rendszert, üzemviteli felügyeletet, koordinációs feladatokat lát el. tervezi a rendszerek bővítését, a tartalom műszaki előírás szintű megfogalmazásával, projekteket dolgoz ki, irányítja a megvalósítást, rendelkezik a munka, - tűz, - és környezetvédelem speciális ismereteivel, a munkafolyamatokat

ezek betartásával szervezi.

5. Kábeltelevíziós ágazati ismeretek alkalmazása

A szaktechnikus ágazati szakterületén belül elvégzi kábeltelevíziós hálózatok tervezését: felmérését, kiviteli tervek készítését, hálózat-nyilvántartások

előkészítését. irányítja kábeltelevíziós hálózatok létesítését: irányítja az építési tevékenységet, átadás-átvételi

eljárás folytat, elvégzi a kábeltelevíziós berendezések üzembe helyezését, installálja a berendezéseket, beállítja a

paramétereket, menedzsmentet telepít, letölti a szoftvereket, gyári dokumentációkat használ a telepítés és az üzembe helyezés folyamatában, üzemeltetési munkákat végez: rendszeres ellenőrzéseket végez, felügyeleti rendszert kezel.

A telepítési, szerelési üzembe, helyezési folyamat során

területbejárást végez, felméri a szükséges anyagokat és eszközöket, megoldja a helyszíni tápellátást, megtervezi a csatlakozásokat, meghatározza a rendező és interfész pontokat, elvégzi a szerszámok, anyagok előkészítését, optikai és koaxiális kábelek kiépítését végzi, elvégzi a kábelek szerelését, csatlakozókat szerel és kábeleket csatlakoztat, telepíti a kábeltelevíziós berendezéseket, beállítja a működési paramétereket, konfigurálja az optikai végződő berendezéseket, optikai HUB-okat, letölti a szoftvereket, beállítja az előfizetői berendezéseket, ellenőrzi a működési paramétereket, teljesítésvizsgálatokat végez, interfész paramétereket ellenőriz, átviteli paramétereket mér, hosszú idejű méréseket, terhelésvizsgálatokat végez optikai összeköttetés és berendezés méréseket végez, ellenőrzi a beállított konfigurációkat, dokumentációkat készít: megvalósulási tervet készít, mérési jegyzőkönyveket vesz fel,

nyilvántartási adatokat rögzít, munkaelszámolásokat készít.

191

Az üzemfenntartási, üzemviteli tevékenység során elvégzi a megelőző, időszakos vizsgálatokat és méréseket, a berendezések átkonfigurálását, a hibakeresés, hibabehatárolás és hibakezelés feladatait - dokumentálja is ezeket, a javítás, hibaelhárítás feladatait, az ellenőrző méréseket, a teljes munkafolyamat dokumentációját.

A létesítési, üzemviteli, fenntartási munkafeladatok megoldásához rendelkezik az 52 5424 02 számú távközlési technikus szakképesítés vezetékes és vezeték nélküli

szakismereteivel, részletes ismeretekkel rendelkezik az optikai elektronikus hírközlő rendszertechnikai ismeretei,

eszközei és szerelvényei köréből, ismeri az interfész szabványokat és paramétereket, (koaxiális-, szimmetrikus kábeles, optikai) tájékozott a hálózati megvalósítások, kiépítési konfigurációk lehetőségeiben, ismeri a berendezések elvi felépítését, (ONU-k, HUB-ok, előfizetői berendezések.stb.), tömbvázlat szinten követi a kábeltelevíziós berendezések működését, ismeri a főbb

egységjellemzőket, gyakorlott a mérési elvek és mérőműszerek, analizátorok használatában, ismeri a fejállomás üzemeltetési, kezelési és karbantartási előírásait, rendelkezik az optikai végberendezések üzembe helyezési, üzemeltetési és mérési ismereteivel, társasági érvényű hatósági alapismeretekkel rendelkezik.

6. Hálózattechnikai ágazati ismeretek alkalmazása

A szaktechnikus ágazati szakterületén belül elvégzi

vezetékes elektronikus hírközlő hálózatok tervezését számítógépes tervezési rendszerek felhasználásával,

a létesítendő hálózat dokumentációjának és nyilvántartási rendszerének előkészítését:═ a létesítésre kijelölt területet felmérését,═ a hálózat kiviteli terveinek elkészítését,

közreműködik az elektronikus hírközlő hálózatok létesítésében:═ a létesített hálózat beruházásában, műszaki ellenőrzésében,

elvégzi a megépített elektronikus hírközlő hálózat átadás - átvételi méréseit,

fenntartási tevékenységet végez:═ ellenőrzi és irányítja a hibaelhárítási folyamatot, ═ karbantartási, felújítási tervet készít állapotfelmérés alapján,═ fenntartási tervet és költségelemzést készít,

hálózat-nyilvántartási feladatokat végez el,═ eszköznyilvántartást készít,═ összeköttetések műszaki nyilvántartását végzi, kezeli a nyilvántartásokat,

elektronikus hírközlési szolgáltatásokat végez:═ hibafelvételt és -vizsgálatot,═ szolgáltatások és igények ügyfélszolgálati regisztrálását végzi.

Feladatai megoldása során

hálózattervezési rendszereket alkalmaz:═ KLIPSZ, NETPLAN, SYSPLAN tervezési rendszereket alkalmaz feltöltés, kezelés,

jogosultságok, adatbevitel és feldolgozás feladatai szerint,

192

geodéziai alapismeretek, műszerek és mérések felhasználásával, ═ geodéziai helyszínvázlatokat készít közműtervek és kiviteli tervek figyelembe vételével,

hálózatépítési feladatokat végeztet el:═ elvégzi az építési technológia, szerszámok, kisgépek, hálózatépítési anyagok kiválasztását a

kiviteli rajzok alapján,═ elvégzi a kiviteli munkák művezetését,

hálózatszerelési feladatokat végeztet el:═ földalatti és falikábel hálózatok szerelését,═ alközponti hálózatok szerelését,═ optikai kábelek szerelését irányítja, automata kötőrendszereket alkalmaz,

átadás-átvételi méréseket végez:═ kábelparaméterek és átviteli jellemzők mérését végzi rézvezetőjű kábeleken,═ optikai összeköttetés mérését végzi reflektométerrel,

hálózatfenntartási és hibaelhárítási feladatokat lát el:═ hibakeresési, hibabehatárolási, hibahely méréseket végez, hibákat hárít el rézvezetős- és

optikai kábelek esetén,═ részt vesz a hibafelügyeleti és -elhárító rendszer tevékenységében,═ tervezi, felmérések alapján meghatározza a felújítás szükségességét,═ fenntartási tervet készít,

elszámolási feladatokat végez el:═ elszámolja a munkafolyamatokat az egységtételek alapján,═ építési naplót - és egyéb dokumentációkat vezet,

nyilvántartási feladatokat lát el:═ hálózati mennyiségi leltárt és nyilvántartást vesz fel,═ AutoCAD alapú nyilvántartást kezel,═ digitális nyilvántartásokat alkalmaz.

7. Angolnyelv-ismeret alkalmazása

E téren az 52 5424 02 számú Távközlési technikus szakképesítés követelményei teljesítendők.

8. Gazdasági, munkajogi, munka-és tűzvédelmi, környezetvédelmi, vállalkozási ismeretek

A szaktechnikusok ágazatuktól függetlenül, de szakmai munkájukhoz kapcsolódóan rendelkezzenek általános gazdasági, és munkajogi ismeretekkel, munka- és tűzvédelemi ismeretekkel: a jogi, rendelkezési, adminisztratív háttér ismeretével, a környezetvédelem általános szempontjainak, jogi és közgazdasági szabályozásának

ismereteivel, közgazdasági alapismeretekkel: a makro- és a mikroökonómia köréből, vállalkozási alapismeretekkel, minőségügyi alapismeretekkel, gyakorlatokon keresztül szerzett ismeretekkel

═ a viselkedéskultúra, asszertivitás,═ az együttműködési-konfliktuskezelési képességek,═ tárgyalástechnikai alapismeretek,═ üzleti levelezés, levelezéskultúra terén,

ügyfélszolgálati ismeretekkel, a elektronikus hírközlési marketing alapismereteivel.

193

Az alább felsorolt szükséges ismeretek, fogalmak, meghatározások, kategóriák, viszonyok és folyamatok, eljárások az ismertetés nívóján sajátítandók el, a viselkedési, konfliktuskezelési, tárgyalási, levelezési ismeretek terén tréningeken keresztül kell gyakorlatot szerezni.

Jogi ismeretek Bevezetés a jog alapfogalmaiba Bevezetés a Magyar Köztársaság jogrendszerébe Munkajogi alapismeretek Munkaviszony, munkaszerződés A polgári jog fogalma, jogképesség, cselekvőképesség A szerződések általános kérdései Gazdasági jogi ismeretek Az elektronikus hírközlést szabályozó jogszabályok hierarchikus rendszere

Munka- és tűzvédelem A balesetek megelőzésének személyi és tárgyi feltételei A potenciális balesetek, veszélyek felismerésének módszerei A bekövetkezett balesetek minősítése, a tapasztalatok felhasználása a hasonló balesetek

elkerülésnek érdekében A balesetek feldolgozása (egyszerű sérüléstől a súlyos balesetekig) A balesetekből származó károk megtérüléséhez szükséges eljárások A tűzvédelem szabályozása A tűzvédelmi előírások megszegésének jogi következményei

Környezetvédelem A környezetvédelem rövid története Környezetvédelmi alapfogalmak és alapelvek A Föld védelme, természetes és épített környezetünk védelme A környezetvédelem jogi és közgazdasági szabályozása A elektronikus hírközlés környezetvédelemben betöltött szerepe a szakmára, a munkahelyre jellemző környezetszennyezést csökkentő eljárásokat, módszereket,

alkalmazni,

Közgazdasági alapismeretek Mikroökonómia

A szabad versenyes piacon tevékenykedő termelő vállalat gazdálkodását befolyásoló tényezők. Termelési függvény, termelési tényezők, technológiai optimum meghatározása. Fix- és változóköltség, ezekből átlagköltség, határköltség számolása. Üzembezárási és fedezeti pont meghatározása. Profitoptimalizálás. Intertemporális választások:. megtakarítás és fogyasztás közötti választás az idő függvényében.

Költségvetési korlát ismertetése egy időszakban, majd két periódus esetében. A kamatláb bevezetése, mint a különböző időszakokban megjelenő pénzösszegek

átcsoportosításának eszköze. Jelenérték, jövőérték fogalma.

Makroökonómia Rezervációs ár fogalma, majd ebből a kereslet, valamint ehhez kapcsolódóan a kínálat fogalmának

levezetése rövid illetve hosszú távon. A piaci ár. Piacok típusai: áru- (IS), pénz- (LM) és tőkepiac, munkaerőpiac. A piac és a kereslet-kínálat

kapcsolata. A GDP azonosság levezetése. A megtakarítás és a beruházás kapcsolata, a külföld és a költségvetés bevonása az

alapegyenletbe. A fizetési mérleg összetevői.

Vállalkozási alapismeretek Társasági formák

194

═ alaptőke═ szervezet

Társaságok alapítása═ feltételek═ lépései (Cégbíróság, APEH, KSH)

Üzleti tervezés alapjai

Minőségügyi alapismeretek A minőség kezelésének fejlődése Minőségügyi alapfogalmak Szolgáltatás, mint különleges termék Szabványosítási szervezetek Az ISO 9000-es szabványsorozat Auditálás, tanúsítás A TQM-ről A magyar Nemzeti Minőségi Díj Az ISO 9001 és az EFQM modell kapcsolata

Viselkedéskultúra A viselkedéskultúra kialakulása A viselkedéskultúra alapjai ÉN és a MÁSIK (identitás, szerepkonfliktusok, a magabiztosság problematikája) Nehéz emberekkel való bánásmód Megfelelő viselkedés a kritikus helyzetekben Saját viselkedésünk kontrollálása

Asszertivitás - érdekérvényesítés Az asszertív, agresszív, passzív viselkedés fogalmának bevezetése Az egyes viselkedés típusok jellemzői, okai és hatásai Az asszertivitás típusai Az asszertivitás verbális és nonverbális megnyilvánulásai Az asszertivitás feldolgozása saját élményt nyújtó gyakorlatokon keresztül

Együttműködési-konfliktuskezelési tréning A konfliktus fogalma, konfliktushelyzetek keletkezése, a konfliktusok forrásai A játszmák fogalma Zéró összegű és nem zéró összegű játszmák Versengés és együttműködés lehetőségei Nyerő-vesztő és nyerő-nyerő helyzetek létrehozása Viselkedés a konfliktushelyzetben. Konfliktuskezelési stílusok

Illem, etikett, protokoll elemei Alapfogalmak Köszönés, kézfogás, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás A telefonálás A pontosság A dohányzás és szabályai Öltözködés a hivatalban, az üzletfeleknél A névjegy és illemtana Üzleti ebéd, vacsora, evőeszköz, használat, a parti illemtana Az ültetés rendje a tárgyalásokon, megbeszéléseken. Ültetési rend a gépkocsiban Távolságtartás, zónatávolságok Tárgyalás kultúráltan: Vita, A beszéd, Viselkedés nyilvánosság előtt Ajándékozás A szabadidő eltöltése partnerünkkel, ügyfelünkkel A testbeszéd

195

Tárgyalástechnika A tárgyalás típusai A meggyőzés és legyőzés fogalmainak szétválasztása Érveléstechnikák Kifogások és ellenérvek kezelése Tárgyalási stratégiák Viselkedés és protokoll Négyszemközti és csoportos tárgyalás

Az ügyfél a központban A szolgáltatói magatartás elsajátításának elősegítése, az ügyfélcentrikus gondolkodás tudatosítása Önmagunk ismerete, hogy minél többet adhassunk ügyfeleink számára Hogyan irányítsuk ügyfeleinket kérdésekkel A verbális és nonverbális kommunikáció fontossága

Levelezéskultúra alapjai Kommunikációs alapismeretek A levél funkciói és fejlődése A levél és más kommunikációs formák viszonya A levél megjelenését meghatározó tényezők A levél formai és tartalmi megjelenése Telefax és elektronikus levél Helyesírási, nyelvhelyességi tudnivalók

Üzleti levelezés A hivatalos (üzleti) levelek etikettje A hivatalos levelek és iratok különféle típusainak (ügyviteli, üzleti célú, protokoll, közéleti levelek)

bemutatása A panaszlevelek és a vállalati belső levelek részletesebb ismertetése Az idegen nyelvű levelezés alapjai

Marketing A marketingről általában Alapvető fogalmak (vevő, szolgáltatás, piac) tisztázása A marketingmix értelmezése a elektronikus hírközlésben Szolgáltató-ügyfél kapcsolat, vevőszolgálat Logisztika Marketingkampány Fogyasztó által elvárt szolgáltatás minősége

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:a) Középfokú szakirányú végzettség

2. Eredményes záróvizsga

a) . a „Gazdasági, munkajogi munka-és tűzvédelmi, környezetvédelmi, vállalkozási ismeretek“ tananyagából

b) A szakdolgozat feladatainak eredményes teljesítésec) Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány (A, B vagy C típusú) vagy angol nyelvi

érettségi (2006-tól közép- vagy emelt szinten).d) Középfokú nyelvintézeti, legalább A-típusú angol nyelvvizsga, vagy angol nyelvi érettségi.e) Legalább ECDL típusú, vagy ezzel egyenértékű, ezt kiváltó számítástechnikai vizsgák

.

196

1.a. A középfokú szakirányú szakmai végzettség feltétele az alábbi módokon teljesíthető:1. 52 5424 02 OKJ számú Távközlési technikusi végzettséggel, vagy2. 21-0501, vagy 21-0502. számú Távközlési technikusi végzettséggel és 5 éves, a választott

ágazati irány területén teljesített szakmai gyakorlattal.3. Korábbi távközlési technikusi végzettségek, a jelentősen megújult szakmai követelmények

miatt csak különbözeti vizsga letételével együtt fogadhatók el. A különbözeti vizsga - az általános technikusi képzés szakmai évének megfelelő egy éves képzési anyagot kér számon, mellyel biztosítja az 1. pont szerinti végzettséggel való egyenértékűséget. A szakmai gyakorlat előírása ilyen végzettségek mellett is folytonos, szakirányú öt év.

A különbözeti vizsga letételének segítésére a képző intézmények előkészítő tanfolyamot szervezhetnek.

1.b. A „Gazdasági, munkajogi munka-és tűzvédelmi, környezetvédelmi, vállalkozási ismeretek “ záróvizsgája

A vizsgát a képző intézmény szervezi meg és bonyolítja le. A vizsga célszerű formája írásbeli, teszt jellegű feladatsor megoldatása, amely a szükséges ismeretek teljes egészét felöleli.

1.c. A szakdolgozat elkészítésének és elbírálásának szabályaiA szakdolgozat a szakmai tanulmányok köréből választott elméleti, vagy gyakorlati feladat, 1/2-1 nyomdai ív terjedelmű feldolgozása, amit szövegszerkesztéssel, mágneslemezen kell beadnia a jelöltnek. Gyakorlati tartalmú szakdolgozati feladatot a választott szakmai munkaterületen, üzemben, vagy ennek megfelelő laboratóriumban kell elvégeznie a jelöltnek, és a feladattal kapcsolatos jegyzőkönyvet (és egyéb lehetséges produktumokat: elektronikus áramkör, szoftver), illetve annak feldolgozását kell szakdolgozat gyanánt benyújtania. Gyakorlati szakdolgozati feladat esetén annak eredménye figyelembe vehető a gyakorlati vizsgán is.

A szakdolgozat elkészítéséhez legalább három hónapos időtartam álljon a jelölt rendelkezésére, és a feladatmegoldást a témában járatos tanár vagy üzemi konzulens segítse.A szakdolgozat elbírálására a szaktanár és az esetleges üzemi konzulens tesz javaslatot, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.A szakdolgozat elbírálását a vizsgák megkezdéséig el kell végezni, és a bírálatot, a szakdolgozattal együtt időben az elnök rendelkezésére kell bocsátani.Ha szakdolgozat témája gyakorlati feladat, annak elkészítéséhez az iskola az anyagi-technikai eszközöket rendelkezésre bocsátja a konzulensi segítséggel együtt. A gyakorlati munka esetleges bemutatására a gyakorlati vizsgán kell módot adni a jelölt számára.

1.d. és e. Nyelvvizsga és ECDL vizsgákMindkét vizsgafeltételt a jelöltek egyéni módon, az erre kijelölt vizsgáztatási központok egyikében teljesíthetik. A képző intézmény megszervezheti a vizsgák lebonyolítását.A számítástechnikai vizsgák követelménye 52 5424 02 számú távközlési technikus végzettség esetén automatikusan teljesül.Az ECDL vizsgákat a magasabb fokú számítástechnikai végzettségek kiválthatják.

3. A szakmai vizsga részeiA szakmai vizsga valamennyi ágazaton írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartamaa) Az írásbeli vizsga

az ágazati szakismeretek köréből összeállított feladatsor.


Az írásbeli vizsga megnevezése ágazatonként: Távbeszélőtechnika

197

Átviteltechnika Informatika Adástechnika Kábeltelevíziós technika Hálózattechnika

b) A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga az ágazati szakmai területek berendezés-, eszköz- és műszerállományával kitűzött üzemi feladatok végrehajtásából áll. Az egyes feladatokat élő, gyakorlati környezetből kell származtatni. A feladatok megoldása során ki kell derülnie a vizsgázó problémamegoldó képességének.

A vizsga maximális időtartama: 180 perc.

c) A szóbeli vizsga A szóbeli vizsga az ágazat szakmai tananyagából összeállított tételsor alapján történik.

Egy - egy tétel, két - három kérdéskörből áll, amelyek tematikus felbontásban tartalmazzák a szakágazat tananyagát. A kérdések összeállítását olyan módon kell végezni, hogy

rendszertechnikai, rendszerelméleti ésberendezés-ismereti (hálózat-felépítési, -konstrukciós) ismeretek

számonkérése egyaránt szerepeljen bennük.. A tételek, szükség szerint a kérdésekkel összefüggő alkérdéseket is tartalmazhatnak.

A teljes válaszadási idő maximálisan 30 – 40 perc lehet.

4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok, a szint megjelölésévelAz írásbeli vizsga tartalmaValamennyi ágazat írásbeli vizsgaanyagának fő részét a szakirányhoz tartozó rendszerek, berendezések elveinek ismertetése, elvi jelentőségű áramköreinek működési leírása jelenti, az írásbeliség által meghatározott súlyozási szempontok szerint. Az előbbieken túl mennyiségi meghatározással kombinált, folyamat-meghatározási, tervezési, áramkör-számítási feladatok lehetségesek az ágazati szakterületek specialitásai szerint.

Távbeszélőtechnikai ágazat Távbeszélő központok felépítése, működése, szolgáltatásai, forgalmi és jelzéshálózatok rendszertechnikája, a felügyeleti rendszer működése

képezi az írásbeli számonkérés fő feladatait

Vezetékes átviteltechnikai ágazat Átviteltechnikai berendezések működésének leírása, üzemeltetési paramétereinek számítása, riasztáskezelés, hibaarány, hibaanalízis jellemzése és számítása és egyszerű tervezési feladatok számítása

képezi az írásbeli vizsga anyagát.

Informatikai ágazat Operációs rendszer ismeretek,

198

számítógéphálózati ismeretek, adatbáziskezelési ismeretek programozási ismeretek

alkotják az írásbeli feladatok anyagát.

Adástechnikai ágazat Adástechnikai berendezés ismeretek feladatai, adóhálózatokkal kapcsolatos tervezési – vizsgálati feladatok, műholdas rendszerismeretek feladatai, hullámterjedési ismeretek számítási feladatai, optikai összeköttetések számításai, digitális jelátvitellel, digitális rádió és televízió műsorszóró berendezés ismeretek feladatai.

Kábeltelevíziós technikai ágazat Analóg kábeltelevíziós átviteltechnikai áramkörök, eszközök feladataival, a beállítási elvekkel

kapcsolatos számítások. Kábeltelevíziós mérési környezettel kapcsolatos feladatok. Hálózat- és összeköttetés tervezési feladatok. Vevőkészülék jellemzőkkel kapcsolatos feladatok. Számítástechnikai ismeretek. Internet ismeretek.

Hálózattechnikai ágazat Hálózattervezési feladatok, hálózatnyilvántartással kapcsolatos feladatok, technológiai (építési, szerelési, bontási), üzembe helyezési, mérési, ellenőrzési feladatok.


Távbeszélőtechnikai ágazatAXE vagy EWSD berendezésen adott programozási feladatok megoldásából áll a gyakorlati vizsga.

Átviteltechniai ágazatSDH, ill. ATM berendezések üzemi mérési feladatainak elvégzése: local terminál kezelése, útvonal-konfigurálás, riasztáskezelés, interfész paraméterek mérése, optikai összeköttetés mérése, berendezés és összeköttetés vizsgálatok SDH analizátorrral

Informatikai ágazatA vizsgázó két komplex feladatot kell megoldania: egyiket az operációs rendszerek és számítógéphálózatok témakörökből, a másikat pedig az adatbázis kezelés és programozás témakörökből.

Az első feladatnak foglalkoznia kell a számítógépes környezet kialakításával, konfigurálásával, rendszerben történő összekapcsolásával. Legalább két számítógép együttműködését be kell tudni mutatni (kliens-szerver architektúra).

A második feladatban elektronikus hírközlési szakmai probléma programozott megoldását kell elvégeznie a jelöltnek.

Adástechnikai ágazat Televíziós adóberendezés üzemi jellemzőinek mérése Műholdas kommunikációs vevőberendezés jellemzőinek mérése Műholdas helymeghatározó rendszer mérései

199

Kábeltelevíziós ágazat Optikai node üzembe helyezése. Üzemviteli, felügyeleti vizsgálatok. Koaxiális és optikai hálózat átviteli mérései. Erősítők beállítása. Koaxiális és optikai kábel és csatlakozók szerelése. Vevőkészülék behangolása. Számítógép csatlakoztatása a hálózathoz.

Hálózattechnikai ágazat Optikai hálózat szerelése, üzembe helyezési, ill. hibahely meghatározó mérése. Tervezési feladat megoldása KLIPSZ, NETPLAN, SYSPLAN tervező rendszerek

használatával. Hálózatnyilvántartási feladat megoldása.

A szóbeli vizsga tartalmaValamennyi ágazaton a szóbeli vizsga részét képezi a szakágazat speciális munka-, tűz-, és környezetvédelmi ismereteinek egy-egy kérdése. Ezen túl a szakmai ismeretek ágazatilag meghatározott tematikájából történik a vizsgakérdések összeállítása.

Távbeszélőtechnikai ágazatTávbeszélő központok felépítése, működtetése, felügyelete, adatbázisának módosítása, forgalmi és jelzéshálózatok rendszertechnikája, szolgáltatási, előfizetői és hálózati adminisztráció témaköreiből alkotott elméleti és berendezés-realizációs kérdések.

Átviteltechnikai ágazatA vezetékes átviteltechnikai hálózatok szakterületéhez tartozó jelátviteli elvek, fogalmak, áramkörök, egységek, készülékek, valamint az átviteltechnikai berendezések, rendszerek (PDH, SDH, NGN) tételszerűen meghatározott anyaga.

Informatikai ágazatA vizsgatételek három kérdéskörből épülnek fel: az operációs rendszerek, a számítógéphálózatok, és az adatbázisok témájából kell egy-egy kérdést megválaszolnia a jelölteknek. A kérdések célja az adott terület tartozó általános üzemeltetési ismeretek meglétének ellenőrzése (tisztában van-e a napi feladatokkal, gyakorlati problémák megoldási módozataival, kötelező teendőkkel).

Adástechnikai ágazatA rádió- és televízióműsor-szórás, a mikrohullámú technika, a földi és az űrtávközlő, fix és mobil rendszerek analóg és digitális berendezései, vezeték nélküli és vezetékes optikai átviteli közegek és összeköttetések – mindezek elvei és fogalmai tételszerűen meghatározott anyaga.

Kábeltelevíziós ágazatA kábeltelevíziós technika átviteltechnikai, műsorszórási, villamos és optikai jelátviteli elveinek, közegeinek, analóg és digitális átviteli feltételeinek, eszközeinek, kép - és hangfeldolgozási, kódolási ismereteinek, a számítástechnikai adatátviteli, jelátviteli berendezéseinek, hálózati ismereteinek, üzemviteli, fenntartási, irányítási ismereteinek tételszerűen rendezett anyaga.

Hálózattechnikai ágazatA elektronikus hírközlő hálózatok adatátviteli, jelátviteli eszközeinek építési, szerelési, üzembe helyezési és mérési technikáinak, valamint a hálózattervezés és nyilvántartás folyamatainak ismeretéből képzett tételek.

200

5. A szakmai vizsga egyes részei alól való felmentés lehetőségeiFelmentés egyik vizsgarész alól sem adható. Ha a jelölt szakdolgozata gyakorlati feladat volt, akkor erre kapott minősítése, a konzulens ajánlása alapján a végső gyakorlati érdemjegy megállapításához figyelembe vehető.

6. A szakmai vizsga értékelésea) Szakmai elméleti vizsga

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni. Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell

elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni a szakmai tétel és

a munka-, tűz-, környezetvédelmi anyag tételének együttes figyelembe vételével, a szakmai felelet eredményére súlyozottan.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsgaA szakmai gyakorlati vizsgát egyetlen (1 - 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. Ha a jelölt gyakorlati témájú szakdolgozatot készített, annak eredménye figyelembe vehető a végső jegy megállapításánál.

c) A szakképesítő vizsga értékelése Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette. Az eredménytelen vizsgarészekből a jelölt javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga az érvényes oktatásügyi, vizsgaszervezési rendelkezések szerinti

időpontokban, legkorábban 3 hónap múlva szervezhető meg.

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 21. sorszáma szerinti Távközlési technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5424 02 2. A szakképesítés megnevezése: Távközlési technikus3. Hozzárendelt FEOR szám: 31214. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: -6. Elmélet aránya: 70 %7. Gyakorlat aránya: 30 %


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:– Iskolai előképzettség: középiskolai érettségi– Szakmai előképzettség: számítástechnikai szoftverüzemeltető (52 4641 03) követelményei

201

– Előírt gyakorlat:-2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: -3. Szakmai alapképzés időtartama: -4. Szintvizsga: -


3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás


3121 Gyengeáramú villamosipari technikus

3.2. A munkaterület rövid, jellemző leírásaA távközlési technikus

szereli, üzembe helyezi, üzemelteti, karbantartja, javítja a elektronikus hírközlő berendezéseket:= helyi és helyközi távbeszélőközpontokat,= adatátviteli és számítógép-hálózati berendezéseket,= belföldi és nemzetközi távbeszélő-áramkörök átviteltechnikai berendezéseit,= a rádiótávközlés berendezéseit: a rádió- és a televízió-adástechnika, a professzionális adás-

és vételtechnika, a mikrohullámú technika, az űrtávközlés földi berendezéseit,= a elektronikus hírközlő berendezéseket és végberendezéseket,= az informatikai, számítástechnikai eszközöket, mérőberendezéseket,= a hálózatfelügyeleti rendszereket,= a elektronikus hírközlő hálózatokat,

Idegen nyelvű (főként angol) dokumentációkat, könyvtárakat használ, kommunikál nemzetközi kapcsolásfelépítési és hibaelhárítási eljárások közben,

üzemszervezési és -ellenőrzési feladatokat lát el, elektronikus hírközlési ügyfélszolgálati teendőket végez el.

3.3. A szakképesítéssel betölthető rokon szakképesítések


33 5224 01 Távközlési hálózatépítő33 4641 01 Számítógép-kezelő52 4641 01 Számítástechnikai szoftverüzemeltető53 5441 07 Repülőgép-műszerész technikus52 5423 01 Híradásipari technikus54 5424 01 Távközlési szaktechnikus (valamennyi ágazata)



1. Számítástechnika és digitális áramkörök ismereteinek alkalmazása

202

A személyi számítógépek kezelése és alkalmazása tekintetében az OKJ 52 4641 03 számú számítástechnikai szoftverüzemeltető szakma követelményeit kell teljesítenie a távközléstechnikus-jelöltnek.Ezen túl:

operátori szinten kell tudnia kezelni a elektronikus hírközlő berendezések szoftvereit, dokumentációk felhasználásával,

ugyancsak operátori szinten szükséges részt vennie informatika rendszerek működtetésében, el tudja végezni PC-s szoftverek installálását, tudja bővíteni ismereteit informatikai rendszerek (távközléstechnikai szabványok, előírások

adatbázisai, INTERNET) önálló tanulmányozásával, és képes felhasználni ezeket problémamegoldásra.Ismeri és gyakorlati feladataihoz alkalmazza a digitális áramkörök legfőbb típusait:

Átlátja a digitális áramkörök: kapuk, tárolók, sorrendi áramkörök, multiplexerek, csatoló- illesztő áramkörök, memóriák, processzoros vezérlő áramkörök típusait,

ismeri az alapáramköröket működésük és alkalmazhatóságuk szerint, képes megtervezni előírt logikai feladatokat teljesítő kombinációs áramköröket, aszinkron és

szinkron számlálókat, képes analizálni adott összetett digitális áramköröket működés és alkalmazás szempontjából, kezeli a digitális áramkörök vizsgálóeszközeit és berendezéseit: logikai analizátorokat, protokoll

analizátorokat, PC-vezérlésű eszközöket, önállóan elvégzi a digitális áramkörök üzembe helyezési, működésellenőrzési, vizsgálati feladatait.

2. Távbeszélő- és kapcsolástechnikai ismeretek alkalmazása

A távközlési technikus a kapcsolástechnikai ágazat szakterületen belül elvégzi távbeszélő-készülékek szerelését, üzembe helyezését, alközponti készülékek és alközpontok

programozását, digitális kapcsolóközpontok telepítését, szerelését, üzembe helyezését gyári dokumentációk

alapján, funkciók, szolgáltatások programozott beállítását, átállítását, berendezések mechanikai szerelését, betétek, egységek kábelezését, csatlakozások és

csatlakozók elkészítését. Számítógépes berendezés-felügyeleti, üzemellenőrzési feladatokat lát el.

Feladatai ellátásához ismeri és alkalmazza az alábbi követelményeket:

Alapáramkörök: a Bell telefonkészülék elve és működése, az LB és CB elv, a galvanikus és a kapacitív mikrofontáplálási módok.

Alkatrészek, készülékek: az emberi hang elektromágneses hullámmá alakításának fontossága, módjai, a készülékalkatrészek szerkezete, felépítése, működése, az alkatrészek legfontosabb adatai, az alkatrészek cseréjénél felmerülő illesztési problémák, egy tetszőleges DTMF hívóműves készülék felépítése, a komfort készülékek kezelése és szolgáltatásai, a CT telefonok felépítése, az üzenetrögzítő és a távlekérdező használata, a pénzbedobós készülék működése, felügyeleti rendszere, a különböző kártyatípusok elve és kialakítása, a kártyás készülék működése és felügyeleti rendszere, a mobil állomás részei, a beszéd átalakításának lépései a többnormás mobil készülékben,

203

a többnormás mobil távközlő végberendezések működése, kezelése és szolgáltatásai.

Központok, központelemek:

a telefonközpont működésének, folyamatábrája, a telefonközpontok típusai (helyi, előfizetői, helyközi, alközpont), a PBX áramkörök szerepe, működése, a TPV központok előfizetői kártyái, a BORSCHT funkciók, a T és az S kapcsoló kialakítása, a T-S-T kapcsolómező felépítése és működése, az EWSD központrendszer egyedi felépítési rendszere, a DLU, az LTG, az SN, a CCNC, a CP működése, a számozási és díjelszámolási módok, a vezérlési rendszerek azonosságai és különbségei, az EWSD számlázási rendszere, a centralizált üzemeltetés és fenntartás megvalósítása, feltételei, előnyei, az üzemtechnika alapfogalmai, a GSM területi felosztása, a GSM funkcionális elemei, a GSM-ben használt azonosítók felépítése, szerepe, a forgalmi és a vezérlőcsatornák felépítése, a keretszervezés, a kriptográfia alapfogalmai, a szimmetrikus és a nyilvános kulcsú titkosítás, a 3G rendszer tömbvázlata, a 3G szolgáltatásai, a vonalkapcsolás és a csomagkapcsolás elvi sémái, a csomagmódú beszédátvitelben a beszédminták kódolása/dekódolása és annak áramköre

(CODEC).

Tömbvázlatok alapján a hívásfelépítés követése:

az EWSD helyi hívás menete, az EWSD kimenő hívás menete R2-es és CCS7-es trönk felé, a terhelés-megosztásos, a szinkrón és az n+1-es tartalékolás, a helyzetmeghatározás (location update) különböző forgalmi esetekben, a handover különböző forgalmi esetekben, a roaming szolgáltatás.

Hálózatok, jelzések:

a ITU nemzetközi hálózatra vonatkozó ajánlásai, a belföldi hálózati síkok, a gerinchálózat kialakításának szempontjai, a budapesti hálózat kialakítása, vonaljelzések, MFC jelzések nem részletes, csak áttekintő ismerete, a jelzéshálózat alapfogalmai (társított, kvázitársított jelzésviszony), az MTP üzenetek fajtái (FISU, LSSU, MSU), az ISUP jelzésüzenetek formátumai, az IAM részletes ismertetése, a jelzéskapcsolat folyamatai Link-by-link és end-to-end formában, a DSS1 jelzésrendszer, az ISDN szolgálatok, szolgáltatások, az Intelligens hálózat néhány szolgáltatásának folyamata,

204

az összeköttetés-orientált és az összeköttetés-mentes átvitel a végpontok között, csomagmódú beszédátvitelnél a lappangás értelmezése, a késleltetések okai, a beszédminőség szubjektív megítélése, Quality of Service.

Önállóan elvégezni, mérni, beállítani:

az adott készülékkapcsolás követését rajz alapján, a CCS7-es jelzésrendszer paramétereinek feldolgozását dokumentáció alapján, az EWSD központ hívásfelépítésének követését, az alközponti rendszerkészülékek programozását és kezelését dokumentáció alapján, az ISDN készülékek beállítását, a DIGIFON szolgáltatások beállítását és törlését, az IP alapú összeköttetések beállítását PC-n.

3. Vezetékes átviteltechnikai ismeretek alkalmazásaA távközlési technikus a vezetékes átviteltechnikai ágazat szakterületen belül elvégzi

PDH és SDH berendezések szerelését és üzembe helyezését, egységek, csatlakozók, rendezők szerelését, villamos és optikai vezetékhálózatok üzembe helyezését, a berendezések üzemviteli felügyeleti feladatait. Riasztáskezelést, hibameghatározást és -elhárítást végez, részt vesz a hálózatfelügyeleti rendszer működtetésében, dokumentálja a munkavégzési folyamatot.

Ennek során ismeri és alkalmazza az alábbi követelményeket

Átviteltechnikai alapfogalmak

Hálózati struktúrák ismerete, alkalmazása, paramétereik számítása, egyszerű hálózattervezési feladatok elvégzése.

Átviteli közegek és interfészek ismerete, alkalmazott csatlakozások és eszközök ismerete és használata.

Multiplexálási eljárások ismerete. A multiplexerek és kiegészítő berendezéseik felépítésének és működésének ismerete Vonali kódolási eljárások ismerete, jelalakjainak felrajzolása és vizsgálata. A kódoló és dekódoló berendezések elvi felépítése és működésének ismerete.

Fénytávközlési ismeretek

Az optikai átvitel tulajdonságainak, az optikai hálózat paramétereinek ismerete és számítása. Optikai hálózatépítési eljárások, kötésszerelési technológiák ismerete és alkalmazása. Optikai szerelvények ismerete, szerelése. Kiegészítő optikai eszközök ismerete és alkalmazása a különböző átviteltechnikai hálózatokban. Optikai adók, vevők és erősítők fizikai működésének ismerete, a hálózathoz történő csatlakoztatási

lehetőségeinek ismerete és alkalmazása. Optikai átviteli rendszerek ismerete. WDM kialakítása és alkalmazása, az átvitel tulajdonságainak ismerete.

PCM jelátvitel

A digitális jel, a PCMkód előállításának ismerete. A kódolók és dekódolók működési és megvalósítási elvének ismerete.

205

A primer PCM jelfolyam keretszervezésének, a szinkronizálás és a jelzésátvitel megoldásának ismerete.

A primer PCM berendezés elvi felépítésének és működésének ismerete. A PCM vonalon keletkező riasztások, a hibaarány és a dzsitter fogalmának ismerete és kezelése. A PDH hierarchiarendszer és a kialakított keretek ismerete. A PDH jelfolyamegyesítési eljárások, a kiigazítás megvalósítási elveinek ismerete. A 2/34 Mbit/s PCM multiplexer berendezés elvi felépítésének és működésének ismerete.

Szinkron jelátvitel

Az SDH alapfogalmak, az SDH jel tulajdonságainak, a multiplexálási eljárásának az ismerete. Az SDH jel összeállításának, a konténerek elhelyezkedésének ismerete. A bitkiigazítási eljárások, a különböző jelek elhelyezésének ismerete. A pointertechnika ismerete, alkalmazása. Az SDH hálózati topológiák ismerete. Az SDH multiplexerek funkcionális felépítésének ismerete. A multiplexerek működésének ismerete. Az új generációs eszközök és alkalmazási körük ismerete. Tartalékolási rendszerek és megvalósításainak ismerete. Szinkronizációs eljárások és az órajel típusainak ismerete. NGN hálózatok felépítésének és alkalmazhatóságának ismerete.

Mérések

A speciális szakmai műszerek, analizátorok működési elvének ismerete, kezelése. Szintmérések, erősítés és csillapításmérések, impedancia és reflexiós csillapításmérések,

spektrummérések alkalmazása különböző átviteli közegeken és berendezéseken. Optikai hálózatok szakasz és kötéscsillapításainak mérése. Primer PCM berendezés vizsgálata analizátor segítségével. PCM interfész paramétereinek vizsgálata. Szinkron berendezések interfész paramétereinek mérése. Áramkörök, berendezések üzembe helyezési mérései. Hibadetektálás és javítási elvek ismerete és alkalmazása különböző átviteltechnikai

berendezéseken. Berendezés kialakítási elvek, keretfelépítés, szerelvényezés ismeretei és alkalmazásai.

4. Számítógép-hálózatok ismereteinek alkalmazása

A távközlési technikus a számítógép-hálózati munkaterületen belül elvégzi: adatátviteli berendezések szerelését, a kábelezések, csatlakozások elkészítését, a berendezések

üzembe helyezését, adatállomások üzembe helyezését, végberendezések és készülékek üzembe helyezését, számítógép hálózatok csatlakoztatását, közreműködik routerek programozásában, alhálózatok tervezésében, biztonsági rendszerek beállításában. Átadás-átvételi méréseket végez, üzemviteli ellenőrzéseket, méréseket végez,

Ennek során használja az információelméleti alapfogalmakat: az entrópia, redundancia, csatornakapacitás,

szinkron és aszinkron átviteli eljárások fogalmait, ismerteti, lerajzolja a jeladási módok, ábécék, adatjel jellemzők, adatátviteli összeköttetések elvét,

206

felismeri, megnevezi a számítógép hálózatok, számítógép architektúrák, protokoll hierarchiák elemeit,

ismerteti az OSI modell szerepét, rétegeit, a rétegszolgálatok, menedzselési tevékenység lényegét, azonosítja az adatátviteli összeköttetések elemeit, struktúráit, méri, ellenőrzi az interfészjellemzőket, ismeri az adatinterfészek jellemzőit és adatait, tájékozott a

szabványok terén, ismeri az alapsávi adatátviteli kódokat, a kódképzési szabályokat, a kódalkalmazás körét, az

alapvető adatátviteli modulációs eljárásokat, üzembe helyezi, programozza, használja, ellenőrzi, vizsgálja a modemek különböző fajtáit, elvégzi vonalkapcsolt adatállomás üzembe helyezését, tájékozott a csomagkapcsolás elvéről, a csomagkapcsolt adathálózat jellemzőiről, értelmezi az X.25 szabványokat, hívásfelépítés és bontás, adatátvitel és forgalomvezérlés

szempontjából, ismerteti a PAD funkciókat, felvázolja a helyi hálózatok felépítését, be- és kijelentkezik a hálózatból, kezeli a saját könyvtárát, használja a levelezési funkciókat, kapcsolatot létesít MAN és WAN felé, az alkalmazások beállításához felhasználja INTERNET és INTRANET ismereteit: az INTERNET

rétegmodelljének, a TCP/IP protokollok, az IP címzés, a szállítási réteg (TCP UDP), a viszonyréteg, az alkalmazási protokollok (HTTP, FTP, GOPHER), levelezési protokollok (SMTP, POP3, stb.), szolgáltatók csatlakoztatási protokolljainak (SLIP, PPP) ismeretét,

tájékozott az INTERNET biztonsági kérdéseiben, ismeri az INTERNET és az INTRANET biztonságos kapcsolatának megoldási elvét. elvégzi FAX berendezés üzembe helyezését elméleti ismeretei alapján: a letapogatás, nyomtatás,

kódolás a FAX készülék szolgáltatásainak, a FAX modem működési elvének és kezelésének ismeretében,

bemutatja a FAX berendezés szolgáltatásait, ismerteti a speciális szolgáltatásokat (TELETEXT, MINITEX, PROFAX, hangposta), az X.!00-as

értéknövelt szolgáltatást. ismerteti az ATM berendezésekkel kapcsolatban a PDH és az SDH rendszerek csatlakozási

pontjait és jellemzőit, a V-SAT-hoz való csatlakozás lehetőségeit, kiválasztja az ISDN bekapcsolódási lehetőségeket,

megmagyarázza az ATM elvét, a statisztikus multiplexálás lényegét, az ATM rétegmodell (fizikai, ATM, ATM adaptációs rétegek) és az alrétegek szerepét és szolgáltatásait,

az ATM kapcsolók elvét.

5. Hálózattechnikai ismertek alkalmazásaA távközlési technikus a hálózattechnika szakterületen belül elvégzi:

vezetékhálózatok üzembe helyezési méréseit, részt vesz a megépített hálózat átvételében, üzemviteli méréseket, ellenőrzéseket végez, üzemviteli és hibameghatározó távméréseket végez,

Ennek során alkalmazza az áramvezetős kábelekre vonatkozó elméleti ismereteit a vezetékparaméterek és az

átviteli paraméterek meghatározásához, számítja a paramétereket, tájékozott a nagyságrendi értékekről,

le tudja rajzolni az áramvezetős és a fényvezetős kábelek érszerkezeteket és a kábelszerkezetek felépítési elvét,

ábrázolja a fényvezetős kábel csillapítás-karakterisztikáját, ismeri a karakterisztikában megnyilvánuló hatásokat,

ismerteti az abszorpció és a diszperzió okait, elvégzi optikai szál kötését és mérését, tájékozott a kötéstechnológiák elveiről, vizsgálja és használja az optikai csatlakozók különböző típusait,

207

smeri és gyakorlatban alkalmazza a kötéslezárók, kábelvégelzárók egyes típusait, elmagyarázza a kábelbehúzási technikákat, a mérési elvek és a műszerek működési elvének és kezelésének ismeretében elvégzi rézvezetőjű

kábelek hullámimpedancia, csillapítás, reflexiós csillapítás mérését, fényvezetős kábelek mérését reflektométerrel, dokumentálja az elvégzett méréseket, a mérésekkel felderített hibákat, részt vesz a hálózattervezés feladatában: ismeri a nyomvonal megválasztásának szempontjait, az

építési elemek (alépítmények, rendezők, stb.) főbb típusait és alkalmazásuk módját.

6. Rádiótávközlési ismeretek alkalmazása

A távközlési technikus a rádiótávközlés szakterületen belül részt vesz rádió- és televízió adástechnikai, a mikrohullámú technikai berendezések, a mobil és fix

rádiótelefon-rendszerek telepítésében, szerelésében, elvégzi a berendezések üzembe helyezését, konfigurálását, üzemfenntartó, felügyeleti és ellenőrző méréseket végez a berendezéseken:

= alapsávi és transzponált jelek vizsgálatát, analízisét végzi,= a berendezések, rendszerek előírt jellemzőit ellenőrzi, vizsgálja helyes működésüket,= méri a rádió- és televízió-vevőkészülékek, audio- és videoeszközök szabványban előírt

minőségi jellemzőit,= méri a műholdas rendszerek berendezéseinek alapvető jellemzőit.= Kezeli és programozza az automatikus mérőrendszereket.= Hibameghatározási, azonosítási feladatokat lát el, egységcserét végez, működteti a felügyeleti

rendszert.= Rádió-zavarelhárító tevékenységet végez, intézkedik a zavarok elhárításáról.= Adminisztrálja a munkafolyamatot, átadás-átvételi, vizsgálati jegyzőkönyveket vesz fel.

Ismerteti a rendszertechnikai elveket:= az alapsávi egy- vagy többcsatornás hangátvitel és rögzítés módját, követelményeit,= az összetett sztereojelet, kódolásának és dekódolásának módját, az átvitelére vonatkozó

követelményeket,= a televíziós képbontás és képösszerakás elvét, az összetett színes videojeleket, a kódolás és

a dekódolás módját, a tömörítési eljárásokat,= a hang- és képrögzítési eljárásokat,= a fontosabb modulációs eljárásokat, azok alkalmazási területeit, a modulált jel jellemzőit, a

moduláció és demoduláció módját, a jel-zaj viszony javítására alkalmazott technikákat:= az analóg és a digitális műsorszóró rendszerek felépítését, modulációs eljárásait,= a digitális mozgó rádiótávközlő hálózatok felépítését és jellemzőit:= a műholdas rendszerek (műsorszóró, műsorszétosztó, mozgó rádiótávközlő, egyéb) jellemzőit= a pont-pont és pont multipont közötti mikrohullámú átviteli rendszerek felépítését, = a kábeltelevíziós hálózatok rendszertechnikáját.

Tömbvázlat alapján ismerteti a televízió- és rádió-adóberendezéseknek, a televízió- és rádió-műsorvevőknek, az űrtávközlő rendszerek földi és műholdon lévő berendezéseinek, a gerinchálózati és a mobil mikrohullámú berendezéseknek a felépítését.Az antennák alkalmazásának körében tájékozott az alkalmazott típusokról, az antennajellemzőkről, az irányított sugárzás megoldásáról.

Az átviteli közegek fajtái, jellemzői, jellemzési módszerei, számításai kapcsán ismeri: a különböző frekvenciatartományokban és különböző teljesítményszinteken alkalmazott

antennatápvonalak felépítését, főbb jellemzőit;

208

a nagyfrekvenciás energia vezetéken való terjedését, a lezárásoktól függő terjedési állapotokat, az illesztettség és illesztetlenség követelményeit, az illesztetlenség mértékének megadási módjait;

a nagyfrekvenciás vezetékek jellemző felépítési formáit, a vezetéket jellemző mennyiségeket, a tápvonalak speciális alkalmazási lehetőségeit (reaktancia, rezgőkör, transzformátor); a szabadon terjedő elektromágneses hullám keletkezését, szerkezetét, jellemzését; az izotróp sugárzó terében érvényes alapvető összefüggéseket; az elektromágneses hullám kölcsönhatásait a felszínnel, a troposzférával, az ionoszférával, ezek

frekvenciafüggését, az átviteli csillapítás időben állandó és változó összetevőit, a fading fogalmát és keletkezési módjait, a vételi térerősség statisztikus jellegét;

a területi besugárzás módjait és lehetőségét felületi, ionoszferikus és troposzferikus hullámokkal, a mikrohullámok terjedési jellegzetességeit, a Fresnel ellipszoidokat, a pont-pont közötti összeköttetések rendszergörbéjét és szintdiagramját; az űrtávközlési összeköttetések műholdpályáit és terjedési jellegzetességeit; a berendezésekben lévő rádiózajforrásokat és azok jellemzését, a külső (ipari, légköri, kozmikus)

zavarforrásokat, az elhárítás lehetőségeit, az interferenciás zavarok mibenlétét és keletkezését.

7. Angolnyelv-ismeret követelményeiA távközlési technikus munkafeladatai végrehajtása során

eredeti készülék–és berendezés-dokumentációkat, működési leírásokat, beállítási előírásokat, specifikációkat olvas,

műszerek, mérőberendezések dokumentációt tanulmányozza, számítógépes felügyeleti rendszer könyvtárában tájékozódik, kommunikál a felügyelő rendszerrel, szakmai továbbképzést szolgáló angol nyelvű folyóiratokat, szakkönyveket tanulmányoz, idegen nyelvű kommunikációt végez nemzetközi elektronikus hírközlési összeköttetések felépítési

vagy hibakeresési eljárásai közben.

Ezek alapján adódnak az angolnyelvismeret követelményei.

Általános követelmények:

Legyen képes a távközléstechnikus-jelölt angolnyelv-tudására támaszkodva – akár idegen nyelvi környezetben is – a munkavégzéshez szükséges információkat megszerezni, szóban és írásban magát kifejezni, párbeszédet folytatni, kezelési utasításokat megérteni, eligazodni szakmai környezetben.

Beszédkészség:

Legyen képes a távközléstechnikus-jelölt angol nyelven bemutatkozni, néhány mondatban beszámolni az általa végzett munkáról. Ismerje a munkavégzéshez szükséges eszközök, szerszámok, anyagok nevét. Legyen képes párbeszéd keretében kérdéseket feltenni és ezen a módon megszerezni a számára szükséges információkat, illetve a tőle kért információt megadni. Folyamatos párbeszéd formájában képes legyen elmondani véleményét, kifejezni egyetértését, ellenvéleményét. A megszerzett információt legyen képes munkája során felhasználni.

Beszédértés:

Legyen képes a technikusjelölt megérteni az anyanyelvi beszélő igényeinek megfelelő tempóban, de annál tagoltabban, tisztábban elmondott élő beszédet, ha az számára ismerős témára, szakképesítésének megfelelő szakmai anyagra vagy a mindennapi életre vonatkozik, illetve köznapi témáról szól. Képes legyen a fenti helyzetben elmondott beszéd lényegének megértésére akkor is, ha az számára nem ismerős témáról szól. Folyamatos, hosszabb beszéd vagy előadás lényegét fogja fel, ha a (szakmai) téma számára ismerős.

Íráskészség:

A szakképesítést szerzett tanuló legyen képes angol nyelven, kevés hibával, elfogadható szókincs és nyelvtani szerkezetek használatával, írásban kommunikálni. Legyen képes formanyomtatványok, szakmai

209

újságok, folyóiratok válasz levelezőlapjainak stb. kitöltésére. Legyen képes angol nyelven hivatalos és nem hivatalos levelek (például meghívólevél, üzleti ajánlatra válaszlevél stb.) elkészítésére, táviratok, faxok (szakmai) önéletrajzok megírására szótár használatával. Ezzel kapcsolatban ismerje a szótárak felépítését, legyen képes a szótár gyakorlott használatára. Továbbá képes legyen egynyelvű (értelmező) szótár gyakorlott használatára.

Olvasott szöveg értése:

A szakképesítést szerzett tanuló szótár használatával képes legyen megérteni nem szépirodalmi igényű angol nyelvi szövegeket, illetve szükség esetén az eredeti szöveg tartalmát hitelesen tükröző fordítást készíteni. Például legyen képes szótár használatával megérteni és szükség esetén pontosan lefordítani használati utasításokat, műszerek gépkönyveit, programok kezelési útmutatóit, programok, berendezések hibaüzeneteit, jelzőtáblák feliratait, szakmai hirdetéseket, a képzéséhez illeszkedő szakmai kiadványokat, prospektusokat. Legyen képes szakmai cikkek lényegét megérteni és ennek alapján is tájékozódni a szakma fejlődéséről, illetve ennek alapján dolgozni, a megszerzett információk lényegét szükség esetén magyarul megfogalmazni.

8. Gazdálkodási, vezetési, szervezési ismeretek alkalmazásaA távközlési technikus szakmai feladatai mellett

közreműködik a munkahelyi szervezeti egység és a gazdálkodó szervezet küldetésének, céljainak kialakításában,

a költségösszetevők és gazdasági jellemzők ismeretében részt vesz a munkafolyamat, illetve a munkafeladat ilyen szempontú szervezésében,

részt vesz a stratégiai és a rövid távú tervezésben, munkahelyi középvezetői feladatokat lát el, adott témára vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket gyűjt, követi a változásokat,

értelmezi szakmai útmutató alapján, ismeri az önéletrajz, pályázat, munkaszerződés formai szabályait és tartalmi követelményeit, egyéni vállalkozás esetén elvégzi az adminisztrációs, pénzügyi teendőket, értelmezi a kollektív szerződést, ismeri a munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogait és kötelességeit, alapvető anyag-, munkaerő-, gyártási feltételeket biztosító folyamatokat megszervez, híradástechnikai, általánosan használt hírközlő és multimédiás berendezéseket használ feladatai

megoldásához.

A gazdálkodási, vezetési, szervezési feladatok ellátásához ismernie kell

a vállalatgazdaságtani, szervezési, vezetési alapfogalmakat és alkalmaznia kell azokat, a munkahely, illetve gazdálkodó szervezet nemzetgazdasági struktúrában elfoglalt helyét

(tevékenységi kör, jogi forma, tulajdoni és versenyviszonyok szerint), a gazdálkodó szervezet és a költségvetés kapcsolatát (irányítás, szabályozás, adózás), a gazdasági társaságok főbb típusait (bt., kkt., kft., rt.) és az alapításukkal összefüggő szabályokat, a közvetlen munkahelyi szervezeti egység és a gazdálkodó szervezet küldetését, céljait és

közreműködik azok kialakításában, a vállalati gazdasági erőforrások (ember, információ, pénz, eszköz) szerepét és egymással való

helyettesíthetőségét, az üzleti terv struktúráját, közreműködik az egyes összetevők meghatározásában, a gazdálkodó szervezet üzleti tervében szereplő főbb gazdasági jellemzőket, mutatókat (bevétel,

költség-költségnem, beruházás, likviditás, gazdaságosság, megtérülési idő), a stratégiai és a rövid távú tervezés jellemzőit, a gazdálkodó szervezet vállalati kultúráját befolyásoló összetevőket, közreműködik ezek

alakításában, a munkahely főbb gazdasági és információs rendszereit (terv, statisztika, számvitel), a munkahely szervezeti struktúráját helyét az alapvető szervezeti típusok között,

210

a munkafeladatok megoldása során alkalmazható speciális szervezetformákat (projekt, team), közreműködik ezek létrehozásában,

az alapvető vezetési-szervezési módszereket, a vezetés alapfunkciót, vállalkozók, alvállalkozók munkájának műszaki ellenőrzését.

A sikeres vezetői és vállalkozói tevékenység érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell: a jogi alapfogalmakat, a gazdálkodás, vállalkozás személyi, tárgyi, piaci feltételeit, számítógépes információs rendszer kialakításának és használatának követelményeit, a munkavállaló, valamint a munkáltató jogait és kötelességeit, a korszerű szervezési, irányítási, vezetési módszereket. Tudnia kell elkészíteni egyszerű költségszámításokat, számlákat. Értelmeznie kell számlaadatokat, pénzforgalmi előírásokat.

9. Munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi ismeretek alkalmazásaA távközlési technikusnak szakmai munkájához biztonságos környezetet kell kialakítania.

Ennek érdekében alkalmazza a munkahely kialakítására vonatkozó általános előírásokat, betartja, betartatja a munkafolyamat biztonsági előírásait, ismeri a szerszámok, gépek, műszerek, elektronikus hírközlő berendezések biztonságos

használatát, veszélyforrásait, ergonómiailag tervezett munkahely létrehozására törekszik, biztosítja a minőségbiztosítási előírások érvényesülését a munkafolyamatban, alkalmazza a védőeszközöket, ismeri és betartatja a tűzvédelmi előírásokat, ismeri a környezetvédelem szerepét, általános előírásait, jogi, gazdasági, műszaki vonatkozásait, ismeri és alkalmazza a szakmára, a munkahelyre, a munkakörre jellemző környezetszennyezést

csökkentő eljárásokat, módszereket,


1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: érettségi bizonyítvánnyal tanúsított középiskolai végzettség, a két tanév szakmai elméleti és gyakorlati követelményeinek teljesítése.

2. A szakmai vizsga részeiA szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartamaa) Az írásbeli vizsga két részből áll:

1. Digitális technika: a számítástechnika és digitális áramkörök követelményei alapján,2. Átviteltechnika: a vezetékes átviteltechnika és a vezetéknélküli ismeretek követelményei

alapján

Mindkét írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

b) A gyakorlati vizsga részei:

Szoftverüzemeltetői gyakorlatok: 90 perc

211

Vezetékes berendezésmérések, időtartama 90 perc.Rádiótávközlő berendezésmérések, időtartama 90 perc.

A vizsga teljes időtartama: 270 perc.

c) A szóbeli vizsga az alábbi szakmai tantárgyak tananyagából összeállított tételsorok alapján történik:

– távbeszélőtechnika, – számítógép-hálózatok, – vezetékes átviteltechnika, – rádiótávközlési ismeretek

A négy tétel megválaszolására maximálisan 40 – 45 perc fordítható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok, a szint megjelölésévelAz írásbeli vizsga tartalmaAz írásbeli vizsga tételei a mennyiségi leírást is használó szakismereti követelményekre épülnek.

A Digitális áramkörök írásbeli vizsgatárgy tartalma

Számítástechnika és digitális áramkörök:

Logikai áramkörök, kombinációs hálózatok, sorrendi hálózatok (tárolók, számláncok, frekvenciaosztók) analízise és egyszerű tervezési esetei..Egyszerű programozási feladatok, assembly programok, mikroszámítógépes vezérlési feladatok megoldása.Perifériaillesztő áramkörök programozása, egyszerű tervezése.

Az Átviteltechnika írásbeli vizsgatárgy tartalma

Vezetékes átviteltechnika: Vezetékes alkalmazású erősítők, jelismétlők, vezetékek, kódolási, kódátalakítási eljárások és áramkörök, torzítás, hibaarány, hibavalószínűség számítása, jelfolyam-összetétel és -lebontás, jelfolyamjellemzők meghatározása, kiigazítás, címazonosítás meghatározásával kapcsolatos számítási feladatok. Egyszerű tervezési feladatok vezetékes összeköttetések megvalósítására.Átviteltechnikai berendezések, rendszerek elvi jelentőségű áramköreinek vizsgálata, ismertetése.

Rádiótávközlési ismeretek:Információátvitellel kapcsolatos számítások (csatornakapacitás, entrópia, redundancia).

Determinisztikus jelekkel, modulációs eljárásokkal, multiplex rendszerekkel kapcsolatos számítások (spektrum, sávszélesség, jelátviteli sebesség, időfüggvény, középértékek, teljesítmény).

A rádiótávközlés-technikában alkalmazott fontosabb négypólusok ki- és bemeneti mennyiségeivel kapcsolatos számítások (szint-, csillapítás- és erősítésfogalmak, dinamika, jel-zaj viszony, zajtényező stb.)

A különböző rádiórendszerek működésének ismertetése tömbvázlat (tömbvázlatrészlet) alapján. Az egységek rendszerparamétereinek meghatározása.

Antennajellemzőkkel, az antennarendszerek fontosabb paramétereivel, tápvonalakkal, rádió-összeköttetésekkel kapcsolatos számítások.

A gyakorlati vizsga tartalmaSzoftverüzemeltetői gyakorlatok:

Prezentációs és adatbáziskezelési gyakorlati feladatok megoldása az 52 4641 03 számú számítástechnikai szoftverüzemeltetői szakma vizsgaelőírásai szerint.

212

Vezetékes berendezésmérések:A távbeszélőtechnika, a vezetékes átviteltechnika és a számítógép-hálózatok szakterületéhez tartozó készülékekre, berendezésegységekre és berendezésekre, összeköttetésekre és felügyeleti rendszerekre vonatkozó mérések.

Rádióberendezés-mérések:A rádió és televízió adás- és vételtechnika, a mobil hírközlés, az űrtávközlés és a műsorelosztó hálózatok szakterületéhez tartozó áramkörök, készülékek és berendezések mérései.

A szóbeli vizsga tartalmaA Távbeszélő-technika vizsgatárgy tartalma:

A távbeszélő-technika szakterületéhez tartozó eszközök, elvek, fogalmak, készülékek és telefonközpontok, hálózatok tételszerűen meghatározott anyaga.

A Vezetékes átviteltechnika vizsgatárgy tartalma:

A vezetékes átviteltechnika szakterületéhez tartozó jelátviteli elvek, áramkörök, főbb egységek, PDH és SDH berendezések, rendszerek, elektronikus hírközlő hálózatok tételszerűen meghatározott anyaga.

A Számítógép-hálózatok vizsgatárgy tartalma:

A számítógép-hálózatok szakterületéhez tartozó jelek és jelátviteli elvek és fogalmak, áramkörök, egységek, készülékek, berendezések, hálózati rendszerek tételszerűen meghatározott anyaga.

A Rádiótávközlési ismeretek vizsgatárgy tartalma:

A rádiórendszerekkel kapcsolatos jelátviteli elvek, fogalmak, rendszerek (analóg és digitális hang- és televízió-műsorszórás, a mobil, a műholdas és az egyéb műsorelosztó technika) tételszerűen meghatározott anyaga.

4. A szakmai vizsga egyes részei alól való felmentés feltételeiAz a technikusjelölt, aki 52 4641 03 számú szoftverüzemeltetői bizonyítvánnyal rendelkezik, felmenthető az ennek megfelelő gyakorlati vizsgarész alól korábbi minősítésének figyelembe vételével.

5. A szakmai vizsga értékelésea) Szakmai elméleti vizsgaA vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

Az írásbeli vizsgák értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni Bármelyik dolgozat elégtelensége az írásbeli vizsga elégtelen eredményét jelenti.

A szóbeli vizsgákat (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni, amit a négy részeredményt jelent. Bármely résztantárgy elégtelensége a szóbeli vizsga elégtelen eredményét jelenti.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Az írásbeli és a szóbeli vizsgák eredményét az egyes írásbeli és szóbeli vizsgák részeredményének átlagaként egyetlen (1- 5-ig )terjedő osztályzattal kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájának bármelyikére elégtelen osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a részfeladatokra külön-külön adott osztályzatok felfelé

kerekített átlagértékeként kell meghatározni. A szoftverüzemeltetői vizsgarész eredményét az első év végén lebonyolított vizsga eredményének

együttes figyelembe vételével kell meghatározni. Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha bármelyik része elégtelen.

213

c) A szakmai vizsga értékelése Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette. Az eredménytelen vizsgarészekből a jelölt javítóvizsgát tehet. (Ismételni csak az elégtelen

eredményű részvizsgát kell!) A javítóvizsga az érvényes oktatásügyi, vizsgaszervezési rendelkezések szerinti időpontokban,

legkorábban 3 hónap múlva szervezhető meg.

214

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 22. sorszáma szerinti Távközlésihálózat-építő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5224 012. A szakképesítés megnevezése: Távközlésihálózat-építő3. Hozzárendelt FEOR szám: 74454. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő, maximális óraszám: -6. Elmélet aránya: 40 %7. Gyakorlat aránya: 60 %


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: a középiskola 10. évfolyamára előírt követelmények teljesítése.─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: általánosan megfelelő egészségi állapot; külső-, álló-, esetenként magasban végzendő munkára való alkalmasság. Kizáró okok: színtévesztés, tériszony.

3. Szakmai alapképzés időtartama: két év.4. Szintvizsga: -




7445 Villamossági szerelő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása:

A távközlésihálózat-építő szakember munkája során:

─ helyszíni tervet, felvételi vázlatot készít kiviteli terv alapján,─ megadott tervek és előírások szerint építi a elektronikus hírközlő és informatikai hálózatokat,─ előkészítési, építési-telepítési, szerelési, bontási és mérési tevékenységet végez,─ előkészíti és értelmezi a létesítendő hálózat dokumentációját és nyilvántartási rendszerét,─ anyagokat kezel és készít elő,─ üzemelteti a hálózatokon telepített elektronikus hírközlő, átvitel-technikai és informatikai (vég)

berendezéseket,─ dokumentációkat kezel, a tevékenységét naplózza,─ ügyfélszolgálati jellegű tevékenységet végez,─ munkaeszközöket kezel és tart karban.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések:

215

II. A SZAKKÉPESÍTÉSSEL ROKON SZAKKÉPESÍTÉSEKazonosító száma megnevezése

54 5424 01 Távközlési technikus31 4641 01 Informatikai hálózatirendszer-telepítő



1. Munka, tűz- és környezetvédelem

A szakember legyen képes─ a munkavégzés során alkalmazni az eszközök és berendezések munkavédelmi előírásait,─ a különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során alkalmazni a speciális biztonsági

előírásokat,─ elsősegély nyújtási ismereteit felhasználni a munkahelyi baleseteknél,─ alkalmazni ismereteit a balesetet kiváltó ok megszüntetésében, a munkahelyi vezető, illetve

segélynyújtó tájékoztatásában,─ alkalmazni ismereteit a balesetek kivizsgálásában, működjön közre a jegyzőkönyv

elkészítésénél a szükséges információk szolgáltatásában,─ alkalmazni az elektromos áram élettani hatásával kapcsolatos biztonságtechnikai szabályokat, ─ alkalmazni a tűzvédelmi ismereteket, tartsa be a vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat,─ a tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírásokat alkalmazni,─ a tűzoltó készülékek használatára vonatkozó ismereteit alkalmazni,─ a tevékenység során használt tűzveszélyes anyagok és hulladékok kezelésére, tárolásukra

vonatkozó előírásokat alkalmazni,─ alkalmazni ismereteit esetleges tűz keletkezésekor,─ alkalmazni a környezetvédelmi előírásokat, ismerje a tevékenység során használt környezetre

veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére és tárolására vonatkozó előírásokat,─ alkalmazni a vonatkozó általános környezetvédelmi előírásokat,─ a munkakörre, a munkahelyre jellemző környezetszennyezést csökkentő eljárásokat,

módszereket, alkalmazni─ alkalmazni ismereteit a környezetszennyezés megelőzésében.

2. Elektrotechnika és digitális áramkörök

A szakember legyen képes─ a feszültség, áram, ellenállás, vezetőképesség fogalmak között különbséget tenni, azokat

helyesen alkalmazni,─ ismertetni az ellenállás, a kondenzátor, a tekercs viselkedését egyen- és váltakozó áramú

körben,─ alkalmazni az Ohm törvényt és a Kirchhoff törvényeket egyszerű áramkörökben,─ egyszerű ellenállás-hálózatokban eredő ellenállást számítani,─ a vezetők, szigetelők, félvezetők között különbséget tenni, és ismertetni tulajdonságokat,

felhasználási területüket,─ alkalmazni a villamos munka, teljesítmény és hatásfok, illesztés fogalmakat a gyakorlati munka

során,─ a villamos áram hő-, vegyi-, mágneses és élettani hatásait felismerni, illetve felhasználási

módszerek közül ismertetni a leggyakoribbakat,─ a különböző anyagok alkalmazása során figyelembe venni viselkedésüket villamos illetve

mágneses térben,

216

─ ismertetni az árnyékolás fogalmát,─ tápegységek műszerek használatára, ismerje tömbvázlat szerinti működésüket,─ értelmezni a digitális jel fogalmát,─ alkalmazni a kettes és tízes számrendszert,─ egyszerű logikai áramkörök analízisére,─ tömbvázlat alapján felismerni és funkcióját értelmezni a multiplexernek, demultiplexernek, A/D

ás D/A átalakítóknak.

3. Szolgáltatás és marketing ismeretek

A szakember legyen képes─ alkalmazni az elektronikus hírközlésről szóló törvényben és a területre vonatkozó végrehajtási

rendeleteiben foglaltakat,─ alkalmazni az általános végrehajtási rendeleteket, ─ alkalmazni a vállalkozási feltételek kötelező tartalmi elemeit,─ felhasználni az informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások, a végrehajtási rendeletek

szabályait, fogyasztóvédelmi ismereteket,─ teljesíteni az informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások minőségi elvárásait,─ alkalmazni az ügyfélkapcsolati alapismereteket,─ alkalmazni a viselkedéskultúra alapnormáit,─ alkalmazni az informatikai és elektronikus hírközlő végberendezések, által nyújtott

szolgáltatásokat.

4. Elektronikus hírközlési ismeretek

A szakember legyen képes─ tájékozódni a távközléstechnika főbb területein, ismerje a elektronikus hírközlő rendszer

általános felépítését,─ a elektronikus hírközlő hálózatok aktív és passzív elemeit, végberendezéseit telepíteni,

működési elvüket ismerni,─ hálózattechnikai szimmetrikus és optikai kábelek méréseit elvégezni,─ alkalmazni a tárolt program vezérlésű központok működési elveinek, csatlakozásainak

ismeretét,─ az alközponti berendezéseket használni, egyszerűbb programozási feladatokat elvégezni,─ integrált kábelezést készíteni,─ eligazodni a helyi kábelhálózaton, a végpontos és a nagyelosztós érpárelosztási rendszereken,─ a elektronikus hírközlő kábelek hibáit feltárni, hibahelyeket mérni,─ ISDN és ADSL végpontokat telepíteni, felhasználói PC-t programozni,─ kábeltévé hálózatot telepíteni.

5. Informatikai hálózati ismeretek

A szakember legyen képes─ információ és az adat fogalmát, értelmezni,─ adatkezelés, kódolás, dekódolás, konvertálás általánosan alkalmazott informatikai és

elektronikus hírközlő eszközeit, alkalmazni,─ hálózatok általános felépítését, az aktív és a passzív elemek helyét, szerepét, csatlakozásuk

megvalósításának módjait megismerni,─ hálózati struktúrák, azok felépítését megérteni és interfészeiket alkalmazni,─ aktív elemek funkcióit, kapcsolatrendszereiket értelmezni,─ megismerni a passzív hálózat kábeleit, szerelésük körülményeit, csatlakozóit, komplex

rendszertechnikáját (strukturált hálózatok, LAN, WAN),─ a távbeszélő hálózatban üzemeltethető adatátviteli berendezéseket megismerni,

217

─ a digitális átviteltechnika informatikai hálózati eszközeinek, digitális modemek, alkalmazására, dokumentáció alapján értelmezni a használatos fizikai interfész szabványokat, ajánlásokat,

─ a nagysebességű analóg és digitális jelátvitelt megvalósító koaxiális hálózatok felépítésén, az abban alkalmazott passzív és aktív elemek között eligazodni,

─ elsajátítani a helyi koaxiális hálózatok többcélú alkalmazásának lehetőségeit,─ alkalmazni az útvonalválasztó digitális technológiákat.

6. Hálózati rendszerek anyagai és rajzai

A szakember legyen képes─ alkalmazni az informatikai és elektronikus hírközlő hálózatok rajzjeleit,─ a közmű- és kiviteli terveket értelmezni,─ felvételi vázlatokat készíteni,─ megvalósulási rajzot készíteni,─ egyszerű alkatrészek szabadkézi és műszaki rajzait elkészíteni, ─ axonometrikus ábrázolásmódot alkalmazni,─ informatikai, helyi és helyközi elektronikus hírközlő hálózatok érvényes rajzjeleit alkalmazni,─ elektromos kapcsolási, huzalozási rajzokat olvasni és készíteni,─ műszaki dokumentációkat és üzemeltetési utasításokat felhasználni,─ jegyzőkönyveket (mérési is), jelentéseket formai, tartalmi követelmények szerint elkészíteni,─ írásos és ábrás dokumentumokat elektronikusan rögzíteni,─ közműtérképeket és kiviteli terveket használni,─ munkafolyamatokat elszámolni, dokumentálni,─ informatikai és elektronikus hírközlési építmény építési munkálatainak engedélyezéséhez a

jogszabályban előírt dokumentumokat értékelni,─ elosztókat, tápfejeket, törzskönyveket; dokumentációkat szakszerűen használni.

7. Adatkommunikáció és forgalomirányítás

A szakember legyen képes─ az adatkommunikáció fogalmát meghatározni, megvalósítási módjait alkalmazni,─ cím, címzés, a sztatikus és dinamikus címkiosztás, a névszerverek és hálózatvezérlők funkciók

ismeretét alkalmazni,─ megérteni és alkalmazni az informatikai biztonság fogalmát, megvalósításának körülményeit, az

adatvédelem és adatbiztonság fogalmát,─ alkalmazni a vonal interfészeket ,─ alkalmazni a szabványosítás folyamatát.

8. Anyagalakítási és szerelvényezési gyakorlat

A szakember legyen képes─ az anyagokat, félkész termékeket megismerni és kiválasztani jellemzőik és szerkezeti

tulajdonságaik alapján,─ az anyagokat megmunkálni és a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat, eszközöket

kiválasztani,─ fémipari alakító munkákat elvégezni,─ kisgépeket, eszközöket használni,─ felületeket előkészíteni,─ korróziógátló szereket kiválasztani és felhordani,─ szerszámokat ellenőrizni, javítani,─ kisgépek mechanikus működését ellenőrizni, csavarkötéseket, mechanikus kopásokat és a

szerkezeti elemeket vizsgálni,─ kisgépekek villamos biztonságát ellenőrizni,─ vezetékeket és szigeteléseket vizuálisan ellenőrizni,

218

─ a karbantartási terv szerinti feladatokat, időszakos felülvizsgálatokat, előírt beállításokat, alkatrészcseréket elvégezni,

─ hálózatépítési szerszámokat és kisgépeket használni,─ hálózatépítési anyagokat kiválasztani, használni,─ közművek megközelítésével és keresztezésével kapcsolatos ismereteket alkalmazni,─ kábeleket előkészíteni, csatlakozókat szerelni,─ csatornákat építeni,─ vezetékkötéseket, forrasztásokat elvégezni.

9. Alkalmazott számítástechnika és laboratóriumi mérések

A szakember legyen képes─ a metrológiai jellemzőket meghatározni,─ a villamos mérőműszereket, mérőeszközöket szakszerűen kezelni,─ egyszerű áramkörökben egyen- és váltakozó feszültséget, mérni, értékét meghatározni, módjait

ismertetni,─ számítógépen adatokat feldolgozni, dokumentációt készíteni,─ operációs rendszereket és alkalmazásokat használni,─ speciális felhasználói programokat használni,─ táblázatos és grafikus adatokat feldolgozni.

10. Elektronikus hírközlő hálózatok építése és üzemeltetése

A szakember legyen képes─ oszlop-támszerkezetek építése során a statikai ismereteket alkalmazni,─ szimmetrikus és optikai légkábel szerelvényeket oszlopra szerelni,─ előfizetői leágazásokat építeni, fenntartani, bontani,─ kábeltévé szerelvényeket szerelni és mérni,─ előfizetői állomást kiépíteni a csatlakozóaljzatig,─ közös oszlopon végzendő építési munkák előírásait alkalmazni,─ elosztószerelvényeket szerelni oszlop-támszerkezetre,─ légkábeleket csatlakoztatni oszlopelosztóba,─ falikábel hálózatot és tartozékait szerelni,─ védőcsövezést, műanyag-csatornázási munkákat elkészíteni az épületekben,─ falikábel végelzáró rendszerek kábelszerelési munkáit elvégezni, kábeleket kifejteni,─ falikábelt építeni optikai kábellel,─ integrált belső kábelezést építeni kategória 3-5 kábelekkel,─ strukturált hálózatot építeni, berendezéseket telepíteni,─ a föld feletti hálózatok építésénél használt kisgépeket kezelni és karbantartani,─ földalatti hálózatokat létesíteni,─ megszakító létesítményeket és PVC-T csővel készült kábelcsatornát készíteni,─ ároknyitás nélküli kábel- és csőelhelyezési eljárásokat alkalmazni,─ út-, közmű- és vízfolyás-keresztezési eljárásokat kivitelezni,─ burkolatbontási és helyreállítási munkákat elvégezni,─ földalatti hálózatépítésnél használt kábelbehúzó eszközöket, csörlőket, szivattyúkat,

kompresszorokat kezelni,─ szimmetrikus és koaxiális kábeleket szerelni,─ optikai hálózat kábeleit telepíteni, eszközeit kezelni,─ optikai kábel behúzásához használatos eljárásokat és eszközöket szakszerűen használni,─ optikai kábel építés és szerelés technológiai előírásait alkalmazni,─ kábelkötést készíteni kézi és gépi érkötéssel,─ kábeleket végelzárókra kifejteni,

219

─ kapcsolástechnikai és átviteltechnikai berendezéseket szerelni,─ kábelrendezőket építeni,─ tápáram ellátó berendezéseket szerelni,─ végberendezéseket szerelni,─ optikai kábeleket kötni szálhegesztéssel,─ a vizsgálati, átadási jegyzőkönyveket szakszerűen kitölteni.

11. Informatikai hálózatok telepítése és üzemeltetése

A szakember legyen képes─ műszaki rajzokat, kiviteli terveket olvasni, ezek alapján anyag- és eszközigényt összeállítani,─ anyag és alkatrészismeret alapján a szakszerűen használni a szerszámokat és eszközöket,─ hálózat vizsgálatot, műszeres vizsgáló eszközökkel elvégezni,─ dokumentációkat, jegyzőkönyveket készíteni,─ épületeken, műtárgyakon belüli nyomvonal jellegű gyengeáramú hálózatokat szerelni,─ falon belüli csövekben, álmennyezetek és álpadlók mögötti, valamint falakon kívüli, szabad és

rejtett gyengeáramú épületgépészeti hálózatot (informatikai, elektronikus hírközlő, biztonsági célú strukturált hálózatok) kivitelezni,

─ dokumentáció alapján ISDN rendszert szerelni, (S busz, ISDN végberendezések) RJ csatlakozókkal,

─ koaxiális kábelek és a technológiában előírt csatlakozókat szerelni, bontható (szerelhető) és nem bontható (hidegen sajtolt) technológiával, dokumentáció alapján a hálózatot kivitelezni, hibákat elhárítani,

─ koaxiális hálózat (LAN, KTV) nyomvonalát előkészíteni, fali csőhálózatra, fali csatorna építésre a jellemző technológiákat pontosan betartani,

─ szerelési, karbantartási tevékenységet végezni aktív informatikai elemeken (szerverek, hálózati I/O eszközök,perifériák),

─ dokumentáció használatával Ethernet hálózatot kivitelezni (UTP kábelekkel), a hálózatot alkotó egységeket (csatlakozók, aktív elemek) csatlakoztatni,

─ strukturált hálózati alközponti távbeszélő és helyi informatikai hálózati csatlakozásokat kiépíteni, hibaelhárítás, üzembe helyezés előtti egyszerű méréseket elvégezni,

─ dokumentáció, szerelési utasítás alapján a hálózatba illeszteni aktív funkcionális eszközöket (Repeater, Router, Bridge, Gateway, ismétlő, útválasztó, tűzfal, kapu, RAS9,

─ számítógép interfészek (soros, párhuzamos portok) csatlakozóit szerelni dokumentáció segítségével,

─ INPUT/OUTPUT eszközök, perifériák és számítógépek interfészeit csatlakoztatni,─ külső (soros port) és/vagy belső PC kártyás MODEM- et szerelni,─ munkavégzést megelőző, munkavégzés alatti és az azt követő biztonsági követelményeket

betartani.

12. Kábelrendszerek vizsgálata és hibaelhárítása

A szakember legyen képes─ hurokellenállást mérni kábeleken,─ szigetelési ellenállást mérni,─ csillapítást, áthallást és kapacitást mérni,─ hídméréseket elvégezni,─ reflexió - visszaverődés – méréseket elvégezni OTDR- rel optikai kábeleken,─ hibahely behatárolását követően javítást, esetleg szakaszcserét elvégezni,─ hibaelhárítás után minősítést és jegyzőkönyvezést elvégezni,─ az informatikai adatátviteli kábeleket vizsgálni célműszerekkel,─ érazonosítást végezni strukturált kábeleken,─ sávszélességet vizsgálni.

220



Szakmai vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a képzési programban foglalt kötelezettségeinek eleget tett.




─ Elektronikus hírközlési ismeretek: 180 perc─ Informatikai hálózati ismeretek: 180 perc


─ Elektronikus hírközlő hálózatok építése és üzemeltetése─ Informatikai hálózatok telepítése és üzemeltetése─ Alkalmazott számítástechnika és laboratóriumi mérések



─ Elektronikus hírközlési ismeretek─ Informatikai hálózati ismeretek

A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy tételt kell megválaszolnia.Egy-egy feleletre maximum 15-20 perc felkészülési idő fordítható.

A vizsga időtartama tételenként: 10 perc

3. A szakmai vizsgán számonkérhető feladatok a szint megjelölésével


─ Elektronikus hírközlési ismeretek :═ Tájékozódás a távközléstechnika főbb területein, az elektronikus hírközlő rendszer általános

felépítésének ismerete,═ A távbeszélő vonalon használható végberendezések kezelése, telepítése, működési elve,═ A távbeszélő vonal vizsgálata, a távbeszélőközpontok feladatainak ismerete a hívás

kezdeményezésétől az összeköttetés bontásáig,═ Az alközponti berendezések használata, egyszerűbb programozási feladatok elvégzése,═ Eligazodás a helyi kábelhálózaton, a végpontos és a nagyelosztós érpárelosztási

rendszereken,═ Elektronikus hírközlő kábelek hibáinak feltárása, hibahelyek mérése,═ ISDN és ADSL végpontok telepítésére vonatkozó előírások.

─ Informatikai hálózati ismeretek :

221

═ Az információ és az adat fogalma, az adatkezelés, kódolás, dekódolás, konvertálás általánosan alkalmazott informatikai és elektronikus hírközlő eszközei, az adattovábbítás alkalmazott közegei.

═ Az informatikai hálózatok általános felépítése, az aktív és a passzív elemek helye, szerepe, csatlakozásuk megvalósításának módjai.

═ A hálózati struktúrák, azok felépítése és interfészeik (kapcsolódásuk egymáshoz). Az aktív elemek (PC LAN kártyák, Repeater, Bridge, Router, Gateway) funkciói, kapcsolatrendszereik.

═ Passzív hálózat kábelei, szerelésük körülményei, csatlakozóik, komplex rendszertechnikája (strukturált hálózatok- LAN, WAN).

═ A távbeszélő hálózatban üzemeltethető adatátviteli berendezések (G3 és G4 telefax, analóg modemek).

═ A digitális átviteltechnika informatikai hálózatokkal kapcsolatban alkalmazott eszközei, digitális modemek (HDSL, ADSL, ISDN), helyük és szerepük, a digitális jelátvitel legalább egy protokollja.

═ A használatos fizikai interfész szabványok, ajánlások (X.21 X.25 RS 449, 422, 423, 485, ETHERNET LAN IEEE802.1-5, RS 232).

═ Nagysebességű analóg és digitális jelátvitelt megvalósító koaxiális hálózatok felépítése, elemei, kapcsolódási pontjai, az abban alkalmazott passzív és aktív elemek (analóg erősítők, digitális eszközök).

═ A helyi koaxiális hálózatok többcélú alkalmazásának módjai (Internet szolgáltatás kábeltelevíziós hálózatokon).


A gyakorlati vizsga 3 részből áll, melyet külön-külön kell értékelni:

─ Elektronikus hírközlő hálózatok építése és üzemeltetése─ Informatikai hálózatok telepítése és üzemeltetése─ Alkalmazott számítástechnika és laboratóriumi mérések

A jelölteknek vizsgafeladatot kell készíteni:

─ Vizsgafeladat, mely megadott rajz alapján összetett (komplex) munkafolyamatot, alapméréseket, számítógép használatot tartalmaz

─ Elektrotechnikai és hálózatos mérések─ Számítógép használata az adatok rögzítése és feldolgozása során

A gyakorlati tételt a vizsgabizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.


A szóbeli vizsgán az V.2. részben felsorolt tárgykörökből a IV. fejezet „A szakképesítés szakmai követelményei” fejezet figyelembevételével összeállított komplex tételek alapján kell vizsgázni.

A szóbeli vizsgán az IHM által központilag kiadott, vagy az iskola által elkészített és a szakmai vizsga elnöke által jóváhagyott tételeket kell alkalmazni.


Számítógép használatával kapcsolatos gyakorlati vizsgarész alól ECDL vizsga esetén felmentést adható.


222

Szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsgát egyetlen osztályzattal kell értékelni. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészeken kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegy alapján kell meghatározni.Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott megoldási útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen érdemjeggyel értékelni.A szakmai szóbeli vizsgán minden tantárgyat külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

Elégtelen érdemjegy esetén az elnök egy póttételt húzathat.

Szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga eredményét a munka megszervezése, pontossága, szakszerűsége, esztétikája, tisztasága, tálalása, a munka közben tanúsított balesetvédelmi, higiéniai, környezetvédelmi előírások betartása szempontjainak figyelembevételével, egyetlen osztályzattal kell értékelni a tételben mellékelt értékelési útmutató szerint.A szakmai gyakorlati vizsgát egyetlen osztályzattal kell értékelni, amelyet a három rész érdemjegyeinek matematikai kerekítés szabályainak megfelelően kell megállapítani.


Az értékelés során, az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap:

─ szakmai elmélet─ szakmai gyakorlat

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét sikeresen teljesítette.

Eredménytelennek (sikertelennek) kell tekinteni a szakmai vizsgát, ha a jelölt valamelyik vizsgarészből elégtelen érdemjegyet kapott.

Az eredménytelen vizsgarészből, vizsgarész vizsgatantárgyából, vizsgatantárgyaiból a jelölt legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehet javítóvizsgát.

223

TERVEZET!

Az 1. mellékletben meghatározott jegyzék 23. sorszáma szerinti Telekommunikációs asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei


1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5423 032. A szakképesítés megnevezése: Telekommunikációs asszisztens3. Hozzárendelt FEOR szám: 31214. Szakképzési évfolyamok száma: 25. Képzési idő maximális óraszám: -6. Elmélet aránya: 50 %7. Gyakorlat aránya: 50 %


1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:─ Iskolai előképzettség: érettségi vizsga─ Szakmai előképzettség: -─ Előírt gyakorlat: -

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: Általánosan megfelelő egészségi állapot szükséges.




FEOR száma FEOR megnevezése3121 Távközlési foglalkozások

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása:A telekommunikációs asszisztens

─ az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban információtechnikai, adatkezelési feladatokat lát el,

─ telekommunikációs ismeretei birtokában, ismerve a gazdasági élet területeit, megfelelő mélységben megfogalmazza az adott szakma elvárásait a telekommunikációval, illetve a távközléstechnikával szemben,

─ felméri a telekommunikációban, illetve a távközléstechnikában rejlő lehetőségeket az adott szakterületre,

─ koordinálja a szükséges eszközök telepítését, rendszerbeállítását,─ szakismerete alapján a telekommunikációs, illetve a távközlés-technikai és egyéb

infokommunikációs rendszereket üzemelteti, elemzi és értékeli az eredményeket, ugyanakkor a tapasztalata birtokában javaslatot tesz a bővítésre, illetve a korszerűsítésre,

─ a telekommunikációs (informatikai) és elektronikus hírközlési feladatok végzése mellett automatizálási és mérési feladatokat végez,

─ tevékenységét vállalkozási keretek között is folytathatja.

3. A szakképesítéssel betölthető rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

224

TERVEZET!

azonosító száma megnevezése55 5423 02 Műszaki informatikai mérnökasszisztens



1. Gazdasági és vállalkozási ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ ismerni és alkalmazni a vállalkozási formákat, vállalkozás alapításának módszereit, működés

szabályait, a társas vállalkozásokat, jellemzőit, formáit, alapításuk, megszüntetésük szabályait,─ Ismerni és alkalmazni a munkáltató és munkavállaló legfontosabb jogait és kötelezettségeit,─ alkalmazni a vállalkozás eszközgazdálkodása, pénzgazdálkodás, költségkalkuláció, árképzés

szabályait,─ adók fajtái, magánszemélyek és vállalkozások adózásának ismeretére,─ tudni a könyvelés alapjait, egyszeri és kettős könyvvitelt,─ ismerni és alkalmazni a társadalombiztosítás, a társadalombiztosítások fajtáit,─ vállalkozás válsága, megszüntetése (csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás,

jogutódnélküli megszűnés) esetén ismerni és alkalmazni annak a szabályait.

2. Munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások betartása és alkalmazása

A szakember legyen képes─ a munkahelyére vonatkozó általános ismereteket betartani, illetve betartatni,─ a munkahelyet a tűz- és munkavédelmi és ergonómiai feltételeknek megfelelő módon

kialakítani,─ foglalkozási ártalmak és hatások ellen védekezést megszervezni az érvényes jogszabályoknak

megfelelően,─ ismerni és alkalmazni a tűz- és balesetek megelőzésére vonatkozó biztonsági szabályokat.

3. Matematikai, informatikai, számítástechnikai és programozási tevékenységek

A szakember legyen képes─ felhasználni, alkalmazni a matematika alapvető eljárásait és összefüggéseit,─ szakmája gyakorlása során felhasználni és alkalmazni a matematikai statisztika, az informatika

és a programozás alapvető módszereit és eljárásait, a legfontosabb numerikus szövegszerkesztő, táblázatkezelő, grafikai és képkezelő szoftvereket.

4. Természettudományos és a műszaki életben nélkülözhetetlen tevékenységek

A szakember legyen képes─ ismerni és alkalmazni a mechanikai, elektromos, mágneses, optikai és hőtani jelenségek

kísérleti tapasztalatait,─ a két- és négy pólusok jellemzőivel kapcsolatos számításokat elvégezni,─ ismerni és felhasználni a komplex hálózati elemek leírását,─ ismerni és felhasználni a nemlineáris áramkörök alapkapcsolásait és működését,─ ismerni és felhasználni a logikai kapcsolástan alapelemeit, és alkalmazni az időrendi hálózatok

működésénél,─ ismerni és felhasználni a digitális alapkapcsolások, memóriák, soros és párhuzamos

hozzáférését,─ alkalmazni a mechanikai, optikai és elektronikai mérőmódszereket,

225

TERVEZET!

─ ismerni és alkalmazni a mérőeszközöket, mérőberendezéseket,─ ismerni és alkalmazni a digitális jelfeldolgozás alapjait.

5. Műszaki alapismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ tájékozódni az elektronikus hírközlő és adatátviteli hálózatok felépítésében, és ennek alapján

megfogalmazni az adott feladat megvalósításához szükséges elektronikus hírközlő erőforrásokat,─ az analóg és digitális adatátviteli ismeretek birtokában javaslatot tenni a gazdaságos és

korszerű műszaki megoldásokra,─ a műszaki feladatokat vázlatrajz szinten megfogalmazni, illetve a terveket, műszaki

dokumentációkat, műszaki mellékleteket kiértékelni,─ a híradástechnikai alkatrészek ismeretének birtokában eldönteni, hogy az adott eszköz,

berendezés képes-e azt a megbízhatósági, élettartam és minőségi tényezőket nyújtani, ami szükséges az adott feladat megvalósításához,

─ a kábeltechnológiák ismeretében az adott feladathoz meghatározni a kábel mechanikai tulajdonságait, szerelési technológiáját, érszerkezetét, elektromos és optikai paramétereit.

6. Adatátvitel és szabályzástechnikai ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes─ alkalmazni az általános adatátviteli alapelveket a rendszerek adatátviteli igényeinek

felmérésében,─ elvégezni a létesítendő, bővítendő adatátviteli rendszer technológiájának meghatározását,

kiválasztja a szükséges adatátviteli módszert, eljárást (analóg-modulációs elven működő adatátviteli módszerek, kvadratúra modulációs eljárások, digitális jelátvitel). Ellenőrizni az adatátviteli rendszerek helyes működését (mennyiségi és minőségi paraméterek alapján),

─ kezelni az adatátviteli rendszerek felügyeleti funkcióit (monitorozás, aktív-passzív beavatkozás),─ alkalmazni az adatátviteli és szabályozástechnikai ismereteket a lokális és számítógép-

hálózatokra,─ ismerni és felhasználni a mérés-automatizálás adatgyűjtő elemeit, az automatizálási

alapmodelleket,─ adatátviteli ismereteinek birtokában elemzéseket készíteni, folyamatszabályozási tevékenységet

és a szükséges visszacsatolásokat végezni.

7. Távközléstechnikai ismeretek alkalmazása, ezzel kapcsolatos tevékenységek

A szakember legyen képes─ az alapvető elektronikus hírközlési módszerek, távközlési protokollok ( OSI ), hardver és szoftver

megvalósítási módszerek ismeretében elméletben és gyakorlatban hálózatokat építeni,─ a távbeszélő végberendezések - telefon, telefax, videotext, ISDN, videotelefon - szolgáltatásait

megtervezni és telepíteni,─ megfogalmazni a fejlesztésekhez szükséges igényeket,─ közreműködni a híradástechnikai eszközök selejtezési eljárásában,─ a hálózati ismeretek birtokában egyszerűbb helyi elektronikus hírközlő és informatikai hálózatokat

felügyelni, menedzselni,─ a végberendezések nyújtotta szolgáltatások felhasználói előnyeit alkalmazni,─ a végberendezések folyamatos felügyeletét ellátni, ezen eszközök kisebb javításait eszközölni,─ digitális alközpontok beruházási tevékenységét ellátni, berendezéseket szerelni, javítani,─ elektronikus hírközlő rendszert és elektronikus hírközlési szolgáltatást optimálisan kiválasztani,

ezen a területen szaktanácsadói és szakértői munkát ellátni,─ digitális átviteltechnikai eszközöket üzemeltetni, operátori tevékenységet ellátni,─ rendszertechnikai javaslatokat készíteni, a megvalósításhoz szükséges hardver és szoftver

elemeket kiválasztani,

226

TERVEZET!

─ vállalatszervezés informatikai támogatását ellátni,─ közgazdasági, jogi, pénzügyi, számviteli feladatok műszaki támogatását elvégezni.



A szakmai vizsgára az a jelölt bocsátható, aki

─ elméleti tanulmányait sikeresen befejezte (a képzési programban rögzített vizsgákat letette),─ gyakorlati tanulmányait sikeresen befejezte (szakmai gyakorlatát igazoltan teljesítette),─ megszerezte az előírt kreditpontokat,─ benyújtotta a szakdolgozatát, és azt a témavezető elfogadta, aki erről írásban nyilatkozik.

(A témavezető bírálatot készít a szakdolgozatról, amely egy javasolt érdemjegyet tartalmaz. Amennyiben a bíráló a dolgozatot elégtelennek minősíti, úgy ezt a jelölttel a szakmai vizsga előtt legalább három héttel közölni kell).


A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

A gyakorlati vizsga részei és időtartama

A gyakorlati vizsga a szakdolgozat megvédéséből áll.



─ Műszaki alapismeretek (Bevezetés a telekommunikációba, Híradás-technikai alkatrészek)─ Adatátvitel és szabályzástechnikai ismeretek (Adatátvitel, Számítógépes hálózatok, Automatika)─ Távközléstechnikai ismeretek (Elektronikus hírközlő végberendezések, Kapcsolástechnika,

Átviteltechnika, Elektronikus hírközlési szolgáltatások)




A vizsgán a jelöltnek a szakdolgozatát kell megvédenie. A védés során ismerteti dolgozatának célkitűzéseit, eredményeit, majd válaszol a vizsgabizottság ezzel kapcsolatos kérdéseire.A szakdolgozat célja az, hogy a jelölt kellő jártasságra tegyen szert a szakterületével kapcsolatos kérdések valamely részletproblémájának feldolgozásában. Elkészítése lehetőséget ad arra, hogy elmélyítse, rendszerezze, általánosítsa a két év alatt megszerzett ismereteit. A jelölt legyen képes logikusan felépített, szabatos stílusban és nyelvhelyességgel összeállított, a szakmai követelményeknek megfelelő szakdolgozatot elkészíteni, melyben véleménye, önálló gondolatai és javaslatai szerepelnek.


A jelöltnek a szakmai tantárgyak anyagából összeállított tételekből kell vizsgázni.

227

TERVEZET!

A tételek a fenti szakmai tantárgyak tematikái szerint összeállított tételek, amelyek mind a három tantárgyat érintik. A tudás ellenőrzésekor valamennyi szakmai követelmény teljesítéséről meg kell győződni.

A szóbeli vizsgára való felkészülési idő tételenként: 15 perc.


A vizsgarészek alól felmentés nem adható.


A szakmai vizsga értékelésekor a vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatbólkap osztályzatot.


A vizsgázó a szóbeli vizsgán a feleletére egy érdemjegyet kap, ez a szakmai elméleti vizsga osztályzata.


Az elkészített dolgozatról a témavezető bírálatot készít, mely egy javasolt érdemjegyet tartalmaz. A gyakorlati vizsga eredményét a szakdolgozatra és a védésre javasolt érdemjegyek figyelembevételével, egy osztályzattal kell értékelni.


Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati vizsga előírt követelményeit teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó szóbeli vizsgájára elégtelen érdemjegyet kapott, és/vagy a szakdolgozat védése sikertelen volt. A javítóvizsgára a sikertelen vizsgát követő első vizsgaidőszakban kerülhet sor.

228

…/2005 (…) IHM rendelet - Jogalkotás.hujogalkotas.hu/files/8330-6.doc · Web...

Documents

Transcript of …/2005 (…) IHM rendelet - Jogalkotás.hujogalkotas.hu/files/8330-6.doc · Web...