2. Élőhelyünk a Föld [a naprendszer keletkezése(a korai intenzív bombázás)]
Transcript of 2. Élőhelyünk a Föld [a naprendszer keletkezése(a korai intenzív bombázás)]
Következő műsorunk megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott!
12
12
12
12
!!!Figyelem!!!
Következő műsorunk egyes nézőink számára epilepsziás rohamot idézhet elő
Felhívjuk kedves nézőink figyelmét arra, hogy következő műsorunkat HD
minőségben sugározzuk!
Felhívjuk kedves nézőink figyelmét arra, hogy következő műsorunk
ismeretterjesztő besorolású!
ISMERETTERJESZTŐ
Á L L A T
K R Ó N I K A
Á L L A T
KRÓNIKA
Élőhelyünk
a Föld
ÉLŐHELYÜNK
A FÖLD
A
FÖLD
ÉLŐHELYÜNK:
Mai Téma:Az Naprendszer
kialakulása II.Élőhelyünk:
A Föld
A Naprendszer története az a folyamat, amely alatt a mintegy 4,5 milliárd év alatt létrejött a Nap és körülötte a Naprendszer égitestjeinek jelenlegi állapota és elrendezése.
Élőhelyünk:
A Föld
ÉLŐHELYÜNK:
A korai intenzív bombázás
• Miután a bolygók felszíne megszilárdult (a Hold esetében 4,42 milliárd éve), már megőrizhették a becsapódások nyomait. A Hold felszínére nézve látható, hogy egyes területeken több kráter található (felföld, terra), míg másokon kevés (holdtenger, mare). Kellett lennie egy időpontnak, ami óta nincs olyan sok becsapódás, mint korábban. A holdkőzeteken végzett radiometrikus kormeghatározás alapján a kevéssé kráterezett mare területek is igen idősnek bizonyultak, ami azt mutatja, hogy a becsapódások száma már korán lecsökkent. A korai sok becsapódás időszakát a korai intenzív bombázás korának (early intense bombardment – EIB, early heavy bombardment) nevezik.
Élőhelyünk:
A Föld
ÉLŐHELYÜNK:
A korai intenzív bombázás
• A Hold esetében az Apollo-expedíciók által hozott holdkőzeteken, elsősorban az olvadékbreccsákon végzett radiometrikus kormeghatározás alapján a következő holdi kronológiát állították fel:
• 3,95 milliárd éve a mainál nagyobb volt a becsapódások gyakorisága. A holdi medencék pereméről és a felföldekről begyűjtött becsapódási (impakt) breccsák kora 3,85–3,95 milliárd év. (A fiatal, kevéssé kráterezett felszínt alkotó mare bazaltok kora többségében 3,2–3,9 milliárd év.) Néhány holdi breccsa ezeknél is fiatalabb, idősebbet azonban nem találtak. A 3,95 milliárd évnél korábbi (pre-nektári) időszak becsapódási gyakorisága nem ismert, de egyes modellszámítások szerint a nektárinál nagyobb lehetett.
• A kezdeti becsapódási gyakoriságot magyarázó két fő modell a következő:
Nyomai a Holdon
ÉLŐHELYÜNK:
A korai intenzív bombázás
• A folyamatosan csökkenő fluxus (declining flux) modell szerint 3,95 milliárd évnél korábban is nagyszámú, lassan csökkenő gyakoriságú becsapódás volt, ezeknek azonban az Apollo-mintákban csak 3,95 milliárd évvel ezelőttől van nyoma. Ebből a nagyon korai időszakból csak néhány nagyméretű topográfiai medence ismert, azok telítettségig borítottak újabb kráterekkel. Nem feltétlenül szükséges katasztrófával magyarázni, hogy ebből a 3,95 milliárd évnél korábbi időszakból más nyom nem maradt fenn. Az igen intenzív „korai bombázás” ugyanis többször „átforgatta” (és részben megolvasztotta, vagy el is párologtatta) a regolitot. A folyamat során évmilliók alatt jött létre a holdi megaregolit (törmelék- és porréteg). Ezért nem találhatók a felszínen idősebb kőzetek (olvadékok), bár lehetnek a megaregolit mélyebb rétegeiben. Amint a bolygókeletkezés törmelékanyagát a keletkező bolygók fokozatosan "besöpörték", a bombázás intenzitása lassan csökkent. Egyes 3,95 milliárd évnél fiatalabb kőzetek már megmaradtak, és a felszínről sem forgatódtak bele a mélyebb rétegekbe. Ha a becsapódások gyakorisága és a regolit-keletkezési intenzitás arányosan változik, a mai becsapódási gyakoriság milliószorosa 3 km re go litot termel 1 millió évente a Holdon.[1] Ezt az értéket fel té te le zi a modell a 4 milliárd évnél korábbi idő szakra.
Nyomai a HoldonA folyamatosan csökkenő fluxus
ÉLŐHELYÜNK:
A korai intenzív bombázás
• A késői kataklizma (spike) modell szerint a nagyszámú ősi becsapódás kora után a becsa pódások száma gyorsan csökkent: a Hold kör nyezete hamar “kitisztult”, és több százmillió éven keresztül már viszonylag alacsony volt a becsapódási gyakoriság. A Holdon 3,85–3,95 milliárd évvel ezelőtt ug rás szerűen megnőtt a nagy becsapódások szá ma. A korai becsapódások nyomai ezen kata kliz ma („cataclysmic event”[3], „terminal lunar cataclysm”[4]) során tűntek el.
Nyomai a HoldonA késői kataklizma
Viszont látásra! MTV2011
Élőhelyünk:
A Föld
Következő adásban:A késői nagybombázás
időszaka
Élőhelyünk:
A Föld