-----------------------------------

*

Á R A 1 P E N G Ő

^ _

MOSDÓSSY IMREny. kir. tanfelügyelő, min. tanácsos, filmpedagógiai

szakiró.

II. ÉVFOLYAM= 10. sz. =1929. OKT. L

■0 > > 2IM

I O

h

m

2?

c

H?

ö

-

0

>

“n?

-0

=

c

m«

</>

^

1 s

or*

“

3

J(fl

^;

a

D§•

*

>

a o

r

s o

S

ÍN

—

3*

—

I C

][

]1

H

•

H I

i c*

1

s

cd

r1

i > 30 O o < o CL SSL 0) <* </> N © © 73 O" ©□♦

FI

>o J3 o

CD

>

IN

g

CD

I0

5

C/>

N/i

s <l

>2

L n

C/>

o

05

3

CQ Q> N mm

rnmm 5

C:

N CD

%/!

lillll

llllli

illlll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

lllill

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

llllll

lllll#

0148

2353

2323

4823

5348

2301

4823

5323

5348

2348

4823

5348

2353

2353

4823

53

FILM M Ű V ÉSZETI- ÉS TUDOMÁNYOS F O L Y Ó I R A T

II. É V F O L Y A M . = 10. SZÁM. = 1929. O K T Ó B E R 1.

LEN G Y EL M EN Y H ÉR T ÍR Ó N YILATKO ZATA:

MILYEN HATÁSA LESZ A BESZÉLŐ FILMNEK A SZÍNHÁZRA ÉS FILMSZÍNHÁZRA?

i/tos, hogy a hangosfilm rövid idő alatt elfoglalja a néma film helyét, még pe* pedig olyan diadalm asan, hogy a ném a film soha többé nem tud m ajd ha?

lottaiból feltám adni. Ennek az oka pedig egyszerűen az, hogy a közönség, ha egyszer m egkapta, nem fog többé lemondani arról a hangpluszról, ameny? niyivel a talkic a ném a film legtökélev tesebb technikával is előállított darab jainál tökéletesebb. M ert arról nem akar m ajd tudni a közönség, hogy a pénzéért csak lásson valamit!, ha ugyanakkor hallani is lehet ugyanazt.

A hangosfilm jövőbeli fejlődésének útját' úgy látom, hogy a film minden reprodukálható hangot felhasznál a bem utatásra kerülő mese aláfestésére, beszédet, dialógust azonban csak a nagy jelenetek intenzitásának feífoko= zására alkalmaz.

Ám bár csak azért is valószínűnek tartom , hogy a beszélőfilm fejlődésé* nek további szakaszai ilyeni irányúak lesznek, m ert ezen a módon, a film megőrizteti a történés helyéhez való szabadságot.

Véleményem szerint, nem kell a fii* mén folyton beszélni, m ert hiszen a film a való életet mutatja mindig és az életben! sem beszélünk folyton. Egy

gesztus, egy arcm ozdulat vagy máz* gás, teljesebben fejezhet ki egy em* bc-rt, m int a beszéd, amely a legtöbb* szőr csak a gondolatok elleplezésére szolgál.

Pár év múlva a néma film teljesen eltűnik és csak a múlt relikviái között találhatjuk m ajd meg. Lesznek talán olyanok, akik sajnálni fogják a néma film eltűnését, de azt hiszem, néhány év múlva ezeken éppen úgy fognak nevetni, m int nevetnek ma. a repülő* gép korában azon, aki a delizsánszot sírja vissza.

Term észetes, hogy a beszélőfilm el* veszti internAcionalifásának egy bizo* nyos hányadát. Lehet különben az is, hogy rövidesen sikerül m ajd a beszélő film -utjából ezt a nehézséget is elhárL tani és akkor éppen olyan jól gyös nvörködhetünk m ajd amerikai és más világhirü színészek játékában a hangos* filmen is, m int ahogy az eddig a néma filmnél történt.

Ami a hangosfilmnek a színházakra való< hatását illeti, szerintem a hangos.: film éppen úgy nem árt a színháznak, m int ahogy a grammofon nem ártott a hangversenyeknek és ahogy a rádió nem á rto tt az operának.

Nem ártha t a hangosfilm a színház* nak azért sem, m ert az eleven szó ere* jct soha nem tudja pótolni semm'

I

B

1

technikai vívmány. A színház ,a sze; veplők közvetlen elevenségével utóű érhetetlen m arad mindig.

Ez term észetesen csak az abszolút jó színházra vonatkozik. M ert a nem abszolút jó színháznál okvetlenül töb* bet ér az abszolút jó hangosfilm, ame* lyik eszközeinek és szereplőinek kk választottságánál fogva a maga nemé# ben tökéletes.

Ez a körülm ény természetesein ser* kentő módon kell hogy hasson a szin* házra, m int olyanra és talán éppen a hangos film lesz az, aminek hatása alatt a színház revízió alá veszi eszköz zcit, adottságát. A hangosfilm lesz ta* Ián az a faktor, am elynek közreját* szása folytán a színház reneszánsza végre elérkezik.

Annyi bizonyos, hogy a hangosfilm meg fogja szűkíteni a színház fogalmát és a mai színházi élet m egszüntetése

után visszatéríti a színházat termesze; tes medrébe és ezzel megerősíti a sz ín ; ház integritását.

M iután a színház nem csak a szóra* kozás céljait van hivatva szolgálni, ha* nem komoly művészi élményt is kell, hogy adjon, azt hiszem, az ilyen mó* dón szükebbre fogott színház telje* sebben tud m ajd megfelelni ennek a hivatásának is.

V iszont a színháznak ezt a hatását a hangosfilm a tökéletesség legmaga* sabb fokán sem tud ja elérni. Éppen ez fogja a színházat mindig hatásában eh választani a hangosfilmtől és az ilyen hatású színházat soha sem kelt majd félteni a hangosfilm konkurrenciájátél.

Végeredm ényben tehát a hangos* film a serkentés, illetve tehermentesig tés révén egyenesen hasznára van az abszolút szinházn&k.

IK E BLU M ENTHALa P ara m o u n t F am ous L ask y Corp._

közép- és k e le teu ró p a i v ezé rk é p v ise lő je :

A NEMZETKÖZI BESZÉLŐFILM HELYZET ÉS AZ EURÓPAI FILMPIAC

áaapok óta halljuk a vi* lágon m indenütt a Sound* a Talkie és a Tonfilm szavakat. A kinemato* grafia fennállása óta még mozgalom nem

volt olyan forradalm i jellegű, m int a néma film átform álása és a beszélő* filmre való áttérés. Ami az elmúlt ősszel még szinte valószínűtlennek lát* szott, hogy tudniillik, a némafilm nem állhat meg egyedül, néhány héttel ké* sőbb élő valósággá vált.

1928. szeptem berében és októberében az am erikai nagy film gyárak máróh holnapra sutba dobták gondosan össze* állított, az 1929/1930. évre szóló pro* gram m jukat és egy csapásra á tté rtek a beszélő* és hangfilm program m meg* valósítására.

Sztárok, akik tegnap még m int néma* filmek főszereplői a közönség kegyé* ben álltak, kénytelenek voltak helyei* két a Broadway*szinházak színészeinek átengedni. A színpad művészei új ér* vényesülési lehetőséget fedeztek föl. Nem múlt el hat hét és mindazok, akik a revükben, az operettekben és a színpadokon jó hangzású művészek voltak, leszerződtek a talkiehez, a be* szelő és hangos filmhez. Világhírű éne* kesek, karm esterek, zeneszerzők, da* rabírók az új ügy szolgálatába állót* lak. A filmdramaturgia alapos változás són ment át. A tegnapi film rendezés ma megszűnt, m ert a film rendezőjé* nek m ost m ár nemcsak tehetséges ren* dezőnek kellett lenni, hanem bőséges technikai tudás felett is kellett rendel* keznie.

H

Ism ét néhány h é t te lt el és a Broad* w ayn eltűntek a némafilmek. A láz át* te rje d t a nagy am erikai városokra, m ajd az angol nyelvterületre és az áh m élkodó Európa egy szép napon arra ébredt, hogy a némafilm meghalt. A film üzlet szövevényesebb lett, m ert a film nem zetközisége veszélyben fór* gott. Az invesztálandó tőkék megnőve* kedtek, uj felvevő* és leadógépeket kellett gyártani és am ellett nagy volt a kockázat.

V ájjon ki tudja, hogy milyen jövője lesz a talk ienck?

M ilyen kalkulációt kellett kidolgoz* ni, hogy a beszélőfilmck amortizációs ját ki lehessen számítani, hiszen a film szinházak csak egy kis töredéke sze re lte te tt föl ú jfa jta leadógépet.

Viszonylag könnyű volt az üzlet az angol nyelterületen, m ert a világ film* szinházainak kétharmadát angolnyelvii anyaggal lehete tt ellátni. De más volt a helyzet a francia, ném et és román nyelvterületen és azokban az orszá* gokban, ahol egy bizonyos nyelvet csak néhány millió em ber beszél. I tt a beszélőfilm elterjedése m ár sokkal nehezebben megy.

A m erikában körülübelül 20.000 film* szinház működik. A mai napig kb, 20 százaléka szerelt fel leadógépet A vi* lág többi filmszínházai közül csak 2—3 százalék té r t á t .a bcszélőfilmre. Fölmerül m ost a kérdés, vá jjon a film* gyárak térjenek*e át teljesen a beszélő* film*gyártásra és m ondjanak le végles gesen a ném afilm ről? vagy pedig jöj* jön egy kompromissum, amely minds két fél előnyére válik.

így jö ttek arra a gondolatra, hogy m inden film et kétféle kidolgozásban hoznak piacra. Ez a m etódus ma is fennáll még. M inden filmnél két rens dező dolgozik: az egyik készíti a néma* filmet, míg a másik, aki rendszerin t a színházból jön „á t“, a beszélőfilm et rendezi.

Dialog*filmet ma m ár két*három nyelven forgatnak: angolul, ném etül

spanyolul vagy franciául. A fősúlyt a zenére fektetik , de itt is az eredeti zenét részesítik előnyben, hogy túls tegyék magukat a különböző zenei copyreigbutokon.

A hónapok folyam án így keletkez* tek a 100 százalékos beszélőfilmek, vagyis a feliratnélküli filmek, m ajd a szinkronizált filmek, am elyeken a fő* súlyt a hangra és zenére fektetik, vé* gül kombinálták m indakettő t, amely* ben keverik a beszédet a zenével és a zajjal, hogy az idegennyelvterületii külföldnek is újat nyújthassanak. Az A bris rózsája például a Param ount szinkronizált filmje, vagyis van benne ének, dal, zaj és dialógus is. De sze* reztek hozzá eredeti zenét is, amely jellegzetesen aláfesti a darab szerep* lőit és az egész cselekményt.

A színes beszélőfilmrevü nem sokára behálózza az egész világot. A legeldu* gottabb faluba is e lju t m ajd egy*egy színes hangosfilm revü, am it egyébként csak a Broadwayn, Párizs, London és Berlin nagy színházaiban lehetne csak látni. V ilághírű művészek, akik a világ nagyvárosaiban horribilis fclléptidija? kért léptek dobogóra, az emberiség közkincsévé válnak. De a hangosfilm érvényesülési lehetőségei ezzel még nem zárultak le. N em sokára látjuk m ajd a színes filmet. A plasztikus film útban van már. A távolbalátó film is már csak idő kérdése.

M indam ellett rengeteg akadálya van még annak, hogy a bcszélőtilm nem* zetköziségét előm ozdítsuk. Szabadalmi perek improduktív módon és bénitólag hatnak a film élctre. A jelszó az i n t e r s chengeabiiity, ami azt jelenti, hogy minden beszélőfilm minden gépen le* gyen vetíthető. Szabad forgalom a filmpiacon, semmiféle m egkötöttség! A köz és a kultúra érdeke, hogy tiszta, kifogástalan beszélőfilmck készüljenek, hogy lehetővé tegyék a technikai uj* donságok kicserélését.

M intahogy vannak színdarabok, me*

3

Jyek az egész világon egyazon név alatt kerülnek színpadra, akként kék lene a hangosfilm et is m indenütt a vi; íágon egyazon elnevezés alati forgás lomba hozni. A szabadforgalom elős m ozdítja a qualitás javulását, a gondos lat kicserélését, de előm ozdítja magát a haladást is.

Senki sem próféta a sa já t hazájában, m ondja a közm ondás, azért a filmélcts ben sem tu d h atja senki, hogy egv ev múlva m it hoz a jövő. Egyelőre tény az, hogy az 1929/3ösas szezon esemés nyékben és fordulatokban olyan gaz;

dag, am ilyen még a kinem atografia fenállása óta még egy szezonban sem volt.

A m erika m ár túlhaladta Európát. Ami nálunk ma végbemegy, az m ár o tt tavaly’ m egtörtént. A m erika óriási pénzekkel dolgozik, ennélfogva a h a la s dásban és tapasztalatokban is vezei. De mindig szolgálni fogja vele a kuU túrát, az em beriséget, am elynek r e n d e k kezésére bocsátja a haladás uj eszkós zeit, de ezzel szemben csak iojalitási és a nem zetközi életben a szabad f o t s galom nyugodt fejlődését kívánja.

SZILÁGYI GYÖRGYBAJA:

A VIDÉKI FILMSZÍNHÁZAK HELYZETE AZ UJ SZEZONBAN

m ár három évtized óta fennálló kinem atografia még nem m utathat fel olyan nehéz kezdetet, m int a m ostani és a szes zonindulás még egy évs

ben sem okozott olyan súlyos gondot, m int az idén.

Az elmúlt katasztrofális év felhalmos zo tt deficitje még fennáll, a szezon kéz? dete pedig von tato ttan indul úgy, hogy egyelőre még csak növeli a tavalyi des íicite t és szaporítja a sok kifizetetlen váltó töm egét.

Fokozza a b a jt a m ost m ár teljesen a közhangulatba dobott kérdés - - némat'e vagy hangos?

Egy slágerse vagy kettő?Zenekar vagy zongora?Olcsó vagy még olcsóbb helyárak?Egyik kérdés nehezebb, izgatóbb,

m int a másik. N ehezebb és izgatóbb, m ert nívót nem kívánunk feladni, csak szebbet, jobbat és többet akarunk nyújtani, annak ellenére, hogy terhes ink m indennap nőnek, kiadásaink szas porodnak anélkül, hogy a több kiadáss

ból a bevétel szaporodására szám íthats nánk.

A film kölcsönzők a gyártási rendes letre hivatkozva a film árakat emelik.

A túlhalm ozott társadalm i egyesület tek, a túlzásba v itt műkedvelői előadót saik m egtartásával a közönség nagy rétegét elvonják.

A rádió, am elynek nálam 1430 e lő s fizetője van, olyan jelentős konkurren? ciát csinál, amellyel a legkom olyabban számolni kell.

A gazdasági válság, a term ény rossz értékesítési lehetősége, a nagy munkás nélküliség nyom ában fakadó keresets nélküliség mind kevesebb látogató t eredm ényez.

A filmek túlszigorú cenzúrázása s z in s tén komoly válságot idéz elő, m ert a közönség egy része a 16 éven felüli filmből valam i különlegességet vár, csalódik — azért haragszik.

A másik része azt hiszi, hogy ha csak felüli egy film, az csak erkölcs; telen lehet tehát, eo ipso nem l á to s gatja a mozgószínházat.

4

Az összes iskolák szigorúan eltiltót* iá k az ifjúságot a filmszínháztól, még .szülők kisércte m ellett sem látogathat* ják az előadásokat.

Egyes körök a legnagyobb antipátiá* val kezelik a m ozgókat és m inden mó* d ó t és alkalm at m egragadnak, hogy hi* “veiket onnan távol tartsák.

így fo ly tathatnám ezt hasábokon ke* resztül anélkül, hogy volna egy szerv, ahonnan orvoslást várhatnánk.

N őnek a kiadások az adózás terén is, m ert hisz a legsérelm esebb adó a vigalmiadó m egm aradt érintetlenül, amelyhez hozzá jön még húszféle vá* rosi és állami adó is.

H abár az életnek legelső kelléke az

optimizmus, kérdem , hogyan lehet egy m ozgószinházengedélyes a fentebb vá* zoltak után optimista?

Csak egy lehetőséget látok: ha a hi* vatalos szervek felism erik végre, hogy a mozgó mégsem az a fejős tehén, am elyet esak fejni lehet, ha elismerik, hogy a mozgó m űködésére ma, am ikor magas kultúránkkal szeretünk hival* kodni, tényleg szükség van és mind* ezek belátása után lehetőséget nyújta* nak arra, hogy film színház'úgy is m int kultúrtényező, úgy is m int egy darab kenyeret adó vállalkozás prosperálhass són, akkor — de csak akkor — hiszek abban, hogy a mozgó is eléri azt a pie* desztát, amire predesztinálva van.

G E S Z T E S I BALOGH GÁBOR d r . :

AZ ELSŐ AVANT-GARDE-KONGRESSZUSsvájci Castell de la Sars ráz nevű községben f. é. szeptem ber 3. és 9. kő* zö tt ültek össze az euró* pai film gyártás avants gárdistái. N em zetközi

független film művészeti kongresszus* nak nevezték el azt az összejövetelt és célja volt: megbeszélni, és letárgyalni a m odern művészi játékfilm nek mai európai helyzetét. Az egyes európai országok közös film program m jának minél hatásosabb m egvalósitása, vala* m int az együttes működés biztosítása érdekében egy új nem zetközi szerve* ze te t á llíto ttak fel, amely a Független film nem zetközi F.gája nevet kapási. A liga tag jainak száma m áris eléri a két ezret.

Egy rezolució, am elyet a római Nem* zetközi O ktatófilm Intézetthez és a párizsi Szellemi Együttm űködés Intés zetéhez in téztek —, ilyen független filmek előadására külön helyiségek át* engedését és a belépődíjak elengedő* sét, illetve m érséklését kívánja.

Két további fontos követelés már

közvetlenül a filmpolitikai hatáskört érinti. Az egyik kívánság a cenzúra különös elbírálása, a m ásik pedig a kontingenst örvények és rendeletekalóli felmentés.

A La Sarrazd filmművészek tehát a cenzúrát és a kontingenst a filmmű* vészét egyik nagy akadályának, a nem* zetközi kicserélődés legnagyobb gát* jának tekintik .

A kongresszus védnökei Stefan Zw eig , A ndré Gide és Luigi PJrans dello voltak és 12 ország küldte el de* legáltjait. Különösen ném etek, franciák és oroszok voltak szép számban kép* viselve. A ném etek közül Lupu Pick, G. W . Pabst, W altér Ruttmann, Hans Richter; az oroszok közül Eisenstein, Dsiga, Wertoff, Tisse és Alexandrow em lítendők fel. A magyarok közül Ras lázs Béla és Metzner Ernő jelentek meg. ^

A kongresszus nemcsak elméleti elő* adásokra szorítkozott, hanem egyes előadók olyan film eket is m utattak be, am elyek a filmművészet különleges ú jításait hozták magukkal.

Ez a rövid hivatalos rezüm éje a la Sararrazd film kongresszusnak. De en; nek az aránylag kevés port felverő összejövetelnek mégis nagy az elvi je; lentősége m ellett a gyakorlati konzek; venciája, kihatása is. Em inensen rá* m utat arra a ma m ár tagadhatatlanul egyre élénkebben feltóduló két kér; désre:

1. Mi módon lehetne emelni a film; produkció n ivóját?

2. Mi m ódon kellene m egnyerni a film részére a m ozgófényképektől ma még idegenkedő néprétegeke'ti?

Ezzel a két alapkérdéssel szorosan együtt já r a harm adik probléma.

összhangzásba kell hozni a filmbe invesztált tőke üzleties, gazdaságpoli; tikai szem pontjait, a film számos felt szines irányba törekvő kinövéséti, a túlzott reklám ot, a m onstruózus külső; ségek forszirozását, a sztárrendszer ki; növéseit, a tömeg szenzációhajhászá; sát, a hangfilm, beszélőfilm, szines film átm eneti lázát az igazán művészi értékű, m aradandó becsü, belső valőr; rel rendelkező film felé való törek; véssek

A la sarrazi kongresszusnak nagy érdem e m ár az is, hogy ennek szüksé; gére a film gyakorlati m unkásainak a felismerésével rám utatott.

A film birodalm án napjainkban az: első világkrizis pusztitó vihara száguld végig. M a egész Európa kontingens; háborúk, vám csatározások, szabadalmi perek légiójától keresztübkasul szán; to tt csatatér.

Egyetlen mód a súlyos veszéllyel fe; nyegető „Kinomüdigkeif'tnak, a film; tői való elidegenedésnek, a filmbe való belefáradásnak a radikális kivédésére: ha felfigyelve a Független! Film nem zet; közi ligájának szavára, az egyetlen he; lyes és követendő* elvnek, az igazán m űvészi értékű, maradandó becsü filmhez való visszatérést ta rtju k m ost is szem előtt.

A Liga azóta egy sajá t gyártási szervet (Produktionsgesellschaft) is alapított, m elynek igazgatósági tagjai a Liga képviselőiből rekrutálódmak. Egyik legújabb eredm énye a kom- gresszusmak, hogy azóta például N é^ m etországban is ennek a Nem zetközi független Filmligának egy külön ősz; tálya (Sektion) alakult. Ez is élénken dokum entálja, hogy ez >a kongresszus, ez a tanácskozás nem marad csupán elméleti elvek lefektetésénél, hanem kihatásait máris a gyakorlati életbe viszi át, am it az élénk propaganda működés a közel jövőben még job; bán fog fokozni.

MAGYAR FILMIRODABUDAPEST, VIII., FŐHERCEG SÁNDOR-UCCA 7

TELEFON: JÓZSEF 455—10.

F I L M H I R S Z O L G A L A T

*

városi-, községi-, családi-, gyári-, ipari-, sport

felvételek.K o c k a n a g y i t á s o k , f o t ó ü z e n i

O

STBRNEXPRESSF IL M S Z á U IT Ó

5 Rue Cardinal M 'rcier

P A R IS I XT E L : G U T . 4 0 - 0 8Táv. cim ; Sí em e Paiis.

Bécsi fiók Stern-Express, W ien, V I ,

Lindengasse 49. Telephon B 39-<!-39.

T e l.-A dr.: Siernex Wien.Budapesti képviselet:

I b u s z - filmszállitásVII., Akácfa-ucca 5. T e lefon : József 418—72 418—73

HOGYAN KEZDŐDÖTT A HANGFILM AMERIKÁBAN?film művészet fejlődése olyan gyors tem póban já tszódo tt le úgyszólván a szemünk előtt, hogy m indazok az események, am elyek az utolsó tíz esz*

tendőben lezajlottak, jóform án törté* nelmi jelentőségű esem ényekké váltak

-*és m indazok a történések, am elyek 20 évvel ezelő tt já tszód tak le, ma m ár úgy tűnnek fel előttünk, m intha évszá* zadokkal ezelőtt tö rtén tek volna. így vagyunk valahogyan a hangfilm törté* netében is. A beszélő* és hangfilm problém ája A m erikából indult ki. Épen a Filmkultúra július l*i szám ában meg* irtuk , hogy a hangfilmmel elsőízben Edison foglalkozott 1906*ban, am ikor

~a képet és a hangot egyesíteni akarta. H asonló szellem ben foglalkozott a hanglem ez és az élőkép összekapcsolás .sával m ajdnem ugyanebben az időben O scar 'M esster is. Hogy a hang* és be szélőfilm 20—22 évvel ezelőtt nem tu* d o tt érvényre jutni, annak csak a tech* nikai kezdetlegesség volt az oka és a problém a felvetése után az akkori idők em berei úgy m ondták: „hagyjuk a kér* •dést jobb időkre.“

Edison kisérletei rengeteg pénzt em észtettek fel és az am erikai film* gyártás 1910*ben teljesen beszüntette a

"beszélő* és hangfilm kísérleteket, m ert -a néma film akkor indult hódító út* jára. Az akkori film gyártó cégek olyan hallatlan összegeket kerestek, hogy pl M ary P ickfordnak m ár akkor tud tak ■néhány ezer dolláros fizetést adni.

A helyzet valahogy úgy alakult, hogy ■a hang* és beszélőfilm problém ája 3 évvel ezelőtt újból felszínre -vetődött. Ekkor jelentek meg a W estern Electric kiküldöttei a vezető am erikai film* ■gyártó cégeknél és elő terjesztést te ttek a V itaphon*rendszerű beszélő* és hang* film ek gyártására s forgalombahozata# Iára vonatkozólag. Ezek a kiküldöttek azonban nem részesültek megfelelő fo*

gadtatásban és csalódottan távoztak az am erikai filmvállalatok irodáiból.

Egy új problém a ta rto tta ekkor iz* galomba az am erikai film gyártást: a színes film kérdése. Valam i ú jat, va* lami szépet akartak a film gyárosok a közönségnek ju tta tn i, m ert úgy tapasz* talták, hogy a közönség kezdi únni a sablon*filmet. A fehér*fekete filmbe beragaszto tt technicoloreljárással szí* nesíte tt filmrészek nagy tetszést arat* tak a közönség körében. A szakembe* rek azt hitték, hogy a film gyártás új irányba tere lődött és ez az új irány a színes film jegyében indult meg.

És m ialatt a szakem berek a színes film problém áján tö rték a fejüket, az* ala tt egy kitűnő am erikai film producer Harry M. Warner titokban érintkezést keresett a W estern Electriccel és ez érintkezés során szinte extázisba esett a láto ttak , illetve hallottak felett. War* ner gyorsan feliismerte a beszeio* és hangfilm k on junk tú rá já t és gyorsan összeköttetést keresett a W allstreet néhány pénzem berével, akikkel meg* érte tte a hangfilm jövő jét és akikkel á tv é te tte a V itaphon*társaság alaptő* kéjének nagy részét.

Ám sem H arry M. Warner, sem pe* dig a V itaphon*rendszer feltalálói nem arra a hangfilm rc gondoltak, amely ma ta r tja bevonulását Európa nagy váró* saiba, tehát nem a dialog*filmre, a be* szélő filmre és az éneklő filmre, hanem egyszerűen arra a m eggyőződésre ju* to ttak , hogy olyan találm ány birtoká* ba kerültek, am ely főleg a vidéki kis m ozgóképszínháztulajdonosok filmze* néjét lesz hivatva pótolni. Az amerikai vidéki mozgóképszínházak mérföldnyi távolságban m aradtak el fejlődésben a newyorki és több am erikai nagy váró* sok mozgóképszínházai m ögött. A nagy Broadway*színházakban 60—100 tagú zenekarok já tszo ttak és hatalm as or* gonák külön tám ogatták ezt a gyö* nyörű és k ifejlődött filmzenét. Az ame*

A

rikai vidéki mozgóképszínházakban, éppen úgy m int nálunk, 2—3 em ber cincogott valam ilyen hangszeren és így sohasem ny ú jto tták azt a zenét, am it a film megkívánt. A V itaphom társaság és W arner azt hitték , hogy a vidéki m ozgóképszínházak szám ára hozzák a nagy m egváltást: az eredeti Broadway# orchestert, term észetesen filmen.

Még egy sláger volt Warner kezében és ez John Barrymore, az am erikai színházi dinasztiának eme karakterisz# tikus képviselője, aki fogalom az egész U. S. A. területén, de m ár világhírneve is van. W arner szinkronizálta John Barrym ore nálunk is ism eretes híres filmjét!, a „Don J ü a n é t és ez az első szinkronizált hangfilm hihetetlen si# kert a ra to tt Ncw yorkban. A találm ány újszerűsége elfeledtette az em berekkel a találm ány technikai kezdetlegességét, úgy hogy ez az első szinkronizált film először m ent Csikágóban, Baltimore# bán, Los A ngelesben és más nagy ame# rikai városban Ú gy látszik a szerencse is kedvezett H arry W arncrnek. Ebben az időben tűn t fel N cw yorkban az egyik revűszínházban az azóta világ# hírűvé vált néger im itátor: A l Jolson. Vele kapcsolatban ju to tt eszébe War# nernek, hogy az em beri hangot a Vita# phon ú tján m egeleveníti és sikerült is Jolsont az első igazi hangfilm céljaira m egnyerni. N em volt könnyű feladat ebben az időben Jolsont a film részére m eghódítani, hiszen Jolson 3 évvel ez# elő tt m ár 20.000 dollár heti fizetést ka# pott. De H arry Warner a va banque# játékos merészségével m egegyezett Al Jolsonnal, aki első hangfilm szereplé# séért csekély százötvenezer dollárt kért. így jö tt létre az első nagy ameri# kai hangfilm „A jazz#énekes“, amely# nek némafilm változata „Szombatok# szom batja14 címmel nálunk is futott. Ennek a Jazz#Sánger hangfilm nek a fo lytatása „Singing Fool“ az „Éneklő bolond", amely azután máról#holnapra ism ertté és világhírűvé te tte a hang# filmet.

A FILMCENZURAnémi enyhítéseket te tt a m ozgóképek felülvizsgálata terén, A Mozgóképp vizsgáló Bizottság augsuztus 31: én a. következőkben irja körül a filmcen#^ zura körüli újításokat és enyhítő# seket:

lj. Ennek a.z értesítésnek a kézhezvételé­nek napjától számítva minden vizsgálat iránti kérvény az 0. M. M E. tanúsítványá­val látandó el, amely feltünteti a film meg­jelenési időpontját és helyét.

Amennyiben ai vizsgálati kérvénnyel egyidejűleg a film átadása valamelyes ok­ból nem lehetséges, a film tulajdonos enge­délyt kérhet a film előzetes vizsgálati be­osztására és a film későbbi átadására és: amennyiben az engedélyezett időben a fil­met vizsgálatra pontosan beszolgáltatja. sürgősségi d ijat nem kell fizetnie, llverv esetben azonban a vizsgálati kérvényhez; a film tartalm i leírása okvetlenül! a ma­gvarázó' szöveg pedig lehetőleg csatoltas- sék és a film hossza lehetőleg pontosan be­jelentessék. hogy a filmnek vizsgálatra való beosztása előkészíthető legyen* A filmet pedig a cenzúrázás napján legké­sőbb dé1 előtt 10 óráig kell beszolgáltatni.

2. Amennyiben az 0 . M. B. olyan k ivá­gásokat. rendel el, am elyek miatt a film- tulajdonosa annak üzleti értékét csökkent­nek látja, bejelentheti, hogy a kivágásokat nem. haj'avdó teljesíteni és ez esetben a film nyilvános bem utatása betiltatik.

3. Ha valamely már megvizsgált film? címét a filmtulajdonos megváltoztatni" óhajtja, ez Írásbeli bejelentés mellett a film nyilvános bem utatása előlt ujabb vizs­gálati dij lefizetése nélkül engedélyeztetik és ez esetben csak az uj engedélyokiratok kiállítási dija fizetendő. Éhez a * kedvez­ményhez azonban —• annak ellenőrizhetése okából, hogy a. film még, forgalomba nem hozatott, megkivántaitik, hogy a filmköl­csönző az ilyen kérelmeket még akkor te r­jessze elő, amidőn az Q. M. K. az enge­délyokiratokat részére még nem ad ta ki.

4. Exportra is kerülő magyar gyártm ányú fim e k vizsgálata olymódon kérhető, hogy bel- és külföldi forgalmazhatóság szem­pontjából együttesen vizsgáltassák meg, mely esetben a tényleges kivitel alkalm á­ból az ujabb vizsgálat felesleges.

Amennyiben azonban valam elyik filmköl­csönző a film kivitelét annak belföldön való forgalombahozatalának engedélyezése: u tán kérelmezné, szükséges, hogy a k iv i­telre szánt filmet, az engedélyezett film­mel: együtt lemérés és összeegyeztethető® okából az 0. M. B.-hez beszolgáltassa.

8

A FILM HALOTTAI

A m egdöbbents erejével h a to tt a hir, am ikor je lentették , hogy Mar* gittay Gyula, a kitűnő karakterűim* színész anyagi okokból öngyilkos lett és hulláját a Duna sodra vete tte part* ra. Margittay Gyula a háború alatt tű n t fel kiváló színjátszó tehetségéi vei és akkor, am ikor a Stardilm gyár egyre*másra készítette a legnagyobb filmeket, Margittay G yula volt ezek* nek a filmeknek egyik főszerepe ié Margittay G yulát kedves és konciliáns m odoráért m indenki szerette és nagy*

rabecsülte. A m agyar filmgyártás klasszikus korában az első vonalban harcolt, (neve valörként csengett a kö* zönség és a film szinháztulajdonosok előtt. Halála váratlanul érte a szak* máit), bár barátai és jóakaród tud ták hogy küzd az élet nehézségeivel. A m agyar film gyártás porbahullása őt is sú jto tta , m int sok más művészt, aki kenyerét veszte tte és éhezett. Mar* gittay, aki m ár túl volt az ötvcnen ezt a kínt, ezt a szenvedést nem bírta elviselni és ezért választo tta a mérés szebb eszközt melyhez lelkierő kell: az öngyilkosságot.

•Más körülm ények között) díszes te* m etés, szép beszédek kisérik utolsó ú tjá ra a művészt, szegény Margittay

egy dünamelléki kis faluban piheni ki élete fáradalm ait és haló porait nem diszíti m ajd díszes kereszt vagy em* lékmű, ami azonban méltán] megillette volna. Emléke azonban élni fog a más gyár film művelői és barátai szivében! Jellegzetes arcvonásai gyakran fognak m egjelenni a m agyar filmélct élő tag* jai előtt, akik mindig szeretettel és nagyrabecsüléssel gondolnak m ajd a m agyar film m ártírjára: MargittayGyulára. A kitűnő művész 51 éves korában önként választottja a halált, m ert csak ebben talált vigasztalást és pihenést.

Jeltelen sírja fö lött honoljon a bé* kesség és álm át ne zavarja meg semmi sem!

Paul Leni, a kitűnő ném et rendező, festőm űvész és szcenikus hosszú és nehéz betegség után Hollywoodban meghalt. Paul Leni, a festőm űvész m ár a háború előtt is jó nevet v ívott ki m agának és m int ilyen, könnyű szer* rel ju to tt a ném et filmhez. Számtalan ném et film szenzációs díszleteit tér* vezte. Nem régiben az Universal Holly* woodba hívta, ahol nagy szeretettel dolgozott. Nem régiben akart Európá* ba visszatérni, hogy betegségére gyó* gyulást keressen, ebben azonban m ost bekövetkezett korai halála akadályoz* ta meg.

Paul Rosenhayn, az ism ert ném et regény* és színdarabíró 52 éves korá* bán Berlinben hirtelen meghalt. Rosen* hayn a film gyerm ekkorában is renge* teg film szcenárium ot írt és neve sok elsőrendű filmen is szerepelt.

MAGYAR M OZGÓFÉNYKÉPKEZELŐK ORSZ. SZÖVETSÉGE

MIÉNK KÁVÉHÁZ BUDAPEST, V III., ]ŐZSEF KÖRÚT 29. SZÁM.

Telefon; J. 311—38.

M unkaközvetítő : BOGNER GYULA, a m unkaközvetítés d i j í a l a n

9

k MAGYAR MOZGÓKÉPÜZEM ENGEDÉLYESEK ') 7 ORSZÁGOS EGYESÜLETE.) B U D A PE ST , VIII., SZ E N T K IR Á L Y I UCCA 36. /.^ T E L E F O N : JÓZSEF 3 6 0 - 0 5 . ̂ ^ HIVATALOS Óh Am 9 - 2-IG. ^

A körzetek megalakulásaCsonkam agyarország vidéki filmszin#

házai körül igen nagyok a bajok. Min# denütt a hatóságok, az intézm ények közönyével találkozunk, am elyek nem# csak hogy nem könnyítik meg a vi# déki filmszínházak helyzetét, hanem ellenkezőleg, azok m űködését, fcnnál# lását m egnehezítik és úgyszólván lehe# tétlenné teszik. Ha ilyen körülm ények között az Egyesület segítségére siet a bajba került vidéki kar társaknak, az term észetes kötelessége egy a tagjai érdekében közérdeket szolgáló egyesü# letnek. A vidéki körzetek megalaku# lása Gyárfás G yula ügyvezető alelnök régi vágya és ez m ost teljesedésbe is megy. A körzetek m egalakulása szak# mai közérdek, de érdeke elsősorban az illető vidék filmszínháztulajdono# sainak. A vidéki körzetek meg fogják találni a m ódját annak, hogy hogyan szervezzék meg helyi szervezeteiket, hogyan adminisztrálják azokat, ho# gyón dolgozzanak együtt a Budapes# ten székelő központtal: ebből minden# esetre előny és haszon szárm azik a m ozgószínházak számára. Sokkal köny# nyebb, ha egy#egy agilis helyi mozgó# színháztulajdonos intézi a közvetlen környék ügyeit, ha a közelben lakó m ozitulajdonosok az illető vidék centrum ában összejönnek és o tt válb vetve, együttesen beszélik meg az aktuális bajokat, panaszokat, sérelme# két. Az ilym ódon összegyűjtött anya# got a budapesti központ sokkal hat# hatósabban tud ja érvényre ju ttatn i, m intha innen, nem a helyi viszonyok# kai számolva, intéznék a dolgokat. A M M OE körzctalakitási törekvéseit

m inden film színháztulajdonos bizo# nyára örömmel fogja üdvözölni, m ert ez az egyesületi erő intenzivebb kifej# lesztését, az összetartozandóság érze# tének melegebb istápolását és a közös célok és tervek könnyebb keresztül# vitelét jelenti.

A győri körzet gyűléseSzeptem ber 26#án alakult meg a

győri körzet, amelyen G yőr, Sopron, Vas, M oson és Komárom vármegyék# bői 27 m ozgóképszínháztulajdonos vett részt. A győri alakuló gyűlésen a központ részéről jelen volt Gyárfás Gyula alelnök és m int vendég G utt# mann Manó, az Omme kiküldöttje. Az értekezlet résztvevői behatóan fog# lalkoztak az aktuális problém ákkal és végül a gyűlés m egalakultnak jelen# te tte ki a győri körzetet.

V álasztm ányi ülésEgyesületünk választm ánya pénte#

ken szeptem ber 27#én Fenyő Sándor elnökletével ülést ta rto tt. Az ülésen jelen volt Tasnády Szüts A ndor ál# lam titkár, aki hosszabb beszédben in# dokolta meg az elnöki tisztségről való lem ondását. B ejelentette az elnök, hogy lem ondása után továbbra is hű# séges munkás katonája marad az egye# sületnek, de m indaddig, mig a felsőbb hatóságok részéről nem találja meg azt a jóindulatot, am elyre a mozgó# képszínház tu lajdonosoknak szüksé# gük van, az elnöki tisztséget újból nem vállalhatja. A választm ány fájda# lommal vette tudom ásul az elnök le# m ondását, de k ifejezést ado tt ama fel# fogásának, hogy ragaszkodik a szemé#

10

iyéhez és a m ostani nagy káoszban .arra kéri, hogy feltétlenül változtassa meg elhatározását és fogadja el a ré? szére fenntartott elnöki széket.

A választm ány ezután tudom ásul v 'e tte a különböző jelentéseket, főleg Gyárfás G yula ügyvezető alelnök je? lentését a vidéki m ozgóképszínházak látogatásáról.

\Közgyűlés

A M agyar Mozgóképiizemengedé# lyesek Országos Egyesülete október 22?én tartja ezidei közgyűlését, ame? Jyet megelőzően még egyszer választ? m á n y i ülést tartanak , am ikor az eh nökség a közgyűlés napirendjére vo­natkozóan fog elő terjesztéseket tenni.

A filmbérleti és szállítási feltételek

Egyesületünk hónapokkal ezelőtt ah b izo ttságot kü ldött ki, amely az OM M E albizottságával együtt az új idény film bérleti és szállítási feltété# leit volt hivatva tárgyalni. Ezek a tár# g /o lások azonban nem veze ttek ered? ményre. A választm ány szükségesnek la tja a társegyesülcttel való legharmó# nikusabb együttm űködést, amennyi? ben azonban m inden jószándéka elle# nére ez a törekvése nem sikerülne, a JvlMOE számol az esetleges teljes sza? kitással is. Ebben az esetben meg? szűnne a Szakmaközi D öntőbíróság intézm énye is. A választm ány ezzel kapcsolatosan figyelm ezteti az Egye? sü lét összes tagjait, hogy egyelőre még a múlt évi bérleti szabályok vannak

érvényben és ettő l eltérő megállapo? dásokat ne Írjanak alá, nehogy ebből később jogi viták szárm azzanak.

A pró ügyekA Szakmaközi D öntőbíróság tagjai?

nak a mandátumát a közgyűlésig meg# hosszabbították.

A választm ány szeptem ber 27?iki ülésén tudom ásul vette a b e terjesz te tt zárszám adást és pénztári jelentéseket és az adm inisztráció vezetésénél a lég? nagyobb pontosságot tapasz ta lta és az egész ügym enetet rendbenlévőnek találta.

A választm ány legutóbbi ülésén tu? domásul vette az Egyesület elnöksé? gének az eljárását a vigalmiadó ügy? ben, a fővárosi villanyáram ügyben és a K özm unkák tanácsának ism eretes mozgószínházi rendelete ügyében.

TársulásokA választm ány szeptem ber 27?én

ta r to tt ülésében a következő társulá? sokat vette tudom ásul:

Fröhlich—Ullmann, Sashalom.Csikágó mozgó—Csillag—Komlós—*

Dcszberg.Ú jpesti U ránia—Ú jpesti A polló—

Csillag—Komlós—Deszberg.özv . Höllené, Budaörs—K repuska

mérnök.Inkey A ndor, M ohács—Ruff MiklósVencelné—A dorján—Pilis.Kuria?mozgó, Vác—V árday T ódornéReménység, V ác—V árday Tódorné.N agy I.—Badár Bálint, Hajduhad?

háza.Imperial, B udapest—Léderer Lajos.

Hébel n e m ze tk ö z i s z á l l ítm á n y o z ó

é s e lv á m o lá s i v á l la la t a

V I., V ác i= u f 1. ( W e s fe n c U p a lo f a ) — T e le fo n : A u f. 159=47.

11

A M Ű T E R E MSzeptem ber 25'én kezdődtek a Csak

egy kislány című film felvételei. Azőszi filmgyártási kam pány egyik érdé* kés m ozzanata a Csak egy kislány című új m agyar film felvétele. A műn* kálatokat m ár szeptem ber 25'én kezd? ték meg. A z első felvételeket a G éb lértvhullám fürdőben készítették. A film főszerepeit a következők játszák: Z om bory M ercedes, Eggert M árta, Lorenz M árta, Jávor Pál, VándoryGusztáv, Berczy Géza, Pethes Sán;; dór, D ‘Arrigó Kornél és DezsőffyLászló. A film rendezője dr. Goszsfőnyi Kálmán, operatőrje VanicsekJános és a felvételek fíaál Béla mű? vészeti irányítása m ellett történnek. A belső felvételeket a Hunnia^film- gyárban fogják készíteni. A film 4—5 hét a la tt készül el.

György István, a magyar filmren* dezőgárda egyik ism ert tagja, aki m ost fejezett be egy filmet, egy rendkívül érdekes, abszolút, magyartárgyú film felvételeibe kezdett. György István új film jének „Száll a magyar nóta“ . . . a címe és egy 1500—2000 m éteres film keretében négy D ankóm ótát és Petőfi? nek egyik legszebb és m egzenésített dalát fogja az egyes dalok m eséje alapján feldolgozni. A film végig rend ­kívül lírai hangulatú és poetikus beál? lítású, úgyhogy úgy kidolgozásban,, m int alaphangulatban közel áll m ajd a közönség szívéhez. Term észetes, hogy az elkészített filmnek saját külön ze? neje lesz, am elyet Barna Izsó állít ősz? sze a négy m agyar dal motivumaiból. Egysegy dal, a filmnek egyUegy fel? vonása, együttesen azonban mégis egységes filmkeretet fognak nyújtani1.

EEHÉR ÁRNYAKR a q u e l T o r r e s H M onté B lue

A SZEZON KIMAGASLÓ ESEMÉNYE!

Megjelenik október 17-én a Rádiusban

12

A z -OKTATÓFILMMOSDOSSY IM R E

m in. tan ácso s, ny. k ir. ta n fe lü g y e lő :

A PEDAGÓGIAI FILM ÉS AZ ISKOLAI MÓDSZER

N EG Y ED IK K Ö ZLEM ÉNY

film szem léltetéssel a szemlélet számára a hosszúság, szélesség és magasság általános di# mcnzióin kivül n y ú jto tt új dim enziók közül fog*

lalkoztunk m ár: a) az életkörülmények? nek: a miliőnek, b) a folyamatosság# nak, c) a távolság redukálásnak diniem zióival. H átra van még, hogy az idő­kikapcsolás, vagy m ásképen: a törté# nés relativitását m utató dimenzióval foglalkozzunk.

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a film három esetével kell foglalkoznunk: az egyik a lassított mozgások felvétele, a másik az időtartamot kikapcsoló íelvé# telek, -— am ikor term észeti jelcnsé# gek fejlődési fázisait, amelyek nagyobb időközökben történnek, folyam atos cselekvéssé, történéssé kapcsolja össze a film. Ezekhez csatlakozik a folyama# fos felvétel, amely lassú felvétel után norm ális lepergetésscl a cselekvést a norm álistól eltérő gyorsaságban mm ta tja be (burleszkekben szörnyű gyors san mozgó em berek, kocsik stb.)

M indezekből m ódszertani és pszi# chológiai szem pontból tulajdonképen csak első kettővel kell foglalkoznunk. M indakét eset egyéb pedagógiai és gyakorlati értékei m ellett még az idő relativ itását is m egvilágítja. A z idő re# lativ itását szokták az álommal is ma# gyarázni. Becsapódik éjjel egy ablak

vagy ajtó , s a hallási érzet felébreszti az alvót: de az inger hatása és a fel# ébredésnek szinte nyom ban bekövet# kező jelensége közé ékelődik, időbeli# lég szinte elképzelhetetlen gyorsa# Ságban, egy betörési eset, m int álom, mely lövéssel végződik és a fel# ébredés pillanatában szinte összeesik az ablak becsapódásával. Ezzel a ta# nuló elő tt azonban még csak egy igen elméleti vonatkozásban m utathatunk rá az idő relativitására, sőt ez még sok pszichológiai m agyarázatot is kíván. Sokkal érdekesebb és tanulm ányi szem# pontból jobban kizsákm ányolható eset a lassíto tt mozgások felvétele. Itt igen gyorsan történ ik a mozgás fényképi felvétele és norm álisan a leadás. Mi tö rtén ik tehát? Az idő m ozzanatait: a történésnek, a jelenségnek egymásba olvadó részleteit valósággal felbontjuk:, ami által a cselekvésnek olyan mozza# nata it tesszük a recehártya által feU foghatókká, — am elyeket norm ális kő# rülm ények közt nem lehet felfogni és a tudatba ju tta tn i: vagyis más szóval: a recehártyára eső képeke t hosszabb időig exponáljuk a recehártyán, m int az a közönséges nézésnél történhetik .

Két dolog következik ebből. Az egyik az, hogy ime: m inden cselek#m énynek, amely előttünk végbe megy; számtalan olyan m ozzanata van, aine# lyeket a szem, — m ert az inger által a recehártyára gyakorolt hatásnak idő#

A111

13

iartama nem eleg arra, hogy látási ér? zet keletkezhessék és az a tudatba jut# hasson, — nem foghat fel, más szóval: több történik , m int am it látunk, ism ét m ás szóval: voltaképen m inden moz? gás gyorsabb, helyesebben komplikál? tab b éppen e többletnél fogva, m int am ilyennek latijuk.

H a ezeket a képeket a tanár, tanító kellően ki tud ja zsákmányolni, a tér? m észet jelenségeinek csodálatosságára igen szépen tud ja eszm éltetni a tanulót. De arra is lehet eszm éltetni, hogy ime az idő, a tö rténés folyam atossága, :— bár az egymás m ellett tö rténő és egy? m ásba kapcsolódó esem ényeknél szi? gorú m atem atikai vonatkozásban áll, m ert hisz a jelenségek, m int fogaske? rekek kapcsolódnak együvé, — mégis az emberi lélekben tudatra való emel? kedés szem pontjából teljesem relati? vök.

V iszont, ha egy filmfelvétel gyorsa? ságát a lehetőségek határáig fokozzuk, rá kell eszmélni arra, hogy az az idő, am ely alatt egy mozgás végbemegy, szinte m egszám lálhatatlan m azzanatra felbontható és a legapróbb részt is moz? gás tö lt ki, vagyis szinte azt mondhat? nók, hogy a m ozgásnak is vannak csak górcsővel lá tható — lassito tt mozgás? felvételezéssel m egnagyított, megnyuj? to tt — atom jai.Idáig még mindig az alaki képzés ér? dekében zsákm ányoltuk ki a lassíto tt m ozgás eseteit. De kizsákmányolan? dók ezek a tárgyi ism eretnyújtás .szem pontjából is. Rá kell m utatni arra, hogy a tudom ány fejlődésének milyen hatalm as eszköze a film, ha pl. meg ak a rju k vizsgálni, hogy a rovar, a ma? dár repülésének, m ilyen m ozzanatai vannak, milyen m ozgásokból van az összet,éve, vagy ha elemezni ak arja a tudom ány a sziv mozgásának egész technikájá t, vagy egy m ozdony döcö? gését a vasúti sinen, azérti, hogy a ki? siklás veszedelm eit elháríthassa.

A m ikor ezekre rám utatunk, akkor

egyben a szemlélt filmet, pl. egy lassí? to tt to rnagyakorlato t, nem elég csak m int érdekességet kezelnünk, hanem kom olyan kell m agunknak is tanul? m ányozni a helyes m ozgások lebonyo? lódásának m ódjait és ezeket tanítvá? nyainknál értékesíteni kell. U gyanezt kell tenni m inden más hasonló termé? szetü film szem léltetésénél is.

A m ásodik dolog, ami a lassíto tt mozgások felvételéből következik, az a megállapítás, ami részint pszicholó? giai, részint filozófiai szem pontból érdekes és értékes lehet, hogy eszerint mindaz, am it mi szabadszemmel lát? hatunk, a történésnek csak —, hogy úgy m ondjuk — pszichológiai és logu kai extractuma.

A zok a filmek tehát, melyek lassí? to tt m ozgásokat m utatnak be, ekép úgy nevelői — tehát az alaki képzés szem pontjából, valam int a tárgyi ta? n ítás szem pontjából cgyképen értéke? sítendők: ami term észetesen csak úgy tö rténhe tik meg, ha e szem pontokból különös figyelemre m éltatjuk azt a filmet.

N em nehéz m ár m ost m egállapítani, hogy az idő összevonó filmek, am elyek pl.: egy növény csírázásának, egy vi? rág kinyílásának folyam atát vagy a kristályok képződését stb. m utatják , hasonlóképen m indakét szempontból értékesítendők: egyfelől a term észet m űködésébe való belepillantás révén a természet megfigyelésének, megszeret­tetését sőt, a megfigyelések kom oly és helyes irányításának m unkáját kell végeznünk, másfelől rengeteg tárgyi ism eretet kell és lehet nyújtanunk: ha m agukat a jelenségeket jól meg* figyeljük; rá irányítjuk a figyelm et arra a rettenetes energiára és m un­kára, amely a természet mozdulatlan? nak látszó tárgyaiban, jelenségeiben megszakítás nélkül állandóan pezseg és végbemegy.

(Folytatjuk.)

Oktatófilm a len- és kenderiparról. Ab­ban az oktatófilmsorozatban, am elyet a Magyar Holland K ulturgazdasági R. T. el­készít, m ost készült el az a film, amely a hazai len- és kenderteinnelést, a len- és kenderipart filmre viszi. A film két részből áll, az egyik rész körülbelül 960 m hosszú és kizárólag a kenderrel foglalkozik. A mezőgazdasági jellegű felvételek K arád sr mogymegvei községben készültek. Ott csi­náltak felvételeket a kender nyüveséről, áztatásáról, szárításáról, vagyis az úgyne­vezett zupálásáról, úgyszintén felvételek készültek tilolásról, a gerebenezésről, végül az összecsavarásról és arról, hogy hogyan csinálják a kenderfejet. — A film másik része körülbelül 280 méter hosszú és ha­sonló módon m utatja be a lentermelést és a lenipar különböző fajtáit. A lentermelés­ről a felvételek Kisszállás bácsmegyei lcöz'r ségben készültek. Ezeken a szabadfelvéte­leken kivül Karban József, a film opera­tőrje ragyogóan sikerült felvételeket csinált egyes budapesti textilgyárakban, továbbá a nagylaki és a győri kendergyárakban. Az érdekes szüzséjü film scenárium át Geszti Lajos tanár készítette és az állami iskolák­ban a folyó tanév második felében kerül bem utatóra. Az összes felvételeket Stein Márton igazgató irányította.

Filmexpedició Grönlandija. P eter Freu- chen, az ismert nevű dán Gröniand-kutató és író, akinek eszkimó regényét' legutóbb az Ufa szerezte meg nagy áldozatok árán, néhány hónapi tartózkodásra ismét Grön­landija ment, hogy egy készülendő filmhez megfelelő tipusu eszkimóférfiakat és esz- kimónőket kiválogasson. Egyébként' a fil­met Grönlandban készítik és csak belső felvételek készülnek Berlinben. A grön­landi filmexpedidció külön hajót bérelt és a film seüzséjéhez mérten 40 német film­színész, rendező, operatőrök és technikai személyzet is ment a hajóval.

Biharmegye községeinek közönsége tö­megesen vett részt a vándormozgó előadá­sokon. A biharmegyei iskoiánkivüli Nép­művelési Bizottság Tarkó Lajos népműve­lési titk á r vezetésével vándormozgó elő­adásokat. ta rto tt Bihar megye községeiben. Ahol aikalm ts helyiség volt, ott* az előadá,- sok .zárt helyen voltak, más községekben pedig a szabadban ta rto tták meg az elő­adást. A lakosság mindenütt nagy érdek­lődéssel kisérte a vándormozgó előadá- stifc, amelyeknek igy igen jelentős, kultu­rális értékük volt. A nézőközönség meg­oszlásáról fölvett adatok szerint úgyszól­ván minden községben sokkal több nő je ­lent meg az előadásokon, mint férfi. Nagy­számban vettek részt az előadásokon a le­venték és a gyerekek is. Általában 300—

500 volt a hallgatóság száma, de Nagyié- tán 1200-an, K ötegyánban körülbelül 1000-en, Ujirázon és Csökmőn 700-an, Sá- rándon, BerettyószentmárIonban és Pocsa- jon 60Ó-nál többen, Bárándon 590-en vet­tek részt az előadásokon. — A népműve­lési bizottság eddig 12 előadást tartott,, amelyen összesen tizennyolcezren jelentek meg. A Népművelési Bizottság az előadá­sokat' novemberben foly tatja és elsősorban azokat a községeket keresi fel, ahol még nem ta rto ttak előadásokat.

Egy Niirnberg-film M agyarország szá­mára. A nürnbergi Dürer.-ünnepségek és Ma­gyar Hét alkalm ával a Magyar-Holland K ulturgazdasági M agyarországról filmet ál­líto tt össze, melyet a nürnbergi hét alkal­mával nagy sikerrel ad tak elő. A film egyik példányát el is helyezték a nürnbergi mú­zeumban. Viszonzásul most Nürnbeirg vá­rosa. egy Nürnberg-filmet készített Fried- rich dr. rendezésében, amely filmnek az a célja, hogy Nürnberg művészi és geográfiái viszonyait Magyarországon megismertesse és hogy a kapcsolatokat Nürnberg és Ma­gyarország között kimélyítse. A filmnek német feliratain kívül m agyarnyelvű fel­iratai is vannak.

Fiim-muzeum Angliában. Az angol kor mánv elhatározta, hogy Londonban film­múzeumot' létesít. Ez az első eset, hogy egy ilyen te rv komoly megvalósulás stá- liumába lép. Érdekessége ennek a filmmú­zeumnak az, hogy lesznek külön bem utató­helyiségek, amelyekben bárki tetszés sze­rinti filmeket vetíthet le magának, term é­szetesen a költségek felszámítása mellett. A múzeumban egyébként az angol film­gyártás vezetőfilmjeit óhajtják megőrizni, azonkívül külön terme lesz a Chaplin-fil- meknek.

Film a rénszarvasok világából. Az Ufakulturfilmosztálya egy uj teljes estét be­töltő hatalm as ism eretterjesztő filmet ké­szített. amelynek cselekménye a lappok országában játszódik le. A film cime: „A rénszarvasok birodalmából”. A szenzációs felvételeiket Paul Lieberenz és Jansen foto- grafálták. A film nemcsak az északi jég-vi­dékek áMa+világát tá rja elénk, hanem a lappok életmódjait is ism erteti velünk. R-es érdekes eseménye a filmnek, hogy egy több ezer főből álló rénszarvascsorda, átvo­nul egv 3 km. széles fjordon

Filmek a gyarm ati oktatásban. A ho!J land gyarm atügyi miniszter nemrégiben számos filmkópiát’ rendelt meg egy hágai filmgyárnál, am elyeket a hátsóindiai hol­land iskolákban előadás céljaira fognak fel­használni. Egv-egy ilyen gyarm ati oktató­film hossza 1500 m. Ezek az oktatófilmek India földrajzi és néprajzi viszonyait' is­mertetik.

15

ÉRDEKES SZÁMOK AZ AMERIKAI FILMVILÁGBÓL

(A Film-Dialy nyomán:)A hollywoodi műtermekben átlagban

kétszázötven filmrendező dolgozik, 200 ope­ratőr áll rendszerint állandóan a gép mel­lett és körülbelül 300 szerzőt és dramatur- go t foglalk oztatnak,.

Körülbelül ötszáz cég foglalkozik házi m oígófényképek készítésével és az ngvne­vezett Schmalfilmek, vagyis keskeny fi lmek- rteik a készítésével. Északamerikában körül­belül 8000 egyesület, egyházi szervezet', egylet, iskola hetenként legalább egyszer rendez keskeny film-előadást.

Az amerikai nagy filmgyáraik belföldi és külföldi szervezetek kiépítésére, fejleszté­sére és fenntartására tizennégy millió dol­lárt invesztáltak be. 1928-ban a newyorki tőzsdén 22,306.720 drb filmrészvényt for­galmazták. illetve ennyi filmrészvény cse­rélt, gazdát. Hihetetlen milliárd dollárokba megy ezeknek a részvényeknek az értéke.

Az am erikai filmvilág anyagi és erkölcsi é rdekeinek az előmozdítására az Észak­amerikai Egyesült Államokban 60 külön­böző filmlap jelenik meg. amelyek Tészint szakszerűen, részint pedig a közönségnek irt' stílusban foglalkoznak a filmmel. Ezek közül a lapok közül 2 je lenik meg naponta.

FILM AZ ANGLIAI VILÁG- JAMBORÉRÓL.

Az angliai világjam boreeról a Ma* gyár Cserkészszövetség egy 5 felvonás sós filmet készitett, melynek keretes ben 56 nem zet 60.000 cserkésze v e tt részt. A film érdekessége a teljes ün= népi felvonulás, a csapatok táborozása és sportolásai, a kirándulások London és Liverpool környékére.

M agyarországot 850 cserkész képvi* sclte. A film főbb jelenjetei a követke­zők: Indulás a Keleti pályaudvarról, táborépités, a walesi herceg megte* kitnti a m agyar tábort, kirándulások Londonba, a hősök emlékművének m egkoszorúzása Lord Róllheremere jelenlétében. A sikerült fotográfiákat Meyer T ibor operatő r készítette.

Az útról teljes filmfelvételt' kizáró* lap a Csrkeszszövetség készitett és ez a film úgy a nagyközönséget, mint a diákságot epyaránt érdek1!. A filmet forgalomba hozza Bíró Jenő Budapest, VIII., Üllői út 4.

EDDIGI MEGJELENÉSE ÍNKDátum F i l m c í m e Főszereplők Cenzora Műfaj

A ugusztus 28. Bünös-e Mabei Morgan(A csoport, super)

M uton Sills Dorothy Mackail

aluli drám a

Szeptem ber 12 Mary ne hagyd magad(B csopo t, A)

C dlei-n Moore Ford Sterling

aluli vígjától

Szepf. 20. Sing ing Fool(Produkción kívül)

Al ]olson, Dávid Lee, Josephine Dunn Betfy Bronson

aluli hangosfilm

K Ö V E T K E Z Ő M E G J E L E N É S E I N KDátum F i l m c i m e Főszerep ők Cenzúra Műfaj

O któber 3. Asszony, aki a férjéi szereli(A csoport, suoer)

Bdiie Dove Antonio vtoreno

ucv Dóráin ■aluli drám a

.O k tóber 17. Rabok(A csoport, super)

Corinne Griifiih Jan Keith Lugosi Béla

alu i drám a

O któber 24. A m ásodik nászn í(A csoport, A)

May Mc Avoy aluli vígjáték

ygp a WARNER BROS.FIRST NATIONAL PICTURES iBudapest, Erzsébet-körut 9 11. Tel.: J. 325-90 és 325-71.

16

HÍREK A BESZÉLŐFILM KÖRÉBŐL:

Befejezték a m ásodik W estern-gépkezelöi ku rzust Berlinben. A második tanfolyamon 14 mérnök vett részt, akiket Törökországba, Görögországba, Egyiptomba, Romániába, valam int még néhány más országba küld­tek, ahol a W estern-gépek felszerelése fo­lyam atban van.

Augusztus 31-én zárták le azt a statisz­tiká t, amely beszámol arról, hogy hány beszélőfilmszinház van a világon. A világ filmszínházainak a számát 60.000-re becsü­lik, amiből az USA-ra esik egyedül 20.000 mozgóképszínház. Ebből a 20.000 filmszín­házból 3000 mozgóképszínházban szereltek föl Western-gépet. Amerikában az év végére 5000 hangosfilm színházra számítanak. Amerika után következik N agybrittania és Írország 400 W estern-géppel, majd követke- Kanada, Ausztrália és Ujzéland. Az év végéig a világ filmszínházaiban kb. 5000 W estern-gépet szerelnek föl.

Dániában augusztus elsején szerelték fel a kopenhágai Roxy-szinházat az első Wes­

tern-géppel, azóta további hat dán mozgó­képszínházban installáltak W estern-gépet.

Greta Garbó a Metro-Goldwyn-Mayer egyik műtermében előbb svéd nyelven sza­valta el Solveig dalát Grieg zenéjéhez me- lodram atikus zongorakisérettel, majd an­golul rec itálta Ophélia őrült jelenetének egyik részét és végül német nyelven Gret- chen egyik monológját.

Európa különböző államaiban így alakula W estern-gépek állása: Prágában már já t­szanak W estern-gépek en és most még néhány gépet indíto ttak a cseh fővárosba. Pécsben 3 W estern-gépet szereltek föl há­rom nagy bécsi filmszínházban. Három szakmérnök ellenőrzi Bécsben a gépek mű­ködését. Dániában hét filmszínházban já t­szanak W estern-yépen. Lengyelországban több W éstern-mérnököt kértek. A W estern- nek az a terve, hogy Lengyelországban kü­lön gépkezelői tanfolyam ot rendez be. Jugoszláviában, Bulgáriában és Romániában szintén nagy az érdeklődés hangosfilmek iránt. A W esternék két mérnököt küldtek Jugoszláviába, akik a környező állam okat is be fogják u tazn i

NYERSFILMp o z i t í v , n e g a t í v e r e d e t i g y á r i á r o n

KI NECHROM, PANKINE, S U P E R P A N (éjjeli felvételekre). SZÍN E S POZITÍV,

ANILINFE5TÉKEK.V e z é r k é p v i s e l ő M a g y a r o r s z á g r é s z é r e :

L A J T A A N D O RBudapesf, VII., ErzsébeGköruí 30. Tele fon : J. 363=76.

&

Budapesti filmpiac. !mT2$£5&£ havában.JELM AGYARÁZAT : M egj. = M egjelenési he ly . — H = H ossza. — F. = F e lírá s . — M = M űfaj

Fősz. = F ő szerep lő k . — C. = C enzúra . — a. = a lu li — f. = fe lü li.

A R T IS T IC A -F IL M R T .VIII., Népszínház u. 21. Telefon: J . 368—98.

IX/1Tolvajkisasssony. — M egj.: Orion, K ert. —. H.: 1800 m. —F .: Dr. K arla. _ Mtíf.: Detekt. — Fősz.: E steile Taylor.Roland Drew. — C.: a.

CITO -CIN EM AVIII., Rökk Szilárd u. 11. — Tel. J. 412—71.

IX /12 Bártáncosnő. _ Megj. Omnia. _ H.: 1783 m. — F .: GaramiAndor. — Műf.: D rám a. — Fősz.: Carmen Myerss. — C.: a.

26Öngyilkos nő naplója. — Megj.: Omnia. — H.: 25CO m. —F .: G aram i Andor. _ Müf.: Dráma. — Fősz.: Mary Kid,F ee H altén , Max Overlein. _ C.: f.

D A N U B IU S MOZGÓ­K É P IP A R I R. T .VII., Akácfa u. 1. Telefon: J. 431— 95.

IX/19Diana (A hadak útja). — M egj.: Rádius, Omnia. — H.: 2414m. _ F .: Siklósy Iván. _ Müf.: D rám a. _ Fősz.: O lgaCsehova, H. A. v. Schlettow. — C.: a.

ECO FILM R. T .Budapest, VII., R á­kóczi ú t 14. — Tel.: Köles. József 429— 84, Igazg. 429— 76.

IX/5 Eső. _ Megj.: K am ara, Orion. — 11.: 2300 m. — F .: Bródy._ Müf.: D rám a. — Fősz.: Glória Swanson. — C.: a.

19Ramóna. _ M egj.: Corvin, K am ara, Orion. — H.: 2463 m . , _F .: K iss Jenő. _ Müf.: Színmű. — Fősz.: Dolores dél Rio._ C.: a.

26Összeesküvők. _ M egj.: Corvin, K am ara, Orion. — H .: 2892m. _ F .: V árnai. _ Müf.: F ilm já ték . — Fősz.: Bánky,Colman, Lukács P ál. — C.: a.

F IR S T N A T IO N A L FILM INC.VII., Erzsébet k rt 9 Telefon: J . 325—90.

IX/12 Mary ne hagyd magad. — M egj.: Corso. — H .: 2097 m. — F .: Fodor. _ Müf.: V íg játék___Fősz.: Coleen Maare. — C .:a .

20Az éneklő bolond. (Singing fool). — M egj.: Fórum . — F . :Fodor. _ Müf.: Hangosfilm . — Fősz.: Al. Jolson, DávidLee. — C.: a.

FO X FILM R. T .Budapest. V III . Rökk Szilárd u. 20. — Tel.: J . 394—37, 316—58.

IX/5 Magyarország. — Megj. Corvin. — H.: 970 m. — F .: Szántó A rm and. — Müf.: F ilm riport. — C.: a.

12Pokol leánya. _ Megj.: K am ara, Orion. — H.: 1920 m. —F .: Szántó Arm and. — Müf.: D rám a. _ Fősz.: Mary Astor. — C.: a.

19Tigriskölyök. — M egj.: Corvin, K am ara, Corso. — H.: 1900m. _ F .: Szántó A rm an d .— Müf.: V ígjáték. — Fősz.: MancyDrexel, Dávid Rollius. —C.: a.

19My baby. — M egj.: Orion. — II.: 1625 m. — F . : Szántó Ar­mand. _ Müf.: D rám a. — Fősz.: Irene Collyer, LouiseDresser. — C.: a.

IR IS FILM R. T.Budapest, VIII., Nép­színház u. 14. — Tel.: J. 363—17, 374—14.

IX/5Hollywood. _ M egj.: Fórum , Capitol. — H .: 2040 m. - F .:K álm án Jenő. — Fősz.: Conrad Veidt, Grcte Garbó, Charlie Chaplin. — C.: a.

12

19

Moszkvai kém. — M egj.: Fórum , Rádius, Capitol. — H .: 3020 m. — F .: K álm án Jenő. — Müf.: D rám a. —. Fősz.: L iane Haid, Eszterházy Ágnes, F ritz K ortner. _ C.: a.

Ha a fecskék visszatérnek. — M egj.: Palace. — H.: 2709 m. — F .: K álm án Jenő. — Müf.: Dráma^ — Fősz.: Gustav Fröhlich, Dorothee W ieck. — C.: a.

K U L T U R FIL MBudapest, VIII., Nép-

• színház u. 21. — Tel.: J . 368—98.

IX/5Cigány. — Megj.: T am ara. — H .: 2000 m. — F .: K álm ánJenő. _ Müf.: Népszínmű. — Fősz.: Rózsahegyi K álm án.— C.: a.

5Vadnyugat hősei. — M egj.: T am ara. .—. H .: 1800 m. — F .:Szántó Lajos. _ Műf.: Cowboy. — Fősz.: F red Thomson._ C.: a.

METRO-GOLDYVYN- M A Y ER D IS T R .Budapest, VIII., Főh. Sándor tér 3. — Tel.: J. 444—24, 444—25.

IX/5 Por és hamu. — M egj.: K am ara. — H .: 1800 m. — F .: Szántó. _ Müf.: D rám a. — Fősz.: Lón Cbaney. _ C.: f.

19 Ötöt egy hatosért. — M egj.: Radius, Fórum . — 11.: 1500 m. — F . : Szántó. _ Műf.: V igj. — Fősz.: Buster K eaton. — C.: a.

26 Drága kis kutyám. — M egj.: Décsi, Omnia. — H.: 1600 m. _ F .: Szántó. _ Müf.: V igj. — Fősz. Lew Coody. —, C.: a.

13

MÜ VÉSZFILM KÖLCSÖNZŐ

VÁLLALATBudapest, VII.. Rákóczi

út 40. — Telefon: J. 403—97.

IX/5 Rod és a szerelem. Megj.: Palace, Corso. — H.: 20(10 m. — F .: Szántó Lajos. — Miif.: Kai. v ig j .— Fős. Rod la Roque, Sue Carol. _ C.: a.

12 Monty és a fekete kéz. — Megj.: Décsi, Oinnia. — H.: 2000 m.: — Miif.: Vigj. — Fősz.: Monty Banks. __ C.: a.

25 Rejtélyes láda. _ Megj.: Décsi. — 11.: 18,.0 m. _ F .: Kovács J . — Miif.: Drám a. — Fősz.: í r Coghlan. _ C.: a.

1X/5 Moziriporter. _ Megj.: Décsi, Palace, Corso. _ H.: 2101 m. — Miif.: V ígjáték. — Fősz.: Bebe Daniels, Lukács Pál, Xeil Hamilton. — C.: a.

5 íme az anya. _ Megj.: Décsi. _ H.: 2525 m. _ Miif.: Dráma. — Fősz.: E sther Ralison, Ja c k Holt. _ C.: a.

9 Nászutasok hajója. _ Megj.: Royal Apolló. _ H.: 2024 ni. __ Miif.: V ígjáték. — Fősz.: Jam es Hall, Ruth Taylor. _ C'.ü a.

PARAMOUNT FILM­9

A vén gözember. — Megj.: Royal Apolló. — H.: 2036 m. — Miif.: V ígjáték. — Fősz.: George Baneroff, Chesler Conklin. _ C.: a.

FORGALMI R. T.Budapest, VII., Rákóczi

út 59 — Telefon: J.12

A váratlan vendég. _ Megj.: Décsi, Corso. _ H.: 2339 m. —Miif.: D rám a. _ Fősz.: Clive Brook, Evelyn Brent, WilliamPowel. — C.: a.

344—87. 16 Tempó Harold! — Megj. Royal Apolló. — H .: 2700 m. — Miif.: Burleszk. _ Fősz.: Harold Lloyd. — C.: a.

16Hozomány mellékes. — M egj.: Royal Apolló. — 11.: 2091 m._ Miif.: V ígjáték . _ Fősz.: Charles Rogers, Mary Brian._ C.: a.

19Asszonyszelidítő. — Megj.: Royal Apolló. — II.: 1597 m. — Miif.: V ígjáték. — Fősz.: Adolphe Menjou, Evelyn Brent. — C.: a.

19 Repülő asszony. — M egj.: Décsi. _ H.: 1859 m. _ Miif.:Szinmü. — Fősz.: Richard Dix, Ruth E lder. _ C.: a.

PHÖBUS FILM­FORGALMI RT. VIT.. Erzsébet körút 8. — Tel.: J . 315—62.

IX12—19

Csókolom a kezét Mme. — Megj.: Corvin, Kamra, Orion. —H.: 2150 m. — F .: Fodor Sándor. _ Miif.: V ígjáték. _ Ifősz.:H arry Liedke. _ C.: a.

RÁDIUS FILMIPARI RT. Budapest, VII., Rákóczi út 36. Tel.: J. 418—28.

IX 5Sevilla rózsái. — Megj.: Rádius, Fórum. _ H.: 2oOO ni. _F.: Szántó Lajos. — Miif.: Dráma. _ Fősz.: A lexanderD'Arcy. — C .: a.

UFA-FILM R. T.IX 5 Mária nővér. — Megj.: Corvin, Fórum , Capitol, Ufa. _ H.:

2766 in. —, Miif.: D rám a. — Fősz.: Iris Arlan, W. P ittschau. Zátony Kálm án. Báthory Gizella. _ C.: a.

Budapest, VIII., Köl- csev ucca 4. — Tel.: J 351—36. 336—21.

12Nina Petrow na. — Megj.: Palce. Ufa-, Capitol. _ II.: 3122 m.Miif.: Dráma. — Fősz.: Brigitte Helm, F ranz Lcderer, W ar- wick W anl. — C.: a.

12Isten veled édes! — Megj.: Capitol, Ufa. _ H.: 2420 m. _Miif.: Színmű. — Fősz.: Lilian H arvey, Igo Sym, JuIius Falkenstein . __ C.: f.

UNIVERSAL FILM Rt. IX 12 Aréna hőse. _ H.: 1809 m .— F .: Kiss Jenő. — Miif.: Cowboy.— Fősz.: Hont Gibson. — C.: a.

Budapest, V ili., Nép­színház u. 21 — Tel.: 19 Tarzan. — Megj.: Capitol. — H.: 4800 m. — F .: Kiss Jenő.

— Miif.: Dsungel film. _ Fősz.: F rank Mari 11. _ C.: a.J . 391—76.

' 26Tam ás b á 'ya kunyhója. — Megj.: . Ufa, Rádius, Capitol,Palace, Corso. — 11.: 4300 ni. — F .: Kiss Jenő. _ Miif.:D rám a. _ Fősz.: M argerita F iseher. _ C.: a.

19

flLMlRODAlOMSZAKSAJTÓ

FÜmkiinstler und Filnikunst cinnüi Berlin­ben uj filmlap úidull meg, amely úgy kiállí­tásban, mint, elgondolásban teljesen elüt. a szokásos szaklapoktól. K éthetenként jelenik meg egy-egy füzet, amelyek mindegyike a filmművészet, történetével foglalkozik és magasai vóju áttekintő cikkeivel sok kellemes órát szerez az olvasónak, őszinte filmkritika és tallózás a filmsajtóból tark ítják az egyes számokat. Egyes szám ára őO Pfenn:g. A Filmkultúra sok szeretettel üdvözli mernes kollégáját és megbecsülhetetlen értékű mű­ködéséhez sok szerencsét kivan. A lap s z í r- keszrösége és kiadóhivatala. Berlin NW 40. Lüneburgerstr. 21 alatt van. de a lap m eg­rendelhető a F ilm kultúra kiadóhivatala u t­ján is.

Az Internationale Lehrfilmschau, a Nem­zetközi Oktatófilmintézet, hivatalos folyó­iratának szeptemberi száma rendkívül ér­dekes és változatos tartalomm al jelent meg. A lap hosszabb cikkben értekezik a nem­zetközi filmcenzuráról. az oktatófilm külön­böző állásáról, találunk néhány technikai cikket és legnagyobb örömünkre F. Alberti Stefánia cikkét is a filmabécéről. Rendkí­vül gazdag filmszemle teszi gazdaggá a kö­zel 140 oldalas füzetet.

A Magyar Szemle júliusi számábaan dr. gesztesi Balogh Gábor, a Film kuli ura il­lusztris m unkatársa, hosszabb cikkben ér­tekezik a m agyar filmről és a m agyar film állásáról a világ filmprodukciójában. A cikkíró visszapillantást vet az elmúlt időre, fájdalommal konstatálván a m agyar film­gyártás megszűnését Rám utat a szerző a magyar írók, rendezők és operatőrök kül­földi sikereire és arra a következtetésre ju t hogy a m agyar tém a rendkívül gazdag tárháza kiválóan alkalm as filmek készíté­sére. Külpolitikai, közgazdasági és idegen- forgalmi érdeknek minősíti gesztesi Balogh a m agyar filmgyártás felélesztését.

A Filmtechnika második Tonfilm-száma nemrégiben jelent meg ismét gazdag és hasznos tartalommal. A 80 oldalas mű gon­dos és népszerűén is megirt szakcikkekben

ismereti a hang- és beszélőfilm probléma minden csinját-binját és ezért, pótolhatatlan mű azok számára, akik a hangfilm-techniká- val megismerkedni akarnak. A különfíizet á ra M. 2.00 és a portó.

Film in; Bibi címmel az österreichische Vilmzeitung igen érdekes füzetsorozatot je ­lemet meg, amely a Bécsben megjelenő nagy filmeknek a. leirását tartalmazza. Az első füzet' a Valér R adetzkyról szól.

Vasúti menetrendváltozás. A téli menet­rendváltozás úgy az Államvasutak, mint a Délivasut és a többi m agánvasutak vona­lain október 6-án lép életbe. Ugyanekkor változnak meg a vidéki autóbuszjáratok menetrendjei, is. Az uj téli vasúti menet rendeket a most megjelent Vasúti Útmutató a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos m enetrendkönyve közli. Az ösz- szes vidéki autóbuszjáratokat tartalm azóé hivatalos Autóbuszmenetrend-füzet minden példányban mellékelve van. A Vasúti Út­m utató most. is piros-fekete nyömásu felié borítékban jelent meg. Kapható a pályaud­vari könyv- és hírlapárusítóknál, IBlJSz- pavillonokban. minden könyvkereskedésben és dohánytőzsdékben. Ara 1 pengő 60 fillér.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

Felelős szerkesztő: LAJTA ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal:

BUDAPEST. VII.. ERZSÉBET KÖRÚT 3fi. Tel. József 363—76.

ELŐFIZETÉSI ÁR:1 évre 19 pengő. ♦ K> évre 5 pengő.

Párizsi szerkesztőség:Artúr Vitner,

2, Square Caulaincourt, Tel Marcadet 42—99. Megjelenik minden hónap elsején.

Minden cikkért a szerző felel.

20

ZEISS IKOFONPÓTOLJA A H A N G O S FILMET ÉS A ZENEKART

S e m m i e s e f r e s e v á s á r o l j o n a d d i g h a n g o s g é p e t , m ig a m i n d e g y i k n é l t i s z t á b b b a n g u

ZEISS IK OFONTm e g n e m hall=

g a t ja .

O I A H G Y Ö R G Yg é p é s z m é r n ő k , a Z E I S S I K O N m o z ig é p e k v e z é r k é p v i s e l ő j e ,

B u d a p est VII., Erzsébei=kőrul 13. szám.

Z E I S S -

IKOÍN

A szerkesztésért és kiadásért felelős: Lajta Andor — Otthon-nyomda (Kis Iván) Budapest, V III., Mária-u. 42.

ILVKULTURÁszeRKeszTi: l a j t a a n d o p o

0. ÉVFOLYAM= 10. sz. =1929. OKT. 1.

ENGEE FÜLÖP,a W arner B ros-F irst

National-Vitaphon budapesti igazgatója.

f

A r a I PENGŐ