165 éves az Illés-napi fogadalom -...

• XXIX. évf., 2. (83.) szám • 2018. Illés-nap •

165 éves az Illés-napi fogadalom

Elsőáldozóink

Telepi elsőáldozóink, a felső sor-ban, balról jobbra: Szabó Róbert, Fehér Martin, Ádám Mária iskolai hitoktató, Karanović Izabella ta-nítónő, Pászti Erzsébet családi hittancsoport-vezető, Kálmán Imre, Kalmár Roland. Első sor: Barna Edina, Horváth Dániel, Szungyi László esperesplébá-nos, Horváth Denisz és Samu István.

Legfelső sor: Lévai Nóra, Balogh Kata, Lukács Kitti. Felső sor: Mé-száros Noémi, Elek Ildikó, Halápi Réka Katarina, Csernyák Vero-nika, Sági Evelin, Varga Szitár Hanna, Görög Bianka. Középső sor: Bódi Maja, Varga Réka, Nagy Melissa, Bartok Viola, Skriván Sára, Molnár Szipán Nikoletta, Bollók Barbara. Első sor: Kaslik Petra, Hévízi Lilla, Pásztor Csen-ge, Gergely Regina, Kurcinák Edina, Rencsár Ágnes és Csévári Nina Szungyi László esperes-plé-bánossal, valamint Ádám Mária iskolai hitoktatóval, Úri Margit, Kabács Etelka, Illés Etelka és Ko-vács Franciska családi hittancso-port vezetőkkel.

A plébániatemplom elsőáldozói.Felső sor: Németh László, Elek Árpád, Góbor Kevin, Papp Sza-bolcs. Középső sor: Mondovics Dávid, Tóth Vilmos, Surján Dávid, Horváth Dominik, Pászti Norbert, Péter Szabolcs, Lahos Dávid. Első sor: Kovács Ákos, Molnár Szipán Erik, Szép Benedek, Csikós Csa-nád, Varga Patrik, Rencsár Béla és Tóth Krisztián Szungyi László esperes plébánossal, Ádám Má-ria iskolai hitoktatóval, Kabács Etelka, Illés Etelka, Úri Margit és Kovács Franciska családi hittan-csoport vezetőkkel.

TEMERINI HARANGSZÓ2/2018 3

Szép Zsuzsa:

Egy a világHa asztalod már tele finom falatokkal, Ha poharadból a víz soha nem fogy el,

Gondolsz-e, mondd, akár egyszer azokkal, Kiket sorsuk a forráshoz nem enged el?

Ha kinn a sötétség, de benn lámpa világít, Ha kinn hideg szél fúj, fagyos hóban a táj, S te szobád melegében megtehetsz bármit,

Mondd, gondolsz azokra kiknek létezni fáj?

Ha kosarad roskadásig már tele raktad, Ha nálad mindig bőség és béke lakik, Tudsz-e azokról, akik jól sose laktak,

S hiszed-e, hogy minden rendben van itt?

Ragaszkodsz-e születési jogaidhoz? Hiszed-e, a világ csak terád figyel,

S gondolsz-e arra, a jövő még mit hoz, S mások jövőjéért, mondd, te mit teszel?

Mert egy a világ, ki nem léphetsz belőle, Ami egynek rossz, az mindenkinek fáj, Ideje hát, hogy ne csak követelj tőle,

Hanem adj is neki, hogy emberré válj.

CíMlApoN – Szungyi lászló főesperes atya fogadja a szentelés-re a templomba érkező új kenyeret.

TEMERINI HARANGSZÓ• Kizárólag a temerini hívek belső

használatára kiadja a SZENT ROZÁLIA RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA,

Temerin, Újvidéki u. 350. • Tel/fax: 021/844-001 • E-mail: [email protected]

• Weboldal: www.plebania.temerin.info

• Kereskedelmi forgalomba nem kerül • Felelős szerkesztő: Szungyi László

főesperes-plébános • Tervezőszerkesztő: Ökrös Edit

• Főmunkatárs: Góbor Béla• Grafikai szerkesztő: Borda Ákos

• Webszerkesztő: Sütő Sándor • Munkatársak: a cikk alatt jelölt szerzők • A lapban való közreműködés díjtalan,

a megjelentetéshez támogatásokat köszönettel elfogadunk • Készült a

TEMERINI ÚJSÁG nyomdájában, Temerinben, 2000 példányban

Illés-napi viharfelhőkAz idén is, mint történelmünk során megannyiszor, viharfelhők tornyosulnak fe-

lettünk, beborítják egünket és fenyegetően nyugtalanítanak, aggodalommal töltenek el bennünket.

Arra gondolok, ami napi beszédtémánk, a népek felelős vezetőinek vitatárgya, nézetkülönbségek, feszültségek okozója, szorongató és nyugtalanító félelmeink for-rása. Háborús helyzetben találtuk magunkat. Távoli országok, más földrészek és idegen kultúrák néptömegei pusztító fegyverek nélkül, üres kezekkel, országhatá- rokon átsétálva árasztják el kontinensünket, veszélyeztetve életterünket, törnek ránk vélt boldogulást keresve. Fegyvertelenül leigáznak, könyörtelenül „letaposni” szán-dékoznak mindent, amit keresztény kultúránktól ihletett humanitásunk eredménye. Tömegével illegálisan, az országhatárokat semmibe véve áradnak be életterünkbe idegen népcsoportok, veszélyeztetik az őslakosság nyugalmát és békéjét, emberi, vallási és kulturális értékeit.

Nagyon jól tudjuk szent hitünk szerint, Krisztus tanítása szerint, hogyan kell vi-szonyulni a nélkülözővel, bajbajutottal, vándorral, éhessel, szomjassal szemben. Az irgalmas szamaritánus példája jól ismert, s azt is tudjuk, hogy a szeretet életére kell törekednünk. Felmerül azonban a kérdés, sőt a kétely, hogy a történéseknek vajon mennyi köze van a bajbajutott szamaritánus példájához? Nemde egyéni segítség-nyújtásról van szó? Esetünkben pedig nemde térhódító tömegekről beszélhetünk, akik nem is akárhova törtetnek, hanem a legmagasabb jóléti országokba. Nem vitás, hogy lehetőségeinkhez mérten segíteni kell! De ki állíthatja, hogy ami történik, az az egyetlen ésszerű megoldás?

A kellő segítséget nemde oda kell eljuttatni, ahol baj van, szükség mutatkozik? A nélkülözőnek, veszélyben levőnek nem vitás, hogy minden lehetséges segítsé-get nyújtani kell! De az események mögött joggal támadást tapasztalunk! Ebben az esetben vajon mit sugall a keresztény szellemiséggel áthatott józan ész?... Annyira elborult egyes felelősök értelme, hogy vita tárgyát képezheti: mi a teendő?

A napokban értettem meg, mi is lehet egy hívőnk miseszándéka: „Szent Bene-dek apát, Európa fő védőszentje tiszteletére.” Ismert a lelkiségét jellemző jelmondat: „Imádkozzál és dolgozzál!” Nagyon fontos jelen helyzetünkben is az imádságos Is-tenhez fordulás, a Szentlélek eligazításának kérése a tiszta látásmód ajándékáért, és részünkről a kellő segítségnyújtás a bajbajutottaknak és szükséget szenvedőknek!

Szent Illés próféta, égi védelmezőnk és közbenjárónk, aki népünk történelmi vi-haraiban segítségünkre volt mindig, kérjük, hogy pártfogásával álljon mellénk, le-gyen velünk, és óvjon meg bennünket a ránk leselkedő veszélyektől!

Szungyi László

Ferenc pápa Twitter-üzeneteiA szegényben, a kiselejtezett emberben, a menekültben Jézussal találkozunk.

Ne engedjük, hogy a félelem meggátoljon szükséget szenvedő felebarátunk befo-gadásában! *

A szeretet képes meglátni a jót a rossz helyzetekben is, képes őrizni a lángot a legsötétebb éjszakában.

*Senki sem szegény annyira, hogy ne tudna adni – de leginkább és mindenek-

előtt önmagát.*

A szeretet mindig másokért végzett szolgálat. Mert a szeretet cselekedetek-ben mutatkozik meg, nem szavakban.

TEMERINI HARANGSZÓ4 2/2018

Az első Eucharisztikus Kong-resszus Magyarországon 1938-ban került megrendezésre. Most ismét buzgó szívvel várjuk az Úr 2020. esztendejét, a második kongresszus idejét.

Kicsoda Jézus?Isten boldogságra teremtett min-

ket. Szeretni az embereket, s ezt bebi-zonyítani azzal, hogy elküldte Szent Fiát érettünk ide a földre. Jézus élete az emberiség legnagyobb talánya.

Sokan sokféleképpen vélekednek róla. De egyet nem tudunk megtenni; letagadni az Ő létezését!

Manapság már az ateisták is elfo-gadják Jézus történelmi létezését. De mi tudjuk, hogy nemcsak történelmi személy, hanem sokkal több: ma is köztünk élő valóság Jézus Krisztus.

Jézus most is köztünk él, velünk van!

Ha több követ dobunk bele, gyű-rűzni kezd a víz. Minél nagyobb a kő, annál nagyobb a gyűrűzése is.

A történelem nagyjai, hadvezé-rei, államférfiai megmozgatták a vi-lágot. De lassan elültek a hullámok, s ma már csak a történelemkönyvek-ben olvasunk róluk. Kit érdekel ma már egy Dzsingisz kán, aki megala-pította a világ egyik legnagyobb biro-dalmát (Mongóliát, Kínát)? Kit lelke-sít ma már egy Napóleon, akiért tűzbe mentek katonái!

De Jézusról ma sem feledkeznek meg az emberek.

Ma a válságok világában élünk. Gazdasági, politikai, társadalmi vál-ságok! De válságban van az Egy-ház is. Az emberek elközömbösültek. Egyesek istentagadóvá lettek. De bár-mennyire is sötétnek látszik az élet, mégis egyre többen érdeklődnek a vallás iránt. Milliók olvassák naponta a Szentírást. Milliók keresik az Isten-hez vezető utat. Milliók lelkesednek ma is Krisztusért! Jól mutatja ezt az a tény, hogy amikor Ferenc pápa el-megy a világ legelhagyatottabb vagy éppen pogány országaiba, mindenütt milliók várják, és lelkendezve fogad-ják. Persze akadnak elvetemült, lefi-

Eucharisztikus kongresszusra készülünk

(1938–2020)zetett terroristák is, akik megpróbál-nak az életére törni. De mindez nem csökkenti milliók lelkesedését, hogy Krisztus földi helytartóját köszönt-sék, hitüket, ragaszkodásukat kifejez-zék!

A Jézus-mozgalom erősen terjed az ifjúság körében. Erkölcsileg elzül-

lött fiatalok rádöbbennek elrontott éle-tükre s megtérnek. Krisztushoz mene-külnek! Őnála keresik életük célját és örömét. A „J. Krisztus Szupersztár” vagy a „Glory Halleluja” hangleme-zek milliós példányban fogytak.

Ki érti ezt meg? Ateista szemmel ezt nem is lehet

megérteni, csak hívő szemmel! Nem-csak, hogy keresik a Jézushoz vezető utat, de aki rátalált arra, az igen nagy áldozatokra képes Jézusért, és az Ő tanításáért.

Kamerunban élt egy 40 ezret szám-láló néger törzs. 1963-ban ragályos betegség ütött ki köztük. A törzsfőnök a varázslókhoz fordult segítségért. De

azok nem tudtak segíteni a betegeken. Végül a fehér paphoz, a misszionári-ushoz mentek. Az ottani püspök hal-lott arról, hogy Olaszországban ala-kult egy mozgalom, melynek célja: segíteni, a krisztusi szeretetet gya-korolni. Élni az igazi krisztusi életet! Egy Chiara Lubich nevezetű tanítónő

hozta létre ezt a mozgalmat. Neve: Fokoláré! (L. Szolgálat) A püspök írt nekik.

Hamarosan jött is 3 orvos. Meg-gyógyították a betegeket. Aztán kór-házat, iskolát építettek a négereknek. Csodálkozva kérdezték a pogányok: miért teszitek ezt velünk? Válasz: Jézus Krisztusért! Ki érti ezt meg? Jézusért minden áldozatra készek ezek a fiatalok és felnőttek. Értelmi-ségi, fizikai dolgozók egyaránt! Fér-fiak, nők, lányok és fiúk!

Vagy említsem Dom Helder Camara nevét, aki Romero érseke volt, s akit az oltárnál öltek meg! Mert védte az emberi jogokat! Véd-te saját népét! Vagy Takashi Nagai japán orvos nevét, aki Nagaszaki bombázásakor éppen, hogy életben

maradt. Az atomsugárzás megfertőzte őt is, 1945. augusztus 9-én. Két éven át gyógyította a betegeket, miközben ő maga is súlyos beteg volt! 1947-től élete végéig (+1956) fekvőbetegként írta meg könyveit, melyben elmondja az atomháború szörnyűségeit, ember-telenségét, szenvedéseit. Ők mind ta-núságtevők voltak Jézus Krisztusról. Élő tanúi a krisztusi szeretetnek! Min-den áldozatra készek voltak Krisz-tusért! Amerika egyik leggazdagabb emberét, milliomosát 1960-ban pap-pá szentelik: Garvan Gavanghot. A háború alatt alezredesként szolgált a hadseregben. Kennedy elnök minisz-teri tárcát ajánlott fel neki, de ő a papi

Ft. Nagyidai Zsolt


Ima a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért

Mennyei Atyánk, minden élet forrása!

Küldd el Szentlelkedet,hogy az önmagát értünk feláldozó

és az Oltáriszentségben velünk levő Krisztustfelismerjük,

és egyre jobban szeressük!Ő Urunk és Mesterünk,

barátunk és táplálékunk,orvosunk és békességünk.

Adj bátorságot, hogy az ő erejét és örömételvigyük minden emberhez!Add, hogy a készület ideje

és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése

egész hívő közösségünk, fővárosunk, népünk,Európa és a világ

lelki megújulására szolgáljon!Ámen

pályára készült, s ezért így válaszolt: „A Krisztusért vállalt papi pályát nem cserélem fel a miniszterséggel!

Ki érti meg?A tarzusi Saul üldözte a kereszté-

nyeket. A damaszkuszi úton találko-zik a feltámadt Krisztussal. Ott meg-ismerte és megszerette Jézust! Soha többet nem is hagyta el Őt! Sokat szenvedett érte, és végül életét is fel-áldozta Jézusért! Mindenét odaad-ta: tehetségét, erejét, egészségét, éle-tét! Ezért hirdeti is: „Számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség.” Fil.1,21.

Ki ez a Krisztus, akiért olyan szí-vesen halnak meg?

Pedig ez a Krisztus: Palesztina a Római Birodalom jelentéktelen kicsi tartománya volt. Názáret kis falucska volt, melyről az a hír járta: „Jöhet-e valami jó Názeretből?” Nem volt jó híre még a zsidóság körében sem. Jé-zus hazája határát nem lépte át. Nem tanított külföldi egyetemeken, váro- sokban. Nincsen pénze, fegyvere, hadserege. Nincsenek befolyásos, előkelő barátai. Tanítását a szegények közt hirdette. Egyháza vezetését is ta-nulatlan halászemberekre bízta.

S tanítása mégis bejárta az egész vilá-got! A tanulatlan apos-tolok lettek az embe-riség tanítómesterei! Krisztus lelkülete és a Szentlélek bölcsessé-ge élt szívükben!

Emberi szemszög-ből nézve Jézus alul-maradt a küzdelemben. Meghalt a gyalázat fá-ján, a keresztfán. Ta-nítványai pedig szét-futottak. Utána 300 esztendőn át üldözték a kereszténye-ket. 304-ben Diocletianus császár ér-met veretett ezzel a felirattal: „A ke-reszténység eltörlésének emlékére!”

Emberileg nézve ez volt Jézus éle-te és sorsa! De már jól tudjuk, hogy Diocletianus császárnak nem lett iga-za. Jézus ma is él! Él a keresztény-

ség, él az egyháza. A kereszténység az emberiség tanítója lett! Krisztus nélkül az emberiség életét ma már el sem tudjuk képzelni. A római császá-rok, az üldözők mind meghaltak! De Jézusról ma is beszélnek. Jézusért ma is milliók lelkesednek. Ma egymilli-árd ember vallja magát keresztény-nek, Jézus követőjének!

Mindez megmagyarázhatatlan rej-tély marad, ha Jézust csak embernek nézzük, és nem az Isten Fiának!

Ezért, ha Jézusban mi is felismer-jük az Isten Fiát, ha mi is Péter apos-tollal valljuk: „Te Krisztus vagy, az élő Isten Fia!” – akkor megértjük azt a sok-sok áldozatot, melyet érte hoz-tak az emberek, a benne hívők! Meg-értjük, hogy érette képesek voltak le-mondani a földi karierről, vagyonról. Érte mindenüket odaadták, még az életüket is!

Erősítsen meg titeket is hitetek-ben ezeknek a hívő embereknek a jó példája, áldozatkészsége. Legyetek ti is Krisztus tanúi a mindennapi élet-ben: a családban, a munkahelyen egy-aránt.

Egyik világhírű közgazdász (Fritz Baade) mondotta: „Hogy az emberi-

ség útja ne az öngyil-kosságba, hanem a paradicsomi jólétbe vezessen, az ma nem anyagi, hanem vallás-erkölcsi kérdés! Meg-győződésem, hogy reményeink csak ak-kor valósulnak meg, ha az emberiségnek az a része, amely ke-reszténynek nevezi magát, komolyan ve-szi és átéli a keresz-ténységet!”

Ha ilyen nagy szüksége van a világ-nak Krisztusra és a krisztusi emberek jó példájára, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy egyik marxista tudós is így vélekedik: „Nem sajnálnám a vallások eltünését, de egy olyan világban, amely teljesen elfeledkezne Jézus Krisztusról, nem szeretnék többé élni!”

Meggyőződésem, hogy abban a vi-lágban, ahol az Isten halott, ahol nem kell Krisztus, ott az ember is meghalt. Ott sötétség, terrorizmus, embertelen élet van! Szükségünk van Jézus Krisz-tusra! Szüksége van a nemzetnek és a világnak a keresztény emberek Krisz-tushoz méltó életére és jó példájára.

Higgyetek hát ebben a Jézus Krisz-tusban, és tudjatok érte áldozatot hoz-ni; tudjatok érte lelkesedni, hiszen ő maga biztat mindannyiunkat a küzde-lemben: „Ne féljetek! Én meggyőz-tem a világot!”

AmenKészüljünk lelkesen, buzgón a

2020-ban megrendezendő Eucharisz-tikus esztendőnkre!

Ft. Nagyidai Zsoltplébános


Boldog VI. Pál pápa 50 évvel ezelőtt emelte a Bácskai Apostoli Kormány-zóságot püspökségi rangra Szabadkai Egyházmegye néven, de természetesen nem ekkor kezdődött ezen a vidéken az egyházi élet. A térség a Kalocsa-Bácsi Érsekséghez tartozott megalapí-

tásától egészen a trianoni békeszerző-désig. Mivel a Kalocsa-Bácsi Érsekség kétharmada immár a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz tartozott, létre-jött a Bácskai Apostoli Közigazgatás, melynek élére Budanović Lajčo került, akit 1927-ben püspökké szenteltek.

A II. világháború után 1958-tól Zvekanović Mátyás vette át a Köz-igazgatás vezetését, ő lett a Szabadkai Egyházmegye első püspöke is. 1989-től msgr. dr. Pénzes János a szabadkai megyéspüspök, aki mind a mai napig kormányozza az egyházmegyét.

Alapításakor az egyházmegyének 400.000 híve volt, ma jóval kevesebb. Ebből a többség magyar nemzetiségű, de vannak horvátok, németek, szlová-kok is.

Papszentelés a szabadkai székesegyházban

Megalapításának 50. évfordulóját ünnepelte az idén Pé-ter és Pál napján a Szabadkai Egyházmegye. Ez alkalom-ból papszentelés is volt a Szent Teréz-székesegyházban, msgr. dr. Pénzes János megyéspüspök vezetésével. Vajda-ság számos településéről érkeztek plébánosok és hívek az eseményre. A délelőtti aranymisén főtisztelendő dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök két magyarajkú papot és egy diakónust szentelt fel.

A mintegy kétórás mise elején Pénzes János üdvözöl-te a megjelent hívőket és a papságot, köztük a vele együtt ugyancsak pontosan öt évtizede felszentelt Miocs József, Dobai István, Tóth-Csobáncy József és Bašić Julije plébá-nosokat.

Elsőként Sáfrány Dávidot szentelte diakónussá a fő-pásztor, ami az egyházi rend szentségének első fokozata. Ezt követte az áldozópapok, a temerini származású, de már Magyarkanizsán született Magyar Zsolt (róla bővebben la-punkban olvashatnak) és az óbecsei Józsa Gáspár felszen-telése.

Józsa Gáspár gyermekkorában nem járt hittanra, de nagymamájával gyakran elment szentmisékre. Magyaror-szágon tanárképző főiskolát végzett. Tanárként dolgozott, és közben elkezdett érdeklődni a papság iránt. „Mindig úgy éreztem, hogy valami, valaki próbál megszólítani, és nem tudtam, hogy igazán ezt hova tegyem. Gondoltam, ha nem Istentől van, akkor magától elmúlik, de ez mindig bennem erősödött. Úgyhogy 12 évig tanítottam, és utána eldöntöt-tem, hogy először ferences szerzetesként, majd egyház-megyés papként megpróbálom szolgálni Istent” – nyilat-kozta. Hozzátette: nagyon hálás Istennek, amiért 44 évesen eljött számára a felszentelés napja.

A papság és a hívek sokasága tapssal üdvözölték az idén Szabadka díszpolgárává avatott dr. Pénzes Jánost, aki őszre visszavonul az aktív papi szolgálatból.

Ötvenéves a Szabadkai Egyházmegye

Pénzes János püspök 1991-ben bérmált először Temerinben. Akkor még háromévente volt bérmálás, és az évben 321 fiatal vette fel a nagykorúság szentségét.

2018-ban volt a püspök atya utolsó bémálása Temerinben, már csak 51 fiatalt bérmált


Ima a papi hivatásokért

Istenem, adj nekünk papokat, hogy megszakítás nélkül

bemutassák a szent Áldozatot, hogy kisgyermekeket vezessenek hozzád,

hogy a keresztény népet a hitben megvilágosítsák,

hogy az Evangéliumot hirdessék azoknak, akik nem ismerik,

hogy a bűnbánó bűnösöknek bocsánatodat ajándékozzák,

hogy a haldoklókat támogassák és a szenvedőket vigasztalják,

hogy minden embert emlékeztessenek arra,

hogy egymásnak testvérei, hogy otthonunkat,

hegyeinket és mezőinket megáldják, hogy általuk terjedjen a Te országod.

Istenem, adj nekünk papokat! Istenem, adj nekünk szent papokat!

Ámen Imádkozásra ajánlja: ft. N. Zs.

Ez év június 29-én Szent Péter és Pál főünnepének napján a szabadkai székesegyházban áldozópappá szen-telt msgr. dr. Pénzes János püspök úr. Nemrég (június 23-án) ünnepeltem a 29. születésnapomat. Az általános iskolát Magyarkanizsán végeztem, a gimnáziumot pedig Szabadkán a Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnáziumban, ahol tíz évvel ez-előtt érettségiztem. Bár helyileg Magyarkanizsáról szár-mazom, elhunyt édes-apám temerini szárma-zású.

Teológiai tanulmá-nyaimat kisebb nagyobb szünetekkel Szegeden, Esztergomban majd Veszprémben végeztem. Diakónussá 2017. de-cember 17-én szenteltek Magyarkanizsán. Nagy-szüleim Magyar Katalin és Magyar Mátyás temerini lakosok. Papi jel-mondatom, az egyik zsoltár szavai: Isten az én védőpajzsom. Ő menti meg az igaz szívűeket! Vagy egy má-sik fordításban: aki megmenti az igaz szívűeket. (Zsolt 7,11)

Életfilozófiám amely elvezetett az igazi, erős hitre, és amely megerő-sített papi hivatásomban, Szent Pál gondolatmenetével írhatnám le „Ha Isten velünk, akkor ki ellenünk?” (Róm 8,31). Ezzel kapcsolatosan arra a megoldásra jutottam: hogy, gyakran mi saját magunk.

„Az életben nem létezik a „mi lenne ha?” és a „bárcsak” vagy a „ta-lán, ha”. Ez az őskígyó csapdákba csaló módszere, mivel ő az időn kí-vül van, ezért igyekszik félrevezetni az időben létező embert, hogy azt a gőgjéből fakadóan elszakítsa az Is-tentől, a Szeretettől és önmaga felé vagy köré csavarja azt. Van egyedül csak a „most” (a jelen), a soha, egy-szer sem visszatérő döntések ideje, ahol a Szenttel együttműködve kell

építenünk a jövőt nemcsak önma-gunk, de mások javát is szolgálva. Ez pedig az üdvösség, létünk lénye-ge, teremtettségünk egyedüli és vég-ső célja.

Ha valamit úgy érzünk, hogy meg kell tennünk, ez lelkiismeretünk hangja, az Istené. Ne halogassuk azt holnapra, hanem tegyük azt meg még ma, de a Szenttel együttműködve, mely mindnyájunk életében valahol,

valamiféle módon, valamikor megjele-nő valóság, és mű-ködni akar általunk, bennünk, értünk és másokért, azaz az Egyért! Ha tudatosan élünk, igyekszünk kitartani a jó mellett és az Istennek élni, a Szeretetben mara-dunk, ha pedig Ben-

ne vagyunk, akkor egykor Vele is le-szünk, eggyé válunk majd Vele. Jaj azoknak, akik önmagukban látják re-ményüket, mert a szeretetlenség vár rájuk egy szeretet nélküli örökkéva-lóságban.

A dogmatikai és biblikus tanul-mányaimban elmélyedve és a meg-szerzett ismereteimen elmélkedve ismertem meg Isten igazi kezdemé-nyező végtelen szeretetét és jóságát, amely rendkívül vonzó, mert ameny-nyire természetes, egyben természet-feletti is.

Isten teremtményei vagyunk, megteremtett minket, a szeretete ho-zott létre bennünket. A pap (ezért) eszköz kell, hogy legyen az Isten kezében, mert a pap pásztor, aki vi-gyáz a rábízott nyájára, hogy a juha-it a farkas ne ragadja el. Egy jó pász-tor pedig éberen vigyáz a nyájára,

Kedves temeriniek!

Segítségem az Úrtól jön…

Zsolt újmisés atya

azaz folyamatosan keresi imáiban a kapcsolatot Istennel, és kapcsolatban van a rábízott emberekkel, a hívek-kel is. Ez a gondolatmenet erősítet-te meg bennem a lelkemben megje-lenő és felismert papi hivatást, ami a Jó Isten ajándéka, hogy felvegyem én is a harcot a jó mellett a rossz el-len Isten szolgálatában, az emberek üdvösségéért fáradozva.

Ezt hivatott kifejezni az általam választott papi jelmondatom, amit igyekeztem röviden és tömören ki-fejteni.

MAGYAR Zsolt újmisés atya

Mindig történik valami, ha jelen van a Szentlélek; sohasincs szélcsend, ami-kor a Szentlélek fúj.

Ferenc pápa Twitter-üzenete


Nursiai Szent Benedek nemcsak a bencés rend alapítójaként, hanem a nyugati kereszténység védőszentje-ként és a nyugati szerzetesség atyja-ként is ismert. Azt már kevesen tud-ják, hogy 1964-ben Szent Benedek lett Európa védőszentje is.

Imádkozzál és dolgozzál – Szent Benedek jelmonda-ta ma is aktuális. A munka és az imád-ság összefügg, és egymást erősíti. Is-tentől kapjuk az erőt, hogy megta-láljuk és elvégezzük azt a munkát, ame-lyet az Ő akaratából kapunk. És minden munkavégzés, alko-tás hálára indít Isten felé. A bencés rend Európa kultúrájának mozgatója volt év-századokon keresz-tül. Benedek hatása máig ható. Ép-pen ezért bízzuk pártfogására a mai Európát is, ahol megkérdőjeleződ-tek az évezredes értékek, de látjuk, hogy ma is csak ezek alapján az érté-kek alapján lehet igazán emberi éle-tet élni.

A bencés rend alapítójának életé-ről keveset tudunk. Tanúk elbeszé-lése nyomán Nagy Szent Gergely pápa Dialógusok című művének má-sodik részében megírta Benedek éle-tét, kiemelve, hogy Benedek – „neve kegyelem szerint áldott” – a Szentlé-lek mindenféle adományát megkapta.

Benedek a Szabin-hegyek kö-zött fekvő umbriai kisvárosban, Nursiában született az 5. század má-sodik felében. Rómában nevelkedett és tanult, ám tanulmányai befejezé-se előtt, elrettenve az ottani erkölcs-telen élettől, visszavonult. Amikor első csodatétele fölhívta rá környe-zete figyelmét, teljesen visszavonult

a világtól, és Subiaco mellett egy barlangban magányos remeteéletet kezdett. Szent Romanus remete öl-töztette be szerzetesnek, s gondos-kodott lelki-testi szükségleteiről. Az imádság embere volt. Három évi ma-gánya után a környék lakói tömege-

sen keresték föl lelki ügyeikkel, számos tanítványa lett.

Később – a ha-gyomány szerint 529-ben – Monte Cassino hegyén te-lepedett le végleg, és megalapította ma is híres kolostorát. Itt írta meg a közös-ségben élő szerzete-sek szabálykönyvét, a Regulát, a szerze-tes atyák tanításának és saját élettapaszta-latainak felhaszná-lásával.

„Szent Benedek műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszá-zadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva megváltoztatta Eu-rópa arculatát” – fogalmazott XVI. Benedek pápa a nyugati szerzetesség atyjáról tartott katekézisében 2008 áprilisában.

A benedeki Regulát követő szer-zetesek életének keretét a liturgia (közösségben végzett imádság), a lectio divina (lelki épülést szolgá-ló olvasmányok) és a munka jelö-li ki. A keresztény Nyugat számára a benedeki Regulát követő szerze-tesek, a bencések teremtették meg a szerzetességet. Szent Benedek fi-ainak jelentős szerepe volt Európa megtérítésében és kultúrájának ki-alakításában.

Benedek nővére, Skolasztika is Istennek szentelte életét, követte fi-vérét Montecassinóba, ahol 547 kö-rül halt meg.

Európa védőszentjeSzent Benedek ünnepnapja

Benedek 547. március 21-én halt meg. Halála napját előre megmond-ta szerzeteseinek. Égi születésnapját a 9. századtól március 21-én, Galli-ában ismeretlen okok alapján július 11-én ünnepelték. III. Honorius avat-ta szentté 1220-ban. Mérgezések, tűzvész, varázslás, láz, vese-, fog- és epebetegségek ellen könyörög-tek hozzá, emellett a haldoklók, az iskolás gyermekek, bányászok, bar-langkutatók, rézmetszők patrónusa. Boldog VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fővédőszentjévé nyil-vánította. Ünnepét a nagyböjtből ki-emelve július 11-re tették át.

ForrásDiós István: A szentek élete

Magyar katolikus lexikon

Pietro Perugino: Szent Benedek (1495–98)

E. Isenhour:

Add tovább!Ha van valamid, ami jó,

Ami barátaiddal megosztható, Legyen bár csak egy apróság:

Hozhatja Isten áldását. Add tovább!

Lehet, hogy csak egy dal, mely vidám, De segít megharcolni egy-egy csatát. Lehet, hogy egy könyv, mely érdekes, Egy kép vagy pillantás, mely kellemes.

Add tovább! Ne feledd a másik fájdalmát!

Te kell, hogy segítsd az úton tovább. Egy kedves szó vagy egy mosoly

Áldás lehet a másikon. Add tovább!

Ha tudsz egy kedves történetet, Vagy hallottál az utcán jó híreket,

Vagy jó könyvet rejt a szobád, Mely segít elűzni a másik bánatát,

Add tovább! Ne légy önző a szívedben,

De viselkedj a legnemesebben. Tedd a közösbe kenyered, Hogy társaid is egyenek.

Add tovább! Ha Isten meghallgatta imád,

S az égből áldást küldött le rád, Ne tartsd meg csak magadnak, Míg mások sírnak, jajgatnak.

Add tovább!


Első alkalommal látogatott va-tikáni államtitkár Pietro Parolin bí-boros személyében Szerbiába június 30-án és július 1-jén. Parolin bíborost szerbiai tartózkodása alatt fogadta Aleksandar Vučić elnök, találkozott a szerb miniszterelnökkel, valamint a külügyminiszterrel. E találkozások után meglátogatta Irinej pátriárkát, a szerb or-todox egyházfőt, aki-vel munkaebéd ke-retében szívélyes társalgást folytatott.

A vatikáni állam-titkár az újvidéki Má-ria Neve-templomban szentmisét mutatott be a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferen-cia tagjaival – szerbiai, montenegrói, macedóniai és koszovói katolikus püspökökkel – együtt. A szentmisét követően felavatták a konferencia új székhelyét. Parolin bíboros első láto-gatása fontos lépés a Szentszék, va-lamint Szerbia és Montenegró közöt-ti kapcsolatok elmélyítésében.

Pietro Parolin bíboros, vatikáni

államtitkár, Dr. Német László SVD nagybecskereki püspök, a Szent Ci-rill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke és mgr. Mirko Štefković, a konferencia főtitkára sajtótájékoztató keretében találkozott a média munkatársaival Újvidéken,

a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia új központjá-nak megáldását követően.

Ez az épület a Katolikus Egyház látható jele Szerbiában és a környező országokban, hangsúlyozta Parolin bíboros. Újságírói kérdésre elmond-ta, elégedett a látogatással, amely a béke megszilárdítását (is) szolgálta

A vatikáni államtitkár szerbiai látogatása

a térségben. A pápalátogatással kap-csolatban kifejtette, egyelőre még nincsenek meg annak feltételei, hogy a Szentatya Szerbiába látogathasson.

A vatikáni államtitkár felhívta a fi-gyelmet a pozitív életszemléletre és az evangélium folyamatos megélésére. Hívő keresztényként feladatunk tanú-ságot tenni az evangéliumról. Legye-tek a föld sója, legyetek a földből kibú-jó mag, és ne féljetek, hangsúlyozta.

Pietro Parolin bíboros a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspö-

ki Konferencia meghívá-sára érkezett Szerbiába. A konferencia 2004. de-cember 22-én alakult.

A katolikusok a püs-pöki konferenciát képező államok (Szerbia, Mon-tenegró, Macedónia, Ko-szovó kivételével) mind-egyikében kisebbségben vannak a katolikusok mind vallásukat, mind nemzetiségüket tekint-ve, de a liturgiában va-lamennyien anyanyelv-

ükön vesznek részt.A Szent Cirill és Metód Nemzet-

közi Püspöki Konferencia tevékeny-ségét meghatározza és folyamatos kihívás elé állítja tagjainak különbö-ző állami berendezése, társadalmi és vallási helyzete.Szerző: Nagybecskereki Egyházmegye

Fotó: Deák Róbert

A „Keresd a békét, és járj a nyomában” mottó köré épül a ministránsok 12. nemzetközi zarándoklata, melyre 2018. július 29-e és augusztus 3-a között kerül sor Rómában. A Nemzetközi Ministránszarándoklatokat 1962 óta szervezi rendszeresen a Nemzetközi Ministráns Szövetség (Coetus Internationalis Ministrantium).

A Szentatya a Szent Péter téren fogadja majd a minist-ránsokat, a zarándoklat csúcspontja pedig a Ferenc pápá-val való találkozás lesz; közös igeliturgia a világ békéjéért. A pápai audienciát megelőzően a ministránsok nemzet-közi fesztiváljára kerül majd sor, melyen a zarándoklaton részt vevő mintegy 70 ezer ministráns fogja kifejezni szol-gálatának örömét az általunk biztosított keretprogramban. A 2018-as találkozó mottójául a zsoltáros szavait válasz-

tották a szervezők „Keresd a békét, és járj a nyomában” (Zsolt 34,15b), ezzel is rávilágítva arra, hogy mai világunk-ban jelenleg ennek van a legfontosabb üzenete. A találko-zó logója is ezt közvetíti.

Csaknem húsz országból várnak ministránsokat a ta-lálkozóra. Európából valószínűleg jelen lesz Ausztria, Bel-gium, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Lu-xemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Svájc, Szerbia, Szlovákia és Ukraj-na. De Indiából és Dél-Koreából is jelezték, hogy szívesen részt vennének a zarándoklaton. Úgy tűnik, ez lesz a legszí-nesebb minden eddigi római ministránszarándoklat közül. Temerinből Bújdosó Márk és Hajduk László utaznak el Ró-mába a találkozóra.

Hamarosan Nemzetközi Római Ministránstalálkozó

Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár szentmiséjét mutatja be az újvidéki Mária Neve-templomban


Temerini harangok

Az 1783-ban épült ideiglenes temp-lom mindhárom harangját a plébánia-templomba vitték át, annak felépítése után 1806-ban. A 19. század első évti-zedeiben két újabb harangot is besze-reztek: a Szentháromság (840 kg) és a Szent Rozália (390 kg) harangot. Ám az összes harang a szabadságharcban odaveszett. Az ezt követő évtizedekben,

1895-ös adatok alapján négy harangot öntettek. 1861-ben öntötték a ma is mű-ködő, közismerten nagyharangnak (912 kg) nevezett, sok vihart kiállt Szenthá-romság-harangot. Az első világháború-ban, 1916-ban a nagyharang kivételével elvitték a többi harangot, sőt a temető-kápolna harangját is. Egészen 1925-ig csak a nagyharang szolgálta a híveket. 1925-ben főleg adományokból össze-gyűlt annyi pénz, hogy három újat si-került beszerezni: a Szűz Mária-haran-got (520 kg, ez lett a középharang), a Szent Rozália-kisharangot (272 kg) és a 111 kg-os lélekharangot. Mindhárom harang az újvidéki Jovánovics öntödé-ben készült. A Szűz Mária-középharan-got ki kellett cserélni, mert megrepedt. Az újat, amely 545 kg súlyú, és a rijekai Branko Lenartics harangöntő műhelyé-ben készült, Zvekánovity Mátyás püs-pök szentelte fel 1966. június 29-én, Pé-ter-Pál napján.

Az 520 kilogramos Szűz Mária-harang

165 évvel ezelőtt tett fogadal-mat Temerin hívő népe. Az ünnep-lés módja sokszor és sokat változott az elmúlt több mint másfél évszázad során, de az ősök fogadalmát mind-eddig megtartották. A fogadalomté-tel pedig Illés próféta napjára, július 20-ára esett, amikor is a forradalom és szabadságharc bukását köve-tő években sorozatosan elemi csa-pások érték a falut. Ekkor fogadták meg a falu polgárai, hogy Szent Il-lés napján munkaszüneti napot tar-tanak a mezőkön, templomba men-nek, és Istenhez fohászkodnak, hogy vegye le haragját a faluról.

Temerin katolikus magyarsága azzal, hogy 1853-ban egyházi foga-dalmi ünnepévé tette e napot, nem-csak megerősítette az ősi vallásos-ságát, de új dimenziót is adott neki, korábban a községi képviselő-testü-let mintegy hivatalos szintre emelt azzal, hogy dologtilalmi nappá nyil-vánította július 20-át, majd újabban az Első Helyi Közösség tanácsa a helyi közösség napjává tette. A népi és az egyházi ünnep ez által világi támaszt is kapott, kifejezésre juttat-va Temerin lakosainak „másságát” a környező magyar és nem magyar településekhez képest. (Az Illés-nap ugyanis nem búcsú – azt Temerinben Szent Rozália napján, vagyis szep-tember 4-én tartják.)

A temeriniek az elmúlt évek-ben azzal is növelték e nap rangját, hogy igyekeztek erre a napra időzíte-ni a helyi magyarság számára fontos kultikus emlékhelyek, objektumok, intézmények átadását, felavatását. Többek között ezen a napon szen-telték fel 2000-ben a Telep városrész új templomát, 2002-ben dombormű-vet avattak a település első papja, Temeri Lőrinc (1332) emlékezetére, 2003-ban megnyitotta kapuit a köz-

adakozásból létrejött, a helyiek éle-tében azóta is fontos szerepet játszó magyar tájház.

A temerini Illés-napi ünnep a te-lepülésen élő magyarság nemze-ti identitásának nyílt megvallását és e kisközösségnek a nyelvi, egyházi és kulturális hagyományaihoz való

ragaszkodását és nem utolsósorban erejét hivatott kifejezésre juttatni oly módon, hogy az követendő pél-dája lehet bármelyik magyar közös-ségnek.

Az Illés-napi rendezvénysorozat ünnepi programja az idén egy hetes, kezdődött vasárnap, július 15-én és július 22-éig tart. Az ünnepség szer-vezésében részt vesz a temerini Első Helyi Közösség és az önkormányzat, a temerini Római Katolikus Egyház-község, a Temerini Kertbarátkör, a Temerini Iparosok és Vállalkozók Egyesülete és más civil szervezetek.

(–)

Illés-napi tábori mise a kálvárián (1936)

Illés-nap – Temerin fogadalmi ünnepe


1825. esztendőben a falu déli ré-szén levő magaslaton kálvária épült, amely már 1890 elején igen romos

állapotban volt és felújításra szo-rult. Ezt követően 1895-ben újra-szentelték. A következő felújításra az 1924/25-ös években került sor. A második világháború végéig a hívő-közösség jó karban tartotta, de mégis idővel fokozatosan tönkrement, amit segített a romboló emberi kéz is. A kálvária negyedik felújítása 1996-ban Ökrész Károly kezdeményezésé-re kezdődött, és 1998-ban fejeződött be. A helyreállítás önkéntes munká-val és adományokkal azért is elisme-résre és dicséretre méltó, mert né-

pünk számára nehéz időkben történt, ugyanakkor nem vont el erőket a te-lepi templomunk építésétől, amely

lankadatlan erővel folyt. Mindazok, akik részt vettek ebben a munká-ban, ki többet, ki kevesebbet, aho-gyan az idejük en-gedte, és akik más módon nem, de két kezük munká-jával segítettek, ha megtekintik a felújítási mun-kákról a képsoro-kat, vagy kimen-nek a kálváriára, a büszkeség érzése

töltheti el keblüket, mindannyiunkban

pedig a kötelezettség érzetét kell, hogy ébressze, hogy őrizzük és karban-tartsuk, mint aho-gyan eleink azt le-fektették.

A keresztúti áj-tatosság különössen nagyböjt folyamán, nagyhét napjaiban, de főként nagypén-teken a hívő keresz-tény buzgóságának fontos eleme. Más

Megszépült a Kálvária domb

településekhez hasonlóan évszáza-dos hagyománya van nálunk is a kereszútjárásnak a templomon kívül egy-egy alkalmas dombon, ahol a hí-vek szeretete Jézus szenvedésének emlékére ún. stációkat épített, és a csúcson Jézus keresztje foglal helyet a vele együtt felfeszített két latorral. Ily módon a Kálvária találóan szemlélteti Megváltónk szenvedésének emlékét.

A Kálvária-domb egy település számára történelmi, kulturális, szel-lemi és vallási értéket képvisel. A temerini 1825-ben a község által fel-épített, 1998-ban népünk összefogá-sával felújított jelentős létesítmény főként nagyböjtben a keresztúti ájta-tosságok színhelye. Ez utóbbi felújí-tásának az idén kereken 20 éve.

Az elmúlt napokban, hetekben szorgos és ügyes kezű mesterek újra rendbehozták a kálváriát, a stációkat, a kereszteket, amelyeken igencsak nyo-mott hagyott az idő vasfoga. Előbb le kellett szedni a vakolatokat, a Kálvá-ria-domb tetején álló kereszteket és stációkat meg kellett tisztítani, s csak utána tudták újra lefesteni.

(-)

Horváth Árpád SJ nemrégiben készített interjújában a püspök atya többek között elmondta, hogy személyesen talán a legfontosabbnak tartja az elmúlt időszakból ki-emelni, hogy eddig hatvanöt papot szentelt, közöttük két jezsuitát és egy kármelita szerzetest is. Az interjú végén pedig kitért arra a kérdésre is, hogy hogyan néz a jövő-re.

„Nekem már szabadkai megyéspüspökként nem sok ma-radt hátra, merthogy augusztusban töltöm a hetvenötödik életévem, és akkor be kell adnom a lemondásomat.

Hogy ezután mi lesz, az már főleg a Szentatyától függ, de úgy is mondhatnám, hogy a Gondviselés dolga... Nagy hálával gondolok az elmúlt ötven papi évemre, és persze a püspöki szolgálatomra is.”

Püspökség a Bácskában

Az egyik stáció felújításán dolgoznak: Bujdosó Imre, Puszti Ferenc, Pásztor Róbert

A már felújított golgota


Tavaly július 8-án tették közzé hi-vatalosan a körlevelet, amelyet az Is-tentiszteleti és Szentségi Kongregá-ció küldött Ferenc pápa megbízásából az egyházmegyés püspököknek. A dokumentum néhány gyakorlati ta-náccsal szolgálva arra buzdítja a fő-pásztorokat, hogy ügyeljenek az eu-charisztiához használatos kenyér és bor minőségére és az azokat előállító személyek megbízhatóságára.

Misebor és ostya: igazolt hely-ről

Míg korábban az volt a szo-kás, hogy egyes szerzetesi közös-ségek gondoskodtak a misebor és ostya csomagolásáról, ma élelmi-szer-áruházakban, más üzletekben és interneten keresztül is meg lehet kap-ni ezeket. Azért, hogy kétség ne fér-jen az eucharisztia alapjául szolgáló anyagok érvényességéhez, a vatiká-

ni dikasztérium azt javasolja a püs-pököknek, hogy adjanak útmutatást a kérdésben, például megfelelő iga-zolással garantálják azok alkalmas-ságát.

Az ostya csak kovásztalan bú-zakenyér lehet

A szertartáson csak frissen ké-szült kovásztalan búzakenyeret sza-bad felhasználni, hogy semmiképp ne romolhasson meg. Súlyos visz-szaélésnek számít, ha a miseostya csomagolásába más anyagok kerül-nek, például gyümölcs, cukor vagy méz. Magától értetődik, hogy az os-tyát olyan személyeknek kell csoma-golniuk, akik nemcsak becsületesek,

hanem megfelelő felkészültséggel és eszközökkel rendelkeznek hozzá.

Misebor csak természetes sző-lőből

A misebor is természetes szőlő-ből kell, hogy készüljön, nem szabad módosítani, sem más anyagokkal ke-verni. Oda kell figyelni arra, hogy tö-kéletes állapotban tárolják, és ne ece-tesedjen meg. Szigorúan tilos kétes forrásból származó bort használni a miséhez. Az egyház ugyanis megkö-veteli a szükséges feltételek biztosí-tását a szentségek érvényességéhez.

A gluténmentes ostya érvényte-len az áldozáshoz, de a csökkentett gluténtartalmú érvényes

Ami azokat a személyeket illeti, akik különböző és nyomós okok mi-att nem tudnak természetesen cso-magolt kenyeret vagy természetesen erjesztett bort fogyasztani, a doku-

mentum leszögezi: a teljesen gluténmentes ostyák eucharisztikus használatra érvényte-lennek minősülnek. Érvényes viszont a részben gluténmentes ostya, illetve az, ame-lyik elegendő glutént tartalmaz a kenyér-készítéshez anélkül, hogy idegen anyago-

kat kellene hozzáadni, vagy olyan el-járásokat alkalmazni, amelyek ter-mészetellenessé teszik a kenyeret.

A génmódosított ostya érvényesÉrvényes az eucharisztia be-

mutatására a must, vagyis szőlőlé, amennyiben friss, vagy úgy tárolják, hogy megállítják az erjedését anél-kül, hogy ezzel módosítanák a ter-mészetét (például lefagyasztják). A dikasztérium útmutatása szerint a ge-netikailag módosított eucharisztikus anyag érvényesnek minősül a szent-mise bemutatásához.

Végezetül az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció körlevele azt tanácsolja, hogy az egyházmegyék

Misebor és ostya igazolt helyről

jelöljenek ki egy személyt, aki tény-legesen garantálja az eucharisztikus anyag eredetiségét a gyártók részé-ről, mint ahogy annak megfelelő for-galmazását és értékesítését is.

(gá)(Forrás: Vatikán, Magyar Kurír)

Azt kérdezed, hogy lesz a kenyér Krisztus teste, és a bor (...) Krisz-tus vére? Én azt mondom neked: a Szentlélek jön, és megteszi azt, ami minden szót és minden gondolatot meghalad. (...) Legyen neked elég hallanod, hogy a Szentlélek által történik, ugyanúgy, miként az Úr a Szent Szűzből és a Szentlélek által fölvette a testet.

(Damaszkuszi Szent János)

Lermontov:

Az imaMikor már nem bírom tovább

A gyötrelmeimet: Hang csendül a gyászomon át,

Mennyei üzenet.

Szavai szentség és erő És összhang és zene, Az éggel összebékítő Szépség költészete.

S a kétely sziklája nehéz Szívemről legörög:

Hiszek, és majdnem sírok, és… És úgy megkönnyebbülök!

Fordította: Szabó Lőrinc


Brazília nem jutott be a legjobb négy közé a labdarúgó-világbajnok-ságon. Az oroszországi tornán július 6-án Belgium ejtette ki az ötszörös győztest. Ferenc pápa július 8-án, az Angelus elimádkozása után köszön-tötte a brazil szurkolókat.

A Szentatya a vasárnapi evangéli-umról elmélkedve arra kérte a híve-ket, hogy tartsanak önvizsgálatot, és nézzék meg, észreveszik-e Isten je-lenlétét, Jézus személyét a minden-napi életben, a konkrét valóságban. Majd az Angelus elimádkozása után az argentin pápa a következő szavak-kal fordult a Szent Péter téren ösz-szesereglett dél-amerikai hívekhez:

„Brazil zászlókat is látok… Köszön-töm a brazilokat, ne keseredjetek el, lesz még alkalom!”

Brazília nem jutott be a legjobb négy közé a labdarúgó-világbajnok-ságon. Neymarék már az első félidő-ben kétgólos hátrányba kerültek, és bár a hajrá kezdetén a csereként be-álló Renato Augusto szépített, Belgi-um 2–1-re megnyerte a két válogatott péntek esti kazanyi negyeddöntőjét.

Brazília sorozatban negyedszer búcsúzott a világbajnokságtól euró-pai ellenféllel szemben, s ezzel az is eldőlt, hogy az öreg kontinens adja a 21. focivébé végső győztesét.

Brazília a labdarúgó-világbajnok-

Áprilisban Csantavéren A növe-kedés útja elnevezéssel a Topolyai Espereskerület plébániái és a Fák-lya Keresztény Ifjúsági Egyesület fi-ataljai hittanos találkozót szerveztek, amelyen közel 1200 vajdasági gyer-mek vett részt, köztük temerini hit-tanosok és cserkészek is jelen voltak a hittanos lelkinapon. A csoportot Ádám Mária hitoktató vezette. A program keretében dr. Szöllősi Tibor atya a Szabadság útja címmel tartott

előadást. A lelkinap célja, hogy az előadások, a beszélgetések és a kö-zösségi játékok segítségével erősöd-jön a résztvevők szívében az Istenbe vetett hit, a krisztusi önzetlen, tevé-keny szeretet és egy boldogabb vi-lág reménye. A résztvevők ezúton is szeretnék megköszönni Utcai Róbert atyának és a szervezőknek azt az ál-dott, örömteli, játékos, élménydús napot, amit számukra szereztek.

Segédőrsvezető- képzés

A Vajdasági Magyar Cserkész-szövetség és a Romániai Magyar Cserkészszövetség közös szervezé-sében került megrendezésre május 25. és 27. között a segédőrsvezető- képzés elő hétvégéje. Összesen 28 jelölt érkezett Temerinbe Vajdaság 8 cserkészcsapatából. A cserkész-közösségek fejlődése szempontjá-ból fontos a megfelelő vezetők ki-nevelése. A segédőrsvezető-képzés lényege a gyakorlati cserkésztu-dás és a vezetési alapok elsajátítá-sa, amit a későbbiek során a saját cserkészcsapataikban tudnak majd alkalmazni.

A segédőrsvezető-képzés több részre van osztva, ezek az előfelada- tok, előhétvége, nyári tábor, utófel-adatok és utóhétvége. Az előhét- végén a jelöltek számot adtak előtu-dásukról, képzéseken vettek részt, bővítették a történelmi ismereteiket és ízelítőt kaptak a nyári cserkész-tábor kerettörténetéből. A nyári tá-bor idén Erdélyben kerül megszer-vezésre.

A sikeres képzések megszerve-zése csapatmunkát igényel. Ez al-kalommal a program megvalósítá-sában 8 kiképző és 7 őrsvezető vett részt, illetve 5 kisegítő gondosko-dott a zavartalan munkáról. Szeret-nénk megköszönni a támogatóink-nak és mindenkinek, akik segítettek az előhétvége megszervezésében.

MAGYAR Dániel,a segédőrsvezető-képzésért

felelős vezető(fénykép a lap hátoldalán)

A csantavéri lelkinapon a temerini hittanosok és cserkészek

Hittanos találkozó Csantavéren

Ferenc pápa a braziloknak szurkolt

ságok történetének legsikeresebb vá-logatottja öt világbajnoki címmel. Az egyetlen csapat a világon, amely valamennyi világbajnokságon részt vett, és az első, amely ötször nyerte el a győztes címét (1958, 1962, 1970, 1994, 2002).

Forrás és fotó: Vatican News, Nemzetisport.hu


TáMogATóINKA Temerini Harangszó Illés-napi száma megjelenésének fő támogatója a Kertbarátkör,

továbbá Giricz János, Batyáni András és a Horváth aranyműves tulajdonosa családjával.Támogatóinknak ezúton mondunk köszönetet, hogy lehetővé tették lapunk megjelenését!

A plébánia telefon- és faxszáma:

021/844-001(üzenetrögzítő is)

* * *Iroda: Az egyházközségi

iroda hétfő és az ünnepnapok kivételével munkanapokon

9-től 10 óráig, valamint az esti szentmisék után

áll a hívek szolgálatára.

Miserend és egyházközségi hírek minden csütörtökön

a Temerini Újságban

* * *Magyar Katolikus Rádió

az interneten: www.katolikusradio.hu

* * *Újvidéki Rádió, 90,5 Mhz, minden második vasárnap reggel 8.05–9.00

* * *Mária Rádió, 90,0 MHz, egész nap magyar, illetve horvát nyelvű műsor

* * *

Az RTV2 vallási műsora minden hónap negyedik vasárnapján 14 órakor

* * *

A plébánia honlapja: http://www.plebania.temerin.info

FONTOS TUDNIVALóK

Elsőgyónóink

Templomainkban a hitoktatók és a családi hittanvezetők nagy szeretettel készítették fel az elsőgyónásra az ál-talános iskola második osztályos ta-nulóit.

Képeink a plébániatemplomban és a telepi millenniumi emléktemplom-ban készültek.

Bérmálkozóink

A felső sorban, balról jobbra: Vukadin Filip, Papp Tamás, Répási Róbert Viktor, Major László, Merković Filip, Horvát Gábor, Nagy Kevin, Góbor Martin, Vécsi Attila, Bódi Konrád. Középső sor: Varga Edvin, Varga Lóránd, Füstös Tamás, Lahos Benedek, Puszti Norbert, Tóth Dániel, Vörös Valentin. Első sor: Nagy Alex, Oláh Attila, Kovács Alex, Mező Krisztián, Koperec Dávid, Pászti Krisztián, Répási Nikolász, Hajdúk Arnold. Elől: Gergely Gizella hittantanár, Pénzes János püspök, Szungyi László esperesplébá-nos és Müller Károly állandó diakónus.

Felső sor: Bancsi Lea, Kovács Korina, Tót Mariann, Homolya Karolina, Varga Krisztina, Lukács Bettina, Horváth Zsanett, Merković Leona, Merković Lúcia, Faragó Beáta. Középső sor: Horák Éva, Kalácska Réka, Papp Edina, Guszton Kabács Yvett, Gergely Anikó, Majoros Tímea, Oláh Andrea, Horváth Her-mina. Első sor: Sztrehárszki Évi, Morvai Eszter, Oroszi Nikoletta, Tóth Lívia, Erős Henrietta, Hoffmann Evelin, Balázs Dorottya, Klajner Odett. Elől: Gergely Gizella hittantanár, Pénzes János püspök, Szungyi László esperesplébános és Müller Károly állandó diakónus.

A se

gédő

rsve

zető

kép

zés

rész

tvev

ői

Agneš Kantardžić Photography

165 éves az Illés-napi fogadalom -...

Documents

Transcript of 165 éves az Illés-napi fogadalom -...