160 ÉVE SZÜLETETT LECHNER ÖDÖN

Százhatvan éve, 1845. augusztus 27-én született Pesten Lechner Ödön építész, a szecesszió kiemelkedő képviselője.

Jómódú polgárcsaládból származott, ügyvéd apjának téglagyára is volt, így korán megismerhette az építőanyagokat. 1865-től a József Ipartanodában (a későbbi Műegyetemen) Skalnitzky Antal tanítványa volt, majd a berlini építészeti akadémián képezte magát. Itt lett a klasszicizmus híve s került kapcsolatba Pártos Gyulával és Hauszmann Alajossal. 1868-ban társult Pártossal, akivel 1896-ig dolgozott együtt. 1875-78 közt Clément Parent párizsi irodájában reneszánsz kastélyok helyreállításán dolgozott, ezután egy időre a francia reneszánsz híve lett. Huszka József hatására a keleti, indiai és perzsa stílusokat is tanulmányozta, ezek révén jutott el egy magyar stílus igényéhez.

Hazatérése után Pártossal több pályázaton nyertek: a szegedi Városházát, a budapesti Drexler-palotát (MÁV Nyugdíjintézet, később Állami Balett Intézet) és több pesti bérházat is építettek eklektikus stílusban (Thonet-palota, Váci utca 11.). Lechner 1889-ben Angliában tett tanulmányutat Zsolnay Vilmossal. Barátságuk és ottani tapasztalatai - a Kensington Múzeum kerámiagyűjteménye, és vidéki angol kastélyok megismerése, az angol koloniális, "indus stílus" - segítették egyéni kifejezésmódjához.

Saját művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. E stílus leglátványosabb eredményei Pártossal közösen a kecskeméti Városháza, az Iparművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Állami Földtani Intézet és a Hold-utcai Postatakarékpénztár. Ez utóbbi a századforduló magyaros ízlésének legjellegzetesebb példája, mégis, újszerűségét mutatja, hogy Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték, s követőinek alkotásai (Pl. a Korb-Giergl-féle Zeneakadémia) is csak redukálva valósulhattak meg. Az is jellemző, hogy az Iparművészeti múzeumot a cigánykirály palotájának csúfolták. Hatása mégis továbbterjedt, a stílus elfogadott lett, Komor Marcell, Jakab Dezső és mások révén.

Visszafogottabb művei Zala György műteremvillája Budapesten és a szegedi Deutsch-ház homlokzata. A gyönyörű kőbányai Szent László plébániatemplom több tervvariánson át jutott az első, bizáncias elképzelésektől a megépült bazilikális, keresztházas, egy fő és két kísérőtoronnyal díszített, gótizáló végleges változatig. Utolsó megvalósult alkotása a pozsonyi Katolikus Főgimnázium s a mellette álló Kék templom, Erzsébet királyné emléktemploma. Fontos műve a nagybecskereki (ma: Zrenjanin, Szerbia) városháza s az Ernst Múzeum homlokzata és előcsarnoka is.

Lechner egyedül és másokkal együtt rengeteget dolgozott, több mint 30 pályázaton vett részt, s többnyire nyert vagy díjat kapott. 26 épülete valósult meg, ezeket anyaghasználati és szerkezeti újítások jellemzik. Formavilága egyéni, gazdag és újszerű, legkarakteresebb, iskolateremtő építészünknek tartják, aki egy sajátos magyar nemzeti stílus megteremtéséért fáradozva népi elemekkel gazdagította művészetét. Szecessziójának fő jegyei a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek. Modern épületszerkezeteivel, festői tércsoportosításával a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselőjének tekintik.

Rengeteg tanítványa és követője volt, ők azonban inkább formai, mint tartalmi megoldásait vették át. Lechner a korszerű építészet egyik kezdeményezője volt hazánkban, a népművészet formavilágát a magas építészet, a monumentalitás szférájába emelte, elveit írásaiban is kifejtette. 1914. június 10-én Budapesten halt meg. Szobra az Iparművészeti Múzeum - a magyar szecesszió egyik legszebb épülete - előtt áll. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal ismerték el a magyar építészetet megújító munkáját.

A szecesszió elválást, elszakadást jelent, a múlttal való szakítás igényét a technikai fejlődés és a társadalmi változások hozták létre. Az építészet, a többi művészethez hasonlóan, elfordult a múlt felületi, külsőségekre építő másolásától, s főleg stilizált formákat alkalmazott, de tartalmilag, a tér- és tömegalakításban nem tudott újat teremteni. Lechner művészete e téren is többet nyújt a szecesszió átlagos alkotásainál. (Panoráma)

***************************************************************************

A MAGYAR SZECESSZIÓ KIEMELKEDŐ ALKOTÁSA A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET STEFÁNIA ÚTÖN ÁLLÓ ÉPÜLETE. AZ ÉPÜLETBEN AZ ORSZÁGOS

FÖLDTANI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEI IS HELYET KAPTAK.

A környezetMagyarország geológiai kutatását a 18. században kezdték meg hazai és külföldi szakemberek.

Az Ausztriával 1867-ben megkötött kiegyezés hatására felmerült egy önálló magyar, a tudományos és gyakorlati célokat egyaránt szolgáló földtani kutatóintézet létesítésének az igénye. Ferenc József 1869. június 18-án jóváhagyta a Magyar Királyi Földtani Intézet megalapítását. Hazánk első állami tudományos kutatóintézete az 1869. szeptember 8-án kinevezett Hantken Miksa igazgató vezetésével kezdte meg működését. Az egyre növekedő társadalmi igények következtében kibővült feladatok szükségessé tették, hogy az intézet kutatói önálló épületben dolgozzanak. Ennek gondolata az állam részéről komolyan 1894-ben, Festetits Andor minisztersége idején merült fel. Nagy lendületet adott az ügynek, hogy az építkezésre Semsey Andor földbirtokos 1895-ben 50 000 forintot ajánlott fel, Budapest főváros közgyűlése pedig 1896-ban ingyen telket biztosított a Stefánia úton. Ugyanabban az évben az országgyűlés is megadta az építkezéshez szükséges pénzt. Darányi Ignác földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1896-ban pályázatti hirdetést tett közzé, a pályázatot, tizenhárom társát megelőzve, a "Versenyezve haladunk" jeligéjű művével Lechner Ödön budapesti építész nyerte meg. A később módosított terv alapján a kivitelezésre a hetvenegy ajánlkozó közül kiválasztott Hauszmann Sándor fővárosi vállalkozó kapott megbízást 1898-ban. Az építkezést 1898. február 9-én kezdték meg és 1899. október 1-re be is fejezték. Az épület ünnepélyes átadására 1900. május 7-én került sor és az új intézetet május 29-én meglátogatta az alapítólevelet egykor aláíró uralkodó, I. Ferenc József császár és király is.

A magyar építészet nagy alakja, Lechner Ödön a XIX-XX. század fordulóján tűnt fel. Néhány éve készült el az Iparművészeti Múzeuma, s éppen 1900-ban követi a Postatakarékpénztár, majd néhány év múlva a pozsonyi úgynevezett kék templom (1907). Lechner Ödön magyar építészetet kíván, a magyarság ázsiai gyökereire hivatkozik, amikor keleti motívumokat is vegyít dekorjába. A historizmus szürkeségét homlokzaton, tetőn és belsőben egyaránt mutatkozó kolorit váltja fel. Épületei bármily merészek, mindig ízlésesek. Lechner Ödön sose vétett az anyag ellen, és díszítő ösztöne sose ragadta őt túlzásba. Szerette a színt, a színes kerámia alkalmazásának új ösvényt vágó mestere volt, de mindig módjával alkalmazta ezt az anyagot. Még ha egészen be is burkolta vele az épületet, akkor sem tette azt rikítóvá. Zsolnay csempeburkolatokkal élénk színeket és tanulságos motívumokat jelenít meg. Színhatása miatt Lechner - utólag - elbírja az összehasonlítást akár a katalán Gaudi csodált épületsajátosságaival.

Az Országos Földtani Múzeum kiállításai nem egy esetben egyedülálló ásvány-, kőzet-, ősmaradvány- és ásványi nyersanyag-minta, földtani térképek, szelvények segítségével mutatják be Magyarország földtörténeti múltját, ásványi nyersanyagait, a földtani kutatások fejlődését. Láthatók továbbá a világhírű ipolytarnóci ősállatlábnyomokat őrző homokkődarabok is.

Állandó kiállítások:Ősvilági lábnyomokMagyarország földtörténeteAz Intézet történeteMagyarország ásványkincseiLechner Ödön munkássága, életútja, terveiA magyar földtan tudománytörténeteA Föld bauxitjaiIpolytarnóci lábnyom

************************************************************************************

SZECESSZIÓ

A szecesszió a XIX. század végének és a XX. század elejének egyik stílusirányzata az iparművészetben és a képzőművészetben.

A szecesszió kialakulásaA szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó

maga latin eredetű (secedo, secedere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus, stb. stílusok).

Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

Szecesszió a világbanA szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák-

Magyar Monarchiában a szecesszió szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art noveau, Nagy-Britanniában a modern style, Németországban a Jugendstil volt az elfogadott elnevezés.

A szecesszió egyik jellegzetessége volt a helyi, népi tradíciók felhasználása, így érthető módon országonként eléggé eltérően alakult a stílus.

Építészet

Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten (Lechner Ödön)

Reök-palota, Szeged (Magyar Ede)

Gresham Hotel, Budapest (Lechner Ödön)

Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.

Európában elsősorban Antoni Gaudi katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei:

Sagrada Família (Szent Család) templom, Barcelona Güell Park, Barcelona Casa Milá, Barcelona

További neves szecessziós építészek: Charles Rennie Mackintosh (Nagy-Britannia) Victor Horta (Belgium), Joseph Maria Olbrich (Németország) Otto Wagner (Ausztria) August Endell (Németország)

Magyar szecessziós építészetMagyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön nevével kapcsolják össze: ő a

legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk. Néhány jelentősebb épülete: Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Nemzeti Bank épülete) Városháza, Kecskemét Gresham palota

További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek: Kós Károly Magyar Ede Medgyaszay István

Mende Valér Márkus Géza

Képzőművészet Alphonse Mucha, cseh festőművész,

1860-1939 Képei Rippl-Rónai József Gustav Klimt Gulácsy Lajos Jan Toorop Vaszary János

Kernstok Károly Körösfői-Kriesch Aladár Faragó Géza Ramón Casas Róth Miksa üvegfestő Aubrey Beardsley

*********************

LECHNER ÖDÖN

Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, 1914. június 10.Építész, a magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja, a magyar stílusú szecesszió úttörője.

Élete

Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten

Felirat az Iparművészeti Múzeumon

A pálya kezdeteLechner Ödön jómódú, tehetős polgárcsaládba született. Felmenői között számos építőipari

vállalkozót találunk. Iskoláit a Pest-belvárosi reáltanodában, a József-ipartanodában (a mai BME elődjében), majd Berlinben, a Schinkel-akadémián végezte.

Kezdetben önálló építészként tevékenykedett, és az akkor divatos neoreneszánsz stílusban tervezett lakóépületeket, bérházakat. Később társult Pártos Gyulával, és közös építészeti irodát, céget indítottak el. Kettejük közül Pártos volt az üzletember, Lechner pedig a művész. Irodájuk számos megrendelést kapott különböző épületek tervezésére, amelyeket jórészt valamelyik historizáló stílusban valósítottak meg. Különösen jól ment az iroda széles körű ismeretségük révén, valamint a három város 1873-as egyesítését követő fellendülés következtében.

UtazásokFelesége 1875-ben, nem sokkal házasságkötésüket követően meghalt. Ekkor Lechner

megszüntette tevékenységét a Lechner–Pártos építészeti irodában, és külföldön vállalat munkát: 1875 és 1878 között Párizsban dolgozott Clément Parent irodájában, ahol megismerkedhetett a kialakulófélben lévő art nouveau-val. Ezekben az években dokumentálhatóan 7 francia kastély tervezésében és felújításában vett részt.

Hazatérése után, 1879-ben ismét Pártos Gyulával társult. Fontos középületek tervezésére és építésére kaptak megbízásokat, ám még mindig a historizmus volt a jellemző stílusára. 1889-ben és 1890-ben még két utazást tett Londonba, ahol a modern style-lal ismerkedett meg – ettől kezdve gyökeresen megváltozott a stílusa.

A szecessziós magyar nemzeti stílus

A kecskeméti Városháza épülete

1890 után Lechner arra törekedett, hogy a historizálás helyett magyar népi motívumokon alapuló új stílust fejlesszen ki. Számos keleti (szasszanida, perzsa, stb.) motívumot is felhasznált. Zsolnay Vilmossal jó kapcsolatot tartott fenn; előszeretettel alkalmazta épületein a Zsolnay-gyár pirogránit majolikáját. A stílus szecessziós jellege elsősorban a változatos, görbe vonalakra építő díszítmények alkalmazásában nyilvánul meg és számos vonatkozásban eltér még az Otto Wagner-féle osztrák szecessziótól is. 1896-ban megszűnt Lechner társas viszonya Pártossal, és egyre kevesebb megbízást kapott önállóan. Stílusát a megrendelők felé egyre inkább Pártos képviselte és érvényesítette.1906-ban a Lyka Károly által szerkesztett Művészet című folyóiratban Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz címmel tette közzé ars poetica-ját. Az utolsó megépült Lechner-terv Budapest, V. Irányi u. 15. sz. alatt Vermes Gyula háza volt (1910 –1911).

Szecessziós stílusú művein megfigyelhető a színes kerámia díszítések bátor, ám mindig ízléses alkalmazása, a népi motívumkincs felhasználása. A kerámia díszítések legtöbbször a Zsolnay-gyárból kerültek ki. Ehhez köze lehetett annak is, hogy a Kőbányai Téglagyár és a pécsi Zsolnay Gyár a család kezében volt.

Az önálló magyar építészeti stílus megteremtőjeként számos követője akadt, de még több harcos kritikusa. Ám a következő építész-generáció csaknem minden tagja úgy tekintett rá, mint példaképre.

Főbb alkotásai

Lépcsőház a Postatakarékpénztárban

1874-1875. Kecskemét, Kecskeméti Takarékpénztár 1875. Budapest, Városliget, Korcsolyacsarnok (1893-ban lebontották) 1882. Kecskemét, Városi fürdő (nem épült meg) 1882-1883. Szeged, Városháza 1882-1884. Budapest, MÁV Nyugdíjintézet bérháza, benne volt a Drechser-kávéház 1885-1886. Nagybecskerek, Megyeháza 1887. Kecskemét, Rudolf lovassági laktanya 1888-1889. Budapest, Thonet-ház 1889-1893. Szekszárd, Szekszárdi Szálló 1889-1901. Karlóca, Főgimnázium 1890-1896. Kecskemét, Városháza 1891-1896. Budapest, Iparművészeti Múzeum 1891-1897. Budapest, Szent László-plébániatemplom 1894. Budapest, Ferenc József híd (nem épült meg) 1895. Budapest, Lechner-ház 1896-1899. Budapest, Földtani Intézet 1898-1900. Budapest, Lechner Gyula háza 1899. Budapest, Tőzsdepalota (nem épült meg) 1899-1901. Budapest, Postatakarékpénztár 1900. Kolozsvár, Lechner Károly villája 1903. Bécs, Áruház (nem épült meg) 1905. Budapest, Kultuszminisztérium (nem épült meg) 1906-1908. Pozsony Főgimnázium 1907-1913. Pozsony, Szent Erzsébet-templom 1909. Budapest, Várhegy, Erzsébet királyné emlékműve (nem épült meg) 1914. Budapest, Kőbánya, Főgimnázium 1914. Budapest, Ferenc József emléktemplom (nem épült meg)

Több műve kísértetiesen emlékeztet Gaudí stílusára. Például az 1882-ben (Gaudí ekkor még csak harmincéves) tervezett kecskeméti Városi fürdő, mely csak terv maradt, iszlám jellegű tornyával. A kőbányai Szent László-plébániatemplom első tervváltozata hatalmas bizánci kupolákkal, a Sagrada Família előképe, szintén nem épülhetett meg. A harmadik, a végleges változat épült fel. 1909-ben szimultán tervezte Lechner a Várhegyre az Erzsébet királyné emlékművet (ez is csak terv maradt), és Gaudí a Bellesguard kastélyát és tornyát.

Emléke 1928-ban alakult meg a Lechner Ödön Társaság, tagjai között Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal,

Lechner Jenővel, Lechner Lóránddal, Medgyaszay Istvánnal.Szobra áll az Iparművészeti Múzeum előtt és a margitszigeti Művész sétány mellett. A fővárosban egy fasor, több városban (például Szegeden és Kecskeméten) pedig utcák őrzik a nevét.

IrodalomLechner Ödön. Válogatta és szerkesztette Gerle János (Holnap Kiadó, 2003)

********************

KECSKEMÉTI VÁROSHÁZA

A Kecskeméti Városháza Kecskemét főterén, a Kossuth tér 1. szám alatt található.

A Városháza a 0-kilométerkőtől szemlélve

1893 és 1897 között épült, szecessziós stílusban. Tervezője Lechner Ödön és Pártos Gyula.

Az épület történeteKecskeméten a korábbi városháza egy klasszicista stílusú, a XVIII. század közepe felé már

rozoga épület, a város szégyene volt. Régi igényt akart kielégíteni a városi tanács, amikor 1890-ben tervpályázatot hirdetett egy új épület megalkotására. Az öt beérkezett pályamű közül a bíráló bizottság az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula terveinek ítélte oda, akik sem magasság, sem mélység nem rettent jeligével pályáztak.

Lechner 1887 körül társult Pártossal és együtt építési irodát nyitottak. Kettejük közül Lechner volt a művész, Pártos pedig a vállalkozó. Az épületet 1893 és 1897 között építették fel, szecessziós stílusban. 1911-ben, a nagy földrengés után, Lechner ellenőrzése mellett állították helyre.

Az épület egyik folyosója

Az épület leírásaA művészettörténészek állításai nem egybehangzóak a stílust illetően. Egyesek szerint Lechner a

korai francia reneszánszból, mások szerint az angol reneszánszból merített, és vannak olyan vélemények is, hogy a legfontosabb hatást a felvidéki szász városok - így Lőcse - reneszánsz építészete gyakorolta rá. Mindenesetre Lechner öntudatosan kifejtett programja szerint a cél a magyar stílus megteremtése volt. Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie. Ez a meggyőződés vezet életpályámon, amelynek egyetlen célja, utat vágni a magyar formanyelv megalakítása felé-írta a Művészet című folyóiratban, 1906-ban. Így bár az alapszerkezet még a reneszánsz korai stíluskorszakának formavilágára épül, a homlokzat díszítése viszont hangsúlyos, hazai földben gyökerező, a magyar népművészet motívumkincsét felhasználó falburkoló kerámia. (Lechner ebben a kérdésben előremutató volt, ugyanis a gipszöntvényekkel szemben a kerámia időtállóbb, színekben gazdagabb, és lemosható anyag).

Az épület 4 saroklizéniás (keskeny és lapos függőleges falsáv, a falfelület tagolására), főhomlokzatán középrizalittal (az épületek közepén vagy sarkain kiugró homlokrész) kiemelt, nagyjából téglalap alaprajzú.

Középrizalitjának ormán a honalapító Árpád fejedelem szobrát helyezték el. A korabeli kecskemétiek, akik először idegenkedtek az új városházától, Árpádkának nevezték el a pánczélos vitézt.

Az oromzati részbe és a második emeleti ablakok közé, a tetőpárkány alatti falmezőkre medalionokba foglalt relief arcképek kerültek: Huba, Árpád fejedelem, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Corvin Mátyás, Hunyadi János, Szent István, I. Ferenc József arcmásaival. Az épületen kívül és belül több helyen szerepel a Magyarország és Kecskemét város címere.

A díszterem freskóiA Városháza dísztermében Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott freskói találhatók. Ez

volt a mester utolsó és egyben legnagyobb szabású világi munkája. A témaválasztásnál két fő szempont játszott szerepet: kapcsolódjon Kecskeméthez, és az ország 1000 éves fennállásának (Millennium) ünnepéhez méltó legyen. Több javaslat után végül két freskó valósult meg: az egyik a pusztaszeri gyűlés legfontosabb eseményét, a Vérszerződést ábrázolja. A hét vezér frízszerűen helyezkedik el, a kép meseszerű hangulatú. Jellemző még a rajz hangsúlyozása, a plasztikusság hiánya. A második kép I. Ferenc József koronázását ábrázolja. A kiemelt csoportban a király alakja mellett Andrássy Gyulát és Simor János hercegprímást láthatjuk. A freskó portrészerű, szinte minden szereplőt hangsúlyossá tesz.

A két, egymástól időben távol eső jelenetet összekapcsoló eseménysor terve nem valósult meg, ehelyett az ablakkal és ajtóval tagolt másik két falfelületre történelmünk nagy egyéniségeinek álló alakos ábrázolásai kerültek. Az ajtóval tagolt falon balra: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc; az ajtóval tagolt falon jobbra: Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás; az ablakkal tagolt falon balra: II. Rákóczi Ferenc, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós; az ablakkal tagolt falon jobbra: Könyves Kálmán, Szent László, Szent István.

A Városháza napjainkbanA Városházában átadása óta, így napjainkban is, a városi önkormányzat testületei és hivatalai

működnek.Az önkormányzati üléseket a díszteremben tartják, de házasságkötő teremként is funkcionál.A homlokzat közpén harangjátékot helyeztek el, amely napközben minden egész órakor többek

között Kodály Zoltán Háry-szvitjét játssza el, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt.

Kecskemét

Tervező: Lechner Ödön

Tervező: Lechner Ödön

Tervező: Lechner Ödön

Tervező: Lechner Ödön

(+) Ez a kép a végleges, utolsó változat, eredetije a Bács-Kiskun megyei Levéltárban

   

Hogy mennyire tudatos és mennyire mindig a feladat magaslatára emelkedő művész Lechner Ödön, azt semmi sem bizonyítja

A víztorony eddig csak úgynevezett «szükség»-építkezés volt, mely a praktikus célt ridegen kielégítve, minden esztétikai megjelenéstől

Lechner Ödön eszközei pedig kimeríthetetlenek. Ahogyan ő ezt a víztornyot elgondolja: az alja pirogránitból, a kupolája aranyos

jobban, mint az 1914-ben kivitelre kerülő műve: a kecskeméti víztorony, mely tervezet bár már két év előtt készült, de a rossz pénzügyi helyzet miatt csak most kerülhet megvalósításra.

Ez a feladat egész létalapjában az ellentéte az előbbinek. Itt ugyanis a régi, változatlan életszükségletek helyett, abszolút modern életszükségletet kell építészetileg kielégítenie és pedig a legmodernebb — vasbeton — szerkezettel. Vagyis olyan feladat, ahol fenntartás nélkül valósíthatja meg egész élete modern törekvéseit.  

távol állott. Lechnernél az a gyakorlati, úgyszólván köznapi célszerűség nagyszabású, modern gondolattá érik. A ridegen konstruktiv épületet az ő művészete a jelenkor életszükségletét szimbolizáló modern monumentummá emeli. Elgondolása pedig nemcsak művészi, hanem praktikus szempontból is új eredményt jelent, mert önmagában felépítve, legföljebb, ha iromba tömeg lehetne ez a víztorony, mely pedig nyers felépítésében amúgy is hatalmas monumentális tömeg és így már csak kevés eszközzel is előkelővé téve: monumentum.

eozinnal borítva, magyar virágokkal díszítve, egész felépítésében pedig a nyers beton, előtte a színes pirogránitból készített Rákóczi-szoborral,... valósággal irigyeljük Kecskeméttől, mint egy szép álmot, melyet mi nem álmodhatunk és amelynek mégis örülünk, mert hiszen a miénk, az egész országé, a jövőé. Lechner Ödön, ahogyan ezt a két ellentétes feladatot megoldotta, véglegesen igazolta törekvéseit még a szkeptikusok előtt is, egyben pedig a magyar alkotni tudás legszebb, legegé-szebb fejezetét írta be a magyar építészet annalesébe.

Forrás: Művészet 1914/2

*****************

BUDAPEST - LECHNER ÖDÖN

A szecesszió persze nem magyar sajátosság, csupán a neve korlátozódik az Osztrák-Magyar Monarchiára. A XIX. és XX. század fordulóján jelentkező stílust Németországban például Jugendstilnek, Franciaországban art nouveau-nak, Angliában modern style-nak vagy liberty style-nak nevezték. Monarchiabeli nevét a bécsi Sezession Joseph Olbrich által épített, aranyozott, lombdíszes kupolájú kiállítási épületéről kapta. Maga a szó "kivonulást" jelent: e stílus követői ugyanis határozottan elhatárolták magukat az akadémikus művészettől, céljukká vált, hogy a történelmi múlttól elszakadva új, a modern élet lendületét hűen kifejező formanyelvet teremtsenek.

Meggyőződésük volt, hogy a fin de siécle társadalmi életét statikus pangás jellemzi, míg a technikai-szellemi fejlődés szinte követhetetlen lendülettel zajlik - s az e kettő közötti ellentétet a művészetnek és a kultúrának kell áthidalnia. A XIX. század végének életérzését épp ezért a dekadenshez, a misztikushoz, az allegorikushoz és az erotikához való vonzódásukban érhetjük tetten. A szecesszió művészei nem tettek különbséget a "magas" művészet és az alkalmazott művészet között. Arra törekedtek, hogy a mindennapok tárgyait, helyszíneit, tereit is esztétikai objektumokká tegyék.

Gyökeresen újraformálták az épületeken kívül a legmindennapibb használati tárgyak, valamint a plakát, reklámgrafika, a betűtípusok, divatcikkek formavilágát - mindent, amivel az ember érintkezésbe kerül. Jellegzetes, egyedi és azonnal felismerhető formanyelvet használtak: a japán fametszetek lényegre törő dekorativitását véve mintául, növényi motívumok csavart, ritmikusan hullámzó ismétlődésével komponáltak, képeiket síkszerűen építették fel, s meghökkentő színeket alkalmaztak.

A díszítésekben háttérbe szorították az ábrázolást, a vonalasan kígyózó minták szinte zabolátlanul átvették a hatalmat, s néha még a tárgyak funkcióját is feláldozták az esztétikum oltárán. Ez a merészség, színgazdagság az, amely Budapest szecessziós épületeit is olyan megkapóvá teszi.

A város viszonylagos építészeti egységessége annak köszönhető, hogy legjellegzetesebb épületei nagyjából egy időben, a XIX-XX. század fordulóján épültek - amikor a szecesszió virágkorát élte. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-es létrejötte kitágította a világot a magyar művészek számára: egyre jobb képzési, gyakorlati és bemutatkozási lehetőséget biztosított nekik. A honfoglalás 1896-os millenniumának megünneplésére pedig soha nem látott nagyságrendű beruházások indultak: ekkor épült Budapest meghatározó sugárútja, az Andrássy út az azt lezáró Hősök terével, London után Európa első földalatti vasútja, és még számos emblematikus épület.

A városvezetés szigorúan ügyelt a tervezési és építési előírások betartására, ugyanakkor nem akadályozta az egyéni kezdeményezéseket. Ennek köszönhető, hogy az egyedi, néhol egyenesen extrém épületek is tökéletes harmóniában maradtak környezetükkel. Tökéletes példája ennek a Liszt Ferenc Zeneakadémia. Ahogy Török András, a város egyik legjobb ismerője írja: "Akármerre jár az ember az épületen belül, megüti a felületek kivételesen gondos, szeretetteli megformálása. Ez általában minden szecessziós épületre igaz, ámde itt valamilyen nyugalom is állandóan jelen van, valami letisztultság. Mintha ez a szecessziós épület egyenesen az eklektikából nőtt volna ki - a tűz a vízből."

Egy másik, jellegzetes budapesti szecessziós épület az első pillantásra is színpompás Iparművészeti Múzeum. London és Bécs után Európában harmadikként alapítottak múzeumot erre a célra Budapesten, 1872-ben, s e házban található ma az egyik legnagyobb budapesti szecessziós gyűjtemény is. Az épület tervezője a "hazai" szecessziós irányzat legjelentősebb képviselője, Lechner Ödön volt, aki a magyar szecesszió "külföldi" áramlatával szemben általában nem a nemzetközi stílusjegyeket használta, hanem a magyar népművészet gyökereire támaszkodva, historikus stílusban alkotott. (Hogy mégis indiai eredetű elemeket fedezhetünk fel ezen az épületén, ez annak köszönhető, hogy a millennium előtt a magyar őstörténeti kutatás eredményei még nem zárták ki véglegesen, hogy a magyarság Indiából származott volna.) Vagyis némiképp ellentmondva a szecesszió azon elvének, hogy minden historizálás elvetendő, Lechner a stílus sajátosan magyar variációját hozta létre.