15-zNuovo Cinema Paradiso - Score

7/29/2019 15-zNuovo Cinema Paradiso - Score

http://slidepdf.com/reader/full/15-znuovo-cinema-paradiso-score 1/7

141

XIV. A számítógép szerepe a zeneszerzésben

Minden kor zenéjét meghatározták azok az instrumentumok, amin a zenét megszólaltatták, vagy amin azeneszerz otthon kipróbálhatta új alkotását. A középkorban ilyen „próba”-hangszer nem létezett, a

zeneszerz fejben és papíron szerkesztette vokális darabjait. Ehhez, hogy biztos lehessen a megszólalásminségében, nagyon szigorú matematikai rendszerre volt szükség, ez volt a már említett Palestrina-ellenpont.

Az orgona megjelenésével sok szabály idejét múlta, érvényét vesztette, mert a szerz akár öt-hat szólamotis képes volt polifonikusan eljátszani, darabját a hangzási élmény alapján eladás-készre csiszolni. Azongora fejldése és a zongorázás fejldése is párhuzamosan haladt, Liszt darabjait például Mozartzongoráján nem lehetett volna eljátszani. (Nem a játékos ügyetlensége miatt!) Rézfúvós hangszerekre aventil feltalálásáig (1848) csak természetes felhangokat tartalmazó, szignál-szer dallamokat írhattak, aBöhm rendszer fafúvósok elterjedése eltt pedig korlátozottak voltak a modulációs lehetségek, mert ahangszerek csak bizonyos hangnemekben szóltak tisztán. Ezek a korlátok mára már jobbára ledltek.

A zeneszerz legf bb támasza az 1700-as évek közepétl napjainkig a zongora volt. Ezért alakult ki az agyakorlat, hogy minden mvet elször zongora lététben találtak ki (írtak meg vázlatosan), majd ezt a letétet– az orgona kopulázási technikájához hasonlóan (lásd a fejezet utáni függeléket!) – a zenekarhangszercsoportjaira kopulázva dolgozták ki, hangszerelték meg véglegesen. Ha a szerz a teljes m összeshangját még a bemutató eltt hallani akarta, akkor két, három, vagy több zongorás letétet kellett bellekészítenie. Még így is – a legnagyobbakkal is – idnként elfordult, hogy a bemutató után egy-egy darabbizonyos részeit újra kellett hangszerelni.

Ezt a technikát a számítógép fejldése néhány évtizeddel ezeltt gyökeresen átformálta. Ma már módunkvan a legnagyobb apparátust igényl mvek sequencer-be játszására, illetve annak életszer visszahallgatására. Ez a lehetség – az én személyes gyakorlatomban – a próbákon történ javítgatás szinteteljesen megszüntette. A számítógép révén módunk van a zongorától elvonatkoztatni és olyan hangzásokat iskipróbálni, amelyeket anatómiai lehetetlenség két kézzel a klaviatúrán megszólaltatni. (Azért, hazongoradarabot, vagy zongoraszólamot írunk, persze kell tudnunk zongorázni is.)

A számítógépes programok alapveten két részre oszthatók. A sequencer programokkal hangzó anyagottudunk elállítani, a kottázó programokkal pedig minségi kottaanyagot adhatunk a zenészek kezébe.Általában a sequencer jelleg programoknak elég primitív a kottázó részük, a kottázó programok sequencerrésze pedig csak arra jó, hogy a kottába becsúszott esetleges hanghibákat meghallgatás útján kiküszöböljük.A két rendszert standard MIDI fájllal köthetjük össze, elször készíthetünk egy jó minség hanganyagot asequencerrel, majd ennek a hangjait átvihetjük a kottázó programba, így lényegesen kevesebb munkávalkitn és hanghibáktól szinte teljesen mentes anyagot készíthetünk, ami a kéziratból történ másolásnálsohasem szokott sikerülni. A kottázó programmal – szükség szerint – szólamokra lehet bontani a partitúrát,amelyeket azonnal ki lehet osztani a zenészeknek, akik általában nagyon szoktak örülni a másolási hibáktólmentes, nyomtatott kottának.

Amint láthatjuk, ez a rendszer csak a gépies rutinmunkát helyettesíti, semmiben nem szab gátat azeneszerz alkotó képzeletének.

Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy aki zeneszerznek vallja magát, az ne gondolja, hogy a zeneszerzésbármely fázisa helyettesíthet számítógépes programmal. Valódi zenedarabot csak úgy alkothatunk, ha

annak minden kis részletét mi magunk találjuk ki, az ehhez szükséges összes tudást kemény munkával

elsajátítottuk.

Vannak olyan számítógépes „zeneszerz” programok, melyek elre gyártott elemekbl állnak, ezeket bárkikülönféle sorrendbe rakhatja és a végeredmény valóban (jó ízlés esetén) valami zeneszer hangzás lesz. Ez

jó esetben intellektuális játék, rossz esetben a popzenei ipar vadhajtása és zenei környezetszennyezés. Azilyen programokkal történ „összerakósdi” semmiképpen sem tartozik a zeneszerzés tárgykörébe.

A mi feladatunk az, hogy a számítógépet úgy tekintsük segíttársunknak, hogy közben magát a lényeget azene komponálását minden részletében individuálisan tudjuk végezni. Szerencsés esetben ez úgy néz ki,hogy az ember már rég kitalálta fejben a darabot amikor leül a zongorához, a szintetizátorhoz, a számítógép

képerny je elé, hogy azt hangokkal és kottafejekkel realizálja. Az a módszer csak igen sekélyes eredményreszokott vezetni, hogy próba-szerencse alapon játszadozunk a hangszeren és várjuk, hogy esetleg ebblkerekedik ki egy nagyszer darab.



142

Ne felejtsük azt se el, hogy bár a sequencer programokkal nagyon életh, zenekarszer hangzásokat lehetelérni, itt azonban minden hangindítás ugyanaz, minden vibrátó ugyanaz, ellentétben azzal, amikor józenészek játszanak és beleviszik zenénkbe a saját egyéniségüket, évtizedes tapasztalataikat. Ez semmivelsem pótolható, ezért érdemes ragaszkodni ahhoz, hogy zenénk „élben”, valódi hangszereken, jó zenészekeladásában kerüljön koncertpódiumra, vagy felvételre.

Függelék

Az orgona kopulázási rendszerén alapuló klasszikus hangszerelési alapelv

Magyar népdal (Lajtha László gy jtése) 4 szólamú feldolgozása zongora letét formájában:

Ez a négy szólamú anyag orgonán akkor szólal meg ebben a hangtartományban, ha a játszó manuálon csak anyolclábas regiszterek vannak bekapcsolva. A nyolc lábas regiszter azért lett így elnevezve, mert a sípsor legnagyobb(nagy Cé) sípja 2m 40cm, azaz 8 láb hosszú. E szerint az alapelv szerint nevezték el a többi regiszter sípsorait is.Következ példáinkban - a könnyebb átláthatóság kedvéért - csak az alap (16, 8, 4 és 2 lábas) kopulázási lehetségekkelfoglalkozunk, nem említjük a köztes kvint kopulákat, sem pedig az azonos hangmagasságú, de eltér hangszín regisztráció számtalan lehetségét. Orgonajáték esetén az alsó szólamot pedálon kell játszani, a pedálnak különregiszterei vannak direkt a basszus tartományban.



143

(A pedál-manuál kopulákkal itt most szintén nem foglalkozunk.) Tehát a hangzás – ha manuálon és pedálregiszterben iscsak nyolc lábasat használunk – megegyezik a zongora hangmagasságával.

Ha a manuált és a pedált is átkapcsoljuk 4 lábas regiszterekre a következ hangzást kapjuk:

Ez önmagában elég vékonyka megszólalást eredményez.

A manuállal mehetünk még egy oktávval feljebb, a pedálon azonban – basszus regiszter lévén – ilyen lehetség nincs.Lehet azonban – a 8 lábashoz képest – egy oktávval lejjebb regisztrálni, hiszen 16 lábas regisztert a legtöbb orgonatartalmaz. (Nem ritka a 32 lábas basszus regiszter sem, ez önmagában már alig ad hangot, csak a kopulázás során növeliúgy a felhang-tartományt, hogy az összhatás valóban „fenséges” lesz.)

Nézzük meg - extrém példaként - a 2 lábas manuál és a 16 lábas pedál együttes hangképét:

Ez a hangzás persze csak nagyon tiszta hangolás esetén élvezhet.

Ha az általános orgonista gyakorlatnak megfelelen létre hozunk egy tutti állást, azaz a manuálon egyszerre szól a 8, a4 és a 2 lábas regiszter, a pedálon pedig a 4, a 8 és a 16 lábas, akkor valójában nem történik más, mint az eddig külön-külön megszólaló oktávok egymásra kopulázódnak. A zongora letétben meglehetsen egyszernek tn népdalunk ezt abonyolult hangzásképet veszi fel, miközben az orgonista továbbra is csak négy szólamban játszik:



144

Amint látjuk, a kopulázások révén a szólamok keresztül kasul keresztezik egymást. Ugyanezt valósíthatjuk meg –kevésbé mechanikusan, egyéni ötletekkel is tarkítva – a zenekar legfontosabb hangszerei segítségével.A szimfonikus zenekar alapveten három egységbl áll:

1. Vonósok: els heged, második heged, brácsa, cselló, bg.2. Fafúvósok: els fuvola, második fuvola, (nem ritkán piccoló), els oboa, második oboa, els klarinét, másodikklarinét, els fagott,

második fagott.3. Rézfúvósok: els, második, harmadik, negyedik kürt, els, második, harmadik trombita, els, második, harmadik

harsona, esetleg tuba.Mindhárom alapegység tartalmaz magas, közép és mély hangfekvés hangszereket, ami a hangszínezés szempontjából

nagyon fontos lehet. (Nem kell mindig minden hangszercsoportnak szólni.) Kiegészítésként a három alapcsoporthozhozzájöhet még bármilyen más hangszer, vagy hangszercsoport is, leggyakrabban az ütk, ezen belül leginkább azüstdob, azaz timpani. A fenti népdal jellegébl adódik, hogy a trombitákat és a harsonákat most nem használjuk, a

rézfúvósokat jelen esetben a kürtök képviselik. A zenei matéria ütk alkalmazását sem indokolja. A többi hangszer tuttifelrakásban szerepel. Természetesen számtalan más variáció is elképzelhet, azonban ez reprezentálja legjobban akopulás metódust. (Ez a technika érvényesül a barokk kantáták záró koráljában is.)



145

A hangszerelést a vonósokkal célszer kezdeni. A legjobb hangzást úgy érthetjük el, ha a 4 lábas változatot tesszüktágfekvésbe (heged 1,2 + brácsa) ehhez a 8 és a 16 lábas tartományban játssza a basszust a cselló és a b g. A bg oktáv-transzponáló hangszer, szólamát ugyanoda írjuk, mint a csellóét, ez egy oktávval mélyebben fog megszólalni.Teljesen azonos szólam esetén elég azonos sorban, egyszer leírni, mert az oktáv kopula automatikusan megvalósul.

Az altkulcsban lejegyzettbrácsaszólam els üteme:

A bg els ütemének valóságos hangzása:

A fúvós szólamok szkfekvésben szólnak a legjobban. A fafúvósok felölelik – a 16 lábas basszustartomány kivételével– az egész kopulázási intervallumot. Jelen esetben a legfels szólamot célszer piccolóval játszanunk. Ez isoktávtranszponáló hangszer, azonban egy oktávval feljebb szól, mint ahova írjuk, így jónéhány pótvonalat„megspórolhatunk”. Lejegyzési okokból – a fafúvós hangszerpárokat általában egy sorba szokás írni – célszer a piccolószólamot a második fuvolával játszatni. (A dallam így is mindenképpen a hangzó anyag „tetejére” kerül.)

Ez így fog hangzani: stb.

stb.

stb.



146

Ezt a két szólamot mindenképpen érdemes egy oktávval lejjebb, az oboákon is megersíteni:

A két alsó szólamot klarinétra és fagottra írhatjuk, úgy, hogy a klarinétok játsszák a négylábas, a fagottok a nyolclábasváltozatot. Vigyázat, a Bé-klarinét – a Bé-trombitához hasonlóan – úgynevezett Bé-transzponáló hangszer, ami azt

jelenti, hogy az írott Cé ezen a hangszeren Bé-nek szól. Emiatt a klarinét szólamot egy nagy szekunddal feljebb kell írni.

Itt hangzik: stb.

A fagott szólammal szerencsére semmi probléma sincs, oda írjuk és ott is fog szólni, ahol zongorán is hangzik a zeneifundamentum. (Lejegyzési módjában és hangterjedelmében a harsona is ugyanúgy mködik.)

Már csak a kürtök vannak hátra. A négy kürt együtt nagyonszép akkordikus hangzást tud produkálni a kis oktávban és azegyvonalas oktáv alsó részén. Itt a dallam – eredeti helyén –az els kürtöknek túl magas lenne, ezért célszer egy oktávvallejjebb tenni és a második kürtre bízni. Így kapunk egy szkfekvés nagyon tömör akkordikus hangzást:

A kürtöt úgy szokás írni, hogy az els és a harmadik, valaminta második és a negyedik kerül egy sorba:

Sajnos ezzel még nincs vége a kürt lejegyzési „trükkjeinek”. A ma használatos kürtök F transzponáló hangszerek,tehát az írott Cé hang egy kvinttel lejjebb F hangként szólal meg. Tehát az egész szólamot mindig violin kulcsban egytiszta kvinttel feljebb kell leírni.

B-klar 1,2F-dúr



147

Most már nincs egyéb hátra, mint végig írni a partitúrát, dinamikai és egyéb eladási jelekkel ellátni, majd szólamokrabontani és kiosztani a zenészeknek. Ha esetleg nem tutti formában akarnánk meghangszerelni a népdalt, nem lenne másdolgunk, mint eldönteni, hogy hol, mit hagyjunk ki. Ezzel lehet, hogy még jobb végeredményre jutnánk, hiszen – nefeledjük! – a kevesebb néha több.

Zárójelben jegyzem meg, hogy a partitúra olvasás lényegében nem más, mint a kész partitúra alapján az eredetizongora letét rekonstruálása, gyakorlati reprodukálása.

A népdal teljes partitúrája:(A hangszereket általában az alábbi sorrendben írjuk egymás alá.)

15-zNuovo Cinema Paradiso - Score

Documents

Transcript of 15-zNuovo Cinema Paradiso - Score