2011.09.19.

1

3. HATALOM ÉS SZIMBÓLUM. 

Jó és rossz. Figyelem és fegyelem. Panoptikum és cctv. Stressz és disztressz. 

Posztmodernitás ill.A fegyelmezés és a vágyak

Filozófia és Tudománytörténet TanszékBME

1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181

Posztmodern, ‐izmus, ‐itás

• A „posztmodern” kifejezés az 1970‐es évek elején jelent meg és az építészet bizonyos új áramlatait jelölte

• Használata hamarosan átterjedt más művészetágakra is, mindenek előtt a képzőművészetre és az irodalomra: itt is újabb stílusirányzatokat, alkotási módokat jelöltek vele

• A „posztmodernizmus” kifejezés általában a posztmodern irányzatokra és áramlatokra utal a művészetek terén

• A „posztmodernitás” ezzel szemben a társadalom vagy a (szűkebb‐tágabb) értelemben vett kultúra mai állapotára, az 1970‐es években elkezdődött átalakulására vonatkozik

• Ebben az értelemben szorosan kapcsolódik két másik fontos fogalomhoz, a posztfordizmushoz és a posztindusztriálistársadalomhoz

Fordizmus• A szerelőszalag mentén elrendeződő gyártási folyamat 

alapgondolata nem Henry Fordtól származik, hanem Ransom Eli Oldstól az Oldsmobile gyár és márka megalapítójától származik, aki már 1901‐ben a „fokozatosan előrehaladó összeszerelés” (progressive assembly) elve szerint gyártotta autóit

• Ford fő újítása az volt, hogy az autókat nem a munkások tolták munkaállomástól munkaállomásig, hanem a vezetés által irányított futószalagon haladtak: ezzel a munkaintenzitás szabályozhatóvá vált

• Ford további részekre osztotta a munkafolyamatokat úgy, hogy alacsony képzettségű munkások is elvégezhessék az egyes lépéseket és minden munkafolyamatot egyetlen hatalmas gyár (River Rouge, Detroit mellett) területére koncentrált

• Ezáltal olcsóbb munkaerőt vehetett igénybe, viszont a kemény munkafeltételek kompenzálásaként jóval többet fizetett munkásainak a képzetlen munkaerő piaci áránál 

2011.09.19.

2

Fordizmus II• A 60‐as évekre a fordizmus vált a standardizált tömegtermelés 

alapmodelljévé• A fordizmus tágabb értelemben nem csak egy termelési 

technikát jelöl, hanem ennek az előfeltételeit és következményeit egy nemzetgazdaságon belül

• A legfontosabb előfeltétel az, hogy az olcsón és tömegesen előállított terméknek nagy belső piacra van szüksége

• A fordizmus tehát olyan iparilag fejlett társadalom sajátossága, amelyben az ipari munkásság megengedheti magának, hogy (előbb‐utóbb) megvásárolja az általa előállított iparcikkeket; gyakran a jóléti állam amerikai vagy általában kapitalista  modelljének szinonimája

• A „fordizmus” kifejezés magára a tömegtermelésre is vonatkozhat: tömegigények kielégítése, a formatervezés és a reklám viszonylag kicsi szerepe stb. 

2011.09.19.

3

Posztfordizmus• Az 1980‐as évektől használják szociológusok és közgazdászok• A fordizmus kettős jelentéséből következően két dolgot jelent:1. A termelés technikájának az átalakulását az 1970‐es évektől 

kezdve‐ (sokoldalúan) képzett munkaerő alkalmazása‐ a változó gyártási igények szerint rugalmasan változó 

munkafeladatok‐ szerelőszalag helyett team munka

2. A tömegtermelés és a jóléti állam átalakulását ‐ változatos fogyasztói igényeknek és identitásoknak 

megfelelő termékek és reklám‐ a nagy ipari üzemek és a velük együtt járó alacsony 

munkanélküliség eltűnése

Posztindusztriális társadalom• A fogalom Daniel Bell amerikai szociológustól származik, aki 

1973‐as The Coming of Post‐Industrial Society c. könyvében fejtette ki részletesen

• Bell kimutatta, hogy a II. VH után rohamosan növekedett a szolgáltatási szektor (közlekedés, közművek, pénzügyi szolgáltatások, egészségügy, oktatás, vendéglátás, tudományos kutatás stb.) súlya az ipari termelés rovására, és a könyv megírásakor már a munkaerő kb. 50%‐át adta

• Bell szerint ebben a változásban különösen nagy szerep jutott és jut a természettudományos kutatásnak, és a társadalomtudományokra épülő kormányzati tervezésnek

• Ez a tudósok és a technokraták befolyásának megnövekedéséhez vezet a gyáriparosok és vállalkozók hatalmának a rovására: a hatalom fő forrása az elméleti tudás(theoretical knowledge) lesz

Posztindusztriális társadalom II• A posztindusztriális társadalom újabb elméleteinek legfontosabb 

új összetevője a globalizáció témája• Saskia Sassen holland‐amerikai szociológus szerint a szolgáltatási 

szektor növekedéséről beszélve meg kell különböztetni két szolgáltatástípust– fogyasztói szolgáltatások (consumer services) – pl. vendéglátás, divat, 

szépségápolás, termékgaranciák stb.– termelői szolgáltatások (producer services): belföldi és nemzetközi 

jogtanácsadás, számvitel, vállalati IT‐szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, gazdasági tanácsadás, PR stb.)

• A termelői szolgáltatások olyan eszközök, amelyek szükségesek a globális szinten, de a nyugati világon kívül zajló termelés irányításához

• A posztindusztriális átalakulás nem a nemzetgazdaságoknak, hanem – Sassen kifejezésével – „globális városok” (global cities, pl New York, London, Tokió) gazdaságának kedvez, mert ide koncentrálódnak a szolgáltatások, mindenek előtt a termelőiek 

2011.09.19.

4

Posztindusztriális átalakulás a mai városokban

• Musée d’Orsay, Párizs• Docklands, London

2011.09.19.

5

Posztmodernitás• Zygmunt Bauman lengyel‐angol szociológus szerint csak akkor van 

értelme a „posztmodernitásnak”, ha a mai helyzet újdonságának más aspektusát ragadja meg, mint a többi „poszt‐” vagy más szempontból ragadja meg a helyzet újdonságát

• B. szerint a „posztmodernitás” midenek előtt az értelmiségiek új helyzetére, és a hagyományos értelmiségi tudás szerepének megváltozására vonatkozik

• Az új helyzet és szerep három okból kifolyólag alakult ki– a gyarmati rendszer összeomlása– az államok politikai legitimációs igényének lecsökkenése– a tömegmédiumok megjelenése és a (szűk értelemben vett) kulturális termékek széleskörű hozzáférhetősége

• A három tényező közös nevezője a relativizmus: sem a nyugati kultúra univerzális exportálhatósága, sem a társadalom univerzális átalakítása és ennek igazolása, sem az ízlés univerzális meghatározás nem tűnnek járható útnak

2011.09.19.

6

A gyermekek és a szexuális jogok• Szex – erotika – szerelem• A 19. században a gyermeki szexualitás feletti kontroll megszerzése

– a maszturbálás tiltása, szülői, orvosi, pedagógiai felügyelet. A gyermeki „rossz”megzabolázása. A társadalom a szülővel „vállvetve” kűzd.

– Freud központi szerepet szán– Fellini – Amarcord– (Foucault, M. A szexualitás története, Atlantisz)

• Ma (posztmodern) a gyermek szexuális tárgy és nem alany– (veszélyeztetett, kihasználható): gyermek ellenőrzése helyett a felnőtt 

ellenőrzése. – más területek: házasságon belüli szexuális erőszak, munkahelyi hatalmi 

viszonyok, oktatási helyzetek– Bauman, Z. On postmodern uses of Sex. Theory, Culture & Society. 1998 (3‐4): 

19‐33

Le Corbusier, Unité d’Habitation• Összesen öt ilyen ház épült meg, négy Franciaországban, egy Berlinben

• Az elsőt 1945‐ben újszerű szociális lakáskomplexumként rendelte meg a francia állam Marseille‐ben, és 1952‐re készült el

• 337 lakás, mindegyik különböző • boltok, szálloda, óvoda, szabadtéri uszoda és színház a tetőn

• Le Corbusier „vertikális városnak” is nevezte• A modern várostervezés egyik legutópikusabb ugyanakkor a mindenütt jelenlevő tipikus elemeket jól kiemelő példája

• A lakótelep az unité leegyszerűsített és tömegtermelésre alkalmassá tett megfelelője

2011.09.19.

7

2011.09.19.

8

Levittown

• Amerikában az utópikus elem jórészt hiányzott, a tömegtermelés azonban nem

• Lakótelepek helyett tömegtermeléssel előállított, gyorsan összerakható faházakból, tervszerűen kialakított elővárosokat építettek

• Ezek alapmodellje a William J. Levitt által  közvetlenül a II. világháború után épített Levittown (New York állam; ennek elkészülte után egy második Levittown is épült az 1950‐es években Pennsylvania államban)

2011.09.19.

9

Charles W. Moore, Piazza d’Italia

• A new orleansi olasz negyedben épült 1978‐ban• A posztmodern építészet egyik legjellemzőbb alkotásaként tartják számon

• Az univerzálissal szemben a helyit, a sajátosat, az olasz‐amerikaiak identitását meghatározó elemeket hangsúlyozza

• A tér kialakítását a funkció helyett a jelentés határozza meg: nem a várostervezés (és ezen keresztül a mindennapi élet tervezésének) az eszköze, hanem az identitás formálásáé és megerősítéséé 

2011.09.19.

10

A fegyelmezés és a vágyak

A modern szabadság: Simmel• a modern kultúra fejlődését az jellemzi, hogy amit objektív 

szellemnek nevezhetünk, túlsúlyban van a szubjektív szellem felett; a nyelvben és a jogban, a termelési technikában és a művészetben, a tudományban és az otthoni környezetben a szellem bizonyos mennyisége testesül meg, s ennek szakadatlan növekedését a szubjektumok szellemi fejlődése csak igen tökéletlenül és egyre nagyobb elmaradásokkal követi. 

• Az egyén értékeit már nem a mindenkiben meglevő "általános emberi", hanem éppen a minőségi egyedülvalóság és elcserélhetetlenség hordozza.

Az evilági aszkézis átalakulása• Kapcsolódás a Weber‐tézishez az evilági aszkézis kapitalizmusban játszott szerepéről. – Daniel Bell: A kapitalizmus kulturális ellentmondásai; – Christopher Lash: Az önimádat társadalma

• Zygmunt Bauman: A zarándoktól a túristáig– A zarándok, az evilági aszkéta– A kószáló (Baudelaire, W. Benjamin)– A játékos (Dosztojevszkij)– A turista

Fegyelem és vágyak• /Lásd a korábbi órát is a fogyasztásról/• A modern vágyak „végtelensége”: a fogyasztástól való függőség ugyan nem új jelenség, ez azonban korábban egy konkrét dologra irányult, ezzel ellentétben a modern fogyasztót olyan telhetetlenség jellemzi, amely örökösen újjászülető vágyak és igények alapvető kifogyhatatlanságából ered

• a növekvő várakozások forradalma: a fogyasztókban olyan várakozások alakulnak ki, amelyek következetesen meghaladják a megvalósítás lehetőségét: want ‐ get ratio

• You can’t always get, what you want… I can get no satisfaction

2011.09.19.

11

Fogyasztás és kontroll

• A racionális és irracionális keveredik…• Az irracionális fogyasztói/viselkedési minták racionális modellezhetősége / értelmezhetősége– Romana sorozatok, bulvársajtó, reklámok, politikai üzenetek

– Játékelméleti modellekkel pl. ígéretesen modellezhető a versengő fogyasztás, a források felélése (pl. a közlegelők tragédiája)

A fogyasztás fogalma, a modern fogyasztói étosz rejtélye

• Antropológiai feltevés: a vágyak véget nem érő, telhetetlen hajszolása, aminek a külső körülmények állítanak korlátot? Szerzési ösztön?

• A tradicionális társadalmakban ez nem így van: „a fogyasztást csakúgy, mint az élet más oldalait a szokás és hagyomány irányítja, ezek az erők pedig a vágyak inkább állandó, semmint nyitott fogalmát határozzák meg… egy végtelenül változtatható fogyasztási minta az egyén számára elgondolhatatlan, a társadalom számára pedig felépítése folytán megengedhetetlen.”

A fogyasztásról alkotott elméletek típusai

• Ösztönelmélet: a vágyak az ember biológiai örökségébe tartoznak, szükségletek

• manipulációelmélet: a vágy nem belső késztetésből, hanem külső ráhatásból  keletkezik

• passzív vágyteremtés (a vebleni szemlélet):  versengés, utánzás, státusz

2011.09.19.

12

A fogyasztással kapcsolatos kritikák

• Globális homogenizáció, a helyi kultúrák felmorzsolása

• társ‐ és társadalomellenes, mert a fogyasztó javakra vágyik, és az áruvilág szolgája lesz

• a fogyasztás aláássa a személyes hitelességet, az egyén felszínes és irracionális vágyak rabja lesz

• elidegenedett társadalmasulási formákat hoz létre: utánzás, versengés, hivalkodó fogyasztás, individualista hedonizmus

Racionalitás, fegyelmező hatalom, ellenőrzés

Gazdaság, társadalom, racionalitás• Szabad piac, munkamegosztás

• valamennyi termelőeszköz szabad tulajdona• szabad munkaerő• a pénzviszonyok általánossága, racionális

kalkulálhatóság– alkotmányon, szakigazgatáson, állampolgári jogon

alapuló állam– racionális, áttekinthető jogrendszer– racionális tudomány és technika– város

Gazdaság és életvezetés• Mind a racionális technika és a racionális jog,

mind pedig a gazdasági racionalizmus keletkezése függ általában az embernek olyan képességeitől és készségeitől is, melyek bizonyos fajta gyakorlati-racionális életvezetésre vonatkoznak. Ahol ezt lelki természetű gátak akadályozták, ott súlyos belső ellentmondásokba ütközött a gazdaságilag racionális életvezetés kifejlődése is.

2011.09.19.

13

A technikai cselekvés értelme

• Minden természettudomány arra a kérdésünkre ad választ, mit tegyünk akkor, ha technikailag uralkodni akarunk az életen. De hogy uralkodjunk-e felette technikailag és hogy akarjuk-e ezt, hogy van-e ennek végső soron egyáltalán értelme, azt vagy tökéletesen figyelmen kívül hagyják, vagy feltételezik a céljuk szempontjából igenlő választ.

Szekularizáció, eldologiasodás, intézményesülés

• “Miután az aszkézis átépítette a világot, s miután munkálkodott e világban, e világi javak olyan növekvő, s végül annyira menthetetlen hatalomra jutottak az emberek felett, mint még a történelemben soha korábban.”

• Míg a puritánok választották, a modern ember belekényszerül a hivatások rendszerébe: „acélkemény épület” (eisernes Gehäuse; iron cage).

• „Lélektelen szakemberek és az élvezetek szívtelenjei”; a teljesítmény mint sport

Acélkemény épület Robert Musil: A tulajdonságok nélküli ember

• a szuperamerikai forma-város, ahol stopperórával kezükben sietnek-nyugosznak mindenek… Kérdések, feleletek gépalkatrészként illeszkednek, mindenki pontosan meghatározott feladatokat végez csupán, a foglalkozási ágak meghatározott helyeken összpontosulnak, futtában eszünk, a szórakozási lehetőségek más városrészben koncentrálódnak, s megint másutt állnak a toronyépületek, ahol feleség, család, gramofon és lélek vár ránk.

• Rövid távú célok és boldogság

2011.09.19.

14

Oswald Spengler: A Nyugat alkonya

• Kultúra és civilizáció: ciklikus fejlődés, organicizmus, felívelő és elmúló kultúrák egymásutánja; a kultúrák fejlődési fázisainak megfelelése

• A misztikus-vizionárius kezdetektől a racionális rend merevségéig

• Közösség és társadalom, vidék és város

Nietzsche kultúrkritikája• Az európai kultúra válsága

– platonizmus és kereszténység, a világ megkettőzése– az ösztönök, a test megfékezése– az erkölcs mint homlokzat és ideológia: a gyengék

lázadása; „Isten meghalt”, – az értékek kiürülése, nihilizmus. Az átértékelés

szükségessége• az akarat és a cselekvés elsőbbsége: a hatalom

akarása• Dionüszosz és Apollón; metafora és fogalom• A tömeg/nyájember és az Übermensch: önmaga és

mások legyőzése

Ellenőrzés és fogyasztás

• Privatizáció, társadalmi különbségek, új szegénység, bűnözés

• Biztonsági rendszerek, erődítmények a városban: Los Angeles, South-Africa,

• Mike Davis: The City of Quartz

• Ellenőrző rendszerek az utcán és a tereken• A shopping mallok és a lakóparkok biztonsági

rendszere

2011.09.19.

15

Meddig jogos a kontroll?

Norbert Elias: A civilizáció folyamata• “A nyugati civilizáció folyamatát az teszi különös

és egyedi jelenséggé, hogy itt – olyan mérvű funkciómegosztás, – annyira stabil erőszak- és adómonopólium, – olyan nagy területeket és embertömegeket

átfogó interdepenciák és versengések jöttek létre, mint még soha a világtörténelemben.”

2011.09.19.

16

• Az erőszak kivonása a társadalmi térből; az erőszakmonopólium

• A társadalom ellenőrző és felügyelő rendszere• Kölcsönös függőség kialakulása, a racionális

előrelátás szükségessége• A viselkedés hozzáigazítása a társadalmi

környezethez• Felettes én: a társadalmi elvárások belsővé

tétele• önfegyelem: a küzdelem a belsőbe tevődik át:

„egymásra torlódott jégtáblák”.

Fegyelmezés, felügyelet, intézmények: Michel Foucault

• Az élet megsemmisítése helyett az élet, a test alakítása: a büntető társadalomtól a fegyelmező társadalomig: hogyan alakuljon át az emberek ideje és teste, maga az élet valamiféle produktív erővé.

• Arra valók mint technikák, hogy lehetővé tegyék az emberek sokaságának és a termelőapparátusok sokaságának egymáshoz igazítását (s ezen nem csak a szó szoros értelemben vett “termelést” kell érteni, hanem a tudás és az alkalmasság termelését az iskolában, az egészség termelését a kórházban, a pusztító erő termelését a hadseregben).

Michel Foucault (1926-1984)1946- École Normale Supérieure diákjaFilozófiából (1948), pszichológiából (1950), majd pszichopatológiából (1952) szerez végzettségetSvédországban, Uppsalában tanít, majd Varsóban, majd Hamburgban tartózkodik mint kultúrattasé1960 Kalandos úton hazatérve a Clermont-Ferrard-i egyetemen lesz a filozófia tanszék vezetője1966 Megjelenik a Les Mots et les Choses, amely egycsapásra tudományos bestseller lesz1966-1968 Élete párját, Daniel Defertet követve Tunéziában tanít1968 A diáklázadások idején is még Afrikában tartózkodik. Tunéziában a hatóságok még a franciáknál is

erőteljesebben, véresebben léptek fel. Több diákját is letartóztatták, akik érdekében megpróbál fellépni, eredménytelenül

1968 vége Több értelmiségivel egyetemben megalakítja a GIP (Prison Information Group) nevű szervezetet, amely aktívan kiállt a bebörtönzöttek érdekében, és megpróbálta nyilvánosságra hozni a helyzetüket

1969 Megjelenik A tudás archeológiája1970 dec. 2.Beválasztják a francia tudományos élet legrangosabb intézménye, a College de France tagjai közé,

mint a gondolatrendszerek történetének professzora. Ekkor hangzik el A diskurzus rendje című székfoglaló beszéde

1975 Megjelenik a Felügyelet és büntetés1976 Megjelenik A szexualitás története című, hatkötetesre tervezett munkájának első könyve, A tudás akarása1984 Megjelenik két további könyv, A gyönyörök gyakorlása és a Törődés önmagunkkal1984 Meghal egy korábban alig ismert betegségben: AIDS-ben.

18.sz.második fele és a 19.sz. eleje

• mélyreható változások a társadalomban

• újítás a politika terén

• állandó feszültség

• bűnözés

• fegyelmezés

2011.09.19.

17

FegyelmezésAz engedelmes testek

• Az ideális katona (17.sz.) => „gép ember” (18.sz.)

• Mi az új a 18.században :• ellenőrzés mértéke• megszakítatlan kényszerítés• fegyelmezés (engedelmesség és a hasznosság

viszonya)

Miben különbözött a 18.századi fegyelmezés a ...

• Rabszolgaság – (test birtoklása)

• cselédsors– (gazda szeszélye)

• jobbágyság– (munka terméke a fontos)

• aszkétizmus– (lemondás biztosítása)

• Kivonja magát a költséges és erőszakos viszonyból

• testre koncentrál

• test annál engedelmesebb, minél hasznosabb(és fordítva)

• kényszerítési politika

Felosztás művészete:• TÉRBEN:

• elzárás (egyhangú fegyelem, pl.: internátus, kaszárnyák)

• kvadrálás (kerülni a csoportokra szakadást)• funkcionális elhelyezés (tér szigorú felosztása)• elemek felcserélhetetlensége

Tevékenység ellenőrzése

• Időbeosztás• tevékenység megszervezése az időben• test és mozdulat összekapcsolása• test és tárgy kapcsolódása• kimerítő felhasználás

2011.09.19.

18

Helyes fegyelmező nevelés módszerei

• Hierarchikus felügyelet:

• Katonai tábor (általános szem előtt lét alapján működik)

• Iskolák épületeinek felépítése (nevelés eszköze)

• Ledoux-féle üzem („egy szem mindent lát”)

Helyes fegyelmező nevelés módszerei

• Normalizáló szankció:• Bűntető mechanizmus• Büntetés módszerei• Büntetés funkciója („büntetni annyi, mint

betanítani”)• Jutalmazás-büntetés kettős rendszere• Rangsorolás kettős szerepe

Helyes fegyelmező nevelés módszerei

• Vizsga:egy olyan mechanizmus hordozója, amely egyesíti a hatalom gyakorlásának egy bizonyos formáját és az ismeret szerzésnek egy bizonyos típusát

• Felcseréli a láthatóság ökonómiáját a hatalom gyakorlásával

• Besorolja az egyéniséget egy dokumentációs szférába• Minden egyént „esetté” alakít át

– diszciplínák kialakulása

A panoptikusság

• A rend fenntartása egy járványban szenvedő városban (pl.: pestis )

• A pestis és lepra összehasonlítása hatalmi szempontból

2011.09.19.

19

A panoptikusság• A Panopticon: => panoptikum

• Tömeg megszüntetése • Egyének előtérbe helyezése• „ a láthatóság csapda ”• A panoptikum hatása : a hatalom automatikus működését

biztosító láthatóság tudatos és folyamatos állapotát tartja fenn

Panoptizmus• A ~ társadalmunk jellegzetes vonása. Olyan

hatalomtípus, mely az egyének fölötti és minden egyes személyre külön is kirótt állandó felügyelet, ellenőrzés, büntetés, jutalmazás formájában korrekciós feladatokat lát el, vagyis bizonyos normák érvényesülését szem előtt tartva munkálkodik az egyének átalakításán. Felügyelet, ellenőrzés, korrekció - ezek képezik a társadalmunkban működő hatalmi viszonyok alapvető és jellegadó dimenzióját

Bentham panop-tikuma

Az iskola mint panoptikum

2011.09.19.

20

David Rokeby

• Toronto, CA• Megfigyelhetőség:

– Konceptuális művészet, célja rámutatni sebezhetőségünkre

– Automata vizuális rendszerek, mint célkijelölés és osztályzás „embertelen” megvalósítói

– Realitása: USA terrorveszély-ellenes biztonsági programja

2011.09.19.

21

Fegyelmezés, felügyelet: Big Brother

• Az életvezetés utópiái: a falanszter és a kommuna

• A totális ellenőrzés, a tények folyamatos átírása: 1984 és retusált fényképek; az eltűnések a Mester és Margaritában

• A minták: a sztahanovista otthon, nagy vezérek a falon

Hatalom-tudás• a test szoktatása, fegyelmezése, társadalmi célokhoz

igazítása a kisgyermekkortól kezdve: szociális ortopédia• erre szolgáló intézmények: iskolák, kórházak, menhelyek,

javítóintézetek, börtönök• vizsgálat: normalitás és helyesség: „az egyének

élethossziglan tartó ellenőrzésével biztosítja a normák érvényesülését”.

• A testet alakítják, átalakítják, korrigálják, kibontakoztatják képességeit, munkavégzésre alkalmassá teszik.

2011.09.19.

22

Zimbardo börtönkísérlete

• Az eljátszott szerepeket a jellem, alkat szerintinek tekintjük

• Néhány nagy hatású kísérlet megdöbbentő eredménye:– Stanley Milgram: megfelelő kísérleti helyzetben a többség

(60-95 %) hajlandó „kivégezni” egy embert– Philip Zimbardo: véletlenszerű szereposztás után az

alanyok olyan mértékig azonosulnak a szereppel, hogy pár napos kísérlet után több év terápiára van szükségük…

Biopolitika

• A történelemben első ízben reflektálódik a biológiai a politikaiban.

• A hatékonyságot és a racionalitást ezentúl nem a külső ellenőrzés, hanem a belső erők működésének szabadon engedése, megfelelő szabályozása jelentette.

• Népesség-, egészség-, családpolitika

Kikényszerített etnikai hovatartozás

• Az apartheid: mesterséges csoportosítás vs. Természetes rendszer– 1950 Population Registration Act, Group Areas Act– 50 oldalas útlevél – max. 72 óra más területen

• A cél látszólag elkülönítés, „független fejlődés”, valójában hátrányos megkülönböztetés

• A hatalom küzdelme, hogy a társadalmat olyanná alakítsa, amilyennek a törvények előírják

2011.09.19.

23

A fő csoportok

• európai• ázsiai• kevert• bantu (nyolc alcsoport – xhosa, zulu, stb.)

– BÁRMIKOR átsorolható (Vic Wilkinson – 5x)– kategorizálás „vér”, megjelenés, reputáció alapján

Stigma és címkézés• Szégyenbélyeg, megbélyegzés: külső jegyek és szégyen• Alapvetően diszkreditáló jellegű, amelyet azonban a viszonyok

és nem a jellemvonások „nyelvén” célszerű elemezni; jellemvonás és sztereotípia közötti viszony

• három alapvetően eltérő típusa– testi fogyatékosságok, különféle fizikai torzulások– az egyéni jellem szégyenfoltjai– a faji, nemzeti és vallási hovatartozás „törzsi” stigmái

• Az elfogadás (tisztelet, figyelem) hiánya, visszautasítás -alacsonyabbrendűségi érzés vagy dacreakció

• A normális és az abnormális: a címkézés hatalma és korlátai

Pl. mi a magyar?

• Mivel azonosítjuk magunkat?• „… egy régi bánatos erdélyi

Prédikátor írásba róttaKeresvén zsidó atyafiságunk.”

(Ady: A szétszóródás előtt)• A konstruált előtörténet mekkora mértékben

határozza meg a kultúra identitását?

Etnikai csoportok beilleszkedése A saját

hagyomány alig vonzó

A s.h. nagyon vonzó

A befogadó kultúra vonzó

Asszimiláció

Autonom beilleszkedés

A b. k. alig vonzó

Elszigetelődés a periférián

Gyarmatosító magatartás

Komoróczy Géza: Bezárkózás a nemzeti hagyományba

2011.09.19.

24

Kontroll: racionalitás, fegyelmező hatalom, ellenőrzés és biopolitika

Gazdaság, társadalom, racionalitás

• Szabad piac, munkamegosztás • valamennyi termelőeszköz szabad tulajdona• szabad munkaerő• a pénzviszonyok általánossága, racionális kalkulálhatóság

– alkotmányon, szakigazgatáson, állampolgári jogon alapuló állam

– racionális, áttekinthető jogrendszer– racionális tudomány és technika– város

Gazdaság és életvezetés• Mind a racionális technika és a racionális jog, mind pedig a gazdasági racionalizmus keletkezése függ általában az embernek olyan képességeitől és készségeitől is, melyek bizonyos fajta gyakorlati‐racionális életvezetésre vonatkoznak. Ahol ezt lelki természetű gátak akadályozták, ott súlyos belső ellentmondásokba ütközött a gazdaságilag racionális életvezetés kifejlődése is. 

A technikai cselekvés értelme

• Minden természettudomány arra a kérdésünkre ad választ, mit tegyünk akkor, ha technikailag uralkodni akarunk az életen. De hogy uralkodjunk‐e felette technikailag és hogy akarjuk‐e ezt, hogy van‐e ennek végső soron egyáltalán értelme, azt vagy tökéletesen figyelmen kívül hagyják, vagy feltételezik a céljuk szempontjából igenlő választ.

2011.09.19.

25

Szekularizáció, eldologiasodás, intézményesülés

• “Miután az aszkézis átépítette a világot, s miután munkálkodott e világban, e világi javak olyan növekvő, s végül annyira menthetetlen hatalomra jutottak az emberek felett, mint még a történelemben soha korábban.”

• Míg a puritánok választották, a modern ember belekényszerül a hivatások rendszerébe: „acélkemény épület” (eisernes Gehäuse; iron cage).

• „Lélektelen szakemberek és az élvezetek szívtelenjei”; a teljesítmény mint sport

Acélkemény épület

Robert Musil: A tulajdonságok nélküli ember

• a szuperamerikai forma‐város, ahol stopperórával kezükben sietnek‐nyugosznak mindenek… Kérdések, feleletek gépalkatrészként illeszkednek, mindenki pontosan meghatározott feladatokat végez csupán, a foglalkozási ágak meghatározott helyeken összpontosulnak, futtában eszünk, a szórakozási lehetőségek más városrészben koncentrálódnak, s megint másutt állnak a toronyépületek, ahol feleség, család, gramofon és lélek vár ránk.

• Rövid távú célok és boldogság

Nietzsche kultúrkritikája• Az európai kultúra válsága

– platonizmus és kereszténység, a világ megkettőzése– az ösztönök, a test megfékezése– az erkölcs mint homlokzat és ideológia: a gyengék lázadása; „Isten meghalt”, 

– az értékek kiürülése, nihilizmus. Az átértékelés szükségessége

• az akarat és a cselekvés elsőbbsége: a hatalom akarása

• Dionüszosz és Apollón; metafora és fogalom• A tömeg/nyájember és az Übermensch: önmaga és mások legyőzése

2011.09.19.

26

Ellenőrzés és fogyasztás

• Privatizáció, társadalmi különbségek, új szegénység, bűnözés

• Biztonsági rendszerek, erődítmények a városban: Los Angeles, South‐Africa,  

• Mike Davis: The City of Quartz

• Ellenőrző rendszerek az utcán és a tereken• A shopping mallok és a lakóparkok biztonsági rendszere

Meddig jogos a kontroll? Norbert Elias: A civilizáció folyamata

• “A nyugati civilizáció folyamatát az teszi különös és egyedi jelenséggé, hogy itt –olyan mérvű funkciómegosztás, – annyira stabil erőszak‐ és adómonopólium, 

–olyan nagy területeket és embertömegeket átfogó interdepenciák és versengések jöttek létre, mint még soha a világtörténelemben.”

2011.09.19.

27

• Az erőszak kivonása a társadalmi térből; az erőszakmonopólium

• A társadalom ellenőrző és felügyelő rendszere• Kölcsönös függőség kialakulása, a racionális előrelátás szükségessége

• A viselkedés hozzáigazítása a társadalmi környezethez

• Felettes én: a társadalmi elvárások belsővé tétele• önfegyelem: a küzdelem a belsőbe tevődik át: „egymásra torlódott jégtáblák”.

Fegyelmezés, felügyelet, intézmények:Michel Foucault (1926‐1984)

• Az élet megsemmisítése helyett az élet, a test alakítása: a büntető társadalomtól a fegyelmező társadalomig: hogyan alakuljon át az emberek ideje és teste, maga az élet valamiféle produktív erővé.

• Arra valók mint technikák, hogy lehetővé tegyék az emberek sokaságának és a termelőapparátusok sokaságának egymáshoz igazítását (s ezen nem csak a szó szoros értelemben vett “termelést” kell érteni, hanem a tudás és az alkalmasság termelését az iskolában, az egészség termelését a kórházban, a pusztító erő termelését a hadseregben).

18.sz.második fele és a 19.sz. eleje

• mélyreható változások a társadalomban

• újítás a politika terén

• állandó feszültség

• bűnözés

• fegyelmezés

FegyelmezésAz engedelmes testek

• Az ideális katona (17.sz.)                                          => „gép ember” (18.sz.)

• Mi az új a 18.században :• ellenőrzés mértéke• megszakítatlan kényszerítés• fegyelmezés (engedelmesség és a hasznosság viszonya)

2011.09.19.

28

Miben különbözött a 18.századi fegyelmezés a ...

• Rabszolgaság – (test birtoklása) 

• cselédsors – (gazda szeszélye)

• jobbágyság – (munka terméke a fontos)

• aszkétizmus – (lemondás biztosítása)

• Kivonja magát a költséges és erőszakos viszonyból

• testre koncentrál

• test annál engedelmesebb, minél hasznosabb(és fordítva)

• kényszerítési politika

Tevékenység ellenőrzése• Időbeosztás• tevékenység megszervezése az 

időben• test és mozdulat összekapcsolása• test és tárgy kapcsolódása• kimerítő felhasználás

• TÉRBELI FELOSZTÁS:

• elzárás (egyhangú fegyelem, pl.: internátus, kaszárnyák)

• kvadrálás (kerülni a csoportokra szakadást)

• funkcionális elhelyezés (tér szigorú felosztása)

• elemek felcserélhetetlensége

Helyes fegyelmező nevelés módszerei

• Hierarchikus felügyelet:

• Katonai tábor (általános szem előtt lét alapján működik)

• Iskolák épületeinek felépítése (nevelés eszköze)

• Ledoux‐féle üzem („egy szem mindent lát”)

2011.09.19.

29

Helyes fegyelmező nevelés módszerei

• Normalizáló szankció:• Bűntető mechanizmus• Büntetés módszerei• Büntetés funkciója („büntetni annyi, mint betanítani”)

• Jutalmazás‐büntetés kettős rendszere• Rangsorolás kettős szerepe

Helyes fegyelmező nevelés módszerei• Vizsga:egy olyan mechanizmus hordozója, amely egyesíti a hatalom gyakorlásának egy bizonyos formáját és az ismeret szerzésnek egy bizonyos típusát

• Felcseréli a láthatóság ökonómiáját a hatalom gyakorlásával

• Besorolja az egyéniséget egy dokumentációs szférába• Minden egyént „esetté” alakít át 

– Pl. „jegy” a tárgyból, ez rögzül a rendszerben, ezt viszi tovább a diák (fontos kérdés, hogy azonosul‐e vele?)

A panoptikusság• A Panopticon: => panoptikum

• Tömeg megszüntetése • Egyének előtérbe helyezése• „ a láthatóság csapda ”• A panoptikum hatása : a hatalom automatikus működését biztosító láthatóság tudatos és folyamatos állapotát tartja fenn

• A rend fenntartása egy járványban szenvedő városban (pl.: pestis )

• A pestis és lepra összehasonlítása hatalmi szempontból 

Panoptizmus• A ~ társadalmunk jellegzetes vonása. Olyan hatalomtípus, mely az egyének fölötti és minden egyes személyre külön is kirótt állandó felügyelet, ellenőrzés, büntetés, jutalmazás formájában korrekciós feladatokat lát el, vagyis bizonyos normák érvényesülését szem előtt tartva munkálkodik az egyének átalakításán. Felügyelet, ellenőrzés, korrekció ‐ ezek képezik a társadalmunkban működő hatalmi viszonyok alapvető és jellegadó dimenzióját

2011.09.19.

30

Bentham panop‐tikuma 

Az iskola mint panoptikum 

2011.09.19.

31

David Rokeby

• Toronto, CA• Megfigyelhetőség:

– Konceptuális művészet, célja rámutatni sebezhetőségünkre

– Automata vizuális rendszerek, mint célkijelölés és osztályzás „embertelen” megvalósítói

– Realitása: USA terrorveszély‐ellenes biztonsági programja

Fegyelmezés, felügyelet: Big Brother

• Az életvezetés utópiái: a falanszter és a kommuna

• A totális ellenőrzés, a tények folyamatos átírása: 1984 és retusált fényképek; az eltűnések a Mester és Margaritában

• A minták: a sztahanovista otthon, nagy vezérek a falon

2011.09.19.

32

Hatalom‐tudás• a test szoktatása, fegyelmezése, társadalmi célokhoz igazítása a kisgyermekkortól kezdve: szociális ortopédia

• erre szolgáló intézmények: iskolák, kórházak, menhelyek, javítóintézetek, börtönök

• vizsgálat: normalitás és helyesség: „az egyének élethossziglan tartó ellenőrzésével biztosítja a normák érvényesülését”.

• A testet alakítják, átalakítják, korrigálják, kibontakoztatják képességeit, munkavégzésre alkalmassá teszik.

Zimbardo börtönkísérlete

• Az eljátszott szerepeket a jellem, alkat szerintinek tekintjük

• Néhány nagy hatású kísérlet megdöbbentő eredménye:– Stanley Milgram: megfelelő kísérleti helyzetben a többség (60‐95 %) hajlandó „kivégezni” egy embert

– Philip Zimbardo: véletlenszerű szereposztás után az alanyok olyan mértékig azonosulnak a szereppel, hogy pár napos kísérlet után több év terápiára van szükségük…

Biopolitika

• A történelemben első ízben reflektálódik a biológiai a politikaiban.

• A hatékonyságot és a racionalitást ezentúl nem a külső ellenőrzés, hanem a belső erők működésének szabadon engedése, megfelelő szabályozása jelentette.

• Népesség‐, egészség‐, családpolitika

2011.09.19.

33

Kikényszerített etnikai hovatartozás

• Az apartheid: mesterséges csoportosítás vs. Természetes rendszer– 1950 Population Registration Act, Group Areas Act– 50 oldalas útlevél – max. 72 óra más területen

• A cél látszólag elkülönítés, „független fejlődés”, valójában hátrányos megkülönböztetés

• A hatalom küzdelme, hogy a társadalmat olyanná alakítsa, amilyennek a törvények előírják

A fő csoportok

• európai• ázsiai• kevert• bantu (nyolc alcsoport – xhosa, zulu, stb.)

– BÁRMIKOR átsorolható (Vic Wilkinson – 5x)– kategorizálás „vér”, megjelenés, reputáció alapján

Stigma és címkézés• Szégyenbélyeg, megbélyegzés: külső jegyek és szégyen• Alapvetően diszkreditáló jellegű, amelyet azonban a viszonyok és nem 

a jellemvonások „nyelvén” célszerű elemezni; jellemvonás és sztereotípia közötti viszony

• három alapvetően eltérő típusa– testi fogyatékosságok, különféle fizikai torzulások– az egyéni jellem szégyenfoltjai– a faji, nemzeti és vallási hovatartozás „törzsi” stigmái

• Az elfogadás (tisztelet, figyelem) hiánya, visszautasítás ‐alacsonyabbrendűségi érzés vagy dacreakció

• A normális és az abnormális: a címkézés hatalma és korlátai

2011.09.19.

34

Pl. mi a magyar?

• Mivel azonosítjuk magunkat?• „… egy régi bánatos erdélyi Prédikátor írásba róttaKeresvén zsidó atyafiságunk.”

(Ady: A szétszóródás előtt)• A konstruált előtörténet mekkora mértékben határozza meg a kultúra identitását?

Nacionalizmus és multikulturalizmus

Filozófia és Tudománytörténet TanszékBME

1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181

A nacionalizmus három paradoxonaBenedict Anderson szerint a nacionalizmus tanulmányozása 

három paradoxont vet fel, amelyek megnehezítik a definiálását és a kutatását

1. A történész szemében modern jelenségek a nacionalista szemében ősrégiek

2. A nemzetiség univerzális jelenség – hiszen ma már minden embernek van, aki a Földön él – miközben az egyes nacionalizmusok minden vonása teljesen partikuláris

3. A nacionalizmus politikailag rendkívül fontos jelenség, miközben filozófiaként vagy ideológiaként jelentéktelen, nincsenek nagy gondolkodói, elméletei (Anderson szerint a nemzetet ezért nem helyes politikai ideológiának tekinteni)

A nemzet mint elképzelt közösség• Anderson szerint „a nemzet elképzelt politikai közösség, amely egyszerre szuverénként és korlátok között létezőként képzelődik el”

• Az „elképzelt közösség” olyan közösség, amelynek tagjai személyesen nem ismerik egymást

• Minthogy az általuk alkotott közösséget személyesen nem tudják megtapasztalni, ezért el kell képzelniük

• Elképzelt ≠ képzeletbeli• A közösségek jelentős része elképzelt közösség: pl. egy nagyobb vállalat, egy sportegyesület, egy iskola, egyház stb.

• Ezeket egymástól – és így a nemzetet is tőlük – az a sajátos mód különbözteti meg, ahogyan a tagjai a közösséget elképzelik

2011.09.19.

35

A nemzet mint elképzelt közösség II• A nemzet elsődleges sajátossága az elképzelt közösségek 

halmazán belül az, hogy politikai: a nemzet tagjai közösségükre politikai közösségként tekintenek vagyis olyanként, amelynek politikai céljai vannak és alapvetően a politikai világába tartozik 

• További sajátosság a nemzetnek mint elképzelt közösségnek, hogy korlátok között létezőként képzelődik el, vagyis nem akarja, hogy mindenkire kiterjedjen, hogy egyszer majd mindenki a tagjává váljon; alapvetően politikai jellege mellett ez különbözteti meg a nagy világvallások elképzelt közösségeitől

• Harmadik sajátossága pedig az, hogy tagjai szuverénnek gondolják, vagyis olyannak, amely felett semmilyen más közösség (semmilyen más nemzet nem áll)

Hagyományos és modern nemzet• Szűcs Jenő (1928‐1988) szerint a nemzet (natio) a társadalmi integráció egy formája, amely már a középkorban kialakul

• A 18. sz. vége előtt azonban a nemzet az azonos társadalmi helyzetű egyének horizontális integrálására volta alkalmas (pl. nemesi nemzet)

• A modern nemzetet mindenek előtt az különbözteti meg ettől, hogy a társadalom különböző szinteken elhelyezkedő tagjait is egyetlen közösségben egyesíti (vertikális integráció)

A modern nemzet kialakulása• A legfontosabb tényezők a melyek a modern nemzet 

kialakulását meghatározták– A nemzeti nyelvek írott formájának kialakulása, amely lassan felváltotta a latint a gazdasági, a politikai, és végül a tudományos kommunikációban

– A nyomtatás megjelenése, ami az egyforma, olcsón előállítható, és könnyen terjeszthető szövegek révén lehetővé tette a nemzeti nyelvek standardizálódását

– Az (uralkodói) uralom hagyományos legitimációjának megkérdőjeleződése, a (demokratikus) köztársaság eszményének a megjelenése

– Az egységes és mindenkire kiterjedő közoktatás rendszerének kiépítése

– Az ipari forradalom, vagyis a tömeges munkaerőt igénylő üzemek kialakulása

A faji és etnikai sokféleség kezelésének ideológiái

• A modern nemzetek kialakulása mindenek előtt abba az irányba hatott, hogy a korábbi nyelvi, etnikai, kulturális sokféleség helyén valami egységesebb egész jött létre 

• A bevándorlás jelensége azonban újból és újból felvetette az egységesítés problémáját

• Augie Fleras és Jean Leonard Elliott négy típusba sorolja a faji és etnikai sokféleség kezelésének ideológiáit:– szegregáció– asszimiláció – integráció– multikulturalizmus

2011.09.19.

36

Szegregáció• A faji és etnikai sokféleség kezelésének legradikálisabb formája 

• Fleras és Elliott szavaival: „A társadalom formálisan –és erőszak következtében – viszonylag önálló, uralkodó és alárendelt csoportokra szakad szét. Mind az uralkodó, mind az alárendelt csoport éles megosztottságban és kulturális elkülönülésben él –nem önkéntes választás és önszabályozás, hanem hatósági rendelkezések és kényszer folytán”

• A legszélsőségesebb példa a dél‐afrikai apartheid (= megosztottság, elválasztottság afrikaans nyelven) rendszer, amely 1948 és 1994 között állt fenn

2011.09.19.

37

Dél‐Afrika ‐ma

2011.09.19.

38

Asszimiláció• Fleras és Elliott úgy határozza meg az asszimilációt mint „egyirányú – tudatos vagy öntudatlan, formális vagy informális – beolvasztási folyamatot, melynek révén az uralkodó szektor megkísérli aláásni a kisebbségek életmintáit, magasabb rendű lehetőségként rájuk kényszeríteni saját kultúráját és intézményeit, és kicsikarni bizonyos fokú ‘rituális’ igazodást, külsőségekben megnyilvánuló alkalmazkodást”  

• A meglevő nemzeti kisebbségek beolvasztása • A bevándorlás faji és etnikai alapon történő szabályozása: meghatározzák, hogy milyen bevándorlókat engednek be 

Integráció

• Fleras és Elliott szerint „az asszimilációval ellentétben az integráció kétirányú folyamatnak tekinthető, melynek során az uralkodó és az alárendelt szektorok egymásra hatásából új egység születik, ahhoz hasonlóan, ahogy a festékek összevegyülnek egy tégelyben”

• A modern nemzetek kialakulását elsősorban az integráció folyamata jellemezte 

• Legismertebb metaforája az olvasztótégely (melting pot)

Multikulturalizmus• A multikulturalizmus a faji és etnikai sokféleség kezelésének 

legújabb ideológiája• Ennek az ideológiának az értelmében az egyéneket fajra vagy 

etnikumra való tekintet nélkül megilleti a(z)– egyenlő bánásmód– faji megkülönböztetéssel szembeni védelem– esélyegyenlőség– kulturális különbözőség megőrzésének a joga

• Ezekért a jogokért cserébe mindenkinek el kell fogadnia az ország politikai, gazdasági, jogi stabilitását megalapozó kulturális normákat 

• A multikulturalizmus ideológiájának alapgondolata az egység a sokféleségben: bizonyos fokú sokféleség, különösen a magánszférában, a magánélet terén, nem csökkenti, hanem növeli az egész társadalom stabilitását és kohézióját azáltal, hogy stabilitást és kohéziót eredményez az etnikai csoportokon belül – Fő metaforája a mozaik 

A multikulturalizmus típusai• A legtöbb európai társadalomban a múltban is voltak bevándorlók, etnikai kisebbségek, és ebből adódó konfliktusok

• A „multikulturalizmus” megjelenése nem új jelenségre, hanem új szemléletmódra utal tükröz

• Frank‐Olaf Radtke a multikulturalista attitűdök négy típusát különbözteti meg:– Pedagógiai– Kulináris‐cinikus– Demográfiai‐instrumentális– Reaktív‐fundamentalista

2011.09.19.

39

Pedagógiai• Az etnikai konfliktusokat az egyének, nevelésén keresztül szeretné megoldani

• Az iskola vagy a tömegmédiumok segítségével igyekszik olyan attitűdöket kialakítani, amelyek lehetővé teszik a békés egymás mellett élést

• Gyakran hatástalan, mert nem számol a társadalom szerkezetében gyökerező problémákkal; hajlamos a kulturalizmusra, vagyis arra, hogy minden konfliktus mögött kulturális problémákat lásson

• Gyakran paternalista, gyámkodó ízű• Társadalomtudósokra, pedagógusokra és civil szervezetekre jellemző

Kulináris‐cinikus• A multikulturalizmust s fogyasztói társadalom sajátosságaként értelmezi mint a javak és szolgáltatások terén jelentkező kulturális sokféleséget: kínai büfé, gyros, etno divat, világzene

• Nem más kultúrák megismerése a cél, hanem a különböző kultúrákkal azonosított stílusok keverése, ami lehetőséget ad „egyéni,” „eredeti” életformák, fogyasztási szokások  kialakítására és új termékek piacát teremti meg

• Ez az attitűd az etnikai‐faji ellentétekről vagy nem vesz tudomást, vagy a globalizálódás átmeneti problémájaként bagatellizálja

• Általában a sikeres középrétegekre jellemző

Demográfiai‐instrumentális

• Demográfiai adottságokból indul ki, a népesség elöregedéséből, az alacsonyan kvalifikált munkaerő hiányából 

• A faji és etnikai sokféleséget a gazdaság‐ és szociálpolitikai szempontból szükségesnek tartott bevándorlás kísérőjelenségeként fogja fel

• „A bevándorló: a gazdaság motorja” (cím a Wirtschaftwochében)

• A multikulturalizmus így társadalmi, gazdasági szükségszerűségként határozódik meg

• Elsősorban a szociálpolitikusokra és a gazdasági élet vezetőire jellemző felfogás

Reaktív‐fundamentalista• Ez a bevándorlóknak és a kisebbségként azonosított csoportoknak a reakciója a diszkriminációval szemben

• Az etnikai‐kulturális elkülönülés itt önértékké válik, menedéket jelent a többségi társadalom elutasításával szemben

• Ez a fajta multikulturalizmus azt eredményezi, hogy az etnikai (ill. etnikai‐vallási) alapú szerveződés minden más szerveződést háttérbe szorít

2011.09.19.

40

Etnikai határok• Fredrik Barth norvég antropológus hívta fel a figyelmet arra, hogy az etnikai csoportok közötti határok állandóan mozgásban vannak, és ezek a határok három szinten határozódnak meg

• MIKROSZINT: személyes tapasztalatok, személyközi viszonyok, elfogadás és elutasítás

• KÖZÉPSZINT: a szervezett közösségek, egyletek, vallási csoportok szintje, ahol az etnikai határok tudatosabbá és reflektáltabbá válnak 

• MAKROSZINT: az állami, vagy akár az államok fölötti a nemzetközi szervezetek szintjén megvalósuló szabályozás, amely kívülről avatkozik be az etnikai határok megvonásába

Identitásszimbólumok• Az etnikai csoportok tagjai nem egyformák, különösen akkor 

nem, ha jelentős részben külső kényszerek hatására kénytelenek etnikai összetartozásuk megerősítésére, újradefiniálására, ami bevándorlók esetében gyakori

• Az egyének különbözősége megnehezíti a közös identitás definiálását és megjelenítését

• Az etnikai identitás megjelenítésének alapvető eszközei a szimbólumok

• A szimbólumok ebben az összefüggésben olyan jelek, amelyek annyira sokféle jelentést sűrítenek magukba, hogy jelentésük rendkívül tággá, elmosódóvá válik (egy zászló, egy címer, egy jellegzetes ruhadarab, sajátos hajviselet stb.)

• Ez az elmosódó, tág jelentés azonban nem hátránya, hanem előnye a szimbólumoknak: ezért tud sokféle ember azonosulni velük

Etnikai ébredés• Jogos‐e etnikai ébredésről beszélni a mai etnikai konfliktusok összefüggésében? – kérdezi F. Barth

• Az etnikai ébredés gondolata szerint a média terméke, amely csak akkor tudósít konfliktusokról, amikor azok rendkívül látványossá válnak  

• A volt SZU etnikai véres konfliktusai pl. visszavezethetőek a korábbi elnyomás olyan formáira, amelyekben az etnikai hovatartozás központi szerepet játszott

• A látványossá válásuk annak köszönhető, hogy a korábbi elnyomás megszűnt