2011.10.18.

1

7. GONDOLKODÁS, REPREZENTÁCIÓ ÉS INTENCIONALITÁS. 

Tudományos reprezentációk. 

Egy korai példa – csillagászati ismeretekre

Vésett kövek • Megtalálási helyük: Gotland (itt építenének most orosz-német

kőolajvezetéket)• kb. 3600 vésett vonal (szilárd mészkőbázison 750)• körvonalat formázó, 60-100cm hosszú vésetek, 5-10 cm szélesek, 1-10

cm mélyek• A vésetek ÉK vagy ÉNy ill. K-Ny irányúak

http://www.worldatlas.com/webimage/countrys/europe/se.htm

A vésett kövek rendszere• Nem véletlenszerű az

elrendeződés• A fix köveken az irányok a

Hold legészakibb és legdélibb kelési pontja között találhatóak? (Göran Henriksson, Uppsala)

• Datálás?– Több ezer évre visszame-

nőlegesen Hold-kelési pontok kiszámítása

A legkorábbi összefüggő csoport

• A vésetek datálása: i.e. 3151 és i.e. 2568• A véseteket általában 19 éves közökben vésték• Milyen ismereteik voltak?• Hogyan figyeltek meg?• Miért csinálták?• Hogyan csinálták?

Stumle, Alva, Gotland

A vésetek készítése

• A rovatok kereszteződnek: nagyon nehéz elképzelni, hogy szabad kézzel ilyen egyenes vájatok készíthetők

2011.10.18.

2

Feltételezett módszer

• A vájatok keresztmetszete és egyenessége sugallja, hogy valamilyen ingaszerkezettel készítették a rovatokat. A keresztmetszetek 193-283 cm-es sugarú körhöz tartoznak

• A viszonylag lágy mészkőbe 4 óra alatt 1 cm mély vályatot készített a következő szerkezet:

• Sojds-museet in Burs, Gotland

Inga rekonstrukciója• Tényleg így csinálták?• Mire jó egy ilyen rekonstrukció?• Nem ad választ arra, hogy MIÉRT

csinálták!• És miért 19 évenként?• Az ősi ismeretek rekonstrukciója csak

mai (történeti, tudományos, antropológiai, stb.) ismereteink segítségével lehetséges

Mai magyarázatunk

• Mai magyarázatok szerint az északi vonalak a Hold kelését és nyugvását jelölik a téli napforduló idején, a K-Ny-iak a napéjegyenlőség idején

• A vésetek az égbolt folyamatos megfigyelését és a megfigyelések rendszerezését feltételezik

• Mi a magyarázata a ciklikusságnak?– Megkereshetünk általunk is ismert ciklusokat (pl. Metón-ciklus)– Megpróbálhatjuk megérteni miért pont ez a ciklus volt jelentős

(erre itt nem teszünk kísérletet)

A nyelv…

Kialakulás

A nyelvkialakulás• Eredeti felhasználás?

– egységesítő (integratív) modellálás és mítosz:

• átitatja és szabályozza a mindennapokat

– A világnak a mítosz ad jelentést –tabu megszegése halálos lehet

– Újítás – buborka

1866 Párizs -

• A nyelv kialakulásának spekulatív elméletei betiltva• Régebben

– Vau-vau– Hórukk– Gügyögés– Bim-bam (kínai idiogramok)

2011.10.18.

3

Újabb elméletek• Bármit/mindent el lehet mondani• Fordítható• EEA (Environment of Evolutionary Adaptation)• Pantomim/gesztus• Hewes, Gordon: Primate communication and the gestural origin of language.

In: Current Anthropology 14:1-2 1-2 (1973) - pp. 5-24 • Eszközhasználat? Vadászat? Közösségek? Szexualitás? – mi volt a

hajtóerő?• Baldwin hatás: Az állat tehát nem tudja megváltoztatni azt a génanyagot,

amit majd utódaira fog hagyni, de kereshet olyan környezetet vagy alakíthatja olyanná aktuális környezetét, hogy az eleve adott tulajdonságok, amelyeket utódaira örökít, hasznosak legyenek utódainak az adott környezetben.

Az elemi beszédhelyzet tényezői

• Roman Jakobson modellje:

A nyelv (kommunikáció?) funkciói

• Karl Bühler: kifejezés, leírás, felhívás (Bühler, 1934)• Roman Jakobson (Jakobson, 1969): · a referenciális funkció a kontextusra irányul, a megismeréssel kapcsolatos,

számos üzenetben ez az uralkodó, mivel a kommunikáció egyik fő célja az ismeretátadás;

· az emotív vagy expresszív funkció a feladóra, illetve az üzenet tárgyára utal, kifejezi a eladónak a magatartását azzal kapcsolatosan, amiről beszél;

· a konatív funkció a címzettre irányul, felszólítást, parancsot hordoz; · a fatikus funkció a kontaktusra irányul, célja a kommunikáció létrehozása,

fenntartása, a csatorna működésének ellenőrzése; · a metanyelvi vagy magyarázó funkció feladata a kód ellenőrzése, annak

ellenőrzése, hogy a felek értik-e egymást; · a poetikai funkció magára a közleményre irányul, a kifejezésre (Jakobson,

1969).

A kommunikációs közegek történeti

alakulása (Marshall McLuhan)

Egy kortárs nyelvkeletkezési elmélet

Készült Robin Dunbar 1993-ban írt cikke nyomán.online elérhető: http://www.bbsonline.org/documents/a/00/00/05/65/bbs00000565-

00/bbs.dunbar.html (csak ajánlott)egyes megjegyzések, kritikák:

http://www.ecs.soton.ac.uk/~harnad/Hypermail/CogSci-Szeged99/0003.html(follow the thread - ajánlott)

(a fóliákhoz REPCSÉNYI ATTILA kiselőadásának anyaga is fel lett használva)

Co-evolution of neoxortex size, group size and language in humans.

A kéregállomány, a csoport méret és a nyelv közös fejlődése az embernél.

Bevezetés:- az agykéreg tömege arányos a csoport méretével a

főemlősök körében;- ebből megjósolható az emberi csoportok várható mérete- és még sok más következik belőle.

De, hogy lesz ebből kurkászás!?

2011.10.18.

4

LOGIKA

• csoport méret ~ együtt töltött idő• majmoknál ez a társas tisztálkodás (kurkászás)• a személyes kapcsolatok ez által szilárdulnak meg

• az emberi csoportok sokkal nagyobbak => • nincs idő mindenkire => • hatékonyabb eszközre van szükség =>• Megszületik a nyelv.

bevezetéselv

A nyelv bölcsője a csoport

• A főemlősök szociális szervezettsége kiemelkedő.– Minőségi kapcsolatok.

• Agyuk mérete –megismerő képességük nagy.• Az átlag csoport méret ~ kéregállomány tömege.• A csoportok mérete korlátos.

– Függetlenül a terület eltartó képességétől.

Az agy képességei korlátozzák a fenntartott kapcsolatok számát.

Téma 1

A csoportok szerkezete, kapcsolatrendszere

Téma 1megfigyelés

–klikkek –csoportok –biztonság–Nagy csoport

=>több időarányos

• Főemlősök – mintegy 36 fajon alapuló minta– Segítik egymást– Csoportjaik szervezetek– Csak akkor bomlik a

csoport, ha két legalább minimális létszámú csoport lehet belőle.

Csoportok minősége

• Madárrajok– Az optimális csoport méretet

meghaladva kitaszítják a „fölöslegeseket”

Téma 1

Vizsgálati eljárások 1

• A relatív agyi kapacitás vizsgálata többféle mutató segítségével történt.

1. V kéregállomány /V agyKéregállomány arány(76%)

2. V a.kéreg / M test3. létező / szüks. minimális neuron

szám a létezéshez 4. Abszolút kéregállomány térfogat

log(N)= 0,093+3,389log(CR)

• A nagy csoportok szétválnak.

• A csoportok max. mérete nem mérvadó megfigyelések során.

• Az átlagos csoportméretfontos szociológiai szempontból.

Téma 1elv

• Az emberre CR=4,1• 50%-kal több, mint a max. a

majmoknál.• A majom csoportok

természetes körülmények között megfigyelt mérete alapján becsült átlagos emberi csoportméretek :1. 147,8 fő2. 107,6 fő3. 189,1 fő4. 248,6 fő

?1. Milyen az ember

természetes környezete? 2. Milyen szintű

csoportosulások ezek?

Téma 1elv

A csoportok mérete

2011.10.18.

5

A csoportok mérete2. 3 féle csoportszint

1. bandák 30-502. klánok 100-2003. törzsek 1000-2000 fő

• Átlag 148,4 fő• A közepes létszám stabil

– közvetlen kapcsolatok– bizalom.

1. Vadászó-gyűjtögető életmód. Bomló/összeálló csoportok– Eszkimók– Busmanok– Kung Sanok– Indiánok

• Ma a peremvidékeken élnek.

• A civilizáció már hatott rájuk.

Téma 1megfigyelés Példáka közepes csoportméretre

• Kőkori falvak mezopotámiából

• (törpe és aprófalvak Mo.)• Kutatócsoportok

– Altudományágak kiszakadása !

• Római manipulusok• A modern hadseregek

alapegységeinek átlagos létszáma : 179,6 =>147,8-hoz közeli érték.

(több ezer éves tapasztalat)

• Max. 200 fő tud hatékonyan együttdolgozni.

Téma 1

• Hutteritek maguk jelentik ki, hogy 150 fő felett csoportjaik szét kell bomoljanak.

• Harrdin 1988

• Kőkori új-gineai földmüvesek települései is max. 150 fősek voltak.

• Forge 1972

Téma 1megfigyelés Példáka közepes csoportméretre

• 30 vadászó-gyűjtögető, földművelő közösség vizsgálata : a max.500, e felett „hatósági szervek” kellenek. – Narrol 1956

• Az üzleti körökben 150 főnél még nincs – rendszeres hiányozgatás – elégedett a munkavégzők

– J.-M. Delwart személyzeti főnök

• A nagy munkahelyi létszám az egyéb kapcsolatok rovására megy - Coleman 1946

• 40 fős kísérlet : „Írjátok össze azon ismerőseiteket, akik el tudnának érni közvetlen/közvetett módon a világ 500 különb. helyén lévő fiktív személyeket.”Eredmény : átlag 134 fő (~147,8) – személyes ism.

asszimpotikus számított maximum =250 - a teljes kapcsolathálózat.

Killworth 1984

Példáka közepes csoportméretre

Téma 1

A kurkászás és a nyelvfejlődés• Csoportok

• Kapcsolat

• Kurkászás

? időigény?

Téma 2

• Kurkászási idő ~ csoportméret

• Számítható a szükséges kapcsolatápolási idő a csoport méretéből.

• (a szűk baráti körön belül van kurkászás, de a csoport mérettel arányosan nő ez a kör)

• G=-0,772+0,287N – G% a napi kurkászásra fordított idő,– N a csoport méret.

• Majmok: max 20%; • Ember 147,8 fő~42%;

200 fő ~56%

A kurkászás és a nyelvfejlődésTéma 2elv

2011.10.18.

6

1. A megjósolható kurkászási időnekmegfelelnek a majomcsoportok szokásai.

2. Páviánoknál, ha nem felelt meg szét is szakadt a csoport.

– Dunbar 1992

• A kurkászás páros tevékenység - közben másra nincs idő.

• Nagy csoport fenntartásához fejlettebb eszköz kell.

• „olcsóbb eszköz” :a nyelv

A kurkászás és a nyelvfejlődésTéma 2megfigyelés

Nyelv és kötődés

Előnye :– Beszélni más tevékenység közben is lehet.– A többi társról is lehet infót szerezni.– Kategorizálni lehet a társakat– Dirigálni lehet

Téma 2

• Bizonyíték: beszélgetések• azaz információcsere az ismerősök kapcsolatairól • és személyes élményekről• Nem gyakorlati dolgok

kb.62%-a pletyka

Nagy csoportok

A nyelv hatékonysága a csoportépítésben

• Ha a nyelv, pusztán, mint vokális kurkászás fejlődött ki, hogy nőhessenek a csoportok, akkor a csoportmérettel arányos kell legyen a hatékonysága is.

• Azaz, míg a kurkászó 1 egyeddel építi kapcsolatát, a társalgás több szereplős

Téma 3

• A csimpánzok átlag csoport mérete : 53,5 fő• Az ember csoportok számított átlaga : 147,8 fő• 147,8/53,5=2,76-szor

hatékonyabb a beszéd,–mint a személyes kötődés

kialakításának eszköze.

• Kurkászás 1+1 fő• Társalgás 1+~2,8*1=3,8

A nyelv hatékonysága a csoportépítésbenTéma 3megfigyelés

• Vendéglői csoportok 98 napon át megfigyelve.Az átlagos társaság :3,8 fő 3070 csop. alapján.

– Cohen 1968

• Hatósági bizottságok vizsgálata. – 4,7-7,8 főde az átlag inkább kisebb.

– James 1952

• Strandon formálódó csoportok – átlag 2,7

– James 1953

• Társalgási csoportok egyetemi ebédlőben 2-10 fő átlag 3,4;4 fő felett szétszakadnak a csoportok.

– Dunbar és Duncan

Példáka kis csoportméretre

Téma 3

• Fizikai zajkorlátok - 5 fős korlát – régen is lehettek.

• Az agy növekedés hagyományos elméletével szállt szembe – a nagy agy nem azzal a céllal jött létre, hogy vadászni és eszközt készíteni tudjanak,

• hanem pont fordítva - a szociális kapcsolataikat kiépítő előemberek agya lehetővé tette a szerszámkészítést.

• Leletek alapján- az agy növekedése mindig megelőzte az új szerszámok létrejöttét.

– Wyn 1988, Blumenberg 1983

következtetés

2011.10.18.

7

–

ÖsszefoglalásDunbar –agy –csoport –nyelv fejlődés

Tehát a nyelv lehetőséget ad a csoporttársak megismerésére időigényes személyes

kontaktus nélkül.

Az agy képességei korlátozzák a fenntartott kapcsolatok számát.

Max. 200 fő tud hatékonyan együttdolgozni.150 alatt ideális

4-5 fő tud egyszerre kommunikálni

Megjegyzések (ZG)• csoportméretet a

kurkászási idő vagy agyméret határozza meg?

• átlagos vagy maximális csop.méret?

• hogyan cáfolható?

• Miért ilyen komplex a szintaxis?

• Az élőhely szerepe? (pl. Borneo, 4 székes asztalok, stb.)

• egyszerre nő agy, csop. méret és lesz nyelv

• http://www.ecs.soton.ac.uk/~harnad/Hypermail/CogSci-Szeged99/0009.html

Reprezentáció elméletek

A nyelv és a gondolkodás

Nyelv, gondolkodás, fogalmak 

Az emberi nyelvek között megkülönböztethetünk:• Természetes nyelveket:

amelyeket emberi társadalmak, közösségek szerves. Spontán módon hoztak létre. Ezekből mintegy 6000 félét különböztet meg a nyelvészet. Ezek folyamatosan keletkeznek, változnak és kihalnak. (Pl. tasmán)

• Mesterséges nyelveket:amelyeket szándékosan konstruáltak meg közvetítő nyelvként (Pl. az eszperantó, urdu, és szakmai nyelvek)

• Formális nyelveket:amelyeket speciális  célokra lakítottak ki.(Pl a matematia, logika, gépi nyelvek)

A továbbiakban a természetes nyelvek ről lesz szó.

A nyelv és gondolkodás viszonyára vonatkozóelméletek

• Történeti változatok:1. Ókori elméletek (Platon,Kratülosz):

Az antikvitásban alapvető beállítottság az, hogy a szavak és a fogalmak megfelelése természetes és szükségszerű, valójában egyetlen ős‐nyelv van, amely leromlott vagy elkülönböződött („bábeli nyelvzavar” következett be a Biblia szerint).Aki nem a „mi” nyelvünkön beszél, az „barbár” azaz hablatyol, vagy „néma” (innen a szláv és magyar „német” elnevezés).Ez a felfogás ma is megtalálható a köznapi gondolkodásban a tanulatlan, kevéssé iskolázott emberek körében, akik gyakran úgy vélik, hogy csak az ő nyelvük szavai értelmesek, ezeket hangosabban vagy artikuláltabban kimondva mindenki meg kellene értse. (pl. turisták néha így járnak el külföldön).

Nyelv és gondolkodás történeti elméletei

2. J. Locke (17.sz.): a nyelv szavai ideáink (fogalmaink) hangzó vagy látható megfelelői, kifejezői. Úgy burkolják be fogalmainkat, mint a boríték a levelet.Az emberi nyelvek csak abban különböznek, hogy milyen „borítékba” teszik a levelet. Ez a nyelvi univerzalizmus tétele (hipotézise). E feltevés mögött az áll, hogy egyrészt az emberi fogalmak készlete mindenki számára mennyiségi különbségektől eltekintve) ugyanaz; másrészt, hogy a szavak (hang és betűsorok) hozzárendelése, megválasztása az ideákhoz, esetleges, önkényes. Nincs egy, valódi, ős‐eredeti nyelv.) A szavak jelentése tehát egy idea. A beszéd akkor értelmes és érthető, ha a kimondó (leíró) sikeresen idézi fel hallgatójában (olvasójában) a megfelelő ideát, fogalmat.

2011.10.18.

8

Nyelv‐gomdolkodás elméletek

• Locke elméletének modern kritikája:Ez az elmélet csábítóan egyszerű és nyilvánvalóan téves. Két legfontosabb tévedése a következő: először is, feltételezi, hogy a gondolkodás teljesen független a nyelvtől. (Még ha létezik is nyelven kívüli, képi, ikonikus gondolkodás és memória.)Másodszor, mert nem képes számot adni a kölcsönös megértésről, minthogy a szavak önkényes jelek, a különböző beszélők, még ha azonos nyelven beszélnek is, nem feltétlenül ugyanazt az ideát kapcsolják ugyanahhoz a szóhoz. (V.ö.:Forrai G.,in:Neumer szerk.: Nyelvfilozófia)Locke csak az indo‐europai nyelveket (görög, latin,angol,francia, német, stb.) vette alapul, ezek az összehasonlító nyelvtörténet szerint valóban egy közös őstől származnak.

Ezekre a kérdésekre később majd visszatérünk.

Nyelv‐gondolkodás elméletek

3. G.W.Leibniz (17.sz.) elképzelései: a ”characteristica universalis”• A német filozófus arra törekedett, hogy megalkossa az univerzális nyelvet, 

amelynek segítségével megszűnhetnek végre a különböző anyanyelveken beszélők kommunikációs zavarai. Ennek az univerzális nyelvnek a struktúrája izomorf (egybevágó) lenne mind az ideák, fogalmak hálózatának szerkezetével, mind pedig a világban lévő dolgokéval, egyszóval hűen tükrözné a dolgok természetét. (Leibniz nem állt egydül a maga korában ezzel a törekvésével, mintegy 30‐35 különböző univerzális nyelv‐tervezetet hoztak létre akkoriban. V.ö. U.Eco: A tökéletes nyelv…)

• Leibniz az univerzális nyelvet csak írott, nem pedig beszélt formában gondolta kidolgozhatónak, mégpedig a  kínai fogalom‐írás felhasználásával. Mert ezek, mint írta:Olyan karakterek, amelyek nem betűket és szavakat reprezentálnak, hanem dolgokat és fogalmakat, olyannyira, hogy különböző nyelveken olvashatók,és így az ezt használók úgy kommunikálhatnak írásban, hogy nincs szükség fordításra

Ilyen pl. egy matematikai formula is, mint az, hogy 3x4=12.  

Nyelv‐gondolkodás elméletek

4. G.Vico (18.sz.) elmélete:• Vico az első jelentős bírálója a z univezális nyelv felfogásnak. Szerinte 

a természetes nyelvek különbségei a fogalmi hálók különbségeit tanúsítják, és nem elhanyagolhatóak, jelentéktelenek. Nem valamilyen egyetemes nyelv különböző, esetleges reprezentációi, amelyek egy egyetemes fogalomrendszert fejeznek ki  vizuális írásos, vagy auditív módon, beszédben.

• Vico felfigyel  a társadalmi és nyelvi különbségek korrelációjára és ezek történelmi változására. Nyelvtipológiájában megkülönböztet  pl.„isteni”, „heroikus”  és „emberi” nyelveket, amelyek különböző történelmi korokban jöttek létre és míg az isteni és heroikus nyelvek szavait szerinte képek és jelképek természetes módon fűzik a dolgokhoz, addig az „emberi” nyelv konvención alapszik, és más fogalmak állnak a szavak mögött. 

Nyelv‐gondolkodás elméletek

6. A Whorf hipotézis (1956): a nyelvi relativizmus kérdése• A korábbi századok (Vico‐ig) úgyszólván töretlen fogalmi és nyelvi 

univerzalizmusa és abszolutizmusa, valamint a nyelv és a gondolkodás egymástól független, de izomorf és korreláló voltára vonatkozó álláspontja után a 20. század közepén az egyre kiterjedtebb és módszeresebb kulturális antropológiai  kutatások eredményeként B.L.Whorf egy markáns relativista álláspontot fejt ki. Nézetei máig a nyelvészeti, pszichológia, antropológiai érdeklődés és a viták középpontjában állnak.(Említik Sapir‐Whorf tétel néven is.)

• A hipotézis komponensei :(a) a nyelv és a gondolkodás szoros, erős kölcsönhatásban vannak.

Meghatározzák egymást.(A 20‐as években Wittgenstein így fogalmaz: „Nyelvem határai, világom határai”)

(b) A nyelv és a gondolkodás szorosan összefügg az adott társadalom, közösség életmódjával. (Az inuitoknak pl., több mint 30 különböző szavuk – nem jelzős kifejezésük – van a „hó”‐ra)

Nyelv‐gondolkodás elméletek:a relativizmus

(c)Sem a fogalmi, sem a nyelvi rendszerek mögött nem áll valami féle egyetemes (univerzális) rendszer, amelynek a különböző természetes nyelvek csak különböző reprezentációi lennének.

(d) A nyelv az észlelést, sőt az érzékelést (pl a szelektivitást és a projektivitást) is befolyásolja (Pl. az Uj‐Guineában élő daniknak nincsenek szín‐szavaik, csak a „mola”, ami kb. „világos, meleg színű”‐ és a „mili”, ami kb. „sötét, hideg színű”‐t jelent. V.ö.:Eysenck‐Keane)Ezért, mint Whorf írja:„ A megfigyelőkben az azonos fizikai ingerek nem alakítják ki a világ azonos képét, csak akkor, ha a nyelvi hátterük is azonos vagy megfelelésbe hozható” (idézi M.Cole: Culture and thoght:41) 

• Ez súlyos problémákat eredményezhet a nyelvek közötti fordításban, illetve a különböző korok,kultúrák világképének vagy természetre vonatkozó tudásának/tudományának megértésében, megítélésében. (Ez a már korábban említett inkommenzurábilitás probléma)

Nyelv, gondolkodás, relativizmus

• A nyelvi relativizmus mellett és ellen szóló érvekMellette:1. A törzsi társadalmak, természeti népek (indián, ausztrál, indonéz) 

nyelveinek vizsgálata igen jelentós eltéréseket tárt fel a szín‐ és forma(alak, tér) észlelés nyelvi reprezentációja vonatkozásában, s ez alapvetően megkülönbözteti e nyelveket egymástól és a „mi” európai (indoeurópai, török, finnugor, stb.) nyelveinktől

2. Nem csak az észleleti szinten , hanem újabban (Bloom, Barley) a nyelvtani szinten is jelentős különbséget mutatott ki. (a kinaiban pl. nincs feltételes alárendelt mondat‐szerkezet, a doajoban nincs kontrafaktuális feltételes, pl. „hogyan neveznéd a nővéred férjét, ha lenne nővéred?”)

2011.10.18.

9

Nyelv,gondolkodás, relativizmus

• Ellene:1. A Whorf hipotézis, a nyelvi relativizmus tézise csak igen korlátozott kísérleti 

(kognitív pszichológiai) eredményen és csak néhány területre (szín diszkrimináció, tér‐észlelés) vonatkozó adatokra támaszkodik, ezekből nem lehet általános következtetést levonni és a nyelvi univerzalizmust elvetni.

2. A ’80‐as években alapos kutatás támasztja alá Chomsky (1960, 1985) kartéziánus, nativista generatív grammatika‐elméletét, amely szerint minden emberi nyelv un. mély struktúrája azonos, és veleszületett a csecsemővel. A gyermek a nyelv‐elsajátítás, a szocializáció folyamán csak ennek az alapvető, mély grammatikai struktúrának a paramétereit, a finom‐szerkezeti elemeit állítja be, rendeli hozzá a szabad helyekhez. (Pl. minden nyelvben vannak főnevek és igenevek.)

3. Így a lefordíthatatlanság problémája elvileg megoldható, csak gyakorlati nehézségeket okoz. 

Nyelv és gondolkodás

• Összefoglaló és válasz a nyelv és a gondolkodás viszonyára vonatkozó alapkérdésre.

1. Befolyásolja‐e a gondolkodás a nyelvet, vagy puszta címke? Esetleg kölcsönös a befolyásolás? Vagy egyoldalú?

Erre a kérdésre jelenleg nincs általánosan (nyelvfilozófa, kognitív pszichológia, kulturális antropológia által is) elfogadott válasz. A kérdésben szereplő nyelv, gondolkodás és befolyásolás fogalmai maguk sem éles és egyértelmű jelentésűek. A befolyásolás pl. jelenthet részleges vagy teljes meghatározást, determinációt. Ez maga is külön kutatási téma, (L.: Pléh Csaba 1999.)

2. A nyelvi univerzalizmus (a modern Chomsky tétel) vagy a relativizmus tétele ( a Whorf hipotézis) közül melyik az elfogadhatóbb?  

Erre a kérdésre sincs jelenleg egyértelmű tudományos válasz. Vita tárgyát képezi.   

Nyelv és gondolkodás

• Az univerzalizmus vagy relativizmus vita társadalmi és történelmi kontextusáról röviden:

Mint említettük (már Vico kapcsán) a relativizmus gondolata a 18. században bukkan fel és Felvilágosodással megerősödik. Párhuzamosan azzal, hogy a gyarmatosítás első korszakának lezárultával megkérdőjeleződik a korábbi álláspont, mely szerint a „vadakat” civilizálni kell: rájuk kell kényszeríteni az európai mentalitást, nyelvet és vallást, amelyek „magasabb rendűek” és az emberi kultúra csúcsát jelentik. A más társadalmak és kultúráik értékességének és egyenrangúságának gondolata az univerzalizmus és abszolutizmus megkérdőjelezésével kezdődik.

Ma viszont a globalizáció világában élünk.A mentális és nyelvi különbségek eltűnése úgyszólván kényszerítő követelmény, folyamat. Másfelől a multikulti világ vesz körül, amelyben sokféle szokás‐ és gondolkodásmódhoz, nyelvhez kell alkalmazkodnunk. Egyszerre érvényesülnek tehát az univerzalizmus (az egyetemesség) és a relativizmus követelményei.   

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fszt. 1.

Telefon: 463-1181/5900

Elmélet, tesztelés, mérés a társadalomtudományban

Egy slide az előző óráról• Klasszikus tudományfilozófiában a kísérleteket általában

„elmélettesztelésre” használják.• A valódi megfigyelések / kísérletek ott fontosak, ahol

– TESZTELNI / ELLENŐRIZNI szeretnénk valamit (vagyis van elméletünk, de nem tudjuk, mennyire megbízható)

• De ezen felül ott is, ahol– MÉRNI szeretnénk valamit (vagyis esetlegesen sok érték van) – ez igen

triviálisnak tűnik, de mégis komoly problémákat jelent – lásd később– FELFEDEZNI akarunk valamit, amit még nem tudunk (ahol pl. még fogalmaink

sincsenek) – kezdjük ezzel, és egy példával

Az előadás felépítése

Az elmélettesztelésrőlA felfedezésrőlA mérésrőlÉs legvégül….

2011.10.18.

10

A tesztelés nélküli elméletekről

• A szociológia kialakulásának kezdetén voltak olyan társadalomtudósok, akik a körülöttük lévő világban felbukkanó PROBLÉMÁKAT megpróbálták értelmezni, magyarázni. Ilyen szociológus volt például:– Ferdinand Tönnies (1855 - 1936), aki a közösségek eltűnését, a „modern” társadalom

megszületését próbálta értelmezni.– Thorstein Veblen (1857 - 1929), aki a bőséges, pazarló fogyasztás okaira próbált választ

találni.– Georg Simmel (1858 - 1918), aki arra volt kíváncsi, hogy a pénz megjelenése hogyan

változtatja meg az emberek közötti kapcsolatokat.

• Ezek a „karosszék szociológusok” elméletükkel olyannak írták le a világot, amilyenek saját maguk látták. Az elméletek helyességéről vitázni lehetett, de tesztelésére, ellenőrzésére NEM került sor.

A tesztelés nélküli elméletekről

• Ezeket az elméletek tehát sematikusan így tudjuk jellemezni:

Probléma:‐ A közösségek megszűnnek‐Megjelenik a pazarló fogyasztás‐A pénznek egyre nagyobb szerepe lesz

Elmélet, ami magyarázza a problémát

Elméletek, amelyeket teszteltek• Születtek a későbbiekben azonban olyan elméletek, amelyeket már

teszteltek a társadalomtudósok.• A magyarországi rendszerváltáskor például ismét egy problémával

találkoztak a szociológusok: MI VOLT AZ OKA a változásnak? Több féle válasz született erre a kérdésre:– Valaki úgy gondolta, hogy a civil társadalom fokozódó önszerveződése okozta a 

változást.– Más azt gondolta, hogy a növekvő szegénység a magyarázó erő.– Más arra gondolt, hogy a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek.– Többen azon a véleményen voltak, hogy a megvásárolható termékek hiánya vezetett 

a rendszer összeomlásához.– Végül voltak olyanok, akik szerint a véleménynyilvánítás hiánya vezetett el a 

„bársonyos forradalomhoz”.

Elméletek, amelyeket teszteltek

Ezeket az elméleteket azonban KUTATÁSI MÓDSZEREK segítségével már TESZTELTÉK a szociológusok. Hogy miképpen?

– A félreértések elkerülése véget először meghatározták, hogy milyen fogalmakat használnak a kutatás során. (Pl.: rendszerváltás = 1990-es változás, nem 1956 vagy 1945)

– Aztán végiggondolták, hogy az ellenőrzés céljából milyen kutatási módszert érdemes használni. Sok módszer közül választhattak, hiszen lehetőség van egy kutatás során

• Interjúkat készíteni• Kérdőíveket használni• Fókuszcsoportos beszélgetéseket tartani• „Jelen lenni” – résztvevő megfigyelés• Beavatkozás nélküli adatgyűjtést végezni

– Végül rögzítették azt, hogy kiket érdemes felkeresni kutatásuk során. Hiszen nem mindegy, hogy szegények vagy gazdagok véleményét hallgatjuk meg, hogy a változásban aktívan részt vett politikusokat kérdezzük meg vagy éppen az azokat csak nyomon követő hétköznapi embereket.

A tesztelés eszközeiről – az interjú• Cél:

– Egy adott eseményt átélt, vagy egy adott kérdésről véleménnyel rendelkező személy mélyebb gondolatainak, elképzeléseinek, attitűdjeinek a feltárása:»Olyan beszélgetés, mely szándéka szerint a személyiség mélyrétegeibe hatol, és esetleg „olyasmit is felszínre hoz, amit maga az interjúalany sem tud magáról”«

• Az interjú jellemzői:– Interjúk elkészítése során négyszemközti beszélgetésre kerül sor– Előre kialakított kérdéseket használunk, ezekre szeretnénk választ kapni. Ezektől a

kérdésektől lehetőség van eltérni, lehetőség van a hosszabb kötetlen beszélgetésre. Az interjú egy típusa (életút interjú) akár több napig is tarthat!

– A beszélgetés intimitása lehetőséget ad arra, hogy a mélyebb gondolatokat, érzelmeket, vágyakat is körbejárjunk

– Az interjún elhangzottakról felvétel készül.– Statisztikai eredményeink, nagy adathalmazunk nincs.

A tesztelés eszközeiről – az interjú – részlet egy interjúvázlatból

1. Mesélj az egyetem/főiskola, illetve az adott szak kiválasztásának a körülményeiről!– 1.1 Középiskolai tanáraid/szüleid támogatták a továbbtanulásodat?– 1.2 Hol/mit szerettél volna leginkább tanulni? Ha nem a jelenlegi területen szeretett volna tanulni:– 1.2.1 Miért nem ezen a területen tanultál tovább?– 1.2.2 [Ha valahol elutasították a felvételi kérelmét, vagy nem tették lehetővé a 

felvételit] → Véleményed szerint szerepet játszo  ebben az, hogy nem kívánt az adott felsőoktatási intézmény fogyatékossággal élő jelentkezőt felvenni?

– 1.3 Miért ebbe [ahol az interjú készül] a felsőoktatási intézménybe adtad be a felvételi kérelmed?

– 1.4 Milyen – egy fogyatékossággal élő hallgató számára fontos – információid voltak erről a felsőoktatási intézményről? Honnan/hogyan jutottál hozzá ezekhez az információkhoz?

2011.10.18.

11

A tesztelés eszközeiről – a kérdőív

• Cél:– Könnyebben megfogalmazható gondolatok, vélemények gyűjtése sok embertől.

• A kérdőív jellemzői:– Sokszor nem is találkozik a kérdőív kialakítója azzal, aki a kérdőívet kitölti.– Előre kialakított kérdéseket használunk, ezekre szeretnénk választ kapni– Ezektől a kérdésektől nem térhetünk el, hiszen minden egyes válaszadónak

ugyanazt a kérdőívet kell látnia, kitöltenie. – A beszélgetésnek nincs intimitása, a mélyebb érzelmek, gondolatok feltárására

kevésbé van mód. – Sok kérdőívet kell kitölteni sok emberrel, az eredményeket nagy sokaságra

vonatkoztatjuk.

A tesztelés eszközeiről – a kérdőív –részlet egy kérdőívből

Ön szerint kik lesznek a szegények? Akik… Jelölje egyetértését egy olyan skálán, ahol az „1” jelentése az „egyáltalán nem”, az „5” jelentése a 

„teljes mértékben”.1 2 3 4 5 Nincs válasz

elisszák a pénzüketfelelőtleneknem akarnak dolgozninincs munkalehetőségüksok a gyereküköregekelmaradott vidéken élnektanulatlanokbalszerencsésekszakképzetlenek 

A tesztelés eszközeiről – a fókuszcsoport

• Cél:– Könnyebben megfogalmazható gondolatok, vélemények gyűjtése emberek egy

csoportjától. • A fókuszcsoport jellemzői:

– 10-15 résztvevő van jelen, ezek a személyek előre meghatározott kérdéseket járnak körül a beszélgetés vezetőjének (moderátor) az irányításával

– Több ember együttes részvétele a beszélgetést gerjeszti, az érdeklődést jobban fenntartja

– Lehetőség van a fókuszcsoporton jelen lévők között interakció megfigyelésére is. Az interakciók megfigyelése nyomán olyan ismereteket hozhat felszínre, melyek a hagyományos interjúk során nem kerülnének a kutató látóterébe.

– A fókuszcsoportokon elhangzottakat rögzítik (filmen és hangfelvétellel)

A tesztelés eszközeiről – egy fókuszcsoport szoba

A tesztelés eszközeiről – beavatkozás mentes vizsgálatok

• Cél:– NEM vélemények, gondolatok, elképzelések gyűjtése emberek megkérdezésével,

hanem emberi produktumok vizsgálata• Több adatforrás lehet:

– Statisztikai adatok másodelemzése– Szövegek elemzése (parlamenti jegyzőkönyv, újság, rádióműsor)– Nem szöveges információk elemzése (nemzeti jelképek, divat, szemét, fotók, reklámok stb.)

A tesztelés eszközeiről – résztvevő megfigyelés

• Cél: – emberek viselkedéséről, véleményeiről, megnyilvánulásairól információ gyűjtése személyes jelenlét által

• A megfigyelés főbb jellemzői:– Hosszú ideig tart– Több lehetséges szerep van (egészen részt vevő,megfigyelőként részt vevő, résztvevőként megfigyelő,egészen megfigyelő)– Etikai kérdéseket vet fel

2011.10.18.

12

A tesztelés eszközeiről – a példa kedvéért

• „A sátánista szekta”• Mark Daly angol újságíró hónapokat töltött el a dél‐stockporti rendőrség kötelékében, hogy megfigyelje, arendőrök valóban előítéletesen viselkednek‐e a pakisztánivagy a fekete bőrű bevándorlókkal szemben. Daly hosszúidőn át tökéletesen játszotta a rendőrszerepet, s példáulnem kezdett soha a színesbőrűekről szóló rasszista viccekmesélésébe, a „kollégák” által mesélt vicceken viszont – acél érdekében – nevetnie kellett, „és idióta tanonckéntkellett viselkednem” – írja cikkében (2003).

• „Egy színesbőrű Délen”

A tesztelés eredményeiről

Probléma(Mitől következett be a 

rendszerváltás?)

Elmélet(szegényég, egyenlőtlenség, véleménynyilvánítás hiánya 

stb.)

Kísérlet révén tesztelés

(kérdőív, interjú, fókuszcsoport,beavatkozás nélküli vizsgálat)

Az előadás felépítése

Az elmélettesztelésrőlA felfedezésrőlA mérésről

Kísérletek, amelyek a felfedezést célozzák

• Valamikor NEM elméletek tesztelése a célja a társadalomtudósoknak

• Előfordul, hogy egy új, ismeretlen területet kívánunk megismerni. Ekkor a kísérletezés célja az, hogy újabb és újabb információkhoz jussunk hozzá.

• Ezeknek az eredményeknek köszönhetően jönnek létre fogalmaink, feltevéseink.

TesztelésTesztelés eredményei alapján 

elmélet kialakítása

Egy példa a felfedezést célzó kísérletre• A kulturális antropológus például egy új kultúrával találkozva tartózkodik attól 

kezdetben, hogy értékeljen és értelmezzen. Elsődleges feladata a primer információk összegyűjtése.

– Az afrikai lelék nagyon tisztelik a tobzoskát. – Balin kakasviadalokat rendeznek, amelyen a helyi közösség meghatározott tagjai részt

vesznek. Láthatóan egy szabályrendszere van a kakasviadaloknak.– A Trobriand-szigeteken élők úgy gondolják, hogy a gyerekeket Baloma isten adja a nőknek.

A nemi aktusnak nincs köze a gyereknemzéshez.• A primer információk összegyűjtése nem zárja ki az antropológusi jelenlétet és az ebből 

következő megértést.• De csak elegendő információ összegyűjtése után lehet próbát tenni elmélet 

kialakítására.– A tobzoska tisztelete a lelék világképével magyarázható. A rendnek és átláthatóságnak nagy 

szerepet tulajdonító lelék a tobzoskát ebben a világképben elhelyezni nem tudják. Ez az oka az állta kiemelt jelentőségének.

Az előadás felépítése

Az elmélettesztelésrőlA felfedezésrőlA mérésrőlÉs legvégül….

2011.10.18.

13

Egy példa a mérést célzó kísérletre

• Az első népszámlálást Magyarországon II. József rendelte el1784‐ben, három éven keresztül tartott. • A népszámlálás célja információ gyűjtése volt, több történész szerint elsősorban a besorozható újoncok számának a megállapítását célozta. • Az összegyűjtött adatok NEM elméletek igazolását célozták, és 

NEM is a felfedezést célozták. A cél csupán a MÉRÉS.• Ugyanilyen MÉRÉS napjainkban például a pártok 

támogatottságáróltörténő információ gyűjtése is.  

Az előadás felépítése

Az elmélettesztelésrőlA felfedezésrőlA mérésrőlÉs legvégül….

Variációk egy témára• Egy társadalomtudományi módszer alkalmazása történhet– mérés– felfedezés– elmélettesztelés

céljából is.• Hiszen

– a pártok támogatottságát már régóta mérik a kutatóintézetek,– egy idő után érdekes felfedezést tettek a kutatók. Választások után azoknak a 

száma, akik úgy nyilatkoztak, hogy a választásokon nyertes pártra szavaztak, magasabb volt azoknak az embereknek a számánál, akik valóban az adott pártra szavaztak.* 

– ezek az adatok hozzájárultak több, a közvélemény működéséhez, dinamikájához kapcsolatos elmélet kialakításához. (Például: utánfutó elmélet, hallgatás spirálja, többségi hatás)

Variációk egy témára

• Innen is látszik, hogy az elmélet és annak tesztelése nem választhatók el egymástól, egységes tudáshálót képeznek.

• Az elmélettesztelés, a felfedezés és a mérés tehát szorosan összefügg egymással.

Az objektivitásról

• A társadalomtudósok az elmélettesztelés, felfedezés vagy mérés során objektív mérésre törekednek. Az adatokat szigorú standardek alapján gyűjtik össze a szociológusok. Szabályok rögzítik például, hogy – hogyan kell elkészíteni egy kérdőívet, – hogyan kell lebonyolítani egy fókuszcsoportot, – hogyan kell egy interjú során viselkedni, beszélni.– stb.

• A cél mindig: befolyásolás elkerülése + a kutató saját véleményének, előfeltevésének kiküszöbölése

Az objektivitás bonyolult fogalma a közvélemény‐

kutatás területéről• Mitől függ a megbízhatóság? Reprezentatív minta (a populáció minden tagjának azonos esélye van bekerülni) ezért a vonalas telefonos kérdezés torzíthat, nem mindenkinek azonos az esélye, hogy egy ilyen vizsgálatban megkérdezzék, 

• Közvélemény kutató cég vélelmezett politikai hovatartozása (a megkérdezettek ennek függvényében működhetnek együtt)

• Mit gondolnak az emberek arról a kérdésről, amiről éppen kérdezik őket? (hallgatás spirálja)

2011.10.18.

14

Függelék

• Hogyan használható mindez a TUDOMÁNY vizsgálatára?

• Social Studies of Science (and Technology) vagyScience Studies:a tudomány vizsgálata társadalomtudományi eszközökkel (vagyis a tudomány tudományos vizsgálata, hiszen furcsa lenne a tudományt természettudományos eszközökkel vizsgálni...)

• Az eddigi eszközök mennyiben és hogyan használhatók erre?

1. Interjúk• Motivációk, attitűdök részletesebb feltérképezésére alkalmas• Példa: napneutrínó‐probléma kutatása: T. Pinch 40 interjút készít 

kutatókkal– Ön szerint mi a legvalószínűbb oka a számítások és a mérések eltérésének?– Mennyire tartja valószínűnek, hogy a saját szakterületéről felhasznált ismeretek nem eléggé 

megbízhatóak?– Mennyire tartja valószínűnek, hogy az egyes kollégái szakterületéről felhasznált ismeretek nem 

eléggé megbízhatóak?– Ön szerint hogyan kellene kezelni a problémát?

• Így meg lehet tudni azt, ami a publikációkban nem jelenik meg: nemcsak az alany tudományos álláspontját, hanem az ezzel kapcsolatos vélekedéseit, érzelmeit, várakozásait, indíttatásait, stb.

• Betekintést enged a tudományos ismeretek „gyártási folyamatába” (amelynek egyébként általában csak a végtermékét látjuk)

• Nemcsak kutatókkal (bár ez elég gyakori), hanem pl. – nagyobb tudományos projektek vezetőivel– intézményvezetőkkel– kormányszervek képviselőivel, döntéshozókkal

⇒ szervezeti, döntéshozatali kérdések, ⇒a tudomány gazdasági és politikai arculata, bürokratikus formák⇒a szakértelem különböző formái közti viszony, kooperáció lehetősége

2. Kérdőívek• Ahol nem annyira a részletes egyéni vélekedésrendszerek az érdekesek (motivációk, attitűdök vizsgálatára kevésbé alkalmas), hanem inkább az egyes vélemények statisztikai eloszlása

• Nem annyira kutatók vélekedéseinek feltérképezésére (nehéz lenne kivitelezni),

• mint inkább a tudománnyal kapcsolatos közvélekedések vizsgálatára⇒ Az első ZH alkalmával a Hallgatóság is megtapasztalhatta...⇒ elvileg mérhető pl., hogy van‐e hatással (és ha igen, milyennel) egy ilyen kurzus a 

tudománnyal kapcsolatos hallgatói vélekedésekre (de ez az adott mintán elég nehezen kivitelezhető lenne)

⇒ Tipikusan használható a tudományba vetett társadalmi bizalom, vagy a tudománynak az alternatív tudásformákhoz/gyakorlatokhoz relatív támogatottságának a felmérésére

3. Fókusz csoport

• Nem jellemző

(Hacsak a tanszéki, intézeti értekezleteket ide nem vesszük, de azok nem tudatosan kivitelezett társadalomtudományos felmérések. ☺)

4. Résztvevő megfigyelés

• Az ún. tudományantropológia eszköze: bemegy a társadalomtudós a laborba, mint antropológus az idegen kultúrába, és feljegyzéseket készít...

• B. Latour módszertani előírásai a tudományantropológusnak:– A működésben levő tudományt tanulmányozzuk, nem pedig a készen kapott 

tudományt és technológiát; ezért vagy azelőtt érkezünk, hogy a tényeket és a gépeket fekete dobozzá alakították, vagy azokat a vitákat követjük, melyek újra felnyitják a dobozokat.

– Ha meg akarjuk határozni egy kijelentés objektivitását vagy szubjektivitását, egy gép hatékonyságát vagy tökéletességét, akkor nem belső tulajdonságaikat keressük, hanem azokat az átalakulásokat, melyeken később mások kezében keresztülmentek.

– Mivel egy vita lezárása a természet reprezentációjának oka, nem pedig következménye, sosem használhatjuk a következményt – a természetet – annak magyarázatára, hogy hogyan és miért zárult le egy vita.

2011.10.18.

15

– Mivel egy vita lezárása a társadalom stabilitásának oka, nem használhatjuk a társadalmat annak magyarázatára, hogy hogyan és miért zárult le egy vita. Szimmetrikusan kell figyelnünk az emberi és nem‐emberi erőforrások bevonására tett erőfeszítésekre.

– Annak tekintetében, hogy mi alkotja a technotudományt, ugyanolyan határozatlanoknak kell lennünk, mint amilyenek azok az aktorok, akiket követünk; amikor egy külső/belső elválasztással találkozunk, egyszerre mindkét oldalt tanulmányoznunk kell, és listát készíteni arról, bármilyen hosszú és heterogén is legyen az, hogy kik végzik a munkát.

– Amikor az irracionalitás vádjával találkozunk, nem megszegett logikai szabályokat keresünk, de nem is a társadalmi struktúrák torzító hatásával magyarázunk, hanem azt nézzük, honnan látja a megfigyelő a helyzetet, és ezáltal milyen hosszúhálózatot épít.

– Mielőtt bármit is tulajdonítanánk az emberek elméjének vagy módszereinek, először vizsgáljuk meg a különböző módokat, ahogyan az inskripciókat összegyűjtik, kombinálják, összekötik és visszaküldik. Kognitív tényezőkről csak akkor beszélünk, ha a hálózatok megvizsgálása után maradt még megmagyarázatlan mozzanat.

5. Beavatkozás nélküli adatgyűjtés: Mérés• A tudomány statisztikai „mérése” (H. Zuckermann, J. Ben‐David, D. de Solla

Price)• Pl. tudósok kor szerinti megoszlása

Scientometria: a publikációs szokások felmérése

Meddig terjedhet a szociológiai gondolkodás?

A matematikáig? A természettudományokig?

2011.10.18.

16

A tudásszociológia• ma elérhető pl.

– Fehér Márta és Békés Vera, szerk. 2005. Tudásszociológia szöveggyűjtemény. Budapest: Typotex

– Marxista alapok is, de a tudásszociológia programjának kidolgozása Mannheim Károly nevéhez fűződik

• „egyfelől a gondolkodás léthezkötöttségének elméleteként, másfelől a léthezkötöttséget vizsgáló történeti-szociológiai kutatási módszereként adódik számunkra” (55. o.).

Majdnem minden gondolatunk „léthez kötött”

• „Míg a „2x2 = 4” kijelentésből … nem látható ki, mikor és hol fogalmazta meg, egy szellemtudományi-történeti műről mindenkor megállapítható hogy a „történeti iskola”, a „pozitivizmus” vagy a „marxizmus” nézetszerkezetében, annak is melyik fokán alkották. Az utóbbi jellegű kijelentések esetében a szemlélő „álláspontjának” a megismerés eredményébe való „behatolásáról”, a megismerési eredmény „létrelativitásáról” beszélünk, …szemben ama kijelentésekkel (mint az épp az imént elmített „2x2=4”) nem hatol bele – legalábbis nem a számunkra látható módon – az ítéletet alkotó szubjektum álláspontja.” (60. o.)

• Az eszményi megismerés paradigmájává váló egzakt természettudományok esetében tehát úgy látszik „a genezis nem játszik bele a gondolati eredménybe” (77. o.)

Egyéb források

• Durkheim, É. – Mauss, M. – Az osztályozás néhány elemi formája– primitív ausztráliai törzsek osztályozásai– Minden törzs két alapvető csoportból – frátriák– A frátriákon belül nemzetségek (azonos totemállatok)– Minden frátria két házassági osztályra tagolódik

Az „erős program”

• David Bloor (+ Barry Barnes, John Henry)• A tudásszociológia erős programja

– oksági magyarázat– pártatlan– szimmetrikus– reflexív

• a természettudományok, a matematika és a logika is szociológia keretben értelmezhető (még a 2+2=4 is)

A tudomány-tanulmányok• „science studies”, vagyis tudomány-tanulmányok• a kitüntetett tudásformák (pl. tudomány) vizsgálata az

antropológia, etnometodológia (Garfinkel), szociológia módszereivel

• „ mi kérlelhetetlenek vagyunk, ha a logika törvényei nem is” – társadalmi konstrukció a társadalmi hatásoktól függetlennek tekintett tudás

• szakértői rendszerek kialakítása, fenntartása• tudás-függés (episztémikus függőség)

Tudományszociológia és a demarkáció‐probléma (hiánya?)

2011.10.18.

17

Mi a tudomány (amit le akarunk határolni)?

• Tudományfilozófiai hagyomány:állítások logikai rendszere – absztrakt tudás

• Tudománytörténeti hagyomány:szövegek halmaza, melyeket írnak, olvasnak – papíron nyelvileg rögzített ismeretek

• Szociológia:társas cselekvési formák, szabályok, konvenciók, viselkedési normák – a társadalom egy intézményes rendszere

I. A tudomány mint intézményrendszer

• A tudós mint szakma: társadalmilag elismert és támogatott tevékenység (17. sz. előtt nem)

• Tudósok viszonyrendszere szabályozott:– vertikális szerveződés: hierarchia, hatalmi struktúra– horizontális szerveződés: szakterületek, diszciplináris munkamegosztás

• Funkció: tudástermelés– hasznos tudás: a technikai fejlődés feltétele, a jólét forrása

– tiszta tudás: a társadalom világról alkotott ismereteinek kitüntetett forrása

• Eszközök:1. Materiális feltételek

– intézmények (kutatóintézet, egyetem, stb.)– anyagi juttatás (fizetési rendszer, kutatási pénzek, 

pályázatok, jutalmazások, stb.)– technikai, egyéb materiális erőforrások

2. Szimbolikus struktúra– rangok, fokozatok, címek rendszere– kommunikációs protokoll (kutatási beszámolók, 

folyóiratok, bírálati formák, konferenciák, stb. )– értékek, viselkedési normák, ideálok

II. A modern tudomány kialakulása

• Robert K. Merton, 1938: „Tudomány, technológia és társadalom a 17. századi Angliában”

• a puritán elveket valló protestáns etika tette lehetővé a modern tudományra jellemző szemléletmód elterjedését

• „Isten nagyobb dicsőségére”: megismerjük az Alkotást, bepillantás a Teremtő szándékaiba(racionalizmus)

• „az Ember javára”: a természet hatalmunkba állítása a világ rendeltetésszerű használata(empirizmus)

A módszer:

• A fentieket alátámasztó idézetek a tudományos forradalom nagy alakjaitól

• Statisztikai vizsgálatok: a tudományos intézmények és a vallási felekezetek kapcsolata– protestánsok gyakrabban adták fejüket tudományos pályára, mint más felekezetek képviselői

– angol Királyi Társaság vezetői és tagjai többségében protestánsok voltak (szemben a tágabb környezettel)

– 18. századi oktatás gyakran kötődik protestáns intézményekhez (főleg a természettudományos)

– Németországban hasonló szerep a pietizmus esetén– Még a Francia Tud. Akad. is kedvez a protestánsoknak

+ Gazdasági‐technológiai igények

• Kereskedelem: hajózás – csillagászat → navigáció– ingamozgás → pontos időmérés– hidroszta ka → hajóépítés

• Bányászat– hidroszta ka → vízmentesítés– aeroszta ka → szellőzés

• Ágyúzás– hajítás közegben → lövedékek pályája– gázok összenyomása → lövedék kiröpítése– fémek rugalmassága → ágyúk felépítése– robbanó anyagok tulajdonságai…

2011.10.18.

18

Egy hasonló munka

• Borisz Hesszen, 1931: „Newton Principiájának társadalmi és gazdasági gyökerei”

• ipari, hadászati és információs technológiák szerepe a tudományos forradalom időszakában

• A kora‐modern tudomány összes sikeres elmélete ilyen gyakorlati kérdésekben gyökerezik

• marxista keret: az anyagi lét termelési módjai szabják meg a társadalmi élet szociális, politikai és intellektuális folyamatainak feltételeit („a lét határozza meg a tudatot”)

• (Hol a tudomány és társadalom határa???)

III. A tudomány normarendszere

• Robert K. Merton, a „tudományszociológia atyja”– univerzalimus: az állítások ellenőrzése személytelen, nem függ az állítás eredetétől(társadalmi, faji, nemzeti hovatartozás sem számít)

– kommunalizmus: szellemi tulajdon a közösségé(a tudás bárkinek hozzáférhető, nem titkos)

– érdekmentesség: az állítás megítélése nem függhet érdekektől, előítéletektől

– szervezett szkepticizmus: mindent kritikusan kell vizsgálni, nem lehet dogmákhoz ragaszkodni

• Ezek nem a tudós erkölcsi jellemvonásai: sokszor ütköznek a tudósok érdekeivel, sőt egymással

• Hanem az intézményes feltételekbe kódolt szabályzó értékek: az intézményrendszer szerveződését ezek irányítják

• jó tudomány akkor lehetséges, ha ezek biztosítottak(Ellenpélda: náci Németország, Szovjetunió)

• Vagyis a tudományt az tűnteti ki, hogy az ezen normák kifejezte éthosz jellemzi

IV. A scientometria

• Merton, Zuckermann, Ben‐David, Solla Price, stb.• A tudomány intézményrendszerének „mérhető” összefüggéseit kell vizsgálni: statisztikai elemzések

• (Klasszikus tudományszociológia megkötése: ezzel nema tudományos elméletek tartalmának társadalmi függését vizsgáljuk, vagyis azt, hogyan hat(na) a társadalom arra, amit tudunk, hanem csak azt, hogy miképpen szerveződik a tudomány mint intézményrendszer)

Publikációs szokások

2011.10.18.

19

Egyenlőtlen eloszlások

• a tudósok körülbelül 10%‐a írja a megjelenő cikkek mintegy 90%‐át (könnyebben elfogadják azokat + ők többet is írnak)

• kb. 30 000 tudományos folyóiratából (’60‐as évek) 170‐re irányul az összes érdeklődés fele

• átlagban minden cikket csupán egyszer idéznek a későbbiekben, azonban a megjelenő cikkek 90%‐ára sosem hivatkoznak a későbbiekben

• Máté‐effektus (Merton): „Mert akinek van, annak még több adatik, akinek pedig nincsen, attól még az is elvétetik, amije van.” (25: 29) 

Publikációs szokásokhoz még: Price‐index

• adott területen/folyóiratban mekkora az öt évnél nem régebbi munkákra való hivatkozás aránya

• Fizika: 60‐70% … Filozófia: 20% körül• A „keményebb” tudományok jóval „korhűbbek”: az irodalmi hagyomány alig nyúlik vissza

• Tanulság: magasabb fokú professzionalizáció, szakmai konszenzus: nem kell a régi dolgokról vitatkozni, azt mindenki hallgatólagosan elfogadja vagy elveti

• Vajon itt merevebbek a szakma határai? (De v.ö.: könnyebben fogadnak el cikkeket…)

A tudósok kor szerinti megoszlása

Vajon miért fiatal szakma a tudomány? Mindjárt kiderül…

Az anyagi támogatás iránya

2011.10.18.

20

V. A tudomány fejlődése

• Derek de Solla Price, 1963: „Kis tudomány – Nagy tudomány”

• A tudomány mérete (tudósok, folyóiratok, cikkek, intézmények stb. száma) az elmúlt 300 évben exponenciálisan növekedett. Ráta: kb. 15 évente megduplázódik

• A tudomány „jelen idejű”: bármely pillanatban tekintve, az összes addigi tudós fele az elmúlt 15 évben dolgozott (vagyis egy tudós kortársa lehet az összes addigi tudós kb. 90%‐ának)(v.ö. Price‐index, koreloszlás, stb.)

• Egy terület fejlődését egy idő után lehetetlen követni → szé agolódás, diszciplinarizálódás→ a tudomány nem egységesedik, hanem mindig újabb részterületekre esik szét

• Az összlakosság is exponernciálisan nő, de csak kb. fele ilyen ütemben → egyre nagyobb a tudósok aránya a társadalomban– A tudomány finanszírozása egyre nagyobb problémát jelent, egyre több pénzt emészt fel

– 60‐as évek: a nemzeti össztermék 2‐3%‐a → a tudomány kezd terhet jelenteni az államnak

– a növekedési görbe „beveri a fejét”: előbb‐utóbb mindenki tudóssá válna → éppen most (60‐as évek) érte el a lehetőségének határait

Lehetséges kilátások

• Poszt‐akadémikus tudomány (John Ziman)• Az állami támogatás szerepe csökken, egyre nagyobb arányban az ipari‐technológiai finanszírozás válik uralkodóvá

• Az alapkutatások (rövidtávon haszontalan) háttérbe szorulnak az alkalmazott kutatások javára

• Átalakul a tudomány társadalmi funkciója: nem főként tiszta tudást termel, hanem hasznosítható ismereteket várunk tőle

• Átalakul az intézményrendszer: nem annyira akadémiákhoz és egyetemekhez kötődik, mint inkább ipari központokhoz („bértudomány”)

• A poszt‐akadémikus tudományt már nem a mertoni éthosz jellemzi:– a tudás nem „univerzális”, az előállítás lokális körülményei meghatározóak

– tudomány gyümölcse nem „publikus” (titkosított eredmények, szellemi szabadalom)

– a kutatás közvetlen érdekeket szolgál (adott problémákra adott válasz kell, adott idő alatt)

– a szigorú ellenőrzési szokások alábbhagynak (nincs idő, gyorsan kell eredmény, lásd elhamarkodott gyógyszerkészítmények)

• (Ha át kell értelmeznünk, mit értünk „tudomány” alatt, a demarkáció kérdését is újra fel kell vetni)

VI. Újabb szociológiai megközelítések

• Az eddigiek tanulsága: ha határt akarunk vonni a tudomány köré, akkor a tudomány/társadalom határvonal biztosan nem fog működni: a tudomány a társadalmi cselekvés egyik formája

• Azok a tudományfilozófiai és –történeti megközelítések, amelyek a tudományt mentesnek akarták látni a „társadalmi” hatásoktól, eleve elhibázottak

• Új terület igénye: egyszerre veszi figyelembe a három szakma belátásait

2011.10.18.

21

„Science Studies”

• A szociológiai vizsgálat nemcsak az intézményes formákra szorítkozik, hanem a tartalmi kérdéseket is érinti→ tudásszociológia: a társadalmi tényezők hatékonyak a tudás formálásában

• Ugyanakkor a tudomány sokszínű vállalkozás, nemcsak tudást/szövegeket jelent, hanem konkrét tevékenységi formákat, társas cselekvést, amely mindig adott társadalmi környezetben értelmezhető

• Az ezekből származó tanulságokat a későbbi órákon vesszük figyelembe

Irodalom 1. Klasszikus tudományszociológia

• Robert K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest: Osiris, 2002.

• Robert K. Merton. The Sociology of Science. Theoretical and Empirical Investigations. Chicago: Chicago University Press, 1973

• Derek de Solla Price: Kis tudomány – Nagy tudomány. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979.

• Joseph Ben‐David. The Scientist’s Role in Society: A Comparative Study. Englewood Cliffs, N.J.: Prentice‐Hall, 1971.

• Boris Hessen. “The Social and Economic Roots of Newton’s Principia” In Science at the Crossroads. London: KINGA, 1931.

• Bernard Barber és Walter Hirsch (eds.). The Sociology of Science. New York: The Free Press, 1962. 

Irodalom 2. Poszt‐akadámikus tudomány

• John M. Ziman. Prometheus Bound: Science in a Dynamic Steady State. Cambridge: Cambridge University Press, 1994.

• John M. Ziman. “Postacademic Science: Constructing Knowledge with Networks and Norms” in Ullica Segerstråle (ed.). Beyond the Science Wars. The Missing Discourse about Science and Society. Albany: State University of New York Press, 2000. 135‐154.

• Gibbons, M., C. Limoges, H. Nowotny, S. Schwartzman, P. Scott, and M. Trow. The New Production of Knowledge: The Dynamics of Science and Research in Contemporary Societies. London: Sage. 1994. 

• Fehér Márta: "A posztakadémikus tudomány megjelenése és társadalmi helyzete". In Tudományfilozófiai és Technikapolitikai Tanulmányok eds. Hronszky Imre et al. Budapest: Uranusz Kiadó, 1997.

Irodalom 3. A „Science Studies”• David Bloor. Knowledge and Social Imagery. London: Routledge and Kegan 

Paul, 1976.• Barry Barnes, David Bloor és John Henry. A tudományos tudás szociológiai 

elemzése. Budapest: Osiris, 2002.• Harry Collins és Trevor Pinch. The Golem: What Everyone Should Know 

about Science. Cambridge: Cambridge University Press, 1993.• Bruno Latour és Steve Woolgar. Laboratory Life: The Social Construction of 

Scientific Facts. Beverly Hills: Sage, 1979.• Bruno Latour. Science in Action: How to Follow Scientists and Engineers 

through Society. Camebridge, Harvard University Press, 1987.• Karin Knorr‐Cetina. The Manufacture of Knowledge. An Essay on the 

Constructivist and Contextual Nature of Science. Oxford: Pergamon, 1981.• Steven Shapin és Simon Schaffer. Leviathan and the Air‐Pump. Princeton: 

Princeton University Press, 1985.• Jan Golinski. Making Natural Knowledge. Constructivism and the History of 

Science. Cambridge: Cambridge University Press, 1998.