10 Vasarnap, 1976. augusztus 29";

Fonalak szövéshez

A szövéshez szükséges láncfonalak előkészítésének egyik legnehezebb, legtöbb figyelmet igénylő művelete a befűzés. A lánchenger fonalait nyüstökön és bordán vezetik ke-resztül a lányok és az asszonyok, majd az így előkészített alkatrészesoportot átadják a hengerszerelőknek. Utóbbiak kocsival tolják a hengert a szomszédos szövődébe, ahol az üres gépeken elvégzik a szükséges szerelést. Képünk a

Szegedi Textilművek befűzőtermében készült

Lassan fejlődik az építőipari lakossági szolgáltatás

Csak az tudja igazán, hogy mennyire fontos az építőipa-r i szolgáltatás, akinek gyor-san kellene megjavítani víz-vezetékét, lakását és nem ta-lál szakembert Végső kétség-beesésében maga kezd a munkához, vagy bosszanko-dik és napokig vár ja a mes-t e r t Régóta ismert és tu-d o t t az építőipari lakossági szolgáltatás nem elegendő, nem megfelelő. A kormány

"hét évvel ezelőtt az 1038-as határozatában megjelölte azokat a feladatokat ame-lyeket a javítást, szolgálta-t á s t lakáskarbantartást vég-ző vállalatoknak végre kell haj taniuk.

A végrehajtást kísérte fi-gyelemmel a NEB, amikor korábban a háztartási gépek es gépjárművek javításának helyzetét vizsgálta. Legutóbb pedig a szegedi népi ellen-őrök arra voltak kíváncsiak, hogy milyen az építőipari szolgáltatás helyzete, és ho-gyan fejlődik az. Ezért fel-keresték a Szegedi Magas-és Mélyépítő Vállalat a sze-gedi és szegedi járási építő szövetkezeteket az ingatlan-kezelő vállalatot

A Szegedi Építőipari Szö-vetkezet 1971 óta különböző feltételekhez kötve 16,6 mil-lió forint juttatást kapott, hogy a lakosság részére a Szolgáltatást növelje. Például .4 millió forintos állami tá-mogatás fejében az 1970-es 54 millió termelési értéket 1975-re 80 millióra növeli, elsősorban a szakipari és gáz-készülék-szerelő munkákkal. Az millió forintos taná-csi juttatás • feltételeként — ugvancsak 1975-re — 12 millió forintos lakossági szolgáltatást kellett produ-kálni. A szövetkezet eleget tett az előírt követelmények-nek. Tavaly a Bajcsy-Zsi-linszky utcában szolgáltató részleget hozott létre, amely újszerű formában működik, a dolgozók maguk vállalnak munkát és maguk számláz-nak. A szövetkezet azt ter-vezi, hogy Tarjánban is ilyen részleget nyit majd. A lakos-ság és az IKV részere veg-

.zett szolgáltatások a szövet-kezet árbevételének 53 szá-zalékát teszik ki.

Természetesen az ingatlan-kezelő vállalat is rendelke-zik kivitelező-, javító brigá-dokkal. Szükség is van mun-kájukra, hiszen közel 18 ezer lakást kell gondozniok. A vállalat gyorsjavító részle-get hozott létre 1972-ben. Ez

a kezdeményezés jól bevált, néhány kivételtől eltekintve a lakossági hibabejelentése-ket rövid időn belül orvo-solják. A népi ellenőrök megvizsgálták a javítások minőségét is, és megállapí-tották, hogy a műszaki el-lenőrzés színvonalát emelni kell.

A szegedi járási építő szö-vetkezetnél pedig azt java-solták, hogy a gépesítettség és más adottságoknak meg-felelően többet kell foglal -kozniok a lakáskarbantartás-sal és -javítással.

A kisiparosok sem tudnak eleget tenni a megrendelé-seknek. Például egy jól is-mert kőműves egy évre. egy víz-, gázszerelő 3 hónapra, egy szobafestő 6—8 hétre elő-re el van látva munkával. A 229 szegedi építőipari kisipa-ros között csak nyolc ács, egy épületburkoló és tetőfedő, 5 központifűtés-szerelő műkö-dik. Néhány szakmában a kontárok nagy konjuklúrá-nak örvendenek. Becslések szerint kétszer annyi a kon-tár, mint a kisiparos.

Ez is jelzi, hogy az építő-ipari szolgáltatás elmarad a lakosság igényeitől. Ugyan-akkor az 1033-as kormány-határozat lakáskarbantartás-ra vónatkozó élőírásai is na-gyon lassan érvényesülnek. Külön gond, hogy az építő-ipari javításoknak nincs gazdája Szegeden. A vállala-tok és szövetkezetek nem ér-dekelték a főleg kézi mun-kát igénylő karbantartás-ban. Szinte minden szektor-ban gondot jelent az után-pótlás, különösen a kevéssé divatos szakmákban. A ka-pacitáshiány miatt gyakori a rossz minőségű, lelkiismeret-len munka.

Az> építőipari szolgáltatás gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében a szegedi és sze-gedi járási népi ellenőrzési bizottság több javaslatot tett a vizsgált vállalatok és szö-vetkezetek vezetőségének. Reméljük a szegediek hamar hasznukat látják.

H. M.

Vizsgálják a munkaerő-gazdálkodást

A munkaerőhelyzettel, a termelőmunkával kapcsola-tos vizsgálatok már koráb-ban megállapították, hogy vallalatainknal a népgazda-ság minden területén talál-ható kihasználatlan munka-erő-kapacitás. A tapasztala-tok szerint átlagosan a mun-kaidő 15—20 százaléka vész kárba. Ezért fogalmazta meg a párt XI. kongresszusa, hogy a munkaerő-gazdálko-dás hatékonyságának eme-lése — a rendelkezésre álló munkaidő jobb kihasználá-val — az V. ötéves tervben előirányzott feladataink tel-jesítésének egyik leglénye-gesebb előfeltétele.

A kormány munkaprog-ramja — a. kongresszusi ha-tározatok megvalósítására — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak is számos el-lenőrzési feladatot írt elő a munkaerő-gazdálkodás javí-tása érdekében. Ennek meg-felelően ez év októberében országos vizsgálatot kezde-nek annak megállapítására, hogy a vállalatok a rendel-kezésükre álló munkaerőt

termelési feladataikkal össz-hangban, tervszerűen és szer-vezetten foglalkoztatják-e.

A népi ellenőrök a fővá-rosban és kilenc megyében vizsgálják felül a jelenlegi gyakorlatot, s ezzel segítsé-get adnak a munkaerő-gazdálkodás tartalékainak feltárásához, az élőmunka jobb hasznosításához. Kiter-jesztik a vizsgálatot a ha-gyományosan nem normázott tevékenységekre is, amelyek-nél a munkaidő, illetőleg a munkaerő-szükséglet terve-zése, a teljesítménykövetel-mények meghatározása ál-talában messze elmarad a normázott termelőmunka színvonalától. Gyakran ta-pasztalható, hogy a különbö-ző magas szintű határozatok végrehajtása valahol megre-ked: vizsgalatuk során ezért figyelmet fordítanak a mun-kanormákkal és más teljesít-ménykövetelményekkel kap-csolatos vállalati gyakorlat fejlesztésének kérdéseiről 1974-ben kiadott miniszter-tanácsi határozat valóra vál-tásának helyzetére is.

Népfrontkonoresszus előtt Beszélgetés Molnár Sándorral, a HNF

Csongrád megyei Bizottságának titkárával Belpolitikai életünk jeles eseményének

ígérkezik a Hazafias Népfront VI. kong-resszusa, amely szeptember 18—19-én ta-nácskozik, hogy megvonja az elmúlt négy esztendő munkájának mérlegét, egyben meghatározza azokat a feladatokat, ame-lyek a politikai tömegmozgalomra hárul-nak a nemzeti egység erősítésében, a szo-cialista építő munkában, a fejlett szocia-lista társadalom építésében.

A kongresszus előkészületei során szám-vetést tartottak a megyénkben tevékeny-kedő népfronttestületek is. Beszámoltak a végzett munkáról, újjáválasztották a kü-lönböző szinten tevékenykedő népfrontbi-zottságok tagjait és tisztségviselőit, vala-mint azokat a küldötteket, akik a VI. kongresszuson képviselik majd megyénk népfrontmozgalmát. Aztán megkezdődött ú j ra a „hétköznapi" munka. Az élet tá-masztotta követelményeknek megfelelően, egyben a legfelsőbb szintű tanácskozásra való készülődés jegyében.

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk M o l n á r Sándorral, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának titkárával, elsőként az iránt érdeklődve tőle:

— Milyen tapasztalatokkal zárult Csongrád megyében a népfront-tlsztújí-tások eseménysorozata? — A mérleg igen kedvező. Ez elsősor-

ban annak következménye, hogy a tanács-kozásokon eredményes népfronttevékeny-ség került mérlegre. Mozgalmunk aktivis-tái becsületes, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Csongrád me-gyében sikeresen megvalósuljanak a IV. ötéves terv célkitűzései. A népfrontszer-vek és -munkások önzetlen áldozatválla-lása, társadalmi munkája is segített ab-ban, hogy — például — több óvodai, böl-csődei, szociális otthoni férőhely, több út és járda, park és sportpálya készülhetett el a tervezettnél; hogy a korábbinál kom-fortosabbá válhatott az itt lakók élete; hogy tehát mind többen kapcsolódtak be a közéletbe, az aktív politizálásba.'

A tanácskozásokon azonban nemcsak az eredmények, hanem a problémák, a meg-oldásra váró gondok is terítékre kerültek. Szóvá tették a mozgalmi munka néholi és olykori fogyatékosságait. Javasolták: a népfront foglalkozzék még tudatosabban és még rendszeresebben a helyi fejlesztési problémákkal. Ajánlották a jó kezdemé-nyezések minél szélesebb körben való el-terjesztését. (Itt konkrétan a szegedi, úgy-nevezett tanácskozási körzetekre gondol-tak, amelyek tényleg kitűnően megfelel-nek hivatásuknak — és több mint húsz működik belőlük a városban.) Kérték, a szegedi szellemi kapacitást igyekezzünk jobban gyümölcsöztetni: az egész megye fejlődése érdekében is. Mások arra hívták fel a figyelmet: az egyetemistákat, főisko-lásokat is jobban be lehetne vonni a nép-frontmunkába.

A város- és községfejlesztés kapcsán is sok minden elhangzott e tanácskozásokon S ami igen örvendetes: szinte teljesen háttérbe szorultak az indokolatlan köve-telődzések, nem kerültek napirendre irreá-lis „kívánságlisták". A felszólalók — kép-letesen mondva —, tudták, érezték, med-dig ér az a bizonyos takaró, meddig lehet tehát nyújtózkodni. Sőt! Nemcsak kértek! Felajánlásokat is tettek — konkrétan, a r ra vonatkozóan, ők maguk mivel, hogyan kí-vánják segíteni azt, aminek megvalósítá-sát szorgalmazzák. Engedjék meg, hogy néhány példát is elmondhassak.

Szegeden a hattvastelepiek a körzet zöldövezetének kialakításához ígértek se-gítséget. A tápéiak vállalták, hogy társa-dalmi munkában rendbe hozzák a hősök terét, valamint ifjúsági parkot létesítenek. A rókusiak fölajanlásában játszótér-, jár-daépítés szerepel. A szóregiek pedig sport-pályaépítésre tettek ígéretet.

Es sorolhatnám tovább! Az egyik szentesi népfronttanácskozáson

300 óra társadalmi munkát ajánlottak fel: az óvodépítés segítésére, sportpálya létesí-tésére. A mindszentiek a tornacsarnok, a derekegyháziak a tornaterem felépítésében segédkeznek. A nagylakiak pedig védnök-séget vállaltak a községben működő szo-ciális létesítmények felett.

Hogy kik tették e felajánlásokat? Első-sorban üzemi kollektívák, szocialista bri-gádok, KISZ-tagok.

Az elmondottak együttes hatásának kö-szönhető, hogy a tisztújítások rendezvé-nyei tényleg politikai fórummá alakultak, amelyeken tízezrek váltak az aktív politi-zálás, a tevékeny közéletiség részeseivé. A 140 rendezvényen 1300-an szólaltak fel, 3663 népfrontbizottsági tagot választottak, akik a megyei, öt városi, 51 városkörzeti, 3 városkerületi, 16 községi és 24 tanyai bi-zottság valamelyikében tevékenykednek. Jelentősen nőtt a testületekben tevékeny-kedő munkások, nők és fiatalok aránya.

— Azóta már munkához láttak az új-jáválasztott testületek. Milyen ered-ménnyel tevékenykednek?

— Munkájuk iránt érthetően nagy vára-kozás nyilvánul meg. Ügy érezzük, ennek igyekeztek jól megfelelni. Az ú j aktivis-ták is egyre jobban belelendülnek. Kérik, igénylik a megbízatásokat, szerzik a moz-galmi tapasztalatokat.

Igen eredményesen zárult a májusi bé-ke- és barátsági hónap. Néhány adat en-nek dokumentálására. A tíz kiemelt ren-dezvénynek 3 ezer résztvevője volt. Az európai biztonsági és leszerelési hét 168 rendezvénye összesen mintegy 11 ezer ér-deklődő előtt került sorra. Az ú j stockhol-mi felhívás 187 tanácskozáson szerepelt napirenden — itt összesen 9 ezer volt a résztvevők s z á m a . . . E hónap során ösz-szesen 517 rendezvényre került sor, 46 ezer Csongrád megyei lakos jelenlétében.

A tanácsok időközben jóváhagyták az V. ötéves terv időszakára vonatkozó fe j -lesztési elképzeléseket. Ismertetésükben, a lakosság körében való propagálásukban részt vett természetesen a népfront is — eközben egyre azt szorgalmazva, hol, mi-lyen társadalmi munka szervezésével, vég-zésével tudnánk elősegíteni a gyorsabb megvalósítást. (Itt említem meg, hogy a tisztújítások során fölvetődött közérdekű javaslatokat összegyűjtöttük, rendszerez-tük, és időközben már el is jut tat tuk az illetékes szervekhez.)

Megalakultak és munkához láttak a népfront mellett működő társadalmi — várospolitikai, környezetvédelmi, pedagó-giai és más jellegű, feladatkörű — bizott-ságok is.

Rövidesen kezdődik az iskolaév. Pedagó-giai bizottságaink igyekeznek majd meg-adni minden segítséget az ú j szülői mun-kaközösségek működéséhez, eredményes tevékenységéhez.

Készülünk az őszi mozgalmi évad leg-nagyobb megyei rendezvényére, a szep-tember 1-től november 7-ig tartó őszi szo-lidaritási akcióra is, melynek keretében gazdag programú magyar—szovjet barát -sági hétre is sor kerüL

A törvényelőkészítő munkában való részvételünk fontos eseménye lesz szep-tember végén a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, valamint a panaszügyek in-tézéséről szóló törvénytervezet vi tájában való részvétel — ennek kapcsán több ta -nácskozást, megbeszélést t e r v e z ü n k . . . .

— Harminchárom küldött képviseli majd megyénket a népfrontkongresszu-son. Aki szót kap közülük, miről szá-molhat be: milyen kérdések, problémák foglalkoztatják napjainkban a megye népfrontmunkásait? — Sok minden, persze. De hadd ragad-

jak ki közülük néhány speciális jellegze-tességet, amiről a népfrontmunkások is sokszor váltanak szót, keresik a megoldás-hoz vezető helyes módszereket.

Itt van például a várospolitikai tevé-kenység. Tudjuk, milyen nagy különbsé-gek vannak egy település különböző részel — belváros, külváros, ú j városrész, kül-terület, vonzáskörzeti rész — között. Arra törekszünk, hogy mindenütt az adottsá-goknak megfelelően dolgozzunk, foglalkoz-zunk a helyi problémákkal.

Tanyavilág: ma is nagy még Csongrád megyében. A tanyai népfrontbizottságok a ma is aktív tanyatelepüléseken alakultak újjá. Nagyon nagy feladat hárul rájuk. Szerepük rendkívül fontos a politizálás-ban csakúgy, mint az ismeretterjesztésben, a tájékoztatásban, a kulturális élet meg-pezsdítésében. Valamint: a magányosan élő emberek fölkeresésében, segítésében, gondjaik meghallgatásában . . .

Aztán: közismerten eléggé magas átlag-életkorú megye vagyunk. Az idős korúak egy része aktív. A népfrontnak is keresnie kell az alkalmat, hogy ú j ra bekapcsolja ezeket az embereket a közéletbe, munka-akcióiban tevékenységi lehetőséget teremt-sen s z á m u k r a . . . És természetesen a ma-gunk eszközeivel és lehetőségeivel nekünk is segítenünk kell az idős korúak szociá-lis gondjainak leküzdésében, abban, hogy eljusson hozzájuk a magányba a közösség melege, szeretete, gondoskodása . . .

Nemzetiségiek is élnek megyénkben. A nemzeti egység erősítésén munkálkodva, a népfrontnak is segítenie kell abban, hogy minél jobban bekapcsolódjanak a közélet-be, és mentől kedvezőbb körülmények kö-zött ápolhassák hagyományaikat fejleszt-hessék kultúrájukat. Gondot kell fordíta-nunk például arra is, hogy az olyan életre való kezdeményezések, mint amilyen a deszki nemzetiségi klub, másutt is meg-honosodjanak.

— Mit vár megyénk népfront mozgal-ma a VI. kongresszustól? — Segítséget, ösztönzést, útmutatást a to-

vábbi sikeres munkához. Az eredmények szintézisét és olyan feladatokat, amelyek munkára serkentenek itt, Csongrád megyé-ben is minden alkotó kezdeményezést — mondotta befejezésül Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára.

Papp Zoltán