1 · Web viewA szolfézs 1 tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei...
Transcript of 1 · Web viewA szolfézs 1 tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei...
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVaz
54 212 06 NÉPZENÉSZ (szakmairány megjelölésével)
BILLENTYŰS szakmairány
Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
2013.
Nemzeti Munkaügyi Hivatal1089 Budapest, Kálvária tér 7.www.munka.hu
1
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z)
54 212 06 NÉPZENÉSZ (szakmairány megjelölésével) ,
SZAKKÉPESÍTÉSHEZa
NÉPI HANGSZERES ZENÉLÉS (tanszak és hangszer megnevezésével)BILLENTYŰS
SZAKMAIRÁNYHOZ
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a(z) 54 212 06 Népzenész (szakmairány megnevezésével)szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) xxx rendelet alapján készült.
II. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 212 06
A szakképesítés megnevezése: Népzenész (szakmairány megjelölésével)A szakmacsoport száma és megnevezése: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció
Ágazati besorolás száma és megnevezése:
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 160 óra
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
2
Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában; párhuzamos oktatás esetén nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
Bemeneti kompetenciák: Megbízható zenei hallás, tiszta intonáció, kottaírási és - olvasási készség, hangszerkezelési készség, előadói készség, ritmus-tempó érzékSzakmai előképzettség: Az elméleti ismereteknek legalább a zenei alapszintnek megfelelő színvonalú ismerete, valamint a hangszeres (énekes) gyakorlati ismeret, a zenei műfajban való alapszintű jártasság, amelyeket a szakképző iskola írásbeli és gyakorlati felvételi vizsgán értékel
Előírt gyakorlat: nincs
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek
IV. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/SzakképzettségNéprajz Okleveles etnográfus pedagógiai
végzettséggel
Népzeneelmélet - és történet, Népzenei lejegyzés
Okleveles etnográfus pedagógiai végzettséggel, etnomuzikológia szakos pedagógus végzettséggel, Népzenetanár
Néptánc Néptánc pedagógus
Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
3
Ötvonalas tábla vagy interaktív tábla, Földrajzi, történelmi és néprajzi térképek; A tantárgyak tematikájában meghatározott ajánlott irodalmat tartalmazó könyvtár.
V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, átlagos órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. A kétévfolyamos képzés első és második évfolyamának összevont összes óraszáma, szakmai tartalma arányosan elosztható hosszabb, legfeljebb 104 heti szakmai felkészítés keretében azzal, hogy az összes képzési óraszám legfeljebb 2268 óra, a szabad sáv felhasználása esetében 2540 óra lehet a *-al jelölt évfolyamszerkezet esetén is.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok:Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásávalévfolyam 9. évfolyam 10.
évfolyam11. évfolyam
12. évfolyam
13.évfolyam
hetek száma 36 36 36 32 32heti szakmai óraszám a heti 40 órás szki kerettanterv szerint
11 12 13 16 31
NAT művészet óra 1szabad sáv 4 4 4 4 4helyi szinten szakmai képzésre fordítható összes óraszám
15 17 17 20 35
éves óraszám 540 612 612 640 1120
képzési óraszám 9-12: 2404képzési óraszám 13: 1120gyakorlat (felosztva) 160összes képzési óra: 3684
Szaaképző évfolyamok esetén felhasználható óraszámok: évfolyam heti éves heti éves
4
óraszám szaadsáv nélkül
óraszám szabadsáv nélkül
óraszámszabadsávval
óraszám szabadsávval
1/13. évfolyam 31 óra/hét* 1116 óra/év 35 óra/hét* 1260 óra/év
Ögy 160 óra 160 óra2/14. évfolyam 31 óra/hét* 992 óra/év 35 óra/hét* 1120
óra/évÖgy. nélkül 2108 óra 2380 óra
Összesen: 2268 óra 2540 óra
*Három éves képzés esetén – 1/13-tól 1/14-ig – a megadott összes óraszám megtartásával a heti óraszám 22 óra/hét, illetve 23 óra/hét lehet.
5
1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma
Szakmai követelménymod
ulok Tantárgyak
Párhuzamos képzésSzakképesítés-
specifikus utolsó évf. Szakképesítés első évf.Szakképesítés utolsó
évfolyama9-12. évfolyam
ögy
5/13. évfolyam 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam
e gyszaba
d e gy szabade gy szaba
dögy e gy
szabad
/11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
Munkavédelemi alapismeretek 18 18
11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás 16 16
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 64 64
10602-12Zenész alapok
Szolfézs I. 140 140
Zenetörténet I. 140 140
6
10744-12Néprajz és népzene
Népzeneelmélet-és történet 208 128 144 128Néprajz 108 64 72 96Népzenei lejegyzés 172 128 108 96Néptánc 64 54 64
10742-12Népi hangszeres zenélés
Főtárgy 280 96 144 128Kamarazene 280 96 72 96Társhangszer 140 64 72 64Zongora kötelező 140 32 18 18 16 16Szolfézs II. 208 64 72 32 32Zenetörténet II. 104 104 32 32 64 32Zeneelmélet 72 104 64 32 36 36 32 32Kultúrtörténet és esztétika 136 32 32 36 36 64Beszédgyakorlat 32 32 36 32
összes óra 822 1220 344
160
400 576 96 446 662 144160
400 592 112
összes óra 2042+344 szabad 976 + 96 szabad1108 + 144
szabad 992 + 112 szabad
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályai alapján szervezett párhuzamos képzés szakmai óraszámai a 40 órás időkerethez igazodó és felhasználható óraszámokat és a közismereti képzésre fordítható szabad sáv óraszámait is tartalmazzák. A kerettanterv a szabad időkeretek felhasználására ajánlásokat fogalmaz meg.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
7
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Szakközépiskolai képzés óraszáma a
közismereti oktatással
párhuzamosan Szak
közé
pisk
olai
kép
zés
össz
es ó
rasz
áma
Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma
A s
zakk
épzé
sös
szes
óra
szám
a
Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma
A s
zakk
épzé
s ös
szes
óra
szám
a
9-12. évfolyam
9-12. évfolya
m5/13.
évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam
e gy szab
ad
ögy e gy szab
ad
e gy szab
ad
ögy e gy szab
ad
1150
0-12
M
unka
véde
lem
i al
apis
mer
etek Munkavédelmi
alapismeretek 18 18 18 18 18témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1149
9-12
Fo
glal
kozt
atás
i al
apis
mer
etek
Foglalkoztatási alapismeretek 16 16 16 16témakör 1témakör 2
8
témakör 3témakör 4
1149
8-12
El
hely
ezke
dést
-m
unka
válla
lást
seg
ítő
ideg
en n
yelv
(5-
ös
szin
t)
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 64 64 64 64témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1060
2-12
Zené
sz a
lapo
k
Szolfézs I. 140 140 140 140 140Készségfejlesztés hallás után 35 35 35 35 35Készségfejlesztés éneklés útján 35 35 35 35 35Készségfejlesztés írásban 35 35 35 35 35Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása 35 35 35 35 351Zenetörténet I. 140 140 140 140 140Zenetörténeti ismeretek 47 47 47 47 47Műelemzés 47 47 47 47 47Zenehallgatás 46 46 46 46 46
1074
4-12
Nép
rajz
és
né
pzen
Népzeneelmélet-és történet 208 208 128 336 144 128 272
9
eA népzene gyűjtése és kutatatásának története 23 23 13 36 11 9 20Magyar népzenetörténet és stílusösszefüggései 45 45 27 72 37 35 72A magyar népzene rendszerezése 45 45 27 72 37 35 72A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene 40 40 24 64 17 15 32
A vokális népzene műfajai 22 22 10 32 11 9 20
A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében 7 7 5 12 6 4 10Népzene és műzene kapcsolata 14 14 12 26 13 11 24
10
Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra 12 12 10 22 12 10 22Néprajz 108 108 64 172 72 96 168
Néprajzi alapfogalmak 20 20 3 23 20 2 22
Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés 10 10 7 17 16 2 18Társadalomnéprajz 18 18 10 28 18 11 29
Tárgyi kultúra 18 18 15 33 18 11 29Folklór 32 32 22 54 52 52Hon- és népismeret 10 10 7 17 18 18Népzenei lejegyzés 172 172 128 300 108 96 204A népzenei lejegyzés története, funkciói 10 10 10 10 10A népzenei lejegyzés jelrendszere 32 32 32 30 30Vokális népzenei felvételek lejegyzése 80 80 70 150 30 50 80
11
Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése 50 50 58 108 38 46 84Néptánc 64 64 54 64 118Fejlesztési feladatok 16 16 12 16 28Néptánc repertoár 16 16 18 16 34Színpadi adaptáció 16 16 16 16 32Táncfolklorisztika 16 16 8 16 24
1074
2-12
Nép
i han
gsze
res
zené
lés
Főtárgy 280 280 96 376 144128 272
Technikai fejlesztés 74 74 25 99 36 28 64Anyagismeret 97 97 34 131 60 50 110
Népzenei összeállítások alkotása 74 74 25 99 38 40 78Színpadi előadás 35 35 12 47 10 10 20Kamarazene 280 280 96 376 72 96 168
Népzenei dialektusok 70 70 16 86 10 16 26Hangszeres népzene funkciói 70 70 18 88 20 18 38
Népzenei összeállítások alkotása 90 90 20 110 26 20 46Népi énekesek hangszeres 32 32 32 32
12
kíséreteCsoportos színpadi előadói gyakorlatok 50 50 10 60 16 10 26Társhangszer 140 140 64 204 72 64 136Technikai fejlesztés 24 24 10 34 18 10 28Anyagismeret 60 60 30 90 30 30 60
Népzenei összeállítások készítése 32 32 12 44 12 12 24
Színpadi gyakorlat 24 24 12 36 12 12 24Zongora kötelező 140 140 32 172 18 18 16 16 68
Technikai gyakorlatok, etűdök 40 40 10 50 6 6 5 5 22Barokk zeneművek 50 50 10 60 6 6 5 5 22Előadási darabok 50 50 12 62 6 6 6 6 24Szolfézs II. 208 208 64 272 72 32 32 136
Készségfejlesztés hallás után 50 50 16 66 18 8 8 34
Készségfejlesztés éneklés útján 50 50 16 66 18 8 8 34
Készségfejlesztés írásban 50 50 16 66 18 8 8 34
13
Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása 58 58 16 74 18 8 8 34Zenetörténet II. 104 104 208 32 32 272 64 32 96
Zenetörténeti ismeretek 35 35 70 10 10 90 22 10 32Műelemzés 35 35 70 10 10 90 22 10 32Zenehallgatás 34 34 68 12 12 92 20 12 32Zeneelmélet 72 104 176 64 32 272 36 36 32 32 136Összhangzattan 36 52 88 32 16 136 18 18 16 16 68Formatan 36 52 88 32 16 136 18 18 16 16 68Kultúrtörténet és esztétika 136 136 32 32 200 36 36 64 136Kultúrtörténet 45 45 10 10 67 12 12 22 45Esztétika 45 45 10 10 66 12 12 22 45Összművészeti összehasonlítások 46 46 12 12 67 12 12 20 46Beszédgyakorlat 32 32 32 64 36 32 68
Fonetikai alapismeretek 8 8 8 16 8 8 16
Artikulációs gyakorlatok 8 8 8 16 8 8 16
Beszédhibák javítása 8 8 8 16 10 8 18
14
Színpadi gyakorlat 8 8 8 16 10 8 18
Összesen 822122
0 344160
2386 400 576 96 3458 446 662 144160
440592 112 2356
Összesen 2386 2386 1072 3618 1252 1104 2356
Elméleti óraszámok/aránya 38,5 38,5Gyakorlati óraszámok/aránya 61,5 61,5
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
15
A 11500-12 azonosító számú
Munkavédelmi alapismeretekmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
16
A 11500-12 azonosító számú Munkavédelmi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11500-12 Munkavédelmi alapismeretek
Munkavédelmi alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
17
1. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy …óra/… óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
1.3. Témakörök
1.3.1. Témakör 1 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.2. Témakör 2 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.3. Témakör 3 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.4. Témakör 4 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
18
1.6. A tantárgy értékelésének módja
A 11499-12 azonosító számú
Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
19
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek
Foglalkoztatási alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
20
2. Foglalkoztatási alapismeretek tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1.1. A tantárgy tanításának célja
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
1.3. Témakörök
1.3.1. Témakör 1 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.2. Témakör 2 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.3. Témakör 3 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.4. Témakör 4 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
21
A 11498-12 azonosító számú
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-as szint)
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
23
A 11498-12 azonosító számú, Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-
as szint)
Elhelyezkedést-munkavállalást
segítő idegen nyelv
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
24
3. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.2.1. A tantárgy tanításának célja
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
2.3. Témakörök
2.3.1. Témakör 1 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
2.3.2. Témakör 2 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
2.3.3. Témakör 3 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
2.3.4. Témakör 4 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2.6. A tantárgy értékelésének módja
25
A10602-12 azonosító számú
Zenész alapokmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
26
A 10602-12 azonosító számú Zenész alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10602-12Zenész alapok
Szolfézs 1 Zenetörténet 1
Kés
zség
fejle
szté
s ha
llás
után
Kés
zség
fejle
szté
s én
eklé
s út
ján
Kés
zség
fejle
szté
s ír
ásba
nSt
ílus
és z
enet
örté
neti
ism
eret
ek e
lsaj
átítá
saZe
netö
rtén
eti
ism
eret
ek
Műe
lem
zés
Zene
hallg
atás
FELADATOKEgy-, illetve két szólamban hallás után dallamokat lejegyez x xLapról olvas x xÜgyel a helyes tempóra, ritmusra, dinamikára és a tiszta intonációra x x x xPontosan értelmezi a zenei műszavakat, előadási jeleket, utasításokat x x xTájékozódik a zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban
x x x
Felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismer x xTöbbszólamú mű társas előadása x x x
SZAKMAI ISMERETEKSkálák és hangközök x x x xRitmusok, ritmusképletek x x xA zenetörténet korszakaira jellemző stílusjegyek, műfaji sajátosságok x x x x xA legjelentősebb zeneszerzők életműve x x x xMűelemzés x xZenefelismerés xZenei jelenségek (pl. szekvencia, moduláció) felismerése x x x x x xAz alapvető zenei szakkifejezések x x x xKamaraének x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKMegbízható zenei hallás x x x x x xTiszta intonáció x xMetrum, lüktetés, tempótartás x x x xKottaírási és -olvasási készség x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
27
Figyelem x x x x x xPontosság x x x x x xÖnállóság x x x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁKEmlékezőképesség x x x x x xFigyelem-összpontosítás x x x x xKontroll (ellenőrző képesség) x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKKapcsolatteremtő készség x x xEmpatikus készség x xKommunikációs rugalmasság x x x x
28
1. Szolfézs 140 óra/ 72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A szolfézs 1 tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei műveltség megalapozását és ismertesse meg e különleges kifejezési móddal - a zenével - a tanulókat. A zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre és elkezdett készségek fejlesztésére alapozva fejlessze tovább a növendék tudását és képességeit. Egészítse ki a tanuló tudását a szakközépiskolában folytatandó hangszeres, zeneelméleti és zenetörténeti tanulmányokban. Fejlessze a majdani aktív zenéléshez szükséges képességeket és készségeket. A lehető leghamarabb vonjon párhuzamot és találja meg az összefüggéseket, kapcsolódási pontokat a készségek fejlesztése és az aktív zenei tevékenységformák között. Járuljon hozzá a széleskörű szakmai tudás megszerzéséhez, amely alkalmassá teszi a növendéket a szakirányú felsőoktatásban folytatandó tanulmányok, illetve a középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A szolfézs 1 nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, szöveges mű esetén az irodalom tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. Az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a szöveges zeneművek teljes megismeréséhez és tanulmányozásához.A tárgy ezen felül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, hiszen a szolfézs a zene teljesebb megértését szolgálja.
1.3. Témakörök
1.3.1. Készségfejlesztés hallás után 35 óra/18 óra
A hallás utáni készségfejlesztés a szolfézs 1 tárgy egyik legfontosabb eleme, mely sokban épül a zeneiskolai alapokra. A diákok számára nagyon fontos, hogy mind jobban, készség szinten felismerjék az európai műzene évszázadok során folyamatosan cizellálódó elemeit.
Fejleszteni kell - a hangközök felismerését- a hármas- és négyeshangzatok felismerését- tipikus dallami fordulatok felismerését - a különböző ritmusképletek biztos beazonosítását- a különböző metrumérzetek gyors beazonosítását
29
- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a 20. század stíluselemeinek felismerését
- a különböző zenei formák elkülönítését- a zenei memóriát- a többszólamú hallás kifejlődését
Egy kiragadott, javasolt példa a hallás utáni készségfejlesztésre:Hangköz- és hangzatmenet diktálása: 4#, 4b-ig, minden hangnemben,
2-3 kvintes kitéréssel, szűkített kvint, bő kvart, domináns szeptim, szűkített szeptim akkordok felismerésével, helyes oldásával, késleltetéssel.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt
műzenei példák nagy része felhasználható a hallási készségek fejlesztésére is.
1.3.2. Készségfejlesztés éneklés útján 35 óra/18 óra
Az éneklés útján történő készségfejlesztés azért nagyon fontos, mert ez az egyetlen eszköz, amivel a diák saját biológiai organizmusán keresztülszűri a zene legkisebb elemeit is. Ahhoz, hogy saját hangszerén egy nagyobb ívet elő tudjon adni, szükséges, hogy apró elemeire bontva is értelmezni tudja őket. Ezeket pedig csak énekelve tudja igazán magáévá tenni. Az éneklés segít neki a hallás- és írási készségfejlesztésben is, hiszen ez az egyetlen biztos, önellenőrzésre is alkalmas eszköze, amibe a zenei elemeket be tudja illeszteni. A kamaraének rendkívül komplexen, már egészen kezdő szinten is nagyon segíti a későbbi aktív zenésztevékenység gyakorlását.
Fejleszteni kell- a tiszta intonációt- a hangközök és hangzatok biztos éneklésének és felépítésének
készségét- az alkalmazkodási képességet a többszólamú éneklés hangzás-
egyensúlyának kialakításában- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek alkalmazását- az improvizációs készséget és zenei fantáziát- az előadási készséget- a memóriát és a koncentráló képességet- a stílusos előadási és formálási készséget- a dinamika és hangszín, valamint a zenei karakterek és
dramaturgia megvalósítása iránti érzékenységet- a zenei ízlést és differenciálóképességet
Egy kiragadott, javasolt példa az éneklés útján történő készségfejlesztésre:Agócsy: Olvasókönyv szolmizálóknak J. S. Bach műveiből
feldolgozása. Ha lehet, játsszunk kíséretet a növendék éneke alá, hogy a dallamból következő harmóniai váltások, modulációk jobban követhetőek legyenek. Lehet más kulcsokban, transzponáltan, fejből kérni a szemelvényeket. Szinte minden órán érdemes meghallgatni CD-ről az elénekelt műrészlet eredetijét, hogy hallják a diákok az eredeti kíséretet,
30
karaktert, esetlegesen a hangszerelést és hogy felmérjék: ezekkel az „ének-etűdökkel” is zeneközelben tartózkodnak.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része a megfelelő módszerekkel felhasználható az éneklési készségek fejlesztésére is.
1.3.3. Készségfejlesztés írásban 35 óra/18 óra
Az írásbeli készségfejlesztés kapcsolja össze a hallás- és éneklés készségfejlesztését. Rendkívül komplex feladat, két különböző agyi tevékenység egyidejű koordinálása.
Fejleszteni kell:- hangközök, hangzatok felépítésének készségét- tipikus dallami fordulatok felismerését és alkalmazását - a különböző ritmusképletek felismerését és alkalmazását- a különböző metrumérzetek gyors felismerését és alkalmazását- a dallam-, metrum- és ritmustényezők összekapcsolásának
képességét- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a belső hallást, a kottakép elképzelését, értelmezését- a többszólamú hallást (polifon, homofon)- a zenei formák áttekintésének képességét- az elemzés képességét; a rész és egész viszonyának áttekintését
Egy kiragadott, javasolt példa az írásbeli készségfejlesztésre:Bécsi klasszikus diktandók: Az első év elején a felvételi szint alatt
kell elkezdeni a diktálásukat, eleinte funkciós basszussal, egyszerű, lépésről-lépésre növekedő hangközökkel ellátott felső szólammal. Később a külső és belső bővülés megjelenésére, szabálytalan ütemszámokra, modulációra és egyszerűbb 3 szólamú szerkesztésre mutató szemelvényeket diktáljunk. Majd extra feladatként lediktálható például részleteiben Mozart: Don Giovannijának rövid szelete az első felvonás végéről. Itt 3 különböző ütemmutatójú tánc egyszerre hangzik fel, és ezt a szolfézs I órán különböző hangszereken játszó-éneklő gyerekekkel modellezhetjük is, ezzel a készségfejlesztési részbe is zenét csempészve.
Továbbá a stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható az íráskészségek fejlesztésére is.
1.3.4. Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása
35 óra/18 óra
Nagyon fontos, hogy a készségfejlesztési céllal megszólaltatott zeneművek a szolfézs I tantárgy keretében híven tükrözzék a diák általános ismereteit a zenetörténeti korszakok stílusairól is. Előfordulhat, hogy olyan zenei korszakokkal találkozik egy diák a tantárgy keretében, amellyel hangszerén soha (pl. gregorián, reneszánsz), ám stílusuk ismeretére szüksége van, hiszen nem válhat belőle kiművelt zenész fő, ha bizonyos zenei korszakok stílusjegyeivel egyáltalán nem kerül kapcsolatba.
31
A saját hangszerén egy zenemű muzikális megformálását nagyon sokban elősegíti, ha a szolfézs I tárgy keretében kisebb példákon gyakorolja a zenei formák összefogását, előadását. Ezáltal kialakul benne egy olyan stílusismeret, melyre az aktív zenei tevékenységformákban is állandóan szüksége lesz, illetve saját hangszerén is kamatoztathatja majd tudását.
A zenei anyag kiválasztásában a tanár vegye figyelembe az adott osztály összetételét és képességeit: a tananyag mennyisége és nehézségi szintje a tanulócsoport felkészültségéhez igazodjon. Itt csupán javaslatok szerepelnek, hogy mely zeneszerzőktől érdemes műveket keresnünk az alább található irodalomjegyzékben:
- A középkor egyszólamú egyházi és világi zenéje (gregorián, trubadúr-, trouvère- és Minnesang költészet)
- A középkor többszólamú zenéje (ars antiqua, ars nova, trecento – Leoninus, Perotinus, Machaut, Landini)
- A korai reneszánsz (Dunstable, Dufay, Binchois, Ockeghem, Josquin, Agricola, Obrecht, Isaac, de la Rue)
- Az érett reneszánsz (Gombert, Willaert, Clemens non Papa, Arcadelt, Cipriano de Rore, Lassus, A. Gabrieli, Palestrina, Vecchi, Marenzio, G. Gabrieli, Gastoldi, Croce, Gesualdo, Viadana, Banchieri, Jannequin, Sermisy, Goudimel, Passereau, Certon, le Jeune, Senfl, Othmayr, Gallus, Praetorius, Hassler, Friderici, Tallis, Byrd, Morley, Bull, Farnaby, Dowland, Weelkes, Gibbons, Victoria)
- A korabarokk (Monteverdi, Schütz, Buxtehude, Lully, Purcell)- A nagy barokk zeneszerzői (Händel, Bach, Telemann, Scarlatti,
Vivaldi, Rameau)- A bécsi klasszika (Mozart, Haydn, Beethoven)- A romantika (Mendelssohn, Weber, Schubert, Schumann, Brahms,
Berlioz, Liszt, Verdi, Muszorgszkij, Saint-Saëns, Bruckner) - Az utóromantika (Wolf, Mahler, R. Strauss, Mascagni,
Leoncavallo, Puccini, Rachmaninov, Massenet, Fauré)- A XX. század zenéjének főbb irányzatai (impresszionizmus,
expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, új bécsi iskola - Debussy, Ravel, Stravinsky, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Prokofjev, Sosztakovics, Hindemith, Orff, Britten, Bartók, Kodály)
- A második világháború utáni szerzők (Messiaen, Boulez, Stockhausen, Varèse, Ligeti, Dallapiccola, Nono, Lutoslawsky, Penderecki, Eben)
- A második világháború utáni magyar szerzők (Bárdos, Sugár, Ránki, Farkas, Kósa, Kadosa, Maros, Petrovics, Szokolay, Lendvay, Balassa, Kurtág, Bozay, Durkó, Szőllősy, Hidas, Kocsár, Csemitzky, Orbán, Vajda)
Ajánlott irodalom:Dobszay: A gregorián ének kézikönyveSzendrey-Dobszay-Rajeczky: Magyar gregoriánumFodor: Schola cantorum I-XIII. Bartha: A zenetörténet antológiájaForrai: Ezer év kórusaForrai: Duettek
32
Bach: Négyszólamú korálfeldolgozásokMozart: Bécsi Szonatinák, Gyermekkori darabokHaydn: ZongoraszonátáiAgócsy: Olvasókönyv szolmizálóknak J. S. Bach műveibőlLegányné Hegyi E.: Bach példatár I. kötetBertalotti: Ötvenhat solfeggioLassus: 24 kétszólamú motettaÁdám: A dal mesterei I-V. kötetBartók: 27 gyermek- és nőikarKodály: Gyermek- és nőikarok, Vegyeskarok, pedagógiai művekSzőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana, Befejező kötetA www.imslp.org internetes oldal ingyenesen letölthető kottái
Kifejezetten ritmusfejlesztésre alkalmas kötetetek:Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatokZombola Péter: Ritmusgyakorlatok
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk 6.2.
ötvonalas táblakézi ritmushangszer-szett
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
EgyéniCsoport-bontás
Osztály-keret
1.1.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamaraének)
x 6.4., 6.6.
1.2. zongorázás-éneklés x x 6.4., 6.6.1.3. éneklés x1.4. hangszeres játék x1.5. egyéni felkészülés x1.6. hallott zenei anyag
lejegyzése x 6.4., 6.6., 6.7., 6.8.
1.7. zenehallgatás x 6.7., 6.8.
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos
33
módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
egyéni csoport
osztály
1.1. magyarázat x1.2. szemléltetés x 6.7., 6.8., 6.4., 6.6.1.3. kooperatív tanulás x 6.4., 6.6.1.4. házi feladat x1.5. együtt zenélés x x 6.4., 6.6.
1.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
2. Zenetörténet 1 140 óra/ 72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A zenetörténet tárgy tanítása az európai zene történetének összefüggéseire, valamint a zene koronként változó kulturális beágyazottságára irányítja a diákok figyelmét. Tanulmányaik során megismerik a különböző kultúrtörténeti korszakok kapcsolódását, képet kapnak arról, hogy egy-egy zeneszerző milyen stílusirányzatok közepette alkotott. Tágas zenetörténeti ismeretek birtokában képes lesz elhelyezni saját hangszerének repertoárját egy szélesebb zenei és művészeti kontextusban, ami zenei tevékenységét nyitottabbá, összetettebb, együttműködésre alapuló feladatok elvégzésére alkalmasabbá teheti. A zenetörténeti ismeretek ugyanannyira elengedhetetlenek egy zenét tanuló diák számára, mint egy átlagos diák számára a közismereten tanult történelem vagy irodalom. A zenetörténettel való foglalkozás igen alkalmas a különböző ismeretek (történelem, irodalom, művészettörténet) integrálására is, valamint arra, hogy olyan irányokba nyissa a diák zenei érdeklődését, melyre a hangszeres órákon nem adódik lehetőség.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zenetörténet tárgy különösen szoros kapcsolatot ápol olyan közismereti tantárgyakkal, mint a művészettörténet, történelem és irodalom; egy-egy zenei korstílus vagy zeneszerzői életpálya megértése ezek ismerete nélkül nem lehetne teljes, hiszen az európai kulturális
34
centrumokban a művészeti ágak mindig együttesen voltak jelen, így megértésük is csak egymás kölcsönös figyelembevételével lehetséges.
Fontos célunk, hogy a diák - a korszakot jellemző stílusjegyek és a történelmi események tükrében - meglássa az összefüggéseket a különböző tantárgyak között, és minél nagyobb rálátással szemlélje az elemzett zeneművet. Mivel az órákon a zeneművek elemzése áll a középpontban, a hangszeres foglalkozás célját is segítik, hiszen az elemzett művek sok esetben részét képezik a diákok hangszeres repertoárjának. A zenetörténet tárgy elengedhetetlen része a szakmai nyelv és a zenei szakszavak használata; ismeretének elsajátítása pedig olyan zenei tantárgyak esetében is alapvető elvárás, mint a szolfézs és zeneelmélet.
2.3. Témakörök
2.3.1. Zenetörténeti ismeretek 47 óra/ 24 óra
A történelem tantárgyhoz hasonlóan egészen a kezdetektől napjainkig ismerteti korszakról korszakra haladva a zeneművek keletkezéseinek, percepcióinak legfontosabb történeteit, eseményeit. Ez magában foglalja egy-egy zeneszerző élettörténetét is, amely soha nem választható el az adott környezettől, korszaktól. Átfogóan bemutatja egy mű kulturális jelentőségét, benyomását a kortársakra, illetve megmutatja akár a saját korunkig is elérő hatásait. Zeneműveket összefüggésükben is bemutat.
A tanítandó tananyag szempontjából előnyt élvez a késő-reneszánsz/kora-barokk és a klasszikus modern (Bartók és kortársai) közötti négy évszázad zenéje. Ezek zenetörténetének kiemelkedő életművei köré csoportosított tematika főbb vonalakban:
- A késő-reneszánsz zenéje: Palestrina, Lassus, Victoria, Dowland, Gesualdo, G. Gabrieli- Az itáliai barokk zene: Monteverdi, Corelli, Scarlatti, Vivaldi- A francia barokk: Lully, Rameau- A német barokk: Schütz, Bach, Telemann - Az angol barokk: Purcell, Händel- A rokokó és az átmeneti korszak: C. Ph. E. Bach, Mannheimi Iskola, Quantz, Gluck- A bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert- Romantika: Berlioz, Mendelssohn, Schumann, Liszt, Brahms, Bruckner, Csajkovszkij, Chopin, Paganini- Romantikus német opera: Weber, Wagner- Romantikus olasz opera: Rossini, Donizetti, Verdi- Nemzeti stílusok: Erkel, Muszorgszkij, Grieg, Smetana,- Századforduló: Richard Strauss, Gustav Mahler- Francia századelő: Debussy, Ravel, Satie- Modernizmus: Schönberg, Berg, Webern, Stravinsky, Bartók, Kodály, Sosztakovics- Új irányok: Messiaen, Stockhausen, Ligeti, Reich, Cage, Kurtág
35
2.3.2. Műelemzés 47 óra/ 24 óra
A zenetörténet rengetegéből egy-egy példaértékűnek ítélt zenemű kiemeléseként sor kerül annak közelebbi megismerésére. Ez magában foglalhatja a zenemű keletkezésének körülményeitől, zeneszerzőjének életrajzától, a közönség első fogadtatásától elkezdve a legaprólékosabb harmóniai és formai elemzését is. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott zenemű jól beilleszkedjen a tananyag egyéb részeibe, ezáltal a bemutatni kívánt stíluskorszakok még közelebbi megvilágításba kerüljenek a diák számára. A megfelelően kiválasztott tananyagnak része lehet olyan zenemű is, melyet bármely diák a főtárgy óráján is tanulhat, ezáltal képezve hidat a tantárgyak között.
Az alábbiakban olvasható egy-két javasolt szemelvény, de ezen a területen kell a leginkább az iskola és egy adott osztály adottságaihoz igazítani a tananyagot:
- Lassus: Matona mia cara- Monteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázása- Corelli: Karácsonyi Concerto Grosso- Vivaldi: A Négy Évszak- Lully: Atys- Schütz: Musikalische Exequien- Purcell: Dido és Aeneas- Händel: Messiás- J. S. Bach: Máté-passió- J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga- Haydn: fisz-moll „Búcsú” szimfónia (no. 45)- Mozart: Don Giovanni- Beethoven: Coriolan – nyitány- Beethoven: C-dúr „Waldstein” zongoraszonáta (op. 53)- Beethoven: 9. szimfónia- Schubert: Erlkönig- Schubert: Winterreise - Schumann: Karnevál- Brahms: Ein deutsches Requiem- Chopin: Etűdök- Liszt: Haláltánc- Verdi: Traviata- Wagner: Trisztán és Izolda (előjáték és szerelmi halál)- Mahler: I. szimfónia- Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra - Bartók: A kékszakállú herceg vára- Bartók: Concerto- Berg: Wozzeck- John Cage: 4’33”
2.3.3. Zenehallgatás 46 óra/ 24 óra
36
A zenehallgatás a tantárgy talán legfontosabb része. Ennek a tanulási formának a folytatásakor sajátítja el a tanuló a történelmi korokra jellemző hangzáskultúra élményvilágát. Ennek segítségével tud tájékozódni a később megismerendő zeneművek sűrűjében és ennek segítségével tudja majd saját hangszerén az előadandó zeneművet stílusosan eljátszani. Zenehallgatás nélkül a műelemzések sem lehetnek mélyrehatóak. Feladata, hogy kinyisson egy teljesen új világot a diákok ízlésében, amellyel gazdagíthatják érzelemvilágukat. Hivatástudatot ébreszt leendő zenekari zenészekben.
Javasolt zenehallgatási szemelvények:
Palestrina: Missa Papae MarcelliGesualdo: Moro lassoPurcell: Dido és AeneasMonteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázásaCorelli: Concerto GrossókRameau: Hyppolite és AriciaBach: János-passió
Máté-passió Magnificat
h-moll mise (Kyrie, Credo, Sanctus) Brandenburgi versenyek h-moll szvit
Musikalisches Opfer 12., 21., 46., 56., 65., 105., 106.,179. kantátaGoldberg-változatokA fúga művészete
Vivaldi: VersenyművekGloriaA négy évszak
Händel: MessiásAlcina
Julius Caesar EgyiptombanGluck: Orfeusz és EuridikéHaydn: Napszak-szimfóniák
A megváltó hét szavaA teremtésSzimfóniák, No. 45., 88., 90., 102., 103., 104.C-dúr „Kaiser” vonósnégyes
Mozart: Szöktetés a szerájbólFigaro házasságaDon GiovanniA varázsfuvola „Jupiter” C-dúr szimfónia „Nagy” g-moll szimfóniad-moll zongoraverseny A-dúr zongoraszonáta (K. 331)a-moll zongoraszonáta (K. 330)
37
C-dúr „Dissonanzen” vonósnégyes c-moll mise Requiem
Beethoven: 3., 5., 6., 7., 9. szimfóniaZongoraszonáták:
c-moll „Pathétique” (op. 13)cisz-moll „Holdfény” (op. 27 no.2)d-moll „Vihar” (op. 31 no. 2) C-dúr „Waldstein” (op. 53)f-moll „Appassionata” (op.57) B-dúr „Hammerklavier” (op.106)c-moll (op. 111)
Hegedűverseny c-moll zongoraverseny FidelioNyitányok: Egmont és Coriolan a-moll vonósnégyes (op. 132)B-dúr vonósnégyes („Nagy Fúga”)
Schubert: dalok - Erlkönig- Gretchen am Spinnrade - Heine-dalok - Der Tod und das Mädchen
WinterreiseDie Schöne Müllerind-moll „A halál és a lányka” vonósnégyes Pisztráng-zongoraötösC-dúr vonósötös „Nagy” C-dúr szimfónia h-moll „Befejezetlen” szimfónia
Weber: A bűvös vadászMendelssohn: „Olasz” szimfónia
„Skót” szimfónia Szentivánéji-álom kísérőzene Éliás oratórium e-moll hegedűverseny
Schumann: Carnaval a-moll zongoraversenyA költő szerelme – dalciklus Asszonyszerelem, asszonysors – dalciklus
Berlioz: Fantasztikus szimfóniaChopin: Ballada (g), Mazurkák, PrelűdökBrahms: I. és IV. szimfónia
A végzet dalad-moll és B-dúr zongoraverseny Hegedűversenyf-moll zongoraötös (op. 34)Német Requiem
Liszt: Zarándokévek
38
Haláltánc, Esz-dúr zongoraversenyFaust-szimfóniaRapszódiákSzimfonikus költemények (Les préludes, Mazeppa, Tasso)Szürke felhők
Csajkovszkij: Anyegin, Pikk dámaWagner: Tannhäuser
A Nibelung GyűrűjeMesterdalnokok
Verdi Don CarlosTrubadúrRigoletto
AidaOtello
Muszorgszkij Borisz Godunov Egy kiállítás képeiMahler: 1., 2., 3. szimfóniaR. Strauss: Zarathustra
SalomeRózsalovag4 utolsó ének
Rahmanyinov: Holtak szigetePrelűdökSzimfonikus táncok
Debussy: PrelűdökEgy faun délutánjaA tenger
Bartók: Kossuth-szimf.Színpadi művek (összes)
TáncszvitSzabadbanZongoraversenyekConcertoCantata profana Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Kodály: Psalmus Hungaricus Háry János Galántai táncokStravinsky Tűzmadár
Le Sacre du Printemps A katona története Zsoltárszimfónia
OidipusThe Rake's progressIn memoriam DT
Schönberg: Pierrot lunaire Varsói túlélőBerg: Hegedűverseny
Wozzeck
39
Sosztakovics: 5. 7. 9. 11. szimfónia2. zongoraverseny
Messiaen: 4 ritmikus etűdKvartett az idők végezetéreTurangalila
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk 6.2.ötvonalas tábla
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete
(differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök
és felszerelések
(SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni Csoport-bontás
Osztály-keret
1.Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2.Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
x
1.3.Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
x
2.Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x
2.2. Leírás készítése x
2.3.Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
x
2.4. Tesztfeladat megoldása x
2.5. Szöveges előadás x 6.9, 6.10
40
egyéni felkészüléssel
3.Komplex információk körében
3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
3.2. zenehallgatás x 6.9, 6.10
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
egyéni
csoport
osztály
1.1 magyarázat x1.2. kiselőadás x1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. szemléltetés x 6.9, 6.10
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
41
A10744-12 azonosító számú
Néprajz és népzenemegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
42
A 10744 azonosító számú Néprajz és népzene megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10744-12Néprajz és népzene
Néprajz
Nép
rajz
i al
apfo
galm
ak
Kut
atás
tört
énet
, sz
akir
odal
mi
alap
veté
s
Társ
adak
omné
praj
z Tárg
yi k
ultú
ra
Folk
lór
Hon
-és
népi
smer
et
FELADATOK Autentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál
x x
Az elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza
x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x x x x x x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x
A magyar népzene stílusa, x
43
stílusrétegeiNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik
x
Az öt magyar népzenei dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)
x x x
A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x xA népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x x x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása x xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x
Ritmus- és tempóérzék xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x xÖnállóság x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x
44
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x xIrányíthatóság x x x x x xFogalmazó készség x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x xInformációgyűjtés x x x x x x
45
10744Néprajz és népzene
Népzene elmélet-és történet
A né
pzen
e gy
űjté
se
és k
utat
atás
ának
tö
rtén
ete
Mag
yar
népz
enet
örté
net é
s st
ílusö
ssze
függ
ései
A m
agya
r né
pzen
e re
ndsz
erez
ése
A m
agya
r né
pi
hang
szer
ek é
s ha
ngsz
eres
nép
zene
A vo
kális
nép
zene
m
űfaj
ai
A ha
gyom
ányo
s el
őadá
smód
kér
dése
i a
népz
enéb
en
Nép
zene
és
műz
ene
kapc
sola
ta
Kite
kint
és a
z eu
rópa
i és
Eur
ópán
kív
ül
hagy
omán
yos
zene
i ku
ltúrá
kra
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x x x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x x x x x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza
x x x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x x x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x
A magyar népzene stílusa, stílusrétegei x xNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik
x
Az öt magyar népzenei x x x x x x x
46
dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x x xA népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x x x x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása x x x xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete x x x x x x xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x x x Olvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x x x x x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x xFogalmazó készség x x x x
47
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x xInformációgyűjtés x x x x x x x x
48
10744Néprajz és népzene
Népzenei lejegyzés Néptánc
A né
pzen
ei
leje
gyzé
s
tört
énet
e, fu
nkci
óiA
népz
enei
le
gyez
és
jelr
ends
zre
Voká
lis n
épze
nei
felv
étel
ek
leje
gyzé
seH
angs
zere
s né
pzen
ei
Fejle
szté
si
fela
dato
kN
éptá
nc r
eper
toár
Szín
padi
ada
ptác
ió
Tánc
folk
lori
sztik
a
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x x x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x x x x x x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x x
A magyar népzene stílusa, stílusrétegei x x xNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik x xAz öt magyar népzenei dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)
x x x x
A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x
49
A népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete x xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x xFogalmazó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x xInformációgyűjtés x x x
50
1. Népzeneelmélet- és történet 336 óra/272 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A Népzeneelmélet-és történet tantárgy tanításának általános célja, hogy a növendék átfogó és összefüggő ismeretekre tegyen szert a magyar népzenei hagyomány énekes és hangszeres anyagában, dallamstílusaiban, néprajzi-népéleti kapcsolataiban, az énekes és hangszeres előadásmód kérdéseiben és a népzene földrajzi jellegzetességeiben.
A népi hangszer, hangszeres népzene tekintetében célja: a népi hangszerek történetével, a hangszeres zenének a vokális zenétől eltérő vonásaival való megismerkedés. Továbbá betekintés nyújt a hangszeres magyar népzenei stílusokba, a hangszeres zenei repertoár, a hangszer és a zenei stílus összefüggéseinek megismertetése, a különböző föld-rajzi területeken és etnikumok körében használt népi hangszerek megismertetése.
Fontos célja, hogy kliindulópontot nyújtson a Kárpát-medencén kívüli európai és az Európán kívüli hagyományos zenei kultúrák megismeréséhez.
Kiemelt célja, hogy példák segítségével rávilágítson a népzene és műzene kapcsolatára, különös tekintettel a magyar zenetörténet jelentős egyéniségeire.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Népzene tárgy kapcsolódik a történelem, a földrajz, a néprajz, a magyar és világirodalom, a klasszikus zene (zeneirodalom és zenetörténet), valamint a művészetek ismeretanyagához. Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, más népek kultúrájának megismerését, vele a mások iránti toleráns magatartás kialakítását. Nélkülözhetetlenek a zenei szakkifejezéseknél.
A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a fog-lalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében.
A biológia, és a fizika közvetlen haszna a természet közvetlen meg-ismerését jelentheti, hiszen a hangszerek alapanyagai fák, növények, míg a hangszerek hangadásmódjai szoros összefüggésben állnak zenei akusztikai tulajdonságaikkal.
51
1.3.Témakörök
1.3.1. A népzene gyűjtése és kutatatásának története 36 óra/20 óra
A zenei néphagyomány feltárása, gyűjtése, közlése, valamint a tudományos kutatás kialakulásának, történetének összefüggései: - az 1815 előtti évszázadok dallamos népdalemlékei Pominóczkitól Kájonin keresztül Pálócziig;- a napóleoni háborúk végétől a szabadságharc végéig terjedő időszak dalgyűjteményei, az MTA gyűjtési felhívása és ennek eredményei (Almási, Tóth I., Kiss Dénes stb.);- az 1850-1890 közötti időszak eredményei, kéziratok és nyomtatott dalgyűjtemények (Szini, Füredi, Bartalus, Arany J. stb.);- a néprajzilag és zeneileg hiteles 1905 előtti gyűjtések, a fonográf bevonása (Kiss Áron, Vikár Béla, Sebestyén Gyula, Seprődi János stb.);- Kodály Zoltán és Bartók Béla tevékenysége - az 1945 utáni főbb kutatási eredmények: MNT, Lajtha, Jagamas, Almási, Kallós, Szenik, Bodor, Ág, Vargyas stb. munkássága;- korunk legfontosabb magyar népzenekutatói, kutatási területeik.
A népzenegyűjtés módszerei, technikai eszközeinek fejlődése.A népzenei hangfelvételek archíválásának kérdései.A népzenei anyagközlés etnomuzikológiai, etikai szempontjai.
Alapművek a Kárpát-medencei magyar népzenekutatásban (könyvek és hangzó népzenei kiadványok).
1.3.2. Magyar népzenetörténet és stílusösszefüggései 72 óra/ 72 óra
-A népzenetörténet fogalma- Történelem előtti, archaikus réteg- Ugor kori ősréteg- Az ugor kori ősréteg továbbfejlődése a strófikus sirató stílus- A „nemzetek feletti ősréteg”: a pszalmodiáló stílus- Ótörök ősréteg: kisambitusú pentaton stílus- Ótörök ősréteg: a nagyívű, ereszkedő (pentaton) kvintváltó stílus- A középkori népzene- A 16-17. század népzenéje- A 18-19. század népzenéje- A 19-20. század népzenéje: az új stílus
1.3.3. A magyar népzene rendszerezése 72 óra/72 óra
A összehasonlító népzenetudomány eredményei:Zenei stílusok, rétegek, hatások:
52
- kötetlen szerkezetű ütempáros, recitáló és egyéb dallamok rendszerezése
- kötött vagy strófaszerkezetű dallamok rendszerezéseA „Bartóki” három fő osztály: régi stílusok, új stílus, vegyes osztály (régies népi réteg, műzenei és európai átvételek stb.A „Kodály-rend”A „Járdányi-rend”A Magyar népzenei TípusrendA zeneanyag földrajzi tagozódása, fő- és aldialektusok Bartók, Domokos Pál Péter szerintA zeneanyag függőleges tagozódása egy-egy falun belül
A strófikus dallamok elemzési szempontjai (hangsor, ritmika, sorszerkezet, kadenciaképlet, ambitus, dallamvonal stb.)
1.3.4. A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene 64 óra/32 óra
A népi hangszer fogalmaA hangszeres zene, illetve a hangszeres népzene fogalmaA hangszeres népzene funkciói – különös tekintettel a magyar néphagyományon belüli szerepükreA nemzetközi és hazai kutatástörténeti előzmények általános vázolása (Mahillon, Curt Sachs, Erich von Hornbostel, Vikár Béla, Bartók Béla, sárosi Bálint, Tari Lujza, Pávai István)A hangszerek osztályozása: az idiofon hangszerek, a membranophon, hangszerek, a chordofon hangszerek, az aerofon hangszerek a magyar néphagyományban nemzetközi kitekintésselHangszeregyüttesek a magyar népzenébenA tanult hangszerek kiemelkedő játékosai a néphagyománybanA tanult hangszerek, hangszeregyüttesek előfordulása a magyar nyelvterületen.A zenészek rétegzettsége: professzionisták és amatőrök; a paraszt-zenészek és a cigányzenészek szerepe.
1.3.5. A vokális népzene műfajai 32 óra/20 óra
A népi líra, történeti rétegei, a népdal fogalma, jellegzetességei.A népi epika fogalma, történeti rétegei, műfajai.A dramatikus népköltészet fogalma, jellemzői, főbb megnyilvánulási formái.A népköltészet és a műköltészet kölcsönhatása, a népköltészet stílusváltásai; félnépi alkotások; folklorizmus, folklorizáció.A népdaléneklés alkalmai.
1.3.6. A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében 12 óra/10 óra
53
A magyar népzene előadásmódja kialakulásának és változásának tényezői, összetvői:- A határozott kötődésű dallamok hordozó-alkalmai; fő csoportjai: az emberélet fordulói, a naptári ünnepek, bizonyos munkák, tevékenységek, vallási kötődésű énekek, híradás– jeladás, egyéb alkalmak (történet dallal, hangszeres elő- köz- utójáték figurák stb.)- Alkalomhoz félig kötött dallamok: táncdarabok, utánzók, paródiák stb.- Kötetlen zenealkalmak; tilalom és szabadság íratlan törvényei az emberélet, az esztendő, a családi és egészségi állapot függvényébendallam és szöveg kapcsolata, dallam és hangszer kapcsolata- Előadásmód, hangvétel, énekes díszítés és hangszeres cifrázás, hangszeres kíséretmód- Változatképződés; ép és romlott változatok alakulása
1.3.7. Népzene és műzene kapcsolata 26 óra/24 óra
A magyar népzene szerepe a 20-21. századi európai műzenében A magyar példa világjelentősége. A népzene Bartók Béla és Kodály Zoltán, Lajtha László, Bárdos Lajos és mások műveibenNépi hangszerek a klasszikus zenében.A survival és revival (zenei folklorizmus) jelenségei
1.3.8. Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra22 óra/22 óra
A hagyományos zenei kultúrák általános zenei jelenségeinek (hangsorok, ritmika, lüktetés, funkciók, műfajok, formai megoldások stb.) bemutatása példák segítségével.
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
- tanterem, ötvonalas táblával vagy interaktív táblával
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
54
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
55
1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. házi feladat x
1.8.autentikus népzenei felvételek hallás utáni lejegyzése
x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.9.autentikus népzenei felvételek hallás utáni elemzése
x x x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.11. zenehallgatás x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.12. hangszeres zenélés x x x1.13. együtténeklés x
1.14. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
1.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
56
2. Néprajz 172óra/168 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A néprajz tantárgy tanításának általános célja, hogy minden növendék ismerje meg hazánk, népünk, kulturális örökségünk leginkább jellemző sajátosságait.Összefüggésében lássa a magyar népzenét létrehozó magyar paraszti kultúra jelenségeit földrajzi, történeti, társadalmi vonatkozásban egyaránt.Célja továbbá, hogy- sajátíttassa el azokat az ismereteket, gyakoroltassa azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld jobb megismeréséhez, a haza és népei megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek; - ismertesse fel a növendékkel, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges;- tudatosítsa a növendékben, hogy mindenkinek először a saját hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, szomszéd és rokon népek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük levő kölcsönhatást is megérthesse;- alapozza meg és mélyítse el a nemzeti önismeretet, a nemzettudatot, a tevékeny hazaszeretetet;- ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, hogy a múlt tisztelete, a szülőföld szeretete, a hozzávaló kötődés erősödjék a növendékben;- fedeztesse fel a növendékkel, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti a múlttal és az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalata segíti kiigazodni a jelenben is;- a növendéket készítse fel a felsőfokú tanulmányokra.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A rendszerezett néprajzi ismeretek a közismereti tantárgyak közül a történelemhez, irodalomtörténethez, földrajzhoz, művészettörténethez kapcsolódnak. Ezek együttesen biztosítják a növendékek adott életkori szintjéhez igazodó kultúrtörténeti tájékozottságot.A néprajz oktatása eredményeként a növendékek az órákon szerzett ismereteket beépítik a szakelméleti és gyakorlati órákon szerzett tudásukba, tapasztalataikba.
2.3. Témakörök
57
2.3.1. Néprajzi alapvetés 33 óra/22 óra
- Néprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) meghatározása- A nemzeti azonosságtudat, a közösséghez tartozás megnyilvánulási formái, tartalmi és formai jegyei, jelképei.- A közösségi hagyományok: átadás-átvétel, variálódás, szóbeliség szerepe a népi kultúrában.- A magyar nép táji-történeti tagolódása; etnikai csoportok, néprajzi tájak, határon túli magyarok; nemzetiségek, szomszédaink.
2.3.2. Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés17óra/34óra
A néprajztudomány vázlatos története.A legfontosabb hazai gyűjtemények és intézmények.A legfontosabb megjelent kézikönyvek.
2.3.3. Társadalomnéprajz 28 óra/11óra
- A magyar parasztság társadalmi helyének történelmi okai; a hagyo-mányos magyar paraszti társadalomban az egyén és közösség, a közösség és a társadalom viszonya.- A hagyományos paraszti társadalom rétegei; alá- és fölérendeltségi viszonyok. - A nemek és korcsoportok szerinti szerep- és munkamegosztás a hagyományos paraszti életben. - A had és a nemzetség fogalma, a családtípusok.- Társadalmi struktúra, társadalmi szabályok, a paraszti társadalom belső rendjét meghatározó jogszokások. Erkölcs, mentalitás, a vallás és az egyházak szabályozó szerepe.
2.3.4. Tárgyi kultúra 28 óra/11óra
- A gyűjtögetés, zsákmányolás szerepe a népi gazdálkodásban:- Földművelés- Állattartás, pásztorélet- Népi táplálkozás- Település és népi építészet- Kézművesség és díszítőművészet- Népviseletek- Kereskedelem, közlekedés, szállítás .
2.3.5. Folklór 49 óra/50óra
58
- Népi természetismeret, néphit, népi gyógyászat- Népi vallásosság: a különböző felekezetek vallási néprajzának jellegzetességei- A népszokás fogalma, típusai, összefüggései a néphittel, népi vallásossággal.
Az emberi élet fordulóihoz, a jeles napokhoz, a gazdasági élethez kötődő népszokások. - Népköltészet:
A népi líra, történeti rétegei, a népdal fogalma, jellegzetességei.A népi epika fogalma, történeti rétegei, műfajai.A dramatikus népköltészet fogalma, jellemzői, főbb megnyilvánulási formái.A népköltészet és a műköltészet kölcsönhatása, a népköltészet stílusváltásai; félnépi alkotások; folklorizmus, folklorizáció.
- NéptáncA magyar néptánc történeti és stílusrétegei.A régi és új magyar táncstílus szemelvényeinek megismerése.A tánc hagyományozódása, alkalmai, a táncrend fogalma, tánc-szók.
2.3.5. Hon- és népismeret 17 óra/40óra
Tanulmányi kirándulások: népi műemlékek, helyi gyűjtemények, tájházak, múzeumok látogatása.Bevezetés a néprajzi gyűjtőmunkába.A lakóhely története, a helyi hagyományok megismerése, ápolása.Lehetőség szerint részvétel különböző honismereti, néprajzi, nép-zenei és néptánc táborokban, kézműves foglalkozásokon.Folklórrendezvények látogatása (pl. táncházak, táncháztalálkozó, �Mesterségek Ünnepe” stb.).
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem, interaktív táblával
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó
59
tevékenységek1.1. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4..3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
egyéni
csoport
osztály
60
pontosítása)1.1. magyarázat x számítógép, pojektor,
hangfal1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor,
hangfal1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. szerepjáték x1.8. házi feladat x1.9. szemléltetés x SZVK.6.10. Video
berendezés
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
61
3. Népzenei lejegyzés 300 óra/204 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
3.1. A tantárgy tanításának célja
A Népzenei lejegyzés a Népzeneelmélet-és történet, valamint a Főtárgy és Kamarazene legfontosabb kiegészítője. Célja, hogy a növendék a magyar népzenei hagyomány énekes és hangszeres anyaga elemző lejegyzésének alapelveit, jelrendszerét, gyakorlatát elsajítítsa, ezzel is segítse énekes, hangszeres tevékenységét.
Alapja a zenei írás-olvasásban való jártasság, a zenei hallás, ritmusérzék, tempóérzék, melynek további fejlesztésében a tantárgy jelentős szerepet kap.
A Népzenei lejegyzés gyakorlatában a magyar népzene elméletének megismerése, valamint az énekes és hangszeres repertoár gyakorlása közben elemző módon kap képet a magyar népzene dallamstílusai, stílusrétegei, népdaltípusai, a magyar népzene földrajzi jellegzetességeiben valamint azok előadásmódja rögzítésének kérdéseiben.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Népzenei lejegyzés tárgy szorosan kapcsolódik a Népzeneelmélet- és történet, Néprajz, Főtárgy, Kamarazene, Szolfézs, Zeneelmélet anyagához, valamint egyéb közismereti tartalmakhoz: történelem, földrajz, nyelvtan, irodalom.Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, más népek kultúrájának megismerését, vele a mások iránti toleráns magatartás kialakítását. Nélkülözhetetlenek a zenei szakkifejezéseknél. A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a fog-lalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében.
3.3.Témakörök
3.3.1. A népzenei lejegyzés története és funkciói 20 óra/20 óra
A dallamlejegyzés zenetörténeti előzményei A népzenei lejegyzések kezdetei és fejlődése a vokális és hangszeres népzenébenA „puszta fülű” lejegyzések gyakorlata és jelentőségeA népzenei lejegyzés funkciói a tudományban, az előadóművészetben és az oktatásban
62
3.3.2. A népzenei lejegyzés jelrendszere 32 óra/ 30 óra
A népzenei lejegyzések elemei a vokális és hangszeres népzenében:- dallam,- ritmus,- tempójelzések,- díszítések,- népdalszövegek.A parlando-rubato dallamok lejegyzésének kérdéseiA táncdallamok lejegyzésének kérdéseiAz előadásmódbeli utasítások jelzésének lehetőségei a vokális és különféle hangszerek repertoárjának lejegyzésébenA dallam- és szövegváltozatok lejegyzésének lehetőségeiA népzenei partitúra készítésének alapelvei, szabályai, jelrendszere
3.3.3. Vokális népzenei felvételek lejegyzése 150 óra/80 óra
A magyar nyelvterület népzenei dialektusaiból reprezentatív igénnyel válogatott népdalok autentikus népzenei felvételekről történő részletes lejegyzése a népzenei lejegyzés tudományos szabályainak és jelrendszerének alkalmazásával
3.3.4. Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése 108 óra/84 óra
A magyar nyelvterület népzenei dialektusaiból reprezentatív igénnyel válogatott hangszeres dallamok autentikus népzenei felvételekről történő részletes lejegyzése a népzenei lejegyzés tudományos szabályainak és jelrendszerének alkalmazásával
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
- tanterem, ötvonalas táblával vagy interaktív táblával
3.5. 1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
63
pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.7. Autentikus népzenei felvételről zenei lejegyzés készítése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.8. Élő vokális és hangszeres előadás népzenei lejegyzése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése x
64
szóban felkészülés után4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. házi feladat x
1.8.autentikus népzenei felvételek hallás utáni lejegyzése
x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.9.autentikus népzenei felvételek hallás utáni elemzése
x x x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.11. zenehallgatás x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.12. hangszeres zenélés x x x1.13. együtténeklés x
1.14. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
1.15.élő vokális és hangszeres előadás népzenei lejegyzése lejegyzése
x
3.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
65
4. Néptánc 64 óra/64 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja
A Néptánc tárgy tanulásának az a célja, hogy a népzenét tranuló növendékek megismerjék, elsajátítsák és használják a magyar néptánc-kultúra elemeit, megértsék és mozgáskultúrájukba építsék a Kárpát-medence táncainak formanyelvét, adottságaiknak megfelelően és szituatív módon tudják használni, illetve továbbfejleszteni táncos anyanyelvünket, ismerjék a népi műveltség és a néptánc egységét, illetve kölcsönös meghatározottságait, és használni tudják a dallam, a ritmus és a mozgás harmóniájának-diszharmóniájának hatásait.
A Néptánc képességfejlesztő és attitűdalakítási potenciálja - a dallam-ritmus-mozgás egységéből, a táncnak a személyiség "egészét" mozgósító (ének, mozgáskoordináció, kooperáció) szerepéből adódóan - rendkívül nagy. Felkínálható tevékenységei, közvetített ismeretei, attitűdkialakítási-befolyásolási szándékai révén a néptánc közösségfejlesztő hatása révén képes oldani a népzenész-néptáncos elkülönülést.
Mind az énekes, mind a hangszeres tanulók számára lehetőséget biztosíthat a Néptánc arra, hogy funkcióban használják választott zenei főtárgyukat: egymás táncát kísérjék, így megtapasztalják a táncos-zenész-énekes együttműködést.
Az önálló, szabad, alkotó mozgás élményének megtapasztalása a kreativitás fejlesztését eredményezi.
A közös munka eredményének, sikerének megélése, a fokozott koncentráció és kooperáció elérése, a művészi kifejezőképesség továbbfejlesztésében segít.
A Néptánc tantárgyat előkészíti a Testnevelés tárgy óraszámának terhére 9-12. osztályban heti két órában tartott Néptánc foglalkozások.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Néptánc tárgy kapcsolódik a történelem, a földrajz, a néprajz ismeretanyagához. A közismereti kerettantervek adta lehetőséggel élve a testnevelés óraszámba heti két órában beépítve 9-12. osztályban néptáncot segíti a testnevelés a fizikai erőnlét fejlesztésében, a foglalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében. A biológia, és a fizika közvetlen haszna a természet közvetlen meg-ismerését jelentheti, hiszen a hangszerek alapanyagai fák, növények, míg a hangszerek hangadásmódjai szoros összefüggésben állnak zenei akusztikai tulajdonságaikkal.
66
4.3.Témakörök
4.3.1. Fejlesztési feladatok 16 óra/16 óra
A 9-12. osztályban tanultak alapján elkészített fejlesztési tervben a néptáncpedagógus az alábbi fejlesztési területekre tervezze meg a tevékenységet:
- testtartás- mozgáskoordináció- ritmusgyakorlatok- mozdulatelemek összefűzése- ének- tánc koordináció
4.3.2. Néptáncrepertoár 16 óra/ 16 óra
A 9-12. osztályban tanultak folytatásaként a növendékek haladjanak tovább a néptánc dialektusok megismerésében, elsajátításában:
I. Nyugati vagy dunai táncdialektus:1. Északnyugati dialektusterület;2. Csallóköz, Szigetköz;3. Rábaköz;4. Nyugat- és Közép-Dunántúl (Veszprém, Zala, Vas m.)5. Dél-Dunántúl (Somogy, Baranya m.)6. Kelet-Dunántúl (Sárköz, Duna mente, Bácska, Szlavónia)7. Kalocsa-vidék;8. Kiskunság, Solt- és Tápió-vidék.
II. Középső, vagy tiszai táncdialektus:1. Felső-Tisza-vidék (Bodrogköz, Szatmár m., Nyírség, Hajdúság, Szilágy m.);2. Északkeleti Felvidék;3. Keleti palócok és matyók;4. Nagykunság, Jászság;5. Dél-Alföld, Alsó-Tisza-vidék
III. Keleti, vagy erdélyi táncdialektus1. Kalotaszeg2. Mezőség3. Maros- Küküllő- vidék4. Székelyföld5. Barcaság, hétfalusi csángók6. Gyimesi csángók7. Bukovinai székelység8. Moldvai csángók
67
4.3.3. Színpadi adaptáció 16 óra/16 óra
A Néptánc tanulásának nem közvetlen célja koreográfiák létrehozása, de későbbi munkavállalásuk során az énekes és hangszeres tanulók zenei feladataik között felkérést kaphatnak koreográfiák zenéjének összeállítására.
Ennek figyelembevételével a koreográfia szerkesztése, megtanulása során a néptáncot oktató pedagógus rávilágíthat a hagyományos táncalkalmak táncrendjének és azok színpadra alkalmazásának összefüggésére. A színpadi adaptáció egyes problámáit a koreográfia alkotása közben érzékeltetheti önálló részfeladatok kiadásával és értékelésével.A témakör kereteiben ismerkedjen meg a színpadi adaptáció alapfogalmaival: koreográfia, koreográfus, rendező, szerep, szereposztás, csoport, szólamok, szólista, kar, próba, főpróba, színpadbejárás.A fentiek mellett a koreográfia megtanulása és bemutatása a művészeti nevelés, képességfejlesztés egyik eszköze lehet.A koreográfia a csoport képességeihez igazodjon, így a bemutatás a kívánatos sikerélményt jelentheti a tanulók számára, erősíti a csoport, az iskola közösségi össszetartozását.
4.3.4. Táncfolklorisztika 16 óra/16 óra
A Néprajz tantárgyban tanult táncfolklorisztikai ismeretek bővítése, finomítása az alábbi témakörökben:A magyar néptánckutatás korszakai, egyéniségei, főbb kézikönyveiArchív néptánc felvételek értelmezéseA néptánc gyűjtése ma: néptánc és hangszeres zene összefüggéseKárpát-medencei interetnikus kapcsolatok a a néptáncbanA magyar néptánc történeti fejlődéseTáncalkalmak a magyar paraszti hagyománybanA táncdivatok hatása az egyes néptáncdialektusok repertoárjáraNéptánc terminológia
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandióó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
68
pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
69
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2.. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. szemléltetés x SZVK.6.10. Video
berendezés1.5. együtténeklés x
1.6. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
4.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
70
A10742-12 azonosító számú
Népi hangszeres zenélésmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
71
A 10742-12 azonosító számú Népi hangszeres zenélés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10742 -12Népi hangszeres zenélés
Népi hangszeres főtárgy Kamarazene
Tech
nika
i fej
lesz
tés
Anya
gism
eret
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Elő
adás
mód
Nép
zene
i di
alek
tuso
kA
hang
szer
es
népz
ene
funk
ciói
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Cso
port
os s
zínp
adi
előa
dói g
yako
rlat
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja x x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x xHangszerét karbantartjaSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet x x x xHagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x x x x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése x xKimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói készség
x x x x x x
Érzelmileg átélt, hiteles előadásmód x xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x x x x x x x
72
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x x x x x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x xStílusérzék x x x x x x xHangszeres készség x x x xElőadói készség x x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x xPrezentációs készség x x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x x
73
10742Népi hangszeres zenélés
Társhangszer Zongora kötelező
Tech
nika
i fe
jlesz
tés
Anya
gism
eret
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Szín
padi
gy
akor
lat
Tech
nika
i gy
akor
lato
k,
etüd
ökB
arok
k ze
nem
űvek
Előa
dási
dar
abok
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x x x x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x x x x x
Hangszerét karbantartja x x x xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói készség
x x
Érzelmileg átélt, hiteles előadásmód x x
74
A népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x x x
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x x x x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x xStílusérzék x x x x x x xElőadói készség x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x xSzorgalom, igyekezett x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x x x xPrezentációs készség x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x
75
10742Népi hangszeres zenélés
Szolfézs II. Zenetörténet II:
Kés
zség
fejle
szté
s ha
llás
után
Kés
zség
fejle
szté
s én
eklé
s út
ján
Kés
zség
fejle
szté
s ír
ásba
n
Stílu
s- é
s ze
netö
rtén
eti
ism
eret
ek
elsa
játí
tása
Tech
nika
i gy
akor
lato
k,
etüd
ökB
arok
k ze
nem
űvek
Elő
adás
i dar
abok
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x x
Hangszerét karbantartja xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói
x x x
76
készségÉrzelmileg átélt, hiteles előadásmód xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x xStílusérzék x x x x x x xElőadói készség x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x x x xPrezentációs készség x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x
77
10742Népi hangszeres zenélés
Zeneelmélet Kultúrtörténet és esztétika
Öss
zhan
gzat
tan
Form
atan
Kul
túrt
örté
net
Eszt
étik
aÖ
sszm
űvés
zeti
össz
ehas
onlít
ások
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x
Hangszerét karbantartja xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói
x
78
készségÉrzelmileg átélt, hiteles előadásmód xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x
Ritmus- és tempóérzék x xStílusérzék x x xElőadói készség x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x xPrezentációs készség x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x
79
1. Népi hangszeres zenélés - Népi harmonika főtárgy 344 óra/272 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A népi harmonika tantárgy tanításának célja, hogy a növendékek olyan szakmai tudást és zenei műveltséget sajátítsanak el, mellyel felsőfokú tanulmányokat folytathatnak, illetve képesek lehetnek arra, hogy a közművelődés különböző területein középfokú végzettséget igénylő munkaköröket lássanak el. Ezzel a tevékenységgel segítsék elő a hagyományos paraszti kultúra értékeinek fennmaradását, továbbélését.
Ismertesse meg a tanulókkal– a harmonika alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét, akusztikai sajátosságait, – a hangszer történetét, fajtáit, a néphagyományban betöltött szerepét,– a hangszer alkalmazásának területeit, lehetőségeit a Közép–európai (szomszédnépi) és a magyar dialektusterületek vonatkozásában egyaránt.A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen– hármas– és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban, a skálákhoz hasonló módokon,– a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, díszítésmódokat,– speciális ujjrendeket.Fordítson figyelmet– a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,– a lapról olvasási készség és a hallás utáni tanulás párhuzamos fejlesztésére,– a tudatos zenei memorizálásra,– a zeneileg igényes, stílushelyes kidolgozásra,– a rendszeres társas muzsikálásra, koncertek és táncházak formájában is.Fejlessze a tanuló– zenei hallását, a melodikus és a funkciós hallást,– metrum– és ritmusérzékét, periódus érzékét, az egyenletes tempótartást, az aszimmetrikus, páratlan ritmusképletek terén is,– hangszerkezelését, technikáját, a kezek függetlenségét etűdszerű ujjgyakorlatok alkalmazásával,– légszekrénykezelését,– muzikalitását a stílusos dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával.Legyen képes– a tanult kéz– és légszekrény–technikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani,– pontos levegőgazdálkodásra hosszabb légszekrény–utak esetén, differenciált dinamika és kifejező játékmód mellett is,– különböző dialektusok, tájegységek dallamainak stílusos, ízléses, igényes előadására,– egyszerűbb népzenei darabokat zeneileg és technikailag önállóan megoldani,
80
– kamarazenei feladatkörben közreműködni.A tanuló ismerje– a gyors kéztechnika alapjait, a kéz tizenhatod mozgású egyenletes vezetését, az ujjak alacsony, aktív, pontos munkáját,– a darabok karakterének megfelelő regisztrálás szempontjait,– a hangszer szélesebb irodalmát,– a darabok harmóniai, formai szerkezetét, stílusjegyeit.Legyen képes– a pontos levegőgazdálkodásra, egyenletes légszekrény–vezetésre, pontos, gyors, törésmentes légszekrény–váltásra, valamint egyenletesen vezetett dinamikai ívek megvalósítására,– két–, illetve többszólamú darabok előadására,– saját kézalkatának megfelelő, célszerű ujjrendeket készíteni,– a többszólamú művekben tiszta szólamvezetésre, pontos tagolásra, világos, érthető megformálásra,– a kifejezésmód, megfelelő stílusismeret és technikai felkészültség birtokában zenei élményt nyújtani,– kifejező és dinamikailag árnyalt hangon játszani,– szubjektív zenei élményét esztétikailag igényesen kifejezni,– olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi hagyományismeretét, zenei tudását, képzelőereje fejlettségét, valamint előadókészsége érettségét.Tudja a tanult kéz– és légszekrény–technikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani.Tudjon– nagyobb terjedelmű zenei folyamatokat előadni,– kamarazenében – a hagyományban előforduló hangszerekkel – közreműködni,– repertoárdarabokat önállóan is elsajátítani,– ritmikailag pontos, stílusos díszítéseket játszani,– egyrészt pontosan kottát olvasni a zenei karakter, a hangok, a ritmus, az ujjrend, a légvezetés, a regisztrálás pontos figyelembevételével, másrészt ismert, vagy hallott dallamhoz megfelelő kíséretet rögtönözni
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.Ezek részben a népdalénekhezhez szorosan kapcsolódnak: népzene-elmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a népi éneknek a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, irodalom, történelem. Így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosítani.
1.2. Témakörök A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg. Az előírt anyag mindig az
81
elvégzendő minimumot jelenti, amelynél többet végezni kívánatos és hasznos.
1.2.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
Alakítson ki – könnyed hangszerkezelést– helyes hangszer–, test–, kar– és kéztartást,– dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahangot,– sokszínű billentéskultúrát,– kidolgozott légszekrény–vezetést,– a szóló és kísérő funkciónak, valamint különböző etnikai karaktereknek megfelelő regisztrálási képességet,– differenciált hangindítást és hanglezárást,– laza, egyenletes ujj– és kartechnikát,– a két kéz függetlenségét,– a gyors harmóniaváltás és stílusos dallamdíszítés képességét.
1.2.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
Különböző népzenei dialektusokból, karakterekből, esetleg szomszédnépi hagyományból válogatott program kialakítása az ajánlott tananyag segítségével.
Ajánlott tananyag:Bogár István: Harmonikaiskola I–II.A Népzenei Füzetek sorozat népi hangszerhez kapcsolódó példatárai, hangszer–iskola kiadványai, kíséret–, és hangzó mellékletei (Budapest 1992–98) Magyar Művelődési Intézet, szerk.: Eredics Gábor (Pl. Vavrinecz András: Vajdaszentiványi népzene I.Árendás Péter – Kozma Gyula: Vajdaszentiványi népzene I. brácsa, bőgő melléklet) Bármilyen más, a helyei és területi etnikai sajátosságokhoz valamint a tanuló érdeklődéséhez, tudásszintjéhez igazodó harmonikaiskola, népzenei dallamtár, hangzó anyag.Archiv hangfelvételek (MTA Zenetudományi Intézet, Hagyományok Háza)Gyűjtéseket közreadó CD kiadványok, kazetták (pl. Székelyföld, Felső– Maros–mente, Sóvidék, valamint kisebbségi anyagok)
1.2.3. Népzenei összeállítások alkotása 86 óra/50óra
A tanult zenei anyagból a növendék egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.
1.2.4. Színpadi gyakorlat 43 óra/34 óra
82
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.3. Autentikus népzenei felvételről népzenei lejegyzés készítése x
1.4. Hallott szöveg, zenei anyag feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.7.Vokális népzenei anyag megtanulása autentikus népzenei felvételről
x SZVK.6.9.Audio berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről x
83
kérdéssor alapján4..3. Esemény helyszíni értékelése
szóban felkészülés után x4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2. megbeszélés x1.3. vita x x1.4. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.5. szerepjáték x1.6. házi feladat x1.7. együtténeklés x1.8. önálló éneklés x1.9. együttzenélés x
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
84
2. Kamarazene 344 óra/136 óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A Kamarazene tárgy feladata, hogy alkalmat teremtsen a népi hangszeres zenélés egyik alapvető formájának gyakorlásához, a közös muzsikáláshoz, amely fontos közösségformáló erő.A hangszerének megfelelő összetételű, autentikus hangszeres, hangszeres-énekes kamarazene órákon a növendék megtanulhatja, illetve gyakorolhatja a népzenei dialektusok jellegzetes hangszeres darabjait. Ez a tevékenység kialakíthatja és fejlesztheti a társas zenélés készségét és ösztönözheti a kiemelkedő egyéni teljesítmények létrejöttét.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A magyar nyelv és irodalom, a történelem, földrajz valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre.A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
2.3. Témakörök
A Népi hangszeres főtárgy kerettantervben meghatározott főtárgyi követelményeinek alapján, a növendékből álló kamaracsoportok összetételének, egyéni felkészültségének, készségeinek és képességeinek felmérésével készített fejlesztési terv alapján az alábbi témakörök meghatározásával.
2.3.1. Technikai fejlesztés 72 óra/ 36 óra
Lásd a Népi hangszeres zenélés főtárgyi kerettantervet
2.3.2. A hangszeres népzene funkciói 98 óra/52 óra
Lásd a Népi hangszeres zenélés főtárgyi kerettantervet
2.3.3. Népzenei összeállítások alkotása 92 óra/32óra
A tanult zenei anyagból a növendékek egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.
85
2.3.3. Népi énekesek hangszeres kísérete 32 óra/32óra
Az énekszó kísérésének technikai, harmonizálási, előadásmódbeli sajátosságainak megismerése, saját gyakorlatban történő kimunkálása.
2.3.4. Színpadi gyakorlat 72 óra/16 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x x1.3. szemléltetés x x1.4. házi feladat x x1.5. bemutatás x x
86
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
87
3. Társhangszer/ének 272 óra/136 óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
3.1. A tantárgy tanításának célja
A zeneművészeti szakközépiskolai népzenei tanulmányok fontos célja, hogy a növendék felkészüljön a felsőfokú népzenész előadóművész- és népzene tanár képzésre.Ehhez a kétszakos képzés előfeltételeként nélkülözhetetlen egy társhangszer kiválasztása, melyet a felsőfokú felvételi követelményekben meghatározott szinten kell elsajátítani.A zeneművészeti szakközépiskolába érkező növendék gyakran nem rendelkezik társhangszeres előtanulmányokkal.Ebben az esetben az egyéni alkatnak, készségeknek, képességeknek megfelelő társhangszer kiválasztásában a főtárgytanár és hangszeres tanárok véleményének kikérése is szükséges. A továbbiakban a választott társhangszer tanulásában a megfelelő anyag és a haladás tervezése különösen fontos feladat az érintett tanár számára.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A hangszerek tanulásánál fontos a hangszer működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, melyhez a fizika nyújt információkat. A magyar nyelv és irodalom, a történelem valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre. A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
3.3. Témakörök
A választott társhangszer/ének kerettantervben meghatározott főtárgyi követelményeinek alapján, a növendék előképzettségének, egyéni felkészültségének, készségeinek és képességeinek felmérésével készített egyéni fejlesztési terv alapján az alábbi témakörök meghatározásával.
3.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/ 36 óra
Lásd a választott társhangszer/ének kerettantervében
3.3.2. Anyagismeret 92 óra/ 68 óra
Lásd a választott társhangszer/ének kerettantervében
88
3.3.3. Népzenei összeállítások alkotása 58 óra/16 óra
A tanult zenei anyagból a növendék egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.
3.3.4. Színpadi gyakorlat 36 óra/16 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
SZVK szerint
3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
3.5. 2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4. házi feladat x1.5. bemutatás x
89
3.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
90
4. Kötelező-zongora 172 óra/68 óra**9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon
megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja
A szakközépiskolai tanulmányokhoz nélkülözhetetlen a legalább alapfokú zongorajáték, hiszen a zenei elméleti tárgyak mindegyikénél rendszeresen szükség van rá az órákon, az egyéni felkészülésnél. A fix hangolású billentyűk a szolfézsórai hallásfejlesztéshez-, az akkordikus megszólaltatás lehetősége pedig a zeneelméletben nyújt segítséget. Ahhoz, hogy ezekre az oktatásban betöltött szerepekre használni tudja a zongorát, megfelelő manuális készségek birtokába kell juttatni a növendékeket. Az előtanulmányaik, illetve választott szakuk igényei szerint igen változó tudásszinttel érkeznek a diákok, ezért a megfelelő anyag és a haladás tervezése különösen fontos feladat a tanár számára.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Mint minden hangszer esetében, a zongora kötelező tanulásánál is fontos a hangszer működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, melyhez a fizika nyújt információkat. A magyar nyelv és irodalom, a történelem valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre. A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
4.3. Témakörök
A témakörök mindegyikében foglalt zenei anyag szabadon bővíthető a növendék tudásszintjének megfelelő bármely művel.
4.3.1. Technikai gyakorlatok, etüdök 57 óra/23 óra
C. Czerny: könnyű technikai gyakorlatai (pl. 160 rövid gyakorlat)C. Czerny: A kézügyesség iskolája I. kötetJ. B. Cramer: Etűdök
4.3.2. Barokk zeneművek 57 óra/22 óra
J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena BachJ. S. Bach: 18 kis prelúdiumJ. S. Bach: Szvit-tételek (pl. francia szvit)J. S. Bach: Kétszólamú invenciókJ. S. Bach: Háromszólamú invenciók
4.3.3. Előadási darabok 58
91
óra/23 óra
Bartók B.: Mikrokozmosz Bartók B.: Gyermekeknek R. Schumann: JugendalbumP. Csajkovszkij: JugendalbumKodály Z.: GyermektáncokA. Diabelli: NégykezesekMező I.: Négykezes zongoradarabokKurtág Gy.: Átiratok Machautól J. S. Bach-ig (négykezes, kétzongorás)W. A. Mozart: Hat bécsi szonatinaF. Schubert: TáncokF. Mendelssohn: Lieder ohne WorteMosonyi M.: Magyar gyermekvilágJ. Haydn: Szonáták (Wiener Urtext 1a, 1b )F. Schubert: Táncok
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk. 6.2.
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységekHallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása xInformációk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatokTapasztalatok utólagos ismertetése szóban xTapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
egyéni
csoport
osztály
92
pontosítása)1. magyarázat x2. megbeszélés x3. szemléltetés x4 házi feladat x
4.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
93
5. Szolfézs II 408 óra/200 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
5.1. A tantárgy tanításának céljaA szolfézs II tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei
műveltség megalapozását és ismertesse meg e különleges kifejezési móddal - a zenével - a tanulókat. A zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre és elkezdett készségek fejlesztésére alapozva fejlessze tovább a növendék tudását és képességeit. Egészítse ki a tanuló tudását a szakközépiskolában folytatandó hangszeres, zeneelméleti és zenetörténeti tanulmányokban. Fejlessze a majdani aktív zenéléshez szükséges képességeket és készségeket. A lehető leghamarabb vonjon párhuzamot és találja meg az összefüggéseket, kapcsolódási pontokat a készségek fejlesztése és az aktív zenei tevékenységformák között. Járuljon hozzá a széleskörű szakmai tudás megszerzéséhez, amely alkalmassá teszi a növendéket a szakirányú felsőoktatásban folytatandó tanulmányok, illetve a középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására.
5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A szolfézs II nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, szöveges mű esetén az irodalom tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. Az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a szöveges zeneművek teljes megismeréséhez és tanulmányozásához.
A tárgy ezen felül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, hiszen a szolfézs a zene teljesebb megértését szolgálja.
5.3. Témakörök
7.3.1. Készségfejlesztés hallás után 102 óra/50 óra
A hallás utáni készségfejlesztés a szolfézs II tárgy egyik legfontosabb eleme, mely sokban épül a zeneiskolai alapokra. A diákok számára nagyon fontos, hogy mind jobban, készség szinten felismerjék az európai műzene évszázadok során folyamatosan cizellálódó elemeit.
Fejleszteni kell - a hangközök felismerését- a hármas- és négyeshangzatok felismerését- tipikus dallami fordulatok felismerését - a különböző ritmusképletek biztos beazonosítását- a különböző metrumérzetek gyors beazonosítását- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a különböző zenei formák elkülönítését
94
- a zenei memóriát- a többszólamú hallás kifejlődését
Egy kiragadott, javasolt példa a hallás utáni készségfejlesztésre:Hangköz- és hangzatmenet diktálása: eleinte 4#, 4b-ig, majd 7#, 7b-ig
minden hangnemben, 2-3 kvintes kitéréssel, szűkített kvint, bő kvart, domináns szeptim, szűkített szeptim akkordok felismerésével, helyes oldásával, késleltetéssel.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható a hallási készségek fejlesztésére is.
5.3.2. Készségfejlesztés éneklés útján 102 óra/50 óra
Az éneklés útján történő készségfejlesztés azért nagyon fontos, mert ez az egyetlen eszköz, amivel a diák saját biológiai organizmusán keresztülszűri a zene legkisebb elemeit is. Ahhoz, hogy saját hangszerén egy nagyobb ívet elő tudjon adni, szükséges, hogy apró elemeire bontva is értelmezni tudja őket. Ezeket pedig csak énekelve tudja igazán magáévá tenni. Az éneklés segít neki a hallás- és írási készségfejlesztésben is, hiszen ez az egyetlen biztos, önellenőrzésre is alkalmas eszköze, amibe a zenei elemeket be tudja illeszteni. A kamaraének rendkívül komplexen, már egészen kezdő szinten is nagyon segíti a későbbi aktív zenésztevékenység gyakorlását.
Fejleszteni kell- a tiszta intonációt- a hangközök és hangzatok biztos éneklésének és felépítésének
készségét- az alkalmazkodási képességet a többszólamú éneklés hangzás-
egyensúlyának kialakításában- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek alkalmazását- az improvizációs készséget és zenei fantáziát- az előadási készséget- a memóriát és a koncentráló képességet- a stílusos előadási és formálási készséget- a dinamika és hangszín, valamint a zenei karakterek és
dramaturgia megvalósítása iránti érzékenységet- a zenei ízlést és differenciálóképességet
Egy kiragadott, javasolt példa az éneklés útján történő készségfejlesztésre:Legányné Hegyi E. Bach példatár I. kötet feldolgozása. Ha lehet,
játsszunk kíséretet a növendék éneke alá, hogy a dallamból következő harmóniai váltások, modulációk jobban követhetőek legyenek. Lehet más kulcsokban, transzponáltan, fejből kérni a szemelvényeket. Szinte minden órán érdemes meghallgatni CD-ről az elénekelt műrészlet eredetijét, hogy hallják a diákok az eredeti kíséretet, karaktert, hangszerelést és hogy felmérjék: ezekkel az „ének-etűdökkel” is zeneközelben tartózkodnak.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része a megfelelő módszerekkel felhasználható az
95
éneklési készségek fejlesztésére is.
5.3.3. Készségfejlesztés írásban 102 óra/50 óra
Az írásbeli készségfejlesztés kapcsolja össze a hallás- és éneklés készségfejlesztését. Rendkívül komplex feladat, két különböző agyi tevékenység egyidejű koordinálása.
Fejleszteni kell:- hangközök, hangzatok felépítésének készségét- tipikus dallami fordulatok felismerését és alkalmazását - a különböző ritmusképletek felismerését és alkalmazását- a különböző metrumérzetek gyors felismerését és alkalmazását- a dallam-, metrum- és ritmustényezők összekapcsolásának
képességét- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a belső hallást, a kottakép elképzelését, értelmezését- a többszólamú hallást (polifon, homofon)- a zenei formák áttekintésének képességét- az elemzés képességét; a rész és egész viszonyának áttekintését
Egy kiragadott, javasolt példa az írásbeli készségfejlesztésre:Bécsi klasszikus diktandók: Az első év elején a felvételi szint alatt
kell elkezdeni a diktálásukat, eleinte funkciós basszussal, egyszerű, lépésről-lépésre növekedő hangközökkel ellátott felső szólammal. Később a külső és belső bővülés megjelenésére, szabálytalan ütemszámokra, modulációra és egyszerűbb 3 szólamú szerkesztésre mutató szemelvényeket diktáljunk. Majd extra feladatként lediktálható például részleteiben Mozart: Don Giovannijának rövid szelete az első felvonás végéről. Itt 3 különböző ütemmutatójú tánc egyszerre hangzik fel, és ezt a szolfézs II órán különböző hangszereken játszó-éneklő gyerekekkel modellezhetjük is, ezzel a készségfejlesztési részbe is zenét csempészve.
Továbbá a stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható az íráskészségek fejlesztésére is.
5.3.4. Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása
102 óra/50 óra
Nagyon fontos, hogy a készségfejlesztési céllal megszólaltatott zeneművek a szolfézs II tantárgy keretében híven tükrözzék a diák általános ismereteit a zenetörténeti korszakok stílusairól is. Előfordulhat, hogy olyan zenei korszakokkal találkozik egy diák a tantárgy keretében, amellyel hangszerén soha (pl. gregorián, reneszánsz), ám stílusuk ismeretére szüksége van, hiszen nem válhat belőle kiművelt zenész fő, ha bizonyos zenei korszakok stílusjegyeivel egyáltalán nem kerül kapcsolatba. A saját hangszerén egy zenemű muzikális megformálását nagyon sokban elősegíti, ha a szolfézs II tárgy keretében kisebb példákon gyakorolja a zenei formák összefogását, előadását. Ezáltal kialakul benne egy olyan stílusismeret, melyre az aktív zenei tevékenységformákban is állandóan
96
szüksége lesz, illetve saját hangszerén is kamatoztathatja majd tudását. A zenei anyag kiválasztásában a tanár vegye figyelembe az adott
osztály összetételét és képességeit: a tananyag mennyisége és nehézségi szintje a tanulócsoport felkészültségéhez igazodjon. Itt csupán javaslatok szerepelnek, hogy mely zeneszerzőktől érdemes műveket keresnünk az alább található irodalomjegyzékben:
- A középkor egyszólamú egyházi és világi zenéje (gregorián, trubadúr-, trouvère- és Minnesang költészet)
- A középkor többszólamú zenéje (ars antiqua, ars nova, trecento – Leoninus, Perotinus, Machaut, Landini)
- A korai reneszánsz (Dunstable, Dufay, Binchois, Ockeghem, Josquin, Agricola, Obrecht, Isaac, de la Rue)
- Az érett reneszánsz (Gombert, Willaert, Clemens non Papa, Arcadelt, Cipriano de Rore, Lassus, A. Gabrieli, Palestrina, Vecchi, Marenzio, G. Gabrieli, Gastoldi, Croce, Gesualdo, Viadana, Banchieri, Jannequin, Sermisy, Goudimel, Passereau, Certon, le Jeune, Senfl, Othmayr, Gallus, Praetorius, Hassler, Friderici, Tallis, Byrd, Morley, Bull, Farnaby, Dowland, Weelkes, Gibbons, Victoria)
- A korabarokk (Monteverdi, Schütz, Buxtehude, Lully, Purcell)- A nagy barokk zeneszerzői (Händel, Bach, Telemann, Scarlatti,
Vivaldi, Rameau)- A bécsi klasszika (Mozart, Haydn, Beethoven)- A romantika (Mendelssohn, Weber, Schubert, Schumann, Brahms,
Berlioz, Liszt, Verdi, Muszorgszkij, Saint-Saëns, Bruckner) - Az utóromantika (Wolf, Mahler, R. Strauss, Mascagni, Leoncavallo,
Puccini, Rachmaninov, Massenet, Fauré)- A XX. század zenéjének főbb irányzatai (impresszionizmus,
expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, új bécsi iskola - Debussy, Ravel, Stravinsky, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Prokofjev, Sosztakovics, Hindemith, Orff, Britten, Bartók, Kodály)
- A második világháború utáni szerzők (Messiaen, Boulez, Stockhausen, Varèse, Ligeti, Dallapiccola, Nono, Lutoslawsky, Penderecki, Eben)
- A második világháború utáni magyar szerzők (Bárdos, Sugár, Ránki, Farkas, Kósa, Kadosa, Maros, Petrovics, Szokolay, Lendvay, Balassa, Kurtág, Bozay, Durkó, Szőllősy, Hidas, Kocsár, Csemitzky, Orbán, Vajda)
Ajánlott irodalom:Liber UsualisDobszay: A gregorián ének kézikönyveSzendrey-Dobszay-Rajeczky: Magyar gregoriánumFodor: Schola cantorum I-XIII. Bartha: A zenetörténet antológiájaForrai: Ezer év kórusaForrai: Öt évszázad kórusaForrai: DuettekBach: Négyszólamú korálfeldolgozásokMozart: Bécsi Szonatinák, Gyermekkori darabokHaydn: Zongoraszonátái
97
Legányné Hegyi E.: Bach példatár I.-II. kötetBertalotti: Ötvenhat solfeggioLassus: 24 kétszólamú motettaNagy: Partitúraolvasás, partitúrajátékÁdám: A dal mesterei I-V. kötetBartók: 27 gyermek- és nőikarKodály: Gyermek- és nőikarok, VegyeskarokEdlund: Modus NovusSzőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana, Befejező kötetA www.imslp.org internetes oldal ingyenesen letölthető kottái
Kifejezetten ritmusfejlesztésre alkalmas kötetetek:Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatokZombola Péter: Ritmusgyakorlatok
5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanterem
ötvonalas táblakézi ritmushangszer-szett
5.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.9, 6.10., 6.4, 6.51.3. kooperatív tanulás X 6.4,6.51.4. házi feladat X1.5. együtt zenélés X X 6.4, 6.5
5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1.1.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamaraének)
X X 6.4, 6.5
1.2. zongorázás-éneklés X X 6.4, 6.5
98
1.3. éneklés X1.4. hangszeres játék X1.5. egyéni felkészülés X1.6. hallott zenei anyag lejegyzése X 6.4, 6.5, 6.9, 6.101.7. zenehallgatás X 6.9, 6.10
5.6.A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
99
6. Zenetörténet II 268 óra/200 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
6.1. A tantárgy tanításának célja
A zenetörténet tárgy tanítása az európai zene történetének összefüggéseire, valamint a zene koronként változó kulturális beágyazottságára irányítja a diákok figyelmét. Tanulmányaik során megismerik a különböző kultúrtörténeti korszakok kapcsolódását, képet kapnak arról, hogy egy-egy zeneszerző milyen stílusirányzatok közepette alkotott. Tágas zenetörténeti ismeretek birtokában képes lesz elhelyezni saját hangszerének repertoárját egy szélesebb zenei és művészeti kontextusban, ami zenei tevékenységét nyitottabbá, összetettebb, együttműködésre alapuló feladatok elvégzésére alkalmasabbá teheti. A zenetörténeti ismeretek ugyanannyira elengedhetetlenek egy zenét tanuló diák számára, mint egy átlagos diák számára a közismereten tanult történelem vagy irodalom. A zenetörténettel való foglalkozás igen alkalmas a különböző ismeretek (történelem, irodalom, művészettörténet) integrálására is, valamint arra, hogy olyan irányokba nyissa a diák zenei érdeklődését, melyre a hangszeres órákon nem adódik lehetőség. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zenetörténet tárgy különösen szoros kapcsolatot ápol olyan közismereti tantárgyakkal, mint a művészettörténet, történelem és irodalom; egy-egy zenei korstílus vagy zeneszerzői életpálya megértése ezek ismerete nélkül nem lehetne teljes, hiszen az európai kulturális centrumokban a művészeti ágak mindig együttesen voltak jelen, így megértésük is csak egymás kölcsönös figyelembevételével lehetséges.
Fontos célunk, hogy a diák - a korszakot jellemző stílusjegyek és a történelmi események tükrében - meglássa az összefüggéseket a különböző tantárgyak között, és minél nagyobb rálátással szemlélje az elemzett zeneművet. Mivel az órákon a zeneművek elemzése áll a középpontban, a hangszeres foglalkozás célját is segítik, hiszen az elemzett művek sok esetben részét képezik a diákok hangszeres repertoárjának. A zenetörténet tárgy elengedhetetlen része a szakmai nyelv és a zenei szakszavak használata; ismeretének elsajátítása pedig olyan zenei tantárgyak esetében is alapvető elvárás, mint a szolfézs és zeneelmélet.
6.3. Témakörök
8.3.1. Zenetörténeti ismeretek 89 óra/ 67 óra
A történelem tantárgyhoz hasonlóan egészen a kezdetektől napjainkig ismerteti korszakról korszakra haladva a zeneművek keletkezéseinek, percepcióinak legfontosabb történeteit, eseményeit. Ez magában foglalja egy-egy zeneszerző élettörténetét is, amely soha nem
100
választható el az adott környezettől, korszaktól. Átfogóan bemutatja egy mű kulturális jelentőségét, benyomását a kortársakra, illetve megmutatja akár a saját korunkig is elérő hatásait. Zeneműveket összefüggésükben is bemutat.
A tanítandó tananyag szempontjából előnyt élvez a késő-reneszánsz/kora-barokk és a klasszikus modern (Bartók és kortársai) közötti négy évszázad zenéje. Ezek zenetörténetének kiemelkedő életművei köré csoportosított tematika főbb vonalakban:
- A késő-reneszánsz zenéje: Palestrina, Lassus, Victoria, Dowland, Gesualdo, G. Gabrieli- Az itáliai barokk zene: Monteverdi, Corelli, Scarlatti, Vivaldi- A francia barokk: Lully, Rameau- A német barokk: Schütz, Bach, Telemann - Az angol barokk: Purcell, Händel- A rokokó és az átmeneti korszak: C. Ph. E. Bach, Mannheimi Iskola, Quantz, Gluck- A bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert- Romantika: Berlioz, Mendelssohn, Schumann, Liszt, Brahms, Bruckner, Csajkovszkij, Chopin, Paganini- Romantikus német opera: Weber, Wagner- Romantikus olasz opera: Rossini, Donizetti, Verdi- Nemzeti stílusok: Erkel, Muszorgszkij, Grieg, Smetana,- Századforduló: Richard Strauss, Gustav Mahler- Francia századelő: Debussy, Ravel, Satie- Modernizmus: Schönberg, Berg, Webern, Stravinsky, Bartók, Kodály, Sosztakovics- Új irányok: Messiaen, Stockhausen, Ligeti, Reich, Cage, Kurtág
6.3.2. Műelemzés 89 óra/ 66 óra
A zenetörténet rengetegéből egy-egy példaértékűnek ítélt zenemű kiemeléseként sor kerül annak közelebbi megismerésére. Ez magában foglalhatja a zenemű keletkezésének körülményeitől, zeneszerzőjének életrajzától, a közönség első fogadtatásától elkezdve a legaprólékosabb harmóniai és formai elemzését is. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott zenemű jól beilleszkedjen a tananyag egyéb részeibe, ezáltal a bemutatni kívánt stíluskorszakok még közelebbi megvilágításba kerüljenek a diák számára. A megfelelően kiválasztott tananyagnak része lehet olyan zenemű is, melyet bármely diák a főtárgy óráján is tanulhat, ezáltal képezve hidat a tantárgyak között.
Az alábbiakban olvasható egy-két javasolt szemelvény, de ezen a területen kell a leginkább az iskola és egy adott osztály adottságaihoz igazítani a tananyagot:
- Lassus: Matona mia cara- Monteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázása- Corelli: Karácsonyi Concerto Grosso- Vivaldi: A Négy Évszak- Lully: Atys
101
- Schütz: Musikalische Exequien- Purcell: Dido és Aeneas- Händel: Messiás- J. S. Bach: Máté-passió- J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga- Haydn: fisz-moll „Búcsú” szimfónia (no. 45)- Mozart: Don Giovanni- Beethoven: Coriolan – nyitány- Beethoven: C-dúr „Waldstein” zongoraszonáta (op. 53)- Beethoven: 9. szimfónia- Schubert: Erlkönig- Schubert: Winterreise - Schumann: Karnevál- Brahms: Ein deutsches Requiem- Chopin: Etűdök- Liszt: Haláltánc- Verdi: Traviata- Wagner: Trisztán és Izolda (előjáték és szerelmi halál)- Mahler: I. szimfónia- Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra - Bartók: A kékszakállú herceg vára- Bartók: Concerto- Berg: Wozzeck- John Cage: 4’33”
6.3.3. Zenehallgatás 90 óra/67 óra
A zenehallgatás a tantárgy talán legfontosabb része. Ennek a tanulási formának a folytatásakor sajátítja el a tanuló a történelmi korokra jellemző hangzáskultúra élményvilágát. Ennek segítségével tud tájékozódni a később megismerendő zeneművek sűrűjében és ennek segítségével tudja majd saját hangszerén az előadandó zeneművet stílusosan eljátszani. Zenehallgatás nélkül a műelemzések sem lehetnek mélyrehatóak. Feladata, hogy kinyisson egy teljesen új világot a diákok ízlésében, amellyel gazdagíthatják érzelemvilágukat. Hivatástudatot ébreszt leendő zenekari zenészekben.
Javasolt zenehallgatási szemelvények:
Palestrina: Missa Papae MarcelliGesualdo: Moro lassoPurcell: Dido és AeneasMonteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázásaCorelli: Concerto GrossókRameau: Hyppolite és AriciaBach: János-passió
Máté-passió Magnificat
h-moll mise (Kyrie, Credo, Sanctus) Brandenburgi versenyek
102
h-moll szvitMusikalisches Opfer 4., 12., 21., 46., 56., 65., 105., 106.,179., 212. kantátaGoldberg-változatokA fúga művészete
Vivaldi: VersenyművekGloriaA négy évszak
Händel: MessiásAlcina
Julius Caesar EgyiptombanGluck: Orfeusz és EuridikéHaydn: Napszak-szimfóniák
A megváltó hét szavaA teremtésSzimfóniák, No. 45., 88., 90., 102., 103., 104.C-dúr „Kaiser” vonósnégyes
Mozart: Szöktetés a szerájbólFigaro házasságaDon GiovanniA varázsfuvola „Jupiter” C-dúr szimfónia „Nagy” g-moll szimfóniad-moll zongoraverseny A-dúr zongoraszonáta (K. 331)a-moll zongoraszonáta (K. 330) C-dúr „Dissonanzen” vonósnégyes c-moll mise Requiem
Beethoven: 3., 5., 6., 7., 9. szimfóniaZongoraszonáták:
c-moll „Pathétique” (op. 13)cisz-moll „Holdfény” (op. 27 no.2)d-moll „Vihar” (op. 31 no. 2) C-dúr „Waldstein” (op. 53)f-moll „Appassionata” (op.57) B-dúr „Hammerklavier” (op.106)c-moll (op. 111)
Hegedűverseny c-moll zongoraverseny FidelioNyitányok: Egmont és Coriolan a-moll vonósnégyes (op. 132)B-dúr vonósnégyes („Nagy Fúga”)
Schubert: dalok - Erlkönig- Gretchen am Spinnrade - Heine-dalok - Der Tod und das Mädchen
103
WinterreiseDie Schöne Müllerind-moll „A halál és a lányka” vonósnégyes Pisztráng-zongoraötösC-dúr vonósötös „Nagy” C-dúr szimfónia h-moll „Befejezetlen” szimfónia
Weber: A bűvös vadászMendelssohn: „Olasz” szimfónia
„Skót” szimfónia Szentivánéji-álom kísérőzene Éliás oratórium e-moll hegedűverseny
Schumann: Carnaval a-moll zongoraversenyA költő szerelme – dalciklus Asszonyszerelem, asszonysors – dalciklus
Berlioz: Fantasztikus szimfóniaChopin: Ballada (g), Mazurkák, PrelűdökBrahms: I. és IV. szimfónia
A végzet dalad-moll és B-dúr zongoraverseny Hegedűversenyf-moll zongoraötös (op. 34)Német Requiem
Liszt: ZarándokévekHaláltánc, Esz-dúr zongoraversenyFaust-szimfóniaRapszódiákSzimfonikus költemények (Les préludes, Mazeppa, Tasso)Szürke felhők
Csajkovszkij: Anyegin, Pikk dámaWagner: Tannhäuser
A Nibelung GyűrűjeMesterdalnokok
Verdi Don CarlosTrubadúrRigoletto
AidaOtello
Muszorgszkij Borisz Godunov Egy kiállítás képeiMahler: 1., 2., 3. szimfóniaR. Strauss: Zarathustra
SalomeRózsalovag4 utolsó ének
Rahmanyinov: Holtak szigetePrelűdök
104
Szimfonikus táncokDebussy: Prelűdök
Egy faun délutánjaA tenger
Bartók: Kossuth-szimf.Színpadi művek (összes)
TáncszvitSzabadbanZongoraversenyekConcertoCantata profana Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Kodály: Psalmus Hungaricus Háry János Galántai táncokStravinsky Tűzmadár
Le Sacre du Printemps A katona története Zsoltárszimfónia
OidipusThe Rake's progressIn memoriam DT
Schönberg: Pierrot lunaire Varsói túlélőBerg: Hegedűverseny
WozzeckSosztakovics: 5. 7. 9. 11. szimfónia
2. zongoraversenyMessiaen: 4 ritmikus etűd
Kvartett az idők végezetéreTurangalila
6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem, ötvonalas tábla
6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-
keret
105
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Leírás készítése X2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre X2.4. Tesztfeladat megoldása X2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X 6.9, 6.10
3. Komplex információk körében
3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról X
3.2. zenehallgatás X 6.9, 6.10
6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat X1.2. kiselőadás X1.3. megbeszélés X1.4. vita X1.5. szemléltetés X 6.9, 6.10., 6.4, 6.5
6.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
106
7. Zeneelmélet 408 óra/272 óra*
.* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés7.1. A tantárgy tanításának célja
A zeneelmélet tárgy tanításának célja, hogy a zeneművek legbelsőbb titkaiba is betekintést nyerjenek a zenét tanuló diákok. A zeneelmélet tantárgy által elsajátított készségek segítségével újabb érzékek nyílnak meg a diákok számára, hogy egy adott zeneművet még alaposabban megismerjenek, így a zenei nyelv sokoldalú megismerése révén tájékozódni tudnak a zeneművek harmónia- és formavilágában. Elsőként a barokk és a bécsi klasszika zeneszerzőinek szólamvezetési szabályával ismerkednek meg (ezt a részt nevezzük összhangzattannak), majd egy zenemű nagyobb összefüggéseibe is betekintést engedő formai kérdések kerülnek előtérbe, melynek segítségével a nagy arányokat érthetjük meg (ez a formatani rész). Hogy a tudás ne legyen meddő és kizárólag elméleti, az erre legalkalmasabb hangszeren, a zongorán modellezzük egy-egy zenemű harmóniai szerkezetét. Ennek a kezdő formája, amikor egy növendék fokszámok alapján, szólamvezetési alapelveket betartva harmóniákat rögtönöz a zongoránál. Továbbfejlesztett formája pedig az ún. continuo-játék, mely elsősorban a barokk zene mindennapi gyakorlatát felelevenítve, a közös zenélés öröméhez juttatja a diákot a harmóniafűzési szabályok készségszintre emelkedése után és "zenévé gyúrja" a tanulóban fokozatosan összeálló zeneelméleti ismereteket.
7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zeneelmélet nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. A matematika tárgy által elsajátítható többféle logikai rendszer segít megérteni a zenei folyamatok legfelső szintjeit is és konkrét segítséget nyújt a különböző akkordok megnevezésének, felépítésének meghatározásakor. Egyben a hallás utáni rögzítéskor (diktandó) jó hasznát veszi a logikai képességeknek, melyek a szólamvezetés szabályainak törvényszerűségei miatt a hallásban megmutatkozó hiányokat jól pótolják.A tárgy ezenfelül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, formáit. A szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tárgyak között természetesen szoros kapcsolat áll fenn, hiszen mindegyikben szükség van bizonyos ritmikai, hallási készségre, elméleti ismeretekre, zeneirodalmi tájékozottságra.
7.3. Témakörök
9.3.1. Összhangzattan 136 óra/91 óra
Elsőként a zeneművek legelemibb sejtjeinek viselkedésével kell
107
megismerkedni, a benne található legkisebb hangzó egységek, a szólamok pontos viselkedésformáinak elsajátításával. Műzenei példák egy-egy odaillő részletének sokaságaival tanítható ezek megismerése: célszerű minden alkalommal a megfelelő zeneműrészletek meghallgatásával, bemutatásával, elemzésével kezdeni, amit azután a művek alapján készíthető harmóniai vázlatok, mintapéldák, akkordfűzési és egyéb gyakorlatok követhetnek. Fontos, hogy a kisebb részletek elemzése is komplex legyen, tehát nem csak a megtanulandó akkordokra terjedjen ki, hanem a ritmikára, melodikára, formára is. A harmóniai menetek hangzásának, a zenei szerkesztés logikájának, a szép szólamvezetés törvényszerűségeinek felismerése és elsajátítása érdekében nem mellőzhetjük akkordfűzések rendszeres gyakorlását. Erre szükség van
- hallás útján (diktandó)- írásban (kidolgozási példák)- zongoránál (kézbediktandó).
A barokk és bécsi klasszikus alapelvek megismerése:- alapszabályok elsajátítása- a mollban feltűnő vezetőhang miatti anomáliák tisztázása- a hármashangzat fordítások általános és kivételes esetei- a négyeshangzatok felépítése, fordításainak megtanulása- az alterált akkordok felismerése, felépítése- esetleg kitekintés a romantikus korszak harmóniáira is - esetleg kitekintés a reneszánsz korszak harmóniáira is
Javasolt irodalom, melyeket akár tankönyvként is használhatunk, vagy csupán a műzenei példákat, akkordfűzési gyakorlatokat belőlük:
Kesztler Lőrinc: ÖsszhangzattanFrank Oszkár: Hangzó ZeneelméletGyőrffy,Beischer-Matyó,Keresztes: ÖsszhangzattanArnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai
7.3.2. Formatan 136 óra/91 óra
A formatan témakör betekintést enged nyújtani a zeneművek struktúrájába. Fokozatosan megismeri általa a diák a zeneszerzők szerkesztési elveit, korszakokra, műfajokra lebontva. Ismertessen meg a bécsi klasszika formáival:
- periódus - zenei mondat- két- és háromtagú forma és annak variánsai (külső- vagy belső
bővítés, coda)- szonátaforma- rondóforma- szonátarondó- Haydn-rondó- variációs forma- kidolgozás nélküli szonátaforma
A barokk kor fontosabb formáival is: - bar forma- barokk kétrészes táncforma- Couperin-rondó
108
- fúga, esetleg kettősfúga- chaconne- passacaglia
Képezze a formatani elemzések szerves részét a harmóniai elemzés is, mely csak akkor lehetséges, ha az összhangzattan témakörben a tanuló tudása már előrehaladottabb állapotban van. Sok esetben a formai határokat a harmóniai elemzés eredménye határozza meg (pl. félzárlat, álzárlat).
Javasolt irodalom, melyeket akár tankönyvként is használhatunk, vagy csupán a műzenei példákat, akkordfűzési gyakorlatokat belőlük:
Gárdonyi: Elemző formatanFrank Oszkár: Hangzó ZeneelméletGyőrffy,Beischer-Matyó,Keresztes: ÖsszhangzattanArnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai
7.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)tanteremötvonalas tábla
7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.4, 6.5, 6.9, 6.101.3. kooperatív tanulás X1.4. házi feladat X
9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1.1. Információk önálló rendszerezése X
1.2. Írásos elemzések készítése X1.3. Zenei előadás egyéni
felkészüléssel X 6.4, 6.5
1.4.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamarazenélés)
X 6.4, 6.5
1.5. Zongorázás X 6.4, 6.51.6. Egyéni felkészülés X1.7. Otthoni gyakorlás X
109
1.8. Zenehallgatás X 6.9, 6.10
7.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
110
8. Kultúrtörténet és esztétika 200 óra/136 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
8.1. A tantárgy tanításának célja
A zenei kultúrában fokozottan elmerülő diákságnak elengedhetetlen, hogy mindezt ne az aktuális társadalmi-társművészeti összefüggések nélkül tanulmányozza. Igazán csak akkor érti meg és tudja helyesen beépíteni intelligenciájába, ha látja, legalább nagy vonalakban, ami az adott korszakban a képzőművészetben, az irodalomban és a zenében egyidejűleg történt. Ezért szükségszerű a zenei képzés egyoldalúságának megszüntetése céljából a kor kultúrtörténetének, vizuális esztétikájának tanulmányozása is.
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A kultúrtörténetre semmiféle rálátásunk nem lehet a történelem, zenetörténet, magyar- és világirodalom, művészettörténet tárgyak nélkül. De a zeneelmélet és szolfézs órán sem érthetjük meg a zenei anyag lényegi mondanivalóját, ha nem ismerjük annak kiváltó okait, melyek az adott korban élő hús-vér emberek esztétikum utáni vágyát a különböző művészeti ágak művelésén keresztül testesítette meg.
8.3. Témakörök
8.3.1. Kultúrtörténet 67 óra/45 óra
Azt hiszik általában az emberek, ha valaki tud olvasni, automatikusan megért egy verset; ha van füle, megérti a zenét; ha van szeme érti és élvezi a képeket, szobrokat, építészeti alkotásokat, a diszítőművészet remekeit. Holott mindenütt tapasztalható, hogy olvasni, hallani, látni kevés ahhoz, hogy az ember a műalkotások szépségét a maguk komplexitásában be tudja fogadni. Hosszú út vezet ahhoz, hogy az ösztönös látó-halló emberből valaki műélvezővé váljon. Ehhez nyújt segítséget az elsősorban európai kultúrtörténet összefüggéseit bemutató témakör, amely egy-egy adott korszakot minden művészeti ágával egyidejűleg jelenít meg a diákok számára.
8.3.2. Esztétika 66 óra/45 óra
A mindenkori emberek szépség utáni vágyának megmaradt tárgyi emlékeiben megtanít felfedezni azt, ami közös lehet. Sokkal könnyebb így a zenei szépségeket is elmagyarázni, megérteni, megérezni, ha ismerik a párhuzamos képzőművészeti, irodalmi szépségeket is. Meg lehet-e érteni pl. a kor vizuális ismerete nélkül, hogy miért volt szikárabb a német művészet esztétikája, mint pl. a pompásabb velencei, mind a zenében, mind a festészetben? Miért van a spanyol zenének arabos beütése s a
111
képzőművészetük miért vonzódik a keleti világhoz, esztétikához?
8.3.3. Összművészeti összehasonlítások 67 óra/46 óra
Bizony gyakran előfordul még a műveltebb rétegeknél is, hogy a műveltségük egyoldalú, egy korszaknak, a korszak szépségeinek csak szikráit ismerik, egymástól elkülönítve s nem áll össze az ismeret és esztétikai élmény egységes egésszé. Meg lehet-e érteni egy kor zenéjét, ha nem tudjuk milyen templomi vagy világi környezetben szólalt az meg, milyen díszítések borították a falakat, milyen ruhákban ültek a hallgatók s miért éppen olyan zenét kívántak hallani, miért épp azt tudták élvezni, ami megszületett? Egy-egy párhuzamba állítható, különböző művészeti ágból származó műalkotást kiemel e témakör és konkrét művek stílusjegyein keresztül mutat be egy-egy kulturális központot.
Ajánlott képzőművészeti korszakok és művészei, melyeken keresztül párhuzamot lehet találni a zeneművészeti alkotásokhoz, korszakokhoz:
RENESZÁNSZ trecento, quatrocento, cinquecento Giotto, Fra Angelico, Masaccio Mantegna, Ghiberti, Donatello Botticelli, Verrochio Van Eyck, Bosch, H.van der Goes, Leonardo, Raffaello, Michelangelo Giorgione, Tiziano, El Greco Grünewald, Holbein, Cranach, DürerMagyar reneszánsz építészet, szobrászat
BAROKK Velazquez, Caravaggio, BerniniRubens, Franz Hals, RembrandtVermeer
Magyar barokk építészet, festészet
ROKOKÓ, KLASSZICIZMUS Watteau, Turner, ChardinGoya, Ingres, Canova
Magyar építészet, szobrászat, festészet
ROMANTIKA C.D.Friedrich, Gericault, DelacroixMagyar romantikus szobrászat, festészet
REALISTÁK AkadémistákCourbet, Corot, Millet
Magyar: Munkácsy
PRAE-RAFFAELITÁK
IMPRESSZIONIZMUS, POSZT-
112
Manet, Monet, Degas, Toulouse-Lautrec, RenoirVan Gogh, Gauguin, Cezanne, Rodin
Magyar: Nagybányai művésztelepHollóssy, Thorma, Ferenczy K.
SZECESSZIÓ
IZMUSOK, XX.SZD. Picasso, Dali, absztraktokMagyar XX. szd.-i építészet, festészet és szobrászatRippl-Rónai, Csontváry, Zala György, Stróbl AlajosAba-Novák, Molnár C.Pál, Borsos Miklós, Ferenczy BéniKondor Béla, Medgyesi Ferenc, Barcsay JenőVasareli, Amerigo Toth, Moholy-Nagy
8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem
laptop, projektor és audiovizuális eszközök
8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.2. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X 6.9, 6.10
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással X
8.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
113
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.9, 6.10, laptop,
projektor1.3. kooperatív tanulás X1.4. múzeumlátogatás X
8.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
114
9. Beszédgyakorlat 64 óra/68 óra**9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon
megszervezett képzés
9.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja a kisebb beszédhibák javítása, a szövegmondás és az artikuláció javítása, a színpadi beszéd- és mozgásformák alapjainak elsajátítása és az érzelmi kibontakozás elősegítése. Mindezen eszközök birtoklása a művészi kifejezésű énekléshez nyújt segítséget.
9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A beszédhibák fiziológiai megértéséhez a biológia tantárgyból nyerhetünk információkat. A felhasznált szövegek az irodalom témakörébe tartoznak. A magyar nyelv speciális elemeinek vizsgálatát (hangzók, hangsúlyozás, hanglejtés, stb.) a magyar nyelvtan ismeretében végezhetjük.
9.3. Témakörök
9.3.1. Fonetikai alapismeretek 16 óra/ 16 óra
A magyar nyelv magán- és mássalhangzóinak ismerete A beszélt és énekelt hangzók szótagalkotó különbözősége A beszéd és írás kapcsolata
Ajánlott tankönyv Kerényi Miklós György: Az éneklés művészete és pedagógiája
9.3.2. Artikulációs gyakorlatok 16 óra/ 16 óra
Az artikulációs gyakorlatok alapja a magyar artikulációs bázis. A beszéd és az éneklés légzési technikája, a hangzók formálása megegyezik egymással.
Mondókák Versek
Ajánlott tankönyv Kerényi M. Gy.: Az éneklés művészete és pedagógiája Montágh I.: A tiszta beszéd
9.3.3. Beszédhibák javítása 16 óra/ 18 óra
Az énekeseknél jelentkező beszédhibák javítása, az énektechnikának a jelentkező kiejtési hibákra történő koncentrált gyakorlásával történik.
A problémás hangzók kiemelése és tudatosítása E hibák állandó kontroll melletti gyakorlása
9.3.4. Gyakorlat 16 óra/ 18 óra
115
Versek, prózarészletekSzínművek részleteiZenés művek részletei
9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Színpad
9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x x X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x X x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel X x X
2.2. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X X x
2.3. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x x
3. Komplex információk körében
3.1. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x x x
4. Csoportos munkaformák körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x X
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x x
9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
116
1.1. magyarázat x X1.2. kiselőadás X x1.3. megbeszélés x X1.4. szemléltetés X x1.5. szimuláció x X1.6. szerepjáték X x1.7. házi feladat x X
9.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
117
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVa
54 212 06 NÉPZENÉSZ (szakmairány megjelölésével)
FAFÚVÓS szakmairánySZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
2013.
Nemzeti Munkaügyi Hivatal1089 Budapest, Kálvária tér 7.www.munka.hu
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z)
54 212 06 NÉPZENÉSZ (szakmairány megjelölésével) ,
118
FAFÚVÓS szakmairánySZAKKÉPESÍTÉSHEZ
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a(z) 54 212 06 Népzenész (szakmairány megnevezésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) xxx rendelet
alapján készült.
III. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 212 06
A szakképesítés megnevezése: Népzenész (szakmairány megjelölésével)A szakmacsoport száma és megnevezése: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció
Ágazati besorolás száma és megnevezése:
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 160 óra
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában; párhuzamos oktatás esetén nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
119
Bemeneti kompetenciák: Megbízható zenei hallás, tiszta intonáció, kottaírási és - olvasási készség, hangszerkezelési készség, előadói készség, ritmus-tempó érzék
Szakmai előképzettség: Az elméleti ismereteknek legalább a zenei alapszintnek megfelelő színvonalú ismerete, valamint a hangszeres (énekes) gyakorlati ismeret, a zenei műfajban való alapszintű jártasság, amelyeket a szakképző iskola írásbeli és gyakorlati felvételi vizsgán értékel
Előírt gyakorlat: nincs
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek
VI. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/SzakképzettségNéprajz Okleveles etnográfus pedagógiai
végzettséggel
Népzeneelmélet - és történet, Népzenei lejegyzés
Okleveles etnográfus pedagógiai végzettséggel, etnomuzikológia szakos pedagógus végzettséggel, Népzenetanár
Néptánc Néptánc pedagógus
Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:Ötvonalas tábla vagy interaktív tábla, Földrajzi, történelmi és néprajzi térképek; A tantárgyak tematikájában meghatározott ajánlott irodalmat tartalmazó könyvtár.
VII. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
120
A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, átlagos órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. A kétévfolyamos képzés első és második évfolyamának összevont összes óraszáma, szakmai tartalma arányosan elosztható hosszabb, legfeljebb 104 heti szakmai felkészítés keretében azzal, hogy az összes képzési óraszám legfeljebb 2268 óra, a szabad sáv felhasználása esetében 2540 óra lehet a *-al jelölt évfolyamszerkezet esetén is.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok:Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásávalévfolyam 9. évfolyam 10.
évfolyam11. évfolyam
12. évfolyam
13.évfolyam
hetek száma 36 36 36 32 32heti szakmai óraszám a heti 40 órás szki kerettanterv szerint
11 12 13 16 31
NAT művészet óra 1szabad sáv 4 4 4 4 4helyi szinten szakmai képzésre fordítható összes óraszám
15 17 17 20 35
éves óraszám 540 612 612 640 1120
képzési óraszám 9-12: 2404képzési óraszám 13: 1120gyakorlat (felosztva) 160összes képzési óra: 3684
Szakképző évfolyamok esetén felhasználható óraszámok:
évfolyamheti óraszám szaadsáv nélkül
éves óraszám szabadsáv nélkül
heti óraszámszabadsávval
éves óraszám szabadsávval
1/13. évfolyam 31 óra/hét* 1116 óra/év 35 óra/hét* 1260 óra/év
121
Ögy 160 óra 160 óra2/14. évfolyam 31 óra/hét* 992 óra/év 35 óra/hét* 1120
óra/évÖgy. nélkül 2108 óra 2380 óra
Összesen: 2268 óra 2540 óra
*Három éves képzés esetén – 1/13-tól 1/14-ig – a megadott összes óraszám megtartásával a heti óraszám 22 óra/hét, illetve 23 óra/hét lehet.
122
1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma
Szakmai követelménymod
ulok Tantárgyak
Párhuzamos képzésSzakképesítés-
specifikus utolsó évf. Szakképesítés első évf.Szakképesítés utolsó
évfolyama9-12. évfolyam
ögy
5/13. évfolyam 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam
e gyszaba
d e gy szabade gy szaba
dögy e gy
szabad
/11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
Munkavédelemi alapismeretek 18 18
11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás 16 16
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 64 64
10602-12Zenész alapok
Szolfézs I. 140 140
Zenetörténet I. 140 140
123
10744-12Néprajz és népzene
Népzeneelmélet-és történet 208 128 144 128Néprajz 108 64 72 96Népzenei lejegyzés 172 128 108 96Néptánc 64 54 64
10742-12Népi hangszeres zenélés
Főtárgy 280 96 144 128Kamarazene 280 96 72 96Társhangszer 140 64 72 64Zongora kötelező 140 32 18 18 16 16Szolfézs II. 208 64 72 32 32Zenetörténet II. 104 104 32 32 64 32Zeneelmélet 72 104 64 32 36 36 32 32Kultúrtörténet és esztétika 136 32 32 36 36 64Beszédgyakorlat 32 32 36 32
összes óra 822 1220 344
160
400 576 96 446 662 144160
400 592 112
összes óra 2042+344 szabad 976 + 96 szabad1108 + 144
szabad 992 + 112 szabad
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályai alapján szervezett párhuzamos képzés szakmai óraszámai a 40 órás időkerethez igazodó és felhasználható óraszámokat és a közismereti képzésre fordítható szabad sáv óraszámait is tartalmazzák. A kerettanterv a szabad időkeretek felhasználására ajánlásokat fogalmaz meg.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
124
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Szakközépiskolai képzés óraszáma a
közismereti oktatással
párhuzamosan Szak
közé
pisk
olai
kép
zés
össz
es ó
rasz
áma
Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma
A s
zakk
épzé
sös
szes
óra
szám
a
Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma
A s
zakk
épzé
s ös
szes
óra
szám
a
9-12. évfolyam
9-12. évfolya
m5/13.
évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam
e gy szab
ad
ögy e gy szab
ad
e gy szab
ad
ögy e gy szab
ad
1150
0-12
M
unka
véde
lem
i al
apis
mer
etek Munkavédelmi
alapismeretek 18 18 18 18 18témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1149
9-12
Fo
glal
kozt
atás
i al
apis
mer
etek
Foglalkoztatási alapismeretek 16 16 16 16témakör 1témakör 2
125
témakör 3témakör 4
1149
8-12
El
hely
ezke
dést
-m
unka
válla
lást
seg
ítő
ideg
en n
yelv
(5-
ös
szin
t)
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 64 64 64 64témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1060
2-12
Zené
sz a
lapo
k
Szolfézs I. 140 140 140 140 140Készségfejlesztés hallás után 35 35 35 35 35Készségfejlesztés éneklés útján 35 35 35 35 35Készségfejlesztés írásban 35 35 35 35 35Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása 35 35 35 35 351Zenetörténet I. 140 140 140 140 140Zenetörténeti ismeretek 47 47 47 47 47Műelemzés 47 47 47 47 47Zenehallgatás 46 46 46 46 46
1074
4-12
Nép
rajz
és
né
pzen
Népzeneelmélet-és történet 208 208 128 336 144 128 272
126
eA népzene gyűjtése és kutatatásának története 23 23 13 36 11 9 20Magyar népzenetörténet és stílusösszefüggései 45 45 27 72 37 35 72A magyar népzene rendszerezése 45 45 27 72 37 35 72A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene 40 40 24 64 17 15 32
A vokális népzene műfajai 22 22 10 32 11 9 20
A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében 7 7 5 12 6 4 10Népzene és műzene kapcsolata 14 14 12 26 13 11 24
127
Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra 12 12 10 22 12 10 22Néprajz 108 108 64 172 72 96 168
Néprajzi alapfogalmak 20 20 3 23 20 2 22
Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés 10 10 7 17 16 2 18Társadalomnéprajz 18 18 10 28 18 11 29
Tárgyi kultúra 18 18 15 33 18 11 29Folklór 32 32 22 54 52 52Hon- és népismeret 10 10 7 17 18 18Népzenei lejegyzés 172 172 128 300 108 96 204A népzenei lejegyzés története, funkciói 10 10 10 10 10A népzenei lejegyzés jelrendszere 32 32 32 30 30Vokális népzenei felvételek lejegyzése 80 80 70 150 30 50 80
128
Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése 50 50 58 108 38 46 84Néptánc 64 64 54 64 118Fejlesztési feladatok 16 16 12 16 28Néptánc repertoár 16 16 18 16 34Színpadi adaptáció 16 16 16 16 32Táncfolklorisztika 16 16 8 16 24
1074
2-12
Nép
i han
gsze
res
zené
lés
Főtárgy 280 280 96 376 144128 272
Technikai fejlesztés 74 74 25 99 36 28 64Anyagismeret 97 97 34 131 60 50 110
Népzenei összeállítások alkotása 74 74 25 99 38 40 78Színpadi előadás 35 35 12 47 10 10 20Kamarazene 280 280 96 376 72 96 168
Népzenei dialektusok 70 70 16 86 10 16 26Hangszeres népzene funkciói 70 70 18 88 20 18 38
Népzenei összeállítások alkotása 90 90 20 110 26 20 46Népi énekesek hangszeres 32 32 32 32
129
kíséreteCsoportos színpadi előadói gyakorlatok 50 50 10 60 16 10 26Társhangszer 140 140 64 204 72 64 136Technikai fejlesztés 24 24 10 34 18 10 28Anyagismeret 60 60 30 90 30 30 60
Népzenei összeállítások készítése 32 32 12 44 12 12 24
Színpadi gyakorlat 24 24 12 36 12 12 24Zongora kötelező 140 140 32 172 18 18 16 16 68
Technikai gyakorlatok, etűdök 40 40 10 50 6 6 5 5 22Barokk zeneművek 50 50 10 60 6 6 5 5 22Előadási darabok 50 50 12 62 6 6 6 6 24Szolfézs II. 208 208 64 272 72 32 32 136
Készségfejlesztés hallás után 50 50 16 66 18 8 8 34
Készségfejlesztés éneklés útján 50 50 16 66 18 8 8 34
Készségfejlesztés írásban 50 50 16 66 18 8 8 34
130
Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása 58 58 16 74 18 8 8 34Zenetörténet II. 104 104 208 32 32 272 64 32 96
Zenetörténeti ismeretek 35 35 70 10 10 90 22 10 32Műelemzés 35 35 70 10 10 90 22 10 32Zenehallgatás 34 34 68 12 12 92 20 12 32Zeneelmélet 72 104 176 64 32 272 36 36 32 32 136Összhangzattan 36 52 88 32 16 136 18 18 16 16 68Formatan 36 52 88 32 16 136 18 18 16 16 68Kultúrtörténet és esztétika 136 136 32 32 200 36 36 64 136Kultúrtörténet 45 45 10 10 67 12 12 22 45Esztétika 45 45 10 10 66 12 12 22 45Összművészeti összehasonlítások 46 46 12 12 67 12 12 20 46Beszédgyakorlat 32 32 32 64 36 32 68
Fonetikai alapismeretek 8 8 8 16 8 8 16
Artikulációs gyakorlatok 8 8 8 16 8 8 16
Beszédhibák javítása 8 8 8 16 10 8 18
131
Színpadi gyakorlat 8 8 8 16 10 8 18
Összesen 822122
0 344160
2386 400 576 96 3458 446 662 144160
440592 112 2356
Összesen 2386 2386 1072 3618 1252 1104 2356
Elméleti óraszámok/aránya 38,5 38,5Gyakorlati óraszámok/aránya 61,5 61,5
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
132
A 11500-12 azonosító számú
Munkavédelmi alapismeretekmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 11500-12 azonosító számú Munkavédelmi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11500-12 Munkavédelmi alapismeretek
Munkavédelmi alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
1
4. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy …óra/… óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.7. A tantárgy tanításának célja
1.8. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
1.9. Témakörök
1.3.1. Témakör 1 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.2. Témakör 2 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.3. Témakör 3 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.4. Témakör 4 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.10. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
1.11. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2
1.12. A tantárgy értékelésének módja
A 11499-12 azonosító számú
Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
3
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek
Foglalkoztatási alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
4
5. Foglalkoztatási alapismeretek tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
3.3.1. A tantárgy tanításának célja
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
3.3. Témakörök
3.3.1. Témakör 1 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
3.3.2. Témakör 2 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
3.3.3. Témakör 3 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
3.3.4. Témakör 4 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
5
A 11498-12 azonosító számú
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-as szint)
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
7
A 11498-12 azonosító számú, Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-
as szint)
Elhelyezkedést-munkavállalást
segítő idegen nyelv
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
8
6. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
4.4.1. A tantárgy tanításának célja
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
4.3. Témakörök
4.3.1. Témakör 1 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
4.3.2. Témakör 2 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
4.3.3. Témakör 3 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
4.3.4. Témakör 4 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
4.6. A tantárgy értékelésének módja
9
A10602-12 azonosító számú
Zenész alapokmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
10
A 10602-12 azonosító számú Zenész alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10602-12Zenész alapok
Szolfézs 1 Zenetörténet 1
Kés
zség
fejle
szté
s ha
llás
után
Kés
zség
fejle
szté
s én
eklé
s út
ján
Kés
zség
fejle
szté
s ír
ásba
nSt
ílus
és z
enet
örté
neti
ism
eret
ek e
lsaj
átítá
saZe
netö
rtén
eti
ism
eret
ek
Műe
lem
zés
Zene
hallg
atás
FELADATOKEgy-, illetve két szólamban hallás után dallamokat lejegyez x xLapról olvas x xÜgyel a helyes tempóra, ritmusra, dinamikára és a tiszta intonációra x x x xPontosan értelmezi a zenei műszavakat, előadási jeleket, utasításokat x x xTájékozódik a zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban
x x x
Felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismer x xTöbbszólamú mű társas előadása x x x
SZAKMAI ISMERETEKSkálák és hangközök x x x x Ritmusok, ritmusképletek x x xA zenetörténet korszakaira jellemző stílusjegyek, műfaji sajátosságok x x x x xA legjelentősebb zeneszerzők életműve x x x xMűelemzés x xZenefelismerés xZenei jelenségek (pl. szekvencia, moduláció) felismerése x x x x x xAz alapvető zenei szakkifejezések x x x xKamaraének x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKMegbízható zenei hallás x x x x x xTiszta intonáció x xMetrum, lüktetés, tempótartás x x x xKottaírási és -olvasási készség x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
11
Figyelem x x x x x xPontosság x x x x x xÖnállóság x x x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁKEmlékezőképesség x x x x x xFigyelem-összpontosítás x x x x xKontroll (ellenőrző képesség) x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKKapcsolatteremtő készség x x xEmpatikus készség x xKommunikációs rugalmasság x x x x
1. Szolfézs 140 óra/ 72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A szolfézs 1 tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei műveltség megalapozását és ismertesse meg e különleges kifejezési móddal - a zenével - a tanulókat. A zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre és elkezdett készségek fejlesztésére alapozva fejlessze tovább a növendék tudását és képességeit. Egészítse ki a tanuló tudását a szakközépiskolában folytatandó hangszeres, zeneelméleti és zenetörténeti tanulmányokban. Fejlessze a majdani aktív zenéléshez szükséges képességeket és készségeket. A lehető leghamarabb vonjon párhuzamot és találja meg az összefüggéseket, kapcsolódási pontokat a készségek fejlesztése és az aktív zenei tevékenységformák között. Járuljon hozzá a széleskörű szakmai tudás megszerzéséhez, amely alkalmassá teszi a növendéket a szakirányú felsőoktatásban folytatandó tanulmányok, illetve a középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A szolfézs 1 nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, szöveges mű esetén az irodalom tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. Az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a szöveges zeneművek teljes megismeréséhez és tanulmányozásához.A tárgy ezen felül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, hiszen a szolfézs a zene teljesebb megértését szolgálja.
2.3. Témakörök
12
2.3.1. Készségfejlesztés hallás után 35 óra/18 óra
A hallás utáni készségfejlesztés a szolfézs 1 tárgy egyik legfontosabb eleme, mely sokban épül a zeneiskolai alapokra. A diákok számára nagyon fontos, hogy mind jobban, készség szinten felismerjék az európai műzene évszázadok során folyamatosan cizellálódó elemeit.
Fejleszteni kell - a hangközök felismerését- a hármas- és négyeshangzatok felismerését- tipikus dallami fordulatok felismerését - a különböző ritmusképletek biztos beazonosítását- a különböző metrumérzetek gyors beazonosítását- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a különböző zenei formák elkülönítését- a zenei memóriát- a többszólamú hallás kifejlődését
Egy kiragadott, javasolt példa a hallás utáni készségfejlesztésre:Hangköz- és hangzatmenet diktálása: 4#, 4b-ig, minden hangnemben,
2-3 kvintes kitéréssel, szűkített kvint, bő kvart, domináns szeptim, szűkített szeptim akkordok felismerésével, helyes oldásával, késleltetéssel.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt
műzenei példák nagy része felhasználható a hallási készségek fejlesztésére is.
2.3.2. Készségfejlesztés éneklés útján 35 óra/18 óra
Az éneklés útján történő készségfejlesztés azért nagyon fontos, mert ez az egyetlen eszköz, amivel a diák saját biológiai organizmusán keresztülszűri a zene legkisebb elemeit is. Ahhoz, hogy saját hangszerén egy nagyobb ívet elő tudjon adni, szükséges, hogy apró elemeire bontva is értelmezni tudja őket. Ezeket pedig csak énekelve tudja igazán magáévá tenni. Az éneklés segít neki a hallás- és írási készségfejlesztésben is, hiszen ez az egyetlen biztos, önellenőrzésre is alkalmas eszköze, amibe a zenei elemeket be tudja illeszteni. A kamaraének rendkívül komplexen, már egészen kezdő szinten is nagyon segíti a későbbi aktív zenésztevékenység gyakorlását.
Fejleszteni kell- a tiszta intonációt- a hangközök és hangzatok biztos éneklésének és felépítésének
készségét- az alkalmazkodási képességet a többszólamú éneklés hangzás-
egyensúlyának kialakításában- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek alkalmazását
13
- az improvizációs készséget és zenei fantáziát- az előadási készséget- a memóriát és a koncentráló képességet- a stílusos előadási és formálási készséget- a dinamika és hangszín, valamint a zenei karakterek és
dramaturgia megvalósítása iránti érzékenységet- a zenei ízlést és differenciálóképességet
Egy kiragadott, javasolt példa az éneklés útján történő készségfejlesztésre:Agócsy: Olvasókönyv szolmizálóknak J. S. Bach műveiből
feldolgozása. Ha lehet, játsszunk kíséretet a növendék éneke alá, hogy a dallamból következő harmóniai váltások, modulációk jobban követhetőek legyenek. Lehet más kulcsokban, transzponáltan, fejből kérni a szemelvényeket. Szinte minden órán érdemes meghallgatni CD-ről az elénekelt műrészlet eredetijét, hogy hallják a diákok az eredeti kíséretet, karaktert, esetlegesen a hangszerelést és hogy felmérjék: ezekkel az „ének-etűdökkel” is zeneközelben tartózkodnak.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része a megfelelő módszerekkel felhasználható az éneklési készségek fejlesztésére is.
2.3.3. Készségfejlesztés írásban 35 óra/18 óra
Az írásbeli készségfejlesztés kapcsolja össze a hallás- és éneklés készségfejlesztését. Rendkívül komplex feladat, két különböző agyi tevékenység egyidejű koordinálása.
Fejleszteni kell:- hangközök, hangzatok felépítésének készségét- tipikus dallami fordulatok felismerését és alkalmazását - a különböző ritmusképletek felismerését és alkalmazását- a különböző metrumérzetek gyors felismerését és alkalmazását- a dallam-, metrum- és ritmustényezők összekapcsolásának
képességét- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a belső hallást, a kottakép elképzelését, értelmezését- a többszólamú hallást (polifon, homofon)- a zenei formák áttekintésének képességét- az elemzés képességét; a rész és egész viszonyának áttekintését
Egy kiragadott, javasolt példa az írásbeli készségfejlesztésre:Bécsi klasszikus diktandók: Az első év elején a felvételi szint alatt
kell elkezdeni a diktálásukat, eleinte funkciós basszussal, egyszerű, lépésről-lépésre növekedő hangközökkel ellátott felső szólammal. Később a külső és belső bővülés megjelenésére, szabálytalan ütemszámokra, modulációra és egyszerűbb 3 szólamú szerkesztésre mutató szemelvényeket diktáljunk. Majd extra feladatként lediktálható például részleteiben Mozart: Don Giovannijának rövid szelete az első felvonás végéről. Itt 3 különböző ütemmutatójú tánc egyszerre hangzik fel, és ezt a
14
szolfézs I órán különböző hangszereken játszó-éneklő gyerekekkel modellezhetjük is, ezzel a készségfejlesztési részbe is zenét csempészve.
Továbbá a stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható az íráskészségek fejlesztésére is.
2.3.4. Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása
35 óra/18 óra
Nagyon fontos, hogy a készségfejlesztési céllal megszólaltatott zeneművek a szolfézs I tantárgy keretében híven tükrözzék a diák általános ismereteit a zenetörténeti korszakok stílusairól is. Előfordulhat, hogy olyan zenei korszakokkal találkozik egy diák a tantárgy keretében, amellyel hangszerén soha (pl. gregorián, reneszánsz), ám stílusuk ismeretére szüksége van, hiszen nem válhat belőle kiművelt zenész fő, ha bizonyos zenei korszakok stílusjegyeivel egyáltalán nem kerül kapcsolatba. A saját hangszerén egy zenemű muzikális megformálását nagyon sokban elősegíti, ha a szolfézs I tárgy keretében kisebb példákon gyakorolja a zenei formák összefogását, előadását. Ezáltal kialakul benne egy olyan stílusismeret, melyre az aktív zenei tevékenységformákban is állandóan szüksége lesz, illetve saját hangszerén is kamatoztathatja majd tudását.
A zenei anyag kiválasztásában a tanár vegye figyelembe az adott osztály összetételét és képességeit: a tananyag mennyisége és nehézségi szintje a tanulócsoport felkészültségéhez igazodjon. Itt csupán javaslatok szerepelnek, hogy mely zeneszerzőktől érdemes műveket keresnünk az alább található irodalomjegyzékben:
- A középkor egyszólamú egyházi és világi zenéje (gregorián, trubadúr-, trouvère- és Minnesang költészet)
- A középkor többszólamú zenéje (ars antiqua, ars nova, trecento – Leoninus, Perotinus, Machaut, Landini)
- A korai reneszánsz (Dunstable, Dufay, Binchois, Ockeghem, Josquin, Agricola, Obrecht, Isaac, de la Rue)
- Az érett reneszánsz (Gombert, Willaert, Clemens non Papa, Arcadelt, Cipriano de Rore, Lassus, A. Gabrieli, Palestrina, Vecchi, Marenzio, G. Gabrieli, Gastoldi, Croce, Gesualdo, Viadana, Banchieri, Jannequin, Sermisy, Goudimel, Passereau, Certon, le Jeune, Senfl, Othmayr, Gallus, Praetorius, Hassler, Friderici, Tallis, Byrd, Morley, Bull, Farnaby, Dowland, Weelkes, Gibbons, Victoria)
- A korabarokk (Monteverdi, Schütz, Buxtehude, Lully, Purcell)- A nagy barokk zeneszerzői (Händel, Bach, Telemann, Scarlatti,
Vivaldi, Rameau)- A bécsi klasszika (Mozart, Haydn, Beethoven)- A romantika (Mendelssohn, Weber, Schubert, Schumann, Brahms,
Berlioz, Liszt, Verdi, Muszorgszkij, Saint-Saëns, Bruckner) - Az utóromantika (Wolf, Mahler, R. Strauss, Mascagni,
Leoncavallo, Puccini, Rachmaninov, Massenet, Fauré)- A XX. század zenéjének főbb irányzatai (impresszionizmus,
expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, új bécsi iskola - Debussy, Ravel, Stravinsky, Schönberg, Webern, Berg, Honegger,
15
Prokofjev, Sosztakovics, Hindemith, Orff, Britten, Bartók, Kodály)- A második világháború utáni szerzők (Messiaen, Boulez,
Stockhausen, Varèse, Ligeti, Dallapiccola, Nono, Lutoslawsky, Penderecki, Eben)
- A második világháború utáni magyar szerzők (Bárdos, Sugár, Ránki, Farkas, Kósa, Kadosa, Maros, Petrovics, Szokolay, Lendvay, Balassa, Kurtág, Bozay, Durkó, Szőllősy, Hidas, Kocsár, Csemitzky, Orbán, Vajda)
Ajánlott irodalom:Dobszay: A gregorián ének kézikönyveSzendrey-Dobszay-Rajeczky: Magyar gregoriánumFodor: Schola cantorum I-XIII. Bartha: A zenetörténet antológiájaForrai: Ezer év kórusaForrai: DuettekBach: Négyszólamú korálfeldolgozásokMozart: Bécsi Szonatinák, Gyermekkori darabokHaydn: ZongoraszonátáiAgócsy: Olvasókönyv szolmizálóknak J. S. Bach műveibőlLegányné Hegyi E.: Bach példatár I. kötetBertalotti: Ötvenhat solfeggioLassus: 24 kétszólamú motettaÁdám: A dal mesterei I-V. kötetBartók: 27 gyermek- és nőikarKodály: Gyermek- és nőikarok, Vegyeskarok, pedagógiai művekSzőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana, Befejező kötetA www.imslp.org internetes oldal ingyenesen letölthető kottái
Kifejezetten ritmusfejlesztésre alkalmas kötetetek:Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatokZombola Péter: Ritmusgyakorlatok
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk 6.2.
ötvonalas táblakézi ritmushangszer-szett
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és
16
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
EgyéniCsoport-bontás
Osztály-keret
1.1.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamaraének)
x 6.4., 6.6.
1.2. zongorázás-éneklés x x 6.4., 6.6.1.3. éneklés x1.4. hangszeres játék x1.5. egyéni felkészülés x1.6. hallott zenei anyag
lejegyzése x 6.4., 6.6., 6.7., 6.8.
1.7. zenehallgatás x 6.7., 6.8.
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
egyéni csoport
osztály
1.1. magyarázat x1.2. szemléltetés x 6.7., 6.8., 6.4., 6.6.1.3. kooperatív tanulás x 6.4., 6.6.1.4. házi feladat x1.5. együtt zenélés x x 6.4., 6.6.
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
3. Zenetörténet 1 140 óra/ 72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.3. A tantárgy tanításának célja
A zenetörténet tárgy tanítása az európai zene történetének összefüggéseire, valamint a zene koronként változó kulturális beágyazottságára irányítja a diákok figyelmét. Tanulmányaik során megismerik a különböző kultúrtörténeti korszakok kapcsolódását, képet kapnak arról, hogy egy-egy zeneszerző milyen stílusirányzatok közepette
17
alkotott. Tágas zenetörténeti ismeretek birtokában képes lesz elhelyezni saját hangszerének repertoárját egy szélesebb zenei és művészeti kontextusban, ami zenei tevékenységét nyitottabbá, összetettebb, együttműködésre alapuló feladatok elvégzésére alkalmasabbá teheti. A zenetörténeti ismeretek ugyanannyira elengedhetetlenek egy zenét tanuló diák számára, mint egy átlagos diák számára a közismereten tanult történelem vagy irodalom. A zenetörténettel való foglalkozás igen alkalmas a különböző ismeretek (történelem, irodalom, művészettörténet) integrálására is, valamint arra, hogy olyan irányokba nyissa a diák zenei érdeklődését, melyre a hangszeres órákon nem adódik lehetőség.
2.4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zenetörténet tárgy különösen szoros kapcsolatot ápol olyan közismereti tantárgyakkal, mint a művészettörténet, történelem és irodalom; egy-egy zenei korstílus vagy zeneszerzői életpálya megértése ezek ismerete nélkül nem lehetne teljes, hiszen az európai kulturális centrumokban a művészeti ágak mindig együttesen voltak jelen, így megértésük is csak egymás kölcsönös figyelembevételével lehetséges.
Fontos célunk, hogy a diák - a korszakot jellemző stílusjegyek és a történelmi események tükrében - meglássa az összefüggéseket a különböző tantárgyak között, és minél nagyobb rálátással szemlélje az elemzett zeneművet. Mivel az órákon a zeneművek elemzése áll a középpontban, a hangszeres foglalkozás célját is segítik, hiszen az elemzett művek sok esetben részét képezik a diákok hangszeres repertoárjának. A zenetörténet tárgy elengedhetetlen része a szakmai nyelv és a zenei szakszavak használata; ismeretének elsajátítása pedig olyan zenei tantárgyak esetében is alapvető elvárás, mint a szolfézs és zeneelmélet.
2.3. Témakörök
2.3.1. Zenetörténeti ismeretek 47 óra/ 24 óra
A történelem tantárgyhoz hasonlóan egészen a kezdetektől napjainkig ismerteti korszakról korszakra haladva a zeneművek keletkezéseinek, percepcióinak legfontosabb történeteit, eseményeit. Ez magában foglalja egy-egy zeneszerző élettörténetét is, amely soha nem választható el az adott környezettől, korszaktól. Átfogóan bemutatja egy mű kulturális jelentőségét, benyomását a kortársakra, illetve megmutatja akár a saját korunkig is elérő hatásait. Zeneműveket összefüggésükben is bemutat.
A tanítandó tananyag szempontjából előnyt élvez a késő-reneszánsz/kora-barokk és a klasszikus modern (Bartók és kortársai) közötti négy évszázad zenéje. Ezek zenetörténetének kiemelkedő életművei köré csoportosított tematika főbb vonalakban:
- A késő-reneszánsz zenéje: Palestrina, Lassus, Victoria, Dowland, Gesualdo, G. Gabrieli
18
- Az itáliai barokk zene: Monteverdi, Corelli, Scarlatti, Vivaldi- A francia barokk: Lully, Rameau- A német barokk: Schütz, Bach, Telemann - Az angol barokk: Purcell, Händel- A rokokó és az átmeneti korszak: C. Ph. E. Bach, Mannheimi Iskola, Quantz, Gluck- A bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert- Romantika: Berlioz, Mendelssohn, Schumann, Liszt, Brahms, Bruckner, Csajkovszkij, Chopin, Paganini- Romantikus német opera: Weber, Wagner- Romantikus olasz opera: Rossini, Donizetti, Verdi- Nemzeti stílusok: Erkel, Muszorgszkij, Grieg, Smetana,- Századforduló: Richard Strauss, Gustav Mahler- Francia századelő: Debussy, Ravel, Satie- Modernizmus: Schönberg, Berg, Webern, Stravinsky, Bartók, Kodály, Sosztakovics- Új irányok: Messiaen, Stockhausen, Ligeti, Reich, Cage, Kurtág
2.3.2. Műelemzés 47 óra/ 24 óra
A zenetörténet rengetegéből egy-egy példaértékűnek ítélt zenemű kiemeléseként sor kerül annak közelebbi megismerésére. Ez magában foglalhatja a zenemű keletkezésének körülményeitől, zeneszerzőjének életrajzától, a közönség első fogadtatásától elkezdve a legaprólékosabb harmóniai és formai elemzését is. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott zenemű jól beilleszkedjen a tananyag egyéb részeibe, ezáltal a bemutatni kívánt stíluskorszakok még közelebbi megvilágításba kerüljenek a diák számára. A megfelelően kiválasztott tananyagnak része lehet olyan zenemű is, melyet bármely diák a főtárgy óráján is tanulhat, ezáltal képezve hidat a tantárgyak között.
Az alábbiakban olvasható egy-két javasolt szemelvény, de ezen a területen kell a leginkább az iskola és egy adott osztály adottságaihoz igazítani a tananyagot:
- Lassus: Matona mia cara- Monteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázása- Corelli: Karácsonyi Concerto Grosso- Vivaldi: A Négy Évszak- Lully: Atys- Schütz: Musikalische Exequien- Purcell: Dido és Aeneas- Händel: Messiás- J. S. Bach: Máté-passió- J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga- Haydn: fisz-moll „Búcsú” szimfónia (no. 45)- Mozart: Don Giovanni- Beethoven: Coriolan – nyitány- Beethoven: C-dúr „Waldstein” zongoraszonáta (op. 53)- Beethoven: 9. szimfónia
19
- Schubert: Erlkönig- Schubert: Winterreise - Schumann: Karnevál- Brahms: Ein deutsches Requiem- Chopin: Etűdök- Liszt: Haláltánc- Verdi: Traviata- Wagner: Trisztán és Izolda (előjáték és szerelmi halál)- Mahler: I. szimfónia- Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra - Bartók: A kékszakállú herceg vára- Bartók: Concerto- Berg: Wozzeck- John Cage: 4’33”
2.3.3. Zenehallgatás 46 óra/ 24 óra
A zenehallgatás a tantárgy talán legfontosabb része. Ennek a tanulási formának a folytatásakor sajátítja el a tanuló a történelmi korokra jellemző hangzáskultúra élményvilágát. Ennek segítségével tud tájékozódni a később megismerendő zeneművek sűrűjében és ennek segítségével tudja majd saját hangszerén az előadandó zeneművet stílusosan eljátszani. Zenehallgatás nélkül a műelemzések sem lehetnek mélyrehatóak. Feladata, hogy kinyisson egy teljesen új világot a diákok ízlésében, amellyel gazdagíthatják érzelemvilágukat. Hivatástudatot ébreszt leendő zenekari zenészekben.
Javasolt zenehallgatási szemelvények:
Palestrina: Missa Papae MarcelliGesualdo: Moro lassoPurcell: Dido és AeneasMonteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázásaCorelli: Concerto GrossókRameau: Hyppolite és AriciaBach: János-passió
Máté-passió Magnificat
h-moll mise (Kyrie, Credo, Sanctus) Brandenburgi versenyek h-moll szvit
Musikalisches Opfer 12., 21., 46., 56., 65., 105., 106.,179. kantátaGoldberg-változatokA fúga művészete
Vivaldi: VersenyművekGloriaA négy évszak
Händel: Messiás
20
Alcina Julius Caesar Egyiptomban
Gluck: Orfeusz és EuridikéHaydn: Napszak-szimfóniák
A megváltó hét szavaA teremtésSzimfóniák, No. 45., 88., 90., 102., 103., 104.C-dúr „Kaiser” vonósnégyes
Mozart: Szöktetés a szerájbólFigaro házasságaDon GiovanniA varázsfuvola „Jupiter” C-dúr szimfónia „Nagy” g-moll szimfóniad-moll zongoraverseny A-dúr zongoraszonáta (K. 331)a-moll zongoraszonáta (K. 330) C-dúr „Dissonanzen” vonósnégyes c-moll mise Requiem
Beethoven: 3., 5., 6., 7., 9. szimfóniaZongoraszonáták:
c-moll „Pathétique” (op. 13)cisz-moll „Holdfény” (op. 27 no.2)d-moll „Vihar” (op. 31 no. 2) C-dúr „Waldstein” (op. 53)f-moll „Appassionata” (op.57) B-dúr „Hammerklavier” (op.106)c-moll (op. 111)
Hegedűverseny c-moll zongoraverseny FidelioNyitányok: Egmont és Coriolan a-moll vonósnégyes (op. 132)B-dúr vonósnégyes („Nagy Fúga”)
Schubert: dalok - Erlkönig- Gretchen am Spinnrade - Heine-dalok - Der Tod und das Mädchen
WinterreiseDie Schöne Müllerind-moll „A halál és a lányka” vonósnégyes Pisztráng-zongoraötösC-dúr vonósötös „Nagy” C-dúr szimfónia h-moll „Befejezetlen” szimfónia
Weber: A bűvös vadászMendelssohn: „Olasz” szimfónia
21
„Skót” szimfónia Szentivánéji-álom kísérőzene Éliás oratórium e-moll hegedűverseny
Schumann: Carnaval a-moll zongoraversenyA költő szerelme – dalciklus Asszonyszerelem, asszonysors – dalciklus
Berlioz: Fantasztikus szimfóniaChopin: Ballada (g), Mazurkák, PrelűdökBrahms: I. és IV. szimfónia
A végzet dalad-moll és B-dúr zongoraverseny Hegedűversenyf-moll zongoraötös (op. 34)Német Requiem
Liszt: ZarándokévekHaláltánc, Esz-dúr zongoraversenyFaust-szimfóniaRapszódiákSzimfonikus költemények (Les préludes, Mazeppa, Tasso)Szürke felhők
Csajkovszkij: Anyegin, Pikk dámaWagner: Tannhäuser
A Nibelung GyűrűjeMesterdalnokok
Verdi Don CarlosTrubadúrRigoletto
AidaOtello
Muszorgszkij Borisz Godunov Egy kiállítás képeiMahler: 1., 2., 3. szimfóniaR. Strauss: Zarathustra
SalomeRózsalovag4 utolsó ének
Rahmanyinov: Holtak szigetePrelűdökSzimfonikus táncok
Debussy: PrelűdökEgy faun délutánjaA tenger
Bartók: Kossuth-szimf.Színpadi művek (összes)
TáncszvitSzabadbanZongoraversenyek
22
ConcertoCantata profana Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Kodály: Psalmus Hungaricus Háry János Galántai táncokStravinsky Tűzmadár
Le Sacre du Printemps A katona története Zsoltárszimfónia
OidipusThe Rake's progressIn memoriam DT
Schönberg: Pierrot lunaire Varsói túlélőBerg: Hegedűverseny
WozzeckSosztakovics: 5. 7. 9. 11. szimfónia
2. zongoraversenyMessiaen: 4 ritmikus etűd
Kvartett az idők végezetéreTurangalila
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk 6.2.ötvonalas tábla
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2.5.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete
(differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök
és felszerelések
(SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni Csoport-bontás
Osztály-keret
1.Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett
x
23
feldolgozása
1.3.Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
x
2.Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x
2.2. Leírás készítése x
2.3.Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
x
2.4. Tesztfeladat megoldása x
2.5. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x 6.9, 6.10
3.Komplex információk körében
3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
3.2. zenehallgatás x 6.9, 6.10
2.5.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
egyéni
csoport
osztály
1.1 magyarázat x1.2. kiselőadás x1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. szemléltetés x 6.9, 6.10
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
24
A10744-12 azonosító számú
Néprajz és népzenemegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
25
A 10744 azonosító számú Néprajz és népzene megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10744 -12Néprajz és népzene
Népzene elmélet-és történet
A né
pzen
e gy
űjté
se
és k
utat
atás
ának
tö
rtén
ete
Mag
yar
népz
enet
örté
net é
s st
ílusö
ssze
függ
ései
A m
agya
r né
pzen
e re
ndsz
erez
ése
A m
agya
r né
pi
hang
szer
ek é
s ha
ngsz
eres
nép
zene
A vo
kális
nép
zene
m
űfaj
ai
A ha
gyom
ányo
s el
őadá
smód
kér
dése
i a
népz
enéb
en
Nép
zene
és
műz
ene
kapc
sola
ta
Kite
kint
és a
z eu
rópa
i és
Eur
ópán
kív
ül
hagy
omán
yos
zene
i ku
ltúrá
kra
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x x x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x x x x x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza
x x x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x x x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x
A magyar népzene stílusa, x x
26
stílusrétegei Népzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik
x
Az öt magyar népzenei dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)
x x x x x x x
A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x x xA népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x x x x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása x x x xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete x x x x x x xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x x xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x x x x x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x x x
27
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x xFogalmazó készség x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x xInformációgyűjtés x x x x x x x x
28
10744Néprajz és népzene
Néprajz
Nép
rajz
i al
apfo
galm
ak
Kut
atás
tört
énet
, sz
akir
odal
mi
alap
veté
s
Társ
adak
omné
praj
z Tárg
yi k
ultú
ra
Folk
lór
Hon
-és
népi
smer
et
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza
x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x x x x x x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x
A magyar népzene stílusa, stílusrétegei x Népzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik
x
Az öt magyar népzenei dialektus és kistájaik
x x x
29
földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x xA népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x x x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása x xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x
Ritmus- és tempóérzék xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x xÖnállóság x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x xIrányíthatóság x x x x x xFogalmazó készség x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
30
10744Néprajz és népzene
Népzenei lejegyzés Néptánc
A né
pzen
ei
leje
gyzé
s
tört
énet
e, fu
nkci
óiA
népz
enei
le
gyez
és
jelr
ends
zre
Voká
lis n
épze
nei
felv
étel
ek
leje
gyzé
seH
angs
zere
s né
pzen
ei
Fejle
szté
si
fela
dato
kN
éptá
nc r
eper
toár
Szín
padi
ada
ptác
ió
Tánc
folk
lori
sztik
a
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x x x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x x x x x x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x x
A magyar népzene stílusa, stílusrétegei x x xNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik x xAz öt magyar népzenei dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)
x x x x
A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x
32
A népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete x xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x xFogalmazó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x xInformációgyűjtés x x x
33
1. Népzeneelmélet- és történet 336 óra/272 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A Népzeneelmélet-és történet tantárgy tanításának általános célja, hogy a növendék átfogó és összefüggő ismeretekre tegyen szert a magyar népzenei hagyomány énekes és hangszeres anyagában, dallamstílusaiban, néprajzi-népéleti kapcsolataiban, az énekes és hangszeres előadásmód kérdéseiben és a népzene földrajzi jellegzetességeiben.
A népi hangszer, hangszeres népzene tekintetében célja: a népi hangszerek történetével, a hangszeres zenének a vokális zenétől eltérő vonásaival való megismerkedés. Továbbá betekintés nyújt a hangszeres magyar népzenei stílusokba, a hangszeres zenei repertoár, a hangszer és a zenei stílus összefüggéseinek megismertetése, a különböző föld-rajzi területeken és etnikumok körében használt népi hangszerek megismertetése.
Fontos célja, hogy kliindulópontot nyújtson a Kárpát-medencén kívüli európai és az Európán kívüli hagyományos zenei kultúrák megismeréséhez.
Kiemelt célja, hogy példák segítségével rávilágítson a népzene és műzene kapcsolatára, különös tekintettel a magyar zenetörténet jelentős egyéniségeire.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Népzene tárgy kapcsolódik a történelem, a földrajz, a néprajz, a magyar és világirodalom, a klasszikus zene (zeneirodalom és zenetörténet), valamint a művészetek ismeretanyagához. Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, más népek kultúrájának megismerését, vele a mások iránti toleráns magatartás kialakítását. Nélkülözhetetlenek a zenei szakkifejezéseknél.
A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a fog-lalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében.
A biológia, és a fizika közvetlen haszna a természet közvetlen meg-ismerését jelentheti, hiszen a hangszerek alapanyagai fák, növények, míg a hangszerek hangadásmódjai szoros összefüggésben állnak zenei akusztikai tulajdonságaikkal.
34
1.3.Témakörök
1.3.1. A népzene gyűjtése és kutatatásának története 36 óra/20 óra
A zenei néphagyomány feltárása, gyűjtése, közlése, valamint a tudományos kutatás kialakulásának, történetének összefüggései: - az 1815 előtti évszázadok dallamos népdalemlékei Pominóczkitól Kájonin keresztül Pálócziig;- a napóleoni háborúk végétől a szabadságharc végéig terjedő időszak dalgyűjteményei, az MTA gyűjtési felhívása és ennek eredményei (Almási, Tóth I., Kiss Dénes stb.);- az 1850-1890 közötti időszak eredményei, kéziratok és nyomtatott dalgyűjtemények (Szini, Füredi, Bartalus, Arany J. stb.);- a néprajzilag és zeneileg hiteles 1905 előtti gyűjtések, a fonográf bevonása (Kiss Áron, Vikár Béla, Sebestyén Gyula, Seprődi János stb.);- Kodály Zoltán és Bartók Béla tevékenysége - az 1945 utáni főbb kutatási eredmények: MNT, Lajtha, Jagamas, Almási, Kallós, Szenik, Bodor, Ág, Vargyas stb. munkássága;- korunk legfontosabb magyar népzenekutatói, kutatási területeik.
A népzenegyűjtés módszerei, technikai eszközeinek fejlődése.A népzenei hangfelvételek archíválásának kérdései.A népzenei anyagközlés etnomuzikológiai, etikai szempontjai.
Alapművek a Kárpát-medencei magyar népzenekutatásban (könyvek és hangzó népzenei kiadványok).
1.3.2. Magyar népzenetörténet és stílusösszefüggései 72 óra/ 72 óra
-A népzenetörténet fogalma- Történelem előtti, archaikus réteg- Ugor kori ősréteg- Az ugor kori ősréteg továbbfejlődése a strófikus sirató stílus- A „nemzetek feletti ősréteg”: a pszalmodiáló stílus- Ótörök ősréteg: kisambitusú pentaton stílus- Ótörök ősréteg: a nagyívű, ereszkedő (pentaton) kvintváltó stílus- A középkori népzene- A 16-17. század népzenéje- A 18-19. század népzenéje- A 19-20. század népzenéje: az új stílus
1.3.3. A magyar népzene rendszerezése 72 óra/72 óra
A összehasonlító népzenetudomány eredményei:Zenei stílusok, rétegek, hatások:
35
- kötetlen szerkezetű ütempáros, recitáló és egyéb dallamok rendszerezése
- kötött vagy strófaszerkezetű dallamok rendszerezéseA „Bartóki” három fő osztály: régi stílusok, új stílus, vegyes osztály (régies népi réteg, műzenei és európai átvételek stb.A „Kodály-rend”A „Járdányi-rend”A Magyar népzenei TípusrendA zeneanyag földrajzi tagozódása, fő- és aldialektusok Bartók, Domokos Pál Péter szerintA zeneanyag függőleges tagozódása egy-egy falun belül
A strófikus dallamok elemzési szempontjai (hangsor, ritmika, sorszerkezet, kadenciaképlet, ambitus, dallamvonal stb.)
1.3.4. A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene 64 óra/32 óra
A népi hangszer fogalmaA hangszeres zene, illetve a hangszeres népzene fogalmaA hangszeres népzene funkciói – különös tekintettel a magyar néphagyományon belüli szerepükreA nemzetközi és hazai kutatástörténeti előzmények általános vázolása (Mahillon, Curt Sachs, Erich von Hornbostel, Vikár Béla, Bartók Béla, sárosi Bálint, Tari Lujza, Pávai István)A hangszerek osztályozása: az idiofon hangszerek, a membranophon, hangszerek, a chordofon hangszerek, az aerofon hangszerek a magyar néphagyományban nemzetközi kitekintésselHangszeregyüttesek a magyar népzenébenA tanult hangszerek kiemelkedő játékosai a néphagyománybanA tanult hangszerek, hangszeregyüttesek előfordulása a magyar nyelvterületen.A zenészek rétegzettsége: professzionisták és amatőrök; a paraszt-zenészek és a cigányzenészek szerepe.
1.3.5. A vokális népzene műfajai 32 óra/20 óra
A népi líra, történeti rétegei, a népdal fogalma, jellegzetességei.A népi epika fogalma, történeti rétegei, műfajai.A dramatikus népköltészet fogalma, jellemzői, főbb megnyilvánulási formái.A népköltészet és a műköltészet kölcsönhatása, a népköltészet stílusváltásai; félnépi alkotások; folklorizmus, folklorizáció.A népdaléneklés alkalmai.
1.3.6. A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében 12 óra/10 óra
36
A magyar népzene előadásmódja kialakulásának és változásának tényezői, összetvői:- A határozott kötődésű dallamok hordozó-alkalmai; fő csoportjai: az emberélet fordulói, a naptári ünnepek, bizonyos munkák, tevékenységek, vallási kötődésű énekek, híradás– jeladás, egyéb alkalmak (történet dallal, hangszeres elő- köz- utójáték figurák stb.)- Alkalomhoz félig kötött dallamok: táncdarabok, utánzók, paródiák stb.- Kötetlen zenealkalmak; tilalom és szabadság íratlan törvényei az emberélet, az esztendő, a családi és egészségi állapot függvényébendallam és szöveg kapcsolata, dallam és hangszer kapcsolata- Előadásmód, hangvétel, énekes díszítés és hangszeres cifrázás, hangszeres kíséretmód- Változatképződés; ép és romlott változatok alakulása
1.3.7. Népzene és műzene kapcsolata 26 óra/24 óra
A magyar népzene szerepe a 20-21. századi európai műzenében A magyar példa világjelentősége. A népzene Bartók Béla és Kodály Zoltán, Lajtha László, Bárdos Lajos és mások műveibenNépi hangszerek a klasszikus zenében.A survival és revival (zenei folklorizmus) jelenségei
1.3.8. Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra22 óra/22 óra
A hagyományos zenei kultúrák általános zenei jelenségeinek (hangsorok, ritmika, lüktetés, funkciók, műfajok, formai megoldások stb.) bemutatása példák segítségével.
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
- tanterem, ötvonalas táblával vagy interaktív táblával
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
37
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
38
1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. házi feladat x
1.8.autentikus népzenei felvételek hallás utáni lejegyzése
x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.9.autentikus népzenei felvételek hallás utáni elemzése
x x x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.11. zenehallgatás x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.12. hangszeres zenélés x x x1.13. együtténeklés x
1.14. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
1.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
39
2. Néprajz 172óra/168 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A néprajz tantárgy tanításának általános célja, hogy minden növendék ismerje meg hazánk, népünk, kulturális örökségünk leginkább jellemző sajátosságait.Összefüggésében lássa a magyar népzenét létrehozó magyar paraszti kultúra jelenségeit földrajzi, történeti, társadalmi vonatkozásban egyaránt.Célja továbbá, hogy- sajátíttassa el azokat az ismereteket, gyakoroltassa azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld jobb megismeréséhez, a haza és népei megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek; - ismertesse fel a növendékkel, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges;- tudatosítsa a növendékben, hogy mindenkinek először a saját hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, szomszéd és rokon népek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük levő kölcsönhatást is megérthesse;- alapozza meg és mélyítse el a nemzeti önismeretet, a nemzettudatot, a tevékeny hazaszeretetet;- ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, hogy a múlt tisztelete, a szülőföld szeretete, a hozzávaló kötődés erősödjék a növendékben;- fedeztesse fel a növendékkel, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti a múlttal és az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalata segíti kiigazodni a jelenben is;- a növendéket készítse fel a felsőfokú tanulmányokra.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A rendszerezett néprajzi ismeretek a közismereti tantárgyak közül a történelemhez, irodalomtörténethez, földrajzhoz, művészettörténethez kapcsolódnak. Ezek együttesen biztosítják a növendékek adott életkori szintjéhez igazodó kultúrtörténeti tájékozottságot.A néprajz oktatása eredményeként a növendékek az órákon szerzett ismereteket beépítik a szakelméleti és gyakorlati órákon szerzett tudásukba, tapasztalataikba.
2.3. Témakörök
40
2.3.1. Néprajzi alapvetés 33 óra/22 óra
- Néprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) meghatározása- A nemzeti azonosságtudat, a közösséghez tartozás megnyilvánulási formái, tartalmi és formai jegyei, jelképei.- A közösségi hagyományok: átadás-átvétel, variálódás, szóbeliség szerepe a népi kultúrában.- A magyar nép táji-történeti tagolódása; etnikai csoportok, néprajzi tájak, határon túli magyarok; nemzetiségek, szomszédaink.
2.3.2. Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés17óra/34óra
A néprajztudomány vázlatos története.A legfontosabb hazai gyűjtemények és intézmények.A legfontosabb megjelent kézikönyvek.
2.3.3. Társadalomnéprajz 28 óra/11óra
- A magyar parasztság társadalmi helyének történelmi okai; a hagyo-mányos magyar paraszti társadalomban az egyén és közösség, a közösség és a társadalom viszonya.- A hagyományos paraszti társadalom rétegei; alá- és fölérendeltségi viszonyok. - A nemek és korcsoportok szerinti szerep- és munkamegosztás a hagyományos paraszti életben. - A had és a nemzetség fogalma, a családtípusok.- Társadalmi struktúra, társadalmi szabályok, a paraszti társadalom belső rendjét meghatározó jogszokások. Erkölcs, mentalitás, a vallás és az egyházak szabályozó szerepe.
2.3.4. Tárgyi kultúra 28 óra/11óra
- A gyűjtögetés, zsákmányolás szerepe a népi gazdálkodásban:- Földművelés- Állattartás, pásztorélet- Népi táplálkozás- Település és népi építészet- Kézművesség és díszítőművészet- Népviseletek- Kereskedelem, közlekedés, szállítás .
2.3.5. Folklór 49 óra/50óra
41
- Népi természetismeret, néphit, népi gyógyászat- Népi vallásosság: a különböző felekezetek vallási néprajzának jellegzetességei- A népszokás fogalma, típusai, összefüggései a néphittel, népi vallásossággal.
Az emberi élet fordulóihoz, a jeles napokhoz, a gazdasági élethez kötődő népszokások. - Népköltészet:
A népi líra, történeti rétegei, a népdal fogalma, jellegzetességei.A népi epika fogalma, történeti rétegei, műfajai.A dramatikus népköltészet fogalma, jellemzői, főbb megnyilvánulási formái.A népköltészet és a műköltészet kölcsönhatása, a népköltészet stílusváltásai; félnépi alkotások; folklorizmus, folklorizáció.
- NéptáncA magyar néptánc történeti és stílusrétegei.A régi és új magyar táncstílus szemelvényeinek megismerése.A tánc hagyományozódása, alkalmai, a táncrend fogalma, tánc-szók.
2.3.5. Hon- és népismeret 17 óra/40óra
Tanulmányi kirándulások: népi műemlékek, helyi gyűjtemények, tájházak, múzeumok látogatása.Bevezetés a néprajzi gyűjtőmunkába.A lakóhely története, a helyi hagyományok megismerése, ápolása.Lehetőség szerint részvétel különböző honismereti, néprajzi, nép-zenei és néptánc táborokban, kézműves foglalkozásokon.Folklórrendezvények látogatása (pl. táncházak, táncháztalálkozó, �Mesterségek Ünnepe” stb.).
2.5. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem, interaktív táblával
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó
42
tevékenységek1.1. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4..3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
egyéni
csoport
osztály
43
pontosítása)1.1. magyarázat x számítógép, pojektor,
hangfal1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor,
hangfal1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. szerepjáték x1.8. házi feladat x1.9. szemléltetés x SZVK.6.10. Video
berendezés
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
44
3. Népzenei lejegyzés 300 óra/204 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
3.1. A tantárgy tanításának célja
A Népzenei lejegyzés a Népzeneelmélet-és történet, valamint a Főtárgy és Kamarazene legfontosabb kiegészítője. Célja, hogy a növendék a magyar népzenei hagyomány énekes és hangszeres anyaga elemző lejegyzésének alapelveit, jelrendszerét, gyakorlatát elsajítítsa, ezzel is segítse énekes, hangszeres tevékenységét.Alapja a zenei írás-olvasásban való jártasság, a zenei hallás, ritmusérzék, tempóérzék, melynek további fejlesztésében a tantárgy jelentős szerepet kap.A Népzenei lejegyzés gyakorlatában a magyar népzene elméletének megismerése, valamint az énekes és hangszeres repertoár gyakorlása közben elemző módon kap képet a magyar népzene dallamstílusai, stílusrétegei, népdaltípusai, a magyar népzene földrajzi jellegzetességeiben valamint azok előadásmódja rögzítésének kérdéseiben.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Népzenei lejegyzés tárgy szorosan kapcsolódik a Népzeneelmélet- és történet, Néprajz, Főtárgy, Kamarazene, Szolfézs, Zeneelmélet anyagához, valamint egyéb közismereti tartalmakhoz: történelem, földrajz, nyelvtan, irodalom.Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, más népek kultúrájának megismerését, vele a mások iránti toleráns magatartás kialakítását. Nélkülözhetetlenek a zenei szakkifejezéseknél. A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a fog-lalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében.
3.3.Témakörök
3.3.1. A népzenei lejegyzés története és funkciói 20 óra/20 óra
A dallamlejegyzés zenetörténeti előzményei A népzenei lejegyzések kezdetei és fejlődése a vokális és hangszeres népzenébenA „puszta fülű” lejegyzések gyakorlata és jelentőségeA népzenei lejegyzés funkciói a tudományban, az előadóművészetben és az oktatásban
3.3.2. A népzenei lejegyzés jelrendszere 32 óra/ 30 óra
45
A népzenei lejegyzések elemei a vokális és hangszeres népzenében:- dallam,- ritmus,- tempójelzések,- díszítések,- népdalszövegek.A parlando-rubato dallamok lejegyzésének kérdéseiA táncdallamok lejegyzésének kérdéseiAz előadásmódbeli utasítások jelzésének lehetőségei a vokális és különféle hangszerek repertoárjának lejegyzésébenA dallam- és szövegváltozatok lejegyzésének lehetőségeiA népzenei partitúra készítésének alapelvei, szabályai, jelrendszere
3.3.3. Vokális népzenei felvételek lejegyzése 150 óra/80 óra
A magyar nyelvterület népzenei dialektusaiból reprezentatív igénnyel válogatott népdalok autentikus népzenei felvételekről történő részletes lejegyzése a népzenei lejegyzés tudományos szabályainak és jelrendszerének alkalmazásával
3.3.4. Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése 108 óra/84 óra
A magyar nyelvterület népzenei dialektusaiból reprezentatív igénnyel válogatott hangszeres dallamok autentikus népzenei felvételekről történő részletes lejegyzése a népzenei lejegyzés tudományos szabályainak és jelrendszerének alkalmazásával
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
- tanterem, ötvonalas táblával vagy interaktív táblával
3.5. 1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló x
46
feldolgozása1.2. Olvasott szöveg feladattal
vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.7. Autentikus népzenei felvételről zenei lejegyzés készítése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.8. Élő vokális és hangszeres előadás népzenei lejegyzése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszá Alkalmazott oktatási A tanulói tevékenység Alkalmazandó
47
m módszer neveszervezeti kerete eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. házi feladat x
1.8.autentikus népzenei felvételek hallás utáni lejegyzése
x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.9.autentikus népzenei felvételek hallás utáni elemzése
x x x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.11. zenehallgatás x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.12. hangszeres zenélés x x x1.13. együtténeklés x
1.14. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
1.15.élő vokális és hangszeres előadás népzenei lejegyzése lejegyzése
x
3.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
48
4. Néptánc 64 óra/118 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja
A Néptánc tárgy tanulásának az a célja, hogy a népzenét tranuló növendékek megismerjék, elsajátítsák és használják a magyar néptánc-kultúra elemeit, megértsék és mozgáskultúrájukba építsék a Kárpát-medence táncainak formanyelvét, adottságaiknak megfelelően és szituatív módon tudják használni, illetve továbbfejleszteni táncos anyanyelvünket, ismerjék a népi műveltség és a néptánc egységét, illetve kölcsönös meghatározottságait, és használni tudják a dallam, a ritmus és a mozgás harmóniájának-diszharmóniájának hatásait.
A Néptánc képességfejlesztő és attitűdalakítási potenciálja - a dallam-ritmus-mozgás egységéből, a táncnak a személyiség "egészét" mozgósító (ének, mozgáskoordináció, kooperáció) szerepéből adódóan - rendkívül nagy. Felkínálható tevékenységei, közvetített ismeretei, attitűdkialakítási-befolyásolási szándékai révén a néptánc közösségfejlesztő hatása révén képes oldani a népzenész-néptáncos elkülönülést.
Mind az énekes, mind a hangszeres tanulók számára lehetőséget biztosíthat a Néptánc arra, hogy funkcióban használják választott zenei főtárgyukat: egymás táncát kísérjék, így megtapasztalják a táncos-zenész-énekes együttműködést.
Az önálló, szabad, alkotó mozgás élményének megtapasztalása a kreativitás fejlesztését eredményezi.
A közös munka eredményének, sikerének megélése, a fokozott koncentráció és kooperáció elérése, a művészi kifejezőképesség továbbfejlesztésében segít.
A Néptánc tantárgyat előkészíti a Testnevelés tárgy óraszámának terhére 9-12. osztályban heti két órában tartott Néptánc foglalkozások.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Néptánc tárgy kapcsolódik a történelem, a földrajz, a néprajz ismeretanyagához. A közismereti kerettantervek adta lehetőséggel élve a testnevelés óraszámba heti két órában beépítve 9-12. osztályban néptáncot segíti a testnevelés a fizikai erőnlét fejlesztésében, a foglalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében. A biológia, és a fizika közvetlen haszna a természet közvetlen meg-ismerését jelentheti, hiszen a hangszerek alapanyagai fák, növények, míg a hangszerek hangadásmódjai szoros összefüggésben állnak zenei akusztikai tulajdonságaikkal.
49
4.3.Témakörök
4.3.1. Fejlesztési feladatok 16 óra/28 óra
A 9-12. osztályban tanultak alapján elkészített fejlesztési tervben a néptáncpedagógus az alábbi fejlesztési területekre tervezze meg a tevékenységet:
- testtartás- mozgáskoordináció- ritmusgyakorlatok- mozdulatelemek összefűzése- ének- tánc koordináció
4.3.2. Néptáncrepertoár 16 óra/ 34 óra
A 9-12. osztályban tanultak folytatásaként a növendékek haladjanak tovább a néptánc dialektusok megismerésében, elsajátításában:
I. Nyugati vagy dunai táncdialektus:Északnyugati dialektusterület;Csallóköz, Szigetköz;Rábaköz;Nyugat- és Közép-Dunántúl (Veszprém, Zala, Vas m.)Dél-Dunántúl (Somogy, Baranya m.)Kelet-Dunántúl (Sárköz, Duna mente, Bácska, Szlavónia)Kalocsa-vidék;Kiskunság, Solt- és Tápió-vidék.
II. Középső, vagy tiszai táncdialektus:Felső-Tisza-vidék (Bodrogköz, Szatmár m., Nyírség, Hajdúság, Szilágy m.);Északkeleti Felvidék;Keleti palócok és matyók;Nagykunság, Jászság;Dél-Alföld, Alsó-Tisza-vidék
III. Keleti, vagy erdélyi táncdialektusKalotaszegMezőségSzékelyföldBarcaság, hétfalusi csángókGyimesi csángókBukovinai székelységMoldvai csángók
50
4.3.3. Színpadi adaptáció 16 óra/32 óra
A Néptánc tanulásának nem közvetlen célja koreográfiák létrehozása, de későbbi munkavállalásuk során az énekes és hangszeres tanulók zenei feladataik között felkérést kaphatnak koreográfiák zenéjének összeállítására.
Ennek figyelembevételével a koreográfia szerkesztése, megtanulása során a néptáncot oktató pedagógus rávilágíthat a hagyományos táncalkalmak táncrendjének és azok színpadra alkalmazásának összefüggésére. A színpadi adaptáció egyes problámáit a koreográfia alkotása közben érzékeltetheti önálló részfeladatok kiadásával és értékelésével.A témakör kereteiben ismerkedjen meg a színpadi adaptáció alapfogalmaival: koreográfia, koreográfus, rendező, szerep, szereposztás, csoport, szólamok, szólista, kar, próba, főpróba, színpadbejárás.A fentiek mellett a koreográfia megtanulása és bemutatása a művészeti nevelés, képességfejlesztés egyik eszköze lehet.A koreográfia a csoport képességeihez igazodjon, így a bemutatás a kívánatos sikerélményt jelentheti a tanulók számára, erősíti a csoport, az iskola közösségi össszetartozását.
4.3.4. Táncfolklorisztika 16 óra/24 óra
A Néprajz tantárgyban tanult táncfolklorisztikai ismeretek bővítése, finomítása az alábbi témakörökben:A magyar néptánckutatás korszakai, egyéniségei, főbb kézikönyveiArchív néptánc felvételek értelmezéseA néptánc gyűjtése ma: néptánc és hangszeres zene összefüggéseKárpát-medencei interetnikus kapcsolatok a a néptáncbanA magyar néptánc történeti fejlődéseTáncalkalmak a magyar paraszti hagyománybanA táncdivatok hatása az egyes néptáncdialektusok repertoárjáraNéptánc terminológia
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandióó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó
51
tevékenységek1.1. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
egyéni
csoport
osztály
52
pontosítása)1.1. magyarázat x számítógép, pojektor,
hangfal1.2.. kiselőadás x számítógép, pojektor,
hangfal1.3. megbeszélés x1.4. szemléltetés x SZVK.6.10. Video
berendezés1.5. együtténeklés1.6. együttzenélés x1.7. bemelegítés x számítógép, pojektor,
hangfal1.8. közös tánc x számítógép, pojektor,
hangfal
4.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
53
A10742-12 azonosító számú
Népi hangszeres zenélésmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
54
A 10742-12 azonosító számú Népi hangszeres zenélés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10742 -12Népi hangszeres zenélés
Népi hangszeres főtárgy Kamarazene
Tech
nika
i fej
lesz
tés
Anya
gism
eret
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
Elő
adás
mód
Nép
zene
i di
alek
tuso
kA
hang
szer
es
népz
ene
funk
ciói
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Nép
i éne
kese
k ha
ngsz
eres
kí
sére
te
Cso
port
os s
zínp
adi
előa
dói g
yako
rlat
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x x x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja x x x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x x xHangszerét karbantartjaSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet x x x x xHagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x x x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x x x x x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése x xKimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói készség
x x x x x x x
Érzelmileg átélt, hiteles előadásmód x x xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x x x x x x x x
Az elméletben tanultak alkalmazása x x x x x x x x x
55
saját hangszerénSZAKMAI KÉSZSÉGEK
Pontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x xStílusérzék x x x x x x x xHangszeres készség x x x x xElőadói készség x x x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Elhivatottság, elkötelezettség x x x x x x x x x Fejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x x x x Szorgalom, igyekezet x x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Interperszonális rugalmasság x x x x x x Prezentációs készség x x x x x x x x x Konfliktusmegoldó készség x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Kreativitás, ötletgazdagság x x x x x x x x x Módszeres munkavégzés x x x x x x x x x Figyelem összpontosítás x x x x x x x x x
56
10742-12Népi hangszeres zenélés
Társhangszer Zongora kötelező
Tech
nika
i fe
jlesz
tés
Anya
gism
eret
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Szín
padi
gy
akor
lat
Tech
nika
i gy
akor
lato
k,
etüd
ökB
arok
k ze
nem
űvek
Előa
dási
dar
abok
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x x x x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x x x x x
Hangszerét karbantartja x x x xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói készség
x x
Érzelmileg átélt, hiteles előadásmód x xA népzenei anyag stílusos, pontos, x x x x
57
tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadásAz elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x x x x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x xStílusérzék x x x x x x xElőadói készség x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x xSzorgalom, igyekezett x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x x x xPrezentációs készség x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x
58
10742Népi hangszeres zenélés
Szolfézs II. Zenetörténet II:
Kés
zség
fejle
szté
s ha
llás
után
Kés
zség
fejle
szté
s én
eklé
s út
ján
Kés
zség
fejle
szté
s ír
ásba
n
Stílu
s- é
s ze
netö
rtén
eti
ism
eret
ek
elsa
játí
tása
Tech
nika
i gy
akor
lato
k,
etüd
ökB
arok
k ze
nem
űvek
Elő
adás
i dar
abok
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x x
Hangszerét karbantartja xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói
x x x
59
készségÉrzelmileg átélt, hiteles előadásmód xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x xStílusérzék x x x x x x xElőadói készség x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x x x xPrezentációs készség x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x
60
10742Népi hangszeres zenélés
Zeneelmélet Kultúrtörténet és esztétika
Öss
zhan
gzat
tan
Form
atan
Kul
túrt
örté
net
Eszt
étik
aÖ
sszm
űvés
zeti
össz
ehas
onlít
ások
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x
Hangszerét karbantartja xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói
x
61
készségÉrzelmileg átélt, hiteles előadásmód xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x
Ritmus- és tempóérzék x xStílusérzék x x xElőadói készség x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x xPrezentációs készség x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x
62
2. Népi hangszeres zenélés 344 óra/272 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
Népi furulyák főtárgy
1.3. A tantárgy tanításának célja
A furulya főtárgy tanításának célja olyan népi fúvós hangszereken játszó zenészek képzése, akik képesek a hagyományos magyar népzenei darabok stílushű, hiteles és zenei élményt adó megszólaltatására, továbbadására, a népzene önálló továbbtanulására (felvételek, kották és saját népzenei gyűjtések alapján), valamint középfokú szakismeretet igénylő közművelődési feladatok ellátására.
Sajátítsák el a tanulók a népzene gondolkodásmódját, ami a megformálás szabályaira támaszkodva mindig újraalkotja, és sohasem másolja a dallamokat. Jussanak el tehát a beszélt anyanyelvhez hasonlóan a zene anyanyelvi szintű tudásának közelébe. Kapjanak bevezetést a népzene teljes világképébe.
Ismertesse meg- a furulyák fontosabb típusait, fajtáinak és a dudának a játéktechnikáját,- a magyar népzene stílusait, a népzenei dialektusterületeket és azok jellemző zenei vonásait,- a magyar népzene főbb műfajait, valamint tánctípusait,- a népzene előadásmódját.
Fejlessze a tanuló- hallását,- a nyelvvel összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét,- stílusérzékét,- rögtönzőkészségét,- zenei emlékezetét,- képességét dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására,önálló lényegfelismerő képességét.
A tanuló rendelkezzék- az adott stílus és földrajzi terület előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, - - zenei emlékezőtehetséggel,- megfelelő prozódiai készséggel, - tánckísérő rutinnal,- jó lapról olvasási készségel.
A tanuló ismerje- hangszerei történetét, típusait a magyar nyelvterületen, és szélesebb elterjedtségét legalább Európában,
63
- hangszerei repertoárját (annak jellemző részeit) és előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein,- a szomszéd népek hasonló hangszereit, és tudjon példákat azok repertoárjából.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.A tantárgy a fizika, történelem, néprajz, néptánc, zeneelmélet tárgyakkal áll kapcsolatban. A fizikából a zenei hang akusztikai tulajdonságait, a zenei hangsor és a felhangrendszer mély kapcsolatát ismerheti meg a tanuló, különös tekintette a hangképzőnyílás nélküli tilinkóra. A történelem segít elhelyezni népzenénket a magyarság őstörténetében és a honfoglalás utáni történetében. A néprajz megmutatja a zene helyét a hagyományos közösségben. A néptánc segít a táncdallamok helyes ritmikai, tempó- és hangsúlybeli értelmezésében.A zeneelmélet a népzene önálló tanulmányozásához szükséges ismereteket adja meg.
1.4. Témakörök
A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg. Az előírt anyag mindig az elvégzendő minimumot jelenti, amelynél többet végezni kívánatos és hasznos.
1.4.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
A tanuló legyen képes- természetes hangszerkezelésre,- tiszta intonációra,- a hangszín, a hang kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken
belül,- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására felvételről,- énekes dallamok megformálására hangszerein az adott stíluson belül,- népdalok és hangszeres darabok értelmes, tagolt előadására, és a helyes
deklamáció alkalmazására,- táncrendek eljátszására helyes sorrendben.- középfokú felkészültséget igénylő közművelődési munka elvégzésére.
1.4.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg. Különböző népzenei dialektusokból, karakterekből válogatott program kialakítása az ajánlott tananyag segítségével.
64
Zenei anyag 1.Hatlyukú furulya:- a hatlyukú furulya alsó 15 hangjának használata,- az ajakkal segített felhangos fúvástechnika kialakítása,- a staccato és a legato játék alapelemeinek elsajátításaAz anyag a bartóki IV. dialektusra, azon belül a Székelyföld anyagára épül. Variálás és díszítés a székely furulya-stílus szabályai szerint.
Zenei anyag 2.Hatlyukú furulya, valamint kettős furulya:- a hatlyukú furulya két oktávjának használata,- torokhangos kíséret (gutturális hang),- a kettős-furulya játékmódja: gyimesi dallamok, díszítés és variálás a gyimesi furulyastílus szabályai szerint.A zenei anyag a bartóki II. népzenei dialektusterület anyagából merít, egyenlő arányban a régi stílusrétegekből és az új népdalstílusból.A palóc furulyajáték ismeretanyagának további bővítése: - a semleges hangsorú furulyák használata,- dudanóták furulyán.
Zenei anyag 3.
Hatlyukú furulya, hosszúfurulya (ötlyukú furulya):- a bartóki I. népzenei dialektus dallamai és a fentebbi hangszerek játékmódja,- ismerkedés a dunántúli �hosszi furuglá”-val,- a 2. átfújás használata hosszúfurulyán,- a torokhangos kíséret szabályai hosszúfurulyán (a dallam záróhangja a furulya alaphangja – hatlyukú és ötlyukú hosszúfurulyán egyaránt).
Zenei anyag 4.
Hatlyukú furulya, hangképzőnyílás nélküli furulya (tilinkó) és duda:- dudaszerű furulyajáték,- a főhangok közötti díszítmények, figurák mindkét hangszeren, - a hatlyukú furulya 2. és 3. átfújása, - tilinkójáték (moldvai dallamanyag alapján: a �tavaszi havajgatás�),- ismerkedés a mezőségi, széki, Nagyenyed környéki és moldvai furulyazenével, - ismerkedés a zoboralji és a moldvai dudazenével (vokális dudanóták alakjában is),- ismerkedés a szomszéd népek hangszereivel és dallamaival,- önálló dallamtanulás, -lejegyzés.
Duda főtárgy
1.1. A tantárgy tanításának célja
65
A duda főtárgy tanításának célja olyan népi fúvós hangszereken játszó zenészek képzése, akik képesek a hagyományos magyar népzenei darabok stílushű, hiteles és zenei élményt adó megszólaltatására, továbbadására, a népzene önálló továbbtanulására (felvételek, kották és saját népzenei gyűjtések alapján), valamint középfokú szakismeretet igénylő közművelődési feladatok ellátására.Sajátítsák el a tanulók a népzene gondolkodásmódját, ami a megformálás szabályaira támaszkodva mindig újraalkotja, és sohasem másolja a dallamokat. Jussanak el tehát a beszélt anyanyelvhez hasonlóan a zene anyanyelvi szintű tudásának közelébe. Kapjanak bevezetést a népzene teljes világképébe.
Ismertesse meg- a duda fontosabb típusait, fajtáinak játéktechnikáját,- a magyar népzene stílusait, a népzenei dialektusterületeket és azok jellemző zenei vonásait,- a magyar népzene főbb műfajait, valamint tánctípusait,- a népzene előadásmódját.
Fejlessze a tanuló- hallását,- a nyelvvel összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét,- stílusérzékét,- rögtönzőkészségét,- zenei emlékezetét,- képességét dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására,önálló lényegfelismerő képességét.
A tanuló rendelkezzék- az adott stílus és földrajzi terület előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, - - zenei emlékezőtehetséggel,- megfelelő prozódiai készséggel, - tánckísérő rutinnal,- énekkísérő rutinnal,- jó lapról olvasási készségel.
A tanuló ismerje- hangszerei történetét, típusait a magyar nyelvterületen, és szélesebb elterjedtségét legalább Európában,- hangszerei repertoárját (annak jellemző részeit) és előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein,- a szomszéd népek hasonló hangszereit, és tudjon példákat azok repertoárjából.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.
66
A tantárgy a fizika, történelem, néprajz, néptánc, zeneelmélet tárgyakkal áll kapcsolatban. A fizikából a zenei hang akusztikai tulajdonságait, a zenei hangsor és a felhangrendszer mély kapcsolatát ismerheti meg a tanuló. A történelem segít elhelyezni népzenénket a magyarság őstörténetében és a honfoglalás utáni történetében. A néprajz megmutatja a zene helyét a hagyományos közösségben. A néptánc segít a táncdallamok helyes ritmikai, tempó- és hangsúlybeli értelmezésében.A zeneelmélet a népzene önálló tanulmányozásához szükséges ismereteket adja meg.
1.5. Témakörök
A duda a magyar népzenében mára csak a bartóki II. népzenei dialektusterületre (Észak), a Dunántúlra és Moldvára szorult vissza, technikailag viszont meglehetősen nehéz hangszer (a bőrben levő nyomás – ami a tiszta intonáció kulcskérdése – és a dallamjáték, valamint a kontrasípon való játék összehangolása igen fáradságos tanulási folyamat). Mivel a néphagyományban dudásaink hangszertanulásukat szinte kivétel nélkül furulyán kezdték, e kerettantervben is összekötjük a két hangszert. A dudajátékosnak a furulyajáték alapjait el kell sajátítani.
1.5.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
A tanuló legyen képes- természetes hangszerkezelésre,- hangszerének karbantartására,- hangszere pontos behangolására,- tiszta intonációra,- a hangszín, a hang kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken
belül,- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására felvételről,- énekes dallamok megformálására hangszerein az adott stíluson belül,- népdalok és hangszeres darabok értelmes, tagolt előadására, és a helyes
deklamáció alkalmazására,- táncrendek eljátszására helyes sorrendben.- népsokások hagyományhű kíséretére,- középfokú felkészültséget igénylő közművelődési munka elvégzésére.
1.5.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg.
Zenei anyag 1.Hatlyukú furulya:- a hatlyukú furulya alsó 15 hangjának használata,- az ajakkal segített felhangos fúvástechnika kialakítása,
67
- a staccato és a legato játék alapelemeinek elsajátításaAz anyag a bartóki IV. dialektusra, azon belül a Székelyföld anyagára épül. Variálás és díszítés a székely furulya-stílus szabályai szerint.
Zenei anyag 2.Hatlyukú furulya, duda:- a palóc furulyajáték,- semleges hangsorú furulyák, - dudanóták furulyán, - intonálás dudán; hangok elválasztása előkékkel és staccato imitálásával dudán (ún. �nyitott� és �zárt� játék; a kontrasíp zárt, csak a záróhangok elválasztásánál használjuk.)A zenei anyag a bartóki II. népzenei dialektusterület anyagából merít, egyenlő arányban a régi stílusrétegekből és az új népdalstílusból
Zenei anyag 3.
Dudautánzó furulyajáték (a dallam záróhangja a furulya alaphangja mind az alsó, mind a felső oktávon).A főhangok közötti díszítőhangok, figurák, mindkét hangszeren. A dallamhangokat szétválasztó kontrajáték dudán.A dallamrepertoár bővítése népszokásdallamokkal (kiemelt tekintettel a furulyának és a dudának a palóc karácsonyi ünnepkörben betöltött szerepére), illetve a népi tánczenéből.
Zenei anyag 4.
Hatlyukú furulya, hosszúfurulya (ötlyukú furulya) és duda:- a bartóki I. népzenei dialektus dallamai és a fentebbi hangszerek játékmódja,- ismerkedés a dunántúli �hosszi furuglá”-val,- a 2. átfújás használata hosszúfurulyán,- a torokhangos kíséret szabályai hosszúfurulyán (a dallam záróhangja a furulya alaphangja, hatlyukú és ötlyukú hosszúfurulyán egyaránt),- ismerkedés a dunántúli duda-repertoárral, a dallamhangokat elválasztó kontrajáték dudán,- önálló tanulás felvételről, dallamlejegyzés.
Zenei anyag 5.
Tilinkójáték.Ismerkedés a gyimesi, széki, és moldvai furulyazenével. A Hont megyei dudastílus, ritmusaprózó kontrajáték.Ismerkedés a zoboralji és a moldvai dudazenével, vokális dudanótákkal.Ismerkedés a szomszéd népek hangszereivel és dallamaival.Önálló dallamtanulás, -lejegyzés.
Népi klarinét/tárogató főtárgy
68
Népi klarinét
1.1. A tantárgy tanításának célja
A népi klarinét szakközépiskolai tanításának a célja, hogy a növendékek a zeneiskolai klasszikus (esetleg népi) oktatásra alapozva olyan átfogó, mindenre kiterjedő hangszeres képzést kapjanak, és olyan zenei műveltségre tegyenek szert, amely alkalmassá teszi őket a szakirányú felsőoktatásban való részvételre, illetve középfokú népzenei felkészültséget igénylő munkakörök betöltésére és feladatok elvégzésére.
A program ismertesse meg a növendékekkel- a zenét mint alapvető kifejezési formát, ezen belül a népzenét és annak
jelentőségét,- a népzene kapcsolatát más zenei műfajokkal és más művészeti ágakkal,- a klarinét kialakulását, fejlődésének történetét és kapcsolatát az ősi, illetve népi fúvóshangszerekkel,- a klarinét szerepét és stílusos használatát a magyar népzene stílusrétegei és földrajzi területei alapján,- a hangszer használatát a hazánkban élő nemzetiségek, illetve a szomszéd
népek zenéjében,- a klasszikus klarinét-repertoár népzenei ihletésű darabjait.
A program fejlessze módszeresen és sokoldalúan a tanuló- zenei képességeit: hallását, harmónia- és ritmusérzékét, memóriáját, továbbá érzékenységét a kifejezés, a dinamika és a hangszín árnyalataira,- variációs és improvizációs készségét,- zenei ízlését és stílusérzékét.
A program alakítson ki- fejlett, mindenre kiterjedő légzéstechnikát,- sokszínű zenei kifejezésre alkalmas, dinamikai árnyalatokban és hangszínekben gazdag klarinéthangot,- megfelelő gyorsaságú és irányítható hangindítást,- egyenletes, virtuóz darabok játszására is alkalmas ujjtechnikát.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.A tantárgy a fizika, történelem, néprajz, néptánc, zeneelmélet tárgyakkal áll kapcsolatban. A fizikából a zenei hang akusztikai tulajdonságait, a zenei hangsor és a felhangrendszer mély kapcsolatát ismerheti meg a tanuló. A történelem segít elhelyezni népzenénket a magyarság őstörténetében és a honfoglalás utáni történetében. A néprajz megmutatja a zene helyét a hagyományos közösségben. A néptánc segít a táncdallamok helyes ritmikai, tempó- és hangsúlybeli értelmezésében.A zeneelmélet a népzene önálló tanulmányozásához szükséges ismereteket adja meg.
69
1.3. Témakörök
1.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
A tökéletes légzéstechnika megalapozása.A helyes levegővezetés fontosságának tudatosítása.Különböző karakterű hangok képzésére alkalmas szájtartás kialakítása.A különböző hangindításfajták tökéletesítése, technikájának tudatosítása.A hangindítás lazaságának és gyorsaságának fejlesztése.Laza test- és kéztartás kialakítása.Játék Esz-, D- és A-klarinéton.A klarinét játékmódja szólóban, vonós- és fúvószenekarban.Játék A-klarinéton.Az ún. �német rendszer” fogásainak elsajátítása.A technikai és zenei megvalósítás összhangjának fejlesztése.A hangszeres dallamok énekes változatainak megtanulása.Énekelt vagy más hangszeren előadott dallam alapján klarinét variáns elkészítése, illetve rögtönzése.Dallamvariánsok rögtönzése adott zenei stíluson belül, illetve különböző tájegységek stíluskeretei között.Egyes dallamok különböző változatai a tájegység, az adott zenekari környezet és a használt klarinétfajta függvényében.Hosszabb zenei folyamatok összeállítása és játéka, közjátékok, utójátékok rögtönzése.Rendszeres gyakorláson és zenehallgatáson alapuló munkamódszer kialakítása.Történeti áttekintés: a klarinét kialakulása, fejlődésének története és kapcsolata az ősi, illetve népi fúvóshangszerekkel.
A tanuló legyen képes- természetes, oldott hangszerkezelésre,- a helyes légzéstechnika alkalmazására,- skálák játszására az összes hangnemben,- tiszta intonációra és emellett speciális intonációs feladatok megoldására,- különböző dinamikai árnyalatok és hangszínek alkalmazására, játékára,- a népzenei praxisnak megfelelően hallás után tanulni és a dallamokat
megfelelő színvonalon lejegyezni,- biztosan memorizálni, a tanult darabok többségét kotta nélkül játszani,- koncertszámok, illetve teljes tánczenei folyamatok zenéjét összeállítani és
előadni, illetve népzenei csoportját (ha van) a színpadi szerepléskor irányítani.
Rendelkezzék- igényes, fejlett hallással,- biztos memóriával,- biztos tempótartással és ritmusérzékkel,- jó formaérzékkel (pl. jó periódusérzékkel),
70
- jó előadókészséggel és színpadi rutinnal.
1.3.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg. A népi klarinét tantárgyhoz készített kerettanterv a az egyes évfolyamoknál igyekszik beépíteni a képzésbe minden olyan klasszikus zenéből vett elemet, amely a biztos hangszerkezelést, jó technikát fejleszti, valamint megismertet a népzene műzenei felhasználásával. Ezért minden évfolyam tananyagánál a klasszikus zenében használt etűdfüzetek használatát, illetve előadási darabok megtanulását javasoljuk, majd ezeket kövese a népzenei anyag.
Népzenei anyag 1.
Bevezetés a bartóki I. népzenei dialektus hangszeres zenei anyagába: Dél-Dunántúl. Ugrós, Lassú csárdás, Friss csárdás, Verbunk.�Dudálás� – dudautánzás klarinéton, Verbunk Délkelet-Dunántúl: ugrós-, párnatánc-, kanásztáncdallamok.Kalocsai �Mars”, Lassú csárdás, Friss csárdás, Verbunk.
Népzenei anyag 2.
Ismerkedés a bartóki III. dialektussal: Kelet-Magyarország, Szatmár. Magyar verbunk, Lassú csárdás, Friss csárdás, Oláhos, Botoló (az utóbbi a cigány folklór részeként).
Népzenei anyag 3.
Ismerkedés a bartóki IV. népzenei dialektusterület zenéjével: Bukovina és a Székelyföld népzenéje (Udvarhely megye, Maros-Torda megye).A bukovinai székely hangszeres zenei anyagból: �A juhait kereső pásztor�, �Hétféle� táncdallam (pl. �Mazur”, �Silladri”, �Verbunk” stb.), �Ardeleana” (Ardeleanka), Csárdás.Udvarhely: Csűrdöngölő, Székely verbunk, Sebes.Maros-Torda megye: Sebes, Legényes, Forgatós.Valamint a Székelyföld egyéb területeiről: Verbunk, Lassú csárdás, Sebes csárdás, Forgatós.
Népenei anyag 4.
Ismerkedés a bartóki II. népzenei dialektusterület zenéjével: észak-magyarországi területek (főleg Heves, Nógrád és Pest megye) Borsod és a Felvidék (volt Gömör, Pozsony, valamint Esztergom megye).
71
Palócvidék: Pozsik István énekes, furulyás (Bükkszék, Heves megye) klarinétos anyaga Sárosi Bálint gyűjtéséből, valamint Manga János, Borsai Ilona és mások népzenegyűjtéseiből válogatott anyag.Klarinét a cigányzenekarban: Kartal (Pest megye, Galga-mente). Lassú csárdás, Friss csárdás, Lakodalmi kísérő, Menyasszonyfektető, továbbá: Vasvári verbunk, Csárdás (Domaháza, Borsod-Abaúj-Zemplén megye).A szlovákiai magyar területekről: ismerkedés Gömör megye népzenéjével. Verbunk, Csárdás, Friss.A Csallóköz népzenéje (szlovákiai magyar hangszeres népzene): Kürt (volt Esztergom megye). A hagyományos lakodalom repertoárja, valamint (Bihari stb.) Verbunkosok és Frissek.Ismerkedés a magyarországi nemzetiségek zenéjével: maglódi szlovák táncok. �Cifruválás” (verbunk), illetve �Páros cifruválás”, Lassú csárdás, Friss csárdás, �Csupkálás” (Mártogatós), Mars.
Népenei anyag 5.
A bartóki III. népzenei dialektusterület ismeretanyagának bővítése: Dél-Alföld.A parlando-rubato stílus előadásának tökéletesítése klasszikus értékű vokális népdalokon, pásztordalokon, továbbá Hallgató, Lassú csárdás, Friss csárdás, Oláhos, „Vendégkísérő� és Mars.Mivel a hangszer e területen a tekerővel párosítva különös hangsúlyra tett szert a néphagyományban, ebben az évfolyamban módot kell találni arra, hogy a növendékek a tekerőt tanulókkal mint hangszer-páros minél többet �kamarazenéljenek” együtt.A tanulónak bevezetést kell kapnia a népi klarinét népi fűvószenekari, – illetve az adott földrajzi területeknél fogva – a tamburazenekari gyakorlatához is.A Duna-Tisza köze népzenéje és a Dunántúllal érintkező területek: Dávod (Bácska). Ugrós. Délkelet-Dunántúl. Ugrós, Párnatánc.
Népenei anyag 6.
Ismerkedés a magyarországi nemzetiségek népzenéjével. Bevezetés a magyarországi román népzenébe: eleki román táncdallamok. Lunga, Minintelu, Tiganeasca, Ardeleana. A kétegyházi román táncrend: Lunga, Minintelu, Tiganeasca, Lunga és Doina.Bevezetés a román (anyaországi) népzenébe: Mezőségi román táncdallamok. Invirtita, Fecioreste rar, Tiganeasca stb.
Tárogató
1.1. A tantárgy tanításának célja
A tárogató szakközépiskolai tanításának a célja, hogy a növendékek a zeneiskolai klasszikus (esetleg népi) oktatásra alapozva olyan átfogó,
72
mindenre kiterjedő hangszeres képzést kapjanak, és olyan zenei műveltségre tegyenek szert, amely alkalmassá teszi őket a szakirányú felsőoktatásban való részvételre, illetve középfokú népzenei felkészültséget igénylő munkakörök betöltésére és feladatok elvégzésére.
A tárogató tanításának a célja- a modern tárogató, mint a klarinéthoz legközelebb álló rokon népi hangszer megismertetése,- a néphagyományban élő tárogatózene megismerése, a hangszerjáték elsajátítása, - a tárogató felhasználása a táncházi zenélésben, színpadi szereplésnél szólóban vagy együttesben.
A növendék - ismerje meg a történelmi és a modern tárogató származását, történetét, - tudja a két hangszertípus rendszertani különbségét, - legyen képes a ma használt Böhm-rendszerû klarinéttól eltérő, oktávváltós német rendszerû hangszeren a fogásokat elsajátítani- legyen tudatában annak, hogy mai formájában ez az egyetlen speciálisan magyar népi hangszer, amelyet más népek is tőlünk vettek át,- rendelkezzen kellő ismeretekkel a régi tárogató-típus előfordulásáról a tágabb környezetünkben (Eurázsia), illetve a modern tárogató előfordulásáról a Kárpát-medencében,- ismerje a tárogatót, mint szólóhangszert, tudja, mely területen, mikor, milyen zenekarban használták, - szerezzen tapasztalatot arról, milyen formációkban alkalmazható egy mai népzenei együttes hangszereként.
A tanuló- legyen képes biztos intonációval, a klarinéttól eltérő szájtartással játszani,- a regiszterek nagyon eltérő hangszín adottságainak kiegyenlítésére, - alkalmazza a különböző stílusrétegekbe tartozó dallamok díszített lejátszásához szükséges fúvástechnikai eszközöket és módokat (különös tekintettel a parlando, rubato és giusto előadásmód különbségére),- legyen képes tiszta hangképzésre, beleértve a mély hangok (d1-c-h stb.) indításának, játszásának fokozott nehézségeit is,- legyen képes megfeleő technikával stílusosan előadni a tanult darabokat,-legyen kellő ismerete a különböző népzenei dialektusterületek zenéjéről,legyen kellő rutinja a színpadon.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.A tantárgy a fizika, történelem, néprajz, néptánc, zeneelmélet tárgyakkal áll kapcsolatban. A fizikából a zenei hang akusztikai tulajdonságait, a zenei hangsor és a felhangrendszer mély kapcsolatát ismerheti meg a tanuló. A történelem segít elhelyezni népzenénket a magyarság őstörténetében és a
73
honfoglalás utáni történetében. A néprajz megmutatja a zene helyét a hagyományos közösségben. A néptánc segít a táncdallamok helyes ritmikai, tempó- és hangsúlybeli értelmezésében.A zeneelmélet a népzene önálló tanulmányozásához szükséges ismereteket adja meg.
1.6. Témakörök
1.6.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
A program feladata hangszertechnika szempontjából:- a klarinéttól eltérő szájtartás kialakítása,- az intonációs nehézségek folyamatos kontrollja, - a fogások elsajátíttatása (köztudott, hogy a tárogató oktávváltós és német rendszerű hangszer, ezért komoly gyakorlás szükséges a fogások elsajátításához), - a regiszterek nagyon eltérő hangszínadottságainak – amit fúvásmódokkal lehet kiegyenlíteni – folyamatos figyelemmel tartása, - a különböző stílusrétegekbe tartozó dallamok dallamok díszített lejátszásához szükséges fúvástechnikai eszközök és módok elsajátíttatása (különös tekintettel a parlando, rubato és giusto előadásmód különbségére),- a figyelem felkeltése a mély hangok (d1-c-h stb.) indításának, játszásának fokozott nehézségeire.
Fejlessze- a biztos intonációt,- a technikát, - a különböző zenei és előadói stílusok iránti érzéket,- a könnyű tájékozódást a különböző népzenei dialektusterületek zenéjében,- a hallás utáni tanulást,- az együttjátszási készséget,- a dinamikai és ritmikai alkalmazkodókészséget,- a tudatos gazdálkodást a korlátozott hangnemi és hangterjedelmi lehetőségekkel,a színpadi rutint.
1.6.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg.
A tananyag illeszkedik a népi klarinét tananyagához, részben meg is egyezik vele, azzal a különbséggel, hogy a különböző néprajzi tájegységek zenéjét a tárogatós növendék egy év alatt megismeri.
74
Hangfelvételeken kiadott tárogató zene viszonylag kevés van más népi hangszerekhez képest, ezért tanulási segédanyagként föltétlenül érdemes felhaszálni vokális népdalokat, illetve a klarinétnál (esetleg furulyánál) használt dallamokat.
Mivel a hangszerhez máig erősen kötődik az ún. kuruc zenei hagyomány anyaga (értve ezalatt jónéhány a múlt században keletkezett magyar nótát is), a növendékeknek föltétlenül meg kell ismerkedniük a tényleges kuruc dallamanyag legjavával1. E népdalokat, a Rákóczi-nótát és indulót, valamint a népi tárogatósok körében szintén kedvelt 1848-as dalokat a tanár tetszés szerint, a többi anyag mellett ossza el az év folyamán, figyelve a nehézségi fokra.
Zenei anyag 1.
Alapelemek a bartóki I. és III. népzenei dialektusterületek hangszeres zenei anyagára alapozva: Dél-Dunántúl, illetve Dél-Alföld és Felső-Tiszavidék.Dél-Dunántúl: Kanásztánc-dallamok (régi stílus; díszítések nélkül). Dél-Alföld: régi és új stílusú népdalok – utóbbiak Lassú és Gyors csárdásként is –, népies műdalok a stílus korai (19. század eleji) időszakából.Felső-Tiszavidék: Verbunk (írott D-ben és E-ben), lassú csárdás, e1 záróhangra, oláhos, e1 és h1 záróhangokra, lassú csárdás (variánsok is) e1 és h1 záróhangra, friss csárdás (e1 és h1).A Hortobágy környéke: parlando, rubato előadásmódú pásztordalok, (díszítésekkel).
Zenei anyag 2.
Ismerkedés a bartóki II., (északi) dialektusterület zenéjével:Az észak-magyarországi területek (főleg Heves, Nógrád és Pest megye), Borsod és Felvidék (volt Gömör, Pozsony, valamint Esztergom megye).Palócvidék: Pozsik István énekes, furulyás, klarinétos és tárogatós anyaga Sárosi Bálint gyűjtéséből, Dudanóta: csárdás, népdalok tárogatón. A szlovákiai magyar területekről: ismerkedés Gömör és Nógrád megye népzenéjével. Verbunkok, dudanóták, parlando-rubato játékmód az északi területek pásztordalaiban.
Zenei anyag 3.
Ismerkedés a bartóki IV. (erdélyi) dialektusterület zenéjével:Bukovina, Székelyföld és Gyimes. A bukovinai székely hangszeres zenei anyagból �Silladri”, �Verbunk”, �Ardeleana”, Csárdás.Udvarhely: Csűrdöngölő, Székely verbunk, Sebes.Maros-Torda megye: Sebes, Legényes, Forgatós.A Székelyföld egyéb területeiről: Verbunk, Lassú csárdás, Sebes csárdás, Forgatós.
1 Amennyiben lehetőség van rá, ezt az anyagot az oboa-típusú töröksípon is megtanulhatja a tanuló.
75
Minden fafúvós népi hangszeres főtárgy esetében:
1.6.3. Népzenei összeállítások alkotása 86 óra/50óra
A tanult zenei anyagból a növendék egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.
1.6.4. Színpadi gyakorlat 43 óra/34 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.3. Autentikus népzenei felvételről népzenei lejegyzés készítése x
1.4. Hallott szöveg, zenei anyag feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.7.Vokális népzenei anyag megtanulása autentikus népzenei felvételről
x SZVK.6.9.Audio berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei x SZVK.6.9.Audio
76
elemzések készítése berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4..3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2. megbeszélés x1.3. vita x x1.4. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.5. szerepjáték x1.6. házi feladat x1.7. együtténeklés x1.8. önálló éneklés x1.9. együttzenélés x
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
77
2. Kamarazene 344 óra/136 óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A Kamarazene tárgy feladata, hogy alkalmat teremtsen a népi hangszeres zenélés egyik alapvető formájának gyakorlásához, a közös muzsikáláshoz, amely fontos közösségformáló erő.A hangszerének megfelelő összetételű, autentikus hangszeres, hangszeres-énekes kamarazene órákon a növendék megtanulhatja, illetve gyakorolhatja a népzenei dialektusok jellegzetes hangszeres darabjait. Ez a tevékenység kialakíthatja és fejlesztheti a társas zenélés készségét és ösztönözheti a kiemelkedő egyéni teljesítmények létrejöttét.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A magyar nyelv és irodalom, a történelem, földrajz valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre.A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
2.3. Témakörök
A Népi hangszeres főtárgy kerettantervben meghatározott főtárgyi követelményeinek alapján, a növendékből álló kamaracsoportok összetételének, egyéni felkészültségének, készségeinek és képességeinek felmérésével készített fejlesztési terv alapján az alábbi témakörök meghatározásával.
2.3.1. Technikai fejlesztés 72 óra/ 36 óra
Lásd a Népi hangszeres zenélés főtárgyi kerettantervet
2.3.2. A hangszeres népzene funkciói 98 óra/52 óra
Lásd a Népi hangszeres zenélés főtárgyi kerettantervet
2.3.3. Népzenei összeállítások alkotása 92 óra/32óra
A tanult zenei anyagból a növendékek egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.
78
2.3.3. Népi énekesek hangszeres kísérete 32 óra/32óra
Az énekszó kísérésének technikai, harmonizálási, előadásmódbeli sajátosságainak megismerése, saját gyakorlatban történő kimunkálása.
2.3.4. Színpadi gyakorlat 72 óra/16 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x x1.3. szemléltetés x x1.4. házi feladat x x1.5. bemutatás x x
79
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
80
3. Társhangszer/ének 272 óra/136 óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
3.1. A tantárgy tanításának célja
A zeneművészeti szakközépiskolai népzenei tanulmányok fontos célja, hogy a növendék felkészüljön a felsőfokú népzenész előadóművész- és népzene tanár képzésre.Ehhez a kétszakos képzés előfeltételeként nélkülözhetetlen egy társhangszer kiválasztása, melyet a felsőfokú felvételi követelményekben meghatározott szinten kell elsajátítani.A zeneművészeti szakközépiskolába érkező növendék gyakran nem rendelkezik társhangszeres előtanulmányokkal.Ebben az esetben az egyéni alkatnak, készségeknek, képességeknek megfelelő társhangszer kiválasztásában a főtárgytanár és hangszeres tanárok véleményének kikérése is szükséges. A továbbiakban a választott társhangszer tanulásában a megfelelő anyag és a haladás tervezése különösen fontos feladat az érintett tanár számára.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A hangszerek tanulásánál fontos a hangszer működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, melyhez a fizika nyújt információkat. A magyar nyelv és irodalom, a történelem valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre. A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
3.3. Témakörök
A választott társhangszer/ének kerettantervben meghatározott főtárgyi követelményeinek alapján, a növendék előképzettségének, egyéni felkészültségének, készségeinek és képességeinek felmérésével készített egyéni fejlesztési terv alapján az alábbi témakörök meghatározásával.
3.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/ 36 óra
Lásd a választott társhangszer/ének kerettantervében
3.3.2. Anyagismeret 92 óra/ 68 óra
Lásd a választott társhangszer/ének kerettantervében
81
3.3.3. Népzenei összeállítások alkotása 58 óra/16 óra
A tanult zenei anyagból a növendék egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.
3.3.4. Színpadi gyakorlat 36 óra/16 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
SZVK szerint
3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
3.5. 2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4. házi feladat x1.5. bemutatás x
82
3.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
83
4. Kötelező-zongora 172 óra/68 óra**9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon
megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja
A szakközépiskolai tanulmányokhoz nélkülözhetetlen a legalább alapfokú zongorajáték, hiszen a zenei elméleti tárgyak mindegyikénél rendszeresen szükség van rá az órákon, az egyéni felkészülésnél. A fix hangolású billentyűk a szolfézsórai hallásfejlesztéshez-, az akkordikus megszólaltatás lehetősége pedig a zeneelméletben nyújt segítséget. Ahhoz, hogy ezekre az oktatásban betöltött szerepekre használni tudja a zongorát, megfelelő manuális készségek birtokába kell juttatni a növendékeket. Az előtanulmányaik, illetve választott szakuk igényei szerint igen változó tudásszinttel érkeznek a diákok, ezért a megfelelő anyag és a haladás tervezése különösen fontos feladat a tanár számára.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Mint minden hangszer esetében, a zongora kötelező tanulásánál is fontos a hangszer működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, melyhez a fizika nyújt információkat. A magyar nyelv és irodalom, a történelem valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre. A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
4.3. Témakörök
A témakörök mindegyikében foglalt zenei anyag szabadon bővíthető a növendék tudásszintjének megfelelő bármely művel.
4.3.1. Technikai gyakorlatok, etüdök 57 óra/23 óra
C. Czerny: könnyű technikai gyakorlatai (pl. 160 rövid gyakorlat)C. Czerny: A kézügyesség iskolája I. kötetJ. B. Cramer: Etűdök
4.3.2. Barokk zeneművek 57 óra/22 óra
J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena BachJ. S. Bach: 18 kis prelúdiumJ. S. Bach: Szvit-tételek (pl. francia szvit)J. S. Bach: Kétszólamú invenciókJ. S. Bach: Háromszólamú invenciók
4.3.3. Előadási darabok 58
84
óra/23 óra
Bartók B.: Mikrokozmosz Bartók B.: Gyermekeknek R. Schumann: JugendalbumP. Csajkovszkij: JugendalbumKodály Z.: GyermektáncokA. Diabelli: NégykezesekMező I.: Négykezes zongoradarabokKurtág Gy.: Átiratok Machautól J. S. Bach-ig (négykezes, kétzongorás)W. A. Mozart: Hat bécsi szonatinaF. Schubert: TáncokF. Mendelssohn: Lieder ohne WorteMosonyi M.: Magyar gyermekvilágJ. Haydn: Szonáták (Wiener Urtext 1a, 1b )F. Schubert: Táncok
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk. 6.2.
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
egyéni
csoport
osztály
85
pontosítása)1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4 házi feladat x
4.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
86
5. Szolfézs II 408 óra/200 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
5.1. A tantárgy tanításának céljaA szolfézs II tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei
műveltség megalapozását és ismertesse meg e különleges kifejezési móddal - a zenével - a tanulókat. A zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre és elkezdett készségek fejlesztésére alapozva fejlessze tovább a növendék tudását és képességeit. Egészítse ki a tanuló tudását a szakközépiskolában folytatandó hangszeres, zeneelméleti és zenetörténeti tanulmányokban. Fejlessze a majdani aktív zenéléshez szükséges képességeket és készségeket. A lehető leghamarabb vonjon párhuzamot és találja meg az összefüggéseket, kapcsolódási pontokat a készségek fejlesztése és az aktív zenei tevékenységformák között. Járuljon hozzá a széleskörű szakmai tudás megszerzéséhez, amely alkalmassá teszi a növendéket a szakirányú felsőoktatásban folytatandó tanulmányok, illetve a középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására.
5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A szolfézs II nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, szöveges mű esetén az irodalom tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. Az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a szöveges zeneművek teljes megismeréséhez és tanulmányozásához.
A tárgy ezen felül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, hiszen a szolfézs a zene teljesebb megértését szolgálja.
5.3. Témakörök
7.3.1. Készségfejlesztés hallás után 102 óra/50 óra
A hallás utáni készségfejlesztés a szolfézs II tárgy egyik legfontosabb eleme, mely sokban épül a zeneiskolai alapokra. A diákok számára nagyon fontos, hogy mind jobban, készség szinten felismerjék az európai műzene évszázadok során folyamatosan cizellálódó elemeit.
Fejleszteni kell - a hangközök felismerését- a hármas- és négyeshangzatok felismerését- tipikus dallami fordulatok felismerését - a különböző ritmusképletek biztos beazonosítását- a különböző metrumérzetek gyors beazonosítását- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a különböző zenei formák elkülönítését
87
- a zenei memóriát- a többszólamú hallás kifejlődését
Egy kiragadott, javasolt példa a hallás utáni készségfejlesztésre:Hangköz- és hangzatmenet diktálása: eleinte 4#, 4b-ig, majd 7#, 7b-ig
minden hangnemben, 2-3 kvintes kitéréssel, szűkített kvint, bő kvart, domináns szeptim, szűkített szeptim akkordok felismerésével, helyes oldásával, késleltetéssel.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható a hallási készségek fejlesztésére is.
5.3.2. Készségfejlesztés éneklés útján 102 óra/50 óra
Az éneklés útján történő készségfejlesztés azért nagyon fontos, mert ez az egyetlen eszköz, amivel a diák saját biológiai organizmusán keresztülszűri a zene legkisebb elemeit is. Ahhoz, hogy saját hangszerén egy nagyobb ívet elő tudjon adni, szükséges, hogy apró elemeire bontva is értelmezni tudja őket. Ezeket pedig csak énekelve tudja igazán magáévá tenni. Az éneklés segít neki a hallás- és írási készségfejlesztésben is, hiszen ez az egyetlen biztos, önellenőrzésre is alkalmas eszköze, amibe a zenei elemeket be tudja illeszteni. A kamaraének rendkívül komplexen, már egészen kezdő szinten is nagyon segíti a későbbi aktív zenésztevékenység gyakorlását.
Fejleszteni kell- a tiszta intonációt- a hangközök és hangzatok biztos éneklésének és felépítésének
készségét- az alkalmazkodási képességet a többszólamú éneklés hangzás-
egyensúlyának kialakításában- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek alkalmazását- az improvizációs készséget és zenei fantáziát- az előadási készséget- a memóriát és a koncentráló képességet- a stílusos előadási és formálási készséget- a dinamika és hangszín, valamint a zenei karakterek és
dramaturgia megvalósítása iránti érzékenységet- a zenei ízlést és differenciálóképességet
Egy kiragadott, javasolt példa az éneklés útján történő készségfejlesztésre:Legányné Hegyi E. Bach példatár I. kötet feldolgozása. Ha lehet,
játsszunk kíséretet a növendék éneke alá, hogy a dallamból következő harmóniai váltások, modulációk jobban követhetőek legyenek. Lehet más kulcsokban, transzponáltan, fejből kérni a szemelvényeket. Szinte minden órán érdemes meghallgatni CD-ről az elénekelt műrészlet eredetijét, hogy hallják a diákok az eredeti kíséretet, karaktert, hangszerelést és hogy felmérjék: ezekkel az „ének-etűdökkel” is zeneközelben tartózkodnak.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része a megfelelő módszerekkel felhasználható az
88
éneklési készségek fejlesztésére is.
5.3.3. Készségfejlesztés írásban 102 óra/50 óra
Az írásbeli készségfejlesztés kapcsolja össze a hallás- és éneklés készségfejlesztését. Rendkívül komplex feladat, két különböző agyi tevékenység egyidejű koordinálása.
Fejleszteni kell:- hangközök, hangzatok felépítésének készségét- tipikus dallami fordulatok felismerését és alkalmazását - a különböző ritmusképletek felismerését és alkalmazását- a különböző metrumérzetek gyors felismerését és alkalmazását- a dallam-, metrum- és ritmustényezők összekapcsolásának
képességét- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a belső hallást, a kottakép elképzelését, értelmezését- a többszólamú hallást (polifon, homofon)- a zenei formák áttekintésének képességét- az elemzés képességét; a rész és egész viszonyának áttekintését
Egy kiragadott, javasolt példa az írásbeli készségfejlesztésre:Bécsi klasszikus diktandók: Az első év elején a felvételi szint alatt
kell elkezdeni a diktálásukat, eleinte funkciós basszussal, egyszerű, lépésről-lépésre növekedő hangközökkel ellátott felső szólammal. Később a külső és belső bővülés megjelenésére, szabálytalan ütemszámokra, modulációra és egyszerűbb 3 szólamú szerkesztésre mutató szemelvényeket diktáljunk. Majd extra feladatként lediktálható például részleteiben Mozart: Don Giovannijának rövid szelete az első felvonás végéről. Itt 3 különböző ütemmutatójú tánc egyszerre hangzik fel, és ezt a szolfézs II órán különböző hangszereken játszó-éneklő gyerekekkel modellezhetjük is, ezzel a készségfejlesztési részbe is zenét csempészve.
Továbbá a stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható az íráskészségek fejlesztésére is.
5.3.4. Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása
102 óra/50 óra
Nagyon fontos, hogy a készségfejlesztési céllal megszólaltatott zeneművek a szolfézs II tantárgy keretében híven tükrözzék a diák általános ismereteit a zenetörténeti korszakok stílusairól is. Előfordulhat, hogy olyan zenei korszakokkal találkozik egy diák a tantárgy keretében, amellyel hangszerén soha (pl. gregorián, reneszánsz), ám stílusuk ismeretére szüksége van, hiszen nem válhat belőle kiművelt zenész fő, ha bizonyos zenei korszakok stílusjegyeivel egyáltalán nem kerül kapcsolatba. A saját hangszerén egy zenemű muzikális megformálását nagyon sokban elősegíti, ha a szolfézs II tárgy keretében kisebb példákon gyakorolja a zenei formák összefogását, előadását. Ezáltal kialakul benne egy olyan stílusismeret, melyre az aktív zenei tevékenységformákban is állandóan
89
szüksége lesz, illetve saját hangszerén is kamatoztathatja majd tudását. A zenei anyag kiválasztásában a tanár vegye figyelembe az adott
osztály összetételét és képességeit: a tananyag mennyisége és nehézségi szintje a tanulócsoport felkészültségéhez igazodjon. Itt csupán javaslatok szerepelnek, hogy mely zeneszerzőktől érdemes műveket keresnünk az alább található irodalomjegyzékben:
- A középkor egyszólamú egyházi és világi zenéje (gregorián, trubadúr-, trouvère- és Minnesang költészet)
- A középkor többszólamú zenéje (ars antiqua, ars nova, trecento – Leoninus, Perotinus, Machaut, Landini)
- A korai reneszánsz (Dunstable, Dufay, Binchois, Ockeghem, Josquin, Agricola, Obrecht, Isaac, de la Rue)
- Az érett reneszánsz (Gombert, Willaert, Clemens non Papa, Arcadelt, Cipriano de Rore, Lassus, A. Gabrieli, Palestrina, Vecchi, Marenzio, G. Gabrieli, Gastoldi, Croce, Gesualdo, Viadana, Banchieri, Jannequin, Sermisy, Goudimel, Passereau, Certon, le Jeune, Senfl, Othmayr, Gallus, Praetorius, Hassler, Friderici, Tallis, Byrd, Morley, Bull, Farnaby, Dowland, Weelkes, Gibbons, Victoria)
- A korabarokk (Monteverdi, Schütz, Buxtehude, Lully, Purcell)- A nagy barokk zeneszerzői (Händel, Bach, Telemann, Scarlatti,
Vivaldi, Rameau)- A bécsi klasszika (Mozart, Haydn, Beethoven)- A romantika (Mendelssohn, Weber, Schubert, Schumann, Brahms,
Berlioz, Liszt, Verdi, Muszorgszkij, Saint-Saëns, Bruckner) - Az utóromantika (Wolf, Mahler, R. Strauss, Mascagni, Leoncavallo,
Puccini, Rachmaninov, Massenet, Fauré)- A XX. század zenéjének főbb irányzatai (impresszionizmus,
expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, új bécsi iskola - Debussy, Ravel, Stravinsky, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Prokofjev, Sosztakovics, Hindemith, Orff, Britten, Bartók, Kodály)
- A második világháború utáni szerzők (Messiaen, Boulez, Stockhausen, Varèse, Ligeti, Dallapiccola, Nono, Lutoslawsky, Penderecki, Eben)
- A második világháború utáni magyar szerzők (Bárdos, Sugár, Ránki, Farkas, Kósa, Kadosa, Maros, Petrovics, Szokolay, Lendvay, Balassa, Kurtág, Bozay, Durkó, Szőllősy, Hidas, Kocsár, Csemitzky, Orbán, Vajda)
Ajánlott irodalom:Liber UsualisDobszay: A gregorián ének kézikönyveSzendrey-Dobszay-Rajeczky: Magyar gregoriánumFodor: Schola cantorum I-XIII. Bartha: A zenetörténet antológiájaForrai: Ezer év kórusaForrai: Öt évszázad kórusaForrai: DuettekBach: Négyszólamú korálfeldolgozásokMozart: Bécsi Szonatinák, Gyermekkori darabokHaydn: Zongoraszonátái
90
Legányné Hegyi E.: Bach példatár I.-II. kötetBertalotti: Ötvenhat solfeggioLassus: 24 kétszólamú motettaNagy: Partitúraolvasás, partitúrajátékÁdám: A dal mesterei I-V. kötetBartók: 27 gyermek- és nőikarKodály: Gyermek- és nőikarok, VegyeskarokEdlund: Modus NovusSzőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana, Befejező kötetA www.imslp.org internetes oldal ingyenesen letölthető kottái
Kifejezetten ritmusfejlesztésre alkalmas kötetetek:Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatokZombola Péter: Ritmusgyakorlatok
5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanterem
ötvonalas táblakézi ritmushangszer-szett
5.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.9, 6.10., 6.4, 6.51.3. kooperatív tanulás X 6.4,6.51.4. házi feladat X1.5. együtt zenélés X X 6.4, 6.5
5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1.1.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamaraének)
X X 6.4, 6.5
1.2. zongorázás-éneklés X X 6.4, 6.5
91
1.3. éneklés X1.4. hangszeres játék X1.5. egyéni felkészülés X1.6. hallott zenei anyag lejegyzése X 6.4, 6.5, 6.9, 6.101.7. zenehallgatás X 6.9, 6.10
5.6.A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
92
6. Zenetörténet II 268 óra/200 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
6.1. A tantárgy tanításának célja
A zenetörténet tárgy tanítása az európai zene történetének összefüggéseire, valamint a zene koronként változó kulturális beágyazottságára irányítja a diákok figyelmét. Tanulmányaik során megismerik a különböző kultúrtörténeti korszakok kapcsolódását, képet kapnak arról, hogy egy-egy zeneszerző milyen stílusirányzatok közepette alkotott. Tágas zenetörténeti ismeretek birtokában képes lesz elhelyezni saját hangszerének repertoárját egy szélesebb zenei és művészeti kontextusban, ami zenei tevékenységét nyitottabbá, összetettebb, együttműködésre alapuló feladatok elvégzésére alkalmasabbá teheti. A zenetörténeti ismeretek ugyanannyira elengedhetetlenek egy zenét tanuló diák számára, mint egy átlagos diák számára a közismereten tanult történelem vagy irodalom. A zenetörténettel való foglalkozás igen alkalmas a különböző ismeretek (történelem, irodalom, művészettörténet) integrálására is, valamint arra, hogy olyan irányokba nyissa a diák zenei érdeklődését, melyre a hangszeres órákon nem adódik lehetőség. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zenetörténet tárgy különösen szoros kapcsolatot ápol olyan közismereti tantárgyakkal, mint a művészettörténet, történelem és irodalom; egy-egy zenei korstílus vagy zeneszerzői életpálya megértése ezek ismerete nélkül nem lehetne teljes, hiszen az európai kulturális centrumokban a művészeti ágak mindig együttesen voltak jelen, így megértésük is csak egymás kölcsönös figyelembevételével lehetséges.
Fontos célunk, hogy a diák - a korszakot jellemző stílusjegyek és a történelmi események tükrében - meglássa az összefüggéseket a különböző tantárgyak között, és minél nagyobb rálátással szemlélje az elemzett zeneművet. Mivel az órákon a zeneművek elemzése áll a középpontban, a hangszeres foglalkozás célját is segítik, hiszen az elemzett művek sok esetben részét képezik a diákok hangszeres repertoárjának. A zenetörténet tárgy elengedhetetlen része a szakmai nyelv és a zenei szakszavak használata; ismeretének elsajátítása pedig olyan zenei tantárgyak esetében is alapvető elvárás, mint a szolfézs és zeneelmélet.
6.3. Témakörök
8.3.1. Zenetörténeti ismeretek 89 óra/ 67 óra
A történelem tantárgyhoz hasonlóan egészen a kezdetektől napjainkig ismerteti korszakról korszakra haladva a zeneművek keletkezéseinek, percepcióinak legfontosabb történeteit, eseményeit. Ez magában foglalja egy-egy zeneszerző élettörténetét is, amely soha nem
93
választható el az adott környezettől, korszaktól. Átfogóan bemutatja egy mű kulturális jelentőségét, benyomását a kortársakra, illetve megmutatja akár a saját korunkig is elérő hatásait. Zeneműveket összefüggésükben is bemutat.
A tanítandó tananyag szempontjából előnyt élvez a késő-reneszánsz/kora-barokk és a klasszikus modern (Bartók és kortársai) közötti négy évszázad zenéje. Ezek zenetörténetének kiemelkedő életművei köré csoportosított tematika főbb vonalakban:
- A késő-reneszánsz zenéje: Palestrina, Lassus, Victoria, Dowland, Gesualdo, G. Gabrieli- Az itáliai barokk zene: Monteverdi, Corelli, Scarlatti, Vivaldi- A francia barokk: Lully, Rameau- A német barokk: Schütz, Bach, Telemann - Az angol barokk: Purcell, Händel- A rokokó és az átmeneti korszak: C. Ph. E. Bach, Mannheimi Iskola, Quantz, Gluck- A bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert- Romantika: Berlioz, Mendelssohn, Schumann, Liszt, Brahms, Bruckner, Csajkovszkij, Chopin, Paganini- Romantikus német opera: Weber, Wagner- Romantikus olasz opera: Rossini, Donizetti, Verdi- Nemzeti stílusok: Erkel, Muszorgszkij, Grieg, Smetana,- Századforduló: Richard Strauss, Gustav Mahler- Francia századelő: Debussy, Ravel, Satie- Modernizmus: Schönberg, Berg, Webern, Stravinsky, Bartók, Kodály, Sosztakovics- Új irányok: Messiaen, Stockhausen, Ligeti, Reich, Cage, Kurtág
6.3.2. Műelemzés 89 óra/ 66 óra
A zenetörténet rengetegéből egy-egy példaértékűnek ítélt zenemű kiemeléseként sor kerül annak közelebbi megismerésére. Ez magában foglalhatja a zenemű keletkezésének körülményeitől, zeneszerzőjének életrajzától, a közönség első fogadtatásától elkezdve a legaprólékosabb harmóniai és formai elemzését is. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott zenemű jól beilleszkedjen a tananyag egyéb részeibe, ezáltal a bemutatni kívánt stíluskorszakok még közelebbi megvilágításba kerüljenek a diák számára. A megfelelően kiválasztott tananyagnak része lehet olyan zenemű is, melyet bármely diák a főtárgy óráján is tanulhat, ezáltal képezve hidat a tantárgyak között.
Az alábbiakban olvasható egy-két javasolt szemelvény, de ezen a területen kell a leginkább az iskola és egy adott osztály adottságaihoz igazítani a tananyagot:
- Lassus: Matona mia cara- Monteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázása- Corelli: Karácsonyi Concerto Grosso- Vivaldi: A Négy Évszak- Lully: Atys
94
- Schütz: Musikalische Exequien- Purcell: Dido és Aeneas- Händel: Messiás- J. S. Bach: Máté-passió- J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga- Haydn: fisz-moll „Búcsú” szimfónia (no. 45)- Mozart: Don Giovanni- Beethoven: Coriolan – nyitány- Beethoven: C-dúr „Waldstein” zongoraszonáta (op. 53)- Beethoven: 9. szimfónia- Schubert: Erlkönig- Schubert: Winterreise - Schumann: Karnevál- Brahms: Ein deutsches Requiem- Chopin: Etűdök- Liszt: Haláltánc- Verdi: Traviata- Wagner: Trisztán és Izolda (előjáték és szerelmi halál)- Mahler: I. szimfónia- Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra - Bartók: A kékszakállú herceg vára- Bartók: Concerto- Berg: Wozzeck- John Cage: 4’33”
6.3.3. Zenehallgatás 90 óra/67 óra
A zenehallgatás a tantárgy talán legfontosabb része. Ennek a tanulási formának a folytatásakor sajátítja el a tanuló a történelmi korokra jellemző hangzáskultúra élményvilágát. Ennek segítségével tud tájékozódni a később megismerendő zeneművek sűrűjében és ennek segítségével tudja majd saját hangszerén az előadandó zeneművet stílusosan eljátszani. Zenehallgatás nélkül a műelemzések sem lehetnek mélyrehatóak. Feladata, hogy kinyisson egy teljesen új világot a diákok ízlésében, amellyel gazdagíthatják érzelemvilágukat. Hivatástudatot ébreszt leendő zenekari zenészekben.
Javasolt zenehallgatási szemelvények:
Palestrina: Missa Papae MarcelliGesualdo: Moro lassoPurcell: Dido és AeneasMonteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázásaCorelli: Concerto GrossókRameau: Hyppolite és AriciaBach: János-passió
Máté-passió Magnificat
h-moll mise (Kyrie, Credo, Sanctus) Brandenburgi versenyek
95
h-moll szvitMusikalisches Opfer 4., 12., 21., 46., 56., 65., 105., 106.,179., 212. kantátaGoldberg-változatokA fúga művészete
Vivaldi: VersenyművekGloriaA négy évszak
Händel: MessiásAlcina
Julius Caesar EgyiptombanGluck: Orfeusz és EuridikéHaydn: Napszak-szimfóniák
A megváltó hét szavaA teremtésSzimfóniák, No. 45., 88., 90., 102., 103., 104.C-dúr „Kaiser” vonósnégyes
Mozart: Szöktetés a szerájbólFigaro házasságaDon GiovanniA varázsfuvola „Jupiter” C-dúr szimfónia „Nagy” g-moll szimfóniad-moll zongoraverseny A-dúr zongoraszonáta (K. 331)a-moll zongoraszonáta (K. 330) C-dúr „Dissonanzen” vonósnégyes c-moll mise Requiem
Beethoven: 3., 5., 6., 7., 9. szimfóniaZongoraszonáták:
c-moll „Pathétique” (op. 13)cisz-moll „Holdfény” (op. 27 no.2)d-moll „Vihar” (op. 31 no. 2) C-dúr „Waldstein” (op. 53)f-moll „Appassionata” (op.57) B-dúr „Hammerklavier” (op.106)c-moll (op. 111)
Hegedűverseny c-moll zongoraverseny FidelioNyitányok: Egmont és Coriolan a-moll vonósnégyes (op. 132)B-dúr vonósnégyes („Nagy Fúga”)
Schubert: dalok - Erlkönig- Gretchen am Spinnrade - Heine-dalok - Der Tod und das Mädchen
96
WinterreiseDie Schöne Müllerind-moll „A halál és a lányka” vonósnégyes Pisztráng-zongoraötösC-dúr vonósötös „Nagy” C-dúr szimfónia h-moll „Befejezetlen” szimfónia
Weber: A bűvös vadászMendelssohn: „Olasz” szimfónia
„Skót” szimfónia Szentivánéji-álom kísérőzene Éliás oratórium e-moll hegedűverseny
Schumann: Carnaval a-moll zongoraversenyA költő szerelme – dalciklus Asszonyszerelem, asszonysors – dalciklus
Berlioz: Fantasztikus szimfóniaChopin: Ballada (g), Mazurkák, PrelűdökBrahms: I. és IV. szimfónia
A végzet dalad-moll és B-dúr zongoraverseny Hegedűversenyf-moll zongoraötös (op. 34)Német Requiem
Liszt: ZarándokévekHaláltánc, Esz-dúr zongoraversenyFaust-szimfóniaRapszódiákSzimfonikus költemények (Les préludes, Mazeppa, Tasso)Szürke felhők
Csajkovszkij: Anyegin, Pikk dámaWagner: Tannhäuser
A Nibelung GyűrűjeMesterdalnokok
Verdi Don CarlosTrubadúrRigoletto
AidaOtello
Muszorgszkij Borisz Godunov Egy kiállítás képeiMahler: 1., 2., 3. szimfóniaR. Strauss: Zarathustra
SalomeRózsalovag4 utolsó ének
Rahmanyinov: Holtak szigetePrelűdök
97
Szimfonikus táncokDebussy: Prelűdök
Egy faun délutánjaA tenger
Bartók: Kossuth-szimf.Színpadi művek (összes)
TáncszvitSzabadbanZongoraversenyekConcertoCantata profana Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Kodály: Psalmus Hungaricus Háry János Galántai táncokStravinsky Tűzmadár
Le Sacre du Printemps A katona története Zsoltárszimfónia
OidipusThe Rake's progressIn memoriam DT
Schönberg: Pierrot lunaire Varsói túlélőBerg: Hegedűverseny
WozzeckSosztakovics: 5. 7. 9. 11. szimfónia
2. zongoraversenyMessiaen: 4 ritmikus etűd
Kvartett az idők végezetéreTurangalila
6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem, ötvonalas tábla
6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-
keret
98
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Leírás készítése X2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre X2.4. Tesztfeladat megoldása X2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X 6.9, 6.10
3. Komplex információk körében
3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról X
3.2. zenehallgatás X 6.9, 6.10
6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat X1.2. kiselőadás X1.3. megbeszélés X1.4. vita X1.5. szemléltetés X 6.9, 6.10., 6.4, 6.5
6.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
99
7. Zeneelmélet 408 óra/272 óra*
.* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés7.1. A tantárgy tanításának célja
A zeneelmélet tárgy tanításának célja, hogy a zeneművek legbelsőbb titkaiba is betekintést nyerjenek a zenét tanuló diákok. A zeneelmélet tantárgy által elsajátított készségek segítségével újabb érzékek nyílnak meg a diákok számára, hogy egy adott zeneművet még alaposabban megismerjenek, így a zenei nyelv sokoldalú megismerése révén tájékozódni tudnak a zeneművek harmónia- és formavilágában. Elsőként a barokk és a bécsi klasszika zeneszerzőinek szólamvezetési szabályával ismerkednek meg (ezt a részt nevezzük összhangzattannak), majd egy zenemű nagyobb összefüggéseibe is betekintést engedő formai kérdések kerülnek előtérbe, melynek segítségével a nagy arányokat érthetjük meg (ez a formatani rész). Hogy a tudás ne legyen meddő és kizárólag elméleti, az erre legalkalmasabb hangszeren, a zongorán modellezzük egy-egy zenemű harmóniai szerkezetét. Ennek a kezdő formája, amikor egy növendék fokszámok alapján, szólamvezetési alapelveket betartva harmóniákat rögtönöz a zongoránál. Továbbfejlesztett formája pedig az ún. continuo-játék, mely elsősorban a barokk zene mindennapi gyakorlatát felelevenítve, a közös zenélés öröméhez juttatja a diákot a harmóniafűzési szabályok készségszintre emelkedése után és "zenévé gyúrja" a tanulóban fokozatosan összeálló zeneelméleti ismereteket.
7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zeneelmélet nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. A matematika tárgy által elsajátítható többféle logikai rendszer segít megérteni a zenei folyamatok legfelső szintjeit is és konkrét segítséget nyújt a különböző akkordok megnevezésének, felépítésének meghatározásakor. Egyben a hallás utáni rögzítéskor (diktandó) jó hasznát veszi a logikai képességeknek, melyek a szólamvezetés szabályainak törvényszerűségei miatt a hallásban megmutatkozó hiányokat jól pótolják.A tárgy ezenfelül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, formáit. A szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tárgyak között természetesen szoros kapcsolat áll fenn, hiszen mindegyikben szükség van bizonyos ritmikai, hallási készségre, elméleti ismeretekre, zeneirodalmi tájékozottságra.
7.3. Témakörök
9.3.1. Összhangzattan 136 óra/91 óra
Elsőként a zeneművek legelemibb sejtjeinek viselkedésével kell
100
megismerkedni, a benne található legkisebb hangzó egységek, a szólamok pontos viselkedésformáinak elsajátításával. Műzenei példák egy-egy odaillő részletének sokaságaival tanítható ezek megismerése: célszerű minden alkalommal a megfelelő zeneműrészletek meghallgatásával, bemutatásával, elemzésével kezdeni, amit azután a művek alapján készíthető harmóniai vázlatok, mintapéldák, akkordfűzési és egyéb gyakorlatok követhetnek. Fontos, hogy a kisebb részletek elemzése is komplex legyen, tehát nem csak a megtanulandó akkordokra terjedjen ki, hanem a ritmikára, melodikára, formára is. A harmóniai menetek hangzásának, a zenei szerkesztés logikájának, a szép szólamvezetés törvényszerűségeinek felismerése és elsajátítása érdekében nem mellőzhetjük akkordfűzések rendszeres gyakorlását. Erre szükség van
- hallás útján (diktandó)- írásban (kidolgozási példák)- zongoránál (kézbediktandó).
A barokk és bécsi klasszikus alapelvek megismerése:- alapszabályok elsajátítása- a mollban feltűnő vezetőhang miatti anomáliák tisztázása- a hármashangzat fordítások általános és kivételes esetei- a négyeshangzatok felépítése, fordításainak megtanulása- az alterált akkordok felismerése, felépítése- esetleg kitekintés a romantikus korszak harmóniáira is - esetleg kitekintés a reneszánsz korszak harmóniáira is
Javasolt irodalom, melyeket akár tankönyvként is használhatunk, vagy csupán a műzenei példákat, akkordfűzési gyakorlatokat belőlük:
Kesztler Lőrinc: ÖsszhangzattanFrank Oszkár: Hangzó ZeneelméletGyőrffy,Beischer-Matyó,Keresztes: ÖsszhangzattanArnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai
7.3.2. Formatan 136 óra/91 óra
A formatan témakör betekintést enged nyújtani a zeneművek struktúrájába. Fokozatosan megismeri általa a diák a zeneszerzők szerkesztési elveit, korszakokra, műfajokra lebontva. Ismertessen meg a bécsi klasszika formáival:
- periódus - zenei mondat- két- és háromtagú forma és annak variánsai (külső- vagy belső
bővítés, coda)- szonátaforma- rondóforma- szonátarondó- Haydn-rondó- variációs forma- kidolgozás nélküli szonátaforma
A barokk kor fontosabb formáival is: - bar forma- barokk kétrészes táncforma- Couperin-rondó
101
- fúga, esetleg kettősfúga- chaconne- passacaglia
Képezze a formatani elemzések szerves részét a harmóniai elemzés is, mely csak akkor lehetséges, ha az összhangzattan témakörben a tanuló tudása már előrehaladottabb állapotban van. Sok esetben a formai határokat a harmóniai elemzés eredménye határozza meg (pl. félzárlat, álzárlat).
Javasolt irodalom, melyeket akár tankönyvként is használhatunk, vagy csupán a műzenei példákat, akkordfűzési gyakorlatokat belőlük:
Gárdonyi: Elemző formatanFrank Oszkár: Hangzó ZeneelméletGyőrffy,Beischer-Matyó,Keresztes: ÖsszhangzattanArnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai
7.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)tanteremötvonalas tábla
7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.4, 6.5, 6.9, 6.101.3. kooperatív tanulás X1.4. házi feladat X
9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1.1. Információk önálló rendszerezése X
1.2. Írásos elemzések készítése X1.3. Zenei előadás egyéni
felkészüléssel X 6.4, 6.5
1.4.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamarazenélés)
X 6.4, 6.5
1.5. Zongorázás X 6.4, 6.51.6. Egyéni felkészülés X1.7. Otthoni gyakorlás X
102
1.8. Zenehallgatás X 6.9, 6.10
7.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
103
8. Kultúrtörténet és esztétika 200 óra/136 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
8.1. A tantárgy tanításának célja
A zenei kultúrában fokozottan elmerülő diákságnak elengedhetetlen, hogy mindezt ne az aktuális társadalmi-társművészeti összefüggések nélkül tanulmányozza. Igazán csak akkor érti meg és tudja helyesen beépíteni intelligenciájába, ha látja, legalább nagy vonalakban, ami az adott korszakban a képzőművészetben, az irodalomban és a zenében egyidejűleg történt. Ezért szükségszerű a zenei képzés egyoldalúságának megszüntetése céljából a kor kultúrtörténetének, vizuális esztétikájának tanulmányozása is.
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A kultúrtörténetre semmiféle rálátásunk nem lehet a történelem, zenetörténet, magyar- és világirodalom, művészettörténet tárgyak nélkül. De a zeneelmélet és szolfézs órán sem érthetjük meg a zenei anyag lényegi mondanivalóját, ha nem ismerjük annak kiváltó okait, melyek az adott korban élő hús-vér emberek esztétikum utáni vágyát a különböző művészeti ágak művelésén keresztül testesítette meg.
8.3. Témakörök
8.3.1. Kultúrtörténet 67 óra/45 óra
Azt hiszik általában az emberek, ha valaki tud olvasni, automatikusan megért egy verset; ha van füle, megérti a zenét; ha van szeme érti és élvezi a képeket, szobrokat, építészeti alkotásokat, a diszítőművészet remekeit. Holott mindenütt tapasztalható, hogy olvasni, hallani, látni kevés ahhoz, hogy az ember a műalkotások szépségét a maguk komplexitásában be tudja fogadni. Hosszú út vezet ahhoz, hogy az ösztönös látó-halló emberből valaki műélvezővé váljon. Ehhez nyújt segítséget az elsősorban európai kultúrtörténet összefüggéseit bemutató témakör, amely egy-egy adott korszakot minden művészeti ágával egyidejűleg jelenít meg a diákok számára.
8.3.2. Esztétika 66 óra/45 óra
A mindenkori emberek szépség utáni vágyának megmaradt tárgyi emlékeiben megtanít felfedezni azt, ami közös lehet. Sokkal könnyebb így a zenei szépségeket is elmagyarázni, megérteni, megérezni, ha ismerik a párhuzamos képzőművészeti, irodalmi szépségeket is. Meg lehet-e érteni pl. a kor vizuális ismerete nélkül, hogy miért volt szikárabb a német művészet esztétikája, mint pl. a pompásabb velencei, mind a zenében, mind a festészetben? Miért van a spanyol zenének arabos beütése s a
104
képzőművészetük miért vonzódik a keleti világhoz, esztétikához?
8.3.3. Összművészeti összehasonlítások 67 óra/46 óra
Bizony gyakran előfordul még a műveltebb rétegeknél is, hogy a műveltségük egyoldalú, egy korszaknak, a korszak szépségeinek csak szikráit ismerik, egymástól elkülönítve s nem áll össze az ismeret és esztétikai élmény egységes egésszé. Meg lehet-e érteni egy kor zenéjét, ha nem tudjuk milyen templomi vagy világi környezetben szólalt az meg, milyen díszítések borították a falakat, milyen ruhákban ültek a hallgatók s miért éppen olyan zenét kívántak hallani, miért épp azt tudták élvezni, ami megszületett? Egy-egy párhuzamba állítható, különböző művészeti ágból származó műalkotást kiemel e témakör és konkrét művek stílusjegyein keresztül mutat be egy-egy kulturális központot.
Ajánlott képzőművészeti korszakok és művészei, melyeken keresztül párhuzamot lehet találni a zeneművészeti alkotásokhoz, korszakokhoz:
RENESZÁNSZ trecento, quatrocento, cinquecento Giotto, Fra Angelico, Masaccio Mantegna, Ghiberti, Donatello Botticelli, Verrochio Van Eyck, Bosch, H.van der Goes, Leonardo, Raffaello, Michelangelo Giorgione, Tiziano, El Greco Grünewald, Holbein, Cranach, DürerMagyar reneszánsz építészet, szobrászat
BAROKK Velazquez, Caravaggio, BerniniRubens, Franz Hals, RembrandtVermeer
Magyar barokk építészet, festészet
ROKOKÓ, KLASSZICIZMUS Watteau, Turner, ChardinGoya, Ingres, Canova
Magyar építészet, szobrászat, festészet
ROMANTIKA C.D.Friedrich, Gericault, DelacroixMagyar romantikus szobrászat, festészet
REALISTÁK AkadémistákCourbet, Corot, Millet
Magyar: Munkácsy
PRAE-RAFFAELITÁK
IMPRESSZIONIZMUS, POSZT-
105
Manet, Monet, Degas, Toulouse-Lautrec, RenoirVan Gogh, Gauguin, Cezanne, Rodin
Magyar: Nagybányai művésztelepHollóssy, Thorma, Ferenczy K.
SZECESSZIÓ
IZMUSOK, XX.SZD. Picasso, Dali, absztraktokMagyar XX. szd.-i építészet, festészet és szobrászatRippl-Rónai, Csontváry, Zala György, Stróbl AlajosAba-Novák, Molnár C.Pál, Borsos Miklós, Ferenczy BéniKondor Béla, Medgyesi Ferenc, Barcsay JenőVasareli, Amerigo Toth, Moholy-Nagy
8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem
laptop, projektor és audiovizuális eszközök
8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.2. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X 6.9, 6.10
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással X
8.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
106
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.9, 6.10, laptop,
projektor13. kooperatív tanulás X1.4. múzeumlátogatás X
8.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
107
9. Beszédgyakorlat 64 óra/68 óra**9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon
megszervezett képzés
9.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja a kisebb beszédhibák javítása, a szövegmondás és az artikuláció javítása, a színpadi beszéd- és mozgásformák alapjainak elsajátítása és az érzelmi kibontakozás elősegítése. Mindezen eszközök birtoklása a művészi kifejezésű énekléshez nyújt segítséget.
9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A beszédhibák fiziológiai megértéséhez a biológia tantárgyból nyerhetünk információkat. A felhasznált szövegek az irodalom témakörébe tartoznak. A magyar nyelv speciális elemeinek vizsgálatát (hangzók, hangsúlyozás, hanglejtés, stb.) a magyar nyelvtan ismeretében végezhetjük.
9.3. Témakörök
9.3.1. Fonetikai alapismeretek 16 óra/ 16 óra
A magyar nyelv magán- és mássalhangzóinak ismerete A beszélt és énekelt hangzók szótagalkotó különbözősége A beszéd és írás kapcsolata
Ajánlott tankönyv Kerényi Miklós György: Az éneklés művészete és pedagógiája
9.3.2. Artikulációs gyakorlatok 16 óra/ 16 óra
Az artikulációs gyakorlatok alapja a magyar artikulációs bázis. A beszéd és az éneklés légzési technikája, a hangzók formálása megegyezik egymással.
Mondókák Versek
Ajánlott tankönyv Kerényi M. Gy.: Az éneklés művészete és pedagógiája Montágh I.: A tiszta beszéd
9.3.3. Beszédhibák javítása 16 óra/ 18 óra
Az énekeseknél jelentkező beszédhibák javítása, az énektechnikának a jelentkező kiejtési hibákra történő koncentrált gyakorlásával történik.
A problémás hangzók kiemelése és tudatosítása E hibák állandó kontroll melletti gyakorlása
9.3.4. Gyakorlat 16 óra/ 18 óra
108
Versek, prózarészletekSzínművek részleteiZenés művek részletei
9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Színpad
9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x x X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x X x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel X x X
2.2. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X X x
2.3. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x x
3. Komplex információk körébenEsemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x x x
4. Csoportos munkaformák körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x X
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x x
9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
109
1.1. magyarázat x X1.2. kiselőadás X x1.3. megbeszélés x X1.4. szemléltetés X x1.5. szimuláció x X1.6. szerepjáték X x1.7. házi feladat x X
9.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
110
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVa
54 212 06 NÉPZENÉSZ (szakmairány megjelölésével) ,
NÉPDALÉNEKLÉS szakmairánySZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
2013.
Nemzeti Munkaügyi Hivatal1089 Budapest, Kálvária tér 7.www.munka.hu
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z)
54 212 06 NÉPZENÉSZ (szakmairány megjelölésével) ,
111
NÉPDALÉNEKLÉS szakmairánySZAKKÉPESÍTÉSHEZ
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a(z) 54 212 06 Népzenész (szakmairány megnevezésével)szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) xxx rendelet alapján készült.
IV. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 212 06
A szakképesítés megnevezése: Népzenész (szakmairány megjelölésével)A szakmacsoport száma és megnevezése: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció
Ágazati besorolás száma és megnevezése:
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 160 óra
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában; párhuzamos oktatás esetén nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
112
Bemeneti kompetenciák: Megbízható zenei hallás, tiszta intonáció, kottaírási és - olvasási készség, hangszerkezelési készség, előadói készség, ritmus-tempó érzékSzakmai előképzettség: Az elméleti ismereteknek legalább a zenei alapszintnek megfelelő színvonalú ismerete, valamint a hangszeres (énekes) gyakorlati ismeret, a zenei műfajban való alapszintű jártasság, amelyeket a szakképző iskola írásbeli és gyakorlati felvételi vizsgán értékel
Előírt gyakorlat: nincs
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek
VIII. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/SzakképzettségNéprajz Okleveles etnográfus pedagógiai
végzettséggel
Népzeneelmélet - és történet, Népzenei lejegyzés
Okleveles etnográfus pedagógiai végzettséggel, etnomuzikológia szakos pedagógus végzettséggel, Népzenetanár
Hangegészségtan, Beszédgyakorlat
Népi ének szakos pedagógus, Klasszikus ének szakos pedagógus
Néptánc Néptánc pedagógus
Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:Ötvonalas tábla vagy interaktív tábla, Földrajzi, történelmi és néprajzi térképek; A tantárgyak tematikájában meghatározott ajánlott irodalmat tartalmazó könyvtár.
113
IX. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, átlagos órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. A kétévfolyamos képzés első és második évfolyamának összevont összes óraszáma, szakmai tartalma arányosan elosztható hosszabb, legfeljebb 104 heti szakmai felkészítés keretében azzal, hogy az összes képzési óraszám legfeljebb 2268 óra, a szabad sáv felhasználása esetében 2540 óra lehet a *-al jelölt évfolyamszerkezet esetén is.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok:Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásávalévfolyam 9. évfolyam 10.
évfolyam11. évfolyam
12. évfolyam
13.évfolyam
hetek száma 36 36 36 32 32heti szakmai óraszám a heti 40 órás szki kerettanterv szerint
11 12 13 16 31
NAT művészet óra 1szabad sáv 4 4 4 4 4helyi szinten szakmai képzésre fordítható összes óraszám
15 17 17 20 35
éves óraszám 540 612 612 640 1120képzési óraszám 9-12: 2404képzési óraszám 13: 1120gyakorlat (felosztva) 160összes képzési óra: 3684
Szaaképző évfolyamok esetén felhasználható óraszámok:
évfolyamheti óraszám szaadsáv nélkül
éves óraszám szabadsáv nélkül
heti óraszámszabadsávval
éves óraszám szabadsávval
1/13. évfolyam 31 óra/hét* 1116 óra/év 35 óra/hét* 1260
114
óra/évÖgy 160 óra 160 óra2/14. évfolyam 31 óra/hét* 992 óra/év 35 óra/hét* 1120
óra/évÖgy. nélkül 2108 óra 2380 óra
Összesen: 2268 óra 2540 óra
*Három éves képzés esetén – 1/13-tól 1/14-ig – a megadott összes óraszám megtartásával a heti óraszám 22 óra/hét, illetve 23 óra/hét lehet.
115
1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma
Szakmai követelménymod
ulok Tantárgyak
Párhuzamos képzésSzakképesítés-
specifikus utolsó évf. Szakképesítés első évf.Szakképesítés utolsó
évfolyama9-12. évfolyam
ögy
5/13. évfolyam 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam
e gyszaba
d e gy szabade gy szaba
dögy e gy
szabad
/11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
Munkavédelemi alapismeretek 18 18
11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás 16 16
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 64 64
10602-12Zenész alapok
Szolfézs I. 140 140
Zenetörténet I. 140 140
116
10744-12Néprajz és népzene
Népzeneelmélet-és történet 208 128 144 128Néprajz 108 64 72 96Népzenei lejegyzés 172 128 108 96Néptánc 64 54 64
10743-12Népi éneklés
Főtárgy 280 96 144 128Hangegészségtan 32 32Beszédgyakorlat 32 32 36 32Kamaraének 280 64 72 64Társhangszer 140 64 72 64Zongora kötelező 140 32 18 18 16 16Szolfézs II. 208 64 72 32 32Zenetörténet II. 104 104 32 32 64 32Zeneelmélet 72 104 64 32 36 36 32 32Kultúrtörténet és esztétika 136 32 32 36 36 64
összes óra 822 1220 344
160
400 576 96 446 662 144160
400 592 112
összes óra 2042+344 szabad 976 + 96 szabad1108 + 144
szabad 992 + 112 szabad
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályai alapján szervezett párhuzamos képzés szakmai óraszámai a 40 órás időkerethez igazodó és felhasználható óraszámokat és a közismereti képzésre fordítható szabad sáv óraszámait is tartalmazzák. A kerettanterv a szabad időkeretek felhasználására ajánlásokat fogalmaz meg.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
117
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Szakközépiskolai képzés óraszáma a
közismereti oktatással
párhuzamosan Szak
közé
pisk
olai
kép
zés
össz
es ó
rasz
áma
Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma
A s
zakk
épzé
sös
szes
óra
szám
a
Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma
A s
zakk
épzé
s ös
szes
óra
szám
a
9-12. évfolyam
9-12. évfolya
m5/13.
évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam
e gy szab
ad
ögy e gy szab
ad
e gy szab
ad
ögy e gy szab
ad
1150
0-12
M
unka
véde
lem
i al
apis
mer
etek Munkavédelmi
alapismeretek 18 18 18 18 18témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1149
9-12
Fo
glal
kozt
atás
i al
apis
mer
etek
Foglalkoztatási alapismeretek 16 16 16 16témakör 1témakör 2
118
témakör 3témakör 4
1149
8-12
El
hely
ezke
dést
-m
unka
válla
lást
seg
ítő
ideg
en n
yelv
(5-
ös
szin
t)
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 64 64 64 64témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1060
2-12
Zené
sz a
lapo
k
Szolfézs I. 140 140 140 140 140Készségfejlesztés hallás után 35 35 35 35 35Készségfejlesztés éneklés útján 35 35 35 35 35Készségfejlesztés írásban 35 35 35 35 35Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása 35 35 35 35 351Zenetörténet I. 140 140 140 140 140Zenetörténeti ismeretek 47 47 47 47 47Műelemzés 47 47 47 47 47Zenehallgatás 46 46 46 46 46
1074
4-12
Nép
rajz
és
né
pzen
Népzeneelmélet-és történet 208 208 128 336 144 128 272
119
eA népzene gyűjtése és kutatatásának története 23 23 13 36 11 9 20Magyar népzenetörténet és stílusösszefüggései 45 45 27 72 37 35 72A magyar népzene rendszerezése 45 45 27 72 37 35 72A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene 40 40 24 64 17 15 32
A vokális népzene műfajai 22 22 10 32 11 9 20
A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében 7 7 5 12 6 4 10Népzene és műzene kapcsolata 14 14 12 26 13 11 24
120
Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra 12 12 10 22 12 10 22Néprajz 108 108 64 172 72 96 168
Néprajzi alapfogalmak 20 20 3 23 20 2 22
Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés 10 10 7 17 16 2 18Társadalomnéprajz 18 18 10 28 18 11 29
Tárgyi kultúra 18 18 15 33 18 11 29Folklór 32 32 22 54 52 52Hon- és népismeret 10 10 7 17 18 18Népzenei lejegyzés 172 172 128 300 108 96 204A népzenei lejegyzés története, funkciói 10 10 10 10 10A népzenei lejegyzés jelrendszere 32 32 32 30 30Vokális népzenei felvételek lejegyzése 80 80 70 150 30 50 80
121
Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése 50 50 58 108 38 46 84Néptánc 64 64 54 64 118Fejlesztési feladatok 16 16 12 16 28Néptánc repertoár 16 16 18 16 34Színpadi adaptáció 16 16 16 16 32Táncfolklorisztika 16 16 8 16 24
1074
3-12
Nép
dalé
nekl
és
Főtárgy 280 280 96 376 144128 272
Technikai fejlesztés 74 74 25 99 36 28 64Anyagismeret 97 97 34 131 60 50 110
Népzenei összeállítások alkotása 74 74 25 99 38 40 78Színpadi előadás 35 35 12 47 10 10 20Hangegészségtan 32 32 32 32
A hang fizikai sajátosságai 8 8 8 8
A hangképző szervek anatómiája 8 8 8 8A hangszalagok 8 8 8 8
122
Az énekesi életforma kialakítása 8 8 8 8Beszédgyakorlat 32 32 32 64 36 32 68
Fonetikai alapismeretek 8 8 8 16 8 8 16
Artikulációs gyakorlatok 8 8 8 16 8 8 16
Beszédhibák javítása 8 8 8 16 10 8 18Színpadi gyakorlat 8 8 8 16 10 8 18Kamaraének 280 280 64 344 72 64 136
Népzenei dialektusok 70 70 6 76 10 6 16Vokális népzene csoportos funkciói 70 70 8 78 20 18 38
Népzenei összeállítások alkotása 90 90 30 120 26 30 56Csoportos színpadi előadói gyakorlatok 50 50 20 70 16 10 26Társhangszer 140 140 64 204 72 64 136Technikai fejlesztés 24 24 10 34 18 10 28Anyagismeret 60 60 30 90 30 30 60
123
Népzenei összeállítások készítése 32 32 12 44 12 12 24
Színpadi gyakorlat 24 24 12 36 12 12 24Zongora kötelező 140 140 32 172 18 18 16 16 68
Technikai gyakorlatok, etűdök 40 40 10 50 6 6 5 5 22Barokk zeneművek 50 50 10 60 6 6 5 5 22Előadási darabok 50 50 12 62 6 6 6 6 24Szolfézs II. 208 208 64 272 72 32 32 136
Készségfejlesztés hallás után 50 50 16 66 18 8 8 34
Készségfejlesztés éneklés útján 50 50 16 66 18 8 8 34
Készségfejlesztés írásban 50 50 16 66 18 8 8 34
Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása 58 58 16 74 18 8 8 34Zenetörténet II.
104 104 208 32 32 272 64 32 96
124
Zenetörténeti ismeretek 35 35 70 10 10 90 22 10 32Műelemzés 35 35 70 10 10 90 22 10 32Zenehallgatás 34 34 68 12 12 92 20 12 32Zeneelmélet 72 104 176 64 32 272 36 36 32 32 136Összhangzattan 36 52 88 32 16 136 18 18 16 16 68Formatan 36 52 88 32 16 136 18 18 16 16 68Kultúrtörténet és esztétika 136 136 32 32 200 36 36 64 136Kultúrtörténet 45 45 10 10 67 12 12 22 45Esztétika 45 45 10 10 66 12 12 22 45Összművészeti összehasonlítások 46 46 12 12 67 12 12 20 46
Összesen 822122
0 344160
2386 400 576 96 3458 446 662 144160
440592 112 2356
Összesen 2386 2386 1072 3618 1252 1104 2356
Elméleti óraszámok/aránya 38,5 38,5Gyakorlati óraszámok/aránya 61,5 61,5
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes
125
képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
126
A 11500-12 azonosító számú
Munkavédelmi alapismeretekmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 11500-12 azonosító számú Munkavédelmi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11500-12 Munkavédelmi alapismeretek
Munkavédelmi alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
1
7. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy …óra/… óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.13. A tantárgy tanításának célja
1.14. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
1.15. Témakörök
1.3.1. Témakör 1 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.2. Témakör 2 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.3. Témakör 3 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.4. Témakör 4 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.16. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
1.17. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2
1.18. A tantárgy értékelésének módja
A 11499-12 azonosító számú
Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
3
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek
Foglalkoztatási alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
4
8. Foglalkoztatási alapismeretek tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
5.5.1. A tantárgy tanításának célja
5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
5.3. Témakörök
5.3.1. Témakör 1 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
5.3.2. Témakör 2 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
5.3.3. Témakör 3 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
5.3.4. Témakör 4 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
5
A 11498-12 azonosító számú
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-as szint)
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
7
A 11498-12 azonosító számú, Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-
as szint)
Elhelyezkedést-munkavállalást
segítő idegen nyelv
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
8
9. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
6.6.1. A tantárgy tanításának célja
6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
6.3. Témakörök
6.3.1. Témakör 1 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
6.3.2. Témakör 2 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
6.3.3. Témakör 3 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
6.3.4. Témakör 4 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
6.6. A tantárgy értékelésének módja
9
A10602-12 azonosító számú
Zenész alapokmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
10
A 10602-12 azonosító számú Zenész alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10602-12Zenész alapok
Szolfézs 1 Zenetörténet 1
Kés
zség
fejle
szté
s ha
llás
után
Kés
zség
fejle
szté
s én
eklé
s út
ján
Kés
zség
fejle
szté
s ír
ásba
nSt
ílus
és z
enet
örté
neti
ism
eret
ek e
lsaj
átítá
saZe
netö
rtén
eti
ism
eret
ek
Műe
lem
zés
Zene
hallg
atás
FELADATOKEgy-, illetve két szólamban hallás után dallamokat lejegyez x xLapról olvas x xÜgyel a helyes tempóra, ritmusra, dinamikára és a tiszta intonációra x x x xPontosan értelmezi a zenei műszavakat, előadási jeleket, utasításokat x x xTájékozódik a zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban
x x x
Felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismer x xTöbbszólamú mű társas előadása x x x
SZAKMAI ISMERETEKSkálák és hangközök x x x xRitmusok, ritmusképletek x x xA zenetörténet korszakaira jellemző stílusjegyek, műfaji sajátosságok x x x x xA legjelentősebb zeneszerzők életműve x x x xMűelemzés x xZenefelismerés xZenei jelenségek (pl. szekvencia, moduláció) felismerése x x x x x xAz alapvető zenei szakkifejezések x x x xKamaraének x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKMegbízható zenei hallás x x x x x xTiszta intonáció x xMetrum, lüktetés, tempótartás x x x xKottaírási és -olvasási készség x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
11
Figyelem x x x x x xPontosság x x x x x xÖnállóság x x x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁKEmlékezőképesség x x x x x xFigyelem-összpontosítás x x x x xKontroll (ellenőrző képesség) x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKKapcsolatteremtő készség x x xEmpatikus készség x xKommunikációs rugalmasság x x x x
12
1. Szolfézs 140 óra/ 72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A szolfézs 1 tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei műveltség megalapozását és ismertesse meg e különleges kifejezési móddal - a zenével - a tanulókat. A zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre és elkezdett készségek fejlesztésére alapozva fejlessze tovább a növendék tudását és képességeit. Egészítse ki a tanuló tudását a szakközépiskolában folytatandó hangszeres, zeneelméleti és zenetörténeti tanulmányokban. Fejlessze a majdani aktív zenéléshez szükséges képességeket és készségeket. A lehető leghamarabb vonjon párhuzamot és találja meg az összefüggéseket, kapcsolódási pontokat a készségek fejlesztése és az aktív zenei tevékenységformák között. Járuljon hozzá a széleskörű szakmai tudás megszerzéséhez, amely alkalmassá teszi a növendéket a szakirányú felsőoktatásban folytatandó tanulmányok, illetve a középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A szolfézs 1 nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, szöveges mű esetén az irodalom tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. Az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a szöveges zeneművek teljes megismeréséhez és tanulmányozásához.A tárgy ezen felül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, hiszen a szolfézs a zene teljesebb megértését szolgálja.
3.3. Témakörök
3.3.1. Készségfejlesztés hallás után 35 óra/18 óra
A hallás utáni készségfejlesztés a szolfézs 1 tárgy egyik legfontosabb eleme, mely sokban épül a zeneiskolai alapokra. A diákok számára nagyon fontos, hogy mind jobban, készség szinten felismerjék az európai műzene évszázadok során folyamatosan cizellálódó elemeit.
Fejleszteni kell - a hangközök felismerését- a hármas- és négyeshangzatok felismerését- tipikus dallami fordulatok felismerését - a különböző ritmusképletek biztos beazonosítását- a különböző metrumérzetek gyors beazonosítását
13
- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a 20. század stíluselemeinek felismerését
- a különböző zenei formák elkülönítését- a zenei memóriát- a többszólamú hallás kifejlődését
Egy kiragadott, javasolt példa a hallás utáni készségfejlesztésre:Hangköz- és hangzatmenet diktálása: 4#, 4b-ig, minden hangnemben,
2-3 kvintes kitéréssel, szűkített kvint, bő kvart, domináns szeptim, szűkített szeptim akkordok felismerésével, helyes oldásával, késleltetéssel.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt
műzenei példák nagy része felhasználható a hallási készségek fejlesztésére is.
3.3.2. Készségfejlesztés éneklés útján 35 óra/18 óra
Az éneklés útján történő készségfejlesztés azért nagyon fontos, mert ez az egyetlen eszköz, amivel a diák saját biológiai organizmusán keresztülszűri a zene legkisebb elemeit is. Ahhoz, hogy saját hangszerén egy nagyobb ívet elő tudjon adni, szükséges, hogy apró elemeire bontva is értelmezni tudja őket. Ezeket pedig csak énekelve tudja igazán magáévá tenni. Az éneklés segít neki a hallás- és írási készségfejlesztésben is, hiszen ez az egyetlen biztos, önellenőrzésre is alkalmas eszköze, amibe a zenei elemeket be tudja illeszteni. A kamaraének rendkívül komplexen, már egészen kezdő szinten is nagyon segíti a későbbi aktív zenésztevékenység gyakorlását.
Fejleszteni kell- a tiszta intonációt- a hangközök és hangzatok biztos éneklésének és felépítésének
készségét- az alkalmazkodási képességet a többszólamú éneklés hangzás-
egyensúlyának kialakításában- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek alkalmazását- az improvizációs készséget és zenei fantáziát- az előadási készséget- a memóriát és a koncentráló képességet- a stílusos előadási és formálási készséget- a dinamika és hangszín, valamint a zenei karakterek és
dramaturgia megvalósítása iránti érzékenységet- a zenei ízlést és differenciálóképességet
Egy kiragadott, javasolt példa az éneklés útján történő készségfejlesztésre:Agócsy: Olvasókönyv szolmizálóknak J. S. Bach műveiből
feldolgozása. Ha lehet, játsszunk kíséretet a növendék éneke alá, hogy a dallamból következő harmóniai váltások, modulációk jobban követhetőek legyenek. Lehet más kulcsokban, transzponáltan, fejből kérni a szemelvényeket. Szinte minden órán érdemes meghallgatni CD-ről az elénekelt műrészlet eredetijét, hogy hallják a diákok az eredeti kíséretet,
14
karaktert, esetlegesen a hangszerelést és hogy felmérjék: ezekkel az „ének-etűdökkel” is zeneközelben tartózkodnak.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része a megfelelő módszerekkel felhasználható az éneklési készségek fejlesztésére is.
3.3.3. Készségfejlesztés írásban 35 óra/18 óra
Az írásbeli készségfejlesztés kapcsolja össze a hallás- és éneklés készségfejlesztését. Rendkívül komplex feladat, két különböző agyi tevékenység egyidejű koordinálása.
Fejleszteni kell:- hangközök, hangzatok felépítésének készségét- tipikus dallami fordulatok felismerését és alkalmazását - a különböző ritmusképletek felismerését és alkalmazását- a különböző metrumérzetek gyors felismerését és alkalmazását- a dallam-, metrum- és ritmustényezők összekapcsolásának
képességét- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a belső hallást, a kottakép elképzelését, értelmezését- a többszólamú hallást (polifon, homofon)- a zenei formák áttekintésének képességét- az elemzés képességét; a rész és egész viszonyának áttekintését
Egy kiragadott, javasolt példa az írásbeli készségfejlesztésre:Bécsi klasszikus diktandók: Az első év elején a felvételi szint alatt
kell elkezdeni a diktálásukat, eleinte funkciós basszussal, egyszerű, lépésről-lépésre növekedő hangközökkel ellátott felső szólammal. Később a külső és belső bővülés megjelenésére, szabálytalan ütemszámokra, modulációra és egyszerűbb 3 szólamú szerkesztésre mutató szemelvényeket diktáljunk. Majd extra feladatként lediktálható például részleteiben Mozart: Don Giovannijának rövid szelete az első felvonás végéről. Itt 3 különböző ütemmutatójú tánc egyszerre hangzik fel, és ezt a szolfézs I órán különböző hangszereken játszó-éneklő gyerekekkel modellezhetjük is, ezzel a készségfejlesztési részbe is zenét csempészve.
Továbbá a stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható az íráskészségek fejlesztésére is.
3.3.4. Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása
35 óra/18 óra
Nagyon fontos, hogy a készségfejlesztési céllal megszólaltatott zeneművek a szolfézs I tantárgy keretében híven tükrözzék a diák általános ismereteit a zenetörténeti korszakok stílusairól is. Előfordulhat, hogy olyan zenei korszakokkal találkozik egy diák a tantárgy keretében, amellyel hangszerén soha (pl. gregorián, reneszánsz), ám stílusuk ismeretére szüksége van, hiszen nem válhat belőle kiművelt zenész fő, ha bizonyos zenei korszakok stílusjegyeivel egyáltalán nem kerül kapcsolatba.
15
A saját hangszerén egy zenemű muzikális megformálását nagyon sokban elősegíti, ha a szolfézs I tárgy keretében kisebb példákon gyakorolja a zenei formák összefogását, előadását. Ezáltal kialakul benne egy olyan stílusismeret, melyre az aktív zenei tevékenységformákban is állandóan szüksége lesz, illetve saját hangszerén is kamatoztathatja majd tudását.
A zenei anyag kiválasztásában a tanár vegye figyelembe az adott osztály összetételét és képességeit: a tananyag mennyisége és nehézségi szintje a tanulócsoport felkészültségéhez igazodjon. Itt csupán javaslatok szerepelnek, hogy mely zeneszerzőktől érdemes műveket keresnünk az alább található irodalomjegyzékben:
- A középkor egyszólamú egyházi és világi zenéje (gregorián, trubadúr-, trouvère- és Minnesang költészet)
- A középkor többszólamú zenéje (ars antiqua, ars nova, trecento – Leoninus, Perotinus, Machaut, Landini)
- A korai reneszánsz (Dunstable, Dufay, Binchois, Ockeghem, Josquin, Agricola, Obrecht, Isaac, de la Rue)
- Az érett reneszánsz (Gombert, Willaert, Clemens non Papa, Arcadelt, Cipriano de Rore, Lassus, A. Gabrieli, Palestrina, Vecchi, Marenzio, G. Gabrieli, Gastoldi, Croce, Gesualdo, Viadana, Banchieri, Jannequin, Sermisy, Goudimel, Passereau, Certon, le Jeune, Senfl, Othmayr, Gallus, Praetorius, Hassler, Friderici, Tallis, Byrd, Morley, Bull, Farnaby, Dowland, Weelkes, Gibbons, Victoria)
- A korabarokk (Monteverdi, Schütz, Buxtehude, Lully, Purcell)- A nagy barokk zeneszerzői (Händel, Bach, Telemann, Scarlatti,
Vivaldi, Rameau)- A bécsi klasszika (Mozart, Haydn, Beethoven)- A romantika (Mendelssohn, Weber, Schubert, Schumann, Brahms,
Berlioz, Liszt, Verdi, Muszorgszkij, Saint-Saëns, Bruckner) - Az utóromantika (Wolf, Mahler, R. Strauss, Mascagni,
Leoncavallo, Puccini, Rachmaninov, Massenet, Fauré)- A XX. század zenéjének főbb irányzatai (impresszionizmus,
expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, új bécsi iskola - Debussy, Ravel, Stravinsky, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Prokofjev, Sosztakovics, Hindemith, Orff, Britten, Bartók, Kodály)
- A második világháború utáni szerzők (Messiaen, Boulez, Stockhausen, Varèse, Ligeti, Dallapiccola, Nono, Lutoslawsky, Penderecki, Eben)
- A második világháború utáni magyar szerzők (Bárdos, Sugár, Ránki, Farkas, Kósa, Kadosa, Maros, Petrovics, Szokolay, Lendvay, Balassa, Kurtág, Bozay, Durkó, Szőllősy, Hidas, Kocsár, Csemitzky, Orbán, Vajda)
Ajánlott irodalom:Dobszay: A gregorián ének kézikönyveSzendrey-Dobszay-Rajeczky: Magyar gregoriánumFodor: Schola cantorum I-XIII. Bartha: A zenetörténet antológiájaForrai: Ezer év kórusaForrai: Duettek
16
Bach: Négyszólamú korálfeldolgozásokMozart: Bécsi Szonatinák, Gyermekkori darabokHaydn: ZongoraszonátáiAgócsy: Olvasókönyv szolmizálóknak J. S. Bach műveibőlLegányné Hegyi E.: Bach példatár I. kötetBertalotti: Ötvenhat solfeggioLassus: 24 kétszólamú motettaÁdám: A dal mesterei I-V. kötetBartók: 27 gyermek- és nőikarKodály: Gyermek- és nőikarok, Vegyeskarok, pedagógiai művekSzőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana, Befejező kötetA www.imslp.org internetes oldal ingyenesen letölthető kottái
Kifejezetten ritmusfejlesztésre alkalmas kötetetek:Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatokZombola Péter: Ritmusgyakorlatok
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk 6.2.
ötvonalas táblakézi ritmushangszer-szett
3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
EgyéniCsoport-bontás
Osztály-keret
1.1.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamaraének)
x 6.4., 6.6.
1.2. zongorázás-éneklés x x 6.4., 6.6.1.3. éneklés x1.4. hangszeres játék x1.5. egyéni felkészülés x1.6. hallott zenei anyag
lejegyzése x 6.4., 6.6., 6.7., 6.8.
1.7. zenehallgatás x 6.7., 6.8.
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos
17
módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
egyéni csoport
osztály
1.1. magyarázat x1.2. szemléltetés x 6.7., 6.8., 6.4., 6.6.1.3. kooperatív tanulás x 6.4., 6.6.1.4. házi feladat x1.5. együtt zenélés x x 6.4., 6.6.
3.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
4. Zenetörténet 1 140 óra/ 72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.5. A tantárgy tanításának célja
A zenetörténet tárgy tanítása az európai zene történetének összefüggéseire, valamint a zene koronként változó kulturális beágyazottságára irányítja a diákok figyelmét. Tanulmányaik során megismerik a különböző kultúrtörténeti korszakok kapcsolódását, képet kapnak arról, hogy egy-egy zeneszerző milyen stílusirányzatok közepette alkotott. Tágas zenetörténeti ismeretek birtokában képes lesz elhelyezni saját hangszerének repertoárját egy szélesebb zenei és művészeti kontextusban, ami zenei tevékenységét nyitottabbá, összetettebb, együttműködésre alapuló feladatok elvégzésére alkalmasabbá teheti. A zenetörténeti ismeretek ugyanannyira elengedhetetlenek egy zenét tanuló diák számára, mint egy átlagos diák számára a közismereten tanult történelem vagy irodalom. A zenetörténettel való foglalkozás igen alkalmas a különböző ismeretek (történelem, irodalom, művészettörténet) integrálására is, valamint arra, hogy olyan irányokba nyissa a diák zenei érdeklődését, melyre a hangszeres órákon nem adódik lehetőség.
2.6. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zenetörténet tárgy különösen szoros kapcsolatot ápol olyan közismereti tantárgyakkal, mint a művészettörténet, történelem és irodalom; egy-egy zenei korstílus vagy zeneszerzői életpálya megértése ezek ismerete nélkül nem lehetne teljes, hiszen az európai kulturális
18
centrumokban a művészeti ágak mindig együttesen voltak jelen, így megértésük is csak egymás kölcsönös figyelembevételével lehetséges.
Fontos célunk, hogy a diák - a korszakot jellemző stílusjegyek és a történelmi események tükrében - meglássa az összefüggéseket a különböző tantárgyak között, és minél nagyobb rálátással szemlélje az elemzett zeneművet. Mivel az órákon a zeneművek elemzése áll a középpontban, a hangszeres foglalkozás célját is segítik, hiszen az elemzett művek sok esetben részét képezik a diákok hangszeres repertoárjának. A zenetörténet tárgy elengedhetetlen része a szakmai nyelv és a zenei szakszavak használata; ismeretének elsajátítása pedig olyan zenei tantárgyak esetében is alapvető elvárás, mint a szolfézs és zeneelmélet.
2.3. Témakörök
2.3.1. Zenetörténeti ismeretek 47 óra/ 24 óra
A történelem tantárgyhoz hasonlóan egészen a kezdetektől napjainkig ismerteti korszakról korszakra haladva a zeneművek keletkezéseinek, percepcióinak legfontosabb történeteit, eseményeit. Ez magában foglalja egy-egy zeneszerző élettörténetét is, amely soha nem választható el az adott környezettől, korszaktól. Átfogóan bemutatja egy mű kulturális jelentőségét, benyomását a kortársakra, illetve megmutatja akár a saját korunkig is elérő hatásait. Zeneműveket összefüggésükben is bemutat.
A tanítandó tananyag szempontjából előnyt élvez a késő-reneszánsz/kora-barokk és a klasszikus modern (Bartók és kortársai) közötti négy évszázad zenéje. Ezek zenetörténetének kiemelkedő életművei köré csoportosított tematika főbb vonalakban:
- A késő-reneszánsz zenéje: Palestrina, Lassus, Victoria, Dowland, Gesualdo, G. Gabrieli- Az itáliai barokk zene: Monteverdi, Corelli, Scarlatti, Vivaldi- A francia barokk: Lully, Rameau- A német barokk: Schütz, Bach, Telemann - Az angol barokk: Purcell, Händel- A rokokó és az átmeneti korszak: C. Ph. E. Bach, Mannheimi Iskola, Quantz, Gluck- A bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert- Romantika: Berlioz, Mendelssohn, Schumann, Liszt, Brahms, Bruckner, Csajkovszkij, Chopin, Paganini- Romantikus német opera: Weber, Wagner- Romantikus olasz opera: Rossini, Donizetti, Verdi- Nemzeti stílusok: Erkel, Muszorgszkij, Grieg, Smetana,- Századforduló: Richard Strauss, Gustav Mahler- Francia századelő: Debussy, Ravel, Satie- Modernizmus: Schönberg, Berg, Webern, Stravinsky, Bartók, Kodály, Sosztakovics- Új irányok: Messiaen, Stockhausen, Ligeti, Reich, Cage, Kurtág
19
2.3.2. Műelemzés 47 óra/ 24 óra
A zenetörténet rengetegéből egy-egy példaértékűnek ítélt zenemű kiemeléseként sor kerül annak közelebbi megismerésére. Ez magában foglalhatja a zenemű keletkezésének körülményeitől, zeneszerzőjének életrajzától, a közönség első fogadtatásától elkezdve a legaprólékosabb harmóniai és formai elemzését is. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott zenemű jól beilleszkedjen a tananyag egyéb részeibe, ezáltal a bemutatni kívánt stíluskorszakok még közelebbi megvilágításba kerüljenek a diák számára. A megfelelően kiválasztott tananyagnak része lehet olyan zenemű is, melyet bármely diák a főtárgy óráján is tanulhat, ezáltal képezve hidat a tantárgyak között.
Az alábbiakban olvasható egy-két javasolt szemelvény, de ezen a területen kell a leginkább az iskola és egy adott osztály adottságaihoz igazítani a tananyagot:
- Lassus: Matona mia cara- Monteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázása- Corelli: Karácsonyi Concerto Grosso- Vivaldi: A Négy Évszak- Lully: Atys- Schütz: Musikalische Exequien- Purcell: Dido és Aeneas- Händel: Messiás- J. S. Bach: Máté-passió- J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga- Haydn: fisz-moll „Búcsú” szimfónia (no. 45)- Mozart: Don Giovanni- Beethoven: Coriolan – nyitány- Beethoven: C-dúr „Waldstein” zongoraszonáta (op. 53)- Beethoven: 9. szimfónia- Schubert: Erlkönig- Schubert: Winterreise - Schumann: Karnevál- Brahms: Ein deutsches Requiem- Chopin: Etűdök- Liszt: Haláltánc- Verdi: Traviata- Wagner: Trisztán és Izolda (előjáték és szerelmi halál)- Mahler: I. szimfónia- Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra - Bartók: A kékszakállú herceg vára- Bartók: Concerto- Berg: Wozzeck- John Cage: 4’33”
2.3.3. Zenehallgatás 46 óra/ 24 óra
20
A zenehallgatás a tantárgy talán legfontosabb része. Ennek a tanulási formának a folytatásakor sajátítja el a tanuló a történelmi korokra jellemző hangzáskultúra élményvilágát. Ennek segítségével tud tájékozódni a később megismerendő zeneművek sűrűjében és ennek segítségével tudja majd saját hangszerén az előadandó zeneművet stílusosan eljátszani. Zenehallgatás nélkül a műelemzések sem lehetnek mélyrehatóak. Feladata, hogy kinyisson egy teljesen új világot a diákok ízlésében, amellyel gazdagíthatják érzelemvilágukat. Hivatástudatot ébreszt leendő zenekari zenészekben.
Javasolt zenehallgatási szemelvények:
Palestrina: Missa Papae MarcelliGesualdo: Moro lassoPurcell: Dido és AeneasMonteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázásaCorelli: Concerto GrossókRameau: Hyppolite és AriciaBach: János-passió
Máté-passió Magnificat
h-moll mise (Kyrie, Credo, Sanctus) Brandenburgi versenyek h-moll szvit
Musikalisches Opfer 12., 21., 46., 56., 65., 105., 106.,179. kantátaGoldberg-változatokA fúga művészete
Vivaldi: VersenyművekGloriaA négy évszak
Händel: MessiásAlcina
Julius Caesar EgyiptombanGluck: Orfeusz és EuridikéHaydn: Napszak-szimfóniák
A megváltó hét szavaA teremtésSzimfóniák, No. 45., 88., 90., 102., 103., 104.C-dúr „Kaiser” vonósnégyes
Mozart: Szöktetés a szerájbólFigaro házasságaDon GiovanniA varázsfuvola „Jupiter” C-dúr szimfónia „Nagy” g-moll szimfóniad-moll zongoraverseny A-dúr zongoraszonáta (K. 331)a-moll zongoraszonáta (K. 330)
21
C-dúr „Dissonanzen” vonósnégyes c-moll mise Requiem
Beethoven: 3., 5., 6., 7., 9. szimfóniaZongoraszonáták:
c-moll „Pathétique” (op. 13)cisz-moll „Holdfény” (op. 27 no.2)d-moll „Vihar” (op. 31 no. 2) C-dúr „Waldstein” (op. 53)f-moll „Appassionata” (op.57) B-dúr „Hammerklavier” (op.106)c-moll (op. 111)
Hegedűverseny c-moll zongoraverseny FidelioNyitányok: Egmont és Coriolan a-moll vonósnégyes (op. 132)B-dúr vonósnégyes („Nagy Fúga”)
Schubert: dalok - Erlkönig- Gretchen am Spinnrade - Heine-dalok - Der Tod und das Mädchen
WinterreiseDie Schöne Müllerind-moll „A halál és a lányka” vonósnégyes Pisztráng-zongoraötösC-dúr vonósötös „Nagy” C-dúr szimfónia h-moll „Befejezetlen” szimfónia
Weber: A bűvös vadászMendelssohn: „Olasz” szimfónia
„Skót” szimfónia Szentivánéji-álom kísérőzene Éliás oratórium e-moll hegedűverseny
Schumann: Carnaval a-moll zongoraversenyA költő szerelme – dalciklus Asszonyszerelem, asszonysors – dalciklus
Berlioz: Fantasztikus szimfóniaChopin: Ballada (g), Mazurkák, PrelűdökBrahms: I. és IV. szimfónia
A végzet dalad-moll és B-dúr zongoraverseny Hegedűversenyf-moll zongoraötös (op. 34)Német Requiem
Liszt: Zarándokévek
22
Haláltánc, Esz-dúr zongoraversenyFaust-szimfóniaRapszódiákSzimfonikus költemények (Les préludes, Mazeppa, Tasso)Szürke felhők
Csajkovszkij: Anyegin, Pikk dámaWagner: Tannhäuser
A Nibelung GyűrűjeMesterdalnokok
Verdi Don CarlosTrubadúrRigoletto
AidaOtello
Muszorgszkij Borisz Godunov Egy kiállítás képeiMahler: 1., 2., 3. szimfóniaR. Strauss: Zarathustra
SalomeRózsalovag4 utolsó ének
Rahmanyinov: Holtak szigetePrelűdökSzimfonikus táncok
Debussy: PrelűdökEgy faun délutánjaA tenger
Bartók: Kossuth-szimf.Színpadi művek (összes)
TáncszvitSzabadbanZongoraversenyekConcertoCantata profana Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Kodály: Psalmus Hungaricus Háry János Galántai táncokStravinsky Tűzmadár
Le Sacre du Printemps A katona története Zsoltárszimfónia
OidipusThe Rake's progressIn memoriam DT
Schönberg: Pierrot lunaire Varsói túlélőBerg: Hegedűverseny
Wozzeck
23
Sosztakovics: 5. 7. 9. 11. szimfónia2. zongoraverseny
Messiaen: 4 ritmikus etűdKvartett az idők végezetéreTurangalila
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk 6.2.ötvonalas tábla
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2.5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete
(differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök
és felszerelések
(SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni Csoport-bontás
Osztály-keret
1.Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2.Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
x
1.3.Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
x
2.Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x
2.2. Leírás készítése x
2.3.Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
x
2.4. Tesztfeladat megoldása x
2.5. Szöveges előadás x 6.9, 6.10
24
egyéni felkészüléssel
3.Komplex információk körében
3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
3.2. zenehallgatás x 6.9, 6.10
2.5.6. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
egyéni
csoport
osztály
1.1 magyarázat x1.2. kiselőadás x1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. szemléltetés x 6.9, 6.10
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
25
A10744-12 azonosító számú
Néprajz és népzenemegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
26
A 10744 azonosító számú Néprajz és népzene megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10744 -12Néprajz és népzene
Népzene elmélet-és történet
A né
pzen
e gy
űjté
se
és k
utat
atás
ának
tö
rtén
ete
Mag
yar
népz
enet
örté
net é
s st
ílusö
ssze
függ
ései
A m
agya
r né
pzen
e re
ndsz
erez
ése
A m
agya
r né
pi
hang
szer
ek é
s ha
ngsz
eres
nép
zene
A vo
kális
nép
zene
m
űfaj
ai
A ha
gyom
ányo
s el
őadá
smód
kér
dése
i a
népz
enéb
en
Nép
zene
és
műz
ene
kapc
sola
ta
Kite
kint
és a
z eu
rópa
i és
Eur
ópán
kív
ül
hagy
omán
yos
zene
i ku
ltúrá
kra
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x x x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x x x x x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza
x x x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x x x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x
A magyar népzene stílusa, x x
27
stílusrétegeiNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik
x
Az öt magyar népzenei dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)
x x x x x x x
A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x x xA népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x x x x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása x x x xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete x x x x x x xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x x xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x x x x x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x x x
28
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x xFogalmazó készség x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x xInformációgyűjtés x x x x x x x x
29
10744Néprajz és népzene
Néprajz
Nép
rajz
i al
apfo
galm
ak
Kut
atás
tört
énet
, sz
akir
odal
mi
alap
veté
s
Társ
adak
omné
praj
z Tárg
yi k
ultú
ra
Folk
lór
Hon
-és
népi
smer
et
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza
x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x x x x x x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x
A magyar népzene stílusa, stílusrétegei xNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik
x
Az öt magyar népzenei dialektus és kistájaik
x x x
30
földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x xA népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x x x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása x xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x
Ritmus- és tempóérzék xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x xÖnállóság x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság x x x x x x Irányíthatóság x x x x x x Fogalmazó készség x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
31
10744Néprajz és népzene
Népzenei lejegyzés Néptánc
A né
pzen
ei
leje
gyzé
s
tört
énet
e, fu
nkci
óiA
népz
enei
le
gyez
és
jelr
ends
zre
Voká
lis n
épze
nei
felv
étel
ek
leje
gyzé
seH
angs
zere
s né
pzen
ei
Fejle
szté
si
fela
dato
kN
éptá
nc r
eper
toár
Szín
padi
ada
ptác
ió
Tánc
folk
lori
sztik
a
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x x x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x x x x x x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x x
A magyar népzene stílusa, stílusrétegei x x xNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik x xAz öt magyar népzenei dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)
x x x x
A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x
33
A népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete x xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x xFogalmazó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x xInformációgyűjtés x x x
34
1. Népzeneelmélet- és történet 336 óra/272 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A Népzeneelmélet-és történet tantárgy tanításának általános célja, hogy a növendék átfogó és összefüggő ismeretekre tegyen szert a magyar népzenei hagyomány énekes és hangszeres anyagában, dallamstílusaiban, néprajzi-népéleti kapcsolataiban, az énekes és hangszeres előadásmód kérdéseiben és a népzene földrajzi jellegzetességeiben.
A népi hangszer, hangszeres népzene tekintetében célja: a népi hangszerek történetével, a hangszeres zenének a vokális zenétől eltérő vonásaival való megismerkedés. Továbbá betekintés nyújt a hangszeres magyar népzenei stílusokba, a hangszeres zenei repertoár, a hangszer és a zenei stílus összefüggéseinek megismertetése, a különböző föld-rajzi területeken és etnikumok körében használt népi hangszerek megismertetése.
Fontos célja, hogy kliindulópontot nyújtson a Kárpát-medencén kívüli európai és az Európán kívüli hagyományos zenei kultúrák megismeréséhez.
Kiemelt célja, hogy példák segítségével rávilágítson a népzene és műzene kapcsolatára, különös tekintettel a magyar zenetörténet jelentős egyéniségeire.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Népzene tárgy kapcsolódik a történelem, a földrajz, a néprajz, a magyar és világirodalom, a klasszikus zene (zeneirodalom és zenetörténet), valamint a művészetek ismeretanyagához. Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, más népek kultúrájának megismerését, vele a mások iránti toleráns magatartás kialakítását. Nélkülözhetetlenek a zenei szakkifejezéseknél.
A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a fog-lalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében.
A biológia, és a fizika közvetlen haszna a természet közvetlen meg-ismerését jelentheti, hiszen a hangszerek alapanyagai fák, növények, míg a hangszerek hangadásmódjai szoros összefüggésben állnak zenei akusztikai tulajdonságaikkal.
35
1.3.Témakörök
1.3.1. A népzene gyűjtése és kutatatásának története 36 óra/20 óra
A zenei néphagyomány feltárása, gyűjtése, közlése, valamint a tudományos kutatás kialakulásának, történetének összefüggései: - az 1815 előtti évszázadok dallamos népdalemlékei Pominóczkitól Kájonin keresztül Pálócziig;- a napóleoni háborúk végétől a szabadságharc végéig terjedő időszak dalgyűjteményei, az MTA gyűjtési felhívása és ennek eredményei (Almási, Tóth I., Kiss Dénes stb.);- az 1850-1890 közötti időszak eredményei, kéziratok és nyomtatott dalgyűjtemények (Szini, Füredi, Bartalus, Arany J. stb.);- a néprajzilag és zeneileg hiteles 1905 előtti gyűjtések, a fonográf bevonása (Kiss Áron, Vikár Béla, Sebestyén Gyula, Seprődi János stb.);- Kodály Zoltán és Bartók Béla tevékenysége - az 1945 utáni főbb kutatási eredmények: MNT, Lajtha, Jagamas, Almási, Kallós, Szenik, Bodor, Ág, Vargyas stb. munkássága;- korunk legfontosabb magyar népzenekutatói, kutatási területeik.
A népzenegyűjtés módszerei, technikai eszközeinek fejlődése.A népzenei hangfelvételek archíválásának kérdései.A népzenei anyagközlés etnomuzikológiai, etikai szempontjai.
Alapművek a Kárpát-medencei magyar népzenekutatásban (könyvek és hangzó népzenei kiadványok).
1.3.2. Magyar népzenetörténet és stílusösszefüggései 72 óra/ 72 óra
-A népzenetörténet fogalma- Történelem előtti, archaikus réteg- Ugor kori ősréteg- Az ugor kori ősréteg továbbfejlődése a strófikus sirató stílus- A „nemzetek feletti ősréteg”: a pszalmodiáló stílus- Ótörök ősréteg: kisambitusú pentaton stílus- Ótörök ősréteg: a nagyívű, ereszkedő (pentaton) kvintváltó stílus- A középkori népzene- A 16-17. század népzenéje- A 18-19. század népzenéje- A 19-20. század népzenéje: az új stílus
1.3.3. A magyar népzene rendszerezése 72 óra/72 óra
A összehasonlító népzenetudomány eredményei:Zenei stílusok, rétegek, hatások:
36
- kötetlen szerkezetű ütempáros, recitáló és egyéb dallamok rendszerezése
- kötött vagy strófaszerkezetű dallamok rendszerezéseA „Bartóki” három fő osztály: régi stílusok, új stílus, vegyes osztály (régies népi réteg, műzenei és európai átvételek stb.A „Kodály-rend”A „Járdányi-rend”A Magyar népzenei TípusrendA zeneanyag földrajzi tagozódása, fő- és aldialektusok Bartók, Domokos Pál Péter szerintA zeneanyag függőleges tagozódása egy-egy falun belül
A strófikus dallamok elemzési szempontjai (hangsor, ritmika, sorszerkezet, kadenciaképlet, ambitus, dallamvonal stb.)
1.3.4. A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene 64 óra/32 óra
A népi hangszer fogalmaA hangszeres zene, illetve a hangszeres népzene fogalmaA hangszeres népzene funkciói – különös tekintettel a magyar néphagyományon belüli szerepükreA nemzetközi és hazai kutatástörténeti előzmények általános vázolása (Mahillon, Curt Sachs, Erich von Hornbostel, Vikár Béla, Bartók Béla, sárosi Bálint, Tari Lujza, Pávai István)A hangszerek osztályozása: az idiofon hangszerek, a membranophon, hangszerek, a chordofon hangszerek, az aerofon hangszerek a magyar néphagyományban nemzetközi kitekintésselHangszeregyüttesek a magyar népzenébenA tanult hangszerek kiemelkedő játékosai a néphagyománybanA tanult hangszerek, hangszeregyüttesek előfordulása a magyar nyelvterületen.A zenészek rétegzettsége: professzionisták és amatőrök; a paraszt-zenészek és a cigányzenészek szerepe.
1.3.5. A vokális népzene műfajai 32 óra/20 óra
A népi líra, történeti rétegei, a népdal fogalma, jellegzetességei.A népi epika fogalma, történeti rétegei, műfajai.A dramatikus népköltészet fogalma, jellemzői, főbb megnyilvánulási formái.A népköltészet és a műköltészet kölcsönhatása, a népköltészet stílusváltásai; félnépi alkotások; folklorizmus, folklorizáció.A népdaléneklés alkalmai.
1.3.6. A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében 12 óra/10 óra
37
A magyar népzene előadásmódja kialakulásának és változásának tényezői, összetvői:- A határozott kötődésű dallamok hordozó-alkalmai; fő csoportjai: az emberélet fordulói, a naptári ünnepek, bizonyos munkák, tevékenységek, vallási kötődésű énekek, híradás– jeladás, egyéb alkalmak (történet dallal, hangszeres elő- köz- utójáték figurák stb.)- Alkalomhoz félig kötött dallamok: táncdarabok, utánzók, paródiák stb.- Kötetlen zenealkalmak; tilalom és szabadság íratlan törvényei az emberélet, az esztendő, a családi és egészségi állapot függvényébendallam és szöveg kapcsolata, dallam és hangszer kapcsolata- Előadásmód, hangvétel, énekes díszítés és hangszeres cifrázás, hangszeres kíséretmód- Változatképződés; ép és romlott változatok alakulása
1.3.7. Népzene és műzene kapcsolata 26 óra/24 óra
A magyar népzene szerepe a 20-21. századi európai műzenében A magyar példa világjelentősége. A népzene Bartók Béla és Kodály Zoltán, Lajtha László, Bárdos Lajos és mások műveibenNépi hangszerek a klasszikus zenében.A survival és revival (zenei folklorizmus) jelenségei
1.3.8. Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra22 óra/22 óra
A hagyományos zenei kultúrák általános zenei jelenségeinek (hangsorok, ritmika, lüktetés, funkciók, műfajok, formai megoldások stb.) bemutatása példák segítségével.
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem, ötvonalas táblával vagy interaktív táblával
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
38
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
39
1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. házi feladat x
1.8.autentikus népzenei felvételek hallás utáni lejegyzése
x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.9.autentikus népzenei felvételek hallás utáni elemzése
x x x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.11. zenehallgatás x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.12. hangszeres zenélés x x x1.13. együtténeklés x
1.14. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
1.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
40
2. Néprajz 172óra/168óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A néprajz tantárgy tanításának általános célja, hogy minden növendék ismerje meg hazánk, népünk, kulturális örökségünk leginkább jellemző sajátosságait.Összefüggésében lássa a magyar népzenét létrehozó magyar paraszti kultúra jelenségeit földrajzi, történeti, társadalmi vonatkozásban egyaránt.Célja továbbá, hogy- sajátíttassa el azokat az ismereteket, gyakoroltassa azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld jobb megismeréséhez, a haza és népei megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek; - ismertesse fel a növendékkel, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges;- tudatosítsa a növendékben, hogy mindenkinek először a saját hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, szomszéd és rokon népek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük levő kölcsönhatást is megérthesse;- alapozza meg és mélyítse el a nemzeti önismeretet, a nemzettudatot, a tevékeny hazaszeretetet;- ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, hogy a múlt tisztelete, a szülőföld szeretete, a hozzávaló kötődés erősödjék a növendékben;- fedeztesse fel a növendékkel, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti a múlttal és az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalata segíti kiigazodni a jelenben is;- a növendéket készítse fel a felsőfokú tanulmányokra.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A rendszerezett néprajzi ismeretek a közismereti tantárgyak közül a történelemhez, irodalomtörténethez, földrajzhoz, művészettörténethez kapcsolódnak. Ezek együttesen biztosítják a növendékek adott életkori szintjéhez igazodó kultúrtörténeti tájékozottságot.A néprajz oktatása eredményeként a növendékek az órákon szerzett ismereteket beépítik a szakelméleti és gyakorlati órákon szerzett tudásukba, tapasztalataikba.
2.3. Témakörök
41
2.3.1. Néprajzi alapvetés23óra/22 óra
- Néprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) meghatározása- A nemzeti azonosságtudat, a közösséghez tartozás megnyilvánulási formái, tartalmi és formai jegyei, jelképei.- A közösségi hagyományok: átadás-átvétel, variálódás, szóbeliség szerepe a népi kultúrában.- A magyar nép táji-történeti tagolódása; etnikai csoportok, néprajzi tájak, határon túli magyarok; nemzetiségek, szomszédaink.
2.3.2. Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés17óra/18óra
A néprajztudomány vázlatos története.A legfontosabb hazai gyűjtemények és intézmények.A legfontosabb megjelent kézikönyvek.
2.3.3. Társadalomnéprajz 28 óra/29óra
- A magyar parasztság társadalmi helyének történelmi okai; a hagyo-mányos magyar paraszti társadalomban az egyén és közösség, a közösség és a társadalom viszonya.- A hagyományos paraszti társadalom rétegei; alá- és fölérendeltségi viszonyok. - A nemek és korcsoportok szerinti szerep- és munkamegosztás a hagyományos paraszti életben. - A had és a nemzetség fogalma, a családtípusok.- Társadalmi struktúra, társadalmi szabályok, a paraszti társadalom belső rendjét meghatározó jogszokások. Erkölcs, mentalitás, a vallás és az egyházak szabályozó szerepe.
2.3.4. Tárgyi kultúra 33 óra/29óra
- A gyűjtögetés, zsákmányolás szerepe a népi gazdálkodásban:- Földművelés- Állattartás, pásztorélet- Népi táplálkozás- Település és népi építészet- Kézművesség és díszítőművészet- Népviseletek- Kereskedelem, közlekedés, szállítás .
2.3.5. Folklór 54 óra/52óra
42
- Népi természetismeret, néphit, népi gyógyászat- Népi vallásosság: a különböző felekezetek vallási néprajzának jellegzetességei- A népszokás fogalma, típusai, összefüggései a néphittel, népi vallásossággal.
Az emberi élet fordulóihoz, a jeles napokhoz, a gazdasági élethez kötődő népszokások. - Népköltészet:
A népi líra, történeti rétegei, a népdal fogalma, jellegzetességei.A népi epika fogalma, történeti rétegei, műfajai.A dramatikus népköltészet fogalma, jellemzői, főbb megnyilvánulási formái.A népköltészet és a műköltészet kölcsönhatása, a népköltészet stílusváltásai; félnépi alkotások; folklorizmus, folklorizáció.
- NéptáncA magyar néptánc történeti és stílusrétegei.A régi és új magyar táncstílus szemelvényeinek megismerése.A tánc hagyományozódása, alkalmai, a táncrend fogalma, tánc-szók.
2.3.5. Hon- és népismeret 17 óra/18óra
Tanulmányi kirándulások: népi műemlékek, helyi gyűjtemények, tájházak, múzeumok látogatása.Bevezetés a néprajzi gyűjtőmunkába.A lakóhely története, a helyi hagyományok megismerése, ápolása.Lehetőség szerint részvétel különböző honismereti, néprajzi, nép-zenei és néptánc táborokban, kézműves foglalkozásokon.Folklórrendezvények látogatása (pl. táncházak, Mesterségek Ünnepe stb.).
2.6. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem, interaktív táblával
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
43
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4..3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
44
1.1. magyarázat x számítógép, projektor, hangfal
1.2. kiselőadás x számítógép, projektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, projektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, projektor,
hangfal1.7. szerepjáték x1.8. házi feladat x1.9. szemléltetés x SZVK.6.10. Video
berendezés
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
45
3. Népzenei lejegyzés300óra/204 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
3.1. A tantárgy tanításának célja
A Népzenei lejegyzés a Népzeneelmélet-és történet, valamint a Főtárgy és Kamarazene legfontosabb kiegészítője. Célja, hogy a növendék a magyar népzenei hagyomány énekes és hangszeres anyaga elemző lejegyzésének alapelveit, jelrendszerét, gyakorlatát elsajítítsa, ezzel is segítse énekes, hangszeres tevékenységét.
Alapja a zenei írás-olvasásban való jártasság, a zenei hallás, ritmusérzék, tempóérzék, melynek további fejlesztésében a tantárgy jelentős szerepet kap.
A Népzenei lejegyzés gyakorlatában a magyar népzene elméletének megismerése, valamint az énekes és hangszeres repertoár gyakorlása közben elemző módon kap képet a magyar népzene dallamstílusai, stílusrétegei, népdaltípusai, a magyar népzene földrajzi jellegzetességeiben valamint azok előadásmódja rögzítésének kérdéseiben.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Népzenei lejegyzés tárgy szorosan kapcsolódik a Népzeneelmélet- és történet, Néprajz, Főtárgy, Kamarazene, Szolfézs, Zeneelmélet anyagához, valamint egyéb közismereti tartalmakhoz: történelem, földrajz, nyelvtan, irodalom.Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, más népek kultúrájának megismerését, vele a mások iránti toleráns magatartás kialakítását. Nélkülözhetetlenek a zenei szakkifejezéseknél. A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a fog-lalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében.
3.3.Témakörök
3.3.1. A népzenei lejegyzés története és funkciói 10 óra/10 óra
A dallamlejegyzés zenetörténeti előzményei A népzenei lejegyzések kezdetei és fejlődése a vokális és hangszeres népzenébenA „puszta fülű” lejegyzések gyakorlata és jelentőségeA népzenei lejegyzés funkciói a tudományban, az előadóművészetben és az oktatásban
46
3.3.2. A népzenei lejegyzés jelrendszere 32 óra/ 30 óra
A népzenei lejegyzések elemei a vokális és hangszeres népzenében:- dallam,- ritmus,- tempójelzések,- díszítések,- népdalszövegek.A parlando-rubato dallamok lejegyzésének kérdéseiA táncdallamok lejegyzésének kérdéseiAz előadásmódbeli utasítások jelzésének lehetőségei a vokális és különféle hangszerek repertoárjának lejegyzésébenA dallam- és szövegváltozatok lejegyzésének lehetőségeiA népzenei partitúra készítésének alapelvei, szabályai, jelrendszere
3.3.3. Vokális népzenei felvételek lejegyzése 150 óra/80 óra
A magyar nyelvterület népzenei dialektusaiból reprezentatív igénnyel válogatott népdalok autentikus népzenei felvételekről történő részletes lejegyzése a népzenei lejegyzés tudományos szabályainak és jelrendszerének alkalmazásával
3.3.4. Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése 108 óra/84 óra
A magyar nyelvterület népzenei dialektusaiból reprezentatív igénnyel válogatott hangszeres dallamok autentikus népzenei felvételekről történő részletes lejegyzése a népzenei lejegyzés tudományos szabályainak és jelrendszerének alkalmazásával
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
- tanterem, ötvonalas táblával vagy interaktív táblával
3.5. 1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
47
pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.7. Autentikus népzenei felvételről zenei lejegyzés készítése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.8. Élő vokális és hangszeres előadás népzenei lejegyzése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése x
48
szóban felkészülés után4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. házi feladat x
1.8.autentikus népzenei felvételek hallás utáni lejegyzése
x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.9.autentikus népzenei felvételek hallás utáni elemzése
x x x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.11. zenehallgatás x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.12. hangszeres zenélés x x x1.13. együtténeklés x
1.14. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
1.15.élő vokális és hangszeres előadás népzenei lejegyzése lejegyzése
x
3.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
49
4. Néptánc 64 óra/118 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja
A Néptánc tárgy tanulásának az a célja, hogy a népzenét tranuló növendékek megismerjék, elsajátítsák és használják a magyar néptánc-kultúra elemeit, megértsék és mozgáskultúrájukba építsék a Kárpát-medence táncainak formanyelvét, adottságaiknak megfelelően és szituatív módon tudják használni, illetve továbbfejleszteni táncos anyanyelvünket, ismerjék a népi műveltség és a néptánc egységét, illetve kölcsönös meghatározottságait, és használni tudják a dallam, a ritmus és a mozgás harmóniájának-diszharmóniájának hatásait.
A Néptánc képességfejlesztő és attitűdalakítási potenciálja - a dallam-ritmus-mozgás egységéből, a táncnak a személyiség "egészét" mozgósító (ének, mozgáskoordináció, kooperáció) szerepéből adódóan - rendkívül nagy. Felkínálható tevékenységei, közvetített ismeretei, attitűdkialakítási-befolyásolási szándékai révén a néptánc közösségfejlesztő hatása révén képes oldani a népzenész-néptáncos elkülönülést.
Mind az énekes, mind a hangszeres tanulók számára lehetőséget biztosíthat a Néptánc arra, hogy funkcióban használják választott zenei főtárgyukat: egymás táncát kísérjék, így megtapasztalják a táncos-zenész-énekes együttműködést.
Az önálló, szabad, alkotó mozgás élményének megtapasztalása a kreativitás fejlesztését eredményezi.
A közös munka eredményének, sikerének megélése, a fokozott koncentráció és kooperáció elérése, a művészi kifejezőképesség továbbfejlesztésében segít.
A Néptánc tantárgyat előkészíti a Testnevelés tárgy óraszámának terhére 9-12. osztályban heti két órában tartott Néptánc foglalkozások.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Néptánc tárgy kapcsolódik a történelem, a földrajz, a néprajz ismeretanyagához. A közismereti kerettantervek adta lehetőséggel élve a testnevelés óraszámba heti két órában beépítve 9-12. osztályban néptáncot segíti a testnevelés a fizikai erőnlét fejlesztésében, a foglalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében. A biológia, és a fizika közvetlen haszna a természet közvetlen meg-ismerését jelentheti, hiszen a hangszerek alapanyagai fák, növények, míg a hangszerek hangadásmódjai szoros összefüggésben állnak zenei akusztikai tulajdonságaikkal.
50
4.3.Témakörök
4.3.1. Fejlesztési feladatok 16 óra/28 óra
A 9-12. osztályban tanultak alapján elkészített fejlesztési tervben a néptáncpedagógus az alábbi fejlesztési területekre tervezze meg a tevékenységet:
- testtartás- mozgáskoordináció- ritmusgyakorlatok- mozdulatelemek összefűzése- ének- tánc koordináció
4.3.2. Néptáncrepertoár 16 óra/ 34 óra
A 9-12. osztályban tanultak folytatásaként a növendékek haladjanak tovább a néptánc dialektusok megismerésében, elsajátításában:
I. Nyugati vagy dunai táncdialektus:Északnyugati dialektusterület;Csallóköz, Szigetköz;Rábaköz;Nyugat- és Közép-Dunántúl (Veszprém, Zala, Vas m.)Dél-Dunántúl (Somogy, Baranya m.)Kelet-Dunántúl (Sárköz, Duna mente, Bácska, Szlavónia)Kalocsa-vidék;Kiskunság, Solt- és Tápió-vidék.
II. Középső, vagy tiszai táncdialektus:Felső-Tisza-vidék (Bodrogköz, Szatmár m., Nyírség, Hajdúság, Szilágy m.);Északkeleti Felvidék;Keleti palócok és matyók;Nagykunság, Jászság;Dél-Alföld, Alsó-Tisza-vidék
III. Keleti, vagy erdélyi táncdialektusKalotaszegMezőségMaros- Küküllő- vidékSzékelyföldBarcaság, hétfalusi csángókGyimesi csángókBukovinai székelységMoldvai csángók
51
4.3.3. Színpadi adaptáció 16 óra/32 óra
A Néptánc tanulásának nem közvetlen célja koreográfiák létrehozása, de későbbi munkavállalásuk során az énekes és hangszeres tanulók zenei feladataik között felkérést kaphatnak koreográfiák zenéjének összeállítására.
Ennek figyelembevételével a koreográfia szerkesztése, megtanulása során a néptáncot oktató pedagógus rávilágíthat a hagyományos táncalkalmak táncrendjének és azok színpadra alkalmazásának összefüggésére. A színpadi adaptáció egyes problémáit a koreográfia alkotása közben érzékeltetheti önálló részfeladatok kiadásával és értékelésével.A témakör kereteiben ismerkedjen meg a színpadi adaptáció alapfogalmaival: koreográfia, koreográfus, rendező, szerep, szereposztás, csoport, szólamok, szólista, kar, próba, főpróba, színpadbejárás.A fentiek mellett a koreográfia megtanulása és bemutatása a művészeti nevelés, képességfejlesztés egyik eszköze lehet.A koreográfia a csoport képességeihez igazodjon, így a bemutatás a kívánatos sikerélményt jelentheti a tanulók számára, erősíti a csoport, az iskola közösségi összetartozását.
4.3.4. Táncfolklorisztika 16 óra/24 óra
A Néprajz tantárgyban tanult táncfolklorisztikai ismeretek bővítése, finomítása az alábbi témakörökben:A magyar néptánckutatás korszakai, egyéniségei, főbb kézikönyveiArchív néptánc felvételek értelmezéseA néptánc gyűjtése ma: néptánc és hangszeres zene összefüggéseKárpát-medencei interetnikus kapcsolatok a a néptáncbanA magyar néptánc történeti fejlődéseTáncalkalmak a magyar paraszti hagyománybanA táncdivatok hatása az egyes néptáncdialektusok repertoárjáraNéptánc terminológia
4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandióó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
52
pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
53
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2.. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. szemléltetés x SZVK.6.10. Video
berendezés1.5. együtténeklés x1.6. együttzenélés x1.7. bemelegítés x számítógép, pojektor,
hangfal1.8. közös tánc x számítógép, pojektor,
hangfal
4.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
54
A10743 -12 azonosító számú
Népdaléneklésmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
55
A 10743-12 azonosító számú Népdaléneklés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10743 -12Népdaléneklés
Népi ének főtárgy Hangegészségtan
Tech
nika
i fej
lesz
tés
Anya
gism
eret
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Elő
adás
mód
A ha
ng fi
zika
i sa
játo
sság
aiA
hang
képz
ő sz
erve
k
A ha
ngsz
alag
ok
Az é
neke
si
élet
form
a ki
alak
ítása
FELADATOKA vokális népzenére reprezentatív, saját alkatának, egyéniségének, beállítódásának megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővíti
x x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja x x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet x x x xHagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x x x x xAz előadásra lelkileg is felkészülten érkezik, ezzel is segítve a természetes, oldott zenei kifejezés megvalósulását
x
Hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekel x x x xBiztos énektechnikáját az egyéniségét is kifejező, átélt, stílusos, tartalomközpontú előadás szolgálatába állítja
x x x x x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x
Szükség esetén hangfajának megfelelő magasságba transzponálja az eredeti hangzó felvételekről tanult népzenei anyagot
x x x x
Egységes hangnemi szerkezetbe rendezi az előadott népdalokat azok hangsorának, hangterjedelmének, lehetséges hangnemi kapcsolódási
x x x
56
módjainak ismeretébenÖsszehangolja saját hangfaji igényeit a közreműködő hangszerek adottságaival x x x xBiztos kottaolvasás és népzenei anyagismeret alapján kottaképről is elképzeli, értelmezi, megformálja a megismerendő népdalokat
x x x
Használja a vokális magyar népzene megszólaltatásának énektechnikával összefüggő elemeit: intonáció, ritmizálás, frazírozás, funkcionális, differenciált tempók, a stílusnak megfelelő díszítése
x x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKA vokális népzenei irodalom ismerete és folyamatos bővítése x xKimunkált énektechnikai tudáson alapuló biztos előadás x x x x x
Érzelmileg átélt, hiteles előadásmód x xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x x x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x
Ritmus- és tempóérzék x x x xStílusérzék x x xElőadói készség x x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x xPrezentációs készség x x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x x
57
10743 -12Népdaléneklés
Beszédgyakorlat Kamaraének
Fone
tikai
al
apis
mer
etek
Artik
ulác
iós
gyak
orla
tok
Bes
zédh
ibák
ja
vítá
saSz
ínpa
di
gyak
orla
tN
épze
nei
dial
ektu
sok
A vo
kális
nép
zene
cs
opor
tos
ének
fu
nkci
ói
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
Cso
port
os s
zínp
adi
előa
dói g
yako
rlat
FELADATOKA vokális népzenére reprezentatív, saját alkatának, egyéniségének, beállítódásának megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővíti
x x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x x x x x xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet x x x x x x xHagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x x x x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x x x x xAz előadásra lelkileg is felkészülten érkezik, ezzel is segítve a természetes, oldott zenei kifejezés megvalósulását
x x
Hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekel x xBiztos énektechnikáját az egyéniségét is kifejező, átélt, stílusos, tartalomközpontú előadás szolgálatába állítja
x x
Az előadásra kerülő műveket stílus hűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x
Szükség esetén hangfajának megfelelő magasságba transzponálja az eredeti hangzó felvételekről tanult népzenei anyagot
x x x
Egységes hangnemi szerkezetbe rendezi az előadott népdalokat azok hangsorának, hangterjedelmének, lehetséges hangnemi kapcsolódási módjainak ismeretében
x x x x
Összehangolja saját hangfaji igényeit a közreműködő hangszerek adottságaival x x x xBiztos kottaolvasás és népzenei x x
58
anyagismeret alapján kottaképről is elképzeli, értelmezi, megformálja a megismerendő népdalokatHasználja a vokális magyar népzene megszólaltatásának énektechnikával összefüggő elemeit: intonáció, ritmizálás, frazírozás, funkcionális, differenciált tempók, a stílusnak megfelelő díszítése
x x x
SZAKMAI ISMERETEKA vokális népzenei irodalom ismerete és folyamatos bővítése xKimunkált énektechnikai tudáson alapuló biztos előadás x x
Érzelmileg átélt, hiteles elő x xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x xStílusérzék x xElőadói készség x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x x xSzorgalom, igyekezett x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x x x x xPrezentációs készség x x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x x
59
10743 -12Népdaléneklés
Társhangszer Zongora kötelező
Tech
nika
i fe
jlesz
tés
Anya
gism
eret
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Szín
padi
gy
akor
lat
Tech
nika
i gy
akor
lato
k,
etüd
ökB
arok
k ze
nem
űvek
Előa
dási
dar
abok
FELADATOKA vokális népzenére reprezentatív, saját alkatának, egyéniségének, beállítódásának megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővíti
x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x x x x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x x x x xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x xAz előadásra lelkileg is felkészülten érkezik, ezzel is segítve a természetes, oldott zenei kifejezés megvalósulását
x x
Hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekel
x
Biztos énektechnikáját az egyéniségét is kifejező, átélt, stílusos, tartalomközpontú előadás szolgálatába állítja
x x
Az előadásra kerülő műveket stílus hűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x x
Szükség esetén hangfajának megfelelő magasságba transzponálja az eredeti hangzó felvételekről tanult népzenei anyagot
x x x x
Egységes hangnemi szerkezetbe x x
60
rendezi az előadott népdalokat azok hangsorának, hangterjedelmének, lehetséges hangnemi kapcsolódási módjainak ismeretébenÖsszehangolja saját hangfaji igényeit a közreműködő hangszerek adottságaival
x x x x
Biztos kottaolvasás és népzenei anyagismeret alapján kottaképről is elképzeli, értelmezi, megformálja a megismerendő népdalokat
x
Használja a vokális magyar népzene megszólaltatásának énektechnikával összefüggő elemeit: intonáció, ritmizálás, frazírozás, funkcionális, differenciált tempók, a stílusnak megfelelő díszítése
x x x x
SZAKMAI ISMERETEKA vokális népzenei irodalom ismerete és folyamatos bővítése x xKimunkált énektechnikai tudáson alapuló biztos előadás x x
Érzelmileg átélt, hiteles előadás x xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x xStílusérzék x x x x x x xElőadói készség x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x xSzorgalom, igyekezett x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x x x xPrezentációs készség x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x
61
10743 -12Népdaléneklés
Szolfézs II. Zenetörténet II:
Kés
zség
fejle
szté
s ha
llás
után
Kés
zség
fejle
szté
s én
eklé
s út
ján
Kés
zség
fejle
szté
s ír
ásba
n
Stílu
s- é
s ze
netö
rtén
eti
ism
eret
ek
elsa
játí
tása
Tech
nika
i gy
akor
lato
k,
etüd
ökB
arok
k ze
nem
űvek
Elő
adás
i dar
abok
FELADATOKA vokális népzenére reprezentatív, saját alkatának, egyéniségének, beállítódásának megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővíti
x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x x x xAz előadásra lelkileg is felkészülten érkezik, ezzel is segítve a természetes, oldott zenei kifejezés megvalósulását
x
Hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekel
x
Biztos énektechnikáját az egyéniségét is kifejező, átélt, stílusos, tartalomközpontú előadás szolgálatába állítja
x
Az előadásra kerülő műveket stílus hűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x
Szükség esetén hangfajának megfelelő magasságba
x x
62
transzponálja az eredeti hangzó felvételekről tanult népzenei anyagotEgységes hangnemi szerkezetbe rendezi az előadott népdalokat azok hangsorának, hangterjedelmének, lehetséges hangnemi kapcsolódási módjainak ismeretében
x
Összehangolja saját hangfaji igényeit a közreműködő hangszerek adottságaival
x x
Biztos kottaolvasás és népzenei anyagismeret alapján kottaképről is elképzeli, értelmezi, megformálja a megismerendő népdalokat
x x
Használja a vokális magyar népzene megszólaltatásának énektechnikával összefüggő elemeit: intonáció, ritmizálás, frazírozás, funkcionális, differenciált tempók, a stílusnak megfelelő díszítése
x
SZAKMAI ISMERETEKA vokális népzenei irodalom ismerete és folyamatos bővítése
x
Kimunkált énektechnikai tudáson alapuló biztos előadás
x x x
Érzelmileg átélt, hiteles elő xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x xStílusérzék x x x x x x xElőadói készség x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x x x xPrezentációs készség x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x x
63
10743 -12Népdaléneklés
Zeneelmélet Kultúrtörténet és esztétika
Öss
zhan
gzat
tan
Form
atan
Kul
túrt
örté
net
Eszt
étik
aÖ
sszm
űvés
zeti
össz
ehas
onlít
ások
FELADATOKA vokális népzenére reprezentatív, saját alkatának, egyéniségének, beállítódásának megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővíti
x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészülAz előadásra lelkileg is felkészülten érkezik, ezzel is segítve a természetes, oldott zenei kifejezés megvalósulását
x
Hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekel
x x
Biztos énektechnikáját az egyéniségét is kifejező, átélt, stílusos, tartalomközpontú előadás szolgálatába állítja
x x
Az előadásra kerülő műveket stílus hűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x
Szükség esetén hangfajának megfelelő magasságba transzponálja az eredeti
x
65
hangzó felvételekről tanult népzenei anyagotEgységes hangnemi szerkezetbe rendezi az előadott népdalokat azok hangsorának, hangterjedelmének, lehetséges hangnemi kapcsolódási módjainak ismeretében
x x
Összehangolja saját hangfaji igényeit a közreműködő hangszerek adottságaival
x x x
Biztos kottaolvasás és népzenei anyagismeret alapján kottaképről is elképzeli, értelmezi, megformálja a megismerendő népdalokat
x x x
Használja a vokális magyar népzene megszólaltatásának énektechnikával összefüggő elemeit: intonáció, ritmizálás, frazírozás, funkcionális, differenciált tempók, a stílusnak megfelelő díszítése
x x
SZAKMAI ISMERETEKA vokális népzenei irodalom ismerete és folyamatos bővítése
x
Kimunkált énektechnikai tudáson alapuló biztos előadás
x
Érzelmileg átélt, hiteles előadás xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x
Ritmus- és tempóérzék x xStílusérzék x x xElőadói készség x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x xPrezentációs készség x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
66
Kreativitás, ötletgazdagság x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x
67
3. Népi ének főtárgy 376 óra/272 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.7. A tantárgy tanításának célja
A népi ének tantárgy tanításának célja, hogy a növendékek olyan szakmai tudást és zenei műveltséget sajátítsanak el, mellyel felső-fokú tanulmányokat folytathatnak, illetve képesek lehetnek arra, hogy a közművelődés különböző területein középfokú végzettséget igénylő munkaköröket lássanak el. Ezzel a tevékenységgel segítsék elő a hagyományos paraszti kultúra értékeinek fennmaradását, továbbélését.A népi ének tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókkal
- a népdalt, népzenét mint zenei nyelvet, a magasrendű zenei kifejezés lehetséges eszközét;- az emberi hang sajátosságait, kifejezési lehetőségeit; - a népdalok élményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatásához szükséges természetes énekhang technikáját;- a magyar népzene stílusrétegeit, egyes stílusok főbb népdaltípu-sait;- a magyar népzenei dialektusok határait, az egyes területek sajátosságait;- a népzene és műzene kapcsolódási pontjait;- a népzenének a néphagyományban elfoglalt helyét és társművé-szetekhez való viszonyát;- segítse elő a művészi kifejezőkészségek megalapozásával a dalok egyéni, önálló művészi megformálását, különböző karakterű előadásmódjának megvalósítását.
Vezesse rá a növendékeket a vokális népzene, tágabb értelemben az éneklés belső törvényeire és összefüggéseire.Fejlessze folyamatosan, módszeresen és sokoldalúan- az énekhang technikai adottságait (légzés, vokális hangzók, hangterjedelem, hangszín);- a növendék zenei képességeit: hallását, intonálási képességét, ritmusérzékét;- a népzene rendkívül gazdag karaktervilágának megformálásához nélkülözhetetlen formaérzéket, tempóbeli biztonságot;- az egyes földrajzi területek sajátos nyelve és hangszínei iránti érzékenységet, differenciálóképességet;- a népdalok memorizálási képességét, különös tekintettel a dallamvariánsokra, ritmus-, szöveg- és díszítésbeli eltérésekre;- az előadói készséget (a népdalok művészi megformálása, érthető és kifejező szövegmondás, a népzene szellemének megfelelő hiteles előadásmód, készség a kontaktusteremtésre az együttmuzsikálókkal, illetve a hallgatósággal).Szoktassa a növendéket rendszeres és céltudatos munkára, a tanulás és gyakorlás logikus folyamatának megismertetésével.Neveljen az értékes, tartalmas zene szeretetére.
68
Fejlessze a tanuló esztétikai érzékenységét és ezen keresztül személyiségét.Váljon a növendék tanulás során a népzene sokoldalú, kreatív előadójává, népszerűsítőjévé.Tegye nyitottá a kulturális különbségek megértésére és befogadá-sára, amely elengedhetetlen feltétele az egymást tisztelő, toleráns magatartás kialakításának.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.Ezek részben a népdalénekhezhez szorosan kapcsolódnak: népzene-elmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a népi éneknek a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, irodalom, történelem, földrajz. Így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosítani.
1.8. Témakörök
A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg. Az előírt anyag mindig az elvégzendő minimumot jelenti, amelynél többet végezni kívánatos és hasznos.
A tanulásra kiválasztott népzenei anyag mutassa be, ismertesse meg fő vonalaiban az öt magyar népzenei dialektus vokális anyagát, a kistájak figyelembe vételével. A kialakítandó repertoár legyen reprezentatív a dialektus jellemző műfajaira, a népdalstílusokra- és típusokra, valamint előadásmódokra az alábbiak szerint:
A. Az emberi élet szakaszaihoz és fordulóihoz kapcsolódó szokásdalok.B. A naptári évhez kötődő szokásdalok.C. Különböző tempójú, lüktetésű, ritmikájú táncdallamok.D. Parlando-rubato előadású népdalok: lírai dalok, epikus műfajok.
A népi ének tantárgy tanítása főtárgy és társhangszer esetében tematikájában és módszerében azonos.A tananyag felépítésében fontos, hogy a népzenei dialektusterületek megismertetésére a tanulók zenei és technikai felkészültségéhez igazodva, fokozatosan kerüljön sor. Javasoljuk, hogy helyi változatok feltétlenül szerepeljenek a válogatásban.
1.8.1. Technikai fejlesztés 99 óra/64óra
69
Követelmények:A helyes testtartás, légzés kialakításaFolyamatos légzésfejlesztésA tiszta intonáció kialakítása, folyamatos fejlesztéseDifferenciált ritmizálás fejlesztéseÉrthető, kifejező szövegmondás, artikuláció fejlesztéseA tájnyelvi hallás és érzékenység kialakításaHangfajának megfelelő hangterjedelemben törésmentes éneklés kialakításaHangterjedelem bővítéseA technikai állóképesség és terhelhetőség fejlesztéseÖnálló gyakorlási és előadói program kialakítása
1.8.2. Népzenei repertoár 131 óra/110 óra
A népzenei repertoárt tájegységi felosztásban a növendék technikai fejlődésének, alkatának, érdeklődésének megfelelően, a tanár által meghatározott sorrendben kell tanítani.
Zenei anyag 1. Dunántúl jellegzetes népdaltípusainak, műfajainak, előadásmódjának megismerése és elsajátítása a kistájak vokális népzenei anyagán keresztül:RábaközZalaVas megyeSomogySárközBakony-vidékMezőföldOrmánságSzlavónia
A tananyag egyénre szabottan tartalmazzon 1. különböző témájú lírai dalokat,2. balladákat,3. népszokás dallamokat, egyházi népénekeket,4. különböző lüktetésű és tempójú táncdallamokat.
Zenei anyag 2. ÉszakA bartóki II. dialektus, Észak jellegzetes népdaltípusainak, műfajainak, előadásmódjának megismerése és elsajátítása a kistájak vokális népzenei anyagán keresztül:ZoborvidékCsallóközMátyusföldPalócföld
70
A tananyag egyénre szabottan tartalmazzon1. különböző témájú lírai dalokat,2. balladákat,3. népszokás dallamokat, egyházi népénekeket,4. különböző lüktetésű és tempójú táncdallamokat.
Zenei anyag 3. AlföldA bartóki III. dialektus és kistájai jellegzetes népdaltípusainak, műfajainak, előadásmódjának megismerése és elsajátítása:Felső-Tisza vidékJászságKunságDél-Alföld
A tananyag egyénre szabottan tartalmazzon 1. különböző témájú lírai dalokat,2. balladákat,3. népszokás dallamokat, egyházi népénekeket,4. különböző lüktetésű és tempójú táncdallamokat.
Zenei anyag 4. ErdélyErdély és kistájai jellegzetes népdaltípusainak, műfajainak, előadásmódjának megismerése és elsajátítása:SzilágyságKalotaszegMezőségKüküllő-menteSzékelyföldBukovina
A tananyag egyénre szabottan tartalmazzon 1. különböző témájú lírai dalokat,2. balladákat,3. népszokás dallamokat, egyházi népénekeket,4. különböző lüktetésű és tempójú táncdallamokat.
Zenei anyag 5. MoldvaA moldvai csángó magyarok hagyományos vokális népzenei anyagának áttekintő megismerése és elsajátítása
A tananyag egyénre szabottan tartalmazzon 1. különböző témájú lírai dalokat,2. balladákat,3. népszokás dallamokat, egyházi népénekeket,4. különböző lüktetésű és tempójú táncdallamokat.
Kötelező tananyag:Bodza Klára - Paksa Katalin -Vakler Anna: Magyar népi énekiskola I-V. Hagyományok Háza, Budapest, 2010-2012.
71
Ajánlott forrásanyag:A MTA BTK Zenetudományi Intézet Népzenei archívumának Online adatbázisaiban szereplő népzenei anyag
1.8.3. Népzenei összeállítások alkotása 99 óra/78óra
A tanult zenei anyagból a növendék egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.A népdalösszeállításokat kísérheti hangszer. Amennyiben a társhangszere adottságai megengedik a növendék számára, használja énekének kíséretére.
1.8.4. Színpadi gyakorlat 47 óra/20 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.3. Autentikus népzenei felvételről népzenei lejegyzés készítése x
1.4. Hallott szöveg, zenei anyag feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése
x számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
72
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.7.Vokális népzenei anyag megtanulása autentikus népzenei felvételről
x SZVK.6.9.Audio berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4..3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2. megbeszélés x1.3. vita x x1.4. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.5. szerepjáték x1.6. házi feladat x1.7. együtténeklés x1.8. önálló éneklés x1.9. együttzenélés x
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
73
2. Hangegészségtan 32 óra/ 32 óra**9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon
megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A tárgy tanításának célja, hogy a növendék megismerje a hangadó szervek anatómiáját; a hang fizikai és fiziológiai működését. Megtanulja az énekléssel kapcsolatos összes olyan szabályt, amelyek segítségével magas komfortérzettel, egészsége óvásával, tartósan hosszú ideig tud zenélni.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A hang létrehozásához ideális viszonyokat a fizika tantárgy segítségével ismerhetjük meg. Az emberi hangképzést a biológia tárgykörében találjuk.
2.3. Témakörök
2.3.1. A hang fizikai sajátosságai 8 óra/ 8 óra
A hang természeteA hangkeltés módjaiA rezonancia
2.3.2. A hangképző szervek anatómiája 8 óra/ 8 óra
A fülA tüdőA légcsőA gégeA toldalékcső
2.3.3. A hangszalagok 8 óra/ 8 óra
Anatómiai ismeretekA hangszalagok működéseA légzés
2.3.4. Az énekesi életforma kialakítása 8 óra/ 8 óra
HangfajtákA mutálásHangegészségtani tudnivalókGyakorlati tanácsok az énekesi életvitelhez
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
74
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x X
1.2. Információk önálló rendszerezése X x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x X
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x X1.2. megbeszélés X x1.3. szemléltetés x X1.4. házi feladat x x
2.6.A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
75
3. Beszédgyakorlat 64 óra/68 óra**9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon
megszervezett képzés
3.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja a kisebb beszédhibák javítása, a szövegmondás és az artikuláció javítása, a színpadi beszéd- és mozgásformák alapjainak elsajátítása és az érzelmi kibontakozás elősegítése. Mindezen eszközök birtoklása a művészi kifejezésű énekléshez nyújt segítséget.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A beszédhibák fiziológiai megértéséhez a biológia tantárgyból nyerhetünk információkat. A felhasznált szövegek az irodalom témakörébe tartoznak. A magyar nyelv speciális elemeinek vizsgálatát (hangzók, hangsúlyozás, hanglejtés, stb.) a magyar nyelvtan ismeretében végezhetjük.
3.3. Témakörök
3.3.1. Fonetikai alapismeretek 16 óra/ 16 óra
A magyar nyelv magán- és mássalhangzóinak ismerete A beszélt és énekelt hangzók szótagalkotó különbözősége A beszéd és írás kapcsolata
Ajánlott tankönyv Kerényi Miklós György: Az éneklés művészete és pedagógiája
3.3.2. Artikulációs gyakorlatok 16 óra/ 16 óra
Az artikulációs gyakorlatok alapja a magyar artikulációs bázis. A beszéd és az éneklés légzési technikája, a hangzók formálása megegyezik egymással.
Mondókák Versek
Ajánlott tankönyv Kerényi M. Gy.: Az éneklés művészete és pedagógiája Montágh I.: A tiszta beszéd
3.3.3. Beszédhibák javítása 16 óra/ 18 óra
Az énekeseknél jelentkező beszédhibák javítása, az énektechnikának a jelentkező kiejtési hibákra történő koncentrált gyakorlásával történik.
A problémás hangzók kiemelése és tudatosítása E hibák állandó kontroll melletti gyakorlása
76
3.3.4. Gyakorlat 16 óra/ 18 óra
Versek, prózarészletekSzínművek részleteiZenés művek részletei
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Színpad
3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x x X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x X x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel X x X
2.2. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X X x
2.3. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x x
3. Komplex információk körében
3.1. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x x x
4. Csoportos munkaformák körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x X
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x x
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
77
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x X1.2. kiselőadás X x1.3. megbeszélés x X1.4. szemléltetés X x1.5. szimuláció x X1.6. szerepjáték X x1.7. házi feladat x X
3.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
78
4. Kamaraének 344 óra/136 óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja
A Kamaraének tárgy feladata, hogy alkalmat teremtsen a népdaléneklés egyik alapvető formájának gyakorlásához, a közös énekléshez, amely fontos közösségformáló erő.A hangszerkíséretes kamaraének órán a növendék megtanulhatja, illetve gyakorolhatja a népzenei dialektusok jellegzetes hangszerkíséretes énekes darabjait. Ez a tevékenység kialakíthatja és fejlesztheti a társas zenélés készségét és ösztönözheti a kiemelkedő egyéni teljesítmények létrejöttét.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A magyar nyelv és irodalom, a történelem valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre.A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
4.3. Témakörök
A Népi ének főtárgy kerettantervben meghatározott főtárgyi követelményeinek alapján, a növendékből álló kamaracsoportok összetételének, egyéni felkészültségének, készségeinek és képességeinek felmérésével készített fejlesztési terv alapján a főtárgynál leírtak szerint, az alábbi témakörök meghatározásával.
4.3.1. Technikai fejlesztés 76 óra/ 16 óra
Lásd a Népi ének főtárgy követelményei
4.3.2. Népzenei repertoár 78 óra/38 óra
Lásd a Népi ének főtárgy követelményeit
4.3.3. Népzenei összeállítások alkotása 120 óra/56óra
A tanult zenei anyagból a növendékek egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.A népdalösszeállításokat kísérheti hangszer.
79
4.3.4. Színpadi gyakorlat 70 óra/26 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
SZVK szerint 4.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek,
tanulói tevékenységformák (ajánlás)
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4. házi feladat x1.5. bemutatás x x
4.6. A tantárgy értékelésének módja
80
5. Társhangszer 204 óra/136 óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
5.1. A tantárgy tanításának célja
A zeneművészeti szakközépiskolai népzenei tanulmányok fontos célja, hogy a növendék felkészüljön a felsőfokú népzenész előadóművész- és népzene tanár képzésre.Ehhez - a kétszakos képzés előfeltételeként - nélkülözhetetlen egy társhangszer kiválasztása, melyet a felsőfokú felvételi követelményekben meghatározott szinten kell elsajátítani.A zeneművészeti szakközépiskolába érkező növendék gyakran nem rendelkezik társhangszeres előtanulmányokkal.Ebben az esetben az egyéni alkatnak, készségeknek, képességeknek megfelelő társhangszer kiválasztásában a főtárgytanár és hangszeres tanárok véleményének kikérése is szükséges. A továbbiakban a választott társhangszer tanulásában a megfelelő anyag és a haladás tervezése különösen fontos feladat az érintett tanár számára. A Népi ének főtárgyas növendékek számára különösen ajánlott olyan társhangszer választása, mellyel később képessé válik saját énekhangja kíséretére.
5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A hangszerek tanulásánál fontos a hangszer működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, melyhez a fizika nyújt információkat. A magyar nyelv és irodalom, a történelem valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre. A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
5.3. Témakörök
A választott társhangszer kerettantervben meghatározott főtárgyi követelményeinek alapján, a növendék ekőképzettségének, egyéni felkészültségének, készségeinek és képességeinek felmérésével készített egyéni fejlesztési terv alapján az alábbi témakörök meghatározásával.
5.3.1. Technikai fejlesztés 34 óra/ 28 óra
Lásd a választott társhangszer kerettantervében
5.3.2. Népzenei repertoár 90 óra/ 60
82
óra
Lásd a választott társhangszer kerettantervében
5.3.3. Népzenei összeállítások alkotása 44 óra/24 óra
A tanult zenei anyagból a növendék egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.A népdalösszeállításokat kísérheti hangszer. Amennyiben a társhangszer adottságai megengedik a növendék számára, használja énekének kíséretére.
5.3.4. Színpadi gyakorlat 36 óra/24 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
SZVK szerint5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos
módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
5.5. 2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
83
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4. házi feladat x1.5. bemutatás x
5.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
84
6. Kötelező-zongora 172 óra/68 óra**9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon
megszervezett képzés
6.1. A tantárgy tanításának célja
A szakközépiskolai tanulmányokhoz nélkülözhetetlen a legalább alapfokú zongorajáték, hiszen a zenei elméleti tárgyak mindegyikénél rendszeresen szükség van rá az órákon, az egyéni felkészülésnél. A fix hangolású billentyűk a szolfézsórai hallásfejlesztéshez-, az akkordikus megszólaltatás lehetősége pedig a zeneelméletben nyújt segítséget. Ahhoz, hogy ezekre az oktatásban betöltött szerepekre használni tudja a zongorát, megfelelő manuális készségek birtokába kell juttatni a növendékeket. Az előtanulmányaik, illetve választott szakuk igényei szerint igen változó tudásszinttel érkeznek a diákok, ezért a megfelelő anyag és a haladás tervezése különösen fontos feladat a tanár számára.
6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Mint minden hangszer esetében, a zongora kötelező tanulásánál is fontos a hangszer működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, melyhez a fizika nyújt információkat. A magyar nyelv és irodalom, a történelem valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre. A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
6.3. Témakörök
A témakörök mindegyikében foglalt zenei anyag szabadon bővíthető a növendék tudásszintjének megfelelő bármely művel.
6.3.1. Technikai gyakorlatok, etüdök 57 óra/23 óra
C. Czerny: könnyű technikai gyakorlatai (pl. 160 rövid gyakorlat)C. Czerny: A kézügyesség iskolája I. kötetJ. B. Cramer: Etűdök
6.3.2. Barokk zeneművek 57 óra/22 óra
J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena BachJ. S. Bach: 18 kis prelúdiumJ. S. Bach: Szvit-tételek (pl. francia szvit)J. S. Bach: Kétszólamú invenciókJ. S. Bach: Háromszólamú invenciók
6.3.3. Előadási darabok 58
85
óra/23 óra
Bartók B.: Mikrokozmosz Bartók B.: Gyermekeknek R. Schumann: JugendalbumP. Csajkovszkij: JugendalbumKodály Z.: GyermektáncokA. Diabelli: NégykezesekMező I.: Négykezes zongoradarabokKurtág Gy.: Átiratok Machautól J. S. Bach-ig (négykezes, kétzongorás)W. A. Mozart: Hat bécsi szonatinaF. Schubert: TáncokF. Mendelssohn: Lieder ohne WorteMosonyi M.: Magyar gyermekvilágJ. Haydn: Szonáták (Wiener Urtext 1a, 1b )F. Schubert: Táncok
6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk. 6.2.
6.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
6.5.1 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
86
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4 házi feladat x
6.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
87
7. Szolfézs II . 272 óra/136 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
7.1. A tantárgy tanításának célja
A szolfézs II. tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei műveltség megalapozását és ismertesse meg e különleges kifejezési móddal - a zenével - a tanulókat. A zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre és elkezdett készségek fejlesztésére alapozva fejlessze tovább a növendék tudását és képességeit. Egészítse ki a tanuló tudását a szakközépiskolában folytatandó hangszeres, zeneelméleti és zenetörténeti tanulmányokban. Fejlessze a majdani aktív zenéléshez szükséges képességeket és készségeket. A lehető leghamarabb vonjon párhuzamot és találja meg az összefüggéseket, kapcsolódási pontokat a készségek fejlesztése és az aktív zenei tevékenységformák között. Járuljon hozzá a széleskörű szakmai tudás megszerzéséhez, amely alkalmassá teszi a növendéket a szakirányú felsőoktatásban folytatandó tanulmányok, illetve a középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására.
7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Szolfézs II. nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, szöveges mű esetén az irodalom tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. Az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a szöveges zeneművek teljes megismeréséhez és tanulmányozásához.
A tárgy ezen felül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, hiszen a szolfézs a zene teljesebb megértését szolgálja.
7.3. Témakörök
7.3.1. Készségfejlesztés hallás után 66 óra/34 óra
A hallás utáni készségfejlesztés a szolfézs II tárgy egyik legfontosabb eleme, mely sokban épül a zeneiskolai alapokra. A diákok számára nagyon fontos, hogy mind jobban, készség szinten felismerjék az európai műzene évszázadok során folyamatosan cizellálódó elemeit.
Fejleszteni kell - a hangközök felismerését- a hármas- és négyeshangzatok felismerését- tipikus dallami fordulatok felismerését - a különböző ritmusképletek biztos beazonosítását- a különböző metrumérzetek gyors beazonosítását- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
88
20. század stíluselemeinek felismerését- a különböző zenei formák elkülönítését- a zenei memóriát- a többszólamú hallás kifejlődését
Egy kiragadott, javasolt példa a hallás utáni készségfejlesztésre:Hangköz- és hangzatmenet diktálása: eleinte 4#, 4b-ig, majd 7#, 7b-ig
minden hangnemben, 2-3 kvintes kitéréssel, szűkített kvint, bő kvart, domináns szeptim, szűkített szeptim akkordok felismerésével, helyes oldásával, késleltetéssel.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható a hallási készségek fejlesztésére is.
7.3.2. Készségfejlesztés éneklés útján 66 óra/34óra
Az éneklés útján történő készségfejlesztés azért nagyon fontos, mert ez az egyetlen eszköz, amivel a diák saját biológiai organizmusán keresztülszűri a zene legkisebb elemeit is. Ahhoz, hogy saját hangszerén egy nagyobb ívet elő tudjon adni, szükséges, hogy apró elemeire bontva is értelmezni tudja őket. Ezeket pedig csak énekelve tudja igazán magáévá tenni. Az éneklés segít neki a hallás- és írási készségfejlesztésben is, hiszen ez az egyetlen biztos, önellenőrzésre is alkalmas eszköze, amibe a zenei elemeket be tudja illeszteni. A kamaraének rendkívül komplexen, már egészen kezdő szinten is nagyon segíti a későbbi aktív zenésztevékenység gyakorlását.
Fejleszteni kell- a tiszta intonációt- a hangközök és hangzatok biztos éneklésének és felépítésének
készségét- az alkalmazkodási képességet a többszólamú éneklés hangzás-
egyensúlyának kialakításában- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek alkalmazását- az improvizációs készséget és zenei fantáziát- az előadási készséget- a memóriát és a koncentráló képességet- a stílusos előadási és formálási készséget- a dinamika és hangszín, valamint a zenei karakterek és
dramaturgia megvalósítása iránti érzékenységet- a zenei ízlést és differenciálóképességet
Egy kiragadott, javasolt példa az éneklés útján történő készségfejlesztésre:Legányné Hegyi E. Bach példatár I. kötet feldolgozása. Ha lehet,
játsszunk kíséretet a növendék éneke alá, hogy a dallamból következő harmóniai váltások, modulációk jobban követhetőek legyenek. Lehet más kulcsokban, transzponáltan, fejből kérni a szemelvényeket. Szinte minden órán érdemes meghallgatni CD-ről az elénekelt műrészlet eredetijét, hogy hallják a diákok az eredeti kíséretet, karaktert, hangszerelést és hogy felmérjék: ezekkel az „ének-etűdökkel” is zeneközelben tartózkodnak.
89
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része a megfelelő módszerekkel felhasználható az éneklési készségek fejlesztésére is.
7.3.3. Készségfejlesztés írásban 66 óra/34 óra
Az írásbeli készségfejlesztés kapcsolja össze a hallás- és éneklés készségfejlesztését. Rendkívül komplex feladat, két különböző agyi tevékenység egyidejű koordinálása.
Fejleszteni kell:- hangközök, hangzatok felépítésének készségét- tipikus dallami fordulatok felismerését és alkalmazását - a különböző ritmusképletek felismerését és alkalmazását- a különböző metrumérzetek gyors felismerését és alkalmazását- a dallam-, metrum- és ritmustényezők összekapcsolásának
képességét- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a belső hallást, a kottakép elképzelését, értelmezését- a többszólamú hallást (polifon, homofon)- a zenei formák áttekintésének képességét- az elemzés képességét; a rész és egész viszonyának áttekintését
Egy kiragadott, javasolt példa az írásbeli készségfejlesztésre:Bécsi klasszikus diktandók: Az első év elején a felvételi szint alatt
kell elkezdeni a diktálásukat, eleinte funkciós basszussal, egyszerű, lépésről-lépésre növekedő hangközökkel ellátott felső szólammal. Később a külső és belső bővülés megjelenésére, szabálytalan ütemszámokra, modulációra és egyszerűbb 3 szólamú szerkesztésre mutató szemelvényeket diktáljunk. Majd extra feladatként lediktálható például részleteiben Mozart: Don Giovannijának rövid szelete az első felvonás végéről. Itt 3 különböző ütemmutatójú tánc egyszerre hangzik fel, és ezt a szolfézs II órán különböző hangszereken játszó-éneklő gyerekekkel modellezhetjük is, ezzel a készségfejlesztési részbe is zenét csempészve.
Továbbá a stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható az íráskészségek fejlesztésére is.
7.3.4. Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása 74 óra/34 óra
Nagyon fontos, hogy a készségfejlesztési céllal megszólaltatott zeneművek a szolfézs II tantárgy keretében híven tükrözzék a diák általános ismereteit a zenetörténeti korszakok stílusairól is. Előfordulhat, hogy olyan zenei korszakokkal találkozik egy diák a tantárgy keretében, amellyel hangszerén soha (pl. gregorián, reneszánsz), ám stílusuk ismeretére szüksége van, hiszen nem válhat belőle kiművelt zenész fő, ha bizonyos zenei korszakok stílusjegyeivel egyáltalán nem kerül kapcsolatba. A saját hangszerén egy zenemű muzikális megformálását nagyon sokban
90
elősegíti, ha a szolfézs II tárgy keretében kisebb példákon gyakorolja a zenei formák összefogását, előadását. Ezáltal kialakul benne egy olyan stílusismeret, melyre az aktív zenei tevékenységformákban is állandóan szüksége lesz, illetve saját hangszerén is kamatoztathatja majd tudását.
A zenei anyag kiválasztásában a tanár vegye figyelembe az adott osztály összetételét és képességeit: a tananyag mennyisége és nehézségi szintje a tanulócsoport felkészültségéhez igazodjon. Itt csupán javaslatok szerepelnek, hogy mely zeneszerzőktől érdemes műveket keresnünk az alább található irodalomjegyzékben:
- A középkor egyszólamú egyházi és világi zenéje (gregorián, trubadúr-, trouvère- és Minnesang költészet)
- A középkor többszólamú zenéje (ars antiqua, ars nova, trecento – Leoninus, Perotinus, Machaut, Landini)
- A korai reneszánsz (Dunstable, Dufay, Binchois, Ockeghem, Josquin, Agricola, Obrecht, Isaac, de la Rue)
- Az érett reneszánsz (Gombert, Willaert, Clemens non Papa, Arcadelt, Cipriano de Rore, Lassus, A. Gabrieli, Palestrina, Vecchi, Marenzio, G. Gabrieli, Gastoldi, Croce, Gesualdo, Viadana, Banchieri, Jannequin, Sermisy, Goudimel, Passereau, Certon, le Jeune, Senfl, Othmayr, Gallus, Praetorius, Hassler, Friderici, Tallis, Byrd, Morley, Bull, Farnaby, Dowland, Weelkes, Gibbons, Victoria)
- A korabarokk (Monteverdi, Schütz, Buxtehude, Lully, Purcell)- A nagy barokk zeneszerzői (Händel, Bach, Telemann, Scarlatti,
Vivaldi, Rameau)- A bécsi klasszika (Mozart, Haydn, Beethoven)- A romantika (Mendelssohn, Weber, Schubert, Schumann, Brahms,
Berlioz, Liszt, Verdi, Muszorgszkij, Saint-Saëns, Bruckner) - Az utóromantika (Wolf, Mahler, R. Strauss, Mascagni, Leoncavallo,
Puccini, Rachmaninov, Massenet, Fauré)- A XX. század zenéjének főbb irányzatai (impresszionizmus,
expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, új bécsi iskola - Debussy, Ravel, Stravinsky, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Prokofjev, Sosztakovics, Hindemith, Orff, Britten, Bartók, Kodály)
- A második világháború utáni szerzők (Messiaen, Boulez, Stockhausen, Varèse, Ligeti, Dallapiccola, Nono, Lutoslawsky, Penderecki, Eben)
- A második világháború utáni magyar szerzők (Bárdos, Sugár, Ránki, Farkas, Kósa, Kadosa, Maros, Petrovics, Szokolay, Lendvay, Balassa, Kurtág, Bozay, Durkó, Szőllősy, Hidas, Kocsár, Csemitzky, Orbán, Vajda)
Ajánlott irodalom:Liber UsualisDobszay: A gregorián ének kézikönyveSzendrey-Dobszay-Rajeczky: Magyar gregoriánumFodor: Schola cantorum I-XIII. Bartha: A zenetörténet antológiájaForrai: Ezer év kórusaForrai: Öt évszázad kórusaForrai: Duettek
91
Bach: Négyszólamú korálfeldolgozásokMozart: Bécsi Szonatinák, Gyermekkori darabokHaydn: ZongoraszonátáiLegányné Hegyi E.: Bach példatár I.-II. kötetBertalotti: Ötvenhat solfeggioLassus: 24 kétszólamú motettaNagy: Partitúraolvasás, partitúrajátékÁdám: A dal mesterei I-V. kötetBartók: 27 gyermek- és nőikarKodály: Gyermek- és nőikarok, VegyeskarokEdlund: Modus NovusSzőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana, Befejező kötetA www.imslp.org internetes oldal ingyenesen letölthető kottái
Kifejezetten ritmusfejlesztésre alkalmas kötetetek:Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatokZombola Péter: Ritmusgyakorlatok
7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)tanteremötvonalas táblakézi ritmushangszer-szett
7.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1.1.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamaraének)
X X 6.4, 6.5
1.2. zongorázás-éneklés X X 6.4, 6.51.3. éneklés X1.4. hangszeres játék X1.5. egyéni felkészülés X1.6. hallott zenei anyag lejegyzése X 6.4, 6.5, 6.9, 6.101.7. zenehallgatás X 6.9, 6.10
7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
92
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.9, 6.10., 6.4, 6.51.3. kooperatív tanulás X 6.4,6.51.4. házi feladat X1.5. együtt zenélés X X 6.4, 6.5
7.6.A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
93
8. Zenetörténet II. 272 óra/96 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
8.1. A tantárgy tanításának célja
A zenetörténet tárgy tanítása az európai zene történetének összefüggéseire, valamint a zene koronként változó kulturális beágyazottságára irányítja a diákok figyelmét. Tanulmányaik során megismerik a különböző kultúrtörténeti korszakok kapcsolódását, képet kapnak arról, hogy egy-egy zeneszerző milyen stílusirányzatok közepette alkotott. Tágas zenetörténeti ismeretek birtokában képes lesz elhelyezni saját hangszerének repertoárját egy szélesebb zenei és művészeti kontextusban, ami zenei tevékenységét nyitottabbá, összetettebb, együttműködésre alapuló feladatok elvégzésére alkalmasabbá teheti. A zenetörténeti ismeretek ugyanannyira elengedhetetlenek egy zenét tanuló diák számára, mint egy átlagos diák számára a közismereten tanult történelem vagy irodalom. A zenetörténettel való foglalkozás igen alkalmas a különböző ismeretek (történelem, irodalom, művészettörténet) integrálására is, valamint arra, hogy olyan irányokba nyissa a diák zenei érdeklődését, melyre a hangszeres órákon nem adódik lehetőség. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zenetörténet tárgy különösen szoros kapcsolatot ápol olyan közismereti tantárgyakkal, mint a művészettörténet, történelem és irodalom; egy-egy zenei korstílus vagy zeneszerzői életpálya megértése ezek ismerete nélkül nem lehetne teljes, hiszen az európai kulturális centrumokban a művészeti ágak mindig együttesen voltak jelen, így megértésük is csak egymás kölcsönös figyelembevételével lehetséges. Fontos célunk, hogy a diák - a korszakot jellemző stílusjegyek és a történelmi események tükrében - meglássa az összefüggéseket a különböző tantárgyak között, és minél nagyobb rálátással szemlélje az elemzett zeneművet. Mivel az órákon a zeneművek elemzése áll a középpontban, a hangszeres foglalkozás célját is segítik, hiszen az elemzett művek sok esetben részét képezik a diákok hangszeres repertoárjának. A zenetörténet tárgy elengedhetetlen része a szakmai nyelv és a zenei szakszavak használata; ismeretének elsajátítása pedig olyan zenei tantárgyak esetében is alapvető elvárás, mint a szolfézs és zeneelmélet.
8.3. Témakörök
8.3.1. Zenetörténeti ismeretek 90 óra/ 32 óra
A történelem tantárgyhoz hasonlóan egészen a kezdetektől napjainkig ismerteti korszakról korszakra haladva a zeneművek keletkezéseinek, percepcióinak legfontosabb történeteit, eseményeit. Ez magában foglalja egy-egy zeneszerző élettörténetét is, amely soha nem választható el az adott környezettől, korszaktól. Átfogóan bemutatja egy
94
mű kulturális jelentőségét, benyomását a kortársakra, illetve megmutatja akár a saját korunkig is elérő hatásait. Zeneműveket összefüggésükben is bemutat.
A tanítandó tananyag szempontjából előnyt élvez a késő-reneszánsz/kora-barokk és a klasszikus modern (Bartók és kortársai) közötti négy évszázad zenéje. Ezek zenetörténetének kiemelkedő életművei köré csoportosított tematika főbb vonalakban:
- A késő-reneszánsz zenéje: Palestrina, Lassus, Victoria, Dowland, Gesualdo, G. Gabrieli- Az itáliai barokk zene: Monteverdi, Corelli, Scarlatti, Vivaldi- A francia barokk: Lully, Rameau- A német barokk: Schütz, Bach, Telemann - Az angol barokk: Purcell, Händel- A rokokó és az átmeneti korszak: C. Ph. E. Bach, Mannheimi Iskola, Quantz, Gluck- A bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert- Romantika: Berlioz, Mendelssohn, Schumann, Liszt, Brahms, Bruckner, Csajkovszkij, Chopin, Paganini- Romantikus német opera: Weber, Wagner- Romantikus olasz opera: Rossini, Donizetti, Verdi- Nemzeti stílusok: Erkel, Muszorgszkij, Grieg, Smetana,- Századforduló: Richard Strauss, Gustav Mahler- Francia századelő: Debussy, Ravel, Satie- Modernizmus: Schönberg, Berg, Webern, Stravinsky, Bartók, Kodály, Sosztakovics- Új irányok: Messiaen, Stockhausen, Ligeti, Reich, Cage, Kurtág
8.3.2. Műelemzés 90 óra/ 32 óra
A zenetörténet rengetegéből egy-egy példaértékűnek ítélt zenemű kiemeléseként sor kerül annak közelebbi megismerésére. Ez magában foglalhatja a zenemű keletkezésének körülményeitől, zeneszerzőjének életrajzától, a közönség első fogadtatásától elkezdve a legaprólékosabb harmóniai és formai elemzését is. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott zenemű jól beilleszkedjen a tananyag egyéb részeibe, ezáltal a bemutatni kívánt stíluskorszakok még közelebbi megvilágításba kerüljenek a diák számára. A megfelelően kiválasztott tananyagnak része lehet olyan zenemű is, melyet bármely diák a főtárgy óráján is tanulhat, ezáltal képezve hidat a tantárgyak között.
Az alábbiakban olvasható egy-két javasolt szemelvény, de ezen a területen kell a leginkább az iskola és egy adott osztály adottságaihoz igazítani a tananyagot:
- Lassus: Matona mia cara- Monteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázása- Corelli: Karácsonyi Concerto Grosso- Vivaldi: A Négy Évszak- Lully: Atys- Schütz: Musikalische Exequien
95
- Purcell: Dido és Aeneas- Händel: Messiás- J. S. Bach: Máté-passió- J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga- Haydn: fisz-moll „Búcsú” szimfónia (no. 45)- Mozart: Don Giovanni- Beethoven: Coriolan – nyitány- Beethoven: C-dúr „Waldstein” zongoraszonáta (op. 53)- Beethoven: 9. szimfónia- Schubert: Erlkönig- Schubert: Winterreise - Schumann: Karnevál- Brahms: Ein deutsches Requiem- Chopin: Etűdök- Liszt: Haláltánc- Verdi: Traviata- Wagner: Trisztán és Izolda (előjáték és szerelmi halál)- Mahler: I. szimfónia- Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra - Bartók: A kékszakállú herceg vára- Bartók: Concerto- Berg: Wozzeck- John Cage: 4’33”
8.3.3. Zenehallgatás 92 óra/32 óra
A zenehallgatás a tantárgy talán legfontosabb része. Ennek a tanulási formának a folytatásakor sajátítja el a tanuló a történelmi korokra jellemző hangzáskultúra élményvilágát. Ennek segítségével tud tájékozódni a később megismerendő zeneművek sűrűjében és ennek segítségével tudja majd saját hangszerén az előadandó zeneművet stílusosan eljátszani. Zenehallgatás nélkül a műelemzések sem lehetnek mélyrehatóak. Feladata, hogy kinyisson egy teljesen új világot a diákok ízlésében, amellyel gazdagíthatják érzelemvilágukat. Hivatástudatot ébreszt leendő zenekari zenészekben.
Javasolt zenehallgatási szemelvények:
Palestrina: Missa Papae MarcelliGesualdo: Moro lassoPurcell: Dido és AeneasMonteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázásaCorelli: Concerto GrossókRameau: Hyppolite és AriciaBach: János-passió
Máté-passió Magnificat
h-moll mise (Kyrie, Credo, Sanctus) Brandenburgi versenyek h-moll szvit
96
Musikalisches Opfer 4., 12., 21., 46., 56., 65., 105., 106.,179., 212. kantátaGoldberg-változatokA fúga művészete
Vivaldi: VersenyművekGloriaA négy évszak
Händel: MessiásAlcina
Julius Caesar EgyiptombanGluck: Orfeusz és EuridikéHaydn: Napszak-szimfóniák
A megváltó hét szavaA teremtésSzimfóniák, No. 45., 88., 90., 102., 103., 104.C-dúr „Kaiser” vonósnégyes
Mozart: Szöktetés a szerájbólFigaro házasságaDon GiovanniA varázsfuvola „Jupiter” C-dúr szimfónia „Nagy” g-moll szimfóniad-moll zongoraverseny A-dúr zongoraszonáta (K. 331)a-moll zongoraszonáta (K. 330) C-dúr „Dissonanzen” vonósnégyes c-moll mise Requiem
Beethoven: 3., 5., 6., 7., 9. szimfóniaZongoraszonáták:
c-moll „Pathétique” (op. 13)cisz-moll „Holdfény” (op. 27 no.2)d-moll „Vihar” (op. 31 no. 2) C-dúr „Waldstein” (op. 53)f-moll „Appassionata” (op.57) B-dúr „Hammerklavier” (op.106)c-moll (op. 111)
Hegedűverseny c-moll zongoraverseny FidelioNyitányok: Egmont és Coriolan a-moll vonósnégyes (op. 132)B-dúr vonósnégyes („Nagy Fúga”)
Schubert: dalok - Erlkönig- Gretchen am Spinnrade - Heine-dalok - Der Tod und das Mädchen
Winterreise
97
Die Schöne Müllerind-moll „A halál és a lányka” vonósnégyes Pisztráng-zongoraötösC-dúr vonósötös „Nagy” C-dúr szimfónia h-moll „Befejezetlen” szimfónia
Weber: A bűvös vadászMendelssohn: „Olasz” szimfónia
„Skót” szimfónia Szentivánéji-álom kísérőzene Éliás oratórium e-moll hegedűverseny
Schumann: Carnaval a-moll zongoraversenyA költő szerelme – dalciklus Asszonyszerelem, asszonysors – dalciklus
Berlioz: Fantasztikus szimfóniaChopin: Ballada (g), Mazurkák, PrelűdökBrahms: I. és IV. szimfónia
A végzet dalad-moll és B-dúr zongoraverseny Hegedűversenyf-moll zongoraötös (op. 34)Német Requiem
Liszt: ZarándokévekHaláltánc, Esz-dúr zongoraversenyFaust-szimfóniaRapszódiákSzimfonikus költemények (Les préludes, Mazeppa, Tasso)Szürke felhők
Csajkovszkij: Anyegin, Pikk dámaWagner: Tannhäuser
A Nibelung GyűrűjeMesterdalnokok
Verdi Don CarlosTrubadúrRigoletto
AidaOtello
Muszorgszkij Borisz Godunov Egy kiállítás képeiMahler: 1., 2., 3. szimfóniaR. Strauss: Zarathustra
SalomeRózsalovag4 utolsó ének
Rahmanyinov: Holtak szigetePrelűdökSzimfonikus táncok
98
Debussy: PrelűdökEgy faun délutánjaA tenger
Bartók: Kossuth-szimf.Színpadi művek (összes)
TáncszvitSzabadbanZongoraversenyekConcertoCantata profana Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Kodály: Psalmus Hungaricus Háry János Galántai táncokStravinsky Tűzmadár
Le Sacre du Printemps A katona története Zsoltárszimfónia
OidipusThe Rake's progressIn memoriam DT
Schönberg: Pierrot lunaire Varsói túlélőBerg: Hegedűverseny
WozzeckSosztakovics: 5. 7. 9. 11. szimfónia
2. zongoraversenyMessiaen: 4 ritmikus etűd
Kvartett az idők végezetéreTurangalila
8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem, ötvonalas tábla
8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-
keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
99
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Leírás készítése X2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre X2.4. Tesztfeladat megoldása X2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X 6.9, 6.10
3. Komplex információk körében
3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról X
3.2. zenehallgatás X 6.9, 6.10
8.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat X1.2. kiselőadás X1.3. megbeszélés X1.4. vita X1.5. szemléltetés X 6.9, 6.10., 6.4, 6.5
8.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
100
9. Zeneelmélet 272 óra/96 óra*.* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
9.1. A tantárgy tanításának célja
A zeneelmélet tárgy tanításának célja, hogy a zeneművek legbelsőbb titkaiba is betekintést nyerjenek a zenét tanuló diákok. A zeneelmélet tantárgy által elsajátított készségek segítségével újabb érzékek nyílnak meg a diákok számára, hogy egy adott zeneművet még alaposabban megismerjenek, így a zenei nyelv sokoldalú megismerése révén tájékozódni tudnak a zeneművek harmónia- és formavilágában. Elsőként a barokk és a bécsi klasszika zeneszerzőinek szólamvezetési szabályával ismerkednek meg (ezt a részt nevezzük összhangzattannak), majd egy zenemű nagyobb összefüggéseibe is betekintést engedő formai kérdések kerülnek előtérbe, melynek segítségével a nagy arányokat érthetjük meg (ez a formatani rész). Hogy a tudás ne legyen meddő és kizárólag elméleti, az erre legalkalmasabb hangszeren, a zongorán modellezzük egy-egy zenemű harmóniai szerkezetét. Ennek a kezdő formája, amikor egy növendék fokszámok alapján, szólamvezetési alapelveket betartva harmóniákat rögtönöz a zongoránál. Továbbfejlesztett formája pedig az ún. continuo-játék, mely elsősorban a barokk zene mindennapi gyakorlatát felelevenítve, a közös zenélés öröméhez juttatja a diákot a harmóniafűzési szabályok készségszintre emelkedése után és "zenévé gyúrja" a tanulóban fokozatosan összeálló zeneelméleti ismereteket.
9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zeneelmélet nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. A matematika tárgy által elsajátítható többféle logikai rendszer segít megérteni a zenei folyamatok legfelső szintjeit is és konkrét segítséget nyújt a különböző akkordok megnevezésének, felépítésének meghatározásakor. Egyben a hallás utáni rögzítéskor (diktandó) jó hasznát veszi a logikai képességeknek, melyek a szólamvezetés szabályainak törvényszerűségei miatt a hallásban megmutatkozó hiányokat jól pótolják.A tárgy ezenfelül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, formáit. A szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tárgyak között természetesen szoros kapcsolat áll fenn, hiszen mindegyikben szükség van bizonyos ritmikai, hallási készségre, elméleti ismeretekre, zeneirodalmi tájékozottságra.
9.3. Témakörök
9.3.1. Összhangzattan 136 óra/68 óra
Elsőként a zeneművek legelemibb sejtjeinek viselkedésével kell
101
megismerkedni, a benne található legkisebb hangzó egységek, a szólamok pontos viselkedésformáinak elsajátításával. Műzenei példák egy-egy odaillő részletének sokaságaival tanítható ezek megismerése: célszerű minden alkalommal a megfelelő zeneműrészletek meghallgatásával, bemutatásával, elemzésével kezdeni, amit azután a művek alapján készíthető harmóniai vázlatok, mintapéldák, akkordfűzési és egyéb gyakorlatok követhetnek. Fontos, hogy a kisebb részletek elemzése is komplex legyen, tehát nem csak a megtanulandó akkordokra terjedjen ki, hanem a ritmikára, melodikára, formára is. A harmóniai menetek hangzásának, a zenei szerkesztés logikájának, a szép szólamvezetés törvényszerűségeinek felismerése és elsajátítása érdekében nem mellőzhetjük akkordfűzések rendszeres gyakorlását. Erre szükség van
- hallás útján (diktandó)- írásban (kidolgozási példák)- zongoránál (kézbediktandó).
A barokk és bécsi klasszikus alapelvek megismerése:- alapszabályok elsajátítása- a mollban feltűnő vezetőhang miatti anomáliák tisztázása- a hármashangzat fordítások általános és kivételes esetei- a négyeshangzatok felépítése, fordításainak megtanulása- az alterált akkordok felismerése, felépítése- esetleg kitekintés a romantikus korszak harmóniáira is - esetleg kitekintés a reneszánsz korszak harmóniáira is
Javasolt irodalom, melyeket akár tankönyvként is használhatunk, vagy csupán a műzenei példákat, akkordfűzési gyakorlatokat belőlük:
Kesztler Lőrinc: ÖsszhangzattanFrank Oszkár: Hangzó ZeneelméletGyőrffy,Beischer-Matyó,Keresztes: ÖsszhangzattanArnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai
9.3.2. Formatan 136 óra/68 óra
A formatan témakör betekintést enged nyújtani a zeneművek struktúrájába. Fokozatosan megismeri általa a diák a zeneszerzők szerkesztési elveit, korszakokra, műfajokra lebontva. Ismertessen meg a bécsi klasszika formáival:
- periódus - zenei mondat- két- és háromtagú forma és annak variánsai (külső- vagy belső
bővítés, coda)- szonátaforma- rondóforma- szonátarondó- Haydn-rondó- variációs forma- kidolgozás nélküli szonátaforma
A barokk kor fontosabb formáival is: - bar forma- barokk kétrészes táncforma- Couperin-rondó
102
- fúga, esetleg kettősfúga- chaconne- passacaglia
Képezze a formatani elemzések szerves részét a harmóniai elemzés is, mely csak akkor lehetséges, ha az összhangzattan témakörben a tanuló tudása már előrehaladottabb állapotban van. Sok esetben a formai határokat a harmóniai elemzés eredménye határozza meg (pl. félzárlat, álzárlat).
Javasolt irodalom, melyeket akár tankönyvként is használhatunk, vagy csupán a műzenei példákat, akkordfűzési gyakorlatokat belőlük:
Gárdonyi: Elemző formatanFrank Oszkár: Hangzó ZeneelméletGyőrffy,Beischer-Matyó,Keresztes: ÖsszhangzattanArnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai
9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)tanteremötvonalas tábla
9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1.1. Információk önálló rendszerezése X
1.2. Írásos elemzések készítése X1.3. Zenei előadás egyéni
felkészüléssel X 6.4, 6.5
1.4.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamarazenélés)
X 6.4, 6.5
1.5. Zongorázás X 6.4, 6.51.6. Egyéni felkészülés X1.7. Otthoni gyakorlás X1.8. Zenehallgatás X 6.9, 6.10
9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
egyéni
csoport
osztály
103
pontosítása)1.1. magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.4, 6.5, 6.9, 6.101.3. kooperatív tanulás X1.4. házi feladat X
9.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
104
10. Kultúrtörténet és esztétika 200 óra/136 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
10.1. A tantárgy tanításának célja
A zenei kultúrában fokozottan elmerülő diákságnak elengedhetetlen, hogy mindezt ne az aktuális társadalmi-társművészeti összefüggések nélkül tanulmányozza. Igazán csak akkor érti meg és tudja helyesen beépíteni intelligenciájába, ha látja, legalább nagy vonalakban, ami az adott korszakban a képzőművészetben, az irodalomban és a zenében egyidejűleg történt. Ezért szükségszerű a zenei képzés egyoldalúságának megszüntetése céljából a kor kultúrtörténetének, vizuális esztétikájának tanulmányozása is.
10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A kultúrtörténetre semmiféle rálátásunk nem lehet a történelem, zenetörténet, magyar- és világirodalom, művészettörténet tárgyak nélkül. De a zeneelmélet és szolfézs órán sem érthetjük meg a zenei anyag lényegi mondanivalóját, ha nem ismerjük annak kiváltó okait, melyek az adott korban élő hús-vér emberek esztétikum utáni vágyát a különböző művészeti ágak művelésén keresztül testesítette meg.
10.3. Témakörök
10.3.1. Kultúrtörténet 67 óra/45 óra
Azt hiszik általában az emberek, ha valaki tud olvasni, automatikusan megért egy verset; ha van füle, megérti a zenét; ha van szeme érti és élvezi a képeket, szobrokat, építészeti alkotásokat, a diszítőművészet remekeit. Holott mindenütt tapasztalható, hogy olvasni, hallani, látni kevés ahhoz, hogy az ember a műalkotások szépségét a maguk komplexitásában be tudja fogadni. Hosszú út vezet ahhoz, hogy az ösztönös látó-halló emberből valaki műélvezővé váljon. Ehhez nyújt segítséget az elsősorban európai kultúrtörténet összefüggéseit bemutató témakör, amely egy-egy adott korszakot minden művészeti ágával egyidejűleg jelenít meg a diákok számára.
10.3.2. Esztétika 66 óra/45 óra
A mindenkori emberek szépség utáni vágyának megmaradt tárgyi emlékeiben megtanít felfedezni azt, ami közös lehet. Sokkal könnyebb így a zenei szépségeket is elmagyarázni, megérteni, megérezni, ha ismerik a párhuzamos képzőművészeti, irodalmi szépségeket is. Meg lehet-e érteni pl. a kor vizuális ismerete nélkül, hogy miért volt szikárabb a német művészet esztétikája, mint pl. a pompásabb velencei, mind a zenében, mind a festészetben? Miért van a spanyol zenének arabos beütése s a
105
képzőművészetük miért vonzódik a keleti világhoz, esztétikához?
10.3.3. Összművészeti összehasonlítások 67 óra/46 óra
Bizony gyakran előfordul még a műveltebb rétegeknél is, hogy a műveltségük egyoldalú, egy korszaknak, a korszak szépségeinek csak szikráit ismerik, egymástól elkülönítve s nem áll össze az ismeret és esztétikai élmény egységes egésszé. Meg lehet-e érteni egy kor zenéjét, ha nem tudjuk milyen templomi vagy világi környezetben szólalt az meg, milyen díszítések borították a falakat, milyen ruhákban ültek a hallgatók s miért éppen olyan zenét kívántak hallani, miért épp azt tudták élvezni, ami megszületett? Egy-egy párhuzamba állítható, különböző művészeti ágból származó műalkotást kiemel e témakör és konkrét művek stílusjegyein keresztül mutat be egy-egy kulturális központot.
Ajánlott képzőművészeti korszakok és művészei, melyeken keresztül párhuzamot lehet találni a zeneművészeti alkotásokhoz, korszakokhoz:
RENESZÁNSZ trecento, quatrocento, cinquecento Giotto, Fra Angelico, Masaccio Mantegna, Ghiberti, Donatello Botticelli, Verrochio Van Eyck, Bosch, H.van der Goes, Leonardo, Raffaello, Michelangelo Giorgione, Tiziano, El Greco Grünewald, Holbein, Cranach, DürerMagyar reneszánsz építészet, szobrászat
BAROKK Velazquez, Caravaggio, BerniniRubens, Franz Hals, RembrandtVermeer
Magyar barokk építészet, festészet
ROKOKÓ, KLASSZICIZMUS Watteau, Turner, ChardinGoya, Ingres, Canova
Magyar építészet, szobrászat, festészet
ROMANTIKA C.D.Friedrich, Gericault, DelacroixMagyar romantikus szobrászat, festészet
REALISTÁK AkadémistákCourbet, Corot, Millet
Magyar: Munkácsy
PRAE-RAFFAELITÁK
IMPRESSZIONIZMUS, POSZT-
106
Manet, Monet, Degas, Toulouse-Lautrec, RenoirVan Gogh, Gauguin, Cezanne, Rodin
Magyar: Nagybányai művésztelepHollóssy, Thorma, Ferenczy K.
SZECESSZIÓ
IZMUSOK, XX.SZD. Picasso, Dali, absztraktokMagyar XX. szd.-i építészet, festészet és szobrászatRippl-Rónai, Csontváry, Zala György, Stróbl AlajosAba-Novák, Molnár C.Pál, Borsos Miklós, Ferenczy BéniKondor Béla, Medgyesi Ferenc, Barcsay JenőVasareli, Amerigo Toth, Moholy-Nagy
10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanteremlaptop, projektor és audiovizuális eszközök
10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.2. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X 6.9, 6.10
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással X
10.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
107
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.9, 6.10, laptop,
projektor1.3. kooperatív tanulás X1.4. múzeumlátogatás X
10.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
108
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVaz
54 212 06 NÉPZENÉSZ (szakmairány megjelölésével)
VONÓS/HÚROS szakmairány
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
2013.
Nemzeti Munkaügyi Hivatal1089 Budapest, Kálvária tér 7.www.munka.hu
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z)
54 212 06 NÉPZENÉSZ (szakmairány megjelölésével)
109
SZAKKÉPESÍTÉSHEZa
NÉPI HANGSZERES ZENÉLÉS (tanszak és hangszer megnevezésével)
VONÓS/HÚROSSZAKMAIRÁNYHOZ
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a(z) 54 212 06 Népzenész (szakmairány megnevezésével)szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) xxx rendelet alapján készült.
V. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 212 06
A szakképesítés megnevezése: Népzenész (szakmairány megjelölésével)A szakmacsoport száma és megnevezése: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció
Ágazati besorolás száma és megnevezése:
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 160 óra
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában; párhuzamos oktatás esetén nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
110
Bemeneti kompetenciák: Megbízható zenei hallás, tiszta intonáció, kottaírási és - olvasási készség, hangszerkezelési készség, előadói készség, ritmus-tempó érzék
Szakmai előképzettség: Az elméleti ismereteknek legalább a zenei alapszintnek megfelelő színvonalú ismerete, valamint a hangszeres (énekes) gyakorlati ismeret, a zenei műfajban való alapszintű jártasság, amelyeket a szakképző iskola írásbeli és gyakorlati felvételi vizsgán értékel
Előírt gyakorlat: nincs
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek
X. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/SzakképzettségNéprajz Okleveles etnográfus pedagógiai
végzettséggel
Népzeneelmélet - és történet, Népzenei lejegyzés
Okleveles etnográfus pedagógiai végzettséggel, etnomuzikológia szakos pedagógus végzettséggel, Népzenetanár
Néptánc Néptánc pedagógus
Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:Ötvonalas tábla vagy interaktív tábla, Földrajzi, történelmi és néprajzi térképek; A tantárgyak tematikájában meghatározott ajánlott irodalmat tartalmazó könyvtár.
111
XI. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, átlagos órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. A kétévfolyamos képzés első és második évfolyamának összevont összes óraszáma, szakmai tartalma arányosan elosztható hosszabb, legfeljebb 104 heti szakmai felkészítés keretében azzal, hogy az összes képzési óraszám legfeljebb 2268 óra, a szabad sáv felhasználása esetében 2540 óra lehet a *-al jelölt évfolyamszerkezet esetén is.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok:Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásávalévfolyam 9. évfolyam 10.
évfolyam11. évfolyam
12. évfolyam
13.évfolyam
hetek száma 36 36 36 32 32heti szakmai óraszám a heti 40 órás szki kerettanterv szerint
11 12 13 16 31
NAT művészet óra 1szabad sáv 4 4 4 4 4helyi szinten szakmai képzésre fordítható összes óraszám
15 17 17 20 35
éves óraszám 540 612 612 640 1120képzési óraszám 9-12: 2404képzési óraszám 13: 1120gyakorlat (felosztva) 160összes képzési óra: 3684
Szaaképző évfolyamok esetén felhasználható óraszámok:
évfolyamheti óraszám szaadsáv nélkül
éves óraszám szabadsáv nélkül
heti óraszámszabadsávval
éves óraszám szabadsávval
1/13. évfolyam 31 óra/hét* 1116 óra/év 35 óra/hét* 1260
112
óra/évÖgy 160 óra 160 óra2/14. évfolyam 31 óra/hét* 992 óra/év 35 óra/hét* 1120
óra/évÖgy. nélkül 2108 óra 2380 óra
Összesen: 2268 óra 2540 óra
*Három éves képzés esetén – 1/13-tól 1/14-ig – a megadott összes óraszám megtartásával a heti óraszám 22 óra/hét, illetve 23 óra/hét lehet.
113
1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma
Szakmai követelménymod
ulok Tantárgyak
Párhuzamos képzésSzakképesítés-
specifikus utolsó évf. Szakképesítés első évf.Szakképesítés utolsó
évfolyama9-12. évfolyam
ögy
5/13. évfolyam 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam
e gyszaba
d e gy szabade gy szaba
dögy e gy
szabad
/11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
Munkavédelemi alapismeretek 18 18
11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás 16 16
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 64 64
10602-12Zenész alapok
Szolfézs I. 140 140
Zenetörténet I. 140 140
114
10744-12Néprajz és népzene
Népzeneelmélet-és történet 208 128 144 128Néprajz 108 64 72 96Népzenei lejegyzés 172 128 108 96Néptánc 64 54 64
10742-12Népi hangszeres zenélés
Főtárgy 280 96 144 128Kamarazene 280 96 72 96Társhangszer 140 64 72 64Zongora kötelező 140 32 18 18 16 16Szolfézs II. 208 64 72 32 32Zenetörténet II. 104 104 32 32 64 32Zeneelmélet 72 104 64 32 36 36 32 32Kultúrtörténet és esztétika 136 32 32 36 36 64Beszédgyakorlat 32 32 36 32
összes óra 822 1220 344
160
400 576 96 446 662 144160
400 592 112
összes óra 2042+344 szabad 976 + 96 szabad1108 + 144
szabad 992 + 112 szabad
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályai alapján szervezett párhuzamos képzés szakmai óraszámai a 40 órás időkerethez igazodó és felhasználható óraszámokat és a közismereti képzésre fordítható szabad sáv óraszámait is tartalmazzák. A kerettanterv a szabad időkeretek felhasználására ajánlásokat fogalmaz meg.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
115
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Szakközépiskolai képzés óraszáma a
közismereti oktatással
párhuzamosan Szak
közé
pisk
olai
kép
zés
össz
es ó
rasz
áma
Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma
A s
zakk
épzé
sös
szes
óra
szám
a
Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma
A s
zakk
épzé
s ös
szes
óra
szám
a
9-12. évfolyam
9-12. évfolya
m5/13.
évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam
e gy szab
ad
ögy e gy szab
ad
e gy szab
ad
ögy e gy szab
ad
1150
0-12
M
unka
véde
lem
i al
apis
mer
etek Munkavédelmi
alapismeretek 18 18 18 18 18témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1149
9-12
Fo
glal
kozt
atás
i al
apis
mer
etek
Foglalkoztatási alapismeretek 16 16 16 16témakör 1témakör 2
116
témakör 3témakör 4
1149
8-12
El
hely
ezke
dést
-m
unka
válla
lást
seg
ítő
ideg
en n
yelv
(5-
ös
szin
t)
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 64 64 64 64témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1060
2-12
Zené
sz a
lapo
k
Szolfézs I. 140 140 140 140 140Készségfejlesztés hallás után 35 35 35 35 35Készségfejlesztés éneklés útján 35 35 35 35 35Készségfejlesztés írásban 35 35 35 35 35Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása 35 35 35 35 351Zenetörténet I. 140 140 140 140 140Zenetörténeti ismeretek 47 47 47 47 47Műelemzés 47 47 47 47 47Zenehallgatás 46 46 46 46 46
1074
4-12
Nép
rajz
és
né
pzen
Népzeneelmélet-és történet 208 208 128 336 144 128 272
117
eA népzene gyűjtése és kutatatásának története 23 23 13 36 11 9 20Magyar népzenetörténet és stílusösszefüggései 45 45 27 72 37 35 72A magyar népzene rendszerezése 45 45 27 72 37 35 72A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene 40 40 24 64 17 15 32
A vokális népzene műfajai 22 22 10 32 11 9 20
A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében 7 7 5 12 6 4 10Népzene és műzene kapcsolata 14 14 12 26 13 11 24
118
Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra 12 12 10 22 12 10 22Néprajz 108 108 64 172 72 96 168
Néprajzi alapfogalmak 20 20 3 23 20 2 22
Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés 10 10 7 17 16 2 18Társadalomnéprajz 18 18 10 28 18 11 29
Tárgyi kultúra 18 18 15 33 18 11 29Folklór 32 32 22 54 52 52Hon- és népismeret 10 10 7 17 18 18Népzenei lejegyzés 172 172 128 300 108 96 204A népzenei lejegyzés története, funkciói 10 10 10 10 10A népzenei lejegyzés jelrendszere 32 32 32 30 30Vokális népzenei felvételek lejegyzése 80 80 70 150 30 50 80
119
Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése 50 50 58 108 38 46 84Néptánc 64 64 54 64 118Fejlesztési feladatok 16 16 12 16 28Néptánc repertoár 16 16 18 16 34Színpadi adaptáció 16 16 16 16 32Táncfolklorisztika 16 16 8 16 24
1074
2N
épi h
angs
zere
s ze
nélé
s
Főtárgy 280 280 96 376 144128 272
Technikai fejlesztés 74 74 25 99 36 28 64Anyagismeret 97 97 34 131 60 50 110
Népzenei összeállítások alkotása 74 74 25 99 38 40 78Színpadi előadás 35 35 12 47 10 10 20Kamarazene 280 280 96 376 72 96 168
Népzenei dialektusok 70 70 16 86 10 16 26Hangszeres népzene funkciói 70 70 18 88 20 18 38
Népzenei összeállítások alkotása 90 90 20 110 26 20 46Népi énekesek hangszeres 32 32 32 32
120
kíséreteCsoportos színpadi előadói gyakorlatok 50 50 10 60 16 10 26Társhangszer 140 140 64 204 72 64 136Technikai fejlesztés 24 24 10 34 18 10 28Anyagismeret 60 60 30 90 30 30 60
Népzenei összeállítások készítése 32 32 12 44 12 12 24
Színpadi gyakorlat 24 24 12 36 12 12 24Zongora kötelező 140 140 32 172 18 18 16 16 68
Technikai gyakorlatok, etűdök 40 40 10 50 6 6 5 5 22Barokk zeneművek 50 50 10 60 6 6 5 5 22Előadási darabok 50 50 12 62 6 6 6 6 24Szolfézs II. 208 208 64 272 72 32 32 136
Készségfejlesztés hallás után 50 50 16 66 18 8 8 34
Készségfejlesztés éneklés útján 50 50 16 66 18 8 8 34
Készségfejlesztés írásban 50 50 16 66 18 8 8 34
121
Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása 58 58 16 74 18 8 8 34Zenetörténet II. 104 104 208 32 32 272 64 32 96
Zenetörténeti ismeretek 35 35 70 10 10 90 22 10 32Műelemzés 35 35 70 10 10 90 22 10 32Zenehallgatás 34 34 68 12 12 92 20 12 32Zeneelmélet 72 104 176 64 32 272 36 36 32 32 136Összhangzattan 36 52 88 32 16 136 18 18 16 16 68Formatan 36 52 88 32 16 136 18 18 16 16 68Kultúrtörténet és esztétika 136 136 32 32 200 36 36 64 136Kultúrtörténet 45 45 10 10 67 12 12 22 45Esztétika 45 45 10 10 66 12 12 22 45Összművészeti összehasonlítások 46 46 12 12 67 12 12 20 46Beszédgyakorlat 32 32 32 64 36 32 68
Fonetikai alapismeretek 8 8 8 16 8 8 16
Artikulációs gyakorlatok 8 8 8 16 8 8 16
Beszédhibák javítása 8 8 8 16 10 8 18
122
Színpadi gyakorlat 8 8 8 16 10 8 18
Összesen 822122
0 344160
2386 400 576 96 3458 446 662 144160
440592 112 2356
Összesen 2386 2386 1072 3618 1252 1104 2356
Elméleti óraszámok/aránya 38,5 38,5Gyakorlati óraszámok/aránya 61,5 61,5
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
123
A 11500-12 azonosító számú
Munkavédelmi alapismeretekmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
A 11500-12 azonosító számú Munkavédelmi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11500-12 Munkavédelmi alapismeretek
Munkavédelmi alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
1
10. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy …óra/… óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.19. A tantárgy tanításának célja
1.20. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
1.21. Témakörök
1.3.1. Témakör 1 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.2. Témakör 2 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.3. Témakör 3 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.4. Témakör 4 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.22. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
1.23. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2
1.24. A tantárgy értékelésének módja
A 11499-12 azonosító számú
Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
3
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek
Foglalkoztatási alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
4
11. Foglalkoztatási alapismeretek tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
7.7.1. A tantárgy tanításának célja
7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
7.3. Témakörök
7.3.1. Témakör 1 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
7.3.2. Témakör 2 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
7.3.3. Témakör 3 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
7.3.4. Témakör 4 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
5
A 11498-12 azonosító számú
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-as szint)
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
7
A 11498-12 azonosító számú, Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-
as szint)
Elhelyezkedést-munkavállalást
segítő idegen nyelv
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
8
12. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
8.8.1. A tantárgy tanításának célja
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
8.3. Témakörök
8.3.1. Témakör 1 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
8.3.2. Témakör 2 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
8.3.3. Témakör 3 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
8.3.4. Témakör 4 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
8.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
8.6. A tantárgy értékelésének módja
9
A10602-12 azonosító számú
Zenész alapokmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
10
A 10602-12 azonosító számú Zenész alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10602-12Zenész alapok
Szolfézs 1 Zenetörténet 1
Kés
zség
fejle
szté
s ha
llás
után
Kés
zség
fejle
szté
s én
eklé
s út
ján
Kés
zség
fejle
szté
s ír
ásba
nSt
ílus
és z
enet
örté
neti
ism
eret
ek e
lsaj
átítá
saZe
netö
rtén
eti
ism
eret
ek
Műe
lem
zés
Zene
hallg
atás
FELADATOKEgy-, illetve két szólamban hallás után dallamokat lejegyez x xLapról olvas x xÜgyel a helyes tempóra, ritmusra, dinamikára és a tiszta intonációra x x x xPontosan értelmezi a zenei műszavakat, előadási jeleket, utasításokat x x xTájékozódik a zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban
x x x
Felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismer x xTöbbszólamú mű társas előadása x x x
SZAKMAI ISMERETEKSkálák és hangközök x x x xRitmusok, ritmusképletek x x xA zenetörténet korszakaira jellemző stílusjegyek, műfaji sajátosságok x x x x xA legjelentősebb zeneszerzők életműve x x x xMűelemzés x xZenefelismerés xZenei jelenségek (pl. szekvencia, moduláció) felismerése x x x x x xAz alapvető zenei szakkifejezések x x x xKamaraének x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKMegbízható zenei hallás x x x x x xTiszta intonáció x xMetrum, lüktetés, tempótartás x x x xKottaírási és -olvasási készség x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
11
Figyelem x x x x x xPontosság x x x x x xÖnállóság x x x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁKEmlékezőképesség x x x x x xFigyelem-összpontosítás x x x x xKontroll (ellenőrző képesség) x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKKapcsolatteremtő készség x x xEmpatikus készség x xKommunikációs rugalmasság x x x x
12
1. Szolfézs 140 óra/ 72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A szolfézs 1 tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei műveltség megalapozását és ismertesse meg e különleges kifejezési móddal - a zenével - a tanulókat. A zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre és elkezdett készségek fejlesztésére alapozva fejlessze tovább a növendék tudását és képességeit. Egészítse ki a tanuló tudását a szakközépiskolában folytatandó hangszeres, zeneelméleti és zenetörténeti tanulmányokban. Fejlessze a majdani aktív zenéléshez szükséges képességeket és készségeket. A lehető leghamarabb vonjon párhuzamot és találja meg az összefüggéseket, kapcsolódási pontokat a készségek fejlesztése és az aktív zenei tevékenységformák között. Járuljon hozzá a széleskörű szakmai tudás megszerzéséhez, amely alkalmassá teszi a növendéket a szakirányú felsőoktatásban folytatandó tanulmányok, illetve a középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A szolfézs 1 nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, szöveges mű esetén az irodalom tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. Az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a szöveges zeneművek teljes megismeréséhez és tanulmányozásához.A tárgy ezen felül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, hiszen a szolfézs a zene teljesebb megértését szolgálja.
4.3. Témakörök
4.3.1. Készségfejlesztés hallás után 35 óra/18 óra
A hallás utáni készségfejlesztés a szolfézs 1 tárgy egyik legfontosabb eleme, mely sokban épül a zeneiskolai alapokra. A diákok számára nagyon fontos, hogy mind jobban, készség szinten felismerjék az európai műzene évszázadok során folyamatosan cizellálódó elemeit.
Fejleszteni kell - a hangközök felismerését- a hármas- és négyeshangzatok felismerését- tipikus dallami fordulatok felismerését - a különböző ritmusképletek biztos beazonosítását- a különböző metrumérzetek gyors beazonosítását
13
- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a 20. század stíluselemeinek felismerését
- a különböző zenei formák elkülönítését- a zenei memóriát- a többszólamú hallás kifejlődését
Egy kiragadott, javasolt példa a hallás utáni készségfejlesztésre:Hangköz- és hangzatmenet diktálása: 4#, 4b-ig, minden hangnemben,
2-3 kvintes kitéréssel, szűkített kvint, bő kvart, domináns szeptim, szűkített szeptim akkordok felismerésével, helyes oldásával, késleltetéssel.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt
műzenei példák nagy része felhasználható a hallási készségek fejlesztésére is.
4.3.2. Készségfejlesztés éneklés útján 35 óra/18 óra
Az éneklés útján történő készségfejlesztés azért nagyon fontos, mert ez az egyetlen eszköz, amivel a diák saját biológiai organizmusán keresztülszűri a zene legkisebb elemeit is. Ahhoz, hogy saját hangszerén egy nagyobb ívet elő tudjon adni, szükséges, hogy apró elemeire bontva is értelmezni tudja őket. Ezeket pedig csak énekelve tudja igazán magáévá tenni. Az éneklés segít neki a hallás- és írási készségfejlesztésben is, hiszen ez az egyetlen biztos, önellenőrzésre is alkalmas eszköze, amibe a zenei elemeket be tudja illeszteni. A kamaraének rendkívül komplexen, már egészen kezdő szinten is nagyon segíti a későbbi aktív zenésztevékenység gyakorlását.
Fejleszteni kell- a tiszta intonációt- a hangközök és hangzatok biztos éneklésének és felépítésének
készségét- az alkalmazkodási képességet a többszólamú éneklés hangzás-
egyensúlyának kialakításában- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek alkalmazását- az improvizációs készséget és zenei fantáziát- az előadási készséget- a memóriát és a koncentráló képességet- a stílusos előadási és formálási készséget- a dinamika és hangszín, valamint a zenei karakterek és
dramaturgia megvalósítása iránti érzékenységet- a zenei ízlést és differenciálóképességet
Egy kiragadott, javasolt példa az éneklés útján történő készségfejlesztésre:Agócsy: Olvasókönyv szolmizálóknak J. S. Bach műveiből
feldolgozása. Ha lehet, játsszunk kíséretet a növendék éneke alá, hogy a dallamból következő harmóniai váltások, modulációk jobban követhetőek legyenek. Lehet más kulcsokban, transzponáltan, fejből kérni a szemelvényeket. Szinte minden órán érdemes meghallgatni CD-ről az elénekelt műrészlet eredetijét, hogy hallják a diákok az eredeti kíséretet,
14
karaktert, esetlegesen a hangszerelést és hogy felmérjék: ezekkel az „ének-etűdökkel” is zeneközelben tartózkodnak.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része a megfelelő módszerekkel felhasználható az éneklési készségek fejlesztésére is.
4.3.3. Készségfejlesztés írásban 35 óra/18 óra
Az írásbeli készségfejlesztés kapcsolja össze a hallás- és éneklés készségfejlesztését. Rendkívül komplex feladat, két különböző agyi tevékenység egyidejű koordinálása.
Fejleszteni kell:- hangközök, hangzatok felépítésének készségét- tipikus dallami fordulatok felismerését és alkalmazását - a különböző ritmusképletek felismerését és alkalmazását- a különböző metrumérzetek gyors felismerését és alkalmazását- a dallam-, metrum- és ritmustényezők összekapcsolásának
képességét- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a belső hallást, a kottakép elképzelését, értelmezését- a többszólamú hallást (polifon, homofon)- a zenei formák áttekintésének képességét- az elemzés képességét; a rész és egész viszonyának áttekintését
Egy kiragadott, javasolt példa az írásbeli készségfejlesztésre:Bécsi klasszikus diktandók: Az első év elején a felvételi szint alatt
kell elkezdeni a diktálásukat, eleinte funkciós basszussal, egyszerű, lépésről-lépésre növekedő hangközökkel ellátott felső szólammal. Később a külső és belső bővülés megjelenésére, szabálytalan ütemszámokra, modulációra és egyszerűbb 3 szólamú szerkesztésre mutató szemelvényeket diktáljunk. Majd extra feladatként lediktálható például részleteiben Mozart: Don Giovannijának rövid szelete az első felvonás végéről. Itt 3 különböző ütemmutatójú tánc egyszerre hangzik fel, és ezt a szolfézs I órán különböző hangszereken játszó-éneklő gyerekekkel modellezhetjük is, ezzel a készségfejlesztési részbe is zenét csempészve.
Továbbá a stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható az íráskészségek fejlesztésére is.
4.3.4. Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása
35 óra/18 óra
Nagyon fontos, hogy a készségfejlesztési céllal megszólaltatott zeneművek a szolfézs I tantárgy keretében híven tükrözzék a diák általános ismereteit a zenetörténeti korszakok stílusairól is. Előfordulhat, hogy olyan zenei korszakokkal találkozik egy diák a tantárgy keretében, amellyel hangszerén soha (pl. gregorián, reneszánsz), ám stílusuk ismeretére szüksége van, hiszen nem válhat belőle kiművelt zenész fő, ha bizonyos zenei korszakok stílusjegyeivel egyáltalán nem kerül kapcsolatba.
15
A saját hangszerén egy zenemű muzikális megformálását nagyon sokban elősegíti, ha a szolfézs I tárgy keretében kisebb példákon gyakorolja a zenei formák összefogását, előadását. Ezáltal kialakul benne egy olyan stílusismeret, melyre az aktív zenei tevékenységformákban is állandóan szüksége lesz, illetve saját hangszerén is kamatoztathatja majd tudását.
A zenei anyag kiválasztásában a tanár vegye figyelembe az adott osztály összetételét és képességeit: a tananyag mennyisége és nehézségi szintje a tanulócsoport felkészültségéhez igazodjon. Itt csupán javaslatok szerepelnek, hogy mely zeneszerzőktől érdemes műveket keresnünk az alább található irodalomjegyzékben:
- A középkor egyszólamú egyházi és világi zenéje (gregorián, trubadúr-, trouvère- és Minnesang költészet)
- A középkor többszólamú zenéje (ars antiqua, ars nova, trecento – Leoninus, Perotinus, Machaut, Landini)
- A korai reneszánsz (Dunstable, Dufay, Binchois, Ockeghem, Josquin, Agricola, Obrecht, Isaac, de la Rue)
- Az érett reneszánsz (Gombert, Willaert, Clemens non Papa, Arcadelt, Cipriano de Rore, Lassus, A. Gabrieli, Palestrina, Vecchi, Marenzio, G. Gabrieli, Gastoldi, Croce, Gesualdo, Viadana, Banchieri, Jannequin, Sermisy, Goudimel, Passereau, Certon, le Jeune, Senfl, Othmayr, Gallus, Praetorius, Hassler, Friderici, Tallis, Byrd, Morley, Bull, Farnaby, Dowland, Weelkes, Gibbons, Victoria)
- A korabarokk (Monteverdi, Schütz, Buxtehude, Lully, Purcell)- A nagy barokk zeneszerzői (Händel, Bach, Telemann, Scarlatti,
Vivaldi, Rameau)- A bécsi klasszika (Mozart, Haydn, Beethoven)- A romantika (Mendelssohn, Weber, Schubert, Schumann, Brahms,
Berlioz, Liszt, Verdi, Muszorgszkij, Saint-Saëns, Bruckner) - Az utóromantika (Wolf, Mahler, R. Strauss, Mascagni,
Leoncavallo, Puccini, Rachmaninov, Massenet, Fauré)- A XX. század zenéjének főbb irányzatai (impresszionizmus,
expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, új bécsi iskola - Debussy, Ravel, Stravinsky, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Prokofjev, Sosztakovics, Hindemith, Orff, Britten, Bartók, Kodály)
- A második világháború utáni szerzők (Messiaen, Boulez, Stockhausen, Varèse, Ligeti, Dallapiccola, Nono, Lutoslawsky, Penderecki, Eben)
- A második világháború utáni magyar szerzők (Bárdos, Sugár, Ránki, Farkas, Kósa, Kadosa, Maros, Petrovics, Szokolay, Lendvay, Balassa, Kurtág, Bozay, Durkó, Szőllősy, Hidas, Kocsár, Csemitzky, Orbán, Vajda)
Ajánlott irodalom:Dobszay: A gregorián ének kézikönyveSzendrey-Dobszay-Rajeczky: Magyar gregoriánumFodor: Schola cantorum I-XIII. Bartha: A zenetörténet antológiájaForrai: Ezer év kórusaForrai: Duettek
16
Bach: Négyszólamú korálfeldolgozásokMozart: Bécsi Szonatinák, Gyermekkori darabokHaydn: ZongoraszonátáiAgócsy: Olvasókönyv szolmizálóknak J. S. Bach műveibőlLegányné Hegyi E.: Bach példatár I. kötetBertalotti: Ötvenhat solfeggioLassus: 24 kétszólamú motettaÁdám: A dal mesterei I-V. kötetBartók: 27 gyermek- és nőikarKodály: Gyermek- és nőikarok, Vegyeskarok, pedagógiai művekSzőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana, Befejező kötetA www.imslp.org internetes oldal ingyenesen letölthető kottái
Kifejezetten ritmusfejlesztésre alkalmas kötetetek:Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatokZombola Péter: Ritmusgyakorlatok
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk 6.2.
ötvonalas táblakézi ritmushangszer-szett
4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
EgyéniCsoport-bontás
Osztály-keret
1.1.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamaraének)
x 6.4., 6.6.
1.2. zongorázás-éneklés x x 6.4., 6.6.1.3. éneklés x1.4. hangszeres játék x1.5. egyéni felkészülés x1.6. hallott zenei anyag
lejegyzése x 6.4., 6.6., 6.7., 6.8.
1.7. zenehallgatás x 6.7., 6.8.
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos
17
módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
egyéni csoport
osztály
1.1. magyarázat x1.2. szemléltetés x 6.7., 6.8., 6.4., 6.6.1.3. kooperatív tanulás x 6.4., 6.6.1.4. házi feladat x1.5. együtt zenélés x x 6.4., 6.6.
4.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
5. Zenetörténet 1 140 óra/ 72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.7. A tantárgy tanításának célja
A zenetörténet tárgy tanítása az európai zene történetének összefüggéseire, valamint a zene koronként változó kulturális beágyazottságára irányítja a diákok figyelmét. Tanulmányaik során megismerik a különböző kultúrtörténeti korszakok kapcsolódását, képet kapnak arról, hogy egy-egy zeneszerző milyen stílusirányzatok közepette alkotott. Tágas zenetörténeti ismeretek birtokában képes lesz elhelyezni saját hangszerének repertoárját egy szélesebb zenei és művészeti kontextusban, ami zenei tevékenységét nyitottabbá, összetettebb, együttműködésre alapuló feladatok elvégzésére alkalmasabbá teheti. A zenetörténeti ismeretek ugyanannyira elengedhetetlenek egy zenét tanuló diák számára, mint egy átlagos diák számára a közismereten tanult történelem vagy irodalom. A zenetörténettel való foglalkozás igen alkalmas a különböző ismeretek (történelem, irodalom, művészettörténet) integrálására is, valamint arra, hogy olyan irányokba nyissa a diák zenei érdeklődését, melyre a hangszeres órákon nem adódik lehetőség.
2.8. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zenetörténet tárgy különösen szoros kapcsolatot ápol olyan közismereti tantárgyakkal, mint a művészettörténet, történelem és irodalom; egy-egy zenei korstílus vagy zeneszerzői életpálya megértése ezek ismerete nélkül nem lehetne teljes, hiszen az európai kulturális
18
centrumokban a művészeti ágak mindig együttesen voltak jelen, így megértésük is csak egymás kölcsönös figyelembevételével lehetséges.
Fontos célunk, hogy a diák - a korszakot jellemző stílusjegyek és a történelmi események tükrében - meglássa az összefüggéseket a különböző tantárgyak között, és minél nagyobb rálátással szemlélje az elemzett zeneművet. Mivel az órákon a zeneművek elemzése áll a középpontban, a hangszeres foglalkozás célját is segítik, hiszen az elemzett művek sok esetben részét képezik a diákok hangszeres repertoárjának. A zenetörténet tárgy elengedhetetlen része a szakmai nyelv és a zenei szakszavak használata; ismeretének elsajátítása pedig olyan zenei tantárgyak esetében is alapvető elvárás, mint a szolfézs és zeneelmélet.
2.3. Témakörök
2.3.1. Zenetörténeti ismeretek 47 óra/ 24 óra
A történelem tantárgyhoz hasonlóan egészen a kezdetektől napjainkig ismerteti korszakról korszakra haladva a zeneművek keletkezéseinek, percepcióinak legfontosabb történeteit, eseményeit. Ez magában foglalja egy-egy zeneszerző élettörténetét is, amely soha nem választható el az adott környezettől, korszaktól. Átfogóan bemutatja egy mű kulturális jelentőségét, benyomását a kortársakra, illetve megmutatja akár a saját korunkig is elérő hatásait. Zeneműveket összefüggésükben is bemutat.
A tanítandó tananyag szempontjából előnyt élvez a késő-reneszánsz/kora-barokk és a klasszikus modern (Bartók és kortársai) közötti négy évszázad zenéje. Ezek zenetörténetének kiemelkedő életművei köré csoportosított tematika főbb vonalakban:
- A késő-reneszánsz zenéje: Palestrina, Lassus, Victoria, Dowland, Gesualdo, G. Gabrieli- Az itáliai barokk zene: Monteverdi, Corelli, Scarlatti, Vivaldi- A francia barokk: Lully, Rameau- A német barokk: Schütz, Bach, Telemann - Az angol barokk: Purcell, Händel- A rokokó és az átmeneti korszak: C. Ph. E. Bach, Mannheimi Iskola, Quantz, Gluck- A bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert- Romantika: Berlioz, Mendelssohn, Schumann, Liszt, Brahms, Bruckner, Csajkovszkij, Chopin, Paganini- Romantikus német opera: Weber, Wagner- Romantikus olasz opera: Rossini, Donizetti, Verdi- Nemzeti stílusok: Erkel, Muszorgszkij, Grieg, Smetana,- Századforduló: Richard Strauss, Gustav Mahler- Francia századelő: Debussy, Ravel, Satie- Modernizmus: Schönberg, Berg, Webern, Stravinsky, Bartók, Kodály, Sosztakovics- Új irányok: Messiaen, Stockhausen, Ligeti, Reich, Cage, Kurtág
19
2.3.2. Műelemzés 47 óra/ 24 óra
A zenetörténet rengetegéből egy-egy példaértékűnek ítélt zenemű kiemeléseként sor kerül annak közelebbi megismerésére. Ez magában foglalhatja a zenemű keletkezésének körülményeitől, zeneszerzőjének életrajzától, a közönség első fogadtatásától elkezdve a legaprólékosabb harmóniai és formai elemzését is. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott zenemű jól beilleszkedjen a tananyag egyéb részeibe, ezáltal a bemutatni kívánt stíluskorszakok még közelebbi megvilágításba kerüljenek a diák számára. A megfelelően kiválasztott tananyagnak része lehet olyan zenemű is, melyet bármely diák a főtárgy óráján is tanulhat, ezáltal képezve hidat a tantárgyak között.
Az alábbiakban olvasható egy-két javasolt szemelvény, de ezen a területen kell a leginkább az iskola és egy adott osztály adottságaihoz igazítani a tananyagot:
- Lassus: Matona mia cara- Monteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázása- Corelli: Karácsonyi Concerto Grosso- Vivaldi: A Négy Évszak- Lully: Atys- Schütz: Musikalische Exequien- Purcell: Dido és Aeneas- Händel: Messiás- J. S. Bach: Máté-passió- J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga- Haydn: fisz-moll „Búcsú” szimfónia (no. 45)- Mozart: Don Giovanni- Beethoven: Coriolan – nyitány- Beethoven: C-dúr „Waldstein” zongoraszonáta (op. 53)- Beethoven: 9. szimfónia- Schubert: Erlkönig- Schubert: Winterreise - Schumann: Karnevál- Brahms: Ein deutsches Requiem- Chopin: Etűdök- Liszt: Haláltánc- Verdi: Traviata- Wagner: Trisztán és Izolda (előjáték és szerelmi halál)- Mahler: I. szimfónia- Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra - Bartók: A kékszakállú herceg vára- Bartók: Concerto- Berg: Wozzeck- John Cage: 4’33”
2.3.3. Zenehallgatás 46 óra/ 24 óra
20
A zenehallgatás a tantárgy talán legfontosabb része. Ennek a tanulási formának a folytatásakor sajátítja el a tanuló a történelmi korokra jellemző hangzáskultúra élményvilágát. Ennek segítségével tud tájékozódni a később megismerendő zeneművek sűrűjében és ennek segítségével tudja majd saját hangszerén az előadandó zeneművet stílusosan eljátszani. Zenehallgatás nélkül a műelemzések sem lehetnek mélyrehatóak. Feladata, hogy kinyisson egy teljesen új világot a diákok ízlésében, amellyel gazdagíthatják érzelemvilágukat. Hivatástudatot ébreszt leendő zenekari zenészekben.
Javasolt zenehallgatási szemelvények:
Palestrina: Missa Papae MarcelliGesualdo: Moro lassoPurcell: Dido és AeneasMonteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázásaCorelli: Concerto GrossókRameau: Hyppolite és AriciaBach: János-passió
Máté-passió Magnificat
h-moll mise (Kyrie, Credo, Sanctus) Brandenburgi versenyek h-moll szvit
Musikalisches Opfer 12., 21., 46., 56., 65., 105., 106.,179. kantátaGoldberg-változatokA fúga művészete
Vivaldi: VersenyművekGloriaA négy évszak
Händel: MessiásAlcina
Julius Caesar EgyiptombanGluck: Orfeusz és EuridikéHaydn: Napszak-szimfóniák
A megváltó hét szavaA teremtésSzimfóniák, No. 45., 88., 90., 102., 103., 104.C-dúr „Kaiser” vonósnégyes
Mozart: Szöktetés a szerájbólFigaro házasságaDon GiovanniA varázsfuvola „Jupiter” C-dúr szimfónia „Nagy” g-moll szimfóniad-moll zongoraverseny A-dúr zongoraszonáta (K. 331)a-moll zongoraszonáta (K. 330)
21
C-dúr „Dissonanzen” vonósnégyes c-moll mise Requiem
Beethoven: 3., 5., 6., 7., 9. szimfóniaZongoraszonáták:
c-moll „Pathétique” (op. 13)cisz-moll „Holdfény” (op. 27 no.2)d-moll „Vihar” (op. 31 no. 2) C-dúr „Waldstein” (op. 53)f-moll „Appassionata” (op.57) B-dúr „Hammerklavier” (op.106)c-moll (op. 111)
Hegedűverseny c-moll zongoraverseny FidelioNyitányok: Egmont és Coriolan a-moll vonósnégyes (op. 132)B-dúr vonósnégyes („Nagy Fúga”)
Schubert: dalok - Erlkönig- Gretchen am Spinnrade - Heine-dalok - Der Tod und das Mädchen
WinterreiseDie Schöne Müllerind-moll „A halál és a lányka” vonósnégyes Pisztráng-zongoraötösC-dúr vonósötös „Nagy” C-dúr szimfónia h-moll „Befejezetlen” szimfónia
Weber: A bűvös vadászMendelssohn: „Olasz” szimfónia
„Skót” szimfónia Szentivánéji-álom kísérőzene Éliás oratórium e-moll hegedűverseny
Schumann: Carnaval a-moll zongoraversenyA költő szerelme – dalciklus Asszonyszerelem, asszonysors – dalciklus
Berlioz: Fantasztikus szimfóniaChopin: Ballada (g), Mazurkák, PrelűdökBrahms: I. és IV. szimfónia
A végzet dalad-moll és B-dúr zongoraverseny Hegedűversenyf-moll zongoraötös (op. 34)Német Requiem
Liszt: Zarándokévek
22
Haláltánc, Esz-dúr zongoraversenyFaust-szimfóniaRapszódiákSzimfonikus költemények (Les préludes, Mazeppa, Tasso)Szürke felhők
Csajkovszkij: Anyegin, Pikk dámaWagner: Tannhäuser
A Nibelung GyűrűjeMesterdalnokok
Verdi Don CarlosTrubadúrRigoletto
AidaOtello
Muszorgszkij Borisz Godunov Egy kiállítás képeiMahler: 1., 2., 3. szimfóniaR. Strauss: Zarathustra
SalomeRózsalovag4 utolsó ének
Rahmanyinov: Holtak szigetePrelűdökSzimfonikus táncok
Debussy: PrelűdökEgy faun délutánjaA tenger
Bartók: Kossuth-szimf.Színpadi művek (összes)
TáncszvitSzabadbanZongoraversenyekConcertoCantata profana Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Kodály: Psalmus Hungaricus Háry János Galántai táncokStravinsky Tűzmadár
Le Sacre du Printemps A katona története Zsoltárszimfónia
OidipusThe Rake's progressIn memoriam DT
Schönberg: Pierrot lunaire Varsói túlélőBerg: Hegedűverseny
Wozzeck
23
Sosztakovics: 5. 7. 9. 11. szimfónia2. zongoraverseny
Messiaen: 4 ritmikus etűdKvartett az idők végezetéreTurangalila
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk 6.2.ötvonalas tábla
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2.6.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete
(differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök
és felszerelések
(SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni Csoport-bontás
Osztály-keret
1.Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2.Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
x
1.3.Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
x
2.Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x
2.2. Leírás készítése x
2.3.Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
x
2.4. Tesztfeladat megoldása x
2.5. Szöveges előadás x 6.9, 6.10
24
egyéni felkészüléssel
3.Komplex információk körében
3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
3.2. zenehallgatás x 6.9, 6.10
2.6.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
egyéni
csoport
osztály
1.1 magyarázat x1.2. kiselőadás x1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. szemléltetés x 6.9, 6.10
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
25
A10744-12 azonosító számú
Néprajz és népzenemegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
26
A 10744 azonosító számú Néprajz és népzene megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10744 -12Néprajz és népzene
Néprajz
Nép
rajz
i al
apfo
galm
ak
Kut
atás
tört
énet
, sz
akir
odal
mi
alap
veté
s
Társ
adak
omné
praj
z Tárg
yi k
ultú
ra
Folk
lór
Hon
-és
népi
smer
et
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza
x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x x x x x x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x
A magyar népzene stílusa, stílusrétegei x
27
Népzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik
x
Az öt magyar népzenei dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)
x x x
A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x xA népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x x x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása x xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x
Ritmus- és tempóérzék xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x xÖnállóság x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
28
Motiválhatóság x x x x x xIrányíthatóság x x x x x xFogalmazó készség x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x xInformációgyűjtés x x x x x x
29
10744 -12Néprajz és népzene
Népzene elmélet-és történet
A né
pzen
e gy
űjté
se
és k
utat
atás
ának
tö
rtén
ete
Mag
yar
népz
enet
örté
net é
s st
ílusö
ssze
függ
ései
A m
agya
r né
pzen
e re
ndsz
erez
ése
A m
agya
r né
pi
hang
szer
ek é
s ha
ngsz
eres
nép
zene
A vo
kális
nép
zene
m
űfaj
ai
A ha
gyom
ányo
s el
őadá
smód
kér
dése
i a
népz
enéb
en
Nép
zene
és
műz
ene
kapc
sola
ta
Kite
kint
és a
z eu
rópa
i és
Eur
ópán
kív
ül
hagy
omán
yos
zene
i ku
ltúrá
kra
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x x x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x x x x x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza
x x x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x x x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x
A magyar népzene stílusa, stílusrétegei x xNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik
x
Az öt magyar népzenei x x x x x x x
30
dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x x xA népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x x x x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása x x x xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete x x x x x x xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x x xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x x x x x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x xFogalmazó készség x x x x
31
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x xInformációgyűjtés x x x x x x x x
32
10744Néprajz és népzene
Népzenei lejegyzés Néptánc
A né
pzen
ei
leje
gyzé
s
tört
énet
e, fu
nkci
óiA
népz
enei
le
gyez
és
jelr
ends
zre
Voká
lis n
épze
nei
felv
étel
ek
leje
gyzé
seH
angs
zere
s né
pzen
ei
Fejle
szté
si
fela
dato
kN
éptá
nc r
eper
toár
Szín
padi
ada
ptác
ió
Tánc
folk
lori
sztik
a
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x x x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x x x x x x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x x
A magyar népzene stílusa, stílusrétegei x x xNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik x xAz öt magyar népzenei dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)
x x x x
A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x
33
A népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete x xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x xFogalmazó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x xInformációgyűjtés x x x
34
1. Népzeneelmélet- és történet 336 óra/272 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A Népzeneelmélet-és történet tantárgy tanításának általános célja, hogy a növendék átfogó és összefüggő ismeretekre tegyen szert a magyar népzenei hagyomány énekes és hangszeres anyagában, dallamstílusaiban, néprajzi-népéleti kapcsolataiban, az énekes és hangszeres előadásmód kérdéseiben és a népzene földrajzi jellegzetességeiben.
A népi hangszer, hangszeres népzene tekintetében célja: a népi hangszerek történetével, a hangszeres zenének a vokális zenétől eltérő vonásaival való megismerkedés. Továbbá betekintés nyújt a hangszeres magyar népzenei stílusokba, a hangszeres zenei repertoár, a hangszer és a zenei stílus összefüggéseinek megismertetése, a különböző föld-rajzi területeken és etnikumok körében használt népi hangszerek megismertetése.
Fontos célja, hogy kliindulópontot nyújtson a Kárpát-medencén kívüli európai és az Európán kívüli hagyományos zenei kultúrák megismeréséhez.
Kiemelt célja, hogy példák segítségével rávilágítson a népzene és műzene kapcsolatára, különös tekintettel a magyar zenetörténet jelentős egyéniségeire.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Népzene tárgy kapcsolódik a történelem, a földrajz, a néprajz, a magyar és világirodalom, a klasszikus zene (zeneirodalom és zenetörténet), valamint a művészetek ismeretanyagához. Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, más népek kultúrájának megismerését, vele a mások iránti toleráns magatartás kialakítását. Nélkülözhetetlenek a zenei szakkifejezéseknél.
A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a fog-lalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében.
A biológia, és a fizika közvetlen haszna a természet közvetlen meg-ismerését jelentheti, hiszen a hangszerek alapanyagai fák, növények, míg a hangszerek hangadásmódjai szoros összefüggésben állnak zenei akusztikai tulajdonságaikkal.
35
1.3.Témakörök
1.3.1. A népzene gyűjtése és kutatatásának története 36 óra/20 óra
A zenei néphagyomány feltárása, gyűjtése, közlése, valamint a tudományos kutatás kialakulásának, történetének összefüggései: - az 1815 előtti évszázadok dallamos népdalemlékei Pominóczkitól Kájonin keresztül Pálócziig;- a napóleoni háborúk végétől a szabadságharc végéig terjedő időszak dalgyűjteményei, az MTA gyűjtési felhívása és ennek eredményei (Almási, Tóth I., Kiss Dénes stb.);- az 1850-1890 közötti időszak eredményei, kéziratok és nyomtatott dalgyűjtemények (Szini, Füredi, Bartalus, Arany J. stb.);- a néprajzilag és zeneileg hiteles 1905 előtti gyűjtések, a fonográf bevonása (Kiss Áron, Vikár Béla, Sebestyén Gyula, Seprődi János stb.);- Kodály Zoltán és Bartók Béla tevékenysége - az 1945 utáni főbb kutatási eredmények: MNT, Lajtha, Jagamas, Almási, Kallós, Szenik, Bodor, Ág, Vargyas stb. munkássága;- korunk legfontosabb magyar népzenekutatói, kutatási területeik.
A népzenegyűjtés módszerei, technikai eszközeinek fejlődése.A népzenei hangfelvételek archíválásának kérdései.A népzenei anyagközlés etnomuzikológiai, etikai szempontjai.
Alapművek a Kárpát-medencei magyar népzenekutatásban (könyvek és hangzó népzenei kiadványok).
1.3.2. Magyar népzenetörténet és stílusösszefüggései 72 óra/ 72 óra
-A népzenetörténet fogalma- Történelem előtti, archaikus réteg- Ugor kori ősréteg- Az ugor kori ősréteg továbbfejlődése a strófikus sirató stílus- A „nemzetek feletti ősréteg”: a pszalmodiáló stílus- Ótörök ősréteg: kisambitusú pentaton stílus- Ótörök ősréteg: a nagyívű, ereszkedő (pentaton) kvintváltó stílus- A középkori népzene- A 16-17. század népzenéje- A 18-19. század népzenéje- A 19-20. század népzenéje: az új stílus
1.3.3. A magyar népzene rendszerezése 72 óra/72 óra
A összehasonlító népzenetudomány eredményei:Zenei stílusok, rétegek, hatások:
36
- kötetlen szerkezetű ütempáros, recitáló és egyéb dallamok rendszerezése
- kötött vagy strófaszerkezetű dallamok rendszerezéseA „Bartóki” három fő osztály: régi stílusok, új stílus, vegyes osztály (régies népi réteg, műzenei és európai átvételek stb.A „Kodály-rend”A „Járdányi-rend”A Magyar népzenei TípusrendA zeneanyag földrajzi tagozódása, fő- és aldialektusok Bartók, Domokos Pál Péter szerintA zeneanyag függőleges tagozódása egy-egy falun belül
A strófikus dallamok elemzési szempontjai (hangsor, ritmika, sorszerkezet, kadenciaképlet, ambitus, dallamvonal stb.)
1.3.4. A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene 64 óra/32 óra
A népi hangszer fogalmaA hangszeres zene, illetve a hangszeres népzene fogalmaA hangszeres népzene funkciói – különös tekintettel a magyar néphagyományon belüli szerepükreA nemzetközi és hazai kutatástörténeti előzmények általános vázolása (Mahillon, Curt Sachs, Erich von Hornbostel, Vikár Béla, Bartók Béla, sárosi Bálint, Tari Lujza, Pávai István)A hangszerek osztályozása: az idiofon hangszerek, a membranophon, hangszerek, a chordofon hangszerek, az aerofon hangszerek a magyar néphagyományban nemzetközi kitekintésselHangszeregyüttesek a magyar népzenébenA tanult hangszerek kiemelkedő játékosai a néphagyománybanA tanult hangszerek, hangszeregyüttesek előfordulása a magyar nyelvterületen.A zenészek rétegzettsége: professzionisták és amatőrök; a paraszt-zenészek és a cigányzenészek szerepe.
1.3.5. A vokális népzene műfajai 32 óra/20 óra
A népi líra, történeti rétegei, a népdal fogalma, jellegzetességei.A népi epika fogalma, történeti rétegei, műfajai.A dramatikus népköltészet fogalma, jellemzői, főbb megnyilvánulási formái.A népköltészet és a műköltészet kölcsönhatása, a népköltészet stílusváltásai; félnépi alkotások; folklorizmus, folklorizáció.A népdaléneklés alkalmai.
1.3.6. A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében 12 óra/10 óra
37
A magyar népzene előadásmódja kialakulásának és változásának tényezői, összetvői:- A határozott kötődésű dallamok hordozó-alkalmai; fő csoportjai: az emberélet fordulói, a naptári ünnepek, bizonyos munkák, tevékenységek, vallási kötődésű énekek, híradás– jeladás, egyéb alkalmak (történet dallal, hangszeres elő- köz- utójáték figurák stb.)- Alkalomhoz félig kötött dallamok: táncdarabok, utánzók, paródiák stb.- Kötetlen zenealkalmak; tilalom és szabadság íratlan törvényei az emberélet, az esztendő, a családi és egészségi állapot függvényébendallam és szöveg kapcsolata, dallam és hangszer kapcsolata- Előadásmód, hangvétel, énekes díszítés és hangszeres cifrázás, hangszeres kíséretmód- Változatképződés; ép és romlott változatok alakulása
1.3.7. Népzene és műzene kapcsolata 26 óra/24 óra
A magyar népzene szerepe a 20-21. századi európai műzenében A magyar példa világjelentősége. A népzene Bartók Béla és Kodály Zoltán, Lajtha László, Bárdos Lajos és mások műveibenNépi hangszerek a klasszikus zenében.A survival és revival (zenei folklorizmus) jelenségei
1.3.8. Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra22 óra/22 óra
A hagyományos zenei kultúrák általános zenei jelenségeinek (hangsorok, ritmika, lüktetés, funkciók, műfajok, formai megoldások stb.) bemutatása példák segítségével.
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
- tanterem, ötvonalas táblával vagy interaktív táblával
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
38
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
39
1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. házi feladat x
1.8.autentikus népzenei felvételek hallás utáni lejegyzése
x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.9.autentikus népzenei felvételek hallás utáni elemzése
x x x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.11. zenehallgatás x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.12. hangszeres zenélés x x x1.13. együtténeklés x
1.14. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
1.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
40
2. Néprajz 172óra/168 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A néprajz tantárgy tanításának általános célja, hogy minden növendék ismerje meg hazánk, népünk, kulturális örökségünk leginkább jellemző sajátosságait.Összefüggésében lássa a magyar népzenét létrehozó magyar paraszti kultúra jelenségeit földrajzi, történeti, társadalmi vonatkozásban egyaránt.Célja továbbá, hogy- sajátíttassa el azokat az ismereteket, gyakoroltassa azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld jobb megismeréséhez, a haza és népei megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek; - ismertesse fel a növendékkel, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges;- tudatosítsa a növendékben, hogy mindenkinek először a saját hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, szomszéd és rokon népek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük levő kölcsönhatást is megérthesse;- alapozza meg és mélyítse el a nemzeti önismeretet, a nemzettudatot, a tevékeny hazaszeretetet;- ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, hogy a múlt tisztelete, a szülőföld szeretete, a hozzávaló kötődés erősödjék a növendékben;- fedeztesse fel a növendékkel, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti a múlttal és az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalata segíti kiigazodni a jelenben is;- a növendéket készítse fel a felsőfokú tanulmányokra.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A rendszerezett néprajzi ismeretek a közismereti tantárgyak közül a történelemhez, irodalomtörténethez, földrajzhoz, művészettörténethez kapcsolódnak. Ezek együttesen biztosítják a növendékek adott életkori szintjéhez igazodó kultúrtörténeti tájékozottságot.A néprajz oktatása eredményeként a növendékek az órákon szerzett ismereteket beépítik a szakelméleti és gyakorlati órákon szerzett tudásukba, tapasztalataikba.
2.3. Témakörök
41
2.3.1. Néprajzi alapvetés 33 óra/22 óra
- Néprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) meghatározása- A nemzeti azonosságtudat, a közösséghez tartozás megnyilvánulási formái, tartalmi és formai jegyei, jelképei.- A közösségi hagyományok: átadás-átvétel, variálódás, szóbeliség szerepe a népi kultúrában.- A magyar nép táji-történeti tagolódása; etnikai csoportok, néprajzi tájak, határon túli magyarok; nemzetiségek, szomszédaink.
2.3.2. Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés17óra/34óra
A néprajztudomány vázlatos története.A legfontosabb hazai gyűjtemények és intézmények.A legfontosabb megjelent kézikönyvek.
2.3.3. Társadalomnéprajz 28 óra/11óra
- A magyar parasztság társadalmi helyének történelmi okai; a hagyo-mányos magyar paraszti társadalomban az egyén és közösség, a közösség és a társadalom viszonya.- A hagyományos paraszti társadalom rétegei; alá- és fölérendeltségi viszonyok. - A nemek és korcsoportok szerinti szerep- és munkamegosztás a hagyományos paraszti életben. - A had és a nemzetség fogalma, a családtípusok.- Társadalmi struktúra, társadalmi szabályok, a paraszti társadalom belső rendjét meghatározó jogszokások. Erkölcs, mentalitás, a vallás és az egyházak szabályozó szerepe.
2.3.4. Tárgyi kultúra 28 óra/11óra
- A gyűjtögetés, zsákmányolás szerepe a népi gazdálkodásban:- Földművelés- Állattartás, pásztorélet- Népi táplálkozás- Település és népi építészet- Kézművesség és díszítőművészet- Népviseletek- Kereskedelem, közlekedés, szállítás .
2.3.5. Folklór 49 óra/50óra
42
- Népi természetismeret, néphit, népi gyógyászat- Népi vallásosság: a különböző felekezetek vallási néprajzának jellegzetességei- A népszokás fogalma, típusai, összefüggései a néphittel, népi vallásossággal.
Az emberi élet fordulóihoz, a jeles napokhoz, a gazdasági élethez kötődő népszokások. - Népköltészet:
A népi líra, történeti rétegei, a népdal fogalma, jellegzetességei.A népi epika fogalma, történeti rétegei, műfajai.A dramatikus népköltészet fogalma, jellemzői, főbb megnyilvánulási formái.A népköltészet és a műköltészet kölcsönhatása, a népköltészet stílusváltásai; félnépi alkotások; folklorizmus, folklorizáció.
- NéptáncA magyar néptánc történeti és stílusrétegei.A régi és új magyar táncstílus szemelvényeinek megismerése.A tánc hagyományozódása, alkalmai, a táncrend fogalma, tánc-szók.
2.3.5. Hon- és népismeret 17 óra/40óra
Tanulmányi kirándulások: népi műemlékek, helyi gyűjtemények, tájházak, múzeumok látogatása.Bevezetés a néprajzi gyűjtőmunkába.A lakóhely története, a helyi hagyományok megismerése, ápolása.Lehetőség szerint részvétel különböző honismereti, néprajzi, nép-zenei és néptánc táborokban, kézműves foglalkozásokon.Folklórrendezvények látogatása (pl. táncházak, táncháztalálkozó, �Mesterségek Ünnepe” stb.).
2.7. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem, interaktív táblával
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó
43
tevékenységek1.1. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4..3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
egyéni
csoport
osztály
44
pontosítása)1.1. magyarázat x számítógép, pojektor,
hangfal1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor,
hangfal1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. szerepjáték x1.8. házi feladat x1.9. szemléltetés x SZVK.6.10. Video
berendezés
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
45
3. Népzenei lejegyzés 300 óra/204 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
3.1. A tantárgy tanításának célja
A Népzenei lejegyzés a Népzeneelmélet-és történet, valamint a Főtárgy és Kamarazene legfontosabb kiegészítője. Célja, hogy a növendék a magyar népzenei hagyomány énekes és hangszeres anyaga elemző lejegyzésének alapelveit, jelrendszerét, gyakorlatát elsajátítsa, ezzel is segítse énekes, hangszeres tevékenységét.
Alapja a zenei írás-olvasásban való jártasság, a zenei hallás, ritmusérzék, tempóérzék, melynek további fejlesztésében a tantárgy jelentős szerepet kap.
A Népzenei lejegyzés gyakorlatában a magyar népzene elméletének megismerése, valamint az énekes és hangszeres repertoár gyakorlása közben elemző módon kap képet a magyar népzene dallamstílusai, stílusrétegei, népdaltípusai, a magyar népzene földrajzi jellegzetességeiben valamint azok előadásmódja rögzítésének kérdéseiben.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Népzenei lejegyzés tárgy szorosan kapcsolódik a Népzeneelmélet- és történet, Néprajz, Főtárgy, Kamarazene, Szolfézs, Zeneelmélet anyagához, valamint egyéb közismereti tartalmakhoz: történelem, földrajz, nyelvtan, irodalom.Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, más népek kultúrájának megismerését, vele a mások iránti toleráns magatartás kialakítását. Nélkülözhetetlenek a zenei szakkifejezéseknél. A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a fog-lalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében.
3.3.Témakörök
3.3.1. A népzenei lejegyzés története és funkciói 20 óra/20 óra
A dallamlejegyzés zenetörténeti előzményei A népzenei lejegyzések kezdetei és fejlődése a vokális és hangszeres népzenébenA „puszta fülű” lejegyzések gyakorlata és jelentőségeA népzenei lejegyzés funkciói a tudományban, az előadóművészetben és az oktatásban
46
3.3.2. A népzenei lejegyzés jelrendszere 32 óra/ 30 óra
A népzenei lejegyzések elemei a vokális és hangszeres népzenében:- dallam,- ritmus,- tempójelzések,- díszítések,- népdalszövegek.A parlando-rubato dallamok lejegyzésének kérdéseiA táncdallamok lejegyzésének kérdéseiAz előadásmódbeli utasítások jelzésének lehetőségei a vokális és különféle hangszerek repertoárjának lejegyzésébenA dallam- és szövegváltozatok lejegyzésének lehetőségeiA népzenei partitúra készítésének alapelvei, szabályai, jelrendszere
3.3.3. Vokális népzenei felvételek lejegyzése 150 óra/80 óra
A magyar nyelvterület népzenei dialektusaiból reprezentatív igénnyel válogatott népdalok autentikus népzenei felvételekről történő részletes lejegyzése a népzenei lejegyzés tudományos szabályainak és jelrendszerének alkalmazásával
3.3.4. Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése 108 óra/84 óra
A magyar nyelvterület népzenei dialektusaiból reprezentatív igénnyel válogatott hangszeres dallamok autentikus népzenei felvételekről történő részletes lejegyzése a népzenei lejegyzés tudományos szabályainak és jelrendszerének alkalmazásával
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
- tanterem, ötvonalas táblával vagy interaktív táblával
3.5. 1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
47
pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.7. Autentikus népzenei felvételről zenei lejegyzés készítése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.8. Élő vokális és hangszeres előadás népzenei lejegyzése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése x
48
szóban felkészülés után4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. házi feladat x
1.8.autentikus népzenei felvételek hallás utáni lejegyzése
x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.9.autentikus népzenei felvételek hallás utáni elemzése
x x x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.11. zenehallgatás x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.12. hangszeres zenélés x x x1.13. együtténeklés x
1.14. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
1.15.élő vokális és hangszeres előadás népzenei lejegyzése lejegyzése
x
3.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
49
4. Néptánc 64 óra/64 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja
A Néptánc tárgy tanulásának az a célja, hogy a népzenét tranuló növendékek megismerjék, elsajátítsák és használják a magyar néptánc-kultúra elemeit, megértsék és mozgáskultúrájukba építsék a Kárpát-medence táncainak formanyelvét, adottságaiknak megfelelően és szituatív módon tudják használni, illetve továbbfejleszteni táncos anyanyelvünket, ismerjék a népi műveltség és a néptánc egységét, illetve kölcsönös meghatározottságait, és használni tudják a dallam, a ritmus és a mozgás harmóniájának-diszharmóniájának hatásait.
A Néptánc képességfejlesztő és attitűdalakítási potenciálja - a dallam-ritmus-mozgás egységéből, a táncnak a személyiség "egészét" mozgósító (ének, mozgáskoordináció, kooperáció) szerepéből adódóan - rendkívül nagy. Felkínálható tevékenységei, közvetített ismeretei, attitűdkialakítási-befolyásolási szándékai révén a néptánc közösségfejlesztő hatása révén képes oldani a népzenész-néptáncos elkülönülést.
Mind az énekes, mind a hangszeres tanulók számára lehetőséget biztosíthat a Néptánc arra, hogy funkcióban használják választott zenei főtárgyukat: egymás táncát kísérjék, így megtapasztalják a táncos-zenész-énekes együttműködést.
Az önálló, szabad, alkotó mozgás élményének megtapasztalása a kreativitás fejlesztését eredményezi.
A közös munka eredményének, sikerének megélése, a fokozott koncentráció és kooperáció elérése, a művészi kifejezőképesség továbbfejlesztésében segít.
A Néptánc tantárgyat előkészíti a Testnevelés tárgy óraszámának terhére 9-12. osztályban heti két órában tartott Néptánc foglalkozások.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Néptánc tárgy kapcsolódik a történelem, a földrajz, a néprajz ismeretanyagához. A közismereti kerettantervek adta lehetőséggel élve a testnevelés óraszámba heti két órában beépítve 9-12. osztályban néptáncot segíti a testnevelés a fizikai erőnlét fejlesztésében, a foglalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében. A biológia, és a fizika közvetlen haszna a természet közvetlen meg-ismerését jelentheti, hiszen a hangszerek alapanyagai fák, növények, míg a hangszerek hangadásmódjai szoros összefüggésben állnak zenei akusztikai tulajdonságaikkal.
50
4.3.Témakörök
4.3.1. Fejlesztési feladatok 16 óra/16 óra
A 9-12. osztályban tanultak alapján elkészített fejlesztési tervben a néptáncpedagógus az alábbi fejlesztési területekre tervezze meg a tevékenységet:
- testtartás- mozgáskoordináció- ritmusgyakorlatok- mozdulatelemek összefűzése- ének- tánc koordináció
4.3.2. Néptáncrepertoár 16 óra/ 16 óra
A 9-12. osztályban tanultak folytatásaként a növendékek haladjanak tovább a néptánc dialektusok megismerésében, elsajátításában:
I. Nyugati vagy dunai táncdialektus:Északnyugati dialektusterület;Csallóköz, Szigetköz;Rábaköz;Nyugat- és Közép-Dunántúl (Veszprém, Zala, Vas m.)Dél-Dunántúl (Somogy, Baranya m.)Kelet-Dunántúl (Sárköz, Duna mente, Bácska, Szlavónia)Kalocsa-vidék;Kiskunság, Solt- és Tápió-vidék.
II. Középső, vagy tiszai táncdialektus:Felső-Tisza-vidék (Bodrogköz, Szatmár m., Nyírség, Hajdúság, Szilágy m.);Északkeleti Felvidék;Keleti palócok és matyók;Nagykunság, Jászság;Dél-Alföld, Alsó-Tisza-vidék
III. Keleti, vagy erdélyi táncdialektusKalotaszegMezőségMaros- Küküllő- vidékSzékelyföldBarcaság, hétfalusi csángókGyimesi csángókBukovinai székelységMoldvai csángók
51
4.3.3. Színpadi adaptáció 16 óra/16 óra
A Néptánc tanulásának nem közvetlen célja koreográfiák létrehozása, de későbbi munkavállalásuk során az énekes és hangszeres tanulók zenei feladataik között felkérést kaphatnak koreográfiák zenéjének összeállítására.
Ennek figyelembevételével a koreográfia szerkesztése, megtanulása során a néptáncot oktató pedagógus rávilágíthat a hagyományos táncalkalmak táncrendjének és azok színpadra alkalmazásának összefüggésére. A színpadi adaptáció egyes problámáit a koreográfia alkotása közben érzékeltetheti önálló részfeladatok kiadásával és értékelésével.A témakör kereteiben ismerkedjen meg a színpadi adaptáció alapfogalmaival: koreográfia, koreográfus, rendező, szerep, szereposztás, csoport, szólamok, szólista, kar, próba, főpróba, színpadbejárás.A fentiek mellett a koreográfia megtanulása és bemutatása a művészeti nevelés, képességfejlesztés egyik eszköze lehet.A koreográfia a csoport képességeihez igazodjon, így a bemutatás a kívánatos sikerélményt jelentheti a tanulók számára, erősíti a csoport, az iskola közösségi össszetartozását.
4.3.4. Táncfolklorisztika 16 óra/16 óra
A Néprajz tantárgyban tanult táncfolklorisztikai ismeretek bővítése, finomítása az alábbi témakörökben:A magyar néptánckutatás korszakai, egyéniségei, főbb kézikönyveiArchív néptánc felvételek értelmezéseA néptánc gyűjtése ma: néptánc és hangszeres zene összefüggéseKárpát-medencei interetnikus kapcsolatok a a néptáncbanA magyar néptánc történeti fejlődéseTáncalkalmak a magyar paraszti hagyománybanA táncdivatok hatása az egyes néptáncdialektusok repertoárjáraNéptánc terminológia
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandióó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
52
pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
53
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2.. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. szemléltetés x SZVK.6.10. Video
berendezés1.5. együtténeklés x
1.6. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
4.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
54
A10742-12 azonosító számú
Népi hangszeres zenélésmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
55
A 10742 azonosító számú Népi hangszeres zenélés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10742-12Népi hangszeres zenélés
Népi hangszeres főtárgy Kamarazene
Tech
nika
i fej
lesz
tés
Anya
gism
eret
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Elő
adás
mód
Nép
zene
i di
alek
tuso
kA
hang
szer
es
népz
ene
funk
ciói
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Cso
port
os s
zínp
adi
előa
dói g
yako
rlat
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja x x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x xHangszerét karbantartjaSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet x x x xHagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x x x x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése x xKimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói készség
x x x x x x
Érzelmileg átélt, hiteles előadásmód x xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x x x x x x x
56
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x x x x x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x xStílusérzék x x x x x x xHangszeres készség x x x xElőadói készség x x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x xPrezentációs készség x x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x x
57
10742 -12Népi hangszeres zenélés
Társhangszer Zongora kötelező
Tech
nika
i fe
jlesz
tés
Anya
gism
eret
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Szín
padi
gy
akor
lat
Tech
nika
i gy
akor
lato
k,
etüd
ökB
arok
k ze
nem
űvek
Előa
dási
dar
abok
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x x x x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x x x x x
Hangszerét karbantartja x x x xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói készség
x x
Érzelmileg átélt, hiteles előadásmód x x
58
A népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x x x
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x x x x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x xStílusérzék x x x x x x xElőadói készség x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x xSzorgalom, igyekezett x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x x x xPrezentációs készség x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x
59
10742 -12Népi hangszeres zenélés
Szolfézs II. Zenetörténet II:
Kés
zség
fejle
szté
s ha
llás
után
Kés
zség
fejle
szté
s én
eklé
s út
ján
Kés
zség
fejle
szté
s ír
ásba
n
Stílu
s- é
s ze
netö
rtén
eti
ism
eret
ek
elsa
játí
tása
Tech
nika
i gy
akor
lato
k,
etüd
ökB
arok
k ze
nem
űvek
Elő
adás
i dar
abok
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x x
Hangszerét karbantartja xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói
x x x
60
készségÉrzelmileg átélt, hiteles előadásmód xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x xStílusérzék x x x x x x xElőadói készség x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x x x xPrezentációs készség x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x
61
10742Népi hangszeres zenélés
Zeneelmélet Kultúrtörténet és esztétika
Öss
zhan
gzat
tan
Form
atan
Kul
túrt
örté
net
Eszt
étik
aÖ
sszm
űvés
zeti
össz
ehas
onlít
ások
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x
Hangszerét karbantartja xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói
x
62
készségÉrzelmileg átélt, hiteles előadásmód xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x
Ritmus- és tempóérzék x xStílusérzék x x xElőadói készség x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x xPrezentációs készség x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x
63
4. Népi hangszeres zenélés 344 óra/272 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
Népi hegedű
1.1. A tantárgy tanításának célja
A népi hegedű főtárgy tanításának célja, hogy a növendék – a zeneiskolában szerzett hangszeres felkészültségére és zenei ismereteire alapozva – olyan szakmai tudást és általános zenei műveltséget sajátítson el, amely alkalmassá teszi őt tanulmányai folytatására a szakirányú felsőoktatásban, illetve a közművelődés területén középfokú népzenei felkészültséget igénylő munkakör ellátására.
A tantárgyi program célja, hogy a tanuló megismerje- a hangszeres magyar népzenét, ezen belül a különböző dialektusokat, a
különböző tájegységek stílusjegyeit, hangszere irodalmát, az alapvető tánctípusok kísérőzenéjét;
- a táncciklusokat (táncrend) és egyéb zenék stílusos előadását, illetve a táncok kíséretét;
- a különböző táncok kísérőzenéjének szerkezetét és felépítését, valamint a dallamok hovatartozását;
- és sajátíttassa el a népi hegedülés technikáját: hangszer- és vonótartás, vonókezelés, hangsúlyozás, hangképzés, díszítések;
- hangszere természetét, történetét és népi vonatkozásait,- a jelentősebb prímások nevét, működési területét,- a régi és új stílusú táncok zenéjének jellemző vonásait,- a tánczenei folyamatok szerkezetét, felépítését, zenei tartalmát,- a nem tánchoz kapcsolódó zenéket (pl. népszokások).
A főtárgy célja továbbá, hogy a növendék, mint hegedűs legyen képes- természetes, oldott hangszerkezelésre,- tudatosan gyakorolni,- technikáját önállóan továbbfejleszteni,- az alapvonásokat, valamint a különböző vonásnemeket alkalmazni,- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,- a különböző zenék stílusának, valamint saját kézalkatának megfelelő
ujjrendek és vonások önálló készítésére,- az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás és dinamika tudatos
alkalmazására,- a különböző bal kéz díszítések megkülönböztetésére és tudatos
alkalmazására,- a teljes tánczenei folyamat zenéjének felépítésére, táncszerű eljátszására,- önálló zenekari számok összeállítására,- a tanult dallamokat kontrán kísérni,- a tanultak (tempó, harmonizálás, játékmód) alapján egy ismeretlen
táncdallamot a megfelelő népzenei dialektuson, illetve tánctípuson, szokáskereten belül elhelyezni, hallás után megtanulni, illetve lejegyezni.
64
Továbbá a népi hegedűt tanuló, mint prímás legyen képes- zenekarát vezetni,- színpadon magabiztosan kiállni és viselkedni,- táncot indítani különböző tempókban,- a megkezdett tempót megtartani, lassítani, illetve gyorsítani,- a táncot befejezni, bárhol �lehúzni”,- egy tánctípuson belül különböző dallamokat összekötni,- a táncfolyamaton belül tánctípust váltani (pl. lassú csárdás, friss csárdás),- muzsikálás közben a zenekarával, a táncossal, illetve színpadi zenészként
a közönséggel kapcsolatot teremteni, illetve tartani.
A hedűjátékos alakítsa ki- az improvizálás képességét a tánczene különböző szerkezeti szintjein, a
különböző tánczenék kísérési módjait, és a tanuló azt hegedűn (kontra) is tudja eljátszani;
- a zenekar irányításának képességét, a különböző tájegységek zenekari hangzásának ismeretét.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.Ezek részben a Népi hegedűhöz szorosan kapcsolódnak: népzeneelmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a Népi hegedűnek a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, irodalom, történelem. Így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosítani.
1.3. Témakörök
A Népi hegedű főtárgy témaköreiben a tanulandó zenei anyag után minden esetben megnevezzük, kiemeljük azokat a technikai elemeket, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen az adott népzenei anyagnak az elvárható technikai, zenei színvnalon, stílushűen történő megszólaltatásához.A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg.
1.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
A Népi hegedű főtárgy esetében az anyagismeret egyes témaköreihez kötődően az alábbi elemeket kell folyamatosan fejleszteni a növendék képességei, készségei, előtanulmányai figyelembevételével:– helyes testtartás, hangszertartás,– hangképzés,– intonáció,
65
– a vibrato helyes alkalmazása,– hangszerkezelés,– artikulációk és díszítések alkalmazása,– helyes ritmus és tempó,– a stílusos előadásmód technikai összetevői,– a zenei stílus és az előírások megvalósítása,– állóképesség.
1.3.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
Zenei anyag 1.Ismerkedés a bartóki I. népzenei dialektussal: Dunántúl.Ugrós, lassú csárdás, friss csárdás, verbunk (kétféle hangnemben, pl.: A-D), valamint:�Kalocsai mars”, lassú csárdás, friss csárdás, verbunk (C, illetve D hangnemekben).
Technikai feladatokHangsúlyozás, hangindítás, gyors, rövid nyolcadok, a III-IV. fekvés használata és gyakori váltása, staccato és marcato vonásnemek.Tempótartás, különös tekintettel a friss csárdásra.Dunántúli terc és szeptim intonálása az ugrósban.Lassú csárdás táncszerű giusto eljátszása, a sorvégi tenutós tizenhatodok eljátszása tempóban.Egy-egy dallamnál legalább két variáció elsajátítása (az improvizálás előkészítése).Transzponálás D- és A-alapú (D-dúr, A-dúr, illetve d-moll, a-moll) hangnemekbe, lejegyzési gyakorlatok.Hallás utáni dallamtanulás.A dallamok énekes változatainak megtanulása.Énekes dallam stílusos improvizálása hangszeren (kb. 10 dallam).Tánczenei folyamat összeállítása, a dallamok kötése, műfaji váltás:- ugrós – lassú csárdás – friss csárdás,- lassú csárdás – friss csárdás – ugrós,- ugrós – friss csárdás,- verbunk és frisse.Hegedűkontra kíséret – esztam, lassú dűvő.
Zenei anyag 2.
Ismerkedés az erdélyi népzenei dialektussal: Kalotaszeg.Legényes, verbunk, �szapora� .
Technikai feladatokPontozott tizenhatod-menetek külön vonóval, hármaskötés, kettőskötés.Hangsúlyozás jobb, illetve bal kézben.Felső és alsó váltóhang, előkék, egyszerű körülírás, trilla.Fekvésváltás.
66
Dallamok összekapcsolása.Verbunknál és szaporánál: virtuóz tizenhatod-menetek, spiccato vonás, hangindítás emelt vonóval, kötések nagy tempóban.Tempótartás.Közjátékok tanulása műfajonként és hangnemenként, megfelelő használatuk, a virtuóz játék előkészítése a magas fekvésben.
Zenei anyag 3.
Erdély (folytatás): Sóvidék. Verbunk, szöktetős, jártatós, forgatós.
Technikai feladatokA II. fekvés gyakori használata, gyakori kettős-, hármaskötések, tempótartás, hangsúlyozás, hangsúlyozó díszítések.Közjátékok.Műfajok összekapcsolása és lezárása.Tánczenei folyamat összeállítása.Hegedűkontra kíséret.
Zenei anyag 4.
A bartóki IV. népzenei dialektusterület: Szatmár. Oláhos, kondástánc, cigánytánc, csendes, csárdás, ugrós, magyar verbunk, juhásznóta (A-alapú hangnemben).
Technikai feladatokBal kéz: váltóhangok, glissando, előke, utóka, körülírás, ritmikus vibrato, negyedik ujjas üveghangok, speciális egyujjas ujjrendek, csúszások.Jobb kéz: hangsúlyozás, belső, illetve szinkópás hangsúlyozás.Lassú csárdás – friss csárdás műfaji váltás.Parlando-rubato előadásmód – kitartott, hosszú hangok megszólaltatása, díszítése (�hallgató� is).Hegedűkontra kíséret: gyors dűvő, lassú dűvő, esztam, parlando-rubato dallamok kísérete.Énekes dallamok megtanulása szöveggel.
Zenei anyag 5.
Erdély (folytatás): Szék. Sűrű tempó, ritka tempó, verbunk, négyes, csárdás, lassú, porka, hétlépés.
Technikai feladatokFérfi táncok kísérő-dallamainál: gyors pontozott tizenhatodok külön vonóval, különböző vonásnemekkel, belső hangsúlyozás, fekvésváltás.Aszimmetrikus lüktetésű dallamok – �Négyes”, �Lassú�.Hangképzés, kitartott hangok megszólaltatása, díszítések, ritmikus vibrato, trilla, körülírás.Hangsúlyozás.Közjátékok.
67
Énekes dallamok megtanulása szöveggel.Tánczenei folyamat eljátszása.Kontra kíséret.
Zenei anyag 6.
Erdély (folytatás): Ördöngősfüzes. Ritka és sűrű fogásolás, lassú csárdás.
Technikai feladatokTriolás játékmód, díszítések, hangsúlyozás, hangképzés.Kontrakíséret.
Zenei anyag 7.Kalotaszeg (folytatás): Csárdás, �Hajnali” A- és G-alapú hangnemekben.
Technikai feladatokGyors tizenhatod-menetek, sorzáró formulák.Közjátékok.A �Hajnali” című dallam díszítése és a folyamatos körülírás.Hangképzés.Vonókezelés.Ének kísérése.Kontrakíséret.Énekes dallamok megtanulása szöveggel.
Zenei anyag 8.
Ismerkedés az északi népzenei dialektusterülettel: Palócvidék, Csallóköz, Mátyusföld. Verbunk, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták, kanásztánc, alkalomhoz kötött dallamok (pl. menyasszonytánc).
Technikai feladatok A duda utánzása hegedűn (scordaturával).A friss csárdások gyors tempója, tempótartás, dallamtanulás.Magas fekvések.Játék tercpárhuzamban (�tercelés”).Kontrakíséret (dűvő, esztam).Énekes dallam eljátszása hangszeren, stílusos improvizálása (kb. 10 dallam).
Zenei anyag 9.
Erdély (folytatás): Magyarpalatka, Magyarszovát. Ritka magyar, sűrű magyar, négyes (magyar tánc), korcsos, szökős, ritka csárdás, sűrű csárdás, lassú cigánytánc.
Technikai feladatokII. fekvés, egyujjazás, belső hangsúlyozás.Ritmikus díszítés, sűrű trilla, előke, utóka.
68
Körülírás, a különböző díszítőelemek összekapcsolása.Jobb kézben: vonásnemek, fölfelé hangsúlyozás, indított hangok.Hangképzés, dinamika.Közjátékok.Aszimmetria (Ritka magyar, Négyes, Korcsos, Lassú cigánytánc).�Egy-pár” tánc (táncsorrend) műsorszerű összeállítása.Kíséret, összjáték.Énekes dallamok megtanulása.
Zenei anyag 10.
A bartóki I. népzenei dialektus (folytatás): Vas és Sopron megye. Régi magyar tánczene, korai verbunkos stílus, nyugat-dunántúli népi táncdallamok megismerése.Tendl Pál, Tendl Vilmos, Csejtei István prímások anyagából.
Technikai feladatokA bécsi klasszikus zenéhez közel álló népzenei stílusjegyek elsajátítása.Harmonizálás, vonókezelés.
Zenei anyag 11.
Dunántúl (folytatás): Rábaköz. Dus, kanásztánc, verbunk és frisse, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták.
Technikai feladatok Dallamtanulás.Zenekari összjáték.Énekes dallamok adaptálása hegedűre (transzponálás, improvizálás) különböző hangnemekbe (D-A-G).Dudautánzás.
Zenei anyag 12.
Erdély (folytatás): Bonchida. Magyar táncrend: lassú magyar, sűrű magyar, lassú csárdás, sűrű csárdás.Román táncrend: román forgatós, lassú cigányos, gyors cigányos, verbunk, sűrű legényes.
Technikai feladatok Hangsúlyozás.Vonásnemek.Magas fekvések.Egyujjazás.Hangképzés, díszítés (terces körülírás).Közjátékok.Aszimmetria (Lassú magyar, Román forgatós).
Zenei anyag 13.
69
Vajdaszentivány, Magyarpéterlaka. Verbunk, Sebes forduló, Lassú, Korcsos, Cigánycsárdás dallamok.
Technikai feladatokGyors tizenhatod-menetek.Közjátékok.Vonásnemek.Magas fekvések II-VI.Sebes forduló, Korcsos hangsúlyozása, hármaskötés.Előke és díszítés összekapcsolása, sűrű trilla.Hangképzés.
Zenei anyag 14.
Az északi népzenei dialektus ismeretanyagának bővítése: Gömör. Juhásznóta, lassú csárdás, friss csárdás.
Technikai feladatok Formulák magas fekvésekben (patronszerű gyors futamok).Giusto játékmód.Parlando-rubato előadásmód.Dallamtanulás énekkel együtt.Kontrakíséret.
Zenei anyag 15.
A Székelyföld ismeretanyagának bővítése: Csíkszentdomokos. Hegedű, kontra és gardon.Zenei anyag 16.Székelyföld: Gyimes. Féloláhos, verbunk, lassú magyaros, sebes magyaros, lassú csárdás, sebes csárdás, kettős jártatója és sirülője, héjszák (kb. 30 dallam).
Technikai feladatokHegedűtartás és vonókezelés.II. fekvés mint alapfekvés.Egyujjazás, speciális ujjrendek.Tizenhatod-játék az alsó fél vonón.Speciális kötések és vonásnemek.Aszimmetrikus játék (lassú magyaros), szinkópás lüktetés (kettős jártatója és sirülője).A táncok összekapcsolása.Gardonkíséret.
Zenei anyag 16.
Ádámos. Magyaros, lassú, székely verbunk, féloláhos, szökő, �szegényes” .
70
Technikai feladatokTizenhatod felosztású menetek, zárlatok, nyolcadoló lüktetés (lassú), speciális vonásnemek.Aszimmetrikus játékmód (szegényes), ritmikus játék.
Zenei anyag 17.
Moldva. Magyar és román táncdallamok: Magyaroska, stîca, sîrba, ruszászka, polka, bolgáros, ruca, virágtánc, ardeleanka, sîrba studencilor, kettős (de doi), csaszu, kecskés, drumul dragului (tánconként egy dallam).
Technikai feladatokPontozott ritmusok, staccato játékmód, gyors játék.Tizenhatodos húrváltások, speciális díszítés és vonókezelés.Tánckíséret, motivikus jellegű improvizálás.Színpadi zenekari szám összeállítása – különböző hangszerösszeállítások.
Népi brácsa
1.1. A tantárgy tanításának célja
A népi brácsa tárgy tanításának célja, hogy a növendék – a zeneiskolában szerzett hangszeres felkészültségére és zenei ismereteire alapozva – olyan szakmai tudást és általános zenei műveltséget sajátítson el, amely alkalmassá teszi őt tanulmányai folytatására a szakirányú felsőoktatásban, illetve a közművelődés területén középfokú népzenei felkészültséget igénylő munkakör ellátására. A tanuló ismerje meg a hangszeres magyar népzenét, ezen belül a különböző tájegységek stílusjegyeit, hangszere irodalmát, az alapvető tánctípusok kísérőzenéjét. Képes legyen a táncciklusokat (táncrend) és egyéb zenéket stílusosan előadni, illetve táncot kísérni. A dallamokkal együtt ismerje meg a különböző táncok kísérőzenéjének szerkezetét és felépítését.A Népi brácsa főtárgy feladata, hogy fejlessze módszeresen a tanuló- zenei képességeit: hallását, ritmusérzékét,- technikai adottságát, (hangszer- és vonótartás, vonókezelés, hangsúlyozás),- zenei emlékezetét és előadókészségét, improvizációs készségét, - zenei ízlését, stílusérzékét.Továbbá tanítsa meg a növendéket- alkalmazkodni a hegedűs (és a többi zenész) játékához és irányításához, ismertesse meg a zenekar különböző hangszereinek szerepével;- az adott népzenei stíluson belül improvizálni, egy dallamot többféle módon kísérni.Szoktassa a tanulót rendszeres, céltudatos munkára, alakítsa ki az igényét arra, hogy koncentrált gyakorlással és az eredeti felvételek hallgatásával (és lekottázásával) folyamatosan továbbképezze magát.
71
A növendék ismerje- hangszere történetét és népi vonatkozásait,- a jelentősebb zenekarokat és zenészegyéniségeket, - a régi és új stílusú táncok zenéjének jellemző vonásait,- a tánczenei folyamatok szerkezetét, felépítését, zenei tartalmát, - az alkalomhoz nem kötött (nem tánczenei) zenéket, szokásokat.
Legyen képes- természetes, oldott hangszerkezelésre,- technikai és zenei szempontból tudatos elemző gyakorlásra, - technikáját önállóan továbbfejleszteni,- az alapvonásokat, valamint a különböző vonásnemeket alkalmazni, - dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,- az adott zenére jellemző hangsúlyozás és dinamika tudatos alkalmazására,-a jobb és bal kéz játszó-mechanizmusának összehangolására,- a teljes tánczenei folyamat táncszerű eljátszására a prímás játéka alapján,- önálló zenekari számok összeállítására,- a tanultak (tempó, harmonizálás, játékmód) alapján egy ismeretlen dallamot a - megfelelő népzenei dialektuson, illetve tánctípuson belül elhelyezni, hallás után megtanulni és lejegyezni,- egy ismeretlen dallamot (akár első hallás után) stlílushűen, a megfelelő harmóniákkal kísérni,- a prímás játékára állandóan figyelve annak zenei jelzésére (tempóváltás, tánctípus-váltás) azonnal reagálni: azaz legyen kellő kamarazenei felkészültsége, - a színpadon magabiztosan mozogni,- a zenekarával, a táncossal, illetve színpadi zenészként a közönséggel kapcsolatot teremteni és tartani muzsikálás közben.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.Ezek részben a Népi brácsához szorosan kapcsolódnak: népzeneelmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a Népi brácsának a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, irodalom, történelem. Így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosítani.
1.3. Témakörök
A Népi brácsa főtárgy témaköreiben a tanulandó zenei anyag után minden esetben megnevezzük, kiemeljük azokat a technikai elemeket, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen az adott népzenei anyagnak az elvárható technikai, zenei színvnalon, stílushűen történő megszólaltatásához.
72
A zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg.
1.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
A Népi brácsa főtárgy esetében az anyagismeret egyes témaköreihez kötődően az alábbi elemeket kell folyamatosan fejleszteni a növendék képességei, készségei, előtanulmányai figyelembevételével:– helyes testtartás, hangszertartás,– hangképzés,– intonáció,– harmonizálás,– hangszerkezelés, vonókezelés,– vonásnemek,– helyes, differenciált ritmus és tempó,– a stílusos előadásmód technikai összetevői,– a zenei stílus és az előírások megvalósítása,– állóképesség.
1.3.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
Zenei anyag 1.
A bartóki I. népzenei dialektus: Dunántúl. Ugrós, lassú csárdás, friss csárdás, verbunk (kétféle hangnemben – pl. A-D), valamint �Kalocsai mars”, lassú csárdás, friss csárdás, verbunk (C, D hangnemekben).
Technikai feladatokLassú és gyors esztam, illetve lassú dűvő.Vonóindítás, vonóváltás, különféle hangsúlyozási módok.Modális és funkciós harmonizálás-módok.Négyhúros brácsán C, D és A hangnemekben egyszerűbb harmonizálás, illetve akkordmenetek az első és második fekvésben.Egy-egy dallamnál több variáció elsajátítása (az improvizálás előkészítése).A dallamok énekes változatainak megtanulása.Kamarazenélési képességfejlesztés: a prímás kísérése (a tudatosságtól az automatizmusig).
Zenei anyag 2.
Ismerkedés az erdélyi népzenével: Kalotaszeg. Legényes, verbunk, szapora.Technikai feladatok
Funkciós harmonizálás a háromhúros brácsán.Az akkordkészlet bővítése: szeptim-, szűkített és váltó-akkordok.
73
Egy dallam harmóniavázán alapuló minimum három-négyféle akkordozás elsajátítása, variálása (improvizatív alkalmazása).Több kalotaszegi brácsás vonókezelésének és harmonizálásának összehasonlítása, a különbözőségek tudatosítása.Vonózás-variációk.Tempótartás, �együttlélegzés” a prímás játékával.
Zenei anyag 3.
A bartóki III. népzenei dialektus: Alföld.Szatmár. Oláhos, kondástánc, cigánytánc, csendes, csárdás, ugrós, magyar verbunk, juhásznóta (minimum két hangnemben: A-D).
Technikai feladatokJellegzetes akkordmenetek és vonásnemek elsajátítása háromhúros brácsán.Bonyolultabb akkordmenetek négyhúros brácsán A és D hangnemekben (ifj. Horváth András népi zenész játékmódja alapján), valamint C-G, illetve G-D húrokon a szatmárököritói és a tiszakóródi zenekar alapján.A vonás- és akkordvariációk stílushű használata.Brácsaszólam megtanulása autentikus népzenei hangfelvételről (a dallamok lejegyzésével, figyelemmel a zenészek lehetséges tévesztéseire).A vonókezelés helyes értelmezése és elsajátítása videofelvétel segítségével.Énekes dallamok megtanulása szöveggel.
Zenei anyag 4.
A bartóki IV. népzenei dialektus: Erdély (folytatás).Szék: sűrű tempó, ritka tempó, verbunk, négyes, csárdás, lassú, porka, hétlépés.
Technikai feladatokIfj. Ádám István széki kontrás harmóniakészlete, harmonizálási módjának elsajátítása és összevetése más széki kontrásokéval (pl. Mikó Albert, Moldován György).�Szalasztott” vonóindítás és hangsúlyozás.Az előke tudatos alkalmazása vonóváltásnál.A prímás hangsúlyozásmódjának ismerete.A különböző tánctípusok tempóinak pontos ismerete.Lejegyzés és visszatanulás autentikus népzenei hangfelvételről.A zenei folyamat egészének vizsgálata, egy-egy hosszabb zenei folyamat törvényszerűségeinek felismerése és alkalmazása.Énekes dallamok megtanulása szöveggel.
Zenei anyag 5.
Erdély (folytatás): Ördöngősfüzes.Ritka és sűrű fogásolás, lassú csárdás.
74
Technikai feladatokDallamhangokra épülő dúr harmonizálás.A �ritka fogásolás” sajátságos vonózásának elsajátítása.
Zenei anyag 6.Erdély (folytatás): Kalotaszeg.Csárdás, �Hajnali” A-G hangnemekben.
Technikai feladatokAz első évfolyamban elsajátított technikák tökéletesítése.Négyhúros brácsán Culi János �Kucsi” akkordkészletének és játékstílusának megtanulása a magyarlónai zenekarral készült felvételek alapján.
Zenei anyag 7.
Az északi népzenei dialektus területeiről Palócvidék, Csallóköz, Mátyusföld. Verbunk, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták, kanásztánc, alkalomhoz kötött dallamok (pl. lakodalmasok – menyasszonytánc).
Technikai feladatokNégyhúros brácsán és hegedű-kontrán funkciós akkordmenetek megtanulása.Eredeti felvételről a kontrakíséret lejegyzése.Egy-egy dallam kíséretében egyéni variációk, stílusos improvizálás gyakorlása.Egy-egy ismeretlen dallam stílusos megharmonizálása első hallás után.
Zenei anyag 8.
Erdély (folytatás): Magyarpalatka, Magyarszovát.Ritka magyar, sűrű magyar, verbunk, négyes (magyar tánc), korcsos, szökős, ritka csárdás, sűrű csárdás, lassú cigánytánc, román táncok, alkalomhoz kötött dallamok (pl. halottkísérők).
Technikai feladatokDúr harmóniasorok és ennek helyi jellegzetességei.Vonókezelés elsajátítása, vonásnemek.Kiemelkedő brácsás egyéniségek játékstílusának összehasonlítása, a különbözőségek tudatosítása (Magyarpalatka: Kodoba Béla, Moldován Emerik, Mácsingó Sándor, Radák Mihály, Magyarszovát: Botezán János, Huszár Sándor).Vonásvariációk.A belső hangsúlyozás és aszimmetria gyakoroltatása, szigorúan a prímás játékához igazodva.A passzív dalkincs növelése: énekes dallamok megtanulása.
Zenei anyag 9.
75
Vas és Sopron megye. Régi magyar tánczene, korai verbunkos stílus, nyugat-dunántúli népi táncdallamok megismerése. Tendl Pál, Tendl Vilmos, Csejtei István zenekara.
Technikai feladatokA bécsi klasszikus zenéhez legközelebb álló népzene stílusjegyeinek elsajátítása, kiemelt figyelemmel a harmonizálásra.
Zenei anyag 10.
A dunántúli népzenei dialektusterület (folytatás): Rábaköz. Kanásztánc, verbunk és frisse, lassú csárdás, friss csárdás.
Technikai feladatokDallamtanulás, majd minden dallam automatikus transzponálása különböző hangnemekbe: A-D-G-C.
Zenei anyag 11.
Erdély. Kalotaszeg-Mezőség: Bonchida. Magyar táncrend: Lassú magyar, sűrű magyar, verbunk, lassú csárdás, sűrű csárdás. Román táncrend: román forgatós, lassú cigányos, gyors cigányos, barbunc, sűrű legényes.
Technikai feladatokA már megismert, bonyolult akkordkészletű négyhúros brácsajáték után az egyszerűbb, más jellegű bonchidai harmonizálás elsajátítása (Kalló János és Ádám József játéka alapján).A hegedű-kontra kéttagú banda játékmódja (Pusztai Sándor és ifj. Kolbász Béla játéka alapján).Eredeti hangfelvételek lejegyzése.Vonókezelés.Stílusos játék.
Zenei anyag 12.
Székelyföld: Vajdaszentivány, Magyarpéterlaka. Verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás.
Technikai feladatokVonásnemek különbözőségének összehasonlítása Horváth Mihály vajdaszentiványi, és Ponci Gyula péterlaki brácsás játékában.A harmonizálás és az akkordkészlet összehasonlítása Horváth Mihály és Ponci Gyula játékában.Ritmusvariációk egy-egy tánc kíséretében.
Zenei anyag 13.
76
Az északi népzenei terület zenei ismeretanyagának bővítése: Gömör.Juhásznóta, lassú csárdás, friss csárdás.
Technikai feladatokMolnár Kálmán brácsás bonyolult akkordmeneteinek elsajátítása négyhúros brácsán, a magasabb fekvésekben is.A töltőszólam és a dallamjáték közötti. játékmód, az ún. �dallamimitáló harmonizálás” elsajátítása a juhász-repertoárban.Seres Kálmán kontrás egyszerűbb harmonizálása és összevetése Molnár Kálmán játékával.A stílusos improvizálás gyakorlása, saját variációk létrehozása.Énekes dallamok megtanulása szöveggel, különös tekintettel a juhászanyag parlando-rubato előadásmódjára.
Zenei anyag 14.
Székelyföld: Ádámos. Magyaros, lassú, székely verbunk, féloláhos, szökő, szegényes, pontozó.
Technikai feladatokA Küküllő menti dallamkincs és a táncok megismerése.Egyedi vonásnemek Kozák József brácsajátékában.Az ádámosi zenekar játékának összehasonlítása más Küküllő menti zenekarokéval (Magyarkirályfalva, Magyarózd, Dombó, Magyarbece, Szászcsávás).
Népi bőgő/cselló
1.1. A tantárgy tanításának célja
A nagybőgő/cselló főtárgy tanításának célja olyan népzenészek képzése, akik képesek a hagyományos magyar népzenei darabok stílushű, hiteles és zenei élményt adó megszólaltatására és továbbadására.A tanulók sajátítsák el a magyar népzenei nyelvezetet és annak előadási sajátságait, s annak részeként tudják a dallamokat a megformálás szabályaira támaszkodva újraalkotni (nem másolni). Cél tehát – a beszélt anyanyelvhez hasonlóan – a magyar népzene anyanyelvi szintű tudásának megközelítése.A növendék hangszerén keresztül is kapjon bevezetést a népzene teljes világképébe. A zeneiskolában szerzett hangszeres felkészültségére és zenei ismereteire alapozva olyan szakmai tudást és általános zenei műveltséget sajátítson el, amely alkalmassá teszi őt tanulmányai folytatására a szakirányú felsőoktatásban, illetve a közművelődés területén középfokú zenei felkészültséget igénylő munkakör ellátására.
A főtárgy órákon fejlessze a növendék- hallását,- a magyar nyelvvel összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét,- stílusérzékét,
77
- improvizációs készségét,- zenei fantáziáját, a zenei emlékezetét,- zenei ízlését, a zenei karakterek iránti érzékenységét,- technikai adottságait,- előadókészségét,- képességét a dallamok rögtönző összefűzésére, a tánctételek és táncciklusok kialakítására.
Adjon teret a tanuló kreatív megnyilvánulásainak, tegye képessé, fogékonnyá, nyitottá a szomszédos, illetve más európai népek, más kultúrák, valamint más zenei irányzatok (pl. klasszikus zene, kortárs zene) befogadására.
A tanuló ismerje tanulmányai eredményeképpen- hangszerei történetét, típusait, a hangszer elterjedtségét a magyar nyelvterület különböző vidékein,- a szomszéd népek hasonló hangszereit, - hangszerei repertoárját, és azoknak jellemző részét, előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein, és azok jellemző zenei stílusjegyeit,- hangszere irodalmát, a jelentősebb népzenekutatók munkásságát és írásait.
Legyen képes- elemezni a népdalok formai és harmóniai szerkezetét,- zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra,- technikájának önálló továbbfejlesztésére,- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására, és lejegyzésére felvételről,- énekes dallamok megformálására hangszerein, az adott népzenei dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódján,- természetes, oldott hangszerkezelésre,- tiszta intonációra,- a hangszín és a hang kialakítására, díszítésére, az autentikus hangzást megközelítő módon, a stílus adta kereteken belül,- népzenei darabok értelmes, tagolt előadására (illetve kíséretére), a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes megszólaltatására,- több terület népi tánca zenekíséretének eljátszására,- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,- a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére,- az egyes zenei karaktereknek megfelelően az alapvonások (legato, détaché, martelé, marcato, staccato, pizzicato) alkalmazására,- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,- a dallamok stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önálló kialakítására és variálására,- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autentikus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.
78
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.Ezek részben szorosan kapcsolódnak a saját főtárgyhoz: népzeneelmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a népi bőgő/csellónak a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, irodalom, történelem. Így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosítani.
1.3. Témakörök
A Népi bőgő/cselló főtárgy témaköreiben a tanulandó zenei anyag után minden esetben megnevezzük, kiemeljük azokat a technikai elemeket, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen az adott népzenei anyagnak az elvárható technikai, zenei színvnalon, stílushű megszólaltatásához.
1.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
1.3.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
A nagybőgő és a gordonka hangszereket a magyar nyelvterület népi zenekari gyakorlatát mintául véve együtt tanítjuk (a bőgősök ritka kivétellel mind csellón kezdik tanulmányaikat, mivel a népzenében a kétféle hangszeren nagyjából ugyanazt kell megszólaltatni). A népi nagybőgőn a legmélyebb húrt (E-húrt) nem használják, illetve fel sem teszik hangszerükre. Így a hangszer hangolása: �G-D-A”. Ha a hangszer kéthúros, akkor a hangolása lehet �G-D”, vagy �G-C”. Néhány erdélyi, mezőségi faluban egyhúros hangszert használnak; ilyenkor általában �C” hangra hangolják a bélhúrt. A népi cselló (amely általában bélhúros), mérete egyezik a 4/4-es gordonkáéval. A népi gyakorlatban használt csellónak három húrja van, amelynek hangolása a legmélyebb húrtól kezdve: �C-G-D”, tehát a gordonka legvékonyabb húrját, az �A�-t nem használják. A vonó a barokk viola da gamba vonójához hasonlítható: rövid, de erős (házi készítésű, lószőrrel felszerelt).
A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a tanuló technikai fejlettsége, muzikalitása, zenei érettsége határozza meg.
Zenei anyag 1.
79
A) A bartóki I. népzenei dialektus: a dunántúli tánczene kísérete �A-D” hangnemekben. Ugrós, lassú csárdás, friss csárdás.B) Kalocsai tánczene kísérete �C-D” hangnemekben: mars, lassú csárdás, friss csárdás, verbunk.C) A bartóki IV. népzenei dialektus, Erdély, Kalotaszeg.Tánczene-kíséret �A-G” hangnemekben: legényes, verbunk, szapora.D)Erdély, Székelyföld: sóvidéki tánczene kísérete �A-D” hangnemekben: verbunk, szöktetős, jártatós, forgatós.
Technikai feladatA dűvő vonás alkalmazása egyenletes ritmusban, mérsékelten gyors tempóban (legényes, lassú csárdás, forgatós), illetve az alapvonások ismerete (détaché, martelé, legato).KövetelményekAz alapvonások játszása hajlékony, szép hangon bőgőn és csellón (ugrós - dus - mars, lassú és friss csárdás, dűvő, verbunk).A húr- és vonóváltó-műveletek tudatos előkészítése és végrehajtása.Tiszta intonáció (a kar és a kézfej szerepe).A fekvésváltások előkészítése, beillesztésük a zenei folyamatba, valamint könnyed, zavartalan eljátszásuk középtempóban.Dinamikai váltások gyakorlása.Kotta nélküli játék a stílus követelményeinek megfelelően.A játszott dallamok formai–szerkezeti tagolásának ismerete.Eligazodás a bőgő, illetve cselló hangolású hangszereken.Eligazodás a kontrás által fogott akkordokon és azok felismerése a fogásmódok alapján is.Törekvés a tempótartásra, hallás utáni dallalmtanulásra.A dallamok énekes változatainak megtanulása.Transzponálás D-A-C hangnemekbe.Hangsúlyozás, hangindítás.
Zenei anyag 2.
A) Az alföldi népzenei dialektusból: szatmári tánczene kísérete �A” hangnemben. Magyar verbunk, csendes, lassú csárdás, cigánytánc, kondástánc, ugrós, juhásznóta, oláhos.B) Erdély (folytatás): széki tánczene kísérete �A” hangnemben.Verbunk, lassú, csárdás, porka, hétlépés, négyes, sűrű tempó, ritka tempó.C) Erdély (folytatás): ördöngősfüzesi tánczene kísérete �A-D-G” hangnemekben.Ritka és sűrű fogásolás, lassú csárdás.D) Erdély (folytatás): kalotaszegi tánczene kísérete �A-G” hangnemekben. Csárdás, �Hajnali”.
Technikai feladatokA növendék tudja és alkalmazza- bőgőn és csellón egyenletes ritmusban, mérsékelten gyors tempóban is a szimmetrikus és az aszimmetrikus dűvő vonásokat,
80
- a lassú és a verbunk �merítéses” vonásokat, a ritka és sűrű fogásolás vonásait, a hajnali-táncdallam �tapasztott” vonását, illetve az alapvonásokat (détaché, martelé, marcato, legato).
Követelmények a zenei anyag elsajátításával kapcsolatbanA növendék legyen képes- a különböző tánctípusokat az adott hangnemben lezárni (Magyar verbunk),-a műfaji váltások magabiztos végrehajtására (�Csendes”-Lassú, Csárdás, Porka-Hétlépés, sűrű-ritka tempó, lassú-csárdás, ritka-sűrű fogásolás, hajnali-csárdás),- a parlando-rubato előadásmód megszólaltatására,- hangsúlyozásra,- különböző vonásnemekkel a belső hangsúlyozásra,- aszimmetrikus dűvő vonást külön vonóval is létrehozni (Négyes, lassú),- a szatmári, széki és kalotaszegi kíséretet (legalább az egyiket) csellón is megszólaltatni,- tánczenei folyamat kíséretének eljátszására,- megtanulni a dallamok énekes változatait szöveggel is,- fogások alapján ránézésből is felismerni a kontrás által játszott harmóniákat és azokat tudja követni hangszerén,- az aszimmetrikus játékmód elsajátítására (ördöngősfüzesi ritka fogásolás),- énekes kísérésére,- a közjátékok felismerésére, tonalitásának (relatív hangmagassági viszonyokon alapuló) meghatározására - sorzáró képletek, záróformulák alkalmazására.
Zenei anyag 3.
A) Ismerkedés az északi népzenei dialektussal. Népi tánczenekíséret tanulása a következő tájegységekről: Palócföld, Csallóköz, Mátyusföld. Verbunk, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták, kanásztánc, menyasszonytánc.B) Erdély (folytatás): mezőségi tánczenék kísérete - Magyarpalatka, Magyarszovát. Ritka és sűrű magyar, négyes, lassú cigánytánc, ritka csárdás, szökős, sűrű csárdás, korcsos.C) Dunántúl (folytatás): Vas és Sopron megyei táncdallamok kíséretének megtanulása. Régi magyar tánczenék, korai verbunkosok, nyugat-dunántúli táncdallamok. Rábaközi táncok kísérete. Verbunk és frisse, dus, kanásztánc, lassú friss csárdás, dudanóták.
Technikai feladatokLegyen tisztában az egyes területek zenei formai egységének fogalmával, tudja a prímást követni a kontrással összhangban (különös tekintettel a friss csárdásokra).
Követelmények a zenei anyag elsajátításával kapcsolatban
81
A növendék legyen képes- a pizzicato különböző fajtáit alkalmazni,- stílusos improvizálásra bőgőn és csellón is (vonásnemek váltogatására),- a friss csárdások gyors tempójának megtartására, illetve finom módusulásaira (a friss gyorsuló tempói, illetve friss utáni újabb váltás lassúra),- árnyalt zenei előadásmódra, különösen az alkalomhoz kötődő dallamoknál,- a bécsi klasszikus zenéhez legközelebb álló népzene stílusjegyeinek elsajátítására,- zenekari összjátékra,- az aszimmetria árnyalt kifejezésére (pl. ritka magyar, négyes, korcsos, lassú cigánytánc),- belső hangsúlyozásra,- énekes kísérésére,- improvizálásra az adott stíluson belül, illetve transzponálásra �D-A-G” hangnemekbe,- a dallamok énekes változatait szöveggel is megtanulni, többek közt a helyes prozódia érdekében
Zenei anyag 4.
A) Nyugat-Erdély (folytatás): bonchidai tánczenék kísérete �A-D-G” hangnemekben. Lassú-sűrű magyar, lassú-sűrű csárdás, román forgatós, lassú és gyors cigányos, verbunk, sűrű legényes.B) Vajdaszentiványi és péterlaki táncok kísérete. Verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás.C) Méhkeréki és eleki táncok kísérete �A-D” hangnemekben.
Technikai feladatokTudja a különböző tánctípusok tempóit és azok műfaji váltásait magabiztosan végrehajtani.Alkalmazza az alapvonásokat (esetleg német kápás vonóval is) és a talpas pizzicatót mérsékelten gyors tempóban is.
Követelmények a zenei anyag elsajátításával kapcsolatbanA növendék legyen képes- a helyes hangsúlyozásra (sebes forduló, korcsos),- a különböző vonásnemek összekötésére, variációira,- a közjátékok magabiztos kíséretére mind ritmikailag, mind hangnemileg,- aszimmetria �lekövetésére�, különös tekintettel a román forgatósra, az ardelenescura és a lungára,- a különböző tánctípusokat helyes hangnemben lezárni (lassú és sűrű magyar, sebes forduló, korcsos),- a műfaji váltások magabiztos végrehajtására ritmikailag és hangnemileg is,- ritmikus vonókezelésre, rövid különvonások, csúcsnál alkalmazott gyors indításra,- speciális vonásnemek variálására,
82
- a dallamok énekes változatainak megtanulására szöveggel is,- énekes kísérésére,- hallás utáni dallamtanulásra,- a megtanult dallamokat kotta nélkül előadni.
Zenei anyag 5.
A) Az északi népzenei dialektus folytatása: Gömör megye népzenéje. Juhásznóta, lassú és friss csárdás.B) Székelyföld (folytatás): Csíkszentdomonkos népzenéje. Verbunk (magyarországi), cepel .C) Gyimesi népzene. Féloláhos, verbunk, lassú és sebes magyaros, lassú és sebes csárdás, kettős jártatója és sírülője, héjszák.D)Ádámos népzenéje. Magyaros, lassú, székely verbunk, féloláhos, szökő, szegényes.E) Moldvai népzene. Magyaros, öves, kezes, gergelytánc, erdélyes, virágtánc, kecskés, kettős, bolgáros, oroszos, stica, polka, sîrba, ruca, sîrba studencilor, drumul dragului (tánconként egy-egy dallam).
Technikai fejlődéssel összefüggő követelmények a zenei anyaghoz kapcsolódvaA növendék legyen képes- a parlando-rubato, giusto játékmódra,- a megtanult dalokat stílusosan, kotta nélkül játszani, - a műfaji váltások (különböző tánctípusok között) magabiztos végrehajtására (ritmikailag és hangnemileg),- a dallamok énekes változatainak megtanulására szöveggel is,- énekes kísérésére,- hallás utáni dallamtanulásra,- a dallamok hallás utáni lekottázására,- sorzáró ritmusképletek ritmikailag helyes, zeneileg stílusos alkalmazására, az ütőgardon alapritmusainak pontos, stílushű elsajátítására,- felismerni a csíki és a gyimesi ritmizálás hasonlóságait, illetve különbözőségeit,- az aszimmetrikus kíséretre ütőgardonon (magyarországi verbunk, lassú magyaros, szegényes),- a szinkópa, valamint az aszimmetrikus ritmusú táncdallamok ritmikailag pontos kísérésére ütőgardonon (Kettős jártatója és sírülője),-színpadi produkcióra alkalmas zenekari darabok összeállítására.
Népi cimbalom
1.1. A tantárgy tanításának célja
A népi cimbalom főtárgy tanításának célja, hogy a növendék – a zene-iskolában szerzett hangszeres felkészültségére és zenei ismereteire alapozva – olyan szakmai tudást és általános zenei műveltséget sajátítson el, amely alkalmassá teszi őt elsődlegesen a szakirányú felsőoktatásban
83
való tanulmányok folytatására, illetve a közművelődés területén középfokú zenei, kiemelten népzenei felkészültséget igénylő munkakör ellátására.
A Népi cimbalom tárgy célja, hogy alakítsa ki az önálló gondolkodás, szellemi irányítás képességét, az állandó önművelés igényét.
Ismertesse meg továbbá a tanulóval- a népzene főbb stílusrétegeit, az egyes tájegységek zeneileg jellemző vonásait, a cimbalomjáték főbb stílusjegyeit, játéktechnikai módjait,- a hangszer kezeléshez, a magasrendű zenei kifejezéshez vezető mozgásformákat, azok kapcsolatait a zenei elképzelés megvalósításához,- a népzene és műzene közötti hasonlóságokat és különbségeket,- a lejegyzési módokat,- a különböző stílusrétegeket, a stílusokon belüli népdalokat és táncdallamokat, a táncok kísérőzenei szerkezetét, felépítését, stílushű előadásmódját.Nyújtson gazdag zeneirodalmi ismeretanyagot- a cimbalomra írt művekből (kortárs zene is),- a népzenéből és a népzenei ihletésű műzenéből,- a zeneirodalom minden korszakának cimbalmon előadható irodalmából. Tanítsa meg a növendéket a népzenén belül az értékes és kevésbé értékes között különbséget tenni.Tegye fogékonnyá más hangszerek és az énekes népzene, más zenei műfajok és más népek zenéje, valamint a kultúra egyéb területei iránt.Fejlessze a zene nyelvének kifejezési eszközeivel összefüggő tudását:- hallását, ritmusérzékét, zenei érzékenységét,- előadói formálókészségét, képzelőerejét,- emlékezetét, koncentrálóképességét,- technikai biztonságérzetét, a dinamikailag árnyalt, kifejező erejű hangzás érdekében,- alkotókészségét, improvizációs készségét,- zenei ízlését, stílusérzékét,- építő kritikai, önkritikai érzékét,- igényét a társas zenélésre.Segítse az ismeretanyag elsajátítását sokoldalú készségfejlesztő gyakorlatokkal:- skála-, akkord-, kadencia-játék,- népdalkíséret rögtönzése,- hallás utáni játék,- lapról olvasás,- transzponálás, szekvenciajáték.Szoktassa a tanulót rendszeres, céltudatos munkára, gyakorlásra, ösztönözze rendszeres hangverseny-látogatásra, a Rádió és Televízió népzenei műsorainak hallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre.Ösztönözze az élő népzenei hagyomány ápolására, értékeinek megőrzésére, azok felkutatására és feltárására.Érje el, hogy érzelmi szükségletté váljon a napi zenélés, tudásával minél több közönséget inspiráljon együttzenélésre; így válhat a népzene
84
össztársadalmi személyiség- és jellemformáló erővé, emelkedhet morális rangra, válhat nemzeti közkinccsé.A növendék ismerje meg hangszere áttekintő történetét, tudja, hogy a hangszer mai formájában speciálisan magyar, legyen ismerete arról is, hogy ez a forma mindenütt a világban Magyarországról terjedt el.Tanulja meg hangszere működési elvét, felépítését, tudjon apróbb javításokat elvégezni (verőalakítás, húrfeltevés, pedáljavítás), és tudjon hangolni.A növendék magas szinten ismerje meg a magyar népzenét, legyen általánosan tájékozott más nemzetek népzenei kultúrájában, legyen klasszikus zenei műveltsége.
Ismerje meg tanulmányai alatt:- hangszere múltját, jelenét, helyét a magyar néphagyományban, a népzenében, a klasszikus és kortárs zenében,- hangszere népzenei irodalmát, jelentősebb előadóművészeit,- hangszere felépítését, típusait, készítőit, hangolását, a verők készítését,- a különböző stílusok, illetve népdaltípusok zenei sajátosságait (hangsor, sorvégző hangok, ritmus, metrum, szótagszám, forma, szerkezet, ambitus stb. szempontjából), - legyen ismerete a cimbalom néphagyományban betöltött szerepéről, és használatáról a különböző tájegységeken (kísérési mód, hangszerösszeállítás), valamint korszakokban és társadalmi rétegek szerint (pl. szólista parasztzenész cimbalmosok, cigányzenekari játékosok).
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.Ezek részben a népi cimbalomhoz szorosan kapcsolódnak: népzeneelmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a Népi cimbalomnak a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, irodalom, történelem. Így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosítani.
1.3. Témakörök
A zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg.
1.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
Skálák biztos ismerete, játszása (dúr, moll, 7 #, 7 b előjegyzésig, modális skálák, pentaton hangsorok), hármas- és négyeshangzatok, futamok, hangközmenetes skálák, kromatikus skálák.
85
Virtuóz skála- és akkordjáték.Rugalmas ütéstechnika (ejtegetés, tremolo, pergetés).Dallami formulák improvizálása (például átkötő részek, zárlatok stb.).Az improvizatív készség fejlesztése.A lapról olvasás fejlesztése.Hallás utáni játék, transzponálás.A növendék tudjon önállóan harmonizálni népdalokat, hangszerére alkalmazni más hangszeren játszott dallamokat.Tudjon önállóan variációkat készíteni.
1.3.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
A népi cimbalom tantárgy tanításába be kell beépíteni minden olyan klasszikus zenéből vett elemet, amely a biztos hangszerkezelést, jó technikát fejleszti, valamint megismertet a népzene műzenei felhasználásával. Ezért minden évfolyam tananyagánál a klasszikus zenében használt etűdfüzetek használatát, illetve előadási darabok megtanulását javasoljuk, majd ezeket kövese a népzenei anyag.
Népzenei anyag 1.
Ismerkedés a Dunántúl hangszeres népzenéjével. Dudanóták, ugrós, lassú és friss csárdás, valamint a bogyiszlói banda repertoárjából: hallgató, verbunk, ugrós, csárdás, friss.
Népzenei anyag 2.
Ismerkedés Erdély hangszeres népzenéjével. SzékelyföldSóvidék: forgatós, szöktetős, verbunk.Kőrispatak: csárdás, friss, verbunk, forgatós.
Népzenei anyag 3.
A bartóki IV. népzenei dialektusterület (Erdély) zenei ismeretanyagának elmélyítése: Székelyföld, Kalotaszeg, Mezőség. Szilágyság, hétfalusi csángók. Mivel a cimbalom használata a Székelyföld egyes területein mind a mai napig igen eleven (pl. Maros-mente), a népzenei anyag főleg az itteni cimbalom-játékstíluson alapul: Vajdaszentiván, Magyarpéterlaka. Verbunk, Forgatós, Lassú és Friss csárdás.A népzenei ihletésű műzenei darabokon keresztül a növendék már itt ismerkedik egyéb tájegységek dallamanyagával. Ismerkedés az írott verbunkos-hagyomány anyagával a 19. század első felének anyagán keresztül.
Népzenei anyag 4.
86
Ismerkedés a II. és III. népzenei dialektusterület zenéjével, valamint a Dunántúl és Erdély ismeretanyagának bővítése.A legdélibb Palócvidék, a Galga-mente tánczenéje: Bag, Kartal. Csárdások, frissek, verbunk.Észak-Dunántúl: Rábaköz tánczenéje. Dus, verbunk, csárdás, friss.A Mezőség hangszeres tánczenéje: Magyarszovát, Magyarpalatka, Keménytelke. A táncrendek dallamai. Az Alföld és Erdély találkozási pontja: Kárpátaljai népdalok tanulása.
Követelmények a zenei anyag elsajátításával kapcsolatban:Hangzatpárok, akkord- és kadenciajáték.Hangközláncok.A repetíció tempónövelése (egy kézzel, két kézzel, párosan).A belső hallás elmélyítése (hallás utáni játék, hallás utáni lejegyzés).Társas zenélés, együttesben való játék.A tanult dalok szövegeinek ismerete.A zenei anyaggal összefüggő néprajzi ismeretek.
Népzenei anyag 4.
A vonós hangszeres együttesek cimbalom közreműködésével játszott zenei anyaga következő falvak, illetve földrajzi területek zenei anyagából: Bonchida, Péterlaka, Vajdaszentiván, Dél-Alföld, Csíkszentdomonkos, valamint az északi népzenei dialektusterület.
Követelmények a zenei anyag elsajátításával kapcsolatban:Az eddig tanult skálázási módok minden hangnemben.Improvizálás, változatok készítése a különböző stílusokon belül.A növendék tudjon zenekart irányítani, illetve alkalmazkodni a prímás vezetéséhez a szóló-tutti váltakozásnál, tempóváltásnál. Tudja egy tájegység jellegzetes táncdallamsorrendjét (ismerje a táncban soron következő darabokat, azok neveit és dallamait).
Népzenei anyag 5.
A bartóki II. és a IV. dialektusterület ismeretanyagának bővítése, bevezetés az V. népzenei dialektusterület (Moldva) zenéjébe, kitekintéssel a szlovák és a román népzenére is. Az északi területek: a Palócvidék folytatása (beleértve a gömöri részeket is), valamint a Csallóköz, és a szlovákiai magyarlakta területek távolabbi részei, Rozsnyótól Kassa irányába keletre.
Népzenei anyag 6.
A szájhagyományos kultúrában fennmaradt klasszikus verbunkosok elsősorban északon, a verbunkos hazájában élnek ma is elevenen. Külön nyomatékot kell adnunk a tanításban e területnek, a cimbalom a klasszikus cigányzenekarban témakör tekintetében. Balassagyarmati, felsőtárkányi,
87
pásztói, kürti, alsókálosai zenekar, rimaszombati zenekar, alsószinai zenekar stb.
Népzenei anyag 7.
Erdély: Gyimesvölgy.Az V. dialektusterület: Moldva táncdallamai. Gyimesben ugyan nem használnak cimbalmot, ám az ottani zenei anyagot célszerű e hangszeren is megtanulni. Ez érvényes Moldva zenéjére is, ahonnan korábbról a kis cimbalom használatára is van adatunk.
Népzenei anyag 8.
Amennyiben feldolgozás, illetve eredeti hangfelvétel alapján mód van rá, a tanár lehetőleg vezesse be növendékét a környező népek zenéjébe, ismertesse meg Európa és más kontinensek zenéjével (Amerika, Afrika stb.).
Tekerő
1.1. A tantárgy tanításának célja
A tekerő főtárgy tanításának célja olyan népzenészek képzése, akik képesek a hagyományos magyar népzenei darabok stílushű, hiteles és zenei élményt adó megszólaltatására és továbbadására.Célja a beszélt anyanyelvhez hasonló, zenei anyanyelvi szintű tudás megközelítése, a növendékek bevezetése a népzenébe. A tanuló a zeneiskolában szerzett hangszeres és elméleti felkészültségére alapozva sajátítson el olyan szakmai tudást és általános zenei műveltséget, amely alkalmassá teszi felsőfokú tanulmányok folytatására, illetve a közművelődés területén középfokú zenei felkészültséget igénylő munkakör ellátására. A tekerő tanításának célja továbba, hogy megismertesse meg a tanulóval- a tekerőn keresztül is a magyar népzene főbb stílusrétegeit, népzenei dialektusait,- a népzene variatív és improvizatív jellemvonásait,- a magyar népzene főbb műfajait, - a magyar népzene előadásmódját,- a hangszerkezeléshez szükséges, minél tökéletesebb technikai fogásokat, - a tekerő működési elvét, beállításának módszereit,- a hangszerre jellemző díszítésmódokat és egyéb zenei, valamint kifejezésmódbeli lehetőségeket.A tekerő tanításának célja, hogy fejlessze a növendék - hallását,-magyar nyelvi, zenei és prozódiai érzékét,- stílusérzékét,- improvizációs készségét,- zenei fantáziáját, zenei emlékezetét,
88
- zenei ízlését, a zenei karakterek iránti érzékenységét,- technikai adottságait,- előadókészségét.Segítse a növendéket abban, hogy képessé váljon önálló műsor összeálltására.Adjon teret a tanuló kreatív megnyilvánulásainak. Tegye fogékonnyá és nyitottá más népek (például a szomszédos népek) és más zenék (például klasszikus zene, kortárs zene) befogadására.A tanuló ismerje mega tanulmányai során- hangszere múltját itthon és Európában,- hangszere repertoárját, és a dallamanyag előadói hagyományát- a magyar népzenei dialektusterületeket, azon belül hangszere előf,ordulását a nyelvterületen belül, - a magyar népzene stílusait és az egyes stílusok jellemző zenei vonásait,- hangszere irodalmát, jelentősebb népzenekutatók munkásságát, és azok írásait,- a jelentősebb népi adatközlőket és a rájuk jellemző előadói stílusjegyeket.
A tanuló legyen képes a tekerő tárgy tanulása során:- elemezni a népdalokat és népi dallamokat zenei ismérvek alapján (beleértve a formai, szerkezeti, valamint harmóniai vonásokat is) - énekes dallamok megformálására hangszerén, az adott zenei stílusnak és földrajzi területnek megfelelő hagyományos módon,- a dallamok díszítésére a stílus adta kereteken belül,- természetes, oldott hangszerkezelésre,- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,- tiszta intonációra,- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,- zenei és technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,- technikájának önálló továbbfejlesztésére,- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására (ha ehhez szükséges, lejegyzésére hangfelvételről).
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.Ezek részben a tekerőhöz szorosan kapcsolódnak: népzeneelmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a tekerőnek a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, irodalom, történelem. Így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosítani.
1.3. Témakörök
89
A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg.
1.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
Sokoldalúan fejlessze a tanuló technikáját az alábbi elemek tekintetében:- hajlékony, szép hangon a fődallamokat játszani, megfelelő billentéstechnikával,- a �leváltó-technika” elsajátítása,- a dallam fő hangjainak körülírása,- tudatosan előkészíteni és végrehajtani a dallam- és ritmusvariációkat (recsegés-formulák, sorzárlatok),- a tiszta intonáció,- a fekvésváltások előkészítése és könnyed beillesztése a zene folyamatába, majd zavartalanul, középtempóban eljátszani,- bal kézben három és négy ujjal játszani és a megfelelõ ujjrend alkalmazása,- megfelelő dinamikai váltások,-a megtanult dalokat kotta nélkül játszani a zenei tartalom kifejezésének igényével, - tempótartás,- különböző műfajok összekapcsolása és lezárása,- hallás utáni dallamtanulás,-a dallamok énekes változatainak megtanulása,- transzponálás �B-A” hangnemekbe,- hangsúlyozás, hangindítás.Egyenletes ritmusban, mérsékelten gyors tempóban is az egyenletes negyed, illetve nyolcad mozgású, valamint az aszimmetrikus ritmusok, sorvégi záróformulák megszólaltatása.Váljon képessé a növendék- a különböző dallamokat, táncok kísérődallamait az adott hangnemben lezárni, - a műfaji és stílusváltások magabiztos végrehajtására (parlando, rubato, giusto, illetve énekelt népdal-tánczene),- a parlando-rubato előadásmód kíséretében alkalmazott, kitartott hangok megszólaltatására,- különböző leváltó-hangokkal a belső hangsúlyozásra,- tánczenei folyamat kíséretének megfelelő eljátszására,- a dallamok énekes változatainak megtanulására (szöveggel),- énekes kísérésére,- a triola ritmus pontos megszólaltatására,- megfelelő sorzáró dallamképletek (formulák) alkalmazására,- más hangszerrel való együttjátszásra (tekerő-duda, illetve tekerő-klarinét).- az ujjrendek különböző, speciális fajtáit alkalmazni,- tempótartásra,- árnyalt zenei előadásmódra, különösen az alkalomhoz kötődő dallamoknál,
90
- aszimmetrikus dallamok előadására,- improvizálásra adott stíluson belül, illetve a dallamok. transzponálására �D-A-G” hangnemekbe, dallamdíszítések váltogatására,- hangnemváltásra (üreshúros, illetve kvart indítású dallamoknál),- speciális hangolásmódok elsajátítására (dupla-dallam oktáv-, kvart-, illetve kvintpárhuzamban, egy tekerővel),- a különböző ritmusok összekötésére, variációira,- a közjátékok magabiztos kíséretére mind ritmikailag, mind hangnemileg,- ritmikus kerékforgatásra, rövid �különvonások”, a tekerő hajtókarával alkalmazott gyors, illetve szaggatott indításra,- többféle kromatikus menet összekötésére, variációira,- esetleg a többszólamúság alkalmazására a tekerőzenekarokban (kvint- és kvartpárhuzamok több tekerővel).
1.3.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
Zenei anyag 1.Az Alföld – benne kiemelten Dél-Alföld. A bartóki III. népzenei dialektusterülettel való kezdést indokolja, hogy a tekerő e területen maradt fenn legtovább.Táncdallamok és kíséretük �B” hangnemben. A megfelelő giusto tempójú dallamokon a ritmuskísérő reccsentés gyakoroltatása.Népdalok kíséretmódja: parlando rubato népdalok egyszerû bourdon-kísérete (�duda-basszus” játékmód), valamint a táncdallamok kísérete �oláhos” és friss csárdás dallamokban.
Zenei anyag 2.Jeles napok és a hozzájuk kötődő szokásdallamok.Farsangi-húsvéti dalok, Szent Balázs; Szent Gergely; Szent Iván napja, Luca napja. Karácsony: karácsonyi köszöntők, betlehemesek és regős énekek valamint újévköszöntők. Névnapköszöntők – Szent István, Szent János stb.
Zenei anyag 3.Az Alföld ismeretanyagának bővítése. Tánczene kísérete �A-B” hangnemekben: halk-�dudabasszus”-kíséretmód, lassú és friss csárdás, oláhos stb.
Zenei anyag 4.Az I. népzenei dialekturterülettel való ismerkedés: Dunántúl. Táncdallamok kísérete �A” hangnemben.Bourdonkíséret lassú tempóban, valamint a recsegés tanulása giusto dallamokon: lassú és friss csárdás, valamint ugrós.
Zenei anyag 5.Kalocsai táncok kísérete �C-D” hangnemben. Mars, lassú csárdás, friss csárdás, verbunk.
91
Zenei anyag 6.Rábaközi táncok kísérete �A” hangnemben. Dus, lassú csárdás, friss csárdás.
Zenei anyag 7.Magyar történeti dallamok a XVI. századtól, régi magyar tánczenék (kb. 40 dallam).Vokális dallamok megtanulása szöveggel is.
Zenei anyag 8.Ismerkedés a tekerő európai zenetörténeti anyagával.A) Bretagne-i tánczenék kísérete �G-A-B-C” hangnemekben (kb. 15 dallam).B) Occitan (trubadúr) zenei hagyomány (kb. 10-20 dallam).C) Olasz és német reneszánsz táncdallamok és kíséretük �G-A-B-C” hangnemekben (kb. 6-6 dallam).D) Francia barokk udvari zene �C” hangnemben (kb. 15 dallam).
Zenei anyag 9.A dunántúli népzenei repertoár bővítése az alábbiakkal:A) Bakony és Balaton környéki népdalok (kb. 10 dallam).B) Somogy megye népzenéje (kb. 30 dallam).C) Rábaköz és Szigetköz népzenéje (tánconként 4-4 dallam).D) Vas és Zala megye népdalai (kb. 20 dalam).
Zenei anyag 10.Az északi népzenei repertoár bővítése az alábbiakkal:A) Gömör megye népzenéje: balladák, juhásznóta, lassú és friss csárdás (kb. 10 dallam).B) Egyéb palóc (pl. Mátravidék, Ipoly-mente) és egyéb északi népzenei dialektusú dallamrepertoár: a dudanóták
Citera
1.1. A tantárgy tanításának célja
A citera főtárgy középfokú tanításának alapvető célja az alapfokon megszerzett tudás elmélyítése: a hangszer magabiztos technikai ismerete, a citera-repertoár megismerése és stílusos előadása. További célja a növendék felkészítése a felsőfokú tanulmányokra.Szélesebb körű célja: a magyar népzene egészének magasszintű megismertetése és bevezetés az általános zenei műveltségbe. Ezen túl kellő jártasságot kell adnia a néphagyományban való általános eligazodáshoz, elegendő alapot kell nyújtania közművelődési tevékenység végzéséhez. Kezdettől cél az egyes zenei egységek gyors memorizálása, illetve a teljes dallam fejben tartása és az elsajátított anyag kotta nélküli megszólaltatása.
92
További követelmény: a belső hallás segítségével a sztereotip zenei és szövegformulák felismerése, a stílus megértése és helyes visszaadása.A Citera főtárgy tanulása során ismertesse meg a növendékkel- a tanulmányi anyagon keresztül a citerazene főbb dialektusterületeit, illetve azon keresztül főbb előadói stílusait,- a népzene és a műzene stílusa közötti hasonlóságokat és különbségeket, - a népzenén belül az értékes és az esztétikailag kevésbé értékes zene közötti különbségeket,- tegye fogékonnyá más népi hangszerek és az énekes népzene, más zenei műfajok és más népek zenéje, valamint a kultúra egyéb területei iránt,- és sajátíttassa el az esztétikai élményszerzés és az élményadás módját a népzenén keresztül.A zenélésen keresztül segítse a tanulók személyiségének formálását, társas lénnyé válását, egészséges felnőtté érését.Fejlessze- általános zenei képességeit, hallását, ritmusérzékét, transzponálási készségét, improvizációs képességét, zenei ízlését és stílusérzékét, - hajlamát a társas zenélésre, igényét a tiszta hangolásra.Ösztönözze az önálló munkára, ennek részeként az autentikus felvételek (ún. Pátria hanglemezsorozat, az MTA Zenetudományi Intézet, Kallós Archívum stb. kiadványai) hallgatására, valamint élő népzenei koncertek és egyéb rendezvények látogatására, sőt az ezeken való szereplésre (népzenei versenyek). Ösztönözze az élő népzenei hagyomány ápolására, értékeinek megőrzésére, esetleges felkutatására és feltárására.A növendék- ismerje hangszere múltját és jelenét, helyét a magyar néphagyományban és általában a népzenében,-ismerje a citerazene főbb dialektusterületeit, illetve azon keresztül főbb előadói stílusait, valamint a néphagyomány kiemelkedő citerajátékosait és citerakészítőit,- legyen képes tiszta, stílusos, technikailag megfelelő hangszerjátékra,- ismerje a magyar népzenére jellemző dallamdíszítéseket, tudja megkülönböztetni az énekelt és a különböző hangszeres ornamenseket és tudja őket helyesen alkalmazni a citerára,- legyen tisztában a magyar népi többszólamúság fogalmával, s alkalmazásával hangszerén,- legyen képes kottáról transzponálva játszani és stílusosan improvizálni,- rendelkezzen kellő előadói tapasztalattal,- legyen képes önálló műsor összeállítására és bővítésére, - sajátítsa el hangszere alapvető karbantartási feladatait.A program végén rendelkezzék- biztos memóriával, - megfelelő repertoárral (tudjon minimum 500-600 dalt, illetve hangszeres darabot – évi 100 kötelezővel számolva),- megfelelő technikai ismeretekkel és stílusismerettel, - valamennyi területről kidolgozott zenei anyaggal (műsorral),- tánckíséreti tapasztalattal,- előadókészséggel (önálló és társas előadói), valamint műsorvezetői készséggel.
93
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.Ezek részben a citerához szorosan kapcsolódnak: népzeneelmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a citerának a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, irodalom, történelem. Így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosítani.
1.3. Témakörök
A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg.
1.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
A megfelelő tartás és mozdulatok tudatosítása hangszerénél:- testtartása megfelelő mértékben legyen laza,- dallamot játszó keze (bal kéz, illetve balkezesnél a jobb kéz) legyen laza és fürge.A ritmus és a hangsúlyok - jobb kéz technika- könnyed megszólaltatása.A vokális népdalok prozódiailag helyes megszólaltatatása citerán és énekszóval.Tiszta intonáció.További technikai követelmény, hogy a növendék:- legyen képes súlytalan pendítésre a dallamhúrokon (az előke, utóka helyes játszása),- tudja helyesen játszani a sorvégi díszítéseket,- a staccato játék elsajátítása és tudatos alkalmazása,- skálázás: dúr, dór és fríg hangsorok játszása c alapra, tizenhatodokkal,- nyomó alkalmazása (balkéztechnika), - a �cimbalomszerű” játék megtanulása a citerán (a körülírás technikája Magda Imre játékában),- tanulja meg a verbunkos zenei stílus kíséretmódját (jobb kéz: a hangsúlyok helyes alkalmazása,- tudjon hangközöket kitölteni glissandóval, illetve alkalmazza tudatosan a glissandót, - egyszerű díszítések nyomófával,- a kísérő húrok lefogása, a tompított játékmód elsajátítása,- kisfej bependítési gyakorlatok,- a parlando-rubato népdalok stílusos (citeraszerű) megtanulása,- a vibrato-technika, valamint a megosztott pergetés elsajátítása és megfelelő használata,A tanuló hangszertechnikájának a virtuozitás irányában történő fejlesztése,
94
mind művészi igényú előadásmódjának önálló formálása és fejlesztése, például a deklamatív előadású dallamok esetében. A hangszertechnika fejlesztése ne az öncélú virtuozitás irányába történjen!A tanuló ösztönzése a dús hangzásra és gazdag hangszínek létrehozására, a szuggesztív előadásra.
1.3.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
Zenei anyag 1.A citera leggazdagabb és leghagyományosabb területe, a Dél-Alföld népzenei anyaga. A terület kiváló citerajátékosait századunk elejétől napjainkig (Bagosi Lajos, Maszlag Józsefné, Kádár Ferenc, Cuci József és mások)
Zenei anyag 2.
Az Alföld keleti és északkeleti területeinek citera repertoárja. A terület kiváló citerajátékosai – Szilasi Mihály, Szántó András és mások – játéka.
Zenei anyag 3.
A Dél-Dunántúl citera repertoárja. A kísérőhúrok bependítésének és stílusos alkalmazásának megtanulása dallamjáték közben, az ún. �kapkodó” játékmód tecnikájának megtanulása Vass Sándor, Márton István, Orbán István és mások citerajátéka alapján.Citeraduó kialakítása és a �kettős” gyakorlása (a Bogdán testvérek, valamint Nyerges József és Balogh József játéka alapján).
Zenei anyag 4.A nyomóval való játék tökéletesítése Szaszkó József, turai citerás repertoárjánek megtanulása segítségével.
Zenei anyag 5.Az Alföld közép-tiszavidéki területének citerás repertoárja. A terület kiváló citerajátékosait Pap Rókus, Bársony Mihály, Gáspár Lajos, Nyikos Mihály, Rab István játéka képviseli.
Tamburák
1.1. A tantárgy tanításának célja
A tambura tárgy oktatásának alapvető célja, hogy a növendék szélesebb rálátással ismerje meg a népi pengetős hangszereket, közvetlenül is betekintést nyerjen a tamburazene hagyományába, ismerje meg e hangszercsalád játéktechnikai lehetőségeit, repertoárját, és a népi többszólamúságot.
95
A tambura tanulásával a növendék nemcsak a magyar, hanem más európai népek (délszláv, bolgár, török stb.) hagyományos zenéjével is megismerkedhet, ezáltal is gazdagítva zenei és általános műveltségét.A növendék ismerje meg- a hangszertípust, annak fejlődését, elterjedtségét és helyét a
magyarországi hangszeres népzenében,- a tambura hangszercsalád tagjait, ezen belül megfelelő szinten sajátítsa
el az adott hangszer játéktechnikai elemeit,- a tamburazene autentikus forrásanyagát.Mint a népi hangszerjátékban általában, itt is követelmény az egyes zenei egységek gyors memorizálása, illetve a teljes dallam fejben tartása, valamint az elsajátított anyag kotta nélküli megszólaltatása. A stílus megragadásában alapvető szerepe van a belső hallásnak, amely segít a sztereotip zenei formulák felismerésében és memorizálásában.Játékmód: ülő helyzetben.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.Ezek részben a tamburához szorosan kapcsolódnak: népzeneelmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a tamburának a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, irodalom, történelem. Így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosítani.
1.3. Témakörök
A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg.
1.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
Helyes test–, hangszer– és kéztartás.Szabályos húrlefogás. A növendék legyen képes- laza, kiegyensúlyozott pergetésre,- könnyed és magabiztos hangszerkezelésre,- különböző hangsorokat, skálákat tisztán és pergőn játszani,- különböző fekvésben (előadni, játszani) díszített, régi és új stílusú
dallamokat,- más népi hangszerekkel közösen, együttesben játszani.A parlando-rubato játék elsajátítása.Tizenhatod-játék dallamjátékban és díszítéseknél.
96
Skálák: F-, B-, Fisz-, Cisz-, Gisz-, Disz-dúr d-, g-moll, nyolcad és tizenhatod értékkel pengetve.A dinamika lehetőségek kihasználása a stílus adta kereteken belül.Az egyes tamburafélé technikai fejlesztésnek sajátos elemeit a tanulandó anyag tükrében ismertetjük az alábbiakban.
1.3.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
Különböző népzenei dialektusokból, karakterekből, esetleg szomszédnépi hagyományból válogatott program kialakítása az ajánlott tananyag segítségével.
Prímtambura
Dél-Dunántúl, Dél-Alföld magyar népzenei anyaga.A szomszéd népek tamburás népzenei anyagának megismerése.Közepes hangterjedelmű hangszeres táncdallamok, ill. népdalok megtanulása, megszólaltatása stílusos díszítésekkel, variációkkal, a harmadik és negyedik fekvés igénybevételével, kvint transzpozíciók használatával.
Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése:– Gyakorlatok aszimmetrikus ritmusú táncdallamok megszólaltatásához hangsúlyok, belső hangsúly, alkalmazásával.– Tizenhatod hangérték és szünet, triola, szinkópa, valamint az esztam kísérettípus ismerete. – Kétféle pengetési irány alkalmazása.– Egyszólamú dallamjáték, fekvésben, hármas pergetés alkalmazásával.– Hangsúlyok, belső hangsúlyok alkalmazása dallamjátékban.– A negyed hangértékek hármas pergetéssel történő kitöltése.– Az esztam kísérettípus ismerete.– Hat és hétfokú hangkészletben szabad variációk, önálló dallamsorok, periódusok improvizálása.– A gyors esztam és a lassú dűvő kísérettípus ismerete. – Tercmenetek játéka.– Módosított hangok használata.– Váltóhangos díszítések.– Halkítás – erősítés, árnyalt dinamika, helyes hangsúlyozás használata.– A hangszín változtatás pengetés technikai ismerete, a kettőzött húron való játék meghatározó szerepének tudatosítása a népzene stílusos megszólaltatásában.– Dallamjáték fekvésben, hármas és ötös pergetés alkalmazásával.– Élénkebb tempójú hangszeres táncdallamok, ill. népdalok megszólaltatása stílusos díszítésekkel, a népzenei–, előadói gyakorlatban használatos hangnemekben, az ötödik és hatodik fekvés igénybevételével, kvint transzpozíciók használatával, az üres húrok segítségével megszólaltatható bourdon többszólamúság lehetőségének kihasználásával.– Aszimmetrikus ritmusú (7/8, 9/8, 11/8) táncdallamok megszólaltatása,
97
finom belső hangsúlyok alkalmazásával. A gyors esztam, a lassú–, és a gyors dűvő kísérettípus ismerete, a tánctípusok formai elemzése. – Parlando–rubato dallamok megformálása érzékeny artikulációval, folyamatos pergetéssel, magas hangfekvéseket érintve.– Dominánsszeptim akkordok, dúr és moll akkordok fordításainak ismerete. – Skálajáték egy húron. Dúr és moll skálák 4#, 4b előjegyzésig, két oktávon élénk tempóban.– Hangszer specifikus díszítések a kettőzött húron.– Dallamjáték bourdon kiséret alkalmazásával.– Díszítések a kettőzött húron.– Skálajáték egy húron. Dúr és moll skálák 4#, 4b előjegyzésig, két oktávon élénk tempóban.– A játéktechnika tökéletesítése révén gyors tempójú hangszeres táncdallamok, megszólaltatása stílusos diatonikus és kromatikus körülírásokkal, futamokkal, triolás, a kettőzött húron szekundos díszítésekkel, a népzenei–, előadói gyakorlatban használatos hangnemekben.– Játék ff, f, mf, p, pp dinamikai tartományokban, tiszta intonációval, az optimális hangszín megtartásával az oktávváltások során is.– A hangterjedelem kibővítése kromatikusan c1–a3–ig. – Hosszabb játékfolyamat teljesítése biztos tempótartással szóló és kísérő szerepkörben, koncerten és tánckísérő funkcióban a tanárral, más tanszakos (ének, hegedű, klarinét, furulya, duda, harmonika, cimbalom, dob, stb.) tanulóval, népdalkörrel, hangszeres népzenei együttessel (vonós–cimbalmos együttes, vegyes összetételű zenekar stb.) tamburazenekarral. – A futamtechnika, díszítéstechnika fejlesztése, tempók érzékeny beállítása. Népzenei folyamatok elemzése, a hagyományőrzés indítékainak feltárása.– Kromatikus skálák.– Dúr és moll skálák játéka 6#, 6b előjegyzésig, két – két és 1/2 oktávon élénk tempóban, hármashangzat felbontással.– Automatizmusok kialakítása különösen a húrváltások, fekvésváltások az ujjazat, a pengetés és pergetéstechnika, a helyes hangszertartás, pengetőfogás, kéztartás területén.– Színgazdag játék valamennyi dinamikai tartományban, tiszta intonációval, önállóság megszerzése a zenei elemzés, értelmezés, a variációképzés területén is. – Zenei, előadói élményt keltő játékfolyamat teljesítése biztos tempótartással szóló és kísérő szerepkörben, változatos kamarazenei összeállításokban.
Bassprímtambura és csellótambura
A követelmények és a tanítás szakirányú feladatainak tekintetében a basszprímtambura és a – vele rokon zenei funkciót betöltő – csellótambura tanterv azonos a prímtambura kerettantervével. A prímtamburától részleges eltérő zenekari szerepük indokolja az alábbi kiegészítéseket, hangsúly áthelyezéseket.
98
Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése– A hangszer hangolásának ismerete, a basszprímtambura helyes tartása, a pengetés–technika transzferálása a megváltozott menzurális viszonyok kapcsán.– Basszprím szólamok párhuzamos mozgással és ellenmozgással, heterofon dallam és tercpárhuzam, improvizatív és rögzült motívumokból építkező obligát szólam.– A hangszer hangolásának,helyes tartásának, a pengetés–technikájának ismerete.– Dallamjáték fekvésben.– Hangsúlyok, belső hangsúlyok alkalmazása.– Dallam és terc szólam ismerete.– A basszprímszólam rögzült motívumainak ismerete, használata.– Együttműködés a prímtamburával.– A basszprímtambura vertikális pozíciója a tamburazenekari szólambeosztásban. – Hangképet, hangzást, disszonancia–konszonancia váltakozását meghatározó szólamának stíluskeretei.– A basszprímszólam rögzült motívumainak használata.– A zenekari hangzás hiányzó, érzékeny hangjainak megtalálása.– A zenei kreativitás improvizatív megnyilvánulása a basszprím játékban.– A együttműködés, nyitottság, empátia a zenekari játékban. – Közelítés – távolodás a prímszólam vonzásában, a harmóniamenet determinációjában.– A terc–karakterű (tercszőnyeg, tercfelhő), a kvinterősítő, a dallamot segítő basszprímszólam.– A dallam leegyszerűsödése, augmentálódása, vagy dúsítása, diminúciója a basszprímszólamokban.– A sorvégi átvezető frázisok, nyugvóhangok, ritmikai kiegészítő motívumok stilisztikai jelentősége.– Dallam és terc szólam, a harmóniamenet ismerete.– A basszprím, mint szólóhangszer, mint terc–tambura.– A basszprímszólam zenekari összetételtől függő determinációi.– Az improvizált harmadik szólam (harmad szólam) szerepe a déli szláv tamburazenekari hagyományban.
Brácstambura
A követelmények és a tanítás szakirányú feladatainak tekintetében a brácstambura tanterv azonos a prímtambura tantervével. A prímtamburától eltérő zenekari szerepe – akkordikus és ritmikai kísérő funkciója – indokolja az alábbi kiegészítéseket, hangsúly áthelyezéseket.
Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése– A hangszer hangolásának ismerete, a brácstambura helyes tartása, a pengetés– pergetés technika transzferálása. Alkalmazkodás a megváltozott menzurális viszonyokhoz. – Kíséret dúr és moll, valamint domináns-szeptim akkordokkal.– A kvint transzpozíciók készség szintű megvalósítása.
99
– A gyors esztam és a lassú dűvő kísérettípus ismerete. – A tanult akkordmenetek felismerése kottaképről, hagyományos lejegyzésről, hallás útján is.– A ritmikailag pontos brácstambura játék megalapozása, a gyors és pontos harmóniaváltás előkészítése.– E–dúr, e–moll, A–dúr, a–moll, D–dúr, C–dúr, Cisz–dúr, Cisz–moll, f–moll, g–moll akkordok lefogásának gyakorlása.– F–dúr, G–dúr, B–dúr, H–dúr, h–moll, c–moll, d–moll akkordok lefogásának gyakorlása.– Húrlefogás hüvelykujjal.– Egyszólamú dallam kísérete dúr, moll és dominánsszeptim akkordokkal.– Hangsúlyok, belső hangsúlyok alkalmazása dallamjáték kíséretében.– Árnyalt dinamika, pontos ritmika.– Szokásos akkordmenetek, kíséreti sémák memorizálása.– A tanult akkordok biztos intonálása.– A brácstambura vertikális pozíciója a tamburazenekari szólambeosztásban. – Tonalitást, hangképet, hangzást, kísérettípust meghatározó szólamának stíluskeretei.– Élénkebb tempójú hangszeres táncdallamok, ill. népdalok harmonizálása és kísérete a népzenei–, előadói gyakorlatban használatos hangnemekben.– Aszimmetrikus ritmusú (7/8, 9/8) táncdallamok kísérete, finom belső hangsúlyok alkalmazásával.– A ritmikailag pontos brácstambura játék, a gyors és pontos harmóniaváltás gyakorlása.– Pontos, gyors harmóniaváltás.– Szokásostól eltérő akkordmenetek.– Bourdon–kíséret brácstamburán.– Hiányos akkordok használatának lehetőségei. – A brácstambura szerepe s sorvégi zárlatok ritmikai kiegészítő motívumok megszólaltatásában.– Az akkordmenetek önálló kialakításának, felismerésének előkészítése.– A moduláció fogalma, felismerése.– Négyeshangzatok és fordításaik alkalmazása.– Játék ff, f, mf, p, pp dinamikai tartományokban, tiszta intonációval.– A tonalitás érzékének fejlesztése.– Hosszabb játékfolyamat teljesítése E, A, C, D, G, dúr– és moll hármas és négyeshangzatok megszólaltatásával, biztos tempótartással, koncerten és tánckísérő funkcióban. – Aszimmetrikus ritmusképletek ismerete, használata.– Dinamikai lehetőségek stílusos kihasználása.– Parlando– rubato dallamok kísérete folyamatos pergetéssel.– Biztos tempótartás.– Színgazdag játék valamennyi dinamikai tartományban, tiszta intonációval, önállóság megszerzése a harmonizálás területén. – Önálló harmonizálás.
Koboz
1.1. A tantárgy tanításának célja
100
A koboz tantárgy tanításának célja, hogy a növendék elsajátítsa azt a szakmai tudást, a hangszerjátékkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket, amelyek képessé teszik őt a szakirányú felsőfokú tanulmányok folytatására, illetve a közművelődés területén középfokú zenei felkészültséget igénylő munkakör ellátására. A növendék tanulmányai alatt a koboz hangszertanulása kapcsán is kapjon képet a népzenekutatás történetéről, a kiemelkedő népzenekutatók munkásságáról, a klasszikus zene és a népzene kapcsolatáról, a hagyományőrzés formáiról és lehetőségeiről.Ismertesse meg a tanulóval- a hangszer felépítését, történetét, egykori és mai használatát,- a hangszer kezelésével kapcsolatos tudnivalókat.Fejlessze módszeresen és sokoldalúan - a tanuló zenei képességeit: hallását, ritmusérzékét, érzékenységét a
dinamikai és hangszínbeli különbségek észlelésére és előidézésére,- technikai felkészültségét,- a társas zenéléssel kapcsolatos követelményeket, a másikra (másokra)
figyelés, az együttjátszás szabályait,- a zenei fantáziát, memóriát, stílusérzéket, ízlést,- a tanuló esztétikai érzékét,- a népzene életszerű megszólalásához szükséges improvizációs készséget.Szoktassa a növendékeket rendszeres, céltudatos, kitartó munkára.Neveljen a kultúra iránti nyitott magatartásra, a zene szeretetére.Hívja fel a figyelmet a zenehallgatás, társas muzsikálás valamint a népzenegyűjtés lehetőségeire (és az utóbbi esetében annak módjáraA növendék ismerje meg- a hangszer múltját, jelenkori használatát,- azokat a népzenei stílusokat, amelyekhez a hangszer kapcsolódik.Rendelkezzék tanuló a - a stílusos játékhoz szükséges technikai ismeretekkel, improvizációs
készséggel, előadókészséggel és stílusismerettel,- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,- biztos memóriával,- koncentrálóképességgel és szereplési rutinnal.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.Ezek részben a kobozhoz szorosan kapcsolódnak: népzeneelmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a koboznak a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, irodalom, történelem. Így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosítani.
101
1.3. Témakörök
A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg.
1.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
Az alábbi technikai elemek fejlesztése folyamatosan, a képzés ideje alatt:– helyes testtartás, kéztartást ujjmozgatás,– könnyed, természetes, összehangolt bal– és jobbkéz–játék,– biztos intonáció,– ritmusos játék,– rögtönzési készség,– képesség a szólisztikus játékra és a hangszeres kíséretre.Váljon képessé a tanuló- a természetes, stílusos hangszerkezelésre,- a zenei kíséret (hangszer, illetve ének) begyakorolt és improvizáció jellegű megszólaltatására,- technikájának önálló továbbfejlesztésére,- tiszta intonációra szóló-, illetve akkordjáték esetén,- a jobb és bal kéz játékának összehangolására,- a táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetéstechnikák
alkalmazására.A növendék legyen képes hangszerén- a teljes fogólapot uralni,- minden tanult kettős-, hármas- és négyeshangzat megszólaltatására, illetve ének- vagy hangszerkíséret közben történő alkalmazására,- saját énekének stílusos kíséretére,- más énekének stílusos, érzékeny kíséretére,- díszített formában, az eredeti ritmusban szólisztikus darabokat játszani,- minden ismert moldvai táncdallam kíséretét megszólaltatni.A moldvai zenében gyakori skálák – modális, nagyterces fríg, akusztikus, harmonikus és melodikus moll, bő kvartos mixolid és dór, kalindra, stb – gyakorlása másfél oktáv hangterjedelemben.Gyors tempójú és aszimmetrikus (váltakozó, páratlan ritmusú, szinkópás lüktetésű darabok) szólisztikus megszólaltatása.Ugyanilyen jellegű énekelt, vagy hangszeren játszott művek igényes
kísérete.Parlando ének (keserves, ballada) kísérete (triolás pengetés).Alap harmóniafűzések transzponálása.
1.3.2. Anyagismeret 129 óra/120 óra
A koboz Európában ma már csak Romániában és Moldáviában található meg, ahol népi hangszerként a románok, valamint a moldvai magyarok körében egyaránt népszerű. Ezért repertoárjába a népzenegyűjtésekből
102
származó autentikus népzenei anyag mellé felvehetők középkori, illetve reneszánsz dallamok is.Bár a koboz pengetős hangszer, a moldvai zenekarban kísérőhangszerként is használják: elsősorban a hegedűt kísérik vele. Az újabb idők táncházi zenéjében moldvai zene játszásaként a furulya-koboz kettős is népszerűvé vált. E hangszerrrel a többi népi hangszerhez képest azért élhetünk viszonylag több mozgásszabadsággal és kísérletezhetünk több irányban, mert csak a moldvai magyarság köréből van autentikus népzenei forrásanyag, ugyanakkor bőven van a hangszer egykori népszerűségét igazoló történeti feljegyzés. A tananyag kiválasztásában a tanár mindkét irányban legyen nyitott.
A) Moldvai parlado-rubato előadásmódú lírai dalok és epikus énekekB) Moldvai táncdallamok szólóban és hangszeres együttessel: magyaros, öves, kezes, gergelytánc, erdélyes, virágtánc, bolgáros, oroszos, stica, polka, sirba, ruca, sirba studencilor, drumui dracului, kecskés, festeres, kettős, gergelytánc, magyaros, öves, kezes, virágtánc, bolgáros, oroszos, stica, polka, sirba, rucaC) Régizenei dallamok (középkori, vagy reneszánsz táncdallamok, énekkíséretek, stb.) megszólaltatása.
Minden Vonós/húros főtárgy esetében:
1.3.3. Népzenei összeállítások alkotása 86 óra/50óra
A tanult zenei anyagból a növendék egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.
1.3.4. Színpadi gyakorlat 43 óra/34 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
103
pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.3. Autentikus népzenei felvételről népzenei lejegyzés készítése x
1.4. Hallott szöveg, zenei anyag feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.7.Vokális népzenei anyag megtanulása autentikus népzenei felvételről
x SZVK.6.9.Audio berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4..3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x számítógép, pojektor,
104
hangfal1.2. megbeszélés x1.3. vita x x1.4. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.5. szerepjáték x1.6. házi feladat x1.7. együtténeklés x1.8. önálló éneklés x1.9. együttzenélés x
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
105
2. Kamarazene 344 óra/136 óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A Kamarazene tárgy feladata, hogy alkalmat teremtsen a népi hangszeres zenélés egyik alapvető formájának gyakorlásához, a közös muzsikáláshoz, amely fontos közösségformáló erő.A hangszerének megfelelő összetételű, autentikus hangszeres, hangszeres-énekes kamarazene órákon a növendék megtanulhatja, illetve gyakorolhatja a népzenei dialektusok jellegzetes hangszeres darabjait. Ez a tevékenység kialakíthatja és fejlesztheti a társas zenélés készségét és ösztönözheti a kiemelkedő egyéni teljesítmények létrejöttét.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A magyar nyelv és irodalom, a történelem, földrajz valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre.A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
2.3. Témakörök
A Népi hangszeres főtárgy kerettantervben meghatározott főtárgyi követelményeinek alapján, a növendékből álló kamaracsoportok összetételének, egyéni felkészültségének, készségeinek és képességeinek felmérésével készített fejlesztési terv alapján az alábbi témakörök meghatározásával.
2.3.1. Technikai fejlesztés 72 óra/ 36 óra
Lásd a Népi hangszeres zenélés főtárgyi kerettantervet
2.3.2. A hangszeres népzene funkciói 98 óra/52 óra
Lásd a Népi hangszeres zenélés főtárgyi kerettantervet
2.3.3. Népzenei összeállítások alkotása 92 óra/32óra
A tanult zenei anyagból a növendékek egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.
106
2.3.3. Népi énekesek hangszeres kísérete 32 óra/32óra
Az énekszó kísérésének technikai, harmonizálási, előadásmódbeli sajátosságainak megismerése, saját gyakorlatban történő kimunkálása.
2.3.4. Színpadi gyakorlat 72 óra/16 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x x1.3. szemléltetés x x1.4. házi feladat x x1.5. bemutatás x x
107
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
108
3. Társhangszer/ének 272 óra/136 óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
3.1. A tantárgy tanításának célja
A zeneművészeti szakközépiskolai népzenei tanulmányok fontos célja, hogy a növendék felkészüljön a felsőfokú népzenész előadóművész- és népzene tanár képzésre.Ehhez a kétszakos képzés előfeltételeként nélkülözhetetlen egy társhangszer kiválasztása, melyet a felsőfokú felvételi követelményekben meghatározott szinten kell elsajátítani.A zeneművészeti szakközépiskolába érkező növendék gyakran nem rendelkezik társhangszeres előtanulmányokkal.Ebben az esetben az egyéni alkatnak, készségeknek, képességeknek megfelelő társhangszer kiválasztásában a főtárgytanár és hangszeres tanárok véleményének kikérése is szükséges. A továbbiakban a választott társhangszer tanulásában a megfelelő anyag és a haladás tervezése különösen fontos feladat az érintett tanár számára.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A hangszerek tanulásánál fontos a hangszer működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, melyhez a fizika nyújt információkat. A magyar nyelv és irodalom, a történelem valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre. A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
3.3. Témakörök
A választott társhangszer/ének kerettantervben meghatározott főtárgyi követelményeinek alapján, a növendék előképzettségének, egyéni felkészültségének, készségeinek és képességeinek felmérésével készített egyéni fejlesztési terv alapján az alábbi témakörök meghatározásával.
3.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/ 36 óra
Lásd a választott társhangszer/ének kerettantervében
3.3.2. Anyagismeret 92 óra/ 68 óra
Lásd a választott társhangszer/ének kerettantervében
109
3.3.3. Népzenei összeállítások alkotása 58 óra/16 óra
A tanult zenei anyagból a növendék egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.
3.3.4. Színpadi gyakorlat 36 óra/16 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
SZVK szerint
3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
3.5. 2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4. házi feladat x1.5. bemutatás x
110
3.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
111
4. Kötelező-zongora 172 óra/68 óra**9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon
megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja
A szakközépiskolai tanulmányokhoz nélkülözhetetlen a legalább alapfokú zongorajáték, hiszen a zenei elméleti tárgyak mindegyikénél rendszeresen szükség van rá az órákon, az egyéni felkészülésnél. A fix hangolású billentyűk a szolfézsórai hallásfejlesztéshez-, az akkordikus megszólaltatás lehetősége pedig a zeneelméletben nyújt segítséget. Ahhoz, hogy ezekre az oktatásban betöltött szerepekre használni tudja a zongorát, megfelelő manuális készségek birtokába kell juttatni a növendékeket. Az előtanulmányaik, illetve választott szakuk igényei szerint igen változó tudásszinttel érkeznek a diákok, ezért a megfelelő anyag és a haladás tervezése különösen fontos feladat a tanár számára.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Mint minden hangszer esetében, a zongora kötelező tanulásánál is fontos a hangszer működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, melyhez a fizika nyújt információkat. A magyar nyelv és irodalom, a történelem valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre. A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
4.3. Témakörök
A témakörök mindegyikében foglalt zenei anyag szabadon bővíthető a növendék tudásszintjének megfelelő bármely művel.
4.3.1. Technikai gyakorlatok, etüdök 57 óra/23 óra
C. Czerny: könnyű technikai gyakorlatai (pl. 160 rövid gyakorlat)C. Czerny: A kézügyesség iskolája I. kötetJ. B. Cramer: Etűdök
4.3.2. Barokk zeneművek 57 óra/22 óra
J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena BachJ. S. Bach: 18 kis prelúdiumJ. S. Bach: Szvit-tételek (pl. francia szvit)J. S. Bach: Kétszólamú invenciókJ. S. Bach: Háromszólamú invenciók
4.3.3. Előadási darabok 58
112
óra/23 óra
Bartók B.: Mikrokozmosz Bartók B.: Gyermekeknek R. Schumann: JugendalbumP. Csajkovszkij: JugendalbumKodály Z.: GyermektáncokA. Diabelli: NégykezesekMező I.: Négykezes zongoradarabokKurtág Gy.: Átiratok Machautól J. S. Bach-ig (négykezes, kétzongorás)W. A. Mozart: Hat bécsi szonatinaF. Schubert: TáncokF. Mendelssohn: Lieder ohne WorteMosonyi M.: Magyar gyermekvilágJ. Haydn: Szonáták (Wiener Urtext 1a, 1b )F. Schubert: Táncok
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk. 6.2.
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
egyéni
csoport
osztály
113
pontosítása)1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4 házi feladat x
4.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
114
5. Szolfézs II 408 óra/200 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
5.1. A tantárgy tanításának céljaA szolfézs II tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei
műveltség megalapozását és ismertesse meg e különleges kifejezési móddal - a zenével - a tanulókat. A zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre és elkezdett készségek fejlesztésére alapozva fejlessze tovább a növendék tudását és képességeit. Egészítse ki a tanuló tudását a szakközépiskolában folytatandó hangszeres, zeneelméleti és zenetörténeti tanulmányokban. Fejlessze a majdani aktív zenéléshez szükséges képességeket és készségeket. A lehető leghamarabb vonjon párhuzamot és találja meg az összefüggéseket, kapcsolódási pontokat a készségek fejlesztése és az aktív zenei tevékenységformák között. Járuljon hozzá a széleskörű szakmai tudás megszerzéséhez, amely alkalmassá teszi a növendéket a szakirányú felsőoktatásban folytatandó tanulmányok, illetve a középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására.
5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A szolfézs II nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, szöveges mű esetén az irodalom tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. Az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a szöveges zeneművek teljes megismeréséhez és tanulmányozásához.
A tárgy ezen felül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, hiszen a szolfézs a zene teljesebb megértését szolgálja.
5.3. Témakörök
7.3.1. Készségfejlesztés hallás után 102 óra/50 óra
A hallás utáni készségfejlesztés a szolfézs II tárgy egyik legfontosabb eleme, mely sokban épül a zeneiskolai alapokra. A diákok számára nagyon fontos, hogy mind jobban, készség szinten felismerjék az európai műzene évszázadok során folyamatosan cizellálódó elemeit.
Fejleszteni kell - a hangközök felismerését- a hármas- és négyeshangzatok felismerését- tipikus dallami fordulatok felismerését - a különböző ritmusképletek biztos beazonosítását- a különböző metrumérzetek gyors beazonosítását- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a különböző zenei formák elkülönítését
115
- a zenei memóriát- a többszólamú hallás kifejlődését
Egy kiragadott, javasolt példa a hallás utáni készségfejlesztésre:Hangköz- és hangzatmenet diktálása: eleinte 4#, 4b-ig, majd 7#, 7b-ig
minden hangnemben, 2-3 kvintes kitéréssel, szűkített kvint, bő kvart, domináns szeptim, szűkített szeptim akkordok felismerésével, helyes oldásával, késleltetéssel.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható a hallási készségek fejlesztésére is.
5.3.2. Készségfejlesztés éneklés útján 102 óra/50 óra
Az éneklés útján történő készségfejlesztés azért nagyon fontos, mert ez az egyetlen eszköz, amivel a diák saját biológiai organizmusán keresztülszűri a zene legkisebb elemeit is. Ahhoz, hogy saját hangszerén egy nagyobb ívet elő tudjon adni, szükséges, hogy apró elemeire bontva is értelmezni tudja őket. Ezeket pedig csak énekelve tudja igazán magáévá tenni. Az éneklés segít neki a hallás- és írási készségfejlesztésben is, hiszen ez az egyetlen biztos, önellenőrzésre is alkalmas eszköze, amibe a zenei elemeket be tudja illeszteni. A kamaraének rendkívül komplexen, már egészen kezdő szinten is nagyon segíti a későbbi aktív zenésztevékenység gyakorlását.
Fejleszteni kell- a tiszta intonációt- a hangközök és hangzatok biztos éneklésének és felépítésének
készségét- az alkalmazkodási képességet a többszólamú éneklés hangzás-
egyensúlyának kialakításában- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek alkalmazását- az improvizációs készséget és zenei fantáziát- az előadási készséget- a memóriát és a koncentráló képességet- a stílusos előadási és formálási készséget- a dinamika és hangszín, valamint a zenei karakterek és
dramaturgia megvalósítása iránti érzékenységet- a zenei ízlést és differenciálóképességet
Egy kiragadott, javasolt példa az éneklés útján történő készségfejlesztésre:Legányné Hegyi E. Bach példatár I. kötet feldolgozása. Ha lehet,
játsszunk kíséretet a növendék éneke alá, hogy a dallamból következő harmóniai váltások, modulációk jobban követhetőek legyenek. Lehet más kulcsokban, transzponáltan, fejből kérni a szemelvényeket. Szinte minden órán érdemes meghallgatni CD-ről az elénekelt műrészlet eredetijét, hogy hallják a diákok az eredeti kíséretet, karaktert, hangszerelést és hogy felmérjék: ezekkel az „ének-etűdökkel” is zeneközelben tartózkodnak.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része a megfelelő módszerekkel felhasználható az
116
éneklési készségek fejlesztésére is.
5.3.3. Készségfejlesztés írásban 102 óra/50 óra
Az írásbeli készségfejlesztés kapcsolja össze a hallás- és éneklés készségfejlesztését. Rendkívül komplex feladat, két különböző agyi tevékenység egyidejű koordinálása.
Fejleszteni kell:- hangközök, hangzatok felépítésének készségét- tipikus dallami fordulatok felismerését és alkalmazását - a különböző ritmusképletek felismerését és alkalmazását- a különböző metrumérzetek gyors felismerését és alkalmazását- a dallam-, metrum- és ritmustényezők összekapcsolásának
képességét- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a belső hallást, a kottakép elképzelését, értelmezését- a többszólamú hallást (polifon, homofon)- a zenei formák áttekintésének képességét- az elemzés képességét; a rész és egész viszonyának áttekintését
Egy kiragadott, javasolt példa az írásbeli készségfejlesztésre:Bécsi klasszikus diktandók: Az első év elején a felvételi szint alatt
kell elkezdeni a diktálásukat, eleinte funkciós basszussal, egyszerű, lépésről-lépésre növekedő hangközökkel ellátott felső szólammal. Később a külső és belső bővülés megjelenésére, szabálytalan ütemszámokra, modulációra és egyszerűbb 3 szólamú szerkesztésre mutató szemelvényeket diktáljunk. Majd extra feladatként lediktálható például részleteiben Mozart: Don Giovannijának rövid szelete az első felvonás végéről. Itt 3 különböző ütemmutatójú tánc egyszerre hangzik fel, és ezt a szolfézs II órán különböző hangszereken játszó-éneklő gyerekekkel modellezhetjük is, ezzel a készségfejlesztési részbe is zenét csempészve.
Továbbá a stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható az íráskészségek fejlesztésére is.
5.3.4. Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása
102 óra/50 óra
Nagyon fontos, hogy a készségfejlesztési céllal megszólaltatott zeneművek a szolfézs II tantárgy keretében híven tükrözzék a diák általános ismereteit a zenetörténeti korszakok stílusairól is. Előfordulhat, hogy olyan zenei korszakokkal találkozik egy diák a tantárgy keretében, amellyel hangszerén soha (pl. gregorián, reneszánsz), ám stílusuk ismeretére szüksége van, hiszen nem válhat belőle kiművelt zenész fő, ha bizonyos zenei korszakok stílusjegyeivel egyáltalán nem kerül kapcsolatba. A saját hangszerén egy zenemű muzikális megformálását nagyon sokban elősegíti, ha a szolfézs II tárgy keretében kisebb példákon gyakorolja a zenei formák összefogását, előadását. Ezáltal kialakul benne egy olyan stílusismeret, melyre az aktív zenei tevékenységformákban is állandóan
117
szüksége lesz, illetve saját hangszerén is kamatoztathatja majd tudását. A zenei anyag kiválasztásában a tanár vegye figyelembe az adott
osztály összetételét és képességeit: a tananyag mennyisége és nehézségi szintje a tanulócsoport felkészültségéhez igazodjon. Itt csupán javaslatok szerepelnek, hogy mely zeneszerzőktől érdemes műveket keresnünk az alább található irodalomjegyzékben:
- A középkor egyszólamú egyházi és világi zenéje (gregorián, trubadúr-, trouvère- és Minnesang költészet)
- A középkor többszólamú zenéje (ars antiqua, ars nova, trecento – Leoninus, Perotinus, Machaut, Landini)
- A korai reneszánsz (Dunstable, Dufay, Binchois, Ockeghem, Josquin, Agricola, Obrecht, Isaac, de la Rue)
- Az érett reneszánsz (Gombert, Willaert, Clemens non Papa, Arcadelt, Cipriano de Rore, Lassus, A. Gabrieli, Palestrina, Vecchi, Marenzio, G. Gabrieli, Gastoldi, Croce, Gesualdo, Viadana, Banchieri, Jannequin, Sermisy, Goudimel, Passereau, Certon, le Jeune, Senfl, Othmayr, Gallus, Praetorius, Hassler, Friderici, Tallis, Byrd, Morley, Bull, Farnaby, Dowland, Weelkes, Gibbons, Victoria)
- A korabarokk (Monteverdi, Schütz, Buxtehude, Lully, Purcell)- A nagy barokk zeneszerzői (Händel, Bach, Telemann, Scarlatti,
Vivaldi, Rameau)- A bécsi klasszika (Mozart, Haydn, Beethoven)- A romantika (Mendelssohn, Weber, Schubert, Schumann, Brahms,
Berlioz, Liszt, Verdi, Muszorgszkij, Saint-Saëns, Bruckner) - Az utóromantika (Wolf, Mahler, R. Strauss, Mascagni, Leoncavallo,
Puccini, Rachmaninov, Massenet, Fauré)- A XX. század zenéjének főbb irányzatai (impresszionizmus,
expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, új bécsi iskola - Debussy, Ravel, Stravinsky, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Prokofjev, Sosztakovics, Hindemith, Orff, Britten, Bartók, Kodály)
- A második világháború utáni szerzők (Messiaen, Boulez, Stockhausen, Varèse, Ligeti, Dallapiccola, Nono, Lutoslawsky, Penderecki, Eben)
- A második világháború utáni magyar szerzők (Bárdos, Sugár, Ránki, Farkas, Kósa, Kadosa, Maros, Petrovics, Szokolay, Lendvay, Balassa, Kurtág, Bozay, Durkó, Szőllősy, Hidas, Kocsár, Csemitzky, Orbán, Vajda)
Ajánlott irodalom:Liber UsualisDobszay: A gregorián ének kézikönyveSzendrey-Dobszay-Rajeczky: Magyar gregoriánumFodor: Schola cantorum I-XIII. Bartha: A zenetörténet antológiájaForrai: Ezer év kórusaForrai: Öt évszázad kórusaForrai: DuettekBach: Négyszólamú korálfeldolgozásokMozart: Bécsi Szonatinák, Gyermekkori darabokHaydn: Zongoraszonátái
118
Legányné Hegyi E.: Bach példatár I.-II. kötetBertalotti: Ötvenhat solfeggioLassus: 24 kétszólamú motettaNagy: Partitúraolvasás, partitúrajátékÁdám: A dal mesterei I-V. kötetBartók: 27 gyermek- és nőikarKodály: Gyermek- és nőikarok, VegyeskarokEdlund: Modus NovusSzőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana, Befejező kötetA www.imslp.org internetes oldal ingyenesen letölthető kottái
Kifejezetten ritmusfejlesztésre alkalmas kötetetek:Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatokZombola Péter: Ritmusgyakorlatok
5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanterem
ötvonalas táblakézi ritmushangszer-szett
5.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.9, 6.10., 6.4, 6.51.3. kooperatív tanulás X 6.4,6.51.4. házi feladat X1.5. együtt zenélés X X 6.4, 6.5
5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1.1.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamaraének)
X X 6.4, 6.5
1.2. zongorázás-éneklés X X 6.4, 6.5
119
1.3. éneklés X1.4. hangszeres játék X1.5. egyéni felkészülés X1.6. hallott zenei anyag lejegyzése X 6.4, 6.5, 6.9, 6.101.7. zenehallgatás X 6.9, 6.10
5.6.A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
120
6. Zenetörténet II 268 óra/200 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
6.1. A tantárgy tanításának célja
A zenetörténet tárgy tanítása az európai zene történetének összefüggéseire, valamint a zene koronként változó kulturális beágyazottságára irányítja a diákok figyelmét. Tanulmányaik során megismerik a különböző kultúrtörténeti korszakok kapcsolódását, képet kapnak arról, hogy egy-egy zeneszerző milyen stílusirányzatok közepette alkotott. Tágas zenetörténeti ismeretek birtokában képes lesz elhelyezni saját hangszerének repertoárját egy szélesebb zenei és művészeti kontextusban, ami zenei tevékenységét nyitottabbá, összetettebb, együttműködésre alapuló feladatok elvégzésére alkalmasabbá teheti. A zenetörténeti ismeretek ugyanannyira elengedhetetlenek egy zenét tanuló diák számára, mint egy átlagos diák számára a közismereten tanult történelem vagy irodalom. A zenetörténettel való foglalkozás igen alkalmas a különböző ismeretek (történelem, irodalom, művészettörténet) integrálására is, valamint arra, hogy olyan irányokba nyissa a diák zenei érdeklődését, melyre a hangszeres órákon nem adódik lehetőség. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zenetörténet tárgy különösen szoros kapcsolatot ápol olyan közismereti tantárgyakkal, mint a művészettörténet, történelem és irodalom; egy-egy zenei korstílus vagy zeneszerzői életpálya megértése ezek ismerete nélkül nem lehetne teljes, hiszen az európai kulturális centrumokban a művészeti ágak mindig együttesen voltak jelen, így megértésük is csak egymás kölcsönös figyelembevételével lehetséges.
Fontos célunk, hogy a diák - a korszakot jellemző stílusjegyek és a történelmi események tükrében - meglássa az összefüggéseket a különböző tantárgyak között, és minél nagyobb rálátással szemlélje az elemzett zeneművet. Mivel az órákon a zeneművek elemzése áll a középpontban, a hangszeres foglalkozás célját is segítik, hiszen az elemzett művek sok esetben részét képezik a diákok hangszeres repertoárjának. A zenetörténet tárgy elengedhetetlen része a szakmai nyelv és a zenei szakszavak használata; ismeretének elsajátítása pedig olyan zenei tantárgyak esetében is alapvető elvárás, mint a szolfézs és zeneelmélet.
6.3. Témakörök
8.3.1. Zenetörténeti ismeretek 89 óra/ 67 óra
A történelem tantárgyhoz hasonlóan egészen a kezdetektől napjainkig ismerteti korszakról korszakra haladva a zeneművek keletkezéseinek, percepcióinak legfontosabb történeteit, eseményeit. Ez magában foglalja egy-egy zeneszerző élettörténetét is, amely soha nem
121
választható el az adott környezettől, korszaktól. Átfogóan bemutatja egy mű kulturális jelentőségét, benyomását a kortársakra, illetve megmutatja akár a saját korunkig is elérő hatásait. Zeneműveket összefüggésükben is bemutat.
A tanítandó tananyag szempontjából előnyt élvez a késő-reneszánsz/kora-barokk és a klasszikus modern (Bartók és kortársai) közötti négy évszázad zenéje. Ezek zenetörténetének kiemelkedő életművei köré csoportosított tematika főbb vonalakban:
- A késő-reneszánsz zenéje: Palestrina, Lassus, Victoria, Dowland, Gesualdo, G. Gabrieli- Az itáliai barokk zene: Monteverdi, Corelli, Scarlatti, Vivaldi- A francia barokk: Lully, Rameau- A német barokk: Schütz, Bach, Telemann - Az angol barokk: Purcell, Händel- A rokokó és az átmeneti korszak: C. Ph. E. Bach, Mannheimi Iskola, Quantz, Gluck- A bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert- Romantika: Berlioz, Mendelssohn, Schumann, Liszt, Brahms, Bruckner, Csajkovszkij, Chopin, Paganini- Romantikus német opera: Weber, Wagner- Romantikus olasz opera: Rossini, Donizetti, Verdi- Nemzeti stílusok: Erkel, Muszorgszkij, Grieg, Smetana,- Századforduló: Richard Strauss, Gustav Mahler- Francia századelő: Debussy, Ravel, Satie- Modernizmus: Schönberg, Berg, Webern, Stravinsky, Bartók, Kodály, Sosztakovics- Új irányok: Messiaen, Stockhausen, Ligeti, Reich, Cage, Kurtág
6.3.2. Műelemzés 89 óra/ 66 óra
A zenetörténet rengetegéből egy-egy példaértékűnek ítélt zenemű kiemeléseként sor kerül annak közelebbi megismerésére. Ez magában foglalhatja a zenemű keletkezésének körülményeitől, zeneszerzőjének életrajzától, a közönség első fogadtatásától elkezdve a legaprólékosabb harmóniai és formai elemzését is. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott zenemű jól beilleszkedjen a tananyag egyéb részeibe, ezáltal a bemutatni kívánt stíluskorszakok még közelebbi megvilágításba kerüljenek a diák számára. A megfelelően kiválasztott tananyagnak része lehet olyan zenemű is, melyet bármely diák a főtárgy óráján is tanulhat, ezáltal képezve hidat a tantárgyak között.
Az alábbiakban olvasható egy-két javasolt szemelvény, de ezen a területen kell a leginkább az iskola és egy adott osztály adottságaihoz igazítani a tananyagot:
- Lassus: Matona mia cara- Monteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázása- Corelli: Karácsonyi Concerto Grosso- Vivaldi: A Négy Évszak- Lully: Atys
122
- Schütz: Musikalische Exequien- Purcell: Dido és Aeneas- Händel: Messiás- J. S. Bach: Máté-passió- J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga- Haydn: fisz-moll „Búcsú” szimfónia (no. 45)- Mozart: Don Giovanni- Beethoven: Coriolan – nyitány- Beethoven: C-dúr „Waldstein” zongoraszonáta (op. 53)- Beethoven: 9. szimfónia- Schubert: Erlkönig- Schubert: Winterreise - Schumann: Karnevál- Brahms: Ein deutsches Requiem- Chopin: Etűdök- Liszt: Haláltánc- Verdi: Traviata- Wagner: Trisztán és Izolda (előjáték és szerelmi halál)- Mahler: I. szimfónia- Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra - Bartók: A kékszakállú herceg vára- Bartók: Concerto- Berg: Wozzeck- John Cage: 4’33”
6.3.3. Zenehallgatás 90 óra/67 óra
A zenehallgatás a tantárgy talán legfontosabb része. Ennek a tanulási formának a folytatásakor sajátítja el a tanuló a történelmi korokra jellemző hangzáskultúra élményvilágát. Ennek segítségével tud tájékozódni a később megismerendő zeneművek sűrűjében és ennek segítségével tudja majd saját hangszerén az előadandó zeneművet stílusosan eljátszani. Zenehallgatás nélkül a műelemzések sem lehetnek mélyrehatóak. Feladata, hogy kinyisson egy teljesen új világot a diákok ízlésében, amellyel gazdagíthatják érzelemvilágukat. Hivatástudatot ébreszt leendő zenekari zenészekben.
Javasolt zenehallgatási szemelvények:
Palestrina: Missa Papae MarcelliGesualdo: Moro lassoPurcell: Dido és AeneasMonteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázásaCorelli: Concerto GrossókRameau: Hyppolite és AriciaBach: János-passió
Máté-passió Magnificat
h-moll mise (Kyrie, Credo, Sanctus) Brandenburgi versenyek
123
h-moll szvitMusikalisches Opfer 4., 12., 21., 46., 56., 65., 105., 106.,179., 212. kantátaGoldberg-változatokA fúga művészete
Vivaldi: VersenyművekGloriaA négy évszak
Händel: MessiásAlcina
Julius Caesar EgyiptombanGluck: Orfeusz és EuridikéHaydn: Napszak-szimfóniák
A megváltó hét szavaA teremtésSzimfóniák, No. 45., 88., 90., 102., 103., 104.C-dúr „Kaiser” vonósnégyes
Mozart: Szöktetés a szerájbólFigaro házasságaDon GiovanniA varázsfuvola „Jupiter” C-dúr szimfónia „Nagy” g-moll szimfóniad-moll zongoraverseny A-dúr zongoraszonáta (K. 331)a-moll zongoraszonáta (K. 330) C-dúr „Dissonanzen” vonósnégyes c-moll mise Requiem
Beethoven: 3., 5., 6., 7., 9. szimfóniaZongoraszonáták:
c-moll „Pathétique” (op. 13)cisz-moll „Holdfény” (op. 27 no.2)d-moll „Vihar” (op. 31 no. 2) C-dúr „Waldstein” (op. 53)f-moll „Appassionata” (op.57) B-dúr „Hammerklavier” (op.106)c-moll (op. 111)
Hegedűverseny c-moll zongoraverseny FidelioNyitányok: Egmont és Coriolan a-moll vonósnégyes (op. 132)B-dúr vonósnégyes („Nagy Fúga”)
Schubert: dalok - Erlkönig- Gretchen am Spinnrade - Heine-dalok - Der Tod und das Mädchen
124
WinterreiseDie Schöne Müllerind-moll „A halál és a lányka” vonósnégyes Pisztráng-zongoraötösC-dúr vonósötös „Nagy” C-dúr szimfónia h-moll „Befejezetlen” szimfónia
Weber: A bűvös vadászMendelssohn: „Olasz” szimfónia
„Skót” szimfónia Szentivánéji-álom kísérőzene Éliás oratórium e-moll hegedűverseny
Schumann: Carnaval a-moll zongoraversenyA költő szerelme – dalciklus Asszonyszerelem, asszonysors – dalciklus
Berlioz: Fantasztikus szimfóniaChopin: Ballada (g), Mazurkák, PrelűdökBrahms: I. és IV. szimfónia
A végzet dalad-moll és B-dúr zongoraverseny Hegedűversenyf-moll zongoraötös (op. 34)Német Requiem
Liszt: ZarándokévekHaláltánc, Esz-dúr zongoraversenyFaust-szimfóniaRapszódiákSzimfonikus költemények (Les préludes, Mazeppa, Tasso)Szürke felhők
Csajkovszkij: Anyegin, Pikk dámaWagner: Tannhäuser
A Nibelung GyűrűjeMesterdalnokok
Verdi Don CarlosTrubadúrRigoletto
AidaOtello
Muszorgszkij Borisz Godunov Egy kiállítás képeiMahler: 1., 2., 3. szimfóniaR. Strauss: Zarathustra
SalomeRózsalovag4 utolsó ének
Rahmanyinov: Holtak szigetePrelűdök
125
Szimfonikus táncokDebussy: Prelűdök
Egy faun délutánjaA tenger
Bartók: Kossuth-szimf.Színpadi művek (összes)
TáncszvitSzabadbanZongoraversenyekConcertoCantata profana Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Kodály: Psalmus Hungaricus Háry János Galántai táncokStravinsky Tűzmadár
Le Sacre du Printemps A katona története Zsoltárszimfónia
OidipusThe Rake's progressIn memoriam DT
Schönberg: Pierrot lunaire Varsói túlélőBerg: Hegedűverseny
WozzeckSosztakovics: 5. 7. 9. 11. szimfónia
2. zongoraversenyMessiaen: 4 ritmikus etűd
Kvartett az idők végezetéreTurangalila
6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem, ötvonalas tábla
6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-
keret
126
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Leírás készítése X2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre X2.4. Tesztfeladat megoldása X2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X 6.9, 6.10
3. Komplex információk körében
3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról X
3.2. zenehallgatás X 6.9, 6.10
6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat X1.2. kiselőadás X1.3. megbeszélés X1.4. vita X1.5. szemléltetés X 6.9, 6.10., 6.4, 6.5
6.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
127
7. Zeneelmélet 408 óra/272 óra*
.* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés7.1. A tantárgy tanításának célja
A zeneelmélet tárgy tanításának célja, hogy a zeneművek legbelsőbb titkaiba is betekintést nyerjenek a zenét tanuló diákok. A zeneelmélet tantárgy által elsajátított készségek segítségével újabb érzékek nyílnak meg a diákok számára, hogy egy adott zeneművet még alaposabban megismerjenek, így a zenei nyelv sokoldalú megismerése révén tájékozódni tudnak a zeneművek harmónia- és formavilágában. Elsőként a barokk és a bécsi klasszika zeneszerzőinek szólamvezetési szabályával ismerkednek meg (ezt a részt nevezzük összhangzattannak), majd egy zenemű nagyobb összefüggéseibe is betekintést engedő formai kérdések kerülnek előtérbe, melynek segítségével a nagy arányokat érthetjük meg (ez a formatani rész). Hogy a tudás ne legyen meddő és kizárólag elméleti, az erre legalkalmasabb hangszeren, a zongorán modellezzük egy-egy zenemű harmóniai szerkezetét. Ennek a kezdő formája, amikor egy növendék fokszámok alapján, szólamvezetési alapelveket betartva harmóniákat rögtönöz a zongoránál. Továbbfejlesztett formája pedig az ún. continuo-játék, mely elsősorban a barokk zene mindennapi gyakorlatát felelevenítve, a közös zenélés öröméhez juttatja a diákot a harmóniafűzési szabályok készségszintre emelkedése után és "zenévé gyúrja" a tanulóban fokozatosan összeálló zeneelméleti ismereteket.
7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zeneelmélet nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. A matematika tárgy által elsajátítható többféle logikai rendszer segít megérteni a zenei folyamatok legfelső szintjeit is és konkrét segítséget nyújt a különböző akkordok megnevezésének, felépítésének meghatározásakor. Egyben a hallás utáni rögzítéskor (diktandó) jó hasznát veszi a logikai képességeknek, melyek a szólamvezetés szabályainak törvényszerűségei miatt a hallásban megmutatkozó hiányokat jól pótolják.A tárgy ezenfelül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, formáit. A szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tárgyak között természetesen szoros kapcsolat áll fenn, hiszen mindegyikben szükség van bizonyos ritmikai, hallási készségre, elméleti ismeretekre, zeneirodalmi tájékozottságra.
7.3. Témakörök
9.3.1. Összhangzattan 136 óra/91 óra
Elsőként a zeneművek legelemibb sejtjeinek viselkedésével kell
128
megismerkedni, a benne található legkisebb hangzó egységek, a szólamok pontos viselkedésformáinak elsajátításával. Műzenei példák egy-egy odaillő részletének sokaságaival tanítható ezek megismerése: célszerű minden alkalommal a megfelelő zeneműrészletek meghallgatásával, bemutatásával, elemzésével kezdeni, amit azután a művek alapján készíthető harmóniai vázlatok, mintapéldák, akkordfűzési és egyéb gyakorlatok követhetnek. Fontos, hogy a kisebb részletek elemzése is komplex legyen, tehát nem csak a megtanulandó akkordokra terjedjen ki, hanem a ritmikára, melodikára, formára is. A harmóniai menetek hangzásának, a zenei szerkesztés logikájának, a szép szólamvezetés törvényszerűségeinek felismerése és elsajátítása érdekében nem mellőzhetjük akkordfűzések rendszeres gyakorlását. Erre szükség van
- hallás útján (diktandó)- írásban (kidolgozási példák)- zongoránál (kézbediktandó).
A barokk és bécsi klasszikus alapelvek megismerése:- alapszabályok elsajátítása- a mollban feltűnő vezetőhang miatti anomáliák tisztázása- a hármashangzat fordítások általános és kivételes esetei- a négyeshangzatok felépítése, fordításainak megtanulása- az alterált akkordok felismerése, felépítése- esetleg kitekintés a romantikus korszak harmóniáira is - esetleg kitekintés a reneszánsz korszak harmóniáira is
Javasolt irodalom, melyeket akár tankönyvként is használhatunk, vagy csupán a műzenei példákat, akkordfűzési gyakorlatokat belőlük:
Kesztler Lőrinc: ÖsszhangzattanFrank Oszkár: Hangzó ZeneelméletGyőrffy,Beischer-Matyó,Keresztes: ÖsszhangzattanArnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai
7.3.2. Formatan 136 óra/91 óra
A formatan témakör betekintést enged nyújtani a zeneművek struktúrájába. Fokozatosan megismeri általa a diák a zeneszerzők szerkesztési elveit, korszakokra, műfajokra lebontva. Ismertessen meg a bécsi klasszika formáival:
- periódus - zenei mondat- két- és háromtagú forma és annak variánsai (külső- vagy belső
bővítés, coda)- szonátaforma- rondóforma- szonátarondó- Haydn-rondó- variációs forma- kidolgozás nélküli szonátaforma
A barokk kor fontosabb formáival is: - bar forma- barokk kétrészes táncforma- Couperin-rondó
129
- fúga, esetleg kettősfúga- chaconne- passacaglia
Képezze a formatani elemzések szerves részét a harmóniai elemzés is, mely csak akkor lehetséges, ha az összhangzattan témakörben a tanuló tudása már előrehaladottabb állapotban van. Sok esetben a formai határokat a harmóniai elemzés eredménye határozza meg (pl. félzárlat, álzárlat).
Javasolt irodalom, melyeket akár tankönyvként is használhatunk, vagy csupán a műzenei példákat, akkordfűzési gyakorlatokat belőlük:
Gárdonyi: Elemző formatanFrank Oszkár: Hangzó ZeneelméletGyőrffy,Beischer-Matyó,Keresztes: ÖsszhangzattanArnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai
7.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)tanteremötvonalas tábla
7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.4, 6.5, 6.9, 6.101.3. kooperatív tanulás X1.4. házi feladat X
7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1.1. Információk önálló rendszerezése X
1.2. Írásos elemzések készítése X1.3. Zenei előadás egyéni
felkészüléssel X 6.4, 6.5
1.4.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamarazenélés)
X 6.4, 6.5
1.5. Zongorázás X 6.4, 6.51.6. Egyéni felkészülés X1.7. Otthoni gyakorlás X
130
1.8. Zenehallgatás X 6.9, 6.10
7.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
131
8. Kultúrtörténet és esztétika 200 óra/136 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
8.1. A tantárgy tanításának célja
A zenei kultúrában fokozottan elmerülő diákságnak elengedhetetlen, hogy mindezt ne az aktuális társadalmi-társművészeti összefüggések nélkül tanulmányozza. Igazán csak akkor érti meg és tudja helyesen beépíteni intelligenciájába, ha látja, legalább nagy vonalakban, ami az adott korszakban a képzőművészetben, az irodalomban és a zenében egyidejűleg történt. Ezért szükségszerű a zenei képzés egyoldalúságának megszüntetése céljából a kor kultúrtörténetének, vizuális esztétikájának tanulmányozása is.
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A kultúrtörténetre semmiféle rálátásunk nem lehet a történelem, zenetörténet, magyar- és világirodalom, művészettörténet tárgyak nélkül. De a zeneelmélet és szolfézs órán sem érthetjük meg a zenei anyag lényegi mondanivalóját, ha nem ismerjük annak kiváltó okait, melyek az adott korban élő hús-vér emberek esztétikum utáni vágyát a különböző művészeti ágak művelésén keresztül testesítette meg.
8.3. Témakörök
8.3.1. Kultúrtörténet 67 óra/45 óra
Azt hiszik általában az emberek, ha valaki tud olvasni, automatikusan megért egy verset; ha van füle, megérti a zenét; ha van szeme érti és élvezi a képeket, szobrokat, építészeti alkotásokat, a diszítőművészet remekeit. Holott mindenütt tapasztalható, hogy olvasni, hallani, látni kevés ahhoz, hogy az ember a műalkotások szépségét a maguk komplexitásában be tudja fogadni. Hosszú út vezet ahhoz, hogy az ösztönös látó-halló emberből valaki műélvezővé váljon. Ehhez nyújt segítséget az elsősorban európai kultúrtörténet összefüggéseit bemutató témakör, amely egy-egy adott korszakot minden művészeti ágával egyidejűleg jelenít meg a diákok számára.
8.3.2. Esztétika 66 óra/45 óra
A mindenkori emberek szépség utáni vágyának megmaradt tárgyi emlékeiben megtanít felfedezni azt, ami közös lehet. Sokkal könnyebb így a zenei szépségeket is elmagyarázni, megérteni, megérezni, ha ismerik a párhuzamos képzőművészeti, irodalmi szépségeket is. Meg lehet-e érteni pl. a kor vizuális ismerete nélkül, hogy miért volt szikárabb a német művészet esztétikája, mint pl. a pompásabb velencei, mind a zenében, mind a festészetben? Miért van a spanyol zenének arabos beütése s a
132
képzőművészetük miért vonzódik a keleti világhoz, esztétikához?
8.3.3. Összművészeti összehasonlítások 67 óra/46 óra
Bizony gyakran előfordul még a műveltebb rétegeknél is, hogy a műveltségük egyoldalú, egy korszaknak, a korszak szépségeinek csak szikráit ismerik, egymástól elkülönítve s nem áll össze az ismeret és esztétikai élmény egységes egésszé. Meg lehet-e érteni egy kor zenéjét, ha nem tudjuk milyen templomi vagy világi környezetben szólalt az meg, milyen díszítések borították a falakat, milyen ruhákban ültek a hallgatók s miért éppen olyan zenét kívántak hallani, miért épp azt tudták élvezni, ami megszületett? Egy-egy párhuzamba állítható, különböző művészeti ágból származó műalkotást kiemel e témakör és konkrét művek stílusjegyein keresztül mutat be egy-egy kulturális központot.
Ajánlott képzőművészeti korszakok és művészei, melyeken keresztül párhuzamot lehet találni a zeneművészeti alkotásokhoz, korszakokhoz:
RENESZÁNSZ trecento, quatrocento, cinquecento Giotto, Fra Angelico, Masaccio Mantegna, Ghiberti, Donatello Botticelli, Verrochio Van Eyck, Bosch, H.van der Goes, Leonardo, Raffaello, Michelangelo Giorgione, Tiziano, El Greco Grünewald, Holbein, Cranach, DürerMagyar reneszánsz építészet, szobrászat
BAROKK Velazquez, Caravaggio, BerniniRubens, Franz Hals, RembrandtVermeer
Magyar barokk építészet, festészet
ROKOKÓ, KLASSZICIZMUS Watteau, Turner, ChardinGoya, Ingres, Canova
Magyar építészet, szobrászat, festészet
ROMANTIKA C.D.Friedrich, Gericault, DelacroixMagyar romantikus szobrászat, festészet
REALISTÁK AkadémistákCourbet, Corot, Millet
Magyar: Munkácsy
PRAE-RAFFAELITÁK
IMPRESSZIONIZMUS, POSZT-
133
Manet, Monet, Degas, Toulouse-Lautrec, RenoirVan Gogh, Gauguin, Cezanne, Rodin
Magyar: Nagybányai művésztelepHollóssy, Thorma, Ferenczy K.
SZECESSZIÓ
IZMUSOK, XX.SZD. Picasso, Dali, absztraktokMagyar XX. szd.-i építészet, festészet és szobrászatRippl-Rónai, Csontváry, Zala György, Stróbl AlajosAba-Novák, Molnár C.Pál, Borsos Miklós, Ferenczy BéniKondor Béla, Medgyesi Ferenc, Barcsay JenőVasareli, Amerigo Toth, Moholy-Nagy
8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem
laptop, projektor és audiovizuális eszközök
8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.2. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X 6.9, 6.10
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással X
8.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
134
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.9, 6.10, laptop,
projektor1.3. kooperatív tanulás X1.4. múzeumlátogatás X
8.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
135
9. Beszédgyakorlat 64 óra/68 óra**9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon
megszervezett képzés
9.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja a kisebb beszédhibák javítása, a szövegmondás és az artikuláció javítása, a színpadi beszéd- és mozgásformák alapjainak elsajátítása és az érzelmi kibontakozás elősegítése. Mindezen eszközök birtoklása a művészi kifejezésű énekléshez nyújt segítséget.
9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A beszédhibák fiziológiai megértéséhez a biológia tantárgyból nyerhetünk információkat. A felhasznált szövegek az irodalom témakörébe tartoznak. A magyar nyelv speciális elemeinek vizsgálatát (hangzók, hangsúlyozás, hanglejtés, stb.) a magyar nyelvtan ismeretében végezhetjük.
9.3. Témakörök
9.3.1. Fonetikai alapismeretek 16 óra/ 16 óra
A magyar nyelv magán- és mássalhangzóinak ismerete A beszélt és énekelt hangzók szótagalkotó különbözősége A beszéd és írás kapcsolata
Ajánlott tankönyv Kerényi Miklós György: Az éneklés művészete és pedagógiája
9.3.2. Artikulációs gyakorlatok 16 óra/ 16 óra
Az artikulációs gyakorlatok alapja a magyar artikulációs bázis. A beszéd és az éneklés légzési technikája, a hangzók formálása megegyezik egymással.
Mondókák Versek
Ajánlott tankönyv Kerényi M. Gy.: Az éneklés művészete és pedagógiája Montágh I.: A tiszta beszéd
9.3.3. Beszédhibák javítása 16 óra/ 18 óra
Az énekeseknél jelentkező beszédhibák javítása, az énektechnikának a jelentkező kiejtési hibákra történő koncentrált gyakorlásával történik.
A problémás hangzók kiemelése és tudatosítása E hibák állandó kontroll melletti gyakorlása
9.3.4. Gyakorlat 16 óra/ 18 óra
136
Versek, prózarészletekSzínművek részleteiZenés művek részletei
9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Színpad
9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x x X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x X x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel X x X
2.2. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X X x
2.3. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x x
3. Komplex információk körében
3.1. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x x x
4. Csoportos munkaformák körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x X
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x x
9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
137
1.1. magyarázat x X1.2. kiselőadás X x1.3. megbeszélés x X1.4. szemléltetés X x1.5. szimuláció x X1.6. szerepjáték X x1.7. házi feladat x X
9.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
138
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVa
54 212 06 NÉPZENÉSZ (szakmairány megjelölésével)
ÜTŐS szakmairánySZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
2013.
Nemzeti Munkaügyi Hivatal1089 Budapest, Kálvária tér 7.www.munka.hu
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z)
54 212 06
139
NÉPZENÉSZ (szakmairány megjelölésével)a
NÉPI HANGSZERES ZENÉLÉS (TANSZAK ÉS HANGSZER MEGNEVEZÉSÉVEL)
ÜTŐS szakmairánySZAKKÉPESÍTÉSHEZ
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– a(z) ) 54 212 06 Népzenész (szakmairány megnevezésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) xxx rendelet alapján készült.
VI. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 212 06
A szakképesítés megnevezése: Népzenész (szakmairány megjelölésével)A szakmacsoport száma és megnevezése: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció
Ágazati besorolás száma és megnevezése:
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 160 óra
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában; párhuzamos oktatás esetén nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
140
Bemeneti kompetenciák: Megbízható zenei hallás, tiszta intonáció, kottaírási és - olvasási készség, hangszerkezelési készség, előadói készség, ritmus-tempó érzék
Szakmai előképzettség: Az elméleti ismereteknek legalább a zenei alapszintnek megfelelő színvonalú ismerete, valamint a hangszeres (énekes) gyakorlati ismeret, a zenei műfajban való alapszintű jártasság, amelyeket a szakképző iskola írásbeli és gyakorlati felvételi vizsgán értékel
Előírt gyakorlat: nincs
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek
XII. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/SzakképzettségNéprajz Okleveles etnográfus pedagógiai
végzettséggel
Népzeneelmélet - és történet, Népzenei lejegyzés
Okleveles etnográfus pedagógiai végzettséggel, etnomuzikológia szakos pedagógus végzettséggel, Népzenetanár
Néptánc Néptánc pedagógus
Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:Ötvonalas tábla vagy interaktív tábla, Földrajzi, történelmi és néprajzi térképek; A tantárgyak tematikájában meghatározott ajánlott irodalmat tartalmazó könyvtár.
XIII. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
141
A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, átlagos órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. A kétévfolyamos képzés első és második évfolyamának összevont összes óraszáma, szakmai tartalma arányosan elosztható hosszabb, legfeljebb 104 heti szakmai felkészítés keretében azzal, hogy az összes képzési óraszám legfeljebb 2268 óra, a szabad sáv felhasználása esetében 2540 óra lehet a *-al jelölt évfolyamszerkezet esetén is.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
Párhuzamos oktatás esetén felhasználható óraszámok:Óraszámok alakulása 40 órás héttel, a közismereti 4 órás szabad sáv ajánlott felhasználásávalévfolyam 9. évfolyam 10.
évfolyam11. évfolyam
12. évfolyam
13.évfolyam
hetek száma 36 36 36 32 32heti szakmai óraszám a heti 40 órás szki kerettanterv szerint
11 12 13 16 31
NAT művészet óra 1szabad sáv 4 4 4 4 4helyi szinten szakmai képzésre fordítható összes óraszám
15 17 17 20 35
éves óraszám 540 612 612 640 1120képzési óraszám 9-12: 2404képzési óraszám 13: 1120gyakorlat (felosztva) 160összes képzési óra: 3684
Szaaképző évfolyamok esetén felhasználható óraszámok:
évfolyamheti óraszám szaadsáv nélkül
éves óraszám szabadsáv nélkül
heti óraszámszabadsávval
éves óraszám szabadsávval
1/13. évfolyam 31 óra/hét* 1116 óra/év 35 óra/hét* 1260 óra/év
Ögy 160 óra 160 óra
142
2/14. évfolyam 31 óra/hét* 992 óra/év 35 óra/hét* 1120 óra/év
Ögy. nélkül 2108 óra 2380 óraÖsszesen: 2268 óra 2540 óra
*Három éves képzés esetén – 1/13-tól 1/14-ig – a megadott összes óraszám megtartásával a heti óraszám 22 óra/hét, illetve 23 óra/hét lehet.
143
1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma
Szakmai követelménymod
ulok Tantárgyak
Párhuzamos képzésSzakképesítés-
specifikus utolsó évf. Szakképesítés első évf.Szakképesítés utolsó
évfolyama9-12. évfolyam
ögy
5/13. évfolyam 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam
e gyszaba
d e gy szabade gy szaba
dögy e gy
szabad
/11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
Munkavédelemi alapismeretek 18 18
11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás 16 16
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 64 64
10602-12Zenész alapok
Szolfézs I. 140 140
Zenetörténet I. 140 140
144
10744-12Néprajz és népzene
Népzeneelmélet-és történet 208 128 144 128Néprajz 108 64 72 96Népzenei lejegyzés 172 128 108 96Néptánc 64 54 64
10742-12Népi hangszeres zenélés
Főtárgy 280 96 144 128Kamarazene 280 96 72 96Társhangszer 140 64 72 64Zongora kötelező 140 32 18 18 16 16Szolfézs II. 208 64 72 32 32Zenetörténet II. 104 104 32 32 64 32Zeneelmélet 72 104 64 32 36 36 32 32Kultúrtörténet és esztétika 136 32 32 36 36 64Beszédgyakorlat 32 32 36 32
összes óra 822 1220 344
160
400 576 96 446 662 144160
400 592 112
összes óra 2042+344 szabad 976 + 96 szabad1108 + 144
szabad 992 + 112 szabad
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályai alapján szervezett párhuzamos képzés szakmai óraszámai a 40 órás időkerethez igazodó és felhasználható óraszámokat és a közismereti képzésre fordítható szabad sáv óraszámait is tartalmazzák. A kerettanterv a szabad időkeretek felhasználására ajánlásokat fogalmaz meg.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
145
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Szakközépiskolai képzés óraszáma a
közismereti oktatással
párhuzamosan Szak
közé
pisk
olai
kép
zés
össz
es ó
rasz
áma
Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma
A s
zakk
épzé
sös
szes
óra
szám
a
Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma
A s
zakk
épzé
s ös
szes
óra
szám
a
9-12. évfolyam
9-12. évfolya
m5/13.
évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam
e gy szab
ad
ögy e gy szab
ad
e gy szab
ad
ögy e gy szab
ad
1150
0-12
M
unka
véde
lem
i al
apis
mer
etek Munkavédelmi
alapismeretek 18 18 18 18 18témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1149
9-12
Fo
glal
kozt
atás
i al
apis
mer
etek
Foglalkoztatási alapismeretek 16 16 16 16témakör 1témakör 2
146
témakör 3témakör 4
1149
8-12
El
hely
ezke
dést
-m
unka
válla
lást
seg
ítő
ideg
en n
yelv
(5-
ös
szin
t)
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 64 64 64 64témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1060
2-12
Zené
sz a
lapo
k
Szolfézs I. 140 140 140 140 140Készségfejlesztés hallás után 35 35 35 35 35Készségfejlesztés éneklés útján 35 35 35 35 35Készségfejlesztés írásban 35 35 35 35 35Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása 35 35 35 35 351Zenetörténet I. 140 140 140 140 140Zenetörténeti ismeretek 47 47 47 47 47Műelemzés 47 47 47 47 47Zenehallgatás 46 46 46 46 46
1074
4-12
Nép
rajz
és
né
pzen
Népzeneelmélet-és történet 208 208 128 336 144 128 272
147
eA népzene gyűjtése és kutatatásának története 23 23 13 36 11 9 20Magyar népzenetörténet és stílusösszefüggései 45 45 27 72 37 35 72A magyar népzene rendszerezése 45 45 27 72 37 35 72A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene 40 40 24 64 17 15 32
A vokális népzene műfajai 22 22 10 32 11 9 20
A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében 7 7 5 12 6 4 10Népzene és műzene kapcsolata 14 14 12 26 13 11 24
148
Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra 12 12 10 22 12 10 22Néprajz 108 108 64 172 72 96 168
Néprajzi alapfogalmak 20 20 3 23 20 2 22
Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés 10 10 7 17 16 2 18Társadalomnéprajz 18 18 10 28 18 11 29
Tárgyi kultúra 18 18 15 33 18 11 29Folklór 32 32 22 54 52 52Hon- és népismeret 10 10 7 17 18 18Népzenei lejegyzés 172 172 128 300 108 96 204A népzenei lejegyzés története, funkciói 10 10 10 10 10A népzenei lejegyzés jelrendszere 32 32 32 30 30Vokális népzenei felvételek lejegyzése 80 80 70 150 30 50 80
149
Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése 50 50 58 108 38 46 84Néptánc 64 64 54 64 118Fejlesztési feladatok 16 16 12 16 28Néptánc repertoár 16 16 18 16 34Színpadi adaptáció 16 16 16 16 32Táncfolklorisztika 16 16 8 16 24
1074
2N
épi h
angs
zere
s ze
nélé
s
Főtárgy 280 280 96 376 144128 272
Technikai fejlesztés 74 74 25 99 36 28 64Anyagismeret 97 97 34 131 60 50 110
Népzenei összeállítások alkotása 74 74 25 99 38 40 78Színpadi előadás 35 35 12 47 10 10 20Kamarazene 280 280 96 376 72 96 168
Népzenei dialektusok 70 70 16 86 10 16 26Hangszeres népzene funkciói 70 70 18 88 20 18 38
Népzenei összeállítások alkotása 90 90 20 110 26 20 46Népi énekesek hangszeres 32 32 32 32
150
kíséreteCsoportos színpadi előadói gyakorlatok 50 50 10 60 16 10 26Társhangszer 140 140 64 204 72 64 136Technikai fejlesztés 24 24 10 34 18 10 28Anyagismeret 60 60 30 90 30 30 60
Népzenei összeállítások készítése 32 32 12 44 12 12 24
Színpadi gyakorlat 24 24 12 36 12 12 24Zongora kötelező 140 140 32 172 18 18 16 16 68
Technikai gyakorlatok, etűdök 40 40 10 50 6 6 5 5 22Barokk zeneművek 50 50 10 60 6 6 5 5 22Előadási darabok 50 50 12 62 6 6 6 6 24Szolfézs II. 208 208 64 272 72 32 32 136
Készségfejlesztés hallás után 50 50 16 66 18 8 8 34
Készségfejlesztés éneklés útján 50 50 16 66 18 8 8 34
Készségfejlesztés írásban 50 50 16 66 18 8 8 34
151
Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása 58 58 16 74 18 8 8 34Zenetörténet II. 104 104 208 32 32 272 64 32 96
Zenetörténeti ismeretek 35 35 70 10 10 90 22 10 32Műelemzés 35 35 70 10 10 90 22 10 32Zenehallgatás 34 34 68 12 12 92 20 12 32Zeneelmélet 72 104 176 64 32 272 36 36 32 32 136Összhangzattan 36 52 88 32 16 136 18 18 16 16 68Formatan 36 52 88 32 16 136 18 18 16 16 68Kultúrtörténet és esztétika 136 136 32 32 200 36 36 64 136Kultúrtörténet 45 45 10 10 67 12 12 22 45Esztétika 45 45 10 10 66 12 12 22 45Összművészeti összehasonlítások 46 46 12 12 67 12 12 20 46Beszédgyakorlat 32 32 32 64 36 32 68
Fonetikai alapismeretek 8 8 8 16 8 8 16
Artikulációs gyakorlatok 8 8 8 16 8 8 16
Beszédhibák javítása 8 8 8 16 10 8 18
152
Színpadi gyakorlat 8 8 8 16 10 8 18
Összesen 822122
0 344160
2386 400 576 96 3458 446 662 144160
440592 112 2356
Összesen 2386 2386 1072 3618 1252 1104 2356
Elméleti óraszámok/aránya 38,5 38,5Gyakorlati óraszámok/aránya 61,5 61,5
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
153
A 11500-12 azonosító számú
Munkavédelmi alapismeretekmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
154
A 11500-12 azonosító számú Munkavédelmi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11500-12 Munkavédelmi alapismeretek
Munkavédelmi alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
155
13. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy …óra/… óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.25. A tantárgy tanításának célja
1.26. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
1.27. Témakörök
1.3.1. Témakör 1 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.2. Témakör 2 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.3. Témakör 3 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.4. Témakör 4 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.28. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
1.29. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
156
1.30. A tantárgy értékelésének módja
A 11499-12 azonosító számú
Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
157
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek
Foglalkoztatási alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
158
14. Foglalkoztatási alapismeretek tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
9.9.1. A tantárgy tanításának célja
9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
9.3. Témakörök
9.3.1. Témakör 1 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
9.3.2. Témakör 2 …óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
9.3.3. Témakör 3 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
9.3.4. Témakör 4 … óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
159
A 11498-12 azonosító számú
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-as szint)
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
161
A 11498-12 azonosító számú, Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-
as szint)
Elhelyezkedést-munkavállalást
segítő idegen nyelv
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
162
15. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
10.10.1. A tantárgy tanításának célja
10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
10.3. Témakörök
10.3.1. Témakör 1…óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
10.3.2. Témakör 2…óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
10.3.3. Témakör 3… óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
10.3.4. Témakör 4… óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
10.6. A tantárgy értékelésének módja
163
A10602-12 azonosító számú
Zenész alapokmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
164
A 10602-12 azonosító számú Zenész alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10602-12Zenész alapok
Szolfézs 1 Zenetörténet 1
Kés
zség
fejle
szté
s ha
llás
után
Kés
zség
fejle
szté
s én
eklé
s út
ján
Kés
zség
fejle
szté
s ír
ásba
nSt
ílus
és z
enet
örté
neti
ism
eret
ek e
lsaj
átítá
saZe
netö
rtén
eti
ism
eret
ek
Műe
lem
zés
Zene
hallg
atás
FELADATOKEgy-, illetve két szólamban hallás után dallamokat lejegyez x xLapról olvas x xÜgyel a helyes tempóra, ritmusra, dinamikára és a tiszta intonációra x x x xPontosan értelmezi a zenei műszavakat, előadási jeleket, utasításokat x x xTájékozódik a zenetörténeti korszakokban, a különböző stílusokban, műfajokban
x x x
Felvétel alapján zeneművet egy-egy jellegzetes részletéről felismer x xTöbbszólamú mű társas előadása x x x
SZAKMAI ISMERETEKSkálák és hangközök x x x xRitmusok, ritmusképletek x x xA zenetörténet korszakaira jellemző stílusjegyek, műfaji sajátosságok x x x x xA legjelentősebb zeneszerzők életműve x x x xMűelemzés x xZenefelismerés xZenei jelenségek (pl. szekvencia, moduláció) felismerése x x x x x xAz alapvető zenei szakkifejezések x x x xKamaraének x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKMegbízható zenei hallás x x x x x xTiszta intonáció x xMetrum, lüktetés, tempótartás x x x xKottaírási és -olvasási készség x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
165
Figyelem x x x x x xPontosság x x x x x xÖnállóság x x x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁKEmlékezőképesség x x x x x xFigyelem-összpontosítás x x x x xKontroll (ellenőrző képesség) x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKKapcsolatteremtő készség x x xEmpatikus készség x xKommunikációs rugalmasság x x x x
1. Szolfézs 140 óra/ 72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A szolfézs 1 tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei műveltség megalapozását és ismertesse meg e különleges kifejezési móddal - a zenével - a tanulókat. A zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre és elkezdett készségek fejlesztésére alapozva fejlessze tovább a növendék tudását és képességeit. Egészítse ki a tanuló tudását a szakközépiskolában folytatandó hangszeres, zeneelméleti és zenetörténeti tanulmányokban. Fejlessze a majdani aktív zenéléshez szükséges képességeket és készségeket. A lehető leghamarabb vonjon párhuzamot és találja meg az összefüggéseket, kapcsolódási pontokat a készségek fejlesztése és az aktív zenei tevékenységformák között. Járuljon hozzá a széleskörű szakmai tudás megszerzéséhez, amely alkalmassá teszi a növendéket a szakirányú felsőoktatásban folytatandó tanulmányok, illetve a középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására.
5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A szolfézs 1 nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, szöveges mű esetén az irodalom tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. Az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a szöveges zeneművek teljes megismeréséhez és tanulmányozásához.A tárgy ezen felül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, hiszen a szolfézs a zene teljesebb megértését szolgálja.
5.3. Témakörök
166
5.3.1. Készségfejlesztés hallás után 35 óra/18 óra
A hallás utáni készségfejlesztés a szolfézs 1 tárgy egyik legfontosabb eleme, mely sokban épül a zeneiskolai alapokra. A diákok számára nagyon fontos, hogy mind jobban, készség szinten felismerjék az európai műzene évszázadok során folyamatosan cizellálódó elemeit.
Fejleszteni kell - a hangközök felismerését- a hármas- és négyeshangzatok felismerését- tipikus dallami fordulatok felismerését - a különböző ritmusképletek biztos beazonosítását- a különböző metrumérzetek gyors beazonosítását- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a különböző zenei formák elkülönítését- a zenei memóriát- a többszólamú hallás kifejlődését
Egy kiragadott, javasolt példa a hallás utáni készségfejlesztésre:Hangköz- és hangzatmenet diktálása: 4#, 4b-ig, minden hangnemben,
2-3 kvintes kitéréssel, szűkített kvint, bő kvart, domináns szeptim, szűkített szeptim akkordok felismerésével, helyes oldásával, késleltetéssel.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt
műzenei példák nagy része felhasználható a hallási készségek fejlesztésére is.
5.3.2. Készségfejlesztés éneklés útján 35 óra/18 óra
Az éneklés útján történő készségfejlesztés azért nagyon fontos, mert ez az egyetlen eszköz, amivel a diák saját biológiai organizmusán keresztülszűri a zene legkisebb elemeit is. Ahhoz, hogy saját hangszerén egy nagyobb ívet elő tudjon adni, szükséges, hogy apró elemeire bontva is értelmezni tudja őket. Ezeket pedig csak énekelve tudja igazán magáévá tenni. Az éneklés segít neki a hallás- és írási készségfejlesztésben is, hiszen ez az egyetlen biztos, önellenőrzésre is alkalmas eszköze, amibe a zenei elemeket be tudja illeszteni. A kamaraének rendkívül komplexen, már egészen kezdő szinten is nagyon segíti a későbbi aktív zenésztevékenység gyakorlását.
Fejleszteni kell- a tiszta intonációt- a hangközök és hangzatok biztos éneklésének és felépítésének
készségét- az alkalmazkodási képességet a többszólamú éneklés hangzás-
egyensúlyának kialakításában- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek alkalmazását
167
- az improvizációs készséget és zenei fantáziát- az előadási készséget- a memóriát és a koncentráló képességet- a stílusos előadási és formálási készséget- a dinamika és hangszín, valamint a zenei karakterek és
dramaturgia megvalósítása iránti érzékenységet- a zenei ízlést és differenciálóképességet
Egy kiragadott, javasolt példa az éneklés útján történő készségfejlesztésre:Agócsy: Olvasókönyv szolmizálóknak J. S. Bach műveiből
feldolgozása. Ha lehet, játsszunk kíséretet a növendék éneke alá, hogy a dallamból következő harmóniai váltások, modulációk jobban követhetőek legyenek. Lehet más kulcsokban, transzponáltan, fejből kérni a szemelvényeket. Szinte minden órán érdemes meghallgatni CD-ről az elénekelt műrészlet eredetijét, hogy hallják a diákok az eredeti kíséretet, karaktert, esetlegesen a hangszerelést és hogy felmérjék: ezekkel az „ének-etűdökkel” is zeneközelben tartózkodnak.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része a megfelelő módszerekkel felhasználható az éneklési készségek fejlesztésére is.
5.3.3. Készségfejlesztés írásban 35 óra/18 óra
Az írásbeli készségfejlesztés kapcsolja össze a hallás- és éneklés készségfejlesztését. Rendkívül komplex feladat, két különböző agyi tevékenység egyidejű koordinálása.
Fejleszteni kell:- hangközök, hangzatok felépítésének készségét- tipikus dallami fordulatok felismerését és alkalmazását - a különböző ritmusképletek felismerését és alkalmazását- a különböző metrumérzetek gyors felismerését és alkalmazását- a dallam-, metrum- és ritmustényezők összekapcsolásának
képességét- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a belső hallást, a kottakép elképzelését, értelmezését- a többszólamú hallást (polifon, homofon)- a zenei formák áttekintésének képességét- az elemzés képességét; a rész és egész viszonyának áttekintését
Egy kiragadott, javasolt példa az írásbeli készségfejlesztésre:Bécsi klasszikus diktandók: Az első év elején a felvételi szint alatt
kell elkezdeni a diktálásukat, eleinte funkciós basszussal, egyszerű, lépésről-lépésre növekedő hangközökkel ellátott felső szólammal. Később a külső és belső bővülés megjelenésére, szabálytalan ütemszámokra, modulációra és egyszerűbb 3 szólamú szerkesztésre mutató szemelvényeket diktáljunk. Majd extra feladatként lediktálható például részleteiben Mozart: Don Giovannijának rövid szelete az első felvonás végéről. Itt 3 különböző ütemmutatójú tánc egyszerre hangzik fel, és ezt a szolfézs I órán különböző hangszereken játszó-éneklő gyerekekkel modellezhetjük is, ezzel a készségfejlesztési részbe is zenét csempészve.
168
Továbbá a stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható az íráskészségek fejlesztésére is.
5.3.4. Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása
35 óra/18 óra
Nagyon fontos, hogy a készségfejlesztési céllal megszólaltatott zeneművek a szolfézs I tantárgy keretében híven tükrözzék a diák általános ismereteit a zenetörténeti korszakok stílusairól is. Előfordulhat, hogy olyan zenei korszakokkal találkozik egy diák a tantárgy keretében, amellyel hangszerén soha (pl. gregorián, reneszánsz), ám stílusuk ismeretére szüksége van, hiszen nem válhat belőle kiművelt zenész fő, ha bizonyos zenei korszakok stílusjegyeivel egyáltalán nem kerül kapcsolatba. A saját hangszerén egy zenemű muzikális megformálását nagyon sokban elősegíti, ha a szolfézs I tárgy keretében kisebb példákon gyakorolja a zenei formák összefogását, előadását. Ezáltal kialakul benne egy olyan stílusismeret, melyre az aktív zenei tevékenységformákban is állandóan szüksége lesz, illetve saját hangszerén is kamatoztathatja majd tudását.
A zenei anyag kiválasztásában a tanár vegye figyelembe az adott osztály összetételét és képességeit: a tananyag mennyisége és nehézségi szintje a tanulócsoport felkészültségéhez igazodjon. Itt csupán javaslatok szerepelnek, hogy mely zeneszerzőktől érdemes műveket keresnünk az alább található irodalomjegyzékben:
- A középkor egyszólamú egyházi és világi zenéje (gregorián, trubadúr-, trouvère- és Minnesang költészet)
- A középkor többszólamú zenéje (ars antiqua, ars nova, trecento – Leoninus, Perotinus, Machaut, Landini)
- A korai reneszánsz (Dunstable, Dufay, Binchois, Ockeghem, Josquin, Agricola, Obrecht, Isaac, de la Rue)
- Az érett reneszánsz (Gombert, Willaert, Clemens non Papa, Arcadelt, Cipriano de Rore, Lassus, A. Gabrieli, Palestrina, Vecchi, Marenzio, G. Gabrieli, Gastoldi, Croce, Gesualdo, Viadana, Banchieri, Jannequin, Sermisy, Goudimel, Passereau, Certon, le Jeune, Senfl, Othmayr, Gallus, Praetorius, Hassler, Friderici, Tallis, Byrd, Morley, Bull, Farnaby, Dowland, Weelkes, Gibbons, Victoria)
- A korabarokk (Monteverdi, Schütz, Buxtehude, Lully, Purcell)- A nagy barokk zeneszerzői (Händel, Bach, Telemann, Scarlatti,
Vivaldi, Rameau)- A bécsi klasszika (Mozart, Haydn, Beethoven)- A romantika (Mendelssohn, Weber, Schubert, Schumann, Brahms,
Berlioz, Liszt, Verdi, Muszorgszkij, Saint-Saëns, Bruckner) - Az utóromantika (Wolf, Mahler, R. Strauss, Mascagni,
Leoncavallo, Puccini, Rachmaninov, Massenet, Fauré)- A XX. század zenéjének főbb irányzatai (impresszionizmus,
expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, új bécsi iskola - Debussy, Ravel, Stravinsky, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Prokofjev, Sosztakovics, Hindemith, Orff, Britten, Bartók, Kodály)
- A második világháború utáni szerzők (Messiaen, Boulez,
169
Stockhausen, Varèse, Ligeti, Dallapiccola, Nono, Lutoslawsky, Penderecki, Eben)
- A második világháború utáni magyar szerzők (Bárdos, Sugár, Ránki, Farkas, Kósa, Kadosa, Maros, Petrovics, Szokolay, Lendvay, Balassa, Kurtág, Bozay, Durkó, Szőllősy, Hidas, Kocsár, Csemitzky, Orbán, Vajda)
Ajánlott irodalom:Dobszay: A gregorián ének kézikönyveSzendrey-Dobszay-Rajeczky: Magyar gregoriánumFodor: Schola cantorum I-XIII. Bartha: A zenetörténet antológiájaForrai: Ezer év kórusaForrai: DuettekBach: Négyszólamú korálfeldolgozásokMozart: Bécsi Szonatinák, Gyermekkori darabokHaydn: ZongoraszonátáiAgócsy: Olvasókönyv szolmizálóknak J. S. Bach műveibőlLegányné Hegyi E.: Bach példatár I. kötetBertalotti: Ötvenhat solfeggioLassus: 24 kétszólamú motettaÁdám: A dal mesterei I-V. kötetBartók: 27 gyermek- és nőikarKodály: Gyermek- és nőikarok, Vegyeskarok, pedagógiai művekSzőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana, Befejező kötetA www.imslp.org internetes oldal ingyenesen letölthető kottái
Kifejezetten ritmusfejlesztésre alkalmas kötetetek:Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatokZombola Péter: Ritmusgyakorlatok
5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk 6.2.
ötvonalas táblakézi ritmushangszer-szett
5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és
170
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
EgyéniCsoport-bontás
Osztály-keret
1.1.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamaraének)
x 6.4., 6.6.
1.2. zongorázás-éneklés x x 6.4., 6.6.1.3. éneklés x1.4. hangszeres játék x1.5. egyéni felkészülés x1.6. hallott zenei anyag
lejegyzése x 6.4., 6.6., 6.7., 6.8.
1.7. zenehallgatás x 6.7., 6.8.
5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
egyéni csoport
osztály
1.1. magyarázat x1.2. szemléltetés x 6.7., 6.8., 6.4., 6.6.1.3. kooperatív tanulás x 6.4., 6.6.1.4. házi feladat x1.5. együtt zenélés x x 6.4., 6.6.
5.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
6. Zenetörténet 1 140 óra/ 72 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.9. A tantárgy tanításának célja
A zenetörténet tárgy tanítása az európai zene történetének összefüggéseire, valamint a zene koronként változó kulturális beágyazottságára irányítja a diákok figyelmét. Tanulmányaik során megismerik a különböző kultúrtörténeti korszakok kapcsolódását, képet kapnak arról, hogy egy-egy zeneszerző milyen stílusirányzatok közepette
171
alkotott. Tágas zenetörténeti ismeretek birtokában képes lesz elhelyezni saját hangszerének repertoárját egy szélesebb zenei és művészeti kontextusban, ami zenei tevékenységét nyitottabbá, összetettebb, együttműködésre alapuló feladatok elvégzésére alkalmasabbá teheti. A zenetörténeti ismeretek ugyanannyira elengedhetetlenek egy zenét tanuló diák számára, mint egy átlagos diák számára a közismereten tanult történelem vagy irodalom. A zenetörténettel való foglalkozás igen alkalmas a különböző ismeretek (történelem, irodalom, művészettörténet) integrálására is, valamint arra, hogy olyan irányokba nyissa a diák zenei érdeklődését, melyre a hangszeres órákon nem adódik lehetőség.
2.10. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zenetörténet tárgy különösen szoros kapcsolatot ápol olyan közismereti tantárgyakkal, mint a művészettörténet, történelem és irodalom; egy-egy zenei korstílus vagy zeneszerzői életpálya megértése ezek ismerete nélkül nem lehetne teljes, hiszen az európai kulturális centrumokban a művészeti ágak mindig együttesen voltak jelen, így megértésük is csak egymás kölcsönös figyelembevételével lehetséges.
Fontos célunk, hogy a diák - a korszakot jellemző stílusjegyek és a történelmi események tükrében - meglássa az összefüggéseket a különböző tantárgyak között, és minél nagyobb rálátással szemlélje az elemzett zeneművet. Mivel az órákon a zeneművek elemzése áll a középpontban, a hangszeres foglalkozás célját is segítik, hiszen az elemzett művek sok esetben részét képezik a diákok hangszeres repertoárjának. A zenetörténet tárgy elengedhetetlen része a szakmai nyelv és a zenei szakszavak használata; ismeretének elsajátítása pedig olyan zenei tantárgyak esetében is alapvető elvárás, mint a szolfézs és zeneelmélet.
2.3. Témakörök
2.3.1. Zenetörténeti ismeretek 47 óra/ 24 óra
A történelem tantárgyhoz hasonlóan egészen a kezdetektől napjainkig ismerteti korszakról korszakra haladva a zeneművek keletkezéseinek, percepcióinak legfontosabb történeteit, eseményeit. Ez magában foglalja egy-egy zeneszerző élettörténetét is, amely soha nem választható el az adott környezettől, korszaktól. Átfogóan bemutatja egy mű kulturális jelentőségét, benyomását a kortársakra, illetve megmutatja akár a saját korunkig is elérő hatásait. Zeneműveket összefüggésükben is bemutat.
A tanítandó tananyag szempontjából előnyt élvez a késő-reneszánsz/kora-barokk és a klasszikus modern (Bartók és kortársai) közötti négy évszázad zenéje. Ezek zenetörténetének kiemelkedő életművei köré csoportosított tematika főbb vonalakban:
- A késő-reneszánsz zenéje: Palestrina, Lassus, Victoria, Dowland, Gesualdo, G. Gabrieli- Az itáliai barokk zene: Monteverdi, Corelli, Scarlatti, Vivaldi
172
- A francia barokk: Lully, Rameau- A német barokk: Schütz, Bach, Telemann - Az angol barokk: Purcell, Händel- A rokokó és az átmeneti korszak: C. Ph. E. Bach, Mannheimi Iskola, Quantz, Gluck- A bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert- Romantika: Berlioz, Mendelssohn, Schumann, Liszt, Brahms, Bruckner, Csajkovszkij, Chopin, Paganini- Romantikus német opera: Weber, Wagner- Romantikus olasz opera: Rossini, Donizetti, Verdi- Nemzeti stílusok: Erkel, Muszorgszkij, Grieg, Smetana,- Századforduló: Richard Strauss, Gustav Mahler- Francia századelő: Debussy, Ravel, Satie- Modernizmus: Schönberg, Berg, Webern, Stravinsky, Bartók, Kodály, Sosztakovics- Új irányok: Messiaen, Stockhausen, Ligeti, Reich, Cage, Kurtág
2.3.2. Műelemzés 47 óra/ 24 óra
A zenetörténet rengetegéből egy-egy példaértékűnek ítélt zenemű kiemeléseként sor kerül annak közelebbi megismerésére. Ez magában foglalhatja a zenemű keletkezésének körülményeitől, zeneszerzőjének életrajzától, a közönség első fogadtatásától elkezdve a legaprólékosabb harmóniai és formai elemzését is. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott zenemű jól beilleszkedjen a tananyag egyéb részeibe, ezáltal a bemutatni kívánt stíluskorszakok még közelebbi megvilágításba kerüljenek a diák számára. A megfelelően kiválasztott tananyagnak része lehet olyan zenemű is, melyet bármely diák a főtárgy óráján is tanulhat, ezáltal képezve hidat a tantárgyak között.
Az alábbiakban olvasható egy-két javasolt szemelvény, de ezen a területen kell a leginkább az iskola és egy adott osztály adottságaihoz igazítani a tananyagot:
- Lassus: Matona mia cara- Monteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázása- Corelli: Karácsonyi Concerto Grosso- Vivaldi: A Négy Évszak- Lully: Atys- Schütz: Musikalische Exequien- Purcell: Dido és Aeneas- Händel: Messiás- J. S. Bach: Máté-passió- J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga- Haydn: fisz-moll „Búcsú” szimfónia (no. 45)- Mozart: Don Giovanni- Beethoven: Coriolan – nyitány- Beethoven: C-dúr „Waldstein” zongoraszonáta (op. 53)- Beethoven: 9. szimfónia- Schubert: Erlkönig- Schubert: Winterreise
173
- Schumann: Karnevál- Brahms: Ein deutsches Requiem- Chopin: Etűdök- Liszt: Haláltánc- Verdi: Traviata- Wagner: Trisztán és Izolda (előjáték és szerelmi halál)- Mahler: I. szimfónia- Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra - Bartók: A kékszakállú herceg vára- Bartók: Concerto- Berg: Wozzeck- John Cage: 4’33”
2.3.3. Zenehallgatás 46 óra/ 24 óra
A zenehallgatás a tantárgy talán legfontosabb része. Ennek a tanulási formának a folytatásakor sajátítja el a tanuló a történelmi korokra jellemző hangzáskultúra élményvilágát. Ennek segítségével tud tájékozódni a később megismerendő zeneművek sűrűjében és ennek segítségével tudja majd saját hangszerén az előadandó zeneművet stílusosan eljátszani. Zenehallgatás nélkül a műelemzések sem lehetnek mélyrehatóak. Feladata, hogy kinyisson egy teljesen új világot a diákok ízlésében, amellyel gazdagíthatják érzelemvilágukat. Hivatástudatot ébreszt leendő zenekari zenészekben.
Javasolt zenehallgatási szemelvények:
Palestrina: Missa Papae MarcelliGesualdo: Moro lassoPurcell: Dido és AeneasMonteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázásaCorelli: Concerto GrossókRameau: Hyppolite és AriciaBach: János-passió
Máté-passió Magnificat
h-moll mise (Kyrie, Credo, Sanctus) Brandenburgi versenyek h-moll szvit
Musikalisches Opfer 12., 21., 46., 56., 65., 105., 106.,179. kantátaGoldberg-változatokA fúga művészete
Vivaldi: VersenyművekGloriaA négy évszak
Händel: MessiásAlcina
Julius Caesar Egyiptomban
174
Gluck: Orfeusz és EuridikéHaydn: Napszak-szimfóniák
A megváltó hét szavaA teremtésSzimfóniák, No. 45., 88., 90., 102., 103., 104.C-dúr „Kaiser” vonósnégyes
Mozart: Szöktetés a szerájbólFigaro házasságaDon GiovanniA varázsfuvola „Jupiter” C-dúr szimfónia „Nagy” g-moll szimfóniad-moll zongoraverseny A-dúr zongoraszonáta (K. 331)a-moll zongoraszonáta (K. 330) C-dúr „Dissonanzen” vonósnégyes c-moll mise Requiem
Beethoven: 3., 5., 6., 7., 9. szimfóniaZongoraszonáták:
c-moll „Pathétique” (op. 13)cisz-moll „Holdfény” (op. 27 no.2)d-moll „Vihar” (op. 31 no. 2) C-dúr „Waldstein” (op. 53)f-moll „Appassionata” (op.57) B-dúr „Hammerklavier” (op.106)c-moll (op. 111)
Hegedűverseny c-moll zongoraverseny FidelioNyitányok: Egmont és Coriolan a-moll vonósnégyes (op. 132)B-dúr vonósnégyes („Nagy Fúga”)
Schubert: dalok - Erlkönig- Gretchen am Spinnrade - Heine-dalok - Der Tod und das Mädchen
WinterreiseDie Schöne Müllerind-moll „A halál és a lányka” vonósnégyes Pisztráng-zongoraötösC-dúr vonósötös „Nagy” C-dúr szimfónia h-moll „Befejezetlen” szimfónia
Weber: A bűvös vadászMendelssohn: „Olasz” szimfónia
„Skót” szimfónia Szentivánéji-álom kísérőzene
175
Éliás oratórium e-moll hegedűverseny
Schumann: Carnaval a-moll zongoraversenyA költő szerelme – dalciklus Asszonyszerelem, asszonysors – dalciklus
Berlioz: Fantasztikus szimfóniaChopin: Ballada (g), Mazurkák, PrelűdökBrahms: I. és IV. szimfónia
A végzet dalad-moll és B-dúr zongoraverseny Hegedűversenyf-moll zongoraötös (op. 34)Német Requiem
Liszt: ZarándokévekHaláltánc, Esz-dúr zongoraversenyFaust-szimfóniaRapszódiákSzimfonikus költemények (Les préludes, Mazeppa, Tasso)Szürke felhők
Csajkovszkij: Anyegin, Pikk dámaWagner: Tannhäuser
A Nibelung GyűrűjeMesterdalnokok
Verdi Don CarlosTrubadúrRigoletto
AidaOtello
Muszorgszkij Borisz Godunov Egy kiállítás képeiMahler: 1., 2., 3. szimfóniaR. Strauss: Zarathustra
SalomeRózsalovag4 utolsó ének
Rahmanyinov: Holtak szigetePrelűdökSzimfonikus táncok
Debussy: PrelűdökEgy faun délutánjaA tenger
Bartók: Kossuth-szimf.Színpadi művek (összes)
TáncszvitSzabadbanZongoraversenyekConcertoCantata profana
176
Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztáraKodály: Psalmus Hungaricus Háry János Galántai táncokStravinsky Tűzmadár
Le Sacre du Printemps A katona története Zsoltárszimfónia
OidipusThe Rake's progressIn memoriam DT
Schönberg: Pierrot lunaire Varsói túlélőBerg: Hegedűverseny
WozzeckSosztakovics: 5. 7. 9. 11. szimfónia
2. zongoraversenyMessiaen: 4 ritmikus etűd
Kvartett az idők végezetéreTurangalila
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szvk 6.2.ötvonalas tábla
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
2.6.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete
(differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök
és felszerelések
(SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni Csoport-bontás
Osztály-keret
1.Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2.Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
x
1.3. Hallott szöveg x
177
feldolgozása jegyzeteléssel
2.Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x
2.2. Leírás készítése x
2.3.Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
x
2.4. Tesztfeladat megoldása x
2.5. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x 6.9, 6.10
3.Komplex információk körében
3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról xzenehallgatás x 6.9, 6.10
2.6.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatási
módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
egyéni
csoport
osztály
1.1 magyarázat x1.2. kiselőadás x1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. szemléltetés x 6.9, 6.10
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
178
A10744-12 azonosító számú
Néprajz és népzenemegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
179
A 10744-12 azonosító számú Néprajz és népzene megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10744 -12Néprajz és népzene
Népzene elmélet-és történet
A né
pzen
e gy
űjté
se
és k
utat
atás
ának
tö
rtén
ete
Mag
yar
népz
enet
örté
net é
s st
ílusö
ssze
függ
ései
A m
agya
r né
pzen
e re
ndsz
erez
ése
A m
agya
r né
pi
hang
szer
ek é
s ha
ngsz
eres
nép
zene
A vo
kális
nép
zene
m
űfaj
ai
A ha
gyom
ányo
s el
őadá
smód
kér
dése
i a
népz
enéb
en
Nép
zene
és
műz
ene
kapc
sola
ta
Kite
kint
és a
z eu
rópa
i és
Eur
ópán
kív
ül
hagy
omán
yos
zene
i ku
ltúrá
kra
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x x x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x x x x x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza
x x x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x x x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x
A magyar népzene stílusa, x x
180
stílusrétegeiNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik
x
Az öt magyar népzenei dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)
x x x x x x x
A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x x xA népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x x x x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása x x x xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete x x x x x x xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x x xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x x x x x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x x x
181
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x xFogalmazó készség x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x xInformációgyűjtés x x x x x x x x
182
10744 -12Néprajz és népzene
Néprajz
Nép
rajz
i al
apfo
galm
ak
Kut
atás
tört
énet
, sz
akir
odal
mi
alap
veté
s
Társ
adak
omné
praj
z Tárg
yi k
ultú
ra
Folk
lór
Hon
-és
népi
smer
et
FELADATOK Autentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál
x x
Az elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza
x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x x x x x x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x
A magyar népzene stílusa, stílusrétegei xNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik
x
183
Az öt magyar népzenei dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)
x x x
A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x xA népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x x x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása x xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x
Ritmus- és tempóérzék xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x xÖnállóság x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x
184
Fogalmazó készség x xMÓDSZER KOMPETENCIÁK
Logikus gondolkodás x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x xInformációgyűjtés x x x x x x
185
10744 -12Néprajz és népzene
Népzenei lejegyzés Néptánc
A né
pzen
ei
leje
gyzé
s
tört
énet
e, fu
nkci
óiA
népz
enei
le
gyez
és
jelr
ends
zre
Voká
lis n
épze
nei
felv
étel
ek
leje
gyzé
seH
angs
zere
s né
pzen
ei
Fejle
szté
si
fela
dato
kN
éptá
nc r
eper
toár
Szín
padi
ada
ptác
ió
Tánc
folk
lori
sztik
a
FELADATOKAutentikus népzenei anyagot tanulmányoz a helyszínen és autentikus népzenei felvételről
x x x x x
Autentikus felvételeket hallás utáni lejegyez, memorizál x x xAz elméleti ismereteket alkalmazza a gyűjtött népzenei anyag feldolgozása során: népzenei dallam- és szöveglejegyzés, elemzés, rendszerezés, archiválás
x x x x x x
A népzenei szakirodalom vonatkozó részeit folyamatosan feldolgozza x x
SZAKMAI ISMERETEKNéprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás, szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) helyes használata
x x
A tájegységek sajátos zenei nyelvezete létrejöttének néprajzi tényezői (történeti földrajz, életmód, etnikai, felekezeti viszonyok stb.)
x x
A néphagyomány, benne a népzene hagyományos gyakorlatának törvényszerűségei
x x
A néptánc, hangszeres és vokális népzene összefüggései, egymásra hatása
x x x x
A magyar vokális népzene legjellemzőbb hangsorai, azok szerepe a népdalstílusokban
x x
A magyar népzene stílusa, stílusrétegei x x xNépzenei rendszerezések, népdaltípusok és zenei jellemzőik x xAz öt magyar népzenei dialektus és kistájaik földrajzi, stílusrétegekhez kapcsolódó zenei és szövegműfaji jellegzetességei (dallam, intonáció, ritmika, metrum, tempó, díszítés, stílusrétegek, műfajok, hangszeres zene, előadásmód, zenehasználat stb)
x x x x
A változatképződés szerepe, tényezői és törvényszerűségei x x x x
186
A népzenére jellemző variációs gyakorlat törvényszerűségei a dallam, a ritmika, a díszítés, a szöveg tekintetében
x x x
A magyar népi hangszerek története, osztályozása, típusai, földrajzi elterjedése, hangszertársulások
x x
A magyar népzene jeles énekes és hangszeres egyéniségeinek, együtteseinek repertoárja, használati- és előadásmódja
x x x
A tánctípusok zenei kíséret módjai, a harmonizálás típusai a népzenei gyakorlatban
x x
A népzene és műzene kapcsolata, egymásra hatása xA népzenei szakirodalom áttekintő ismerete x xA népzenei revival mozgalom, szakmai- és civilszervezetek története, a táncház mozgalom volt és jelenlegi kiemelkedő képviselői, szakmai műhelyei, közössége
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x xOlvasott, hallott szakmai szöveg megértése x x xSzakmai szöveg fogalmazása szóban és írásban x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKKitartás x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x x xTerhelhetőség x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x xFogalmazó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x xÁttekintő képesség x x x x x x x xInformációgyűjtés x x x
187
1. Népzeneelmélet- és történet 336 óra/272 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
A Népzene tantárgy tanításának általános célja, hogy a növendék átfogó és összefüggő ismeretekre tegyen szert a magyar, valamint a szomszéd és rokon népzenei hagyomány énekes és hangszeres anyagában, dallamstílusaiban, néprajzi-népéleti kapcsolataiban, az énekes és hangszeres előadásmód kérdéseiben és a népzene földrajzi jellegzetességeiben.A népi hangszer, hangszeres népzene tekintetében célja: a népi hangszerek történetével, a hangszeres zenének a vokális zenétől eltérő vonásaival való megismerkedés. Továbbá betekintés nyújt a hangszeres magyar népzenei stílusokba, a hangszeres zenei repertoár, a hangszer és a zenei stílus összefüggéseinek megismertetése, a különböző föld-rajzi területeken és etnikumok körében használt népi hangszerek megismertetése.Fontos célja, hogy kliindulópontot nyújtson a Kárpát-medencén kívüli európai és az Európán kívüli hagyományos zenei kultúrák megismeréséhez.Kiemelt célja, hogy példák segítségével rávilágítson a népzene és műzene kapcsolatára, különös tekintettel a magyar zenetörténet jelentős egyéniségeire.
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Népzene tárgy kapcsolódik a történelem, a földrajz, a néprajz, a magyar és világirodalom, a klasszikus zene (zeneirodalom és zenetörténet), valamint a művészettörténet ismeretanyagához. Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, más népek kultúrájának megismerését, vele a mások iránti toleráns magatartás kialakítását. Nélkülözhetetlenek a zenei szakkifejezéseknél. A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a fog-lalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében. A biológia, és a fizika közvetlen haszna a természet közvetlen meg-ismerését jelentheti, hiszen a hangszerek alapanyagai fák, növények, míg a hangszerek hangadásmódjai szoros összefüggésben állnak zenei akusztikai tulajdonságaikkal.
1.3.Témakörök
1.3.1.A népzene gyűjtése és kutatatásának története18 óra/16 óra
A zenei néphagyomány feltárása, gyűjtése, közlése, valamint a tudományos kutatás kialakulásának, történetének összefüggései: - az 1815 előtti évszázadok dallamos népdalemlékei Pominóczkitól Kájonin keresztül Pálócziig;
188
- a napóleoni háborúk végétől a szabadságharc végéig terjedő időszak dalgyűjteményei, az MTA gyűjtési felhívása és ennek eredményei (Almási, Tóth I., Kiss Dénes stb.);- az 1850-1890 közötti időszak eredményei, kéziratok és nyomtatott dalgyűjtemények (Szini, Füredi, Bartalus, Arany J. stb.);- a néprajzilag és zeneileg hiteles 1905 előtti gyűjtések, a fonográf bevonása (Kiss Áron, Vikár Béla, Sebestyén Gyula, Seprődi János stb.);- Kodály Zoltán és Bartók Béla tevékenysége - az 1945 utáni főbb kutatási eredmények: MNT, Lajtha, Jagamas, Almási, Kallós, Szenik, Bodor, Ág, Vargyas stb. munkássága;- korunk legfontosabb magyar népzenekutatói, kutatási területeik.
A népzenegyűjtés módszerei, technikai eszközeinek fejlődése.A népzenei hangfelvételek archíválásának kérdései.A népzenei anyagközlés etnomuzikológiai, etikai szempontjai.
Alapművek a Kárpát-medencei magyar népzenekutatásban (könyvek és hangzó népzenei kiadványok).
1.3.2. Magyar népzenetörténet és stílusösszefüggései44 óra/ óra
-A népzenetörténet fogalma- Történelem előtti, archaikus réteg- Ugor kori ősréteg- Az ugor kori ősréteg továbbfejlődése a strófikus sirató stílus- A „nemzetek feletti ősráteg”: a pszalmodiáló stílus- Ótörök ősréteg: kisambitusú pentaton stílus- Ótörök ősréteg: a nagyívű, ereszkedő (pentaton) kvintváltó stílus- A középkori népzene- A 16-17. század népzenéje- A 18-19. század népzenéje- A 19-20. század népzenéje: az új stílus
A témakör feldolgozásához ajánlott:Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet (Balassi Kiadó, Budapest, 1999.) című könyve és annak hangzó CD-melléklete
1.3.3. A magyar népzene rendszerezése20 óra/20 óra
A összehasonlító népzenetudomány eredményei:Zenei stílusok, rétegek, hatások:- kötetlen szerkezetű ütempáros, recitáló és egyéb dallamok
rendszerezése- kötött vagy strófaszerkezetű dallamok rendszerezéseA „Bartóki” három fő osztály: régi stílusok, új stílus, vegyes osztály (régies népi réteg, műzenei és európai átvételek stb.A „Kodály-rend”A „Járdányi-rend”
189
A „Dobszay-Szendrei” TípusrendA zeneanyag földrajzi tagozódása, fő- és aldialektusok Bartók, Domokos Pál Péter szerintA zeneanyag függőleges tagozódása egy-egy falun belülA strófikus dallamok elemzési szempontjai (hangsor, ritmika, sorszerkezet, kadenciaképlet, ambitus, dallamvonal stb.)
Ajánlott irodalom:Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Hagyományok Háza, Budapest, 2010.) és hangzó CD- vagy DVD-melléklete
1.3.4. A magyar népi hangszerek és hangszeres népzene28 óra/32 óra
A népi hangszer fogalmaA hangszeres zene, illetve a hangszeres népzene fogalmaA hangszeres népzene funkciói – különös tekintettel a magyar néphagyományon belüli szerepükreA nemzetközi és hazai kutatástörténeti előzmények általános vázolása (Mahillon, Curt Sachs, Erich von Hornbostel, Vikár Béla, Bartók Béla, sárosi Bálint, Tari Lujza, Pávai István)A hangszerek osztályozása: az idiofon hangszerek, a membranophon, hangszerek, a chordofon hangszerek, az aerofon hangszerek a magyar néphagyományban nemzetközi kitekintésselHangszeregyüttesek a magyar népzenébenA tanult hangszerek kiemelkedő játékosai a néphagyománybanA tanult hangszerek, hangszeregyüttesek előfordulása a magyar nyelvterületen.A zenészek rétegzettsége: professzionisták és amatőrök; a paraszt-zenészek és a cigányzenészek szerepe.
Ajánlott irodalom:Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban. (Planétás Kiadó, Budapest, 1999.) és hangzó CD-melléklete
Sárosi Bálint: Hangszeres népzenei hagyomány. (Balassi Kiadó, Budapest, 2008.) és hangzó CD-melléklete
1.3.5. A vokális népzene műfajai 14 óra/16 óra
A népi líra, történeti rétegei, a népdal fogalma, jellegzetességei.A népi epika fogalma, történeti rétegei, műfajai.A dramatikus népköltészet fogalma, jellemzői, főbb megnyilvánulási formái.A népköltészet és a műköltészet kölcsönhatása, a népköltészet stílusváltásai; félnépi alkotások; folklorizmus, folklorizáció.A népdaléneklés alkalmai.
190
Ajánlott irodalom:Magyar néprajz V. Foklór 1. Népköltészet (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.)
1.3.6. A hagyományos előadásmód kérdései a népzenében6 óra/8 óra
A magyar népzene előadásmódja kialakulásának és változásának tényezői, összetvői:- A határozott kötődésű dallamok hordozó-alkalmai; fő csoportjai: az emberélet fordulói, a naptári ünnepek, bizonyos munkák, tevékenységek, vallási kötődésű énekek, híradás– jeladás, egyéb alkalmak (történet dallal, hangszeres elő- köz- utójáték figurák stb.)- Alkalomhoz félig kötött dallamok: táncdarabok, utánzók, paródiák stb.- Kötetlen zenealkalmak; tilalom és szabadság íratlan törvényei az emberélet, az esztendő, a családi és egészségi állapot függvényébendallam és szöveg kapcsolata, dallam és hangszer kapcsolata- Előadásmód, hangvétel, énekes díszítés és hangszeres cifrázás, hangszeres kíséretmód- Változatképződés; ép és romlott változatok alakulása
Ajánlott irodalom:Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Planétás Kiadó, Budapest, 2006.) és hangzó CD-melléklete
1.3.7. Népzene és műzene kapcsolata 16 óra/16 óra
A magyar népzene szerepe a 20-21. századi európai műzenében A magyar példa világjelentősége. A népzene Bartók Béla és Kodály Zoltán, Lajtha László, Bárdos Lajos és mások műveibenNépi hangszerek a klasszikus zenében.A survival és revival (zenei folklorizmus) jelenségei
1.3.8. Kitekintés az európai és Európán kívül hagyományos zenei kultúrákra8 óra/8 óra
A hagyományos zenei kultúrák általános zenei jelenségeinek (hangsorok, ritmika, lüktetés, funkciók, műfajok, formai megoldások stb.) bemutatása példák segítségével.
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
191
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
192
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. szerepjáték x1.8. házi feladat x
1.9.autentikus népzenei felvételek hallás utáni lejegyzése
x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.10autentikus népzenei felvételek hallás utáni elemzése
x x x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.11. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.12. zenehallgatás x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.13. hangszeres zenélés x x x1.14. együtténeklés x
1.15.. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
1.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
193
2. Néprajz 108óra/72óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A néprajz tantárgy tanításának általános célja, hogy minden növendék ismerje meg hazánk, népünk, kulturális örökségünk leginkább jellemző sajátosságait.Összefüggésében lássa a magyar népzenét létrehozó magyar paraszti kultúra jelenségeit földrajzi, történeti, társadalmi vonatkozásban egyaránt.Célja toábbá, hogy- sajátíttassa el azokat az ismereteket, gyakoroltassa azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld jobb megismeréséhez, a haza és népei megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek; - a növendéket készítse fel a felsőfokú tanulmányokra; - ismertesse fel a növendékkel, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges;- tudatosítsa a növendékben, hogy mindenkinek először a saját hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, szomszéd és rokon népek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük levő kölcsönhatást is megérthesse;- alapozza meg és mélyítse el a nemzeti önismeretet, a nemzettudatot, a tevékeny hazaszeretetet;- ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, hogy a múlt tisztelete, a szülőföld szeretete, a hozzávaló kötődés erősödjék a növendékben;- fedeztesse fel a növendékkel, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti a múlttal és az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalata segíti kiigazodni a jelenben is.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A rendszerezett néprajzi ismeretek:- alapozást és kiegészítést nyújtanak a népzenész szakképesítést célzó tantárgyak közül a népzenéhez;- a közismereti tantárgyak közül a történelemhez, irodalom-történethez, földrajzhoz, művészettörténethez. Ezek együttesen biztosítják a növendékek adott életkori szintjéhez igazodó kultúrtörténeti tájékozottságot.A néprajz oktatása eredményeként a növendékek az órákon szerzett ismereteket beépítik a szakelméleti és gyakorlati órákon szerzett tudásukba, tapasztalataikba.
2.3. Témakörök
194
2.3.1. Néprajzi alapvetés18óra/16 óra
- Néprajzi alapfogalmak (nép, nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok, hagyomány, kultúra, közösségi hagyományozódás, variálódás,
szóbeliség, néprajz, folklór, etnográfia, etnológia) meghatározása- A nemzeti azonosságtudat, a közösséghez tartozás megnyilvánulási
formái, tartalmi és formai jegyei, jelképei.- A közösségi hagyományok: átadás-átvétel, variálódás, szóbeliség
szerepe a népi kultúrában.- A magyar nép táji-történeti tagolódása; etnikai csoportok, néprajzi tájak, határon túli magyarok; nemzetiségek, szomszédaink.
2.3.2. Kutatástörténet, szakirodalmi alapvetés8óra/8óra
A néprajztudomány vázlatos története.A legfontosabb hazai gyűjtemények és intézmények.A legfontosabb megjelent kézikönyvek.
2.3.3. Társadalomnéprajz 20 óra/10óra
- A magyar parasztság társadalmi helyének történelmi okai; a hagyo-mányos magyar paraszti társadalomban az egyén és közösség, a közösség és a társadalom viszonya.- A hagyományos paraszti társadalom rétegei; alá- és fölérendeltségi viszonyok. - A nemek és korcsoportok szerinti szerep- és munkamegosztás a hagyományos paraszti életben. - A had és a nemzetség fogalma, a családtípusok.- Társadalmi struktúra, társadalmi szabályok, a paraszti társadalom belső rendjét meghatározó jogszokások. Erkölcs, mentalitás, a vallás és az egyházak szabályozó szerepe.
2.3.4. Tárgyi kultúra 20 óra/10óra
- A gyűjtögetés, zsákmányolás szerepe a népi gazdálkodásban:- Földművelés- A földművelés történeti rétegei.- Állattartás, pásztorélet- Népi táplálkozás- Település és népi építészet- Kézművesség és díszítőművészet- Népviseletek- Kereskedelem, közlekedés, szállítás .
195
2.3.5. Folklór 32 óra/22óra
- Népi természetismeret, néphit, népi gyógyászat, népi vallásosság- Népi vallásosság, a különböző felekezetek vallási néprajzának jellegzetességei.
- Népszokások: Az emberi élet fordulóihoz, a jeles napokhoz (ünnepi szokások az egyházi év szerint), a gazdasági élethez kötődő népszokások. A népszokás fogalma, típusai, összefüggései a néphittel, népi vallásossággal.- Népköltészet:
A népi líra, történeti rétegei, a népdal fogalma, jellegzetességei.A népi epika fogalma, történeti rétegei, műfajai.A dramatikus népköltészet fogalma, jellemzői, főbb megnyilvánulási formái.A népköltészet és a műköltészet kölcsönhatása, a népköltészet stílusváltásai; félnépi alkotások; folklorizmus, folklorizáció.
- NéptáncA magyar néptánc történeti és stílusrétegei.A régi és új magyar táncstílus szemelvényeinek aktív megismerése.A tánc hagyományozódása, alkalmai, a táncrend fogalma, tánc-szók.
2.3.5. Hon- és népismeret 6 óra/6óra
Tanulmányi kirándulások: népi műemlékek, helyi gyűjtemények, tájházak, múzeumok látogatása.Bevezetés a néprajzi gyűjtőmunkába.A lakóhely története, a helyi hagyományok megismerése, ápolása.Lehetőség szerint részvétel különböző honismereti, néprajzi, nép-zenei és néptánc táborokban, kézműves foglalkozásokon.Folklórrendezvények látogatása (pl. táncházak, táncháztalálkozó, �Mesterségek Ünnepe” stb.).
2.8. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
196
pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4..3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
197
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x4. vita x
1.5. projekt x számítógép, pojektor, hangfal
1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor, hangfal
1.7. szerepjáték x1.8. házi feladat x1.9. szemléltetés x SZVK.6.10. Video
berendezés
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
198
3. Népzenei lejegyzés 300 óra/204 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
3.1. A tantárgy tanításának célja
A Népzenei lejegyzés a Népzeneelmélet-és történet, valamint a Főtárgy és Kamarazene legfontosabb kiegészítője. Célja, hogy a növendék a magyar népzenei hagyomány énekes és hangszeres anyaga elemző lejegyzésének alapelveit, jelrendszerét, gyakorlatát elsajítítsa, ezzel is segítse énekes, hangszeres tevékenységét.
Alapja a zenei írás-olvasásban való jártasság, a zenei hallás, ritmusérzék, tempóérzék, melynek további fejlesztésében a tantárgy jelentős szerepet kap.
A Népzenei lejegyzés gyakorlatában a magyar népzene elméletének megismerése, valamint az énekes és hangszeres repertoár gyakorlása közben elemző módon kap képet a magyar népzene dallamstílusai, stílusrétegei, népdaltípusai, a magyar népzene földrajzi jellegzetességeiben valamint azok előadásmódja rögzítésének kérdéseiben.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Népzenei lejegyzés tárgy szorosan kapcsolódik a Népzeneelmélet- és történet, Néprajz, Főtárgy, Kamarazene, Szolfézs, Zeneelmélet anyagához, valamint egyéb közismereti tartalmakhoz: történelem, földrajz, nyelvtan, irodalom.Az idegen nyelvek segítik a kommunikációt, más népek kultúrájának megismerését, vele a mások iránti toleráns magatartás kialakítását. Nélkülözhetetlenek a zenei szakkifejezéseknél. A testnevelés-néptánc segít a fizikai erőnlét fejlesztésében, a foglalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében.
3.3.Témakörök
3.3.1. A népzenei lejegyzés története és funkciói 20 óra/20 óra
A dallamlejegyzés zenetörténeti előzményei A népzenei lejegyzések kezdetei és fejlődése a vokális és hangszeres népzenébenA „puszta fülű” lejegyzések gyakorlata és jelentőségeA népzenei lejegyzés funkciói a tudományban, az előadóművészetben és az oktatásban
199
3.3.2. A népzenei lejegyzés jelrendszere 32 óra/ 30 óra
A népzenei lejegyzések elemei a vokális és hangszeres népzenében:- dallam,- ritmus,- tempójelzések,- díszítések,- népdalszövegek.A parlando-rubato dallamok lejegyzésének kérdéseiA táncdallamok lejegyzésének kérdéseiAz előadásmódbeli utasítások jelzésének lehetőségei a vokális és különféle hangszerek repertoárjának lejegyzésébenA dallam- és szövegváltozatok lejegyzésének lehetőségeiA népzenei partitúra készítésének alapelvei, szabályai, jelrendszere
3.3.3. Vokális népzenei felvételek lejegyzése 150 óra/80 óra
A magyar nyelvterület népzenei dialektusaiból reprezentatív igénnyel válogatott népdalok autentikus népzenei felvételekről történő részletes lejegyzése a népzenei lejegyzés tudományos szabályainak és jelrendszerének alkalmazásával
3.3.4. Hangszeres népzenei felvételek lejegyzése 108 óra/84 óra
A magyar nyelvterület népzenei dialektusaiból reprezentatív igénnyel válogatott hangszeres dallamok autentikus népzenei felvételekről történő részletes lejegyzése a népzenei lejegyzés tudományos szabályainak és jelrendszerének alkalmazásával
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
- tanterem, ötvonalas táblával vagy interaktív táblával
3.5. 1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
200
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.7. Autentikus népzenei felvételről zenei lejegyzés készítése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.8. Élő vokális és hangszeres előadás népzenei lejegyzése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
201
(ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. vita x1.5. projekt x számítógép, pojektor,
hangfal1.6. kooperatív tanulás x számítógép, pojektor,
hangfal1.7. házi feladat x
1.8.autentikus népzenei felvételek hallás utáni lejegyzése
x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.9.autentikus népzenei felvételek hallás utáni elemzése
x x x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.10. szemléltetés x SZVK.6.10. Video berendezés
1.11. zenehallgatás x SZVK.6.9.Audio berendezés
1.12. hangszeres zenélés x x x1.13. együtténeklés x
1.14. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
1.15.élő vokális és hangszeres előadás népzenei lejegyzése lejegyzése
x
3.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
202
4. Néptánc 64 óra/64 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja
A Néptánc tárgy tanulásának az a célja, hogy a népzenét tranuló növendékek megismerjék, elsajátítsák és használják a magyar néptánc-kultúra elemeit, megértsék és mozgáskultúrájukba építsék a Kárpát-medence táncainak formanyelvét, adottságaiknak megfelelően és szituatív módon tudják használni, illetve továbbfejleszteni táncos anyanyelvünket, ismerjék a népi műveltség és a néptánc egységét, illetve kölcsönös meghatározottságait, és használni tudják a dallam, a ritmus és a mozgás harmóniájának-diszharmóniájának hatásait.
A Néptánc képességfejlesztő és attitűdalakítási potenciálja - a dallam-ritmus-mozgás egységéből, a táncnak a személyiség "egészét" mozgósító (ének, mozgáskoordináció, kooperáció) szerepéből adódóan - rendkívül nagy. Felkínálható tevékenységei, közvetített ismeretei, attitűdkialakítási-befolyásolási szándékai révén a néptánc közösségfejlesztő hatása révén képes oldani a népzenész-néptáncos elkülönülést.
Mind az énekes, mind a hangszeres tanulók számára lehetőséget biztosíthat a Néptánc arra, hogy funkcióban használják választott zenei főtárgyukat: egymás táncát kísérjék, így megtapasztalják a táncos-zenész-énekes együttműködést.
Az önálló, szabad, alkotó mozgás élményének megtapasztalása a kreativitás fejlesztését eredményezi.
A közös munka eredményének, sikerének megélése, a fokozott koncentráció és kooperáció elérése, a művészi kifejezőképesség továbbfejlesztésében segít.
A Néptánc tantárgyat előkészíti a Testnevelés tárgy óraszámának terhére 9-12. osztályban heti két órában tartott Néptánc foglalkozások.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Néptánc tárgy kapcsolódik a történelem, a földrajz, a néprajz ismeretanyagához. A közismereti kerettantervek adta lehetőséggel élve a testnevelés óraszámba heti két órában beépítve 9-12. osztályban néptáncot segíti a testnevelés a fizikai erőnlét fejlesztésében, a foglalkozási ártalmak (rossz tartás, rossz légzés stb.) kiküszöbölésében. A biológia, és a fizika közvetlen haszna a természet közvetlen meg-ismerését jelentheti, hiszen a hangszerek alapanyagai fák, növények, míg a hangszerek hangadásmódjai szoros összefüggésben állnak zenei akusztikai tulajdonságaikkal.
203
4.3.Témakörök
4.3.1. Fejlesztési feladatok 16 óra/16 óra
A 9-12. osztályban tanultak alapján elkészített fejlesztési tervben a néptáncpedagógus az alábbi fejlesztési területekre tervezze meg a tevékenységet:
- testtartás- mozgáskoordináció- ritmusgyakorlatok- mozdulatelemek összefűzése- ének- tánc koordináció
4.3.2. Néptáncrepertoár 16 óra/ 16 óra
A 9-12. osztályban tanultak folytatásaként a növendékek haladjanak tovább a néptánc dialektusok megismerésében, elsajátításában:
I. Nyugati vagy dunai táncdialektus:Északnyugati dialektusterület;Csallóköz, Szigetköz;Rábaköz;Nyugat- és Közép-Dunántúl (Veszprém, Zala, Vas m.)Dél-Dunántúl (Somogy, Baranya m.)Kelet-Dunántúl (Sárköz, Duna mente, Bácska, Szlavónia)Kalocsa-vidék;Kiskunság, Solt- és Tápió-vidék.
II. Középső, vagy tiszai táncdialektus:Felső-Tisza-vidék (Bodrogköz, Szatmár m., Nyírség, Hajdúság, Szilágy m.);Északkeleti Felvidék;Keleti palócok és matyók;Nagykunság, Jászság;Dél-Alföld, Alsó-Tisza-vidék
III. Keleti, vagy erdélyi táncdialektusKalotaszegMezőségMaros- Küküllő- vidékSzékelyföldBarcaság, hétfalusi csángókGyimesi csángókBukovinai székelységMoldvai csángók
204
4.3.3. Színpadi adaptáció 16 óra/16 óra
A Néptánc tanulásának nem közvetlen célja koreográfiák létrehozása, de későbbi munkavállalásuk során az énekes és hangszeres tanulók zenei feladataik között felkérést kaphatnak koreográfiák zenéjének összeállítására.
Ennek figyelembevételével a koreográfia szerkesztése, megtanulása során a néptáncot oktató pedagógus rávilágíthat a hagyományos táncalkalmak táncrendjének és azok színpadra alkalmazásának összefüggésére. A színpadi adaptáció egyes problémáit a koreográfia alkotása közben érzékeltetheti önálló részfeladatok kiadásával és értékelésével.A témakör kereteiben ismerkedjen meg a színpadi adaptáció alapfogalmaival: koreográfia, koreográfus, rendező, szerep, szereposztás, csoport, szólamok, szólista, kar, próba, főpróba, színpadbejárás.A fentiek mellett a koreográfia megtanulása és bemutatása a művészeti nevelés, képességfejlesztés egyik eszköze lehet.A koreográfia a csoport képességeihez igazodjon, így a bemutatás a kívánatos sikerélményt jelentheti a tanulók számára, erősíti a csoport, az iskola közösségi összetartozását.
4.3.4. Táncfolklorisztika 16 óra/16 óra
A Néprajz tantárgyban tanult táncfolklorisztikai ismeretek bővítése, finomítása az alábbi témakörökben:A magyar néptánckutatás korszakai, egyéniségei, főbb kézikönyveiArchív néptánc felvételek értelmezéseA néptánc gyűjtése ma: néptánc és hangszeres zene összefüggéseKárpát-medencei interetnikus kapcsolatok a a néptáncbanA magyar néptánc történeti fejlődéseTáncalkalmak a magyar paraszti hagyománybanA táncdivatok hatása az egyes néptáncdialektusok repertoárjáraNéptánc terminológia
4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandióó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
205
pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.5. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos szöveges és zenei elemzések készítése x SZVK.6.9.Audio
berendezés2.2. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.3. Tesztfeladat megoldása x2.4. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x számítógép, pojektor, hangfal
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x
3.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
3.4. Csoportos helyzetgyakorlat x3.5. Csoportos versenyjáték x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
4.2. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4.3. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.4. Utólagos szóbeli beszámoló x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
206
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2.. kiselőadás x számítógép, pojektor, hangfal
1.3. megbeszélés x1.4. szemléltetés x SZVK.6.10. Video
berendezés1.5. együtténeklés x
1.6. együttzenélés x x6.4. Zongora/pianínó,
6.5. Állítható magasságú
zongoraszék
4.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
207
A10742-12 azonosító számú
Népi hangszeres zenélésmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
208
A 10742-12 azonosító számú Népi hangszeres zenélés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10742 -12Népi hangszeres zenélés
Népi hangszeres főtárgy Kamarazene
Tech
nika
i fej
lesz
tés
Anya
gism
eret
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Elő
adás
mód
Nép
zene
i di
alek
tuso
kA
hang
szer
es
népz
ene
funk
ciói
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Cso
port
os s
zínp
adi
előa
dói g
yako
rlat
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja x x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x xHangszerét karbantartjaSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet x x x xHagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x x x x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése x xKimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói készség
x x x x x x
Érzelmileg átélt, hiteles előadásmód x xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x x x x x x x
209
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x x x x x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x xStílusérzék x x x x x x xHangszeres készség x x x xElőadói készség x x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x xPrezentációs készség x x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x x
210
10742 -12Népi hangszeres zenélés
Társhangszer Zongora kötelező
Tech
nika
i fe
jlesz
tés
Anya
gism
eret
Nép
zene
i ös
szeá
llítá
sok
alko
tása
Szín
padi
gy
akor
lat
Tech
nika
i gy
akor
lato
k,
etüd
ökB
arok
k ze
nem
űvek
Előa
dási
dar
abok
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x x x x x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x x x x x
Hangszerét karbantartja x x x xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x x x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói készség
x x
Érzelmileg átélt, hiteles előadásmód x x
211
A népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x x x
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x x x x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x xStílusérzék x x x x x x xElőadói készség x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x xSzorgalom, igyekezett x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x x x xPrezentációs készség x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x
212
10742 -12Népi hangszeres zenélés
Szolfézs II. Zenetörténet II:
Kés
zség
fejle
szté
s ha
llás
után
Kés
zség
fejle
szté
s én
eklé
s út
ján
Kés
zség
fejle
szté
s ír
ásba
n
Stílu
s- é
s ze
netö
rtén
eti
ism
eret
ek
elsa
játí
tása
Tech
nika
i gy
akor
lato
k,
etüd
ökB
arok
k ze
nem
űvek
Elő
adás
i dar
abok
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x x x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x x x x
Hangszerét karbantartja xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói
x x x
213
készségÉrzelmileg átélt, hiteles előadásmód xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x x x x x x
Ritmus- és tempóérzék x x x x x x xStílusérzék x x x x x x xElőadói készség x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x x x xPrezentációs készség x x x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x
214
10742 -12Népi hangszeres zenélés
Zeneelmélet Kultúrtörténet és esztétika
Öss
zhan
gzat
tan
Form
atan
Kul
túrt
örté
net
Eszt
étik
aÖ
sszm
űvés
zeti
össz
ehas
onlít
ások
FELADATOKA saját hangszere szempontjából földrajzilag, műfajilag és előadásmódban reprezentatív, alkatának, egyéniségének, beállítódásának is megfelelő népzenei repertoárt alakít ki, melyet folyamatosan bővít
x x
Repertoárját gyorsan memorizálja, és a teljes anyagot hosszú távon fejben tartja
x x
Repertoárját folyamatosan gyakorolja x
Hangszerét karbantartja xSzólistaként autentikus népzenei együttesekben énekel, együttest vezet
x x x x
Hagyományőrző és gyermek népzenei szakköröket vezet x x x x xNépzenei előadásokat, táncházakat, táborokat tervez, szervez, azokon közreműködik
x x
Népzenei felvételeket tervez, készít x x x xA fellépéséhez szakmailag minden tekintetben felkészül x x x xHangszerét természetesen, oldottan kezeli, a zenét kifejező, egyéni, stílusos hangon szólaltatja meg
x x
Az előadásra kerülő műveket stílushűen, művészileg és érzelmileg kifejezően adja elő
x x
Az előadáson helyes tempóban, zeneileg pontosan, magas technikai színvonalon szólaltatja meg a műveket
x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKSaját hangszere népzenei irodalmának ismerete és folyamatos bővítése
x x
Kimunkált hangszertechnikai tudáson alapuló biztonságérzet és előadói
x
215
készségÉrzelmileg átélt, hiteles előadásmód xA népzenei anyag stílusos, pontos, tagolt, kifejező, technikai és zenei szempontból magas színvonalú, tudatos előadás
x x
Az elméletben tanultak alkalmazása saját hangszerén x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKPontos zenei hallás-és intonációs készség x x
Ritmus- és tempóérzék x xStílusérzék x x xElőadói készség x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség x x x x xFejlődőképesség, önfejlesztés x x x x xSzorgalom, igyekezet x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKInterperszonális rugalmasság x x x x xPrezentációs készség x x x x xKonfliktusmegoldó készség x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKKreativitás, ötletgazdagság x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x
216
5. Népi hangszeres zenélés - Népi ritmushangszerek főtárgy 344 óra/272 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A népi ritmushangszerek tantárgy tanításának célja, hogy a növendékek olyan szakmai tudást és zenei műveltséget sajátítsanak el, mellyel felső-fokú tanulmányokat folytathatnak, illetve képesek lehetnek arra, hogy a közművelődés különböző területein középfokú végzettséget igénylő munkaköröket lássanak el. Ezzel a tevékenységgel segítsék elő a hagyományos paraszti kultúra értékeinek fennmaradását, továbbélését.A tanuló ismerje– a népi ritmushangszerek felépítését, részeit,– a népzenénkben használatos népi ritmushangszerek megszólaltatási módjait,– a népzene előadásmódjának a népi ritmushangszerekre vonatkozó jellegzetességeit, ezen belül részletesen a hangképzés, hangsúlyozás, ritmus és dinamika jellemző módjait, valamint a zenei improvizációnak népzenénkre jellemző módjait, – magyar népzene nyelvjárás–területeit és ezek stílusbeli jellemzőit,– a hangszeres zene szerepét a magyar népzenei hagyományban,– a tanult hangszeres dallamok formai sajátságait, – a különböző tájegységekre jellemző hagyományos népi hangszereket, hangszer–együtteseket,– a népi ritmushangszerek múltját, elterjedését a magyar népzenében, népszokásokban,– a különböző népzenei tájegységek (dialektusok) jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét.A tanuló legyen képes– természetes, hosszú időtávon is oldott hangszerkezelésre, biztos és dinamikus játékmódra,– az egyszerű, illetve összetett ritmuskíséretek alkalmazására,– a jobb és bal kéz technikájának összehangolására,– az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás, dinamika tudatos alkalmazására,– hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására, kíséretére,– tudásáról számot adni zenekari produkcióként illetve táncot kísérve, – teljes tánczenei folyamatok kíséretére a prímás játékát (tempóváltásait, tánctípus–váltásait stb.) követve, az egyéb kísérőhangszerekkel ritmikailag és harmóniailag együttműködve, – énekes dallamok kíséretének megformálására az adott dialektus stílusának megfelelően,– önálló zenekari produkciók összeállítására. – zenésztársaival zenei kapcsolatteremtésre.Rendelkezzék– biztos tempótartással, ritmusérzékkel,– periódusérzékkel,– lapról olvasási készséggel – biztos zenei memóriával, fejlett hallással, kontrolláló képességgel.
217
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A növendékek képzéséhez elengedhetetlen más tantárgyak ismeretanyagának beépítése.Ezek részben a népzenéhez szorosan kapcsolódnak: népzeneelmélet, népzenetörténet, néprajz, néptánc. Saját tantárgyának, a népzenének a művészetekbe való integrálásához pedig fontos, hogy tájékozott legyen a tanítvány a társművészetekben. Ehhez nyújtanak segítséget az alábbi tantárgyak: zenetörténet, zeneirodalom, művészettörténet, irodalom, történelem. Így a növendék könnyebben elsajátítja a tananyagot, és képes lesz azt tágabb összefüggésbe helyezve a későbbi önálló munka során hasznosítani.
2.2. Témakörök
A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége határozza meg. Az előírt anyag mindig az elvégzendő minimumot jelenti, amelynél többet végezni kívánatos és hasznos.
2.2.1. Technikai fejlesztés 86 óra/68óra
Alakítson ki– természetes hangszerkezelést, összehangolt jobb–és balkéz mozgást,– a hagyományokhoz igazodó, ugyanakkor saját adottságainak is megfelelő, helyes és hatékony test–, hangszer– és kéztartást,– a vele együtt muzsikáló hangszerekre is figyelemmel bíró rögtönzési készséget.Fordítson figyelmet a biztos technikán alapuló állóképesség fejlesztésére– céltudatos egyéni gyakorlási módszerének kialakításával,– a lapról olvasási készség mellett a memorizáló képesség, valamint a rögtönzőképesség fejlesztésével,– a rendszeres zenekari muzsikálással.A tanuló sajátítsa el– a hangszer helyes tartását ülő és álló helyzetben,– a pálca vagy ütő megfelelő tartását, indítását,– a balkéz és a jobbkéz helyes tartását,– a szép zenei hang megformálásához szükséges ütéstechnikát,– a dob behangolását.Legyen képes a tanuló– a bal és jobb kéz ritmikai függetlenítésére,– tempóváltásokat megvalósítani hosszabb zenei folyamatban,– hangszerjátékát énekkel színesíteni, énekét hangszerrel kísérni,– hangszerét behangolni a tanár által megadott alaphangra (hegedűhöz, furulyához),– a hangsúlyok és belső (soroközötti) hangsúlyok dallamalkotó szerepének felismerésére és alkalmazására,– a dallam értelmezésére, egyszerű ritmus variációkra,
218
– a dob és az ütőgardon teljes játszófelületén való tájékozódásra,– a zenei periódus felismerésére,– a sorzáró „ ti–ti ti–ti ti–ti tá szün”, vagy a „ti–ti ti–ti ti–ti ti–ti ti–ti ti–ti ti–ti tá szün” formula következetes alkalmazására csárdásokban,– hosszabb tánczenei folyamatot megfelelő tempóváltással előadni.–a Gyimes–völgyi és moldvai zenére jellemző díszítéstechnikákat, ritmusképleteket szabadon alkalmazni,– az aszimmetria megvalósítására,– a sorkezdő nyolcad és tizenhatod felütés ritmusokat alkalmazni,– 3/4–es és 6/8–os dallamokat helyesen hangsúlyozni,– tisztán intonálni,– az esztamhangsúlyú ritmizálást megvalósítani,– stílusos improvizálásra, a dallami díszítések válogatására,– az ütőgardon alapritmusokat stílusosan variálni, illetve a moldvai tánczene alapritmusait alkalmazni, dobon elsajátítani,– a sorzáró ritmusformulák alkalmazására, az ütőgardon alapritmusainak stílusos elsajátítására (a hagyománynak megfelelően variálni), a tanult táncrendek megfelelő kísérésére,– felismerni a moldvai, csíki és a gyimesi ritmizálás hasonlóságait illetve különbözőségeit,– az aszimmetrikus kíséretre ütőgardonon– a szinkópás ritmusok lekövetésére ütőgardonon (ettős jártatója és sírülője )– zenekari darabok összeállítására, hangszerelésre.
Tudjon hegedűvel vagy furulyával együtt muzsikálni, éneket, valamint néptáncot kísérni, és különbséget tenni a népzene és a régizene (írott zenei hagyomány) előadásmódja között.
2.2.2. Anyagismeret 86 óra/68óra
– Gyimes–völgyi lassú csárdások, kerekes, medvés, hétlépés, régi héjsza, verbunk, lassú és sebes magyaros és csárdás, héjsza, alunelu, Rákóczi mars, lakodalmi mars, sánta németes, sormagyar, medvés, öreges héjsza, korobjászka, kerekes, tiszti héjsza, legényes, csúfos, ruszka, féloláhos–héjsza, hosszúhavasi, háromsírülős, egytoppantós, háromtoppantós, hétlépés, balánkai, sánta németes és csoszogtatós, talján porka és a sebese, moldvai és a porkája, zsidós, gólya– Moldvai népzene: magyaros, öves, kezes, gergelytánc, erdélyes, virágtánc, bolgáros, oroszos, stica, polka, sirba, ruca, sirba studencilor, drumui dracului, kecskés, festeres, kettős, gergelytánc, magyaros, öves, kezes, virágtánc, bolgáros, oroszos, stica, polka, sirba, ruca– Magyar történeti zene, szokásdallamok – Csík megyei lassú csárdás, verbunk, magyarországi, cepper, féloláhos, kezes, zsuka, orosz zsuka, medvés, héjsza, verbunk, lakodalmi marsA tanuló tudja és ismerje a különböző tánctípusokat és azok neveit.Ismerje és alkalmazza néhány adatközlő egyéni játékmódját.
219
2.2.3. Népzenei összeállítások alkotása 86 óra/50óra
A tanult zenei anyagból a növendék egyéni képességeinek, lkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.A népdalösszeállításokat kísérheti hangszer. Amennyiben a társhangszer adottságai megengedik a növendék számára, használja énekének kíséretére.
2.2.4. Színpadi gyakorlat 43 óra/34 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
1.5. 1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hangszeres zenélés x SZVK. 6.4., 6.5., 6.6., 6.7.
1.2. Egyéni felkészülés x SZVK. 6.7.1.3. Zenehallgatás x SZVK.6.7., 6.8.1.4. Hallott zenei anyag lejegyzése x SZVK.6.4., 6.6.,
6.7., 6.8.1.5. Olvasott szöveg önálló
feldolgozása x
1.6. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.7. Információk önálló rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
1.8. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
számítógép, pojektor, hangfal, SZVK.6.9.Audio
berendezés, 6.10. Video berendezés
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.5. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
3. Csoportos munkaformák körében
220
3.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
4. Komplex információk körében
4.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x számítógép, pojektor, hangfal
1.2. megbeszélés x1.3. házi feladat x SZVK. 6.7.1.4. szemléltetés x SZVK.6.10. Video
berendezés
1.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
221
2. Kamarazene 344 óra/136 óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának célja
A Kamarazene tárgy feladata, hogy alkalmat teremtsen a népi hangszeres zenélés egyik alapvető formájának gyakorlásához, a közös muzsikáláshoz, amely fontos közösségformáló erő.A hangszerének megfelelő összetételű, autentikus hangszeres, hangszeres-énekes kamarazene órákon a növendék megtanulhatja, illetve gyakorolhatja a népzenei dialektusok jellegzetes hangszeres darabjait. Ez a tevékenység kialakíthatja és fejlesztheti a társas zenélés készségét és ösztönözheti a kiemelkedő egyéni teljesítmények létrejöttét.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A magyar nyelv és irodalom, a történelem, földrajz valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre.A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
2.3. Témakörök
A Népi hangszeres főtárgy kerettantervben meghatározott főtárgyi követelményeinek alapján, a növendékből álló kamaracsoportok összetételének, egyéni felkészültségének, készségeinek és képességeinek felmérésével készített fejlesztési terv alapján az alábbi témakörök meghatározásával.
2.3.1. Technikai fejlesztés 72 óra/ 36 óra
Lásd a Népi hangszeres zenélés főtárgyi kerettantervet
2.3.2. A hangszeres népzene funkciói 98 óra/52 óra
Lásd a Népi hangszeres zenélés főtárgyi kerettantervet
2.3.3. Népzenei összeállítások alkotása 92 óra/32óra
A tanult zenei anyagból a növendékek egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.
222
2.3.3. Népi énekesek hangszeres kísérete 32 óra/32óra
Az énekszó kísérésének technikai, harmonizálási, előadásmódbeli sajátosságainak megismerése, saját gyakorlatban történő kimunkálása.
2.3.4. Színpadi gyakorlat 72 óra/16 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x x1.3. szemléltetés x x1.4. házi feladat x x1.5. bemutatás x x
223
2.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
224
3. Társhangszer/ének 272 óra/136 óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
3.1. A tantárgy tanításának célja
A zeneművészeti szakközépiskolai népzenei tanulmányok fontos célja, hogy a növendék felkészüljön a felsőfokú népzenész előadóművész- és népzene tanár képzésre.Ehhez a kétszakos képzés előfeltételeként nélkülözhetetlen egy társhangszer kiválasztása, melyet a felsőfokú felvételi követelményekben meghatározott szinten kell elsajátítani.A zeneművészeti szakközépiskolába érkező növendék gyakran nem rendelkezik társhangszeres előtanulmányokkal.Ebben az esetben az egyéni alkatnak, készségeknek, képességeknek megfelelő társhangszer kiválasztásában a főtárgytanár és hangszeres tanárok véleményének kikérése is szükséges. A továbbiakban a választott társhangszer tanulásában a megfelelő anyag és a haladás tervezése különösen fontos feladat az érintett tanár számára.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A hangszerek tanulásánál fontos a hangszer működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, melyhez a fizika nyújt információkat. A magyar nyelv és irodalom, a történelem valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre. A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
3.3. Témakörök
A választott társhangszer/ének kerettantervben meghatározott főtárgyi követelményeinek alapján, a növendék előképzettségének, egyéni felkészültségének, készségeinek és képességeinek felmérésével készített egyéni fejlesztési terv alapján az alábbi témakörök meghatározásával.
3.3.1. Technikai fejlesztés 86 óra/ 36 óra
Lásd a választott társhangszer/ének kerettantervében
3.3.2. Anyagismeret 92 óra/ 68 óra
Lásd a választott társhangszer/ének kerettantervében
225
3.3.3. Népzenei összeállítások alkotása 58 óra/16 óra
A tanult zenei anyagból a növendék egyéni képességeinek, alkatának, beállítódásának megfelelő népzenei összeállítások készítése.
3.3.4. Színpadi gyakorlat 36 óra/16 óra
A növendékek által elsajátított zenei anyag, elkészített zenei összeállítások színpadi adaptációja.
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1 Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1 Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
3.5. 2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4. házi feladat x1.5. bemutatás x
226
3.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
227
4. Kötelező-zongora 172 óra/68 óra**9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon
megszervezett képzés
4.3. A tantárgy tanításának célja
A szakközépiskolai tanulmányokhoz nélkülözhetetlen a legalább alapfokú zongorajáték, hiszen a zenei elméleti tárgyak mindegyikénél rendszeresen szükség van rá az órákon, az egyéni felkészülésnél. A fix hangolású billentyűk a szolfézsórai hallásfejlesztéshez-, az akkordikus megszólaltatás lehetősége pedig a zeneelméletben nyújt segítséget. Ahhoz, hogy ezekre az oktatásban betöltött szerepekre használni tudja a zongorát, megfelelő manuális készségek birtokába kell juttatni a növendékeket. Az előtanulmányaik, illetve választott szakuk igényei szerint igen változó tudásszinttel érkeznek a diákok, ezért a megfelelő anyag és a haladás tervezése különösen fontos feladat a tanár számára.
4.4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Mint minden hangszer esetében, a zongora kötelező tanulásánál is fontos a hangszer működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, melyhez a fizika nyújt információkat. A magyar nyelv és irodalom, a történelem valamint a művészettörténet tantárgyak ismeretanyaga nyújt kitekintést a művészetekkel kapcsolatos egyéb területekre. A rendszeres testnevelés elősegíti a fizikai erőnlét fejlesztését, valamint elkerülhetővé teszi a foglalkozási ártalmak kialakulását.
4.3. Témakörök
A témakörök mindegyikében foglalt zenei anyag szabadon bővíthető a növendék tudásszintjének megfelelő bármely művel.
4.3.1. Technikai gyakorlatok, etüdök 57 óra/23 óra
C. Czerny: könnyű technikai gyakorlatai (pl. 160 rövid gyakorlat)C. Czerny: A kézügyesség iskolája I. kötetJ. B. Cramer: Etűdök
4.3.2. Barokk zeneművek 57 óra/22 óra
J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena BachJ. S. Bach: 18 kis prelúdiumJ. S. Bach: Szvit-tételek (pl. francia szvit)J. S. Bach: Kétszólamú invenciókJ. S. Bach: Háromszólamú invenciók4.3.3. Előadási darabok 58
óra/23 óra
228
Bartók B.: Mikrokozmosz Bartók B.: Gyermekeknek R. Schumann: JugendalbumP. Csajkovszkij: JugendalbumKodály Z.: GyermektáncokA. Diabelli: NégykezesekMező I.: Négykezes zongoradarabokKurtág Gy.: Átiratok Machautól J. S. Bach-ig (négykezes, kétzongorás)W. A. Mozart: Hat bécsi szonatinaF. Schubert: TáncokF. Mendelssohn: Lieder ohne WorteMosonyi M.: Magyar gyermekvilágJ. Haydn: Szonáták (Wiener Urtext 1a, 1b )F. Schubert: Táncok
4.7. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
SZVK. 6.2.
4.8. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
4.8.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x
1.2. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
4.8.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
229
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. megbeszélés x1.3. szemléltetés x1.4. házi feladat x
4.9. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
230
5. Szolfézs II 408 óra/200 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
5.1. A tantárgy tanításának céljaA szolfézs II tárgy tanításának célja, hogy segítse az általános zenei
műveltség megalapozását és ismertesse meg e különleges kifejezési móddal - a zenével - a tanulókat. A zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre és elkezdett készségek fejlesztésére alapozva fejlessze tovább a növendék tudását és képességeit. Egészítse ki a tanuló tudását a szakközépiskolában folytatandó hangszeres, zeneelméleti és zenetörténeti tanulmányokban. Fejlessze a majdani aktív zenéléshez szükséges képességeket és készségeket. A lehető leghamarabb vonjon párhuzamot és találja meg az összefüggéseket, kapcsolódási pontokat a készségek fejlesztése és az aktív zenei tevékenységformák között. Járuljon hozzá a széleskörű szakmai tudás megszerzéséhez, amely alkalmassá teszi a növendéket a szakirányú felsőoktatásban folytatandó tanulmányok, illetve a középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására.
5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A szolfézs II nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, szöveges mű esetén az irodalom tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. Az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a szöveges zeneművek teljes megismeréséhez és tanulmányozásához.
A tárgy ezen felül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, hiszen a szolfézs a zene teljesebb megértését szolgálja.
5.3. Témakörök
5.3.1. Készségfejlesztés hallás után 102 óra/50 óra
A hallás utáni készségfejlesztés a szolfézs II tárgy egyik legfontosabb eleme, mely sokban épül a zeneiskolai alapokra. A diákok számára nagyon fontos, hogy mind jobban, készség szinten felismerjék az európai műzene évszázadok során folyamatosan cizellálódó elemeit.
Fejleszteni kell - a hangközök felismerését- a hármas- és négyeshangzatok felismerését- tipikus dallami fordulatok felismerését - a különböző ritmusképletek biztos beazonosítását- a különböző metrumérzetek gyors beazonosítását- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a különböző zenei formák elkülönítését
231
- a zenei memóriát- a többszólamú hallás kifejlődését
Egy kiragadott, javasolt példa a hallás utáni készségfejlesztésre:Hangköz- és hangzatmenet diktálása: eleinte 4#, 4b-ig, majd 7#, 7b-ig
minden hangnemben, 2-3 kvintes kitéréssel, szűkített kvint, bő kvart, domináns szeptim, szűkített szeptim akkordok felismerésével, helyes oldásával, késleltetéssel.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható a hallási készségek fejlesztésére is.
5.3.2. Készségfejlesztés éneklés útján 102 óra/50 óra
Az éneklés útján történő készségfejlesztés azért nagyon fontos, mert ez az egyetlen eszköz, amivel a diák saját biológiai organizmusán keresztülszűri a zene legkisebb elemeit is. Ahhoz, hogy saját hangszerén egy nagyobb ívet elő tudjon adni, szükséges, hogy apró elemeire bontva is értelmezni tudja őket. Ezeket pedig csak énekelve tudja igazán magáévá tenni. Az éneklés segít neki a hallás- és írási készségfejlesztésben is, hiszen ez az egyetlen biztos, önellenőrzésre is alkalmas eszköze, amibe a zenei elemeket be tudja illeszteni. A kamaraének rendkívül komplexen, már egészen kezdő szinten is nagyon segíti a későbbi aktív zenésztevékenység gyakorlását.
Fejleszteni kell- a tiszta intonációt- a hangközök és hangzatok biztos éneklésének és felépítésének
készségét- az alkalmazkodási képességet a többszólamú éneklés hangzás-
egyensúlyának kialakításában- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek alkalmazását- az improvizációs készséget és zenei fantáziát- az előadási készséget- a memóriát és a koncentráló képességet- a stílusos előadási és formálási készséget- a dinamika és hangszín, valamint a zenei karakterek és
dramaturgia megvalósítása iránti érzékenységet- a zenei ízlést és differenciálóképességet
Egy kiragadott, javasolt példa az éneklés útján történő készségfejlesztésre:Legányné Hegyi E. Bach példatár I. kötet feldolgozása. Ha lehet,
játsszunk kíséretet a növendék éneke alá, hogy a dallamból következő harmóniai váltások, modulációk jobban követhetőek legyenek. Lehet más kulcsokban, transzponáltan, fejből kérni a szemelvényeket. Szinte minden órán érdemes meghallgatni CD-ről az elénekelt műrészlet eredetijét, hogy hallják a diákok az eredeti kíséretet, karaktert, hangszerelést és hogy felmérjék: ezekkel az „ének-etűdökkel” is zeneközelben tartózkodnak.
A stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része a megfelelő módszerekkel felhasználható az éneklési készségek fejlesztésére is.
232
5.3.3. Készségfejlesztés írásban 102 óra/50 óra
Az írásbeli készségfejlesztés kapcsolja össze a hallás- és éneklés készségfejlesztését. Rendkívül komplex feladat, két különböző agyi tevékenység egyidejű koordinálása.
Fejleszteni kell:- hangközök, hangzatok felépítésének készségét- tipikus dallami fordulatok felismerését és alkalmazását - a különböző ritmusképletek felismerését és alkalmazását- a különböző metrumérzetek gyors felismerését és alkalmazását- a dallam-, metrum- és ritmustényezők összekapcsolásának
képességét- a reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus zene, a romantika és a
20. század stíluselemeinek felismerését- a belső hallást, a kottakép elképzelését, értelmezését- a többszólamú hallást (polifon, homofon)- a zenei formák áttekintésének képességét- az elemzés képességét; a rész és egész viszonyának áttekintését
Egy kiragadott, javasolt példa az írásbeli készségfejlesztésre:Bécsi klasszikus diktandók: Az első év elején a felvételi szint alatt
kell elkezdeni a diktálásukat, eleinte funkciós basszussal, egyszerű, lépésről-lépésre növekedő hangközökkel ellátott felső szólammal. Később a külső és belső bővülés megjelenésére, szabálytalan ütemszámokra, modulációra és egyszerűbb 3 szólamú szerkesztésre mutató szemelvényeket diktáljunk. Majd extra feladatként lediktálható például részleteiben Mozart: Don Giovannijának rövid szelete az első felvonás végéről. Itt 3 különböző ütemmutatójú tánc egyszerre hangzik fel, és ezt a szolfézs II órán különböző hangszereken játszó-éneklő gyerekekkel modellezhetjük is, ezzel a készségfejlesztési részbe is zenét csempészve.
Továbbá a stílus és zenetörténeti ismeretek elsajátítása témakörben felsorolt műzenei példák nagy része felhasználható az íráskészségek fejlesztésére is.
5.3.4. Stílus- és zenetörténeti ismeretek elsajátítása
102 óra/50 óra
Nagyon fontos, hogy a készségfejlesztési céllal megszólaltatott zeneművek a szolfézs II tantárgy keretében híven tükrözzék a diák általános ismereteit a zenetörténeti korszakok stílusairól is. Előfordulhat, hogy olyan zenei korszakokkal találkozik egy diák a tantárgy keretében, amellyel hangszerén soha (pl. gregorián, reneszánsz), ám stílusuk ismeretére szüksége van, hiszen nem válhat belőle kiművelt zenész fő, ha bizonyos zenei korszakok stílusjegyeivel egyáltalán nem kerül kapcsolatba. A saját hangszerén egy zenemű muzikális megformálását nagyon sokban elősegíti, ha a szolfézs II tárgy keretében kisebb példákon gyakorolja a zenei formák összefogását, előadását. Ezáltal kialakul benne egy olyan stílusismeret, melyre az aktív zenei tevékenységformákban is állandóan szüksége lesz, illetve saját hangszerén is kamatoztathatja majd tudását.
233
A zenei anyag kiválasztásában a tanár vegye figyelembe az adott osztály összetételét és képességeit: a tananyag mennyisége és nehézségi szintje a tanulócsoport felkészültségéhez igazodjon. Itt csupán javaslatok szerepelnek, hogy mely zeneszerzőktől érdemes műveket keresnünk az alább található irodalomjegyzékben:
- A középkor egyszólamú egyházi és világi zenéje (gregorián, trubadúr-, trouvère- és Minnesang költészet)
- A középkor többszólamú zenéje (ars antiqua, ars nova, trecento – Leoninus, Perotinus, Machaut, Landini)
- A korai reneszánsz (Dunstable, Dufay, Binchois, Ockeghem, Josquin, Agricola, Obrecht, Isaac, de la Rue)
- Az érett reneszánsz (Gombert, Willaert, Clemens non Papa, Arcadelt, Cipriano de Rore, Lassus, A. Gabrieli, Palestrina, Vecchi, Marenzio, G. Gabrieli, Gastoldi, Croce, Gesualdo, Viadana, Banchieri, Jannequin, Sermisy, Goudimel, Passereau, Certon, le Jeune, Senfl, Othmayr, Gallus, Praetorius, Hassler, Friderici, Tallis, Byrd, Morley, Bull, Farnaby, Dowland, Weelkes, Gibbons, Victoria)
- A korabarokk (Monteverdi, Schütz, Buxtehude, Lully, Purcell)- A nagy barokk zeneszerzői (Händel, Bach, Telemann, Scarlatti,
Vivaldi, Rameau)- A bécsi klasszika (Mozart, Haydn, Beethoven)- A romantika (Mendelssohn, Weber, Schubert, Schumann, Brahms,
Berlioz, Liszt, Verdi, Muszorgszkij, Saint-Saëns, Bruckner) - Az utóromantika (Wolf, Mahler, R. Strauss, Mascagni, Leoncavallo,
Puccini, Rachmaninov, Massenet, Fauré)- A XX. század zenéjének főbb irányzatai (impresszionizmus,
expresszionizmus, folklorizmus, neoklasszicizmus, új bécsi iskola - Debussy, Ravel, Stravinsky, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Prokofjev, Sosztakovics, Hindemith, Orff, Britten, Bartók, Kodály)
- A második világháború utáni szerzők (Messiaen, Boulez, Stockhausen, Varèse, Ligeti, Dallapiccola, Nono, Lutoslawsky, Penderecki, Eben)
- A második világháború utáni magyar szerzők (Bárdos, Sugár, Ránki, Farkas, Kósa, Kadosa, Maros, Petrovics, Szokolay, Lendvay, Balassa, Kurtág, Bozay, Durkó, Szőllősy, Hidas, Kocsár, Csemitzky, Orbán, Vajda)
Ajánlott irodalom:Liber UsualisDobszay: A gregorián ének kézikönyveSzendrey-Dobszay-Rajeczky: Magyar gregoriánumFodor: Schola cantorum I-XIII. Bartha: A zenetörténet antológiájaForrai: Ezer év kórusaForrai: Öt évszázad kórusaForrai: DuettekBach: Négyszólamú korálfeldolgozásokMozart: Bécsi Szonatinák, Gyermekkori darabokHaydn: ZongoraszonátáiLegányné Hegyi E.: Bach példatár I.-II. kötet
234
Bertalotti: Ötvenhat solfeggioLassus: 24 kétszólamú motettaNagy: Partitúraolvasás, partitúrajátékÁdám: A dal mesterei I-V. kötetBartók: 27 gyermek- és nőikarKodály: Gyermek- és nőikarok, VegyeskarokEdlund: Modus NovusSzőnyi: A zenei írás-olvasás módszertana, Befejező kötetA www.imslp.org internetes oldal ingyenesen letölthető kottái
Kifejezetten ritmusfejlesztésre alkalmas kötetetek:Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatokZombola Péter: Ritmusgyakorlatok
5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) ötvonalas táblakézi ritmushangszer-szett
5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
5.5.1.. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1.1.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamaraének)
X X 6.4, 6.5
1.2. zongorázás-éneklés X X 6.4, 6.51.3. éneklés X1.4. hangszeres játék X1.5. egyéni felkészülés X1.6. hallott zenei anyag lejegyzése X 6.4, 6.5, 6.9, 6.101.7. zenehallgatás X 6.9, 6.10
5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X
235
1.2. szemléltetés X 6.9, 6.10., 6.4, 6.51.3. kooperatív tanulás X 6.4,6.51.4. házi feladat X1.5. együtt zenélés X X 6.4, 6.5
5.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
236
6. Zenetörténet II 268 óra/200 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
6.1. A tantárgy tanításának célja
A zenetörténet tárgy tanítása az európai zene történetének összefüggéseire, valamint a zene koronként változó kulturális beágyazottságára irányítja a diákok figyelmét. Tanulmányaik során megismerik a különböző kultúrtörténeti korszakok kapcsolódását, képet kapnak arról, hogy egy-egy zeneszerző milyen stílusirányzatok közepette alkotott. Tágas zenetörténeti ismeretek birtokában képes lesz elhelyezni saját hangszerének repertoárját egy szélesebb zenei és művészeti kontextusban, ami zenei tevékenységét nyitottabbá, összetettebb, együttműködésre alapuló feladatok elvégzésére alkalmasabbá teheti. A zenetörténeti ismeretek ugyanannyira elengedhetetlenek egy zenét tanuló diák számára, mint egy átlagos diák számára a közismereten tanult történelem vagy irodalom. A zenetörténettel való foglalkozás igen alkalmas a különböző ismeretek (történelem, irodalom, művészettörténet) integrálására is, valamint arra, hogy olyan irányokba nyissa a diák zenei érdeklődését, melyre a hangszeres órákon nem adódik lehetőség. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zenetörténet tárgy különösen szoros kapcsolatot ápol olyan közismereti tantárgyakkal, mint a művészettörténet, történelem és irodalom; egy-egy zenei korstílus vagy zeneszerzői életpálya megértése ezek ismerete nélkül nem lehetne teljes, hiszen az európai kulturális centrumokban a művészeti ágak mindig együttesen voltak jelen, így megértésük is csak egymás kölcsönös figyelembevételével lehetséges.
Fontos célunk, hogy a diák - a korszakot jellemző stílusjegyek és a történelmi események tükrében - meglássa az összefüggéseket a különböző tantárgyak között, és minél nagyobb rálátással szemlélje az elemzett zeneművet. Mivel az órákon a zeneművek elemzése áll a középpontban, a hangszeres foglalkozás célját is segítik, hiszen az elemzett művek sok esetben részét képezik a diákok hangszeres repertoárjának. A zenetörténet tárgy elengedhetetlen része a szakmai nyelv és a zenei szakszavak használata; ismeretének elsajátítása pedig olyan zenei tantárgyak esetében is alapvető elvárás, mint a szolfézs és zeneelmélet.
6.3. Témakörök
6.3.1. Zenetörténeti ismeretek 89 óra/ 67 óra
A történelem tantárgyhoz hasonlóan egészen a kezdetektől napjainkig ismerteti korszakról korszakra haladva a zeneművek keletkezéseinek, percepcióinak legfontosabb történeteit, eseményeit. Ez magában foglalja egy-egy zeneszerző élettörténetét is, amely soha nem
237
választható el az adott környezettől, korszaktól. Átfogóan bemutatja egy mű kulturális jelentőségét, benyomását a kortársakra, illetve megmutatja akár a saját korunkig is elérő hatásait. Zeneműveket összefüggésükben is bemutat.
A tanítandó tananyag szempontjából előnyt élvez a késő-reneszánsz/kora-barokk és a klasszikus modern (Bartók és kortársai) közötti négy évszázad zenéje. Ezek zenetörténetének kiemelkedő életművei köré csoportosított tematika főbb vonalakban:
- A késő-reneszánsz zenéje: Palestrina, Lassus, Victoria, Dowland, Gesualdo, G. Gabrieli- Az itáliai barokk zene: Monteverdi, Corelli, Scarlatti, Vivaldi- A francia barokk: Lully, Rameau- A német barokk: Schütz, Bach, Telemann - Az angol barokk: Purcell, Händel- A rokokó és az átmeneti korszak: C. Ph. E. Bach, Mannheimi Iskola, Quantz, Gluck- A bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert- Romantika: Berlioz, Mendelssohn, Schumann, Liszt, Brahms, Bruckner, Csajkovszkij, Chopin, Paganini- Romantikus német opera: Weber, Wagner- Romantikus olasz opera: Rossini, Donizetti, Verdi- Nemzeti stílusok: Erkel, Muszorgszkij, Grieg, Smetana,- Századforduló: Richard Strauss, Gustav Mahler- Francia századelő: Debussy, Ravel, Satie- Modernizmus: Schönberg, Berg, Webern, Stravinsky, Bartók, Kodály, Sosztakovics- Új irányok: Messiaen, Stockhausen, Ligeti, Reich, Cage, Kurtág
6.3.2. Műelemzés 89 óra/ 66 óra
A zenetörténet rengetegéből egy-egy példaértékűnek ítélt zenemű kiemeléseként sor kerül annak közelebbi megismerésére. Ez magában foglalhatja a zenemű keletkezésének körülményeitől, zeneszerzőjének életrajzától, a közönség első fogadtatásától elkezdve a legaprólékosabb harmóniai és formai elemzését is. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott zenemű jól beilleszkedjen a tananyag egyéb részeibe, ezáltal a bemutatni kívánt stíluskorszakok még közelebbi megvilágításba kerüljenek a diák számára. A megfelelően kiválasztott tananyagnak része lehet olyan zenemű is, melyet bármely diák a főtárgy óráján is tanulhat, ezáltal képezve hidat a tantárgyak között.
Az alábbiakban olvasható egy-két javasolt szemelvény, de ezen a területen kell a leginkább az iskola és egy adott osztály adottságaihoz igazítani a tananyagot:
- Lassus: Matona mia cara- Monteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázása- Corelli: Karácsonyi Concerto Grosso- Vivaldi: A Négy Évszak- Lully: Atys- Schütz: Musikalische Exequien
238
- Purcell: Dido és Aeneas- Händel: Messiás- J. S. Bach: Máté-passió- J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga- Haydn: fisz-moll „Búcsú” szimfónia (no. 45)- Mozart: Don Giovanni- Beethoven: Coriolan – nyitány- Beethoven: C-dúr „Waldstein” zongoraszonáta (op. 53)- Beethoven: 9. szimfónia- Schubert: Erlkönig- Schubert: Winterreise - Schumann: Karnevál- Brahms: Ein deutsches Requiem- Chopin: Etűdök- Liszt: Haláltánc- Verdi: Traviata- Wagner: Trisztán és Izolda (előjáték és szerelmi halál)- Mahler: I. szimfónia- Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra - Bartók: A kékszakállú herceg vára- Bartók: Concerto- Berg: Wozzeck- John Cage: 4’33”
6.3.3. Zenehallgatás 90 óra/67 óra
A zenehallgatás a tantárgy talán legfontosabb része. Ennek a tanulási formának a folytatásakor sajátítja el a tanuló a történelmi korokra jellemző hangzáskultúra élményvilágát. Ennek segítségével tud tájékozódni a később megismerendő zeneművek sűrűjében és ennek segítségével tudja majd saját hangszerén az előadandó zeneművet stílusosan eljátszani. Zenehallgatás nélkül a műelemzések sem lehetnek mélyrehatóak. Feladata, hogy kinyisson egy teljesen új világot a diákok ízlésében, amellyel gazdagíthatják érzelemvilágukat. Hivatástudatot ébreszt leendő zenekari zenészekben.
Javasolt zenehallgatási szemelvények:
Palestrina: Missa Papae MarcelliGesualdo: Moro lassoPurcell: Dido és AeneasMonteverdi: L’Orfeo, Poppea megkoronázásaCorelli: Concerto GrossókRameau: Hyppolite és AriciaBach: János-passió
Máté-passió Magnificat
h-moll mise (Kyrie, Credo, Sanctus) Brandenburgi versenyek h-moll szvit
239
Musikalisches Opfer 4., 12., 21., 46., 56., 65., 105., 106.,179., 212. kantátaGoldberg-változatokA fúga művészete
Vivaldi: VersenyművekGloriaA négy évszak
Händel: MessiásAlcina
Julius Caesar EgyiptombanGluck: Orfeusz és EuridikéHaydn: Napszak-szimfóniák
A megváltó hét szavaA teremtésSzimfóniák, No. 45., 88., 90., 102., 103., 104.C-dúr „Kaiser” vonósnégyes
Mozart: Szöktetés a szerájbólFigaro házasságaDon GiovanniA varázsfuvola „Jupiter” C-dúr szimfónia „Nagy” g-moll szimfóniad-moll zongoraverseny A-dúr zongoraszonáta (K. 331)a-moll zongoraszonáta (K. 330) C-dúr „Dissonanzen” vonósnégyes c-moll mise Requiem
Beethoven: 3., 5., 6., 7., 9. szimfóniaZongoraszonáták:
c-moll „Pathétique” (op. 13)cisz-moll „Holdfény” (op. 27 no.2)d-moll „Vihar” (op. 31 no. 2) C-dúr „Waldstein” (op. 53)f-moll „Appassionata” (op.57) B-dúr „Hammerklavier” (op.106)c-moll (op. 111)
Hegedűverseny c-moll zongoraverseny FidelioNyitányok: Egmont és Coriolan a-moll vonósnégyes (op. 132)B-dúr vonósnégyes („Nagy Fúga”)
Schubert: dalok - Erlkönig- Gretchen am Spinnrade - Heine-dalok - Der Tod und das Mädchen
Winterreise
240
Die Schöne Müllerind-moll „A halál és a lányka” vonósnégyes Pisztráng-zongoraötösC-dúr vonósötös „Nagy” C-dúr szimfónia h-moll „Befejezetlen” szimfónia
Weber: A bűvös vadászMendelssohn: „Olasz” szimfónia
„Skót” szimfónia Szentivánéji-álom kísérőzene Éliás oratórium e-moll hegedűverseny
Schumann: Carnaval a-moll zongoraversenyA költő szerelme – dalciklus Asszonyszerelem, asszonysors – dalciklus
Berlioz: Fantasztikus szimfóniaChopin: Ballada (g), Mazurkák, PrelűdökBrahms: I. és IV. szimfónia
A végzet dalad-moll és B-dúr zongoraverseny Hegedűversenyf-moll zongoraötös (op. 34)Német Requiem
Liszt: ZarándokévekHaláltánc, Esz-dúr zongoraversenyFaust-szimfóniaRapszódiákSzimfonikus költemények (Les préludes, Mazeppa, Tasso)Szürke felhők
Csajkovszkij: Anyegin, Pikk dámaWagner: Tannhäuser
A Nibelung GyűrűjeMesterdalnokok
Verdi Don CarlosTrubadúrRigoletto
AidaOtello
Muszorgszkij Borisz Godunov Egy kiállítás képeiMahler: 1., 2., 3. szimfóniaR. Strauss: Zarathustra
SalomeRózsalovag4 utolsó ének
Rahmanyinov: Holtak szigetePrelűdökSzimfonikus táncok
241
Debussy: PrelűdökEgy faun délutánjaA tenger
Bartók: Kossuth-szimf.Színpadi művek (összes)
TáncszvitSzabadbanZongoraversenyekConcertoCantata profana Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Kodály: Psalmus Hungaricus Háry János Galántai táncokStravinsky Tűzmadár
Le Sacre du Printemps A katona története Zsoltárszimfónia
OidipusThe Rake's progressIn memoriam DT
Schönberg: Pierrot lunaire Varsói túlélőBerg: Hegedűverseny
WozzeckSosztakovics: 5. 7. 9. 11. szimfónia
2. zongoraversenyMessiaen: 4 ritmikus etűd
Kvartett az idők végezetéreTurangalila
6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem, ötvonalas tábla
6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
242
pontosítása)Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-
keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Leírás készítése X2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre X2.4. Tesztfeladat megoldása X2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X 6.9, 6.10
3. Komplex információk körében
3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról X
3.2. zenehallgatás X 6.9, 6.10
6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat X1.2. kiselőadás X1.3. megbeszélés X1.4. vita X1.5. szemléltetés X 6.9, 6.10., 6.4, 6.5
6.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
243
7. Zeneelmélet 408 óra/272 óra*.* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
7.1. A tantárgy tanításának célja
A zeneelmélet tárgy tanításának célja, hogy a zeneművek legbelsőbb titkaiba is betekintést nyerjenek a zenét tanuló diákok. A zeneelmélet tantárgy által elsajátított készségek segítségével újabb érzékek nyílnak meg a diákok számára, hogy egy adott zeneművet még alaposabban megismerjenek, így a zenei nyelv sokoldalú megismerése révén tájékozódni tudnak a zeneművek harmónia- és formavilágában. Elsőként a barokk és a bécsi klasszika zeneszerzőinek szólamvezetési szabályával ismerkednek meg (ezt a részt nevezzük összhangzattannak), majd egy zenemű nagyobb összefüggéseibe is betekintést engedő formai kérdések kerülnek előtérbe, melynek segítségével a nagy arányokat érthetjük meg (ez a formatani rész). Hogy a tudás ne legyen meddő és kizárólag elméleti, az erre legalkalmasabb hangszeren, a zongorán modellezzük egy-egy zenemű harmóniai szerkezetét. Ennek a kezdő formája, amikor egy növendék fokszámok alapján, szólamvezetési alapelveket betartva harmóniákat rögtönöz a zongoránál. Továbbfejlesztett formája pedig az ún. continuo-játék, mely elsősorban a barokk zene mindennapi gyakorlatát felelevenítve, a közös zenélés öröméhez juttatja a diákot a harmóniafűzési szabályok készségszintre emelkedése után és "zenévé gyúrja" a tanulóban fokozatosan összeálló zeneelméleti ismereteket.
7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A zeneelmélet nevű tárgy során tanulmányozott művek a diákok saját érzékeikkel való megismerése által párhuzamot találhatnak a művek időbeli beillesztése során a történelem tantárggyal, esztétikai szempontból pedig összehasonlítási alap nyílik a művészettörténet tárggyal. A matematika tárgy által elsajátítható többféle logikai rendszer segít megérteni a zenei folyamatok legfelső szintjeit is és konkrét segítséget nyújt a különböző akkordok megnevezésének, felépítésének meghatározásakor. Egyben a hallás utáni rögzítéskor (diktandó) jó hasznát veszi a logikai képességeknek, melyek a szólamvezetés szabályainak törvényszerűségei miatt a hallásban megmutatkozó hiányokat jól pótolják.A tárgy ezenfelül szoros kapcsolatot ápol minden hangszeres tanulmánnyal, hiszen e tárgy keretében tanulják meg felismerni és elkülöníteni egy-egy műremek lehetséges zenei eszközeit, formáit. A szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tárgyak között természetesen szoros kapcsolat áll fenn, hiszen mindegyikben szükség van bizonyos ritmikai, hallási készségre, elméleti ismeretekre, zeneirodalmi tájékozottságra.
7.3. Témakörök
7.3.1. Összhangzattan 136 óra/91 óra
244
Elsőként a zeneművek legelemibb sejtjeinek viselkedésével kell megismerkedni, a benne található legkisebb hangzó egységek, a szólamok pontos viselkedésformáinak elsajátításával. Műzenei példák egy-egy odaillő részletének sokaságaival tanítható ezek megismerése: célszerű minden alkalommal a megfelelő zeneműrészletek meghallgatásával, bemutatásával, elemzésével kezdeni, amit azután a művek alapján készíthető harmóniai vázlatok, mintapéldák, akkordfűzési és egyéb gyakorlatok követhetnek. Fontos, hogy a kisebb részletek elemzése is komplex legyen, tehát nem csak a megtanulandó akkordokra terjedjen ki, hanem a ritmikára, melodikára, formára is. A harmóniai menetek hangzásának, a zenei szerkesztés logikájának, a szép szólamvezetés törvényszerűségeinek felismerése és elsajátítása érdekében nem mellőzhetjük akkordfűzések rendszeres gyakorlását. Erre szükség van
- hallás útján (diktandó)- írásban (kidolgozási példák)- zongoránál (kézbediktandó).
A barokk és bécsi klasszikus alapelvek megismerése:- alapszabályok elsajátítása- a mollban feltűnő vezetőhang miatti anomáliák tisztázása- a hármashangzat fordítások általános és kivételes esetei- a négyeshangzatok felépítése, fordításainak megtanulása- az alterált akkordok felismerése, felépítése- esetleg kitekintés a romantikus korszak harmóniáira is - esetleg kitekintés a reneszánsz korszak harmóniáira is
Javasolt irodalom, melyeket akár tankönyvként is használhatunk, vagy csupán a műzenei példákat, akkordfűzési gyakorlatokat belőlük:
Kesztler Lőrinc: ÖsszhangzattanFrank Oszkár: Hangzó ZeneelméletGyőrffy,Beischer-Matyó,Keresztes: ÖsszhangzattanArnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai
7.3.2. Formatan 136 óra/91 óra
A formatan témakör betekintést enged nyújtani a zeneművek struktúrájába. Fokozatosan megismeri általa a diák a zeneszerzők szerkesztési elveit, korszakokra, műfajokra lebontva. Ismertessen meg a bécsi klasszika formáival:
- periódus - zenei mondat- két- és háromtagú forma és annak variánsai (külső- vagy belső
bővítés, coda)- szonátaforma- rondóforma- szonátarondó- Haydn-rondó- variációs forma- kidolgozás nélküli szonátaforma
A barokk kor fontosabb formáival is: - bar forma
245
- barokk kétrészes táncforma- Couperin-rondó- fúga, esetleg kettősfúga- chaconne- passacaglia
Képezze a formatani elemzések szerves részét a harmóniai elemzés is, mely csak akkor lehetséges, ha az összhangzattan témakörben a tanuló tudása már előrehaladottabb állapotban van. Sok esetben a formai határokat a harmóniai elemzés eredménye határozza meg (pl. félzárlat, álzárlat).
Javasolt irodalom, melyeket akár tankönyvként is használhatunk, vagy csupán a műzenei példákat, akkordfűzési gyakorlatokat belőlük:
Gárdonyi: Elemző formatanFrank Oszkár: Hangzó ZeneelméletGyőrffy,Beischer-Matyó,Keresztes: ÖsszhangzattanArnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai
7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)tanteremötvonalas tábla
7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1.1. Információk önálló rendszerezése X
1.2. Írásos elemzések készítése X1.3. Zenei előadás egyéni
felkészüléssel X 6.4, 6.5
1.4.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással (kamarazenélés)
X 6.4, 6.5
1.5. Zongorázás X 6.4, 6.51.6. Egyéni felkészülés X1.7. Otthoni gyakorlás X1.8. Zenehallgatás X 6.9, 6.10
7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
246
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.4, 6.5, 6.9, 6.101.3. kooperatív tanulás X1.4. házi feladat X
7.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
247
8. Kultúrtörténet és esztétika 200 óra/136 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
8.1. A tantárgy tanításának célja
A zenei kultúrában fokozottan elmerülő diákságnak elengedhetetlen, hogy mindezt ne az aktuális társadalmi-társművészeti összefüggések nélkül tanulmányozza. Igazán csak akkor érti meg és tudja helyesen beépíteni intelligenciájába, ha látja, legalább nagy vonalakban, ami az adott korszakban a képzőművészetben, az irodalomban és a zenében egyidejűleg történt. Ezért szükségszerű a zenei képzés egyoldalúságának megszüntetése céljából a kor kultúrtörténetének, vizuális esztétikájának tanulmányozása is.
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A kultúrtörténetre semmiféle rálátásunk nem lehet a történelem, zenetörténet, magyar- és világirodalom, művészettörténet tárgyak nélkül. De a zeneelmélet és szolfézs órán sem érthetjük meg a zenei anyag lényegi mondanivalóját, ha nem ismerjük annak kiváltó okait, melyek az adott korban élő hús-vér emberek esztétikum utáni vágyát a különböző művészeti ágak művelésén keresztül testesítette meg.
8.3. Témakörök
8.3.1. Kultúrtörténet 67 óra/45 óra
Azt hiszik általában az emberek, ha valaki tud olvasni, automatikusan megért egy verset; ha van füle, megérti a zenét; ha van szeme érti és élvezi a képeket, szobrokat, építészeti alkotásokat, a diszítőművészet remekeit. Holott mindenütt tapasztalható, hogy olvasni, hallani, látni kevés ahhoz, hogy az ember a műalkotások szépségét a maguk komplexitásában be tudja fogadni. Hosszú út vezet ahhoz, hogy az ösztönös látó-halló emberből valaki műélvezővé váljon. Ehhez nyújt segítséget az elsősorban európai kultúrtörténet összefüggéseit bemutató témakör, amely egy-egy adott korszakot minden művészeti ágával egyidejűleg jelenít meg a diákok számára.
8.3.2. Esztétika 66 óra/45 óra
A mindenkori emberek szépség utáni vágyának megmaradt tárgyi emlékeiben megtanít felfedezni azt, ami közös lehet. Sokkal könnyebb így a zenei szépségeket is elmagyarázni, megérteni, megérezni, ha ismerik a párhuzamos képzőművészeti, irodalmi szépségeket is. Meg lehet-e érteni pl. a kor vizuális ismerete nélkül, hogy miért volt szikárabb a német művészet esztétikája, mint pl. a pompásabb velencei, mind a zenében, mind a festészetben? Miért van a spanyol zenének arabos beütése s a képzőművészetük miért vonzódik a keleti világhoz, esztétikához?
248
8.3.3. Összművészeti összehasonlítások 67 óra/46 óra
Bizony gyakran előfordul még a műveltebb rétegeknél is, hogy a műveltségük egyoldalú, egy korszaknak, a korszak szépségeinek csak szikráit ismerik, egymástól elkülönítve s nem áll össze az ismeret és esztétikai élmény egységes egésszé. Meg lehet-e érteni egy kor zenéjét, ha nem tudjuk milyen templomi vagy világi környezetben szólalt az meg, milyen díszítések borították a falakat, milyen ruhákban ültek a hallgatók s miért éppen olyan zenét kívántak hallani, miért épp azt tudták élvezni, ami megszületett? Egy-egy párhuzamba állítható, különböző művészeti ágból származó műalkotást kiemel e témakör és konkrét művek stílusjegyein keresztül mutat be egy-egy kulturális központot.
Ajánlott képzőművészeti korszakok és művészei, melyeken keresztül párhuzamot lehet találni a zeneművészeti alkotásokhoz, korszakokhoz:
RENESZÁNSZ trecento, quatrocento, cinquecento Giotto, Fra Angelico, Masaccio Mantegna, Ghiberti, Donatello Botticelli, Verrochio Van Eyck, Bosch, H.van der Goes, Leonardo, Raffaello, Michelangelo Giorgione, Tiziano, El Greco Grünewald, Holbein, Cranach, DürerMagyar reneszánsz építészet, szobrászat
BAROKK Velazquez, Caravaggio, BerniniRubens, Franz Hals, RembrandtVermeer
Magyar barokk építészet, festészet
ROKOKÓ, KLASSZICIZMUS Watteau, Turner, ChardinGoya, Ingres, Canova
Magyar építészet, szobrászat, festészet
ROMANTIKA C.D.Friedrich, Gericault, DelacroixMagyar romantikus szobrászat, festészet
REALISTÁK AkadémistákCourbet, Corot, Millet
Magyar: Munkácsy
PRAE-RAFFAELITÁK
IMPRESSZIONIZMUS, POSZT-Manet, Monet, Degas, Toulouse-Lautrec, RenoirVan Gogh, Gauguin, Cezanne, Rodin
249
Magyar: Nagybányai művésztelepHollóssy, Thorma, Ferenczy K.
SZECESSZIÓ
IZMUSOK, XX.SZD. Picasso, Dali, absztraktokMagyar XX. szd.-i építészet, festészet és szobrászatRippl-Rónai, Csontváry, Zala György, Stróbl AlajosAba-Novák, Molnár C.Pál, Borsos Miklós, Ferenczy BéniKondor Béla, Medgyesi Ferenc, Barcsay JenőVasareli, Amerigo Toth, Moholy-Nagy
8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
tanterem
laptop, projektor és audiovizuális eszközök
8.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete(differenciálási
módok)Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyéni
Csoport-
bontás
Osztály-keret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.2. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X 6.9, 6.10
3. Csoportos munkaformák körében
3.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással X
8.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
250
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat X1.2. szemléltetés X 6.9, 6.10, laptop,
projektor1.3. kooperatív tanulás X1.4. múzeumlátogatás X
8.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
251
9. Beszédgyakorlat 64 óra/68 óra**9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon
megszervezett képzés
9.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja a kisebb beszédhibák javítása, a szövegmondás és az artikuláció javítása, a színpadi beszéd- és mozgásformák alapjainak elsajátítása és az érzelmi kibontakozás elősegítése. Mindezen eszközök birtoklása a művészi kifejezésű énekléshez nyújt segítséget.
9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A beszédhibák fiziológiai megértéséhez a biológia tantárgyból nyerhetünk információkat. A felhasznált szövegek az irodalom témakörébe tartoznak. A magyar nyelv speciális elemeinek vizsgálatát (hangzók, hangsúlyozás, hanglejtés, stb.) a magyar nyelvtan ismeretében végezhetjük.
9.3. Témakörök
9.3.1. Fonetikai alapismeretek 16 óra/ 16 óra
A magyar nyelv magán- és mássalhangzóinak ismerete A beszélt és énekelt hangzók szótagalkotó különbözősége A beszéd és írás kapcsolata
Ajánlott tankönyv Kerényi Miklós György: Az éneklés művészete és pedagógiája
9.3.2. Artikulációs gyakorlatok 16 óra/ 16 óra
Az artikulációs gyakorlatok alapja a magyar artikulációs bázis. A beszéd és az éneklés légzési technikája, a hangzók formálása megegyezik egymással.
Mondókák Versek
Ajánlott tankönyv Kerényi M. Gy.: Az éneklés művészete és pedagógiája Montágh I.: A tiszta beszéd
9.3.3. Beszédhibák javítása 16 óra/ 18 óra
Az énekeseknél jelentkező beszédhibák javítása, az énektechnikának a jelentkező kiejtési hibákra történő koncentrált gyakorlásával történik.
A problémás hangzók kiemelése és tudatosítása E hibák állandó kontroll melletti gyakorlása
9.3.4. Gyakorlat 16 óra/ 18 óra
252
Versek, prózarészletekSzínművek részleteiZenés művek részletei
9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Színpad
9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x x X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x X x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel X x X
2.2. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X X x
2.3. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x x
3. Komplex információk körébenEsemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x x x
4. Csoportos munkaformák körében
4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x X
4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x x
9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
253