1, évf 3. szá. m A SZEGED FELSŐOKTATÁSI ...univ.bibl.u-szeged.hu/11600/1/sze_1963_003_001.pdf1,...

1
1, évf. 3. szám A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA 1963. március 5. Központi Kibernetikai Laboratórium létesült Szegeden Dr. Kalmár László egyetemi tanár vezetésével ,,A maradiság, az egy helyben topogás idegen a dina- mikus, forradalmi, mindig előre törekvő szocialista termelés természetétől. Gyorsabban és maradéktalanabbul hasznosíta- nunk kell mindazt, amit hazánkban a tudomány és a tech- nika teremt, bátrabban kell átvennünk minden jót a külföl- di munkamódszerekből, átfogóbban kell fejlesztenünk á sza- kosítást és a kooperációt, meg kell gyorsítanunk a terve- les komplex gépesítésének és automatizálásának ütemét. A kommunista gazdaság építése során nem tűrhetjük a kon- zervativizmust a technikában." (Részlet az SZKP XXII. kongresszusának anyagából) Hosszú és fáradságos mun- ka előzte meg a Kiberneti- kai Laboratórium létrehozá- sát. Ennek körülményeiről és jelentőségéről beszélget- tünk dr. Kalmár László pro- fesszorral a Bolyai Intézet- ben. Elmondotta, hogy a kibernetika komplex tu- dományos irányzat, amely a valamennyi mozgásfor- mában meglevő, közös vo- násokat kutatja. Az általános érvényű törvé- nyek segítségével az egyes mozgásformákról pontosabb ismereteket szerezhetünk. Például kutatja a vezetés ál- talános törvényeit. A veze- tést a biológiai mozgásfor- ma esetében az agy. a tár- sadalomban a kormány tölti be. A kibernetika fejlődését a második világháború is siet- tette. Az Angliát támadó V 2-ket vadászgépekkel nem tudták ártalmatlanná tenni nagy sebességük miatt. Ezért automata ágyúkat konstruál- tak, amelyek csak számoló- gép segítségével tudtak mű- ködni. Csakhogy a számoló- gépek sebességét növelni kellett, hogy az elhárító fegy- ver rendeltetésének megfe- leljen. Ebben az esetben a számológépnek adatokat kel- lett feldolgoznia. Ezt a.funk- ciót aztán tovább bővítették. Kalmár professzor logikai gépe már hihetetlen sebes- eéggel vizsgálja meg a ka- pott adatokat. Dr. Kalmár László kétsze- res Kossuth-díjas tudó- ' sónk, elismert tekintély világviszonylatban is a ki- bernetika területén. Kitartó és szenvedélyes al- kotómunkája számottevő ál- lomásának tekinthető a most működésbe lépő — valljuk be: szerény keretek között született — Kibernetikai La- boratórium, és ennek jelen- tőségét nem lehet eléggé ós elégszer méltatni. Első kérdésünk Kalmár professzorhoz: s — Mi a Kibernetikai Szak- bizottság feladata? — Funkcióját tekintve ta- nácsadó szerve a Kiberneti- kai Laboratóriumnak. A ki- bernetika komplex jellegé- ből adódik, hogy a Szakbi- zottság tagjai között jóné- hány tudományág képviselő- je megtalálható. A Szakbizottság elnöke dr. Kalmár László. Tagjai: dr. Ábrahám Ambrus egyetemi tanár, az Általános Állatta- ni és Biológiai Intézet tan- székvezetője. dr. Ágoston György egyetemi tanár, a Neveléstudományi és Lélek- tani Intézet tanszékvezetője, dr. Fodor Géza docens, tu- dományos rektorhelyettes, dr. Hajdú Péter egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes, a Finnugor Nyelvtudományi Intézet tanszékvezetője; dr. Herczeg Ferenc közgazdász, gazdasági rektorhelyettes, dr. Huszák István egyetemi ta- nár. az Idegklinika igazga- tója. dr. Obál Ferenc egye- temi tanár, az Élettani In- tézet vezetője; dr. Kovács István egyetemi tanár, az Államjogi Tanszék vezetője, dr. Székely Sándor aspiráns, a Filozófiai Tanszék adjunk- tusa. A Kibernetikai Szakbizott- ság 1962. december 28-i ülé- se javaslatot fogadott el, amelyben vázolta a Központi Kibernetikai Laboratórium feladatkörét, mely szerint oktatási, tudo- mányos kutatási — szolgál- tató jellegű, valamint gya- korlati alkalmazásokkal kap- csolatos feladatokat lát el. Az oktatás feladata közé tartozik: a matematikai szak- képzésben való részvétel, a »»Matematikai gépek« c. elő- adás és »Matematikai labo- ratóriumi gyakorlatok« c. gyakorlat megtartása. Kiber- netikai előadássorozatokat és tanfolyamokat kell tartani a szegedi egyetemek azon tu- dományos dolgozói s részére, akik szaktudományuk kiber- netikai vonatkozású problé- máival kívánnak foglalkozni. Ide tartozik még az e téma- körből esetíeg felveendő as- piráns foglalkoztatása, vala- mint kibernetikai,, segítségnyúj- tás az egyetemi oktatáshoz és az egyetemen folyó tu- dományos kutatáshoz. Á tudományos kutatás kö- rébe tartozik többek között: Az élő szervezet egyes sza- bályozási működéseinek (pl. a szem mozgatása) modelle- zése, amelynek kutatóhelye a Pécsd Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézete és a József Attila Tudo- mányegyetem Központi Ki- bernetikai Laboratóriuma lesz. Ide sorolható a tudo- mányegyetemünkön és a Szegedi Orvostudományi Egyetem intézeteiben jelen- leg már folyó, a kibernetiká- val összefüggő részletkutatá- sok koordinálása, tudomá- nyos együttműködésen ala- puló kutatásokká való szer- vezése, továbbá újabb tudó- sok bevonása ebbe a mun- kába. Segíteni kell a Szeged kör- nyéki ipar, mezőgazdaság, valamint a közlekedés au- tomatizálása és komplex automatizálása során fel- merülő kibernetikai prob- lémák megoldását. A szolgáltató jellegű fel- adatok közül az Egyetemi Könyvtár teendőinek gépesí- tése és automatizálása tart- hat számot leginkább figye- lemre. A katalogizálást gé- pek segítségével végzik majd és az egyes művek kikeresé- se is csak pillanatokig tart. Ehhez hasonlóan könnyítik meg és létezik olcsóbbá az egyetemi adminisztrációt. Végső soron a kutatások- nak az emberi munka meg- könnyítését és a termelés színvonalának és gazdaságos- ságának javulását kell előse- gítenie. A Szegeden és kör- nyékén levő ipari üzemek és a mezőgazdaság műszaki fej- lesztését. automatizálását hathatósan fogja elősegíteni a Kibernetikai Laborató- rium. A kibernetikának a békés építőmunkában, a kommu- nizmus felépítésében lesz beláthatatlan jelentőségű szerepe. Ez a fentebbi idézetből is kitűnik, amely arról tanús- kodik. hogy Szovjetunióban felismerték ennek fontossá- gát. Nem is nehéz ezt belát- ni. Mégis vannak olyan aka- dályok. melyekkel Kalmár professzornak meg kell küz- denie azért, hogy a kiberne- tika problémái megoldódja- nak. — A MTA — felépítésé- ből következően — nem ké- pes felkarolni a kibernetikai kutatásokat mondja dr. Kalmár László. — Ez osztá- lyokra való tagozódásából adódik, valamint abból, hogy nem sorolható egyikbe sem a kibernetika. Ezért fontos ennek a Laboratóriumnak megvalósítása. amelyben nagy szerepe volt a Tudo- mányegyetem vezetői mel- lénk állásának és támogatá- sának. Kalmár professzor gyak- ran jár üzemekben és taná csaival segíti azok meder nebbé tételét. Különösen fontosnak tartja a korszerű vegyipar megteremtését. A Szegeden felépülő gu- , migyár tervezésénél is fi- gyelembe kell venni az au- tomatizálás szükségességét. Az emberre káros vegyi folyamatokat gépek végzik és ellenőrzik a korszerű ve- gyiüzemben, vagyis minden kutatásnak az emberért kell történnie. Ha ezt a szem elől téveszti a kutató, akkor célt téveszt — Korlátlan lehetőségeink vannak — mondja a profesz- szor. — Tele vagyunk el- avult technikai normákkal, amire ráfizetünk. Nem utó- pia az, hogy azonos techni- kai feltételek mellett is bi- zonyos számítások elvégzésé- vel sok esetben 50 %-kal emelkedne a termelékenység. — A kapitalizmusban nagy gondot okoz a termelőerők fejlődése és bizonyos intéz- kedésekkel gátolják az auto- matizálást. Leginkább a fegyvergyártásban alkalmaz- zák. Technikai fejlettségünk emelése ezért politikai érdek is. Túl kell szárnyalnunk a kapitalizmus színvonalát és ez sem utópia! —, amely magával hozza a kapitaliz- mus legyőzését, válságának teljes elmélyülését. Dr. Kalmár László beszélt a személyi kultusz idősza- kának tévedéseiről is, ame- lyek gátolták a kiberneti- ka fejlődését. Szerencsére a mai politikai légkör alkalmas az eredmé- nyes kutatómunkához. Ha akadnak is egyesek akik tel- jes mértékben nem tudtak leszámolni magukban a múlt- tal. az a jellemző, hogy fel- karolják Kalmár professzor terveit és segítik. önmagáról alig beszélt. Talán egy másik találkozás alkalmával erre is sor kerül. Addigis beszéljen helyette az, amit eddig tett és tenni fog a kibernetika fejlesztésé- ért és gyakorlati alkalmazá- sáért. (bálint) cA tartulómh&l: Az Orvostudományi Egyetem távlati fejlesz- tési tervéről Üj véradókra van szükség! * Apáthy Istvánra emlékezünk Riport a központi műhelyről * Egyetemi Szép Szó — Könyvszemle — Sport PONICSÁN ÁDÁM, TAN(TÓKÉP7Ő INTÉZETI TANÁR: KUCSERA ISTVÁN, BÁDOQOS LONDONI NOTESZ I/ezembe veszem azt a fekete táblá- jú, olcsó egy shillinges vonalas fü- zetet, melyet az Earls-Court-i föld alatti - állomás mellett vettem Londonban, ér- kezésem első napjaiban. Forgatom, elné- zegetem az első oldalt: a kedvetlen első sorokat és a naponként szaporodó írást, mely fél év alatt szinte észrevétlen gyor- sasággal megtöltötte a vastag papírköte- get. Válogatás nélkül írogattam bele. írtam a Picadillyröl, a kemény kalapos West- End-i tisztviselőkről, a Trafalgar térről, a híres, udvarias Bobbykról, a Soho streap-tease táncosnőjéről, akit műsor után a férje a gyermekkocsival várt a be- járat előtt: Írtam arról a hegedülő, elő- kelő koldusról, aki a forgalmas autóbusz- megálló mellett játszotta reggelenként a bécsi keringőkét; azután még sok. olyan londoni nevezetességről, melyet a hiva- tásos újságírók napjainkig már sokszor, sokkal színesebben útinapló, kritika, novella, kisregény formájában megírtak. f?gy ilyen újságban, melyben tollú irodalmárok, bölcsészek jelentetik meg cikkeiket, jól ismervén mesterségük fogásait, talán nem is való, hogy egy or- vos kísérletezzen nem a szakmájába vá- gó írással. (A mondat második részével nem értünk egyet. A szerk.) Ezért mara- dok a kaptafánál, és inkább hivatásom- hoz tartozó, talán másokat is érdeklő él- ményeimről írnék. A hatalmas, nyolc emeletes kísérleti intézet, melyet magánalapítványból hoz- tak létre, a híres Hammersmith-kórház területén épült és az Orvostovábbképzö Intézethez tartozik. Ennek az ötödik eme- letén dolgoztam. A nagy kiterjedésű kór- háztelepen, azt lehet mondani, hogy a világ minden részéből lehet orvost talál- ni: ki csak néhány hetes, ki több hónapos, esetleg egy-két éves tanulmányútját tölti el itt. Azzal büszkélkedhetem, hogy 1938 óta én voltam az első magyar orvos, aki hivatalos kiküldetés útján került ide. Tanulmányútam Dempster tanár inté- zetébe vezetett, aki tíz év óta foglalkozik a veseátültetés problémájával: érkezésem előtt úgy tudtam, hogy csak kísérlete- sen. de kiderült, hogy 1962 márciusáig már hat emberi műtétet is végzett az Uro- lógiai Klinikán. Ez volt az első bizonyí- téka annak, hogy a legfrissebb folyóira- tok is csak kullognak a rohanó tudomány nv^mában. p^nököm, még kontinentális értelem- ben is temperamentumos skót em- ber lévén, ahogy szegedi angolsáoom fa- lait sikerült áttörnie, az akkori rutin tu- dományos munkája kellős közepébe vitt be és kél hét múlva csodálkozott azon, hogy nem ismerem mindazt, ami neki tíz éves munkája után természetes volt. Párhuzamosan végeztünk nyaki és me- dencei veseátültetéseket. A nyaki nagy- erekkel összekötött, anastomizált vesék, elsősorban biokémiai, enzim vizsgálatok- ra szolgáltak. A medencébe ültetett ve- sékkel pedig tulajdonképpen az emberi alkalmazást próbáltuk utánozni olykép- pen, hogy az állatok saját veséit eltávo- lítva, életüket, túlélési idejüket a beül- tetett új szervre bíztuk. Ificsit furcsa volt számomra az a vég- telen gondosság. mely az állatok 'irányában nyilvánult meg. Mégiscsak klinikus levén, itthon megszoktuk, hogy nem túlságosan bánkódunk egy-egy kí- sérleti állat elpusztulása miatt. A munka célja az volt, hogy röntgen sugár, vagy ahogy az angolok mondják: ~X ray« különböző adagolásával meg-\ akadályozzuk az idegen szerv, jelen eset- ben a vese kilökődését. Ez a folyamat, ha a szervezet immunbiológiai egyen- súlyába nem avatkozunk bele, nyolc-ti- zennégy nap alatt feltétlenül lezajlik és a veseműködés, majd maga az egész szerv áldozatául esik, ebben az esetben a va- kon működő védekező folyamatnak. A műtét sikeressége, ha tényleg nagy gya- korlatot és jártasságot is igényel, tech- nikailag nem probléma, annál inkább a fent említett immunbiológiai kérdés. Ha autotransplantatjot végzünk, tehát a kí- sérleti .állat saját tveséj'éfc 'ültetjük, szer- vezetének más helyére, es nem vetünk technikái hibát, az megtapad és ismét működik. A homotransplantatio esetében, mikor, egy másik ugyanahhoz a fajtához tartozó állatból vesszük a szervet, csak ezen védekező mechanizmusnak a csök- kentésével, vagy megszüntetésével tud- juk a funkciót fenntartani. A z emberi műtéteknél is az operáció izgalma hamar elmúlik, a feszült várakozás tulajdonképpen az említett kilökődési folyamat miatt van. Érdekes jelenség, hogy a röntgensuga- razott állatok sem éltek 20—30 napnál tovább, ugyanakkor az emberi átülteté- sek jobb eredménnyel járnak. Ennek egy- szerű magyarázata az, hogy teljesen tönkrement, csaknem a halál előtt álló szervezetbe ültetjük a vesét. Ilyenkor már a védekező készség nagyon csekély. Négy hónap után, augusztus 13-án, egy hétfői napon éltem át legérdekesebb él- ményemet. Asszisztáltam Dempster pro- fesszornak a hetedik veseátültetésnél. A lapok itthon is írtak arról a »nagy kísér- letiről, hogy egy orvos kollégájának, Clark doktornak átadta egyik veséjét. A műtét izgalmát elsősorban a rokoni kap- csolat hiánya fokozta. Ugyanis a közeli vérrokonság esetében a kilökődési folya- mat lassúbb, sőt egypetéjű ikerpárnál nem is jön létre. A műtét is nagy élmény volt, de végeredményben teljesen azonos technikával történt, mint amit nap mint nap végeztünk állatokon. Mégis a leg- impresszionálóbb a beültetett vese mű- ködésének azonnali megindulása 4s a be- teg újjászületése volt, ami 3—4 nap alatt, a húgyvérűség megszűnésével bekövetke- zett. Qzegény Clark dpktor négy és fél hó- nappal később meghalt. Egy kissé nagy áldozatnak tűnik kollégájától ezért az aránylag rövid időért. Azonban a bon- colás során kivett vese vizsgálata megle- pő eredménnyel járt (ezt Dempster pro- fesszor leveléből tudom), ugyanis nem a kilökődési reakció, hanem az állandó ma- gas vérnyomás pusztította el a szervet, így Spencer doktor áldozata nem csak egy barát felé volt óriási gesztus, hanem az orvostudományt is tovább vitte egy lépéssel. A hathónapos tanulmányút befejező- dött, de a kísérletek nem szünetelnek sem Londonban, sem másutt, sem itthon. Az eredmények világszerte egyre job- bak. DR. NÉMETH ANDRÁS adiiinM«,« Orvostudományi Egyetem

Transcript of 1, évf 3. szá. m A SZEGED FELSŐOKTATÁSI ...univ.bibl.u-szeged.hu/11600/1/sze_1963_003_001.pdf1,...

  • 1, évf. 3. szám A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA 1963. március 5.

    Központi Kibernetikai Laboratórium létesült Szegeden Dr. Kalmár László egyetemi tanár vezetésével

    ,,A m a r a d i s á g , az egy h e l y b e n t o p o g á s idegen a d ina-m i k u s , f o r r a d a l m i , mind ig e lő re t ö rekvő szocial is ta t e r m e l é s t e rmésze té tő l . G y o r s a b b a n és m a r a d é k t a l a n a b b u l hasznos í ta -n u n k ke l l mindaz t , a m i t h a z á n k b a n a t u d o m á n y és a t ech-n i k a t e r e m t , b á t r a b b a n ke l l á t v e n n ü n k m i n d e n jó t a k ü l f ö l -d i m u n k a m ó d s z e r e k b ő l , á t f o g ó b b a n kell f e j l e s z t e n ü n k á sza-kos í t ás t é s a kooperác ió t , meg kel l g y o r s í t a n u n k a t e rve -les k o m p l e x gépes í t é sének é s a u t o m a t i z á l á s á n a k ü t e m é t . A k o m m u n i s t a gazdaság épí tése so rán n e m t ű r h e t j ü k a k o n -ze rva t iv i zmus t a t e c h n i k á b a n . "

    (Részlet az S Z K P XXII . k o n g r e s s z u s á n a k anyagából )

    Hosszú és fáradságos mun-ka előzte meg a Kiberneti-kai Laboratórium létrehozá-sát. Ennek körülményeiről és jelentőségéről beszélget-tünk dr. Kalmár László pro-fesszorral a Bolyai Intézet-ben. Elmondotta, hogy

    a kibernetika komplex tu-dományos irányzat, amely a valamennyi mozgásfor-mában meglevő, közös vo-násokat kutat ja .

    Az általános érvényű törvé-nyek segítségével az egyes mozgásformákról pontosabb ismereteket szerezhetünk. Például kuta t ja a vezetés ál-talános törvényeit. A veze-tést a biológiai mozgásfor-ma esetében az agy. a tár-sadalomban a kormány tölti be.

    A kibernetika fejlődését a második világháború is siet-tette. Az Angliát támadó V 2-ket vadászgépekkel nem tudták ártalmatlanná tenni nagy sebességük miatt. Ezért automata ágyúkat konstruál-tak, amelyek csak számoló-gép segítségével tudtak mű-ködni. Csakhogy a számoló-gépek sebességét növelni kellett, hogy az elhárító fegy-ver rendeltetésének megfe-leljen. Ebben az esetben a számológépnek adatokat kel-lett feldolgoznia. Ezt a.funk-ciót aztán tovább bővítették. Kalmár professzor logikai gépe már hihetetlen sebes-eéggel vizsgálja meg a ka-pott adatokat.

    Dr. Kalmár László kétsze-res Kossuth-díjas tudó-

    ' sónk, elismert tekintély világviszonylatban is a ki-bernetika területén.

    Kitartó és szenvedélyes al-kotómunkája számottevő ál-lomásának tekinthető a most működésbe lépő — valljuk be: szerény keretek között született — Kibernetikai La-boratórium, és ennek jelen-tőségét nem lehet eléggé ós elégszer méltatni.

    Első kérdésünk Kalmár professzorhoz: s

    — Mi a Kibernetikai Szak-bizottság feladata?

    — Funkcióját tekintve ta-nácsadó szerve a Kiberneti-kai Laboratóriumnak. A ki-bernetika komplex jellegé-ből adódik, hogy a Szakbi-zottság tagjai között jóné-hány tudományág képviselő-j e megtalálható.

    A Szakbizottság elnöke dr. Kalmár László. Tagjai: dr. Ábrahám Ambrus egyetemi tanár, az Általános Állatta-ni és Biológiai Intézet tan-székvezetője. dr. Ágoston György egyetemi tanár, a Neveléstudományi és Lélek-tani Intézet tanszékvezetője, dr . Fodor Géza docens, tu-dományos rektorhelyettes, dr. Hajdú Péter egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes, a Finnugor Nyelvtudományi Intézet tanszékvezetője; dr. Herczeg Ferenc közgazdász, gazdasági rektorhelyettes, dr. Huszák István egyetemi ta-nár. az Idegklinika igazga-tója. dr. Obál Ferenc egye-temi tanár, az Élettani In-

    tézet vezetője; dr. Kovács István egyetemi tanár, az Államjogi Tanszék vezetője, dr. Székely Sándor aspiráns, a Filozófiai Tanszék adjunk-tusa.

    A Kibernetikai Szakbizott-ság 1962. december 28-i ülé-se javaslatot fogadott el, amelyben vázolta

    a Központi Kibernetikai Laboratórium feladatkörét,

    mely szerint oktatási, tudo-mányos kutatási — szolgál-tató jellegű, valamint gya-korlati alkalmazásokkal kap-csolatos feladatokat lát el.

    Az oktatás feladata közé tartozik: a matematikai szak-képzésben való részvétel, a »»Matematikai gépek« c. elő-adás és »Matematikai labo-ratóriumi gyakorlatok« c. gyakorlat megtartása. Kiber-netikai előadássorozatokat és tanfolyamokat kell tartani a szegedi egyetemek azon tu-dományos dolgozói srészére, akik szaktudományuk kiber-netikai vonatkozású problé-máival kívánnak foglalkozni. Ide tartozik még az e téma-körből esetíeg felveendő as-piráns foglalkoztatása, vala-mint

    kibernetikai,, segítségnyúj-tás az egyetemi oktatáshoz és az egyetemen folyó tu-dományos kutatáshoz. Á tudományos kutatás kö-

    rébe tartozik többek között: Az élő szervezet egyes sza-bályozási működéseinek (pl. a szem mozgatása) modelle-zése, amelynek kutatóhelye a Pécsd Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézete és a József Attila Tudo-mányegyetem Központi Ki-bernetikai Laboratóriuma lesz. Ide sorolható a tudo-mányegyetemünkön és a Szegedi Orvostudományi Egyetem intézeteiben jelen-leg már folyó, a kibernetiká-val összefüggő részletkutatá-sok koordinálása, tudomá-nyos együttműködésen ala-puló kutatásokká való szer-vezése, továbbá ú jabb tudó-sok bevonása ebbe a mun-kába.

    Segíteni kell a Szeged kör-nyéki ipar, mezőgazdaság, valamint a közlekedés au-tomatizálása és komplex automatizálása során fel-merülő kibernetikai prob-lémák megoldását.

    A szolgáltató jellegű fel-adatok közül az Egyetemi Könyvtár teendőinek gépesí-tése és automatizálása tart-hat számot leginkább figye-lemre. A katalogizálást gé-pek segítségével végzik ma jd és az egyes művek kikeresé-se is csak pillanatokig tart. Ehhez hasonlóan könnyítik meg és létezik olcsóbbá az egyetemi adminisztrációt.

    Végső soron a kutatások-nak az emberi munka meg-könnyítését és a termelés színvonalának és gazdaságos-ságának javulását kell előse-gítenie. A Szegeden és kör-nyékén levő ipari üzemek és a mezőgazdaság műszaki fe j -lesztését. automatizálását hathatósan fogja elősegíteni

    a Kibernetikai Laborató-rium.

    A kibernetikának a békés építőmunkában, a kommu-nizmus felépítésében lesz beláthatatlan jelentőségű szerepe.

    Ez a fentebbi idézetből is kitűnik, amely arról tanús-kodik. hogy Szovjetunióban felismerték ennek fontossá-gát. Nem is nehéz ezt belát-ni. Mégis vannak olyan aka-dályok. melyekkel Kalmár professzornak meg kell küz-denie azért, hogy a kiberne-tika problémái megoldódja-nak.

    — A MTA — felépítésé-ből következően — nem ké-pes felkarolni a kibernetikai kutatásokat — mondja dr. Kalmár László. — Ez osztá-lyokra való tagozódásából adódik, valamint abból, hogy nem sorolható egyikbe sem a kibernetika. Ezért fontos ennek a Laboratóriumnak megvalósítása. amelyben nagy szerepe volt a Tudo-mányegyetem vezetői mel-lénk állásának és támogatá-sának.

    Kalmár professzor gyak-ran jár üzemekben és taná csaival segíti azok meder nebbé tételét. Különösen fontosnak tar t ja a korszerű vegyipar megteremtését.

    A Szegeden felépülő gu-, migyár tervezésénél is fi-

    gyelembe kell venni az au-tomatizálás szükségességét.

    Az emberre káros vegyi folyamatokat gépek végzik és ellenőrzik a korszerű ve-gyiüzemben, vagyis minden kutatásnak az emberért kell történnie. Ha ezt a szem elől téveszti a kutató, akkor célt téveszt

    — Korlátlan lehetőségeink vannak — mondja a profesz-szor. — Tele vagyunk el-avult technikai normákkal, amire ráfizetünk. Nem utó-pia az, hogy azonos techni-kai feltételek mellett is bi-zonyos számítások elvégzésé-vel sok esetben 50 %-kal emelkedne a termelékenység.

    — A kapitalizmusban nagy gondot okoz a termelőerők fejlődése és bizonyos intéz-kedésekkel gátolják az auto-matizálást. Leginkább a fegyvergyártásban alkalmaz-zák. Technikai fejlettségünk emelése ezért politikai érdek is. Túl kell szárnyalnunk a kapitalizmus színvonalát — és ez sem utópia! —, amely magával hozza a kapitaliz-mus legyőzését, válságának teljes elmélyülését.

    Dr. Kalmár László beszélt a személyi kultusz idősza-kának tévedéseiről is, ame-lyek gátolták a kiberneti-ka fejlődését.

    Szerencsére a mai politikai légkör alkalmas az eredmé-nyes kutatómunkához. Ha akadnak is egyesek akik tel-jes mértékben nem tudtak leszámolni magukban a múlt-tal. az a jellemző, hogy fel-karolják Kalmár professzor terveit és segítik.

    önmagáról alig beszélt. Talán egy másik találkozás alkalmával erre is sor kerül. Addigis beszéljen helyette az, amit eddig tett és tenni fog a kibernetika fejlesztésé-ér t és gyakorlati alkalmazá-sáért.

    (bálint)

    cA tartulómh&l:

    Az Orvostudományi Egyetem távlati fejlesz-

    tési tervéről

    Ü j véradókra van szükség!

    *

    Apáthy Istvánra emlékezünk

    Riport a központi műhelyről

    *

    Egyetemi Szép Szó — Könyvszemle — Sport PONICSÁN ÁDÁM, TAN(TÓKÉP7Ő INTÉZETI TANÁR:

    KUCSERA ISTVÁN, BÁDOQOS

    LONDONI NOTESZ I/ezembe veszem azt a fekete táblá-

    jú, olcsó egy shillinges vonalas fü-zetet, melyet az Earls-Court-i föld alatti -állomás mellett vettem Londonban, ér-kezésem első napjaiban. Forgatom, elné-zegetem az első oldalt: a kedvetlen első sorokat és a naponként szaporodó írást, mely fél év alatt szinte észrevétlen gyor-sasággal megtöltötte a vastag papírköte-get.

    Válogatás nélkül írogattam bele. írtam a Picadillyröl, a kemény kalapos West-End-i tisztviselőkről, a Trafalgar térről, a híres, udvarias Bobbykról, a Soho streap-tease táncosnőjéről, akit műsor után a férje a gyermekkocsival várt a be-járat előtt: Írtam arról a hegedülő, elő-kelő koldusról, aki a forgalmas autóbusz-megálló mellett játszotta reggelenként a bécsi keringőkét; azután még sok. olyan londoni nevezetességről, melyet a hiva-tásos újságírók napjainkig már sokszor, sokkal színesebben — útinapló, kritika, novella, kisregény formájában megírtak.

    f?gy ilyen újságban, melyben jó tollú irodalmárok, bölcsészek jelentetik

    meg cikkeiket, jól ismervén mesterségük fogásait, talán nem is való, hogy egy or-vos kísérletezzen nem a szakmájába vá-gó írással. (A mondat második részével nem értünk egyet. A szerk.) Ezért mara-dok a kaptafánál, és inkább hivatásom-hoz tartozó, talán másokat is érdeklő él-ményeimről írnék.

    A hatalmas, nyolc emeletes kísérleti intézet, melyet magánalapítványból hoz-tak létre, a híres Hammersmith-kórház területén épült és az Orvostovábbképzö Intézethez tartozik. Ennek az ötödik eme-letén dolgoztam. A nagy kiterjedésű kór-háztelepen, azt lehet mondani, hogy a világ minden részéből lehet orvost talál-ni: ki csak néhány hetes, ki több hónapos, esetleg egy-két éves tanulmányútját tölti el itt. Azzal büszkélkedhetem, hogy 1938 óta én voltam az első magyar orvos, aki hivatalos kiküldetés útján került ide.

    Tanulmányútam Dempster tanár inté-zetébe vezetett, aki tíz év óta foglalkozik a veseátültetés problémájával: érkezésem előtt úgy tudtam, hogy csak kísérlete-sen. de kiderült, hogy 1962 márciusáig már hat emberi műtétet is végzett az Uro-lógiai Klinikán. Ez volt az első bizonyí-téka annak, hogy a legfrissebb folyóira-tok is csak kullognak a rohanó tudomány nv^mában.

    p^nököm, még kontinentális értelem-ben is temperamentumos skót em-

    ber lévén, ahogy szegedi angolsáoom fa-lait sikerült áttörnie, az akkori rutin tu-dományos munkája kellős közepébe vitt be és kél hét múlva csodálkozott azon, hogy nem ismerem mindazt, ami neki tíz éves munkája után természetes volt.

    Párhuzamosan végeztünk nyaki és me-dencei veseátültetéseket. A nyaki nagy-erekkel összekötött, anastomizált vesék, elsősorban biokémiai, enzim vizsgálatok-ra szolgáltak. A medencébe ültetett ve-sékkel pedig tulajdonképpen az emberi alkalmazást próbáltuk utánozni olykép-pen, hogy az állatok saját veséit eltávo-lítva, életüket, túlélési idejüket a beül-tetett új szervre bíztuk.

    Ificsit furcsa volt számomra az a vég-telen gondosság. mely az állatok

    'irányában nyilvánult meg. Mégiscsak klinikus levén, itthon megszoktuk, hogy

    nem túlságosan bánkódunk egy-egy kí-sérleti állat elpusztulása miatt.

    A munka célja az volt, hogy röntgen sugár, vagy ahogy az angolok mondják: ~X ray« különböző adagolásával meg-\ akadályozzuk az idegen szerv, jelen eset-ben a vese kilökődését. Ez a folyamat, ha a szervezet immunbiológiai egyen-súlyába nem avatkozunk bele, nyolc-ti-zennégy nap alatt feltétlenül lezajlik és a veseműködés, majd maga az egész szerv áldozatául esik, ebben az esetben a va-kon működő védekező folyamatnak. A műtét sikeressége, ha tényleg nagy gya-korlatot és jártasságot is igényel, tech-nikailag nem probléma, annál inkább a fent említett immunbiológiai kérdés. Ha autotransplantatjot végzünk, tehát a kí-sérleti .állat saját tveséj'éfc 'ültetjük, szer-vezetének más helyére, es nem vetünk technikái hibát, az megtapad és ismét működik. A homotransplantatio esetében, mikor, egy másik ugyanahhoz a fajtához tartozó állatból vesszük a szervet, csak ezen védekező mechanizmusnak a csök-kentésével, vagy megszüntetésével tud-juk a funkciót fenntartani.

    A z emberi műtéteknél is az operáció izgalma hamar elmúlik, a feszült

    várakozás tulajdonképpen az említett kilökődési folyamat miatt van.

    Érdekes jelenség, hogy a röntgensuga-razott állatok sem éltek 20—30 napnál tovább, ugyanakkor az emberi átülteté-sek jobb eredménnyel járnak. Ennek egy-szerű magyarázata az, hogy teljesen tönkrement, csaknem a halál előtt álló szervezetbe ültetjük a vesét. Ilyenkor már a védekező készség nagyon csekély.

    Négy hónap után, augusztus 13-án, egy hétfői napon éltem át legérdekesebb él-ményemet. Asszisztáltam Dempster pro-fesszornak a hetedik veseátültetésnél. A lapok itthon is írtak arról a »nagy kísér-letiről, hogy egy orvos kollégájának, Clark doktornak átadta egyik • veséjét. A műtét izgalmát elsősorban a rokoni kap-csolat hiánya fokozta. Ugyanis a közeli vérrokonság esetében a kilökődési folya-mat lassúbb, sőt egypetéjű ikerpárnál nem is jön létre. A műtét is nagy élmény volt, de végeredményben teljesen azonos technikával történt, mint amit nap mint nap végeztünk állatokon. Mégis a leg-impresszionálóbb a beültetett vese mű-ködésének azonnali megindulása 4s a be-teg újjászületése volt, ami 3—4 nap alatt, a húgyvérűség megszűnésével bekövetke-zett.

    Qzegény Clark dpktor négy és fél hó-nappal később meghalt. Egy kissé

    nagy áldozatnak tűnik kollégájától ezért az aránylag rövid időért. Azonban a bon-colás során kivett vese vizsgálata megle-pő eredménnyel járt (ezt Dempster pro-fesszor leveléből tudom), ugyanis nem a kilökődési reakció, hanem az állandó ma-gas vérnyomás pusztította el a szervet, így Spencer doktor áldozata nem csak egy barát felé volt óriási gesztus, hanem az orvostudományt is tovább vitte egy lépéssel.

    A hathónapos tanulmányút befejező-dött, de a kísérletek nem szünetelnek sem Londonban, sem másutt, sem itthon.

    Az eredmények világszerte egyre job-bak.

    DR. NÉMETH ANDRÁS adiiinM«,«

    Orvostudományi Egyetem