1. oldal Felsővárosi Harangszó 2016. május

2. oldal Felsővárosi Harangszó 2017. április

Szent László Jubileumi Év 2017

Február 17-én nyitotta meg Győrött ünnepélyesen Veres András győrimegyéspüspök a Szent László Jubileumi Évet.Szent László a nép akaratából lett király. „A magyar eszmény Szent Lászlóbanvált kereszténnyé és szentté.” – mondta róla Prohászka püspök. Néperajongásig szerette. Rettenthetetlen bátorság, óriási erő, daliás termetjellemezte. Országépítő, hazáját megerősítő, európai hírű király volt. Külső ésbelső biztonságot teremtett országában.A mai napig Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken, de még Zágrábban isvannak róla elnevezett templomok. „Lovagkirály”, „Krisztus katonája”, „Krisztusbajnoka” jelzőkkel emlegették. Legendája így ír róla: „Ítéletében igazságos, adorgálásban fenséges volt… úgy hitte, hogy rettenetesebb ítélet vár rá, mintazokra, akiket ő ítélt.” Minden csatájában, melyet a haza védelmében vívott,győztes volt. Imádságos lélek volt a „kegyes király”. „Népe bűneit siratja, ésszíve oltárán magát Istennek élő áldozatul fölajánlja.” Külső megjelenése iskiemelte őt: „Magas termetével más emberek fölött egy fejjel kitűnt.”A magyar egyház számára legjelentősebb tette volt, hogy 1083-ban István, Imreés Gellért ereklyéit felemelte, és kieszközölte a pápánál András és Benedekremetékkel együtt a szentté avatásukat. Ezzel a magyar népnek sajátnemzetéből adott példaképeket.Már életében számtalan legenda keringett róla: „Szeretetben gazdag, atürelemben nagylelkű, a kegyességben felséges, a kegyelem ajándékaival teljeskirály, az igazság követője, a szemérem oltalmazója, a szerencsétlenekvigasztalója, az elnyomottak felemelője, az árvák megszánója és kegyes atyjavolt.” Rózsafüzérét kardjára csavarva szokott csatákba vonulni, ha ellenségtámadt az országra.Születésének pontos idejét nem tudjuk. Az 1040-es évek első felében születettLengyelországban Béla herceg és Rikisza lengyel királylány gyermekeként.Miért lehet Szent László király a mai korban is példakép? Az isteni törvények ésaz alapvető erkölcsi normák örök érvényűek. Ezeknek át kell szőniük az életminden területét. Veres András püspök úr úgy fogalmaz: „Tudatosabb éselkötelezettebb emberekre van szükség” – és ezzel egyet kell értenünk.A múlt példája megújulásra hív bennünket is, mai magyar embereket. Ezért vanez a jubileumi év. „A vallási életben is fordulóponthoz érkeztünk. Azevangéliumi életben elkötelezettebb és missziós lelkületű keresztényekre van szüksége az Egyháznak.” – mondj a püspökatya.Szent László király 1095-ben fiatalon meghalt. Szentté avatása 1192. június 27-én történt, Gergely bíboros, pápai követ ésIII. Béla király jelenlétében. Váradon temették el, az általa alapított és Magyarország Nagyasszonyának tiszteletéreszentelt bazilikában. Szent László hermáját, benne a koponya-ereklyét, Győrben őrzik.A jubileumi évben számtalan megemlékező esemény lesz az egész Kárpát-medencében. Kiállítások, versenyek éspályázatok mellett egy kulturális esemény-sorozat is lesz, a fiatalok számára rajz-, fotó- és irodalmi pályázatot ishirdetnek, hogy őket is bevonják a megemlékezésekbe.„Fontosnak tartom, hogy észrevegyük: Szent Lászlóban nemcsak egy uralkodót, egy szent királyt ünneplünk, hanem egykét lábbal a földön járó, igazi keresztény embert, aki élete minden részét a krisztusi, evangéliumi elvek köré rendezte.” –nyilatkozta a püspök atya. Szeretettel: Hatásné Anikó

A böjtr lő

A húsvét előtti heteket böjti időszaknak nevezik. Ahívő ember úgy készül Jézus Krisztus halálának ésfeltámadásának ünnepére, hogy elcsendesedik, éstöbbet foglalkozik olyan dolgokkal, amelyeketfontosnak tart, de el szokott hanyagolni.Lemondás nélkül nem lehet eredményeket elérni. Akiművészi fokon játszik egy hangszeren, naponta több

órán át gyakorol. Társai játszanak, szórakoznak, őpedig ül, és „gyötri magát”. Ez néha öröm neki, néhavalóban gyötrelem, de a cél érdekében vállalja, éstudja, hogy megéri. Ugyanez az élsportolók sorsa is.Aki böjtöl, annak hosszú távú céljai vannak. Nemcsakmost akarja jól érezni magát, hanem sok lemondástvállal, mert el akar érni valamit, ami neki többet ér apillanatnyi örömnél. Közben pedig ő maga ismegedződik, értékesebb ember lesz, mint e lemondás

3. oldal Felsővárosi Harangszó 2017. április

nélkül lett volna.Jézus Krisztus földi élete egyetlen nagy böjt volt.Otthagyta a mennyei dicsőséget, magára vettetestünket, vállalt minden szenvedést azért, hogyminket Istenhez visszavezessen. Gazdag létéreszegénnyé lett értünk, hogy az ő szegénysége általmeggazdagodjunk.Jézus nagyon sokat dolgozott. Előfordult, hogy ennisem volt ideje. De amikor csak tehette, visszavonult azAtyával való csendes beszélgetésre, és elment egy-egynapra tanítványaival, hogy csak a lelkükkel ésegymással foglalkozzanak.Ebben a böjti időben ezt kellene megtanulnunk.Legyen minden nap egy kis idő, amikor nem mitevékenykedünk, hanem Isten munkálkodik bennünk.

Legyen minden héten egy nap, ami valóban az Úrnapja. Engedjünk Jézus hívásának, aki ma is amegfáradtakat hívja magához, és megnyugvást, szószerint: fellélegzést kínál nekik.Nemcsak a gyomrunkon lehet böjtölni, van szóböjt is,indulatböjt, a kedvenc újság helyett lehet játszani agyerekekkel, a tévé helyett beszélgetni a házastárssalvagy tanulmányozni a Bibliát. Jézus a böjtöt azistenfélő élet ugyanolyan természetes részénektartotta, mint az imádkozást vagy az adakozást. Akiélete valamilyen területén tudatosan, határozott céllalelkezdi gyakorolni ezt a lemondást, nagy lelkigazdagságra lel. „Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizetneked.”

Herczegné Marika

Érzékszerveink böjtje

„Böjt?” – kérdez vissza a mai gyerek. „Hát az azt jelenti, hogy nem eszik húst az ember.” „Nagyböjt?” – „Hát az, hogysokáig nem eszik húst az ember.” Arra viszont, hogy ha van nagyböjt, mikor van a kisböjt, még az öregebbek sem tudnakválaszolni. Pedig az ádventi kisböjtnek a maradványa az a szokásunk, hogy Szentestén (a kisböjt utolsó napján) már ritkaés finom ételt, de mégsem húst eszünk, hanem halat.A böjt azonban nemcsak a hústalan étkezést jelenti, hiszen akkor minden vegetáriánust és fogyókúrázót böjtölőnekkellene neveznünk. Böjt az, ha lemondunk valamiről – valamiért, valakiért –, és lemondásunkat felajánljuk Istennek.Minthogy a legtermészetesebb öröm, ami egész életében elkíséri az embert: az evés, az ennivalók közül pedig alegkívánatosabb a hús szokott lenni, a köztudat a húsról való lemondást azonosította a böjt fogalmával. Pedig mimindenről mondhatunk le akárcsak az étkezés területén is! Például az édességről – ezt sokan fel is ajánlják anagyböjtben. De lehet cukor nélkül inni a kávét, a teát, sőt, sótlanul enni az ételeket – ahogyan ezt a „szeretetlángos”Erzsébet asszonytól kérte Jézus, a nagy ügyért való áldozatvállalás jeleként. A hízásra hajlamosaknak jót is tesz, ha azételek mennyiségét csökkentik, vagy nem „csipegetnek” két főétkezés között. Böjt lehet az is, ha megesszük a nem-szeretett ételt, vendégségben a szokatlan ízű süteményt, a másképp fűszerezett ételt, vagy az is, ha eszünk, pedig nincsétvágyunk, de tudjuk, hogy – orvosunk szerint – ezt kell tennünk, vagy ha megisszuk a tanácsolt vízmennyiséget, pedignem kívánjuk, és nem iszunk alkoholt vagy édes üdítőitalokat, pedig éppen jól esne. Ha az evésre-ivásra vonatkozókonkrét elhatározásunk betartásával eddzük az akaratunkat, könnyebben viseljük majd egy műtét után vagy egy vizsgálatelőtt az orvosi tilalmakat, és cukorbetegség, gyomorbaj vagy az egyre gyakoribb tej- és lisztérzékenység esetén azétkezési korlátozásokat.A böjt nemcsak ízlelésünk önkéntes korlátozását jelenti, hanem a többi érzékszervünkre is vonatkozhat. Beszélhetünk afül böjtjéről is. Le lehet mondani a zenehallgatás némely fajtájáról, mennyiségéről, hangerejéről, főleg ha zavarja akörnyezetünket. Hallgathatunk viszont olyasmit, amihez semmi kedvünk: mások panaszáradatát, siránkozását, ha ez nekikmegkönnyebbülést ad, nekünk meg alkalmat a vigasztalásra. Fülünk böjtje lehet az is, ha csendre vágyunk ugyan, debékével viseljük az elkerülhetetlen zajokat: a csecsemősírást, a porszívózás hangját.Böjtöltethetjük a szemünket is. Ez nemcsak azt jelentheti, hogy a férfiak ne legeltessék a szemüket az útjukba kerülőnőkön, hanem a tévénézés korlátozását, egyes értéktelen sorozatok, szexuális szabadosságot propagáló műsorokmellőzését is. Edzhetjük azzal is akaratunkat, hogy például kibírjuk a mise végéig, és nem nézzük meg amobiltelefonunkat, hogy vajon jött-e üzenetünk vagy keresett-e valaki ezalatt az egy óra alatt.Orrunk böjtje lehet, ha lemondunk kedvenc kölninkről, arcszeszünkről, dezodorunkról, mert például munkatársainknakfejfájást okoznak. Egyes ételszagoktól is megkímélhetjük undorodó családtagjainkat, szomszédainkat például úgy, hogynem eszünk nyershagymás hamburgert, de ha mégis, akkor nem felejtünk el utána alaposan fogat mosni.Még ötödik érzékszervünkkel – tapintásunkkal – is véthetünk a böjt, a visszafogottság ellen. Ne tapogassuk végig akenyereket az üzletben! Nem kell végigsimogatni kíváncsiságból másnak a ruhaanyagát, se az arcát, a karját. Ez azeurópai kultúrkörben bizalmaskodásnak számít.Mozgásunk kordában tartása is lehet böjti célkitűzésünk. Ideges föl-alá járkálásunk az orvosi rendelő folyosóján, a késveérkezők előrecsörtetése a templomban másokat bosszantó, rossz szokás. Szintúgy az állandó pakolászás a mise alatt.Vannak, akik szinte ellenállhatatlan kényszert éreznek arra, hogy ott legyenek minden vallási eseményen, külföldizarándokúton. Ezt az állandó úton levést mérsékelniük kellene, azoknak viszont, akiknek több mozgást, sétálást javasol azorvos, fokozniuk kellene aktivitásukat.

4. oldal Felsővárosi Harangszó 2016. január