1. nyelvtan érettségi tétel

0. oldal

0. oldal1. nyelvtan érettségi tétel

A közlésfolyamat funkciói és tényezői– A kommunikáció –

Tényezői:kapcsolat

Közlővagy

feladó

Üzenet–

kódokkaljelekké alakított

közlemény

Vevővagy

címzett

csatorna

Zaj: Ami gátolja a kommunikációt, a csatorna ellen dolgozik.

Feltételei: kód: jelkulcs közös ismeretek kontaktus (kapcsolat)

Funkciói: Elsődleges funkciók:

ismeretek, gondolatok, információk átadása, közlése, cserélése

érzések kifejezése felhívás (cselekvésre szólítjuk fel a

beszédpartnert) Másodlagos funkciók:

kapcsolatteremtés, kapcsolatfenntartás értelmező poétikai, esztétikai (szépirodalomban,

szójátékokkal)

Megtalálható:9. f. eleje és 7.-8.-9. tk. eleje


A nyelvi jel és jelrendszer

Jel:Érzékszerveinkkel felfogható jelenség, amely egy

másik önmagán túli jelenségre utal.

Jelrendszerek, pl.: közlekedési jelek térképjelek piktogramok áruházi jelek nyelv

Nyelv: a legegyetemesebb jelrendszer egy társadalom által elfogadott jel- és

szabályrendszer beszéd : a nyelv egyéni, aktuális használata

A nyelv fölépítése: jelek

morfémák~az elemi nyelvi jel~van önálló hangteste és önálló jelentése is~szabad és kötött morfémák~szavak és toldalékok

szószerkezetek (szintagmák) mondatok szöveg

szabályok nyelvtan – szabályozza a nyelvi jelek rendszerét

Megtalálható:9. f. eleje


A mai magyar nyelvváltozások– A nyelv rétegződése –

Leíró (szinkron) nyelvvizsgálati módszer: a szókészlet rétegződéseit, egyes nyelvi rétegek változásait, a köznyelvhez való viszonyát vizsgálja.

Rétegződés területi alaponA nemzeti nyelv fölépítése:

irodalmi nyelv egységesítő, szabályozó (összetartó) nyelvtípus csak írott formában létezik történeti átalakulása van az északkeleti nyelvjárásból származik szépirodalom, esszé, értekező próza, sajtó nyelve

köznyelv az irodalmi nyelv beszélt változata színpadi, pódium-, katedranyelv

regionális köznyelv a köznyelvnek nyelvjárási hatásokat mutató

változata nyelvjárások

a nemzeti nyelvnek területenként eltérő sajátosságokat mutató változata. Eltérhetnek:

~hangkészletben (ö, ë, stb., kettőshangzók: ’szje’=szép)

~szókészletben (kukorica-tengeri-törökbúza)~nyelvtanban („van olyan emberek”)

mai magyar nyelvjárások:~nyugati, dunántúli, déli, tiszai, palóc,

északkeleti, mezőségi (+kalotaszegi), székely

3. oldal

nyelvsziget : idegen nyelvi közegben, az anyanyelvtől elszakadva élő embercsoport nyelve (pl. csángók)

nyelvjárássziget : más nyelvjárási területre települt át egy adott népesség (pl. bukovinai székelyek Tolna megyében)

A nyelv rétegződése társadalmi szempontból~ csoportnyelvek, szociolektusok:

szaknyelvek foglalkozások, tudományok, hivatalok nyelvei…

hobbinyelvek sport, játékok, stb. nyelve

életkori nyelvváltozatok csecsemő-, diák-, katonanyelvek

argó tolvaj-, jassznyelv, szleng

Megtalálható:12. f. közepe (2003.9.17.), 12. tk. -24. o.


Helyesírásunk alapelvei és kialakulásukAz írásjelek

Helyesírási alapelvek: Kiejtés elve

általában úgy írjuk le a szavakat, ahogy kiejtjük (asztal)

Szóelemzés elve néha eltérünk ettől az alkotóelemek érzékeltetése

miatt összetett szavaknál (padsor), toldalékoknál

(barátság) Egyszerűsítés elve

kétjegyű mássalhangzók kettőzésekor csak az első betűt írjuk le kétszer (asszony)

feloldása: elválasztáskor (asz-szony) Hagyomány elve

régi személynevek helyesírásakor (Széchenyi) a j/ly hang leírásakor (játék, lyuk)

Írásjelek Mondatlezáró: . ? ! … Elválasztó: , ; : – / Kiemelő: „ ” ( ) [ ] { } < > « » ’

Megtalálható:9 f. eleje, 10. tk. 38-39. o. és 12. tk. 44-45. o.


A mondat modalitása, a mondatfajták– A mondatok osztályozása –

A mondat a szöveg elemi láncszemnyi egysége. Jellemzője a megszerkesztettség (értelmes) és a beszerkesztettség (szövegösszefüggés).

Tartalmuk alapján Modalitás (tartalom): a beszélő szándéka,

valósághoz való viszonya a témához kijelentő (közömbös; közlő, tájékozódó; „.”; le a

hangsúly) kérdő (érdeklődő, tudakozódó; eldöntendő/kiegészítendő;

„?”) felkiáltó (megszólító, érzelmi többletes + kijelentő;

„!”) felszólító (felhívó, parancsoló, figyelmeztető; „!”;

igemód: felszólító) óhajtó (kívánó, vágyó, óhajtó; „!”; igemód: feltételes)

Szerkezetük szerint egyszerű (A–Á viszony megléte szerint)

tagolatlan (A v. Á hiányzik, pl. Jaj!, Szia!) tagolt

~hiányos (A v. Á hiányzik, de kiegészíthető, pl. Játszik.)

~alanytalan mondat (esteledik, virrad)~teljeso tőmondat (csak A és Á, pl. Pista még nem

tudta.)o bővített mondat (bővítményekkel: T, H, J…)

összetett (lásd a 9. b tételt) alárendelő mellérendelő többszörösen összetett

6. oldalLogikai minőségüket tekintve

állító (lehet részleges tagadás: Nem a piacon vásároltam.)

tagadó: a mondat állítmányát tagadjuk (Még nem vásároltam.)

Megtalálható:10. f. eleje (2001.10.1–8.), 10. tk. 6. o.


A mondat szintagmatikus szerkezete– Mondatelemzés –

Alany – rejtett, általános, határozott, határozatlan, tagadásos, lappangó.

Állítmány – igei, összetett, (névszói)Tárgy – irány- és eredménytárgy, összetett tárgy,

határozott és határozatlan tárgy, határozói értékű tárgy, kettős tárgy

Határozó – helyféle (hely-, képeshely), időféle (idő- + szám-), módféle (ok-, mód-, cél- + eszköz- + fok-, mérték- ), állapotféle (eredet-, állapot-, eredmény- + társ-) és állandóféle (állandó/vonzat, hasonlító, részes-), illetve komplex -határozók.

Jelző – minőség, mennyiség, birtokos, értelmező, (névmási) kijelölő.

Szervetlen mondatrész.

Elemzéskor egy egységnek számító mondatrészek: névelő és főnév/névszó (az asztal, a barna asztal) főnév/névszó és névutó (az asztal mellett) ige, igekötő és segédige (el fogja mondani) tagadószó és a szó (nem játszom, nem tegnap) összetett állítmány (én voltam) állandósult szókapcsolatok (Eszembe jutott. Fűbe

harapott.)

Szószerkezetek kapcsolódása: szószerkezetlánc (többszörös egymás

alárendelés) szószerkezetbokor (egynek többféle alárendelve) szószerkezetsor (mellérendelő szókapcsolatok)

Megtalálható:egész 7-es füzet

10. f. eleje-közepe (2001.11.5–2002.1.7.), 10. tk. eleje


Az ige és az igenevek szerepe a mondatban

Az igeAz ige cselekvést, történést, létezést, állapotot jelöl.Az ige a mondatban az állítmány szerepét tölti be.

Tulajdonságai, kifejezi, csoportosítható: a cselekvő száma szerint (egyes és többes szám) a cselekvő személye szerint (első, második,

harmadik) a cselekvés modalitása szerint (kijelentő [jele: zéró-

morféma], felszólító [-j v. módosulásai], feltételes [-na/ne, -ná/né])

a cselekvés ideje szerint (múlt, jelen, jövő idő [jelei: …])

Fajtái: cselekvő (játszik) műveltető (ásat) visszaható (fésülködik) szenvedő (adatik) ható (olvashat)

Az igenevek fajtái: főnévi (játszani) melléknévi

befejezett (lejátszott [meccs]) folyamatos (játszó) beálló (játszandó)

határozói (játszva, félőn)

Megtalálható:8. füzet (?)


A névmások fajtái és szerepük a szövegszerkesztésben

A névmások szerepe a szövegszerkesztésben:A névmásoknak elsősorban helyettesítő szerepe van

a mondatszerkesztésben. Névszókat helyettesít, így nem kell kitenni azokat újra és újra – a szóismétlést kerülhetjük el segítségükkel.

Továbbá az alárendelő összetett mondatoknál összekötő szerepe van: az utalószót mutató, a vonatkozószót vonatkozó névmás fejezi ki.

?

A névmások fajtái: csak főnevet helyettesítő névmások

személyes (én, …, ön) birtokos (enyéim, övékéi) visszaható (magam, magatokat) kölcsönös (egymást)

főnevet, melléknevet, számnevet is helyettesíthet mutató (ez, az, ilyet, olyannal, ennyivel, annyiról,

akkora, stb.) kérdő (ki, miket, mennyi, milyen, mekkora,

melyik) vonatkozó (aki, amennyivel, amilyet, amekkora) határozatlan (valaki, valamennyit, valamelyikkel) általános (bármi, akármelyik, mindenki) tagadó (senki, semmiről, semennyit)

Megtalálható:8. füzet (?)


Alá- és mellérendelt viszonyok a nyelvben

Szöveg szintjén értelmezve lásd: 19. tétel kapcsolatos viszony lehet két mondat között is

Mondat szintje összetett mondatok:

alárendelő összetett mondatok~a mellékmondat a főmondat egy részét fejti ki~annyi fajtája van, ahány mondatrész:o A, Á, T, H, J

~ezen felül vannak sajátos jelentéstartalmúak is:o feltételes (ha, hogyha)o megengedő (bár, habár, jóllehet, mégis)o hasonlító (mint, mintha)o következményes (ha, hogyha)

mellérendelő összetett mondatok ~ logikai viszony kapcsolja

~kapcsolatos ―~ellentétes ↔ vagy ~választó ~ vagy V~következtető →~magyarázó ←

többszörösen összetett mondatok…

Szószerkezetek szintje (szintagmák) hozzárendelő: A↔Á-viszony alárendelő: mondatrész + bővítmény (többszörös

alárendelés…) mellérendelő: mondatrészek halmozásakor,

felsoroláskor semleges viszony (ahol nincs kapcsolat)

Lásd még: a 6. tételnél

11. oldalSzavak szintje

összetett szavaknál szerves

~alárendelőo A-Á (széljárta, napsütötte)o T (jótáll, favágó), H (útonálló, hazatér), J

(városháza) – lehetnek jelöltek és jelöletlenek; egybeírjuk, ami jelöletlen, és aminek jelentése megváltozott

o jelentéssűrítő (kardhal)~mellérendelőo szóismétlés (egy-egy, unos-untalan – figura

ethymologica)o ikerszavak (icipici, irul-pirul, mendemonda)o valódi mellérendelés ~ két önálló szó össze-

kapcsolódása – kapcsolatos, választó, ellentétes viszony (szóbeszéd, él-hal, búskomor, télen-nyáron)

~szintagmatikailag nem elemezhető szervetlen

~a mondatban egymás mellett levő szavak összekapcsolódnak, pl. hiszekegyet, miatyánkot

Megtalálható:sok helyen


A szóelemek (morfémák)

Def.: A nyelvnek azon legkisebb egységei, amelyeknek még van jelentése. „Elemi nyelvi jel.” – Van önálló hangteste, és jelentése is. Tulajdonképpen a szavak és a toldalékok.Fajtái:

szótövek egy- és többalakúak

toldalékok képző (megváltoztat), jel (módosít), rag

(viszonyító szerep) – toldalékolhatunk igéket és névszókat

(kötőhangzók – nem önálló morféma ~ előhangzók)A morfémák önállósági csoportosítása:

szabad morfémák – önmagukban is előfordulnak (szótövek)

kötött morfémák – csak más morfémákkal együtt léteznek (toldalékok + a többalakú szótövek, pl. lov-)

félszabad morfémák – látszólag önálló szavak (névutók, névelők, igekötők)

Megtalálható:9. füzet végefelé


A nyelvi jel jelentése,hangalak és jelentés viszonya

Nyelvi jel ~ hangalak:Egy hangsor – érzékelhető. Lejegyezhető egy

kódrendszer (betűk) segítségével, ám ekkor még mindig nincs értelme, mindig csak jel, kell hozzá:

Jelentés:A nyelvi jel és jelrendszer valóságfelidéző tartalma –

a hangalak szellemi megfelelője, amit az ember társít a jelhez. Ehhez is kell kódrendszer, aminek a segítségével jöhet létre a kommunikáció.

Hangalak és jelentés viszonya:Általában nincs szoros összefüggés a hangalak és a

jelentés között (bár ha az eredetüket vizsgáljuk, pont a különböző hagyomány útján jöttek létre a nyelvek). Egyedül a hangutánzó szavakban őrizték meg a szoros kapcsolatot.

A hangalak és a jelentés viszonya alapján is megkülönböztethetjük szavainkat. (lásd 12. tétel!)

Megtalálható:9. füzet végén


Azonosalakúság, többértelműség és rokonértelműség a nyelvben

Bevezetés:Lásd: a 11. tételt!

Csoportosítás (H és J viszonya alapján) egyjelentésű szavak

kevés ilyen van, pl. szék többjelentésű szavak

van egy alapjelentés, amihez rengeteg másik jelentés társulhat az idők során – így szinte ebből van a legtöbb

pl. hegy, csiga, daru, zebra, toll, szivacs azonos alakú szavak

egy hangalak jelentései között nem érezhető összefüggés

sír, vár, ég, fal általában nomen verbumok (fn+igei jel.)

hasonló hangzású szavak egy-két hangban térnek el különböző jelentésű

szavak pl. jártas-járatos, helység-helyiség, egyelőre-

egyenlőre rokonértelmű szavak, szinonímák

szorosabb értelemben vett szinonímák: kerékpár-bringa-bicaj-bicikli, krumpli-burgonya (*stílusok, *nyelvjárások)

tágabb értelemben (hasonló jelentés): megy-baktat-jár-fut-cammog-rohan-stb., sír-zokog-bömböl-könnyezik

hangutánzó szavak pl. csobog, robban, kipp-kopp

hangulatfestő szavak pl. cammog, tutyimutyi

15. oldalMegtalálható:9. füzet végén


A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei

Magánhangzó törvények hangrend törvénye

finnugor eredetű ősi/egyszerű szavainkban csak magas vagy csak mély mgh-k vannak (régi i lehetett mind2)

vegyes hangrendű: szóösszetétellel, idegenből átvétellel

illeszkedés törvénye toldalékoláskor a hangrend törvénye szerint jön a

told.

Mássalhangzó törvények részleges hasonulás (csak kiejtésben)

zöngésség szerinti részleges hasonulás~pl. cukrászda, vasban, tűzhet

képzés helye szerinti részleges hasonulás~n + b/p/gy/ty „m” + b/p/gy/ty~pl. különben, azonban

teljes hasonulás írásban jelölt teljes hasonulás

~pl. azzal (v z), késsel írásban jelöletlen teljes hasonulás

~pl. egészség, hagyja (\kivéve: higgy!) összeolvadás (2 különböző msh helyett egy 3.-at

ejtünk) pl. szabadság, tetszik, látja

rövidülés (hosszú + rövid msh mindkettőt röviden ejtjük)

pl. jobbra, tollba, otthon mássalhangzó-kiesés (3 msh középsőt nem ejtjük)

pl. bólintgat megnyúlás (2 mgh között a msh hosszú lesz)

pl. kisebb, együtt

17. oldalMegtalálható:

9. füzet közepén


A stílusárnyalatok

Stílus:A nyelv adta lehetőségek sajátos felhasználási

módja. Kortól, jellemtől (egyéniség, műveltség) függően eltérően fejezzük ki magunkat.

Stílusárnyalat fogalma:A nyelvi eszközökből történő válogatást érzelmi,

hangulati tényezők befolyásolják – ennek alapján kölönböztetünk meg stílusárnyalatokat. Stílusárnyalat: a beszélőnek a hallgatóhoz (érzelmi), beszédszituációhoz, témához vagy tártgyhoz való viszonya.

Fajtái: ünnepélyes fennkölt választékos közönbös tréfás – gúnyos/ironikus bizalmas népies – tájnyelvet használja archaizáló – tudatosan a régi nyelvhasználat

eszközeivel él közönséges durva, parlagi

Stílustalanság: Ha a nyelvhasználat nem adekvált (nem a helyzetnek

megfelelő).Stílushibák:

A nyelvi eszközök helytelen megválasztása akadályozza a megértést, az elérendő hatást.

Megtalálható:11. füzet elején


A tudományos és publicisztikai stílusrétegek

Stílusréteg:A társadalmi érintkezés meghatározott területein és meg-

határozott helyzetekben tipikusan használt nyelvi-stilisztikai rendszerek, és az ezek használatát szabályozó törvényszerűségek együttese.

A tudományos stílusrétegMűfajai: tudományos értekezés, esszé,

ismeretterjesztő cikk, tanulmány/előadás, szakmai vita, hozzászólás, felelet/dolgozat.

Jellemzői: a leggyorsabban fejlődő, a téma szabja meg, nagy szerepe van a valóságnak, sajátos szókincse van, gazdaságosság, világosság, gondos szerkesztés – egyértelműség, kijelentő mondatok, alárendelésekkel (vonatkoztatás, magyarázat, következtetés), felsorolás, idézet, hivatkozás, áttekinthetőség, francia és amerikai irányzat.

A publicisztikai stílusréteg~ az újságírás nyelve. Célja: bemutatni a politikai,

gazdasági, társadalmi, kulturális élet időszerű eseményeit, legfontosabb problémáit, és így alakítani a közvéleményt.

Műfajai: hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú, cikk, kritika, glossza, portré, nyilatkozat, ismertetés, jegyzet.

Jellemzői: elvi meggyőzés/befolyásolás – érzelmi (pl. glossza) érvelés, esetleg erős érzelmi töltéssel tényközlés – információkat közöl tényszerűség + időszerű vonatkozások/aktualitás figyelemfelkeltés – érdeklődés! címre ügyelni – figyelemfelkeltő + tartalomra utalnia

kell szókincs: gazdag, heterogén – hatásos, divatszerű

20. oldal több stílusréteg keveredik (főleg tudományos és

szépirodalmi) megszerkesztettség – világosság, érthetőség képi megjelenítés/nyomdai megjelenítés – tipográfia,

tördelésMegtalálható: a 11. füzetben


A közéleti stílus írásban és szóban

Közéleti stílus minden élőszóbeli megnyilvánulás, ami hallgatóság

előtt hangzik el. követelménye:

egyértelműség/közérthetőség – következtethetőség

tárgyilagosság megjegyezhetőség

előadásmód: szabadon vagy vázlatból, ill. kötött: felolvasás

elrendezés, megszerkesztettség elvei: egységesség haladás/folytonosság arányosság

műfajai: írásaban: rendeletek, törvények, kérvények szóban: hozzászólás, felszólalás (a közéletben

való szerepléskor), (kis)előadás, értekezés, alkalmi beszéd

stilisztikai eszközei: alakzatok humor kérdések

érvek toposzok érzelmek

a beszédmű (előadás) fölépítése: bevezetés – a közjóindulat megnyerése, figyelem,

vázlat tárgyalás – tételek kifejtése, bizonyítás

(érv/cáfolat) befejezés – következtetéslevonás, új irányok

felvetése

gyakorlat: stílushibák javítása

22. oldalMegtalálható:

11. füzet végén


A képszerűség elemi stíluseszközei

Szóképek: hasonlat – párhuzam két dolog között

~fölismerhető: mint, akár kötőszók, -ként metafora

~hasonlóságon alapuló névátvitel, „összevont ha-sonlat”

~egyszerű vagy teljes (megvan-e az azonosított)~köznyelvi metafora: pl. galamblelkű (szelíd)~pl. „…amott ül egy túzok magában” (egyszerű)

megszemélyesítés~élettelent élő tulajdonsággal ruház föl

allegória (2 fajtája)~hosszabb gondolatsoron végigvitt, részletezett

metaforao Toldi (álom leírása); Vajda János: Virrasztók

~egy elvont eszme, gondolat megszemélyesítése szinesztézia

~különböző érzékterületek összekeveredésén alapuló metaforikus szókép

~„Egy kirakatban lila dalra kélt egy nyakkendő” szimbólum (2 fajtája)

~jelkép („Légy te, öcsém a kard, én leszek a pálca”)

~összetett költői kép – sejtelmes, sűrített pl. „a magyar Ugar” /Ady Endre/

metonímia~térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen alapuló

névátvitel (↔ metafora: hasonlaton)~pl. „A földet már az őszi érc kaparja” érceke

szinekdoché~ rész-egész viszony, ok-okozati vagy nem és

fajta felcserélésén alapuló névátvitel, a metonímia alfaja

24. oldal~pl. „Dicsvágy patakja! Ajkaim belőle / Sok

boldogító mámort ittanak.” (Petőfi S.) (ok-okozat)

Összefoglaló táblázat:H A S O N L Ó S Á G O N …

É R I N T K E Z É S E N …. . . A L A P U L Ó N É V Á T V I T E Lmetafora

közös jegy azonosítás metonímiaanyag-, tér-, időbeli érintkezés

megszemélyesítésvmirá nem jellemző

szinesztéziaérzékterületek keveredése

szinekdochéviszonyfelcserélésen alapul

allegória1. eszme ~ személy2. hosszú metafora

szimbólum1. jelkép

2. sűrített költői kép

Stilisztikai alakzatok felismerése hangalakzatok: alliteráció, rím sorszerkezetek: áthajlás, cezúra, strófa, ismétlés ismétlés

alaki erősítés (szóismétlés, tőismétlés / figura eti-mologica)

tartalmi erősítés (halmozás, felsorolás, fokozás, ellentét – paradoxon)

párhuzam (gondolatritmus/mondatpárhuzam, refrén) kihagyás felcserélés (jelzők, szórend) túlzás, kicsinyítés látomás gúny irónia eufenizmus / szépítő körülírás

Megtalálható:11. füzet eleje-közepe


A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban

Gyakorlat:Babits Mihály: Jónás könyve – a mű alapján meg kell

mutatni, hogy az iróniát hogyan fejezi ki a művész.Szóhasználata, stílusárnyalatai, a túlzások, stb. az

irányadóak.Segítség hozzá: a 14. és 17. tételek.

Megtalálható:11. füzet


A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői

A szövegöüsszefüggés megteremtése nyelvi eszközök (lineáris kohézió)

névmások~előre és hátra utaló szerep~ő, az, stb.

névmási határozószók~ott

határozott névelő (a, az) toldalékok (jel, rag egyeztetése) kötőszók

~és, hogy, stb szórend hangsúly, hanglejtés (írásjelek)

jelentéstani eszközök (globális kohézió) cím (lényegretörő, rövid, tömör, figyelemfelkeltő,

kifejező) ismétlés

~kulcsszavak… rokonértelmű szavak, szinonímák alkalmazása

~költő–poéta tágabb jelentéskörű szavak használata

~költő – művész logikai viszonyok, elrendezés, kapcsolódás:

~kapcsolat, ellentét, vagylagosság, következmélny magyarázat, párhuzam, ok-okozat, rész-egész viszony

téma-réma~téma: ismert elem, amiről volt szó~réma: új közlés elem

gyakorlat:példamondatokban a szövegösszefüggés kijavítása

Megtalálható: 10. füzet végén


A magyar nyelv eredete és rokonsága

A magyar nyelv eredete, rokon nyelveink: uráli nyelvcsalád finnugor és köz-szamojéd

alapnyelv ugor ág

~ősmagyar magyar nyelv~ős-obiugor vogul/manysi és osztják/chanti

nyelvek finn-permi ág

~permi zürjén/komi és votják/udmurt nyelvek~finn-volgai alapnyelv o volgai nyelvek: cseremisz/mari és mordvino közfinn alapnyelv balti finn nyelvek: finn,

észt, lívo (lapp)

Rokon nyelvek: egy régen beszélt közös alapnyelvre vezethetőek vissza. Nyelvcsere: egy nép fölveszi egy másik nép nyelvét (pl. bol-gárok: eredetileg török elszlávosult). Nyelvcsalád: rokon nyelvek összessége

A nyelvrokonság bizonyítékai: az alapszókincs egyezése

pl. család, rokonság, testrészek, alapszámok, életmód, természet(i jelenségek)…

de a jelentésváltozást is vizsgálni kell!~pl. magyar ’lúd’ ~ eredeti finn ’lintu’ (madár)

szabályos hangváltozások fgr. szókezdő ’k’ + mély mgh. magyar ’h’

~pl. finn ’kala’ ~ magyar ’hal’ fgr. ’t’ két mgh. között magyar ’z’

~pl. finn ’sata’ ~ magyar ’száz’ nyelvtani egyezések

ragasztó nyelvek (fgr-nycs) a birtokos személyjelek használata

(házam/kudom)

28. oldal a jelzők használata – szó toldaléka nélkül;

többesszám Ø határozóknál irányhármasság (eredet-, tartam-,

véghat.)Megtalálható: 12. füzet elején


A mai magyar nyelv hangállományának kialakulása

Nyelvtörténet hangok, fonémák létrejötte a mai toldalékok eredetileg önálló szavak voltak,

majd névutóként együtt álltak más szavakkal, s így lekopva, egyszerűsödve tapadtak hozzájuk toldalékká válva.

Hangrendszerünk változásai tővéghangzólekopás/pótlónyúlás

régen minden szó rövid mgh-ra végződött, ez lekopott, és az előtte lévő szótag megnyúlt (utuút)

nyíltabbá válás (pl. hodu had) a magánhangzók rendszere:

nyelv állása:

Magas (nyelv hátul) mély (elöl)

ajakréses ajakkerekítéses ajakrésesfelső: i,í ü,ű u,ú

középső: é,ë ö,ő o,óalsó: e a á

kettőshangzók keletkezése, majd visszaszorulása ma már csak egyes nyelvjárásokban lelhetőek föl

kétnyíltszótagos tendencia (nyíltszótag: mgh-ra végződő szótag)

a 2./3. szótag magánhangzójának elhagyása pl. malina (szláv jövevényszó) málna

mássalahngzótorlódás feloldása idegen nyelvi szavaknál pl. scolaiskola, krcsmakorcsmakocsma

hangrend törvénye idegen szavakra ’cserjagy’ (szolga) cseléd + család

illeszkedési változások

Nyíltabbá válás ten-denciája: lefelé

30. oldal =>a toldalékok többalakúvá válásához vezettek

a ’dzs’ hang török hatásra a középmagyar korban épült be

Megtalálható: 12. füzet közepén


Szókincsünk bővítésének forrásai

Szavak külső keletkezése ~ szókölcsönzés idegen nyelvből áttétel

szabály: akkor helyes, ha nincs magyar megfelelője

először még idegen szó (kozmosz, televízió) beépülve a nyelvbe: jövevényszavak (nem

érezzük az idegenségét: tinta, tábla, málna)

Belső keletkezés szóteremtés

indulatszók (ohó, hé) hangutánzó szó (zakatol, vibrál) hangulatfestő szó (pityókás, durmol) gyermeknyelvi szó (kukukukoricapehely)

szóalkotás szóösszetétel

~szárazföld, dimbes-dombos, számítógép~mellé-és alárendelés 9. tétel!!!~helyesírása (egybe/külön/kötőjellel)

szóképzés~halász, zenélő

mozaikszó alkotás szórövidülés

~matek, labor, töri szóelvonás

~kapálkapa, gyorsírásgyorsír, árnyékárny, tan

szóösszevonás/szóvegyülés~ordít+kiabálordibál, cső+orrcsőr, rovar,

tanár szóösszetétel

~rendőr, alvajáró, hőmérő (tükör)fordítások

~ellenszenv, világűr, felvilágosodásMegtalálható: 8. tk. 65. o.


A nyelvújítás

A nyelvújítás története, elfogadtatásaA felvilágosodás korában Bessenyei György veti föl

először Magyarság című röpiratában: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenén sohasem.” – Tudós, művelt, felvilágosodott csak úgy lehet a magyarság, ha a nyelvét műveli. Bessenyei az akadémia létrehozását is megfogalmazta.

A nyelvújítást Kazinczy Ferenc vezetésével vitték végbe a XIX. század első negyedében. A nyelvkészletet bővítették: 10 000 új szót hoztak létre (módszerek: lásd lentebb).

A nyelvújítás eredményeit a romantikus irodalom terjeszti el: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor… Néhány mű:

Mondolat (1813) – ortológus fogalmazvány Felelet a Mondolatra (1817) – neológus reakció Vörösmarty: Helyesírási szótár (1832) – akadémiai

nyelvtan1844-ben lett a magyar az államnyelv (a latin után).

Ezek után még folytatódik a nyelvújítás – a szabadságharc bukását követően a németesítő eljárások ellen védték a nyelvet.

A nyelvújítás lezárása: Szarvas Gábor: Magyar Nyelvőr című folyóirata (1872) – ezzel indul el a magyar nyelv művelése is.

A nyelvkészlet bővítésének módszerei: elavult szavak fölújítása (dísz, hon, kegy)

néha az eredeti jelentés elferdítésével járt (agykoponya)

tájnyelvi szavak beemelése a köznyelvbe (betyár, róna, hűs)

szóképzés (faggaszt, képzeleg, borong, régész, festmény, füzér)

szóelvonás (árnyékárny, dicsérdics, taníttan)

33. oldal szóösszevonás (cső+orrcsőr, rovar,

tanítás+árasztótanár) szóösszetétel (rend+őr, alva+járó, hő+mérő) tükörfordítások (ellenszenv, felvilágosodás)

Gyakorlat:Fel kell ismerni a példákat

Megtalálható: 12. füzet közepe, 12. Tk. 43-44. o.


A nyelvművelés feladatai

Az anyanyelvi norma/standard kérdései:Nyelvi norma: a nyelv használatának esztétikai és

szociokulturális ideálja, szabályrendszere. társadalmi szükséglet hozta létre hagyományozás tartja fönn fajtái, pl.:

köznyelvi norma területi normák (nyelvjárások) szociolektusok normái

Az új nyelvi jelenségek megítélése: szükség van-e rá, mivel tudná gazdagítani, mivel

egyszerűsíteni a nyelvet? beillik-e a kialakult nyelvi rendszerbe? nyelvhelyesség: nyelvtani + stilisztikai kérdés

A nyelvművelés alapelvei:Nyelvművelés: a nyelvhelyesség elvei alapján a

nyelvi műveltség terjesztésével igyekszik segíteni a nyelv fejlődését.

a nyelvszokás fölmérése, diagnosztizálása új nyelvi jelenség értékelése, megítélése a nyelv kifejezési lehetőségeinek (készletének)

kiegészítése, bővítése, gazdagításaGyakorlat:

Hasonló hangzású szavak – lásd: 12. tétel

Megtalálható:12. f. eleje (2004.1.21.), 12. tk. 58–59. o.

35. oldal

Tartalomjegyzék

1. A közlésfolyamat funkciói és tényezői – A kommunikáció –....12. A nyelvi jel és jelrendszer........................................................23. A mai magyar nyelvváltozások – A nyelv rétegződése –.........34. Helyesírásunk alapelvei és kialakulásuk Az írásjelek..............55. A mondat modalitása, a mondatfajták – A mondatok

osztályozása –......................................................................66. A mondat szintagmatikus szerkezete – Mondatelemzés –......77. Az ige és az igenevek szerepe a mondatban..........................88. A névmások fajtái és szerepük a szövegszerkesztésben........99. Alá- és mellérendelt viszonyok a nyelvben............................1010.A szóelemek (morfémák).......................................................1211.A nyelvi jel jelentése, hangalak és jelentés viszonya............1312.Azonosalakúság, többértelműség és rokonértelműség a

nyelvben.............................................................................1413.A hangok találkozásának és előfordulásának

szabályszerűségei..............................................................1514.A stílusárnyalatok..................................................................1615.A tudományos és publicisztikai stílusrétegek........................1716.A közéleti stílus írásban és szóban.......................................1817.A képszerűség elemi stíluseszközei......................................1918.A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban................2119.A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői.2220.A magyar nyelv eredete és rokonsága..................................2321.A mai magyar nyelv hangállományának kialakulása.............2422.Szókincsünk bővítésének forrásai.........................................2523.A nyelvújítás..........................................................................2624.A nyelvművelés feladatai.......................................................27Tartalomjegyzék.........................................................................28

1. nyelvtan érettségi tétel

Documents

Transcript of 1. nyelvtan érettségi tétel