ű Részletes állattan II. -...
Transcript of ű Részletes állattan II. -...
1
Részletes állattan II.
Ősszájúak (Protostomia)• Spirális bordázódású állatok (Spiralia)
– Laposférgek (Platyhelminthes)– Kerekesférgek (Rotifera) vagy
(Rotatoria)– Buzogányfejű férgek (Acanthocephala)– Csillóshasúak (Gastrotricha)– Nyílférgek (Chaetognatha)– Gnathostomulida– Micrognathozoa– Cycliophora– Puhatestűek (Mollusca)– Fecskendőférgek (Sipuncula) vagy
(Sipunculida)– Ormányosférgek (Echiurida)– Gyűrűsférgek (Annelida)– Zsinórférgek (Nemertea)– Nyelesférgek (Entoprocta)– Pörgekarúak (Brachiopoda)– Mohaállatok (Bryozoa)– Csöves tapogatósok (Phoronida)
• Vedlő állatok (Ecdysozoa)– Övesférgek (Kinorhyncha)– Farkosférgek (Priapulida)– Fonálférgek (Nematoda)– Húrférgek (Nematomorpha)– Karmos féreglábúak (Onychophora)– Medveállatkák (Tardigrata)– Ízeltlábúak (Arthropoda)
Törzs: Arthropoda - Ízeltlábúak
ARTHROPODA
CHELICERATA CRUSTACEA UNIRAMIA
ONYCHOPHORA MYRIAPODA
CHILOPODA
DIPLOPODA
PAUROPODA
SYMPHYLA
HEXAPODA
COLLEMBOLA
PROTURA
DIPLURA
THYSANURA
PTERYGOTA
Törzs: Arthropoda - Ízeltlábúak
Törzs: Arthropoda - ÍzeltlábúakTörzs: Arthropoda - Ízeltlábúak
• Egymásnak ellentmondó nézetek a származás tekintetében
• Monofiletikus vagy polifiletikus• Ad mono: gyűrüsférgekkel együtt közös őstől
• Ad poli: rákok, csáprágósok és uniramiakülön-külön
2
Törzs: Arthropoda – Ízeltlábúaka jelenleg elfogadott rendszer
Arthropoda
Chelicerata Crustacea Myriapoda Hexapoda
Törzs: Arthropoda – Ízeltlábúaka jelenleg elfogadott rendszer
Arthropoda
Chelicerata Crustacea Myriapoda Hexapoda
CRUSTACEA - Rákok
• 2 pár csáp• vízi életmód• testfelépítés: fej – tor – potroh • evolúciós irány: fej + 1. tori szelvény
összeforradása• kétágú végtagok (birámia)
– Belső láb (endopodit)– Külső láb (exopodit)
Alt. CRUSTACEA - Rákok
O. BRANCHIOPODA - Kopoltyúslábú rákokO. OSTRACODA - Kagylós rákok
O. COPEPODA - Evezőslábú rákokO. BRANCHIURA - Haltetvek
O. MALACOSTRACA - Felsőrendű rákok
BRANCHIOPODA -Kopoltyúslábú rákok
• Tócsarákok• Daphnia - fajok
(vízibolhák)
OSTRACODA - Kagylós rákok
3
OSTRACODA - Kagylós rákok COPEPODA - Evezőslábú rákok
• kandics
BRANCHIURA -Haltetvek
• Paraziták, mindegyik végtag kettős
O. MALACOSTRACA -Felsőrendű rákok
• R. Decapoda -Tízlábú rákok
• R. Isopoda - Ászkák
Rend: Decapoda – Tízlábú rákok
• Család: Astacidae–Astacus astacus - folyami rák–Astacus leptodactylus - kecskerák–Pacifastacus leniusculus – Amerikai
jelzőrák
Család: Astacidae• Astacus astacus - folyami rák
4
Család: Astacidae• Astacus astacus - folyami rák
Megjelenés: – A tízlábú rákok közül a legnagyobb közép-európai, édesvízi faj. – A ♂ 18-25 cm, a ♀ 12-15 cm. Az állat vörösbarna, szürke vagy
sárgás. – A fejtoron a szem mögött 2 pár kitinléc látható. A fejtort egységes
hátpajzs borítja. Két összetett szemének, henger alakú nyele van. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste. 5 pár járólába van, közülük az első pár-főleg a hímnél-igen erőteljes ollókban végződik. Az ollók alsó oldala vörös. Az uropodiumok az utolsó potrohfüggelékkel, és a lemezszerű telzonnal együtt 5 lemezű faroklegyezőt alkotnak.
Életmódja: – Tisztavizű, oxigéndús, lassú folyású folyók, patakok és tavak lakója.
Parti üregekben és kövek alatt él. – Elsősorban dögevő, de vízinövényeket, férgeket, csigákat kagylókat
és apró halakt is fogyaszt. Főleg éjjel aktív.
Család: Astacidae• Astacus astacus - folyami rák
Élőhelye:Lassú folyású folyók, patakok (Magyarországon például az Őrségi patakokban) él. Előfordul szinte egész Európában a legészakibb és legdélebbi területek kivételével.
Szaporodása:Nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében szinte teljesen kész rákocskákká fejlődnek. Amíg szikanyaguk tart addig az anyaállatba kapaszkodva élnek.3-4 évesen ivarérett.
Jelentőség:Védett, eszmei értéke 10.000,- FtNatura 2000 II. & IV. mellékletA rákpestis (Aphanomyces astaci nevű gomba), jelentős horgászata és a vizek szennyeződése megtizedelték állományát.
Család: Astacidae• Astacus leptodactylus - kecskerák
Család: Astacidae• Astacus leptodactylus - kecskerák
Megjelenés: – 20-26 cm. Színe fölül szürkés, vagy sárgászöld, szemének nyele
élénkpiros. – Rostruma fogazott szélű, ollói feltűnően hosszúak, igen keskeny
szárakkal. Fejtor-pajzsoldalai dúsan tüskések és félkörös nyakbarázdájának két végén erős, hajlott fog van.
Életmódja: – Tisztavizű folyók, patakok és nagyobb tavak lakója. – Mindenevő, táplálékát főleg férgek, csigák és kagylók alkotják, de
egyéb állatokat, sőt dögöt is fogyaszt. Általában éjjel aktív.
Család: Astacidae• Astacus leptodactylus - kecskerák
Élőhelye:Folyó-, de főként a nagyobb állóvizekben (Magyarországon például a Balatonban) él. Előfordul szinte egész Európában a legészakibb és legdélebbi területek kivételével. Közép-Európában nem honos élelmezési célokra telepítették be.
Szaporodása: Nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében szinte teljesen kész rákocskákká fejlődnek, és rövid idő múlva önállóéletet kezdenek.
Jelentőség:Védett, eszmei értéke 10.000,- FtA rákpestis (Aphanomyces astaci nevű gomba) és a szennyezett vizek erősen megtizedelték állományát.
Család: Astacidae• Pacifastacus leniusculus – Amerikai jelzőrák
5
Család: Astacidae• Pacifastacus leniusculus – Amerikai jelzőrák
– Megjelenés:• A szemek mögött a lécszerű kiemelkedések teljesen hiányoznak
(ellentétben a hazai rákfajokkal!)– Előfordulás:
• Eredendően észak-amerikai, onnan telepítették be az 1960-as években (rákpestis megjelenése után)
– Életmód:• Kevésbé igényes a víz tisztaságára, mint a hazai fajok.• Nappal is aktív (↔ hazai fajok)• Nincs szabadon úszó lárvája, a lárvák már a petében kifejlődnek.
– Jelentőség:• Inváziós faj amely kiszorít(hat)ja a hazai fajokat.
R. Isopoda - Ászkák
• vízi ászkák• szárazföldi ászkák
• Armadillidium vulgare -szürke gömbászkaerdő talaján, nedves pincékben
Amphipoda - Felemáslábú rákok
• bolharákok
Törzs: Arthropoda – Ízeltlábúaka jelenleg elfogadott rendszer
Arthropoda
Chelicerata Crustacea Myriapoda Hexapoda
Alt. CHELICERATA -Csáprágósok
• testfelépítés: fejtor-potroh
• csáp nincs• Szájszerv - csáprágó• első láb
tapogatóláb• 4 pár járóláb
Alt. CHELICERATA -Csáprágósok
• O. ARACHNIDA - Pókszabásúak– R. Araneae - Szövőpókok– R. Trombidiformes – (Atkák)– R. Ixodida – Kullancs alakúak– R. Scorpiones - Skorpiók
6
R. Araneae - Szövőpókok Rend: Araneae – Szövőpókok
• Család: Miturgidae• Család: Araneidae• Család: Cybaeidae• Család: Lycosidae• Család: Atypidea• Család: Eresidae• Család: Nemesiidae• Család: Pisauridae• Család: Tetragnathidae
Család: Miturgidae
• Cheiracanthium punctorium – Mérges dajkapók
Család: Miturgidae• Cheiracanthium punctorium – Mérges dajkapók
– Megjelenése:• Csáprágójáról jól felismerhető
– Elterjedése:• Közép-Európától Közép-Ázsiáig.• Hazánkban a száraz meleg füves puszták lakója.
– Életmódja:• Petéit egy kb. 4cm hosszúságú zsákba rakja és harcosan
védelmezi az utódokat.– Jelentősége:
• Nem védett.• Harapása fájdalmas, érzékeny emberek esetén allergiás reakciót
válthat ki.• A klíma szárazodásával és melegedésével újabb területeken is
megjelenhet.
Család: Araneidae
• Argiope bruennichi – Darázspók
Család: Araneidae• Argiope bruennichi – Darázspók
– Megjelenés:• Darázsmintázat a potrohon. A hím 2, a nőstény 3,5-4cm
nagyságú.– Előfordulás:
• Elterjedési területe:• Hazánkban bokros, füves területeken nem ritka.
– Életmód:• Tipikus hálószövő pók, de többnyire társas.• A hímek a nőstények közvetlen közelében várják annak
kifejlődését, hogy a még lágy csaprágók (és ezzel együtt az elfogyasztás) veszélyeit elkerüljék.
– Jelentőség:• Nem védett
7
Család: Cybaeidae
• Argyroneta aquatica – Búvárpók (alias vízipók)
Család: Cybaeidae• Argyroneta aquatica – Búvárpók (alias vízipók)
– Megjelenés:• Fejtora sötétbarna, potroha szürke. A nőstény fejtorának hasi oldalát és
egész potrohát ezüstösen csillogó levegőréteg borítja, a hímnél ez hiányzik.
• A hím 10-15mm, a nőstény 8-9mm. – Előfordulás:
• Eurázsiai elterjedésű (Angliától Szibériáig).• Növényekkel sűrűn benőtt, különböző méretű állóvizek lakója. Gyakori
lápos tavakban, vizesárkokban, halastavakban.– Életmód:
• Az egyetlen pókfaj, amely egész életében víz alatt él. Levegővel töltött tágas harangot létesít a víz alatt. Finom szőrzete lehetővé teszi, hogy a víz felszínéről levegőbuborékokat vigyen a víz alá.
• A petékből kikelő fiatal pókok két év alatt érik el végleges testhosszúságukat, ekkor válnak ivaréretté.
– Jelentőség:• Védett, eszmei értéke 2000,- Ft• A vizek szennyeződése következtében száma egyre fogy.
Család: Lycosidae
• Lycosa vultuosa – Pokoli cselőpók
Család: Lycosidae• Lycosa vultuosa – Pokoli cselőpók
– Megjelenés:• Szongáriai testvérére nagyban hasonlító, ám annál kb. egy centivel
kisebb termetű pókunk.• Elkülönítés: a lábak térdízületei alatti szőr alapján: ha fekete, akkor
szongáriai, ha sárga, akkor pokoli. • A pokoli cselő mintázata erőteljesebb, kissé kontrasztosabb a
szongáriainál.– Előfordulás:
• Ez a pók is földbe vájt függőleges járatokban él, a bejáratot kicsikét megemeli, így egy mini-vulkánhoz hasonló képződményt készít.
– Életmód:• Kedvezőtlen időjárás esetén lezárja a bejáratot. Elterjedtebb, gyakoribb
a szongáriainál, nem csupán a száraz, szikes-homokos talajú síkvidéki területeken él, hanem a lazább talajszerkezetű, gyér növényzetű, nedvesebb-hűvösebb dombvidéki helyeken is általánosan megtalálható.
– Jelentőség:• Védett, eszmei értéke 2000,- Ft
Rend: Trombidiformes
• Család: Eriophyidae– Eriophyes tiliae – Hársfa gubacsatka
• Család Tetranichidae– Tetranychus urticae – Kétfoltos takácsatka
Család: Eriophyidae
• Eriophyes tiliae – Hársfa gubacsatka
8
Család: Eriophyidae• Eriophyes tiliae – Hársfa gubacsatka
– Megjelenés:• A faj a gubacsról egyértelműen felismerhető (az atka kb. 0,2mm
nagyságú).– Előfordulás:
• Európa jelentős részén előfordul,• Hazánkban mindenhol gyakori, ahol hársfa van.
– Életmód:• A fák kérgén és a rügyek környékén telel át, majd a levelek
megjelenésével oda vándorol és megkezdi a gubacsok képzését.
• A gubacsok védelmében fejlődik ki az utódnemzedék, amely ősszel innen védett helyre (pl. kéregrepedés) vonul telelni.
– Jelentőség:• Esetenként tömegesen lép fel, de kártételének pontos hatása
nem ismert.
Család Tetranichidae
• Tetranychus urticae – Kétfoltos takácsatka
Család Tetranichidae• Tetranychus urticae – Kétfoltos takácsatka
– Megjelenés:• Apró termetű (kb. 0,5mm) atka, amely felismerhető az oldalán
található két sötétebb foltról, illetve a levelekre szőtt laza hálóról.– Előfordulás:
• Európában gyakori, hazánkban elsősorban mezőgazdasági ártevőként tartják számon
• Rendkívül polifág– Életmód:
• A levelek fonákán szivogat, igen apró sárga foltokat eredményezve.
– Jelentőség:• Mezőgazdaságban esetenként tömegesen lép fel.
R. Ixodida – Kullancs alakúak• Ixodes ricinus - kullancs
R. Ixodida – Kullancs alakúak• Ixodes ricinus - kullancs
Megjelenés:♀ 3-3,6 mm (jóllakott állapotban 11 mm), ♂ 2,4-2,8 mm. ♀ és nimfa hátát nem fedi ”pajzs” ezért képes tágulni. Nincs szemük. Szívóormánnyal rendelkeznek. Lárvának 3 pár lába van.
Előfordulás:A leggyakoribb kullancsfaj Európában, így Magyarországon is. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is megtalálható. Előfordulását elsősorban a gazdafaj megléte illetve a megfelelő páratartalom határozza meg.
Életmód:Több mint 300 gazdafajjal rendelkezik. Fiatal lárvák kisemlősökön, elsősorban rágcsálókon, gyíkokon és énekesmadarakon táplálkoznak. A nimfák és a kifejlett egyedek nagyobb testűemlősökön és az emberen szívnak.
Jelentőség:Vektora a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi baktériumnak és a kullancsencephalitis vírusnak továbbá az anaplazmózisnak és egyes Rickettsia-fajoknak is.
R. Scorpiones - Skorpiók
• Euscorpius carpaticus – Kárpáti skorpió
9
R. Scorpiones - Skorpiók
• Euscorpius carpaticus – Kárpáti skorpió
Megjelenés:3-4 cm nagyságú. Sötétbarna színű. Utolsó potrohszelvény hólyagszerűen duzzadt, ez rejti a méregtövist. Csáprágók, ollószerűtapogatók, 4 pár láb. 23 alfaját különítik el.
Előfordulás:Romániában, elsősorban a Dunától északra előforduló faj. A köves élőhelyeket kedveli.
Életmód:Éjszaka aktív, nappal kövek alatt rejtőzködik.Kisebb ízeltlábúakra vadászik.
Jelentőség:Igen szűk areával rendelkezik.
Törzs: Arthropoda – Ízeltlábúaka jelenleg elfogadott rendszer
Arthropoda
Chelicerata Crustacea Myriapoda Hexapoda
MYRIAPODA - Ezerlábúak• sok szelvény• szelvényenként 1,
vagy 2 pár láb• fej elhatárolódik, de a
törzs többi része nem• szelvényszerző
(anamer) fejlődés, ahogy nő egyre több szelvény
• nem monofiletikus
MYRIAPODA - Ezerlábúak
• Chilopoda - Százlábúak• Diplopoda - Ikerszelvényesek• Pauropoda - Villáscsápúak• Symphyla - Szövőcsévések
Chilopoda - Százlábúak• testszelvények száma változó: 15-180• szelvényenként 1-1 pár láb• első törzsszelvény végtagjai átalakultak állkapcsi
lábbá• állkapcsi láb tövénél méregmirigy• Tömösváry-féle szerv
CHILOPODA – Százlábúak
• Család: Scolopendridae– Scolopendra cingulata – Öves
szkolopendra
10
Scolopendra cingulata – Övesszkolopendra
• Megjelenés:– Legnagyobb termetű százlábú fajunk (max. 10-12cm).
• Elterjedés:– Mediterrán elterjedésű, amely nálunk, a Vértes hegységben éri
el elterjedésének északi határát.• Életmód:
– A lerakott petéket az anya védelmezi, kikelésük után egy ideig az anya hátán maradnak.
– Színük eleinte acélkék, pirosas fejjel csak később alakul ki az idősebb példányokra jellemző sárgásbarna színezet.
• Jelentőség:– Védett, természetvédelmi értéke: 10.000 Ft.
Diplopoda - Ikerszelvényesek
• szelvényenként 2-2 pár láb (kivéve első 4 szelvényt)
• erdő talaján
Pauropoda -Villáscsápúak
• csáp:3 ostor + 1 gömböcske
• szelvényenként 1 pár láb (kivéve utolsószelvényt: 0)
• kis páncél minden páros szelvényen
Symphyla - Szövőcsévések
• 12 szelvényen lábak• 2 pár állkapocs• tracheanyílás a fej 2
oldalán• fehér és vak• test végén 2
szövőmirigy• talajlakó
Törzs: Arthropoda – Ízeltlábúaka jelenleg elfogadott rendszer
Arthropoda
Chelicerata Crustacea Myriapoda Hexapoda
HEXAPODA (Insecta) – Rovarokrégi rendszertani felosztás
HEXAPODA (INSECTA)
COLLEMBOLA PROTURA DIPLURA THYSANURA
ARCHEAOGNATHA
ZYGENTOMA
PTERYGOTA
PALAEOPTERA
POLYNEOPTERA
PARANEOPTERA
OLIGONEOPTERA
11
Rovarok helye az állatvilágban
37 32772 600830 480Összesen:
2050400Siphunculata - vérszívó tetvek
1201 2003 300Mallophaga - rágó tetvek
1001502 600 .Psocoptera - portetvek
12085015 100Orthoptera - egyenesszárnyúak
1231 800Mantodea - fogólábuak
-42 000Isoptera - termeszek
18703 500Blattodea - csótányok
10411 300Dermaptera - fülbemászók
-5800takácsrovarok
803901 800álkérészek
901304 700szitakötők
502322 000kérészek
420300pikkelykék
4080300sertefarkúak
4001 0003 500ugróvillások
1081270hajnalrovarok
1670500lábaspotrohúak
MagyarEurópaVilágrovarcsoport megnevezése
Rovarok helye az állatvilágban
37 32772 600830 480Összesen:
10 00015 0001 00 000Hymenoptera - hártyásszárnyúak
4 0007 000150 000Lepidoptera - lepkék
2509005 350Trichoptera - tegzesek
10 00015 00085 000Diptera - legyék
701501 600Siphonaptera - bolhák
820350Mecoptera - csőrös rovarok
626500Strepsiptera - legyezőszárnyúak
10 00025 000350 000Coleoptera - bogarak
1002304 000Neuroptera -recésszárnyúak
1167160Raphidioptera - tevenyakú fátyolka
36250Megaloptera - vízi fátyolkák
6002 0007 200Sternorrhyncha - levéltetű alkatúak
4001 00035 000Auchenorrhyncha - kabócák
7001 50040 000Heteroptera - poloskák .
1005004 400Thysanoptera - tripszek
MagyarEurópaVilágrovarcsoport megnevezése
HEXAPODA – HATLÁBÚAK
• Osztály: ENTOGNATHA– Rend: Collembola – Ugróvillások
• Család: Entomobryidae– Tomocerus flavescens
– Rend: Diplura – Lábaspotrohúak– Rend: Protura – Előrovarok
• Osztály: INSECTA – ROVAROK
COLLEMBOLA - UGRÓVILLÁSOK
• igen apró testméret• belső (entognath)
szájszerv• csáp 4 ízű (másodlagos
tagolódás lehetséges)• jellegzetes testfelépítésű:
– hasi tömlő– akasztó– ugróvilla– max 6 potrohszelvény
COLLEMBOLA - UGRÓVILLÁSOK
• Tömösvári-féle szerv• előfordulás:
talajtakaró (magas légnedvességgel)
• életmód: növényi maradványok, mikroorganizmusok
• fejlődés: ametabolia• Faj: Tomocerus
flavescens
DIPLURA - LÁBASPOTROHÚAK
• apró termet• szájszerv kívülről
látható• Cercus (sok ízzel,
vagy fogószerű)• fejlődés: epimetabólia• előfordulás: erdő
alomtakarója• életmód: nem ismert
12
PROTURA - FÉLROVAROK (hajnalrovarok)
• apró, színtelen test• csáp és szem
hiányzik (1. pár láb módosul)
• lábtőízek száma: 1• potrohon
végtagcsökevények• előfordulás: erdei talaj• táplálék:
gombafonalak
Osztály: Insecta - Rovarok
• Következő file…