A BALESE'l'VEStL Y 8ZEMtL YIStG HÁ'rTERE

HODI SANDOR

A közvélemény szerint a balesetek véletlen események,amelyek éppen véletlenszeruségük miatt nehezen elozhetok megés bárkivel megeshetnek. Mindenkit érhet baleset! - hallhat-juk gyakran. Mennyi igazság rejlik ebben az állításban: csak-ugyan egyforma valószínÜséggel fenyeget mindenkit egy vá-ratlan és elore nem látható baleset?

Természeti és társadalmi környezetünk nem kevés balesetiveszélyt rejt magában. Közlekedésünkkel, munkavégzésünkkel,s egyáltalán, napi tevékenységünkkel bizonyos mértéku koc-kázatot is vállalunk magunkra. A társadalmi életünkkel együtt-járó objektív IiÍzikó miatt - elméletileg - mi,ndenkit érhetbaleset. Gyakorlatilag azonban az a helyzet, hogy a baleset le-hetosége nem egyforma mértékben veszélyeztet minden em-bert.

A balesetek okainak és körülményeinek vizsgálata soránazt tapasztalhatjuk, hogy a balesetek látszólagos véletlenszeru-sége mögött bizonyos törvényszeruségeket figyelhetünk meg.Nem lehet péLdául véletlen'l1el magyarázni azt a sZÍ'imoisvizsgá-lat által megerosített tényt, hogy objektíve azonos környezetifeltételek közöt különbözo személyeknél különbÖzo gyakoriság-gal fordulnak elo balesetek. Balesetorv()si tapasztalat, hogyakii öt év alatt egyszer vagy többször balesetet szenvedett, az a,következo öt év alatt két és félszer gyakrabban szeltlved elismét balesetet, mint az, akinek még egyáltalán nem volt bal-esete. E-z a különbség olyan nagy, hogy kizárja a véletlen le-hetoségét. A különbség - és egyben a baleset - okát a sze-mélyiség eltéro sajátosságaiban kell keresnünk.

A balesetek körülményeinek, keletkezésének kivizsgálatais a balesetvészély személyiséghátterére hívja fel a figyelmet.Igy például egy több mint 3500 közÚti baleisetet feldolgozó

2ío

..

statisztikai kimutatás szerint a külÖnbözo balesetkiváltó okokközött személyi hibára volt visszavezetheto a balesetek 96%-a.Más felmérések is azt igazolják, hogya balesetek túlnyomótöbbsége, - mintegy 90%-a - személyi hibából ered.

Melyek ezek a személyi hibák? Egyes kutatók a balesetiokok személyi tényezoit - vagyis a személyi hibákat - egy-szeruen baleseti hajlamnak tekintik. Mások úgy vélik, hogyamozgási sajátosságok játszanak nagy szerepet a balesetek elo-idézésében, s e szerint a baleseti hajlamosság típus, testalkatkérdése. A fenti pszichológiai beállítottságú nézopontok hibája,hogy a baleseti hajlamosságot örÖklött, vagy alkati sajátosság-nak tartják, s nem a körmyezet és körülmények függvényekéntértelme2'J,ik. Kísérlet történt a balesetek keletkezésének komp-lex megközelítésére is, amely szemlélet úgy a személyi minta tárgyi tényezoket igyekszik egyaránt figyelembe venni.

A balesetek tárgyi és személyi okokm való felosztása azon-ban elvileg hibás, melrt bármely tárgyi hiba visszavezethetoegy. korábbi személyi hibára: egy elmulasztott ellenorzésre,rosszul szabályozott forgalomra. Ugyanakkor a személyii hibákís visszavezethetok más személyi hibák:m. Ha egy gyermekpéldául szabálytalanul átszalad az úttesten és elgázolják, lát-szólag csupán az o egyedüli személyes hibája. Mert nem elégmeghozni egy szabályt "Tilos az úttesten áthaladni!" - hafigyelmen kívül hagyunk néhány lényeges tényezot. Példáulnem megfelelo helyen, vagy egymástól túl messze vaJnnak akijelölt át járÓk; a megengedettnél nagyobb és gyorsabb a fm-galam az iskola utcájában; hiányzik a védokorlát a járda mellol;átellenben van elhelyezve egy buszmegálló, stb. és sorolhat-nánk. megannyi szubjektív hibára visszavezetheto városrende-zési, forgalornszabályozási hibát találhatunk számos esetbern,amikor a bale'set közvetlen oki elemzésében a felszínes oknyo~mozásunkkal csak egyetlen hibát - egy szabálysértést - ta-lál unk.

Melyek azonban azok a személyi sajátosságok, amelyekközvetlenül befolyásolják - növelik - 'a baleset valószínu-ségét?

. A' baleseti veszélyeztetettség szempontjából mindig a sze-mélyiség egészét kell vizsgálat tárgyául vennünk. Mindenek.elott azt kell megvizsgálnunk, hogy akadályozza e valami agyors.és pontos tájékozó0ást, a helyzethez való adekvát alkal-mazkodást, milr'.t pl. csökkent látási vagy hallási képesség. Az

211

...

idegrendszer ingerfelfogó képességét azonban nemcsak érzékelofunkcióink határozzák meg, de nagy mértékben befolyásoljákkülso tényezok is, mint pl. alkohol, fáradtság, idojárás, gyógy-szerek, stb. Nagy általánosságban elmondhatÓ, bogy növeli abalesetveszélyt:

- a szétszÓrt figyelem, fáradékonyság,- emocionális feszültségek, lobbanékonyság,- intenzív gondolkodás, belso konfHktusok,- szétszórtság, felületesség, szórakozottság, hanyagság

vagyis általában azok a'z intellektuális, érzelmi és iJndulati té-nyezok, ameilyek intenzitásuk miatt akadályoz2Ják a gyors éspontos tájékozódást, gyors és adekvát reakciót.

A baleseti veszélyesség szempontjából lényeges szerep jutolyan szubjektív tényezoknek [s, mint a veszély tudat, a fé-lelem ilLetve ezek hiányaként a túlzott magabiztonság, agresz-szív törekvések. Nagyon lényeges balesetveszélyt növelo fak-torként kell értelmeznünk a pozitív erkölcsi tulajdonságok,mint felelosségtudat, megbízhatóság, szabályok betartása, stb.hiányát, ami felelotlen magatartáshoz, gátlástalansághoz ve'zet,s ez a túlzottan támadó jellegu érzelmiindulati beállít ódás ön-megtéveszto magabiztosságot eredményez és objektíve lerontjaellenorzo, irányító tevékenységünket. .

Különös fontossága van a balesetveszélyesség szempont ja-ból azoknak az érzelmi töltéseknek amelyek magatartásunkonés tevékenységükön keresztül la legszorosabb összefüggésbenvannak önértékelésünkkel.

Az ilyen személyek gyakran eros egyéniségeknek látsza-nak, valójában szétszórt személyiségek, akik gyakran képessé-geiket meghaladó tel'jesítmények elérésére, presztizsre 'törek-szenek. Oktalan kockázatvállalásukkal nem csak önértékelesük,de helyzetértékelésük is gyakran irreálissá válik.

Egyes kutatók szerint a balesetek jelentos részénél kisebb-nagyobb mértékben kimutathatók látens öngyilkossági tenden-ciák. A baleISetet szenvedett személyek élettörténetét vizsgálvagyakran azt tapasztalták a kutatók, bogy leginkább olyankorszenvednek balesetet az emberek, amikor külso körülményeikés beLso tÖrekvéseik következtében különösen nagy feszültséghalmozódik fel, s amely feszültséget nem tudják levezetni em-beri viszonyaik, vagy környezeti körülményeik megváltoztatá-.sával, ezért befelé, mintegy önmaguk felé fordulnak s egy

212

...J

Öntudatossá nem vált hibázással balesetet idéznek elo. A gyer-mekkori balesetek mögött a látens öngyilkossági kísérlet éppolyan gyakori, mint késobbi életkorban. Különösen meggyoz-nek errol bennünket - az idevonatkozó vizsgálatok mellett -a haláloki statisztikák, amelyben az öngyilkosság és a baleseta leggyakoribb halálokok között szerepelnek néhány országban.

Felmérést végeztek végül ana vonatkozóan is, hogy me-lyek azok a kóros személyiségjegyek, amelyek fokozottan nagybalesetveszélyt jeleznek. Sorrendben a következo eredménytkapták: alkoholisták, pszichopaták, gyel1.geelméjuek, reaktívzavarban szenvedok, szervi elváltozásban szenvedok, epilepszi-ások, endogén pszichózisban szenvedok, egyéb ~avarok.

VégezetÜl s összegezve: a balesetveszély személyiséghátte-re elválaszthatatlanul összefügg környezetÜnkkel.

213