Post on 15-Jan-2020
V E R T E B R A T A HUNGARICA M USE I H I S T O R I C O - N A T U R A L I S H U N G A R I C I
Tom. II. 1 9 6 0 . Fase. 2.
Adatok Magyarország halfaunájához A Bodrog, Kraszna és a Szamos halfaunája
irta: Vásárhelyi István, Lillafüred
Az elmúlt néhány évtizedben a Bodrog, Kraszna és a Sza-mos vizéből számos halfaj került kezembe. Ezek között szép számmal akadtak olyanok, melyeket a korábbi szerzők /HECKEL, 1863, KRIESCH, 1868, HERMAN, 1887, VUTSKITS, 1904/ nem emlí-tenek, s a FAUNA REGNI HUNGARIAE-ben /1918/ sem találunk ró-luk adatokat. Nem lesz érdektelen tehát,ha a szóbanforgó fo-lyókkal kapcsolatos faunieztikai feljegyzéseimet közreadom.
A Bodrog halfaunájára vonatkozó eredményeim - melyek az ország határától a Tiszáig terjednek -, minden bizonnyal ma már nem érvényesek, mert vizét egy határontuli gyár 1959 óta annyira szennyezi, hogy a felsorolt fajok jórészéből aligha akadhat még hirmondó.
A Kraszna az Ecsedi láp vizének levezetésére a múlt század v4gén készült mesterséges csatorna. Halállománya a Tiszából származik. A Kraszna környékén hosszabb ideig lak-tam, mely idő alatt e vizből /Vállaljtól Vásárosnaményig/ 42
fajnak a jelenlétét sikerült kiderítenem. A Szamos halfauná,}át /Csengertől a Tiszáig/ két Ízben
volt alkalmam hosszabb ideig tanulmányozni, mely vizsgála-tok alapján a Szamosból szintén 42 fajt mutathatok ki.
Az emiitett folyókban az egyes fajok előfordulását táb-
Bodrog
1. Kárpáti ingola /Lampetra danfordi REGAN/
/V./ Sárospatak, Tokaj
2. Szintok /Acipeneer nudiventris LOVECZKY/
/F.R.H./
3. Kecsege /Acipenser ruthenus L./
/V. jF.R.H./ Tokaj
4. Sebes pisztráng /Salmo trutta m. fario L./
/B.,HA.,V./ Sárospatak, Tokaj
5. Szivárványos pisztráng /Salmo irideus GIBB./
Tokaj
6. Angolna /Anguilla anguilla L./
1941- és 44-ben halászok fogták
7. Ponty /Cyprinus carpio L./
/V.,F.R.H./ szennyeződés miatt kipusztult
8. Compó /Tinea tinea L./
9. Márna /Barbus barbus L./ /V./
szennyeződés előtt Sárospatakig előfordult
1 A táblázatban zárójelben szereplő szerzők nevének meg-/HE./, KRIESCH /K./, VUTSKIPS /V./. A íADNA RÜGNI HUNGÁRIÁÉ
lózatban közlöm, ahol saját gyűjtési eredményeim előtt záró-jelben rövidítve1 feltüntetem azon régebbi szerzők neveit, akik korábban idevágó ismereteket szolgáltattak és ugyancsak ott szerepeltetem a FAUNA REGNI HUNGÁRIÁÉ-1 is,melyben szin-tén találunk megfelelő adatokat.
Kraszna
Mátészalka, Nagydobos, Opályi
Szamos
/H..F.R.H./ Panyola, Szamosszeg
/H.,HE.,K.,F.R.H,/ Olcsvaapáti, Szamosszeg, Panyola
Panyola, Szamosszeg
/H./ mindenütt gyakori
/H./ holtágakban gyakori
gyakori
/H.,V.»F.R.H./ mindenütt gyakori
/H..V./ Cégénydányád, Panyola, Szamosszeg
/H.,V.»F.R.H./ mindenütt gyakori
felelő rövidítése :BU2̂ A /B. / , HERMAN /H./, HANKÓ /HA./,MECKEL /F.R.H./.
Bodrog
10. Petényi márna /Barbus mer. petényi HECK./
Tokaj
11. Fenékjáró küllő /Gobio gobio L./
/V..F.R.H./ közönséges volt
12. Felpillantó küllő /Gobio uranoacopus AG
Sárospatak, Tokaj
13. Dévérkeszeg /Abramia brama L./
/V..F.R.H./ közönséges volt
14. Lapos keszeg /Abramis ballerus L./
/V..F.R.H./ közönséges volt
15. Bagolykeszeg /Abramis sapa PALL./
/V..F.R.H./ közönséges volt
16. Szilvaorru keszeg /Vimba vimba L./
Tokaj
17. Karika keszeg /Blicca bjoerkna L./
/V./ közönséges volt
18. Garda /Pelecus cultratus L. /
/F.R.H./
19. Szivárványos ökle /Rhodeus sericeus amarus BLOCH/
/V.,F.R.H./ gyakori volt
20. Kárász /Carassius carassius L./
gyakori volt, ma csak a holt ágakban található
21. Állasküsz /Alburnus mentő AG./
Tokaj
22. Küsz /Alburnus alburnus L. /
/V./ gyakori volt
Kraszna Szamos
Kocsord, Mátészalka, Opályi, Nagydobos, Vásárosnamény
/H.,K.»F.R.H./ Csenger, Cégénydányád, Panyola, Szamosszeg, Olcsvaapáti
mindenütt gyakori /H..F.R.H./ mindenütt gyakori
Opályi, Nagydobos, Vásárosnamény
/H.»F.R.H./ Panyola, Olcsvaapáti, Szamosszeg
mindenütt gyeikori /H,.P.R.H./ mindenütt gyakori
előbbinél ritkább Olcsvaapáti, Szamosszeg Panyola
ritka /V..F.R.H./ Csenger, Panyola, Szamosszeg
ritka Panyola, Szamosszeg, Csenger, Nábrád, Olcsvaapáti
mindenütt gyakori mindenütt gyakori
/H.,K.»F.R.H./ Olcsvaapáti
mindenütt gyakori /H.,V.,P.R.H./ mindenütt gyakori
/H./ tömegesen található
/V. .P.R.H./ holtágakban gyakori
Mátészalka, Opályi Nagydobos
Panyola, Szamosszeg
mindenütt gyakori /V.,F.R.H. / mindenütt gyakori
Bodrog
23. Sujtásos küsz /Alburnoidee bipunctatus BLOCH/
/F.R.H./ Sárospatak
24. Veresszérnyu koncár /Rutilus rutilus L./
/F.R.H./ gyakori volt
25. Leányhal /Rutilus pigus virgo HECK./
Tokaj
26. Kurta baing /Leucaspius delineatuB HECK./
Tokaj
27. Nyúldomolykó /Leuciscus leuciscus L./
/B0DA közlése folytán/
28. Fejes domolykó /Leuciscus cephalus L./
/V./ gyakori volt
29. Jász /Leuciscus idus L./
Szórványos, Tokaj-nál volt gyakoribb
30. Fürge cselle /Phoxinus phoxinus L./
mindenütt gyakori volt
31. Pirosszemü kele /Scardinius erythrophthalmus L./
mindenütt gyakori volt
32. Ragadozó ón /Aspius aspius L./
/V..F.R.H./ főleg a torkolat tá-ján volt gyakori
33. Paduc /Chondrostoma nasus L./
mindenütt gyakori volt
34. Kövi esik /Nemachilus barbatulus L./
irviz után ártereken találtam
35. Vágó esik /Cobitis taenia L./
Sárospatak, Bodrogolaszi, Sára, Szegi, Tokaj
Kraszna Szamos
ritka /H. / Olcsvaapáti
mindenütt gyakori /H.,HE.»F.R.H./ mindenütt gyakori
Opályi, Nagydobos, Vásárosnamény
Opályi
Nagyecsed, Kocsord
/H./ mindenütt gyakori
/H./ Csenger, Panyola, Szamosszeg
Opályit ól-Vásár os-naményig
/H.,K. ,V. .F.R.H./ gyakori
torkolat vidékén /H.,HE.,K,,V.,F.R.H./ mindenütt található
/H.,F.R.H./ mindenütt gyakori
/H.,K.,V.»F.R.H./ mindenütt gyakori
Kocsord, Opályi Nagydobos, Vásárosnamény »
/H.,K.,V.,F.R.H./ gyakori
Vásárosnamény /H.,HE.,K. ,V.,F.R.H./ mindenütt található
Opályi, Nagydobos Csenger, Panyola, Szamosszeg
mindenütt előfordul /H..V..F.R.H./ mindenütt előfordul
Bodrog
36. Réti esik /Misgurnus fossilis L./
/F.R.H./ Sárospatak, Bodrogolaszi, Sára, Szegi, Tokaj
37. Harcsa /Silurus glanis L./
/V..P.R.H./ Mindenütt előfor-dult, szennyezés után eltűnt
38. Törpé harcsa /Amiurus nebulosus LE SUEUR/
közönséges volt
39. Lápi póc /Umbra krameri WALB./
/V.,H.,F.R.H./ Bodrogolaszi, Karcsa csatorna, Végardói holt ág, Törökér, Fekete-tó, Káka-tó /BODÓ A. közlése/
40. Csuka /Esox lucius L./
/V..F.R.H./ közönséges volt
41. Menyhal /Lota lota L./
/V./ mindenütt gyakori volt
42. Sügér /Perca fluviatilis L./
/V./ mindenütt gyakori volt
43. Vágó durbincs /Acerina cernua L./
/V./ mindenütt gyakori volt
44. Selymes durbincs /Acerina schraetzer L./
/V..F.R.H./ mindenütt előfordult
45. Süllő /Lucioperca lucioperca L./
/V..F.R.H./ mindenütt előfordult, a szennyezés után eltűnt
Kraszna Szamos
Kocsord, Mátészalka, Opályi, Nagydobos melletti holtágak
/H.,HE.,K.,V.,F.R.H./ gyakori
/H./ mindenütt gyakori
/H.,HE.,K.,V.,F.R.H./ mindenütt gyakori
mindenütt előfordul mindenütt gyakori
Holtágakban mindenütt előfordul
Tuny ogta pol es holtág, ritka
/H..F.R.H./ Fő- és holtágakban gyakori
/H.,V.,F.R.H./ gyakori
/H.,HE.,K.,V.ÍF.R.H./ gyakori
/H./ A leggyakoribb faj
/F.R-.H./ mindenütt gyakori
mindenütt található mindenütt előfordul
Vállaj, Mátészalka, Opályi, Nagydobos
Az előbbinél ritkább
Főleg az alsó szakaszon gyakori
/H.,V.»F.R.H./ mindenütt előfordul
Bodrog
46. Kősüllő /Lucioperca volgensis GMEL./
/V.,F.R.H./ Sárospatak, Bodrogolaszi, Sára, Szegi, Toka.j
47. Magyar bucó /Aspro zingel L./
/V.,F.R.H./ mindenütt előfrodult
48. Német bucó /Aspro streber SIEB./
/F.R.H./ mindenütt előfordult
49. Naphal /Lepomis gibbosue L./
Ha a táblázatban foglaltakat összegezzük, akkor az a-lábbi eredményeket kapjuk.
A Bodrogból VUTSKITS 24,a FAUNA REGNI HUNGÁRIÁÉ /továb-biakban: F.R.H./ 21 fajt, a Krasznából HERMAN 11, az F.R.H. 4 fajt,a Szamosból HECKEL 11, KRIESGH 11, HERMAN 26,VUTSKITS 26, az F.R.H. pedig 29 fajt közöl. Gyűjtéseim és az általam beszerzett ujabb adatok alapján az emiitett három folyóból 45-, 42- illetve 42 faj előfordulásét mutathattam ki.
Kraszna Szamos
csak süllő gyomor-tartalmában talál-tam Opályiban
Csenger, Panyola, Olcsvaapáti
ritka /H.,V.,F.R.H./ általánosan elterjedt
Opályi, Nagydobos, Vásárosnamény
gyakori
Mátészalka, Vásárosnamény
Beiträge zur Fischfauna Ungarns Die Ftschfauna der Bodrog, Kraszna und Szamos
Von I. Vásárhelyi, Lillafüred
Verfasser bespricht die Fische der Flüsse Bodrog,Krasz-na und Szamos.Er erwähnt auf Grund seiner eigenen Sammlungen und anderen Angaben aus der Bodrog 45, aus der Kraszna und Szamos je 42 Arten.
L i t e r a t u r
1. BUZA, J.: Pisztráng a Bodrogban /Természettud.Közl., 31, 1900. p. 145/. - 2. HANKÓ, B. : Magyarország halainak e-redete és elterjedése /Köziem, a Tisza István Tud. Egy. Ál-lattani Intézetéből, Debrecen /Sárospatak/, No. 10, 1931, p. 1-34/. - 3. HECKEL, J.: Magyarország édesvizi halainak rend-szeres átnézete s az uj fajok íövid leirása /A Magyar Orvo-sok és Természetvizsgálók VIII. nagygyűlésének évtönyve, Bu-dapest, 1863, p.193-216/. - 4. HERMAN, 0.: A Magyar Halászat Könyve /Budapest, 1887, 1-2, pp. 860/. - 5. KRIESCH, J.: Ha-laink és haltenyésztésünk /Budapest, 1868/. - 6. VUTSKITS, Gy.: A magyar birodalom halfaunájáról /Természet, 1904, p. 265/. - 7. VUTSKITS, Gy.: Pisces. - in Magyar Birodalom Ál-latvilága /Fauna Regni Hungáriáé/ /Budapest, 1918, p. 1-42/.