Post on 09-Apr-2019
TTÁN
Inté
TEHETNCOS
ézményen
Tehetségdia
TSÉGD MOZ
n belül vé
gnosztikaatá
DIAGNZGÁS ÓVOD
gzett kuta
VargaEdit:táncosmozgá
- 0 -
NOSZ TERÜDÁSK
atómunka
ásterületénó
ZTIKA ÜLETÉORBA
a bemutatVarga
vodáskorban
A ÉN AN
tása Edit
n
Tehe
tsé
gíg
ére
tes
gye
rme
kek
azo
nosít
ásá
nak
eg
y le
hets
ég
es
mó
dsz
ere
az
óvo
dá
ba
n
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 1 -
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezetés 2.o.
1. Új kihívás az óvodapedagógiában 2.o.
2. Személyes kötődéseim 3.o.
3. Általános és konkrét (táncos mozgást érintő) problémák, nehézségek az óvo-
dai tehetséggondozásban napjainkban 4.o.
4. Forráskutatás a témában (a problémák kritikai elemzése) 5.o.
5. A táncos mozgás fejlesztésére irányuló tehetséggondozás vizsgálati területei
(hipotézis felállítása) 11.o.
6. A témakifejtés célja 12.o.
7. Vizsgálati módszereim 12.o.
II. Tehetségdiagnosztika, tehetségazonosítás a gyermektánc területén 15.o.
1. Az óvodás gyermekek táncos mozgásfejlődésének analizálása 16.o.
2. A Renzulli-modell alapján kidolgozott megfigyelés általános menete 18.o.
3. A rögzített megfigyelést követő lépések a tehetségazonosításban 21.o.
III.
Vizsgálati eredményeim bemutatása 22.o.
1. A megfigyelésen alapuló tehetségdiagnosztikai módszerem kipróbálása a
gyakorlatban 22.o.
2. Eredmények minőségi elemzése 28.o.
3. Dokumentumelemzés tapasztalatainak összefoglalása 29.o.
4. Csoportos interjú 29.o.
5. Hipotéziseim helyességének igazolása a vizsgálati eredmények tükrében 31.o.
IV. Összegzés 33.o.
1. Kutatásom céljának elérése 33.o.
2. Továbblépési lehetőségeink intézményi szinten 34.o.
3. Újabb lehetséges kutatási irányok az óvodai tehetséggondozás terén 37.o.
Lábjegyzetek, idézetek, diagramok jegyzéke,szakirodalom jegyzék
Mellékletek jegyzéke, mellékletek
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 2 -
I. BEVEZETÉS
1. Új kihívás az óvodapedagógiában
Hosszú időn keresztül a hazai oktatás-nevelés rendszere kompenzáló, korrekciós szem-
lélet szerint közelített a gyermekek felé, vagyis elsősorban a lemaradást mutató képessé-
gek feltárására és azok folyamatos egyéni fejlesztésére koncentrált. Ez a szemlélet fi-
gyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a gyermek - legfőképp az óvodás korosztály - sok-
kal hatékonyabban fejleszthető olyan pozitív megerősítés és támogatás által, ami az ér-
deklődési köréhez illeszkedik és a gyermek legjobb képességeire épít. Ezt a szemlélet-
váltást hozta magával a tehetséggondozás megjelenése az intézményes nevelésben. A
tehetségsegítés nem ellentéte a felzárkóztatásnak, sőt a szakmai munka egyensúlyát úgy
teremthetjük meg, ha a két feladat átfedésben van egymással.
A magyar tehetséggondozás több évtizedes hagyományaira építve 2008-ban a parlament
hivatalos állami program - a Nemzeti Tehetség Program - keretében megteremtette a
feltételeit egy országos szintű hálózat kiépítésének.1
Az óvodák számára a tehetségek keresése és segítése olyan szakmai kihívás, melynek
számos kiváló hagyománya él jelenleg is az intézményekben.
Az óvodai élet a maga kiegyensúlyozott, biztonságos, elfogadó légkörével akarva, akarat-
lanul felszínre hozza a többet mutató gyermek adottságait, képességeit. Erre alapozva kell
a tehetséggondozás helyi rendszereit kiépíteni és működtetni. Minden nevelőtestületben
vannak olyan kreatív óvodapedagógusok, akik "csodákat" tudnak teremteni a gyerme-
kekkel. Ők azok, akik a legkönnyebben elköteleződnek, elköteleződtek a tehetséggondo-
zás mellett. Szakmai munkájuk hatékonyságának és szakszerűségének növelésére meg-
látásom szerint a szakvizsgát adó szakirányú továbbképzések a legmegfelelőbbek, hiszen
ezeken a képzéseken a résztvevők az adott szakterület módszertanának mélyreható meg-
ismerése mellett rálátást kapnak a közoktatási rendszer működésére, betekintést nyernek
a szervezetfejlesztés világába, tájékozódnak a legújabb innovációk, így a tehetséggondo-
zás lehetőségeivel kapcsolatban is.
A tehetséggondozó tevékenység helyi rendszerének kiépítésének gyakorlati megva-
lósítása a helyi nevelőközösségek számára nagy kihívást jelent. A feladat nehézségét új-
szerűsége adja. Bár országos szinten egyre nagyobb számban találkozunk regisztrált, ill.
1 Nagy Jenőné: Szemléletváltás az óvodapedagógiában 1-2.p. RAABE ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. novem-ber
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 3 -
akkreditált óvodai tehetségpontokkal, mégis a helyi koncepció kidolgozásakor leginkább
tájékozódási jelleggel tudjuk más óvodák tehetséggondozó rendszerének felépítését, erő-
forrásait, dokumentációját felhasználni, hiszen mindezek - a helyi nevelési programhoz
hasonló módon - rendkívüli mértékben kötődnek a helyi adottságokhoz, nevelési koncep-
cióhoz, az óvoda küldetéséhez.
Meggyőződésem, hogy a rendszerépítés során a tehetségazonosítás módszereinek, fo-
lyamatának, a tehetségműhelyekben történő fejlesztés tervezésének kialakítása csak
olyan pedagógus feladata lehet, aki rendelkezik kellő kutatásmódszertani, szervezetfej-
lesztési és az adott tehetségterületet érintő mélyreható elméleti és gyakorlati ismere-
tekkel. Az óvodavezető feladata és felelőssége megtalálni egy nevelőtestületen belül azo-
kat a kolléganőket, akik segítségével ez a rendszerépítés megvalósítható.
2. Személyes kötődéseim
A gyermeki élet legtermészetesebb velejárója a zene, és a hozzá kapcsolódó játékos
mozgás. Kodály Zoltán így fogalmaz: „A gyermek ösztönszerű, természetes nyelve a dal,
s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mozgást…A zene és a testmozgás szerves
kapcsolata: az énekes játék a szabad ég alatt − ősidők óta a gyermek életének legfőbb
öröme. Ez ősi játékok fenntartása elsőrendű kulturális és nemzeti érdek. Aki nem ját-
szotta gyermekkorában a játékokat, annyival is kevésbé magyar.” (1)
Óvónőként és már hivatásom gyakorlásának első éveiben megtapasztaltam, hogy az
óvodás gyermekek számára mennyire felszabadító, örömöt adó tevékenység a tánc és
a zene, így óvodapedagógusi munkám során mindig fontos tényezőnek tartottam az óvo-
dai zenei nevelésben a táncos mozgásfejlesztés lehetőségeinek kihasználását.
Szülővárosomban alapfokú művészeti iskola és zeneiskola is működik, ahol a táncolni és
zenélni vágyó fiatalokat nagy tudású, remek pedagógusok veszik szárnyaik alá már első
osztályos kortól. Óvodás korban ez a munka ránk, óvónőkre vár, és én magam is szeret-
nék mindent megtenni annak érdekében, hogy minél hatékonyabban fejlesszem a gyer-
mekek zenei- és mozgáskészségét, a zene, a tánc iránti érdeklődésének felkeltését.
Kutatómunkám ennek szellemében saját kultúránk egy kicsi, de gyermekeink szempont-
jából egyik jelentős szegmensére, az óvodás korosztály zenei neveléséhez kapcsolódó
ritmus- és mozgásfejlesztésének tervezésére, ill. ennek a tehetséggondozásban betöltött
szerepére fókuszál.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 4 -
3. Általános és konkrét (táncos mozgást érintő) problémák, nehézségek az óvodai tehetséggondozásban napjainkban
3.1. Ha a szülő diktál...
Az óvodákban még mindig él az a - partnerközpontú működés téves értelmezéséből ere-
deztethető - szemlélet, miszerint a szülő igényeinek kell megfelelni akkor is, amikor a
gyermek kiemelt fejlesztésének területeit határozzuk meg. Ez a szemlélet tévútra viheti az
óvodai tehetséggondozást is. Az igazán partnerközpontú óvoda meglátásom szerint képes
olyan kapcsolatot kialakítani a szülőkkel, hogy elfogadják az óvodapedagógus szakmai
kompetenciájának elsődlegességét - nem megfeledkezve arról a tényről, hogy a szülő is-
meri legjobban saját gyermekét, mégis szem előtt tartva az esetleges elfogultság kizárását
- a gyermekek tehetségígéretet megcsillantó fejlődési területeinek meghatározásánál.
3.2. A rejtőző tehetség...
A hazai oktatási-nevelési szemléletben még ma is elterjedt az a tehetségfogalom, amely a
tehetséget a kiemelkedő teljesítménnyel azonosítja, ill. kizárólag a magas szintű szel-
lemi teljesítményben keresi. Amíg nevelési rendszerünkben nem eléggé általános az
egyéni sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztés gyakorlata, addig előfordul, hogy a
komplex tehetségkép más összetevőiben kiemelkedő gyermekek sok esetben rejtve
maradnak.2
3.3. Hogyan fogjunk hozzá?
Az óvónők számára jelenleg nem áll rendelkezésre olyan általánosan kidolgozott mérési
anyag, amelyből kiindulva a helyi adottságokra leképezve könnyen kialakítható lenne az
óvoda tehetségdiagnosztikai rendszere.
3.4. Táncos képességterületek meghatározásának buktatói
A gyermektánc, mint óvodai tevékenység még az általánosnál is kevesebb szakirodalmi
segítséggel rendelkezik egy komplex tehetségdiagnosztikai módszer meghatározá-
sához, mivel a többi tevékenységtípussal szemben az óvodai nevelőmunkában való konk-
2 Nagy Jenőné: Szemléletváltás az óvodapedagógiában 15.p. RAABE ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 5 -
rét - foglalkozási ágként, külön fejlesztő tevékenységként való - megjelenése nem általá-
nos jellegű. Természetesen az alapozó munka minden intézményben, ahol hangsúlyt fek-
tetnek a zenei és a mozgásképességek fejlesztésére, kiválóan megvalósul, viszont a tán-
cos tehetséggondozás már leginkább a tehetségműhelyekben vihető tovább. Kivételt ké-
peznek ezen a téren azok az óvodák - mint az én intézményem is - ahol a helyi nevelési
programban külön tevékenységi ágként szerepel a gyermektánc.
3.5. Hogyan dokumentáljunk?
A táncos mozgásfejlesztés tervezése, nyomon követése, dokumentálása terén is van-
nak még hiányosságok, melyek a hatékony tehetséggondozást hátráltathatják.
4. Forráskutatás a témában (a problémák kritikai elemzése)
4.1. A rejtőző tehetség keresése (a 2. probléma kritikája:3)
Vannak pszichológusok, akik azt vallják, hogy bizonyos személyiségjegyek alapján már
az általános iskola alsó tagozatában eldőlhet, hogy kiből mi lesz. Erre alapozódik az az
elképzelés, hogy a tehetséges gyerekek számára javítani kellene az iskolában a tanítási
feltételeket, mert különben nem tudnak kibontakozni a kiemelkedő képességű gyermekek.
Más szakemberek viszont azt mondják, hogy a maga módján minden gyermek tehetsé-
ges valamiben, ezért mindenki számára javítani kellene a társadalmi érvényesülés lehe-
tőségeit. Dr. Hódi Sándor pszichológus szerint jelenleg a tehetségek sok esetben maguk-
ra vannak utalva és óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy - éppen különleges adottságaik
miatt - ne bukjanak el már az életút elején.
Az emberek nagy része meg van győződve arról, hogy a vetélkedők győztesei, vagy a kü-
lönböző diákversenyek első helyezettjei bizonyítottan tehetségesek. Természetesen az ő
esetükben ez valószínűleg igaz, viszont az esetek túlnyomó többségében az igazi tehet-
ség nem ilyen formában nyilvánul meg. A tehetségek többsége azért marad rejtve a peda-
gógus szeme elől, mert az átlag feletti képességet nem mindig lehet látványossá ten-
ni. A másik fő ok, ami a tehetségek felismerését nehezíti, hogy az egy adott területen átla-
gos képességű emberek számára a rendkívül érdekes új készségek, törekvések, gondola-
tok legfeljebb zavaró mozzanatot jelentenek, nem képviselnek értéket. Tehát a kivételes
3 www.magyarszo.com - A tehetség kérdőjelei dr. Hódi Sándor pszichológus válaszol
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 6 -
képességű embereket éppen azért nehéz felismerni, mert az átlagot számottevően meg-
haladó adottságaik vannak. Ezek az adottságok rendkívül sokfélék lehetnek, viszont közü-
lük a környezet, a társadalom viszonylag keveset értékel.
Általánosságban megállapítható, hogy mindenki tehetséges valamiben, a kérdés az, hogy
hogyan találjuk meg ezt az egyedi tehetséget, ill. hogy hogyan tudunk a ránk bízott
gyermekek segítségére lenni abban, hogy tehetségüket képesek legyenek valóra váltani?
A pszichológus szerint a sporttehetség, a kézügyesség, a muzikalitás, a rajzkészség tér-
ben és időben jól behatárolhatóak, jól érzékelhetőek és megítélhetőek, így talán a táncos
mozgás esetében könnyebben beazonosíthatjuk a tehetségígéretes gyermekeket, mint
a kiemelkedő értelmi képességekkel összefüggő tehetségterületek esetében.
4.2. A tehetségdiagnosztikai lehetőségek áttekintése (a 3 probléma kritikája:4)
Nap mint nap találkozunk tehetséges emberekkel, tudjuk róluk, hogy tehetségesek, de
valamiért mégis nehéz egy olyan egyszerű definícióval leírni az őket jellemző tulajdon-
ságokat, amely kielégítő, érthető, teljes körű, és méltó lenne hozzájuk.
Arról, hogy a tehetség hogyan is azonosítható, számos modell, definíció született már.
Nem kell újra megalkotni a tehetség tulajdonságtárát, a mi dolgunk csupán az, hogy kivá-
lasszuk az eddigiekből a legmegfelelőbbet. „Azt, hogy kit tekintünk tehetségesnek, volt-
képpen az általunk választott tehetségkoncepció határozza meg.” – mondja Mező Ferenc
doktori disszertációjában. De melyik a legmegfelelőbb?
Arról, hogy hogyan is vehetjük észre a tehetséget, valószínűleg mindannyiunk fejében fel-
bukkannak ötletek. Az is bizonyos, hogy mindenki a tehetség más és más megnyilvánulási
formájára gondol. A tehetség ugyanis egy erősen relatív, és nehezen körülírható foga-
lom.
Herskovits Mária és Gyarmathy Éva a tehetségazonosítás négy tágabb módját jelölték
meg (Herskovits-Gyarmathy, 1995; Gyarmathy, 2006). Az egyik legegyszerűbb, és leg-
könnyebben hozzáférhető megoldás az, ha a teljesítmény alapján válogatjuk ki a tehet-
ség-ígéreteket. Egy másik, kézenfekvő módszer az, ha egyszerűen véleményeket gyűj-
tünk róluk. A tehetségazonosítás harmadik módja a versenyek révén történő identifikáció.
Míg végül a pszichológiai vizsgálatok használatát említik a szerzők a tehetségek kiválo-
gatásában.
4 Ceglédi Tímea: A tehetség azonosításának elméleti és gyakorlati kérdései Debrecen, 2009. 10.p.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 7 -
A kutatók többsége többféle módszer együttes alkalmazására esküszik, viszont sajnos
az általuk kidolgozott tehetségdiagnosztikai eljárások az iskolás korosztályra koncentrál-
nak.
Ahhoz, hogy az óvodás gyermekek körében hatékonyan alkalmazható módszert dolgoz-
zunk ki, véleményem szerint a 3-7 éves korosztály értékelési-mérési elveiből kell kiindul-
ni.
4.3. A táncos képességterületek összetevőinek kutatása (a 4. probléma kritikája)
A táncos mozgásfejlesztés hatékonyságának vizsgálatához a korábbi kutatási eredmé-
nyek áttekintésére volt szükségem, mivel ez a terület - mint óvodai fejlesztő tevékenység
- nem rendelkezik olyan konkrét mérési-értékelési szakirodalommal, mint más foglal-
kozási ágak. Ennek oka egyértelmű: a "gyermektánc" tevékenységekben komplexen jele-
nik meg a tudatos táncos mozgás- és zenei fejlesztés, az általánosságban megjelenő
óvodai tevékenységi ágak között - melyekhez több óvodai szakember dolgozott ki mérési-
értékelési módszert - a mozgás és a zenei nevelés külön szerepel.
4.3.1. Az óvodás gyermekek mozgásfejlődésével összefüggő kutatások5
Áttekintve az elmúlt két évtized mozgásfejlődésének és fejlesztésének kutatásait megfi-
gyelhető, hogy a kutatók egyre több konkrét és megbízható adattal rendelkeznek az
óvodások testi fejlődéséről, kondicionális és koordinációs képességeinek szintjéről, ame-
lyek egyre jobban beépülnek az óvodai nevelés gyakorlatába. E kutatásokból kitűnik,
hogy az óvodáskori mozgásfejlettséget nem elég csupán teljesítményátlagokkal jellemez-
ni, hanem rendkívül fontos a „minőségi” oldal, az alapvető mozgásformák fejlődési fázi-
sainak tanulmányozása is. A táncos mozgásformákra ez kiemelten igaz.
Az óvodai mozgásfejlesztéssel kapcsolatban néhány olyan hazai és külföldi kutatás em-
líthető meg, amelyekben konkrét kísérleti munka eredményeként közvetlen információk
olvashatók a 3-7 éves korosztályra vonatkozóan.
Az első - eredményeket is feltáró - adat, a témában 1966-ból való. Straková a második
prágai nemzetközi konferencián 600 3-6 éves óvodás gyermek motorikus vizsgálatáról
számolt be. Megállapításai szerint a motorikus teljesítményt a testi fejlettség, az alkattí-
pus, de különösen a családi és óvodai környezet befolyásolja. Tehát már a hatvanas 5 Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlő-désében 61-63.p. 2010.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 8 -
években is méréssel kimutatható volt az óvoda szerepe a gyermekek testi képességeinek
fejlődésében.
Siren-Tiusanen (1978) a játék jelentőségét elemzi az óvodások testnevelésében. Két
fejődési irányt jelöl meg: az egyik a finommotorikus készségekre épülő „konstrukciós” já-
tékokhoz vezet, a másik a nagy mozgásokat tartalmazó játékok irányába. Ez utóbbi közé
sorolja a „szabályjátékokat”, amelyek kezdetben az alapvető mozgásformák fejlődését
segítik. „Később a szabályok válnak a játék lényeges elemévé, amelyet mint kulturális
örökséget – például a népi játékoknál – az egyik generáció továbbadja a másiknak. Ez
utóbbiak jelentősek abból a szempontból is, hogy a szabályjátékok fejlesztik a gyermek
gátló, önmegtartóztató folyamatait is.”- írja. (2)
Kunos Andrásné (1980) vizsgálata a gyermekek gyorsasági erejét és állóképességét
tanulmányozta óvodai korosztályok szerint. Megállapítása szerint a fejlődés 5 éves kor
után felgyorsul, amely kapcsolatban állhat az ugyanekkor megfigyelt testi fejlődésbeli
változásokkal. Ez a konklúzió azt is igazolja, hogy 5 éves kortól érdemes a tehetségígére-
tes gyermekek számára kiemelt fejlesztést biztosítani.
Győri Pál (1994) tanulmányában elemzi a 3-6 éves korosztály motorikus fejlődését. Be-
mutatja a „sokmozgásos játékok” hatását az erő, a gyorsaság, az állóképesség és a koor-
dináció, valamint a magasság és a testsúly fejlődésére. Kutatási eredményeire alapozva
feltételezhető, hogy a népi mozgásos játékok komoly fejlesztői az előbb megnevezett mo-
torikus képességeknek.
1996-ban Veszprém adott otthont a gyermekek mozgásfejlődésével kapcsolatos kutatási
eredmények bemutatásának. A területre kiterjedő sokszínű anyagból a témámhoz kap-
csolódóan Győri (1996) és Bucsyné (1996) munkája említhető meg. Meggyőzően bizo-
nyítják, hogy a mozgáskoordináció mindennapos mozgástevékenységekkel való fejleszté-
se igen hatásos.
Farmosi és Gaálné (2001) az óvodások testi fejlődését, fizikai teljesítményét és motorikus
struktúráját tanulmányozták 2805 gyermek adatai alapján. Analízisükben azt az eredményt
kapták, hogy az óvodáskorúak motorikus struktúráját 4-5 éves korban a mozgás kivitele-
zésének minősége határozza meg. 5 éves kor után kezd megmutatkozni a kondicionális
képességek szerinti differenciálódás. A kondicionális képességek közül a táncos tehet-
ségdiagnosztikában az állóképességet találtam lényeges elemnek, amely hozzájárul a
feladat iránti elkötelezettség kifejeződéséhez és ez a kutatási eredmény szintén megerősít
abban, hogy a táncos tehetségígéreteket 5 éves kor után kell keresnünk.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 9 -
4.3.2. Az óvodás gyermekek zenei képességeinek fejlődésével összefüggő kutatások6
Hasonlóan a tehetségkutatáshoz, amelynek első lépéseit az intelligenciakutatás jelentette,
az első - a zenei képességeket érintő - elméletek és vizsgálatok a zenei tehetség definiá-
lásának céljával születtek. A tehetségkutatás modern szemlélete előtt általános volt az a
megközelítés, amely a zenei tehetséget kizárólag a kivételes zenei képességgel azonosí-
totta. Ezért a zenei képességkutatás története kezdetben elválaszthatatlan volt a zenei
tehetség kutatásával.
Az első írás, amely a zenei képességeket vizsgálja, 1805-ben jelent meg Berlinben, szer-
zője Christian Frederich Michaelis. Írásában a szerző a zenei tehetség felismeréséhez
és fejlesztéséhez ad tanácsokat.
A zenei képességek első tudományos igényű kutatója Theodor Billroth volt, akinek elmé-
lete szerint a muzikalitás a ritmus a hangmagasság, a hangerő és a hangszín észlelésén
alapul, amelyek közül a ritmus a legalapvetőbb. Okfejtésében már megjelenik az a gondo-
lat, hogy a tánc elsajátításához több kell a zenei tehetségnél, de még nem rendeli hozzá
egyértelműen a motorikus képességek szükségességét. Elméletében megjelenik viszont
a környezet, és kiemelten a pedagógia, a tudatos képességfejlesztés szerepe, amit ké-
sőbb a zenei tehetség esetében többen vitattak (pl. Johannes Von Kires, aki elsősorban
veleszületett tulajdonságként kezeli).
Az 1920-as években születtek az első a zenei tevékenységhez szükséges képességeket
összefoglaló rendszerek. Ezek bemutatását azért nem tartom szükségesnek, mert a hazai
zenekutatás világszínvonala is azt indokolja, hogy - kiváltképpen a magyar népi gyermek-
tánc vonatkozásában - saját eredményeinkre helyezzem a hangsúlyt.
Magyarországon nagy hagyománya van a zenepszichológiai kutatásoknak. Révész
Géza, Varró Margit, Gyulai Elemér, Szeghy Endre munkásságának köszönhetően az
első külföldi kezdeményezésekkel szinte egy időben megkezdődtek azok a kutatások,
amelyek a zenei tehetség és a zenei képességek kérdéskörével foglalkoztak. A 20. szá-
zad 30-as, 40-es éveitől kezdve hazánkban Kodály Zoltán adott a zenei nevelésnek új
perspektívát, amelynek hatása a zenepszichológiai kutatások irányára is meghatározóvá
vált. Kodály Zoltán kezdeményezésére Magyarországon a zenepszichológia kitüntetett
6 Turmezeyné Heller Erika: A zenei ismeretek és képességek fejlődése az alsó tagozatos életkorban (tanul‐
mány) 2‐4.p. DE Bölcsészettudományi Kar 2006.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 10 -
területévé a zene transzferhatásának vizsgálata vált. Kodály bizonyos volt abban, hogy a
gyermeki személyiség harmonikus fejlődésében rendkívüli szerepe van a zenének. Ah-
hoz, hogy az oktatáspolitikával és a társadalommal is el tudja fogadtatni a zenei nevelés
nélkülözhetetlenségét, meggyőződését tudományos kutatásokkal akarta alátámasztani.
Ennek eredményeként nagy lendületet vettek a zenei vizsgálatok. Kodály a magyarság
kulturális felemelkedésének zálogaként tekintett az ifjúság zenei nevelésére. A munka-
társaival kidolgozott módszertana, amely kiemelkedett korából, méltán tett szert világhír-
re, és a zenepszichológia legújabb eredményeinek ismeretében is megállja a helyét. Így
ma már senki sem kérdőjelezi meg a zene - ezen belül is a magyar népzene - személyi-
ségfejlesztő erejét az óvodai nevelésben.
4.4. A táncos tehetséggondozás dokumentálásának kérdései (az 5. probléma kritikája)
Az óvodai tehetséggondozás bevezetése új szervezeti kultúra megjelenését, mozgásba
hozását teszi szükségessé. Azáltal, hogy a nevelőtestületek elkötelezték magukat egy új
cél elérésének, felvállalták, hogy a hatékony tehetséggondozás megvalósítását együttmű-
ködve, egymástól tanulva valósítják meg.
Az egységes és hatékony fejlesztőmunka egyik alappillére a jól átgondolt dokumentációs
rendszer alkalmazása. Mivel az intézmények mára már "jól bejáratott" belső dokumentáci-
ós bázissal rendelkeznek, így fontosnak gondolom, hogy minden óvoda a saját tervező-
értékelő rendszeréhez illeszkedő fejlődéskövető dokumentációt dolgozzon ki saját te-
hetséggondozó tevékenységéhez.
5. A táncos mozgás fejlesztésére irányuló tehetséggondozás vizsgálati területei (hipotézis felállítása)
Az általam választott témában végzett problémafeltáró és forráskutató munkám eredmé-
nyei alapján a következő hipotéziseket fogalmaztam meg, melyek kutatására helyi szinten
- saját intézményem, nevelőtestületem, óvodásaim körében - vállalkoztam:
1. A táncos tehetséggondozás dokumentálásával összefüggésben:
Ha intézményi szinten a táncos mozgásfejlesztés - mint program specifikus sajátosság -
tehetséggondozási koncepciója, diagnosztikai dokumentációja kidolgozásra kerül, ennek
mintájára a többi tehetséggondozó műhely diagnosztikai rendszerének kiépítése a nevelő-
testület aktív közreműködésével valósulhat meg.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 11 -
2. A táncos képességterületek feltárásán alapuló
tehetségdiagnosztikával kapcsolatban:
Amennyiben az óvodapedagógusok általános megfigyelésein, benyomásain túl alkalma-
zunk egy tudatosan felépített képességstruktúrára épülő vizsgálati módszert a táncos
mozgásfejlődés terén kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek azonosítása cél-
jából, megakadályozhatjuk, hogy egyes gyermekek esetében ez a tehetségígéretes ké-
pességterület rejtve maradjon.
6. A témakifejtés célja Kutatómunkám legfőbb célja, hogy megvizsgálja, kidolgozza és bebizonyítsa, miként le-
hetséges az óvodai táncos mozgásfejlesztés minél magasabb szintű megvalósításához az
óvodás korosztály számára alkalmazható tehetségdiagnosztikai rendszert kialakítani.
7. Vizsgálati módszereim Az 1. hipotézis bizonyításához kapcsolódva:
Vizsgálati módszer Csoportos interjú
A vizsgálat témája Intézményi tehetséggondozási rendszer beveze-tése
A vizsgálat célja Az óvodapedagógusok véleményének vizsgálata az általam kidolgozott tehetséggondozási kon-cepcióval kapcsolatban.
A vizsgálat helye Szent Anna Katolikus Óvoda Kunszentmárton Napsugár Óvoda Széchenyi ltp. 2. Óvónői szoba
A vizsgálat időpontja 2012. január 15.
A vizsgálatban résztvevők köre, száma (mintaválasztás)
A Szent Anna Katolikus Óvoda teljes nevelőtestü-lete (20 fő) - 100%-os mintavétel
A kerülő rendszerfejlesztő tevékenység hatékony megvalósításához elengedhetetlen a
nevelőtestület együttműködése. Az intézményi tehetséggondozó rendszer első elemeként
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 12 -
a gyermektánc tehetségműhely működéséhez szükséges mérési, értékelési, tervezési
anyag került általam kidolgozásra. Ennek mintájára a kolléganők bevonásával dolgoztam
ki és vezettük be a többi fejlesztési terület tehetséggondozó programját. Első lépésként -
részletes tájékoztatást követően - az óvónők véleményét, hozzáállását mértem fel csopor-
tos interjú formájában.
A 2. hipotézis bizonyításához kapcsolódva:
A) Módszer Megfigyelés
A megfigyelés témája Tehetségdiagnosztika a táncos mozgásfejlődés területén
A megfigyelés célja A nagycsoportos gyermekek körében a táncos tehetségígéretek felkutatása az új tehetségdiag-nosztikai módszer alkalmazásával.
A megfigyelés helye Szent Anna Katolikus Óvoda Kunszentmárton Napsugár Óvoda Széchenyi ltp. 2. Minden olyan óvodai csoport, amelyben nagycso-portos korú gyermekek is járnak
A felmérés időpontja 2011. október 03-05. - Maci csoport 2011. október 06-07. - Mókus csoport 2011. október 10-12. - Nyuszi csoport
A megfigyelésben résztvevők köre, száma (mintaválasztás)
A Szent Anna Katolikus Óvoda Napsugár Óvodai tagintézményének tanköteles korú gyermekei (52 fő) - 100%-os mintavétel Maci csoport (nagy-középső cs.): 18 fő Mókus csoport (nagycsoport): 24 fő Nyuszi csoport (középső-nagycs.): 10 fő
Alkalmas megfigyelési technika
"Ryans-féle" becslési skála7 negatív állítás 1 2 3 4 5 6 7 pozitív állítás
A gyermekek körében végzett vizsgálatom célja kettős. Egyrészt fontosnak tartom a kidol-
gozásra kerülő tehetségazonosító módszer kipróbálását a gyakorlatban, másrészt a meg-
figyelés és a következőként bemutatásra kerülő dokumentumelemzés eredményeinek ösz-
szehasonlító elemzése lehetővé teszi a hipotézisem bizonyítását vagy megcáfolását.
7 Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe 131.o. Keraban Kiadó Budapest, 1993.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 13 -
B) Kutatási módszer Dokumentumelemzés
A vizsgálat témája A csoportvezető óvodapedagógusok meglátásai a tehetségígéretes gyermekekkel kapcsolatban.
A vizsgálat célja A gyermekek egyéni fejlesztési terveiben szereplő adatok alapján információgyűjtés arra vonatkozó-an, hogy tanév elején az óvodapedagógusok mely gyermekek esetében állapítottak meg életkorhoz képest kiemelkedő képességszintet a táncos mozgás terén.
A vizsgálat helye Szent Anna Katolikus Óvoda Kunszentmárton Napsugár Óvoda Széchenyi ltp. 2. Vezetői iroda
A vizsgálat időpontja 2011. december 20.
A vizsgálatban résztvevők köre, száma (mintaválasztás)
A Szent Anna Katolikus Óvoda Napsugár Óvodai tagintézményének tanköteles korú gyermekei (52 fő) - 100%-os mintavétel Maci csoport (nagy-középső cs.): 18 fő Mókus csoport (nagycsoport): 24 fő Nyuszi csoport (középső-nagycs.): 10 fő
Vizsgált dokumentum Egyéni fejlesztési lapok 2011/2012
Mivel pedagógiai programunk kiemelten kezeli a táncos mozgásfejlesztést, így a gyerme-
kek egyéni fejlesztési lapjain jelenleg is szerepel olyan pont, ahol nagycsoportban tanév
elején az óvodapedagógusok rögzítik, hogy kiket találnak a mindennapi megfigyeléseik
által kiemelkedőnek a táncos mozgás területén. A dokumentumelemzés módszerével így
vizsgálni tudom, hogy a gyermekeket legjobban ismerő óvónők szerint kik lehetnek tehet-
ségígéretek ezen a téren.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 14 -
II. TEHETSÉGDIAGNOSZTIKA, TEHETSÉGAZONOSÍTÁS A GYERMEKTÁNC TERÜLETÉN
"A tehetséggel kapcsolatos lelki, viselkedésbeli, teljesítménybeli, környezeti tényezők
vizsgálatát nevezzük tehetségdiagnosztikának."8
A tehetségazonosítás az a folyamat, amelynek során felderítjük a gyermekek rejlő tehet-
ségígéretet. Talán ez a terület a tehetséggondozó munka legkritikusabb pontja, hiszen ha
nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállí-
tott a program sem. Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon
azonosítani a tehetséget. Ennek a feladatnak a megoldása körültekintő munkát kíván a
pedagógusoktól.
A tehetségdiagnosztikával foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy az adott
területen kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek megtalálása nem lehet egyet-
len pedagógus feladata, a tehetségazonosítás folyamatába több - a gyermek fejlesztésé-
ben érintett - személy bevonására van szükség. Az általam összeállított komplex azonosí-
tási folyamat négy lépésből tevődik össze:
a) Tehetségterületenként kidolgozott szempontsorok alapján megfigyelések elvégzé-
se, rögzítése
A nagycsoportos gyermekek körében szeptemberben az óvodapedagógusok a
Renzulli-modell alapján kidolgozott szempontsoroknak megfelelően strukturált megfi-
gyeléseket végeznek. Az eredmények mennyiségi és minőségi elemzését szintén a
csoportvezető óvodapedagógusok készítik el a nagycsoportos gyermekek körében
minden tehetségterületre vonatkozóan. Ezek az adatok a gyermekek egyéni fejlesz-
tési naplójában kerülnek rögzítésre és alapját képezik a tehetségazonosításnak.
b) "Tehetségfürkész hét" lebonyolítása
A második körben minden gyermek, aki egy adott tevékenységi területen, mint átla-
gon felüli képességekkel rendelkező gyermek azonosításra került részt vesz egy
(vagy több) játékos műhelyfoglalkozáson, ahol a tehetséggondozó pedagógus to-
vábbi megfigyeléseket végez. Itt néhány játékos feladattal újabb információkat sze-
8 Fogalomtár a tehetségpontok számára (alapváltozat) Összeállította: dr. Balogh László és dr. Mező Ferenc Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 2010. 19.p.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 15 -
rezhet az adott területen speciális szaktudással rendelkező kolléganő arra vonatko-
zóan, hogy kik lehetnek tehetségígéretek?
c) Gyermeki érdeklődéstérkép kitöltése
Az óvodai tehetséggondozásban kiemelkedően fontos motivációs tényező további
szűrése érdekében készítik el a csoportvezető óvónők 2-3 éves tapasztalataik alap-
ján - a gyermekek egyéni fejlesztési lapjába beépített - érdeklődéstérképet (1. számú
melléklet), a szempont lista összeállításában a tehetséggondozó pedagógusok vesz-
nek részt.
d) Szülők megfigyeléseinek felmérése
Gyermekük tehetségígéretes képességterületei és érdeklődési köre szempontjából a
szülők is igen sok információval rendelkeznek. A tanév eleji szülői értekezletek kere-
tein belül ezt is felmérjük (2. számú melléklet), és egyben részletes tájékoztatást
nyújtunk az intézményben megvalósuló tehetséggondozás folyamatáról. Bízom ben-
ne, hogy a szülők ilyen módon való bevonásával megelőzhető az a fajta hamis elvá-
rás, melyre a bevezető részben, a problémafeltárásnál már utaltam, tehát hogy a
szülők szeretnék megválasztani, hogy gyermekük tehetséggondozása milyen terüle-
teken valósuljon meg szervezett formában.
A táncos mozgásfejlettség terén a tehetségígéretek megtalálására olyan megfigyelési
szempontsort állítottam össze, melyben az általam legfontosabbnak ítélt fejlődésjellemzők
szerepelnek. Ezek kiválasztásához szükségesnek éreztem a 3-7 éves korú gyermekek
mozgásfejlődésének áttekintését annak érdekében, hogy nyilvánvalóvá váljon számomra,
melyek azok a fejlődési mutatók, amelyek kiemelkedő eredményei már 5 éves korban
megmutatkoznak, tehát jelzik a tehetség megjelenését.
1. Az óvodás gyermekek táncos mozgásfejlődésének analizálása
Az óvodás korosztály mozgásfejlődésére jellemző a már megtanult mozgások tökéletese-
dése és az első mozgáskombinációk megjelenése. Fejlődésük három jellegzetes iránnyal
írható le: megnyilvánul a teljesítmény javulásában, a mozgásvégrehajtás minőségé-
ben, pontosságában és az ismert mozgások kombinációjában.
A táncos mozgások az alapvető mozgástípusokból alakulnak ki, ezért ezek fejlődési jel-
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 16 -
lemzőinek ismerete nélkül nem tudjuk a tehetség felismeréséhez szükséges képessége-
ket rendszerezni.
Az óvodáskor a mozgásfejlődés szempontjából nem egységes időszak. A szakirodalom
szerint 3-4 évesekre még a kisgyermek mozgásának sajátossága a jellemző. 5-6 éves
korban következik be nagyobb változás (teljesítményjavulás).
A táncban is fontos szerepet játszó mozgásformák körül 4 éves kor után figyelhető
meg nagyobb fejlődés a járás terén. Ekkorra jellemző, hogy kisgyermekre jellemző „tipe-
gő” járás elmarad, s kialakul a sarokkal való talajfogás. A jól koordinált járás a négyéves
gyermekek felére már jellemző.
A futás fejlődése a lépéshossz növekedésével és a lépésfrekvencia csökkenésével
megy végbe. A jól koordinált futás 4 éves korban a gyermekek 30%-ára már jellemző.
Ebben az életkorban az ugrás csak akkor fejlődik megfelelően, ha a gyermekek kellő
gyakorlásban vesznek részt. Ennek hiányában az ez irányú fejlődés lassú és formasze-
gényen történik. Az öntevékeny játékokban az ugrások részaránya kevesebb, mint a többi
mozgásformának. De ez természetesen megfelelő „edzés” hatására (és itt van komoly
szerepe az óvodapedagógusok alapozó munkájának) gyorsabb és sokrétűbb fejlődést
mutat.
Folyamatos fejlődés tapasztalható a forgás és az egyensúlyozás területén is.
A mozgásvégrehajtás minősége is javul ezen időszak alatt. A javulás mögött az ideg-
rendszer szabályozó folyamatainak tökéletesedése, összerendezettsége áll.
A harmadik jelentős mérföldkő az ismert mozgások kombinációjának megjelenése, a
már korábban megtanult, különböző szerkezetű mozgásokat képesek egymásba fűzni.
5-6 éves korra az átlagosnál jobb táncos mozgásképességű - tehetségígéretes - gyer-
mek folyamatos, pontos, finoman differenciált mozgásvégzésre képes, gyors, tempót tud
tartani és váltani. Bonyolultabb mozgásokat (forgás, szökellés) is biztonságosan végre-
hajt. Jó egyensúlyérzékkel és ritmusérzékkel rendelkezik. Képes a különböző táncmozdu-
latokat társaival egyöntetűen, esztétikusan végezni.9
9 Wirkerné Vasvári Éva: Az óvodás gyermekek fejlesztése magyar népi játékokkal (Játék - mozdulat - tánc kötet, szerk.: Sándor Ildikó 66.o., 144 p.) Hagyományok Háza 2008
2. A Ren
Vizsgálato
pont- és f
gekhez sz
A képess
megfigyel
lett rende
feladat irá
tes fennál
A számta
15-öt vála
tatják a gy
Tá
nzulli-mod
A m
omban az
feladatrend
zükséges k
ségek a R
ési szemp
elve, mivel
ánti magas
llásának er
lan - a ze
asztottam,
yermekben
E Ir T R T T
v T
e
Tehetségdia
áncos mozga Ren
dell alapjá
megfigyelés
általam de
dszert. Érte
képessége
Renzulli -
pont 3 - a
a modell
s szintű elk
redménye.
nei- és mo
melyekről
n rejlő lehe
Mozgásk Mozgáso csolása
Egyensúlyozórányváltás kéTempótartás Ritmusérzék Téri irányok isTempóérzék,való alkalmazTáncos mozgesztétikuma
gnosztikaatá
gásfejlettségnzulli mode
án kidolgo
alapjául szo
efiniált kép
elmezésem
ek hierarch
modellre
tehetsége
szerint a
kötelezetts
.
ozgás tevé
úgy gondo
etőségeket
Mozgások dulatok kifiTáncos mo
koordinációok összekap
ó mozgásoképessége képessége
smerete társakhoz zkodás gás
VargaEdit:táncosmozgá
- 17 -
g - képesséell alapul vé
ozott meg
olgáló képe
pességstru
m szerint, a
hikusan rét
épülő stru
et általános
tehetség a
ség és a k
ékenysége
oltam, hog
t a gyerme
tagoltsága, inomultsága ozgásimprov
-
ásterületénó
gek feloszttelével
gfigyelés á
ességstruktú
ktúrára do
az egyes z
tegződnek.
uktúrába k
san megha
az átlagon
kiemelkedő
ekhez szük
gy már 5 é
ktánc terül
moz-
vizáció
ÉrdeklődésKitartás SzerepvállTerhelhető
vodáskorban
ása
általános m
úra bemuta
olgoztam ki
zenei- és m
.
kerültek be
atározó - s
n felüli kép
ő kreativitá
kséges - ké
éves korba
letén:
s
lalás őség
n
menete
atása
i megfigye
mozgás te
esorolásra,
személyisé
pesség (ad
ás-összetev
épesség k
an egyértel
lési szem-
vékenysé-
, így a 15
égjegy alá
dottság), a
vők együt-
közül azt a
műen mu-
-
-
5
á
a
-
a
-
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 18 -
Az alkalmazott megfigyelési technika
Véleményem szerint a gyermeki képességek fejlettségi szintjének megállapításához a
legalkalmasabb megfigyelési technika a becslési skálán történő értékelés. A "Ryans-féle"
skála alapján egy 7 számjegyből álló skálán tudjuk a gyermekek aktuális fejlettségi szintjét
rögzíteni. Ez már lehetővé teszi a képességszintek közötti apróbb különbségek érzékelte-
tését is.
A megfigyelési táblázaton (3. számú melléklet) a skála mind a hét értékéhez konkrét meg-
fogalmazást rendeltem az adott képesség fejlettségi szintjének könnyebb bemérése érde-
kében. A megfogalmazások közül kell az adott gyermek megfigyelése alapján a pontos
fejlődési fokot meghatározni.
A megfigyelés kritériumrendszere
A megfigyeléseim számszerű eredményeinek elemzését és a tehetségígéretek azonosítá-
sát a következő módszer alkalmazásával kívánom megvalósítani10:
Konceptuális megfogalmazás
Operacionális megfogalmazás
Vizsgálati módszer / eszköz
Vizsgálati változó
Tehetség küszöb
Átlag feletti képesség
megfigyelés
Teljesítmény-érték
(pontérték a 7-es skálán)
5
Kreativitás 4
Motiváció 6
TEHETSÉG
a képesség, a kreativi-tás és a motiváció vizsgálatának vég-
eredménye
Tehetség
index*
Abszolút tehetségküszöb:
111
A táblázatban a 3 fő személyiségjegy esetében meghatároztam azokat a számszerű érté-
keket, amelyek feletti átlagos képességszintet elérő gyermekeket a táncos mozgás terén
tehetségígéretnek tekintek (tehetségküszöb).
A tehetség küszöb értékeket úgy határoztam meg, hogy a gyermekek egyéni pontértéke-
iből az átlag feletti képesség, a kreativitás és a motiváció esetében külön-külön intézményi
átlagot számoltam, ennek az egész értékre történő kerekítése adta a tehetség küszöb ér-
téket.
10 Mező Ferenc: Tehetségdiagnosztika Kocka Kör & Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University in Nitra (Slovakia), Debrecen 2008.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 19 -
A kiemelkedő képességek, küszöbértéke az előbb bemutatott számítási mód szerint 5
átlagpont, mivel idén a vizsgált 52 gyermek átlagos képességszintje 5,013 pontértéket mu-
tatott.
A kreativitás vizsgálata a táncos mozgás esetében sok kérdést vet fel. Az életkori sajá-
tosságokból adódóan úgy érzem, hogy ez a terület nagycsoportos korban kezd majd lát-
ványossá válni, ezt igazolta mérési eredményem is (intézményi átlagpont érték: 4,365), így
itt állapítottam meg a legalacsonyabb tehetségküszöb-értéket (4).
Az óvodás korosztály esetében a feladat iránti elkötelezettség a legkiemelkedőbb, mivel
a gyermekek azokat a tevékenységeket végzik legszívesebben, amelyekben a legtöbb
sikerélményük van. Az egyéni átlagértékek intézményi összesítéséből is ez derült ki, hi-
szen az intézményi átlag magasan meghaladja az előző két tehetség-terület eredményeit
(5,856 átlagpont). A tehetségküszöb értéke így 6 átlagpont lett.
* Tehetségindex képzése = (100*képesség) + (10*kreativitás) + motiváció
A tehetségindex képzése az alábbi formula alapján történik:
Átlag feletti képesség:
1 = tehetségküszöbnek megfelelt
0 = nem felelt meg
Kreativitás:
1 = tehetségküszöbnek megfelelt
0 = nem felelt meg
Motiváció:
1 = tehetségküszöbnek megfelelt
0 = nem felelt meg
A módszer lényege, hogy azonosításra lehetőleg azok a gyermekek kerüljenek, akik nem
csak átlag feletti képességekkel és kreativitással rendelkeznek a táncos mozgás terén, de
emellett rendkívül érdeklődnek a táncos tevékenységek iránt.
A megfigyelés lebonyolítása
Az általam elképzelt tehetséggondozó rendszerben a tehetségazonosítás folyamatában az
óvoda nagycsoportos korú gyermekei teljes létszámban vettek részt.
A megfigyelési szempontok úgy kerültek kidolgozásra, hogy egy tudatosan összeállított
táncos tevékenység megszervezésével a képességszintek felmérése megvalósítható. A
1 1 1
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 20 -
csoportot vezető óvodapedagógusokkal együtt végeztem a megfigyelést és rögzítettem az
adatokat (az egyik kolléganő a foglalkozást vezeti, amíg a társa segített a megfigyelési
eredmények értelmezésében). Egyszerre kb. 5-8 gyermek megfigyelése valósítható meg.
A megfigyelési lapokon szereplő fejlettségmutató értékeket átlagérték formájában is kife-
jeztem és a 3 fő szempont (képesség, kreativitás, motiváció) átlagos számértékét és az
átlagos eredményeket is határoztam meg gyermekenként. A három terület átlagértékeit
viszonyítjuk a tehetségküszöb elvárt értékeihez, ez alapján alakul ki minden gyermek ese-
tében a tehetségindex (000, 010, 011, 110, 101, 111).
3. A rögzített megfigyelést követő lépések a tehetségazonosításban 3.1. A táncos tehetséggondozó óvodapedagógus tehetségfürkész foglalkozása
A korábban bemutatott módon a táncos mozgás terén átlagosnál jobb képességű gyerme-
kek esetében megvalósítjuk a műhelyvezető óvónő által szervezett játékos foglalkozást,
ahol - az első körben kiszűrt gyermekek létszámának függvényében is - további szűrést
végezhetünk. Főbb megfigyelési szempontjaink a gyermekek érdeklődése, motiváltsága,
kreativitása, ill. meglévő táncos mozgáskészsége.
3.2. Gyermekek beválogatása a táncos tehetséggondozó műhelybe
A táncos tehetségműhelyt vezető óvónő megkapja a csoportvezető óvónőktől a strukturált
megfigyelések eredményeit azokra a gyermekekre vonatkoztatva, akik a tehetségküszöböt
elérték.
Ebből kiindulva a következő adatok figyelembe vételével valósítja meg a gyermekek
beválogatását a táncos tehetséggondozó műhelybe:
Saját személyes tapasztalatai, az általa is megfigyelt gyermeki érdeklődés, kreativi-
tás és képességjellemzők terén
A csoportvezető óvónők által a gyermekek egyéni fejlesztési lapján rögzített moti-
vációs jellemzők a táncos tevékenységekkel kapcsolatban (gyermeki érdeklődés
térkép adatai)
A "hogy érezted magad?" tábla adatai a tehetségfürkész foglalkozásról
A szülői felmérés eredményei
1. A meg
korlatban
Az általam
nosításra
Óvodában
latot.
A 3 nagyc
szeállítsun
aktuális é
A délelőttö
a délutáno
1.1. Méré
II
gfigyelése
n
m kidolgoz
annak gya
n összesen
csoportban
nk egy oly
letébe és l
ös óvónő á
os óvónő s
ési adatok
0
1
2
3
4
5
6
7
képesség
kreativitás
motiváció
Tehetségdia
I. VIZSGÁ
en alapuló
zott megfig
akorlati kip
n 52 nagyc
n a csopor
yan táncos
lehetővé te
által vezete
segítségév
ábrázolás
Egy
B.A. C.M.
5,67 4,33
5,5 3,5
7 6,5
gnosztikaatá
ÁLATI ER
ó tehetség
yelési mód
próbálásáv
csoportos
rtvezető óv
s-mozgáso
eszi a 15 k
ett foglalko
vel valósíto
sa diagram
éni átlagé
H.Zs. K.
4,44 5,8
4,5 5,
4,75 7
VargaEdit:táncosmozgá
- 21 -
REDMÉNY
gdiagnosz
dszer alka
val valósíto
korú gyerm
vónők seg
os tevéken
képesség m
ozáson a g
ottam meg
mon
értékek c
A. K.T.
89 4,11
,5 4,5
7 6
ásterületénó
YEIM BEM
ztikai mó
lmasságán
ottam meg
mek részvé
gítségét ké
ység terve
megfigyelés
yermekek
(4. számú
soporton
M.I. S.F.
4,67 4,89
3,5 3,5
5 4
vodáskorban
MUTATÁS
dszerem k
nak vizsgá
. Munkahe
ételével vé
értem abba
et, amely i
sét számo
képességs
melléklet)
nként
T.V. V
9 5,67 4
6 3
6,5 6
n
SA
kipróbálá
álatát a teh
elyemen a
égeztem e
an, hogy e
illeszkedik
omra.
szintjének
).
V.E. V.Z.
4,89 4,89
3,5 3,5
6,5 6,5
1. sz. diagram
sa a gya-
hetségazo-
Napsugár
l a vizsgá-
együtt ösz-
a csoport
rögzítését
m
-
-
r
-
-
t
t
k
k
m
k
k
m
0
1
2
3
4
5
6
7
A
képesség 4,
kreativitás 4
motiváció 4,
0
1
2
3
4
5
6
7
képesség
kreativitás
motiváció
0
1
2
3
4
5
6
7
L.
képesség
kreativitás
motiváció
Tehetségdia
A.A. B.S. C
,89 5,89
4,5 6 5
,75 7 6
B.K. D.V
4,89 4,67
4 3,5
7 4,75
.A. L.L. M
6 4,67 4,
6 5 4
7 5 6
gnosztikaatá
.D. C.T. D
6 4,44 4,
5,5 4 4
6,5 4,75 6
. E.E.
7 4,89
4,5
5 6,5
M.B. M.K. N
,67 4,89 4,
4,5 4,5
6,5 4,75
VargaEdit:táncosmozgá
- 22 -
D.A. F.A. F
,33 5,78 4,
4,5 6
6,5 7 6
F.É. H.I.
4,44 5,89
3,5 5,5
5 7
N.E. N.T. O
,44 5,89 4,
5 5,5
5 7 4
ásterületénó
.R. F.S. G
,67 4,33 5,
4 5
6,5 6 6
H.Z.
9 4,33
5
6,5
O.A. P.K. P
,89 4,67 4,
5 4,5
4,5 6,5
vodáskorban
G.T. H.N. K
,89 4,89 5,
6 4 5
6,5 5
K.B. K.T.
4,89 4,44
4,5 3,5
5 5
P.Z. R.G. S
,44 6 4,
5 6 4
5 7
n
K.I. K.Z.
,78 4,67
5,5 4,5
7 6
L.Á.
4 4,67
4
5
S.T. V.V.
,44 4,89
4,5 5
5 4,75
2. sz. diagra
3. sz. diagra
4. sz.
am
am
diagram
T
k
küszöb
ké
6. sz.
küszöb
Tehetség
1
0
1
2
3
4
5
6
7
képesség 4
kreativitás
motiváció
0
1
2
3
4
5
6
B.
képesség 5,
0
1
2
3
4
5
6
A.A. B.S.
épesség 4,9 5,9
diagram
Tehetségdia
g - összete
1. Átlagon
L.P. M.B.
4,33 6
3,5 5,5
4 7
.A. C.M.
67 4,33
. C.D. C.T. D.A. F.A
6 4,4 4,3 5,
gnosztikaatá
evők és a
n felüli kép
M.D. N
5,78 4
6 4
6,5
H.Zs. K.A.
4,44 5,89
A. F.R. F.S. G.T. H
8 4,7 4,3 5,9 4
VargaEdit:táncosmozgá
- 23 -
a hozzájuk
pesség ala
N.Á. N.É.
4,89 4,44
4,5 5
6,5 5
K.T. M.
4,11 4,6
H.N. K.I. K.Z. L.A.
4,9 5,8 4,7 6
ásterületénó
k kapcsol
akulása cso
N.T. P
5,78 4
6 3
7
I. S.F. T
67 4,89 5
L.L. M.B.M.K. N.E
4,7 4,7 4,9 4,4
vodáskorban
lódó küsz
oportonkén
P.P. R.N.
,67 4,89
3,5 4
5 4
T.V. V.E.
5,67 4,89
E. N.T. O.A. P.K. P
4 5,9 4,9 4,7 4
5
n
zöb - érték
nt
T.B.
5,89
5,5
7
V.Z.
4,89
P.Z. R.G. S.T. V.V.
4,4 6 4,4 4,9
5. sz. diagram
7. sz. diagr
ék
m
am
küszöb
k
kre
küsz
küszöb
0
1
2
3
4
5
6
B.K.
képesség 4,89
0
1
2
3
4
5
6
B
kreativitás
0
1
2
3
4
5
6
A.A B.S
eativitás 3,5 6
zöb
Tehetségdia
2. K
D.V. E.E. F.É.
4,67 4,89 4,44
B.A. C.M.
5,5 3,5
S C.D C.T D.A F.
5,5 3,5 3,5 6
gnosztikaatá
Kreativitás
. H.I. H.Z. K.B
4 5,89 4,33 4,8
H.Zs. K.A
4,5 5,5
.A F.R F.S G.T H
6 3,5 3,5 6
VargaEdit:táncosmozgá
- 24 -
s alakulása
B. K.T. L.Á. L.
89 4,44 4,67 4,3
A. K.T.
5 4,5
H.N K.I K.Z L.A
3,5 5,5 3,5 6
ásterületénó
csoporton
P. M.B. M.D.
N
33 6 5,78 4
M.I. S.F.
3,5 3,5
L.L M.B
M.K
N
3,5 3,5 3,5 5
vodáskorban
nként
N.Á. N.É. N.T. P
,89 4,44 5,78 4
T.V. V.
6 3,
.E N.T O.A P.K P
5 5,5 3,5 3,5 3
n
P.P. R.N. T.B.
4,67 4,89 5,89
.E. V.Z.
,5 3,5
P.Z R.G S.T V.V
3,5 6 3,5 3,5
8. sz. diagra
9. sz. diagra
am
am
küszöb
mo
küszö
küszöb
0
1
2
3
4
5
6
B.K
kreativitás 3,5
0
1
2
3
4
5
6
7
motiváció
0
1
2
3
4
5
6
7
A.A.
B.S.
otiváció 4,75 7
öb
Tehetségdia
3. M
. D.V. E.E. F.É
5 3,5 3,5 3,
B.A. C.M.
7 6,5
C.D.
C.T. D.A.
F.A
6,5 4,75 6,5 7
gnosztikaatá
Motiváció
É. H.I. H.Z. K.
5 5,5 5 3
. H.Zs. K
4,75
A. F.R. F.S. G.T. H
7 6,5 5,75 6,5
VargaEdit:táncosmozgá
- 25 -
alakulása
.B. K.T. L.Á. L
3,5 3,5 3,5 3
K.A. K.T.
7 5,75
H.N K.I. K.Z. L.A.
5 7 6 7
ásterületénó
csoportonk
L.P. M.B M.D
3,5 5,5 6
M.I. S.F.
5 4
L.L. M.B
M.K N.
5 6,5 4,75 5
vodáskorban
ként
N.Á N.É N.T.
3,5 5 6
T.V. V
6,5 6
E N.T O.A P.K. P
5 7 4,5 6,5
10.
11
12.
13
n
P.P. R.N. T.B.
3,5 3,5 5,5
V.E. V.Z.
6,5 6,5
P.Z. R.G S.T. V.V
5 7 5 4,75
. sz. diagram
1. sz. diagram
. sz. diagram
3. sz. diagram
5
m
m
m
m
A.A.
000
m
küszöb
T
B.A. C
1
1
1
m
B.S.
C.D.
C.T.
D
1 1
0
1 1
0
1 1
0
m
0
1
2
3
4
5
6
7
B.K. D
otiváció 7 4,
Tehetségdia
Tehetségíg
C.M. H.Zs.
0 00
11
0
motiváció küsz
D.…
F.A.
F.R.
F.S.
0
1
0 00
1
0
11
1
1
0
motiváció küszö
D.V. E.E. F.É.
,75 6,5 5
gnosztikaatá
géretek az
K.A. K.T.
1
0
1
1
1
0
öböt elérte
G.T.
H.…
K.I.
1
0
1
1
0
1
1
0
1
öböt elérte
H.I. H.Z. K.B.
7 6,5 5
VargaEdit:táncosmozgá
- 26 -
azonosítás
M.I. S.
000
kreativitás kü
K.Z.
L.A.
L.L. M
0
1
0 00
1
0 00
1
0
kreativitás kü
K.T. L.Á. L.P
5 5 4
ásterületénó
ása - Renz
F. T.V. V
0
1
0
1
0
1
üszöböt elérte
M…
M…
N.E.
N.T.
0 0 0
1
0 0
1
1
1
0
0
1
üszöböt elérte
. M.B M.D N
7 6,5 6
vodáskorban
zulli mode
V.E. V.Z.
0 00 0
1 1
képesség
O.…
P.K.
P.Z.
0 0 00 0 00
1
0
képesség
.Á N.É N.T
,5 5 7
14. sz
15. sz.
16. sz. d
n
ell
küszöböt elér
R.G.
S.T.
V.V.
1
0 0
1
0 0
1
0 0
köszübüt elér
P.P. R.N. T.B.
5 4 7
z. diagram
diagram
diagram
rte
rte
2. Eredm
A gyerme
kekhez va
a Napsug
Az átlago
többi gyer
luk.
A feladat
a kiemelk
hogy az ó
helyi neve
tehetségk
mint fele),
A kreativ
gyobb szó
többi tagja
óvodásko
helyben v
mények m
ekek képes
aló viszony
ár Óvodáb
on felüli k
rmek közü
iránti elk
kedő képes
óvó nénik
elési progr
küszöböt tö
, mint ahán
itás megfi
órás a gye
a közül, bá
or utolsó év
való külön f
B.K.
D.V.
E.E.
0 0 00 0 0
1
0
1
mot
Tehetségdia
inőségi el
sségeire vo
yítás segíts
ban (5. szá
képessége
ül, átlagosa
kötelezetts
sségű és a
évek óta
amunk is k
öbben meg
nyan az ös
gyelése so
ermekek kö
ár az ő ese
vében várh
fejlesztésü
F.É.
H.I.
HZ
0 0
1
00 0
1
1
0
1
1
tiváció küszöb
gnosztikaatá
emzése
onatkozó f
ségével - 1
ámú mellék
ek terén a
an 15-20%
ség esetéb
az "átlagos
sikeresen
kiemelten k
ghaladták
sszeredmé
orán egyér
özött. A teh
etükben is
ható. Erre n
ük.
H.Z.
K.B.
K.T.
LÁ
0 0 0
1
0 0
1
0 0
böt elérte k
VargaEdit:táncosmozgá
- 27 -
fejlettségi s
16 tehetsé
klet).
a tehetség
%-al magas
ben nem vo
s" gyermek
motiválják
kezel. Ez v
(összesen
ények alapj
rtelművé v
hetségígér
látható, h
nagymérté
L.Á.
L.P.
M.B.
0 0
1
0 0
1
0 0
1
kreativitás küs
ásterületénó
szintek ala
égígéretes
gígéretes g
sabb fejlett
olt olyan s
kek eredmé
k a gyerm
volt az a sz
n 27 gyerm
ján azonos
ált számom
retes gyerm
ogy az inte
ékben ráse
M.…
N.Á.
N.É.
1
0 0
1
0 0
1
1
0
szöböt elérte
vodáskorban
apján - a te
s gyermek
gyermekek
ségi szinte
zembetűnő
ényei közö
ekeket ez
zemélyiség
mek, a nag
sításra kerü
mra, hogy
mekek kiem
enzív fejlő
egíthet a te
N.T.
P.P.
R.N.
1
0 0
1
0 0
1
0 0
képesség k
17. sz.
n
ehetségkü
k került azo
k valóban
et figyeltem
ően nagy
ött. Ez azt
zen a terül
gterület, a
gycsoportos
ültek.
itt találhat
melkednek
ődés ezen
ehetséggon
T.B.
1
1
1
küszöböt elért
diagram
szöb érté-
onosításra
kitűntek a
m meg ná-
különbség
bizonyítja,
eten, amit
melyben a
saink több
tó a legna-
k a csoport
a téren az
ndozó mű-
e
-
a
a
-
g
t
a
b
-
t
z
-
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 28 -
3. Dokumentumelemzés tapasztalatainak összefoglalása
A megfigyelésem eredményét összevetettem a gyermekek egyéni fejlesztési lapjain sze-
replő feljegyzésekkel, melyek a táncos mozgás terén az óvónők által megfigyelt aktuális
fejlettségi szintet rögzítették tanév elején. A 16 általam azonosított gyermek mindegyiké-
nek fejlesztési lapján található utalás arra vonatkozóan, hogy ezen a területen az átlagos-
nál jobb képességekkel rendelkezik, ill. hogy kedveli a táncos tevékenységeket.
Az összehasonlító elemzésem tapasztalatai tehát megerősítettek abban, hogy a kiemel-
kedő táncos mozgással rendelkező gyermekek azonosításának eredménye megegyezik
azokkal a mindennapi megfigyelésekkel, benyomásokkal, melyeknek a csoportvezető
óvónők - mint a gyermekeket legjobban ismerő pedagógusok - a birtokában vannak.
Ebből azt a következtetést is levonhatnám, hogy tulajdonképpen nincs is szükség ilyen
strukturált megfigyelési módszerre a tehetségazonosításhoz, viszont én úgy gondolom,
hogy ez a módszer biztosítja leginkább lehetőségét a rejtőző tehetségígéretek felkuta-
tásának, ill. biztos alapot ad a tehetségműhelyben történő fejlesztés megtervezéséhez.
4. Csoportos interjú
4.1. Előzmények, a lebonyolítás körülményei
Miután elkészítettem az intézményi tehetséggondozó rendszer folyamatszabályozását, ill.
a gyermektánc tehetségműhely részletes diagnosztikai és dokumentációs anyagát, félévi
nevelőtestületi értekezlet keretén belül ismertettem mindezeket kolléganőimmel is.
A nevelőtestület tagjai pozitívan nyilatkoztak az általam kidolgozott rendszerrel kapcsolat-
ban és már ekkor biztosítottak arról, hogy örömmel vesznek részt jelenlegi tehetséggon-
dozó munkánk továbbfejlesztésében.
Ezt követően csoportos interjú (6. számú melléklet) formájában konkrét felmérést is végez-
tem körükben a témával kapcsolatban, melynek célja a nevelőtestület meglátásának, ötle-
teinek beépítése az általam kidolgozott rendszerépítés folyamatába, ill. hipotézisem he-
lyességének vizsgálata volt.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 29 -
A Szent Anna Óvoda mindkét tagintézményének teljes pedagógus gárdája részt vett az
interjún, így teljes körű képet kaphattam az intézmény nevelőinek véleményére vonatko-
zóan a tehetséggondozás helyi koncepciójával kapcsolatban.
4.2. Eredmények, következtetések
A válaszokból megtudtam, hogy az óvodai tehetségfejlesztéssel kapcsolatos informá-
cióik sokat bővültek a beszámolóm kapcsán, így a legtöbben már ismerik annak lehető-
ségeit, ahogyan egy helyi rendszer kiépítése megvalósulhat. Természetesen azt is el-
mondták a kolléganők, hogy jelenleg még sok a megválaszolatlan kérdés számukra a
gyakorlati megvalósítással kapcsolatban, hiszen még országos szinten is most vannak
kialakulóban az óvodai tehetségfejlesztés modelljei.
"Tehetségfejlesztő pedagógus" szakvizsgával rendelkező kolléganőm vállalta, hogy a má-
sodik félévben belső továbbképzés formájában biztosítja nevelőtestületünk tagjai számára
a további elmélyülést a témában.
Eddig kialakított gyakorlatunkat jó kiindulási alapnak érzik az óvónők, melyre tudatosan
építhetjük tehetséggondozó koncepciónkat.
Megerősítést kaptam azzal kapcsolatban is, hogy a szükséges feltételek nagy része már
rendelkezésre áll. Véleményük szerint személyi feltételeink maximálisan alkalmassá tesz-
nek bennünket a rendszer kiépítésére, hiszen nevelőtestületünk nagy számából, valamint
az önképzés, továbbképzés iránti igényéből kifolyólag minden tehetségterülethez rendel-
kezünk szakképzett, az adott terület iránt kiemelten érdeklődő, tehetséges pedagógusok-
kal. A megvalósításhoz szükséges eszközök nagy része szintén rendelkezésre áll. Az idő-
kereteket is meg tudjuk teremteni a tehetséggondozáshoz és nagymértékű szülői igény is
érzékelhető ezzel kapcsolatban, tehát a szülők együttműködése nagy valószínűséggel
szintén biztosított.
Szakvizsgás óvónőink mindegyike örömmel vállalt tehetségműhely vezetést, és az adott
terület tehetségazonosítási, ill. dokumentációs anyagának kidolgozásában való részvételt.
Az általam kialakított táncos tehetségdiagnosztika részletes bemutatását követően úgy
érezték, hogy a többi tevékenység terület anyaga is kidolgozható.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen segítséget igényelnének az általuk felvállalt tehetség-
műhely munkájának beindításához az a válasz érkezett, hogy a tehetséggondozás szak-
mai munkacsoport leendő vezetőjétől elméleti és módszertani segítséget várnak azzal
kapcsolatban, hogy milyen különleges elemek beiktatására van szükség a műhelymunká-
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 30 -
ba, valamint a minőségirányítási vezetőtől a mérési feladatok kidolgozásához gyakorlati
útmutatást kérnek.
5. Hipotéziseim helyességének igazolása a vizsgálati eredmények tükrében
5.1. A táncos képességterületek feltárásán alapuló tehetségdiagnosztikával kapcso-
latos hipotézisem esetében
Mivel óvodánk helyi nevelési programjának a táncos mozgásfejlesztés az egyik specialitá-
sa, ezért fontosnak tartom, hogy a táncos mozgás fejlődésének nyomon követése nagy-
csoportban váljon tudatossá minden óvodás gyermek esetében, hiszen a csoporton belül
is fontos tudni minden kisgyermekről, hogy hol tart a fejlődésben és ehhez viszonyítva tud-
juk tanév végén a fejlesztés eredményeit számszerűen kimutatni. Az általam kidolgozott
tehetségazonosító rendszer remélhetőleg alkalmas ennek megvalósítására, ill. nagy elő-
nye lehet, hogy a csoportban dolgozó óvónők is fel tudják használni az így kapott tanév
eleji fejlettségi adatokat, mert erre építhetik a csoport fejlesztését.
Óvodám nevelőtestülete számára a strukturált megfigyelés ismert és a gyakorlatban al-
kalmazott módszer, így ennek alkalmazása nem okozhat gondot a mindennapi nevelő-
munkájuk során.
A nagycsoportosok körében elvégzett megfigyeléseim, ill. az eredmények megerősítését,
ill. kiegészítését szolgáló dokumentumelemzésem egybehangzó eredményei azt bizonyít-
ják, hogy az óvodapedagógusok rendkívül jól ismerik minden egyes gyermek képességeit,
érdeklődési körét. A Renzulli-modell alapján összeállított megfigyelési szempontsor alkal-
mazásával bizonyítottan sikerült a rejtőző tehetségígéreteket is felfedni, tehát a hipotézi-
sem megállta a helyét.
5.2. A táncos tehetséggondozás dokumentálásával összefüggő hipotézisem eseté-
ben
A csoportos interjú megvalósítása során számomra újra beigazolódott, hogy mennyire in-
novatív, széles látókörű és gyermekközpontú nevelőtestület a miénk. Örömmel állapítot-
tam meg, hogy igazán pozitív az óvónők hozzáállása a tehetséggondozó rendszer helyi
kiépítéséhez és a megvalósításban való aktív részvételhez.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 31 -
Feltételezésem szerint az általam kidolgozott folyamatszabályozás, ill. a táncos tehetség-
gondozás komplex diagnosztikai rendszerének mintájára a kolléganőim aktív részvételével
valósítható meg a többi tehetségműhely működésének kiépítése. Az interjú kapcsán en-
nek helytállóságáról maximálisan meggyőződtem, sőt számomra is meglepő volt az az
igyekezet, melynek kapcsán már ebben a nevelési évben - a tavaszi időszakban - elindul-
hatott ez a rendszerépítő tevékenység, a nevelőtestület kezdeményezésére annak érde-
kében, hogy szeptemberben a teljes körű bevezetés megkezdődhessen az intézményben.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 32 -
IV. ÖSSZEGZÉS
1. Kutatásom céljának elérése
Kodály az éneklést tartotta a zene átélésének legtermészetesebb módjának, az éneklés
pedig legtöbbször játékhelyzetben, mozgással, tánccal együtt jelentkezik. Az énekes játé-
kok, a népi játékok, a néptánc egyaránt fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, harmonikus
mozgását. A gyermektánc tevékenységek közben tapasztalatokat gyűjtenek, újra és újra
átélik az énekeket és a mozdulatokat. A gátlásos gyermekek is felszabadulnak a játék, a
tánc lendületében és az itt szerzett tapasztalatokon keresztül alakul ki és formálódik zenei
és táncos anyanyelvük.
A zene, a ritmus, a mozgás, a tánc és a népi játékok által az óvodás gyermekeknek olyan
komplex élményben és fejlesztésben lehet részük, amelyek által érzelmi világuk sokkal
gazdagabb lesz, szókincsük, ismereteik gyarapodnak, mozgásuk koordináltabbá, esztéti-
kusabbá válik. 11
Azért tartom a zenei, táncos tevékenységeket kiemelkedően fontosnak az óvodában, mert
a népzenének, a népi játéknak óriási érzelmi, értelmi és közösségformáló hatása van.
Minden gyermek képessége fejleszthető élményszerű tanítással, igényesen megválasztott
értékes zenei anyaggal, tudatos és következetes pedagógusi munkával, valamint változa-
tos módszerekkel. Ha a nevelőtestület hatékony alapozó munkát valósít meg ezen a terü-
leten az óvodáskor első két évében, nagy eséllyel tudunk minél több tehetségpalántát "ki-
nevelni", felfedezni és elindítani a kibontakozás, a kiteljesedés útján.
Napjainkban lényeges követelmény, hogy a tehetség felismerésében az egyes eljárások
során rendszerszemléletű komplex alkalmazásra van szükség és a tehetséges gyerme-
keknek mást és másképpen kell fejleszteni, kreativitásuk, személyiségük egészének
fejlesztését célozva.
Elemző munkám ennek az újszerű fejlesztésnek az alapjait segíti megteremteni a táncos
mozgásfejlesztés területén belül egy olyan tehetségdiagnosztikai rendszer kidolgozásával,
amely tükrözi a tevékenységi terület sajátosságait és az előbb felsorolt sajátos elemeket.
11 Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfej-lődésében 2010.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 33 -
Bízom benne, hogy mérési anyagom segítséget jelenthet az óvodás korosztály táncos te-
hetséggondozásának felelősségteljes munkájában.
A jövő óvodapedagógusainak feladata, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a helyi hagyo-
mányok életben tartásához, ezáltal a magyarság azonosságtudatának fenntartásához. A
táncos tehetséggondozás során teret és lehetőséget adhatunk a szárnyaló mozgáskreati-
vitásnak egy rendkívül élénk motivációs bázisra támaszkodva, hiszen ezek a gyermekek
kiemelten érdeklődnek a népi játékok, a népzene, a tánc iránt.
Kutatásom jelentőségét abban látom, hogy a korábban gyermekeink fejlődésének folya-
matos nyomon követésére alkalmazott megfigyelési technikát egy új rendszerbe illesztve,
a tehetségdiagnosztika céljainak megvalósításához alakítottam át és próbáltam ki a gya-
korlatban is annak igazolására, hogy a tehetséggondozó rendszerfejlesztést is meg lehet
valósítani a már meglévő mérési - értékelési - dokumentációs struktúrából kiindulva. Úgy
gondolom, hogy a táncos mozgás terén összeállított megfigyelési szempontok strukturált
csoportosítása egymástól elkülöníthetővé teszi a kiemelkedő képességek, a kreativitás és
a motiváció elemeit, ezáltal az elemzés során lehetővé válik mélyebb összefüggések feltá-
rása, ill. a gyermekek fejlődésének újabb aspektusból történő megközelítése.
2. Továbblépési lehetőségeink intézményi szinten
2.1. A tehetséggondozás alapelveinek helyi értelmezése, konkrét feladatok megva-
lósítása
A Nemzeti Tehetség Programban meghatározásra került általános alapelvek mentén
képzeljük el mi is a tehetséggondozás helyi gyakorlatának kialakítását, kiemelve azokat,
melyek az óvoda szempontjából a legfontosabbak. Az óvoda Minőségirányítási Program-
jában az NTP alapelveire építve került kidolgozásra a tehetséggondozás helyi koncepció-
jának megalkotására és bevezetésére vonatkozó fejezet. Az IMIP-ben foglaltak közös ér-
telmezésére és a konkrét feladatok megvalósításában való aktív részvételre szükséges
lesz, ezért tehát fontos ezt a területet több oldalról körbejárni.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 34 -
A Nemzeti Tehetségprog-
ramban szereplő alapelvek
Konkrét intézményi feladataink a következő
időszakban
1. Hosszú távú szemlélet elve Az intézmény éves munkatervének készítésekor az
IMIP-ben szereplő - a tehetséggondozással össze-
függő - stratégiai céljaink maximális figyelembe
vétele, ill. lebontása konkrét feladatokra.
2. Az értékőrzés elve A tehetséggondozó műhelyek működésének megter-
vezésénél korábbi eredményeink, értékeink, hagyo-
mányaink konkrét formában történő megjelenítése.
3. Az esélyteremtés elve A hátrányos helyzetű gyermekek esetében különö-
sen nagy hangsúly fektetése a családdal való
együttműködésre a tehetséggondozás megvalósí-
tása során az elkallódás veszélyének megelőzése
érdekében.
4. A folyamatosság és átjárha-tóság elve
Az iskolába lépő gyermekek esetében a tanítónők
tájékoztatása a gyermekek egyéni fejlődése-
fejlesztése, tehetséggondozása terén megvaló-
sult óvodai tevékenységekkel kapcsolatban.
Vezetői szinten együttműködési formák kidolgozá-
sa az óvodai tehetségműhelyekben folyó szakmai
munka továbbvitelére vonatkozóan.
5. A kiválasztás-kiválasztódás és önfejlesztés elve
Megfigyelési szempontrendszerünk áttekintése,
kiegészítése annak érdekében, hogy a tehetség-
műhelyekbe való kiválasztás tudatos legyen.
6. A hatékonyság, fokozatos-ság elve
Az intézmény egyéni fejlesztési dokumentációjának
módosítása, összhangba hozása a tehetséggondo-
zás feladataival.
7 A tehetségsegítők megbecsü-lésének elve
A tehetséggondozásban résztvevő pedagógusok
munkájának elismerésére díj alapítása.
8 A fenntarthatóság és társa-dalmi támogatottság elve
Civil szervezetek megkeresése, együttműködési
lehetőségek feltárása. A tehetségműhelyekhez
kapcsolódó művészek, ill. az adott tehetségterüle-
ten dolgozó pedagógusok, amatőr műkedvelők be-
vonása a műhelymunkába.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 35 -
2.2. Tehetséggondozás feladatainak beépítése a helyi nevelési programba
A tehetségfejlesztő munka vállalásait a pedagógiai programunknak is tartalmaznia kell
(emellett be kell építeni az egyéb óvodai dokumentumokba - IMIP, éves munkaterv, cso-
port dokumentumai).
Pedagógiai programunk külön fejezetébe kerültek az egyéb speciális feladatok, (pl. gyer-
mekvédelem, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének elvei intézményünkben,
etnikai, nemzetiségi, kisebbségi, migráns gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatok).
Ezen speciális feladatok sorába kerül be a tehetséggondozás. Főbb részei a fejezetnek a
tehetséggondozó tevékenységünk általános és speciális céljai, feladatai, szervezeti kere-
tei, módszere, területei, tárgyi és személyi feltételei.
2.3. Stratégiai célkitűzéseink folyamatos megvalósítása
A tehetséggondozás terén stratégiai minőségcélként a következő meghatározás található
Intézményi Minőségirányítási Programunkban:
"Intézményünk rendelkezzen a helyi sajátosságokra, a meglévő tehetségsegítő kezdemé-
nyezésekre, tehetséggondozó programokra és a már alkalmazott tehetséggondozó mód-
szerekre épített intézményi tehetséggondozó rendszerrel. Ebben kerüljön rögzítésre az
intézményi tehetséggondozás célja (kikre irányul) módja (mikor, hol, milyen módszerekkel,
milyen programokkal történik), humán erőforrásai (külső-belső szakemberek, civil szfé-
ra...)és tárgyi erőforrásai." (3)
Ennek a célkitűzésnek a megvalósításához remélhetőleg sikeresen járultam hozzá. A
2012/2013-as nevelési év már a gyakorlati megvalósítás jegyében telt a kunszentmártoni
Szent Anna Katolikus Óvoda nevelőtestülete számára.
Ha már saját tehetségfejlesztő munkánk megvalósítása zökkenőmentesen folyik, mint tér-
ségi szerepet is ellátó intézmény, a tehetséggondozás terén arra kell majd törekednünk,
hogy a térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések minél intenzívebb kap-
csolatrendszerét építsük ki a környező települések óvodáival, a tehetségígéretes gyerme-
kekkel, a tehetségígéretes gyermekek környezetével, a tehetséggondozásban jártas szak-
emberekkel, és a tehetséggondozást segítő önkormányzati, egyházi, civil szervezetekkel,
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 36 -
vállalkozásokkal és magánszemélyekkel, annak érdekében, hogy minél több emberi és
anyagi erőforrást tudjunk bevonni a tehetségsegítés folyamatába.
Végezetül saját magamra vonatkoztatva is igyekszem feladatokat meghatározni, melye-
ket szem előtt fogok tartani mindennapi munkám során.
Gyermektánc oktató óvodapedagógusként szeretnék példát mutatni kolléganőim számára
egy adott tevékenységi terület terén a kiemelt képességfejlesztésre, tehetségműhelyben
végzett speciális foglalkoztatással. Az intézményvezetés tagjaként arra törekszem, hogy
megteremtsük azokat a feltételeket, melyek az intézményi szintű rendszer működtetésé-
hez szükséges és támogató környezetet biztosítsunk a hatékony megvalósításhoz. Bízom
benne, hogy a szakvizsgás képzés során megszerzett ismereteimet szaktanácsadói mun-
kámban is kamatoztatni tudom majd, ezáltal is növelve intézményünk presztizsét.
3. Újabb lehetséges kutatási irányok az óvodai tehetséggondozás terén
Miközben kutatómunkám témájával összefüggésben igyekeztem minél szerteágazóbb tu-
dományos - szakmai - módszertani tájékozódást végezni, egyre inkább az az érzés töltött
el, hogy rengeteg olyan területe van még az óvodás gyermekek tehetséggondozásának,
amellyel foglalkozni szükséges de jelen dolgozat terjedelmi korlátai nem adnak rá lehető-
séget.
Beszámolóm zárásaként szeretném vázlatosan felvillantani ezeket a kutatási irányokat.
Bízom benne, hogy lehetőségem lesz mélyebben is foglalkozni ezekkel területekkel, egy-
részt mivel a helyi rendszerépítés szakszerűségét nagy mértékben növelheti, másrészt
személyes indíttatásból. A pedagógiai kutatás módszertana hozzám igen közel álló terület,
mellyel kapcsolatosan korábban leginkább intézményi szinten tudtam kibontakozni, de
nagyon boldog lennék, ha az oktatásirányítás terén bekövetkező változások kapcsán lehe-
tőségem nyílna nagyobb kiterjedésű kutatási tevékenységben való részvételre.
Az általam felfedezni vélt további kutatási irányok tehát a következők:
Egyik fontos kutatási témának gondolom annak helyi vizsgálatát, hogy tehetségígéreteink
közül hányan vannak, akik később elkallódnak, ill. hány gyermek tud az általunk feltárt
tehetség-területen kiteljesedni? Ennek egyik fontos feltétele a következő oktatási fokkal
kialakított jó kapcsolat, ami a mi esetünkben szerencsére adott. A helyi általános iskolában
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 37 -
is kiváló pedagógusgárda segíti a gyermekek tehetségének kibontakozását, viszont jelen-
leg ezzel kapcsolatban még nincsenek a két intézmény között együttműködési formák.
A pedagógusok tehetségfejlesztő munkájának széleskörű pedagógiai szakirodalma van,
melyben többek között szó van a tehetséggondozásban részt vevő pedagógusok szemé-
lyiségének aspektusairól, attitűdrendszeréről. Ezt a területet azonban még intézményi
szinten mindenképpen górcső alá kell vennünk annak érdekében, hogy óvónőink felkészí-
tését, szakmai tudásuk folyamatos gyarapítását konkrét vizsgálati eredmények alapján
tervezhessük meg.
Ezért véleményem szerint - az alapvető adottságok, szakmai tudás és igényesség feltárá-
sát szolgáló pedagógus kompetencia térkép alkalmazása mellett - érdemes lenne mélyeb-
ben foglalkozni a kolléganők tehetséggondozásban való részvételhez fűződő alkalmas-
ságának vizsgálatával.
Ahhoz, hogy tehetséggondozó rendszerünk igazán szakszerű legyen, szükséges a táncos
mozgás terén végzett problémafeltárás és problémakritika mellett a többi tevékenységte-
rület forráskutatása is.
A családi háttér szerepe, jelentősége a tehetségek kibontakozásában elvitathatatlan. Ezért
is gondolom, hogy az óvodai tehetséggondozás rendszerének kiépítésekor részletesen
meg kell vizsgálnunk, hogy melyek azok a szervezeti formák, amelyek a családdal való
intenzív együttműködéshez pozitívan járulhatnak hozzá, amennyiben a korábbi hagyo-
mányos megvalósítási lehetőségek mellett a tehetséggondozás speciális feladatait he-
lyezzük előtérbe, pl. szülői értekezlet, szülők akadémiája, egyéni konzultáció, családláto-
gatás, tanácsadás stb. Ezen formák kialakításában a kezdeményező szerepet nekünk kell
felvállalnunk, s ezek során az aktuális feladatok, problémák megbeszélése mellett tovább-
képzésben részesítenünk a szülőket a korszerű tehetséggondozás alapismereteinek,
módszereinek közvetítésével. Az együttműködés hatékonyságának kutatása bizonyosan
hozzájárul az óvodai tehetségsegítés minőségének folyamatos javulásához.
Ehhez a témához kapcsolódik a hátrányos helyzetű tehetségígéretes gyermekek kér-
désköre, mivel a tehetségessé válás folyamatára jelentős hatással lehet a gyermekek szo-
ciális helyzete. Az összefüggések feltárása elősegítheti azoknak a hátrányoknak a leküz-
dését, melyek a szociális hátrányokból származnak.
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 38 -
Az óvodai tehetséggondozás kiemelt kérdésköre, hogy a tehetségnevelés igényel-e sajá-
tos pedagógiát? Meglátásom szerint a tehetségnevelés a differenciált pedagógiai tevé-
kenyég része, hiszen minden gyermeknek, így a tehetségígéretnek is azt a pedagógiai
gondoskodást és odafigyelést kell megkapnia, amelyre optimális fejlesztéséhez szükség
van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükségesek új módszerek, speciális tevé-
kenységelemek a tehetséggondozás gyakorlati megvalósításában. Ezek kutatása, rend-
szerezése és kipróbálása is még előttünk álló feladat.
Úgy érzem, sok hasznos információt szereztem e kutatás megvalósítása kapcsán, melyet
munkahelyemen igyekszem minél teljesebb módon hasznosítani a jövőben, azzal a szán-
dékkal, hogy minden óvodásom és kolléganőm felé továbbadhatom a következő gondola-
tot:
“Az élet egyikünk számára sem könnyű. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valami-
ben, és azt a valamit bármi áron is, de el kell érnünk.” (4) Marie Curie
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 39 -
Lábjegyzetek:
1) Nagy Jenőné: Szemléletváltás az óvodapedagógiában 1-2.p. RAABE
ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november
2) Nagy Jenőné: Szemléletváltás az óvodapedagógiában 15.p. RAABE
ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november
3) www.magyarszo.com - A tehetség kérdőjelei dr. Hódi Sándor pszichológus válaszol
4) Ceglédi Tímea: A tehetség azonosításának elméleti és gyakorlati kérdései Debre-
cen, 2009. 10.p.
5) Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7
éves gyermekek személyiségfejlődésében 61-63.p. 2010.
6) Turmezeyné Heller Erika: A zenei ismeretek és képességek fejlődése az alsó tago-
zatos életkorban (tanulmány) 2-4.p. DE Bölcsészettudományi Kar 2006.
7) Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe 131.p. Keraban
Kiadó Budapest, 1993.
8) Fogalomtár a tehetségpontok számára (alapváltozat) Összeállította: dr. Balogh
László és dr. Mező Ferenc Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 2010.
19.p.
9) Wirkerné Vasvári Éva: Az óvodás gyermekek fejlesztése magyar népi játékokkal
(Játék - mozdulat - tánc kötet, szerk.: Sándor Ildikó 66.p., 144 p.) Hagyományok
Háza 2008
10) Mező Ferenc: Tehetségdiagnosztika Kocka Kör & Faculty of Central European
Studies, Constantine the Philosopher University in Nitra (Slovakia), Debrecen 2008.
11) Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7
éves gyermekek személyiségfejlődésében 2010.
Idézetek jegyzéke:
1) Kodály Zoltán (forrás: Visszatekintés I-II. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatko-
zatok. Szerk.: Bónis Ferenc. 1964. Zeneműkiadó Budapest)
2) Siren-Tiusanen (forrás: Tamásiné Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás re-
lációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében 2010.)
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 40 -
3) A Szent Anna Katolikus Óvoda Intézményi Minőségirányítási Programja 2011. 1.
változat (Összeállította: Varga Edit)
4) Madame Curie (internetes hozzáférés:
http://www.citatum.hu/szerzo/Marie_Curie)
Szakirodalom jegyzék:
1) Antal László (2002): Néptáncpedagógia. Hagyományok Háza, Budapest
2) Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet
(a 137/1996. (VIII.28.) MKM Rendelet módosítása)
3) Benedek Krisztina (2005).: Cibri, cibri... Galga menti játékfűzések Szerk.: Sándor
Ildikó. Hagyományok Háza, Budapest
4) Czinóber Klára (2008): Népi játék, mozdulattípus, néptánc módszertan. In.: Játék -
mozdulat - tánc. Hagyományok Háza, Budapest
5) Csermely Péter (2009): A tehetséggondozás és az óvodai gyakorlat. Hogyan is-
merhetjük fel, és hogyan gondozhatjuk a legjobban a tehetséges gyermekeket?
ÓvodaVezetési Ismeretek RAABE Könyvkiadó
6) Dummel Viktória (2006): Játék és tánc óvodai program. In.: Útravaló. A néphagyo-
mány közvetítésének módszerei az óvodában. Hagyományok Háza, Budapest
7) Farmosi István - Gaál Sándorné (2007): Óvodások és kisiskolások testi és mozgás-
fejlődése. Dialóg Campus Kiadó Budapest - Pécs
8) Gévayné Janurik Márta (2010): A zenei hallási képességek fejlődése és összefüg-
gése néhány alapkészséggel 4–8 éves kor között. Pdh értekezés Szegedi Tudo-
mányegyetem
9) Hovánszki Jánosné (2008): A gyermekfolklór kutatás hatása az óvodai nevelésre.
In: Hovánszki Jánosné (szerk.): Zenei nevelés az óvodában. Szöveggyűjtemény.
Didakt Kiadó, Debrecen
10) Mező Ferenc (2004): A tehetség tanácsadás kézikönyve. Tehetségvadász Stúdió -
Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, Debrecen
11) Nagy Jenőné: Óvodatükör. Óvodai intézmények szakmai munkájának mérése,
elemzése, értékelése. "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" sorozat 4. szá-
ma Szolnok 2001.
12) Nagy Jenőné (2010): Szemléletváltás az óvodapedagógiában. RAABE
ÓvodaVezetési Ismeretek N 1.3 2010. november
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 41 -
13) Nagy Jenőné (2011): Nemzeti Tehetség Program szellemiségének, elveinek, rend-
szerének ismertetése. Szent István Egyetem Pedagógiai Kar Szarvas
14) Nemzeti Tehetség Program honlapja: http://www.tehetsegprogram.hu/
15) Tamásiné Dsupin Borbála (2010): A népi játékok és a mozgás relációja, és funkció-
ja a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében. Tanulmány, Jyväskylä
16) Turmezeyné Heller Erika es Balogh László (2009): Zenei tehetséggondozás és ké-
pességfejlesztés. Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális egyesület, Debrecen és
Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University, Nyit-
ra.
17) Wirkerné Vasvári Éva (2008): Az óvodás korú gyermekek mozgásfejlesztése ma-
gyar népi játékokkal. In.: Játék - mozdulat - tánc. Hagyományok Háza, Budapest
18) Wirkerné Vasvári Éva (2008): Ének - zene - tánc - néptánc az óvodában. In.: Óvo-
dai nevelés folyóirat LXI. évfolyam, 2008. október 08. szám
Diagramok jegyzéke:
1. számú diagram Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos moz-
gásfejlettsége terén a nyuszi csoportban
2. számú diagram Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos moz-
gásfejlettsége terén a mókus 1. csoportban
3. számú diagram Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos moz-
gásfejlettsége terén a mókus 2. csoportban
4. számú diagram Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos moz-
gásfejlettsége terén a maci 1. csoportban
5. számú diagram Egyéni átlagértékek az 5-7 éves gyermekek táncos moz-
gásfejlettsége terén a maci 2. csoportban
6. számú diagram Tehetség-összetevők: átlagon felüli képességek alakulása
a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a nyuszi csoportban
7. számú diagram Tehetség-összetevők: átlagon felüli képességek alakulása
a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a mókus csoportban
8. számú diagram Tehetség-összetevők: átlagon felüli képességek alakulása
a hozzá kapcsolódó küszöbértékkel a maci csoportban
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 42 -
9. számú diagram Tehetség-összetevők: kreativitás alakulása a hozzá kap-
csolódó küszöbértékkel a nyuszi csoportban
10. számú diagram Tehetség-összetevők: kreativitás alakulása a hozzá kap-
csolódó küszöbértékkel a mókus csoportban
11. számú diagram Tehetség-összetevők: kreativitás alakulása a hozzá kap-
csolódó küszöbértékkel a maci csoportban
12. számú diagram Tehetség-összetevők: motiváció alakulása a hozzá kapcso-
lódó küszöbértékkel a nyuszi csoportban
13. számú diagram Tehetség-összetevők: motiváció alakulása a hozzá kapcso-
lódó küszöbértékkel a mókus csoportban
14. számú diagram Tehetség-összetevők: motiváció alakulása a hozzá kapcso-
lódó küszöbértékkel a maci csoportban
15. számú diagram Tehetségígéretek azonosítása a nyuszi csoportban
16. számú diagram Tehetségígéretek azonosítása a mókus csoportban
17. számú diagram Tehetségígéretek azonosítása a maci csoportban
Mellékletek jegyzéke:
1. Gyermeki érdeklődés térkép
2. Szülői információgyűjtő lap
3. Táncos mozgásfejlesztés - strukturált képességek mérési táblázata
4. Megfigyelési eredményeinek rögzítése
5. Tehetségdiagnosztikai eredmények
6. Csoportos interjúterv
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 43 -
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 44 -
1. számú melléklet
Gyermeki érdeklődés térkép
kitöltés: + jel, ha a gyermekre jellemző a kijelentés az adott életkorban - jel, ha a gyermekre nem jellemző a kijelentés az adott életkorban
1. Bábozás, drámajáték
3-4
éves
4-5
éves
5-6
éves
6-7
éves
2. Mozgás
3-4
éves
4-5
éves
5-6
éves
6-7
éves
Szabad játék során gyakran bábozik Láthatóan kedveli a mozgásos tevékenységeket Társai körében bábozást önállóan is kezdeményez Mozgásos tevékenységekben felszabadult, élénk Érdeklődik a drámajátékok iránt Mozgásos tevékenységekben kezdeményező Bábjáték, drámajáték során szerepet szívesen vállal Futó-, fogójátékokban szerepet szívesen vállal
3. Táncos mozgás
3-4
éves
4-5
éves
5-6
éves
6-7
éves
4. Foci, labdajátékok
3-4
éves
4-5
éves
5-6
éves
6-7
éves
Nagyon érdeklődik a zenei-táncos tevékenységek iránt Szívesen labdázik, focizik játékidőben Rendkívül kitartó a dalosjátékok ismétlésében A labdajátékok iránt nagyon érdeklődő Aktív a szerepvállalásban Szívesen vállal szerepet labdás játékokban Zenei-táncos foglalkozáson jól terhelhető Nagyon kitartó a labdajátékokban, focizás során
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 45 -
5. Matematikai gondolkodás
3-4
éves
4-5
éves
5-6
éves
6-7
éves
6. Természetismeret
3-4
éves
4-5
éves
5-6
éves
6-7
éves
Játékidőben szívesen társasjátékozik Rendkívül érdeklődik a természet jelenségei iránt Érdeklődik a gondolkodás fejlesztő játékok iránt Szívesen kísérletezik Számlálást, összehasonlítást bármikor szívesen végez Kitartó a felfedezések, válaszok keresése során Kitartó a matematikai jellegű problémák megoldásában Társai figyelmét is felhívja a természetvédelem
fontosságára
7. Ének - zene
3-4
éves
4-5
éves
5-6
éves
6-7
éves
8. Kézügyesség
3-4
éves
4-5
éves
5-6
éves
6-7
éves
Bármikor szívesen énekel, mondókázik Napi rendszerességgel rajzol játékidőben Érdeklődik a zenei játékok iránt Érdeklődik a különleges vizuális technikák iránt Önállóan is kezdeményez éneklést, dalosjátékot Kitartó a vizuális tevékenység során Szívesen hallgat zenét Önállóan is kezdeményez festést, mintázást, ké-
zimunkázást
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 47 -
2. számú melléklet
Szülői információgyűjtő lap
Kedves Szülő!
Kérjük, a következő kérdésekre adott válaszaival legyen segítségünkre abban
a munkában, hogy gyermeke tehetségígéretes képességterületeit minél pon‐
tosabban határozzuk meg.
Köszönettel: óvó nénik
A gyermek neve: Csoportja:
1) Ön szerint van-e olyan terület, ahol már most meg-figyelhető gyermeke tehetsége?
van egyenlőre még nincs
2) Amennyiben van, mely terület az?
beszéd mozgás természetismeret
zene matematikai gondolkodás
kézügyesség tánc
3) Van-e olyan terület ezek közül, amellyel a család otthon is
többet foglalkozik, kiemelten kezelik, hobbiként, vagy akár ennél komolyabb formában is megjelenik a család életé-ben?
van nincs
4) Ha van, mely terület ez és milyen formában mutatkozik meg a kiemelt családi rásegítés
ezen a területen? _________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________
5) Szeretné-e, hogy megállapítsák, gyermeke miben tehetséges
még? igen nem
6) Szeretne-e tanácsot kapni gyermeke tehetségének fejleszté-
séhez? igen nem
7) Szeretné-e, hogy gyermeke tehetséggondozó programban
vegyen részt az óvodában? igen nem
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 48 -
3. számú melléklet
Táncos mozgásfejlettség - strukturált képességek mérési táblázata
Átlagon felüli képesség 1. Mozgások célirányossága
1 2 3 4 5 6 7 Mozgásai teljes mér-tékben ön-kéntelenek
Mozgásait nagyon kis mértékben
képes irányí-tani
Mozgásait részben
képes irányí-tani
Mozgásainak célirányossá-ga kialakuló-
ban van
Mozgásai nagy részben célirányosak
Mozgásai legnagyobb
részben célirányosak
Mozgásai maximális mértékben
célirányosak
2. Mozgások összekapcsolása
1 2 3 4 5 6 7 A mozgások egymásutá-
niságát egyáltalán nem tudja
megjegyezni
A legegysze-rűbb mozgá-sok össze-kapcsolásá-val próbálko-
zik
A legegysze-rűbb mozgá-sok össze-kapcsolása
néha sikeres
A mozgások összekapcso-lásának ké-
pessége kialakulóban
van
Több esetben jól rögzíti a mozgások
egymásutáni-ságát
Általában jól rögzíti a
mozgások egymásutáni-
ságát
Teljes mér-tékben jól rögzíti a
mozgások egymásutáni-
ságát
3. Egyensúlyozó mozgás sikeressége (guggolás-felállás, forgás-pörgés)
1 2 3 4 5 6 7
Egyensúlyo-zó mozgásai teljesen bi-zonytalanok
Egyensúlyo-zó mozgásai kissé bizony-
talanok
Egyensúlyo-zó mozgásai-nak végrehaj-
tása néha sikeres
Az egyensú-lyozó mozgás sikeres vég-
rehajtása kialakulóban
van
Egyensúlyo-zó mozgásai egyre inkább
sikeresek
Egyensúlyo-zó mozgásai
általában sikeresek
Egyensúlyo-zó mozgásai maximálisan
sikeresek
4. Irányváltás gyorsasága és pontossága
1 2 3 4 5 6 7
Gyors és pontos irány-váltásra nem
képes
Az irányvál-tás gyorsa-
sága és pon-tossága sok kívánnivalót hagy maga
után
Az irányvál-tás gyorsa-sága vagy
pontossága még nem megfelelő
A gyors és pontos irány-váltás képes-sége kialaku-
lóban van
Egyre inkább képes gyors és pontos
irányváltásra
Legnagyobb részben
képes gyors és pontos
irányváltásra
Maximális mértékben
képes gyors és pontos
irányváltásra
5. Tempótartás
1 2 3 4 5 6 7 Tempótartás-ra egyáltalán nem képes
Tempótartása kis fejlődést
mutat
Tempótartás-ra sok eset-
ben nem képes
Tempótartása kialakulóban
van
Egyre inkább képes a tem-
pótartásra
Tempótartás-ra legna-
gyobb rész-ben képes
Tempótartás-ra maximális mértékben
képes
6. Ritmusérzék
1 2 3 4 5 6 7
Egyáltalán nem érzi a
dalok ritmu-sát
Ritmusérzéke kis fejlődést mutat (leg-egyszerűbb
ritmusok visszaadása néha sikerül)
Szünet nélkü-li dalok ritmu-sát általában
érzi
Ritmusérzéke kialakulóban van, szünet nélküli dalok ritmusát érzi
Általában érzi a dalok rit-
musát (eset-leg a szünet kifejezése
néha hibás)
Érzi és leg-több esetben
kifejezni is képes a dalok
ritmusát
Teljes mér-tékben érzi
és kifejezni is maximálisan
képes a dalok ritmusát
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 49 -
7. Téri tájékozódás
1 2 3 4 5 6 7
A téri irányok ismerete
egyáltalán nem alakult ki
Az alapvető téri irányok ismeretének egy része
kialakulóban van
Az alapvető téri irányokat
ismeri, de előfordul,
hogy bizony-talan
Téri tájéko-zódása rész-ben kialakult
Téri tájéko-zódása álta-lában megfe-
lelő
A téri irányok ismerete
legnagyobb részben kialakult
(néha jobb-bal tévesztés)
A téri irányok ismerete
maximálisan kialakult (biztos a
térbeli tájéko-zódása)
8. Tempóérzék, társakhoz való alkalmazkodás
1 2 3 4 5 6 7
Nem tud egyenletesen körbe járni a
társakhoz alkalmazkod-
va
Tempóérzéke kialakulóban van, de még a társakhoz
alkalmazkod-ni nem tud
Tempóérzéke és a társak-
hoz való alkalmazko-dás kialaku-lóban van
Általában tud egyenletesen körbe járni, és próbál a társakhoz
alkalmazkod-ni
Tempóérzéke és a társak-
hoz való alkalmazko-dása általá-
ban megfele-lő
Tud egyenle-tesen körbe
járni úgy, hogy figyel és alkalmazko-
dik a többiek-hez
Tempóérzé-ke, társakhoz
való alkal-mazkodása kiemelkedő
9. Táncos mozgás esztétikuma
1 2 3 4 5 6 7
Táncos moz-gások végre-
hajtásával nem próbál-
kozik
Néha próbál-kozik táncos mozgások végrehajtá-
sával
Táncos moz-gásokat szí-vesen végez, de ezek esz-
tétikuma nincs kiala-
kulva
Egyre inkább képes a tár-
sakkal egyön-tetű, esztéti-kus táncos
mozgás kivi-telezésére
Általában képes a tár-
sakkal egyön-tetű, esztéti-kus táncos
mozgás kivi-telezésére
Képes a társakkal
egyöntetű, esztétikus
táncos moz-gás kivitele-
zésére
A különböző táncmozdula-tokat társaival egyöntetűen, kiemelkedően esztétikusan
végzi
Kreativitás
10. Táncos mozgásimprovizáció
1 2 3 4 5 6 7
Táncos moz-gásrögtönzésre egyáltalán nem képes
Néha már próbálkozik táncos moz-gások rög-tönzésével
Többször próbálkozik táncos moz-gások rög-tönzésével
Gyakran próbálkozik táncos moz-gások rög-tönzésével
Általában tud táncos moz-gást rögtö-
nözni
Tud és szeret táncos moz-gást rögtö-
nözni
Kiemelkedő-en kreatív a táncos moz-gások rög-
tönzése terén
11. Mozgások tagoltsága, mozdulatok kifinomultsága
1 2 3 4 5 6 7
Mozgásai tagolatlanok, mozdulatai darabosak
Mozgásainak tagoltsága kezd kiala-kulni, de
mozdulatai még darabo-
sak
Mozgásai egyre inkább tagoltak, de mozdulatai még nem kellőképp kifejezőek
Mozgásainak tagoltsága és a mozdulata-inak kifino-multsága részben kialakult
Mozgásai általában jól
tagoltak, mozdulatai
egyre kifeje-zőbbek
Mozgásai láthatóan jól
tagoltak, mozdulatai finomak,
kifejezőek
Mozgásai teljes mér-
tékben tagol-tak, mozdula-tai rendkívül
finomak, kifejezőek
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 50 -
Motiváció 12. Érdeklődés
1 2 3 4 5 6 7
A zenei-táncos tevé-kenységeket teljes mér-
tékben eluta-sítja
Nem érdek-lődik különö-sebb mérték-ben a zenei-táncos tevé-kenységek
iránt
Némi érdek-lődést mutat
a zenei-táncos tevé-kenységek
iránt
Egyre inkább érdeklődik a zenei-táncos tevékenysé-
gek iránt
Általában érdeklődik a zenei-táncos tevékenysé-
gek iránt
Nagyon ér-deklődik a
zenei-táncos tevékenysé-
gek iránt
Rendkívüli mértékben
érdeklődik a zenei-táncos tevékenysé-
gek iránt
13. Kitartás
1 2 3 4 5 6 7
Nem szíve-sen kapcso-
lódik be dalos játékokba
Bekapcsoló-dik, de hamar
megunja a dalos játéko-
kat
Néhány is-métlés erejé-ig részt vesz a dalosjáté-
kok játszásá-ban
Egyre tovább képes
dalosjátékok ismétlésére
Általában szívesen ismétli a
dalosjátéko-kat
Igényli, hogy minél több-
ször lehessen ismételni a
dalos játéko-kat
Rendkívül kitartó a
dalosjátékok ismétlésében
14. Szerepvállalás
1 2 3 4 5 6 7
Nem vállal szerepeket a dalos játé-
kokban
Néha egy-egy szerepet - az óvónő
kezdeménye-zésére - elvállal
Egyre több-ször lehet rábeszélni
szerepválla-lásra
Néha már önállóan is
vállal szere-pet a dalos-játékokban
Általában szívesen
vállal szere-peket a
dalosjátékok-ban
Legtöbbször szívesen
vállal szere-peket a
dalosjátékok-ban
Rendkívül aktív a sze-repvállalás-
ban
15. Terhelhetőség
1 2 3 4 5 6 7 Zenei-táncos foglalkozáson hamar elfá-rad, feladja
Zenei-táncos foglalkozáson sokszor pihe-nést igényel
Zenei-táncos foglalkozáson
előfordul, hogy kiáll
Zenei-táncos foglalkozáson terhelhetősé-
ge változó
Zenei-táncos foglalkozáson általában jól terhelhető
Zenei-táncos foglalkozáson
mindig jól terhelhető
Zenei-táncos foglalkozáson rendkívül jól terhelhető
VargaEdit: MellékletekTehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 51 -
Megfigyelési eredmények rögzítése
Nyuszi csoport B.A. C.M. H.Zs. K.A. K.T. M.I. S.F. T.V. V.E. V.Z.
Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 1. Mozgáskoordináció 6 4 4 6 4 5 6 6 5 5 2. Mozgások összekapcsolása 6 5 3 6 4 4 5 6 5 6 3. Egyensúlyozó mozgások
(guggolás-felállás, forgás-pörgés) 6 3 4 5 4 5 6 6 4 4
4. Irányváltás képessége 5 4 4 6 5 5 4 5 6 6 5. Tempótartás képessége 5 5 4 6 4 5 4 6 6 5 6. Ritmusérzék 6 4 5 6 4 4 4 6 5 4 7. Téri irányok ismerete 6 5 5 6 4 4 4 4 6 4 8. Tempóérzék, társakhoz való
alkalmazkodás 5 5 5 6 4 5 5 6 4 5
9. Táncos mozgás esztétikuma 6 4 6 6 4 5 6 6 3 4 ÁTLAGPONT 5,67 4,33 4,44 5,89 4,11 4,67 4,89 5,67 4,89 4,89
Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 10. Mozgások tagoltsága, mozdu-
latok kifinomultsága 6 3 4 5 5 4 4 6 4 3
11. Táncos mozgásimprovizáció 5 4 5 6 4 3 3 6 3 4 ÁTLAGPONT 5,5 3,5 4,5 5,5 4,5 3,5 3,5 6 3,5 3,5
Motiváció (tehetség küszöb: 6) 12. Terhelhetőség 7 6 6 7 6 5 4 6 6 7 13. Érdeklődés 7 7 5 7 5 5 3 7 6 6 14. Kitartás 7 6 5 7 6 5 4 7 7 6 15. Szerepvállalás 7 7 3 7 6 5 5 6 7 7
ÁTLAGPONT 7 6,5 4,75 7 5,75 5 4 6,5 6,5 6,5
Tehetségindex 111 001 010 111 010 000 000 111 001 001
4. számú melléklet
VargaEdit: MellékletekTehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 52 -
Mókus csoport I. A.A. B.S. C.D. C.T. D.A. F.A. F.R. F.S. G.T. H.N. K.I. K.Z.
Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 1. Mozgáskoordináció 6 6 6 5 4 6 5 4 6 6 6 5 2. Mozgások összekapcsolása 5 5 6 4 5 6 4 4 6 5 6 4 3. Egyensúlyozó mozgások
(guggolás-felállás, forgás-pörgés) 6 6 6 4 4 6 5 4 6 6 5 5
4. Irányváltás képessége 4 6 6 4 4 5 5 4 5 4 6 5 5. Tempótartás képessége 4 6 6 4 5 6 5 5 6 4 6 5 6. Ritmusérzék 4 6 6 4 4 6 4 4 6 4 6 4 7. Téri irányok ismerete 4 6 6 5 5 6 4 5 6 4 5 4 8. Tempóérzék, társakhoz való
alkalmazkodás 5 6 6 5 4 5 5 5 6 5 6 5
9. Táncos mozgás esztétikuma 6 6 6 5 4 6 5 4 6 6 6 5 ÁTLAGPONT 4,89 5,89 6 4,44 4,33 5,78 4,67 4,33 5,89 4,89 5,78 4,67
Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 10. Mozgások tagoltsága, mozdu-
latok kifinomultsága 4 6 5 3 4 6 4 5 6 3 5 4
11. Táncos mozgásimprovizáció 3 6 6 4 3 6 3 5 6 4 6 5 ÁTLAGPONT 3,5 6 5,5 3,5 3,5 6 3,5 5 6 3,5 5,5 4,5
Motiváció (tehetség küszöb: 6) 12. Terhelhetőség 6 7 6 6 6 7 6 6 7 5 7 6 13. Érdeklődés 5 7 7 5 7 7 7 5 7 5 7 6 14. Kitartás 5 7 6 5 6 7 6 6 6 5 7 5 15. Szerepvállalás 3 7 7 3 7 7 7 6 6 5 7 6
ÁTLAGPONT 4,75 7 6,5 4,75 6,5 7 6,5 5,75 6,5 5 7 5,75
Tehetségindex 000 111 111 000 001 111 001 010 111 000 111 000
VargaEdit: MellékletekTehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 53 -
Mókus csoport II. L.A. L.L. M.B. M.K. N.E. K.L. O.A. P.K. P.Z. R.G. S.T. V.V.
Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 1. Mozgáskoordináció 6 5 5 6 5 6 6 5 5 6 5 6 2. Mozgások összekapcsolása 6 5 4 6 4 6 5 5 5 6 4 5 3. Egyensúlyozó mozgások
(guggolás-felállás, forgás-pörgés) 6 4 5 6 4 6 5 5 4 6 4 5
4. Irányváltás képessége 6 5 5 4 4 6 4 5 4 6 4 5 5. Tempótartás képessége 6 5 5 4 4 6 4 5 4 6 4 4 6. Ritmusérzék 6 4 5 4 5 5 4 4 4 6 4 4 7. Téri irányok ismerete 6 4 4 4 4 6 5 4 5 6 5 4 8. Tempóérzék, társakhoz való
alkalmazkodás 6 5 4 5 5 6 5 5 4 6 5 5
9. Táncos mozgás esztétikuma 6 5 5 5 5 6 6 4 5 6 5 6 ÁTLAGPONT 6 4,67 4,67 4,89 4,44 5,89 4,89 4,67 4,44 6 4,44 4,89
Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 10. Mozgások tagoltsága, mozdu-
latok kifinomultsága 6 4 4 4 5 5 4 3 4 6 4 4
11. Táncos mozgásimprovizáció 6 3 3 3 5 5 3 4 3 6 3 3 ÁTLAGPONT 6 3,5 3,5 3,5 5 5 3,5 3,5 3,5 6 3,5 3,5
Motiváció (tehetség küszöb: 6) 12. Terhelhetőség 7 6 6 6 5 6 6 6 4 7 5 5 13. Érdeklődés 7 5 7 5 4 6 5 7 4 7 5 5 14. Kitartás 7 4 6 4 5 6 5 6 6 7 5 5 15. Szerepvállalás 7 5 7 4 6 6 3 7 7 7 5 4
ÁTLAGPONT 7 5 6,5 4,75 5 6 4,75 6,5 5 7 5 4,75 Tehetségindex 111 000 001 000 010 111 000 001 000 111 000 000
VargaEdit: MellékletekTehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 54 -
Maci csoport I. B.K. D.V. E.E. F.É. H.I. H.Z. K.B. K.T. L.Á.
Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 1. Mozgáskoordináció 6 5 6 5 6 4 6 5 5 2. Mozgások összekapcsolása 5 5 5 5 5 5 6 5 5 3. Egyensúlyozó mozgások
(guggolás-felállás, forgás-pörgés) 5 5 5 4 6 3 5 5 4
4. Irányváltás képessége 4 5 4 4 6 4 4 4 5 5. Tempótartás képessége 4 5 4 4 6 5 4 4 5 6. Ritmusérzék 4 4 5 4 6 4 4 4 4 7. Téri irányok ismerete 5 4 5 5 6 5 5 4 4 8. Tempóérzék, társakhoz való
alkalmazkodás 5 4 5 4 6 5 4 4 5
9. Táncos mozgás esztétikuma 6 5 5 5 6 4 6 5 5 ÁTLAGPONT 4,89 4,67 4,89 4,44 5,89 4,33 4,89 4,44 4,67
Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 10. Mozgások tagoltsága, mozdu-
latok kifinomultsága 4 4 4 4 5 5 4 4 4
11. Táncos mozgásimprovizáció 3 3 3 3 6 5 3 3 3 ÁTLAGPONT 3,5 3,5 3,5 3,5 5,5 5 3,5 3,5 3,5
Motiváció (tehetség küszöb: 6) 12. Terhelhetőség 7 6 6 4 7 7 5 5 4 13. Érdeklődés 7 5 7 4 7 7 5 4 5 14. Kitartás 7 5 6 6 7 6 5 5 5 15. Szerepvállalás 7 3 7 7 7 6 5 6 6
ÁTLAGPONT 7 4,75 6,5 5 7 6,5 5 5 5 Tehetségindex 001 000 001 000 111 011 000 000 000
VargaEdit: MellékletekTehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 55 -
Maci csoport II. L.P. M.B. M.D. N.Á. N.É. N.T. P.P. R.N. T.B.
Átlagon felüli képességek (tehetség küszöb: 5) 1. Mozgáskoordináció 4 6 6 6 5 5 5 6 6 2. Mozgások összekapcsolása 5 6 6 6 5 6 5 5 5 3. Egyensúlyozó mozgások
(guggolás-felállás, forgás-pörgés) 3 6 6 5 5 6 5 5 6
4. Irányváltás képessége 4 6 5 4 4 5 5 4 6 5. Tempótartás képessége 5 6 6 4 4 6 5 4 6 6. Ritmusérzék 4 6 6 4 4 6 4 5 6 7. Téri irányok ismerete 5 6 6 5 4 6 4 5 6 8. Tempóérzék, társakhoz való
alkalmazkodás 5 6 5 4 4 6 4 5 6
9. Táncos mozgás esztétikuma 4 6 6 6 5 6 5 5 6 ÁTLAGPONT 4,33 6 5,78 4,89 4,44 5,78 4,67 4,89 5,89
Kreativitás (tehetség küszöb: 4) 10. Mozgások tagoltsága, mozdu-
latok kifinomultsága 4 5 6 4 5 6 4 4 5
11. Táncos mozgásimprovizáció 3 6 6 3 5 6 3 3 6 ÁTLAGPONT 3,5 5,5 6 3,5 5 6 3,5 3,5 5,5
Motiváció (tehetség küszöb: 6) 12. Terhelhetőség 4 7 7 6 4 7 5 4 7 13. Érdeklődés 3 7 7 7 4 7 5 3 7 14. Kitartás 4 7 6 6 6 7 5 4 7 15. Szerepvállalás 5 7 6 7 7 7 5 5 7
ÁTLAGPONT 4 7 6,5 6,5 5 7 5 4 7
Tehetségindex 000 111 111 001 000 111 000 000 111
VargTehe
V
gaEdit:etségdiagnosztikaa
Vizsgált csoport
atáncosmozgáste
t Megfigyelésb
gyermekek
10 f
24 f
18 f
52 fő
erületénóvodásko
be bevont k száma
Ké
fő
fő
fő
ő
orban
Tehetségdi
épesség küszöböelérte
3 fő
8 fő
5 fő
16 fő
- 56 -
iagnosztikai e
öt Kreativite
5
9
7
1
redmények
tás küszöböt elérte
5 fő
9 fő
7 fő
18 fő
Motiváció küselérte
6 fő
12 fő
9 fő
27 fő
szöböt A t
teréjo
gye
Mellékletek
5. számú mellé
táncos mozgás én az átlagosnál bb képességű
ermekek száma
3 fő
8 fő
5 fő
16 fő
éklet
VargaEdit:Tehetségdiagnosztikaatáncosmozgásterületénóvodáskorban
- 57 -
6. számú melléklet
Csoportos interjúterv
Az interjú időpontja: 2012. január 15. Az interjú helye: Szent Anna Katolikus Óvoda Napsugár Tagóvodája Az interjút végző személy: Varga Edit óvodapedagógus A megkérdezett személyek: mindkét tagóvoda nevelőtestületének tagjai (20 fő)
Kérdések:
1. Milyen információkkal rendelkeztek az óvodai tehetséggondozás lehetőségeivel
kapcsolatban?
2. Hogyan látjátok jelenlegi gyakorlatunkat ezen a téren?
3. Milyen feltételek hiányoznak a tehetséggondozó rendszer intézményi szintű kiépíté-
séhez?
4. Hogyan tudnánk ezeket a feltételeket megteremteni?
5. Milyen feladatot vállalnátok a rendszer kiépítésében?
6. Milyen segítséget igényelnétek az általatok felvállalt tehetségműhely munkájának
beindításához?