Post on 10-Apr-2016
description
Babeş-Bolyai Tudományegyetem
Távoktatási Központ
Pszichológia és Neveléstudományok Kar
Óvó-tanítóképző Szak
Szatmárnémeti kihelyezett tagozat
Tanulásmódszertan Tanulmányi útmutató az óvó-tanítóképző szak I. évfolyama számára
1. félév
Kötelező tantárgy
Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi
Egyetemi adjunktus
2011
1
Universitatea ”Babeș-Bolyai”, Cluj Napoca
Facultatea de Psihologie și Științele Educației
Catedra de Psihologie Aplicată în Educație
Pedagogia Învățământului Primar și Preșcolar
Extensia Universitară Satu Mare
Anul univ. 2009/2010
Semestrul I.
Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
Pszichológia és Neveléstudományok Kar
Oktatásban Alkalmazott Pszichológia Tanszék
Iskola- és Óvodapedagógia Szak
Szatmárnémeti kihelyezett tagozat
2009/2010-es egyetemi tanév
I. Félév
I. Általános információk
Előadótanárra vonatkozó adatok:
Név: dr. Szabó-Thalmeiner Noémi
Iroda: Petőfi Sándor u. 47. Sz.
Telefon: 0261-711789, 0722-550443
E-mail: thnoemi@freemail.hu
Fogadóóra: hétfő: 12.00-13.00
Kedd: 12.00-13.00
Tantárgyra vonatkozó adatok:
Tantárgy neve: A pedagógiai kutatás módszertana
Kód: PED 1104
Kredit: 6
Helyszín: Petőfi Sándor u. 47. Sz. – 5-ös terem (I. Emelet) és földszinti terem
Az órarendben jelölt tevékenységek: Előadás (1óra) és Gyakorlat (2 óra)
Tutorokra vonatkozó információk:
Tutor 1: dr. Szabó-Thalmeiner Noémi
(thnoemi@freemail.hu)
II. A tantárgy leírása
Az előadássorozat főbb célkitűzései:
A hallgatók:
1. Sajátítsák el a tanulásmódszertani iosmereteket annak érdekében, hogy az
egyetemi évek alatt eredményesebben tanuljanak, illetve, hogy
pedagógusként megtanítsák a gyerekeket, hogyan tudnak könnyedén,
értelmesen és eredményesen tanulni. Ennek érdekében:
o Ismerjék meg a tanulás sajátosságait, a tanulásfelfogások történelmi
fejlődését.
o Ismerjék meg a hatékony tanulási stratégiákat, módszereket,
technikákat.
o Ismerjék meg a hatékony tanulási stratégiák kialakításának lépéseit.
o Tudatosítsák az eredményes tanulás feltételeit.
2
o Tudatosítsák tanulási szokásaikat és alakítsák őket az eredményes
tanulás érdekében.
o Ismerjék meg saját tanulási stílusukat, ismerjék meg a különböző
tanulási stílusok jellegzetességeit.
o Tudatosítsák a tanulás segítésének lépéseit.
o Tudatosítsák, milyen tanulásszervezési sajátosságok segítenek az
eredményes tanulásban.
Az előadások tartalma
Az előadások a tanulásmódszertan rejtelemeivel ismertetik meg a hallgatókat. Az
első kérdés, ami felmerül, hogy fontos-e tudnunk a hatékony tanulás feltételeit?
Fontos-e a gyerekeknek megtanítanunk, hogyan tanuljanak? A válasz a tanulmányi
útmutatóban megtalálható.
Elsősorban tisztázzuk a tanulás fogalmát, a tanulásfelfogások alakulását a
történelmi idők során, majd tudatosítjuk a cselekvés és a konstruktivizmus
fontosságát az eredményes tanulásban. Ezután megismerkedünk a tanulási
stratégiák fogalmával, csopotosításukkal, kialakításuk folyamatával, majd a
tanulási módszerekkel, technikákkal. Külön szólunk a tanulási szokásokról, a
tanulási stílusról, mely minden egyén sajátja és meghatározza, hogyan tud
eredményesebben tanulni.
Az utolsó fejezetben arról szólunk, hogyan tervezheti meg a tanító a gyerekek
tanulásának segítését, hogyan ismerheti meg a gyermekeket, hogyan fejlesztheti a
tanuláshoz szükséges képességeiket, készségeiket, miként taníthat meg nekik
erdeményes tanulási módszereket, technikákat, stratégiákat.
A tantárgy tematikája
1. Mit tanít az iskola, mit/hogyan tanul a gyermek.
2. Tanuláselméletek és tanulási modellek.
3. A tanulás módszertana
a. Tanulási stratégiák és tanulási szokások.
b. Tanulási módszerek és technikák.
c. A tanulási stílus.
4. A tanulás segítése, a tanulás tanítása.
a. A tanulás diagnózisa.
b. A tanulási képességek fejlesztése.
c. Tanulási környezet kialakítása.
A tantárgy tanulása során szerzett kompetenciák
A hallgatók:
Megismernek új tanulási módszereket, technikákat, melyeket kipróbálhatnak a
gyakorlatban is.
Fejlődik önismeretük, rádöbbenhetnek arra, mi befolyásolja őket a tanulási siker
elérésében, illetve tudatosíthatják esetleges tanulási kudarcaik okát.
Fejleszthetik tanulással szemben motivációjukat.
Képesek lesznek felismeri diákjaik tanulási stílusát, felmérni a tanuláshoz
szükséges pszichikai feltételeik meglétét vagy hiányát.
Képesek lesznek fejleszteni a diákok figyelmét, koncentrációs képességét,
szövegértő képességét, gondolkodását.
3
Megváltozhat az attitűdjük a tanulással szemben: nyitottabbakká, érdeklődőkké,
motiváltabbakká válhatnak a tanulás iránt.
III. Az előadásokon és szemináriumokon használt módszerek és eljárások
Az előadás módszere, melyet eljárásként a szemléltetés támaszt alá. A táblavázlat
készülhet PowerPoimt-ban vagy kréta-tábla segítségével.
A magyarázat módszere segít az ok-okozati összefüggések feltárásánál, illetve, ha
a hallgatók számára nem érthetőek bizonyos fogalmak, meg lehet magyarázni
őket.
A beszélgetés módszere során az előzetes tapasztalatok felelevenítése récvén lehet
felépíteni az új ismeretanyagot, ezáltal biztosíthatjuk a tapasztalatra épülő tanulást.
Páros, illetve egyéni munka során kiselőadásra készülnek a hallgatók, mely
révén fejlődik előadókészségük, tervezőkészségük, lényegkiemelő képességük,
szervezőképességük, időérzékük.
Tesztek, kérdőívek – az önismeret fejlődésében van szerepük.
Gyakorlatok, feladatok – a tanuláshoz szükséges pszichikai feltételek fejlesztése
érdekében.
IV. Kötelező könyvészet
Oroszlány Péter (1994): Könyv a tanulásról. PSZM, Budapest.
Oroszlány Péter (1994): Tanári kézikönyv a tanulás tanításához. Alternatív
Közgazdasági Gimnázium Alapítvány, Budapest
Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia. Comenius BT., Pécs.
V. Az előadások, szemináriumok során felhasznált eszközök PowerPointos bemutató – kivetítő.
Önismereti tesztek, kérdőívek.
Gyakorlatok, feladatok.
VI. Részfelmérések, parciális vizsgák és találkozások beosztása, terve
Dátum Tematika Alapfogalmak / kulcsszavak Forrásmunkák A hallgatók részvétele
1 hét Mit tanít az iskola, mit/hogyan
tanul a gyermek?
Pisa-jelentés, jó iskola,
tanulás tanításának céljai
Oroszlány Péter (1994): Könyv a
tanulásról. PSZM, Budapest.
Levél az iskolámról -
megírása
2 hét Tanuláselméletek. empirizmus, asszociációs
tanuláselméletek,
behaviorizmus,
kognitivizmus, alaklélektan,
belátásos tanulás, konstruktív
pedagógia, cselekvés
pedagógiája, problémaalapú
tanulás.
Lappints, Á. (2002):
Tanuláspedagógia. Comenius BT.,
Pécs.
Falus Iván (1998): Didaktika.Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest.
Memoriter tanulása.
Szakirodalom áttekintése.
3 hét Tanulási modellek. tanulási modell, tanulási idő,
tanulási eredmények, Bloom-
modell, Caroll-modell.
Lappints, Á. (2002):
Tanuláspedagógia. Comenius BT.,
Pécs.
Báthory Zoltán (1998): Tanulók,
iskolák különbségek.
Szakirodalom áttekintése.
4 -5 hét Tanulási stratégiák és
szokások.
tanulási stratégia; elemi,
komplex, primér, szekundér
stratégiák; SQR4;
stratégiafejlesztés, tanulási
szokások.
Lappints, Á. (2002):
Tanuláspedagógia. Comenius BT.,
Pécs.
Oroszlány Péter (1994): Tanári
kézikönyv a tanulás tanításához.
Alternatív Közgazdasági Gimnázium
Alapítvány, Budapest
Tanulástérkép készítése a
tanulási stratégiák fejezet
alapján.
Tanulási szokásaim
kérdőív kitöltése.
6-7 hét Tanulási módszerek és
technikák.
tanulási módszer, bevésési
eljárások, mnemotechnika,
tanulási technika,
tanulástérkép.
Oroszlány Péter (1994): Könyv a
tanulásról. PSZM, Budapest.
Szakirodalom áttekintése,
tanulási módszerek
kipróbálása.
8 hét A tanulási stílusok. tanulási stílus, perceptuális
erősség, meghatározó
tényezők, stílus-párok
Lappints, Á. (2002):
Tanuláspedagógia. Comenius BT.,
Pécs.
Tanulási stílus kérdőív
kitöltése.
1
9 hét A tanulás segítése, a tanulás
diagnózisa.
fejlesztő tevékenység,
közvetlen és közvetett
fejlesztés, teljeskörű
diagnózis, kognitív feltételek,
affektív tényezők, környezeti
feltételek.
Oroszlány Péter (1994): Könyv a
tanulásról. PSZM, Budapest.
Szakirodalom
tanulmányozása.
10 – 13 hét A tanulási képességek
fejlesztése.
gondolkodási képesség,
figyelem, emlékezetfejlesztés,
motiváció, tanítói feladatok,
kognitív önszabályozás,
metakognitív tudás
Oroszlány Péter (1994): Könyv a
tanulásról. PSZM, Budapest.
Oroszlány Péter (1994): Tanári
kézikönyv a tanulás tanításához.
Alternatív Közgazdasági Gimnázium
Alapítvány, Budapest
Gyakorlatok elvégzése a
fogyelem, koncentráció,
szövegértés, lényeglátás
fejlesztése érdekében.
Saját tanulási
motivációnak a
tudatosítása.
14 hét A tanulási környezet Optimális tanulási környezet.
Fizikai és érzelmi környezet.
Lappints, Á. (2002):
Tanuláspedagógia. Comenius BT.,
Pécs.
Birta Székely Noémi (2007): Az iskolai
tanulás. In. Birta Székely Noémi –
Fóris Ferenczi Rita (szerk.):
Pedagógiai kézikönyv. Ábel Kiadó,
Kolozsvár.
Rendezzenek be egy
osztálytermet, mely
megfelel az eredményes
tanulás követelményeinek.
2
VII. A felmérés módja
A vizsga két részből áll: az írásbeli vizsgán az elméleti ismeretek számonkérése
történik. A feladatok megoldása szükségessé teszi az elméleti ismeretek gyakorlati
alkalmazását is.
A szóbeli rész egy 10 perces kiselőadás megtartása, mely feltételezi a hallgatók
témaválasztását, a lényeg kiemelését, egy kisebb dolgozat megírását, mely a témát
összegzi, illetve a kiválasztott tartalom érdekfeszítő közvetítését. A kiselőadás
megtartása lehet egyéni, vagy páros.
VIII. Szervezési részletek
A vizsgára való jelentkezés feltétele a portfólió elkészítése és leadása a tantárgyért
felelős tanárnak egy héttel a vizsga előtt. A nappali tagozatosok portfóliójának
tartalmát a szemináriumokon rögzítjük, azokból a feladatokból áll össze, melyeket
a szemináriumi tevékenységeken megoldunk. A nappali tagozatosok jegyét
meghatározza jelenlétük a szemináriumokon: 80%-os jelenlét kötelező, a
hiányzások pontéevonással járnak.
IX. Ajánlott bibliográfia
Deákné B. Katalin : Minden kezdet nehéz! Az iskolakezdés problémái. Deák és
Társa Kiadó, Pápa.
Dr. Tánczos Judit 2006: Baj van a tanulással. Peddelus Tankönyvkiadó, Debrecen.
Oroszlány Péter 2004: Tanulásmódszertan. Metódus-Tan, Budapest.
Pinczésné dr. Palásthy Ildikó 2007: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok.
Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.
www. tanulasmodszertan.hu
Szatmárnémeti, Dékánhelyettes,
2009. november 25. Dr. Fóris Ferenczi Rita
3
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék .............................................................................................................1
Bevezetés ........................................................................................................................4
Útmutató a sikeres tanuláshoz: ...................................................................................4
A tantárgy gyakorlati követelményei, az értékelés formája .......................................5
I. MODUL
1. téma: Mit tanít az iskola, mit/hogyan tanul a gyerek? ...............................................6
2. téma: Tanuláselméletek és tanulási modellek ..........................................................10
2.1. Tanuláselméletek ...............................................................................................10
A konstruktivista tanulás és tanítás jellemzői ......................................................16
A projekt/probléma alapú tanulás folyamata .......................................................20
A problémaalapú tanulás szakaszai ......................................................................20
2.2. Tanulási modellek .............................................................................................21
II. MODUL
3. téma: A tanulás módszertana ....................................................................................24
3.1. Tanulási stratégiák és szokások .........................................................................26
3.2. Tanulási módszerek és technikák ......................................................................30
3.3.Tanulási stílus .....................................................................................................35
4. téma: A tanulás segítése – a tanulás tanítása ............................................................42
4.2. A tanulás diagnózisa ..........................................................................................44
4.3. A tanulási képességek fejlesztése ......................................................................45
4.4. A tanulási környezet ..........................................................................................53
5. Melléklet ...............................................................................................................57
4
Bevezetés
Gyakorló pedagógusok tapasztalják nap mint nap, hogy mennyire eltérő a gyerekek
eredményessége az iskolában. Egyes gyerekek nagyon könnyen tanulnak, hamar megértik az
összefüggéseket, házi feladataikat leírják, általában figyelnek az órán és érdeklődőek, mások
nehezebben tanulnak, több időt fektetnek a tanulásba, vannak, akik nem figyelnek az órán,
mások állandóan kérdeznek, de nem a tananyaggal kapcsolatosan. A tanulmányi eredmények
is többnyire a fentiek függvényében változik.
A pedagógiai gyakorlatban az oktatás tulajdonképpen a gyermekek tanulási
folyamatának az irányítása, a tanulás hatékonyságának a növelése a megfelelő körülmények
biztosítása által.
Amint láthatjuk, a tanulás központi szerepet tölt be az iskolában, a gyerekek fő
tevékenységét képezi. Mégsem fektetünk rá elég hangsúlyt, nem tanítjuk meg, a gyerekeknek,
hogyan kell tanulni. Ezért, minden gyerek kitapasztal egy tanulási technikát, melyet a
későbbiekben is alkalmazni fog, ha sikert ér el vele. Azonban nem minden esetben válik
szokásává a megértésen alapuló tanulási stratégia, illetve rossz, hatékonytalan tanulási
szokásokat alakíthat ki magában (pl. órák hosszat ül a könyv mellett, „tanul”, mégsem tud
semmit.)
Jelen tantárgy célja:
- Bevezetni a hallgatót a tanulásmódszertan problémakörébe.
- Tudatosítani a tanulás tanításának fontosságát, szükségességét.
- Rávilágítani a tanulás tanításának céljaira.
Miért hasznos a tantárgy tanulmányozása, a gyakorlati feladatok elvégzése?
A hallgató tudatosíthatja a tanulási motiváció szerepét a siker elérése érdekében,
ugyanakkor megtanulhat tanulási technikákat, fejlesztheti képességeit, melyek a
tanulás eredményességének a növelését vonja maga után. Remélhetőleg a tanultak
gyakorlatban való alkalmazása meghozza eredményét az I. félévi vizsgaidőszakban.
A jövendőbeli pedagógusban tudatosítja a tanulás tanításának szükségességét az elemi
oktatásban, és támpontot nyújt a tanulási technikák, és a tanuláshoz szükséges
képességek kialakítására vonatkozóan.
Útmutató a sikeres tanuláshoz
A tanulmányi útmutató olvasása közben jegyzeteljen, készítsen fogalomtérképeket,
törekedjen az olvasott anyag teljeskörű megértésére. Próbálja ki az útmutatóban található
technikákat, módszereket. Például a címmeditáció módszerét: olvassa el előbb a címeket,
alcímeket, gondolkodjon el azon, mit tud ezekről a fogalmakról, majd tegyen fel kérdéseket,
arra vonatkozóan, hogy mire kíváncsi a bemutatott ismeretrendszeren belül. Ezután olvassa el
a fejezetet, és azon belül az alfejezeteket, figyelje meg, mely kérdésekre kapott választ a
szöveg elolvasása után.
A tanulás megkezdése előtt figyeljen arra, hogy megfelelő belső állapotban fogjon hozzá a
tanuláshoz, legyen nyitott a tananyag iránt, fedezze fel a megtanulandó ismeretekben az
érdekességeket, koncentráljon a megtanulandókra.
Ha nem ért valamit, vagy valamely téma kifejtésénél problémája akadt, nézzen utána a
fejezetek végén felsorolt szakirodalmakat felhasználva.
5
Fejlessze a tanuláshoz szükséges képességeit gyakorlatok segítségével. Ehhez
megfelelő támogatást nyújtanak Oroszlány Péter tanulásmódszertani könyvei (l. a
bibliográfiai jegyzék).
Alkalmazza a megtanult ismerteket a gyakorlatban: ha gyakorló pedagógus, próbálja
meg kialakítani a gyermekekben a helyes tanulási szokásokat, ismertesse meg velük a tanulási
technikákat, alkalmazza ezeket a tanítási órán.
A memoriterek megtanulása jó alkalom tanulási szokásai kialakításának. Tanulja meg
jól őket, tanulás közben törekedjen a megértésükre, az értelmezésükre.
Tanácsok a memoriterek megtanulásához:
- Örüljön előre, hogy a megtanulandó szöveget tudni fogja!
- Ízlelgesse a memoriterek mondatait!
- Olvassa el néhányszor a megtanulandó szöveget! Értelmesen olvasson, közben
lássa és értse az egészet. Utána részenként tanulja meg a szöveget, majd ismét az
egész szövegre fektesse a hangsúlyt!
- A szöveghez képzeljen képeket! Hanem ért valamit, nézzen utána!
- Rajzoljon tanulás közben!
- Hamar kezdje el a próbafelmondást! Nem baj, ha elakad, belenézhet.
- Mondja fel valakinek a megtanult szöveget!
- Ne akarja egy nap alatt megtanulni a memoritert! Naponta tanuljon meg egy-egy
részt, de ne felejtse el feleleveníteni azt, amit az előző napon megtanult. A gyors
tanulásnak gyors felejtés az ára!
- Tanulja meg újra és újra, törekedjen tökéletes tudásra!
- Dolgozza ki előadásmódját! Nem felmondani, elmondani kell a szöveget!
- Készítsen magnófelvételt a szövegmondásáról!
A tantárgy gyakorlati követelményei, az értékelés formája
1. Tanulja meg szó szerint a négy memoritert a tanulmányi útmutatóból. A tanulás során
próbálja meg betartani a memoriterek megtanulásának szabályait.
2. Készítsen el egy portfóliót, mely tartalmazza az alábbi munkákat:
I. Levél az iskolámról (l. 1 fejezet)
II. A tanulás tanítása céljainak megvalósítása egy tanítási órán (1. fejezet).
VAGY
A konstruktivista és problémafelvető tanító (2. fejezet).
III. Tanulási stratégiák, tanulási technikák – egy feladat kifejtése a felsorolt
három közül (3. fejezet)
IV. Tanulási szokásaim – kérdőív (3. fejezet)
V. Milyen tanulási szokások kialakítására törekszem? (3. fejezet)
VI. Érdeklődési teszt (4. fejezet)
VII. Egy idézet értelmezése (4. fejezet)
VIII. Játékgyűjtemény elkészítése (4. fejezet)
IX. Időmérleg készítése négy héten keresztül: egy hétig októberben, egy hétig
novemberben, egy hétig decemberben és egy hétig januárban. Az időmérleg
készí téséhez kisegítő táblázatot talál a mellékletben. (5.2. melléklet)
A portfólió leadásának határideje: VIZSGA ELŐTT EGY HÉTTEL.
A vizsga formája: írásbeli vizsga.
6
1.téma: Mit tanít az iskola, mit/hogyan tanul a gyerek?
Célkitűzések:
- A jó iskola fogalmának értelmezése, meghatározó tényezőinek feltárása
- A tanulás tanításának célrendszer szerinti elemzése, az egyes célok értelmezése
Kulcsfogalmak: Pisa-jelentés, jó iskola, tanulás tanításának céljai.
Memoriter: Értelmezze és tanulja meg az alábbi memoritert!
Mire való az iskola?
Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya,
megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni,
amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog.
Szent-Györgyi Albert nyomán
Portfólió
Írjon levelet a középiskolájáról. Találjon ki egy képzeletbeli vagy valós személyt, akinek
címezné, majd mutassa be az iskolája jellegzetességeit. A levél megírásában segítenek az
alábbi kérdések:
- Milyen volt az iskola?
- Hogyan teltek általában az iskolai órák?
- Kedvelte-e a tanárait, az osztálytársait?
- Szívesen járt-e iskolába?
- Voltak esetleg rossz élményei is?
- Mi volt a jó, mi volt a rossz az iskolában?
- Nehéz volt otthagyni az iskolát?
- Voltak-e kedvenc tantárgyai? Miért szerette őket?, stb.
Tanulási javaslat
Készítsen jegyzetet tanulás közben, így az olvasottak jobban rögzülnek!
Miért tanul az egyik gyerek jól és miért bukdácsol a másik? Általában az eltérő
képességekkel, vagy a szorgalommal, illetve lustasággal magyarázzuk az ilyen különbségeket.
A sikert és a kudarcot többnyire a génekre, a gyerek eszére, természetére, jellemére, esetleg a
szülői segítségre vagy annak hiányára vezetjük vissza, de az indokoltnál sokkal ritkábban
7
gondolunk az iskola, az oktatás felelősségére. Mintha beletörődtünk volna, hogy a gyerekeink
a szükségesnél sokkal kevesebb támogatást kapnak a konkrét tanuláshoz a legilletékesebb
helytől, az iskolától. (Pusztai Éva, 2006)
Váljon az oktatás elengedhetetlen részévé a gyerekek tanulási kedvének felkeltése, önbizalmának erősítése és a hatékony tanulási stratégiák átadása - javasolja a Pisa-
jelentésekhez kapcsolódó OECD-tanulmány a szervezet tagországainak. Az oktatás
sikeressége ugyanis sokkal jobban függ ezektől a tényezőktől, mint azt korábban feltételezték.
A fejlett országok gazdasági szervezete, az OECD pár éve a Pisa-jelentésekkel hívja fel
magára a figyelmet. Abból kiindulva, hogy a tudás, a lakosság tanultsága mára az országok
legfontosabb termelőereje, gazdasági tőkéje lett - elkezdték vizsgálni és összehasonlítani az
OECD-országok közoktatását. Három évente mérik a 15 évesek matematikai, olvasási-
szövegértési és természettudományos tudását. Nem az országonként eltérő tananyagot kérik
számon, hanem az életben szükséges, használható gyakorlatias tudást (Skills for life).
A Pisa-jelentésekből levonható tanulságok újabb csokrát nemrégiben tette közzé az OECD
(elérhetőség: http://www.pisa.oecd.org). A kutatók arra voltak kíváncsiak, mitől sikeresek a jó
tanulók és miben szenvednek hiányt a gyengébbek. Azt találták, hogy a jók sokkal
motiváltabbak, azaz kedvvel tanulnak, bíznak magukban, és tudják, hogyan kell
hatékonyan tanulni. A gyengébbek leginkább ezeknek a feltételeknek a hiányára
panaszkodtak.
A szakértők szerint ezek olyan tényezői az iskolai eredményességnek, amit a többség nem hoz
otthonról, vagyis az iskola dolga, hogy megadja számukra. Nagy hiba, ha az oktatás nem
érdekes, a pedagógusok nem tudják felkelteni és fenntartani a gyerekek érdeklődését,
kíváncsiságát, tanulási vágyát. Hasonló a helyzet az önbizalommal is, ennek erősítését még
kevésbé érzi feladatának az általános vagy középiskola.
A tanulmány szerint az a jó iskola, amelyik korszerű, de egyben érdekes tananyagot közvetít,
és a megfelelő tanulási technikákat is megtanítja. Csak akkor képes ugyanis a diák
önállóan tanulni, az iskolai dolgaiért felelősséget vállalni, ha rendelkezik a megfelelő
módszerekkel.
Az iskolai sikerek vagy sikertelenségek a felnőtt életre is rányomják a bélyegüket - és nem
csak a továbbtanulás szempontjából. Az a gyerek, amelyik folyamatosan unatkozik az órákon,
és fogalma sincs, miként lehet megtalálni, majd megjegyezni a feladott lecke lényegét,
valószínűleg gyengébb munkaerő lesz, mint az, amelyik iskolai évei alatt megismerte a
sikeres szellemi munka - számára a tanulás - örömét. De ezt nem lehet elrendelni,
megparancsolni, kizsarolni vagy kikönyörögni - a sikeres tanuláshoz nélkülözhetetlenek az
ügyes tanulási módszerek, technikák.
Éppen ezért, a tanulási képességek fejlesztésére minden iskolatípusban és minden életkorban
különös gondot kell fordítani, mert olyan általános eszköztudást ad, amely minden tantárgy
eredményes tanításának, a tanulók sikerességének nélkülözhetetlen feltétele.
A tanulás tanításának célja ezek alapján négy pontban foglalható össze (Oroszlány,
1994):
1. Viszonyformálás:
A tanulás alfája és omegája a tanuláshoz (szélesebb értelemben az iskolához) való pozitív
érzelmi és értelmi viszonyulás. Ha a tudás megszerzésének - sok gyerek számára nehéz útját
negatív érzelmek áradása kíséri, alig remélhető, hogy a gyerekek lélekben egészségesen, kellő
8
öntudattal és önbizalommal, megfelelő értékképzetekkel és reményteli jövőképpel érkezzenek
el a felnőtt élethez.
2. Tanulási szokások formálása:
A szokásformálás során fel kell térképeznünk a gyenge pontokat, új szokásokat
kezdeményezni, azokat gyakorolni és gyakoroltatni. A végső cél a gyerekek egyéni tanulási
kultúrájának felépítése, annak a szokásrendnek, munkarendnek, napirendnek a megtalálása,
amely sikeres teljesítményekhez vezet. A tanító számára nagy előny, hogy ő maga alakíthatja
a gyerek tanulási szokásrendszerét. Ezért azonban nagy a felelőssége is: tanítási szemlélete,
módja, elvárásai a gyermek tanulási szokásrendszerének meghatározó tényezői.
3. Képességfejlesztés
A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése nélkül nem lehet és nem érdemes tanulási
technikákkal foglalkozni. Noha az alapképességek folyamatos - 6 és 18 éves kor közötti -
fejlesztése a közoktatás legfontosabb kérdése, a tantárgyi ismeretek átadásának tantervi
kényszere ezt általában véve háttérbe szorítja. A tananyag-centrikus tanítás során többnyire a
képességek spontán fejlődésében bízik a pedagógus, ez azonban nem következik be.
Alapképességnek tekintendő, a koncentrációs képesség, a beszédben és írásban való
önkifejezés, a hangos és a néma olvasás, az emlékezés, a gondolkodás, az ismeretek világában
való tájékozódás képessége. Valamennyi átgondolt - intenzív és folyamatos - fejlesztését meg
kell terveznünk az oktatás teljes tartalmára, külön kiemelve az iskola kezdésének időszakát.
4. Tanulási módszerek, tanulási technikák elsajátítása
A tanulásnak azokkal a mesterfogásaival is meg kell ismertetnünk a gyerekeket, amelyek a
hatékony, gazdaságos és eredményes tanulást lehetővé teszik. Konkrét módszerekről,
eljárásokról, algoritmusokban is leírható technikákról van itt szó, melyeket be kell mutatnunk,
ki kell próbáltatnunk és be kell gyakoroltatnunk. Ezek egyaránt vonatkoznak a figyelem, a
beszédben és írásban való önkifejezés, a hangos és a néma olvasás, az emlékezet, a
gondolkodás és az önművelés területére. A végső cél a gyerekek saját tanulási módszerének
kialakulása.
A cél megvalósításának útja:
tanulási módszerek, eljárások, technikák bemutatása;
kipróbálás, begyakorlás a sikeres elsajátításig;
használatbavétel, naponkénti alkalmazás.
Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok:
1. Mi okozhatja a tanulók iskolai előmenetele közötti különbségeket?
2. Milyen szerepe van a tanulásmódszertani ismereteknek a sikeresség
biztosításában?
3. Sorolja fel és értelmezze a tanulás tanításának céljait!
4. Milyen utakon valósíthatók meg ezek a célok?
Portfólió
Vázoljon fel egy tanítási órát (tetszőlegesen válassza meg az osztályt, tantárgyat, óra tárgyát).
Emelje ki, hogy a bemutatott óra mely mozzanatában a tanulás tanításának mely
célkitűzésének/célkitűzéseinek megvalósításához járult hozzá. Hogyan valósult meg mindez?
9
Szakirodalom: 1. Barabási Tünde (2006): Tanulásmódszertan, tanulmányi útmutató, kézirat
2. Oroszlány Péter (1994): Könyv a tanulásról. PSZM, Budapest.
3. Oroszlány Péter (1994): Tanári kézikönyv a tanulás tanításához. Alternatív
Közgazdasági Gimnázium Alapítvány, Budapest
4. www.tanulasmodszertan.hu
5. http://www.pisa.oecd.org
6. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia. Comenius BT., Pécs.
7. Delors. J. (1997): Oktatás, rejtett kincs. Osiris, Budapest.
10
2. téma: Tanuláselméletek és tanulási modellek
Célkitűzések: - a tanulás fogalmának értelmezése
- különböző tanuláselméleti koncepciók értelmezése
- a konstruktivista és a problémaalapú tanulás elveinek és gyakorlati
megvalósulásuknak körvonalazása
- A tanulási modell fogalmának körülhatárolása; tanuláselmélettől való
megkülönböztetése
- A Caroll és Bloom által kidolgozott tanulási modellek bemutatása, értelmezése
Tanulási útmutató: A modul két témát dolgoz fel. Mindkét téma inkább elméleti vonatkozású, amint azt a
cím is jelzi. Kezdetben olvassa el a kulcsfogalmakat, gondolja át, melyekkel kapcsolatosan
vannak már ismeretei? Ha van teljesen ismeretlen fogalom, akkor is bátran fogjon a szöveg
elolvasásához. Ha az olvasás és reflektálás sem tesz érthetővé minden fogalmat, használjon
szakszótárt. A tanuláselméleteket történelmi megközelítésben tártuk fel, ezért felidézheti ide
vonatkozó történeti (filozófia-, neveléstörténeti) ismereteit. Próbálja megérteni az egyes
elméletek közötti különbséget a tanulásfogalom értelmezésében. Mélyüljön el napjaink
tanuláselméleteinek tanulmányozásában. Ezek tanulása már egyszerűbb, hozzáférhetőbb. Ezt
fokozhatja azáltal, hogy gyakorlati példákat keres az olvasottakra. Ennek a modulnak a
feldolgozása során hasznos lehet a tanulástérképnek, mint hatékony tanulási módszernek a
használata is. (lásd 3. fejezet). A bemutatott két tanulási modellt, miután egyenként már
értelmezte, próbálja összehasonlítani egymással. Aktualizálja az olvasottakat azáltal, hogy
átgondolja egyik vagy másik modell előnyeit, illetve korlátait. A megadott szakirodalmi
vonatkozások közül szelektáljon annak megfelelően, hogy melyik területen érzi
hiányosabbnak ismereteit. Önszabályozásában segítik az ellenőrző kérdések. Ha valamelyikre
nem tud válaszolni, olvassa újra az adott részt. Válasszon egy beküldendő feladatot és
próbálja elkészíteni! Ne halogassa! Fogjon neki a feldolgozás után, amíg még jól emlékszik
az olvasottak minden részletére.
Memoriter: Értelmezze és tanulja meg az alábbi memoritert!
A könyvek száma végtelen…
…a könyvek száma végtelen, a te éveid pedig végesek, s óráidat s napjaidat oly sok egyéb
foglalatosság kívánja magának. Mint az üres beszédű társalkodót: úgy kerüld a
tartalmatlan könyvet. Sőt ne könnyen végy kezedbe oly művet, mely a zseni lángjegyét
homlokán nem hordja, a nagy író művét pedig mély figyelemmel tanuld keresztül. Így az
olvasásnak szentelt órák nem lesznek elveszve.
Kölcsey Ferenc
2.1. Tanuláselméletek
Célkitűzések:
11
- a tanulás fogalmának értelmezése
- különböző tanuláselméleti koncepciók értelmezése
- a konstruktivista és a problémaalapú tanulás elveinek és gyakorlati
megvalósulásuknak körvonalazása
Kulcsfogalmak: empirizmus, asszociációs tanuláselméletek, behaviorizmus, kognitivizmus,
alaklélektan, belátásos tanulás, konstruktív pedagógia, cselekvés pedagógiája, problémaalapú
tanulás.
A különböző elméletek és szemléletek más-más szempontból közelítik meg a tanulást.
Nem létezik egységes tanulásdefiníció. Amikor pedagógiai értelemben akarunk választ adni a
„Mi a tanulás?” kérdésre, figyelembe kell vennünk a pszichológiai és szociológiai
megközelítéseket. A meghatározást többféle szempontból közelíthetjük meg, tág és szűk
értelmezésben, mint hétköznapi fogalom, vagy tudományos szemszögből.
A tanulásról számtalan tudományos kutatáson alapuló koncepció épült ki, ezek az ún.
tanuláselméletek. Leírásuk, értékelésük a pszichológia szakterülete, ezért itt csupán
felsorolásszerűen jelezzük a tanulásra vonatkozó koncepciók gazdagságát, sokszínűségét,
ugyanakkor azt a különbözőségekből fakadó tényt, hogy a pedagógia valószínűleg a jövőben
sem támaszkodhat egységes tanuláselméletre és tanulásfogalomra.
A tanuláselméletek és tanulásmodellek (lásd a következő témát) között lényeges
különbségek vannak. Míg a tanulási modellek kizárólag az iskolai tanulásra vonatkoznak,
hangsúlyozottan figyelembe veszik a tanulás környezeti feltételeit és a hosszú távon lezajló
folyamatokat vizsgálják, addig a tanuláselméletek általában a tanulást a személyiségen belül
lezajló folyamatként vizsgálják, úgy, hogy a rövid idejű elemi tanulást veszik figyelembe.
(Tóth, 2000, 301.o)
Pedagógiai értelemben talán az egyik legáltalánosabb meghatározás szerint, a tanulás
egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás
eredményként előálló, tartós és adaptív változás (Nahalka, 1998, 118).
A tanulással foglalkozó elméletek, az évek során, többféle szempontból, a tanulás
jellemző aspektusait kiemelve közelítették meg és magyarázták azt.
Ha történeti szempontból közelítjük meg a tanulásról kialakult elméleteket és
nézeteket (Birta, 2006), a tanulás az ókorban és a középkorban a mások által már
feldolgozott ismeretek elsajátítására korlátozódott. Ez a tanulási paradigma, a memoriter, ma
is létezik a pedagógiai gyakorlatban, használata csak akkor pozitív, ha a megértést aktív
feldolgozás biztosítja.
A 17-18. században, a könyvnyomtatás feltalálása és széles körben való elterjedése
elősegítette az empirizmus ismeretelméletének kialakulását. Az empirizmus szerint az ember
a valóság tényeit felhalmozza magában érzékszervei segítségével. Ezek szükségszerűen
létrehozzák az összefüggések észrevételét, amiből általánosítás és absztrakció lesz. Az
empirizmus logikája induktív, a megismerést az egyszerűtől a bonyolultabb felé haladónak
tekinti. Az empirizmus kialakulása összekapcsolódott a természettudományok fejlődésével is,
ugyanakkor óriási hatást gyakorolt a pedagógiai gondolkodásra. Ebben a légkörben dolgozza
ki Comenius szenzualista pedagógiáját, annak középpontjába a szemléltetést állítva,
kiemelve az érzékelés és észlelés de legfőképpen a látásnak a megismerésben játszott
szerepét. A szemléletességre törekvés visszaszorította a verbalizmus egyeduralmát az
oktatásban. Piaget megfogalmazásában a szemléletességre való törekvés önmagában nem
biztosítja más pszichikus folyamatok aktivizálását. A tanulás szempontjából alapvető
jelentőségű a cselekvés és a gondolkodás összefüggése. Piaget (1970) a gondolkodás
kialakulását a tárgyakkal való külső cselekvésről a belső fogalmi műveletekre való átmenettel
12
magyarázza. Ezt a folyamatot nevezi interiorizációnak. Az interiorizáció alkalmazásaként
újszerű tanulási formák jöttek létre, melyek feloldották az oktatás egyoldalú
intellektualizmusát és verbalizmusát (kísérletek, megfigyelések, játék, szimuláció stb.).
Az asszociációs pszichológia tanulásfelfogása a képzetek társítására vonatkozik.
Tudatunkban kapcsolatok jönnek létre az érzékletek és a nekik megfelelő képzetek szavak
gondolatok között. Ezen kapcsolatok formálódása a tanulás. Az asszociacionizmus
tanulásfelfogására építi oktatási rendszerét J.F. Herbart a XIX. században.
A behaviorizmus tanulásfelfogása (J. B. Watson, 1913) a lelki jelenségek világát
azonosítja a viselkedéses alkalmazkodással (S-R reláció). Watson szerint elég megteremteni a
tanuláshoz szükséges ingerkörnyezetet. Szélsőségesen környezetelvű értelmezése szerint a
tanulás, a viselkedés módosulása a megfelelő ingerek hatására.
A modern tanuláselméletek nem fogadják el a környezet hatásának kizárólagosságát és
a tanulást, mint az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás írják le. A neobehavioristák a
tanulás elméletébe beiktatják, hogy az ember szociális, társas lény s ezeknek a folyamatoknak
jelentős szerepük van a tanulásban. Ebben a gondolatkörben Skinner (1973) szerint a tanulás
folyamata az operáns kondicionálás. Ebben az értelmezésben a tanulás folyamata kis elemi
lépések sorozata, amelyet akár programozni is lehet. A lépések a gyermeki teljesítmények
szintjét célozzák, melyekhez megerősítések rendelhetők, s a tanulást ezek a visszajelzések
szabályozzák. A programozott oktatás az 50-es 60-as évek pedagógiai ideológiája.
A 20. századi reformpedagógiai mozgalmak jellemzően a cselekvésre irányítják a
figyelmet. A tanulásfelfogás lényege, hogy a gyermekek nem az ismereteket passzívan
befogadó, hanem cselekvő, a környezet folyamataiba beavatkozó fejlődő ember. Ebben az
időben kialakuló alternatív iskolák teremtik meg és alkalmazzák pedagógiai gyakorlatokban
az önállóan cselekvő gyermek képét. J. Dewey kihangsúlyozza a gyermek önálló felfedező
tevékenységének jelentőségét.
A 20. század második felére a kognitívizmus kialakulása jellemző számos
tudományterületen (pszichológia, nyelvészet, pedagógia). Egyre nagyobb figyelem fordul a
megismerésre és annak tartalmi vonatkozásaira. A kognitív pszichológiában kialakul az
emberi értelem működésének információ feldolgozásként történő értelmezése (Pléh, 1998). A
pedagógiai gondolkodásban nem a tanár tanítási feladatai állnak az érdeklődés
középpontjában, hanem a gyermek tanulási folyamatai. A tanítás-tanulás elemzése során
egyre fontosabb szerepet kapnak a döntések és a problémamegoldás (Eysenck-Keane, 1997).
A modern pedagógiában az általános képességek fejlesztésének kiemelt fontossága lesz. A
tanár tanításának tehát nem elsősorban az ismeretekre kell irányulnia, hanem a
képességfejlesztésre. A tanulási folyamat, mint konstrukció jelenik meg, a tanuló ember
meglévő kognitív rendszerekbe rendezett ismeretei segítségével értelmezi az új információt. A
konstruktív tanulásszemlélet szerint a tanuló ember a tudást nemcsak befogadja, hanem
létrehozza, megkonstruálja, így a világról, környezetünkről kognitív struktúrákat, modelleket
építünk fel. A kognitív tudományok elsősorban az alaklélektanra és annak tanulásfelfogására
építenek. Az alaklélektan (Max Wertheimer, W. Köhler, Kurt Koffka, Kurt Lewin) ellentéte
az amerikai pszichológiában uralkodó behaviorizmusnak. A behaviorizmussal szemben a
tanulást nem egyedi kapcsolatok létrehozásának tekinti, hanem az egész elsajátításának, a
viszonyok átlátásának. A belátásos tanulás fogalma arra vonatkozik, hogy a
problémamegoldás lényege a problémaszituáció átstrukturálása gondolatban
(Majomkísérletek bizonyítják, hogy a majom a számára túl magasan elhelyezett banánt úgy
éri el, hogy a ládákat egymásra helyezve, azokra föláll, azaz minden próbálkozás ellenére
rájön arra, hogy mit kell tennie). Az alaklélektan szerint a tanulás egy helyzet értelmezésének
a megváltozása, azaz magának a jelentésnek a megváltozásán van a lényeg (Pléh, 1992).
A tanulásról szóló elméletek kapcsán meg kell említenünk a beszéd és a tanulás
viszonyát. A beszéd és a gondolkodás szorosan összefügg, egyik fejlődése elősegíti a másik
13
fejlődését (Vigotszkij, 1967). A nyelv tanulásával párhuzamosan formális logikai elemek
épülnek be az értelmi képességek struktúrájába (a hallássérültek sérültségük miatt nem tudnak
megtanulni beszélni, értelmi fejlődésük is kedvezőtlenül alakul, ami az alacsonyabb IQ-ban is
megnyilvánul – Czeizel, 1997, 171), ebből kifolyólag, a beszéd és a kommunikációfejlesztés a
tanítási-tanulási folyamat fontos komponense. Napjaink legjelentősebb pedagógiai
követelménye a tanórai tanítási-tanulási szituációban a kommunikációs helyzetek kialakítása,
mely növeli a tanulás intenzitását.
Ha a fentiekben felvázolt elméletek alapján napjaink modern pedagógiájának uralkodó
nézeteit szeretnénk meghatározni, több jelentős szemléletet is kiemelhetünk, mint pl.: a
cselekvés pedagógiája, a konstruktív pedagógiát és ezen belül a probléma alapú tanulást.
Amikor a nevelés céljairól beszélünk és az ezt szolgáló tanulás szervezéséről, akkor
minden esetben a mai társadalom igényeiből kell kiindulnunk. A mai iskolákban már nem
elfogadható a csupán ismeretátadásra és szemléltetésre épülő pedagógiai szemlélet és
gyakorlat. A metodikailag sokoldalúan fejlett pedagógus, aki a gyermek önállóságára,
aktivitására és személyiségének sokoldalú fejlesztésére alapoz, ma már alapkövetelménynek
számít. Napjaink korszerű pedagógiai szemlélete elsősorban a gyermeki cselekvésre és a
gyermek kognitív struktúráira alapoz (Nahalka, 1998). Ezek a tanulásszemléletek a gazdag
tapasztalatszerzési lehetőségeket állítják a tanulási folyamat középpontjába.
A reformpedagógia szemlélete értelmében a tapasztalatok, a cselekvés a tudás
megszerzésének forrása és kiindulópontja. Ez a gondolkodásmód az induktív logikai utat
követi, ami a tanulás szempontjából azt jelenti, hogy az összetett tudásrendszerek az
egyszerűből kiindulva alakulnak ki. A cselekvés pedagógiája tehát a tanulásszervezés
kiindulópontjába helyezi a cselekvéses tapasztalatokat, amelyben a gyermek minden más
tevékenység előtt önálló tapasztalatokat szerez, ezeket önállóan feldolgozza és közben
felfedezi a tények közötti összefüggéseket.
A konstruktív tanulásszemlélet szerint az emberi elme működését a modellezés
fogalmának segítségével közelíthetjük meg, aminek értelmében a környezetünkről kognitív
struktúrákat, modelleket építünk fel. Ezek a modellek bizonyos szabályok szerint épülnek fel,
amiket magunk alakítunk ki egy konstruktív folyamatban. Ebben az értelemben a tanulási
folyamat logikája deduktív, mert a gyermek valójában a meglévő ismeretrendszerét
mozgósítja az új információ értelmezésére. Az innátizmus szerint az újszülött már birtokol
olyan információ feldolgozó képességeket, amelyek lehetővé teszik a körülötte lévő világ
felfogását.
A probléma alapú tanulásnak, mint a konstruktivista tanulás sajátos
megnyilvánulásának elterjedése abból a felismerésből táplálkozik, hogy a tanulóknak
minimális ismeretük marad a hagyományos tanulási módszerekkel folyó tanulást követően és
azt is csak nehezen tudják más összefüggésekben alkalmazni. A PBL-módszer (problem
based learning) olyan tanulási környezetet kínál, amelyben a tanulók feltárhatják az előzetes
tudásukat, életközeli összefüggésekben tanulhatnak, és egyéni vagy kiscsoportos munkában
fejleszthetik tudásukat.
Az alábbi táblázat segítségével a cselekés és konstruktív pedagógia szemléletmódját
mutatjuk be összehasonító jelleggel, kiemelve a közös elveket:
Táblázat 1. A cselekvés pedagógiája és a konstruktív pedagógia szemléletmódjának
összehasonlítása (Nahalka, 1998, 150-151)
A CSELEKVÉS PEDAGÓGIÁJA KONSTRUKTÍV
PEDAGÓGIA
14
Következetesen érvényesítsd saját pedagógiai
hitvallásodat!
Légy tisztában saját kognitív struktúráiddal,
értelmezéseiddel!
BESZÉLGESS SOKSZOR A GYEREKEKKEL ARRÓL, HOGYAN GONDOLKODNAK A
VILÁGRÓL, ANNAK BIZONYOS JELENSÉGEIRŐL!
Jó, ha olyan tantervet választasz, amely a
gyermekek tevékenységén épül, ha nincs ilyen,
akkor önállóan kell kialakítanod azt a programot,
amelyben a cselekvés lesz a központi elem!
Tartsd ezt szem előtt, ha tantervfejlesztésben
dolgozol!
Ha nem áll rendelkezésedre kognitív tanulás
felfogásmóddal készült tanterv, gondold végig,
hogy honnan indulsz, azaz a gyermek
gondolkodása az adott területen hogyan
jellemezhető, milye konceptuális váltásokat kell
kidolgoznod, s hova akarsz elérni, mi az a
kognitív struktúra, amit szeretnél, hogy a
gyerekek megkonstruáljanak magukban! Tartsd
ezt szem előtt, ha tantervfejlesztésben dolgozol!
Ismerd meg a gyermek érdeklődését, törekvéseit a
céljaiddal, tananyaggal kapcsolatban!
Ismerd meg a gyermek belő képeit az éppen
tanítani szándékozott tananyaggal kapcsolatban!
LÉGY HITETLEN, HA PONTOS SZÖVEGVISSZAADÁST HALLASZ!
MINDIG HAGYD A GYEREKEK GONDOLKODÁSÁNAK SPONTÁN MEGNYILVÁNULÁSAIT
ÉRVÉNYRE JUTNI, NE KORLÁTOZD A GYEREKET SAJÁT LÁTÁSMÓDJUK
MEGFOGALMAZÁSÁBAN. EZEK A TANÍTÁS LEGÉRTÉKESEBB PILLANATAI!
Minden gyerek más, a személyiség komplex
struktúra, azért a gyerekek különböző
gondoskodásban kell, hogy részesüljenek.
Minden gyerek más, ezért fontos másképpen
tanítani azokat, akik már elsajátítottak valamilyen
újabb sémát, vagyis átestek a konceptuális
váltáson, s azokat, akik még ez előtt állnak.
A gyermek gondolkodása, megismerési
folyamatai, felfedezései a tevékenység közben
fognak kibontakozni, hagyd önállóan cselekedni
őket!
Ha konceptuális váltást kell elérned, akkor építs a
gyerekek gondolkodására, abból indulj ki, adj
olyan feladatokat, amelyek lehetővé teszik a
gyermeki képek, elméletek ellenőrzését!
A konkrét, cselekvéses tapasztalataik alapján
alakulnak ki a gyermekek ismeretrendszerei,
képességei, attitűdjei. Bízz a gyermek önálló
tapasztalatszerzéseiben!
Ne hidd el, hogy egy empirikus ismeret
megváltoztatja a gyerekek gondolkodását. A
gyermekek képesek az empirikus tapasztalatot
akármilyen elmélettel magyarázni.
Kerüld a puszta ismeretközlést, a frontális
megoldásokat, ha a gyermek önálló
tevékenységével is meg tudod oldani a feladatot!
Ha előkészítetted a konceptuális váltást, akkor
bátran használd az ismeretközlés pedagógiai
eszközeit, a frontális megoldásokat. Akár előadást
is tarthatsz. De annak olyanná kell lenni, hogy a
gyermekek óra végén csettintsenek: „Ez igen!!!”
A felfedeztetés legyen a legfontosabb eszköz a
tanulás során. Szervezd úgy a munkát, hogy a
gyermekek minél önállóbban jussanak el az
alapvető következtetésekig, te csak a feltételeket
teremtsd meg ehhez.
Ha biztos vagy benne, hogy sikerült elérned a
konceptuális váltást a gyermekekben, akkor a
kognitív struktúra gazdagításában, a sémába
illeszkedő fogalomrendszer kiépítésében, új, de a
kialakult rendszerrel magyarázható jelenségek és
összefüggések megismerésében adj nagy
önállóságot a gyermekeknek, itt már működjék a
felfedeztetés.
AMIKOR CSAK LEHET, ÉLETSZERŰ SZITUÁCIÓKAT ÉS PROBLÉMÁKAT HASZNÁLJ A
TANÍTÁS SORÁN! GYAKRAN MENJETEK KI AZ ISKOLÁBÓL, HASZNÁLJATOK VALÓDI,
ISKOLÁBA BEHOZOTT TÁRGYAKAT, VALÓSÁGOS ÉLETHELYZETEKET JÁTSSZATOK
EL!
Elsősorban olyan módszereket alkalmazz, Elsősorban olyan módszereket alkalmazz,
15
amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek önálló,
felfedező jellegű tevékenységgel jussanak el a
kívánt célhoz! Mindig gondold meg,
alkalmazhatod-e a vitát, az ötletbörzét, a
szituációjátékot, szimulációt, a csoportos
problémamegoldást, a projekt módszert.
amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek
kifejezhessék saját elképzeléseiket, s azokat
összehasonlíthassák másokéival! Mindig gondold
meg, alkalmazhatod-e a vitát, az ötletbörzét, a
szituációjátékot, szimulációt, a csoportos
problémamegoldást, a projekt módszert
Az alábbiakban a konstruktivizmusról és a probléma alapú tanulásról szólunk
részletesebben.
A konstruktivizmus
A konstruktivizmus nézőpontjából a tanulás nem egy inger – válasz típusú jelenség. A
tanulás önszabályozást igényel és a gondolati szerkezetek felépítését reflexiókkal és
elvonatkoztatásokkal. Mindenki saját, egyéni szabályt és mentális modellt hoz létre, amelyet
arra használ, hogy tapasztalatait megértse. A tanulás ennek megfelelően egyszerűen saját
mentális modellünk beállításának folyamata az új tapasztalatok elhelyezése. Minden új
információt, amit egy tanuló hall, előzetes ismereti rendszerén keresztül képes beépíteni
tudásának rendszerébe. Ezért nagyon fontos, hogy a tanítás megkezdése előtt felmérjük a
tanulók tudását (mi az, amit a témáról már tudnak). Számos bizonyítéka van annak, hogy a
tanulás jelentősen javul abban az esetben, amikor a pedagógus figyelembe veszi azt a tudást
és elgondolást, amelyet a tanulók hoznak a tanulási helyzetbe. Minél inkább a viselkedést és
a képességek fejlesztését tűzzük ki célul, annál fontosabb lesz az elképzelések fejlesztése és a
mély megértés. A tanárok számára az igazi kihívás, hogy képesek-e felépíteni a diákokban a
valóság elvi modelljét, mivel ezek a világok nagyon különbözhetnek a tanárok
elképzeléseitől.
Ebben az elképzelésben a tanulási folyamaton van a hangsúly és nem annak
eredményén. Az a fontos, hogyan jut el valaki egy részeredményre, és nem a végleges igazság
megállapítása. A tanulás az elképzelések felépítését jelenti, a személyes tapasztalati világ
alapján. Ebben a folyamatban a tanulók hibái pozitív megvilágításba kerülnek, mivel annak
jelzései, hogy éppen miként rendezik a saját tapasztalati világukat. Az, hogy valaki jól csinál
valamit, az attól függ, hogy beilleszkedik-e abba a rendbe, amit magában kialakított. Ez a
szemléletmód egybecseng a konstruktivizmus sokféle igazság, elképzelés, szemléletmód és
valóság elképzelésével. Ez a sokféleség nagy jelentőséggel bír az alkalmazás szempontjából.
A tanulás nem más, mint a jelentés keresése. A tanulást éppen ezért mindig olyan témákkal
kell kezdeni, amelyek körül a tanulók aktívan képesek jelentéseket konstruálni (felépíteni). A
jelentés megköveteli az egészek megértését, csakúgy mint a részekét. A tanulásnak éppen
ezért a teljes kontextus megértésére kell koncentrálnia s nem az elszigetelt tényekére.
Ahhoz, hogy jól tudjunk tanítani, meg kell értenünk azokat a mentális modelleket, amelyeket
a tanulók a világ észlelésére használnak és előfeltevéseiket, amelyek támogatják ezeket a
modelleket.
A tanulás szándéka az egyén számára az, hogy megkonstruálja saját jelentését, s nem az, hogy
csak a „jó” válaszokat memorizálja vagy reprodukálja mások jelentéseit. Mivel az oktatás
sajátosságánál fogva interdiszciplináris, az egyetlen értékes módja a tanulás mérésének az, ha
16
az értékelést a tanulás folyamatába illesztjük, lehetővé téve a tanulók számára azt, hogy
tanulásuk minőségéről információt szerezhessenek.
A konstruktivista tanulás és tanítás jellemzői
A konstruktivista tanulás jellegzetességeit sokféle módon határozzák meg a szakirodalomban:
helyzetfüggő gondolkodás (situated cognition), az ismeretek „lehorgonyzása” (anchored
instruction), gyakornok tanulás (apprenticeship learning),), alkotó tanulás (generative
learning), konstrukcionizmus (constructionism), kutató tanulás (exploratory learning).
Mindegyik elnevezés arra igyekszik utalni, ahogyan az elképzelések gyakorlati formát öltenek
a tanulás során. Az elméleti kutatók az alábbi lista készítésével a konstruktivista elmélet és a
tanítási gyakorlat közötti hidat igyekeznek felépíteni. Megkísérelnek eligazítást adni a
konstruktivista megközelítésű tervezés, tanítás és tanulás számára. Számos oktató és kognitív
pszichológus alkalmazza a konstruktivizmust a tanulási környezet kialakításában. Ezeknek az
alkalmazásoknak a segítésére felállított néhány követelmény (Jonassen, 1991):
Életközeli környezet kialakítása, amelyben a tanulás releváns lehet,
valósághű megközelítések, az életközeli problémák megoldására,
a tanár csapatvezető és a problémamegoldási stratégiák elemzője,
az elméleti összefüggések hangsúlyozása, az adott tartalom sokféle elképzelés és
szempont szerinti feldolgozása,
a tanítási célok megvitathatók, nem kijelentendők,
az értékelésnek az önellenőrzést kell szolgálni,
olyan eszközöket és környezetet kell biztosítani, amely segíti a tanulókat a világ
sokszempontú leírásában,
a tanulásnak a tanuló önellenőrzésével kell folynia.
Az alábbi kritériumok a tudásépítés elősegítését szolgálják:
a valóság sokféle reprezentációját kell kínálni,
az élet valódi összetettségét kell bemutatni,
a tudás konstruálását, építését kell hangsúlyozni, nem a reprodukálását,
valódi, életközeli feladatokat kell adni (inkább összefüggéseket állítani, mint
elvont utasításokat)
életközeli, esetleíró tanulási környezetet kell kialakítani, nem előre meghatározott
utasítássorokat adni,
erősíteni kell a tanítási gyakorlathoz kapcsolódó tanári önvizsgálatot (reflected
practice),
képessé kell válni az összefüggés és tartalomalapú tudásépítésre,
támogatni kell a tanulóközösség megbeszélésére alapozott kollaboratív
tudásépítést.
A konstruktivista tanulás és tanítás sokféle iskoláját összehasonlítva az alábbi jellemzők
állapíthatók meg (Ernest, 1995):
Érzékenység és odafigyelés a tanuló korábbi elméleteire
Diagnosztikus tanítás, amely megpróbálja orvosolni a tanuló hibáit és téves
elképzeléseit
Metakognitív tudatosság és tanulói önellenőrzési stratégiák használata
A matematikai leírás sokféle formájának alkalmazása
17
A tanuló céljainak figyelembe vétele, különbségtétel a tanuló és a tanár céljai
között
A szociális háttér jelentőségének megértése (például a hétköznapi és a
szaktudományos megközelítések előfordulása és az előbbinek az utóbbi hasznára
való fordítása)
Honebein (1996) hétféle célt különböztet meg a konstruktivista tanulási környezet
felépítésére:
biztosítson elegendő tapasztalati anyagot a tudásépítés folyamatához
biztosítsa és értékelje a sokszempontú megközelítéseket
a tanulást realisztikus és releváns kapcsolatokba ágyazza
bátorítsa a felelősségérzetet és a vélemények kimondását a tanulási folyamatban
a tanulást szociális tapasztalati közegbe illessze
alkalmazza a bemutatás sokféle formáját
erősítse az öntudatos tudásépítési folyamatot
A szociális konstruktivizmus fontos elképzelése a „mankó” (scaffolding), az a folyamat, ami
végigvezeti a tanulót onnan, amit most tud, addig, amit tudnia kell. A „mankó” lehetővé teszi
a tanulóknak az olyan feladatok elvégzését is, amelyek kicsit túlmennek a képességeiken,
közvetlen tanári segítség és vezetés nélkül. A pedagógusi támogatás a tanulók saját fejlődését
bizonyos határokon belül tartja, ezért fontosabb eszköze a konstruktivizmusnak a „mankó”.
Az elmúlt évtizedben a nyugati (elsősorban angolszász) világban elterjedt
konstruktivista pedagógia a tanulási környezet reformelemeit megtartva új alapokra építi fel a
tanulás elméletét és gyakorlatát. A kognitív készség és képességfejlesztés elemzése során már
részben bemutatott modell mélyebb ismertetésére itt nem kitérve (Nahalka 1998, 2002) az
alábbiakban a tanulással kapcsolatos leglényegesebb ismérveket említjük meg.
A konstruktivizmus tagadja a tapasztalásból közvetlenül eredeztethető tudásszerzést. Állítása
szerint a már meglévő ismeretek és szemléletmódok, a már birtokolt kognitív modellek
irányítják az új tudás felépítését, amelyet mindenkinek aktívan kell megkonstruálnia. A
tanulási környezet és a tanár szerepe az, hogy feltárják a meglévő elképzelések
ellentmondásait, ezzel kognitív konfliktust hozzon létre, melyet a megismerést végző
személyiség csak a modell módosításával, vagy új létrehozásával képes feloldani. Végső, igaz
modellek nincsenek, a tudás minőségét az adaptivitása dönti el, azaz hogy mennyire
használható valamilyen gyakorlati helyzetben. A tudásépítés személyes aktivitást igényel,
ezért a konstruktivista tanulási környezetben a reformpedagógiák eszköztára is megjelenhet,
csoportmunkák, projektek, esettanulmányok, viták szervezhetők a tanórákon, vagy akár
azokon kívüli tanulási helyzetekben. A tanári magyarázat sincs megtiltva, de szerepe csökken,
illetve megváltozik. A tanulási folyamat tervezése során figyelembe kell venni a tanulók
meglévő tudását, illetve ennek személyes eltéréseit. Meg kell ismerni azokat a naiv
elképzeléseket, gyermeki tudománynak nevezhető modelleket, amelyek akár valamiféle
örökölt mechanizmus, akár a korábbi megismerő működés sajátosságai révén alakultak ki, és
erősen befolyásolják a további megismerő működést. A tanulási folyamatot úgy kell
szervezni, hogy annak előrehaladása a felépítendő tudásrendszer átfogó elemeitől, közös
fogalmaitól haladjon a részletek finomítása irányába. Ez alapvetően deduktív gondolkodást
feltételez, ahol az általános fogalmak irányítják a speciális tudáselemek beépítését. A
konstruktivista pedagógiai gyakorlatba való átültetése szempontjából lényeges a tudás és
tanulás értelmezésének, a tanulási környezet kialakításának kérdése.
18
A konstruktív fejlesztés eszköze: a tanulói tevékenység választéka
A konstruktivista pedagógia tehát a tanulást az új tudás aktív, személyes megalkotásaként és
társas tevékenységként értelmezi. Tanulásnak kell tekinteni azokat a helyzeteket is, ahol nem
tények elsajátítása történik, hanem a társas érintkezés, a közösségi interakciók által
gazdagodik a személyiség, Tudásnak kell elfogadni azokat a készségeket és képességeket,
amelyek a kommunikáció és az információfeldolgozás magasabb szintjét biztosíthatják az
egyén számára. A tevékenységi formák kialakítása során ügyelni kell a vezetés és az
önállóság helyes arányára, amelyet lehetőleg minél differenciáltabban, személyre szabottan
kell meghatározni. Az alábbi lista egy lehetséges tevékenységi választékot mutat be:
1. Figyelés:
o Tanári előadás, magyarázat, szemléltetés figyelemmel kísérése
2. Szóbeli munka:
o Válaszadás a tanár kérdéseire
o Beszámoló, előadás az osztálynak
o Elmagyarázás más diákoknak
o Megbeszélés az osztályban
o Megbeszélés kiscsoportban
o Kötetlen beszélgetés gyakorlat, feladatmegoldás közben
3. Írásbeli munka:
o Jegyzetelés a tanórán
o Gyakorlati munkanapló készítés
o Feladatlapok kitöltése, válaszadás
o Fogalmazás készítése megadott témában és formában
o Cikkírás választott témában
o Dolgozat készítése források felhasználásával, szerkesztéssel
o Írás, feljegyzés, reagálás szabad formában
4. Szövegfeldolgozás:
o A szövegtípus felismerése stílus és tartalom alapján
o Témamegjelölés, felosztás, vázlatolás
o Lényegkiemelés, összegzés
5. Látvány feldolgozás:
o Vizuális élményszerzés, motiválódás
o Képek, rajzok elemzése, értelmezése
o Rajzolás, fotózás
6. Konstrukció:
o Tárgyi modellek készítése
o Eszközkészítés, összeállítás
o Gyűjtemény összeállítás
7. Gyakorlati munka laboratóriumban:
o Kötött kísérleti feladat végrehajtása, részletes utasítássor követése
o Vezetett munka, részfeladatok és technikák megadásával
o Önálló munka, kísérlet, kutatás megtervezése és végrehajtása
8. Terepmunka (kötött, vezetett és önálló):
o Élményszerzés, megfigyelések, egyszeri vizsgálatok (kirándulás, látogatás)
o Célzott, rövid távú, tudományos igényű vizsgálatok (terepgyakorlat)
o Több műveltségterületet átfogó, gazdag tevékenységrendszerű, közösségi
program (erdei iskola, városi iskola)
o Folyamatos megfigyelés, méréssorozat, monitorozás
19
9. Információszerzés:
o Könyvtárhasználattal, szakkönyvekből, lexikonokból
o Internetről keresve
o Multimédia anyagokból
o Televíziós műsorokból
o Ismeretterjesztő folyóiratokból
o Napi, heti sajtóból
o Kérdezéssel, véleménykutatással
10. Számítás, mérés, adatfeldolgozás:
o Számítási gyakorló feladatok megoldása
o Mérések elvégzése, adatok rögzítése írásban, vagy számítógép adatbázisban
o Adatfeldolgozás számítással, grafikus ábrázolással, számítógéppel
o Statisztikai adatok elemzése
11. Ismeretfeldolgozás, gondolkodás:
o A jelenséget magyarázó belső modell megfogalmazása
o Új tapasztalatok, megszerzett ismeretek és a belső modell összevetése
o Módosítás, új modell állítása
o A modellek összekapcsolása, tudásrendszerré szervezése
12. Művelődés, tájékozódás:
o Olvasással
o TV-nézéssel, rádióhallgatással
o Internetes honlapok, multimédiás CD-k használatával
13. Játék:
o Egyéni, például keresztrejtvény, fejtörő, számítógépes szimuláció
o Csoportos, például szerepjáték
14. Bemutatás:
o Tabló, poszter összeállítása
o Kiállítás rendezése
o Videofilm készítés
o Honlap, digitális prezentáció készítése
15. Projekt munka:
o Részvétel, feladat végrehajtás
o Szervezés, irányítás
A probléma alapú tanulás
Három évtizede alakult ki, mint tanítási módszer és tantervi forma, elsőként észak-amerikai
orvosi egyetemeken. A PBL egy fejlesztési és tanulásvezetési módszer, amely olyan
bonyolult problémák köré épül, amelyek természetüknél fogva többoldalúak és komplexek,
kutatást, információszerzést, elemzést igényelnek, változó és kísérletező, és nem rendelkezik
előre meghatározott, megformált, „helyes” megoldásokkal.
Jellemzők:
Bonyolult, komplex problémák adják a tanterv fókuszpontjait és ösztönzik a tanítás, a
tanterv, a program kialakítását.
A tanulás tanuló-központú
A tanárok csapatkapitányi, segítői (facilitátor) szerepet játszanak
A tanulók kisebb csoportokban dolgoznak, a problémák többféle megoldását
dolgozzák ki.
20
A tanulói értékelés az ön- és társértékelést állítja előtérbe.
A projekt/probléma alapú tanulás folyamata
A legtöbb tanulási helyzetben a tanulók hatalmas mennyiségű tananyaggal vannak bombázva,
amiket el kell olvasniuk, és be kell számolniuk az adott problémával kapcsolatos
megértésükről. Ezek a problémák jellemzően szép, kerek válaszokat igényelnek. Az ilyen
módszerek nem készítik fel a tanulókat a professzionális problémamegoldásra.
A probléma alapú tanulás a tanulókkal kezdődik, kisebb csoportokban folyik, elmélyedve a
kulcspontok meghatározásában, az életből vett problémák megoldásán dolgozva a tanár
(facilitátor) segítségével. A valós problémára összpontosítva a tanulók sokoldalú és mély
látásmódra és tudásra tesznek szert az adott témában. Ez a módszer nem új, gyökerei a
korábbi „cselekedve tanulás” modellig nyúlnak vissza.
A PBL megváltoztatja a hagyományos tanítás és tanulás jellegzetességeit (James, Baldwin
1997). Ebben a tanulási folyamatban a téma részletei apránként kerülnek elő, eközben a
tanulók beépíthetik a különféle tudáselemeket és remélhetőleg hatékonyan alkalmazzák
azokat a személyes és a szakmai problémák megoldásában. A PBL ösztönzi a tanulókat a
használható tudásforrások felkutatására, saját tanulásuk ellenőrzésére.
A problémaalapú tanulás szakaszai
A PBL módszerben a tanulói tevékenységek három szakasza különíthető el.
1. szakasz: A probléma felvetése és értelmezése
A tanulók valamely életből vett problémával találkoznak, valósághű leírásban. Feltehetik az
alábbi típusú kérdéseket:
Mit tudok már erről a problémáról vagy kérdésről?
Mit kell még tudnom ezen kívül?
Milyen források alapján tudok összeállítani megoldási javaslatot, vagy egy elméletet?
Szükség van egy célratörő problémaleírásra, de figyelembe kell venni, hogy újabb
információk feltárásakor ezt módosulhat.
2. szakasz: Információkeresés, értékelés, felhasználás
A probléma világos megfogalmazását követően a tanulóknak írott, szóbeli, vagy elektronikus
információforrásokat kell felkutatniuk. Az a probléma jellegétől függ, hogy melyik forma a
kedvezőbb. Az Internet mindenképpen az információkeresés központja, egyfajta digitális
enciklopédia. Egyszerűbb problémák esetében a tanulók sokféle forrást találhatnak, amelyeket
a felhasználás előtt értékelniük kell. Mennyire korszerű? Mennyire hiteles és pontos? Van-e
jele valamilyen elfogultságnak?
21
3. szakasz: Összegzés és előadás
Ebben a szakaszban a tanulók kidolgozzák a probléma valamilyen megoldását. Ehhez
legtöbbször az információk újszerű összerendezésére is szükség van. A megoldás bemutatása
rendszerint számítógépes multimédia segítségével történik.
2.2. Tanulási modellek
Célkitűzések: - A tanulási modell fogalmának körülhatárolása; tanuláselmélettől való
megkülönböztetése.
- A Caroll és Bloom által kidolgozott tanulási modellek bemutatása, értelmezése.
Kulcsfogalmak: tanulási modell, tanulási idő, tanulási eredmények, Bloom-modell,
Caroll-modell.
A tanulás értelmezésének sajátos irányait jelzik a különböző tanuláselméletek és a tanulási
modellek. Az ismert tanulási modellek sajátossága, hogy az oktatás alapvető tényezőit, a
tanítás és tanulás elemeit együtt, egy rendszerbe iktatva próbálják megmutatni.
Az iskolai tanulás első, talán éppen ezért egyik legismertebb modelljét az amerikai
John B. Caroll alkotta meg. (Báthory, 1992. 36. p.) A modell az aktív tanulási idő fogalmára
épül. Az aktív tanulási idő a ténylegesen tanulásra fordított idő és a tanuláshoz elvileg
szükséges idő hányadosa. Ha hányados értéke egy, a tanulás gazdaságosnak mondható, hisz a
tanuló annyi időt fordított a tanulásra, mint amennyi elméletileg ahhoz szükséges. Ha a
hányados értéke egynél nagyobb, a tanulás sikeres lehet, de nem gazdaságos. Ha a hányados
értéke egynél kisebb, a tanulás nem sikeres.
A modell szerint a sikeres tanulást öt tényező befolyásolja:
A tanulásra fordított időt:
a/ a tanulási alkalom,
b/ kitartás a tanulásban:
A tanuláshoz szükséges időt:
c/ a tanulási képesség,
d/ a tanítás megértésének képessége,
e/ a tanítás minősége.
Szükségesnek látszik a modell két tényezőjéhez megjegyezést fűzni. A „tanulási
alkalom” voltaképpen nem más, mint a tanuláshoz szükséges átlagos idő megállapítása
becslés alapján, tekintettel a tanulók között meglévő különbségekre. Ez utóbbi szempontból
az következik, hogy általában a csoportokra nem, az egyénekre pedig, csak valószínűsíthetően
lehet a tanuláshoz szükséges időt megállapítani. (Közismert, hogy a hasonló „nehézségű”
tanulási feladat megoldásához szükséges idő, ugyanazon személy esetében is ingadozó: függ
az aktuális személyiségállapottól, a szituáció sajátosságától stb.)
Az általános tanulási képességet illetően egyet lehet érteni azzal az állásponttal, mely
szerint nagyon sok tényező: genetikus diszpozíciók, környezeti hatások, a megtanulandó
anyagot megalapozó, ahhoz kapcsolható (releváns) előzetes tudás szintézise szerint jön létre.
Caroll modelljéből kiolvasható, amit számos egyéb vizsgálat is bizonyít, hogy a
tanulás sikere és a tanulási idő között szoros összefüggés van. (Báthory, 1992. 38. p.) Ez
lényeges, meghatározó szempontja az otthoni tanulás szervezésének: azoknak a
22
szakembereknek (napközi otthonos, kollégiumi és gyermekotthoni nevelőknek), akiknek fő
feladatai közé tartozik az otthoni tanulás megszervezése.
Egy másik neves kutató, Bloom a Caroll-féle modellből kiindulva rendszerszerű
modellt alkot bemeneti és kimeneti tényezőkkel. Bloom modellje mögött az az elméleti
alapvetés is megtalálható, hogy a tanítás minőségével ellensúlyozni lehet az egyéni
különbségeket. A tanítás minőségét tekintve döntő jelentőségűnek tartja a tanítási időt. Ezt
egy, gyakorlatban is használható stratégia kidolgozásával: az optimális elsajátítás (mesterfokú
tanítás- tanulás) elméletével támasztja alá. Azt próbálja bizonyítani, hogy minőségi tanítással
helyettesíteni lehet a tanulási képességet: a tanulási idő meghosszabbításával és jó stratégiával
az iskolai oktatás körülményei között el lehet érni, hogy a tanulók túlnyomó része (legalább
80 %- a) megtanulja a tananyagot.
A mesterfokú tanulás (angolul: mastery learning) stratégiája már az 1920- as években
kialakult. (Bloom nevéhez azért kötődik e stratégia, mert a tanulásra vonatkozó modelljét e
stratégiával kapcsolatos kutatások eredményeire építette.)
Az iskolai tanulás modellje (Bloom nyomán – forrás: Lappints, 2002, 37)
A stratégia meghatározó, régtől ismert alapelve, hogy a tananyag feldolgozásának ütemét a
tanulók tanulási ütemének megfelelően kell adagolni: egyszerűbben: addig nem mennek
tovább az anyagfeldolgozásban, míg az előzőt valamennyi tanuló (pontosabban a tanulók
túlnyomó része) el nem sajátította.
Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok:
1. Próbáljon felidézni és értelmezni három tanuláselméletet!
2. Milyen alapelvekre építkezik a konstruktív tanuláselmélet?
3. Foglalja össze a konstruktív személet és a cselekvés pedagógiája azonos elemeit!
4. Adjon legalább 10 példát tanulói tevékenység-választékra. Elsősorban azokat emelje
ki, amelyek megvalósíthatók kisiskoláskorban!
5. Melyek a problémaalapú tanulás szakaszai?
6. Emelje ki a Caroll és Bloom tanulásmodellek lényegi sajátosságait!
7. Állapítsa meg, hogy a modellek elemzése alapján milyen követelményeket
fogalmazhatunk meg a tanítói munkával szemben!
Portfólió
A tanuló jellemző
vonásai
Előzetes tudás
Előzetes magatartás
Tanulási eredmények
Teljesítmény
Tanulási gyorsaság
Motiváltság
Tanulási
feladat
A tanítás
minősége
23
1. Írjon egy rövid esszét, melyben reflektáljon a tanító szerepére a konstruktív tanulási
paradigma, illetve a PBL szemléletmód előtérbe állítása esetén.
Szakirodalom: 1. Barabási Tünde (2006): Tanulásmódszertan, tanulmányi útmutató, kézirat
2. Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák, különbségek. Nemzeti Tankönyvkiadó
Budapest.
3. Birta-Székely N. (2006): Tanárok pedagógiai műveltsége. Ábel Kiadó, Kolozsvár.
4. Czeizel Endre (1997): Sors és tehetség, Minerva, Budapest.
5. Eysenck, M. W.-Keane, M.T. (1997): Kognitív pszichológia. Budapest, Nemzeti
Tankönyvkiadó.
6. Fischer, R. (2005). Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó,
Budapest.
7. Fodor, L. (2004): Általános és iskolai pedagógia. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár.
8. Kagan, S. (2001): Kooperatív Tanulási módszerek Tanároknak. Önkonet Kft.,
Budapest.
9. Kollár, K. – Szabó, É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest.
10. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs.
11. Nahalka István (1998): A tanulás. In. Didaktika, Falus Iván (szerk.), Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 117-155.
12. Pléh Csaba (1992): Pszichológiatörténet. Budapest, Gondolat Kiadó.
13. Skinner, B., F. (1973): A tanítás technológiája. Gondolat Kiadó, Budapest.
14. Tóth, L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen.
24
3. téma: A tanulás módszertana
Célkitűzések:
1. A tanulási stratégia és szokás fogalmának körülhatárolása
2. A tanulás stratégiai típusainak bemutatása
3. A stratégiafejlesztés lehetőségeinek körvonalazása
4. A tanulási módszer és technika fogalmának értelmezése
5. A bevésés és ismétlés hatékony módszereinek bemutatása
6. Hatékony tanulási technikák tudatosítása
7. A tanulási stílus fogalmának és típusainak ismertetése
8. A tanulási stílus tanulási eredményességben betöltött szerepének tudatosítása
Tanulási útmutató:
Mielőtt a modul elolvasásába kezdene, gondolja végig, hogy az előző két modul tanulásakor
hogyan járt el, milyen módszereket, technikákat érvényesített, milyen tanulási szokásai
vannak, ezek jók-e vagy rosszak. A modul három témából áll, amelyek szoros összefüggésben
vannak egymással. Most is először a használt fogalmak megértésére összpontosítson. Az
egyes szerzők szerinti stratégiák olvasásakor próbálja megállapítani, hogy milyen szempontot
használhattak a szerzők az elhatárolásban. Próbálja ki valamely további téma feldolgozásakor
az SQR4 stratégiát, így a lépések jobban rögzülnek. Hasonló módon járhat el a
mnemotechnikák tanulásakor is. A tanulási technikák rögzítésére alkalmazza ezeket éppen a
technikák elsajátításakor (legalábbis amelyiket lehet). A témának gazdag a szakirodalma.
Ezek egy jó része a gyakorlati tanácsokra fókuszál, amelyekkel kiegészítheti a modulban
olvasottakat. Válaszoljon a kérdésekre, hogy meggyőződjön, régi vagy új tanulási technikái
mennyire voltak hatékonyak és ezután fogjon neki a beküldendő dolgozat elkészítésének.
Portfólió
Térképezze fel saját tanulási szokásait! Töltse ki a következő oldalon található kérdőívet!
Gondolkodjon el a tanulmányi útmutató olvasása közben, milyen tanulási szokásokat
alakítana ki önmagában, mely meglévőkön változtatna szívesen. Készítsen listát erre
vonatkozóan, és próbálja meg alkalmazni az I. féléves vizsgákra készülve!
25
Tanulási szokásaim Idézd fel középiskolai emlékeidet a tanulással kapcsolatosan. Tanulmányozd gondosan
az itt következő megállapításokat. Gondolkozz el mindegyiken, majd írd melléjük annak a
megnevezésnek a számát, amelyet magadra nézve igaznak és jellemzőnek érzel!
1 soha 2 ritkán 3 gyakran 4 rendszerint 5 mindig
1. A tananyagot már az iskolai órán megtanultam.
2. Nem okozott nehézséget, hogy a tanórán végig figyeljek.
3. Követni tudtam a tanár magyarázatát.
4. Ha valamit nem értettem, megkérdeztem.
5. Tanáraim kérdéseire tudtam a választ.
6. Jól éreztem magam a tanítási órákon.
7. Sikeresnek éreztem magam az iskolában.
8. A feleltetéstől féltem.
9. Szerettem (szeretek) szerepelni.
10. Szívesen mentem az iskolába.
11. Társaim segítettek, ha nem tudtam valamit.
12. Társaim hozzám fordultak segítségért.
13. Amikor hazamentem az iskolából pihentem, vagy játszottam.
14. Hazatérés után rövidesen nekiültem a tanulásnak.
15. Estefelé tanultam.
16. Tanulás előtt végiggondoltam, mi történt aznap az iskolában.
17. Megcsináltam minden feladatot, amit aznap feladtak.
18. Csak a következő napra tanultam.
19. A legnehezebb tantárggyal kezdtem a tanulást.
20. A legkönnyebb tantárggyal kezdtem a tanulást.
21. Az órarend szerinti sorrendben készültem.
22. Először az írásbeli feladatokat készítettem el.
23. A verseket több napon keresztül tanultam.
24. Hangosan tanultam.
25. A tankönyvi szövegre tartósan tudtam figyelni.
26. Gondolataim gyakran elkalandoztak olvasás közben.
27. Szövegolvasás után próbafelmondást végeztem.
28. Aláhúztam a könyvemben a lényeges gondolatokat.
29. Tanulás közben megkerestem az olvasmány legfontosabb kifejezéseit.
30. Tudtam folyamatosan beszélni az olvasottakról.
31. Össze tudtam foglalni röviden a tananyag lényegét.
32. Rövid vázlatot írtam az olvasmányból.
33. Érdekelt, amit olvastam.
34. Csak azért tanultam, mert kellett.
35. Az ismeretlen kifejezések, idegen szavak jelentésének utánanéztem.
36. Nem tanultam meg azt, amit nem értettem.
37. Nagyon jól megtanultam az idegen nyelv szavait.
38. Egyéni módszerem volt a szótanulásra.
39. Ha sok volt a leckém, szünetet tartottam tanulás közben.
40. Íróasztalnál ülve tanultam.
41. Ügyeltem arra, hogy elegendő fény essen a papírra.
42. Tanulás előtt rendet raktam az íróasztalomon.
43. Zavartak a tanulásban a szobába beszűrődő zajok.
44. Tanulás közben bekapcsoltam a magnetofont, zenét hallgattam.
26
Memoriter: Értelmezze és tanulja meg az alábbi memoritert!
VETKŐZÉS
Ne törekedj kiválóságra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy képességeidet elhanyagold.
Önmagadban akkor jutsz előbbre, ha képességeidet mennél teltebbé s összecsengőbbé
teszed, mindegy, hogy képességeid mekkorák: fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld
belőlük és általuk.
Weöres Sándor
3.1. Tanulási stratégiák és szokások
Célkitűzések:
1. A tanulási stratégia és szokás fogalmának körülhatárolása
2. A tanulás stratégiai típusainak bemutatása
3. A stratégiafejlesztés lehetőségeinek körvonalazása
Kulcsfogalmak: tanulási stratégia; elemi, komplex, primér, szekundér stratégiák;
SQR4; stratégiafejlesztés, tanulási szokások.
A tanulás általánosan megítélhető rossz helyzetének, az egyének gyenge tanulási
teljesítményének egyik oka, hogy a tanulók túlnyomó többsége nem rendelkezik a
tanulási stratégiák kialakításának képességével, nem ismerik ennek jelentőségét,
nincsenek birtokában a kialakítás lépéseinek, a kivitelezés módjának.
Máig sem teljesen tisztázott a tanulási és tanítási stratégia fogalmak közötti különbség.
Tény, hogy a tanítási stratégia nagy hatással van a tanulási tevékenységre és magára a
tanulási stratégiára is, de nem azonos fogalmak. A stratégiát mindig a tanulónak kell
végrehajtani.
A tanulási stratégia a tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások rendszere, amelyek
meghatározott célokra irányulnak, és amelyekre bizonyos elrendezés és tartósság
jellemző. Magukban foglalják az információgyűjtést, az információk tárolását és szükség
szerinti előhívását. Alapvető jellemzőjük a variabilitás és adaptibilitás.
A stratégiák eredete:
A tanuló belátása (kedvező tanulási tapasztalatok)
Oktatási gyakorlat
Sok tanuló úgy tanul, hogy nem alkalmaz semmilyen stratégiát. Ez esetben a tanulás
szándékos, de nem tudatos (Ezekben az esetekben meg kell tanítani a tanulókat a
hatékony stratégia alkalmazására).
27
A stratégiák kialakításához számtalan tapasztalat kell, e tapasztalatok
értelmezésére van szükség. Ebben van jelentős szerepe a pedagógus által irányított
oktatási folyamatnak és a kontrollált önálló tanulásnak. A pedagógusi segítség egyik
lényegi pontja a tanulás segítése javaslatokkal, az eredmények elemzésével, továbbá a
tanuló ösztönzése arra, hogy maga is új módozatokat gondoljon ki a tanulás hogyanjára
vonatkozóan.
A stratégiák nem azonosak a tanulási módszerekkel! A módszerek részelemei a
stratégiáknak.
A tanulási stratégiák csoportosítása:
1. Szitó Imre szerint (2005): elemi és komplex tanulási stratégiák.
Az elemi stratégiák felsorolásából kitűnik, hogy azok inkább a tanulás technikák
körébe tartozó tevékenységek (pl. néma olvasás, hangos olvasás, olvasott szöveg
elmondás, stb.). Ezek összekapcsolásából jönnek létre a komplex tanulási stratégiák. Az
elemi stratégiák mozaikszerű elemeiből a komplex stratégiák funkcionális egységet
hoznak létre; így a komplex stratégiák az egyéni tapasztalatok és a vonatkozó elméletek
integrációjaként funkcionálnak. Algoritmus jellegüknél fogva viszonylag állandóak, de
módosulásuk a fejlődés eredményeként természetesnek tekinthető.
2. Lappints Árpád szerint (2002): primer stratégia, az információk felvételére,
feldolgozására, tárolására, asszociációs kapcsolatok kiépítésére vonatkozik: vagyis az
elsajátítandó tartalom teljes tanulási folyamatára. A primer, tanulást fejlesztő stratégia
lényege, hogy segíti a tanulót a megértésben, az emlékezetbe vésést biztosító módszerek
kiválasztásában, a tanultak felidézésében és alkalmazásában). A szekundér (tanulást
támogató) stratégia nem magára a tanulásra irányul, hanem a tanulás kedvező
feltételeinek megteremtésére vonatkozó terv. Pl. kedvező pszichés állapot
megteremtésére, a tanulás optimális feltételeinek biztosítására, figyelemkoncentráció
kialakítására. Szerepük az elsődleges stratégia eredményes és hatékony lefolyásának
biztosítása, a tanuláshoz szükséges megfelelő attitűdök kialakításának, a fáradság,
figyelem elkalandozásának leküzdésében nyújtott segítség. A támogató stratégiák
szerepéhez tartozik, a primer stratégiák ellenőrzése és szükség szerinti korrekciója is.
3. Kozéki – Entwistle (1986) csoportosítása jól használható a gyakorlat vizsgálatára.
Szerintük a tanulási stratégiáknak három alaptípusa különíthető el:
Mélyrehatoló tanulási stratégia: a tanuló a tartalom megértésére törekszik; az új
anyagot kapcsolja a régihez, keresi az összefüggéseket, önálló kritikai véleményt
alkot, racionalitás jellemzi.
Szervezett tanulási stratégiában: a jó munkaszervezés, rendszeresség,
önértékelés igénye, kitartó erőfeszítés dominál
Reprodukáló tanulási stratégiára jellemző a mechanikus tanulás, a kudarc
elkerülésére való törekvés, önállótlanság; az így tanuló gyermek nagymértékben
igényli a pedagógus segítségét.
4. Pask szerint:
28
Holisztikus stratégia: (a tanuló átfogó kép kialakítására törekszik a részekre való
áttérés előtt)
Szerialista stratégia: esetében a tanuló a részleteket előnyben részesíti
Rugalmas: mindkét stratégiát alkalmazni tudó tanuló
5. A nemzetközi szakirodalomban egyik leggyakrabban hivatkozott stratégia -SQ4R
(idézi Szitó, 2005):
scan – előzetes áttekintés
query – kérdezés
read – elolvasás
reflect – átgondolás
recite – felidézés
review – ismétlő áttekintés
- Előzetes áttekintés: A szöveg bevezetőjének, kiemelt részeinek, összefoglalásának
rövid áttekintése, melynek során a tanuló orientációs támpontokat keres,
melyekhez kapcsolódni tud a feldolgozás során.
- Kérdezés, kérdések alkotása: A leíró jellegű tananyag kérdésekké történő
átfogalmazása elősegíti az aktív olvasóvá válást, illetve segít a számonkérés
körülményeinek elővezetésében.
- Elolvasás: Olyan aktív olvasás, melynek célja, hogy a megfogalmazott kérdésekre
választ tudjunk adni.
- Olvasott információk átgondolása: Az olvasott információk összekapcsolása
korábbi ismeretekkel, fogalmakkal, összefüggések feltárása.
- Felidézés: Emlékezetből történő válaszadás a korábban megfogalmazott
kérdésekre.
- Ismétlő áttekintés: Célja a hatékony rögzítés, illetve a lényeges elemek újbóli
áttekintése.
E módszer alkalmazása a mélyreható tanulási stratégiát segíti elő. Példaként, nem
feltétlenül mintaként mutatjuk be! Annál is inkább, minthogy a tanulás egyénre jellemző,
individuális, a személyiség pszichés struktúrájához kötött, annak megfelelő tevékenység.
Ezért nincsenek általános, mindenkire érvényes stratégiák!!!
A tanulási stratégiák fejlesztése
A tanulást befolyásoló tényezők között első helyen állnak a tanulási stratégiák.
Ezért is igen lényeges odafigyelni a fejlesztés lehetőségeire.
DANSEREAN (idézi Kürti, 1982) szerint a tanulási stratégiák fejlesztésére alkalmas
tevékenységek:
Stimuláció (a tanulás előtt tapasztalati anyagon bemutatják a tanulási feladat
fontosságát. Ez a tudatosítást és a motivációs bázis kialakítását szolgálja)
Fogalmi szintű információ (a tanulási feladat megoldásához adekvát
stratégia elméleti hátterének feldolgozása)
Stratégia oktatása (a stratégia kivitelezéséhez szükséges eljárások
megismerése)
29
Stratégia alkalmazása (gyakorlati alkalmazás, amely megerősíti, tudatosítja
a stratégia használatát, az általa elért eredményességet)
Visszajelentés (a stratégia alkalmazása során szerzett tapasztalatok elemzése;
itt fontos szerepe van a szociális megerősítésnek is)
Becslés, diagnózis (a stratégia alkalmazása során elsajátított tudásnak, a
megértés szintjének, a figyelem megnyilvánulásának értékelése)
A tanulási stratégiák kialakításának lehetősége függ a tanuló fejlettségétől és a
társas környezet által befolyásolt. Ez az jelenti, hogy azonos életkorú tanulók esetében is
a fejlettségi különbségeknek megfelelően jelentős eltérések lehetnek a stratégiák
meglétében, minőségében és alkalmazásában.
Alsó tagozaton a tanulási stratégia alakítása: segítséget adni a feladatnak
megfelelő módszer/technika kiválasztásában, mivel a tanulás folyamat természetét, saját
kognitív folyamatait és azok működéseit csak 12 éves kora körül érti meg a gyermek,
amikor megjelennek a formális gondolkodás sajátosságai.
Eddigi vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a jó teljesítményű tanulók
hatékonyabb stratégiákat alkalmaznak, illetve ugyanazon stratégia alkalmazása esetén is
jobb eredmények felmutatására képesek. A különbséget úgy is lehet jellemezni, hogy:
- gyenge tanulók – beágyazott stratégiák (nagyobb segítség, ösztönzés, bátorítás,
motiváló tevékenység)
- jobb tanulók – elkülönült stratégiák (nagyobb önállóságot igénylők)
Szükség van a tudatos hatásrendszer megkomponálására a tanulási stratégiák
fejlesztésére. Ez nem egyéb, mint a felnőttek, elsősorban a pedagógusok segítő
tevékenysége, amely arra irányul, hogy fejlessze a tanuló önálló képességeit.
Tanulási szokások
Az ember mindennapi életében, tevékenységeiben jelentős szerepet játszanak a
sztereotip, azonos módon ismétlődő cselekvések, megnyilvánulások, szokások. Ezek a
tanulás esetében is kialakulnak: a feltételes reflexek kiépülésén alapuló, az egyénre
viszonylagos állandósággal jellemző tanulási stratégiák összessége. Azokban a tanulási szakaszokban mutatkoznak meg, amelyekre az önállóság a jellemző
Kialakulásuk tényezői: észlelt minták; korábbi tapasztalatok; a személyiség pszichés
struktúrája (motiváltság, akarat, szorgalom)
Komponensei sokrétűek, több oldalról megközelíthetőek. Ilyenek, pl. a napirend (a
tanulás ideje), a tanulás megtervezése (sorrend), szervezés (feltételek biztosítása),
kontroll vagy önkontroll beiktatása, bizonyos módszerek/technikák alkalmazása
Mint ahogy általában a nevelésben a szokás etikai megítélés tárgya lehet, így
beszélhetünk jó és rossz tanulási szokásokról, amelyek elősegítik a teljesítmény
kialakulását, vagy ellenkezőleg hátrányosak (pl. mechanikus tanulás rögzülése,
idősporlás miatt a kontrollbeépítésének hiánya, stb.) ebből a szempontból.
A tanulókat tudatosan kell megismertetni a tanulási módszerekkel, stratégiákkal, majd
adekvát tevékenységszervezéssel segítséget kell adni, hogy a tanulást segítő pozitív
elemeket beépíthessék szokásrendszereikbe.
30
3.2. Tanulási módszerek és technikák
Célkitűzések:
1. A tanulási módszer és technika fogalmának értelmezése
2. A bevésés és ismétlés hatékony módszereinek bemutatása
3. Hatékony tanulási technikák tudatosítása
Kulcsfogalmak: tanulási módszer, bevésési eljárások, mnemotechnika, tanulási
technika, tanulástérkép.
A tanulási módszer a megismerést segítő, tanuló által alkalmazott ismétlődő,
célszerűen választott vagy spontán módon szerveződő eljárások együttese.
Jellemzője, hogy tanulási technikák alkalmazásából áll, úgy, hogy néha egy-egy technika
maga jelenti a módszert, de többnyire a tanulási technikák a cél érdekében megkomponált
együttese alkotja a célhoz vezető utat. Előfordulhat, hogy bizonyos módszerek szokássá
alakulnak – és ez nem is mindig kedvező. A módszerek megválasztására jellemző a
tervszerűség, a tudatosság dominanciája.
A tanulási módszerek kialakítását, kiválasztását meghatározó tényezők:
- a tanuló értelmi fejlettsége;
- a tanulás célja;
- a megtanulandó anyag
- a tanulási környezet feltételei.
A tanulás eredményességét jelentősen befolyásolhatja a tanulási módszerek
/technikák ismerete és adekvát kiválasztása. Ez a tevékenység a tanuló nagyfokú
önállóságát, önálló tevékenységét feltételezi. Alkalmazás közben a tanulónak kérdései
támadhatnak, segítségre szorulhat, amit szakszerűen a pedagógus nyújthat számára.
A tanulási módszer egyfajta sajátos értelmezési lehetőségét adja az a kognitív
pszichológiai irányzat, amely a tanulás mint információfeldolgozást fogja fel. Ennek a
folyamatnak fontos része az információk kódolása, úgy, hogy az, szükség esetén,
felidézhető legyen. Azaz úgy kell bevinni a tartós memóriába, hogy a tudás
szükségképpeni kifejtésekor hozzá lehessen férni. Ezt adekvát tanulási módszerek
segítségével lehet megtenni.
A bevésés módszerei:
ISMÉTLÉS
Szerepe:
- a felejtés megelőzésében;
- hézagossá vált tudás kiegészítésében;
- megtanulandó anyag lényeges elemeinek kiemelésében;
- régi és új ismeretek összekapcsolásában;
- a tanulás eredményességének megállapításában van.
Formái:
1. az emlékezeti tevékenység alapján:
31
1.1. bevéső (eredeti információk újbóli felvétele)
1.2. felidéző ismétlés (nincs szükség az eredeti információkra)
2. az ismétlés célja szerint: 2.1. fenntartó ismétlés (célja, hogy néhány másodpercig megtartson valamit a
rövid távú memóriában)
2.2. elaboratív ismétlés (úgy kell az emlékezetbe vésni, hogy az később is
felhasználható legyen: kapcsolatok keresése, tapasztalatok felidézése, stb.)
3. a bevésés módja szerint:
3.1. mechanikus (többszöri ismétés által, megértés nincs feltétlenül jelen)
3.2. logikus, megértésre alapozott.
A hatékony bevésés eljárásai:
A tanulandó anyag értelmi, logikai kapcsolatainak feltárása
Egységes, átfogó kép kialakítása a bevésés előtt
Az értelmi kapcsolatok feltárása nyomán a lényeg kiemelése
A tanulandó anyag logikus felépítését tükröző kulcsszavak kiemelése
Sajátos elgondolás alapján készített vázlat
Az anyag strukturális kapcsolatainak a felismerése
Aktív olvasás. Olvasás előtt a témával kapcsolatos előzetes ismeretek összegzése,
közben kérdések felvetése.
MIKOR, HOGYAN, HÁNYSZOR KELL ISMÉTELNI?
o Jobb, ha hosszabb ideig elhúzódnak megszakításokkal, mint egyszeri alkalommal
hosszabb ideig.
o Nagy terjedelmű anyagok esetében: nem az egészet, hanem részekre bontva
ismételjünk
o Az újabban tanult anyagot sűrűbben, később már ritkábban. (Lappints, 2002)
A MNEMOTECHNIKÁK: - olyan eljárások, amelyek a megtanulandó anyag
jelentésétől függetlenül segítik a tanulást és az emlékezet működését. Ilyenek:
a helyek módszere (a megjegyzendő dolgot vagy tárgyat valamilyen helyhez
kötjük);
történet módszere (a megtanulandó anyagot történetbe foglaljuk);
kapcsolás módszere (hosszabb lista megtanuláskor előnyös – minden
megtanulandó dologról élénk vizuális képet kialakítani, és ezeket egymáshoz
kötni);
kulcsszó módszer (kiemelni a kulcsszavakat és ezeket memorizálni),
asszociáció módszere (rögzült emlékkép összekapcsolása a megtanulandó
dologgal), stb.
Általában javítható az emlékezetünk és megkönnyíti a bevésést, amikor
valamilyen rendszer szerint tudunk tanulni. A mnemotechnikai eljárások elsősorban a
képzeletet hívják segítségül az információ elraktározása és előhívása során.
Érdekességük, hogy azáltal teszik könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá a tanulást,
hogy a tananyag megtanulása mellett még valami mást is meg kell tanulni. Annak
ellenére, hogy azokat az anyagokat tudjuk megtanulni könnyebben, amelyek jelentését
mélyebben feldolgoztuk és megértettük, a mnemotechnikák segítségével képesek
32
vagyunk a számunkra kevésbé jelentésteli információkat is hatékonyan bevésni és
előhívni. Az alábbiakban bővebben is bemutatunk néhány ilyen memorizálást segítő
technikát.
ACRONYM. Egy adott lista kezdőbetűiből egy új szót képezünk és azt jegyezzük
meg. Elsősorban akkor hasznos, amikor ezeket a tételeket sorrendben kell megtanulnunk.
Az acronymok nagyon népszerűek a hétköznapi nyelv számos területén. Tegyük fel, hogy
a következő listát kell megtanulnunk: neuroticitás, extraverzió, nyitottság, együttműködés
és lelkiismeretesség. A szavak kezdőbetűi alapján létrehozzuk a NENYEL acronym szót
és ezt jegyezzük meg. Bár néha nagyon hasznos lehet a módszer, azért vannak hátrányai
is. A hatékony bevésés mellett nem segíti elő a megértést. Néha nagyon nehéz lehet
megformálni a betűket, mivel nem minden lista kedvez a módszer használatának. Végül
hátrányos, ha az acronym szót elfelejtjük, akkor a lista sem biztos, hogy fel fog idéződni,
amikor szükség van rá.
ACROSTIC. Létrehozhatunk acronym mondatokat is a könnyebb memorizálás
érdekében, ezeket acrostic mondatnak nevezzük. Amikor például a bolygók neveit
szeretnénk megtanulni: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz,
Neptunusz, Plútó. „Minden vasárnap felmegyek a Mátyás-templom jéghideg szentélyébe,
ugyanis nótázunk a plébánossal.” Ebben az esetben a jelentés segíti az emlékezést. És az
eredeti lista szavai is könnyebben felidéződnek.
Az E – G – H – D – F (a kotta öt vonalának ábécés nevei alulról felfelé, g-kulcs
esetén) betűk könnyen megjegyezhetők az alábbi mondat segítségével: „Este gitározik
három dagadt férfi.” Előnye: a jelentés és a képiség segíti az emlékezést. Hátránya: a
szavak felcserélhetőek és az eredeti sorrend megváltozhat.
RITMUSOK ÉS RÍMEK. Ki ne ismerné az alábbi mondókákat: „Előttem van
észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbról pedig kél.” „Minden vízbe mártott
test, a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya.” A ritmus, az
ismétlés, a dallam és a rímek nagyon jó emlékezést segítő eszközök. A tanulás
megkönnyítése érdekében mi is felhasználhatjuk ezeket az eszközöket. Ezek a technikák
gyakran még mulatságossá is teszik a tanulást főleg azok esetében, akik szeretnek
létrehozni dolgokat. Elsősorban a hallási emlékezetünkre támaszkodik. Vigyázzunk arra,
hogy ne fordítsunk túl sok időt a „mondókák” létrehozására, nehogy a tanulásra fordított
időnk lássa kárát.
Az ismétlés sikerességét növelő módszerek:
RENDSZEREZÉS (az anyag belső kapcsolatrendszerének figyelembevétele,
hierarchikus kapcsolatok felállítása)
KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA (asszociatív kapcsolatok a régi és az új
tudás között)
Tanulási technikák
33
A leggyakoribb elemi tanulásI technikák a következők (Balogh, 1998):
Szöveg hangos olvasása
Néma olvasás
Olvasott szöveg elmondása emlékezet alapján (megtartva az eredeti szöveg
mondatszerkezetét vagy parafrazeálva)
Elolvasott vagy elmondott szöveg néma ismétlése
(F)Elmondás más személynek
Beszélgetés társakkal a tanult információkról
Áttekintés(előzetes – cím, alcímek, főbb bekezdések, stb.; utólagos –
kiemelések, összevetés saját jegyzettel vagy iskolai vázlattal))
Ismeretlen szó meghatározása (szövegkörnyezet értelmezése, visszatekintés
korábban tanult anyagra, szakkönyvek, lexikonok)
Kiemelés
Parafrazeálás (egyes szövegrészek átfogalmazása)
Kulcsfogalmak (kiemelése és/vagy definíciója)
Jegyzetkészítés (és ennek vizuális tagolása)
Ábrakészítés, tanári vázlat értelmezése
Fogalmak közötti kapcsolatok keresése, ezek rögzítése
Összefoglalás (lényegi mozzanatok kiemelése, rendszerbe foglalása, leírása)
Kérdések feltevése és válaszadás – önellenőrzés
Lehetséges tartalmak strukturális és működésbeli modellezése (ábrakészítés)
A tanultak elmondása
A tanulási technikák értéke relatív. Nemcsak a tanuló személyiségétől, tanulási
szokásaitól, hanem a tanulási tartalomtól, környezettől, rendelkezésre álló időtől függ,
valamint attól, hogy új ismeret feldolgozása vagy alkalmazása-e a cél.)
A legfontosabb pedagógiai feladat a tanulók gazdag tanulási technika-repertoárjának
kialakítása valamint az adekvát választás képességének fejlesztése.
Alternatív tanulási módszer: A tanulástérkép
A tanulástérképek az információ legfontosabb pontjainak dinamikus módon történő
megragadását teszik lehetővé. Az információ lineáris módon történő lejegyzése helyett
egy faágakhoz hasonló térkép formájában ábrázoljuk ezt. Ez a vizuális reprezentáció
segíti az információ globális megragadását, az egyes részek közötti összefüggések
megragadását és a flexibilis gondolkodást. E térképeket változatos nevekkel illetik és
hivatkoznak rájuk.
Az elmetérképezésről (Mind Mapping) úgy írnak és beszélnek, mint a leghatékonyabb és
leginnovatívabb gondolkodást segítő módszerről, amely napjainkban elérhető. A
módszert Tony Buzan angol pszichológus dolgozta ki. Egy olyan grafikai technika,
amely pontosan tükrözi az agy működését – a gondolatok is elágazó asszociációkként
kapcsolódnak össze. Nem a lineáris logika szerint működik, sokan ezért érzik olyan
hamar természetesnek az elmetérképeket.
34
A módszer előnye, hogy könnyű megtanulni és alkalmazni. Az érdeklődés
kikristályosított témája kerül a lap közepére egy kép vagy ábra formájában. Majd a fő
témák kisugárzásszerűen, ágak formájában nőnek ki a központi képből. Minden egyes ág
egy kulcsszót vagy kulcs-ábrát tartalmaz egy vonalon. A részletek a fő ágakból
bontódnak al-ágakra hasonló módon.
Jegyzeteléskor a legtöbb diák csak egy színt és előrevonalazott papírokat használ, ami
könnyen unalmassá válik. Ahhoz, hogy agyunk számára vonzóbbá tegyük a jegyzeteket,
használhatunk színeket, ritmust, képzeletet és mókás rajzokat. Egy elmetérkép
elkészítéséhez a következőket érdemes szem előtt tartani:
1. Vegyünk egy sima (nem vonalas vagy négyzetrácsos) papírt és fordítsuk az
oldalára (fekve legyen előttünk).
2. Legalább 3 szín felhasználásával rajzoljuk az elmetérkép fő témáját lefedő képet a
lap közepére.
3. Rajzoljuk meg a fő ágakat, amelyek a vizsgált téma fő pontjait jelentik s
használjunk kulcsszavakat és kulcs-ábrákat.
4. Ezekhez adjuk hozzá a részleteket kulcsszavak, ábrák, szimbólumok formájában.
5. Használjunk színeket és tegyük olyan széppé elmetérképünket, amennyire csak
lehet.
6. Nyomtatott betűkkel írjunk és egy vonalra csak egy szó kerüljön.
7. Nyilak használatával jelöljük az összefüggéseket.
8. Vidáman, jókedvvel készítsük.
9. Törjük át a megszokás korlátait. Használjunk vad színeket, ábrákat, hatalmas
papírokat.
10. Ne ítélkezzünk, bátran írjuk le gondolatainkat úgy, ahogy jönnek.
11. Ne ragadjunk le egyik résznél sem, nyugodtan ugrálhatunk az egyes szakaszok
között.
Az elmetérképezésnek számos felhasználási területe van beleértve a jegyzetélést,
prezentációkészítést, óravázlat készítést, tervezést, piszkozatírást, ötletrohamot és
problémamegoldást. A sok apró elem felhasználása segíti bevonni mindkét féltekét a
tanulásba, jobban, mint azt a lineáris jegyzetelés teszi. Így a feldolgozott információra
jobban és tovább emlékszünk. Az elmetérképezés gyökeresen alakíthatja át a tanulók
iskolai élményeit. Elkészítésük teljesen egyéni. Az egyik tanulóé teljesen különbözni fog
mindenki másétól, még akkor is, ha ugyanarról az anyagról készült valamennyi. Segíti az
egyén saját és egyéni élményeit tükrözni.
A szavakból, gondolatokból, fogalmakból készített térképek nem idegenek a hazai
oktatás gyakorlata számára sem. A tanulás hatásos eszközeiként azonban ritkán kerülnek
alkalmazásra ezek a kognitív térképek. Gyerekek számára legjobban úgy tudjuk
bemutatni e módszer használatát, ha saját térképet készíttetünk velük. Érdemes először
valami általános témával kezdeni (pl. állatok, járművek). Ezután pedig rátérhetünk olyan
témákra, amelyek az iskolai tanulmányokból valók, és jó, ha az első térképeket közösen
készítjük el. Egy téma feltérképezése segít abban, hogy világosabban gondolkodhassunk
róla. A tanulás fontos segédeszközeként, ha már kipróbáltuk az osztályban, később
35
sokféle céllal fel lehet használni, amikor csak szükség van rá. Figyelemreméltó
sajátossága, hogy tartalmazza a teljes nyelvi szerkezetet, és felöleli az összes, a tartalmi
összefüggésekben kihasználható nyelvi készségeket – a beszédet, a megértést, az olvasást
és az írást. Amikor a gyerek térképet rajzol, aktívan gondolkozik, és ez arra serkenti,
hogy ezeket finomítsa, és tovább építse. Nem az információ puszta befogadója a gyerek,
hanem azt újraértelmezve és újragondolva saját gondolkodási sémái között is elhelyezi. A
térkép készítésével a tanulók megtanulnak egy, az információk feltárására,
vizualizálására és rendezésére vonatkozó eljárást, amely a tananyag minden területén
alkalmazható.
(Lásd még: www.mind-map.com ; www.mindmap.ch)
3.3. Tanulási stílus
Célkitűzések:
1. A tanulási stílus fogalmának és típusainak ismertetése
2. A tanulási stílus tanulási eredményességben betöltött szerepének tudatosítása
Kulcsfogalmak: tanulási stílus, perceptuális erősség, meghatározó tényezők, stílus-
párok.
A tanulási stílus fogalma
Jelenleg körülbelül 20 különböző módszer létezik a tanulási stílusok
meghatározására. Ken és Rita Dunn a new york-i St. Johns Egyetem professzorai nyújtják
az egyik legátfogóbb modellt. Szerintük tanulási stílusunk általában négy tényező
kombinációjából tevődik össze:
1. Hogyan fogadjuk be legkönnyebben az információt? – főleg vizuális, auditív,
kinesztetikus vagy taktilis tanulók vagyunk? Vajon legjobban a látás, hallás, mozgás
vagy érintés útján tanulunk? (Az ízlelés és a szaglás fontos lehet néhány munkastílusban,
mint például a borkóstolás, vagy a parfümkeverés, azonban e kettő nem tartozik a
lényegesek közé a legtöbb tanulási stílusban.)
2. Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt? – vajon túlnyomórészt jobb
féltekés vagy bal féltekés, analitikus vagy „globális” módon (a „globális” szót úgy értve,
hogy vajon inkább „szélesen seprő” személyek vagyunk mint szisztematikusan
gondolkozók)?
3. Milyen feltételekre van szükségünk, amelyek segítenek az információ felvételében
és elraktározásában?– érzelmi, társas, fizikai és környezeti.
36
4. Hogyan hívjuk elő az információt? – ami teljesen különbözhet attól, ahogyan
felvettük vagy elraktároztuk.
Kutatások azt bizonyítják, hogy a tanulóknak csupán 30 százaléka emlékszik egy normál
tanítási órán hallottak 75 százalékára. Negyven százalékuk háromnegyed részét megőrzi
annak, amit olvas és lát. Ezek a vizuális tanulók kétféle típust alkotnak: néhányuk szavak
formájában dolgozza fel az információt, míg a többiek azt őrzik meg, amit diagramok
vagy képek formájában látnak. Tizenöt százalék taktilisan tanul a legjobban. Hozzá kell
nyúlniuk az anyaghoz, le kell írniuk, rajzolniuk és be kell vonódniuk az adott
élményekbe. Egy másik 15 százalék kinesztetikus. Legjobban a testileg „csinálással”, a
tevékenykedés folyamatában és által tanulnak – amint olyan valódi élményekben vesznek
részt, amelyeknek általában közvetlen alkalmazhatósága van életükben.
Dunn és munkatársai szerint mindannyian egy domináns és egy másodlagos erősséggel
rendelkezünk. Ha a gyermek fő perceptuális erőssége nem illik össze az osztályban
megjelenő tanítási módszerrel nehézségei támadhatnak a tanulással, hacsak nem tudja
kompenzálni ezt másodlagos perceptuális erősségével. Ennek lényeges jelentősége van a
lemorzsolódás problémájának megoldására nézve. A kinesztetikus és a taktilis tanulók a
legesélyesebb jelöltjei a hagyományos iskolai osztályokban való megbukásra. Nekik
szükségük van arra, hogy mozoghassanak, érezhessenek, érinthessenek, csinálhassanak –
és ha a tanítási módszer nem engedi meg számukra, hogy így tegyenek, úgy érzik, ki
vannak hagyva, hogy nem vesznek részt a dolgokban és unatkoznak. A hagyományos
oktatásban a tanár a táblára ír és magyaráz. Ezután a diákoknak olvasniuk kell, és
kérdésekre kell válaszolniuk. Ahhoz, hogy egy diák ebben a környezetben sikeres legyen:
állhatatosan motiváltnak kell lennie (az unalmas tananyag megtanulása mellett),
konformistának vagy hatalom-orientáltnak, auditív stílusúnak kell lennie (annak
érdekében, hogy egy 45 perces óra harmad részére emlékezzen). Azonban a tanulóknak
mindössze 10-12 százaléka auditív típusú az általános iskolákban. Sok felnőtt férfi csak
kinesztetikus vagy taktilis tanuló, sokan vizuálisak is (a lányok között több auditív tanuló
van).
Az említett szerzők a tanulási stílust meghatározó 21 elemet 5 nagy csoport szerint
vizsgálják és írják le:
1) KÖRNYEZETI INGEREK
HANGOK: Arra utal, hogy a tanuló milyen hangokat preferál a tanulási környezetben.
MEGVILÁGÍTÁS: A tanulás közbeni megvilágításra és a preferált fény erősségére utal.
HŐMÉRSÉKLET: A tanulás során kedvelt hőmérsékletet jelenti.
DESIGN: A szoba és a bútorok olyan módon történő elrendezését jelenti, ahogyan azt a
tanuló szereti.
2) ÉRZELMI INGEREK
MOTIVÁCIÓ: A tananyag megtanulása irányában megmutatkozó motiváció mértékére
és jellegére utal.
37
KITARTÁS: Egy dolog megtanulása vagy egy feladat végzése terén megmutatkozó
kitartás jellegzetessége.
FELELŐSSÉG: Azt jelenti, hogy milyen mértékben vállaljuk a felelősséget saját
tanulásunkért.
STRUKTURÁLTSÁG: Azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen mértékben szereti azt, ha
minden utasítást egymás után megkap az adott feladattal kapcsolatban.
3) TÁRSAS INGEREK
EGYEDÜL: Arra utal, hogy a tanuló milyen mértékben preferálja az egyéni tanulást.
PÁROS: Egy tanuló társsal való tanulás kedvelésének mértékét mutatja.
CSOPORTOS: Egy tanuló csoportban való tanulás preferálására vonatkozik.
FELNŐTT: Egy felnőtt ellenőrzésének és támogatásának igényére vonatkozik.
VÁLTOZATOSSÁG VAGY RUTIN: A tanulás közbeni, egyszerre több feladatban való
részvétel előnyben részesítésének mértékére vonatkozik.
4) FIZIOLÓGIAI INGEREK
ÉRZÉKSZERVI: A hallgatással, nézéssel, tapintással és tapasztalással való tanulás
preferenciáját írja le.
TÁPLÁLÉK: A tanulás közbeni ivás, evés és rágcsálás igényének mértékét mutatja.
NAPSZAK: A tanuláshoz megválasztott napszak preferenciáját jelenti.
MOZGÉKONYSÁG: Annak mértékére utal, hogy koncentrálás, tanulás közben mekkora
igényünk van a mozgásra, a testhelyzet megváltoztatására.
5) PSZICHOLÓGIAI INGEREK
GLOBÁLIS-ANALITIKUS: Arra utal, hogy a tanuló akkor tanul könnyebben, amikor a
részletek előtt láthatja annak átfogó képét, vagy pedig akkor, ha először a részleteket
dolgozza fel és ezután áll össze számára a teljes kép.
FÉLTEKEISÉG: Ez átfedésben áll az előzővel. A bal agyféltekei preferenciával
rendelkezők elemzőbbek, az információt sorba, egymás után szeretik feldolgozni. A jobb
agyféltekei preferenciával rendelkezők szeretnek egyszerre több dologgal foglalkozni,
globális tanulók.
IMPULZÍV-REFLEKTÍV: A gondolkodás tempójára utal. A döntések előtti alternatívák
megfontolásának mértékét jelenti.
Mindezekből következik, hogy:
A tanulási stílus környezeti, érzelmi, társas, fiziológiai és pszichológiai jellemzők
kombinációjából alakul ki, amely meghatározza azt, hogy egy személy miképpen
tud legjobban tanulni.
38
Minden személy egyedi, tud tanulni és sajátos tanulási stílussal rendelkezik.
Az egyéni tanulási stílusokat figyelembe kéne venni az oktatás minden szintjén.
Egyik tanulási stílus sem jobb – vagy rosszabb -, mint bármely másik.
Minden – kulturális, tanulmányi, férfi, női – csoportban megtalálható mindegyik
tanulási stílus.
Minden kultúrán, szocio-ökonómiai státuszon vagy osztálytermen belül legalább
annyi különbség létezik, mint a csoportok között.
Ha az egyéneket úgy tanítjuk, hogy figyelembe vesszük tanulási stílusukat, akkor
növekedik tanulási teljesítményük.
A tanulási stílus eléggé nehezen határolható el a tanulási stratégiától. J. P. Das (1988)
hangsúlyozza, hogy a stílus és a stratégia nem ugyanaz. A különbségek az alábbiakban
ragadhatók meg:
Más meghatározás szerint a stílus egy stratégia típusának elrendezésére,
alkalmazására való hajlam. (Pask, 1983, 131)
Kürti Jarmila (1990) szerint a tanulási stílusok diszpozíciók, amelyek a
legkülönbözőbb helyzetekben is determinálják a tanulás módját, kimenetelét. Bennük a
megismerés módja, formája nyilvánul meg. Időben relatíve stabilak, vagyis viszonylag
állandóak.
Összefoglalva az eddigieket, megfogalmazhatjuk, hogy a tanulási stílus a
személyiség belső, viszonylag állandó determináló tényezője, kognitív és affektív vonások
összessége, amelyben a megismerés módja, formája nyilvánul meg, és amely a
legkülönbözőbb helyzetekben is meghatározza a tanulás módját, befolyásolja
eredményességét.
Katona, N. – T. Oakland (1999) kutatásaik nyomán a tanulási stílusok három nagy
csoportját különítik el:
o pszichológiai különbségekre alapozott tanulási stílusok: igen sok gyereknél
valamely agyfélteke dominanciája tapasztalható
jobb agyfélteke dominanciája – analitikus gondolkodás
eredményessége
bal agyfélteke dominanciája – holisztikus és vizuális látásmódot
igénylő feladatok eredményesebb megoldása
o a motivációs stílus különbségei
belső / külső motívumok iránti fogékonyság
o különbségek a kognitív stílusban: sokféle tanulási stílus leírásához vezettek. A
kognitív stílusok tulajdonképpen olyan pszichikus konstrukciók, a személyiség, az
interperszonális működés és a képességek sajátos ötvözetei, amelyek megmutatják a
személyiségváltozók megismerésre gyakorolt hatását.
Stílus o Látens
o Az egyén tudásának, sajátosságainak,
hajlamainak összessége
o Tanulási szituációtól függetlenek
Stratégia o Látható
o Egy terv
o Meghatározzák a tanulási
feladatok
39
Összefoglalva a különböző felosztási kritériumokat az alábbi táblázatot nyerjük:
Táblázat 2: A tanulási stílusok (Forrás: Lappints, 2002)
Különbségek a felosztási
alapokban
A tanulási stílus
megnevezése
Jellemzői
1. Érzékelési modalitások a. Vizuális
b. Auditív
c. Taktilis-kinesztétikus
d. Vegyes
- látási dominancia
- hallási dominancia
- tapintási és mozgási dominancia
- nincs dominancia
2. A feldolgozás módjai a. Reflektív
b. Impulzív
- a válasz gondos mérlegelése,
megfontolt hipotézisek és
megoldások
- nem fordít időt a mérlegelésre,
gyors válaszok, gyakorta
pontatlanok
3. Mezőfüggőség -
mezőfüggetlenség
a. Globális
b. Analitikus
- alacsony aktivitási szint, kötött
gondolkodás, az összefüggéseket nem fedezi
fel
- a megismerési mód változtatása, gyors
téri észlelés és információszerzés, a
gondolkodás flexibilis
4. Nevelési kölcsönhatás a. rigid gátlásos
b. fegyelmezetlen
c. elvárás – szorongó
d. kreatív
- absztrakt fogalomalkotásra, feldolgozásra
nehezen képes, hozzátapad a struktúrához,
a szabályokhoz
- jellemző az impulzivitás, érzelmi
megnyilvánulásait nem fékezi, többnyire
rendbontó
- mások értékelésére koncentrál, a külső
kontroll irányítja
- magabiztos, független, egyéni
megoldásokat talál, aktív
5. Az irányítás módja a. szukcesszív
b. szimultán
- Kedveli az apró lépéseket tartalmazó
irányítást.
- Kedveli az összetettebb feladatokat, az
egyidejű többféle információt
6. Társas környezet
a. egyéni tanulás
b. társas tanulás
- zavarják a környezet ingerei, kedveli a
csendet, nyugalmat
- kedveli a felnőttek a társak jelenlétét, azt
a tanulás során is igénybe veszi
7. Stratégiához
kapcsolódóan
a. értő
b. műveleti
- globális feladatmegközelítés, átfogó kép
kialakítása analógiák segítségével
- figyelme a részletekre, a sorrendre
irányul
8. Integratív megközelítés
az energia
forrása,
energiaszerzés
a. Extravertált
- a külvilágra való nyitottság, sokféle
érdeklődés, gyors reagálás, társas
környezte igénye
40
módja
az ingerek
felvételének
preferálása
A döntéshozatal
módja
A döntés ideje
b. Introvertált
a. gyakorlati
b. képzeleti
a. gondolkodó
b. érző
a. szervezett
b. rugalmas
- lassúbb, nem igényli a nyilvános
szereplést, befele forduló
- fontosak a tapasztalatok, a környezet
megfigyelése, ragaszkodik a tényekhez,
kedveli az egyszerű feladatokat
- gondolkodása az elmélet síkján, előnyben
részesíti a fogalmakat, szimbólumokat
- dominál az objektivitás, az elemzés és a
kritika a véleményekkel szemben, élvezi a
versenyt
- szubjektív normák, nem a tényeket,
hanem az embereket elemzi, együtt érző,
fontos a harmónia
- gyorsan dönt, a szabályokra támaszkodik,
fontos a munka, a jó időbeosztás
- a döntést elhalasztja, elviseli a zavart, a
rendetlenséget, nem szereti a
szabályozottságot
A táblázat alapján érzékeljük, hogy igen sokféle tanulási stílussal találkozhatunk.
Ez a felsorolás azonban korántsem teljes. Látható, hogy a tanulási stílusok kétpólusúak,
nemegyszer két végpontot jelölnek meg. Lényeges, hogy az egyes pólusok pozitív
oldalait hasznosítani lehessen a tanulás segítése, irányítása során.
A vizsgálatok azt mutatják (Lappints, 2002), hogy a tanulási stílusnak igen
jelentős szerepe van a tanulásban. A stílus hatása megmutatkozik az eredményességben, a
tanító/tanár – tanuló interakcióiban, de sokszor még a továbbtanulási döntésekben is.
Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok:
1. Próbálja meghatározni a tanulási stratégia fogalmát! Milyen összefüggéseket
lát a tanulási és tanítási stratégiák között?
2. Az egyéni tanulási stratégia mi alapján alakulhat ki?
3. Próbáljon meg felidézni néhány tanulási stratégiát! Emlékszik-e kinek a
nevéhez fűződnek ezek?
4. Miért tekinthető mélyrehatoló stratégiának az SQR4?
5. Sorolja fel a tanulási stratégiák fejlesztésére alkalmas tevékenységeket!
6. Hogyan jellemezné a jó és a rossz tanulók tanulási stratégiáit?
7. Milyen tényezők befolyásolják a tanulási szokások kialakulását?
8. Milyen tényezők befolyásolják a tanulási módszer kiválasztását?
9. Sorolja fel a bevésés eljárásait! Gondolkodjon el azon, hogy ezek közül
melyeket tudja egy kisiskolás hatékonyan alkalmazni!
10. Nevezzen meg legalább 3-4 mnemotechnikát!
11. A megnevezett tanulási technikák alapján készítsen egy 10-es toplistát!
Kezdje az ön által leghatékonyabbnak ítélttel!
12. Fogalmazza meg tapasztalatait a tanulástérkép módszerének használata
nyomán!
41
13. Hogyan határozható meg a tanulási stílus? Melyek az alapvető különbségek a
stílus és stratégia között?
14. Kiket érint hátrányosan az, ha a tanító többnyire azonos módszereket és
eszközöket használ minden tananyagrész feldolgozásánál?
Portfólió Az alábbiak közül egy kötelezően választandó! A beküldés határideje: a kontaktórán
leszögezett.
1. Válasszon egy tanulási stratégiát! Mutassa be, miként „tanítaná meg”
tanítványainak!
2. Írjon egy rövid esszét a következő témában: A tanító szerepe a tanuló
helyes tanulási szokásrendszerének kialakulásában. Utaljon arra is, hogy a
szokásalakítás milyen területein korlátozottak a pedagógus lehetőségei!
3. Készítse el egy tanítási óra vázlatát, amely által szemlélteti, hogy miként
vértezi fel a tanulót néhány (2-3) hatékony tanulási technikával!
4. Egy IV. osztályban önálló tanulásra szánt témához készítsen tanulási
térképet! Kommentálja, milyen lehetőségeket lát arra, hogy ezt a módszert
már kisiskoláskorúak is alkalmazzák!
Szakirodalom: 1. Barabási Tünde (2006): Tanulásmódszertan, tanulmányi útmutató, kézirat
2. Balogh, L. (1998): Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai
alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
3. Fodor, L. (2004): Általános és iskolai pedagógia, Stúdium Könyvkiadó,
Kolozsvár
4. Kürti, J (1998): Az iskolai eredményesség és a szocializáció. Akadémiai Kiadó,
Budapest.
5. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs
6. Szitó, I. (2005): A tanulási stratégiák fejlesztése. ELTE Pedagógiai és
Pszichológiai Kar, Budapest.
7. Tóth, L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen.
42
4. téma: A tanulás segítése – a tanulás tanítása
Célkitűzések: - A fejlesztő tevékenység alapvető feladatainak kiemelése
- A fejlesztés irányultságainak jellemzése
- A segítő diagnózis alapvető részterületeinek feltárása
- A tanulási képesség-fejlesztés területeinek tisztázása
- Az egyes területek fejlesztési vonulatának pontosítása
- Az optimális tanulási környezet meghatározó elemeinek bemutatása
- A tanító felelősségének tudatosítása a megfelelő tanulási környezet
megteremtésében
Tanulási útmutató: A modul négy téma feldolgozására vállalkozik. Tanuljon témánként! Az első két
téma rövid, könnyen áttekinthető. Gondolja át, hogy a fejlesztési irányultsága szerinti
típusai, illetve a diagnózis milyen konkrét feladatokat ró a tanítóra. Ez megkönnyíti a
rögzítést. A harmadik modul több leágazást tartalmaz, ezért hatékony lehet megint a
tanulási térkép vagy ábra készítése. Minden fejlesztendő területhez, elemhez társítson
példákat. A motiválási eljárásokat csoportosítsa aszerint, hogy melyeket alkalmazza,
vagy alkalmazták diákkorában és melyek újak. A tanulási stratégiák, módszerek, stílusok
kisiskoláskori fejlesztésének megértésében a mellékelt és továbbgondolandó példa
segíthet. Gondolkodjon el azon is, hogy a tanító mértékben segíti a gyereket abban, hogy
saját tanulási tevékenységét reálisan értékelje, és ennek tükrében olvassa el a harmadik
téma c pontját. A optimális tanulási környezet elemeinek rögzítéséhez elég, ha saját
szavaival megfogalmazza, mi minderre van/lenne Önnek szüksége környezeti
vonatkozásban, hogy eredményesen tanulhasson. Ha átgondolta, találja meg az egyes
óhajának megfelelő elemet szaknyelvi „fordításban”. A kérdéseket, feladatokat ne
mellőzze. E modul végén nincs választási lehetőség, minden feladatot beküldésre elő kell
készíteni. Kezdje a könnyebbel, hogy kedvet kapjon. Kettő közülük mélyebb átgondolást,
több anyag gyűjtését teszi szükségessé. Jó munkát!
Memoriter: Tanulja meg az alábbi memoritert!
Keresztöltés, Weöres Sándor
Kövér béka tavon hintáz
Árnyék moccan akác ágán
Habos virág szirom ezer
Csillag mellett felhő fátyol
43
4.1. A fejlesztő tevékenység elemei
Célkitűzések: - A fejlesztő tevékenység alapvető feladatainak kiemelése
- A fejlesztés irányultságainak jellemzése
Kulcsfogalmak: fejlesztő tevékenység, közvetlen és közvetett fejlesztés.
A tanulás segítésének tág fogalmába beletartozik mindaz a tevékenység (a
tanulás irányítása, külső és belső feltételek pozitív irányba történő változtatása) amely
fokozza a tanulás eredményességét. A segítés, a tanulás tanítása mind iskolai színtereken,
mind egyéb tanulási környezetben lehetséges és szükséges. A segítés fejlesztő
tevékenység. Komplexitását meghatározza a segítők száma és státusza, valamint az
alkalmazott eljárások sokszínűsége.
A segítés lehet: direkt (pl. tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása) és indirekt (pl.
biztosítja a tanuló számára a szükséges feltételeket).
A fejlesztő tevékenység alapvető feladatai:
1) A gyermek fejlettségének és szociokulturális hátterének alapos és részletes
megismerése.
2) A gyermek fejlettségének és a fejlődési szükségleteknek megfelelő tanulási
stratégiai elemek (technikák, módszerek, mintanyújtó stratégiák) körülhatárolása,
megismertetése.
3) A technikák, módszerek, stratégiák elsajátítását segítő operacionalizált
tevékenységrendszer kidolgozása.
4) Ezekkel párhuzamosan a tanulási képességek fejlesztésére irányuló
tevékenységek affektív feltételeinek javítása, mindenekelőtt a megfelelő
motivációs bázis kialakításával.
5) A fejlődést segítő és megmutató értékelési folyamatok kidolgozása,
harmonizálása.
A gyermekek fejlettségére és fejlődési szükségleteire alapozódó hatásrendszer akkor
lehet eredményes, ha folyamatos és állandó, és elvezet az önálló tanulási képességek
kialakulásához.
A tanulás tanítását szolgáló feladatok általánosak, mindenféle tanulásra érvényesek, és
tantárgyakra lebontottak lehetnek. Megvalósításuk színhelyei a tanítási órák, az otthoni
tanulás, vagy más tanulási tapasztalatokat nyújtó alkalmak.
Balogh László szerint a fejlesztésnek, irányultságának megfelelően 2 útja van:
a. KÖZVETLEN FEJLESZTÉS – során megismertetjük azokat a tanulási
módszereket, technikákat, amelyeket a gyermek még nem ismer. Ezek beépülnek
a tanulási tevékenységbe. Mindezek alapján kialakíthatók olyan stratégiák,
amelyek hatékonyabbak a korábbiaknál, illetve jobban megfelelnek adott
tananyagtípus elsajátításának.
b. KÖZVETETT FEJLESZTÉS – lényege, hogy nem a stratégiát próbáljuk meg
fejleszteni, hanem a tanuló személyiségében azokat a hiányzó feltételeket
pótoljuk, amelyek a stratégiák alkalmazásához szükségesek (emlékezet,
figyelem, gondolkodás, motiváció). Vagyis, azokat az értelmi képességeket
(pszichikus rendszereket) fejlesztjük, amelyek alapvetően befolyásolják, mintegy
44
megalapozzák a tanulás egész folyamatát, így a tanulási stratégiák alkalmazását
is.
A két fejlesztési forma egyidejű megjelenése is lehetséges és kívánatos, mivel a két
tényező szoros összefüggésben határozza meg a tanulás hatékonyságát.
4.2. A tanulás diagnózisa
Célkitűzés: - A segítő diagnózis alapvető részterületeinek feltárása
Kulcsfogalmak: teljeskörű diagnózis, kognitív feltételek, affektív tényezők, környezeti
feltételek.
A segítés kiindulópontja az egyén tanulási sajátosságainak pontos diagnózisa. A
helyzetképből kiindulva kerül előtérbe a pozitív sajátosságok megerősítése, fejlesztése, a
hiányosságok megszüntetése.
A teljeskörű diagnózis kialakítása a tanulás valamennyi – külső és belső
feltételeinek – számbavétele alapján történik.
a. A diagnózis egyik lényeges eleme a kognitív feltételek adott állapotának
feltárása: előzetes tudás, tanulók meglévő tanulási stílusa, stratégiái, szokásai,
módszerei. Ebben többféle módszer használható: megfigyelés, kikérdezés (egyéni
beszélgetés, kérdőívek). A diagnózis sarkalatos pontja a tanulási nehézségek
időben való felismerése és okainak lehetőség szerinti feltárása. A tanulási
nehézségek rövid időn belül kudarchoz vezetnek. Kudarc esetén a meglévő
intellektuális képességek könnyen blokkolódnak. Az átélt kudarcoktól a
tanulóknak folyamatosan csökken a munkakedve. Ne engedjük, hogy a tanulók
hozzászokjanak a kudarchoz! b. A diagnózis legnehezebb része az affektív tényezők, sajátosságok megismerése
és feltárása: motívumok, attitűdök, kötődés, stressz és szorongásszint, önkontroll,
attribúció, stb. Az affektív tényezők határozzák meg, hogy az egyén eljut-e a saját
kognitív feltételei által szabott felső határig. Különös jelentősége van a tanulási
motívumok megismerésének és feltárásának. Megfelelő ösztönzés nélkül nem jön
létre hatékony tanulás.
c. A diagnózis fontos része a tanulási környezet feltételeinek számbavétele:
osztálylétszám, tantermek száma, felszereltsége, oktatásban felhasznált
eszközrendszer. Az otthoni tanulás esetében fontos a tanulók szociokulturális
körülményeinek feltárása: a tanulás helye, könyvek, folyóiratok, számítógép, stb.,
nem utolsó sorban a szülői segítségnyújtás lehetősége.
45
4.3. A tanulási képességek fejlesztése
Célkitűzések: - A tanulási képesség-fejlesztés területeinek tisztázása
- Az egyes területek fejlesztési vonulatának pontosítása
Kulcsfogalmak: gondolkodási képesség, figyelem, emlékezetfejlesztés, motiváció,
tanítói feladatok, kognitív önszabályozás, metakognitív tudás.
A tanulási képességek fejlesztése mindig a diagnózis tartalmi elemeinek
figyelembevételével történik. Mivel a tanulás jellegzetesen individuális tevékenység,
különös jelentősége van az egyéni, differenciált fejlesztésnek.
A tanulási képességeken belül kiemelten három terület fejlesztését tarjuk szem
előtt:
a. A tanulás pszichikai feltételeinek fejlesztése
A tanulás pszichikai feltétele három lényeges összetevőre vonatkozhat: a tanulás
motívumrendszerének alakítása, kognitív képességek fejlesztése és egyéb pszichikai
feltételek. A kognitív képességek fejlesztése az óvodában és alsó tagozaton minden
tantárgy keretében alapfeladatnak minősül. A tanulás szempontjából fontos tényező a
gondolkodás, az emlékezet kapacitása és a felidézhetőség. Az egyéb pszichikai
feltételek: rituális szokások, amelyek a tanulásra való ráhangolódást szolgálják; a tanulás
helyszíne, állandó időpontja; tanulandók sorrendje; tanulási szünetek beiktatása;
önellenőrzés, önjutalmazás módja. - szoros összefüggésben áll a tanulási szokásokkal, a
tanulási stílussal.
A gondolkodás, emlékezet, figyelem és motiváció kérdését jelentőségénél fogva
részletesebben is elemezzük.
1. A hatékony és sikeres tanulás kulcsa gondolkodási készségek fejlesztése.
Sajnos napjaink iskolai gyakorlata kiöli a gyermek természetes kíváncsiságát. Az
iskolában ugyanis nem kell gondolkozni, mindig megmondják, hogy mit, és hogyan kell
csinálni.
46
Gondolkodási szokások
1. Ne add fel könnyen, ha nehézséget okozó problémába ütközöl!
2. Igyekezz egyedül megbirkózni feladataiddal, segítséget csak kellő erőfeszítés
után kérj!
3. Mindig ellenőrizd megoldásaid helyességét!
4. Ne légy minimalista, élvezettel merülj a gondolkodást igénylő feladatokba!
5. Mindig vizsgáld meg, mennyi igazság van a tieddel ellenkező véleményekben!
6. Nemcsak a kritika, az önkritika is fontos!
7. Fogadd el mások igazát, ha érveik meggyőznek!
8. Törekedj elfogulatlanságra azokkal szemben is, akiket nagyra becsülsz!
9. Mindig gondolj arra, hogy az állításaidat megfelelő érvekkel kell alátámasztanod!
10. Légy következetes, de kerüld a makacsságot!
11. Merj a magad értelmére támaszkodni!
(Oroszlány Péter, 1994)
A helyes gondolkodást és tanulást a metakognitív irányítás jellemzi (Fischer,
2002). A metakognitív készségek feltételei annak, hogy a tanuló ellenőrzés alatt tartsa
saját gondolkodását, előre lássa a dolgokat és következményeket (pl. érzik a koncentrálás
szükségességét, tudják, mivel próbálkozzanak, ha elakadnak). A metakognitívitásnak
három eleme a tervezés, nyomon követés, értékelés. A tervezés képessége segíti a tanulás
metakognitív irányítását. A diákoknak segítségre van szükségük ahhoz, hogy használni
tudják a tervezés fajtáit és szintjeit. A tervezés fejlesztése a tanári irányítású tervezéstől
elindulva a tanulók önálló tervezése felé haladjon. A fejlesztés egyik módszere lehet a
személyes példaadás. Ez történhet összpontosítással (azaz kérdésekkel támogatja a
gondolkodást, pl. „Újra vizsgáld meg!”, „Miben hasonlítanak ezek a részek, miben
különböznek?, „Mesélj róla!”), kölcsönös tanítással (interaktív módszer, a tanár és tanuló
felváltva tanítják egymást, azaz tanítani, nem más, mint másodszor tanulni),
összefoglalással (lényeges tényezők kiemelése-alaptechnikái a jegyzetkészítés vagy
fogalomtérkép, kognitív térkép készítése: vizuális módon, grafikus eszközökkel próbálják
meg ábrázolni a gondolatok és fogalmak közötti kapcsolatokat. Jegyzetelés és
gondolkodás közben is segít, a fogalmi gondolkodást fejleszti. Ezek a térképek segítenek
a tervezésben, az ismeretek felmérésében és értelmezésében. Az iskolai tananyag bármely
területén felhasználhatjuk), modellálással (a tanuló által fejben feldolgozható cselekvést
vagy cselekvéssort adunk elő, pl. „Szeretnék valamit megtudni VIII. Henrik feleségeivel
kapcsolatban. Megnézem a tartalomjegyzéket, lássuk csak, mit látunk – nincs külön
fejezet VIII. Henrik feleségeiről. De nem adom fel, megnézem a betűrendes mutatót. Ez a
könyv végén van, ábécé szerint rendezve. Tehát megyek lefelé, amíg Henrikhez érek.
Úgy látom a feleségeit nem említik. Hát akkor végigfutok az oldalakon (lapoz). Aha, itt
van egy kép, amely akár az egyik feleségét is ábrázolhatja. Nézzük az aláírást – Boleyn
Anna. Lássuk csak megtalálom-e a nevét valahol az oldalon?) (Fischer, 2002, 150),
pozitív visszajelzéssel (a tanulást mindig segíti a teljesítményről szóló visszajelzés, és a
sikerélmény megerősítése, pl. „Tetszik, amit csináltál. Tudod, hogy miért?).
A gondolkodási képességeket iskolai környezetben úgy lehet a legjobban
fejleszteni, ha beépítjük azt minden tantárgy tanításába (A külön gondolkodásfejlesztő
47
programok beiktatása a romániai iskolai tevékenységbe körülményes a már meglévő
túlzsúfolt tantervi követelmények miatt.). Ezt úgy érhetjük el, hogy olyan a tanulási
helyzeteket hozunk létre, amely keretet ad a gyermekek magasrendű gondolkodási
képességeinek a kifejlesztéséhez.
2. A koncentráció, a figyelem, az észlelési képesség is nagyban befolyásolják a
bevésést. Minél erősebben összpontosítjuk figyelmünket egyetlen tárgyra, minél nagyobb
érdeklődéssel fordulunk feléje, annál érzékletesebben emelkedik ki az érzékleti
összképből, míg más részletek a háttérbe szorulnak. A csatornaelmélet az mondja ki,
hogy a csatornák kapacitása, melyen az információk áramlanak agyunkba, kötöttek, ezért
ésszerűen kell, hogy használjuk és gazdálkodjunk vele. Kiinduló szabály, hogy egyszerre
mindig csak egyetlen dologra figyelünk. Az alkati adottságok, mint a vérmérséklet,
meghatározhatják, hogy milyen a koncentráció. A kolerikus erősen képes koncentrálni az
őt lelkesítő munkára, a figyelem átkapcsolása viszont nehezebben megy. A szangvinikus
erősen tud koncentrálni változó körülmények között is, figyelemmegosztása is jó.
Egyhangú munkánál viszont hamar elkalandozik. A flegmatikus figyelme állandó, sokáig
fenn tudja tartani, kevésbé képes a figyelem megosztására, figyelem átkapcsolása nála
viszont lassú. A melankolikus esetében a figyelem gyenge megosztási képessége
jellemző, de erősen tud koncentrálni nyugodt körülmények között. Az észlelési képesség
a személyiség összetett tulajdonsága (az egyén tudáskészlete, tartós érdeklődése, a
figyelem megoszthatósága stb.). Befolyásolja a ható inger nagyfokú intenzitása (pl.
reklámok), mindennapitól eltérő volta, a háttérből kiemelkedő, világosan körvonalazott
alak. Az észlelési képességünk gyengül, ha ezek a jellemzők nincsenek meg („Néz, de
nem lát!”).
Gyakorlattípusok a koncentrációs képesség fejlesztésére - Figyelmi feladatok (pl. képtelen ábrák reprodukálása, emlékképek felidézése,
emlékezz!, mi változott?, mi történt?, másold le!, Oroszlány, 1994, 51)
- Aktív olvasás (lényegkiemelés szövegből - fontos mondatok kiválasztása egy
szövegből-, címmeditáció - mire utal a cím - írásban)
- Koncentrációs feladatok (jelkeresés, hibakeresés)
- Lazító testgyakorlatok (autogén tréning -pl. tónusfokozás, elnehezedés)
3. Fontos, hogy a gyermekeknek hasznos tanácsokat és a tanulást elősegítő,
emlékezetfejlesztő technikákat mutassunk, tanítsunk. Ilyen fontos tudnivaló a tanulás
közben beiktatott szünetek rendje is (lásd 3. táblázat). A tanulás tanításának végső célja,
hogy a diákot eljuttassuk az önszabályozó tanulás kialakulásához.
3. táblázat. Tanulási szünetek (Forrás: Birta, 2006)
A szünet
típusa
Időtartam Időközök Tevékenység a szünet alatt
1. Megszakítás 1 perc Szükség szerint Hátradőlés a székben
2. Kis szünet 5 perc 30 percenként Szabadon végzett gyakorlatok vagy
hasonlók
3. Kávészünet 15-20 perc 2 óra elteltével Kávézás, stb.
4. Pihenés 60-120 perc 4 óra elteltével Evés, alvás stb.
48
Jó tanácsok a tanuláshoz!
1. Ne oszd meg a figyelmedet! Kísérletek bizonyítják, hogy egyszerre csak egy
dologra tudunk igazából figyelni. A figyelem gyors váltakozása bizonyos
tevékenységeknél – pl. autóvezetésnél – nélkülözhetetlen, a szellemi
erőfeszítésnél azonban mindenképpen a teljesítmény csökkenésével és gyors
fáradással jár!
2. Élvezettel merülj el a tanulásba! Ha valódi érdeklődés és kíváncsiság vezet,
figyelmed biztosan nem kalandozik el más területre!
3. Tanulás előtt tedd rendbe íróasztalodat! Ne hagyj elől semmi olyan tárgyat,
amely tanulás közben elvonja a figyelmedet, más irányba terelhetné
gondolkodásodat.
4. Tanulás közben ne egyél, evés közben ne olvass! A kétféle tevékenység egymás
ellen hat: vagy az ételt élvezd, vagy a tanulásra figyelj! Ha éhes vagy inkább tarts
szünetet, és nyugodt körülmények között étkezz!
5. Ha nehezedre esik elkezdeni a tanulást, csinálj meg bemelegítésként néhány
koncentrációs gyakorlatot, ez átlendít a kezdet nehézségén.
6. Dolgozz ki magadnak feladatokat figyelmi képességed fejlesztésére. Nézz meg
alaposan minden tárgyat, személyt, mintha most látnád először. Törekedj a
látottak és hallottak minél pontosabb visszaadására szóban és írásban!
7. Figyeld meg magadat, hogyan viselkedsz a tanítási órákon. Mennyire használod
ki a tanulás lehetőségeit az iskolában? A jó időgazdálkodás alapja, hogy amit az
iskolában megértesz és megjegyzel, azzal otthon keveset kell foglalkoznod. Mi
akadályoz meg ebben? Nem tudod követni a magyarázatot? Miért nem szólsz?
Zavarnak társaid, vagy éppen te zavarod őket? Vedd észre, mi tereli el a
figyelmedet a tárgyról, és gondold meg, mit tehetnél ez ellen.
8. Otthoni munkádat is elemezd, mintha kívülről látnád magad. Mennyire
célirányos tanulásod, mennyi közben a „lötyögés”, a fölösleges időtöltés,
ábrándozás, regressziós olvasás, mi akadályoz a folyamatos tevékenységben,
mennyi ideig tudsz koncentráltan dolgozni? Készíts időmérleget: írd fel, mivel,
mennyi ideig foglalkozol. Fűzz hozzá megjegyzést: elégedett vagy-e
koncentrációs teljesítményeddel, tudtál-e folyamatosan dolgozni? Ne hagyd,
hogy az idő kifolyjon a kezedből!
4. Motiváción az oktatás elméletében két - egymással szorosan összefüggő -
dolgot értünk. Egyrészt azokat a belső hajtóerőket, amelyek a tanulót a tanítóval való
együttműködésre, a tanulási folyamatban való aktív részvételre késztetik, másrészt azokat
az erőfeszítéseket, amelyeket a tanár tesz azért, hogy a tanulót rávegye az
együttműködésre motiválás)
A tanuló motívumai: Mi készteti a tanulót arra, hogy eleget tegyen a tanító által
kifejezett igényeknek?
49
1. Kognitív motívumok: Azokat a motívumokat soroljuk ide, amelyek
valamilyen tartalmi kapcsolatban állnak az elsajátítandó tudással. Ezeket
nevezhetjük belső motívumoknak is. Ideális esetben - a tanulót döntően belső
motívumok vezérlik: magáért a tudásért, a tudás öröméért tanul. Ilyenek például a
kíváncsiság, érdeklődés, kompetencia, törekvés az ellentmondások
kiküszöbölésére.
2. A családi háttérrel összefüggő motívumok
A szülők megkövetelik a jó tanulmányi eredményeket. (jutalom-büntetés)
A szülők fontosnak tartják az iskolai eredményeket, és a gyerek-szülő érzelmi
kapcsolat jó.
A családban becsülete van a tudásnak, a szülők tanuláshoz és tudáshoz való
viszonya követendő mintaként segíti a gyerek tanulási részvételét.
3. A tanuló karrierelképzeléseivel összefüggő (teleologikus) motívumok
4. A kortárscsoportból fakadó motívumok: mintakövetés, versengés.
Széles gyerekcsoportok esetében számíthatunk arra, hogy megelőző (hozott)
motivációjuk alacsony lesz:
ahol a családi háttér nem rendezett, a szülők kevéssé kísérik figyelemmel a
gyerekek iskolai pályafutását, a szülők és a gyerek között az érzelmi kapcsolat
zavart;
ahol a szülők értékrendjében nem áll magasan a tudás;
ahol a tanuló jövőképe, karrierelképzelése nem feltételezi a jó iskolai
teljesítményt;
ahol a kortárscsoport nem értékeli az iskolai teljesítményt;
ahol a kortárscsoport ugyan értékeli az iskolai teljesítményt, de a tanuló
lemaradása behozhatatlannak látszik;
ahol a tanuló kíváncsisága, érdeklődése, kompetenciára és integrált tudásra való
igénye nem találkozik az iskola által nyújtott tudással (soha nem arra kíváncsi,
amiről az órán szó van).
A tanító feladatai a motivációval kapcsolatban
o Ismerjük meg a tanulókat!
i. Tanuljuk meg mielőbb a tanulók nevét!
ii. Beszélgessünk a tanulókkal! Ismerjük meg érdeklődési köreiket,
életformájukat, problémáikat!
iii. Ismerkedjünk meg közelebbről a tanulókkal!
iv. Beszélgessünk a szülőkkel!
o Teremtsünk pozitív légkört az osztályban!
i. Törekedjünk az érzelmi biztonság megteremtésére!
ii. Figyeljünk oda a tárgyi környezetre!.
50
iii. Figyeljünk oda a kényelmi szempontokra! • Ne féljünk a
játékosságtól és a humortól! A túlságosan komor órai légkör
elveszi a kedvet a tanulástól.
iv. Tartózkodjunk az intellektuális agressziótól!
v. Akadályozzuk meg az osztályon és iskolán belüli gyerek-gyerek
agresszió minden formáját!
vi. Alakítsunk ki személyes kapcsolatot a tanulókkal!
o Kínáljunk követendő példákat!
o Mutassuk fel a tudás megszerzésében rejlő perspektívákat!
o Kössünk a tanulókkal "szerződést"! Különösen akkor ha a tanulók nagyon
alacsony szinten motiváltak, és baj van az együttműködéssel. -
személyesség és korrektség.
i. "Kollektív szerződések".
ii. Egyéni szerződések.
o Tegyük érdekessé az órát!
i. Kapcsoljuk össze a tananyagot az élettel, a tanulók életvilágával!
ii. Kapcsoljuk össze a tananyagot a tanulókat érdeklő kérdésekkel!
iii. Fogalmazzunk meg problémákat! Aknázzuk ki a tanulók
kíváncsiságában rejlő lehetőségeket!
iv. Alkalmazzunk a köznapitól eltérő módszereket és eszközöket!
v. Adjunk optimális nehézségű feladatokat!
o Éljünk okosan a megerősítés eszközeivel!
i. Ne bízzunk az osztályozás kizárólagos hatásában!
ii. Éljünk a dicséret eszközével! Alkalmazzuk többször, mint a
szidást!
iii. Soha ne próbáljuk manipulálni a gyerekeket, érzelmeink mindig
legyenek őszinték!
iv. A külső megerősítés gyengíti a kognitív motívumok hatását.
Sokféle motiváló eljárásra azért van szükség, mert a gyerekek is különbözőek. Egyik
gyereknél ez, másiknál az a motivációs technika járhat eredménnyel.
Portfólió
Gondolkodjon el saját érdeklődési területein. Töltse ki az alábbi kérdőívet minél rövidebb
idő alatt, anélkül, hogy sokáig gondolkodna.
51
Név:……………………………………
ÉRDEKLŐDÉSI TESZT
Ez a feladat egy tevékenységlistát tartalmaz. Azt kell hosszabb mérlegelés nélkül
eldöntened, hogy a felsorolt tevékenységeket mennyire szívesen csinálnád a jövőben,
függetlenül attól, hogy jelenleg értesz-e hozzájuk. Ha egy tevékenységforma tetszik, írj 5-
öst utána. Ha egyáltalán nem tetszik, 1-est írj, s persze adhatsz 2-es, 3-as, 4-es értéket is,
attól függően, mekkora kedvet érzel a felsoroltakhoz.
Lendületesen dolgozz: 3-4 perc alatt juss a feladat végére. Mindig azt a számértéket írd
le, amire elsőnek gondolsz! A kérdés tehát minden esetben ugyanaz: mennyire szívesen
csinálnád?
Mennyire szeretnél… 1. aktívan részt venni a politikai életben?
2. embereket gyógyítani?
3. adminisztrációs feladatokat végezni?
4. idegen nyelveket elsajátítani?
5. élsportolóvá válni?
6. üzleti ügyekkel foglalkozni?
7. iskolában tanítani?
8. matematikával foglalkozni?
9. közgazdasági kérdésekkel foglalkozni?
10. számítógéppel dolgozni?
11. írógépen dolgozni egy irodában?
12. szerepelni egy színjátszó csoportban?
13. külföldiekkel levelezni?
14. reklámot csinálni egy új árunak?
15. kórusban énekelni?
16. növényeket gondozni?
17. gyűjtést indítani a szegények javára?
18. hangszeren játszani?
19. tanulmányozni a gazdasági folyamatok okait?
20. nyilvánosan bírálni egy helytelen nézetet?
21. fizikai kísérleteket végezni?
22. rajzolni, festeni?
23. nyilvántartásokat vezetni, iratokkal foglalkozni?
24. pszichológiai teszteket kitölteni?
25. plakátot tervezni?
26. embereket megnyerni, üzleti kapcsolatokat kiépíteni?
27. nehezen nevelhető gyerekekkel foglalkozni?
28. emberi jogokról vitatkozni?
29. kiszámítani, megéri-e egy új terméket gyártani?
30. fényképeket készíteni?
31. akváriumot gondozni?
32. újságcikkeket írni társadalmi jelenségekről?
33. kutatni a XX. század történelmét?
34. újságot szerkeszteni?
35. ellentétes véleményeket kibékíteni?
36. vállalkozásokban részt venni?
52
b. A tanulási stratégiák, módszerek, stílusok fejlesztése
A tanulási módszerek, technikák, szokások fejlesztésének, kialakításának szükségességéről már az
előző fejezetben volt szó.
A fejlesztés első lépése: a fejlettséghez igazodva sokféle módszerrel, technikával
ismertessük meg a tanulót, annak érdekében, hogy lehetősége legyen kiválasztani a
számára leghatékonyabbat. Itt azonban nem csak bemutatásról, hanem ajánlásról is
szó van. A tanulási módszerek ismerete, a tanulási gyakorlatban való felhasználása
párosulva a tanuló fejlettségi szintjével megteremti azt a lehetőséget, hogy mindig a
tanulási feladatnak megfelelő stratégiát dolgozza ki, és alkalmazásával eredményessé
tegye a tanulást. A saját tanulási stratégiák konstruálási folyamatának segítése szintén
a tanító feladata, melynek eredménye, a metakognitív tudás növekedése.
A tanulási módszerek fejlesztéséhez elsősorban a mnemotechnikák és egyéb tanulási
technikák ismertetése és életszerű alkalmazása járul hozzá.
Tanítási órák: otthoni tanulási feladatok előkészítésén túlmenően mintákat is nyújt
az önálló tanulás szervezéséhez.
A tanulás segítésének alapfeltétele a tanuló tanulási stílusának ismerete; a segítő
ajánlásokat, módokat ezekhez kell igazítanunk, ezzel optimalizálhatjuk a tanulást.
A fejlesztés eredményességének sarkalatos pontja az egyéni sajátosságok szerepe és
figyelembevétele.
A fejlesztés elkezdhető már az iskoláskor kezdetén (Páli – Kalmár vizsgálatai, 1981)
A stratégiák ismerete bizonyos mértékig kompenzálhatja a gyengébb képességeket,
ugyanis a stratégia elsajátítása, alkalmazása együtt jár bizonyos tanulási képességek
fejlesztésével/fejlődésével.
c. A fejlődést segítő értékelés
Az autonóm személyiség kialakulásának alapvető feltétele a kognitív önszabályozás. „A
kognitív önszabályozás képessége együttesen jelenti az egyénnek önmagáról, a különböző
feladatokról, valamint az alkalmazandó kognitív stratégiákról való tudását.” (Réthyné, 1998,
243). A kognitív stratégia azt a tudást jelenti, amely által lehetővé válik a megtanultak
transzferálása: bármely feladathelyzetben történő alkalmazása.
A tanulás eredményessége szempontjából meghatározó, hogy az egyén milyen mértékben
képes kontrollálni és szabályozni saját pszichikus funkcióit: észlelését, emlékezetét,
gondolkodását. A kognitív önszabályozás a tanulás eredményeként alakul ki, tanítható.
Ebben van jelentős szerepe a tanítónak: külső irányítás mellett az önszabályozási képesség
fejlesztése.
Fontos a metakognitív tudás fejlesztése is (magasabbrendű önkontroll folyamatok,
amelyek kialakulásában a külső értékelési minták meghatározóak), hiszen az önálló tanulás
képességrendszerének komponense. A metakogníció nem csak a tanulásra, hanem az egyén
önmagáról való tudására is vonatkozik fejlesztése tehát a motívumok, érzelmek
megismerését és kontrollálását is jelenti.
53
Ebből következően a tanító feladata:
A pedagógiai értékelés során nem csak a végső eredményként jelentkező tudást,
hanem magát a tanulási folyamatot, tevékenységet is értékelni kell, ezzel
egységben.
A tanulás segítésének egyik fő lehetősége a metakognitív bázis tudatos, célzott
fejlesztése.
4.4. A tanulási környezet
Célkitűzések:
- Az optimális tanulási környezet meghatározó elemeinek bemutatása
- A tanító felelősségének tudatosítása a megfelelő tanulási környezet
megteremtésében
Kulcsfogalmak: optimális tanulási környezet, jellemzők, tanítói teendők.
A tanulási környezet az a hely, amelyben a tanulás megtörténik. Azonban a tanulás
szót itt nem korlátozhatjuk csupán a „tananyag elsajátítására”. A fejlődés, a szocializáció
során különféle dolgokat tanulunk meg (pl. értékeket, normákat, mozgásokat,
műveleteket, hiteket, attitűdöket, verbális kifejezéseket, sőt sokszor még félelmeket is),
amelyek mind valamilyen kontextushoz köthetők. Általánosságban elmondható, hogy
bizonyos tényezők hátráltatják, míg mások gazdagítják a tanulási folyamatot. Vannak
olyanok, amelyek erősebb hatást gyakorolnak erre, s vannak olyanok, amelyek hatása
gyengébb. Vannak fizikai, társas, érzelmi, élettani és kognitív összetevői is. Mindebből
látható, hogy mennyire komplex módon jellemezhető e környezet. Mind a szülők, mind
pedig a pedagógusok felelősek annak a tanulási környezetnek a megteremtéséért,
amelyben a gyermekeket nevelik. Az alábbiakban bemutatunk néhány gondolatot, amely
az optimális tanulási környezet kialakításában segítségükre lehet:
1) Gazdag, stimuláló ingerek – változatos színek, textúra alkalmazása, gyerekek által
készített rajzok és ábrák kifüggesztése, így könnyebben összefüggésbe tudják hozni az egyes
terméket annak tulajdonosával.
2) Csoportos helyek kialakítása – társalgó, pihenő hely, udvar, asztalok stb., ahol lehetőség
van a másokkal való találkozásra, beszélgetésre és tapasztalatcserére.
3) Zárt és nyitott helyek összekötése – az agynak – különösen a fejlődő és a tanuló agynak -
sok oxigénre van szüksége. Ezért a szabadban, rendszeresen elvégzett mozgásos gyakorlatok
nagyon fontosak.
4) A motiváció növelése – nyilvános helyeken kifüggeszthetünk olyan feliratokat és
szimbólumokat, amelyek erősítik az összetartozás és a koherencia érzését. Legjobb, ha ezek
is a gyerekek alkotási közül kerülnek ki.
54
5) Érzelmi biztonság megteremtése – a fenyegetettség mértékét a lehető legkisebbre kell
csökkenteni. Sok kutatás kimutatta már a stressz, a félelem és a szorongás tanulást gátló
hatását.
6) Változatos helyek – minden képzés, oktatás, tréning célja a transzfer: a tanultak más
helyzetekben való alkalmazása. Ezért ugyanazt az anyagot mutassuk be minél többféle
módon, formában, színben és helyen.
8) Minden forrást tegyünk elérhetővé – a tanulás egyik legújabb irányzata a „Multiple
Chance Learning” (Többszörös lehetőség a tanulásra) azt javasolja, hogy az oktatási és a
környezeti elrendezések olyan változatosságát biztosítsuk, amely az adott tanulási epizódban
az ötletek gyors kialakulását segítik elő. Ez például egy olyan osztálytermet jelent, ahol a
sarokban van egy csap és egy mosogató, van a teremben írásvetítő, magnó, Internetes
számítógép, olyan asztal, ahol egyedül lehet dolgozni, olyan asztal, ahol csoportban lehet
dolgozni, van külön olvasósarok, vannak könyvespolcok szótárakkal, lexikonokkal és
térképekkel. Napjainkban egyre több ilyen „tanulás központtal” találkozhatunk általános és
középiskolákban is. (Megjegyzés: saját tapasztalatunk szerint a diákok sokkal
felszabadultabbak, autonómabbak, együttműködőbbek az ilyen környezetben és jobban
vigyáznak környezetük tárgyaira is. )
9) Rugalmasság – a dolgokra különböző szemszögből tekinthetünk. A dolgok
megváltoztathatók. Amennyiben találunk jobb alternatívát, akkor megbeszélhetjük, és
változásokat hozhatunk létre.
10) Aktív és passzív helyek biztosítása – a tanulóknak szükségük van olyan helyre, ahová
visszavonulhatnak, ahol intraperszonális intelligenciájukat használva elmélkedhetnek éppen
úgy, mint olyan helyekre, ahol másokhoz csatlakozva interperszonális intelligenciájuk
segítségével megvitathatnak bizonyos kérdéseket.
11) Személyes helyek – minden diák számára fontos, hogy otthon és az iskolában is legyen
egy olyan helye, amelyet kizárólag a sajátjának érezhet. Ez kifejezi számukra az egyediséget
és megengedni, hogy kifejezzék identitásukat, hogy személyessé tegyék saját helyüket, és
hogy territoriális viselkedést gyakorolhassanak.
12) A teljes közösség mint optimális tanulási környezet – az iskolát forrásokban gazdag
tanulási központnak tekinthetjük, amely kiegészíti az élethossziglani tanulást. Minden
felvilágosult személy tudja, hogy a tanulás nem az iskoláztatással kezdődik és nem is annak
befejezésével zárul le. Elmúlt már az a korszak, amikor egy diák számára a tanár jelentette az
információ megszerzésének kizárólagos forrását. A technológia, a távtanulás, a közösségi és
az üzleti kapcsolatok, az otthoni tanulás mind olyan tényezők, amelyek jelentősen át fogják
alakítani a ma és a holnap tanulási környezetét.
Milyen legyen a tanulási környezet?
ÉRZELMILEG BIZTONSÁGOS (elegendő hely, elegendő idő, az eszközök megléte,
célszerű elhelyezése; szeretetteljes, elfogadó, megértő
55
STIMULÁLÓ ÉS INGERGAZDAG (érdeklődés, meghallgatás, odafigyelés)
ÖSZTÖNZŐ, POZITÍV, BÁTORÍTÓ (bátorítás, támogatás, ösztönzés, dicséret, elismerés,
nyitottság a gyermek jelzéseire, igényeire, érzéseire, gyermekismeret; öröm,
büszkeség kimutatása)
FELFEDEZHETŐ, MANIPULÁLHATÓ (önállóság, próbálkozás lehetősége, felfedező,
alkotó légkör biztosítása)
AKTÍV, MOZGÁSOS (szabadságérzet biztosítása)
Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok:
1. Melyek a fejlesztő tevékenység alapvető feladatai?
2. Mi a különbség a közvetlen és a közvetett fejlesztés között?
3. Sorolja fel a teljes körű diagnózis elemeit!
4. Jelölje a tanulási képességeken belül azt a három területet, amelyekre a
fejlesztésnek irányulnia kell!
5. Milyen szerepe van a tervezési képesség fejlesztésének a tanulási tevékenység
segítése folyamán?
6. Sorolja fel és támassza alá példákkal, a tanító motivációval kapcsolatos feladatait
(legalább négyet ezek közül)!
7. Mit értünk a kognitív önszabályozás és a metakognitív tudás kifejezések alatt?
8. Nevezze meg az optimális tanulási környezet kialakításának 3 olyan elemét,
amelyre különös gondot fordít/fordítana pedagógiai gyakorlatában. Miért éppen
ezeket gondolja fontosnak?
Portfólió Mindegyik feladat teljesítése kötelező! A beküldés határideje: a kontaktórán
leszögezett.
1. A tanulás segítésének elemeit és jellemzőit szem előtt tartva értelmezzék az alábbi
idézetek valamelyikét; emeljék ki tanulás-módszertani szempontú következményeit.
„Nem az a fontos, hogy megtöltsünk egy csöbröt, hanem, hogy meggyújtsunk egy
tüzet!”
„Nincs szükségünk nagyobb erőre, jobb képességekre, vagy tágabb lehetőségekre.
Amire szükségünk van az, hogy élni tudjunk azzal, amink van.”
„Az egészséges fejlődés előmozdításának kulcstényezője a szülők érzékenysége a
gyermek szükségletei iránt.” (Cole M.)
„Semmire sem tudom megtanítani, mert nem szeret engem.” (Szókratész)
„Csak attól tanulunk, akit szeretünk.” (Goethe)
56
2. Állítson össze egy legalább 15 feladatot tartalmazó feladatgyűjteményt. Csoportosítsa
a gyakorlatokat aszerint, hogy a tanulási képességeken belül mely terület fejlesztést
szolgálják. Jelölje a feladat mellett azt is, hogy hányadik osztályban és milyen órán
alkalmazná ezeket. Segítheti a tájékozódásban, ihletődhet a:
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oktatas-kerekgyarto oldalról.
Szakirodalom: 8. Barabási Tünde (2006): Tanulásmódszertan, tanulmányi útmutató, kézirat
9. Bagdy, E. – Telkes, J. (1995): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
10. Balogh, L. (1998): Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai
alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
11. Birta-Székely, N. (2006): Tanárok pedagógiai műveltsége. Ábel Kiadó,
Kolozsvár.
12. Fischer, R. (2005). Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki
Könyvkiadó, Budapest.
13. Fürstné, K. E. – Sipos, E. (1996): Hogyan tanuljak, hogy legyek valaki? Fürst
Stúdió, Dunaalmás.
14. Knausz I. (1999): A tanulás. In A tanítás mestersége, Egyetemi jegyzet, Budapest.
15. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=letoltes-korosi-tanulas
16. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oktatas-kerekgyarto
17. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia. Comenius BT., Pécs.
18. Oroszlány Péter (1994): Könyv a tanulásról. PSZM, Budapest.
19. Szászné, Cs. K. – Varga, K. (2005): Segítőkészség. A tanulás sikerességéhez
szükséges pszichikus funkciók megfigyelése és fejlesztése. Ec-Pec Alapítvány,
Budapest
57
5. Melléklet
5.1. melléklet
Példa a tanulási technikák, a helyes tanulási szokások kialakítására a tanítási órán.
Forrás: Kórósi Kálmánné (szerk.) (2005): A tanulás tanítása, tanulása.
(Szokásrendszerek, tanulási technikák kialakítása, fejlesztése az 1–4 osztályban)
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=letoltes-korosi-tanulas
1. osztály
Főtéma: A szokásrend kialakítása
Altéma: A tanulás külső feltételei (rend, világítás, testtartás, szemtávolság, csend) 1.
foglalkozás
Időigény: 1x60 perces foglalkozás (a csoport igényei szerint több részre bontható)
Cél: Az eredményes tanulást segítő külső körülményeket tanulóink megismerjék, s
kialakuljanak helyes szokásaik.
Elvárható eredmények:
A tanulók szerezzenek élményt, az eredményes tanulást segítő és/vagy gátló külső
körülményekről!
Ismerjék meg a tanulási eszközök elhelyezési rendjét!
Legyenek képesek bemutatni a tanuláshoz szükséges egészséges testtartást,
ceruzafogást, szemtávolságot!
Ismerjék a tanulás szempontjából a fény és a csend szerepét és milyenségét!
Tartalom Módszertani javaslatok Ajánlott eszközök (tárgyak, példák
szövegek) Figyelemfelhívás
1. Tanulás rossz
külső feltételek
között.
Problémafelvetés.
1.1. rendetlenség
(örök keresés)
1.2. rossz világítás
1.3. helytelen
testtartás
Tanítói bemutatás Kelekótya Palkó
bemutatja a nem
megfelelő külső
körülmények közötti
tanulást.
Bábok, íróasztal,
szék, magnó.K.P.
borzas, állandóan
keres valamit, kiabál,
rendetlen az
íróasztala, helytelen a
megvilágítása,
hangos zene szól, a
széken görnyedten, a
58
1.4. rossz
szemtávolság
1.5. háttérzaj
füzetéhez közel
hajolva tanul
2. A látottak
elemzése.
Megnyilvánulások
meghallgatása.
Beszélgetve frontálisan Elemző munkánkban
törekedjünk határozott
minősítésekre
indoklással! Mi a rossz
és mi a követendő példa?
2.1. Rend
Nevelői kérdések Mit láttok Palkó
íróasztalán?
(rendetlenséget)
Melyek azok a tárgyak,
amelyek nem kellenek a
tanuláshoz?
(játékok, ennivaló,
ruha...)
Tevékenykedtetés: Vegyük el a felesleges
dolgokat!
Játékok, ennivaló,
ruha, taneszközök,
stb.
2.2. Világítás,
egészséges
testtartás,
szemtávolság.
Nevelői kérdések: Milyen az asztal
megvilágítása?
(Rossz, mert háttal ül a
természetes fénynek,
mesterséges fény nincs.)
Hogyan ül Palkó az
asztalnál? (Görnyedten,
közel hajolva a
füzetéhez.)
Miért ül így? (Mert nem
lát.)
Miért nem lát? (Mert
nem kap természetes
fényt, nincs világítás
sem, görnyedten ül, ezért
rossz a szemtávolsága
is.)
Tevékenykedtetés Állítsuk be K.P. asztalát!
Adjunk neki lámpát!
Mutassuk be a helyes
testtartást és a megfelelő
szemtávolságot!
lámpa
59
2.3. Csend
Nevelői kérdések: Miért kiabált Palkó?
(Mert hangosan szól a
zene.)
Mit javasoltok, hogy
csendben tudjon tanulni?
(Kapcsoljuk ki a magnót)
Ajánlás: A tanulók
szerezzenek
élményt a tanulást
gátló külső
körülményekről.
Követelmény csak a
helyes külső
körülmények
bemutatása,
tudatosítása, ill.
gyakorlása után
jelentkezik.
3. Egyéni
beszámolók
meghallgatása
tanulóink tanulási
gyakorlatáról.
Frontálisan, beszélgetve
Nevelői kérdések: Te hol tanulsz?
Te hogyan tanulsz?
Ajánlás: Törekedjünk a jó
hangulatú, őszinte
légkör
kialakítására!
4. Tanulás
helyes külső
feltételek között.
4.1. Rend
Tevékenykedtetés: Játsszuk el, hogy
matematika órára
készülünk!
Tegyétek az asztalotokra
a szükséges felszerelést!
Megállapítás:(törvény)
Könyv feladatlap,
füzet tolltartó,
korongos doboz,
pálcika...
Követelmény: Ismerjék és
alkalmazzák a
tanulási eszközök
elhelyezési rendjét!
REND A LELKE
MINDENNEK!
Értékelés: Akkor jó, ha
mindennek megvan
a maga helye, csak
az van az asztalon
amire szükség van,
de az mind ott van.
Tanulás közben figyeljük
és értékeljük az egyéni
fejlődésüket. Segítsük
azokat, akiknek még
nehézségeik vannak,
dicsérjük meg a már
Ajánlás: A továbbiakban a
rend
gyakoroltatását,
ellenőrzését,
értékelését naponta
60
kialakult jó
szokásrenddel
rendelkezőket.
végezzük felelősök
bevonásával, amíg a
tevékenységek
szokássá nem
válnak.
Törekedjünk arra,
hogy a nevelői
ellenőrzést mielőbb
felelősi, tanulópári,
ill. önell
4.2. Világítás,
egészséges
testtartás,
szemtávolság.
Tevékenykedtetés: Lekapcsoljuk a villanyt,
vagy behúzzuk a
függönyt. (félhomály)
Nevelői kérdések: Miért nem tudunk így
tanulni? (Mert nem
látunk jól.)
Mit lehetne tenni, hogy
jó megvilágításban
tanulhassunk?
(Kapcsoljuk fel a
villanyt, húzzuk szét a
függönyt, alkalmazzunk
helyi megvilágítást)
Ajánlás: Lehetőség szerint
természetes fénynél
dolgozzunk!
Tanulói bemutatás: a lámpa helyes
elhelyezése.
Íróasztal,
működőképes lámpa.
Nevelői magyarázat:
Ajánlás: Küldjük vizsgálatra
azokat a gyerekeket,
akinél már orvosi
beavatkozásra van
szükség
A fény lehetőleg oldalról
érjen.
Elegendő fény mellett
jobb a kedvünk is.
A gyenge világítás
fáraszt, álmosít, a túl erős
fény nyugtalanít.
Naponta figyelmeztessük
a tanulókat a törvényben
foglaltak alkalmazására.
Ajánlás: Küldjük vizsgálatra
azokat a
61
Mutassunk erre jó példát
az osztályteremben. gyerekeket, akinél
már orvosi
beavatkozásra van
szükség
Gyakorlatok:
Szemtorna:
Kinyújtott karunk
mutatóujját mozgassuk
fel-le, körbe, átlósan,
közel, messze. Kövessük
az ujj vonalát csak a
szemünkkel, fej ne
forduljon!
Helyes testtartás és
szemtávolság gyakorlása
tanulás közben.
Kísérjük figyelemmel
minden órán tanulóink
testtartását. Dicsérjük a
helyes testtartással,
szemtávolsággal
dolgozókat.
Követelmény Legyenek képesek
bemutatni a
tanuláshoz
szükséges
egészséges
testtartást
szemtávolságot.
Alkalmazzák azt.
4.3. Lazító
gyakorlat.
Improvizált utánzó
mozgások zenére nevelői
bemutatás után
Magnó, lendületes
mozgásra alkalmas
zene.
4.4. Csend
Hangosan szól a zene a
háttérben.
Nevelői kérdés: Szeretnétek-e egy
mondókát
megtanulni?(igen)
Nevelői útmutatás: Mondjátok utánam!
Érzékeltessük a háttérzaj
zavaró hatását!(Zavarni
fogja őket a hangos
zene.)
Ess, eső, ess.. Ess, eső, ess,
karikára ess!
Az én hajam olyan
legyen,
mint a csikó farka,
még annál is
hosszabb,
mint a Duna hossza,
még annál is
hosszabb,
mint a világ hossza.
Krumpli
bokrosodjék,
62
Búza szaporodjék,
ess, eső, ess, karikára
ess! (Népköltés)
Megállapítás: (törvény)
CSENDET
KÉREK!
Zajban nem tudunk
tanulni.
Követelmény: Ismerjék a tanulás
szempontjából a
csend szerepét és
milyenségét!
Nevelői magyarázat: A tanuláshoz teljes csend
szükséges. A háttérzaj
zavaró hatású. Tanórai
válaszadásnál
középhangerővel, páros
gyakorlatnál suttogva,
önálló munkánál teljes
csendben kell dolgozni.
Ajánlás: Szelíden és
meggyőzően kell
kialakítani a csönd
iránti belső igényt,
mert igazi
koncentrációt
igénylő munkánál
zavar a háttérzaj.
Zajban hamarabb
elfáradunk, nagy zaj
idegesít,
türelmetlenné tesz.
Törekedjünk arra,
hogy tanításunk is
középhangerővel
történjék.
Tevékenykedtetés: Kikapcsoljuk a magnót
és csendben elkezdjük
megtanulni a
népköltést.(majd a
következő órákon
folytatjuk.)
Értékelés: Akkor jó, ha
kialakul egy
megfelelő
tolerancia egymás
iránt, nem kiabálják
túl egymást
tanulóink.
Elégedettek
lehetünk, ha az
órákon nem
zavarják egymást
hangos beszéddel,
zajjal ill. bizonyos
tevékenységek
közben teljes a
csend.
5. Összefoglalás a Emlékezetfejlesztő Babzsák, vagy labda
63
megállapítások
törvények
rögzítésével.
játék: Körben állunk.
Babzsákot, vagy labdát
dobálunk egymásnak.(a
tanító kezdi, aki kapja
egy jó tanácsot kell
megfogalmaznia a
rendről, a csendről, a
világításról, testtartásról,
szemtávolságról...)
A gyerekek minden
pozitív válaszát el kell
fogadnunk. A tanító,
amikor hozzá kerül a
tárgy a törvény
megfogalmazását
mondja! Memorizáljuk a
három törvényt:
REND A LELKE
MINDENNEK!
LEGYEN
ELEGENDŐ
FÉNY!
CSENDET
KÉREK!
Rögzítése jelkártyákkal!
Jelkártyák:
rend (rendezett
íróasztal
képe)
csend
(„lelakatolt”
száj képe)
világítás
(napocska
vagy lámpa
képe)
1.osztály
Főtéma: A szokásrend kialakítása
Altéma: A tanulás külső feltételei (táska rendje, sorrendiség, pihenők beiktatása) 2.
foglalkozás
Időigény: 1x60 perces foglalkozás (a csoport igénye szerint ez módosítható)
Cél: Az eredményes tanulást segítő külső körülményeket tanulóink gyakorolják,
alkalmazzák
Elvárható eredmények:
Tapasztalják meg, hogy milyen jelentősége van a táska rendjének, a helyes
időbeosztásnak, a tanulási sorrendnek és a pihenőidők beiktatásának.
Legyenek képesek megteremteni és megtartani táskájuk rendjét.
Ismerjék az állandó tanulási idő jelentőségét, a célszerű tanulási sorrendet.
Legyenek jártasak a pihenőidők beiktatásában.
64
Tartalom Módszertani javaslat Ajánlott eszközök (tárgyak, példák,
szövegek stb.)
1.
Ráhangolódás,
bemelegítés: megfelelő
tanulási attitűd
kialakítása.
Játékok: Összehangolódás:
Körben állunk szorosan
egymás mellett
kézfogással, csukott
szemmel. Mély belégzés,
kilégzéskor hangoztassuk
folyamatosan az „óóóó”
hangot ameddig a
levegőnk tart.
Ajánlás: Rövid időt vegyen
igénybe!
Legyen tréningszerű,
változatos játékos!
Fokozza az agy
teljesítőképességét!
Nagymozgások
fejlesztése:
Kisterpeszben karok lazán
a test mellett, előre, hátra
lendítés, fokozva a
lendületet.
Malomkörzés,
óriáskörzés. Gömbölyű
háttal előrehajlás, karokat
lengetjük előre hátra, fel,
le, jobbra, balra.
Keresztező mozgások:
Jobb könyököddel érintsd
meg a bal térdedet, bal
könyököddel a jobb
térdedet. Lassú ütemmel
induljunk, majd egyre
fokozzuk a ritmust!
Ugyanez mondókával.
„Eszem éles, eszem
vág,
mindent bevés
előránt.”
(Hangkazetta:
Zseninek születtél
szerző: Domján
Erzsébet Agykontroll
KFT Budapest)
Csendjáték:
(személyiségfejlesztő
játék)
Körben állunk, karunk
összeér. Körön belül
tyúklépésben, lehetőleg
hangtalanul a nevelő,
vagy kijelölt gyerek
elindul a megbeszélt
irányban, addig lépeget,
amíg visszaérkezik a
helyére. A mellette álló
Ajánlás: Igazi önfegyelmet
kíván. Teljesen
csendben kell
maradnia az egész
csoportnak.
(törökülésből is
indíthatjuk).
Mindenkire kerüljön
sor, de zajra vége a
játéknak.
Akkor jó, ha
65
társa folytatja ugyanúgy. mindenkire sor
kerülhet, esetleg újra
indulhat a kör. Ezzel
bizonyítják, hogy
milyen mértékű a
csoport önfegyelme,
kinél vannak még
hiányosságok e téren.
2. Ismétlés: Jó tanulási
körülményekre
vonatkozó
törvényeinek és
tartalmuk.
2.1. Csend Verstanulás közösen háttérzaj nélkül
(Ess, eső, ess...)
Ajánlás: Érzékeltessük a csend
jótékony hatását
verstanulás során.
2.2. Rend Tanultak előhívása jelkártyákkal.
Jelkártyák beazonosítása.
Jelkártyák (csend,
rend, világítás mint az
előző foglalkozáson)
Nevelői kérdések: Miért szükséges
tanulásunk közben a
rend? (mert, ha
mindennek megvan a
maga helye és minden a
maga helyén van akkor
elkerülhetjük az „örök
keresést”)
Milyen törvényt
fogalmaztunk meg?
REND A LELKE
MINDENNEK!
Ellenőrzés: Minden órán
ellenőrizzük a jó
szokásokat,
dicsérettel
megerősítjük. A
hibákat korrigáljuk
Ajánlás: Folyamatosan
korrigáljuk,
egyénileg segítsük a
nehezen boldoguló
tanulókat.
Tevékenykedtetés: Az asztal rendje.
Helyezzétek el célszerű
rendben a magyar órán
használatos
taneszközeiteken a
padotokon!
Követelmény: Ismerjék meg és
alkalmazzák a
tanulási eszközök
elhelyezési rendjét.
2.3. Világítás,
testtartás,
szemtávolság
Játék: gyakorlat a testtartás és
szemtávolság
66
gyakorlására.
Nevelői instrukció:
Állítsátok be egymást a
tanuláshoz szükséges
helyes testtartásra és
szemtávolságra.
A világításról tanultak
számonkérése:Nevelői
kérdések: a törvény? (Legyen
elegendő!)
Miért fontos ez nekünk?
(Hogy megóvjuk
szemünket)
Soroljuk fel amit erről
tanultunk! (Oldalról kell
jönnie a fénynek, az erős
és a gyenge fény is
káros.)
Ajánlás: Váljon igényükké,
hogy a megfelelő
világítás mellett
dolgozzanak szemük
megóvása érdekében.
3. Lazító
gyakorlat
Nevelői instrukció: Álljunk terpeszbe, két
karunkat emeljük a fülünk
mellé, két kezünket
kulcsoljuk össze és
utánozzuk a harangozást.
Végezzünk
indiánszökdelést helyben!
4. További
tanulást segítő,
befolyásoló
tényezők. 4.1. A táska
rendje
Nevelői instrukció: Vizsgáld meg a társad
táskáját! Rend van-e
benne, vagy
összevisszaság?
Megvan-e mindennek a
helye?
Táska, taneszközök
Ajánlás: Miközben egymás
táskáját
tanulmányozzák,
hívjuk fel a
figyelmüket, hogy ezt
a gazdájának
engedélye nélkül
máskor nem tehetik
meg
Nevelői magyarázat: Célszerű tantárgyak
szerint csoportosítva
elhelyezni könyveinket,
füzeteinket.
Mindig órarend szerint
pakolunk. A táska
rekeszeibe egyéb
67
felszereléseket teszünk.
(tolltartó, korongos doboz
stb.) mindig azonos
helyre
Gyakorlás
Nevelői útmutatás: Tegyük rendbe ennek
megfelelően a táskánkat!
Táska, taneszközök.
Követelmény: Alakuljon ki igényük
táskájuk rendjére,
legyenek képesek
megteremteni és
megtartani azt.
Ajánlás: Kísérjük figyelemmel
ennek gyakorlatát
mindaddig, amíg a
tanszerek megfelelő
elhelyezése
táskájukban szokássá
nem válik. Idővel a
nevelői ellenőrzést
felelősi, majd
önellenőrzés váltja
fel.
4.2. Jó
időbeosztás
Tevékenykedtetés: A napirendre vonatkozó
összekevert jelkártyák
időrendbe állítása.
Délutáni tanulás
kiemelése.
Applikációs képek:
ágy, bögre és egy
szelet kenyér, iskola
épülete, tányér, kanál
villa, könyv, ceruza,
füzet, zsemle egy
almával, labdázó
kisgyerek, TV,
fürdőkád, ágy
Nevelői magyarázat: Az önálló tanulás helye a
napirendünkben célszerű,
ha midig azonos időben
van, délután 14 és 15 óra
között.
Követelmény: Ismerjék az állandó
tanulási idő
jelentőségét.
Tevékenykedtetés: Állítsuk be az órát a
tanulás kezdetének, majd
végének időpontjára!
Koncentráció
környezetismeret
tantárggyal.
Ajánlás: Nagyon fontos a
folyamatos
ellenőrzés. A
szülőket be kell
vonni, meg kell
győzni. A
következetesség az
68
ellenőrzésben és
értékelésben
eredményezi a
készséggé válást.
4.3. Sorrendiség
Nevelői magyarázat: Tudatosítsuk, hogy
megkönnyítjük
tanulásunkat, ha a
számunkra legkönnyebb
tantárggyal kezdjük, a
legnehezebbel folytatjuk
Ezután egy eltérő jellegű
feladat, majd ismét
könnyű következik.
(könnyű, nehéz, eltérő,
könnyű)
Követelmény: Tapasztaljuk meg az
egyéni tanulási
sorrend jelentőségét,
legyenek képesek
következetesen
alkalmazni azt.
Értékelés: Optimális a
tanításunk, ha a saját
maguk által
meghatározott
sorrendet önálló
munka során követik.
Ha eltérnek tőle,
indokoltatjuk,
szükség esetén
korrigáljuk.
Tevékenykedtetés: Rakjátok könyveiteket,
füzeteiteket könnyű,
nehéz eltérő, könnyű
sorrendbe.
Taneszközök
tantárgyanként.
4.4. Pihenőidők
beiktatása
Nevelői magyarázat: Természetes, hogy munka
közben elfáradunk. Ha
ismerünk pihentető
gyakorlatokat, néhány
perc múlva frissen
folytathatjuk a tanulást.
Ha elfáradtunk,
végezzünk pihetető
gyakorlatokat.
Ajánlás: Kezdetben nevelői
irányítással tartsunk
egy kis szünetet, ha
elfáradtak a
gyerekek. Hívjuk fel
a figyelmüket, hogy a
sok pihenés káros,
mert kizökkent a
tanulásból. (kb. 5
perc az ideális)
Pihentető gyakorlat: Végeztessünk a
tanulókkal utánzó
járásokat. Hátrahajolva
egyenesítsék ki hátukat,
derekukat.
Nyújtott térddel
Követelmény: Ismerjék fel a
pihenés
szükségességét,
tudják, hogy mikor és
mennyi ideig
alkalmazzák azt.
69
hajoljanak előre, fogják
meg bokájukat, finoman,
lefelé húzzák
felsőtestüket.
5.
Összefoglalás
igaz-hamis
állításokkal,
indoklással
Játék
Nevelői útmutatás: Ha igaz állítást mondok,
guggolj le, ha hamisat,
állj fel!
Igaz- hamis állítások
sora:
TV mellett jó
tanulni.
Csendben lehet
eredményesen
tanulni.
A hangos zene
nem zavarja a
tanulást
A táskában
rendnek kell
lennie
Mindig
változtatok a
tanulási
sorrendemen
Ha tanulás
közben
elfáradok,
elmegy
6. Házi feladat:
Rajzold le, te
hogyan
tanulsz!
70
5.2. melléklet
Mivel telik a napom?
Kövesse óráról órára, hogy a felsorolt tevékenységekre mennyi időt fordított a hét során!
Megfigyelési periódus: Tevékenységek Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Összesen Éjszakai alvás
Alvás napközben
ALVÁS ÖSSZESEN
Tanítási órák
Otthoni tanulás
Szakirodalom olvasása
TANULÁS ÖSSZESEN
Különóra (nyelv,
hangszer, stb.)
Óraközi szünetek
Beszélgetés a társakkal
Játék
Játék a számítógépen
Olvasás
Tv-nézés
Sportedzés
Egyéni sportolás
Színház, mozi, stb.
Bulizás a barátokkal
Egyéb kikapcsolódás
KIKAPCSOLÓDÁS
ÖSSZESEN
Reggeli étkezés
Uzsonna
Ebéd
Vacsora
Egyéb étkezés
ÉTKEZÉS ÖSSZESEN
Családi beszélgetések
Segítés otthon
Gyerekkel való
foglalkozás
Egyéb családi
időtöltések
CSALÁDDAL
ÖSSZESEN
Főzés
Mosás
Takarítás
Mosogatás
Viráglocsolás
Egyéb háztartási
tevékenységek
HÁZTARTÁS
Tisztálkodás
közlekedés
EGYÉB
IDŐTÖLTÉSEK
71