Post on 18-Oct-2021
REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA
REGULY ANTAL GRUNDSCHULE
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013
„ Jó és szép dolgokat az ember mindig nemes célból tegyen ... „
Reguly Antal
“Lasst euch die Kindheit nicht austreiben!
… Nur wer erwachsen wird und Kind bleibt, ist ein Mensch!”
Erich Kästner
2
I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................................................6
1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai .......................................................................6
1.1 Alapértéknek tekintjük .................................................................................................................................. 6
1.2 Alapelveink és céljaink ................................................................................................................................. 6
1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai ....................................................................................... 8
1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai ..................................................................... 8
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..........................................................................9
2.1 A személyiségfejlesztés céljai ....................................................................................................................... 9
2.2 A személyiségfejlesztés feladatai .................................................................................................................. 9
2.3 A személyiségfejlesztés formái, helyszínei .................................................................................................... 9
2.4 A személyiségfejlesztés sikerkritériumai ..................................................................................................... 10
2.5 A személyiségfejlődés szakaszai ................................................................................................................. 10 2.5.1 A 6-9 éves tanulók jellemzői .............................................................................................................. 10 2.5.2 A 9-12 éves tanulók jellemzői ............................................................................................................ 10 2.5.3 A 12-15 éves tanulók jellemzői .......................................................................................................... 11
3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................................... 11
3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ........................................................................................................ 11
3.2 Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása ............................................................................................. 12
4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ....................... 12
4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................................... 13
4.2 A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül ................................................................................ 13 4.2.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ............................................................... 14 4.2.2 A tanórán kívüli és szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ........................................... 14 4.2.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .............................................................. 15 4.2.4 Az osztályközösség fejlesztésének feladatai ....................................................................................... 15
4.3 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .............................................................. 16 4.3.1 Az együttműködés formái a szülők részéről ....................................................................................... 16 4.3.2 Az együttműködés formái az iskola részéről ...................................................................................... 17 4.3.3 A tanulók tájékoztatása ....................................................................................................................... 17 4.3.4 A nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségei ................................................................................ 17
5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................................................. 17
5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai.................................................................................................. 17
5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ....................................................................................................... 19
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................................. 20
6.1 A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................... 20 6.1.1 Gyengén látó tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai .......................................................... 21 6.1.2 Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai ........................ 22 6.1.3 Pszichés fejlődési zavarra küzdő tanulók iskolai fejlesztése .............................................................. 22
6.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok ... 23
6.3 Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 24
6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása .......................................................................................................... 24
6.5 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység .............................................................................. 25
3
7. A tanulói részvétel rendje az intézményi döntési folyamatban .................................................................... 26
8. A kapcsolattartás formái a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel ................................................ 27
8.1 Tanulókkal .................................................................................................................................................. 27
8.2 Szülőkkel ..................................................................................................................................................... 28
8.3 Külső partnereinkkel .................................................................................................................................. 28 8.3.1 Német Önkormányzat ......................................................................................................................... 28 8.3.2 Óvodák ............................................................................................................................................... 28 8.3.3 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja .......................................................... 29 8.3.4 További intézmények, egyesületek, szervezetek ................................................................................ 29
9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata ..................................................................................................... 29
9.1 A tanulmányok alatti vizsgák rendje ........................................................................................................... 30 9.1.1 Általános szabályok ............................................................................................................................ 30 9.1.2 A javítóvizsga ..................................................................................................................................... 31 9.1.3 Az osztályozó vizsga .......................................................................................................................... 31 9.1.4 A különbözeti vizsga .......................................................................................................................... 32
10. Az iskolaválasztás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................................................... 32
II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE .................................................................................................. 34
1. A választott kerettanterv megnevezése .......................................................................................................... 34
1.1 Óratervek .................................................................................................................................................... 36
1.2 Bővített nyelvoktató forma .......................................................................................................................... 38
1.3 Sajátos nevelési igényű tanulók .................................................................................................................. 38
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................ 38
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: ...................... 39
3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .............................. 39
3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................. 39
3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................... 40
3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................. 40
3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................... 41
3.5 Kiemelt fejlesztési feladatok ....................................................................................................................... 41 3.5.1 Erkölcsi nevelés .................................................................................................................................. 41 3.5.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ...................................................................................................... 41 3.5.3 Állampolgárság, demokráciára nevelés .............................................................................................. 42 3.5.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ........................................................................................ 42 3.5.5 A családi életre nevelés ...................................................................................................................... 43 3.5.6 A testi és lelki egészségre nevelés ...................................................................................................... 43 3.5.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .......................................................................................... 43 3.5.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................................................ 44 3.5.9 Pályaorientáció ................................................................................................................................... 44 3.5.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés ......................................................................................................... 44 3.5.11 Médiatudatosságra nevelés ............................................................................................................... 45 3.5.12 A tanulás tanítása .............................................................................................................................. 45
4. Mindennapos testnevelés ................................................................................................................................. 46
5. Az iskolánkban alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ......................................................................... 47
4
5.1 Differenciált tanítási órák .......................................................................................................................... 47
5.2 Csoportmunka és kooperatív tanítási órák ................................................................................................. 48
5.3 Interaktív tananyagok alkalmazása a tanítási órákon ................................................................................ 48
5.4 Projektek .................................................................................................................................................... 48
6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................................................... 48
6.1 Céljaink ...................................................................................................................................................... 48
6.2 Támogató tevékenységek ............................................................................................................................ 49
7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................. 50
7.1 A számonkérés módjai ................................................................................................................................ 50 7.1.1 Írásbeli beszámoltatás ......................................................................................................................... 50 7.1.2 Szóbeli beszámoltatás ......................................................................................................................... 50 7.1.3 Gyakorlati beszámoltatás .................................................................................................................... 50
7.2 Az ismeretek számonkérésének rendje ........................................................................................................ 50 7.2.1 Az írásbeli számonkérés rendje .......................................................................................................... 50 7.2.2 A szóbeli számonkérés rendje ............................................................................................................ 51 7.2.3 A gyakorlati számonkérés rendje ........................................................................................................ 51
8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése .............................................................................................. 52
8.1 Az értékelés alapelvei ................................................................................................................................. 52
8.2 Az értékelés formái ..................................................................................................................................... 52
8.3 Szöveges értékelés ...................................................................................................................................... 53
8.4 Értékelés érdemjegyekkel ........................................................................................................................... 54 8.4.1 Az írásbeli számonkérések értékelése................................................................................................. 55 8.4.2 A szóbeli számonkérések értékelése ................................................................................................... 55
8.5 A továbbhaladás feltételei .......................................................................................................................... 55
9. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ............................................. 56
10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................................................................ 56
11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését
szolgáló tananyag ................................................................................................................................................. 57
12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....................................... 58
12.1 Az őszi mérés értékelése ........................................................................................................................... 58
12.2 A tavaszi mérés értékelése ........................................................................................................................ 59
13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................................... 59
13.1 Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................................................... 60 13.1.1 Célok ................................................................................................................................................ 60 13.1.2 Feladatok .......................................................................................................................................... 60 13.1.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................................................... 60
13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................................................ 61 13.2.1 Célok ................................................................................................................................................ 61 13.2.2 Feladatok .......................................................................................................................................... 61 13.2.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................................................... 61
13.3 Tanórai keretek ........................................................................................................................................ 61
14. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése, a magatartás és a szorgalom értékelési elvei ............................ 62
5
14.1 A magatartás értékelésének elvei ............................................................................................................. 62
14.2 A szorgalom értékelésének elvei ............................................................................................................... 63
14.3 A jutalmazás és fegyelmezés iskolai elvei ................................................................................................. 64 14.3.1 A tanulók jutalmazásának elvei ........................................................................................................ 64 14.3.2 A tanulók jutalmazásának formái ..................................................................................................... 64 14.3.3 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ........................................................... 65
III. MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................... 66
1. számú melléklet: A nemzetiségi oktatás helyi tanterve ........................................................................... 66
2. számú melléklet: Az osztályfőnöki órák helyi tanterve ......................................................................... 143
3. számú melléklet:Az egyes tantárgyak értékelési rendszere .................................................................. 163
4. számú melléklet: Az iskolai könyvtár pedagógiai programja .............................................................. 176
6
I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
135 éve fennálló intézményünk – hagyományainak megfelelően – a teljes lakosság
nyitott iskolája.
Méretei lehetővé teszik a családias körülmények között folyó oktató-nevelőmunkát. Ez
a munka a közösség önkéntes együttműködésén alapuló, ugyanakkor az egyén szuverenitását
is tiszteletben tartó elvek alapján folyik.
Hagyományokban gazdag iskolánk rendeltetésének valljuk még az általános emberi
értékek elfogadtatását, tiszteletben tartását, az ennek megfelelő normakövető magatartás
kialakítását és gyakoroltatását.
1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai
1.1 Alapértéknek tekintjük
az egyetemes, nemzeti és magyarországi német nemzetiségi kultúra tiszteletét, a
hagyományőrzést; az egészséges nemzettudatot,
a tudás megbecsülését és a tudásvágyat,
a toleranciát, a másság elfogadását, az empátiát,
a gyermekközpontúságot,
az önfegyelmet, a példamutatást,
az önismeretet és az önértékelést,
a kreativitást,
az egészséges életmódra való törekvést,
a természet védelmét, az ökológiai szemléletet,
a szabadidő tartalmas és hasznos eltöltését.
1.2 Alapelveink és céljaink
Alapelv: Iskolánkban a tanulók készségeire, képességeire épülő korszerű ismereteket
nyújtunk, teljes személyiségüket fejlesztve.
Céljaink:
tanulóinkból szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges embereket neveljünk,
7
olyan ismereteket közöljünk, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét,
világszemléletét, formálják világképüket és segítik eligazodásukat szűkebb és tágabb
környezetükben, hozzájárulva a helyes pályaválasztásukhoz, és ahhoz, hogy
rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz,
a tanulóink megismerjék a nemzeti kultúra és történelem eseményeit, személyiségeit
és hagyományait, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a
szülőföld iránti szeretet,
tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete,
tanulóinkban alakuljon ki a reális önértékelés képessége
tanulóink sajátítsák el és alkalmazzák a kommunikáció írott és íratlan szabályait,
fogadják el az érzékszervi, képességbeli, nemzetiségi, vallási különbségeket,
legyen fontos számukra egészségük védelme,
nevelő – oktató munkánkat hassa át az élet és a természet szeretete, a természeti
kincsek és az épített örökség megbecsülése.
Alapelv: A német nemzetiség identitásának megőrzése és fejlesztése
Céljaink:
tanulóink ismerjék meg a német nemzetiségi kultúra és történelem eseményeit,
kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,
alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép,
tudatosuljon a tanulókban, hogy a nyelv közösségalakító és megtartó erő,
a tanulók számára váljanak nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei.
Alapelv: Az iskolában olyan légkör megteremtése, ahol tanuló és pedagógus is jól érzi magát.
Céljaink:
tervszerűen és következetesen, a tanulók egyéni képességeinek és személyiségének
figyelembevételével végzett nevelő-oktató munka,
szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítása tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő
és nevelő, nevelő és nevelő között.
8
1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai
az általános és széles alapműveltség biztosítása,
a tanulási kudarcok megelőzése,
a sikeres beilleszkedés elősegítése,
az önismeret fejlesztése,
a család tiszteletére, megbecsülésére, udvariasságra, figyelmességre, mások
szokásainak és tulajdonának a tiszteletben tartására való nevelés,
magyar nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés,
a nemzetiségi német nyelv tanításánál a gyakorlati nyelvi készségek kialakítása,
a németség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismertetése és ápolása,
kisebbségi jogok és gyakorlási módjuk megismertetése.
1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott
személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelési módszereink:
1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő
közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói
közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
Közvetlen módszerek Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását
célzó, beidegző módszerek
- Követelés
- Gyakoroltatás
- Segítés
- Ellenőrzés
- Ösztönzés
- A tanulói közösség
tevékenységének
megszervezése
- Közös (közelebbi vagy
távolabbi) célok kitűzésének
elfogadása
- Hagyományok kialakítása
- Követelés
- Ellenőrzés
- Ösztönzés
9
2. Magatartási modellek
bemutatása, közvetítése
- Elbeszélés
- Tények és jelenségek
bemutatása
- Műalkotások bemutatása
- A nevelő személyes
példamutatása
- A nevelő részvétele a
tanulói közösség
tevékenységében
- A követendő egyéni és
csoportos minták kiemelése a
közösségi életből
3. Tudatosítás
(meggyőződés kialakítása)
- Magyarázat, beszélgetés
- A tanulók önálló elemző
munkája
- Felvilágosítás a betartandó
magatartási normákról
- Vita
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
2.1 A személyiségfejlesztés céljai
a tanulók valamennyi személyiség összetevőjének – értelmi, érzelmi, testi, és társas –
harmonikus és differenciált fejlesztése a pedagógiai programunkban megfogalmazott
értékek alapján,
lelkileg és testileg olyan egészséges, kiegyensúlyozott tanulók nevelése, akik bíznak
önmagukban, képességeikben, tisztában vannak értékeikkel, törekszenek hibáik
kijavítására, sikeresen beilleszkednek az osztály és az iskola közösségébe, igényesek
iskolai munkájukban, törekednek a minőségi munkavégzésre, és felelősséget vállalnak
az általuk okozott hibákért, károkért.
2.2 A személyiségfejlesztés feladatai
a tanuló megismerése,
a mentálhigiénés feltételek kialakítása,
önismeretre, önértékelésre való igény és képesség kialakítása,
önbizalom, önkritika, rendszeresség, igényesség, koncentrációs készség kialakítása,
kulturált közéleti magatartásra nevelés,
a szabadidő hasznos eltöltése iránti igény felkeltése,
a szülőkkel való tartalmas együttműködés.
2.3 A személyiségfejlesztés formái, helyszínei
szaktanár által közvetített tudás, világkép, emberi értékek,
személyes példamutatás,
10
egyéni beszélgetések, interaktív tanár-diák kapcsolat,
tanítási órák,
tanórán kívüli tevékenységek,
szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt napok.
2.4 A személyiségfejlesztés sikerkritériumai
önismereten alapul,
feltárja az egyéni lehetőségeket és gátakat,
megerősíti az egyén erényeit és képességeit,
a tanuló tudja hibáit korrigálni,
fejlődik a tanuló magatartási kultúrája,
a tanuló viselkedése megfelel iskolánk házi rendjének.
2.5 A személyiségfejlődés szakaszai
A személyiségfejlesztés során az iskola figyelembe veszi a különböző fejlődési szakaszok
jellemzőit.
2.5.1 A 6-9 éves tanulók jellemzői
nagyfokú mozgás és pihenés igény, alakuló finommotoros koordináció,
csoportszerepek stabilizálódása, viták prekonvencionális erkölcs,
alacsonyszintű kudarctűrés, nagyfokú elismerés és siker iránti igény,
konkrét műveletek kezdete, erős belső motiváció a tanulásra, kialakul az iskolával
és a tantárgyakkal szembeni attitűd.
2.5.2 A 9-12 éves tanulók jellemzői
testi növekedés, a nemi érés kezdete, finommotoros koordináció kifejlődése,
a kortárs csoport referencia szerepe megnő,
gyakori konfliktusok és magatartási problémák,
konkrét és kezdődő formális műveletek, a tanulási motiváció csökkenése, a
tanulási, tudás és képességbeli különbségek felerősödése.
11
2.5.3 A 12-15 éves tanulók jellemzői
testi növekedés, nemi érés, saját testtel való fokozottabb törődés, fáradékonyság,
egyértelműen a kortárs csoport az irányadó, elindul a másik nemhez közeledés,
áttérés a konvencionális erkölcsre,
serdülőkori krízis, identitásválság,
formális műveletek, absztrakt fogalmakban való gondolkodás.
3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség, a lelki (pszichés)
egészség , a szociális egészség védelmére, harmóniájának alakítására.
Célunk, hogy tanulóink korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges
készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.
3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
bemutatjuk tanulóinknak és gyakoroltatjuk az egészséges életmódot szolgáló
tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat,
a tanulókat az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások
keretében megismertetjük az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb
tudnivalókkal a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a dohányzás, a
családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a
személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén,
motiváljuk és segítjük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások
kialakulásának megelőzésében,
ösztönözzük tanulóinkat a mindennapos higiéniás szokások betartására,
alkalmazására.
biztosítjuk, hogy tanulóink kielégíthessék mozgásigényüket,
egészséges és biztonságos környezetet biztosítunk a tanuló fejlődéséhez.
A feladatok megvalósítása érdekében együttműködünk:
iskolaorvossal
védőnővel
12
gyermekjólét szolgálattal
LOGO Ifjúsági Szolgálattal
Nevelési Tanácsadóval
sportegyesületekkel
3.2 Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása
Iskolánk figyelmet fordít az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátíttatására.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:
a) 1-4. évfolyamon környezetismeret órán
b) 5-8. évfolyamon biológia és osztályfőnöki órán
Tanulóinknak megtanítjuk a mentő hívásának szabályait.
Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy a jó elsősegélynyújtó mindent megtesz annak érdekében,
hogy a feltétlenül szükséges beavatkozások megtörténhessenek. Nem kezd olyan ellátásba,
mely az adott helyszínen felesleges vagy nem kivitelezhető, esetleg kifejezetten káros. Az
elsősegélynyújtónak tisztában kell lennie alapvető biológiai, anatómiai ismeretekkel, alapvető
elsősegély-nyújtási műfogásokkal, az életveszélyes vagy ahhoz vezető állapotok
felismerésével. Mindezekhez fontos a kapcsolatteremtő képesség fejlesztése, amire nagy
hangsúlyt helyezünk.
Szombathely ,,a segítés városa”. E program keretében több kollégánk is előzetes felkészítésen
vett részt, és az itt szerzett tudásukat folyamatosan továbbadják diákjainknak.
4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos
feladatok
Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése,
felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el
a közösségtől, a közösségi neveléstől.
Célunk olyan iskolai közösség kialakítása, ahol a gyerekek jól érzik magukat, elismerést,
támaszt, biztonságot, igazságos elbírálást kapnak. Nevelői segítséggel közösen tudnak maguk
elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykednek és az elvégzett munkát
tudják értékelni.
13
Minden tanuló találja meg a helyét, az útját az életben, társaival való kapcsolatában, hogy
eligazodjon a társadalmi együttélés normáiban, szabályaiban. Élete során képes legyen jól
dönteni, s társait is erre ösztönözni.
A diákok kötődése az iskolai közösségekhez lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett
módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a
közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. Ezért a
közösségi nevelés nevelő-oktató munkánk kiemelt területe, jelentős része pedagógiai
tevékenységünknek
4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása,
a közösségfejlesztés legfontosabb kialakítandó értékei az önismeret, a jó
kapcsolatteremtő készség, az empátia, a tolerancia, a másság elfogadása,
a belépő első osztályosok beszoktatási idejében a szokások kialakítása, a beilleszkedés
elősegítése, az alapvető emberi viselkedési szabályok megismertetése és
gyakoroltatása,
a felsőbb évfolyamok csoportjai szerepeket, feladatokat kapnak, vállalnak,
amelyekben a megfelelő viselkedést elsajátítják, átveszik a kulturális értékeket, átélik
az intézményi szocializációt,
a tanuló tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja
meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás; tanítsuk meg a
konfliktusok kezelésére, megoldására.
4.2 A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül
tanórák,
tanórán kívüli és szabadidős iskolai foglalkozások,
diákönkormányzat tevékenysége,
az osztályközösségek programjai.
14
4.2.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok
A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a
közösségi érdek,
közösségi cél,
közös értékrend,
közös tudat tartja össze.
Célunk olyan valódi közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös cél érdekében
együttműködni, a közös értékrendet elfogadni, és ennek megfelelően viselkedni,
munkálkodni.
Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk:
a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a
tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,
a tanulók kezdeményezéseinek segítése,
a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése,
a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése,
az egymásért való felelősség érzésének erősítése különböző változatos
munkaformákkal.
4.2.2 A tanórán kívüli és szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai
A közösen átélt szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló
területei.
Feladatok:
olyan foglalkozások szervezése, melyek fejlesztik a közösséget, erősítik a
közösséghez való tartozás érzését, megismertetik a tanulókat a társas együttélés
alapvető szabályaival,
a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti
felelősség érzését.
olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük
által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, nemzeti, nemzetiségi, iskolai
hagyományainkat,
15
a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,
a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem
fejlesztése.
4.2.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai
Az iskolai diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében
önállóan intézik saját ügyeiket. Életkori sajátosságaikból kifolyólag általános iskolánk felső
tagozatában működik, de itt is a segítő pedagógus irányítása mellett, sokszor a pedagógus-
közösséggel együttesen.
Feladatok:
olyan közös érdekeken alapuló célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni
érdekeket,
a már kialakított hagyományok, programok szervezése, lebonyolítása,
a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,
a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,
a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,
olyan tanulóközösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének
sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.
Hagyományaink:
egy őszi projektnap szervezése
felsős farsang
diáknap szervezése
Reguly-díj odaítélése, finanszírozása
4.2.4 Az osztályközösség fejlesztésének feladatai
Az osztály az iskola hagyományos, máig is legfontosabb szerveződése. A tanuló idejének
legnagyobb részét az osztályközösségben tölti. Szellemisége, hangulata életre a tanuló egész
életére meghatározó. E közösség előtt születik a legtöbb siker, illetve sikertelenség.
16
E közösségen múlik, hogy ezeket az élményeket hogyan éli meg a tanuló. Az osztályközösség
szervezése, fejlesztése állandó, folyamatos feladat.
Feladatok:
a tanulók pozitív irányú befolyásolása,
az egyéni értékek felismerése,
egymás tiszteletben tartása,
egymás segítése a tanulásban, a beilleszkedési problémák megoldásában,
a másság elfogadása, a tolerancia.
A közösség irányításában, alakításában, a problémák felismerésében meghatározó a szerepe
az osztályfőnöknek.
4.3 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele
a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés
alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség.
A megvalósulás formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység.
Feltétele: a kölcsönös bizalom és a tájékoztatás, az őszinteség.
Eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő
gyermeki személyiség.
4.3.1 Az együttműködés formái a szülők részéről
együttműködő magatartás,
nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldás keresése,
érdeklődő, segítő hozzáállás,
aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, közreműködés a szervezésben,
szponzori segítségnyújtás.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg illetve
választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével,
nevelőtestületével.
17
4.3.2 Az együttműködés formái az iskola részéről
Feladat: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő
eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról:
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői közösség választmányi ülésén
vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
az osztályfőnökök évente legalább kétszer az osztályok szülői értekezletén
a szaktanárok folyamatosan a fogadóórán,
a nyílt napokon.
4.3.3 A tanulók tájékoztatása
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a
diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének
ülésén,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a
nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
4.3.4 A nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségei
az iskolai hirdetőtáblák
az iskola honlapja
az iskola hangosbemondója
A gyakorlati eljárás szabályait az Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend szabályozza.
5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai
A nevelőtestület minden tagjának feladata, hogy a legmagasabb szinten, a lehetőségeket
legjobban hasznosítva nevelje, oktassa iskolánk tanulóifjúságát, és az iskola érdekeit szem
18
előtt tartva tevékenykedjen. Munkája során a Nemzeti Köznevelési Törvény, a NAT, a
nemzetiségi irányelvek, a helyi tanterv és a pedagógiai program alapelveit, értékeit, cél- és
feladatrendszerét maradéktalanul betartsa ill. teljesítse. Szakmailag és pedagógiailag képezze
magát.
Minden pedagógus alapvető kötelessége, hogy az iskolai munka zavartalanságát,
eredményességét, és a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatokat
teljesítse:
tartsa be a pedagógiai etika írott és íratlan szabályait,
a problémák megbeszélése mindenkor nyíltan, a megfelelő hangnemben történjen
meg, tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt,
irányítsa és értékelje a tanulók munkáját,
gondoskodjon a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről,
személyiségének fejlődéséről, figyelembe véve a tanuló egyéni képességét, tehetségét,
fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
támogatást nyújtson az értékes személyiségjegyek kibontakoztatásához, hogy ezáltal
kialakuljon a gyermekben az önfegyelmezés, az önirányítás, a helyes irányba való
egyre önállóbb haladás képessége,
közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló
fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,
a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi
együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására,
hozzásegítse a tanulót a valóság helyes észlelésére, értékelésére,
részt vegyen az ünnepélyek és megemlékezések rendezésében, megszervezésében, az
iskola hagyományainak ápolásában,
ügyeletet, helyettesítést vállaljon, és a vállalt illetve rábízott feladatokat ellássa,
részt vegyen az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tartson,
tanulás megtanítása, az önállóságra szoktatás.
vegyen részt a tehetséggondozásban, és a tanulási nehézséggel küzdők
felzárkóztatásában,
közreműködjön az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában.
19
5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és
jogi felelősséget kell vállalnia valamennyi rábízott tanulóért és az érdekükben kifejtett
pedagógiai munkáért. Felelős vezetője az osztály közösségének. Elsősorban az
osztályfőnökök jelenítik meg a diákok számára az iskolai elvárásokat, a normákat, emellett az
osztályfőnök képes figyelni minden egyes diákra, ő tudja az egész iskolai létet humanizálni.
Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki.
Feladatai:
a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése,
közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük
fejlesztése,
együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal,
felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért,
az osztályozó értekezleten értékeli osztálya neveltségi szintjét, magatartását,
tanulmányi helyzetét,
összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel,
a továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát,
szükség esetén családlátogatást végez,
fogadóórát és szülői értekezletet a munkatervben meghatározott rendben tart,
havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató bejegyzéseit,
a tájékoztató könyvben értesíti a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi
előmeneteléről, és ellenőrzi, hogy a szülők ezeket a bejegyzéseket figyelemmel
kísérték-e,
elvégzi az ügyviteli és adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a
bizonyítványokat,
felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért,
a haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az
igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri,
a napló megjegyzés rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről
ill. bejegyeztetéséről,
a házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon
ismerteti,
ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését,
20
rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
A különleges bánásmódot igénylő tanuló:
a) sajátos nevelési igényű,
b) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő,
c) kiemelten tehetséges tanuló.
6.1 A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok
A sajátos nevelési igényű tanulókat a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet (A sajátos nevelési
igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve) figyelembe vételével oktatjuk, illetve
fejlesztjük. Részükre a szakvéleményben javasolt fejlesztő eszközöket és felszerelést a
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet alapján biztosítjuk.
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a
fogyatékosság típusához és fokához igazodik.
A sajátos nevelési igényű tanulóknak - a mindenkor hatályos jogszabályok szerint -
biztosítjuk a habilitációs, rehabilitációs órakeretet.
A gyengén látó tanuló egyéni fejlesztést kap, amit az Aranyhíd Oktatási és Nevelési Központ
látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanára biztosít.
A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan történik.
A sajátos nevelési igényű tanulók köréből intézményünk feladat-ellátási körébe tartozóan az
alábbi fogyatékossági típusú és súlyossági fokú tanulókat láthatja el:
- ép értelmű gyengén látó,
- autisztikus,
- beszédsérült,
- tanulási zavart mutató (dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás),
- tanulási gyengeséget, nehézséget mutató.
Kiválasztásuk és diagnosztizálásuk az alábbi intézmények körébe tartozik:
- Látásfogyatékosok Országos Rehabilitációs Szakértői Bizottsága,
21
- Autista Kutatóintézet,
- Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság,
- Nevelési Tanácsadó.
A tanulók fogadása a fenti intézmények szakértői véleményei alapján lehetséges. A
beiskolázott vagy felvett tanulók fejlesztési területeit a szakvélemények nevesítik,
tartalmazzák. Ezek alapján készül el a személyre szabott egyéni fejlesztési terv, amely
háromhavi intervallumra készül, majd ez felülvizsgálatra, kiegészítésre és továbbfejlesztésre
kerül.
A fejlesztésben részesített tanulók évente egyszer írásbeli minősítésben, értékelésben
részesülnek.
A fejlesztés folyamatát a törvényben előírt nyomtatványon dokumentáljuk.
A sajátos nevelési igényű tanulókat az előírt végzettségű szakemberek látják el.
Nevelőtestületünkben az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok dyslexia - prevenciós
tanfolyamot végeztek, így a felmerülő problémákat korán felismerik.
Az Aranyhíd Nevelési Oktatási Integrációs Központ utazó gyógypedagógusi hálózata igény
szerint tanácsadást szervez és tart a Reguly Antal Általános Iskola pedagógusai és a tanulók
szülei számára.
A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva az alábbi elvek szerint
szervezzük a tanórai munkát:
a feladatok megvalósításához hosszabb időkeretet biztosítunk
szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmakat, követelményeket
alakítunk ki
differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért
fejlődésüket értékelve.
Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagukhoz mért fejlődése, a többi tanulóval
való együtt haladása tekinthető.
6.1.1 Gyengén látó tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai
A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett a követelmények mennyiségi és minőségi
teljesítése a gyengén látó tanulók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több
gyakorlási lehetőséget, alkalmanként több időt biztosítunk.
22
Feladatunk a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése. Biztosítani
kell számukra a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális
ismeretanyagot.
6.1.2 Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai,
feladatai
A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek szintjén elérhető legjobb szociális
adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs
és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a
meglévő készségek fejlesztése. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a
tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. A
jellegzetes gondolkodási nehézségek miatt külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított
ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, valamint a változatos probléma-
megoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított
képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A fejlesztési célokat a fenti szempontok
alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell az egyéni fejlesztési tervekbe
iktatni.
6.1.3 Pszichés fejlődési zavarra küzdő tanulók iskolai fejlesztése
A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői
bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik,
szükségleteik figyelembevételével történik, és rehabilitációs célú órakeretben zajlik.
Az oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési,
értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes
tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható.
Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat
a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása.
b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,
c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,
d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,
e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.
23
6.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos
pedagógiai feladatok
Különös figyelmet fordítunk azokra a tanulókra, akik a szakértői bizottság szakvéleménye
alapján életkorukhoz viszonyítva:
jelentősen alulteljesítenek
társas kapcsolati problémákkal,
tanulási, magatartási, szabályozási hiányossággal küzdenek
közösségbe való beilleszkedésük, személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos
tendenciákat mutat,
de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek.
Ezek a tanulók fejlesztő foglalkozáson vesznek részt.
Kiemelten fontosnak tartjuk
a korai felismerést, tényfeltárást és segítségnyújtást
törekvést, hogy számukra személyre szabott bánásmódot, önbizalmat, örömet adó
tevékenységet biztosítsunk
tanítási órákon differenciáltan foglakozzunk velük,
számukra több mozgási lehetőséget biztosítsunk, mivel mozgásszükségletük nagyobb
társaikénál,
a tanórák megszervezésekor lehetőséget adjunk a spontán ismeretszerzésre, felnőtt
irányításával
a pedagógus türelmes, megértő, szeretetteljes magatartásával mutasson példát az
osztály közössége számára abban, hogy elfogadják a másságot és segítsék társaikat.
Súlyos magatartási, beilleszkedési nehézségek vagy tanulási kudarcok esetén az osztályfőnök
felveszi a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, illetve az iskola vezetőivel,
akik az érintett tanulók és szüleik bevonásával a nehézségek, kudarcok, problémák
megszüntetésében segítséget nyújtanak, szükség esetén hivatalos szervezetekhez fordulnak.
24
6.3 Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok
Célunk, hogy a tanulóink minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket, minél
magasabb szintre fejlesszék képességeiket. A tehetséget nemcsak felfedeznünk, hanem
fejlesztenünk is kell.
Tehetségfejlesztő munkánk középpontjában két fő szempont érvényesítése áll: az egyik a
tanulók megfelelő motiválása, a másik az egyéni differenciálás.
Rendszeres visszajelzéssel, egyénre szabott fejlesztő tevékenységeket, versenyeket választva
juttatjuk diákjainkat ösztönző sikerélményhez, a magasabb teljesítmény elérése érdekében.
A kiemelkedő egyéni adottságokkal rendelkező tanulók ismereteinek, fejlesztésének
meghatározó keretei:
a tanítási óra - differenciált foglalkoztatás,
szakköri tevékenység,
versenyeztetés.
A tanulmányi, kulturális és művészeti versenyekre fokozott figyelemmel készítjük fel
tanulóinkat. A versenyekre való felkészülés már a tanórán megkezdődik, de korántsem ér
véget. A szakköri tevékenység és egyéni foglalkozás keretében tanári irányítással készülnek
fel tanulóink a megmérettetésekre.
Iskolánkban a tehetséggondozás színtere hagyományosan a szakköri foglalkozás. A gondosan
tervezett szakköri tevékenység jól szolgálja a tanulók saját haladási ütemének megfelelő
egyéni fejlődését. Azonos érdeklődésű, hasonló képességű tanulók közössége lehetőséget
biztosít az elsajátított tananyag magasabb szintű alkalmazására, rendszerezésére, a kötelező
tananyagot meghaladó ismeretek elsajátítására, a versengésre és a legjobbak kiválasztására.
6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása
Az ifjúságvédelmi munkában meghatározó feladat a diákok egészséges fejlődésének
figyelemmel kísérése, az élethelyzetük, a szociális körülményeik megismerése. A gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben megfogalmazottakat kiemelten
kezeljük munkánk során. Különösen fontos a hátrányos, halmozottan hátrányos,
veszélyeztetett élethelyzet felismerése, de leginkább a megelőző tevékenység, valamint a
segítés különféle módjainak megkeresése.
25
A ránk bízott tanulók érdekében nélkülözhetetlen a folyamatos kapcsolattartás az
osztályfőnökök, az iskolavezetés, az ifjúságvédelmi felelős, a szaktanárok között. Az időben
történő információcsere, a diákokra vonatkozó jelzések meghatározó fontossággal bírnak a
családi, egészségügyi, mentálhigiénés problémák feltárásában, orvoslásában, a
veszélyeztetettség kialakulásának megakadályozásában.
A problémák kezelésében döntő az őszinte, korrekt kommunikáció a családdal, amely
elsősorban felelős a tanulóért. A szülőkkel való együttműködés a legtöbb esetben sikeres, a
tanuló személyiségének fejlődését pozitív irányban befolyásolja. A tanulókat és szüleiket
egyaránt tájékozatjuk arról, hogy problémáikkal, élethelyzetükben felmerülő gondjaikkal az
osztályfőnököket, az iskolavezetést, az ifjúságvédelmi felelőst nem csak fogadóórák és szülői
értekezletek keretében kereshetik meg.
Felvilágosítást tudunk adni azokról az intézményekről, szervezetekről, szakellátást biztosító
személyekről, akik tevékenységükkel kompetensek egy-egy konkrét esetben
segítségnyújtásra, tanácsadásra.
Együttműködünk a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberekkel, a
gyermekjóléti szolgálattal, szociálpolitikai irodával, családsegítő központtal,
gyámhivatalokkal, igazságügyi hivatallal, rendőrséggel, ügyészséggel. A jelzőrendszer
tagjaként napi kapcsolatban áll az ifjúságvédelmi felelős az iskolaorvossal és a védőnővel.
6.5 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység
A legtöbb odafigyelést a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetbe kerülők igénylik.
A beavatkozást igénylő esetekben családlátogatást végzünk, környezettanulmányt készítünk.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint elsősorban a
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében végzett tevékenységek:
Felzárkóztatás
a tanórákon alkalmazott differenciált foglalkoztatás keretében,
tanítási órák után, egyéni fejlesztéssel történik.
Tanórán kívüli ellátás
szervezett szabadidős tevékenység biztosítása,
segítség az írásbeli házi feladatok elkészítésében, és szóbeli leckék tanulásában.
Iskolai könyvtár
a könyvtári szolgáltatások biztosításával az önálló ismeretszerzés, tanulás segítése,
26
a szabadidő hasznos eltöltése.
Táborozás
sikeres pályázat esetén részvételi költségek csökkentése,
az iskolai alapítvány, és a szülői szervezet hozzájárulásának, valamint az
önkormányzatok támogatásának differenciált felhasználása.
Tankönyvtámogatás
tankönyvellátás és normatív tankönyvtámogatás a vonatkozó jogszabályok alapján.
Étkeztetés
a törvényi előírások szerint történik.
7. A tanulói részvétel rendje az intézményi döntési folyamatban
Olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, melyben az egyén és a közösség
érdekei egyaránt szerephez jutnak. Fontosnak tartjuk az egyéni érdekek megfontolt
érvényesítésének képességét, illetve a fegyelmezettséget.
Tanulóink ezeket a jogaikat a diákönkormányzat keretein belül gyakorolhatják.
Intézményünkben diákönkormányzat a törvényben leírtak szerint működik. Minden felsős
osztály két képviselőt választ. A városi diákönkormányzatban két fő képviseli az iskolát.
A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola
helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a
diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni és az előterjesztést, valamint a
meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt
nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév
helyi rendjében meghatározottak szerint.
A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt
saját működéséről,
a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
hatáskörei gyakorlásáról,
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
27
az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és
működtetéséről, valamint
a diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási
intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
a házirend elfogadása előtt,
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
Intézményünkben a diákönkormányzat javaslata alapján a tantestület dönt a Reguly-díj
odaítéléséről, amelyet minden tanévben legfeljebb két - hetedik vagy nyolcadik évfolyamos -
tanuló kaphat az szempontok szerint:
kiemelkedő tanulmányi eredmény,
példamutató magatartás és szorgalom,
versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel,
az iskola érdekében végzett tevékenység,
kiemelkedő sporttevékenység.
8. A kapcsolattartás formái a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel
8.1 Tanulókkal
tanévnyitó ünnepély,
farsang,
Reguly-hét,
diáknap,
28
diákönkormányzat folyamatos működése,
8. évfolyamosok búcsúztatása,
tanévzáró ünnepély,
szabadidős programok, kirándulások,
erdei iskola.
8.2 Szülőkkel
szülői értekezletek, fogadóórák,
ünnepi műsorok,
évente hagyományőrző projektnap, amin tanulók és szülők együtt vesznek részt,
a Reguly-s Gyermekekért Alapítvány működése,
a Szülők Közössége működése,
nyílt tanítási napok,
Szülők Közössége bálja,
családi nap,
az iskola honlapja.
8.3 Külső partnereinkkel
8.3.1 Német Önkormányzat
Szombathely Megyei Jogú Város Német Önkormányzata – Deutsche
Selbstverwaltung der Stadt Steinamanger rendezvényein:
hagyományőrző rendezvények,
olvasótábor,
közmeghallgatás.
8.3.2 Óvodák
a nemzetiségi csoportot működtető óvodákkal,
együttműködési szerződés alapján az iskolához legközelebb eső óvodákkal,
leendő első osztályosokkal – iskola-előkészítő-foglalkozások.
29
8.3.3 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja
a Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ szolgáltatásai
8.3.4 További intézmények, egyesületek, szervezetek
Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ,
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata,
Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat,
Reguly-s Gyermekekért Alapítvány,
AGORA - Gyermekek Háza,
AGORA – Művelődési és Sportház (MSH),
AGORA – Savaria Filmszínház,
Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ,
Aranyhíd Nevelési – Oktatási Integrációs Központ,
Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,
szakértői bizottságok (megyei és országos),
Nevelési Tanácsadó,
Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum,
Vasi Múzeumfalu,
Berzsenyi Dániel Könyvtár,
Magyar Filharmóniai Társaság,
Mesebolt Bábszínház,
Kerekerdő Alapítvány,
Szőlősi Patrióták Kulturális és Sportegyesület,
Gyöngyöshermán-Szentkirályi Polgári Kör.
9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
javítóvizsgákra,
különbözeti vizsgákra
30
vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója
különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott
tagjaira.
9.1 A tanulmányok alatti vizsgák rendje
9.1.1 Általános szabályok
a) Tanulmányok alatti vizsgát – a 20/ 2012. 08.31. EMMI rendeletben meghatározottak
szerint – független vizsgabizottság előtt vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet
tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti
vizsga nem ismételhető.
b) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal
szervezi.
c) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.
A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és
tagjait az igazgató bízza meg.
A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete
szerint taníthatja.
A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.
d) A tanulmányok alatti vizsga megtartásánál a 20/ 2012. 08. 31. EMMI rendeletet kell alapul
venni.
31
9.1.2 A javítóvizsga
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha
a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol
marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus
15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsgára a törvényi előírások
szerint készítjük fel a tanulókat.
A javítóvizsga célja az elégséges osztályzat megszerzése, így az értékelés elégséges vagy
elégtelen lehet. A javítóvizsga anyagát a minimumkövetelményekből kell összeállítani, és a
tanulónak az írásbeli és szóbeli vizsgákon legalább 67% -ot kell teljesíteni az elégséges
osztályzat eléréséhez.
9.1.3 Az osztályozó vizsga
Osztályozó vizsgát tehet a tanuló, ha
a) ha a tanuló mulasztása a 250 tanítási órát meghaladja,
b) egy adott tantárgyból a tanuló mulasztása a tanítási órák 30%-át meghaladja,
c) felmentették a tanórai foglalkozások részvétele alól,
d) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben
vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
e) a tanuló a félévi vagy az év végi érdemjegyeinek megállapításához kérheti, hogy független
vizsgabizottság előtt tegyen osztályozó vizsgát.
A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző
harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását
követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független
vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy
milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül
továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében
szervezi meg a vizsgát.
32
A vizsgatárgyak követelményei osztályozó vizsga esetén megegyeznek kerettantervben
meghatározott továbbhaladási követelményekkel, és eredménye elégtelen érdemjegytől jeles
érdemjegyig értékelhető az értékelési rendszerünkben leírtak szerint.
Az a) és b) esetben ha a tanuló a tanév során rendelkezik az értékeléshez szükséges
érdemjegyekkel, úgy - a szaktanár illetve az osztályfőnök javaslata alapján - a nevelőtestület
dönthet a tanuló minősítéséről a megszerzett érdemjegyek alapján. Ha a tanuló nem
rendelkezik a tanév során az értékeléshez szükséges érdemjegyekkel, akkor a nevelőtestület
engedélyezheti az osztályozó vizsga letételét a tanuló számára. Ez csak abban az esetben
tagadható meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai
foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/ 2012. 08. 31. EMMI rendelet 51.§ 3. bekezdésben
meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem
minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a
vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
9.1.4 A különbözeti vizsga
Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni
kívánja.
10. Az iskolaválasztás, valamint a tanuló átvételének szabályai
Az iskolába a tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. Az iskola beiskolázási
körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. A felvételről vagy átvételről az
iskola igazgatója dönt.
1. évfolyamra:
az iskolába lépéshez szükséges testi fejlettséget elért, tanköteles korú, körzetünkbe
tartozó, valamint a német nemzetiségi oktatást igénylő gyermekeket intézményünk
köteles fogadni.
33
a belépés feltétele a német nemzetiségi oktatásra a szülő (gondviselő) nyilatkozata.
az iskola beiskolázási körzetén kívülről minden olyan tanulót felveszünk, aki
lakóhelyén lévő iskolájában a német nemzetiségi nyelvet nem tudja tanulni.
2-8. évfolyamon:
a más település német nemzetiségi osztályából érkező tanulót átvesszük,
a nem nemzetiségi osztályból jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tanterve alapján
összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie német nemzetiségi nyelvből.
34
II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE
1. A választott kerettanterv megnevezése
A 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 9. § 2. bekezdése értelmében jóváhagyott kerettantervek
és a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet) szerint tanítunk.
1-4. évfolyamon a kerettantervben meghatározottakon felül nem növeljük a megtanítandó és
elsajátítandó tananyagot.
5-8. évfolyamon a kerettantervben meghatározottakon felül a testnevelés tantárgy esetén a
tánc tananyagtartalmakkal növeljük a megtanítandó és elsajátítandó tananyagot:
1-2 évfolyam
A hagyomány játékai és táncai, játék és játékfűzés
Kiszámolós játékok, mondókák ritmizálása
Párválasztó, párcserélő játékok
Szerepjátszó játékok
Zálogos játékok
Motívum tanulás , motívumfűzés
Alaplépések pontos eltáncolása és adott etűdben lépések alkalmazása
Improvizáció
Színpadi játékok
Ünnepi szertartások, rituális játékok
Luca napja, Karácsony, Farsang, Regölés
Ünnepekhez kapcsolódó népszokások
3-4 évfolyam
A hagyomány játékai és táncai
Párválasztó, párcserélő, párosító játékok gazdagítása improvizációval
Táncos etűdők
Lakóhely hagyományából játékfűzések bemutatása
35
Motívumfűzés
Keresztező, futó lépések
Páros táncok etűdökben
Páros tánc forgásmódjai
Színpadi játék
Ünnepi szertartások, rituális játékok
Vízkereszt, busójárás
Néprajzi ismeretek a lakóhelyről, megyéről
Virágvasárnap
Helyi hagyományok felelevenítése
5-8.évfolyam
Énekes- táncos játékok
• Gyerekjátékok
• Leánykarikázók mozgásanyaga, szokásrendszere
• Egyenletes lüktetésű zenei és táncmotívumok illesztése egymáshoz
Régi stílusú táncok
• Ugrós
• Legényes táncok
• Páros forgatás típusú lépések
• Forgatós mozgáscsoportjai
Új stílusú táncok
• Verbunk és csárdás táncok megismerése
Népek, nemzetiségek (hangsúlyozva a német nemzetiség táncait és
hagyományait) táncai
36
A választható kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése Változat
Magyar nyelv és irodalom A
Fizika A
Kémia A
Biológia-egészségtan A
Ének-zene felső tagozat A
Ének-zene 1-4. évfolyam A
1.1 Óratervek
Tantárgyak 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf.
Nemzetiségi nyelv és irodalom 5 5 5 5
Magyar nyelv és irodalom 8 6,5 6,5 7
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Nemzetiségi népismeret 1 1 1 1
Környezetismeret 0 1 1 2
Ének 1 1,5 1,5 2
Rajz 1 1 1 1
Technika 1 1 1 1
Testnevelés 5 5 5 5
Összesen 27 27 27 29
Tantárgyak 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.
Nemzetiségi nyelv és irodalom 5 5 5 5
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Matematika 4 4 3 4
Angol 2 2 2 2
37
Történelem 2 2 2 2
Erkölcstan 1 1 1 1
Nemzetiségi népismeret 1 1 1 1
Természetismeret 2 2
Földrajz 2 2
Biológia 2 1,5
Fizika 2 1,5
Kémia 2 2
Ének 1 1 1 1
Rajz 1 1 1 1
Technika 1 1
Informatika 1 1 1 1
Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Összesen 31 31 35 35
Tantárgyak 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Matematika 4 4 3 4
Német 3 3 3 3
Angol 2 2 2 2
Történelem 2 2 2 2
Erkölcstan 1 1 1 1
Természetismeret 2 2
Földrajz 2 2
Biológia 2 1,5
Fizika 2 1,5
Kémia 2 2
Ének 1 1 1 1
Rajz 1 1 1 1
Technika 1 1
Informatika 1 1 1 1
Testnevelés 5 5 5 5
38
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Összesen 28 28 32 32
1.2 Bővített nyelvoktató forma
1-4. évfolyamon a technika és a tánc tantárgyakat, 5-8. évfolyamon a tánc, rajz, ének és kémia
tantárgyakat tanítjuk német nyelven.
évfolyam nemzetiségi
nyelv és
irodalom
nemzetiségi
népismeret
tánc technika rajz ének kémia összesen
1. 5 1 1 1 8
2. 5 1 1 1 8
3. 5 1 1 1 8
4. 5 1 1 1 8
5. 5 1 1 1 1 9
6. 5 1 1 1 1 9
7. 5 1 1 1 1 2 11
8. 5 1 1 1 1 2 11
1.3 Sajátos nevelési igényű tanulók
A sajátos nevelési igényű tanulók számára a köznevelési törvényben meghatározott
pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs órákat biztosítjuk a
szakvéleményben meghatározottak szerint.
A sajátos nevelési igényű tanulók részére az adott évfolyam helyi tanterve az irányadó. A
tananyag és követelmények átcsoportosítására az irányelvben megfogalmazottak
figyelembevételével a tanév kezdetén kerül sor.
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott
taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozáshoz,
amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány
tantárgynál ( pl.: testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van.
39
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói
taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve
alapján. A munkaközösség döntése a szaktanárra nézve kötelező érvényű.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:
tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot, a lehető legjobban fedje le a
tantárgy tananyagtartalmát,
elégítse ki a didaktikai követelményeket,
alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez, feleljen meg az
életkori sajátosságoknak,
teremtsen lehetőséget az önálló tanulásra, differenciálásra, rögzítésre, gyakorlásra,
figyelembe vesszük a tankönyvek, és egyéb taneszközök tartósságát és súlyát,
azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árú tankönyvek részesülnek
előnyben.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, újabb taneszközt csak indokolt
esetben, az oktatás minőségének jelentős javítása reményében, felmenő rendszerben vezetünk
be.
A szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, a szülői értekezleteken)
tájékoztatjuk a kötelezően előírt taneszközökről (a szükséges tankönyvekről és a szaktanárok
által igényelt felszerelési tárgyakról).
3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása
Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza az iskolába lépő tanulóban megőrzi és
továbbfejleszti a megismerés, a tudás iránti kíváncsiságot, érdeklődést és nyitottságot.
A tanítási tartalmak feldolgozásakor elemi ismereteket közvetítünk, alapvető képességeket és
alapkészségeket fejlesztünk.
Az első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli
különbségek kezelése érdekében:
40
fokozatosan vezetjük át a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai
tanulás tevékenységeibe;
megismertetjük tanítványainkat a helyes magatartásformákkal és ezeket
gyakoroltatjuk,
folyamatosan figyelemmel kísérjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztő
értékelést végzünk,
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék
és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával
segítjük elő, hogy a szellemi munka jelentős megterhelését fokozatosan egyre jobban
elviseljék,
törekszünk a tanulással kapcsolatos pozitív beállítódásuk kialakítására,
fogékonnyá tesszük őket környezetük megismerésére.
3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása
A harmadik-negyedik évfolyamon meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-
elvárásoknak megfelelő tanítási-tanulási folyamatok:
motivált tanulási tevékenység során fejlesztjük a tanulókban a felelősségtudatot, a
munkafegyelmet, növeljük kitartásukat,
kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a
tanulásszervezési módokat,
az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekszünk a tanulók egészséges terhelését
figyelembe véve,
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.
3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a
tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és
tudástartalmak megalapozásának folytatása:
támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását,
törekszünk az önálló tanulás és az önművelés megalapozására,
mélyítjük, gazdagítjuk az értelmi és érzelmi intelligenciát,
41
az egészséges életvitel kialakításához gyakorlati jellegű ismeretek oktatásával járulunk
hozzá,
fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási
technikákat és a tanulásszervezési módokat.
3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a
változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés
megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra:
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztésével,
a mentális képességek célirányos fejlesztésével,
az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a
barátságban, a csoportban.
3.5 Kiemelt fejlesztési feladatok
3.5.1 Erkölcsi nevelés
Iskolánk egyik feladata, hogy a diákot értelmének gyakorlására késztesse, és fejlessze
az igazság felfedezésére irányuló képességét .
A nevelés, a személyiségfejlesztés csakis erkölcsi tartalmak mentén értelmezhető. Egyaránt
fontosak az egyéni és a közösségi dimenziói, célját az erkölcsi normák, az erkölcsössé válás, a
szabad akarat és a mérlegelés jelentik.
Az erkölcsi nevelés mindenkori célja a jellem formálása. Tehát az a célunk, hogy tanulóink
váljanak képessé kiművelt értelemmel felfedezni az erkölcsi igazságot. Tudjanak különbséget
tenni a pillanatnyi érdekek és a tényleges értékek között.
Az erkölcsi nevelés így jelen kell, hogy legyen a különböző tantárgyak tanítási óráin, az
óraközi szünetekben, a szabadidős tevékenységek közben.
3.5.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
42
Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző
sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a
kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,
sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét,
mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és
közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei
megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.
Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a
nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől
elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok
értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.
Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió
kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika
szempontrendszeréről, és magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.
A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású
eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák,
vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális
problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről.
3.5.3 Állampolgárság, demokráciára nevelés
A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének fontos
feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi közösség életében. Olyan
részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös
betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek
tisztelete vezérel. Feladatunk tehát olyan tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik
a tanulók aktív állampolgárrá válását.
Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek elsajátítását döntően a tanulók
aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet
demokratikus gyakorlata biztosíthatja.
3.5.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
43
Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját tevékenysége során alakul
ki. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és ennek színvonala is
nagymértékben függ az önmagáról alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott
elvárásoktól. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe beépíteni az elsajátított
tudást és készségeket, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy
egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk
alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki
az önfejlesztés, az önmagunkért vállalt felelősség igénye.
3.5.5 A családi életre nevelés
A harmonikus családi élet kiemelkedő jelentőségű a tanulók testi és lelki egészségének
alakításában. A családi életre való nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók megismerjék és
megértsék a szilárd, kiegyensúlyozott, boldog családi élet kialakításának feltételeit, módjait,
akadályait.
3.5.6 A testi és lelki egészségre nevelés
Tanulóink hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet
gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később
kialakuló szokásaikat.
Az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos feladatok áthatják az iskola valamennyi
alkalmazottjának mindennapi tevékenységét: az iskola helyiségeinek tisztaságát,
berendezését, a tanulók terhelhetőségét, az órarend és a tanórai foglalkoztatás változatosságát,
a megfelelő pihenőidő biztosítását, a mellékhelyiségek állapotát, a megfelelő higiénés
szokások kialakítását.
3.5.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Tanulóink ismerjék fel, ha környezetükben egyes emberek vagy csoportok segítségre
szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeikhez mérten érezzék kötelességüknek a
segítségnyújtást, és ebbe próbálják társaikat is bevonni. Legyenek képesek felelősséget
vállalni másokért (társaikért, a környezetükben élő rászorultakért). Ismerjék fel, hogy a beteg,
sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelességük segíteni.
44
3.5.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság
A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának,
életvitelének olyan alakulását, hogy képesek legyenek a környezetmegóvására, elősegítve
ezzel az élő természet fennmaradását.
Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi
gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota
iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak
megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta
értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári
kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezeti nevelés során a tanulók
ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon
környezeti válságjelenségek mutatkoznak.
Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék
meghatározóvá.
3.5.9 Pályaorientáció
A felnőtt élet szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános
célja, hogy segítse a tanulók iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok,
képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási
ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése
tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk
során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.
Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania
a munka világáról. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet
eredményes, ha a különböző tantárgyak óráin és iskolán kívüli területek, tevékenységek
összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a
bizonytalanság kezelésének a képessége.
3.5.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés
45
A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket
körülvevő világ számunkra fontos folyamatait; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A
gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének
nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom
számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő
munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás
gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét.
Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká
váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.
Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra,
beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet
fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a
személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a
kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások,
marketinghatások és viselkedésmódok között.
3.5.11 Médiatudatosságra nevelés
A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén
lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. A tanulók csak akkor érthetik
meg az őket körülvevő világot, ha képesek kritikusan megítélni mindazt, amit látnak vagy
hallanak.
A média mindennapjaink nélkülözhetetlen elemévé vált, tanulóinkat nemcsak a könyvek,
hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan
elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy elsajátítsák a kritikus értékelés
képességét.
3.5.12 A tanulás tanítása
A tanulás nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Magában
foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az
iskola alapfeladata.
A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az
érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával,
46
annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a tanulókat tanulni.
Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás
tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. A
hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási
formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár
használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a
tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit.
A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit,
stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre
alapozza a tanulás fejlesztését. Törekednie kell a gondolkodási képességek fejlesztésére.
Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Ezzel
párhuzamosan hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák
végiggondolására. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok
kezelése.
4. Mindennapos testnevelés
Napjainkban súlyos probléma a lakosság romló egészségügyi állapota. Egyértelműen
kimutatható, hogy a fiatalkori mozgásszegény életvitel, inaktivitás és egészségtelen
táplálkozás szorosan összefügg mindezzel.
A mindennapos testnevelés céljai:
tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt,
elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket,
tudatosítani a tanulókban saját szervezetük felépítésének és működésének legalább
alapfokú tudnivalóit,
a testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez
szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás,
becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe,
az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság.
Iskolánk a mindennapos testnevelést heti négy testnevelés és egy táncóra keretében szervezi
meg.
47
A fenti célok elérése érdekében a következő sajátos pedagógiai szempontoknak kell
érvényesülniük, megjelenniük a tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon:
minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési- és
légzőszervrendszer megfelelő terhelésére,
minden testnevelési órán, foglalkozáson van gimnasztikai gyakorlat, valamint a helyes
testtartást szolgáló gyakorlatsor, légző gyakorlatok,
a testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és ízületvédelmi szabályok,
a balesetvédelmi szabályok betartására, tornaszerek helyes használatára minden
testnevelés órán hangsúlyt fektetünk,
fontos feladat a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése,
fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési óra, sportfoglalkozás örömet,
sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is,
alapvető, hogy érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai,
figyelünk arra, hogy a program népi játékokat is tartalmazzon – így a hagyományőrzés
is szerepet kap,
a tánc mint mozgás is szerepel programunkban,
3-4. évfolyamos tanulóink úszásoktatásban részesülnek.
A tanórán kívüli szabadidős foglalkozások szerves részét képezik a tanulók egészséges testi,
lelki és szociális fejlődésének. Ezek a foglalkozások igazodnak a tanulók és a szülők
igényeihez, anyagi hátteréhez.
Ide tartozó programok:
korcsolyázás,
kirándulások,
erdei iskola.
Az iskola együttműködik a különböző városi sportegyesületekkel, és támogatjuk, hogy minél
több diákunk sportoljon versenyszerűen ezekben. A mindennapos testnevelés a diák-
sporttevékenységgel, a tömegsporttal, a szabadidős sportfoglalkozásokkal, a
sportegyesületbeli edzésekkel és az öntevékeny testedzéssel együttesen alkot egységes
rendszert az egészséges nemzedék felnevelése érdekében.
5. Az iskolánkban alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek
5.1 Differenciált tanítási órák
48
Az ilyen tanórákon jobban előtérbe kerülnek a tanulók egyéni képességei, egyénre szabott
feladatokkal: lehetőséget adva a felzárkózásra és a tehetséggondozásra.
5.2 Csoportmunka és kooperatív tanítási órák
A gyerekek által leginkább kedvelt munkaforma a csoportmunka, mivel a heterogén
csoportokban a gyengébb képességű tanuló társai segítségével tanulhat.
A csoportmunka során megtanulják tanulóink egymást elfogadni, együttműködni,
együttdolgozni.
5.3 Interaktív tananyagok alkalmazása a tanítási órákon
Iskolánk jól felszerelt interaktív tantermekkel és interaktív tananyagokkal rendelkezik. Ezzel a
módszerrel könnyebbé tesszük a tanulási folyamatot, mivel több érzékszervet is bevonunk az
ismeretek elsajátításába.
5.4 Projektek
A tanulóknak meg kell mutatni a világ komplexitását, hisz a világ is összetett jelenségekből
áll. A projekt-módszer lényege nem az ismeretek átadása, hanem az, hogy a tanulók
használható tudást szerezzenek az élet legkülönfélébb területein. A projektpedagógiában a
tanulót nem fejlesztjük, hanem fejlődik.
Iskolánk projektjei:
- Reguly anyanyelvi hét,
- német nemzetiségi témanap,
- egészségvédelmi hét,
- Márton-nap.
6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
6.1 Céljaink
49
olyan pedagógiai környezet kialakítása, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget,
mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, jogellenes elkülönítéstől, biztosítja a
közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést,
biztosítani intézményünkben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének
teljes körű érvényesülését,
elősegíteni a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulók
esélyteremtésének előmozdítását az alábbi tevékenységek során:
a beiratkozásnál, felvételinél,
a tanításban, ismeretközvetítésben,
a tanulók egyéni fejlesztésében,
az értékelés gyakorlatában,
a tanulmányi előmenetelben,
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,
a továbbtanulásban, a pályaorientációban,
a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.
6.2 Támogató tevékenységek
Tanórán kívüli ellátás: valamennyi jelentkező 1-6. évfolyamos tanulónak biztosítjuk. Ez
különösen az 1-4. évfolyamosok és a hátrányos helyzetű gyerekek számára kiemelten fontos.
Indokolt esetben nevelőink is kezdeményezik, javasolják a tanulóknak a tanórán kívüli
ellátást.
Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantálta kedvezményeket.
A tankönyvtámogatás: a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet
a rászoruló tanulók számára. Az iskolai könyvtár fejlesztésekor is fontos szerepet kap a
tankönyvigények kielégítése.
Kapcsolattartás a szülőkkel: kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést,
kapcsolattartást, tájékoztatást.
Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, a szakértői bizottsággal: a tanuló
érdekeit figyelembe véve, a törvényi előírásoknak megfelelően járunk el, kezdeményezünk
szakértői vizsgálatot.
50
7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Az ismeretek számonkérésének fő elvei:
a visszacsatolás,
az objektív értékelés,
a készségfejlesztés,
a szóbeliség és az írásbeliség megfelelő aránya.
Az ismeretek számonkérése folyamatosan, naponta történik. Az előírt követelmények
teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók írásbeli
munkája, szóbeli felelete vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.
7.1 A számonkérés módjai
7.1.1 Írásbeli beszámoltatás
témazáró dolgozat: tantárgyanként a témakörök végén,
írásbeli felelet: egyenértékű a szóbeli felelettel,
házi dolgozat.
7.1.2 Szóbeli beszámoltatás
A felelet az adott leckéhez, témához kapcsolódó kérdések vagy önálló rövid ismertetés
alapján történik. A kiselőadás és a gyűjtőmunka is szóbeli beszámoltatás.
7.1.3 Gyakorlati beszámoltatás
Testnevelés, rajz, ének-zene, technika, informatika tantárgyakból az adott feladat, gyakorlat,
rajz, dal, szolmizálás, munkadarab bemutatása.
7.2 Az ismeretek számonkérésének rendje
7.2.1 Az írásbeli számonkérés rendje
51
Az iskolai írásbeli beszámoltatások témáját, formáját a szaktanár állapítja meg a helyi tanterv
alapján, ő végzi az értékelést is. A beszámoltatás célja, hogy a tanítási, tanulási folyamat
közben minősítő információkat adjon a tanár a tanulónak felkészülése eredményéről.
A témazáró dolgozat megírását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulók számára. Az
adott osztályban tanító pedagógusok egyeztetnek a dolgozatíratás időpontjáról.
Javítási határidő: tíz munkanap.
A témazáró dolgozatokat mindig kellő előkészítés előzi meg, összefoglalás után írják a
tanulók.
A témazáró dolgozatokat úgy kell összeállítani, hogy a fele minimum követelmény legyen.
Egy nap 1-4. évfolyamon maximum egy, 5-8. évfolyamon maximum két témazáró írható egy
osztályban. A témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia, és a teljes tanóra alatt
írják a tanulók.
Írásbeli feleletet előzetes bejelentés nélkül bármelyik órán írathat a tanító, illetve a tanár egyes
tanulókkal vagy az egész osztállyal. Témája az aznapra feladott tananyag. Javítása 10
munkanapon belül történik. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes
értékelése érdekében az elért teljesítményt érdemjegyekre váltjuk az értékelési rendszernek
megfelelően.
7.2.2 A szóbeli számonkérés rendje
A szóbeli beszámoltatást előre bejelenteni nem szükséges. Minden tanuló tanévenként
legalább egyszer felel az aktuális lecke anyagából, illetve a témához tartozó ismétlésből.
7.2.3 A gyakorlati számonkérés rendje
A gyakorlati számonkérés formái elsősorban a készségtárgyakra jellemzőek. A
készségtantárgyakból - ének-zene, rajz, technika, informatika tantárgyból - a beszámoltatás
folyamatosan valamiféle gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történik.
Félévenként a tantárgy jellegét és heti óraszámát figyelembe véve legalább három
érdemjegyet szerezzenek a tanulók időben egyenletes elosztásban.
52
8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése
8.1 Az értékelés alapelvei
Értékelésünk legyen
személyre szóló, hozzájárulva a pozitív énkép kialakulásához és a tanuló
adottságainak megfelelő fejlődéséhez,
folyamatos és állandó,
kiszámítható, átlátható,
a tanulók egyéni képességeihez igazodó.
Tantárgytól függetlenül fontosnak tartjuk a szép, helyes magyar beszéd, az írásbeli és szóbeli
kifejezőkészség, a helyesírás és az írásbeli munkák külső alakjának folyamatos értékelését.
A félévi és év végi osztályzatok a munkaközösségek által kidolgozott értékelési rendszer
szempontjai szerint súlyozott érdemjegyekből alakulnak ki a fejlődési tendencia
figyelembevételével, az írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatások alapján. Az év végi
osztályzat kialakításakor az egész évi teljesítményt vesszük figyelembe.
(Lsd. 3. számú. melléklet)
8.2 Az értékelés formái
Az értékelés funkciója alapján az értékelési eljárások három alapvető típusát különböztetjük
meg:
1. A diagnosztikus értékelés célja a helyzetfeltárás.
2. A formatív értékelés a visszacsatolással segíti a diákok tanulási tapasztalatszerzését.
3. A szummatív értékelés egy nevelési szakaszt lezáró minősítés.
A diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékeléssel megállapítjuk, hogy milyen szintről kezdjük
tanulóink képességeinek fejlesztését. Ez alapján alakítjuk ki a csoportra szabott nevelési és
oktatási stratégiánkat. A diagnosztikus felmérésre nem adható érdemjegy.
Formái:
szintfelmérők (elméleti és gyakorlati / írásbeli és szóbeli),
készségek, képességek rendszeres mérése,
tanulási nehézségek megállapítására szolgáló mérések,
első osztályosok bemeneti mérése.
53
Formatív értékelést az oktatás folyamán többször is végzünk az elért eredmények és a
meglévő hiányosságok felmérésére, nevelési-oktatási céljaink optimális elérése érdekében.
A tananyag feldolgozása közben zajlik. Visszajelzést ad a tanulónak arról
hogy teljesítménye mennyire felel meg a tantervi követelményeknek, a tanárnak pedig arról,
hogy munkája mennyire eredményes. A formatív értékelés során adott érdemjegy nem
minősíti a diákot, nem ítélkezik, hanem segít, irányít.
Formái:
írásbeli és szóbeli felelet,
tesztek.
A szummatív (minősítő) értékelés összegző minősítést ad arról, hogy a tanuló hogyan tett
eleget a tanulmányi követelményeknek. Ehhez az értékeléshez minden esetben osztályozás,
minősítés kapcsolódik.
Formái:
írásbeli és szóbeli feleletek,
témazáró dolgozatok,
a félévi és év végi osztályzat
8.3 Szöveges értékelés
Első évfolyamon és a második évfolyam első félévében szövegesen értékeljük tanulóinkat.
A szöveges értékelésnél a törvényben szereplő, négy alapvető minősítési kategóriát
használjuk:
kiválóan teljesített,
jól teljesített,
megfelelően teljesített,
felzárkóztatásra szorul.
Az értékelés módja
54
szóbeli felelet esetén
Szóbeli feleleteknél az aktuális tananyagból, általában 5 kérdésre válaszolnak a
tanulók. Az érdemjegy megállapítása az alábbiak szerint történik:
kérdésből négyre, ötre jó a válasz: kiválóan teljesített
5 kérdésből háromra, négyre jó a válasz: jól teljesített
5 kérdésből kettőre jó a válasz: megfelelően teljesített
5 kérdésből egyre jó a válasz: megfelelően teljesített
5 kérdésből egyre sem jó a válasz: felzárkóztatásra szorul
írásbeli számonkérés esetén
Témazáró dolgozat és írásbeli felelet
esetében:
Minimum követelményekből íratott
dolgozatnál:
0-30 % felzárkóztatásra szorul 0-67 % felzárkóztatásra szorul
31-50 % megfelelően teljesített 68-78 % megfelelően teljesített
51-70 % megfelelően teljesített 79-89 % megfelelően teljesített
71-89 % jól teljesített 90-94 % jól teljesített
90-100 % kiválóan teljesített 95-100 % kiválóan teljesített
Szöveges értékelést a következő időközönként adunk:
szeptember-október-november havi teljesítményéről november végén,
december-januári teljesítményéről a félévi értékeléssel együtt,
február-március-április havi teljesítményéről április végén,
májusi és júniusi teljesítményéről az év végi értékeléssel együtt.
8.4 Értékelés érdemjegyekkel
2. évfolyam 2. félévtől érdemjegyekkel, osztályzatokkal értékelünk, az ötfokú osztályozási
skálát alkalmazzuk.
A szóbeli és írásbeli feleletek érdemjegyeit kékkel, a témazárókét pirossal, a helyesírásra
kapott érdemjegyeket zölddel, a külalakra adottakat feketével írjuk be a naplóba.
Az értékelésnél a helyi tanterv követelményeit, az egyes tantárgyaknál a munkaközösségek
által elfogadott értékelési rendszert és jelölési szokásokat vesszük figyelembe.
55
8.4.1 Az írásbeli számonkérések értékelése
Témazáró
dolgozatok, írásbeli
feleletek értékelése
Érdemjegy Minimumkövetelmény
Érdemjegy
0 -30% Elégtelen (1 ) 0-67% Elégtelen (1 )
31-50% Elégséges (2 ) 68-78 % Elégséges (2 )
51-75% Közepes ( 3 ) 79-89 % Közepes ( 3 )
76-90% Jó ( 4 ) 90-94 % Jó ( 4 )
91-100% Jeles (5 ) 95-100 % Jeles (5 )
8.4.2 A szóbeli számonkérések értékelése
A szóbeli felelet az adott leckéhez, témához kapcsolódó kérdések vagy önálló rövid ismertetés
alapján történik.
Témához kapcsolódó
kérdések
Önálló ismertetés Érdemjegy
5 kérdésből négyre-ötre jó a
válasz
összefüggően beszél az aktuális
tananyagról és jól használja a szaknyelvet,
jól válaszol a feltett kérdésekre
jeles (5)
5 kérdésből háromra-négyre
jó a válasz
az aktuális tananyagot néhány segítő
kérdés segítségével képes elmondani, és
válaszol a témakörhöz tartozó ismétlő
kérdésekre
jó (4)
5 kérdésből kettőre jó a
válasz
az aktuális tananyagról csak segítő
kérdésekkel képes beszélni, de a
kérdésekre jól válaszol
közepes (3)
5 kérdésből egyre az aktuális tananyagot segítő kérdésekkel
képes elmondani, s a kérdések felére tud
csak jó választ adni
elégséges (2)
5 kérdésből egyre sem jó a tananyagot segítő kérdésekkel sem tudja
elmondani
elégtelen(1)
8.5 A továbbhaladás feltételei
A kerettantervben megjelölt ,,a fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére”
részből az adott évfolyamon és adott tantárgyhoz írt tanmenet tananyagtartalmához tartozó
minimumkövetelmények teljesítése a továbbhaladás feltétele.
56
9. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei
A házi feladat a tanórán feldolgozott tananyag elmélyítésére, bevésésére, gyakorlására
szolgál. A házi feladat akkor tölti be funkcióját, ha az ismeretek elsajátítása és alkalmazása
szempontjából szükséges, a tanulók felkészültségének megfelelő.
Olyan mélységben és mennyiségben adható, hogy a tanulók önállóan is el tudják végezni.
Adható differenciáltan és szorgalmi feladatként is.
Mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat és a
fokozatosság elvét :
1-2. évfolyam: kb. 30 perc, gyakorlással együtt,
3-4. évfolyam: 45 perc,
5-6. évfolyam: 60 perc,
7-8. évfolyam: 90 perc.
A házi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni az adott tanítási nap összes
tanóráját, valamint a tanulásra javasolt időkeret arányos megosztását a tantárgyak között.
A házi feladatot adó tanár feladata a megoldandó feladat világos meghatározása, kijelölése, a
megoldás eljárásainak a tanulókkal történő megbeszélése.
A házi feladat legyen rendszeres.
1-4. évfolyamon péntekről hétfőre és szünetek időtartamára nem kapnak írásbeli házi
feladatot a tanulók.
5-8. évfolyamon a szünetekre annyi írásbeli házi feladatot adunk, amennyit egyik óráról a
másikra egyébként is adnánk.
10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei
A csoportbontás célja, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs
készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.
A csoportbontás szempontjai:
a személyi, anyagi feltételek,
a tantárgy sajátos jellege, az órarendi feltételek és a tantermi adottságok,
lehetőleg azonos létszámú csoportok,
a csoportba sorolás nem függ a tanulói képességektől.
57
A választható foglalkozásokon a tanulócsoportok nem feltétlenül évfolyamhoz kötődnek,
hanem inkább érdeklődésük, tehetségük, képességeik alapján szerveződnek. Ügyelnünk kell
arra, hogy a nagy korkülönbség ne akadályozza tevékenységüket.
11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség
kultúrájának megismerését szolgáló tananyag
A településen élő nemzetiségek kultúrájának, képzőművészetének, zenei világának,
népviseletének és életmódjának megismerése nem elkülönítetten, hanem tantárgyi keretek
között történik.
A településen élő nemzeti kisebbség kultúrájának megismerését az alábbi tevékenységek
szolgálják:
- tanórák,
- osztályfőnöki órák,
- tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök; hagyományőrző rendezvények; kiállítások
szervezése, rendezése; szabadidős tevékenységek; erdei iskola; színház- és múzeumlátogatás;
hangverseny-látogatás; iskolai fellépések.
A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára való
nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására.
Célok és feladatok
A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb
hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Tiszteljék a magyar nép és az
országban élő kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási
pontokat.
Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség
előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk.
1 – 4. évfolyam
A tanulók:
tudatosuljon bennük – főként a szokások terén – az emberek mássága,
ismerkedjenek meg nemzetiségi népszokásokkal,
ismerjenek meg mondókákat, dalokat, játékokat,
58
készítsenek (barkácsoljanak) tárgyakat, ismerjék használatukat,
ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát.
5 -8. évfolyam
A tanulók:
ismerjék a Magyarországon élő kisebbségeket és legfontosabb jogaikat,
tudják, hogyan és miként kerültek a nemzetiségek Magyarországra, ismerjék a
betelepítés okait, a magyarországi nemzetiségek által lakott területeket,
ismerjék a legfontosabb ünnepeket, tudják a tanult szokásokat felsorolni,
ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat,
elevenítsék fel a nemzetiségi hagyományokat.
12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek:
egyszerűek,
kevés a szerigényük, és bárhol végrehajthatók,
megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét.
A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel és tanév végén májusban végezzük 1-8.
évfolyamban.
Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást
végezzük.
A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között.
Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk, hogy hol áll a tanuló (személyre szólóan):
tavalyi eredményhez képest
vagy év elejéhez képest
vagy az osztályátlaghoz képest
Igény esetén a szülőket tájékoztatjuk a mérés eredményéről.
12.1 Az őszi mérés értékelése
1-3.évf. 4. évf. Értékelés
1-2. évfolyam 3-4. évfolyam
0-10 p. 0-14 p. Felzárkóztatásra szorul Elégtelen (1)
59
11-29 p. 15-34 p. Felzárkóztatásra szorul Elégséges(2)
30-44 p. 35-49 p. Megfelelt Közepes(3)
45-59 p. 50-69 p. Jól megfelelt Jó(4)
60 p. felett 70 p. felett Kiválóan megfelelt Jeles(5)
5. évf. 6-8. évf. Értékelés
0-14 p. 0-19 p. Elégtelen (1)
15-34 p. 20-34 p. Elégséges(2)
35-49 p. 35-54 p. Közepes(3)
50-69 p. 55-74 p. Jó(4)
70 p. felett 75 p. felett Jeles(5)
12.2 A tavaszi mérés értékelése
1. évf. Értékelés
0-10 p. Felzárkóztatásra szorul
11-29 p. Felzárkóztatásra szorul
30-44 p. Megfelelt
45-59 p. Jól megfelelt
45-59 p. Kiválóan megfelelt
2-3. évf. 4-5. évf. 6-8. évf. Értékelés
0-10 p. 0-14 p. 0-19 p. Elégtelen (1)
11-29 p. 15-34 p. 20-39 p. Elégséges(2)
30-44 p. 35-49 p. 38-59 p. Közepes(3)
45-59 p. 50-69 p. 60-79 p. Jó(4)
45-59 p. 70 p. felett 80 p. felett Jeles(5)
13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet
óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről.
60
13.1 Az iskola egészségnevelési elvei
„Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota.”(WHO)
Iskolánk minden tevékenységével szolgálja a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését.
13.1.1 Célok
tanítványaink legyenek testileg-lelkileg egészségesek,
sajátítsanak el olyan ismereteket és jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek
megelőzni az egészségügyi problémák kialakulását, illetve csökkenteni azok súlyosságát,
rendelkezzenek az egészséges életvitelhez szükséges képességekkel,
ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőit,
törekedjenek a káros szokások kialakulásának megelőzésére,
igényeljék a rendszeres mozgást, a mindennapi testedzést
13.1.2 Feladatok
a testi-lelki egészség megőrzése
az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése
helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések megláttatása
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása
legalapvetőbb egészségvédelmi tudnivalók megismertetése
az egészséges testi-lelki fejlődés érdekében a mindennapos testmozgás biztosítása
13.1.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek
Tanórai keretek:
Tantárgyakba beépítve
Tanórán kívüli lehetőségek:
Részvétel a helyi egészségvédelmi, egészségnevelési programokon
Az éves munkatervekben rögzített programok
Egészségnevelési hónap, vetélkedők rendezése az iskolában
Sportrendezvények
61
Kirándulások
13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei
Alapelvünk az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése,
beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert.
13.2.1 Célok
alakuljon ki tanulóink ökológiai gondolkodása
fogadják el a fenntartható fejlődés elvét
kötődjenek környeztük természeti és épített értékeihez
legyenek toleránsak minden élővel és élettelennel szemben
diákjainkra legyen jellemző a környezettudatos magatartás és életvitel
érezzék át és gyakorolják környezetük védelmében állampolgári és – egyéb közösségi –
felelősségüket
13.2.2 Feladatok
lakóhelyünk természeti – épített – szociális környezetünk megismertetése, óvása,
fejlesztése
helyi értékek és problémák feltérképezése
helyi környezetvédelmi célok megfogalmazása
cselekedtető programok szervezése
13.2.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek
13.3 Tanórai keretek
tantárgyakba beépítve
erdei iskola
tanulmányi kirándulás
osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák
62
Tanórán kívüli lehetőségek:
A környezet- és egészségvédelem jeles napjai:
- március 22. Víz Világnapja
- április 22. Föld Napja
- május 10. madarak és fák napja
Akciók: csatlakozás egy-egy helyi környezeti probléma megoldására környezetvédő
szervezetek akcióihoz (pl. virágosítási akció, Takarítási Világnap, Autómentes nap)
Média: beszámolók környezetvédelmi tevékenységünkről
kirándulások: egy-egy terület, táj megismerése céljából
Zöldesítés: növényültetés, gondozás
szabadidős foglalkozásokon séta a természetben
Vetélkedők: a környezetvédelem jeles napjaihoz kapcsolódva
Szelektív hulladékgyűjtés: szárazelem, papírhulladék
Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel: Gyermekek Házával, Kerekerdő Alapítvánnyal,
Kámoni Arborétummal, Saághy István Erdészeti Információs Központtal
Látogatások múzeumban, arborétumban, nemzeti parkban, szennyvíztisztító telepen
Szülői értekezletek: utalás a környezet és egészségvédelem néhány fontos elemére
14. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése, a magatartás és a szorgalom értékelési elvei
A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítéséről az osztályfőnök javaslata alapján
az osztályban tanító tanárok döntenek, a tanulók véleményének figyelembevételével.
14.1 A magatartás értékelésének elvei
A magatartás osztályzat alapját a dicséretek, a büntetések fokozatai, valamint a tanuló
magatartásával kapcsolatos szaktanári, osztályfőnöki észrevételek képezik.
A tanulók magatartásának értékelésekor nemcsak a tanórai viselkedést vesszük figyelembe,
hanem beszámítjuk az osztályért, iskoláért végzett közösségi munkát is.
A magatartás minősítésénél a példás, jó, változó, rossz fokozatokat használjuk.
63
Példás a magatartása annak a tanulónak, aki a Házirendet nem sérti meg, önként vállal és
teljesít feladatokat az osztály és az iskola érdekében. Vállalt feladatait és más megbízásokat
példásan elvégzi. Nincs írásbeli fegyelmező fokozata.
Jó magatartású a tanuló, ha a Házirendet betartja, önként nem vállal feladatokat, de a
rábízottakat maradéktalanul elvégzi. Az órákon fegyelmezett, de az óraközi szünetekben a
délutáni foglalkozásokon fegyelme lazul. Nincs írásbeli fegyelmező fokozata.
Változó magatartású az a tanuló, aki megsérti a Házirend valamelyik pontját, az osztály
feladataiban rendszertelenül vesz részt. Az órákat időnként zavarja, az óraközi szünetekben, a
napköziben szertelen. Szaktanári figyelmeztetője, osztályfőnöki figyelmeztetője vagy intője
van.
Rossz magatartású a tanuló, ha súlyosan megsérti a Házirendet, az osztály és az iskola
feladataiból nem vállal részt. A közösséget tanulmányi munkájában hátráltatja. Az óraközi
szünetekben és a választható foglalkozásokon társai testi épségét veszélyezteti, gyakran okoz
kárt, szándékosan rongál. Igazolatlanul mulaszt. Több szaktanári figyelmeztetést kapott,
illetve osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú fegyelmező fokozata van.
14.2 A szorgalom értékelésének elvei
A szorgalom a tartós igyekezet, odaadás a feladatok végzésében.
A szorgalom értékelése a munkavégzésben, feladatteljesítésben megnyilvánuló igyekezet
mértékének, illetve változásának elbírálása.
A szorgalom minősítésénél a példás, jó, változó, hanyag fokozatokat használjuk.
Példás szorgalmú az a tanuló, aki képességeinek megfelelően teljesít, tanulmányi munkája
rendszeres, kitartással dolgozik, órai aktivitása magas szintű, feladatait pontosan készíti el. Az
iskolai és más versenyeken önként részt vesz, hogy az iskola hírnevét növelje.
Jó szorgalmú a tanuló, ha tanulása rendszeres, feladatait pontosan elvégzi, de óra alatti
aktivitása nem mindig kielégítő. Többletfeladatot ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást
teljesíti.
Változó szorgalmú az a tanuló, akinek tanórákra való felkészülése rendszertelen,
teljesítménye nincs összhangban képességeivel. Gyakori hiányosságai vannak az órai,
valamint a házi feladataiban. Iskolai felszerelése gyakran hiányos.
64
Hanyag a szorgalma a tanulónak, ha rendszertelen tanulmányi munkája miatt gyenge
tanulmányi eredményt ér el. Rendszeresen nem készít házi feladatot, felszerelését hiányosan,
vagy nem hozza el.
14.3 A jutalmazás és fegyelmezés iskolai elvei
14.3.1 A tanulók jutalmazásának elvei
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó
szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó
hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki
eredményes kulturális tevékenységet folytat,
kimagasló sportteljesítményt ér el,
a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.
14.3.2 A tanulók jutalmazásának formái
Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:
Szaktanári
Osztályfőnöki
Igazgatói
Nevelőtestületi
Legmagasabb elismerésünk a Reguly-díj, amit a diákönkormányzat javaslata alapján a
nevelőtestület adományoz.
Jutalmazási rendszerünkben előtérbe helyezzük a pozitív visszacsatolási formákat a
mindennapi gyakorlatban is, például a kiemelkedő eredmények közösség előtti bemutatásával.
Az a tanuló, aki a városi, megyei, országos tanulmányi versenyeken, sportversenyeken,
kulturális versenyeken, művészeti versenyeken helyezést ér el, igazgatói dicséretben részesül.
Az a tanuló, aki a tanév végén jeles vagy kitűnő eredményt ér el, igazgatói dicsérő oklevelet
kaphat. Odaítéléséről az osztályfőnök, a szaktanár javaslata alapján a nevelőtestület dönt az
osztályozó értekezleten.
Az igazgatói dicsérő oklevélhez könyv vagy más tárgyjutalom kapcsolódhat.
65
Az iskola tanulóközössége és nevelőtestülete a tanulók sport-, művészeti vagy tanulmányi
versenyeken való részvételéről, az ott elért eredményeikről a honlapon, és tanév végén a
faliújságon az „Akikre büszkék vagyunk!” falon is értesül.
14.3.3 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
A fegyelmező intézkedéseket iskolánk Házirendje rögzíti.
Azt a tanulót, aki
az iskola rendje ellen vét,
önmaga ill. társai testi épségét veszélyezteti,
társai értéktárgyaiban, az osztály, illetve iskola berendezésében kárt tesz,
bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének rontásához ,
az iskola fegyelmező intézkedésben részesíti.
A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt
esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni.
A büntetést írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell hozni.
Ha a tanuló a kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, a vonatkozó rendeletek értelmében
ellene fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás lefolytatását követően –a vétkesség
bizonyítása esetén- a tanuló a jogszabályban előírt fegyelmi büntetésben részesül. A büntetést
írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
A fegyelmi bizottság tagjai: igazgató, ifjúságvédelmi felelős, a tanuló osztályfőnöke, a
diákönkormányzat képviselője.
Záradék
Az iskola pedagógiai programját a minőségirányítási csoport szükség esetén évente
felülvizsgálja és módosítja, kétévente felülvizsgálata kötelező.
Szombathely, 2013. március …..
Jóváhagyta:
igazgató
66
III. MELLÉKLETEK
1. számú melléklet: A nemzetiségi oktatás helyi tanterve
Reguly Antal Általános Iskola, Reguly Antal Grundschule
Német nemzetiségi program
„Zwei Dinge sollen Kinder von ihren Eltern bekommen:
Wurzeln und Flügel.“
J. W. von Goethe
,,Két dolgot kell
a gyerekeknek a szüleiktől kapniuk:
gyökereket és szárnyakat.”
67
1. Az iskolánkban folyó nemzetiségi nevelés-és oktatás céljai
Az iskolánkban lassan 20 éve folyó német nemzetiségi oktatás és nevelés alapvető céljait és
feladatait talán e fenti Goethe idézet tudja legjobban összefoglalni.
A nevelőtestület a német önkormányzattal szorosan együttműködve azon családok számára
kíván lehetőséget nyújtani, akik fontosnak tartják nemzetiségi gyökereik mellett, hogy
gyermekeik a nyolcadik év végére a német nyelvet jól beszélő, a világra nyitott, toleráns, a
saját és a közösség céljaiért szárnyalni tudó emberekké váljanak. Munkánk során arra
törekszünk, hogy a tanulók a nálunk töltött évek alatt olyan tudással, élményekkel és
tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket nemcsak
kisebb közösségükben, hanem az európai nyitott társadalmakban egyaránt. Fontosnak tartjuk,
hogy a tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival,
életmódjával, kultúrájával és történelmével. Legyenek büszkék arra, hogy ehhez a
népcsoporthoz tartoznak, de tiszteljék a magyar nép és az országban élő kisebbségek
kultúráját, tudjanak együttműködve együtt élni.
2. Múltunk és jelenünk
1995. szeptember 1. óta folyik a Reguly Antal Általános Iskolában német nemzetiségi oktatás.
Kezdetben 16, majd 24 fővel, 1-2. osztályos vegyes csoportokban tanulták a jelentkező
gyerekek a német nyelvet. Az akkori tanulói létszámhoz viszonyított 10 % mostanra közel
90%-ra nőtt. (233 tanulóból 209-en választják ezt az oktatási-nevelési formát.)
Ez az adat mindennél jobban bizonyítja a nemzetiségi oktatás létjogosultságát. Az iskolánkba
beiratkozó diákok többsége nem beszéli a nyelvet, hisz olyan családból érkezik hozzánk, ahol
a szülőknek ill. nagyszülőknek nem volt lehetősége a német nyelvet iskolai keretek között
tanulni, a történelem sem segítette a nemzetiségi lét szabad felvállalását. Mára azonban sok
szülő számára vált fontossá, hogy gyermekeik a nyelvtanulás mellett a német nemzetiségi
hagyományokkal is megismerkedhessenek. Többen közülük már a nemzetiségi óvodákban is
találkoztak a nyelvvel, a hagyományőrzéssel.
Az osztrák határ közelsége miatt szép számmal vannak vegyes házasságból származó
gyerekek is, akik már kisgyermekkoruktól fogva kapcsolatban vannak a német nyelvvel.
Nyitottak vagyunk minden érdeklődő számára, aki a német nemzetiségi oktatást igényli, a
nemzetiségi hagyományok ápolását elfogadja. A német népcsoport nyelvének elsajátításával,
kultúrájának, történelmének, a kisebbségi jogoknak és azok gyakorlásának
megismertetésével, a hagyományőrzéssel hozzájárulunk a pozitív azonosságtudat
kialakításához és erősítéséhez.
68
3. Törvényi háttér
A német nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást számunkra a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet
teszi lehetővé és a Nemzetiségi iskolai oktatás irányelve rendelkezései alapján szerveződik.
A többi tantárgyat az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 9. § 2. bekezdése értelmében
jóváhagyott kerettantervek szerint tanítjuk.
4. Az iskolaválasztás/- váltás szabályai
1.évfolyamra:
az iskolába lépéshez szükséges testi fejlettséget elért, tanköteles korú,
körzetünkbe tartozó, valamint a német nemzetiségi oktatást igénylő gyermekeket
intézményünk köteles fogadni,
a belépés feltétele a német nemzetiségi oktatásra a szülő (gondviselő)
nyilatkozata,
az iskola beiskolázási körzetén kívülről minden olyan tanulót felveszünk, aki
lakóhelyén lévő iskolájában a német nemzetiségi nyelvet nem tudja tanulni.
2-8. évfolyamon:
a más település német nemzetiségi osztályából érkező tanulót átvesszük,
a nem nemzetiségi osztályból jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tanterve
alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie német nemzetiségi nyelvből.
5. A nemzetiségi oktatás formái
Intézményünkben a nemzetiségi oktatásban résztvevő diákok az elsőtől a nyolcadik osztályig,
heti öt órában tanulják a német nyelv és irodalmat.
A 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben heti egy órában nemzetiségi népismeretet
oktatunk németül.
A 2013/14-es tanévtől válik elérhetővé - az első osztálytól kezdődően felmenő rendszerben - a
bővített nyelvoktató forma, amelynek keretében a német nyelv és irodalom, valamint a
nemzetiségi népismeret tárgyak mellett 1-4. évfolyamon a technika és a nemzetiségi tánc
tantárgyakat, 5-8. évfolyamon a nemzetiségi tánc, rajz, ének és kémia tantárgyakat tanulják a
tanulók német nyelven.
69
A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban a nemzetiség nyelvét és a nemzetiség nyelvén
tanított tantárgyak oktatását– a helyi tantervben meghatározottak szerint – a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben az intézménytípusra, oktatási formára előírt
átlaglétszám feletti osztályokban csoportbontással szervezzük meg.
6. Elérendő nyelvi szint
A hagyományos és bővített nemzetiségi nyelvoktatás esetén a 8. osztály végére tanulóinknak
az európai nyelvi szinteknek megfelelő A2 szintre kell elérniük.
A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve és a modern nyelvvizsgák komplex
témáit ismerve, végzős diákjaink számára még nem szorgalmazzuk az érettebb gondolkodást
és szélesebb mindennapi tapasztalatokat feltételező nyelvvizsgák letételét. A tehetségesebb
tanulók természetesen sikerrel vehetik ezeket az akadályokat is.
7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök
A tankönyvlistán engedélyezett nyelvkönyvek mellett a német nemzetiségi oktatásban
elfogadott nemzetiségi tankönyveket, népismereti gyűjteményeket és mappákat, dalos
könyveket, szakácskönyveket, barkácskönyveket, internetes feladatbankokat, online
feladatokat, nemzetiségi tartalmú videókat, CD-ket, DVD-filmeket, németnyelvű újságokat,
folyóiratokat és a saját magunk által gyűjtött helyi anyagokat használjuk.
8. Az iskola nemzetiségi jellegéből adódó feladatok:
A nemzetiségi jellegnek át kell szőnie az oktatás-nevelés minden területét, meg kell jelennie
nem csak a német nyelven oktatott tantárgyak tanítása során, hanem más tantárgyaknál és a
tanórán kívüli tevékenységekben is.
Tanórán kívüli tevékenységek:
Iskolai énekkar és zeneszakkör: német dalok és német művek előadása,
Nemzetiségi tánccsoport: német néptáncok bemutatása,
„Lächel” színjátszó-csoport: német nyelvű előadások.
Hagyományos iskolai programok:
Elsőseinket a negyedikesek „Schultüte”-vel és rövid műsorral köszöntik.
Évente rendezünk nemzetiségi témanapot, amelyek megszervezésével egy-egy
nemzetiségi hagyományt mutatunk be a diákok és családjuk számára.
Az éves ünnepkörhöz kapcsolódóan kiállításokat rendezünk,
70
Német nemzetiségi kirándulásokat szervezünk,
Író-olvasó találkozókat szervezünk, amelyen diákjainknak lehetősége nyílik
nemzetiségi alkotókkal való személyes találkozásra,
Az iskolai Márton-naphoz kapcsolódóan lampionos felvonulással tisztelgünk városunk
szülötte előtt,
Az ősz folyamán a szülők számára, februárban pedig az érdeklődő óvodások és
szüleik számára tartunk órákat az iskolai nyílt nap részeként,
Az iskolai karácsonyi műsorban német produkciókkal lépünk fel,
Az iskolánk iránt érdeklődő óvodások számára szervezett rendezvényeken
bemutatkoznak német csoportjaink.
Hagyományos versenyek:
német nemzetiségi vers-és prózamondó verseny 1-8. osztályosok számára,
német nemzetiségi tanulmányi verseny 7-8. osztályosok számára,
a „Kísérletek a pincétől a padlásig” nevű fizikai-kémiai háziverseny (kísérletek
előadása németül is),
német műfordító verseny a 4-8. osztályosok számára a Reguly-héthez kapcsolódóan .
Iskolán kívüli programok, tevékenységek:
részvétel a Városi Nemzetiségi Napon,
részvétel a nemzetiségi óvodák programjain,
német olvasótábor,
partnerkapcsolat a mogersdorfi Volksschule-val,
fellépés a városi Sváb- bálon,
német nyelvű színházi előadások megtekintése.
9. Helyi tantervek a nemzetiségi tantárgyak tekintetében
Az iskola 1-8. évfolyamán részben a kerettantervek, részben a nemzetiségi irányelvekben
meghatározott célok és feladatok szerint összeállított helyi tantervek szerint folyik a nevelés-
oktatás. A részletes helyi tanterv a mellékletben található meg.
9.1. A német nyelv és irodalom általános céljai
A hozzánk érkező tanulók eltérő német nyelvi ismereteire építve feladatunk azon szóbeli és
írásbeli kommunikációs képességek fejlesztése, amelyek egyre inkább lehetővé teszik a
tanulók számára a hangzó és írott szövegek ismeretét, megértését, gyakorlati alkalmazását. Az
71
irodalmi művek nemcsak nyelvet, hanem kultúrát és gyakorlati alkalmazást is közvetítenek.
Mindennapos fejlesztési feladat a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait
figyelembe vevő kommunikációs képességek fejlesztése, az aktív nyelvhasználat. A diákok
értsenek meg olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek alapvető
személyes és családdal kapcsolatos, ill. a nemzetiségre vonatkozó információkat
tartalmaznak. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben (vásárlás, étkezés, munka,
tanulás, szórakozás…) tudjanak szóban és írásban kommunikálni. Szeressenek németül is
olvasni, ismerjék meg a német nemzetiségi alkotók gyerekeknek készült műveit.
9.2. A nemzetiségi népismeret általános céljai
A nemzetiség nyelvén keresztül a nemzetiségi létet meghatározó tárgyi és szellemi kultúra
megismerése és megszerettetése ( építészeti, népművészeti, képző-és filmművészeti, zenei, ) a
fő cél. Életkoruknak megfelelő szinten ismerjék az elődök történelmi tevékenységét, a
nemzetiségek által lakott településeket és azok földrajzi jellemzőit.
Különösen a Vas megyében élő németség kultúráját ismerjék. Ismerkedjenek a kisebbségi
intézményrendszerrel és a nemzetiségi médiával. Tanórán kívüli tevékenységekkel,
projektekkel, gyűjtőmunkával, egyéni és csoportos alkotó tevékenységekkel gazdagítsák
közös értékeiket.
9.3. A technika tantárgy általános céljai
9.4. A nemzetiségi tánc általános céljai
Szeressék a táncot, mint egy örömteli mozgásformát. Tanuljanak meg alaplépéseket,
ismerjenek meg évente 1-2 újabb táncot, ismerkedjenek meg a táncruhák jellemzőivel.
Értelmezzék a dalok szövegét és tanulják meg őket énekelni.
Ismerkedjenek meg a táncok történelmi, földrajzi hátterével is. Nemzetiségi programjainkon
szívesen táncoljanak.
10. Ellenőrzés és értékelés a német nyelven oktatott órákon
Szóbeli és írásbeli ellenőrzési és értékelési formákat alkalmazunk, amelyek a helyi tantervben
részletesen kifejtett követelményekre épülnek.
72
1. Die Ziele der Nationlitätenunterrichts in unserer Schule
Das obige Zitat, das eine wundervolle Anregung für Eltern und für alle anderen ist, die mit
Kindern oder jungen Menschen zu tun haben. Die Ziele und Aufgaben des deutschen
Nationalitätenunterrichts in unserer Schule -der fast seit 20 Jahren bei uns läuft- können
vielleicht in diesem Zitat am besten zusammengefasst werden. Die Zusammenarbeit zwischen
der Lehrer und der deutschen Minderheitenselbstververwaltung bietet den Familien die
Möglichkeit, die Herkunft und Zukunft gemeinsam zu erleben. Wir halten es für wichtig,
dass die Kinder als weltoffene, tolerante Menschen mit guten Deutschkenntnissen die
Grundschule verlassen, Die Wurzeln und Geflügel sind das , was sie gut gebrauchen können,
um tatkräftig und lebensfroh durchs Leben zu gehen und für gemeinsame Ziele viel tun zu
können. Bei der gemeinsamen Arbeit streben wir danach, dass sich die Kinder bei uns solche
Kenntnisse, Erlebnisse und Erfahrungen erwerben, mit deren Hilfe sie sich nicht nur in ihrer
kleineren Gemeinschaft, sondern auch in den offenen europäischen Gesellschaften
zurechtfinden können. Wir wollen sie mit den wichtigsten Bräuchen, mit der Lebensweise,
Kultur und Geschichte der Ungarndeutschen bekannt machen. Seien sie stolz darauf, dass sie
zu dieser Volksgruppe gehören, aber sie sollen die Kultur von Ungarn und die Traditionen
von anderen, im Land lebenden Minderheiten respektieren. Seien sie bereit
zusammenarbeitend zusammen zu leben.
2. Unsere Vergangenheit und Gegenwart
Der deutsche Nationalitätsunterricht ist ab 1. September 1995 in der Reguly Antal
Grundschule vorhanden. Anfangs lernten erst 16, dann 24 Erst-und Zweiklässler Deutsch als
Minderheitssprache in gemischten Gruppen. Das damalige 10 % der Gesamtschülerzahl ist in
heutiger Zeit schon fast 90 % (von 233 SchülerInnen wählen 209 diese Unterrichtsform.
Die Existenz des Nationalitätanunterrichts wird durch diese Angabe stark berechtigt. Die
Mehrheit unserer SchülerInnen spricht die Sprache anfangs nicht, denn ihre Eltern eventuell
Großeltern hatten keine Möglichkeit Deutsch in der Schule zu lernen und auch die Geschichte
half ihnen nicht ihr Bewusstsein frei zu übernehmen.
Heutzutage wurde schon aber für viele Eltern sehr wichtig, dass ihre Kinder neben dem
Sprachunterricht auch die Traditionen dieser Volksgruppe kennen lernen können. Viele von
den SchülerInnen begegneten schon der Sprache und den Bräuchen im Kindergarten. Wegen
der Nähe zur österreichischen Grenze gibt es bei uns ganz viele Kinder, die aus gemischten
73
Ehen stammen, die schon seit ihrer Kindheit Kontakt mit der Sprache haben.
Wir sind offen für alle Interessierten, die den deutschen Nationalitätsunterricht in Anspruch
nehmen und die Sitten des Volkes pflegen wollen.
Die Schüler sollen die Rechte der Minderheiten kennen lernen, um an der
Interessenvertretung teilnehmen zu können. Die Schülerinnen und Schüler der
Minderheitenschulen sollen erst mit den wichtigsten Traditionen, mit der Kultur der
Ungarndeutschen bekannt gemacht werden. Sie sollen stolz auf ihre Zugehörigkeit zur
Volksgruppe sein, aber auch die Kultur der Ungarn und der anderen in Ungarn lebenden
Minderheiten schätzen, Dadurch wird ihr Identitätsbewustsein geprägt und verstärkt.
3. Gesetzlicher Hintergrund
Der deutsche Nationalitätenunterricht wird laut der Verordnung 17/2013. (III. 1.) EMMI und
der Richtlinien für die deutschen Minderheitsschulen organisiert.
Alle andere Schulfächer werden nach dem offiziellen Lehrplan 51/2012. (XII. 21.) EMMI
Verordnung 9. § 2. unterrichtet.
4. Die Regeln der Schulwahl und des Schulwechsels
In den ersten Jahrgang:
Unsere Schule ist verpflichtet alle SchülerInnen aufnehmen, die ihre körperliche
Entwicklungsstufe erreicht haben schulgepflichtet sind zu unserem Schulbezirk
gehören und den deutschen Nationalitätsunterricht anfordern
Die Vorbedingung der Aufnahme ist die Erklärung der Eltern über diese
Unterrichtsform
alle SchülerInnen werden aufgenommen, die an ihrem Wohnort am
Nationalitätenunterricht nicht teilnehmen können
In die Jahrgänge 2-8:
aus anderen Grundschulen mit deutschen Minderheitsunterricht kommende
SchülerInnen können aufgenommen werden
die SchülerInnen aus normalen Grundschulen sind verpflichtet einen Einstufungstest
in Deutsch nach dem lokalen Rahmenlehrplan abzulegen
5. Die angewandten Unterrichtsformen
74
In unserer Schule wird Deutsch als Nationalitätensprache ab der 1. Klasse bis 8. Klasse in 5
Stunden pro Woche unterrichtet. Ab dem Schuljahr 2013/2014 wird in allen Jahrgängen in
einer zusätzlichen Stunde Landes-und Volkskunde auf Deutsch unterrichtet. Auch ab diesem
Schuljahr kann die Unterrichtsform mit erweitertem Sprachunterricht ab der ersten Klasse
erreicht werden, in deren Rahmen neben der Literatur, Grammatik und Volkskunde die
Kinder Technik und Volkstanz auch auf Deutsch lernen. Diese Stunden werden, laut des
Gesetzes zum nationalen Erziehungswesen J.2011. CXC., in kleineren Gruppen unterrichtet.
6. Zu erreichende sprachliche Stufe
Die Schüler müssen bis zum Ende der achten Klasse im Falle des traditionellen und
erweiterten Nationalitätsprachunterrichtes den europäischen sprachlichen Referenzrahmen
entsprechend Stufe A 2 erreichen. In Betracht gezogen der lebensalterlichen
Eigentümlichkeiten der Kinder und der Themenkreise der modernen Sprachprüfungen,
schlagen wir die Ablegung der Sprachprüfungen, die gereifte Denkweise und alltägliche
Erfahrungen voraussetzen, unseren Schulabgängern nicht vor. Die begabten Schüler können
auch diese Hindernissen bewältigen.
7. Die im Unterricht verwendbaren Lehrmethoden und Mittel
Neben den zugelassenen Lehrbüchern der Lehrbücherliste werden Heimatkundesammlungen,
Mappen , Liederbücher, Kochbücher, Handwerkerbücher, online Tests und Aufgaben,
Nationalitätbezogene Videos, CD-s, DVD-s deutschsprachige Zeitungen, Zeitschriften, selbst
gesammelte Materialen benutzt.
8. Die sich aus dem Nationalitätscharakter der Schule ergebenen Aufgaben.
Der Nationalitätcharakter muss in allen Bereichen der Erziehung und Unterrichtes zur
Geltung gebracht werden. Er muss nicht nur im auf deutsch erteilten Unterricht vorhanden
sein,sondern auch in anderen Schulfächern und in den Freizeitaktivitäten.
Aktivitäten außerhalb der Stunden:
Unser Schulchor trägt deutschsprachige Lieder in den Veranstaltungen vor. Die
Schüler ,die ein Instrument spielen,treten regelmässig in den Schulveranstaltungen
auf. Sie haben die Möglichkeit Akkordeon und Flöte zu lernen.
Unsere deutsche Nationalitätentanzgruppe führt die Traditionen des deutschen
Volkstanzes für die Schüler auf.
Die Theathergruppe Lächel machte uns vielmals lustig.
75
Traditionelle Schulprogramme:
Erstklasser werden von den Vierklässlern mit Schultüte und mit einem kurzen Vortrag
begrüsst.
Wir organisieren jährlich Nationalitätenprojekte. Wir haben die Absicht die
Volksbräuche den Kindern und für ihre Familien zu Erlebniss zu machen.
Zu diesen Festen und Projekttagen werden mit den Kindern Ausstellungen
veranstaltet..
Wir organisieren Schriftsteller-Leser Treffen, auf denen die Schüler mit den
Schriftsteller persönlich treffen können.
Wir gedenken des Martintages mit einem Laternenumzug.
Jährlich zweimal (im November und im Februar)können die Eltern an den Tagen der
offenen in das Leben der Schule Einblick gewinnen., in dem sie auch an Stunden
teilnehmen können.
Die Aufführung zu Weihnachten machen wir durch deutsche Produktionen
vertraulich.
Unsere deutschen Gruppen stellen sich auf der Veranstaltung ’Schulkostprobe” vor.
Traditionelle Wettbewerbe:
Rezitationswettbewerb im Herbst für die Klassen 1-8.
Schülerwettbewerbe für die Klassen 7-8, in denen volkskündliche Themen und
Situationen vorkommen.
Wir helfen unseren Schülern bei der Vorbereitung auf den Wettbewerb mit dem Titel
„Vom Keller bis zum Dachgeschoss.” Wir leisten Hilfe bei den deutschsprachigen
Experimenten.
Anschliessend der Woche Reguly organisieren wir deutsche
Übertragungswettbewerb für die Klasse 7.-8.
Außerschulische Programme und Tätigkeiten
Jedes Jahr Ende September nehmen unsere traditionsbewahrende Gruppen an dem
Städlichen Ethnischen Tag teil.
Wir nehmen die Einladungen von Nationalitätenkindergärten immer gerne an.
Wir organisieren jedes Jahr für die Klassen Ausflüge, währenddessen die Kinder
einerseits in unserer Nähe liegenden, von Deutschen bewohnten Gebiete, Dorfmuseen
besichtigen können; bzw. sie können ihre Sprachkenntnisse auf Probe setzen.
Die Siebt- und Achtklässler können den Adventsmarkt in Wien jedes Jahr bewundern.
Die Schüler von den 4-7. Jahrgängen können jedes Jahr eine Woche in dem, durch
einen Pädagoge unserer Schule organisierten und geleiteten, deutschsprachigen
Leselager verbringen.
Wir pflegen den Partnerkontakt zu den Schülern und Pädagogen der Mogersdorfer
Volksschule.
Jedes Jahr im Februar treten unsere Tänzer und Schultheater-Schauspieler beim
städlichen Schwabenball auf.
76
Wir berichten über unsere Programme, außer der Schulwebseite und der lokalen
Presse, auch auf den Spalten der "Neue Zeitung".
Wir besuchen die deutschsprachigen Theateraufführungen in unserer Stadt, oder in
unserer Umgebung sehr gerne.
Als Mentoren helfen unsere Pädagogen dem Lehrpraktikum der zukünftigen Kollegen.
Einer von unseren Pädagogen trägt die Leitung des deutschen Schulvereins.
In unserer Schule finden zahlreiche ethnische Bezirkskonferenzen und Fortbildungen
statt.
9. Lokale Rahmenlehrpläne mit Bezug auf die Schulfächer auf Deutsch
In den Jahrgängen 1-8. laufen die Erziehung und die Edukation teilweise nach den
Rahmenlehrprogrammen, teilweise nach den ethnischen Richtlinien festgelegten Zielen und
Aufgaben zusammengestellten lokalen Lehrplänen.Das ausführliche, lokale Lehrprogramm
befindet sich als Beiblatt.
9.1. Allgemeine Ziele der deutschen Sprache und Literatur
Die Schüler, die zu uns kommen, besitzen verschiedene Sprachkenntnisse, deshalb ist es
unser Ziel, solche mündlichen und schriftlichen Fähigkeiten zu entwickeln, die ihnen die
Verständigung und praktische Verwendung von gesprochenen und geschriebenen Texten
ermöglichen. Die literarischen Werken vermitteln nicht nur die Sprache, sondern auch die
Kultur und die praktischen Verwendung. Die alltägliche Aufgabe ist die
Wortschatzerweiterung, der aktive Sprachgebrauch, und die Entwicklung der altersgemäßen
kommunikativen Fähigkeiten der Schüler. Die Schüler sollen solche Sätze und öfter
gebrauchte Ausdrücke verstehen, die grundsätzliche Informationen über die Familie und die
Nationalität ermitteln. Sie sollen in den einfachen und abgerichteten Sprachsituationen
(Einkauf, Essen, Arbeit, Lernen, Unterhaltung ...) mündlich und schriftlich kommunizieren.
Lesen sie gerne auf Deutsch und sie sollten dabei die für Kinder geschriebene Werke von
Ungardeutschen Schriftstellern auch kennen lernen.
9.2. Allgemeine Ziele der deutschen Volks- und Heimatkunde
Das Hauptziel ist, dass die Schüler die sachliche und intellektuelle Kultur (Architektur,
Volkskunst, bildende Kunstund Filmkultur, Musik), die die ethnische Existenz
gekennzeichnet, durch die Sprache der Nationalität erkennen und liebgewinnen. Die Schüler
77
sollen ihrer Lebensalter gemäß, die historischen Tätigkeiten ihrer Vorgänger, und die durch
die Nationalitäten bewohnten Siedlungen und deren geographischen Eigenschaften kennen.
Sie sollen die Kultur der, im Komitat Vas lebenden Ungarndeutschen besonders gut kennen.
Sie sollen das Einrichtungssystem und die Medien der Minderheit kennen lernen. Mit
außerschulischen Tätigkeiten, Projekten, Sammelaufgaben, Einzel- und Gruppenarbeiten
sollen sie ihre gemeinsamen Werte anreichern.
9.3. Technik
9.4 . Allgemeine Ziele für Volkstanzunterricht
Die Schüler sollen den Tanz gern haben, als eine freudenreiche Bewegungsart. Sie sollen
Grundschritte erlernen, jährlich 1-2 neue Tänze und die Tanzkleidungsstücke kennen lernen.
Die Texte der Lieder sollen sie verstehen und die Lieder sollen sie singen. Sie sollen auch die
historischen und geographischen Hintergründe der Tänze kennen lernen. An unseren
Nationalitätenprogrammen sollen sie gerne teilnehmen und tanzen.
10. Kontrolle und Bewertung in den, auf Deutsch unterrichteten Stunden
Wir verwenden grundsätzlich die mündlichen und schriftlichen Kontroll- und
Bewertungsformen, die, in dem lokalen Lehrprogramm ausführlich herausgearbeiteten
Anforderungen folgen.
Bei den neuerdings eintretenden Volks- und Heimatkunde, Tanz und Technik stellen wir aber
vorwiegend die Kontrolle und Bewertung der praktischen Kenntnissen in Vordergrund.
Nach den, im pädagogischen Programm festgelegten Kriterien, bekommen die mündliche
Kontrollen und Bewertungen eine größere Rolle.
Wir streben nach ständigen, konsequenten, objektiven und inspirativen Bewertungen in den
Jahrgängen 1-8.
Im Jahrgang 1 und in dem ersten Halbjahr des 2. Jahrganges bewerten wir nur mündlich, mit
den, in der Unterstufe angenommenen, gesetzlich vorgeschriebenen vier
Qualifikationskategorien und zeitlichen Aufteilungen. Wir bewerten ständig nach der
Persönlichkeit des Lehrers, mit verschiedenen Symbolen, z.B.: mit Schnecken, Eulen,
Sonnen, lächelnden Gesichtern ... usw.
Im Jahrgang 1 bekommen die Schüler keine schriftlichen Aufgaben.
78
Ab dem zweiten Jahrgang kommen wir bei der Leistungskontrolle allmählich zu den, im
pädagogischen Programm festgelegten Prozentsätzen der Schriftlichkeit und Mündlichkeit
voran.
Ab dem zweiten Halbjahr des 2. Jahrganges bis Jahrgang 8 bewerten wir die Leistung der
Schüler mit Schulnoten, in einem gemeinsam abgenommenen System.
Die Schüler besitzen in Deutsch und Literatur als Nationalitätensprache mindestens 5, in
Volks- und Heimatkunde, Technik und Nationalitätentanz 2 Schulnoten pro Halbjahr.
Schularbeiten können die Schüler ab Jahrgang 4 schreiben (4 Klassenarbeiten ebenmäßig
zwischen den zwei Halbjahren verteilt).
Deutsch als Minderheitensprache und Landes-und Volkskunde
Klasse 1 – sprachunterrichtender Typ
I. Landeskunde
Themengebiet Unterthemen Volkskunde Stundenzahl 37
Stunden im Jahr
Kompetenzen
Persönliche Lebensgestaltung
Eigene Person und
Verwandschaftsbeziehungen
Körper und Körperpflege
Freizeitbeschäftigungen
Vorstellung, Bekanntmachen der
eigenen Person
Familie, Tätigkeiten in der
Familie
Tagesablauf, Alltagsroutinen
Körper, Körperteile
Hygiene, Körperpflege
Bekleidung
Familienmitglieder
Fotos aus dem Familienalbum
Alte Kinderspiele
Die Spielzeuge früher und jetzt
Unterrichtsgegenstände verstehen
(Verstehen)
Der Schüler kann:
Aufgrund der Gestaltung von Texten oder
Kombination von Texten und
Visualisierungen den Informationsgehalt
eines Textes
Einfach formulierte Informationen in Texten
auffinden
Texte mit vertrauter Struktur und Lexik (
u.U. nach Wiederholung) mit Hilfe
geschlossener Aufgaben umfassend
verstehen
Bilder und Illustrationen in ihren
wesentlichen Elementen mit sprachlich
einfachen Mitteln benennen
Richtige und falsche Aussagen in Bezug auf
einen Text unterscheiden und am Text
belegen
Unterrichtsgegenstände gestalten (
Produktion )
Der Schüler kann:
Einfachere Texte nach vorgegebenen
Gesichtspunkten wiedergeben
Objekte, Darstellungen, Ereignisse
vorstrukturiert und mit einfachen
sprachlichen Mitteln beschreiben
Lyrische, epische und szenische Texte
Gesellschaftliches Leben
Ernährung
Feste in der Schule und in der
Familie
Obst, Gemüse
Grundnahrungsmittel
gesund/ungesund
Geburtstag
Martintag, Martinsumzug
Nikolaustag
Weihnachten, Baumschmuck basteln
Speisen an Wochentagen
Ostern
80
vortragen
In dialogischen Kommunikationssituationen
kurze , verständliche, sachgerechte Beiträge
einbringen
Die Ergebnisse der Bearbeitung einer
Aufgabe darstellen
Rollen gestalten
Allgemeine Interaktionsfähigkeit
Mitreden, Mitgestalten
Der Schüler kann:
Gewohnte Unterrichtssituationen mit
vorgegebenen Redemitteln bewältigen
In verschiedenen Sozial- und Arbeitsformen
arbeiten
Sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder
vereinbarten nonverbalen Mitteln ) in das
Unterrichtsgespräch einbringen
Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen
anderer folgen und verbal oder nonverbal
darauf reagieren
Mündlich geäußerte, formelhafte
Redewendungen ( Gruß, Abschied etc. ) in
ihrem Sinngehalt in Ungarisch wiedergeben
Wortschatz und Redemittel
Der Schüler kann:
Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen
Wörtern und Wendungen, die sich auf
bestimmte konkrete Situationen beziehen,
am Unterricht teilnehmen
Methodenkompetenz
Der Schüler kann:
Wortschatz mit eingeübten Techniken
trainieren (Wort-/Bildkarten, Übungen,
Spiele etc.)
eine Frage mit einfachen Sätzen
Schule, Ausbildung und Beruf
Schulsachen, Klassenraum
Einrichtung
Schulsachen
Farben
Richtungen
Zahlen
Tätigkeiten in der Schule
Unsere Schule
Alte Schulsachen
Kulturelles Leben und Medien
Einfache deutsche und
ungarndeutsche Lieder Spiele und
Gedichte
Abzählreime
F, Technik, Umwelt
Eigene Wohnung
Einkauf
Verkehr
Natur
Zimmer, Funktionsräume
Einrichtung
Einkauf auf dem Markt und im
Lebensmittelgeschäft
Einkaufsituationen
Fahrzeuge
Jahreszeiten
Alte Möbelstücke
Besuch im Dorfmuseum
Haustiere, Wildtiere, Waldtiere
Kurze Sprüche, Reime über die Tiere
Basteln
Politik und Geschichte
Mitwirkung
Begrüßung, Verabschiedung
Höflichkeitsformen
Unser Komitat: Eisenburg
Unser Wohnort: Steinamanger
Das ungarndeutsche Wappen
Deutsche Sprache
themenbezogene Ausdrücke
abhängig von den behandelten
Teilbereichen
81
beantwortenaus einfachen gehörten Texten
nach mehrmaligem Hören
Grundinformationen entnehmen
(Hörverstehen)
II. Literatur
Themengebiet Unterthemen Kompetenzen
Volksdichtung
Reime, Gedichte
Lieder,Spiele
Reime, Lieder, Kinderspiele
nach der Wahl der Lehrer
zum Beispiel:
Das ist der Vater…
Ich bin Peter, du bist…
Der Kopf ist rund…
Auf dem Tisch da steht die Butter
Nikolaus, Nikolaus, tick, tack, tack
Ein großer Ball, ein kleiner Ball
1,2 Polizei
Punkt, Punkt,
Bei Rot bleibe stehn
z. B. Lieder:
Grün, grün, grün
Nach vorne, nach hinten
Ene, bene Tintenfass
Kleine Maus, wo ist dein Haus
Oben, oben, unten, unten..
Ri-ra-rutsch, wir fahren mit der Kutsch
z. B. Lieder:
Alle Kinder kommen…
Hampelmann
Kopf, Arme, Beine
Zahnputzlied
Der Schüler kann:
einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen;
in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern
mitspielen.
Förderung des Urteilvermögens, der ethischer,
ästhetischer, historischer Kompetenz
Der Schüler kann:
die Begriffe: das Schöne und das Hässliche bezüglich
der alltäglichen Erlebnisse anwenden
das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse des
Alltags und aus der Literatur unterscheiden
82
Sprichwörter
Märchen
Ringel, Ringel, Reihe…
Obst ist gesund
In einem kleinen Apfel
Birn und Apfel
Laterne, Laterne
Morgen kommt der Weihnachtsmann
Nikolaus, Nikolaus
Alles Gute, viel Glück
Backe, backe Kuchen
Ich habe Hun ger
Heute kaufen wir im Konsum ein
Liebe Schwester
Die Tiroler sind lustig
Es tanzt ein Bi-Ba-Butzemann
Der Wirt geht auf das Feld
Was müssen das für Bäume sein
Alle meine Entchen
Fuchs, du hast
Teddy, Teddy
Es war eine Mutter
Busslied
Bim, bim, bim die Straßenbahn
Puff, puff, puff, die Eisenbahn
Ich bin Peter…
Guten Tag, guten Tag…
z. B. Ganzschrift
Märchen in Bildern
Kurze Geschichten nach der Wahl des
Lehrers
Das Haus der Maus
Die Rübe
Märchenfilme
83
Klaus Baumgart
Lauras Stern
Eric Carle:Und heut ist Montag
III. Sprachrichtigkeit
Themenkreis Unterthemen Kompetenzen/Kompetenzmodell
Auf dieser Stufe wird Sprachrichtigkeit
implizit, in den Sprachhandlungen integriert
unterrichtet.
Die Grundlagen der Morphologie und
Syntax
Aussprache und Intonation
- Wörter
- themenbezogene Ausdrücke
- einfache Satzstrukturen
- Reime
- Sprüche
- Zungenbrecher
- Gedichte
- Lieder
- Situationsgespräche
Der Schüler kann:
die Bedeutung einfacher morphologischer und
syntaktischer Strukturen verstehen
häufig gebrauchte morphologische Strukturen
nachbilden
das gelernte standardsprachliche Repertoire
aussprechen und intonieren
einzelne Wörter verstehbar aussprechen
einzelne gebräuchliche feste Wendungen oder
Reime annähernd richtig aussprechen und
intonieren
Stundenzahl im Jahr: 180
Landes-und Volkskunde:37
Aufteilung der Stunden
84
Landeskunde Volkskunde Literatur Sprachrichtigkeit Insgesamt
Sprachliche
Handlungskompetenz
I.
42 3 5 5 52 3
Sprachliche
Handlungskompetenz
II.
5 3 10 - 15 3
Sprachliche
Handlungskompetenz
III.
- 2 - - - 2
Sprachliche
Handlungskompetenz
IV.
- 4 - - - 4
Sprachliche
Handlungkompetenz
V.
30 10 17 10 57 10
Literatur - 3 13 - 13 3
Landeskunde 10 2 5 5 20 2
Sprachrichtigkeit 5 2 - 5 10 2
Methodenkompetenz 8 8 2 - 10 8
Urteilsvermögen - - 3 - 3 -
Insgesamt 100 37 55 25 180 37
Deutsch als Minderheitensprache und Landes-und Volkskunde
Klasse 2 – sprachunterrichtender Typ
I. Landeskunde
Themengebiet Unterthemen Volkskunde Stundenzahl 37 im Jahr
-Jedes Jahr 5-7 Stunden den
Projekttag vorzubereiten
Kompetenzen
Persönliche
Lebensgestaltung:
Eigene Person und
Verwandschaftsbeziehung
en
Körper und Körperpflege
-Vorstellung, Bekanntmachen
der eigenen Person
-ein Abend in der Familie
-Berufe und entsprechende
Tätigkeiten
-Tagesablauf, Alltagsroutinen
-Körper, Körperteile
-Beim Arzt
-Hygiene, Körperpflege
-Bekleidung in den
verschiedenen Jahreszeiten
Stammbaum
Deutsche Familiennamen
Hobbys
Lieblingsspielzeug
Einige Handwerkerberufe
Basteln
Freizeitbeschäftigungen
Unterrichtsgegenstände verstehen
(Verstehen)
Der Schüler kann:
-Aufgrund der Gestaltung von Texten oder
Kombination von Texten und
Visualisierungen den Informationsgehalt
eines Textes
-Einfach formulierte Informationen in Texten
auffinden
-Texte mit vertrauter Struktur und Lexik (
u.U. nach Wiederholung) mit Hilfe
geschlossener Aufgaben umfassend verstehen
-Bilder und Illustrationen in ihren
wesentlichen Elementen mit sprachlich
einfachen Mitteln benennen
-Richtige und falsche Aussagen in Bezug auf
einen Text unterscheiden und am Text
belegen
-Inhaltliche Beziehungen zwischen Text und
Visualisierung erkennen
Unterrichtsgegenstände gestalten (
Produktion )
Der Schüler kann: -Einfachere Texte nach vorgegebenen Gesichtspunkten wiedergeben
Gesellschaftliches Leben:
Ernährung
Feste in der Schule, in der
Familie
-Obstsalat
-gesund/ungesund
-Vorliebe, Abneigung
Bräuche im Kalenderjahr
Martinstag Laternenbasteln
Nikolaustag, Weihnachtsfest in der
Schule
Fasching, Kostüme, Masken basteln
Fasching der Tiere
Der Osterhase
86
Schule, Ausbildung und
Beruf:
Schulsachen,
Klassenraum
-Einrichtung in der Schule
-Schulsachen
-Tätigkeiten in der Schule
Schule früher und heute
-Objekte, Darstellungen, Ereignisse
vorstrukturiert und mit einfachen
sprachlichen Mitteln beschreiben
-Lyrische, epische und szenische Texte
vortragen
-In dialogischen Kommunikationssituationen
kurze , verständliche, sachgerechte Beiträge
einbringen
-Rollen gestalten
-Texte ergänzen
Allgemeine Interaktionsfähigkeit
Der Schüler kann:
-Fragen stellen
-Verständnisschwierigkeiten mit
vorgegebenen Redemitteln bewältigen
-Gewohnte Unterrichtssituationen mit
vorgegebenen Redemitteln bewältigen
-In verschiedenen Sozial- und Arbeitsformen
arbeiten
-Sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder
vereinbarten nonverbalen Mitteln ) in das
Unterrichtsgespräch einbringen
-Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen
anderer folgen und verbal oder nonverbal
darauf reagieren
-Lob/Glückwünsche ausdrücken
-Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen
anderer folgen und verbal oder nonverbal
darauf reagieren
-Mündlich geäußerte, formelhafte
Redewendungen ( Gruß, Abschied etc. ) in
ihrem Sinngehalt in Ungarisch
wiedergeben
Kulturelles Leben und
Medien:
Lieder, Tänze
Reime und Gedichte
-einfache deutsche Lieder und
Spiele
-Reime
-Gedichte
-Abzählreime
-Märchen
einfache ungarndeutsche Lieder und
Spiele
Reime auch in der Mundart
Gedichte
Abzählreime
Märchendramatisierung
Wirtschaft, Technik,
Umwelt:
Das Zuhause
Eigene Wohnung
Einkauf
Verkehr
Natur
-Beschreiben des eignen
Zimmers
Wohnhaus, Wohnung
-Einkauf auf dem Markt und im
Lebensmittelgeschäft
-Einkaufsituationen
-Fahrzeuge
-Jahreszeiten
alte Einrichtungsgegenstände
das deutsche Wohnhaus im Dorfmuseum
Mein Lieblingstier
Haus,- Feld,-Waldtiere
Tiere im Zoo
Obst-Gemüse und Blumengarten
Arbeiten und Geräte im Garten
Politik und Geschichte:
Mitwirkung
-Begrüßung, Verabschiedung
-Höflichkeitsformen
Die Deutschen in unserem Wohnort
87
Wortschatz und Redemittel
Der Schüler kann:
-Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen
Wörtern und Wendungen, die sich auf
bestimmte konkrete Situationen
beziehen, am Unterricht teilnehmen
Methodenkompetenz
Der Schüler kann:
Wortschatz mit eingeübten Techniken
selbstständig trainieren (Wort-/Bildkarten,
Übungen, Spiele etc.)
eine Frage mit einfachen, Sätzen beantworten
die wesentlichen Informationen einfacher
Texte unter Anleitung markieren
aus einfachen gehörten Texten nach
mehrmaligem Hören Grundinformationen
entnehmen (Hörverstehen)
II. Literatur
Themengebiet Unterthemen Kompetenzen
Reime, Gedichte
Reime, Lieder, Kinderspiele
nach der Wahl der Lehrer
zum Beispiel:
Karl Horak: Kinderlieder, Reime, Spiele
Igele-Bigele
Hoppe, hoppe Reiter
Gedicht des Rezitationswettbewerbs
Josef Michaelis: Reimschnitzerei
Der Schüler kann:
kurze epische und lyrische Werke mit Hilfe des Lehrers und selbstständig lesen;
einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen;
in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern mitspielen
Förderung des Urteilvermögens, der ethischen, ästhetischen, historischen
88
Märchen
Lieder
Puppendoktor
Ursula Wölfel: Ich habe Schnupfen
Ursula Schwarz:
Der Hausbau
Vera Ferra-Mikura:
Was ich von meinen Tanten
Ich bin ein kleiner König
So klein ich bin…
James Krüss: Im Februar
April, April
1,2,3,4 Eckstein
1,2,3,4,5,6,7 meine Mutter kochte Rüben
Ringel, Ringel, Rose
Das Mäuselein
Gina Ruck- Pauquét : Hausspruch
Märchen, kurze Geschichten:
Gebrüder Grimm: Hausmärchen
Nach der Wahl der Lehrer
Josef Michaelis: Auszähler
Gebrüder Grimm: Der süße Brei
Die Hasenschule
Märchenfilme
z. B. Ganzschrift
Eric Carle: Die kleine Raupe Nimmersatt
z. B. Lieder:
Obstsalat
Wer im Januar geboren ist
Ich geh mit meiner Laterne
Zum Geburtstag viel Glück
Rolf Zuckowski: In der Weihnachtsbäckerei
Rolf Zuckowski: Lieber, guter
Weihnachtsmann
Schneeflöckchen, Weißröckchen
Wer will fleißige Handwerker sehn..
Detlev Jöcker: Herzlich willkommen
Das Haus der Maus
Siebenschritt
Kompetenz
Der Schüler kann:
-die Begriffe: das Schöne und das Hässliche bezüglich der alltäglichen Erlebnisse
anwenden
-das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse des Alltags und aus der Literatur
unterscheiden
89
Wir kennen viele Märchen
Das Abc-Lied
Spannenlanger Hansel
Hänschen klein..
Luftballon
Vogelhochzeit
III. Sprachrichtigkeit
Themenkreis Unterthemen Kompetenzen/Kompetenzmodell
Auf dieser Stufe wird
Sprachrichtigkeit implitzit,
in den Sprachhandlungen
integriert unterrichtet.
Morphologie und
Syntax
Aussprache und
Intonation
Rechtschreibung
und Zeichensetzung
- Wörter
- themenbezogene Ausdrücke
- einfache Satzstrukturen
- Satzarten: Aussagesatz, Fragesatz
- Vollverb: Präsens
- Artikel: bestimmter, unbestimmter
- Genus: Maskulin, Feminin, Neutrum
- Numerus: Singular, Plural
- Kasus: Nominativ, Akkusativ
- Adjektiv: prädikative Verwendung
- Pronomen. Personalpronomen
- Reime
- Sprüche
- Zungenbrecher
- Gedichte
- Lieder
- Zeichensystem
- Klein und Großbuchstaben
- Diphthongen und von dem Ungarischen
abweichende Buchstaben
- Zeichensetzung
Der Schüler kann:
die Bedeutung einfacher morphologischer und syntaktischer Strukturen weitgehend
verstehen
häufig gebrauchte morphologische Strukturen nachbilden und weitgehend korrekt
anwenden
das gelernte standardsprachliche Repertoire trotz merklichen Akzents mit wenig
Fehlern aussprechen und intonieren
im örtlichen Dialekt einzelne Wörter verstehbar aussprechen, einzelne gebräuchliche
feste Wendungen oder Reime annähernd richtig aussprechen und intonieren
vertraute Wörter und kurze Redewendungen oder regelmäßig benutzte Wendungen
weitgehend fehlerfrei abschreiben
die Bedeutungen der Satzabschlusszeichen erkennen
90
Stundenzahl im Jahr: 180
Landes-und Volkskunde:37
Aufteilung der Stunden
Landeskunde Volkskunde Literatur Sprachrichtigkeit Insgesamt
Sprachliche
Handlungskompetenz
I.
3 3 5 20 3
Sprachliche
Handlungskompetenz
II.
10 3 5 - 15 3
Sprachliche
Handlungskompetenz
III.
10 2 10 20 40 2
Sprachliche
Handlungskompetenz
IV.
5 4 5 5 15 4
Sprachliche
Handlungkompetenz
V.
10 10 10 10 30 10
Literatur - 3 15 - 15 3
Landeskunde 13 2 - 2 15 2
Sprachrichtigkeit 5 2 - 5 10 2
Methodenkompetenz 14 8 4 - 18 8
Urteilsvermögen - - 2 - 2 -
Insgesamt 79 37 54 47 180 37
Deutsch als Minderheitensprache und Landes-und Volkskunde
Klasse 3 – sprachunterrichtender Typ
I.Landeskunde
Themengebiet Unterthemen Volkskunde Stundenzahl
37 im Jahr
Kompetenzen
Persönliche
Lebensgestaltung
Eigene Person und
Verwandschaftsbeziehung
en
Der Wohnort
meine Freunde und ich
neue Mitglieder in der
Familie
Beim Arzt, Krankheiten
Ausflug
Das Wohnhaus
Familienfeier
Geburtstag
Freizeitaktivitäten früher
und jetzt, Hobbys
Das Bauernhaus , alte
Gebrauchsgegenstände
Basteln
Spaziergang im
Freilichtmuseum
Unterrichtsgegenstände verstehen (Verstehen)
Der Schüler kann:
Aufgrund der Gestaltung von Texten oder Kombination von Texten
und Visualisierungen den Informationsgehalt eines Textes global
benennen
Einfach formulierte Informationen in Texten auffinden
Texte mit vertrauter Struktur und Lexik ( u.U. nach Wiederholung)
mit Hilfe geschlossener Aufgaben umfassend verstehen
Bilder und Illustrationen in ihren wesentlichen Elementen mit
sprachlich einfachen Mitteln benennen
Richtige und falsche Aussagen in Bezug auf einen Text
unterscheiden und am Text belegen
Inhaltliche Beziehungen zwischen Text und Visualisierung erkennen
Sich mit sachorientierten Text unter vorgegebenen Fragestellungen
auseinandersetzen
Inhalte von Texten in einen andere Darstellungsform bringen, wobei
die eigene Interpretation deutlich werden kann
Objektive, Darstellungen, Ereignisse vorstrukturiert und mit
einfachen sprachlichen Mitteln beschreiben
Lyrische, epische und szenische Texte vortragen
Vorgegebenen Strukturen und Sprachmittel schriftlich variieren
Unterrichtsgegenstände gestalten ( Produktion )
Der Schüler kann:
Einfachere Texte nach vorgegebenen Gesichtspunkten wiedergeben
Objekte, Darstellungen, Ereignisse vorstrukturiert und mit einfachen
92
sprachlichen Mitteln beschreiben
Lyrische, epische und szenische Texte vortragen
In dialogischen Kommunikationssituationen kurze , verständliche,
sachgerechte Beiträge einbringen
Die Ergebnisse der Bearbeitung einer Aufgabe darstellen
Rollen gestalten
Texte ergänzen, umgestalten
Allgemeine Interaktionsfähigkeit
Der Schüler kann:
Einfache Auskünfte geben,Fragen stellen
Verständnisschwierigkeiten mit vorgegebenen Redemitteln
bewältigen
Gewohnte Unterrichtssituationen mit vorgegebenen Redemitteln
bewältigen
In verschiedenen Sozial- und Arbeitsformen arbeiten
sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder vereinbarten nonverbalen
Mitteln ) in das Unterrichtsgespräch einbringen
Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal
oder nonverbal darauf reagieren
Lob/Glückwünsche ausdrücken
Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal
oder nonverbal darauf reagieren
Mit vorgegebenen sprachlichen Mitteln Höflichkeitskonventionen
einhalten
Mündlich geäußerte, formelhafte Redewendungen ( Gruß, Abschied
etc. ) in ihrem Sinngehalt in Ungarisch wiedergeben
Wortschatz und Redemittel
Der Schüler kann:
Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen Wörtern und
Wendungen, die sich auf bestimmte konkrete Situationen beziehen,
am Unterricht teilnehmen
Methodenkompetenz
Der Schüler kann:
ein Wörterheft führen und benutzen
Gesellschaftliches Leben
Ernährung
Feste in der Schule und in
der Familie
Benehmen beim Tisch
Essen und Kochen an
Feiertagen
Ungarndeutsche
Speisebenennungen
Bräuche im Kalenderjahr
Geschenkbasteln zum
Muttertag
Einladung formulieren,
Glückwünsche
Schule, Ausbildung und
Beruf
Schulsachen, Klassenraum
Schulfreunde
Schulgebäude
Schulfächer
Klassendienst
Das Schulleben früher
Kulturelles Leben und
Medien
Lieder, Tänze
Reime und Gedichte
Märchen
einfache deutsche und
ungarndeutsche Lieder und
Spiele Reime auch in der
Mundart
Gedichte
Abzählreime
Märchenbearbeitung
Märchendramatisierung
Kurze Tänze und
Tanzmotiven der
Ungarndeutschen
Wirtschaft, Technik, Einkauf im Wetterkalender
93
II.Literatur
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen
Reime und Gedichte
Märchen
Ganzschrift
Lieder. Spiele
Zeitschrift
Zum Beispiel:
z. B. Reime, Gedichte
Das gereimte Jahr Volksgut
Erich Weinert: Der Frühling
Josef Michaelis: Winter
Erdmute Freitag: Der Faschingszug
Friedl Hofbauer:
Was alles in der Schultasche ist
James Krüss: Die Osterzeit ist da!
Adolf Holst: Im See
Märchen, Kurzgeschichten:
Hausmärchen Grimm
Geschichten über Kasperl
Märchenfilme
Ursula Wölfel: SERZ
Lene Mayer: Jakob soll folgen
Janosch: Post für den Tiger
Der Schüler kann:
– das Wesentliche literarischer Texte verstehen,
deren Inhalt kurz zusammenfassen
– die bekanntesten Gattungen nennen;
– kurze epische und lyrische Werke selbstständig
lesen;
– einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen;
– in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern
mitspielen.
Förderung des Urteilvermögens, der ethischer,
ästhetischer, historischer Kompetenz
Der Schüler kann:
die Begriffe: das Schöne und das Hässliche
bezüglich der alltäglichen Erlebnisse anwenden
das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse
des Alltags und aus der Literatur unterscheiden
Alltagskonflikte mit Spiel ( Puppenspiel,
Situationsübung ) ableiten
Umwelt
Einkauf
Verkehr
Natur
Supermarkt/Einkaufzentr
um
Schulweg
Wetter,
Die wichtigsten Feld,-und
Gartenarbeiten
Blumen und
Pflanzennamen
Printmedien zur Informationsgewinnung nutzen (z.B.
Kinderwörterbuch / Bildwörterbuch)eine Frage mit einfachen,
aufeinander bezogenen Sätzen beantwortendie wesentlichen
Informationen einfacher Texte unter Anleitung markierenaus
einfachen gehörten Texten nach mehrmaligem Hören
Grundinformationen entnehmen (Hörverstehen)
Politik und Geschichte
Mitwirkung und
Mitverantwortung
Höflichkeitsformen
Die Minderheiten im
Komitat Eisenbug
Die Deutschen in unserem
Wohnort
94
z. B. Lieder:
Die Affen rasen
Das Auto von Lucio
Kochlied
Wenn wir fröhlich sind
Rolf Zuckowski: Wie schön, dass du geboren
bist
Advent, Advent, ein Lichtlein brennt
Wenn die erste Kerze brennt
Rolf Zuckowski:
Kommt, wir wolln Laterne laufen
Meine Oma fährt im Hühnerstall
z.B. Mini Spatzenpost
III. Sprachrichtigkeit
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen
Auf dieser Stufe soll Sprachrichtigkeit
implizit, in den Sprachhandlungen integriert
unterrichtet werden.
Morphologie und Syntax
Aussprache und Intonation
- Vollverb: Präsens
- Hilfsverben: haben, sein
- Artikel: bestimmter, unbestimmter
- Genus: maskulin, Feminin, Neutrum
- Numerus: Singular, Plural
- Kasus: Nominativ, Akkusativ
- Adjektiv: prädikative Verwendung
- Pronomen: Personalpronomen
- Satzarten: Aussagesatz, Fragesatz
- Reime
Der Schüler kann:
die Bedeutung einfacher morphologischer und
syntaktischer Strukturen verstehen
häufig gebrauchte morphologische Strukturen
nachbilden und korrekt anwenden
das gelernte standardsprachliche Repertoire trotz
merklichen Akzents mit wenig Fehlern aussprechen
und intonieren
einzelne gebräuchliche feste Wendungen oder Reime
annähernd richtig aussprechen und intonieren
den Satz mit großen Anfangsbuchstaben beginnen und
ihn mit Satzzeichen schließen
95
Rechtschreibung und
Zeichensetzung
- Sprüche
- Zungenbrecher
- Gedichte
- Lieder
- Situationsgespräche
- Satzarten
- Zeichensetzung
- Laute und Buchstaben
- Wörter, Silben
- Rechtschreiberegeln
im vertrauten Repertoire die gelernten Regeln der
Rechtschreibung mit Sicherheit anwenden
geordnete, lesbare schriftliche Arbeiten
die Rechtschreibung durch Selbstkontrolle kontrollieren und diese falls nötig korrigieren
Stundenzahl im Jahr: 180
Landes-und Volkskunde:37
Aufteilung der Stunden
Landeskunde Volkskunde Literatur Sprachrichtigkeit Insgesamt
Sprachliche
Handlungskompetenz
I.
24 3 10 3 37 3
Sprachliche
Handlungskompetenz
II.
10 3 5 5 20 3
Sprachliche
Handlungskompetenz
III.
6 2 3 3 12 2
Sprachliche
Handlungskompetenz
IV.
10 4 6 5 21 4
Sprachliche
Handlungkompetenz
V.
15 10 5 5 25 10
Literatur - 3 20 3 23 3
Landeskunde 10 2 - 5 15 2
96
Sprachrichtigkeit 13 2 2 5 20 2
Methodenkompetenz 3 8 3 - 6 8
Urteilsvermögen - - 1 - 1 -
Insgesamt 91 37 55 34 180 37
Deutsch als Minderheitensprache und Landes-und Volkskunde
Klasse 4 – sprachunterrichtender Typ
I.Landeskunde
Themengebiet Unterthemen Volkskunde Stundenzahl 37
Stunden im Jahr
Kompetenzen
Persönliche
Lebensgestaltung
Eigene Person und
Verwandschaftsbeziehungen
äußere Beschreibung der
eigenen Person
Tätigkeiten in der Familie
Tagesablauf, die genauen
Uhrzeiten, Körper,
Körperteile
Eigenschaften(äußere und
innere)
Kleidung
Hygiene, Körperpflege
Freizeit, Sport und Spiele,
Hobby
Verwandschaftsbeziehungen
alte Benennungen der
Familienmitglieder
Familienfeier
Ungarndeutsche Trachten
Trachtpuppe basteln
Unterrichtsgegenstände verstehen
(Verstehen)
Der Schüler kann:
Aufgrund der Gestaltung von Texten
oder Kombination von Texten und
Visualisierungen den
Informationsgehalt eines Textes global
benennen
Einfach formulierte Informationen in
Texten auffinden
Texte mit vertrauter Struktur und Lexik
( u.U. nach Wiederholung) mit Hilfe
geschlossener Aufgaben umfassend
verstehen
Bilder und Illustrationen in ihren
wesentlichen Elementen mit sprachlich
einfachen Mitteln benennen
Richtige und falsche Aussagen in
Bezug auf einen Text unterscheiden
und am Text belegen
Texte in sinnvolle Einheiten gliedern,
bzw. aus Teilen Texte rekonstruieren
Den subjektiven Eindruck den
mündlicher oder schriftlicher Text
hervorruft mit einfachen sprachlichen
Mitteln ausdrücken
In linearen Texten die Problematik von Handlungen
oder Konfliktlösungen erkennen
Gesellschaftliches Leben
Ernährung
Feste in der Schule und in
der Familie
Lieblingsessen
Naschen auf der Party
Obst-und Gemüsearten
Bräuche im Jahreskreis,
Martinstag Laternenumzug.
Advent-Adventskranz.
Wunschzettel zu
Weihnachten.Eierfärben zu
Ostern Einfache
deutsche, ungarndeutsche
Kochrezepte
Glückwünsche
98
Schule, Ausbildung und
Beruf
Schulsachen
der erste Schultag
Aktivitäten in der Schule
im Klassenraum, auf dem
Schulhof
Berufe früher und heute
Typische deutsche
Handwerkerberufe
Inhaltliche Beziehungen zwischen Text
und Visualisierung erkennen
Sich mit einem sachorientierten Text
unter vorgegebenen Fragestellungen
auseinandersetzen
Inhalte von Texten in eine andere
Darstellungsform bringen, wobei die
eigne Interpretation deutlich werden
kann
Unterrichtsgegenstände gestalten ( Produktion )
Der Schüler kann:
Einfachere Texte nach vorgegebenen
Gesichtspunkten wiedergeben
Objekte, Darstellungen, Ereignisse
vorstrukturiert und mit einfachen
sprachlichen Mitteln beschreiben
Lyrische, epische und szenische Taxte
vortragen
Vorgegebenen Strukturen und
Sprachmittel schriftlich variieren
In monologischen
Kommunikationssituationen eigene
Arbeitsergebnisse wiedergeben
In dialogischen
Kommunikationssituationen kurze,
verständliche, sachgerechte Beiträge
einbringen
Inhaltliche Zusammenhänge in einem
Text darstellen mit vorgegebenen,
einfachen Darstellungsformen und
vorgegebenen Sprachmitteln
Die Ergebnisse der Bearbeitung einer Aufgabe darstellen
Texte in sinnvolle Einheiten gliedern,
bzw. aus Teilen Texte rekonstruieren
Seine/ihre Meinung formulieren
In dialogischen
Kommunikationssituationen
Kulturelles Leben und
Medien
Lieder, Tänze
Reime und Gedichte
Märchen
einfache deutsche und
ungarndeutsche Lieder und
Spiele
Reime auch in der Mundart
Gedichte
Abzählreime
Märchenbearbeitung
Dramatisierung kurze
Geschichten und Märchen
Wirtschaft, Technik,
Umwelt
Eigene Wohnung
Einkauf
Verkehr
Natur
Einkaufsituationen
Einkaufsmöglichkeiten
Beschreibung der Waren
Orientierung in der
Umgebung
Vorteile und Nachteile des
Lebens in der Stadt und
auf dem Lande
Jahreszeiten
Merkmale der eigenen
Tiere
Verpflegung der eigenen
Haustiere
Auf dem Markt
Spaziergang in Steinamanger
Sehenswertes in unserem
Wohnort
Vater, Mutter, das Zuhause
Deutsche Ortsnamen in unserem
Komitat
Freizeitbeschäftigungen
Unterhaltungsmöglichkeiten
früher und heute
Hobbys, Sport
Das Leben auf dem Lande
Bauernhof
99
Zustimmung, Zweifel/Unsicherheit und
Ablehnung formulieren
Rollen gestalten
Texte ergänzen, umgestalten
Allgemeine Interaktionsfähigkeit
Der Schüler kann:
Einfache Auskünfte geben
Fragen stellen
Verständnisschwierigkeiten mit
vorgegebenen Redemitteln bewältigen
Gewohnte Unterrichtssituationen mit
vorgegebenen Redemitteln bewältigen
In verschiedenen Sozial- und in
Arbeitsformen arbeiten und Arbeitsformen
arbeiten und dabei Arbeitsanweisungen
bezüglich der Lehrmaterialien,
Lernwerkzeuge und gebräuchlicher Geräte
umsetzen
Sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder
vereinbarten nonverbalen Mitteln ) in das
Unterrichtsgespräch einbringen
Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen
anderer folgen und verbal oder nonverbal
darauf reagieren
Lob/Glückwünsche ausdrücken
Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen
anderer folgen und verbal oder nonverbal
darauf reagieren
Mit vorgegebenen sprachlichen Mitteln
Höflichkeitskonventionen einhalten
Mündlich geäußerte, formelhafte
Redewendungen ( Gruß, Abschied etc. ) in
ihrem Sinngehalt in Ungarisch wiedergeben
Wortschatz und Redemittel
Der Schüler kann:
Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen
Politik und Geschichte
Mitwirkung
Begrüßung,
Verabschiedung
Höflichkeitsformen
Aus der Geschichte der
Ungarndeutschen
Über die Ansiedlung der
Deutschen
Wo spricht man Deutsch?
Die Deutschen in Ungarn
100
Wörtern und Wendungen, die sich auf
bestimmte konkrete Situationen beziehen, am
Unterricht teilnehmen
Methodenkompetenz
Der Schüler kann:
eine Frage mit einfachen, aufeinander bezogenen
Sätzen beantworten
die wesentlichen Informationen einfacher Texte
unter Anleitung markieren
aus einfachen gehörten Texten nach mehrmaligem
Hören Grundinformationen entnehmen
(Hörverstehen)
aus geschriebenen Texten gezielt Basisinformationen
entnehmen
Printmedien zur Informationsgewinnung nutzen
(z.B. Kinderwörterbuch / Bildwörterbuch)
Wortschatz mit eingeübten Techniken selbstständig
trainieren (Wort-/Bildkarten, Übungen, Spiele etc.)
ein Wörterheft führen und benutzen
II.Literatur
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen
Reime, Gedichte
Zeitschrift
Märchen
Ganzschrift
Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb
Reime, Lieder, Kinderspiele nach der Wahl
der Lehrer
zB.Georg Bydlinski: Liebe Mama
Gabi Berger: Ostern ist da
James Krüss: Der Sperling und die
Schulhofkinder
Josef Guggenmos: Jeder kann etwas
Elisabeth Borchers: Oktober
Paula Dehmel: Gutenachtliedchen
Hans Stempel: Nussknacker
Robert Reinick: Der Schneemann
Heinrich Heine: Die heiligen drei Könige
Der Schüler kann:
– das Wesentliche literarischer Texte verstehen, deren
Inhalt kurz zusammenfassen
– die bekanntesten Gattungen nennen;
– kurze epische und lyrische Werke selbstständig
lesen;
– einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen;
– in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern
mitspielen.
Förderung des Urteilvermögens, der ethischer,
ästhetischer, historischer Kompetenz
Der Schüler kann:
101
Lieder
Josef Guggenmos. Die Tulpe
Ilse Klebegerger: Sommer
Gedicht zum Rezitationswettbewerb
z.B.:Spatzenpost
Märchen, Geschichten
Gebrüder Grimm: Hausmärchen
Josef Michaelis: Der Maulwurf und die
Feldmaus
Im tiefen Walde 1,2,3
Paula Dehmel: Als es nicht regnen wollte
Friedl Hofbauer: Das Häschen und die Rübe
Märchenfilme
Kurzaufführungen an den Schulfesten
z. B. Lieder:
Ich bin ein kleiner Tanzbär
Wir tanzen in dem grünen Gras
Heute ist ein froher Tag
Rolf Zuckowski:
Meine Mami
Rolf Zuckowski:
Papi, wach auf
Has, Has, Osterhas
Sankt Martin ritt durch Schnee und Wind
Lied vom Müll
die Begriffe: das Schöne und das Hässliche
bezüglich der alltäglichen Erlebnisse anwenden
das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse
des Alltags und aus der Literatur unterscheiden
Alltagskonflikte mit Spiel ( Puppenspiel,
Situationsübung ) ableiten
die kulturelle Vielfalt im Alltagsleben wahrnehmen
III. Sprachrichtigkeit
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen/Kompetenzmodell
Auf dieser Stufe wird Sprachrichtigkeit
implizit, in den Sprachhandlungen integriert
unterrichtet.
- Vollverb: Präsens, Perfekt
- Konjugation der Verben
Der Schüler kann:
die Bedeutung einfacher morphologischer und
syntaktischer Strukturen weitgehend verstehen
102
Morphologie und Syntax
Aussprache und Intonation
Rechtschreibung und
Zeichensetzung
- Modalverben: können, müssen, dürfen
- Artikel: bestimmter, unbestimmter
- Genus: maskulin, Feminin, Neutrum
- Numerus: Singular, Plural
- Kasus: Nominativ, Akkusativ, Dativ
- Adjektiv: prädikative Verwendung
in der Funktion des Adverbs
- Komparation
- Pronomen: Personalpronomen
- Satzarten: Aussagesatz, Fragesatz
- Wechselpräpositionen
- Reime
- Sprüche
- Zungenbrecher
- Gedichte
- Lieder
- Situationsgespräche
- Satzarten
häufig gebrauchte morphologische Strukturen
nachbilden und weitgehend korrekt nachbilden und
anwenden
das gelernte standardsprachliche Repertoire trotz
merklichen Akzents mit wenig Fehlern aussprechen und
intonieren
einzelne gebräuchliche feste Wendungen oder Reime
annähernd richtig aussprechen und intonieren
den Satz mit großen Anfangsbuchstaben beginnen und
ihn mit Satzzeichen schließen
im vertrauten Repertoire die gelernten Regeln der
Rechtschreibung mit Sicherheit anwenden
geordnete, lesbare schriftliche Arbeiten
die Rechtschreibung durch Selbstkontrolle
kontrollieren und diese falls nötig korrigieren
S Stundenzahl im Jahr: 180
Landes-und Volkskunde:37
Aufteilung der Stunden
Landeskunde Volkskunde Literatur Sprachrichtigkeit Insgesamt
Sprachliche
Handlungskompetenz
I.
16 3 10 3 29 3
Sprachliche 10 3 5 5 20 3
103
Handlungskompetenz
II.
Sprachliche
Handlungskompetenz
III.
5 2 3 5 13 2
Sprachliche
Handlungskompetenz
IV.
10 4 8 5 23 4
Sprachliche
Handlungkompetenz
V.
15 10 5 4 24 10
Literatur - 3 20 5 25 3
Landeskunde 10 2 - 5 15 2
Sprachrichtigkeit 13 2 2 7 22 2
Methodenkompetenz 3 8 4 - 7 8
Urteilsvermögen - - 2 - 2 -
Insgesamt 82 37 59 39 180 37
Deutsch als Minderheitensprache und Landes-und Volkskunde
Klasse 5– sprachunterrichtender Typ
I. Landeskunde
Themengebiete
Unterthemen Volkskunde
Stundenzahl im Jahr :37
-Jedes Jahr 5-7 Stunden den
Projekttag vorzubereiten
-2-3 Stunden zur
Vorbereitung und
Besprechung der
Klassenfahrt
Kompetenzen
persönliche
Lebensgestaltung
-Alltägliche
Aktivitäten
-soziale Kontakte
-Alltag in der Familie
-biographische Angaben
-Vorstellung der Familie
-Verwandtschaftsbeziehungen
-Familienfeste
-Tagesablauf
-Tätigkeiten zu Hause
-Zeitangaben
-zwischenmenschliche Kommunikation
-Freundinnen und Freunde
-Vorstellung
-Interview
-Interessen und Fähigkeiten
-Aktivitäten und Erlebnisse
-Ferienpläne
Geschichte der eigenen
Familie
– Zusammenstellen eines
Familienalbums
-Erstellung des
Stammbaumes
-Alte deutsche Kinderspiele
im Freien
-Hobbies früher und heute
Unterrichtsgegenstände verstehen (Verstehen)
Der Schüler kann:
aufgrund der Gestaltung von Texten die
Textsorte bestimmen
den Informationsgehalt eines Textes (
Textabschnitts) global benennen
einfach formulierte Texten isolieren und
aufgabenbezogen verwenden
Bilder/ Illustrationen mit sprachlich einfachen
Mitteln beschreiben
die Richtigkeit von Aussagen in Bezug auf
einen Text prüfen
Texte hinsichtlich inhaltlicher bzw. formaler
Merkmale in zusammengehörende Einheiten
teilen
in linearen Texten die Problematik von
Handlungen oder Konfliktlösungen erkennen
und eine eigene Meinung formulieren
105
-Hobbys- und
Freizeitaktivitäten
inhaltliche Beziehungen zwischen Text und
Visualisierung erkennen und erklären
Unterrichtsgegenstände gestalten (Produktion)
Der Schüler kann:
einfache Inhalte/ Informationen strukturiert und
sachlich wiedergeben
Objekte, Darstellungen, Ereignisse mit
einfachen sprachlichen Mitteln beschreiben,
bzw. vergleichen
mit vorgegebenen Gliederungsmerkmalen und
Sprachmitteln situations- und adressatengerecht
schreiben
inhaltliche Zusammenhänge in einem Text
darstellen
mit vorgegebenen, einfachen
Darstellungsformen und vorgegebenen
Sprachmitteln einen Sachverhalt unter einem
leitenden Gesichtspunkt skizzieren
seine Meinung darlegen
in dialogischen Kommunikationssituationen
Zustimmung, Zweifel/ Unsicherheit und
Ablehnung formulieren
Rollen gestalten und ansatzweise reflektieren
Texte ( reale oder fiktionale) ergänzen,
weiterentwickeln
Allgemeine Interaktionsfähigkeit
Der Schüler kann:
Aufgaben, Anweisungen zusammenfassen und
ggf. weitergeben
gesellschaftliches
Leben
-Essen und trinken
-Feste und Festtage
-Mahlzeiten
-Koch- und Essgeschirr
-Essbesteck
Adventszeit
Neujahrwünsche bei den
Ungarndeutschen
Kochbuch zum Fasching
Herstellung von
Faschingsmasken,
Faschingsumzug/Blochziehen
Schule,
Ausbildung, Beruf
-Schulalltag
-Schule als Lernort
-Arbeit und
Lebensunterhalt
-Unterrichtsfächer
-Stundenplan
-schulische Aktivitäten
-Unterrichtsverlauf
-mein Schultag
-Personen im Schulalltag
-Schulgebäude, Schulgelände
-Klassenzimmer
-Berufe, Berufsgruppen
-Tätigkeiten und Werkzeuge
Kurze Geschichte der Schule
Wie und was lernten die
Großeltern?
Sammeln alter Schulbücher,
Tintenbehälter, Zeugnisse
usw.für eine kleine
Ausstellung
-Frühlingsblumen im Garten
-Gartengeräte
kulturelles Leben
106
und Medien
-Gruppen -
altersspezifische
Medien
-Medien für Jugendliche aus dem
deutschsprachigen Raum
-deutsche Fernsehprogramme
gewohnte Unterrichtssituationen mit bekannten
Redemitteln möglichst eigenständig bewältigen
PC und Internet mit deutschsprachigen
Lernprogrammen nutzen
angemessene Redemittel verwenden, um Wort
zu Wort kommen oder um das Wort abzugeben
im Rahmen der allgemeinen
Höflichkeitskonventionen sprachlich handeln
Gefühle und Wünsche, Interessen oder
Gleichgültigkeit ausdrücken
und sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen
anderer folgen
und verbal oder nonverbal mit der eigenen
Position darauf reagieren
kurze deutschsprachige Aussagen in ihrem
Sinngehalt in Ungarisch zusammenfassen
ungarische Äußerungen in den Hauptaussagen
sinngemäß auf Deutsch benennen.
Wortschatz und Redemittel
Der Schüler kann:
- an der routinemäßigen Kommunikation im
Unterricht teilnehmen mit einem elementaren
Wortschatz und einfachen, festen
Sprachschablonen
Methodenkompetenz
Der Schüler kann:
selbstständig ein Wörterheft führen und
benutzen
zweisprachige Wörterbücher beim
Spracherwerb unter Anleitung anwenden
Wirtschaft,
Technik, Umwelt
-eigener Wohnort
-Wohnen allgemein
-Infrastruktur des
täglichen Lebens
-Natur,
Tierschutz
Unsere Umgebung
Vorteile und Nachteile
-Unser Haus -Haustypen
- Räume der Wohnung
-Möbel in verschiedenen Räumen
-Mein Zimmer
-Haushaltsmaschinen
-Verkehrsmittel
-mein Schulweg
-benutzen der Verkehrsmittel
-Wetter und Jahreszeiten
-Arbeit im Garten
-Haustiere
-mein Lieblingstier
Vergleich von
Wohnungen/Häusern früher
und heute
Kinderzimmer heute – und
früher?
-Alte Dinge im Haushalt
-Gartengeräte
Politik, Geschichte,
Volksbräuche
-Regeln aufstellen
und einhalten
-Klassenordnung
-Regeln der Arbeitsformen
Minderheiten in Ungarn
Symbole der
Ungarndeutschen: Wappen,
Fahne, Hymne
107
die Bedeutung von Wörtern aus dem Kontext
erschließen
Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren;
aus einfachen gehörten Texten Informationen
entnehmen (Hörverstehen);
aus geschriebenen Texten Informationen
entnehmen; (Leseverstehen)
Markierungstechniken zur Bearbeitung von
Texten unter Anleitung einsetzen (z.B.:
optische Markierung), Schlüsselwörter;
Markierungstechniken zur Bearbeitung von
Texten unter Anleitung einsetzen (z.B.:
optische Markierung), Schlüsselwörter;
II. Literatur
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen
Volksdichtung
Reime
Lieder
Spiele
Sprichwörter
Reime, Lieder, Kinderspiele nach der Wahl der Lehrer
zB. aus Heimatklänge 1. Ungarndeutsche Liedersammlung
( Karl Varga)
Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der
Ungarndeutschen (in: Ungarndeutsche Studien 2.)
usw.
Der Schüler kann:
kurze epische und lyrische Werke selbstständig lesen,
deren Inhalt kurz zusammenfassen und ihre Gattung
nennen;
altersgerechte, kurze texte der ungarndeutschen
Literatur lesen, deren Inhalt verstehen und mit Hilfe
zusammenfassen, kurze Geschichten dramatisieren;
moderne Gattungen, Märchen, Bildgeschichten, Comics
lesen, vortragen; ,mit Hilfe kreatives Schreiben
anwenden; anhand eines traditionellen Märchens, einer
Sage eine Bildgeschichte zeichnen/ anfertigen;
das Wesentliche literarischer Texte verstehen, deren
Inhalt kurz zusammenfassen die Gattungen nennen und
kurz charakterisieren;
einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen;
Prosawerke
Märchen
Erzählungen
Grimms Kinder und Hausmärchen
ungarndeutsches Volksmärchen: Der arme und der reiche
Bauer
Josef Mikonya: Nichtsbrot
Alfons Schweigert: Daumesdick und Däumlinchen
108
Kinderromane
Ottfried Preussler: Die kleine Hexe kauft einen Besen
Astrid Lindgren: Pippi Langstrumpf
altersgerechtes Hörspiel, Theaterstück, Musical
ansehen, mit Hilfe vortragen
Förderung des Urteilvermögens, der ethischer,
ästhetischer, historischer Kompetenz
Der Schüler kann
kurze Meinung über die Wirkung der Erlebnisse und der
Lektüren verfassen;
das Gute und das Schlechte, das Recht und die
Gerechtigkeit in literarischen und Sachtexten mit
Anleitung erkennen;
grundlegende Verfahren der Konfliktbehandlung
erkennen;
die kulturelle Vielfalt im Alltagsleben wahrnehmen;
einige Erscheinungen aus dem Alltagsleben darstellen.
Gedichte Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb
J.W. Goethe: Ein großer Teich war zugefroren
James Krüss: Ferienpläne
Ungarndeutsche Gedichte von Josef Michaelis
Sammlungen wie Igele- Bigele, Zauberhut, Jahresringe,
Teufelsgipfel
Dramatische Spiele Zum Beispiel: Aufführungen der Schultheatergruppe
Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur Schulkostprobe
oder zum Weihnachtsfest
- Zukowsky: Vogelhochzeit
III. Sprachrichtigkeit
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen
Morphologie
Verb
Vollverb
Hilfsverb
Modalverb
Präsens, Präteritum, Futur
Indikativ
Imperativ
trennbare- und nicht trennbare Verben
haben, sein, werden
Hilfsverben in Präteritum
Modalverben im Präsens ( sollen, wollen, mögen)
Der Schüler kann:
häufig gebrauchte morphologische Strukturen
nachbilden und weitgehend korrekt anwenden
Im Unterricht häufig gebrauchte einfache
syntaktische Strukturen weitgehend korrekt
nachbilden.
die produktiven Basisstrukturen orthographisch
sicher und eigene kurze Produktionen richtig
109
Substantiv
Artikel
Genus
Numerus
Kasus
Präpositionen
Adjektiv
Pronomen
Syntax
Satzarten
bestimmter, unbestimmter Artikel
Singular, Plural
Nom, Akk., Dat.,
Wechselpräpositionen, Präp. mit Akk. und Dat.
Komparation
Datum und Uhrzeit
Personalpronomen
Possesivpronomen
Aussagesatz,
Fragesatz (Entscheidungsfrage, Ergänzungsfrage)
Imperativsatz
Nebensatz (und, sondern, oder, denn, aber)
verschriftlichen
Funktion und Bedeutung der häufigsten und
wichtigsten Satzzeichen erkennen und diese in
eigenen Textproduktionen ansatzweise korrekt
anwenden
Rechtschreibung und
Zeichensetzung
Korrekte Schreibweise der neuen morphologischen und
syntaktischen Strukturen
Selbstkontrolle mit Hilfsmitteln
Berichtigung
Stundenzahl im Jahr: 180
Landes-und Volkskunde:37
Aufteilung der Stunden
110
Landeskunde Volkskunde Literatur Sprachrichtigkeit Insgesamt
Sprachliche
Handlungskompetenz I.
20 6 6 9 35 6
Sprachliche
Handlungskompetenz II.
17 3 5 6 28 3
Sprachliche
Handlungskompetenz III.
17 2 3 13 33 2
Literatur 2 5 10 3 15 5
Landeskunde/Volkskunde 16 10 - 2 16 10
Sprachrichtigkeit 5 3 - 18 23 3
Interaktion 10 4 3 2 15 4
Methodenkompetenz 4 2 2 2 8 2
Urteilsvermögen 2 2 3 - 5 2
Insgesamt 93 32 55 180 37
Deutsch als Minderheitenspracheund Landes-und Volkskunde
Klasse 6– sprachunterrichtender Typ
I. Landeskunde
Themnekreise Unterthemen Volkskunde
Stundenzahl im Jahr :37
-Jedes Jahr 5-7 Stunden den
Projekttag vorzubereiten
-2-3 Stunden zur Vorbereitung
und Besprechung der
Klassenfahrt
Kompetenzen
Persönliche
Lebensgestaltung
-Gesundheit und
Krankheit
-Hobbys und
Freizeitaktivitäten
-Körper- und Körperpflege
-Kleidung und Mode
-Gesundheitsprobleme
-Krankheiten vorbeugen
-Sport,
-Musik
-Reisen ,Reiseziele
Ferienorte in Ungarn/in
Deutschland/Österreich/Schweiz
-Wochenende in der Familie
-in den Ferien
Jedes Jahr 5-7 Stunden den
Projekttag vorzubereiten
-Ungarndeutsche Kindertracht
-Kleine Kräuterheilkunde
-Das Brauchen als
Heilverfahren bei den
Deutschen in Tarján
Was die Kinder früher im
Sommer machten?
Unterrichtsgegenstände verstehen (Textverstehen)
Der Schüler kann:
aufgrund der Gestaltung von Texten die Textsorte
bestimmen
den Informationsgehalt eines Textes (Textabschnitts)
global benennen
den wesentlichen Inhalt nicht linearer Texte
beschreiben
Informationen in Texten isolieren und
aufgabenbezogen verwenden
Texte mit vertrauter Struktur und Lexik (u. U. nach
Wiederholung) mit Hilfe textbezogener Aufgaben
umfassend verstehen
Bilder/Illustrationen mit sprachlichen Mitteln
beschreiben
die Richtigkeit von Aussagen in Bezug auf einen Text
prüfen und begründen
Texte hinsichtlich inhaltlicher bzw. formaler
Merkmale in zusammengehörende Einheiten teilen
112
-alltägliche
Aktivitäten
-soziale Kontakte
-Geburtstag feiern
-Partys veranstalten
-zwischenmenschliche
Beziehungen, Gefühle
und nach vorgegebenen Gesichtspunkten untersuchen
auffallende Mittel benennen, durch die eine Wirkung
eines mündlichen oder schriftlichen Textes auf den
Leser/Hörer hervorgerufen wird
zu Handlungen / Konfliktlösungen in linearen Texten
eine eigene Meinung formulieren
Inhaltliche Beziehungen zwischen Informationen (in
einem Text, zwischen Texten, zwischen Text und
Visualisierung) erkennen und erklären.
sich mit einem sachorientierten Text unter
bestimmten Fragestellungen auseinandersetzen und
Verbindungen mit seinem Alltagswissen herstellen
eine Textvorlage aufgrund der Kenntnis der
inhaltlichen und formalen Struktur angemessen
ausgestalten oder beenden
Unterrichtsgegenstände gestalten (Textproduktion)
Der Schüler kann:
Inhalte / Informationen strukturiert und sachlich
richtig wiedergeben
Objekte, Darstellungen, Ereignisse mit einfachen
sprachlichen Mitteln im wesentlichen vollständig und
nachvollziehbar beschreiben bzw. vergleichen
mit vorgegebenen Gliederungsmerkmalen und
Sprachmitteln situations- und adressatengerecht
schreiben
In monologischen Kommunikationssituationen oder
bei Verschriftlichungen eigene Arbeitsergebnisse
unter Anleitung adressatengerecht gestalten
in dialogischen Kommunikationssituationen
Feststellungen anderer aufgreifen und daran
anknüpfen
Gesellschaftliches
Leben
-Essen und Trinken
-Feste und Festtage
- Tischsitten
- einfache Rezepte
- Zubereitung von Speisen
- ausgewählte deutsche Bräuche
im Kalenderjahr
Erntedankfest
Wie andere Länder
Weihnachten feiern
Ostern bei den Eleker
Deutschen
Schule, Ausbildung
und Beruf
-Schulalltag
-Schule aus Lernort
-Arbeit und
Lebensunterhalt
-Lerngewohnheiten
-Die Pflichren der Schüler
-Räume und ihre Funktion
-Haushalt
-Rollenverteilung bei der
Hausarbeit
Schule früher (Berufe, Kleider,
Zeugnisse)
Das Schulsystem in Ungarn
und in Deutschland
Hausarbeit früher
Gegenstände aus der
Großmutters Küche
-Wie lebten die Bauern früher
in Norddeutschland ?
113
-Gebrauchsanweisung
inhaltliche Zusammenhänge in einem Text darstellen
mit vorgegebenen, einfachen Darstellungsformen und
vorgegebenen Sprachmitteln
eigenes Wissen und Kenntnisse anderen zugänglich
machen
seine/ihre Meinung darlegen
in dialogischen Kommunikationssituationen
Zustimmung, Zweifel / Unsicherheit und Ablehnung
formulieren
Texte (reale oder fiktionale) ergänzen,
weiterentwickeln oder umgestalten
allgemeine Interaktionsfähigkeit
Der Schüler kann:
Aufgaben / Anweisungen zusammenfassen und ggf.
weitergeben
gewohnte Unterrichtssituationen mit bekannten
Redemitteln eigenständig bewältigen
PC und Internet mit weiteren deutschsprachigen
Lernprogrammen nutzen
angemessene Redemittel verwenden, um Wort zu
Wort kommen oder um das Wort abzugeben
im Rahmen der allgemeinen
Höflichkeitskonventionen sprachlich handeln
Gefühle und Wünsche, Interessen oder
Gleichgültigkeit ausdrücken und
sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer
folgen und
verbal oder nonverbal mit der eigenen Position darauf
reagieren
kurze deutschsprachige Inhalte / Aussagen in ihrem
Sinngehalt in Ungarisch zusammenfassen
Kulturelles Leben
und Medien
-Gruppen- und
altersspezifische
Medien
Wetterberichte in Medien
-Werbungen
-Nutzung vom Internet
Wettervorhersage früher
Bauerregel
Wirtschaft,
Technik, Umwelt
-eigener Wohnort
-Wohnen allgemein
-Infrastruktur des
täglichen Lebens
-Natur und-
Tierschutz
-Wohnort
-nähere Umgebung
-Gebäude, Geschäfte
-Orientierung in einem
Supermarkt
- Wegbeschreibung
-Einkaufsmöglichkeiten
-Merkmale von Jahreszeiten
-Tierarten, Waldtiere
-Tierhaltung
-Der Umweltschutz beginnt bei
uns selber an!
Wohnhäuser der
Ungarndeutschen
Als ich noch ein Kind war…
Politik und
Geschichte
-Hausordnung in der Schule
Die Europäische Union
114
-Regeln aufstellen
und einhalten
-Verhaltensregeln
-Regeln des Zusammenlebens
Der Euro ungarische Äußerungen in den Hauptaussagen
sinngemäß auf Deutsch zusammenfassen
Wortschatz und Redemittel
Der Schüler kann
mit einem elementaren Wortschatz und einfachen,
festen Sprachschablonen an der routinemäßigen
Kommunikation im Unterricht teilnehmen und
Unterrichtsgegenstände bearbeiten
Methodenkompetenz
Der Schüler kann:
selbstständig ein Wörterheft führen und benutzen;
zweisprachige Wörterbücher beim Spracherwerb
anwenden;
die Bedeutung von Wörtern aus dem Kontext
erschließen
Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren;
Printmedien zur Informationsgewinnung nutzen (z.B.
zweisprachiges Wörterbuch)
aus einfachen gehörten Texten Detailinformationen
entnehmen (Hörverstehen);
aus geschriebenen Texten Detailinformationen
entnehmen; (Leseverstehen)
Markierungstechniken zur Bearbeitung von Texten
einsetzen (z.B.: optische Markierung),
Schlüsselwörter;
Präsentationstechniken unter Anleitung situations-
und adressatengerecht einsetzen.
II. Literatur
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen
115
Volksdichtung
Lieder
Spiele
Märchen
Sprichwörter
Sagen
Reime, Lieder, Kinderspiele nach der Wahl
der Lehrer.
Liedersammlung
Sprichwörter in Ungarndeutsche Studien 2.
Reime und Spiele der Ungarndeutschen in
Ungarndeutsche Studien 2.
Sammeln von Sagen der Ortschaften
Der Schüler kann:
kurze epische und lyrische Werke selbstständig lesen,
deren Inhalt kurz zusammenfassen und ihre Gattung
nennen;
altersgerechte, kurze texte der ungarndeutsche
Literaturlesen, deren Inhalt verstehen und
zusammenfassen, kurze Geschichten dramatisieren;
moderne Gattungen, Märchen, Bildgeschichten,
Comics lesen, vortragen, kreatives Schreiben
anwenden;
anhand eines traditionellen Märchens, einer Sage eine
Bildgeschichte zeichnen/ anfertigen;
das Wesentliche literarischer Texte verstehen, deren
Inhalt kurz zusammenfassen die Gattungen nennen
und kurz charakterisieren;
einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen;
altersgerechtes Hörspiel, Theaterstück, Musical
ansehen, vortragen;
die Wichtigkeit/ Bedeutung der Traditionen durch
Kennenlernen von Sagen für sich selbst formulieren.
Prosawerke
Märchen
Erzählungen
Kinderromane
Grimms Kinder und Hausmärchen
Janosch: Tiger und Bär im Straßenverkehr
Wilhelm Busch: Max und Moritz
Geschichten über Münchhausen und Till
Eulenspiegel
Förderung des Urteilvermögens, der ethischer,
ästhetischer, historischer Kompetenz
Der Schüler kann
kurze Meinung über die Wirkung der Erlebnisse und
der Lektüren verfassen;
das Gute und das Schlechte, das Recht und die
Gerechtigkeit in literarischen und Sachtexten
erkennen;
grundlegende Verfahren der Konfliktbehandlung
erkennen;
die kulturelle Vielfalt im Alltagsleben wahrnehmen;
Gedichte Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb
Gedichte von James Krüss, Josef
Guggenmos, Josef Michaelis nach der
Wahl der Lehrer. zB.
James Krüss: Die sonderbare Stadt
Tempone
116
III. Sprachrichtigkeit
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen
Morphologie
Verb
Vollverb
Hilfsverb
Modalverb
Substantiv
Artikel
Genus
Numerus
Kasus
Präpositionen
Adjektiv
Pronomen
Präsens, Präteritum, Perfekt
trennbare und nicht trennbare Verben
Modalverben im Präsens und Präteritum
Rektionen der Verben ( mit Akk. und Dat.)
Verben mit präpositionalem Objekt
bestimmter, unbestimmter Artikel
Singular, Plural
Nom, Akk., Dat.,
Wechselpräpositionen, Präp. mit Akk. und
Dat.
prädikative Verwendung (undekliniert),
in der Funktion des Adverbs (undekliniert)
Der Schüler kann:
häufig gebrauchte morphologische Strukturen
nachbilden und weitgehend korrekt anwenden
Im Unterricht häufig gebrauchte einfache
syntaktische Strukturen weitgehend korrekt
nachbilden.
die produktiven Basisstrukturen orthographisch sicher
und eigene kurze Produktionen richtig
verschriftlichen
Funktion und Bedeutung der häufigsten und
wichtigsten Satzzeichen erkennen und diese in
eigenen Textproduktionen ansatzweise korrekt
anwenden
die produktiven Basisstrukturen orthographisch sicher
abschreiben und eigene kurze Produktionen
hinreichend richtig verschriftlichen
Funktion und Bedeutung der häufigsten und
wichtigsten Satzeichen erkennen und diese in eigenen
Textproduktionen ansatzweise korrekt anwenden
Josef Michaelis: Liebesbrief
Josef Guggenmos: Ich male mir den Winter
Éva Janikovszky:Große dürfen alles
einige Erscheinungen aus dem Alltagsleben
darstellen.
Dramatische Spiele
-Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur
Schulkostprobe oder zum Weihnachtsfest
-Aufführungen von der Schultheatergruppe
miterleben
117
Syntax
Satzarten
Rechtschreibung und
Zeichensetzung
Personalpronomen
Possesivpronomen
Demonstrativpronomen
Fragepronomen
Aussagesatz,
Fragesatz (Entscheidungsfrage,
Ergänzungsfrage)
Imperativsatz
Nebensatz (und, sondern, oder, denn, aber),
Kausaler Nebensatz ( weil)
W-Fragen
Korrekte Schreibweise der
morphologischen und syntaktischen
Strukturen
Selbstkontrolle mit Hilfsmitteln
Stundenzahl im Jahr: 180
Landes-und Volkskunde:37
Aufteilung der Stunden
Landeskunde Volkskunde Literatur Sprachrichtigkeit Insgesamt
118
Sprachliche
Handlungskompetenz I.
21 6 7 7 35 6
Sprachliche
Handlungskompetenz II.
15 3 5 5 25 3
Sprachliche
Handlungskompetenz
III.
16 2 5 14 35 2
Literatur 2 5 13 3 18 5
Landeskunde 14 10 - 3 17 10
Sprachrichtigkeit 7 3 - 15 22 3
Interaktion 10 4 3 2 15 4
Methodenkompetenz 4 2 2 2 8 2
Urteilsvermögen 3 2 2 - 5 2
Insgesamt 92 37 51 180 37
Deutsch als Minderheitenspracheund Landes-und Volkskunde
Klasse 7– sprachunterrichtender Typ
I. Landeskunde
Themenkreise
Unterthemen Volkskunde
Stundenzahl im Jahr :37
-Jedes Jahr 5-7 Stunden
den Projekttag
vorzubereiten
-2-3 Stunden zur
Vorbereitung und
Besprechung der
Klassenfahrt
Kompetenzen
Persönliche
Lebensgestaltung
-Freunde und Gruppen
-
Gesundheitsgefährdungen
Kranksein
-Sport
-Miteinander sprechen
-Konflikte
-Anpassung
-Freundeskreis
-gesunde Lebensweise
-Beim Arzt
-Medikamente/Kräuter
-Sport, Sportdisziplinen
-Ausrüstung, Regeln
-berühmte Sportler
-Massensport
-Wettkämpfe
-Meisterschaften
„Zwei Dinge sollen
Kinder von ihren Eltern
bekommen:
Wurzeln und Flügel.“
J. W. von Goethe
Abergläubische
Heilverfahren ,damit
verbundene Bräuche:
Fronleichnamsfest,
Verwendung der
geweihten Blumen
Kräuterweihe, Binden
eines Weihbüschels
Unterrichtsgegenstände verstehen (Textverstehen)
Der Schüler kann:
den Informationsgehalt und, sofern dieser bruchlos
formuliert ist, den Hauptgedanken eines einfachen
Textes (Textabschnitts) sprachlich einfach
beschreiben
die Textsorte / literarische Gattung / Art
nichtlinearer Texte benennen
den Aufbau eines Textes mit einfachen
Redemitteln beschreiben
einfache Informationen in Texten isolieren, und
aufgaben- bzw. problemorientiert verwenden
den Informationsgehalt von Texten (u. U. nach
Wiederholung) verstehen und die Informationen
aufgaben- bzw. problemorientiert anwenden
Bilder/Illustrationen mit sprachlich einfachen
Mitteln auch hinsichtlich der subjektiven Wirkung
beschreiben
Fakten und Meinungen in einem einfachen Text
120
Gesellschaftliches Leben
-Essen und Trinken
früher und heute
-Feste
-Fertigspeisen
, Schnellrestaurant
-Verlauf der einzelnen Feste
-Bräuche in der Welt
Aus der Großmutters
Küche
Alte Kochrezepte
-1.Mai – Maibaumstellen
-Kirchweihfest
Die Festtagstracht der
Männer und Frauen
unterscheiden
Texte strukturiert erschließen und einzelne
Textaspekte oder Zusammenhänge nach
vorgegebenen Gesichtspunkten herausarbeiten
Wesentliche sprachliche Mittel eines Textes
erkennen, mit denen bestimmte Wirkungen erzielt
werden
in linearen Texten die Problematik von
Handlungen / Konfliktlösungen herausarbeiten und
darüber sprechen
aus inhaltlichen Beziehungen zwischen
Informationen (in einem Text, zwischen Texten,
zwischen Text und Visualisierung)
Schlussfolgerungen zur Lösung einer Aufgabe
ziehen
über einen sachorientierten Text allgemeinen
Wissens sprechen
Handlungsverläufe rekonstruieren und eventuelle
Lösungen entwerfen
Unterrichtsgegenstände gestalten (Textproduktion)
Der Schüler kann:
Inhalte / Informationen strukturiert, sachlich richtig
und sprachlich angemessen wiedergeben
Bei Objekten, Darstellungen, Ereignissen oder
Texten Gemeinsamkeiten bzw. Unterschiede
feststellen
nach bekannten Gliederungsmerkmalen und mit
einfachen Sprachmitteln informell oder formalisiert
schreiben
In monologischen Kommunikationssituationen
oder bei Verschriftlichungen Arbeitsergebnisse mit
Schule, Ausbildung,
Beruf
-Lernen in- und
außerhalb der Schule
-Berufe, Arbeitswelt
-individuelles Lernen
-Lernformen
-außerschulische Lernorte,
Aktivitäten
-ein Arbeitstag der Eltern
Typische von Deutschen
ausgeübte Berufe bei uns
( Kerzengießer,
Blaufärber)
Besuch einer Werkstatt
oder einer Ausstellung
dieser Art
Kulturelles Leben und
Medien
-Musik und Tanzczene
als Teil der Jugendkultur
-Medien und ihre
Wirkung
-Radiohören
Fernsehprogramme/Gewohnheiten
-Jugendliche und Musik
-Lieblingssänger, Lieblingsbands
-Arbeit mit einem Liedtext
-Theater oder Kinobesuch
- die Rolle des Internets /-soziale
Netzwerke
-Beitrag für die Schulzeitung/
Homepage
Auswahl aus den
Program-men des
ungarndeutschen
Fernsehensnsehens
(Unser Bildschirm), Die
Sendungen regelmässig
verfolgen, Sprechen über
die Fernsehsendungen
121
Wirtschaft, Technik,
Umwelt
-Tourismus
-Dienstleistungen
--Infrastruktur des
täglichen Lebens
-Formen von Urlaubsreisen
-Unterkunftsmöglichkeiten
-Orientierung in der Stadt
/Stadtrally
-Stadtplan, Wegbeschreibung
-öffentliche Einrichtungen
-verkehrstechnische
Einrichtungen
-Einkaufsmöglichkeiten
-Lebensumstände
Über Komitat Eisenburg-
Steinamanger -
Sehenswürdigkeiten bei
uns
-Arbeits-und
Lernmöglichkeiten
-Geschichte der Stadt /
Ungarndeutsche hier
-Die deutsche
Selbstverwaltung
-Veranstaltungen in der
Stadt
-Rally in der Stadt
Hilfe, oder selbständig sach- und
adressatengerecht übermitteln
inhaltliche Zusammenhänge in einem Text oder
zwischen Texten darstellen mit möglichst selbst
gewählten Darstellungsformen und Sprachmitteln
darstellen
aus der Beschäftigung mit Texten gewonnene
Ergebnisse für Andere nachvollziehbar entwickeln
allgemeines Wissen und speziellere Kenntnisse
strukturiert und klar vermitteln
sich mit einem Problem / einem Sachverhalt
auseinandersetzen
in dialogischen Kommunikationssituationen
unterschiedliche Positionen charakterisieren,
Unterschiede bzw. Gemeinsamkeiten erkennen
durch Perspektivenwechsel andere
Positionen/Sichtweisen erfahren
Texte dialogisieren
allgemeine Interaktionsfähigkeit
der Schüler kann:
bei Informationsdefiziten gezielt nachfragen bzw.
deutschsprachige Medien zur
Informationsbeschaffung heranziehen
sich auch außerhalb der Unterrichtsstunden im
Schulalltag orientieren und verständigen
PC und Internet mit deutschsprachigen
Programmen nutzen
mit verschiedenen geeigneten Redemitteln
zwischen Sprecher- und Hörerrolle wechseln
sein sprachliches Handeln auf unterschiedliche
Kommunikationssituation einstellen Politik und Geschichte -Aus der frühesten
122
-Rechte und Pflichten
-Kennen und
Wahrnehmen
-Interessenvertretung
-Rechte und Pflichten im Verein
Geschichte der
Ungarndeutschen
-Deutsche unter den
Märtyrern von Arad
auf Gefühlsäußerungen anderer möglichst
angemessen reagieren
sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer
folgen und
spontan mit der eigenen Position darauf reagieren
deutschsprachige Inhalte in ihren Hauptaussagen
auf Ungarisch zusammenfassen
die Schlüsselinformationen ungarischer Texte
inhaltlich richtig auf Deutsch zusammenfassen
Wortschatz und Redemittel
- mit einem begrenzten Wortschatz und einfachen
variierbaren Sprachmuster an einfachen
Kommunikationssituationen relativ sicher
teilnehmen und Unterrichtsgegenstände bearbeiten
Methodenkompetenz
Der Schüler kann:
selbstständig eine Wortschatzkartei erstellen und
damit arbeiten
die Bedeutung von Wörtern aus dem Kontext
erschließen
Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren
aus gehörten einfachen Texten
Grundinformationen entnehmen
unterschiedliche Lesetechniken (global, kursiv,)
anwenden
mit Anleitung zur Be- und Erarbeitung von Texten
inhaltliche Organisationstechniken einsetzen,
Schlüsselwörter markieren
die Informationen in miteinander
zusammenhängenden Sätzen bekannt geben
123
Präsentationstechniken unter Anleitung situations-
und adressatengerecht einsetzen.
II. Literatur
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen
Volksdichtung
Reime Lieder
Märchen
Sagen
Sprichwörter
Zum Beispiel:
Heimatklänge 1. Ungarndeutsche Liedersammlung (Karl
Varga)
Deutscher Kalender / Neue Zeitung
Geschichten in Mundart
Ungarndeutsche Sagen
Das große Märchen- und Sagenbuch ( Magnus Verlag)
Rosemarie Griesbach: deutsche Märchen und Sagen ( Max
Huber Verlag)
Der Schüler kann
Erzählungen und lyrische Werke selbstständig lesen,
deren Inhalt kurz zusammenfassen
die Gestalten mit Hilfe charakterisieren, die Aussage
der Werke formulieren;
Altersgerechte Werke der ungarndeutschen Literatur
lesen, deuten, dazu einfache Meinung äußern;
einen kurzen Jugendroman, oder Erzählung - zum
Thema, das die Schüler beschäftigt – lesen;
die Gestalten/Figuren charakterisieren, die Handlung
und die Aussage mit Hilfe analysieren;
das Wesentliche und die Aussage literarischer Texte
sprachlich möglichst korrekt zusammenfassen, die
Gattungen nennen und sie kurz charakterisieren;
Prosawerke
Erzählungen
Jugendromane
Georg Bydlinski: Großmuttertag
Geschichten zum Nachdenken:
-René Goscinny: Die rosa Vase
- Peter Härtling: Der gelbe Junge
-Toshi Maruki:Das Mädchen von Hirosima
-Irina Korschunow: Das Schwimmbad ist für alle da
Susi Jahoda: Warum darf der das?
Erich Kästner: Eine ansprache vor Schülern
Förderung des Urteilvermögens, der ethischer,
ästhetischer, historischer Kompetenz
Der Schüler kann:
differenzierte sprachliche Formen des Gefallens, Nicht-
Gefallens anwenden;
die Rolle der Gerechtigkeit und Sichtweise, den Konflikt
zwischen persönlicher und gesellschaftlicher
Gerechtigkeit in verschiedenen Texten verstehen;
die Behandlung der Konflikte des Individuums und der Gedichte Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb
124
Gedichte von ungarndeutschen Autorinnen nach der Wahl
der Lehrer
(Klara Burghardt, Erika Áts, Valeria Koch)
Gesellschaft anstreben;
andere Kulturen verstehen und vergleichen.
Dramatische Spiele -Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur Schulkostprobe
oder zum Weihnachtsfest
-Aufführungen von der Schultheatergruppe miterleben
III. Sprachrichtigkeit
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen
Morphologie
Verb
Vollverb
Hilfsverb
Modalverb
Substantiv
Artikel
Genus
Numerus
Kasus
Präpositionen
Präsens, Präteritum, Perfekt, Futur 1. ( auch in
Nebensätzen)
Hilfsverben im Präteritum
Imperativ
trennbare/ nicht trennbare Verben
reflexive Verben
Modalverben im Präsens und Präteritum
Rektion der Verben
Verben mit präpositionalem Objekt
bestimmter, unbestimmter Artikel
Singular, Plural
Nom, Akk., Dat., Gen.
Wechselpräpositionen, Präp. mit Akk. und Dat.
Lokale, temporale, kausale Präpositionen
Kurzformen von Präpositionen
prädikative Verwendung (undekliniert),
Der Schüler kann
ein erweitertes Repertoire häufig gebrauchter
morphologischer Strukturen nachbilden und weitgehend
korrekt anwenden
Wortarten und die Bedeutung einfacher morphologischer
Strukturen erkennen
ein erweitertes Repertoire syntaktischer Strukturen
weitgehend korrekt nachbilden
die erworbenen Basisstrukturen orthographisch
weitgehend richtig schreiben
elementare Zeichensetzungsregeln weitgehend korrekt
anwenden
125
Adjektiv
Pronomen
Syntax
Satzarten
Rechtschreibung und
Zeichensetzung
in der Funktion des Adverbs (undekliniert)
Komparation
Kardinalzahlen, Ordinalzahlen, Zahlwörter
Personalpronomen, Reflexivpronomen
Possesivpronomen
Demonstrativpronomen
Fragepronomen
Aussagesatz,
Fragesatz (Entscheidungsfrage, Ergänzungsfrage)
Indirekter Fragesatz
Imperativsatz
Nebengeordnete Hauptsätze
Nebensätze
Korrekte Schreibweise der neuen morphologischen und
syntaktischen Strukturen
Selbstkontrolle mit Hilfsmitteln
Berichtigung
Stundenzahl im Jahr: 180
Landes-und Volkskunde:37
Aufteilung der Stunden
Landeskunde Volkskunde Literatur Sprachrichtigkeit Insgesamt
Sprachliche
Handlungskompetenz
I.
21 6 6 7 34 6
Sprachliche
Handlungskompetenz
II.
18 3 5 5 28 3
126
Sprachliche
Handlungskompetenz
III.
14 2 5 14 33 2
Literatur 3 5 10 2 15 5
Landeskunde 12 10 - 3 15 10
Sprachrichtigkeit 5 3 - 20 25 3
Interaktion 10 4 3 2 15 4
Methodenkompetenz 5 2 2 3 10 2
Urteilsvermögen 3 2 2 - 5 2
Insgesamt 91 33 56 180 37
Deutsch als Minderheitenspracheund Landes-und Volkskunde
Klasse 8– sprachunterrichtender Typ
I. Landeskunde
Themenkreise
Unterthemen Volkskunde
Stundenzahl im Jahr :37
-Jedes Jahr 5-7 Stunden den
Projekttag vorzubereiten
-2-3 Stunden zur
Vorbereitung und
Besprechung der
Klassenfahrt
Kompetenzen
Persönliche
Lebensgestaltung
-Freunde und Gruppen
-Clique
-Liebe
-Konflikte, Mobbing
-Jugendsprache
-Vier junge Leute sprechen
über das Elternhaus
Unterhaltungsmöglichkeiten
früher und heute
- Die Spinnstube und ihre
Funktion
Unterrichtsgegenstände verstehen (Textverstehen)
Der Schüler kann:
den Informationsgehalt und, sofern dieser bruchlos
formuliert ist, den Hauptgedanken eines einfachen
Textes (Textabschnitts) sprachlich einfach
beschreiben
die Textsorte / literarische Gattung / Art nichtlinearer
Texte benennen;
den Aufbau eines Textes mit einfachen Redemitteln
beschreiben;
einfache Informationen in Texten isolieren, und
aufgaben- bzw. problemorientiert verwenden;
den Informationsgehalt von Texten (u. U. nach
Wiederholung) verstehen und die Informationen
aufgaben- bzw. problemorientiert anwenden;
Fakten und Meinungen in einem Text unterscheiden;
Texte strukturiert erschließen und einzelne
Textaspekte oder Zusammenhänge nach
vorgegebenen,
Gesichtspunkten herausarbeiten und in eigene
Gesellschaftliches
Leben
-Essen und Trinken
früher und heute
-Feste
-Auswärts essen
-Ungarische Küche/Speisekarte
-Spezialitäten des deutschen
Sprachgebiets
-Sinn und Form von
verschiedenen Festen
Das Schweineschlachten
Vergleich der ungarischen
Küche mit der
ungarndeutschen
-Die Weinlese
-die ungarndeutschen
Osterbräuche
-Eierfärben mit Naturfarben
Schule, Ausbildung
und Beruf
-Zukunfstpläne
-Schulsystem
-Das ungarndeutsche
128
-Lernen in- und
außerhalb der Schule
-Berufe, Arbeitswelt
-Schultypen
-Lernen mit dem Internet
-Lerntipps, Lernmethoden
-Fremdsprachen
-Weiterlernen
-Schulsystem
-Wunschberuf, Traumberuf
-Ausbildungswesen
Schulwesen
Berühmte Erfinder und
Forscher
Erfahrungszusammenhänge einordnen;
Wesentliche sprachliche Mittel eines Textes
erkennen, mit denen bestimmte Wirkungen erzielt
werden
in linearen Texten die Problematik von Handlungen /
Konfliktlösungen herausarbeiten und bewerten
aus inhaltlichen Beziehungen zwischen
Informationen (in einem Text, zwischen Texten,
zwischen Text und Visualisierung)
Schlussfolgerungen zur Lösung einer Aufgabe ziehen
über einen sachorientierten Text allgemeinen
Wissens sprechen und Meinung bilden
Handlungsverläufe rekonstruieren und Möglichkeiten
alternativer Handlungen oder Lösungen entwerfen
Unterrichtsgegenstände gestalten
(Textproduktion)Der Schüler kann:
Inhalte / Informationen strukturiert, sachlich richtig
und sprachlich angemessen wiedergeben
Bei Objekten, Darstellungen, Ereignissen oder
Texten Gemeinsamkeiten bzw. Unterschiede
feststellen, nach nachvollziehbaren Kriterien logische
Gruppen bilden
nach bekannten Gliederungsmerkmalen und mit
einfachen Sprachmitteln informell oder formalisiert
schreiben
In monologischen Kommunikationssituationen oder
bei Verschriftlichungen Arbeitsergebnisse meist
selbständig sach- und adressatengerecht übermitteln
in dialogische Kommunikationssituationen eigene,
sachlich und logisch nachvollziehbare Argumente
einbringen
Kulturelles Leben und
Medien
Medien und ihre
Wirkung
-Brieffreundschaften / Anzeigen
in den Jugendmagazinen
- Gemeinschaftsportale
-E-Mailpartnerschaften
Zeitungen und Zeitschriften
von Minerheiten
-Film von Lívia Gyarmathy:
Együttélés (1982)
-Film: Die Welle
Wirtschaft, Technik,
Umwelt
-Tourismus
-Dienstleistungen
-Umweltschutz
-Topographische
Orientierung
-öffentliche Verkehrsmittel
-Fahrzeuge
-um Auskunft bitten
-Reisevorbereitungen/Reisebüro
-Versicherungen
-Hotelzimmer buchen
-Umweltschutzorganisationen
-Umweltprobleme,
Umweltkatastrophen
Ungarn/Budapest/Plattensee
-Länder, Einwohnern ,
Sehenswürdigkeiten der
deutschsprachigen Länder:
129
Österreich, Deutschland,
Schweiz. Liechtenstein
-Aus der Geschichte der
deutschen Sprache
-Sprache der
Ungarndeutschen
Deutsche Minderheiten in
anderen Ländern
inhaltliche Zusammenhänge in einem Text oder
zwischen Texten mit selbst gewählten
Darstellungsformen und Sprachmitteln darstellen
aus der Beschäftigung mit Texten gewonnene
Ergebnisse für Andere nachvollziehbar entwickeln
allgemeines Wissen und speziellere Kenntnisse
strukturiert und klar vermitteln;
sich mit einem Problem / einem Sachverhalt
auseinandersetzen
in dialogischen Kommunikationssituationen
mündliche Beiträge anderer auf das Wesentliche
reduziert sachlich richtig zusammenfassen
durch Perspektivenwechsel andere
Positionen/Sichtweisen erfahren und untersuchen
Texte dialogisieren
bei Informationsdefiziten gezielt nachfragen bzw.
deutschsprachige Medien zur
Informationsbeschaffung heranziehen
sich auch außerhalb der Unterrichtsstunden im
Schulalltag orientieren und verständigen
PC und Internet mit mehreren deutschsprachigen
Programmen nutzen
allgemeine Interaktionsfähigkeit
Der Schüler kann:
- mit verschiedenen geeigneten Redemitteln
zwischen
Sprecher- und Hörerrolle wechseln
im Rahmen der allgemeinen
Höflichkeitskonventionen mit einem ausreichenden
Bestand an Redemitteln für unterschiedliche
Situationen sprachlich handeln
auf Gefühlsäußerungen anderer angemessen
Politik und Geschichte
-Rechte und Pflichten
-deutsches
Sprachgebiet
-Konflikte, Lösungsvorschläge
-Schülervertretung
-deutschsprachige Länder
-Varietäten des Deutschen
Über unsere Nationalität
-Ansiedler
-Ausiedlung
-Vertreibung
-Interviews mit den
Vertretern der älteren
Generation über ihr
Schicksal
Wahl eines
Minderheitenbeauftragten
im Parlament
Persönlichkeiten der
heutigen
Minderheitenpolitik –
130
reagieren
sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer
folgen und spontan mit der eigenen Position darauf
reagieren
deutschsprachige Inhalte in ihren Hauptaussagen auf
Ungarisch zusammenfassen
die Schlüsselinformationen ungarischer Texte
inhaltlich richtig auf Deutsch zusammenfassen
Wortschatz und Redemittel
- mit einem angemessenen Wortschatz und
variierbaren Sprachmustern an einfachen
Kommunikationssituationen relativ sicher teilnehmen
und Unterrichtsgegenstände bearbeiten
Methodenkompetenz
Der Schüler kann
-selbstständig eine Wortschatzkartei erstellen und
damit arbeiten;
-die Bedeutung von Wörtern aus dem
Kontexterschließen;
-Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren;
-zur Informationsgewinnung Printmedien (z.B.
einsprachiges Wörterbuch, Lexikon) einfache PC-
Lernprogramme und deutschsprachige
Suchmaschinen handhaben und nutzen;
-aus gehörten einfachen Texten Grundinformationen
entnehmen
-unterschiedliche Lesetechniken (global, kursiv,
selektiv, detailliert) anwenden
-mit Anleitung zur Be- und Erarbeitung von Texten
inhaltliche Organisationstechniken einsetzen,
Schlüsselwörter markieren;
131
-die Informationen in miteinander
zusammenhängenden zusammengesetzten Sätzen
bekannt geben;
-Präsentationstechniken situations- und
adressatengerecht einsetzen
II. Literatur
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen
Volksdichtung
Sprichwörter
Lieder
Sagen
Heimatklänge 1. Ungarndeutsche Liedersammlung ( Karl
Varga ) Neue Zeitung
Der deutsche Kalender
Auf der Spur verborgener Schätze / Ungarndeutsche Sagen
Der Schüler kann
-Erzählungen und lyrische Werke selbstständig lesen,
deren Inhalt kurz zusammenfassen, die Gestalten
charakterisieren, die Aussage der Werke formulieren;
-altersgerechte Werke der ungarndeutschen Literatur
lesen, deuten, dazu Meinung äußern;
-einen Jugendroman - zum Thema, das die Schüler
beschäftigt – lesen, die Gestalten/Figuren charakterisieren,
die Handlung und die Aussage analysieren;
-das Wesentliche und die Aussage literarischer Texte
sprachlich weitgehend korrekt zusammenfassen, die
Gattungen
nennen und sie kurz charakterisieren;
Förderung des Urteilvermögens, der ethischer,
ästhetischer, historischer Kompetenz
Der Schüler kann
differenzierte sprachliche Formen des Gefallens, Nicht-
Gefallens anwenden;
die Rolle der Gerechtigkeit und Sichtweise, den Konflikt
zwischen persönlicher und gesellschaftlicher
Gerechtigkeit in verschiedenen Texten verstehen;
die Behandlung der Konflikte des Individuums und der
Gesellschaft anstreben;
andere Kulturen verstehen und vergleichen.
Prosawerke
Erzählungen
Jugendromane
Teile einiger bekannten Werke:
Kirsten Boie: Nicht Chicago. Nicht hier
Jutta Richter: Der Tag, als ich lernte die Spinnen zu
zähmen
Erich Kästner: Das doppelte Lottchen
Erich Kästner: Emil und die Detektiven
Peter Härtling: Oma
Christina Nöstlinger: Die Ilse ist weg
Gedichte Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb
Gedichte nach der Wahl der Lehrer
Gedichte von Goethe und Heine
Dramatische Spiele -Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur Schulkostprobe
oder zum Weihnachtsfest
-Aufführungen von der Schultheatergruppe miterleben
III. Sprachrichtigkeit
132
Themenkreise Unterthemen Kompetenzen
Morphologie
Verb
Vollverb
Hilfsverb
Modalverb
Substantiv
Artikel
Genus
Numerus
Kasus
Präpositionen
Adjektiv
Pronomen
Syntax
Satzarten
Rechtschreibung und
Zeichensetzung
Präsens, Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt,
Aktiv, Passiv: Präsens,
Indikativ, Konjunktiv II. ( könnte, sollte, würde+
Infinitiv)
Rektion der Verben
Verben mit präpositionalem Objekt
Deklination
bestimmter, unbestimmter Artikel
Singular, Plural
Nom, Akk., Dat., Gen.
Deklination Negativartikel
Lokale, temporale, kausale Präpositionen
Wechselpräpositionen
Deklination ( Nom. Akk. Dat .Gen. )
Prädikativer Gebrauch
Personalpronomen
Possesivpronomen
Demonstrativpronomen
Relativ- und Interrogativpronomen
Indefinitpronomen
Wunschsatz
Satzgefüge: Konjunktionalsätze, Pronominalsätze
Korrekte Schreibweise der neuen morphologischen und
syntaktischen Strukturen
Selbstkontrolle mit Hilfsmitteln
Berichtigung
Der Schüler kann:
ein erweitertes Repertoire häufig gebrauchter;
morphologischer Strukturen nachbilden und weitgehend
korrekt anwenden;
Wortarten und die Bedeutung einfacher morphologischer
Strukturen erkennen;
ein erweitertes Repertoire syntaktischer Strukturen
weitgehend korrekt nachbilden;
die erworbenen Basisstrukturen orthographisch
weitgehend richtig schreibenelementare
Zeichensetzungsregel weitgehend korrekt anwenden;
133
Stundenzahl im Jahr: 180
Landes-und Volkskunde:37
Aufteilung der Stunden
Landeskunde Volkskunde Literatur Sprachrichtigkeit Insgesamt
Sprachliche
Handlungskompetenz
I.
21 6 6 7 34 6
Sprachliche
Handlungskompetenz
II.
18 3 5 5 28 3
Sprachliche
Handlungskompetenz
III.
14 2 5 14 33 2
Literatur 3 5 10 2 15 5
Landeskunde 12 10 - 3 15 10
Sprachrichtigkeit 5 3 - 20 25 3
Interaktion 10 4 3 2 15 4
Methodenkompetenz 5 2 2 3 10 2
Urteilsvermögen 3 2 2 - 5 2
Insgesamt 91 33 56 180 37
134
Volkstanzunterricht
37 Stunden pro Jahr in allen Jahrgängen
Unser Ziel ist, die Bewegungskultur, die körperliche und seelische Ausdauerfähigkeit, die kontaktschaffende Fähigkeit der Schüler zu
entwickeln, und gesunde, gut gesinnte, richtig bewegende, den Tanz gernhabende Jugendlichen zu erziehen.
Zielsetzung Tanzformen Die beförderliche Auswirkung
des Volkstanzes
Kompetenzen
1-4. Jahrgang:
Erkennung von Kinderspielen,
den Gemeinsinn und das Erlebnis
der Zusammengehörigkeit durch
Spiele wahrnehmen zu lassen,
kurze rhythmische Elemente zu
memorieren, die Gewöhnung von
solchen Grundbausteinen und
Grundbegriffen, die die
Einleitung des Tanzunterrichts
ermöglichen. Die
Volkskinderspiele und die
Volkstanzspiele ergänzen die
Kenntnisse der Schüler, erweitern
ihr Blickfeld, sichern ihnen neue
Bewegungserlebnisse.
Volkskinderspiele und die
Volkstanzspiele ergänzen die
Kenntnisse der Schüler, erweitern
ihr Blickfeld, sichern ihnen neue
Bewegungserlebnisse.
Traditionelle Spiele und Tänze,
Spiele und Spielenheftung
Rhythmisierung von
Kindersprüchen und
Abzählspielen
Pararwahl- und Paartauschspiele
Rollenspiele
Bewusstmachung von
Traditionen und Bräuche
Trachten
Haartracht
Volksmusik, Volkslieder
Forschung von Volkssprüchen
Lernen von Sprüchen
Kontaktpflege mit älteren
Menschen
Gemeinschaftsentwicklung
Freude machen
Akzeptierung
Paare machen
Beziehungen zwischen Jungen und
Mädchen
Entwicklung der
Die Schüler können:
-Terminologie
(Fachbegriffe)verstehen
-Kostüme tragen und pflegen
-Bewegungen an sich und im
Raum koordinieren
-ihr Gleichgewicht halten
Wichtig ist:
-Schulung des motorischen,
akustischen und visuellen
Gedächtnisses
-Kennen einer
oder mehreren Tanztechniken
-Kennenlernen und Unterscheiden
von unterschiedlichen
rhythmischen Strukturen
und Taktarten
(Rhythmusschulung)
-Musikalische Grundbegriffe
135
Tanz-und Bewegungsformen:
-Ensemble
-Verschiedene Gruppengrößen
-Duo
-Solo
Raumformen:
Reihe
Spalte
Linie
Kreis
Doppelkreis
Sprachverständigung
Richtige Aussprache, Artikulation
Auflösung von
Kommunikationshindernissen
Melodienkenntnisse
Entwicklung von Fertigkeiten und
Fähigkeiten
Entwicklung des
Musikgedächtnisses
Errichtung der Singtechnik
Rhythmische Entwicklung
Händeklatschen
gehen/wandeln und treten
Drehen und Drehung
Tanzmotive: die Grundschritte von
Walzer, Polka, Wechselschritt,
Galopp
Wortschatzentwicklung
Entwicklung der Benutzung
deutscher Sätze
Richtige Verwendung von
schwäbischen Wörtern
Gut verständliches Singen
Einbau in bisherigen Kenntnissen
wahrnehmen und in Bewegung
umsetzen
-Eigenkompetenz:
Erreichen von Selbstständigkeit
und Selbstbewusstsein
-Sozialkompetenz:
Erreichen von Achtung,
Rücksichtnahme und Respekt
anderen gegenüber
-Integration, Teamfähigkeit,
Kritikfähigkeit (konstruktive
Reflexion), Einordnung,
Zuverlässigkeit, Hilfsbereitschaft,
Verantwortungsbewusstsein,
Kompromissfähigkeit und
Kommunikationsfähigkeit
-Kreativität:
Förderung des schöpferischen
Denkens und Tun
-Schulung der Beobachtung und
Kommunikation
-Schulung der
Entscheidungsfähigkeit
-Förderung des schöpferischen
Denkens und Tuns
Die Fähigkeit theoretisches
Wissen in die Praxis umzusetzen
Zielsetzung, 5-8. Jahrgang
Die Anreicherung von
Paartausch- und Paarwahlspielen
durch Improvisation, die zur
Formierung einer kreativen
Personalität beiträgt. Die
Erweiterung der Schritte und
Grundbegriffe, die während ihren
bisherigen Studien erlernt worden
sind, die pünktliche
Durchführung und Improvisation
Sing- und Tanzspiele
Anpassung von gleichmäßig-
pulsierenden Musik- und
Tanzmotiven
Motivheftung
Bühnentänze
136
von Tanzschritten, die
problemlose Zusammenschaltung
der Tanzschritte. Das Lernen und
der Vortrag von
zusammenhängenden
Choreografien.
Auftritte vor Publikum:
Interne und öffentliche
Präsentationen sind Bestandteile
der Ausbildung
.
137
LOKALER LEHRPLAN
Die Technik wird von dem Schuljahr 2013-14 im ersten Jahrgang deutsch unterrichtet.
TECHNIK LEBENSFÜHRUNG UND PRAXI
JAHRGANGSSTUFEN 1-2
Das Ziel des Faches im 1-2. Jahrgängen ist, die Förderung der Schlüsselkompetenzen, in
sbesonder die naturwissenschaftliche-technische Kompetenz, der Schüler bzw. seinem
Lebensalter entsprechende Erfahrungen aus ihrem Umfeld zu sammeln. Die Schüler sollen
Fertigkeiten und Fähigkeiten, Methoden erlernen, die die Orientierung, Eingliederung und
kreative Arbeit in der physischen, gesellschaftlichen und technischen Umfelt helfen.
Unterschtützung des Überganges von Kindergarten in die Schule, Förderung des
selbständigen Lernens, Aufnahme von unentbehrlichen elementeran Kenntnissen aus dem
Alltag, Entwicklung der Handfertigkeit, Respekt vor dem Lernen und Arbeite, Wertschätzung
von Wissen und grundsätzlichen Werten, Aufbewahrung von Tradition. Es wird immer
wichtiger neben dem individullen Arbeiten und Lernen, die Gruppenarbeit bzw. die einander
helfende Arbeit.
Das Fach wird wöchentlich in einer Stunde unterrichtet.
THEMENGEBIETE LERNINHALTE
ANFORDERUNGEN
SCHLÜSSELBEGRIFFE
Familie, Zuhause,
Haushalt
Leben in der Familie, sicheres
Zuhause
Zeiteinteilung
Ordnung und Sauberkeit in
unsere Unwelt
Ernährung
Körperpflege
Zweckmäßige Kleidung
Pflanzenpflege
Hobbytier, Tierpflege,
verantwortungsvolle
Tierhaltung
Familie, Familienmitglied,
Wohnort,Haus, Wohnung,
Zuhause, Gemeinschaft,
Haushalt, Hausarbeit,
Gefahrenquellen, Unfall,
Haushaltsgerät,
Arbeitsteilung, Feier, gesund-
e Lebensweise, Ernährung,
Hygiene, Körperpflege,
Kleidung, Zeiteinteilung,
Tagesplan, Freizeit, Umwelt,
Müll, Umweltschultz
Sachliche Kultur,
Technologien, Produktion
Formgestaltung von Materialien
plastische Materialien
Papier, Holz, Faserstoffe,
Metaldraht, Textilien
Bauen
Material, Materialprüfung,
Materialeigenschaften,
Schätzung, Messung, Größe,
Breite, Länge,Höhe,
natürliche Materialien,
Schablone, Faserstoffe,
flechten, knoten, filzen
Verkehr Regeln des Fussgängerverkehrs
Regeln des öffentlichen
Verkehrs
Gefahren des Verkehrs
Fussgänger,
Straßenverkehrsordnung,
Zebrastreifen, Fahrbahn,
Bürgersteig, Haltestelle,
Ampel, Verkehrsschild,
Verkehrslenkung, öffentlicher
139
Verkehr, Fahrzeug, Unfall,
Sicherheit, Sicherheitsgürtel,
Kindersitz, Kinderverschluss
Gemeinschaftsarbeit,
Gemeinschaftsrollen
Familienfeiern
Familientreffen
schulische,-und
Klassenveranstaltungen
Veranstaltung, Feier,
Volksbräuche,
Arbeitsorganisation,
Programme, Dekoration
ERWARTUNGSHORIZONT AM ENDE DER ZWEIJÄRIGEN STUFE
Das Aufzählen der Eigenschaften von Umwelt, gesellschaftlichem und
technischem Umfeld.
Erfahrungen von Umwelteinflüssen durch den Menschen
Verständnis von der Rolle der Familie, Zeiteinteilung und gesunde
Arbeitsverteilung.
Bewusst werden von Gefahren im Haushalt und Verkehr, gesunde
Gefahrenwahrnehmung.
Kenntnis von grundlegenden Hausarbeiten, Haushaltsutensilien,
Haushaltsgeräten und deren Gefahren.
Nennung von Beispielen für zeitgemäβe, gesunde Ernährung und
zweckmäβige Kleidlung.
Erkennung von im Alltag genützten Materialen, Feststellung von deren
Eigenschaften durch sinnesorganische Beobachtung und Untersuchung,
Definierung der Erfahrungen.
Dem Alter entsprechende Problemerkennung und Problemlösung.
Benennung von Berufen, die sich mit der Materialbearbeitung verbinden, die
Aufzählung deren Eigenschaften.
Kenntnis der Möglichkeiten des zweckmäβigen Sparens.
Selbstbewusste Gestaltung von plastischen Materialen, Papier, Holz,
Metaldraht, Faserstoffe und Textilien.
Selbstständiges Bauen und anhand von Anleitung.
Die sichere und unfallfreie Verwendung von Werkzeugen.
Sauberkeit und Ordnung während der Arbeit.
Kenntnis von grundlegender Hygiene und Arbeitsgewohnheiten.
140
Bewusste Anwendung von Verkehrsregeln bei Straβenüberquerung.
Anwendung von Regeln des kultivierten und unfallfreien Fahrzeuggebrauchs
(Reisen mit öffentlichen Verkehrsmitteln sowie in PKWs).
JAHRGANGSSTUFEN 3-4
Der dritte und vierte Jahrgang stehen im engen Zusammenhang mit dem ersten Jahrgängen.
Die Zentralaufgabe ist : mit der weiteren Entwicklung der Schlüsselkompetenzen sollen die
Schüler die Kenntnisse und Erfahrungen- altersgemäß- über die unmittelbare Lebensraum
erweitern. Mit der Förderung von Kreativität und manuale Grundfertigkeiten( Handfertigkeit)
sind die Schüler zu einer freudigen Arbeit und Lernen angeregt. Die Schüler erweitern ihre
Kenntnissen über die moralischen Werten, über die Bräuche, über die nationale Traditionen,
über die Kultur in Ungarn . Es ist wichtig, während der Werkprozesse die Regeln zu behalten,
die werden die komplizierten Anstandsregeln in der Gesellschaft begründen. Zu der
Förderung der Selbständigkeit sollen neue Lehr,-und Lernmethoden in Anspruch genommen
werden, wobei neben der individuellen Tätigkeit auch Teamarbeit zu organisieren ist. Die
meisten Objekten werden noch nach der Darstellung des Musterwerkes angefertigt, aber es
soll sich selbständiger, mit eigenen Arbeitsprozess verwirklicht werden. Bei der Herstellung
der Werkstücke werden die manualen Fertigkeiten, die Bewegungskoordination, die
Körperhaltung und Kraftentfaltung gestärkt, dazwischen sind die Zusammanhänge von Form ,
Funktion,Material, Ästhetikum zur Geltung gekommen. Die Wichtigkeit der Unfallverhüttung
soll erkannt werden, man muss auf den richtigen Umgang mit Werkzeugen, Geräten achten.
Es wird die volkstümliche Objektgestaltung mit den bekannten Materialien fortgesetzt. Auf
spielerische Art und Weise soll die Fachtermonologie erweitwert werden, und die Grundlagen
von technischen Zeichnung werden jetzt gelegt. Mit der Arbeitsteilung in der Familie und im
gemeinschaftlichen Leben entwickeln sich die Selbstbedienung und die soziale Kompetenzen.
Die Grundlagen der gesunden und umweltbewußten Lebensführung sollen abgelegt werden.
Die Teamfähigkeit und Kooperationsbereitschaft werden mit Hilfe der gemeinschaftlichen
Arbeit und durch die gemeinschaftlichen Rollen erfördert.
Das Fach wird wöchentlich in einer Stunde unterrichtet.
141
ERWARTUNGSHORIZONT AM ENDE DER VIERTEN KLASSE Praktische Kenntnisse über den Alltag und über den Haushalt
Gebreauchsanweisungen lesen, verstehen und einhalten
Erfolgerlebnisse während des Herstellungsprozesses
Erfahrungen über im Alltag gebrauchten Materialien
Produktgestaltung nach Muster
Sachmäßige Umgehen mit Werkzeugen
Die Anwendung der Regeln im Fussgängerverkehr
THEMENGEBIETE LERNINHALTE
ANFORDERUNGEN
SCHLÜSSELBEGRIFFE
Familie, Zuhause,
Haushalt
Sachliche Kultur,
Technologien,
Produktgestaltung
Selbstbedienung,
Gastwirtschaft
Feiertage in der Familie
Wirtschaft im Haushalt
Unsere Gesundheit
Selbsterkenntnis
Die Chemikalie zu Hause
Kennenlernen der
gebrauchten Materialien
Objektgestaltung.
Die Werktechnologien
Die Grundlagen von
technischen Zeichnung
Die alltägliche
Anwendung der
technischen
Errungenschaften
Lebensführung, die gebaute Umwelt,
Wirtschaft, Finanzierung,
Einkommen, Ausgeben, Ersparnis,
Taschengeld, Dienstleistung,
Notrufnummer, Feuwehr, Polizei,
Waschmittel, Reinigungsmittel,
Gebrauchsanweisung, Gesundheit,
Krankheit, Epidemie, Krankenpflege
Material, Produkt, Werkzeug,
phisische uund technologische
Eigenschaft, Materialprüfung,
Produktion, Makett, Modell, Muster,
Grundriss, Maß, Messen, Unfall,
Gefahren bei der Arbeit, Erste Hilfe
Verkehr Wir verkehren als
Fussgänger
Grundkenntnisse des
Fahrradverkehrs
Der öffentliche Verkehr
Die moralischen Regeln
Die Verkehrsmittel
Der umwelt,-und
gesundheitbewußter
Verkehr
Fahrbahn, Radweg,
Fussgängerverkehr, Ampel,
Unterführung, Überführung,
Zeichnen, der öffentliche Verkehr,
lokale und Fernverkehr, Radfahren,
Richtungsgeben, Eingeben,
schädliche Abgase,
Luftverschmutzung,
Schutzausrüstung, Regeln
Gemeinschaftsarbeit,
Gemeinschaftsrollen
Veranstaltungen in der
Klasse und in der Schule
Die Arbeit für die
Gemeinschaft
Gemeinschaftsarbeit,
Gemeinschaftsrolle, Veranstaltung,
Feietrtag, Programmorganisation,
Arbeitorganisation
142
Grundkenntnisse über den Radverkehr
Aktive Teilnahme an der Arbeit, Kooperation, Selbständigkeit
Kenntnisse der hygienischen Gewohnheiten
2. számú melléklet: Az osztályfőnöki órák helyi tanterve
A Nemzeti alaptantervben megjelenő nevelési célok adják meg az 5–8. évfolyamokon
az osztályfőnöki órák témaköreit.
A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös
értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek –
összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel –
egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.
A fejlesztési területek, nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a
hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és
a színvonalas pedagógiai munka egyik fontos kritériuma.
5. évfolyam
Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés 12 óra
Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 7 óra
Kommunikáció – médiatudatosság 4 óra
Tanuljuk a tanulást 5 óra
Egészséges életmód, környezettudatosság 3 óra
Mi a pályánk? 3 óra
Gazdasági életre nevelés 2 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
Az iskola szabályrendszerének ismerete. Iskolai ünnepélyek,
hagyományok ismerete. Társakkal való együttműködés: Hogyan
dolgozunk páros munkában és csoportmunkában?
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának
felismertetése. A hagyományok tisztelete és továbbvitele igényének
kialakítása. Az osztály, mint közösség kommunikációs és
együttműködési képességének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszköz-
problémák)
Alsó felső tagozat átmenetének kezelése
A tanórák optimális tanulási környezetének kialakítása.
Az egyes tantárgyak sajátságos jellegének, egymástól eltérő tanulási
módjainak elemzése.
Napirend fontossága, annak kialakítása. Az egyes osztályban
szükséges felelősök megválasztása. Együttműködési képesség
fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjainak megteremtése. Azaz a
cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a közügyekben való
részvétel. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a
kölcsönös elfogadás elsajátításának támogatása
Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken
keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése.
Magyar nyelv: szóbeli
kommunikáció
fejlesztése
144
Iskola bemutatása, szabályai
Házirend
Tűzrendészet, balesetvédelem, vagyonvédelem
A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok
következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése,
igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük
elősegítése
Hagyományok
Szakkörök, diákélet, iskolaélet
A tanulók ismerjék meg az iskola hagyományait!
Értékelés – Önértékelés
A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése.
Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A
tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja
alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját.
Erkölcstan:
szabálykövetés,
szabálytudat, törvény,
előírás
Hon és népismeret: a
tanulók ismerjék meg
nemzeti, népi
kultúránk értékeit,
hagyományait.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, hagyomány, érték,
értékelés, önértékelés
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a
családban?
Órakeret
7 óra
Előzetes tudás A család fogalma. Különböző közösségek felismerése, megnevezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az
osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A rend és a káosz különbözősége.
A drámajátékok
Ki vagyok én?
Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és
gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését.
Az önismeret fejlesztése.
Helyem a közösségben
Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles
kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra.
Mozgásos önkifejezés
A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,
önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének
alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése.
Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai?
Milyen normák érvényesek ebben a közösségben?
A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A
Irodalom
A mesék pozitív és
negatív szereplői
Magyar nyelv:
A testbeszéd
értelmezése
Irodalom:
Irodalmi alkotások a
145
felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi
nevelésében, fejlődésében.
Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak
engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az
együttélés szabályrendszere.
felnőtt-gyerek
kapcsolat bemutatására
Erkölcstan: a másság
elfogadása
Kulcsfogalmak/
fogalmak
énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, együttélés
szabályrendszere, példakép
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kommunikáció – médiatudatosság
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Kit tegezünk? Kit magázunk? Megvárjuk, amíg a másik befejezi
mondandóját.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Kommunikáció tényezői: a verbális és nem verbális kommunikáció
eszközei: Hogyan kommunikálunk?
Szituációs játékok: kommunikációs játékok
Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről:
feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna.
A kommunikáció tanult tényezőinek felismerése játékos formában.
Siketek jelbeszéde.
A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak,
a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és
feldolgozása.
A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás
megismerése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás,
tetszikelés
Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk?
Szituációs játékok: kommunikációs játékok
Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés,
megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új
osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk.
Magyar nyelv:
Aktív részvétel a
különféle
kommunikációs
helyzetekben
Magyar nyelv,
Irodalom:
Különböző típusú
szövegek értelmezése
Magyar nyelv: nyelvi
kifejezési formák:
tegeződés, magázódás,
tetszikelés
Informatika: e-mail,
chat
Erkölcstan: viselkedési
normák, pl.: köszönés,
megszólítás,
bemutatkozás,
bemutatás
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció.
Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tanuljuk a tanulást
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Szövegértelmezés kérdéseken keresztül. Olvasott szöveg tartalmának
néhány mondatos összegzése. Páros munka és csoportmunka szabályai
146
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanulók tanulási kultúrájának fejlesztése. A tanulási módszerek
megismertetése, fejlesztése, bővítése. Szövegértő és szövegalkotó
képesség fejlesztése. Különböző munkaformákban történő tanuláson
keresztül az együttműködés képességének fejlesztése
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Hogyan tanuljak? A tanulók személyiségéhez leginkább igazodó
tanulási módszerek megtanítása.
Szövegfeldolgozás algoritmusainak elsajátítása.
Szövegértés írásban és szóban
A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon
keresztül.
Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei.
Egyénre szabott tanulási módszerek.
Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak
elsajátítása.
Kérdéskultúra és kérdésértelmezés
Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő
hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása.
A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése.
Jegyzetelési technikák
tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése,
gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás
Vázlatkészítés
címszavas vázlat, mondatokból álló vázlat, fogalmi vázlat
A tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi
teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének
értékelése.
Az információforrások kritikus használatának megtanítása
A tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői
legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az
értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén készítsük
fel őket a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is
befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére,
tudatos alakítására.
Magyar nyelv,
Irodalom:
A szövegértő képesség
fejlesztése különböző
típusú szövegeken
Erkölcstan:
Mások véleményének
tiszteletben tartása
Informatika:
Online szótárok
használata
Kulcsfogalmak/
fogalmak
szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészséges életmód – környezettudatosság
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
Helyes napirend. Öltözködési az időjárásnak megfelelően. Mely ételek
egészségesek és melyek nem? A mozgás fontossága.
147
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanulók felkészítése az egészségük megőrzésére: öltözködés, mozgás,
étrend, napirend, alvásigény. A közlekedésben való biztonságos
részvételre való felkészítés. A serdülőkorral együtt járó változások
higiéniás kezelésére való felkészítés.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az egészséges életmód elveinek elsajátítása.
Készítse fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre,
továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében,
a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan
helyzetek kezelésében
Egészséges életrend.
A tanulókban a helyes táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés
módszereinek alkalmazása igényének kialakítása
Kapjanak a tanulók mintákat a társas konfliktusok kezeléséhez
Játék, sport, testedzés, tánc, étkezés
Felkészülés a serdülőkori változásokra.
Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése
(pattanások, menstruáció, zsíros haj stb.
Természetismeret:
az emberi szervezet
működése
Természetismeret:
menstruáció,
magömlés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
egészséges életmód, étrend, mozgás, serdülőkor, hormonális változások
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Mi a pályánk?
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás Melyik tantárgyból vagyok jó? Mit szeretek tanulni leginkább? Milyen
sportágban vagyok ügyes? Milyen a kézügyességem?
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár
külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák
elsajátítására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló
tényező a szakmaválasztásban.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Érdeklődési kör
Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli
tevékenységek motiválják a tanulókat?
Kapcsolódási pontok keresése az egyes szakmák és az érdeklődési
körök között.
Énkép, önismeret
A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése
az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között
Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók
kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek
Technika, Vizuális
kultúra, Ének-zene,
Informatika
Technika, Vizuális
kultúra
148
megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására,
foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető
erőfeszítések megtételére.
Szakmaismeret
Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez
képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek,
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Gazdasági életre nevelés
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás A pénz fogalma, mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet mindennapi
élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak?
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy
mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz
mértékű összegekkel
Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat
kell fizetni.
Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan
lehetőségeket, amivel spórolhat/tunk.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A háztartások életét meghatározó gazdasági pénzügyi
intézményekről való ismeretek bővítése.
A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában.
Tudjanak a tanulók ésszerűen gazdálkodni a pénz világában,
kiindulási pontként a zsebpénzükkel.
Szerezzenek ismereteket az ésszerű fogyasztással és az ehhez
kapcsolódó takarékossággal kapcsolatosan.
Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az
erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek
összefüggését, egymásrautaltságát.
Technika és életvitel
háztartástan
Matematika: a pénz
vásárlói értéke
Kulcsfogalmak/
fogalmak
pénz, érték, takarékosság
6. évfolyam
Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés 9 óra
Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 4 óra
Kommunikáció – médiatudatosság 8 óra
Tanuljuk a tanulást 6 óra
149
Egészséges életmód, környezettudatosság 3 óra
Mi a pályánk? 3 óra
Gazdasági életre nevelés 3 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés
Órakeret
9 óra
Előzetes tudás Értékelés, önértékelés, szabálykövetés, felelősségtudat
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának
felismertetése. Az osztály, mint közösség kommunikációs és
együttműködési képességének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszköz-
problémák)
Megbízatások az osztályban feladattudat, önkontroll, önértékelés,
mások értékelése.
Az egyes osztályban szükséges felelősök újraválasztása.
Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák
felosztása
Osztálykirándulás – élménykommunikáció
Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat
Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról,
egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl.
nyári élmények, szünidők tervezése.
A nyári szünidő tervezése.
Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken
keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése.
Társadalmi normák, az együttélés szabályai családban, iskolában,
baráti közösségben
Együttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia
alapjainak szélesítése. Azaz a cselekvő állampolgári magatartás
alakítása, a közügyekben való részvétel. A felelősség, az önálló
cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának
támogatása
Értékelés – Önértékelés
Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? A félévi és év
végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése.
Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A
tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja
alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját.
Magyar nyelv: szóbeli
kommunikáció
fejlesztése
Erkölcstan:
szabálykövetés,
szabálytudat, törvény,
előírás
Kulcsfogalmak/
fogalmak
szabály, szabálykövetés, közösség, érték, értékelés, önértékelés
150
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a
családban?
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az
osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Milyen teljesítményt várok önmagamtól a hatodik osztályban?
Célkitűzés, önmegvalósítás
Jellemzés – Önjellemzés
Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak
engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az
együttélés szabályrendszere.
Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban?
Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és
gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését.
Az önismeret fejlesztése.
Hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmei hiteles
kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra.
Mozgásos önkifejezés
A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,
önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének
alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése.
Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai?
Milyen normák érvényesek ebben a közösségben?
Irodalom
A mesék pozitív és
negatív szereplői
Magyar nyelv:
A testbeszéd
értelmezése
Irodalom:
Irodalmi alkotások a
felnőtt-gyerek
kapcsolat bemutatására
Erkölcstan: a másság
elfogadása
Kulcsfogalmak/
fogalmak
énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, együttélés
szabályrendszere, példakép
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kommunikáció – médiatudatosság
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Kommunikációs zavarok ismeret, feloldása
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése.
Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei: párbeszéd, vita, leírás
A média tudatos kritikai kezelése
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kommunikációs zavarok
Értelek, nem értelek, félreértelek! Szituációs játékok:
kommunikációs zavarok bemutatására. A kommunikációs képesség
fejlesztése.
Médiatudatosságra nevelés
Magyar nyelv:
Aktív részvétel a
különféle
kommunikációs
helyzetekben
151
Neked tetszett? Kritikus megnyilvánulások könyvvel, filmmel
kapcsolatosan
Hírek a tv-ből, rádióból
Tegyük lehetővé a tanulók számára, hogy a tanulók a mediatizált,
globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és
hagyományos médiumok nyelvét. Készítsük fel a tanulókat az
értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás révén a demokrácia
részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi
élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására.
Ismertessük meg a tanulókat a média működésével és
hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös
kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas
érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek
és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
Amikor nem unatkozom… A szabadidő hasznos eltöltése: hobbi,
szakkör, sportkör stb.
Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, önálló döntésekre, amelyek
a testi és lelki egészségüket is szolgálják, például a szabadidő
hasznos eltöltésén keresztül.
Szövegalkotás. Párbeszéd – Leírás –Vita
Szituációs játékok
A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás
fejlesztése.
Magyar nyelv,
Irodalom:
Különböző típusú
szövegek értelmezése
Természetismeret
a sport szerepe az
egészségmegóvásban
Erkölcstan: viselkedési
normák, pl.: köszönés,
megszólítás,
bemutatkozás,
bemutatás
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kommunikációs szabályok. Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei:
párbeszéd, vita, leírás. Médiatudatosság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tanuljuk a tanulást
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Különböző tanulási módszerek ismerete. Szövegértő-, szövegalkotó
képesség. Együttműködési képesség páros vagy csoportmunkában.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Jegyzetelési technikák megismerése. Szövegértő-, szövegalkotó
képesség fejlesztése. Kérdéskultúra aktiválása, fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szövegértés írásban – Szövegértés szóban
Irodalmi szövegekben a meghökkentő cím és szöveg meghökkentése
A szövegkohézió, a szövegegységek ismerete.
Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása.
Humor az irodalomban
A szöveg alapértelmezésén túl a másodlagos jelentésének
felismerése. A szövegértő képesség fejlesztése különböző
szövegtípusokon keresztül.
Jegyzetelési technikák – Filmkritika
Tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése,
Magyar nyelv,
Irodalom:
A szövegértő képesség
fejlesztése különböző
típusú szövegeken
152
gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás.
Az alkalmazott szövegen keresztül médiatudatos magatartás
alakítása.
Az információforrások kritikus használatának gyakorlása.
Kérdéskultúra, kérdésértelmezés
Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő
hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása.
A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészséges életmód – környezettudatosság
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás Ember és környezetének kapcsolata.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Környezettudatos magatartás alakítása. A szelektív hulladékgyűjtés
fontossága. A környezet ismerete és szeretete. A fenntarthatóság
fogalmának ismerete.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A környezettudatos magatartás
Hívjuk fel a tanulók figyelmét az életformák gazdag változatosságára
a természetben és a kultúrában. Tudatosítsuk, hogy az erőforrásokat
tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási
képességükre tekintettel használják.
Ismeretterjesztő szöveg a szelektív hulladékgyűjtésről
Cél, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló
környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett
magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.
Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági
és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat
idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb
környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének
megőrzésébe, gyarapításába.
Természetismeret:
az emberi szervezet
működése
Természetismeret:
Környezetvédelem,
tájvédelem
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Környezettudatos magatartás. Szelektív hulladékgyűjtés. Fenntarthatóság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Mi a pályánk?
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás Tantárgyak követelményeinek és tartalmának ismerete. Saját
képességek felmérése. Szakmákhoz kapcsolódó ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár
külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák
elsajátítására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló
tényező a szakmaválasztásban.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Érdeklődési kör
153
Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli
tevékenységek motiválják a tanulókat?
Melyik a kedvenc tantárgyam?
Kommunikáció – Érvelés. Tudják a tanulók érvekkel alátámasztani,
hogy miért az a tantárgy a kedvencük.
Miben vagyok jó? Hol kell fejlődnöm?
Önismereti tréning.
Egy szakma bemutatása
Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez
képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.
Énkép, önismeret
A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése
az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között
Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók
kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek
megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására,
foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető
erőfeszítések megtételére.
Technika, Vizuális
kultúra, Ének-zene,
Informatika
Technika, Vizuális
kultúra
Kulcsfogalmak/
fogalmak
érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek,
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Gazdasági életre nevelés
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás
Különböző hivatalok ismeret. Mit, hol ügyintézünk? Milyen
tevékenységeket, feladatok lát el a postahivatal? Az internet világában
hogyan kommunikálhatunk?
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Családi kiadások a postán.
Ismerjék meg a tanulók és tudják önállóan is használni a posta
szolgáltatásait. Tudják, hogy a szolgáltatások is pénzbe kerülnek.
Tudjanak a hivatali környezetben megfelelő magatartásmintákat
alkalmazni.
Saját ügyek intézése: diákigazolvány, szakköri jelentkezés stb.
Vállaljanak a tanulók felelősséget, alakítsuk ki bennük az önálló
cselekvés igényét. A tanulók tevékeny részvételére építő ügyintézés
hatékonyan támogatja a megbízhatóság kialakítását.
Az internet világa, avagy idő és költséghatékony kommunikációs
formák: SMS, e-mail, chat
Ismerjék meg a tanulók az internet nyújtotta kommunikációs
Informatika:
e-mail, chat
154
lehetőségek előnyeit és hátrányait.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
7. évfolyam
Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés 9 óra
Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 8 óra
Kommunikáció – médiatudatosság 5 óra
Tanuljuk a tanulást- Egészséges életmód, környezettudatosság
- Mi a pályánk? 8 óra
Gazdasági életre nevelés 5 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés
Órakeret
9 óra
Előzetes tudás Az iskola szabályrendszerének ismerete. Társakkal való
együttműködés: Szervezetek működése, működés szabályozása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának
felismertetése. Az osztály mint közösség kommunikációs és
együttműködési képességének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszköz-
problémák)
Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat
Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról,
egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl.
nyári élmények, szünidők tervezése.
Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok.
Osztálykirándulás – élménykommunikáció
A nyári szünidő tervezése – élménykommunikáció
Félévi bizonyítványterv készítése
Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység.
Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom?
Értékelés – Önértékelés
A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése.
Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A
tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja
alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját.
Tanulói jogok és kötelességek DÖK
A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok
következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése,
igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük
elősegítése
A tanulók legyenek tevékenyen részesei az osztályközösségnek:
Magyar nyelv: szóbeli
kommunikáció
fejlesztése
Erkölcstan:
szabálykövetés,
szabálytudat, törvény,
előírás
155
Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák
felosztása
Kulcsfogalmak/
fogalmak
rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, értékelés, önértékelés
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a
családban?
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Énkép, önismeret, társas kapcsolatok, kapcsolati rendszerekben működő
szabályok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése.
Magunkról való tudás. Gondolati térkép.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Helyem az osztályban
Helyem az osztályban, mint közösségben
Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles
kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra.
Mozgásos önkifejezés
Hogyan változtam az elmúlt években: külső és belső tulajdonságok
Énkép és önismeret fejlesztése. A pozitív énkép erősítése, a negatív
énkép alakítása pozitív irányba.
Ki vagyok én?
Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és
gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését.
Az önismeret fejlesztése.
Testbeszéd, beszélnek a testrészeink.
Megjelenésünknek, a rólunk alkotott képnek a szerves részét képezik
a testbeszédünk, a gesztusaink, a mimikánk. Mindezek fejlesztése,
alakítása nagyon fontos a rólunk kialakított kép pozitív attitűdjéhez.
Barátságtérkép
Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak
engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az
együttélés szabályrendszere.
A felnőttek és én
A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A
felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi
nevelésében, fejlődésében.
A szülők szerepe a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,
önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének
alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése.
Magyar nyelv:
A testbeszéd
értelmezése
Irodalom:
Irodalmi alkotások a
felnőtt-gyerek
kapcsolat bemutatására
Erkölcstan: a másság
elfogadása
Kulcsfogalmak/
fogalmak
énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség,
156
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kommunikáció – médiatudatosság
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás
Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése.
Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről:
feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A kommunikáció eszköztárának stabil, helyzetnek megfelelő
használata. A kommunikációs tényezők biztos felismerése. Kulturált
kommunikációs illemszabályok betartása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Hogyan mondjam?
A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak,
a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és
feldolgozása.
A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás
megismerése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás,
tetszikelés.
Szituációs játékok: vita, meggyőzés, kérdésfeltevés
Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk?
Szituációs játékok: kommunikációs játékok
Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés,
megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új
osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk.
Magyar nyelv:
Aktív részvétel a
különféle
kommunikációs
helyzetekben
Magyar nyelv: nyelvi
kifejezési formák:
tegeződés, magázódás,
tetszikelés
Informatika: e-mail,
chat
Erkölcstan: viselkedési
normák, pl.: köszönés,
megszólítás,
bemutatkozás,
bemutatás
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció.
Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tanuljuk a tanulást – Egészséges életmód –
környezettudatosság – A mi pályánk?
Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Szövegértés és szövegalkotás korosztálynak megfelelő szintje. A
kiemelés mint jegyzetelési technika. Mi a környezettudatos magatartás?
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése. A kiselőadás
készítésének ismérvei, az informatikai tudás beépítése a
kiselőadásokba, például ppt. A fejlesztés a környezettudatos magatartást
és az egészséges életmódot érintő témákon keresztül történik, fejlesztve
ezáltal a szövegértést és a tanulási kompetenciát is. A felvételi helyzet
előzetes megteremtése a kiselőadásokkal.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása.
Szövegértés írásban és szóban
A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon
keresztül.
Magyar nyelv,
Irodalom:
A szövegértő képesség
fejlesztése különböző
157
Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei.
Egyénre szabott tanulási módszerek.
Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak
elsajátítása.
Jegyzetelési technikák elsajátítása, lépéseinek gyakorlása különböző
típusú hallott vagy leírt szövegeken keresztül: tartalmi kivonat
készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép
készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás
Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása
Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók
kiselőadásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt
elő is tudják adni.
Az önértékelés és mások értékelésének fejlesztése.
A felvételire való felkészítés olyan helyzetek megteremtésével, ahol
a tanulóknak alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet megszokására, illetve a
magabiztos előadásmód gyakorlására.
Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók
kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek
megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására,
foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására, valamint a hozzájuk vezető
erőfeszítések megtételére.
Kiselőadások készítése prezentációval
A prezentáció fogalmának és fajtáinak ismerete. A papíralapú
prezentáción túllépve a digitális kompetencia előtérbe helyezése.
PowerPoint előadás készítésének mechanizmusa, az ehhez
kapcsolódó előadásmód fejlesztése.
típusú szövegeken
Magyar nyelv,
Irodalom:
A jegyzetelési tech-
nikák gyakorlása
Informatika:
Online szótárok
használata
Kulcsfogalmak/
fogalmak
szövegértés, szövegalkotás, jegyzetelés, kiselőadás PowerPoint
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Gazdasági életre nevelés
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás A pénz fogalma mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet a mindennapi
élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak?
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy
mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz
mértékű összegekkel.
Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat
kell fizetni.
Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan
lehetőségeket, amivel spórolhat/tunk.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában.
Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt 2 órában
Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról
demokratikus döntéshozatal.
158
Komplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel,
programokkal.
Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez
előkészítés, foglalások rendezése stb.
Osztály szintű karácsonyi ünnepség költségvetésének készítése
Költségvetés készítés: a költségvetés részei, tervezés, számítások
végzése, megvalósítás, elszámolás.
Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az
erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek
összefüggését, egymásrautaltságát.
Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának
elemzése
Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében,
elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a
megvalósult költségek között. Mi volt az eltérés oka?
Matematika: a pénz
vásárlói értéke
Kulcsfogalmak/
fogalmak
pénz, érték, takarékosság
8. évfolyam
Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés 6 óra
Kommunikáció – médiatudatosság 3 óra
Mi a pályánk? 17 óra
Egészséges életmód, környezettudatosság 4 óra
Gazdasági életre nevelés 5 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Társakkal való együttműködés: Szervezetek működése, működés
szabályozása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az értékelés, önértékelés fejlesztése. Az osztály mint közösség és az
egyén kommunikációs, valamint együttműködési képességének
fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszköz-
problémák)
Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat
Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról,
egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl.
nyári élmények, szünidők tervezése.
Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok.
Osztálykirándulás – élménykommunikáció
Magyar nyelv: szóbeli
159
A jövőbeni tervek – élménykommunikáció
Félévi szöveges önértékelési terv készítése
Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység.
Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom?
Értékelés – Önértékelés
A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése.
Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A
tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja
alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját.
kommunikáció
fejlesztése
Kulcsfogalmak/
fogalmak
értékelés, önértékelés, kommunikáció
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kommunikáció – médiatudatosság
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás Az internet fogalma, használata. Az etikett fogalma
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az internetnyelv megjelenése mellett az anyanyelv helyes
használatának fontosságára nevelés. Az internet szabályrendszerének,
normáinak megismertetése a tanulókkal, valamint e terület
közösségformáló hatásának ismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Internetnyelv
A 20-21. századi vívmányok biztos és kulturált használata mellett az
anyanyelvi kultúra megtartásának fontossága.
A normakövető helyesírás alkalmazása e-mailezés és chatelés
alkalmával.
A levél tartalmi és formai elemeinek megőrzése e-mail írásakor.
Etikett netikett
Az alapvető viselkedési normák kiterjesztése a mindennapi
viselkedés területén megjelenő internetes világra is. Tudatosítani kell
a tanulókban, hogy a netikett, azaz az internet etikettje, írott és íratlan
szabályai is mindenki számára kötelező érvényűek. Az internetes
közösségek hagyományos közösségekhez hasonló működésének
ismertetése, annak érdekében, hogy tudják a tanulók, ezek a
közösségek is kiközösítik azokat a tagokat, akik a
szabályrendszerüket nem tartják be.
Informatika: e-mail,
chat
Magyar nyelv és
irodalom:
A levél tartalmi és
formai jellemzői
Erkölcstan: viselkedési
normák,
Kulcsfogalmak/
fogalmak
internetnyelv, etikett, netikett, szabályrendszerek
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A mi pályánk?
Órakeret
17 óra
Előzetes tudás
Tehetség fogalma. Szakmák ismerete, Saját adatok ismerete. Illemtani
szabályok. Kommunikációs ismeretek. Szövegértés és szövegalkotási
képesség.
160
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tehetség jegyeinek felismerése önmagunkon. Szövegértő és
szövegalkotó képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Mindenki tehetséges valamiben. Te miben?
A tehetség területeinek megismerése, a saját képességek reális
ismerete, annak felismerése miben tud a tanuló kiemelkedőt nyújtani.
Pályaorientáció. Pályaválasztás 4 óra
A tanulók kapjanak átfogó képet a munka világáról. Ennek
érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania
számukra, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket,
elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és
képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk
kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére.
Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a
vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok
kezelését.
Hogyan készülök az írásbeli felvételire?
A felvételire, való felkészítése a tanulóknak olyan helyzetek
megteremtésével, ahol alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet
megszokására, illetve a magabiztos előadásmód gyakorlására.
Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók
kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek
megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására,
foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető
erőfeszítések megtételére.
Az önéletrajz
Az új típusú önéletrajz tartalmi és formai követelményei.
Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és online
felületen. A kézzel írt önéletrajz küllemének követelményei:
olvasható írás, a helyesírás fontossága, áthúzások, satírozások,
lefestők mellőzése.
Az online felületen küldött önéletrajz kísérőlevelének formai és
tartalmi, netikettbeli követelményei.
Felvételi adminisztráció, jelentkezési lapok.
Szövegértés gyakorlása a kitöltési útmutató alapján.
Az írásbeli felvételi tapasztalatai – kommunikációs gyakorlat
Hogyan készülök a szóbeli felvételire – kommunikációs gyakorlatok
Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása
Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók
kiselőadásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt
elő is tudják adni.
Magyar nyelv,
Irodalom:
A szövegértő képesség
fejlesztése különböző
típusú szövegeken
Informatika:
Online szótárok
használata
Magyar nyelv,
Irodalom:
Önéletrajz
Magyar nyelv,
Irodalom:
kiselőadás
161
Megjelenés a felvételin – A divat, amely megmondja ki vagy
Öltözködési és viselkedési normák alakítása. A helyszínnek és
időpontnak megfelelő magatartásformák gyakorlása.
A szóbeli felvételi tapasztalatai– kommunikációs gyakorlatok
Kulcsfogalmak/
fogalmak
szövegértés, szövegalkotás, kiselőadás, illemtan
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Egészséges életmód – Környezettudatosság
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Testi és hormonális változások, valamint azok következményei
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való
felkészítés.
A szerelem meghatározása vagy meghatározatlansága
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Halló fiúk, halló lányok
Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése
(pattanások, menstruáció, zsíros haj stb.
Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, a testi higiénében. Az
egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki
állapot örömteli megéléséhez.
Szerelem és más dolgok
A tanulók érzelmi felkészítése a túlfűtött érzelmi
megnyilvánulásokra. A másik nem tiszteletére megbecsülésére
nevelés.
Segítsük a tanulókat, hogy legyenek képesek a lelki egyensúlyuk
megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a
társas konfliktusok kezelésére.
Biológia
Hormonális változások
és külső hatásai
Kulcsfogalmak/
fogalmak
hormonális változások, érzelem, szerelem, lelki egyensúly
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Gazdasági életre nevelés
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás A pénz értéke, mint fizetőeszköz. Költségvetés fogalma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy
mennyi pénzért lehet utazni, programokat szervezni, szállást foglalni.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Utazás kirándulásszervezés
Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról
demokratikus döntéshozatal.
Komplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel,
programokkal.
Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez
előkészítés, foglalások rendezése stb.
Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az
erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek
Földrajz:
Magyarország
nevezetességeinek,
természeti kincseinek
ismeret, turisztikai
célpontok
Informatika:
162
összefüggését, egymásrautaltságát.
Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának
elemzése
Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében,
elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a
megvalósult költségek között. Mi volt ennek az oka?
Praktikumok: diákok által felvetett gazdasági témák megvitatása,
tapasztalatszerzés egymástól.
Útvonaltervező, excel-
táblázat használata,
Matematika
a pénz vásárlói értéke
Kulcsfogalmak/
fogalmak
pénz, érték, takarékosság, költségvetés,
163
3. számú melléklet:Az egyes tantárgyak értékelési rendszere
A magyar nyelv és irodalom tantárgy értékelési rendszere
Szóbeli számonkérés és értékelés
Törekszünk a számonkérésben az élőszavas kommunikációt előnyben részesíteni, különösen
az irodalom tárgy területén, ahol az összefüggő szöveges felelet, az önálló véleményalkotás
formái nagy hangsúllyal szerepelnek a NAT-ban is és helyi tantervünkben is. A nagyobb
létszámú osztályoknál is törekedni kell arra, hogy az irodalom tantárgyból (a memoriterekkel
együtt) legalább 3 szóbeli feleletre kerüljön sor a félév során. Az aktuális szóbeli felelet
alkalmával mindig gondot kell fordítani a folyamatos ismétlésre is.
A teljesítmény függvényében a következőképpen alakul a szóbeli beszámoltatás értékelése:
A tantervben meghatározott, a továbbhaladáshoz minimálisan szükséges ismeretek
elsajátítása és reprodukálása elégséges, ha ezt a szintet nem éri el a teljesítmény,
elégtelen az érdemjegy.
Amennyiben a továbbhaladáshoz minimálisan szükségest meghaladja a tanuló
teljesítménye s eléri a törzsanyag 50 %-át, közepesre értékeljük.
Ha a elsajátítandó tudástartalmak 75 %-át eléri a szóbeli felelet során a tanuló
teljesítménye, feleletének értéke jó.
Ha a helyi tantervben meghatározott tudástartalmak 90 %-át eléri a tanuló
teljesítménye, akkor tudását jelesre értékeljük. Teljesítményének értékelésekor
figyelembe vesszük a szaktárgyi versenyekre való felkészülést és részvételt, az ott
elért eredményeket is.
A szóbeli feleletek közé tartozik a memoriterek számonkérése, ezt azonban fekete színnel
különböztetjük meg az összefüggő, témakifejtő szóbeli felelettől.
Írásbeli számonkérés és értékelés
Mindkét tárgyból a témakörök végén az elsajátítás mértékének ellenőrzése és értékelése
történik témazáró (szummatív) felmérésekkel, amit magyar nyelvből az összefoglalást
követő dolgozat-előkészítő feladatsorok megoldása során történő diagnosztizálás, irodalom
tárgyból pedig előkészítő rész- illetve házi fogalmazások előznek meg, amelyeknek szintén a
helyzetelemzés és tájékozódás a célja. A házi fogalmazásokat is értékeljük érdemjeggyel és
szövegesen is, felhívva a figyelmet a fogalmazás pozitívumaira és negatívumaira.
164
Irodalom tantárgyból a tanári programban tervezzük – műfajjal együtt – a megírandó
irodalmi dolgozatok számát és témáját. A hagyományoknak megfelelően 3 jeggyel
értékeljük: fogalmazás, helyesírás, külalak.
A jegyeket a naplóba piros színnel jegyezzük be; súlyozottan számítanak a félévi értékelések
alkalmával.
Helyi pedagógiai programunknak megfelelően a megíratás időpontját be kell jelenteni a
tanulóknak, nem eshet még egynél több tantárgy témazáró felmérésével egy napra az adott
osztályban.
Értékelése:
0 – 30 % : elégtelen
31 – 50 % : elégséges
51 – 75 % : közepes
76 – 90 % : jó
91 – 100 % : jeles
Az írásbeli feleletek értékelésének módja megegyezik a témazáró értékelésével, eredményét
kék színnel jegyezzük az osztálynaplóba, egyenértékű a szóbeli felelettel. Az írásbeli
feleltetés – a szóbelihez hasonlóan – nem jár a nevelő számára bejelentési kötelezettséggel.
A helyesírás értékelése:
A helyesírást ezen értékelési rendszerünk mellékleteként szereplő Helyesírási norma szerint
bíráljuk el, a hibákat aszerint súlyozzuk, mennyire indokolhatók szabállyal, s a szabály
alkalmazásának begyakorlottsági szintje az adott évfolyamon milyen. A norma a helyesírási
szabályoknak az MTA által meghatározott, A magyar helyesírás szabálya c.
szabálygyűjtemény aktuális állapotához igazodik.
A magyar nyelvi témazárókhoz minden esetben helyesírás-ellenőrzés (tollbamondás) is
kapcsolódik, amelyet külön jeggyel értékelünk – kivéve a helyesírás értékelése alól
felmentett tanulókat.
Az órai munka, a tanuláshoz kapcsolódó tevékenységek és a szorgalmi feladatok
értékelése:
165
Az 5. osztályban év elején, illetve a 6-8. évfolyamon, szintén az év elején
diagnosztikus céllal végzett bemenet-mérések eredménye a naplóba zöld színnel
kerül, tájékoztató jellegű.
Az óra munkájában való aktív részvételt, az elvárhatóhoz képest többletként
jelentkező tanulói teljesítményt piros pontokkal jutalmazzuk.
Ugyancsak piros pontokkal, esetenként 5 (jeles) érdemjeggyel jutalmazzuk a
szorgalmi feladatok színvonalas, a kitűzött céloknak megfelelő elvégzését. Ezt a
szorgalmi feladat adásakor előre közöljük, mi a várható siker-kritérium.
A házi feladat el nem készítése, a felszerelés órai munkát akadályozó hiányossága,
illetve a Nkt-ben foglaltakkal szemben a képességeknek nem megfelelő órai
munkavégzés, a többi tanuló jogainak csorbítása fekete pontot von maga után.
A pontok beváltása a következő módon történik:
Ha a tanulónak 9-10 piros pontja és 0-1 fekete pontja van: 5 (jeles)
7-8 piros pontja és 2-3 fekete pontja van: 4 (jó)
5-6 piros pontja és 4-5 fekete pontja van: 3 (közepes)
3-4 piros pontja és 6-7 fekete pontja van: 2 (elégséges)
0-1-2piros pontja és 8-9-10 fekete pontja van 1 (elégtelen)
érdemjegyet kap. E zöld színnel kerül beírásra a naplóba.
Az írásbeli munkák külső alakja:
Mindkét tantárgy fontos feltétele, hogy az elkészített írásos munkák
tiszták, olvashatóak, rendezettek és áttekinthetőek legyenek,
a közösen megállapított füzetvezetési szabályokat érvényesítse a tanuló.
A füzet vezetése folyamatos legyen.
A hibajavítás módja: zárójelbe tétel és áthúzás vonalzóval.
Az írásbeli munkák külső alakját az osztályozónaplóba zöld színű érdemjeggyel
értékeljük. Gyakorisága: félévenként 1 érdemjegy.
A házi feladatok adásának szabályai:
Figyelembe kell vennünk a következő órához való közelségét a feladatadás
időpontjának.
Az önellenőrzés és az önjavítás készségét fejlesszük, elsősorban a házi feladatok
rendszeres ellenőrzésével.
166
A memoriterek számonkérésénél figyelembe vesszük a tanulók egyéni adottságait.
A hosszabb felkészülést, elkészítési időt igénylő feladatokhoz elegendő időt (1 hét)
biztosítsunk (dolgozat-előkészítő házi fogalmazás, gyűjtő, rendszerező munka stb.)
A történelem tantárgy értékelésének alapelvei
Írásbeli számonkérés és értékelés
minden évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozat írása, a teljesítmény
értékelése:
0 – 30 % → elégtelen
31 – 50 % → elégséges
51 – 75 % → közepes
76 – 90 % → jó
91 – 100% → jeles
A naplóba és a tájékoztató könyvbe piros színnel kerülnek beírásra, a tanév végi
értékelésnél legnagyobb súllyal számítanak. A tanév végi értékelésnél a témazáró
dolgozatok tendenciája döntő fontosságú.
minden fejezet közben 1 írásbeli felelet a fejezet 3-4 leckéjéből. ( 3-4 kérdés).
A teljesítmény értékelése megegyezik a témazáró dolgozat ponthatáraival, azzal a
különbséggel, hogy amennyiben max. 3 pont hiányzik a tanulónak a jobb jegy
eléréséhez, akkor egy félévben egy alkalommal 3 piros ponttal egy jegyet javíthat az
érdemjegyén. Ezt a tanár jelzi a pontozófüzetében és a gyermek dolgozatán.
A naplóba kék színnel kerül beírásra az eredmény.
Szóbeli számonkérés :
Minden tanuló lehetőség szerint félévente (de legalább évente) egyszer felel az aktuális lecke
anyagából, illetve a témakörhöz kapcsolódó ismétlésből.
A naplóban kék jegyként szerepel.
Az értékelés szempontjai:
- jeles, ha a tanuló önállóan elmondja a leckét (esetleg egy-két segítő kérdéssel), és az
ismétlést is tudja.
- jó, ha a tanuló kérdések segítségével tudja a leckét és az ismétlést is. (Legalább a
törzsanyag 75 % -át)
- közepes, ha a tanulók kérdések segítségével tudja a törzsanyag 50 %-át.(Az ismétlő
kérdéseket és az új leckét is)
- elégséges , ha a tanuló tisztában van a min. követelmények 51 %-ával.
- elégtelen , a tanuló segítő kérdésekkel sem tudja a min. követelmények 50 % -t.
167
Szorgalmi feladat
- a feladat jellegétől és nehézségétől függően a tanulót (zöld) 5-ös érdemjeggyel, ill. piros
ponttal értékeljük. 10 piros pont összegyűjtése után szintén zöld ötös jár.
Önálló munka (házi feladat értékelése)
A tanulók 7-8. osztályban félévente 1-1 leckét önállóan dolgoznak fel úgy, hogy az
összefüggésekről vázlatot készítenek otthon. A munkára érdemjegyet kapnak, ami fekete
színnel kerül beírásra.
Az érdemjegyek súlypontozása
A legfontosabb (legnagyobb értékű) jegyek a témazáró jegyek (piros szín). Ezek a tanév végi
értékelésnél duplán számítanak. Ezeket követik a kék színnel jelölt szóbeli és írásbeli
feleletjegyek, majd a fekete színnel jelölt, önálló feladatmegoldásra kapott jegyek, végül a
zöld színnel jelölt ( szorgalmi feladatra és órai munkára kapott) jegyek. Két zöld ötös értéke
megegyezik egy felelet ötössel.
5. osztály első félévében kevesebb (ált. 3) érdemjegy van, mivel a tanulóknak új tantárggyal
kell megismerkedniük, meg kell tanulni a tantárgy tanulását is. Ezért az első fejezet esetén
nincs írásbeli felelet, csak a fejezet végén témazáró. A szóbeli feleletek is csak próba
jellegűek az első fejezetnél.
Az idegen nyelv ellenőrzése, értékelése
A tantárgy jellegéből adódóan alapvetően két ellenőrzési és értékelési forma van: szóbeli és
írásbeli, amelyek a helyi tantervben részletesen kifejtett követelményekre épülnek.
A nemzetiségi népismeretnél részben, a tánc és a technika tantárgy esetében elsősorban a
gyakorlati tudást ellenőrizzük, értékeljük.
A pedagógiai programban meghatározottak szerint a szóbeli ellenőrzés és értékelés nagyobb
szerepet kap, 1- 8. évfolyamig folyamatos a tanulók teljesítményének szóbeli számonkérése,
amely a tantervben előírt alapkészségekre irányul.
1. évfolyamon és a második évfolyam első félévében kizárólag szöveges értékelés történik, a
pedagógiai programban leírt négy minősítési kategóriával és időbeli elosztással.
A második évfolyam 2. félévétől nyolcadik évfolyamig érdemjeggyel értékeljük a tanulókat.
168
2. évfolyamtól a számonkérésben fokozatosan haladunk az írásbeliség és szóbeliség
pedagógiai programban meghatározott arányai felé.
Témazáró dolgozat a 4. évfolyamtól íratható.
A témazáró dolgozat érdemjegyét pirossal, a szóbeli feleletek és írásbeli feleletek érdemjegyét
kékkel jelöljük a naplóban.
A német nyelvet idegen nyelvként tanulók egy félév során legalább 3 , a nemzetiségi nyelvet
nyelvoktató formában tanulók pedig legalább 5 érdemjeggyel rendelkezzenek.
A német nyelvet idegen nyelvként tanulók két iskolai dolgozatot, a nemzetiségi nyelvet
nyelvoktató formában tanulók négy iskolai dolgozatot írnak, a két félévre arányosan elosztva.
A matematika tantárgy értékelési rendszere
Témazáró dolgozat értékelése:
91 – 100 % jeles
76 – 90 % jó
51 – 75 % közepes
31 – 50 % elégséges
0 – 30 % elégtelen
A naplóba a témazárót piros színnel írjuk be az érdemjegyet.
Minimum követelményekből íratott dolgozat:
95 – 100 % jeles
89 – 94 % jó
78 – 88 % közepes
67 – 77 % elégséges
0 – 66 % elégtelen
Ezt a dolgozattípust zöld színnel jelöljük a naplóban.
Írásbeli és szóbeli felelet:
A gyakoribb számonkérés érdekében írásban is feleltetünk. Ez a szóbeli felelethez hasonlóan
4-5 kérdésből álló, az aktuális tananyagra korlátozódó kérdésekre adott, csoportos írásbeli
válasz.
Értékelése megegyezik a témazáró dolgozat értékelésével.
Az írásbeli és szóbeli feleleteket kék színnel jelöljük a naplóban.
A szorgalmi házi feladat és egyéb szorgalmi feladatra piros pontot adunk:
169
5db = 1 db ötös
Fekete pont: kötelező házi feladat elmulasztása, felszerelés otthon felejtése esetén adjuk. 10
fekete pont írásbeli szaktanári figyelmeztetést von maga után.
A házi feladat adásának elvei:
A tanulók olyan és annyi írásbeli feladatot kapnak, mely az óra anyagához szorosan
kapcsolódik, és amelyet otthon 20 perc alatt elvégezhetnek.
Ha több gyakorlást látunk szükségesnek, szorgalmi házi feladatot adunk. A helyesen
megoldott szorgalmi házi feladatért piros pontot adunk.
A természetismeret és biológia tantárgyak értékelése.
Írásbeli számonkérés fajtái és értékelése.
Minden évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozat íratása történik.
A teljesítmény mérése:
0-30% elégtelen
31-50% elégséges
51-75% közepes
76-90% jó
91-100% jeles
Ezek a jegyek pirossal kerülnek a naplóba. A tanév végi értékelésnél nagyobb súllyal
számítanak.
A gyakori számonkérés érdekében két témazáró között a tanulók írásbeli feleletben is számot,
adnak tudásukról. A kérdések az aktuális anyagra korlátozódnak. Az írásbeli feleletet a
tanulókkal az azt megelőző órán közöljük.
Értékelése megegyezik a témazáró dolgozat értékelésével.
Szóbeli számonkérés és értékelés
Minden tanuló évenként egyszer szóban felel az aktuális lecke anyagából, illetve a
témakörhöz tartozó ismétlésből. Ezt a naplóba kékkel kerül beírásra. Fontos, hogy
összefüggően és a szaknyelvet használva válaszoljon a feltett kérdésre, beszéljen a
tananyagról.
170
Ha képes összefüggően beszélni az aktuális tananyagról és jól használja a szaknyelvet,
valamint az adott témakörhöz kapcsolódóan jól válaszol a feltett kérdésekre, akkor
jeles
Ha összefüggő beszédét az aktuális tananyaggal kapcsolatosan néhány segítő kérdés
segítségével képes elmondani, de válaszol a témakörhöz tartozó ismétlőkérdésekre,
akkor jó
Ha az aktuális tananyagról csak segítőkérdésekkel képes beszélni, de a kérdésekre jól
válaszol, akkor közepes
Ha az aktuális tananyagot segítő kérdésekkel képes elmondani, s a kérdések felére tud
csak választ adni, akkor elégséges
Ha a tananyagot segítőkérdésekkel sem tudja elmondani, akkor elégtelen.
Az órai aktivitást „ +” ponttal értékeljük. Az a tanuló kaphatja, aki a 45 percet aktívan végig
dolgozza. Végig figyel az órán, a feltett kérdésekre válaszadását kézfelemeléssel jelzi. Egyéni
munkáját tudásához képest jól végzi.
„ +” pont adható akkor is, ha egy adott feladatot a tanuló hibátlanul old meg.
10 „+” pont egy 5, ami a félévi, év végi osztályzatnál a felelethez hasonló súlyozással kerül
beszámításra.
A tanulók szorgalmi feladat elvégzéséért is kaphatnak”+” , az elvégzett feladat minőségétől és
mennyiségétől függően akár többet is. Ezt az órai munkától elkülönítve vezetjük, s szintén
10”+” pont egy 5.
„-„ pontot a tanulók akkor kapnak, ha a házi feladatot nem készítették el, vagy felszerelésük
nincs ott a tanórán. 5 db „-„ után írásbeli szaktanári figyelmeztetést / v. a következő fegyelmi
fokozatot/ kap a tanuló.
A földrajz tantárgy értékelése
A tantárgy jellegéből adódóan két ellenőrzési és értékelési forma van, a szóbeli és írásbeli. Az
ellenőrzés a helyi tantervben kifejtett követelményekre épül.
Írásbeli számonkérés fajtái és értékelése.
Minden évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozatot írnak a tanulók.
A teljesítmény mérése:
0-30% elégtelen
171
31-50% elégséges
51-75% közepes
76-90% jó
91-100% jeles
Ezek a jegyek pirossal kerülnek a naplóba. A tanév végi értékelésnél nagyobb súllyal
számítanak.
A gyakori számonkérés érdekében két témazáró között a tanulók írásbeli feleletben is számot
adnak tudásukról. A kérdések az aktuális anyagra korlátozódnak. Az írásbeli feleletet a
tanulókkal az azt megelőző órán közöljük.
Értékelése megegyezik a témazáró értékelésével. A kapott érdemjegyet a naplóba kék színnel
írjuk be.
Szóbeli számonkérés és értékelés
Minden tanuló évenként egyszer szóban felel az aktuális lecke anyagából, illetve a
témakörhöz tartozó ismétlésből. Ez a naplóba kékkel kerül beírásra. Fontos, hogy
összefüggően és a szaknyelvet használva válaszoljon a feltett kérdésre, beszéljen a
tananyagról.
Ha képes összefüggően beszélni az aktuális tananyagról és jól használja a szaknyelvet,
valamint az adott témakörhöz kapcsolódóan jól válaszol a feltett kérdésekre, akkor
jeles
Ha összefüggő beszédét az aktuális tananyaggal kapcsolatosan néhány segítő kérdés
segítségével képes elmondani, de válaszol a témakörhöz tartozó ismétlőkérdésekre,
akkor jó
Ha az aktuális tananyagról csak segítőkérdésekkel képes beszélni, de a kérdésekre jól
válaszol, akkor közepes
Ha az aktuális tananyagot segítő kérdésekkel képes elmondani, s a kérdések felére tud
csak választ adni, akkor elégséges
Ha a tananyagot segítőkérdésekkel sem tudja elmondani, akkor elégtelen.
Az órai aktivitást „ +” ponttal értékeljük. Az a tanuló kaphatja, aki a 45 percet aktívan végig
dolgozza. Végig figyel az órán, a feltett kérdésekre válaszadását kézfelemeléssel jelzi. Egyéni
munkáját tudásához képest jól végzi.
„ +” pont adható akkor is, ha egy adott feladatot a tanuló hibátlanul old meg. Egy tanórán
több pont is szerezhető.
172
10 „+” pont egy 5, ami a félévi, év végi osztályzatnál a felelethez hasonló súlyozással kerül
beszámításra.
A tanulók szorgalmi feladat elvégzéséért is kaphatnak”+”, az elvégzett feladat minőségétől és
mennyiségétől függően akár többet is. Ezt az órai munkától elkülönítve vezetjük, s szintén
10”+” pont egy 5.
Fontos, hogy a tanulók képesek legyenek egy adott téma önálló feldolgozására, annak írásban
történő közvetítésére. Ezért a tanév során minden évfolyamon a tanulóknak házi dolgozatot
kell készíteniük. Az elkészítést megfelelő előkészítés előzi meg. Az értékelésnél a téma
feldolgozottságának %-a, a szaknyelv használata, egyéni elképzelés, véleményalkotás, és a
külalak kerül értékelésre.
A kémia tantárgy értékelése
Írásbeli számonkérés és értékelés:
mindkét évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozat íratása,
a teljesítmény értékelése: 0 – 30 % elégtelen,
31 – 50 % elégséges,
51 – 75 % közepes,
76 – 90 % jó,
91 – 100 % jeles,
A jegyek a naplóba pirossal kerülnek beírásra, a tanév végi értékelésnél a legnagyobb
súllyal (két jegynek) számítanak.
a fejezetek feldolgozása közben írásbeli feletetet íratunk az aktuális leckék
tananyagából, értékelési módjuk megegyezik a szóbeli feleletével, a naplóban kék
jegyként szerepel.
Szóbeli számonkérés és értékelése:
Minden tanuló évenként legalább egyszer szóban felel az aktuális lecke anyagából illetve
témakörhöz tartozó ismétlésből,a naplóban kék jegyként szerepel.
Szorgalmi feladatok értékelése:
A feladat jellegétől és nehézségétől függően a tanulót (zöld) 5-ös érdemjeggyel, illetve piros
ponttal értékeljük, / öt piros pont összegyűjtése után szintén 5-ös jár/.
173
A vizuális kultúra tantárgy értékelési rendszere
A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség,
készség, ismeret, és magatartásbeli fejlődése. A fejlődés mértékét minden esetben önmaguk
év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg.
Elégtelen: Ha a minimumkövetelményt nem éri el, vagy a tanév során nem mutatja be a
tanórán készített munkáit, és művészettörténet dolgozatai mind elégtelenek.
Elégséges: Ha csak a minimum követelményt éri el.
Közepes: Ha év eleji szintjéhez képest a képességeinek nem teljes mértékben
megfelelően fejlődött.
Jó: Ha év eleji szintjéhez képest a képességeinek majdnem megfelelően fejlődött.
Jeles: Ha eléri az optimum követelményt.
A művészettörténet tananyagot dolgozat formájában kérem számon. A dolgozatban elérhető
pontszámnak megfelelően:
Elégtelen: 0 – 30 %
Elégséges: 31 – 50 %
Közepes: 51 – 75 %
Jó: 76 – 90 %
Jeles: 91-100%
A házi feladat adásának elvei:
Házi feladatot csak abban az esetben kapnak a tanulók, ha az órán elvégezendő feladatot
(lassú egyéni tempójuk miatt) nem tudták befejezni. Olyan feladatot, melyet egyedül,
segítség, illetve modell nélkül is elvégezhetnek.
Természetesen a művészettörténetet otthon kell megtanulniuk az órai magyarázat után.
a feladat jellegétől és nehézségétől függően a tanulót (zöld) 5-ös érdemjeggyel, illetve piros
ponttal értékeljük, / öt piros pont összegyűjtése után szintén 5-ös jár/.
A testnevelés tantárgy értékelése
A tanév során a tanulókat folyamatosan értékeljük, figyelembe vesszük egyéni képességeiket,
fejlődésüket, hozzáállásukat.
174
Jeles: Az elemeket technikailag pontosan hajtja végre, a mozgása a sportágnak megfelelő.
Jó: Az elemeket kis technikai hibával hajtja végre, de a mozgása a sportágnak megfelelő.
Közepes: Az elemeket pontatlanul hajtja végre, a mozgása a sportágnak részben felel meg.
Elégséges: Az elemeket sok hibával hajtja végre a mozgása a sportágra nem jellemző.
Elégtelen: Nem mutatja be a technikai elemet.
A technikai elemek értékelése mellett órai munkát is osztályozzuk, mely az év során
folyamatos.
Felszerelés hiánya szaktanári figyelmeztetést von maga után, vagy a következő fegyelmi
fokozatott.
Az óra alóli felmentést a szülő csak a tájékoztató füzetben, írásban kérhet.
Több órán való felmentést csak orvosi igazolásra adunk.
A tánc tantárgy értékelése
Jeles: Az elemeket technikailag pontosan hajtja végre, rögtönzésre képes, az egyes lépéseket
probléma nélkül kapcsolja össze.
Jó: Tantervi követelményt kevés technikai hibával végrehajtja, hibáit önállóan javítja
Közepes: Az alaplépéseket nevük alapján nem ismeri, pontatlanul hajtja végre a minimális
követelményt. Sok ritmikai és ütembeli hibát vét.
Elégséges: Minimális követelményt hibásan, rossz ritmusban és ütemben, nehézségek árán
tudja teljesíteni.
Elégtelen: Minimális követelménynek tanári útmutatással sem hajlandó eleget tenni.
A technikai elemek értékelése mellett az órai munkát is osztályozzuk, mely az év során
folyamatos.
Figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, fejlődésüket, hozzáállásukat.
175
Felszerelés hiánya szaktanári figyelmeztetést von maga után vagy a következő fegyelmi
fokozatot, ez heti 1 táncóra esetén háromszori hiányosságot jelent félévente.
Az óra alóli felmentést a szülő csak a tájékoztató füzetben írásban kérheti.
Több óra alóli felmentést csak orvosi igazolásra adunk.
176
4. számú melléklet: Az iskolai könyvtár pedagógiai programja
Az iskolai könyvtár pedagógiai programja
Intézményünk könyvtára információs forrásközpontként működik. A dokumentum
állományra épülő szolgáltatásaival, a számítógépes hálózattal, az internet hozzáférési
lehetőséggel az iskolai nevelő-oktató munka szellemi bázisa, meghatározó színtere.
Gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok
igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A köznevelési intézmény számára vásárolt
dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett
dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.
A könyvtáros tanár és a nevelőtestület tagjai együttműködéssel arra törekednek, hogy a
tanulók a hagyományos és az új információhordozókat egyaránt kezelni és használni tudják.
Az iskolai könyvtár pedagógiai programja szerves részét képezi az intézmény pedagógiai
programjának. Tevékenységét a vonatkozó jogszabályok szerint végzi.
Az iskolában működő iskolai könyvtár szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden
tanítási napon igénybe tudják venni. Az könyvtáros tanár, a neveléssel-oktatással lekötött
munkaidő keretében biztosítja tanítási napokon a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat.
A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az intézmény SZMSZ-
ében meghatározottak szerint a könyvtáron keresztül használatra megkapja a munkájához
szükséges információhordozókat.
Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának
megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres
gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek
használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény
könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.
Az iskolai könyvtár alapfeladata:
a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre
bocsátása,
b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai
foglalkozások tartása,
d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,
e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek
kölcsönzését.
177
Az iskolai könyvtár kiegészítő feladata:
a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása ( a tanórákon kívüli egyéni vagy
csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja),
b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,
c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó
intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól,
szolgáltatásairól,
e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,
f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
Az iskolai könyvtár a fentieken kívül szükség szerint közreműködik az iskolai
tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK
A könyvtárhasználat oktatása során a tanulók olyan eszköztudást sajátítanak el, melyet a teljes
tanulási folyamatban és azon túl is bármely tevékenységük során alkalmazni tudnak. Egyik
eleme egy világosan elkülöníthető alapozó ismeretanyag, amely a könyvtárra, mint
információtároló és szolgáltató egységre, a dokumentumokra és az elérésüket biztosító
tájékoztató eszközökre vonatkozik.
A könyvtárhasználati tananyagnak ez a része az informatika tantárgy kerettantervébe épült
be oly módon, hogy az évfolyamonként megjelenő órakeretek minden esetben magukban
foglalják a könyvtári informatikai ismeretek és műveletek tanítására fordítandó időt is.
Megtanítására a könyvtáros tanár vállalkozhat.
Az ismeretek elsajátításához és gyakorlásához nélkülözhetetlen a törvény előírásainak
megfelelő iskolai könyvtár, a megfelelő összetételű, elrendezésű és feltártságú könyvtári
állomány. A másik elem a fellelt információ feldolgozása. A NAT-ban ezt a szellemi munka
technikája elnevezés foglalja össze. A kerettantervekben a könyvtárhasználati ismeretkörnek
ez a része a magyar nyelven belül jelenik meg. A kerettanterv táblázatai az adott
évfolyamokra előírt teljes órakeretet közlik, nem különítik el a befogadott ismeretkörre
fordítandó órákat. A fentiek értelmében a könyvtári ismeretkörök elsajátításához szükséges
órakereteket az alábbiak szerint határozzuk meg.
A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek a magyar nyelvben
Az 1–4. és az 5. évfolyam tanterveibe a teljes könyvtárhasználati tananyag beépül.
178
A 6. évfolyamtól kezdve ebben a befogadó tantárgyban a dokumentumismeret és a szellemi
munka technikája kap helyet.
Az osztályfőnöki nevelés programjába szereplő könyvtár-pedagógiai tartalmak és
alkalmazások
A könyvtárhasználatra, önművelésre nevelés, illetve a művelődés igényeinek felkeltése az
osztályfőnöki nevelés sajátos és nagy hagyományokkal rendelkező területe.
Fontos tehát, hogy a tanulók megismerkedjenek mindazokkal a könyvtári szolgáltatásokkal és
egyéb művelődési lehetőségekkel, amelyek tanulási, továbbtanulási esélyeiket növelik,
segítséget nyújtanak pályaválasztásukban, állampolgári jogaik érvényesítésében, mindennapi
ügyes-bajos dolgaik megoldásában és szabadidős tevékenységeik megválasztásában.
A könyvtárhasználat beépülése a különböző tantárgyakba
A kerettantervekben a könyvtárhasználat programja egyrészt a befogadó tárgyakban
elkülönített tudástartalomként, másrészt a minden tantárgyban megvalósítandó tantárgyközi
nevelési feladatként jelenik meg. Az informatikában és a magyar nyelvben található
könyvtári célismeretek és műveletek tantervi követelményei biztosítják a minden tantárgyban
közös alapvető tudás fokozatos és biztos megszerzését. Az egyszer elsajátított ismeretek
azonban könnyen feledésbe merülnének, ha a különböző tantárgyak nem adnának lehetőséget
sokoldalú alkalmazásukra, a tantárgyi jellegnek megfelelő folyamatos kiegészítésükre.
Ebből következik, hogy a használói képzés nem egyedül és kizárólagosan a könyvtárostanár
feladata; a nevelési követelmény megvalósításáért az egész nevelőtestület felelős. A közös
tervező és szervező munkát azonban a könyvtárostanár koordinálja.
A könyvtárhasználati tananyag szerkezete
A könyvtárhasználati modul óraszáma 1–4. és 5–8. évfolyam
1–4. évfolyam 5–6. évfolyam 7–8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom
Informatika
Magyar nyelv és irodalom
Informatika
4+4+4+6= 18 magyar
0+4=4 informatika
5+4=9 magyar
2+2=4 osztályfőnöki
3+3= 6 informatika
4+4= 8 magyar
2+2 =4 osztályfőnöki
összesen: 18 óra Összesen: 17 óra Összesen: 18 óra
179
A könyvtárhasználat oktatásának feladatai
A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő
lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,
feldolgozására és a folyamat értékelésére.
Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével,
valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói
magatartás kialakítása a cél. A könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával
alapozhatóak meg az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek, tanulási technikák.
Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, ezért cél, hogy a tanulók az új
körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban az
információszerzés-, feldolgozás-, felhasználás etikai szabályait is.
Az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza (1–4. évfolyam)
Általános fejlesztési követelmények
Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban
végezhető tevékenységekről. Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit.
Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés
szabályait.
Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az
életkorának megfelelő anyagokból.
Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket.
Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek
és folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról
beszámolni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni.
Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős
tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja
alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait.
Befogadó tárgy: Magyar nyelv és irodalom
Belépő tevékenységformák Tartalom A továbbhaladás feltételei
1. évfolyam
Évi óraszám: 4
Látogatás az iskolai
könyvtárban
Válogatás a korosztálynak
készült könyvekből:
leporellók, képeskönyvek,
mesekönyvek
A könyvtárban elvárt
viselkedési szabályok
tanulása
A könyvtár terei,
szolgáltatásai. A
könyvkölcsönzés módja
Olvasási szokások
alakítása a könyvtárban
Gyermeklexikon
használata
180
Szavak magyarázata
gyermeklexikon használatával
2. évfolyam
Évi óraszám: 4
Gyermekkönyvek
válogatása megadott témához,
egyéni érdeklődés szerint.
Kölcsönzés
Eligazodás a könyvekben
tartalomjegyzék alapján
Tájékozódás a
gyermeklexikon
betűrendjében
Ismerkedés
gyermeklapokkal
Gyermekkönyv tartalmának
megállapítása a kép és a
szöveg együttes
értelmezésével
A könyvtárhasználat
szabályai
A könyv tartalmi és formai
elemei, főbb adatai
Gyermeklexikon szerkezete,
használata
Gyermeklapok
Felismeri a könyv főbb
formai és tartalmi elemeit,
meg tudja állapítani szerzőjét
és címét
Gyermekkönyv témájának
megállapítása a cím és az
illusztrációk segítségével
Segítséggel keresni tud a
gyermeklexikon
betűrendjében
3. évfolyam
Évi óraszám: 4
Könyvek keresése a szabad-
polcon szerző és cím szerint
Szépirodalmi és ismeret-
terjesztő művek témájának
megállapítása (cím és
tartalomjegyzék alapján) és
csoportosításuk a főbb
állományrészek szerint
Ismeretlen szavak
értelmezése gyermeklexikon
és értelmező szótár
segítségével. A magyar
helyesírási szótár használata
A könyvtár terei és
állományrészei
A könyvek tartalmi
csoportjai: szépirodalom,
ismeretterjesztő irodalom
A szótárak szerkezeti
jellemzői, használata
Adatok, információk
gyűjtésének, célszerű
elrendezésének módja
Eligazodás a könyvtár
tereiben és a gyermekkönyvek
között
A könyv témájának
megállapítása a főbb tartalmi
és formai elemek segítségével
Az ismeretterjesztő és
szépirodalom
megkülönböztetése
Címszavak keresése a
gyermeklexikon és szótár
betűrendjében
4. évfolyam
Évi óraszám: 6
Látogatás a lakóhelyi
gyermekkönyvtárban.
Mesegyűjtemények,
gyermekek részére készült
verseskötetek válogatása a
szabadpolcon
Megadott szempontok
alapján a könyvtár
megfigyelése, a tapasztalatok
feljegyzése
Az iskolai és
gyermekkönyvtárról szerzett
A lakóhelyi
gyermekkönyvtár (terek,
állományrészek,
szolgáltatások)
Gyermekek részére készült
gyermeklapok, gyermekrovat
Az enciklopédia jellemzői,
gyermekenciklopédiák
A nem nyomtatott
dokumentumok alaptípusai
Szaktárgyi feladatok
megoldása a megismert
Könyvek tartalmi és formai
elemeinek (pl.
tartalomjegyzék, fülszöveg)
felhasználása a tartalom
megállapításához
Tájékozódás szótárakban ,
gyermeklexikonokban,
segítséggel enciklopédiában
Gyűjtőmunka
megadott segédkönyvből
segítséggel, beszámoló a
megtalált információról
181
tapasztalatok
összehasonlítása, hasonlóság,
különbség rögzítése írásban
rajzban
Ismeretlen fogalmak, szavak
keresése lexikonban, szótár
betűrendjében
Fogalmak, nevek,
témakörök keresése
enciklopédiában a mutatók és
a tartalomjegyzék alapján
Azonos fogalmak keresése
az alapvető segédkönyv-típu-
sokban; hasonlóságának és
különbségének megállapítása
Tények és adatok gyűjtése
segédkönyvekből tantárgyi
témához. A szerzett
ismeretekről jegyzet, vázlat
segítségével beszámoló
dokumentumokkal
Az alapfokú nevelés és oktatás záró szakasza (5-8. évfolyam)
Általános fejlesztési követelmények:
Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait.
Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat
szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit.
A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes
önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan
változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek
használatában.
Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és
mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő
segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a
könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban.
Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük
információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból
szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni.
Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas
eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje
meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új
technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári
tájékozódás kereteit.
5. évfolyam
Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom
Évi óraszám: 5
Belépő tevékenységformák Tartalom A továbbhaladás feltételei
A könyvtár tereinek és A könyvtár raktári rendje Könyvtári gyűjtőmunka
182
állományrészeinek
megkülönböztetése
Szöveges és képi
információk értelmezése
Könyvek tartalmának
megállapítása és ismertetése
formai és tartalmi elemeik
felhasználásával
Könyvek keresése
különböző tantárgyak
megadott témáihoz
Segédkönyvek használata
ismeretlen fogalmak,
kifejezések, eseményekhez,
személyekhez kapcsolódó
adatok kereséséhez,
nyelvhelyességi
önellenőrzéshez
A felhasznált források
azonosítása a dokumentumok
főbb adatainak
megnevezésével
Dokumentumtípusok:
könyv, időszaki kiadvány,
sajtótermék, évkönyv
Segédkönyvek: szótár,
lexikon, enciklopédia
különféle tantárgyak
megadott témáihoz
Szótárak, gyermek-
lexikonok használata
6. évfolyam
Befogadó tárgy: informatika
Évi óraszám: 4
Belépő tevékenységformák Tartalom A továbbhaladás feltételei
Megadott művek keresése és
tematikus gyűjtőmunka a
könyvtár szabadpolcos
állományában a feliratok és a
raktári jelzet segítségével
Különböző típusú és témájú
dokumentumok formai,
tartalmi és használati
jellemzőinek megállapítása
Azonos művek keresése
különböző ismerethordozókon
A katalóguscédula
értelmezése. Tájékozódás
dokumentumokról a szerző,
cím és egyéb szempontok
szerint a betűrendes leíró
katalógus segítségével
Raktári rend, raktári jelzet
Szépirodalom: betűrend
Ismeretközlő irodalom:
szakrend
Dokumentumtípusok
- nyomtatott (könyv,
sajtótermékek)
- nem nyomtatott
(audiovizuális és
számítógéppel olvasható)
Betűrendes leíró katalógus
szerkezete, használata
Tudjon eligazodni az iskolai
könyvtár szabadpolcos
állományában
Legyen képes
megkülönböztetni a főbb
dokumentumtípusokat
Tudjon szerző és cím szerint
keresni a betűrendes leíró
katalógusban
Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom
Évi óraszám: 4
Belépő tevékenységformák Tartalom A továbbhaladás feltételei
Különböző sajtótermékek Sajtótermékek jellemzői: Anyaggyűjtés
183
megismerése
Tematikus gyűjtőmunka
folyóiratokból
A gyűjtött anyag
feldolgozása (jegyzetkészítés,
rendszerezés, vázlatkészítés,
felhasználás)
Segédkönyvek használata
különböző szövegtípusok
feldolgozásában
Segédkönyvek
csoportosítása. Azonos
fogalmak keresése és
értelmezése szótárban,
lexikonban és
enciklopédiában
Nem szöveges információk
(képek, ábrák jelek)
értelmezése
- formai
- tartalmi
Nyomtatott dokumentumok
információi
- szövegtípusok
- illusztráció
Az adatfeldolgozás alapvető
ismeretei
segédkönyvekből,
sajtótermékekből
Jegyzet és vázlat készítése
Vizuális információk
szerepének megértése
7. évfolyam
Befogadó tárgy: informatika
Évi óraszám: 3
Belépő tevékenységformák Tartalom A továbbhaladás feltételei
A kézikönyvtár
összetételének és
tájékozódásban betöltött
szerepének megismerése
A kézikönyvtár jellemző
könyvtípusainak használata
szaktárgyi feladatok
megoldásában
Különböző típusú
könyvtárak megismerése
könyvtárlátogatással, ill.
közvetett forrásokból
Kézikönyvtár:
könyvtípusok, használati
jellemzőik
Könyvtártípusok: nemzeti
könyvtár, szak-, köz- és
iskolai könyvtár
Tudja, hogy milyen
könyvtípusok tartoznak a
kézikönyvtárhoz
Tudjon információt keresni
segédkönyvekben (szótár,
lexikon, enciklopédia)
Szerezzen tapasztalatokat a
lakóhelyi közművelődési
könyvtárban
Tudja, hogy hazánk
nemzeti könyvtára az
Országos Széchényi Könyvtár
Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom
Évi óraszám: 4
Belépő tevékenységformák Tartalom A továbbhaladás feltételei
Önálló tájékozódás a
könyvtárban
Anyaggyűjtés különböző
tantárgyak témáihoz
Egyszerűbb témák önálló
feldolgozása a könyvtár
dokumentumainak (segéd-
könyv, kézikönyv, ismeret-
terjesztő könyv, folyóirat stb.)
A könyvtár
dokumentumainak
felhasználása különféle témák
feldolgozásában
A kézikönyvtár
funkciójának ismerete
Gyűjtőmunka
segédkönyvekből
Jegyzet és vázlat készítése
Beszámoló megadott
forrásból
184
felhasználásával
A forrásfeldolgozás
lépéseinek alkalmazása: a
téma pontos megfogalmazása,
problémafelvetés,
forrásválasztás és -
feldolgozás segítséggel
(jegyzetelés, rendszerezés,
vázlatkészítés), beszámoló
(szóban vagy írásban),
hivatkozás a forrásra
8. évfolyam
Befogadó tárgy: informatika
Évi óraszám: 3
Belépő tevékenységformák Tartalom A továbbhaladás feltételei
Források keresése szaktárgyi
feladatokhoz tárgyi
katalógusok segítségével
A keresett téma kifejezése
tárgyszóval, ill. szakjelzettel
A tematikus keresés
lépéseinek felismerése,
gyakorlása
Tárgyi katalógusok:
szakkatalógus, tárgyszó
katalógus
Tudja, hogy a tárgyszó, ill.
szakjelzet a könyv tartalmát
fejezi ki
Tudjon a szakjelzet alapján
a szabadpolcon
ismeretterjesztő műveket
keresni
Legyen képes – segítséggel
– egyszerű keresési
feladatokat megoldani a tárgyi
katalógus felhasználásával
Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom
Évi óraszám: 4
Belépő tevékenységformák Tartalom A továbbhaladás feltételei
Forráskeresés tantárgyi
vagy közhasznú problémák
megoldásához a könyvtár
tárgyi katalógusaiban
A kiválasztott források
lényegének rögzítése
cédulázással
Szóbeli vagy írásbeli
beszámoló készítése többféle
forrás felhasználásával
Tárgyi katalógus
Forrásjegyzék
Cédulázás
A könyvtár tájékoztató
eszközeinek használata
(kézikönyvtár, katalógusok)
Keresés segítséggel a
könyvtár tárgyi
katalógusaiban
Témafeldolgozás egy-két
forrással
185
Az osztályfőnöki nevelés helyi programjában (5–8. évfolyam)
Nevelési cél megjegyzés Tartalmak Tanulói tevékenységek
5. évfolyam
Javasolt évi óraszám: 2
A tanulók könyvtárhasználati
szokásainak, attitűdjének és
olvasási szokásainak
fejlesztése
A könyvtárhasználat célja
- tájékozódás,
információszerzés,
- tanulás, önművelés,
- élményszerzés
Olvasás - a tudás gyarapításának
élménye
- a szépirodalom szerepe az
élményszerzésben
Beszámolók a könyvtárban
végzett aktuális témáról szóló
gyűjtőmunkáról
Beszámolók a közelmúlt
olvasmányélményeiről
Beszélgetés arról, miért
járunk könyvtárba
Könyvajánlások a szép- és az
ismeretterjesztő irodalom
köréből (osztályfőnöki órák
visszatérő eleme is lehet)
6. évfolyam
Javasolt évi óraszám: 2
Az iskolai könyvtárban
szerzett használói tudás
alkalmazása és kibővítése a
lakóhelyi közkönyvtárban
Az osztályfőnöki órák
aktuális témáinak
feldolgozásához érdemes az
iskolai és lakóhelyi
könyvtárban megoldható
feladatokat adni.
Az osztályfőnöki neveléssel
kapcsolatban ez visszatérő
követelmény lehet.
A lakóhelyi közművelődési
könyvtár - terei, gyűjteményei
- szolgáltatásai:
gyerekeknek, felnőtteknek
- szerepe a tanulásban, a
szabadidő hasznos
eltöltésében
Az iskolai könyvtárról
tanultak ismétlése, rendszerezése
A lakóhelyi közkönyvtár
meglátogatása, tájékozódás a
gyerekeknek és a felnőtteknek
nyújtott szolgáltatásairól
Rajzos beszámoló a könyvtári
tapasztalatokról. Az iskolai és
lakóhelyi könyvtár
összehasonlítása
A könyvtárhasználati isme-
retek alkalmazása a lakóhelyi
könyvtár szolgáltatásainak
igénybevételével
Az osztályfőnöki órák aktu-
ális témáival kapcsolatos felada-
tok megoldása (pályaorientáció,
helyismereti tájékozódás stb.)
7. évfolyam
Javasolt évi óraszám: 2
A különböző könyvtártípusok
bemutatása és a
használatukból eredő
önművelési lehetőségek
tudatosítása
Az újabb könyvtártípus
megismerése tanulmányi
kirándulás keretében is
történhet. Ebben az esetben a
tanulók gyűjtőmunkát
Könyvtártípusok
- nemzeti könyvtár
- szakkönyvtárak
- muzeális könyvtár
Tájékozódás a lakóhelyen
vagy közelében található
könyvtárakról
Látogatás egy közeli
könyvtárban, tájékozódás
funkciójáról, szolgáltatásairól
(előzetesen megadott
szempontok alapján)
A tapasztalatok megbeszélése
Ismerkedés a nemzeti
könyvtárunkkal róla készült
186
végezhetnek a kiválasztott
könyvtárral kapcsolatban, és a
kirándulást megelőző
osztályfőnöki órán
beszámolhatnak róla, így
készítve elő a kirándulást.
dokumentumokból (könyv,
video, CD)
Beszélgetés a könyvtárak
történetéről muzeális könyvtárak
bemutatásával (könyv, video,
CD)
8. évfolyam
Javasolt évi óraszám: 2
A tanulók könyvtárhasználati
szokásainak, könyvtárra épülő
tanulási módszereinek,
technikájának fejlesztése
A könyvtár mindennapi
tájékozódásban betöltött
szerepének tudatosítása
A mindennapi
tájékozódásban egyre
nagyobb szerepet játszik a
könyvtárban fokozatosan
hozzáférhető Internet. Ahol a
világméretű hálózat elérhető,
értelemszerűen bekapcsolható
a tanulók közhasznú
tájékozódásába.
A szellemi munka
technikája: tanulási
szokások, a forrásalapú
tanulás munkamódszerei,
hatékony olvasási
technikák
A mindennapi tájékozódás
forrásai és használatuk
- sajtótermékek: napilap,
hetilap, folyóirat stb.
- rádió, televízió,
számítógépes hálózat
Beszélgetés a tanulási
szokásokról, problémákról
A tanulási stílusok
megismerése, önelemzés
Beszélgetés a tanulási
módszerekről, a tanulási
stílusnak és módszereknek
megfelelő eljárások keresése
A tudatos tanulási szokások
kialakításában segítő források
keresése és feldolgozása
Beszélgetés a mindennapi
tájékozódási szokásokról
A sajtótermékek, a rádió és a
televízió híreinek
összehasonlítása információs
értékük szerint
Tipikus problémahelyzetek
szimulálásával és megoldásával
tapasztalatszerzés arról, hogy
milyen gyorstájékoztatást nyújt
az iskolai és a lakóhelyi
könyvtár