ÓKORI EGYIPTOM MŰVÉSZETEMűvészeti alkotások képelemzése

AZ ÓKORI EGYIPTOM FÖLDJE

GÍZAI PIRAMIS EGYÜTTES – KÜL. KHEOPSZ FÁRAÓ PIRAMISA, ÓBIRODALOM, KR.E. 2600-2500 K.

A piramisok az emberiség első nagyszabású építkezései.A piramis az egyiptomi temetkezési szokások szerves része: nem csak a halott király emléke, hanem az egész temetői körzettel együtt családjának, magas rangú alattvalóinak és szolgáinak túlvilági élettere.

ÍRNOK (FESTETT MÉSZKŐ), ÓBIRODALOM, KR.E. III.ÉE. (PÁRIZS, LOUVRE)

A keresztbe tett lábbal és térdén papirusztekercset tartva ábrázolt Írnok.A póz az Egyiptomban magas rangot betöltő írnokok tipikus testtartását mutatja. A paróka alakja a kormeghatározás fontos segédeszköze. Ez az Óbirodalom korára jellemző forma az 5. dinasztia idején volt használatos.

FALUSI BÍRÓ, ÓBIRODALOM, KR.E. III.ÉE. (KAIRÓ, EGYIPTOMI MÚZEUM)

A régvolt tisztségviselő Kaaper pocakos figurája, közismert nevén a Falusi bíró. Az ásatáson dolgozó munkások nevezték el így, mivel annyira hasonlított falujuk bírájára.A szem hegyikristályból és fekete obszidián rézkeretezéssel készült.

NOFRETETE FEJSZOBRA, KR.E. 1360 K. (BERLIN, STAATLICHE MUSEEN – CHARLOTTENBURG)

A Új-Birodalom korszakában feloldódott a szobrászat törvényeinek szigora. A királynő fejét a kiváltságát jelképező kék korona díszíti.

ECHNATON FÁRAÓ CSALÁDJÁVAL (KŐDOMBORMŰ), ATON KULTUSZ, KR.E. 1360 K. (BERLIN, STAATLICHE MUSEEN)

A reprodukción jól megfigyelhetőek az egyiptomi dombormű sajátosságai: a kőlap eredeti síkja, a „háttér”, melybe belevésik az alakokat.(Mélydombormű.)

HALASTÓ, THÉBAI SÍR (FALFESTMÉNY), KR.E. 1400 K. (LONDON, BRITISH MÚZEUM)

E korszak síkművészetében még mindig kötelező érvényű volt a legnagyobb felületek törvénye szerinti ábrázolás.